Ö S S Z E F O G L A L Ó

Átírás

1 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Ö S S Z E F O G L A L Ó Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi szakmai tevékenységéről Budapest

2 2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 4 II. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetének átalakulása, funkcióinak bővülése 7 A szolgáltató központok szerepe, feladatai az új struktúrában 8 III. A gazdasági- és munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői a évben 9 Néhány jellemző, országos gazdasági mutatószám 9 Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás 9 A nyilvántartott álláskeresők, ill. az ellátásban részesülők főbb adatai és évben 11 A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása, változása 12 Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése 13 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel, valamint a köztisztviselők létszámleépítésével kapcsolatos főbb adatok 14 A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei 15 Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák 17 IV. A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére 18 V. 26 Munkaerő-piaci szolgáltatások 18 A nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének alakulása 19 Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése 20 Megyei/regionális munkaerő-piaci programok hatásának elemzése 21 A HEF OP 1. 1 intézkedés eddigi eredményei 23 A HEF OP 1.2 intézkedés főbb eredményei 26 A munkaadókkal való együttműködés módszerei és eredményei 32 Vállalkozásalapítás támogatása, illetve a munkahelyteremtő támogatás tapasztalatai 32 VI. A szakmai ajánlásokban meghatározott egyéb elvégzett feladatok összefoglalása 34 Tájékoztató anyagok a potenciális beruházók és munkaadók számára 34 Monitoring vizsgálatok 34 Forráskoordináció 35 A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése 36 FIP-ek hatása az elhelyezkedés elősegítésére 39 Térségi együttműködési megállapodások, foglalkoztatási paktumok, a helyi együttműködési lehetőségek szélesítése 40 A közfoglalkoztatási programok összehangolása 43 Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz 43 Az álláskeresési megállapodások és az ügyfél kategorizálás rendszerének együttes hatása az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetére 44

3 3 A hátrányos helyzetű személyek, így különösen a megváltozott munkaképességűek, nők, és romák foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése 45 A Lépj egyet előre I. program megvalósítása 48 VII. A tartósan betöltetlen munkaerőigények összetételének alakulása 48 VIII. A munkaügyi központ főbb rendezvényei/ eseményei 50 IX. A hatósági tevékenység keretében végzett munka értékelése 51 X. A regionális munkaügyi központ és a regionális képző központ együttműködése 51 XI. A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos főbb adatok 54 A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása 54 A rendszeres szociális segélyben részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban 55 A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása a nyilvántartásban eltöltött idő szerint 55 Az önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások, a kölcsönös tájékoztatással kapcsolatos feladatok 56 Az együttműködési megállapodások főbb tartalmi elemei, a munkaügyi központok és önkormányzatok munkakapcsolata 56 A kirendeltség és az önkormányzat által kötött megállapodásokban foglaltak teljesítésének, az együttműködés tapasztalatainak és a felmerülő gyakorlati problémák értékelése 57 A rendszeres szociális segélyben részesülő közcélú munkavégzésben foglalkoztatottak főbb adatai és a foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok 57 A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési megállapodások összesített elemzése 58 XII. A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos főbb adatok 60 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához költségvetési irányzatból nyújtott támogatások regionális értékelése 60 A megváltozott munkaképességű álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása