Fogászati tömőanyagok

Átírás

1 Fogászati tömőanyagok

2

3 A fog szerkezete Zománc (enamel) a fog látható felszíne, a szervezet legkeményebb anyaga, 96 99%-ban ásványi anyagokból épül fel (anorganikus anyag). Vastagsága változó, az őrlőfogakon max. 2 2,5 mm. Dentin a zománc és a fogbél között, a fog fő tömegét és a fog színét adja, mivel a zománc áttetsző. Ásványianyag-tartalma: ~70%. Cement - elmeszesedett kötőszövet, ami a fogak gyökereit fedi, mineralizáltsági foka: ~60%. Fogbél (pulpa)- a fog legbelső, sejteket, ereket, idegeket tartalmazó része. A fogbél közvetíti az agy felé a fájdalom-, hő-és tapintásingereket, ezenkívül gyulladásos reakcióra is képes. A fogbél funkciói közé tartozik a dentin termelése, táplálása.

4 A fogszuvasodás története Civilizációs betegség a növénytermesztéssel vette kezdetét a szénhidrátokat tartalmazó növényi ételek (gabonafélék, rizs) nagyobb mértékű fogyasztásával. Arányai: a neolitikumban (Kr. e évezred): 1 2%, a középkorban: 2 6%, napjainkban: %. Kialakulása függ: Szervezet Lepedék (a benne levő mikrorganizmusok) Táplálék (annak szénhidrát-tartalma) tartalma) A fogakon levő lepedék tapadási ideje A hidroxicsoport helyére beépülő fluorid kevésbé savoldékony fluorapatit (remineralizálódás).

5 Fogszuvasodás #1 A szájban lévő baktériumok megtapadnak a fogfelszíneken, és lepedéket (plakkot), továbbá a szájba jutó cukrokból olyan savat képeznek, amely kioldja a zománcból az ásványi sókat. A zománcon szürkés folt észlelhető. A folyamat ekkor pl. fluoridok alkalmazásával még megállítható.

6

7 Fogszuvasodás #2 A folyamat továbbhaladása következtében a zománcban képződő lyuk még nem okoz panaszt, de a gyógyításához már tömés szükséges. Ha a folyamat eléri a dentint, a lyuk miatt a fog már érzékeny lehet a sós és az édes ízre.

8 Fogszuvasodás #3 A folyamat továbbterjedhet, és akkor megközelítheti a fogbelet. A fog hidegre vagy melegre is érzékennyé válik.

9 Fogszuvasodás #4 A fog még megmenthető töméssel, azonban ha a lyuk tovább növekszik, gyökérkezelés (a fogbél eltávolítása) is szükséges. /forrás:

10 Fogorvos a 14. és a 17. századból

11 Fogászati tömőanyagok A fogászati tömőanyagok intenzív kutatása a 19. sz. első évtizedeiben kezdődött (az ipari cukorgyártás elterjedésével). Azóta kiderült, hogy a fogban képzett üregek kitöltésére számos anyag bizonyult megfelelőnek. Tömőanyagokként kezdetben fémeket, fémötvözeteket, újabban kerámiákat, kompozitokat alkalmaznak. A jelenlegi tendenciák alapján a kompozitanyagok egyre nagyobb térnyerése várható számos kedvező tulajdonságuk miatt.

12 A tömőanyagok csoportosítása A tervezett élettartamuk alapján: ideiglenes hosszútávú ideiglenes végleges Anyaguk szerint: fémek, fémötvözetek kerámiák, kompozitok Kialakításuk szerint: direkt indirekt

13 Direkt fogtömések A fogtömések módjai A tömőanyagot képlékeny állapotban viszik be a fogban kialakított üregbe, amely ott köt meg (pl. amalgám, kompozit). Indirekt fogtömések ( betétek - inlay, onlay, overlay) A fogorvos előkészíti az üreget, majd a szájüregen kívül készíti el a tömést, amely szilárd állapotban kerül az üregbe (pl. arany, kerámia, kompozit).

