I. RÉSZ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék A szegedi kistérség...hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. A területi egység külsı környezete...4 a) A regionális fejlıdés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre...4 b) Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintı meghatározottságai...6 c) A térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése...7 d) A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai...9 e) A területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztésérıl...12 f) A fejlesztés lehetıségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények A területi adottságok A belsı erıforrások elemzése...20 a) Humán erıforrások...20 b) Gazdasági bázis...25 c) Környezet adottságai...27 d) Infrastruktúra...31 e) Településhálózat...33 f) Társadalmi környezet A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése A területfejlesztés eszköz és intézményrendszere...39 a) A területfejlesztés forrásainak elemzése...39 b) A területfejlesztés intézményrendszere...41 c) A területfejlesztés hatékonysága A fejlesztés lehetséges irányai A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık összefoglaló értékelése, azok rendszerezése A területi egység lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása...51 Területfejlesztési stratégiai program...60 Alapcél. 62 Stratégiai célok...61 Fejlesztési célok...64 Területfejlesztési stratégiai programok...62 A fejlesztési programok megvalósításának ütemezése...66 A meghatározott fejlesztési célok és a beavatkozás célterületei...66 A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere...67 A kistérségi intézményrendszer jövıképe...69 A fejlesztési hatások regisztrálása...70 A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók...71

2 I. RÉSZ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2

3 A SZEGEDI KISTÉRSÉG A szegedi kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedésébıl következıen a földrajzi adottságok két, egymástól erıteljesen eltérı egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képezı hét falu (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét falu (Algyı, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetıen más, mint a kistérség nyugati térségéé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövıt tekintve különösen kedvezınek minısíthetı. A kistérség közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2004-ben elkészülı M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad a térségen. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetıséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthetı funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendı központ lehetısége a térség számára is új funkciókat ad. 3

4 Szegedi Kistérség 1. A TERÜLETI EGYSÉG KÜLSİ KÖRNYEZETE a) A regionális fejlıdés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre A nemzetközi trendeket vizsgálva hazánk európai uniós csatlakozása elıtt a magyarországi kistérségek így a szegedi kistérség fejlesztési irányának meghatározásakor elsısorban az Európai Unió területfejlesztési céljait, alapelveit kell szem elıtt tartani. A magyar területfejlesztési politika az EU elıírásainak alapjában megfelel. Az Európai Unió egységes regionális politikájának alapelvei a következık: Szubszidiaritás és decentralizáció Ezen alapelv szerint a területfejlesztési döntéseket és azok végrehajtását azon a szinten kell elvégezni, amely abban a legilletékesebb, s így tıle a leghatékonyabb eredmény várható. A szubszidiaritás elvének érvényesülésével a helyi, térségi elképzelések, tervek felszínre kerülhetnek, megvalósításukat azonban a pénzügyi források korlátozhatják. A hazai területfejlesztési gyakorlatban a megyei területfejlesztési tanácsokhoz rendelt decentralizált források a legjelentısebbek, az Unió gyakorlatában viszont a régiók és a helyi szint kap nagyobb szerepet. A csatlakozásig ezt a különbözıséget rendezni kell, s ezzel együtt a decentralizált források arányát is növelni szükséges a központosított források ellenében. Koncentráció és addicionalitás A koncentráció elve szerint a forrásokat statisztikailag mérhetı és követhetı szempontok alapján azoknak a területeknek az Unióban régióknak - kell biztosítani, melyek a mért szempontok szerint a legkedvezıtlenebb helyzetben vannak. A legfontosabb teendınk a csatlakozásig a források koordinációjának megteremtése, mivel jelenleg a különbözı ágazati központi alapok gyakran párhuzamos célokat támogatnak, s emellett a területi szinten létezı intézményi formákhoz leosztott források sincsenek egymással kapcsolatban. Az addicionalitás elve szerint a központi vagy decentralizált forrásokat a pénzügyi támogatást igénylınek ki kell egészíteni, vagyis a fejlesztésekhez saját erıre is szükség van, amely a kistérségi fejlesztési programok esetén kölcsönös együttmőködést feltételez. Partnerség A kistérség szereplıinek kölcsönös együttmőködésén túl a fejlesztési programok megvalósítása érdekében szükség van országos, regionális és megyei szinten is a területfejlesztési szereplık folyamatos egyeztetésére, kapcsolattartására, hiszen csak így alakítható ki konszenzus a fejlesztési prioritások meghatározásában, és így biztosítható az is, hogy minél több érintett vehessen részt a közös jövıkép kialakításában. Programozás A programozás elve szerint a fejlesztési programok kidolgozásakor a célkitőzéstıl a megvalósításig mindent részletesen meg kell határozni, hiszen csak így láthatjuk világosan, hogy kik vesznek részt a programban, milyen források állnak rendelkezésre, mennyi idıt vesz igénybe a megvalósítás és milyen eredmények várhatók a megvalósítás után. Mindezek miatt szükséges a területfejlesztési koncepció és program elkészítése is. 4