életkor és nem szerinti csoportosításban 61 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása az akkreditált munkáltatóknál 1 a tanúsítvány típusa szerint 62 A megváltozott munkaképességűek bértámogatásával kapcsolatos főbb adatok 62 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakításában támogatott szervezetek 63 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely összes támogatott létszámára vonatkozó adatok 64 Az MPA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének terhére befogadó munkahely kialakítására biztosított forrásokra vonatkozó adatok 65 XIII. A regionális munkaügyi központ munkájával kapcsolatos észrevételek (panaszok, kifogások) főbb jellemzői 66 XIV. Az ügyfelek visszajelzése a munkaügyi központ szakmai tevékenységéről 66 XV. Összegzés 68

4 4 Előzmények A Szociális és Munkaügyi Miniszter január 17-én az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi feladatainak végrehajtásához utasítást adott ki. Az utasításban szereplő, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt és a munkaügyi központokat egyaránt érintő feladatok egységes értelmezése, megfelelő összehangolása és minél eredményesebb megvalósítása céljából a Hivatal főigazgatója ajánlást készített az Állami Foglalkoztatási Szolgálat évi főbb célkitűzéseire, valamint az MPA Foglalkoztatási Alaprész regionális decentralizált kerete évi felosztására. A főigazgatói ajánlás alapján határoztuk meg a munkaügyi központok feladatait. I. Vezetői összefoglaló A regisztrált álláskeresők száma évben 8,5%-kal, fővel növekedett az előző évihez képest, év végi létszámuk fő volt. A pályakezdők létszáma fő, fővel (4,2%) magasabb az előző évinél. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma fővel növekedett, arányuk a regisztrált álláskeresők 42,4%-át teszik ki. A diplomás álláskeresők száma fővel (9,7%) emelkedett, évi záró létszámuk fő. Az egy éven túl regisztrált álláskeresők létszáma jelentős mértékben, fővel (18%) emelkedett az előző év hasonló időszakához képest, létszámuk fő. A KSH munkaerő-felmérése szerint a évben a éves népességet vizsgálva az országban 4 238,1 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 54,9%-ot tett ki ben a foglalkoztatottak száma 3 926,2 ezer főt, míg a munkanélküliek - a KSH definíciója szerinti - száma 311,9 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta értéke 2007-ben valamelyest meghaladta az 50%-ot, míg a munkanélküliségi ráta 7,4%-ot tett ki. Nagyobb mértékben csökkent viszont az alkalmazottak száma, 2007-ben átlagos számuk ezer fő volt, amely a megelőző évhez képest több mint 30 ezer fős csökkenést jelent. A évben a munkaügyi központokhoz 601 esetben érkezett csoportos létszámcsökkentési bejelentés amely főt érintően. Az érintett létszám 577 fővel kevesebb, mint 2006-ban volt. Gazdasági szektoronként a mezőgazdaság részaránya 1%, az ipar 37%, a szolgáltatások pedig 62%. A bejelentések 37,8 %-a a Közép-magyarországi, 13,9 %-a az Észak-alföldi, 13,1 %-a az Északmagyarországi régióból érkezett. A helyi és központi közigazgatási szervek összességében fő leépítését jelentették be. A létszámleépítések szinte valamennyi ágazatot érintettek, így többek között: államigazgatás, államkincstár, belügy, egészségügy, földügyi igazgatás, gazdasági igazgatás, honvédelem, határőrség, közoktatás, kultúra, mentőszolgálat, munkaügy, oktatási igazgatás, pénzügyi igazgatás, szociális ellátás, szociálpolitika, TB igazgatás, természetvédelem, környezetvédelem területét. Magyarországot az uniós tagországokhoz viszonyítva továbbra is az alacsony gazdasági aktivitás és foglalkoztatás, valamint közepes mértékű munkanélküliségi mutató jellemzi. A munkaerőpiac korábbi években is tapasztalható strukturális feszültségei továbbra is megmaradnak, egyes szakmákban a túlkínálat, míg másokban a hiány együttesen lesz jelen. A Kormány az aktualizált konvergencia programjában megfogalmazottak szerint olyan foglalkoztatáspolitikát kíván megvalósítani, amely az aktív korú népesség munkavállalási hajlandóságának növelésével együtt bővíti a munkahelyek számát.