14 Inlay, onlay, overlay inlay betét, onlay kiterjesztett betét, overlay borító betét

15 A betétekről Javalltak, ha: Kevés a rendelkezésre álló foganyag Plasztikus tömőanyaggal nehéz a megfelelő alak kialakítása Tartós tömés a cél Gyökérkezelt fogak végleges ellátása Más tömőanyaggal szembeni allergia vagy orális galvanizmus esetén Ellenjavalltak, ha: Kis laesiók esetén Magas caries aktivitás esetén Jóval drágábbak, mint a plasztikus tömések Anyagaik: nemesfémek (őrlőfogakhoz), kerámia, kompozit (esztétikus betétek).

16 A tömőanyagok típusai Ideiglenes tömőanyagok Olyan anyagok, amelyek csak rövid ideig (csak a kezelés két fázisa között) maradnak a fogban. Alábélelő anyagok Ezek az anyagok védik meg a fogbelet a végleges tömőanyagok közvetítette vagy esetleg maguk által okozott vegyi és hőhatásoktól (pl. fémes anyagoknál; kitöltésre ). Végleges tömőanyagok A tömés legnagyobb tömegét kitevő anyagok, melyek tulajdonságai a lehető legközelebb állnak a fog tulajdonságaihoz.

17 Az alábélelő anyagok típusai Cinkoxi-foszfát cement A 19. sz. végétől. Kötése: sav-bázis reakció, jó mech. jellemzők, alacsony oldékonyság.. Megkötéséig ~24 órán keresztül foszforsavat ad le, ami vékony dentinfal esetén káros lehet a pulpára.. Cinket ad le? Mutagén?? A száj baktériumai képesek lebontani ( bűzös rothadási folyamat ) Cink-oxid eugenol c. A 19. sz. végétől. Jó záróképesség,, baktericid, fájdalomcsillapító hatás. Kompozittömések alá nem javallt. Polikarboxilát c től. Kémiailag köt a fog anyagához, alacsony a pulpakárosító hatása. Oldékonysága,, mechanikai jellemzői rosszabbak, mint a cinkoxi-szulfáté szulfáté,, de megfelelőek.

18 Alábélelő anyagok Ca(OH) 2 tartalmú c. A Ca(OH) 2 fertőtlenítő és dentinképződést serkentő hatású, ez úgy következik be, ha felszabadul - oldékony.. Mechanikai jellemzői esetenként gyengébbek, ezért más cementet kell alkalmazni. Jelenleg a fényrekötő változatokat használják. Kalcium-foszfát c. Kifejlesztés alatt álló ígéretes cementtípus. Üveg ionomer c. Ígéretes tömőanyagként indult. Ld. később. Vinil polifoszfonát c. Kifejlesztés alatt áll.

19 A fogászati tömőanyagokkal szembeni követelmények 1. Mindenekelőtt ne károsítsák a fogszövetet és a keringésbe kerülve a távolabbi szerveket, szöveteket. 2. Ne vegyenek részt a szájüregben lejátszódó vegyi folyamatokban, ne oldódjanak azok közti és végtermékeiben, ne reagáljanak ezekkel.

20 3. A tömés után ne változtassák a térfogatukat a fogüregben: : ha tágulnak, azzal feszültségeket ébresztenek a fogban,, ha viszont összezsugorodnak, az másodlagos fogszuvasodást okozhat. Hőtágulási együtthatójuk pedig azonos legyen a fogszövetekével. 4. A rágásból és a fogak más terheléséből rájuk ható erő hatására ne változtassák alakjukat, térfogatukat.

21 5. Hőt és elektromosságot ne vezessenek. 6. Színük hasonlítson a fogak természetes színéhez. 7. Bizonyos antiseptikus hatást fejtsenek ki minél hosszabb ideig: vagyis gátolják meg, hogy mikroflóra telepedjen meg a felületükön. 8. A fog szöveteihez jól tapadjanak, azokkal lehetőleg kohéziós kötést hozzanak létre. 9. Könnyen, egyszerűen feldolgozhatóak legyenek. 10. Áruk lehetőleg alacsony legyen.