5 Szegedi Kistérség Az 1990-es évek elsı felében Magyarország fokozatosan áttért a centralizált, bürokratikus területfejlesztési modellrıl a decentralizált modellre. Az 1996-ban elfogadott magyar területfejlesztési törvény alkalmazta az EU elveket. A valóságban egy vegyes modell mőködik, mivel a decentralizált modell több intézményi eleme még hiányzik, ám az európai uniós modell felé történı közeledés egyértelmő. A jelenlegi területfejlesztési politikának az EU illeszkedés szempontjából három fı gyengéje van: 1.A decentralizáció egyáltalán nem halad elıre, sıt a területfejlesztési törvény évi módosítása a központosítást erısítette. A magyar s a legtöbb közép-európai területfejlesztési gyakorlat ellentétes az EU általános decentralizációs folyamataival. Ez az EU felvételt nem akadályozza, az unió a területfejlesztés központosítás fokát rábízza a tagállamokra. A decentralizációra a központi kormányokat sehol sem könnyő rávenni, ez általában a régiók nyomásgyakorlásának eredménye. Magyarországon a régióknak nincs hagyománya, mai formájukban sem történelmi, sem kulturális régióknak nem foghatók fel, a lakosságnak nincs regionális identitása, a régiót alkotó megyék között erısebb a rivalizálás, mint az együttmőködés. Ezért a régióknak nincs nyomásgyakorló ereje. 2.A területfejlesztés pénzügyi forrásai nagyon csekélyek, az EU tagállamai a GDP 2-3 %-át fordítják területfejlesztési célokra, hazánkban csak 0.3 %-ot. A területi egyenlıtlenségek érezhetı korrekciójához a pénzforrások elégtelenek. A területi fejlıdést egy sor ágazati jellegő, fıleg infrastrukturális fejlıdés is szolgálja. Az ilyen fejlesztéseket szolgáló források jóval nagyobbak a közvetlen területfejlesztési alapoknál. Ám az ágazati fejlesztések ágazatpolitikai célokat követnek, összehangolatlanul jelennek meg egy térségben. Így a szerencse dolga, hogy mérséklik-e vagy növelik-e a területi egyenlıtlenségeket. Kívánatos lenne az ágazati és területfejlesztési politikák jobb kormányzati összehangolása. Országon belül a megyék, illetve a régiók saját anyagi forrással nem rendelkeznek, csak a helyi önkormányzatok. A megyei, illetve a regionális fejlesztési tanácsok csak a központi költségvetésbıl átengedett összeggel gazdálkodnak. A központi finanszírozás szabályai évrılévre változnak, ezért több évig tartó, jelentıs fejlesztést kockázatos elindítani. A régiók nem rendelkeznek saját pénzügyi forrással ahhoz sem, hogy az EU programok részfinanszírozásában részt vegyenek. A pénzügyi függıség a döntési kompetenciát erısen korlátozza, gyakran formálissá teszi. 3.Magyarországon most készülnek a gyakorlatban még csak ritkán alkalmazott területfejlesztési programok. Területfejlesztés címén eddig ágazati fejlesztéseket támogattak pl. a földgáz bevezetése, szennyvíztisztítás, munkahelybıvítés az ország fejlesztendınek ítélt településeiben vagy megyéiben. A programok készítését a szakértık is most tanulják, az alkalmazás is nyilván kezdeti nehézségekkel fog járni. Az EU-nak megfelelı területfejlesztési politika alkalmazása konfliktusokat is okozhat. Mivel az ország egész területe az EU mércéjével elmaradott terület, az uniós támogatásokra a hazai mércével fejlettnek tekintett régiók is jelentkezhetnek. Az ország területének nagyobb része a jövıben nem rekeszthetı ki a támogatási rendszerekbıl, mint ahogy jelenleg történik. Az EU olyan programokat támogat, amelyek az unión belüli területi kapcsolatokat erısítik (pl. az ország nemzetközi vasútvonalainak modernizálását). Mindez növelheti az országon belüli területi egyenlıtlenségeket. Ennek ellensúlyozására természetesen az uniótól független, belsı területfejlesztési politikára is van mód amennyiben pénzforrásai megteremthetık. 5

6 Szegedi Kistérség b) Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintı meghatározottságai Az Országgyőlés 30/1997. (IV.18.) határozata alapján a magyar területfejlesztési politika az ország hátrányos helyzető térségeire vonatkozóan négy típust különít el: társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetváltás által érintett térségek, mezıgazdasági (rurális) vidékfejlesztés térségei, a fenti kategóriákba nem sorolható, de tartós, jelentıs munkanélküliséggel küzdı térségek. A besorolásnál alkalmazott mutatók (28) alapján a szegedi kistérség egyik kategóriába sem sorolható, a dinamikusan fejlıdı térségek közé tartozik. Települési szinten vizsgálva ugyanezen mutatókat, társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott településnek számít Dóc és Forráskút. Az Országos Területfejlesztési Koncepció az egyes térségek különbözı földrajzi és természeti adottságaikat figyelembe véve határmenti térségeket és a környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségeket különít el. A határmenti fekvésébıl adódóan sajátos fejlesztési problémák és lehetıségek jellemzıek - így igaz ez a szegedi kistérségre is -, melyeket a koncepció a következıképpen foglal össze: A határ mindkét oldalán elhelyezkedı térségek fejlıdése egymással szoros kölcsönhatásban van. Határmenti térségeink fejlıdésének elısegítése szükségessé teszi a gazdasági kooperációt, az önkormányzatok és a gazdasági kamarák együttmőködését, a közös problémák együttes kezelését, különösen a környezetvédelem tekintetében, a kapcsolatok sokoldalúvá tételét. Az Ukrajnával, Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Horvátországgal szomszédos határövezet jelentıs hányada az ország elmaradott térségeihez tartozik. Ez a határövezet van a legnagyobb szociális terhelésnek és feszültségnek kitéve. Az áttelepülık jelentıs hányada itt választott lakóhelyet, egyúttal növelve a térség egyébként is jelentıs szociális gondjait. A határmentiség számos negatív kísérıjelensége is e térségeket érinti. Az országok közötti feszültségek mérséklésének fontos eszköze a határmenti együttmőködés. A meglévı nagy forgalmú határátkelıhelyek környezetében az áteresztı-kapacitás bıvítésére, e térségek infrastruktúrájának a fejlesztésére, a környezeti ártalmak mérséklésére és az illegális tevékenységek korlátozására programot kell kidolgozni. A környezetvédelmi szempontból különösen veszélyeztetett térségekben az egyes környezeti elemek védelme érdekében a koncepció tartalmazza a térségekben szükséges beavatkozásokat. Így a szegedi kistérség területére az alábbiak vonatkoztathatók: A felszíni vizek védelme a nagy felszíni vízfolyásokra is kiterjed, fı feladat a közmőolló zárása, a közmőves víztermelés szigorú korlátozásával, a felszíni vizekbe juttatott szennyvíz magasabb szintő tisztítása. Az Alföld felszíni és felszín alatti vizeinek, vízkészleteinek megırzése, védelme a legfontosabb feladat a régióban. Az Alföld az ország legcsapadékszegényebb területe, s az elırejelzések szerint rövidesen abba a mainál szárazabb éghajlati zónába kerül, ahol a termelés elıfeltétele az öntözés, valamint a folyamatos és komplex vízkészlet gazdálkodás. A talaj védelmének érdekében a Duna-Tisza közi térségekben a talajdefláció, mint fı veszély ellen kell programot kidolgozni. 6