5 5 E cél rövidtávú megvalósítását a költségvetési kiigazítással járó intézkedések átmenetileg megnehezítették, s e folyamat némileg érzékelhető lesz 2008-ban is. Ennek következtében a foglalkoztatottak számában is csak mérsékelt javulás várható évben db Alkalmi Munkavállalói Könyvet váltottak ki. Az előző években kiváltottakkal együtt a forgalomban lévő AMK-k száma meghaladta az egymillió darabot elején fő (39,2%) mutatta be az ÁFSz kirendeltségein a kiskönyvét. Ezekben összesen nap munkavégzést igazoltak a felhasználók. A lerótt közteherjegyek 68,3 %- a a legalacsonyabb munkabér kategóriába esett. A munkaügyi központokban dolgozó humán szakemberek évben főnek nyújtottak humán szolgáltatásokat, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű csökkenést mutat (2.645 fővel, 1 %-kal kevesebb). A nyújtott szolgáltatások közül a munkatanácsadást és az álláskeresési tanácsadást igénybe vevők számában növekedés figyelhető meg. A szolgáltatások közül jelentős mértékben az egyéni álláskeresési tanácsadás száma emelkedett, fővel (16 %) vették többen igénybe. A növekedés azzal indokolható, hogy az álláskeresőkkel kötött együttműködési megállapodás egyik lényeges eleme az önálló álláskeresés, ebből adódóan a közvetítő munkatársak nagyobb arányban küldik azokat az önálló elhelyezkedésre alkalmas ügyfeleket egyéni álláskeresési tanácsadásra. Enyhe csökkenés tapasztalható a csoportos álláskeresési technikák oktatásán (2.952 fő, 22 %), illetve az álláskereső klub foglalkozásain (425 fő, 25 %) résztvevők esetében. A rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás egyaránt jelentős csökkenést mutat. Egyedülálló új szolgáltatásként az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a kismamák és a gyesről visszatérni szándékozók segítésére Szociális Információs Tanácsadást (SZIT) indított el, amely a szolgáltatási paletta és a célcsoport vonatkozásában bővülést eredményezett. A munkaügyi központok tapasztalatai alapján a humán szolgáltatásban résztvevők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy a szervezeti átalakulás következtében vannak olyan térségek, ahol tanácsadás igénybe vételéhez - tanácsadó hiányában - csak a megyeszékhelyen található kirendeltségen és szolgáltató központokban tudnak hozzájutni az ügyfelek. Az MPA decentralizált keretéből nyújtott támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen fő részesült. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, ahova elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vonták be. A munkakörök zöme az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozása, a települések tisztántartása, valamint középületek karbantartása és felújítási munkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen pl. tanárok, óvónők, pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak. Az egészségügyi és szociális munka keretében ápolónőket, beteghordókat, konyhai kisegítőket, illetve családgondozókat foglalkoztattak, míg egyéb tevékenységi körben adminisztrátorokat, karbantartókat, kézbesítőket, illetve ügyviteli feladatokat ellátókat alkalmaztak a munkaadók.

6 6 Bértámogatásban évben fő részesült, ebből az új foglalkoztatást bővítő bértámogatásban pedig fő vett részt, továbbá a korábbi szabályok mellett nyújtott régi bértámogatásban fő részesült. Így az összes aktív eszköz egy ötöde bértámogatás jellegű volt. A bértámogatással történő foglalkoztatás évben nagyobb mértékű volt, mint az előző évben. A bértámogatásra felhasznált összeg nagysága megemelkedett az elmúlt évhez képest. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást a versenyszféra, ezen belül az egyéni vállalkozók, illetve kisebb társas vállalkozások veszik igénybe, bár egyre több esetben igényelték ezt a támogatási formát a különféle non-profit szervezetek is. A bértámogatással foglalkoztatottak között évről évre emelkedik a szakképzettséggel rendelkezők aránya, és általában a szakképesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket a foglalkoztatók. Az MPA FA decentralizált forrásából finanszírozott munkaerő-piaci képzésben évben fő, az uniós forrásból is támogatott Lépj egyet előre program keretében összesen fő ( I. szakaszban fő, II. szakaszban 100 fő), a kifutó HEFOP 1.1 intézkedés keretében 664 fő, összesen fő vett részt. A képzésen résztvevők döntő többsége OKJ-s szakképesítést adó képzésen vett részt. Változott a keresetpótló juttatás összege, amely a megállapításkor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. A keresetpótló juttatás mértékének emelkedése a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretét a korábbiaknál jelentősebb mértékben terhelte, amelynek következtében mint ezt korábban is prognosztizáltuk főképpen az MPA decfa forrásból finanszírozott képzésekben résztvevők létszámát csökkentette. A és évi támogatotti létszámok és költségek összehasonlítása a jogszabályi