22 Arany és ötvözetei A színarany hidegen kiválóan alakítható és önthető, továbbá rendkívül szövetbarát. Az aranytömés készülhet: kalapálással (nagy szaktudást igényel), öntéssel. Az aranytömés hátrányai: gyorsan kopik, lágysága miatt a rágáskor fellépő erőknek sem képes ellenállni. Ezért ezüsttel, rézzel, esetleg platinával ötvözik. Inlay tömésként alkalmazzák inkább az őrlőfogakban: cementtel rögzítik, időtálló és jól záródó tömést ad.

23 Arany inlay fogtömés

24 Ezüst és ötvözetei A színezüst szintén kiválóan alakítható hidegen és önthető, azonban a szájban szulfidréteg keletkezik a felszínén, aminek hatására megfeketedik. Ezért az ezüstnek szintén az ötvözetei (Ag( Ag-Pd, Ag- Pd-Au Au, Ag-Sn Sn) ) használatosak inlay tömőanyagként, bár sokkal ritkábban, mint az arany.

25 Amalgámok Amalgámnak nevezzük a higany és más fém, fémek ötvözetét (a Hg olvadáspontja: -39 C). Az amalgám azért alkalmas fogüregek kitöltésére, mert a fémekkel először puha, könnyen formázható, majd később megszilárduló anyagot alkot. Az első fogászati amalgámoknak (1830-as évek) még magas volt az olvadáspontja (70 C feletti hőmérsékletekre kell gondolni ilyen forrón helyezték a fogüregbe gyulladás), változtatták térfogatukat a fogban (kezdetben tágultak, majd összezsugorodtak) és a mérgező higany mellett ólmot és bizmutot is tartalmaztak.

26 Amalgámháborúk sz. közepe: USA-EU, kalapált arany amalgám as évek: egészségkárosító Hg szabadulhat fel a készítése során (tabletta alakú amalgám, melegítéssel olvasztották, később reszelékhez adtak Hg-t) es évektől: megint a Hg miatt, a közvélemény is bekapcsolódott.

27 Az amalgámok összetétele (%) Hg Ag Sn Cu Zn Magas réztartalmú (1970-es évektől) Alacsony réztartalmú (hagyományo s, 19. sz. végétől) ~ ~35 ~12 ~1 >0,5 0,2 0, 5

28 Az egyes összetevők szerepe Az amalgámokban a különböző ötvözőelemeknek más és más a feladata: az ezüst hatására gyorsabban szilárdul és keményebb lesz, a réz semlegesíti a korrózióra hajlamos intermetallikus ón-higany higany (Sn 8 Hg) fázist, az arany tömörebbé teszi, a cink pedig biztosítja a hosszú távú színtartást és csökkenti a zsugorodást.

29 Amalgámtömés

30 Az amalgámok előnyei tartós szilárdság, nagy kopásállóság (az összes amalgám kemény, rideg anyag), könnyű kezelhetőség.

31 Főbb fázisok Az amalgámok különböző fémes fázisok keverékei: Alacsony réztartalmú amalgámok: A domináns fázisok: Ag 2 Hg 3 (γ 1 ) és Sn 8 Hg (γ( 2 ) Magas réztartalmú amalgámok: A domináns fázisok: Ag 2 Hg 3 (γ 1 ) és Cu 6 Sn 5 (η ) Nem (vagy alig) tartalmazza a problémásnak tekintett Sn 8 Hg (γ( 2 ) fázist (mivel az Sn inkább a Cu-zel reagál, mint a Hg-nyal nyal).

32 Az amalgámok leromlása A szélek integritásának csökkenése Okai: alacsonyabb Hg koncentráció, ridegség, (rés)korrózió a fogszövettel érintkező részeken, a repedésekben. Kúszás Az alacsony réztartalmú amalgámokban a Sn 8 Hg fázis jelenlétéhez kapcsolódik, fő oka: a száj magas hőmérséklete. A széli záródás romlását okozhatja. A magas réztartalmú amalgámokra nem jellemző.