7 Szegedi Kistérség A dél-alföldi régió mindhárom megyéjének, illetve a területfejlesztés alapegységeként megjelenı kistérségek iparfejlesztési lehetıségeit döntıen a mezıgazdaság és az élelmiszeripar fejlıdése határozza meg. Profitorientált, versenyképes mezıgazdaság alakulhat ki Csongrád és Békés megyében. Bács- Kiskun megye kedvezıtlen adottságú területein a mezıgazdasági termelés volumene csökkenhet, de a család és szőkebb piacra termelı, töredék munkaidıt illetve az állástalan otthonmaradók idejét kihasználó termelést továbbra is támogatni kell. A mezıgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulása, a magángazdaságok térnyerése szükségessé teszi mezıgazdasági kisgépek fejlesztését, gyártását. Erre és a hagyományokra alapozva az iparfejlesztési lehetıségek a következık: Mezıgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásához szükséges mezıgazdaságiélelmiszeripari gépgyártás, Biotechnológia, Talajmőveléshez, betakarításhoz szükséges gépek fejlesztése, gyártása, Könnyőipar, textil- és textilruházati ipar. Az Országos Területfejlesztési Koncepció meghatározásainál ezen a ponton némileg más fejlesztési irány kijelölése indokolt. A szegedi kistérségben a fent felsorolt iparfejlesztési lehetıségek közül a biotechnológia élvez prioritást. A mezıgazdasági kisgépek fejlesztése és gyártása helyett elsısorban a termelési technológia fejlesztése, valamint a biotermelés elterjesztése és a gazdák erre való felkészítése javasolt. A könnyőipar és az élelmiszeripari gépek gyártása térségünkben nem kezelhetı iparfejlesztési tényezıként. Az Európai Unió alapelveit követve a területfejlesztési politika célterületei közé tartoznak a funkcionális központok, így az innovációs és vállalkozói centrum funkciót betöltı vidéki központok. Szeged - szellemi potenciáljára építve - alkalmas lehet innovációs központként való fejlesztésre, amely az egész térségre kiható dinamikát tud közvetíteni. Indokolt az európai logisztikai központok hálózatához illeszkedı központ kiépítése is. c) A térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése Az Alföld nagyobb hányadára, így a dél-alföldi régióra is jellemzı az a társadalmi-gazdasági válság, amely a rendszerváltás elıtti idıszak gazdaságirányításának eredménye. Az Alföld agrártérségeit megfosztották a fejlesztési forrásoktól, csökkentették a nagyipari termeléseket. A gazdasági átalakulás során az elavult mőszaki felszereltségek miatt számos vidéki telephelyet zártak be, melynek következtében emberek ezrei váltak munkanélkülivé. A térség fejlıdésének további hátráltató tényezıje az infrastruktúra kiépítetlensége, melynek hatására a külföldi tıke az ország keleti, dél-keleti térségeibe sokkal kisebb mértékben jut el, mint a nyugatiakba, illetve a Budapest környékiekbe. A nagyobb városok azonban - így Szeged is -, mint dinamikusan fejlıdı centrumok piaci vonzerıt jelentenek a kereskedelemnek, magukhoz vonzzák a pénzügyi és gazdasági szolgáltató tevékenységeket, melyek hatással vannak a város vonzáskörzetére is. Az Országos Területfejlesztési Koncepció különbözı fejlıdési irányokat fogalmaz meg a hét nagyrégió gazdaság-, humán infrastruktúra, közlekedés-, vízgazdálkodás és energiaellátás fejlesztésére. A fejlesztések alapcélja a foglalkoztatottság, a munkahelyek színvonalának, az életkörülményeknek javítása, a helyi erıforrások felhasználása, a természeti és kulturális 7

8 Szegedi Kistérség adottságok megırzése. A fejlesztési programok megvalósulása esetén várhatóan növekszik az egyes térségekbe érkezı külföldi befektetések száma és volumene, a már meglévı vállalkozások hatékonysága. Az innovációra képes kis- és középvállalkozások megerısödése lehetıvé teszi az adott térség gazdasági teljesítményének javulását. A dél-alföldi régió fejlesztési lehetıségei és azok hatásai az alábbiakban fogalmazhatók meg a szegedi kistérségre vonatkozóan: Gazdaság: A térség mezıgazdaságában a hagyományoknak megfelelı integrált tájtermesztési eljárások bevezetése célszerő. A mezıgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének javítása eredményeként a térség települései között fennálló gazdasági különbségek enyhülnek, népességmegtartó képességük növekszik, az elvándorlás mértéke csökken. Az iparban a kooperáció és a szakképzett munkaerıt igénylı kis és középvállalkozások támogatását jelöli meg a koncepció a gazdaság eltartóképességének javítása érdekében. Humán infrastruktúra: Szeged gazdasági, egyetemi, kutató és humán erıforrás bázisa indokolttá teszi egy logisztikai és innovációs központ kialakítását, amely a város nemzetközi ismertségének és régióközponti szerepkörének erısödésén túl hatással van a térség többi településére is, új funkciók kialakítását teszi lehetıvé és munkahelyeket teremt. Közlekedés: A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M5 autópálya országhatárig történı kiépítése, az M43-as gyorsforgalmi út megépítése, valamint a szegedi közforgalmi kikötı fejlesztése és a kombinált fuvarozás kiépítése. A javasolt közlekedési beruházások a térségbe irányuló tıke számára vonzóbbá teszik a kistérséget, hiszen javul az elérhetıség, bıvül az eljutási lehetıség, lerövidül az elérési idı, Szeged közlekedési terhelése csökken és ezáltal a környezetminıség javul. Vízgazdálkodás: A vízgazdálkodási feladatok megoldásával csökkennek az ár- és belvízkárok által okozott költségek. A homokhátsági vízpótlással növelhetık a termelési eredmények a mezıgazdaságban. A termálvizek racionális kihasználása egyaránt hozhat gazdasági elınyt és járulhat hozzá a fenntartható energiahasznosításhoz. A holtágak rehabilitálásával növelhetı a térség idegenforgalmi vonzereje. A belvíz- és árvízkárok biztonságos hosszú távú megoldásával a veszélyeztetett területek népességmegtartó képessége nıhet. A szennyvizek elıírt minıségi letisztításával megszőnik a talajvíz és ezen keresztül a rétegvizek közvetlen károsító hatása. A még csatornázatlan településekrıl a szippantott szennyvizek kiszállíthatók lesznek a szennyvíztelepre. A termálvíz szabályos visszasajtolásával megszőnik a felszíni vizek termális szennyezése. Energiaellátás: A regionális energiahálózati fejlesztéssel - Szeged-Békéscsaba, valamint Szegedországhatár között csökkenthetı az energiafelhasználás mértéke, ami megtakarításokat eredményez mind a lakosság, mind az önkormányzatok, mind a gazdasági szereplık számára. Az alternatív energiaforrások (pl.: geotermikus energia) hasznosítása lehetıvé teszi a meglévı rendszerek részleges tehermentesítését. Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója az Országos Területfejlesztési Koncepció figyelembe vételével szintén öt nagy kategória keretén belül fogalmazta meg fejlesztési programjait: A megye gazdasági szerkezetének megújítása A gazdasági kapcsolatok élénkítése Differenciált és összehangolt emberierıforrás-gazdálkodás A térségi kapcsolatok erısítése Egészséges emberi környezet biztosítása 8