változások következtében nehézkes. Változtak a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerei, bizonyos támogatások megszűntek, mások a korábbiakhoz képest megváltozott tartalommal nyújthatók. A legjelentősebb változás az egyébként is jelentős támogatotti létszámot jelentő bér- és járulék alapú támogatásokat érinti. A 2007-ben működtetett, nagyrészt az előző évekről áthúzódó 36 munkaerő-piaci programban fő vett részt. Az egyes programelemek lehetőséget nyújtottak számukra új szakképesítés, friss munkatapasztalatok megszerzésére, amellyel hosszabb távú munkavállalási esélyeik növekedtek. Az év során 10 program kezdődött meg, melyek célcsoportjaiba főt vontak be a munkaügyi központok. A Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alaprészének központi keretéből évben millió Ft állt rendelkezésre a munkahelyteremtő pályázatok támogatására. A keret terhére - a 197 befogadott és értékelt pályázat közül vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 137 kis- és középvállalkozás (96,4 %). A támogatással a beruházás befejezését követően új munkahely létesítéséhez járultunk hozzá. A támogatottak több mint 80 %-a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségben, több mint új munkahelyen, közel regisztrált álláskereső, ezen belül 70 roma munkavállaló alkalmazásával valósította meg beruházását. A év végén 393 Foglalkozási Információs Pont működött Magyarországon, 2007 év végére ez 359-re változott. Az eddig eltelt idő alatt az érdektelenség, vagy a működtetési feltételek hiánya miatt néhány FIP-et megszüntettek, de több régió is jelezte, hogy a közeljövőben újakat

7 7 fognak beindítani. A látogatottsági adatok nagy szórást mutatnak. Az éves 6-8 alkalom mellett van olyan FIP, amelyiket 700, vagy akár fő látogatott meg egy év alatt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban rendelkezésre álló adatok szerint összesen 52 foglalkoztatási paktum (helyi, kistérségi ill. határon átnyúló) működött évben. A működő foglalkoztatási paktumok közül 3 határon átnyúló projekt, mind a három a Nyugat-dunántúli régióban működik évben 8 foglalkoztatási paktum aláírására került sor. Kettő régió jelezte, hogy a paktumok továbbműködtetéséhez szükséges pénzügyi forrásokra sikeresen pályáztak a paktumokat működtetők. A régiókban összesen 28 db foglalkoztatási paktum van előkészítés alatt. A munkaügyi központok és kirendeltségeik évben esetben hoztak elsőfokú döntést, hatósági szerződést kötöttek. A hatósági munka terén alacsony számban került sor jogorvoslati eljárás lefolytatására, ebből arra lehet következtethetni, hogy az első fokon eljáró szervek döntései megalapozottak, jogszerűek és az ügyfelek számára meggyőző erejűek. Sikerrel zárulnak a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése c. intézkedése keretében megvalósuló, megyei indítású programok. (2004. szeptember 1-től indultak, december 31-ig történhettek bevonások, december 31-ig volt lehetséges a bevontak elhelyezkedését segíteni, március 31-ig szükséges a zárójelentéseket összeállítani, 2008 július 1-ig kell a fenntartási jelentést benyújtani.) A 3 célcsoport (megvalósult bevonási arányok: 47% fiatal álláskereső, 22% tartósan munkanélküli, 31% tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett) elhelyezkedését segítő programba bevont összes létszám: fő (Az összes tervezett főnek a 143 %-a.) A programot sikeresen fő fejezte be. (Az összes tervezett főnek a 155 %-a.) A programot sikeresen befejezett személyek közül a pozitív kimenettel befejezők (akik képzettséget, és/vagy munkagyakorlatot szereztek, elhelyezkedtek, vállalkozóvá váltak) létszáma a program zárását követő 180. napon fő (Az összes tervezett főnek a 222 %-a.) A program befejezését követő 180. napi állapot alapján fő elhelyezkedett, vagy vállalkozói tevékenységet folytat. (Az összes tervezett főnek a 194 %-a.) A végleges tényadatokat a július 1.-i fenntartási jelentés mutatja majd. A TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért konstrukció évben még nem indult el. Ennek következtében a támogatásban részesülők létszáma csökkent. A központi program január 1-én indulhatott el, s mindaddig a kedvezményezett (főkedvezményezett: SZMM, konzorciumi tagok: regionális munkaügyi központok) felelősségére zajlik, amíg a Támogatási szerződést meg nem kötik. II. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szervezetének átalakulása, funkcióinak bővülése Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és az azokat meghatározó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat január 1-jei határidővel írta elő, hogy ki kell alakítani a fővárosi és megyei munkaügyi központok regionális szintjeit. A rendelkezés értelmében 7 regionális munkaügyi központ alakult meg. A korábbi megyei munkaügyi központok az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján alakultak regionális munkaügyi központokká.