33 Korrózió Kémiai Az alacsony réztartalmú amalgámokra jellemző. Veszélyei: gyengíti az amalgámot (a Sn 8 Hg (γ( 2 ) fázis átalakulása révén) és Hg-t szabadít fel (4 20 µg/nap in vitro). A magas réztartalmú amalgámokban a Cu 6 Sn 5 (η ) fázis kisebb mértékben hajlamos a korrózióra. Elektrokémiai Ha a szájban arany v. ezüstbetét is van: galvánelem keletkezhet. Galvánelem: anód (amalgám), katód (Au( Au, Ag), elektrolit (nyál) az anód oldódik Galvánelem a belső fázisok között is kialakulhat.

34 Az amalgámok hátrányai Színük erősen elüt a fogak természetes színétől, csak pontos összetételnél ad tartós, szilárd tömést, Jól vezeti a hideget, meleget a köztudottan mérgező higany kis mennyiségben a szervezetbe kerülhet, a tömés széleinek gyenge az integritása, a különböző komponensek fémallergiát, a Hg mérgezést okozhatnak. Az amalgámot főleg ez utóbbi tulajdonságaik miatt támadják sokan - leginkább nem fogorvosi körökből (pl.

35 A higany A Hg és vegyületei valóban mérgezők: ataxiás járás (az izommozgások koordinációzavara), görcsök, végtagzsibbadás, látótérszűkület, magzatkárosodás Minamata-szindróma szindróma) A Hg a környezetünkben is jelen van: levegő, víz, táplálék. Pl. kardhal, tonhal: 1 g/kg, szarvasmarha: 160 μg/kg, ember: 25 μg/kg. A jelenlegi ötvözetekből nagy kevés Hg szabadul fel, ez a tüdőn, nyálkahártyán és a tápcsatornán keresztül szívódhat fel. A vér és a vizelet Hg-tartalma független az amalgámtömések számától. (Az a táplálkozástól függ.) A fogászaton dolgozók vérének és vizeletének magasabb a Hg- tartalma,, viszont a fogorvosok átlagos élettartama magasabb, és közöttük nem gyakoribbak a koraszülések, magzati fejlődési rendellenességek. A Hg igazából azoknál okoz gondot, akik allergiásak rá.

36 Fogászati galliumötvözetek A fogászati amalgámok vélt vagy valós egészségre káros hatásainak kiküszöbölésére fejlesztették ki az 1950-es években a fogászati galliumötvözeteket,, amelyekben a Hg mint folyékony komponens helyettesítésére alkalmazzák galliumot. A gallium 30 C-os olvadáspontjával a higany után a legalacsonyabb olvadáspontú fém, de ahhoz hogy szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú legyen ónnal, ezüsttel, iridiummal kell ötvözni. Ezt a folyékony komponenst egyéb tulajdonságainak javítása végett még ezüsttel, ónnal, palládiummal, cinkkel és rézzel ötvözik.

37 A fogászati galliumötvözetek jellemzői A galliumtartalmú fogászati tömőanyagok nem szorították ki az amalgámokat, pedig fejlesztésükbe az 1990-es évek elején újra belevágtak. Ezek eredménye, hogy egyes típusai legalábbis csak megközelítik az amalgámok fontosabb jellemzőit. A galliumtartalmú fogászati tömőanyagok főbb hátrányai: kisebb szilárdság, rosszabb korrózióállóság, túlságosan nagy kötési terjeszkedés, és a részleteiben nem tisztázott biológiai hatások.

38 Kompozitok (társított anyagok) A kompozitok olyan összetett anyagok, amelyek két, vagy több különböző szerkezetű és makro-,, mikro- vagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelése és a káros tulajdonságok csökkentése céljából, mert a kompozitok alapanyaga az erősítő fázis segítségével ér el jobb tulajdonságokat. Az alapanyagot mátrixnak, a többi elemet pedig második (erősítő) fázis(ok)nak nevezzük. A kompozitok bármilyen két anyag (fém, kerámia, műanyag, üveg) kombinációjaként előállítható és az alapanyagot számtalan morfológiájú második fázissal erősíthetik (rövid vagy hosszú szálakkal és részecskékkel).