9 Szegedi Kistérség A felsorolt öt fı fejlesztési prioritáson kívül külön részben foglalkozik a fejlesztési programok kistérségi kapcsolódásaival. A szegedi kistérséget a koncepció urbanizálódó térségként említi. Gazdasági struktúrájának megújulásához a térség szellemi tıkéje, a kutatási fejlesztési intézményei, szolgáltató szektora illetve nemzetközi kapcsolatai kedvezı feltételeket biztosítanak. A fejlesztések hatására stabilizálódik a hagyományos gazdasági ágazatok helyzete, lehetıség nyílik új technológiák alkalmazására, az innovatív vállalkozások fejlıdésére. Az agrárium fejlıdéséhez illetve megújulásához a térség termelési hagyományai, Szeged kutató-fejlesztı háttere, élelmiszerfeldolgozó kapacitása, fogyasztópiaca lehetıvé teszi a kistérség feldolgozóipari beszállítói kapcsolatainak bıvülését. Közlekedési törzshálózatainak fejlesztésével növekszik a tranzitforgalom, erısödik a logisztikai, a regionális szerepkör, kedvezı feltételeket kínál az idegenforgalom fejlıdéséhez. Az egészséges emberi környezet biztosításához elengedhetetlenül szükséges a környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása, a hulladékgazdálkodás területén a szelektív hulladékgyőjtés illetve a hulladék feldolgozó háttéripar kiépítése, a szennyvízkezelés, Szeged esetén a városi zöldfelületek növelése. d) A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai A szegedi térség településszerkezeti jellegébıl, döntıen Szeged karakterébıl, illetve a térség környezeti adottságaiból fakadóan két domináns gazdasági szektor alakult ki: a mezıgazdaság és a szolgáltatás. A környezeti adottságokra alapozva erıs a térség mezıgazdasága, de a mezıgazdaság jellege kettıséget mutat. A térség nyugati része a Homokhátság tájegységhez tartozik, melyen speciális termékszerkezető mezıgazdaság alakult ki a kedvezıtlenebb természeti adottságok következtében. Ezen a tájegységen a változatos zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés és az extenzív állattenyésztés vetette meg a lábát, alapozva az itt élık önszervezıdı képességére, a mőveltségi és oktatási szint emelkedésére. A térség nyugati része a Tisza mellett helyezkedik el, így itt intenzívebb növénytermesztés és állattenyésztés alakult ki, kiegészülve néhány zöldség- és gyümölcsfaj termesztésével. A Tisza mellett a Szegedi Fehér-tóból kialakított halastórendszerben jelentıs haltenyésztés alakult ki Az Alföld erdısültségi állapota alacsonyabb az országos átlagnál, a térségben is csupán két nagyobb kiterjedéső erdı található. Az erdıgazdálkodáshoz és a vizes élıhelyekhez kapcsolódva jelentıs apró- és vízi vadállomány található, mely folyamatos vadgazdálkodást tesz lehetıvé a térségben. A térség másik meghatározó gazdasági ágazata a Szeged város biztosította széles körő szolgáltatások köre. Ezek a szolgáltatások az energiaszolgáltatás, a kiadói tevékenység (helyi és regionális média), a kis- és nagykereskedelem illetve országok közötti kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás (vasúton, közúton, vízen és légtérben), a banki tevékenység, a felsıoktatás és a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások illetve szakmai tanácsadások. Mezıgazdaság A mezıgazdaság fejlıdési irányvonalait meg lehet országosan határozni, de figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. A szegedi térségnek sajátos mezıgazdasági helyzete van az alábbi tényezık következtében: Szeged város felvevıképessége (fogyasztópiac, élelmiszeripar), A térség tranzit helyzete (a jugoszláv és a román határ közelsége), A térség nyugati és keleti területének eltérı környezeti adottságai. 9

10 Szegedi Kistérség A mezıgazdaság hazai fejlıdési irányvonalát a néhány év múlva bekövetkezhetı csatlakozás miatt erıteljesen befolyásolja az Európai Unió agrárpolitikájának változása. Az Európai Unióban kialakult agrártámogatási rendszer tovább nem tartható, mivel a mezıgazdaság az EU GDP-jének csupán 1,7 %-át adja és az aktív keresıknek mindössze 5,1 %- át foglalkoztatja, ám ezekkel szemben az EU költségvetésének körülbelül 45%-át viszik el az eddigi agrártámogatások. Ezen aránytalanság és a környezet védelmének fontossága miatt szükségessé vált egy új fejlıdési irány meghatározása. Az 1992-es Közös Agrárpolitika (CAP) reform keretében a tagállamok elıirányozták olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek elısegítik a környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálását a mezıgazdasági tevékenységbe. A berlini csúcson 1999-ben elfogadott AGENDA 2000 EU dokumentum új alapokat teremt az agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, melynek a legfontosabb jellemzıi: Túlzott mértékő támogatásoktól mentes, versenyképes mezıgazdaság kialakítása, mely képes megfelelni a világpiac kihívásainak. Környezetkímélı termelési eljárások széles körő alkalmazása. Sokszínő és hagyományırzı termelési módok alkalmazása, szem elıtt tartva a táj megırzését, a vidéki közösségek erısítését. Egyszerőbb, közérthetıbb agrárpolitika kialakítása, melynek a haszonélvezıje a társadalom széles köre legyen, ne csak a gazdálkodók szők köre. Az EU zömében leépíti a termelési típusú támogatásokat, és azok áthelyezıdnek a mezıgazdálkodás nem termelési, hanem környezet- és tájgazdálkodási, illetve vidékfejlesztési funkcióira. Ezt jelzi az is, hogy az Európai Közös Agrárpolitika neve helyett az Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (angolul rövidítve CARPE) nevet javasolják. A CARPE lényege, hogy a mezıgazdasági politikának tovább kel haladnia abba az irányba, hogy ne a gazdálkodók szektorális politikája legyen, hanem területileg integrált politika, melynek célja a vidéki térségek fejlıdése. Ehhez a politikát úgy kell átalakítani, hogy a piaci ártámogatások helyett a kulturális, környezeti és területi célokért több közvetlen támogatás kerüljön kifizetésre. A CARPE célja, hogy gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból fenntartható mezıgazdaság alakuljon ki a vidéki térségek fejlıdésével együtt. A célok érdekében a CARPE négy fı elembıl áll: piac stabilizáció, környezeti és kulturális kifizetések, vidékfejlesztési kezdeményezések, az átalakulást segítı átmeneti támogatások. Az Európai Unió nem a tömegtermelést kívánja fokozni belsı feszültséget keltve, hanem az önellátáshoz hiányzó termékek elıállítását szorgalmazza a csatlakozni szándékozó országok esetén. A mezıgazdaság jövıbeni hangsúlyát a minıségi és tájra jellemzı, hagyományos termelési módra, az alternatív és környezetkímélı termékek elıállítására, a több lábon álló gazdálkodásra akarja fektetni. A fejlıdés irányvonalait a folyamatos oktatásra-képzésre, tanácsadói hálózatra, termelés és értékesítési szövetkezésre, a táj agroökológiai egyensúlyára kell alapozni. A fejlett országok tapasztalatai alapján, illetve a csatlakozási szándék tudatában már most ebbe az irányba, a CARPE felé kell terelni a hazai mezıgazdaság fejlıdését. 10