8 8 A szervezeti átalakítás két ütemben zajlott, március 31-ig a regionális munkaügyi központok központi szervezeti egységből és regionális kirendeltségekből álltak, míg április elsejét követően a munkaügyi központok központi szervezeti egységei mellett a kirendeltség és szolgáltató központok, valamint a kirendeltségek alakultak meg. Egyedül a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központban nem alakítottak ki kirendeltség és szolgáltató központot, esetükben a humán szolgáltatások irányítását a Humán Szolgáltatási osztály látja el. A szervezeti átalakítás a munkaügyi központok feladatainak bővülése mellett a hatáskörük módosulását is eredményezte. A szolgáltató központok szerepe, feladatai az új struktúrában A szolgáltató központok kialakításánál elsődlegesen a hatékony munkavégzés megteremtése és az ügyfélközpontú szemlélet állt a középpontban. A kirendeltségek és szolgáltató központok közvetlen irányítási feladatot nem látnak el, segítő, koordináló szerepet töltenek be. A Kirendeltség és Szolgáltató Központok szolgáltatási feladatainak ellátása keretében az alábbi főbb tevékenységeket végzik: a munkaügyi központ által a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatására kiírt pályázat véleményezése, a külső szervezetek által végzett munkaerő-piaci szolgáltatások irányítása, koordinálása, munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportos tanácsadások, jogi információnyújtás, e-pálya működtetése), az EURES-hálózat működtetése, létszám leépítési tanácsadás, a kiépített szolgáltatási intézményrendszer működtetése (Rehabilitációs Információs Centrum, Foglalkozási Információs Tanácsadó, Álláskereső Klub, Szolgáltató Centrum, FIP-pontok, stb.), az illetékességi területen működő külső szervezetekkel való kapcsolattartás (pl. középiskolák, büntetés-végrehajtási, foglalkoztatás egészségügyi és szociális, valamint oktatási intézmények, fogyatékkal élők érdekképviseleti szervei, kistérségi munkaerőpiaci szereplők,civil szervezetek, stb.), rehabilitációs munkacsoport működtetése, rehabilitációs szakértői bizottságok munkájában történő résztvétel. Közreműködik: a különböző rendezvények szervezésében (pl. állásbörzék, pályaválasztási kiállítások, stb.), a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programok kialakításában, végrehajtásában, a munkaerő-piaci szereplők javaslatai alapján képzési igények meghatározásában, belső képzések területi összehangolásában, a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációját elősegítő feladatok megvalósításában, HEFOP 1.1. és TÁMOP tervezési és megvalósítási feladataiban.

9 9 III. A gazdasági- és munkaerő-piaci helyzet főbb jellemzői a évben Néhány jellemző, országos gazdasági mutatószám Megnevezés változás % Népesség száma, ezer fő ,1% Települések száma ,2% 15 év alatti népesség aránya 15,4% 15,2% -0,2 % Az eltartott népesség rátája 45,4% 45,2% -0,2 % Működő gazdasági 4,2% 1183,9 1233,7 vállalkozások száma (ezer db) Egyéni vállalkozás (ezer db) 670,2 702,6 4,8% Társas vállalkozások száma Mikro, kis, és középvállalkozások száma (ezer db) Külföldi érdekeltségű gazdasági vállalkozások száma Ezer lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások száma 513,7 531,1 mikro: 1145,9 kis: 32,4 középváll.: 4,7 3,4% n.a n.a ,5 122,6 4,3% 1 főre jutó GDP ,0% A évben Magyarország népességének fogyása tovább folytatódott, a népesség száma az év végén ezer főt tett ki. 100 aktív korú (15-64 éves) személyre átlagosan 45,2 eltartott jutott 2007-ben, ami 0,2 %-pontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Az eltartott népesség rátájának csökkenése mögött az idős korúak arányának enyhe emelkedése, s a 15 évnél fiatalabbak arányának ennél nagyobb mértékű csökkenése áll. A gazdaság teljesítményének növekedése 2007-ben lelassult, a GDP reál-értéke 1,3%-kal nőtt a évhez képest. Az egy főre jutó GDP 2007-ben ezer Ft-ot tett ki. A bejegyzett, működő vállalkozások száma mintegy 50 ezerrel emelkedett