39 A kompozitok előnyei A gyakorlatban a kompozitoknak több előnye is van. 1. Elsősorban lehetővé teszik, hogy a tulajdonságoknak egy különleges kombinációját hozzuk létre. 2. Másrészt ezek a tulajdonságok egy adott tartományon belül folyamatosan változhatnak. 3. A kompozitok harmadik lényeges sajátsága, hogy olyan fizikai tulajdonsággal is rendelkezhetnek, melyek nem érhetők el külön-külön egyik alkotójával sem. Mindegyik esetben a cél a végtermék tulajdonságainak optimalizálása különböző alapanyagok együttes használatával. Kitűnő és az igényeknek megfelelően szabályozható a szilárdságuk, képlékenységük és korrózióállóságuk.

40 Fogászati kompozitok Fogtömések anyagaként olyan kompozitokat alkalmaznak, amelyek polimer mátrixba ágyazott fémoxid (Al 2 O 3 ), szilícium-dioxid (SiO 2 ), üveg vagy kerámia részecskéket tartalmaznak. Az anyagok ilyen kombinációjában a fémoxid és SiO 2 fázisok adják a tömés szilárdságát, a fémoxidok pedig ezen felül még megfelelő röntgenárnyékot is biztosítanak. Az erősítő fázisok mérete: 0,5 5 µm.

41 A fogászati kompozitok működése A polimer mátrix fényérzékeny ágenseket tartalmaz.. A tömőanyagot folyékony vagy paszta állapotban helyezik a fogüregbe, majd kék (régen: ultraibolya) fénnyel megvilágítva mp alatt köt meg. A megszilárdulás elve, hogy a polimer mátrixban ultraibolya vagy kék fény aktiválja a fényérzékeny gyököket, ami hatására kialakulnak a monomerek közötti keresztkötések (vagyis végbemegy a polimerizáció). A monomerek akrilátok, vagy metakrilát alapú folyadékkristályok, amelyek szobahőmérsékleten is képesek a fotopolimerizációra. Érdekes tény,, de a keményebb fogszövetek (a dentin és a zománc) egyfajta természetes kompozitok: kollagén biopolimerekből és hidroxiapatit (Ca 10 (PO 4 ) 6 (OH) 2 ) mikrokristályokból állnak.

42 Kompozit tömés

43 A fogászati kompozitok előnyei fogszínű tömést eredményeznek Szilárdságuk, kopásállóságuk közel megegyezik az amalgámtömésekével (dentin < kompozit < zománc) a fog szöveteivel kohéziós kötést alakul ki nem tartalmaznak nehézfémeket nagyon rövid idő alatt szilárdulnak meg az amalgámtöméshez képest kisebb üreget kell a fogba munkálni kisebb hővezetőképesség: : fogak kevésbé érzékenyek a hidegre ill. melegre Radioopacitás (röntgenárnyékot ad)

44 A tömés minőségét befolyásoló egyéb tényezők A tökéletes tömés több tényezőtől függ: a tömés mélysége, a tömés színe, a megvilágítás ideje és az alkalmazott fény hullámhossza (ez a nm közötti tartományt jelenti újabban LED lámpákat használnak). Ezek szorosan összefüggnek és egy részük a tömés anyagától, másrészük pedig a lámpától függ, ugyanis a megfelelő mértékű polimerizációhoz adott hullámhosszú, meghatározott intenzitású fénnyel kell meghatározott ideig megvilágítani a tömést.

45 A fogászati kompozitok hátrányai Számolni kell a polimerizációs zsugorodással (1 2mm-es rétegekben kell felvinni) az amalgámnál kevésbé kopásállóbb (mind a rágás során érintkező ill. nem érintkező helyeken) a tömés szélein rosszabb az anyag integritása (a polimerizációs zsugorodás miatt), ami egyfajta tömítetlenséget és ezáltal másodlagos fogszuvasodást okozhat A fentiek miatt néhány évente célszerű kicserélni a kompozit töméseket.