11 Szegedi Kistérség Szolgáltatás A globalizálódó világban és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapujában már most a nemzetközi fejlıdési irányvonalak adják meg a hazai fejlesztések irányait. A hálózati alapon szervezıdı regionális és térségi gazdaság erısítésének új lehetısége a gyors, könnyen aktualizálható és minden érdeklıdı számára nyitott világhálón való megjelenés és kereskedelem kialakítása (elektronikus piac, e-europa), illetve a gazdasági szereplık kommunikációs és információs hátterének megerısítése. A fejlett országokban is igen jelentıs mind foglalkoztatási, mind GDP-termelési szempontból a kis- és középvállalkozások (KKV) szerepe. A hatékonyság azonban tovább növelhetı, ezért a fejlıdési irányvonal a beszállítói körök, a szolgáltatói hálózatok kialakítása, a középpontban egy gesztor középvállalkozással, és az ehhez csatlakozó kis- és középvállalkozásokkal. A beszállítói hálózatok létrejöttét erısítheti az ipari parkok léte Magyarországon. A privatizáció folyamatában a beruházási súlypont az ipar területén a meglévı üzemek, gyárak, cégek felvásárlásáról, tulajdoni hányad szerzésérıl átkerült a zöldmezıs beruházásokra. Az ipari parkok ennek lehetıségét kínálják kedvezı feltételek mellett, teljes infrastruktúrát, úthálózathoz való kapcsolódást, különféle szolgáltatásokat és helyi adókedvezményeket kínálnak a hazai és a külföldi befektetıknek. A környezetet erısen terhelı és véges készlettel rendelkezı fosszilis tüzelıanyagok kitermelését és felhasználását szükségszerő kiváltani megújuló alternatív energiaforrásokkal, mint például a szél, a víz, a nap és a geotermikus energiával, az energiaültetvényekkel, a szerves hulladékból villamos energia nyerésével vagy biogáz elıállításával. Nem csak a környezeti viszonyok változnak, hanem a gazdasági- és a társadalmi viszonyok is, ezért ezek között a gyorsan változó viszonyok között egy végzettség megszerzése nem elegendı a negyven éven át tartó hatékony munkavégzéshez. Így mára a változó viszonyokhoz folyamatosan alkalmazkodó humánerıforrás-gazdálkodás egyik nagyon fontos alapelvévé az egész életen át tartó tanulás vált. A folyamatosan fejlıdı szakembergárda által végzett kutatás-fejlesztés révén tisztább technológiák érhetık el, melyek alkalmazásával egyrészt új gazdasági szektor, a környezetvédelmi ipar és szolgáltatás születik meg, másrészt az elérhetı leghatékonyabb technológia alkalmazásával (BATNECC) a környezet állapota is javulhat. A környezetvédelem mellett mára a világ egyik vezetı gazdasági ágazatává a turisztikai szolgáltatás vált, mely komplex termékcsomag kiközvetítésével érhetı el a vendéglátásra, a szálláshely-szolgáltatásra, a helyi adottságokra és programokra alapozva. A különbözı gazdasági tevékenységek összekapcsolását a szállítás teszi lehetıvé, a szállítási mód kiválasztásánál a környezetre és a jövedelmezıségre kifejtett hatások döntıek. A környezetvédelem szempontjait illetve a gyorsaság és az olcsóság elınyeit is figyelembe véve a vasúti - közúti - vízi - légi szállítási módoknak az összekapcsolása folyamatosan teret hódít, mely egyben a környezetgazdálkodás és fenntartható fejlıdés szempontrendszerét is kihangsúlyozza. A közlekedési szolgáltatások az ország gazdasági, biztonsági rendszerének stratégiai elemei. A közlekedés több, növekedési pályára állt országban megelızve az iparosodási hullámot, maga vált az iparosítás, a gazdasági fejlıdés fontos hajtóerejévé. A közúti infrastruktúra fejlesztése a közúti árutovábbítás feltételeit javítja. A magas színvonalú közúti árufuvarozási szolgáltatások pedig az európai szintő logisztikai szolgáltatások megteremtésének alapfeltételei. A logisztikai szolgáltató központok bármely vállalkozás igényeit kielégítik: a kisebb vállalkozásoknál a távolsági- és nemzetközi szállítási kereslet, míg a nagyobbaknál a technikai jellegő szolgáltatások iránti igények jellemzıek. 11