egy év alatt, számuk 1 233,7 ezer volt 2007 végén. Nőtt a társas vállalkozások száma mintegy 28 ezerrel, ám ennél valamelyest nagyobb mértékben emelkedett az egyéni vállalkozások száma, amely több mint 32 ezerrel volt magasabb 2007 végén, mint egy éve. Így az egy lakosra jutó működő gazdasági vállalkozások mutatója 117,5-ről 122,6- ra nőtt egy év alatt. Foglalkoztatottság és gazdasági aktivitás Megnevezés A foglalkoztatottak átlagos száma (ezer fő) 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 Az alkalmazottak átlagos száma (ezer fő) ,6 2786,6 2790, Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 Munkanélküliek száma, ezer fő (KSH) 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 Munkanélküliségi ráta (KSH) 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4

10 10 Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők/ munkanélküliek száma, ezer fő (ÁFSZ) 375,2 Nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója (ÁFSZ) 375,9 409,9 393,5 426,9 8,3% 8,7% 9,4% 9,0% 9,8% Foglalkoztatási arány 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 Gazdaságilag aktívak aránya 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 Forrás: KSH, munkaügyi központ A KSH munkaerő-felmérése szerint a évben a éves népességet vizsgálva az országban 4 238,1 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, ezzel az aktivitási arány 54,9%-ot tett ki. Érdemi változás a megelőző évhez képest nem következett be, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma közel az előző évvel azonos szinten maradt ben a foglalkoztatottak száma 3 926,2 ezer főt, míg a munkanélküliek - a KSH definíciója szerinti - száma 311,9 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta értéke 2007-ben valamelyest meghaladta az 50%-ot, míg a munkanélküliségi ráta 7,4%-ot tett ki. Nagyobb mértékben csökkent viszont az alkalmazottak száma, 2007-ben átlagos számuk ezer fő volt, amely a megelőző évhez képest több mint 30 ezer fős csökkenést jelent. Az elmúlt öt évet vizsgálva megállapítható, hogy az inaktívak száma a közötti időszakban mintegy 100 ezer fővel csökkent, az aktivitási arány ugyanekkor több mint 1 %-ponttal növekedett. Ám az aktivitás növekedése mögött nagyobbrészt a munkanélküliek számának emelkedése áll. A munkanélküliek száma a csúcsot jelentő 2006-os évben több mint 70 ezer fővel volt nagyobb, mint 2003-ban. A munkanélküliségi ráta értéke a 2005-ös évben mutatott egy nagyobb megugrást. A KSH adatai szerint ebben az évben mintegy 50 ezer fővel volt nagyobb a munkanélküliek száma, mint a megelőző évben (a munkanélküliségi ráta értékében több mint 1 %-pontos növekedés történt ugyanekkor). A foglalkoztatottak átlagos száma ezzel szemben csak kisebb mértékben emelkedett: 2007-ben a foglalkoztatási ráta értéke 0,3 %-ponttal volt magasabb, mint 2003-ban. Így a foglalkoztatottság növekedése az aktivitási arány emelkedéséhez csak kisebb mértékben járult hozzá ben a regisztrált álláskeresők átlagos havi zárólétszáma 426,9 ezer fő volt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója ugyanekkor 9,8%-ot tett ki. A regisztrált álláskeresők száma jellemzően ezer fővel magasabb a KSH munkaerő felvételében kimutatott munkanélküli létszámnál az egyes években, a két adat dinamikája azonban igen hasonló. Ezt jelzi, hogy 2003-hoz képest 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója mintegy 1,5 %-ponttal magasabb, míg a KSH által számolt munkanélküliségi ráta különbsége szintén 1,5 %-pontot tesz ki a két időpont között. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatójában szintén között figyelhető meg egy nagyobb ugrás, a mutató értéke mintegy 0,8 %-ponttal növekedett. A munkaerő-piaci jellemzők régiónként továbbra is jelentős különbségeket mutatnak, s a mutatók regionális különbségei évben valamelyest még tovább is nőttek. A foglalkoztatási arány tartósan Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 2007-ben 44,7%-ot tett ki a éves népesség körében.