46 Üveg ionomer cementek Por és folyadék keverékéből állnak (IONikus( polimer): pora főképp alumínium- és szilikáttartalmú üvegszemcsékből áll: Al 2 O 3 : 28%, SiO 2 : 41%, CaF 2 : 16%, NaF: : 9%, AlPO 4 : 4%, AlF 3 : 2%), a folyadék pedig poliakrilsav, itakonsav, maleinsav és borkősav vizes oldata. Az üveg ionomer cementek kötési reakciója meglehe- tősen bonyolult folyamat, és ennek során a tömő- anyag jól tömített, kohéziós kötést alakít ki a fog keményebb szöveteivel.

47 Fogszínű, bár színe rendszerint kissé elüt a fogak természetes színétől, Hővezetési tényezőjük és hőtágulási együtthatójuk a fogszövetével közel megegyező, Korlátozottan polírozható plakk-képződés képződés, Könnyen törik, ezért erőhatásnak kitett helyeken nem alkalmazható, Tartós fluoridion-leadó leadó képesség anticariogén hatás, Kevéssé ellenállóak a koptatóhatásokkal szemben (rágás, fogmosás), Főleg ideiglenes tömésként használják, ritkábban véglegesként (pl. tejfogaknál, vagy kis erőhatásnak kitett helyeken), A frissen megkevert anyag a kötésig cytotoxikus,, emiatt az exponált pulpával nem érintkezhet, ezért mélyebb üregek esetén, vagy ha a dentin vastagsága kevesebb mint 0,5 mm, célszerű kalciumhidroxid vagy cinkoxid-eugenol cementtel alábélelni.

48 Kompomerek KOMPOzit + üvegionomer (1993-tól) Cél: olyan tömőanyag, amely rendelkezik kompozitok (szilárdság) és az üveg ionomerek kedvező tulajdonságaival (fluoridleadás( fluoridleadás,, kémiai kötés a fogszövetekkel) az utóbbiak hátrányai nélkül. Összetétele: Különleges bifunkcionális monomer, amely a megvilágítás hatására a kompozitokhoz hasonlóan polimerizálódik. Reaktív üveg töltőanyagot (az üveg ionomerekhez hasonlóan). A kötés során kétféle reakció megy végbe: Polimerizáció. Sav-bázis reakció fluoridleadással. Jellemzőik Megjelenésük hasonló a kompozitokhoz,, de a jellemzőik összességében vmivel rosszabbak, ezért használatuk háttérbe szorul.

49 Kerámia Csak betétként alkalmazzák. Keményebb, mint a zománc ez az antagonista fogak kopását okozhatja. Előnyei: fogszínű, a szájban lejátszódó folyamatok nincsenek rá hatással, a hőt és elektromosságot nem vezeti, polírozott felszínén rosszul tapad a lepedék (bár polírozása nehézkes). Hátrányai: kemény és rideg (könnyen megreped fogcsikorgatók!!!), körülményes az elkészítése (idő, munka drágább): igen pontosan kell kitöltenie az üreget, és gondosan zárni a széleken, nem javítható.

50 Guttaperka Délkelet- ill. Ausztrálázsiában őshonos fa (Isonandra( percha) nedvéból készül. Tejszerű nedve a szájüregben lejátszódó folyamatokkal szemben közömbös, rugalmas, jó elektromos szigetelő. A fogászatban (adalékolással( adalékolással) gyökérkezelésnél gyökértömő anyagként, valamint ideiglenes tömőanyagként hasznosítják. Nem fogszínű. Száraz, vagy előkezelt üregben tapad. Rossz a záróképessége (zsugorodik ahogy hűl): sealer.

51 Sealer-ek ek A guttaperka és a fogcsatorna közötti réseket zárják. Típusai: Cinkoxid-eugenol Poliketon Epoxigyanta Üveg ionomer Formaldehid-tartalmú Kalcium-hidroxid

52 Vége Köszönöm a figyelmet!