12 Szegedi Kistérség e) A területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztésérıl Az elmúlt évben több olyan tervezési folyamat indult a szegedi kistérség területén, amelyek funkcionálisan összetartozó település csoportokat érintettek, s amelyek alapján a teljes térség területfejlesztésben érintett szereplıinek elvárásai megfogalmazhatók. A tavalyi évben, a térségen belül, a Tisza-Maros szögben elhelyezkedı települések (Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván) részvételével lezajlott egy sikeres gazdaságfejlesztési program, amely ebben a térségben az elsı közösségi tervezés eredménye. Ezen túl a szegedi kistérség keleti felén elhelyezkedı települések, az ún. Sapard-csoport: Algyı, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, elkészítette agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programját. A SAPARD program tervezése során a helyzetfeltárás elkészítésekor minden településen megszervezésre került egy lakossági fórum, ezek alapján készültek el az egyes településekre vonatkozó SWOT analízisek. Ezt jelen koncepciónkban nem közöljük, mivel az említett kistérségi dokumentumban teljes egészében megtalálható. Kistérségünk Homokhátsághoz szervesen kapcsolódó részén Bordány, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Üllés, Zsombó településeket érintıen már évek óta szisztematikus kistérségi tervezı munka folyik, melynek eredményeit a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht. bocsátotta rendelkezésünkre. Annak ellenére, hogy a statisztikai kistérség valamennyi területfejlesztésben érintett szereplıjét nem tudtuk megkérdezni, az elıbb említett tervezési munkák során jól körvonalazódtak azok az adottságok, lehetıségek, hiányosságok, melyek alapján a szegedi kistérség területfejlesztésben érintett szereplıinek elvárásai leírhatók. 1. táblázat: Elvárások és igények a szegedi kistérség fejlesztésére vonatkozóan Elv Problémák Igények Az erıforrások kiáramlásának megakadályozása Nincs képzési lehetıség Kisgazdaságok elsorvadása Nincs hagyománya a helyi kispiaci kereskedelemnek Termelık, feldolgozók közti láncszem hiánya Utazási nehézségek Fizetıképes kereslet kicsi Családi vállalkozások erısítése Vállalkozói tanácsadás Az általános iskolás gyermekek továbbtanulásra késztetése Célirányos elıadások szervezése, információ hozzáférés Szolgáltatói hálózat megvalósítása (víz, gáz, TV stb.) A betelepültek tudásának bevonása, kamatoztatása Mezıgazdasági hagyományok meglétének erısítése Tájékoztatás a helyi lapokban Elérhetı ingatlanárak Mezıgazdasági vállalkozások kooperálása Helyi termékek feldolgozása, félkész formában 12

13 Szegedi Kistérség A meglévı üzleti tevékenységek támogatása Új vállalkozások ösztönzése területünkön Területünkön kívüli üzleti tevékenységek bevonása Kevés a vállalkozó Fizetıképesség hiánya Multik követelményeit nem tudják kielégíteni a termelık Jó képességő szakemberek elvándorlása Fekete foglalkoztatás Önkormányzat passzivitásra kényszerítve Magas közterhek van Forráshiány Belvíz és egyéb természeti katasztrófák Vállalkozási kedv csökkenése Kedvezıtlen gazdasági környezet Magas helyi adók Magas hitelfelvételi lehetıségek A pénzintézetek nem vállalkozó barátsága Agrárolló nagyon kinyílt Szövetkezés hiánya Délvidéki válság Határátkelı hiánya Utak állapota Szellemi tıke elvándorlása Kerékpárút hiánya Fejlesztési tervek ismeretének hiánya Infrastruktúra hiánya Önkormányzat és munkáltatók rendszeres kapcsolattarásának hiánya Piacképes szakképzés Vállalkozások élénkítése Külsı tıke bevonása Mezıgazdasági termékek helyi feldolgozása, és értékesítése Emberi erıforrások célirányos felhasználása Infrastruktúra fejlesztés Gazdaképzı tanfolyam szervezése Új mezıgazdasági kultúrák meghonosítása Multik folyamatos igényeinek kielégítése A térség adottságainak célirányos kihasználása Önkormányzatok koordinációja a vállalkozásfejlesztésben Infrastruktúra és ipari park kialakítása Vállalkozók adóterheinek csökkentése Megfelelı konstrukciós hitelkamat Állami garanciavállalás Kereslet-kínálat egyensúlya Több lábon álló vállalkozások Integrált termelés ösztönzése Garantált felvásárlás a mezıgazdaságban Minıségi szolgáltatás Hungarikumok termesztése, reklámja Paprika feldolgozás Irányított vetımagtermesztés Juh, kecske, nyúl tenyésztése, mert nem kvótában szabályozott a kivitel Magasabb kézimunkát igénylı növények termesztése: pl. saláta, gyógynövények Biodiesel - összefogással, állami segítséggel Térségi regionális feldolgozó üzem Teleház és könyvtár pl. segítséget nyújt a pályázatok megírásában Üzletek bıvítése Kiszombori határátkelıhely Infrastruktúra (csatorna) stb. megléte Kétnyelvő oktatás biztosítása Falusi turizmus és vadászat Információ a turistáknak Összekötı utak a települések között Vasúti híd megépítése Reklám, hírverés, tájékoztató kiadványok Ismeretterjesztı elıadások Önkormányzatok közös pályázatai Munkáltatók bevonása a térségfejlesztésbe EU-s alapokhoz való hozzáférés 13

14 Szegedi Kistérség f) A fejlesztés lehetıségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények A területi politikában és tervezésben, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló évi XXI. tv., amely január 22-én lépett hatályba, korszakváltozást jelentett. Az évi XXI. tv. (a továbbiakban Tft.), valamint annak évi módosítása mely az EU-hoz való csatlakozás elıkészítésével összefüggésben, illetıleg a kormányzati struktúra átalakítása miatt indokolt módosításokat tartalmazza -, meghatározza a területfejlesztés és a területrendezés fogalmát, és mindazokat a tervfajtákat, amelyek az ország egész területére, vagy meghatározott térségekre kiterjedıen szabályozzák a terület-felhasználásának rendjét, az ország tájegységeinek terhelését és terhelhetıségét, a területi adottságok célszerő hasznosítását, valamint a fejlesztési koncepciók és programok térbeli mőszaki-fizikai rendszerét. Fenti jogszabályok többek között meghatározzák a területi tervezéssel kapcsolatos alapvetı fogalmakat is. A területfejlesztési koncepció fogalmát úgy határozza meg a törvény, hogy az ország, illetve egyes térségek átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, amely meghatározza a térség hosszú távú fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket és információt biztosít az ágazati és más területi tervezéshez. Az elfogadott koncepció koherens fejlesztési elképzelések és lehetıségek megfogalmazása, amely kifejezi a területi egység közös fejlesztési szándékát. Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az országgyőlés fogadja el, melyben megállapítja a területfejlesztési politikát, meghatározza a hosszú távú fejlesztési célokat és irányelveket. Az országos-, megyei településfejlesztési koncepciók és a regionális térségekre vonatkozó, valamint a kistérségi településfejlesztési koncepciók, az Országos Területrendezési Terv, a megyei területrendezési tervek alkotják azt az egymásra épülı, összefüggı hálózati rendszert, amely meghatározza az egyes településeknek a hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlesztés területén elfoglalt helyét, a település fejlesztésének irányait, a fejlıdésben más településekhez és a térségekhez való kapcsolatát. A területfejlesztés legfıbb szerveit 1999 után Magyarországon - az 1. számú ábra szemlélteti. A Kormány fogadja el a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat. A területfejlesztési törvény által létrehozott Országos Területfejlesztési Tanács a területfejlesztési politika végrehajtása során közremőködik az országos és a térségi fejlesztési programok összehangolásában, a megyehatárokon túlterjedı, regionális területfejlesztési feladatok közös ellátásában, részt vesz az országos, valamint az országos jelentıségő és az országhatáron túlnyúló infrastrukturális tervezés, létesítmények, hálózatok elhelyezésének összehangolásában. 14