11 11 Több mint 10 %-ponttal nagyobb a foglalkoztatottak aránya ennél Közép-Magyarországon (56,3%), Nyugat és Közép-Dunántúlon (55,5% valamint 54,9%). Az aktivitási arány a munkanélküliségi ráta magas értéke ellenére - szintén Észak-Magyarországon az egyik legalacsonyabb (50,8%), ennél kisebb értéket csak Dél-Dunántúlon vesz fel (50,1%). Míg az elmúlt egy évben Közép- Magyarországon megtorpant a foglalkoztatási ráta növekedése, Közép- és Nyugat-Dunántúlon valamint Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön némileg emelkedett, Dél-Dunántúlon azonban a ráta értéke több mint 2 %-ponttal csökkent. A nyilvántartott álláskeresők, ill. az ellátásban részesülők főbb adatai és évben S. sz év havi átlaga aránya a nyilvántartott fő álláskeresők között % év havi átlaga aránya a nyilvántartot fő t álláskeresők között % főben %-ban 1. Nyilvántartott álláskeresők száma ,5% ebből: 2. pályakezdők száma ,8% ,5% ,2% 3. max. 8 ált. végzettségű álláskeresők száma ,0% ,4% ,6% 4. diplomás álláskeresők száma ,6% ,6% ,7% 5. egy éven túl álláskeresők száma ,0% ,3% ,0% Megnevezés Ellátásban részesülők* száma együtt ( ) ebből: álláskeresési járadék 1. és 2. szakaszában lévők száma munkanélküli járadékban részesülők száma vállalkozói járadékban részesülők száma Változás ,2% ,5% ,1% ,1% ,1% ,2% ,6% kifutott ,0% 746 0,2% ,5% ,5% álláskeresési járadékban részesülők száma együtt (7+8+9) álláskeresési segélyben ("a", "b" és "c") tipusában részesülők száma együtt) álláskeresést ösztönző juttatásban (ÁKJ) részesülők száma ,9% ,6% ,2% ,7% ,5% ,1% ,7% kifutott ,0% nyugdíj előtti segélyben részesülők száma ,9% ,4% ,8% rendszeres szociális segélyben részesülők száma ,0% ,2% ,2% A munkaügyi központok által nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma 2007-ben kedvezőtlenebbül alakult, mint a megelőző évben ben 8,5%-kal több álláskeresőt tartottak nyilván, mint 2006-ban. A nyilvántartott álláskeresők havi átlagos száma 33,4 ezer fővel volt magasabb 2007-ben, mint egy éve, a évi havi zárólétszámok átlaga 426,9 ezer főt tett ki. A pályakezdők száma az összes regisztrált létszám 9,5%-át tette ki 2007-ben, ami 40,4 ezer főt jelent. Számuk egy év átlagában 4,2%-kal emelkedett, az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest tehát lényegesen kisebb mértékben. Ezzel arányuk is csökkent némileg (0,3 %-ponttal). 1 Zárólétszámok átlaga

12 12 A nyilvántartott álláskeresők egyes kiemelt csoportjait tekintve megállapítható, hogy között az átlagosnál valamelyest nagyobb mértékben nőtt a max. 8 általános iskolai osztályt végzettek és a diplomás álláskeresők száma, míg jóval az átlag feletti mértékben emelkedett a tartósan álláskeresőké (18%-kal). Az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők aránya így 2,3%- ponttal nőtt egy év alatt, s 2007-ben 28,3%-ot tett ki. Az ÁFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója a legalacsonyabb értékét 2007-ben Közép-Magyarországon vette fel (3,5%), míg a legmagasabb Észak-Magyarországon (17,6%) és Észak-Alföldön (16,6%) volt. A dinamikát illetően azonban már korántsem ilyen kedvező a központi régió helyzete: egy év alatt Közép-Magyarországon 14,9%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, amely jóval az átlagot meghaladó érték. Szintén átlag feletti volt a nyilvántartott álláskeresők létszámának növekedése Észak-Alföldön (13%), ám Közép- és Nyugat-Dunántúlon számuk nem változott számottevően (a növekedés mindössze 0,5 és 0,3%-os mértékű). A tartósan regisztrált álláskeresők számának és arányának növekedésével is összefügg, hogy évben a nyilvántartott álláskeresők valamelyest kisebb aránya kapott valamilyen álláskeresési ellátást: az ellátásban részesülők aránya 31,5%-ot tett ki, amely 1,7 %-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Az álláskeresési ellátásban részesülők döntő többsége, 96,4 ezer fő kap álláskeresési járadékot, 36,4 ezren részesülnek álláskeresési