15 1. számú ábra: A területfejlesztés fıbb szervei Magyarországon 1999 után PIACI SZEKTOR KÖZSZFÉRA NON-PROFIT SZFÉRA PARLAMENT Területfejlesztési Bizottság KORMÁNY MVA,MFB MTA Országos OMFB Országos Önkormányzati Országos FVM Területfejlesztési Tanács Minisztériumok KSH, PHARE gazdasági szövetség Munkaügyi (10) ISM kamarák Tanács ORSZÁGOS OTK Fıpolgármester Regionális Regionális REGIONÁLIS Fejlesztési Tanács dekoncentrált szervek MEGYEI KISTÉRSÉGI Pénzügyi intézmények, bankok, vállalatok stb. minden területi szinten Megyei önkormányzatok Megyei Megyei Megyei jogú városok Területfejlesztési dekoncentrált Közigazgatási hivatalok RIB Megyei önkormányzatai Tanács szervek Munkaügyi Tanács Kistérségi társulások Körzeti hivatalok Civil szervezetek pl. munkaügyi hivatalok Civil társadalmi szervezetek Települési Polgárok TELEPÜLÉSI önkormányzatok Irányítás Képviselet Együttmőködés, tanácskozási jog Törvényességi 15

16 2. táblázat: Tervfajták és elfogadó intézmények területi szintenként Területi szintek országos Fejlesztési koncepció Országgyőlés Fejlesztési program - Rendezési terv Országgyőlési határozat és törvény Elıkészítés, beterjesztés, véleményezés Kormány, FVM, miniszterek, OTT, miniszterek RFT. kiemelt térség Kormány Kormány Országgyőlés RTF, érintettek Regionális Regionális régió Területfejlesztési Területfejlesztési RFT, FVM, MTT (OTK) - Tanácsok Tanács megye kistérség település Megyei Területfejlesztési Tanács Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Önkormányzat képviselı testülete Megyei Területfejlesztési Tanács Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Településszerkezeti terv, önkormányzat képviselıtestületé nek határozata Megyei Önkormányzati Rendelet - Képviselıtestületi határozat MTT, FVM, megyei jogú város önkormányzat Megyei Területfejlesztési Tanács Kistérség, szomszédos települések, érintettek A környezeti és területfejlesztési miniszter 18/1998. (VI. 25.) KTM. sz. rendelete meghatározza a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeit és e tervfajták idıtávlatait. A területrendezési koncepciók és területrendezési tervek információs tartalma és megjelölései alkalmasak kell, hogy legyenek a 112/1997. (VI. 27. ) korm. rendelettel létesített Területi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történı integrálásra. A Tft. egy hierarchikus rendszert hozott létre, mellyel egy felülrıl való építkezés számára adott lehetıséget, ezzel szemben a gyakorlati oldalról való megközelítéssel, az alulról való építkezés számára kell prioritást adni, a tervek vertikális kapcsolódása során. A tervtípusok egymáshoz való viszonya is nagyon fontos, a fejlesztési koncepcióknak és a rendezési terveknek azonos prioritásokból, célokból kell kiindulniuk, az egyes programokban való találkozásuk elengedhetetlen. A területi tervezés menete A területfejlesztési koncepciók és programok elkészítésének menetét, valamint annak tartalmi követelményeit, a 18/1998. (VI.25.) KTM. rendelet 1.)-2.) számú mellékleteiben szabályozza részletesen. Az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelı részletességgel kell, hogy történjen. A területfejlesztési koncepció és program idıtávlatai: rövid táv (2 év), középtáv (3-6 év), hosszú táv (7-15 év), nagy távlat 15 éven túl, melyek közül a hosszú távú tervezést tarjuk elfogadhatónak e területi egység vonatkozásában. 16

17 A területfejlesztési koncepciók tartalmi követelményei Az elıkészítı fázis során a területi egység fejlesztésére ható tényezık rendszerezése, azok értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata a teendı. Elsıként a területi egységre ható külsı tényezık áttekintése, a nemzetközi és nemzeti szintő fejlıdési irányok, illetve az egyes területfejlesztési szereplık elvárásainak és jövıbeli fejlıdési trendjeinek számbavétele. Ez utóbbira a területfejlesztésben érdekeltek önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság - bevonásával kerül sor, egyrészt a helyi sajtó útján ismertetett kérdıív, illetıleg szakmai fórumok alkalmával. Meg kell határozni a regionális fejlıdés nemzetközi meghatározottságai lehetséges hatásait a területi egységre nézve. A területfejlesztési koncepciónak illeszkednie kell az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint a térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciókhoz, a dél-alföldi régió területfejlesztési programjához, valamint a Csongrád megyei területfejlesztési programhoz. A tervezés során figyelembe kell venni a területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásait és igényeit a területi egység fejlesztésérıl. A területi adottságokat: jelenleg és jövıben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése is szükségszerő. A programkészítés során szükséges a belsı erıforrások elemzése is, úgymint a humán erıforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, intézményhálózat); a fıbb gazdasági ágazatok, azok fejlıdési irányai, a gazdasági belsı és külsı kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezık értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezık, továbbá a környezet adottságai (természeti adottságok, a környezet és a természet minısége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezık), az infrastruktúra helyzete, a települések intézményi felszereltsége, a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidı, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, lakásviszonyok, a településhálózat, települések közötti feladatmegosztások, együttmőködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, valamint a társadalmi környezet (társadalmi szerkezet, kulturális adottságok, értékek, területi identitás) állapota. A helyzetértékelés magába foglalja a korábbi tervdokumentumok és azok végrehajtása értékelését, illetıleg tartalmazhat prognózisokat a lehetséges fejlıdési trendek meghatározására. A helyzetfeltárás SWOT analízissel zárul (az egyes tényezıcsoportok gyengeségeinek és erısségeinek meghatározása, a fejlıdés lehetıségei és veszélyei). A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése, a térségre vonatkozó, kistérségi - domináns - települések fejlesztési koncepcióinak értékelése, a közös elemek meghatározása kiemelt feladat. Az egyes fejlesztési akcióknak van egy ágazati természete és egy térbeli dimenziója, melyeknek egységet kell alkotniuk, a tér szükség szerint integrálja a társadalmigazdasági folyamatokat, így ennek a megközelítésnek egy sajátos koordináló szerepe van. A fejlesztés lehetséges irányainak a meghatározása a további feladat: az eddigi fejlıdést befolyásoló legfontosabb tényezık összefoglalása, majd azok értékelésével, illetve a külsı meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlıdési irány meghatározása, hatásuk vizsgálata. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık összefoglaló értékelését, azok rendszerezését követıen kerül sor a fejlesztés lehetséges irányainak bemutatására. 17

18 A javaslattevı fázis során kerül sor: a területfejlesztési koncepció elkészítésére, az elfogadható, legkedvezıbb fejlesztési irány részletes kidolgozására, az ahhoz szükséges feltételek tételes meghatározására, a fejlesztési program számára a legfontosabb irányelvek kijelölésére, így különösen: a) A területfejlesztés fı célja, irányai b) A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere (célpiramis) c) A részcélok egymás közötti kapcsolata, a megvalósításuk tervezett idıbeli ütemezése (hosszú, közép-, rövid táv) d) A fejlesztési célok értelmezése a különféle sajátosságokkal rendelkezı területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei) e) A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere f) A fejlesztési hatások regisztrálása (igények a területi monitoring rendszerrel szemben) g) A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása A területfejlesztési programok tartalmi követelményei I. Stratégiai program: fejlesztési koncepcióban meghatározott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg, amely felvázolja az alábbiakat: a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplıinek és a közremőködık körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közremőködı szervezetek közti munkamegosztás, együttmőködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelıs operatív szervezetek megjelölése; g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követı monitoring rendszer meghatározása. Tartalmazza továbbá a különbözı célok és programok közötti hierarchiát. II. Operatív program: olyan cselekvési terv, amelyben megfogalmazásra kerülnek a konkrét feladatok, eszközök, a végrehajtásért felelıs személyek és a határidık. Általános szerkezete: a) az egyes feladatok elérendı céljainak részletes meghatározása, indoklása; b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; c) a végrehajtásért felelıs szervezetek és közremőködık; d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve; e) a végrehajtás módja és feltételrendszere; f) a végrehajtás ellenırzési rendszere; g) az eredményesség vizsgálata és értékelése; h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. /A programhoz szükség szerint csatolandók a végrehajtás során készített dokumentumok (mőszaki és üzleti tervek, szerzıdéses kötelezettségvállalások stb.)/. 18

19 2. számú ábra: A kistérségi területfejlesztési tervezés menete TERVEZÉSI FÁZISOK, DOKUMENTUMOK MEGHATÁROZÓ SZEREPLİK Elképzelések, javaslatok, tervek koncepciók, ajánlások Valamennyi területfejlesztésben érintett szereplı készítése Valamennyi területfejlesztésben érintett szereplı TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Területfejlesztési program készítés Koncepció értékelése, aktualizálása Valamennyi területfejlesztésben érintett szereplı Kistérségi Társulás TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Megvalósítási terv Megvalósítás Monitoring Kistérségi Társulás Kistérségi Társulás Koordináló szervezet (programgazda) 19

20 2. A TERÜLETI ADOTTSÁGOK 2.1. A belsı erıforrások elemzése a) Humán erıforrások Demográfia A legkisebb lélekszámú település Dóc (821 fı), a legtöbben Szegeden élnek ( fı). A demográfiai folyamatokról fı jellemzıként az mondható el, hogy a Szegedrıl a környékbeli településekre való kiköltözéseknek köszönhetıen a kiköltözık elsısorban fiatal családok a települések elöregedési folyamata megállt, ill. visszafordult, a legkedvezıbb öregedési indexe Zsombó településnek van (69,8), az átlag körül mozog, a leginkább elöregedı Röszke (134,5), és érdekes, hogy Szeged a maga 116,6-os indexével a mezıny második felében foglal helyet. Nemzetiségek nagyobb számban Deszken és Újszentivánon fordulnak elı, ez mindkét helyen szerb nemzetiséget jelent (Deszken 6%, Újszentivánról nincs adat). Foglalkoztatottság A települések többségének nagy gondot okoz a helyben foglalkoztatottsági lehetıségek hiánya, Tiszaszigeten ez az arány 1%, Újszentivánon 2%, míg Röszkén kiugró kivételként azért 50-60% ez az arány, mert helyben található az Unilever cégnek egy élelmiszer feldolgozó üzeme. A legtöbben tehát Szegedre járnak be dolgozni, így az aktív korú népesség fıleg a Szegedrıl kiköltözık kötıdése a kistelepülésekhez nehezen alakul ki. Intézményrendszer A kistérség egészségügyi intézményrendszerérıl összességében elmondható, hogy az alapfokú egészségügyi ellátás minden településen biztosított (mindössze két településen nincs gyerekorvos), van ugyanakkor háziorvos, fogorvos, védını, terhesgondozás, gyógyszertár. Szakorvosi ellátás már a települések nagy részében nem biztosított, de Szeged közelsége miatt bármilyen szakrendelés viszonylag hamar elérhetı. A szociális intézményrendszer már nem mutat ilyen egységes képet: míg házigondozó szolgálat a települések közül 12-ben van (ez nagyrészt ebédkihordást jelent), idısek napközije már csak 7 településen, szociális otthon Szeged kivételével csak Röszkén található (ez egy 10 férıhelyes magán otthon); gyermekjóléti és/vagy családsegítı szolgálat 10 helyen mőködik. A legtöbb helyen a bölcsıdéket az utóbbi években megszüntették, most mindössze Domaszéken és Röszkén található, a többi településrıl a gyerekeket a szegedi bölcsıdékbe viszik be a szülık. A fiatal családok nagyarányú kiköltözése miatt azonban bölcsıde létrehozását tervezik Röszkén és Tiszaszigeten is, Algyın pedig egy családi napközi próbálja ezt a hiányt pótolni. Az oktatási intézmények közül óvoda és általános iskola mindegyik településen van, de a kihasználtság tekintetében már elég vegyes a kép. A szülık közül ugyanis sokan beviszik a gyerekeiket Szegedre, hiszen közel van, és talán jobb oktatást is remélnek ott, ill. a szülık többsége bejár Szegedre dolgozni, tehát így tudja legkönnyebben megoldani a gyerekei óvodába és iskolába eljuttatását. Tornateremmel a települések közül csak a legkisebb lélekszámú Dóc nem rendelkezik, a sportolási lehetıségek minden más településen biztosítottak. Középiskola csupán Szegeden van (19), Sándorfalván pedig kihelyezett oktatásként egy esti gimnázium található. 20