segélyben. A járadék típusú ellátások között dinamikusan növekedett a vállalkozói járadékban részesülők száma. A kifutó nyugdíj előtti segélyt fokozatosan váltja fel az álláskeresési segély nyugdíj előtti, c típusa. A nyilvántartott álláskeresők további csaknem egyharmada (31,2%-a) részesült rendszeres szociális segélyben 2007-ben, számuk közel 10%-kal növekedett a megelőző évhez képest. A nyilvántartott álláskeresők összetételének alakulása, változása Az éves létszámnövekedés nem okozott különösebb változást a nyilvántartott álláskeresők összetételében. Az álláskeresők között éves átlagban továbbra is valamelyest több a férfi (51,5%- uk), bár a férfi álláskeresők létszáma a nőkhöz viszonyítva lényegesen nagyobb havi ingadozásokat mutat. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportját tekintve legnagyobb hányaduk csaknem kétharmaduk tartozik a évesek közé (63,8%), míg a 25 éveseknél fiatalabbak aránya 18,8%, az 50 évesnél idősebbeké 17,4%. Jellemző, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetben lévő régiókban relatíve több az 50 éven felüli a nyilvántartott álláskeresők között, míg a kedvezőtlenebb helyzetű régiókban alacsonyabb ez az arány, azt feltételezve, hogy e korcsoport jelentősebb része inkább az inaktívak táborát növeli. A nyilvántartott álláskeresők iskolázottságát tekintve, több mint két-ötödük továbbra is 8 általános iskolai osztályt vagy kevesebbet végzett. (42,3%). Több mint 30%-uk végzett szakmunkásképzőt, szakiskolát. Továbbra is probléma, hogy a statisztikai nyilvántartásban nem szerepelnek a felnőttképzés keretében szerzett szakképzettségek, pedig a szakképzett munkaerő állomány létszáma ezáltal is növekedik. Az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja körükben az egy-ötödöt (21,5%), míg kevesebb, mint 5%-uk rendelkezik főiskolai, egyetemi diplomával.

13 13 A diplomával rendelkező álláskeresők aránya Közép-Magyarországon a legnagyobb a nyilvántartott álláskeresők között (10,7%). Jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők között az összes nyilvántartott álláskeresőhöz képest magasabb a diplomával (8,3%) és az érettségivel rendelkezők aránya (33,5%), s kisebb a szakmunkás végzettségűeké (18%). A nyilvántartott álláskeresők között továbbra is igen jelentős a fizikai tevékenységet végzők dominanciája, a keresett munka állománycsoportját tekintve 82%-uk esetében 2007-ben is fizikai jellegű munka szerepelt. Részletesebb bontásban megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők 35%-a keresett valamilyen szakmunkát, 22%-uk betanított munkát, 24%-uk pedig segédmunkát. Külföldiek Magyarországon történő foglalkoztatásának rövid elemzése A munkaügyi központok évben általános és 907 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki. A bejegyzett regisztrációk száma , míg a zöldkártya igazolások száma volt. Mind a kiadott engedélyek, mind a bejegyzett regisztrációk száma jelentősen csökkent a évhez viszonyítva. Az általános engedélyek esetében a csökkenés , a szezonális engedélyek esetében 1.309, e kétfajta engedélyt tekintve elsősorban a román állampolgárságú munkavállalók száma csökkent mintegy 15 ezer fővel. A bejegyzett regisztrációk száma pedig cal kevesebb, mint 2006-ban, ez legnagyobbrészt a szlovák munkavállalókat érinti. Növekedés csak a kiadott zöldkártya igazolások számában történt, ezt a munkavállalási formát szinte teljes mértékben román állampolgárságú munkavállalók veszik igénybe. A 2007-ben kiadott engedélyek, bejegyzett regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az adatbázisunkban szereplő külföldi munkavállalók 46 %-a ( fő) román, 18 %-a (9.944 fő) szlovák, 15 %-a (8.073 fő) pedig ukrán állampolgár volt. Az általános és mezőgazdasági szezonális engedélyek, regisztrációk és zöldkártya igazolások együttes számát tekintve az összes külföldi munkavállaló 62%-a a közép-magyarországi régióban vállalt munkát, 19% a Közép-Dunántúlon, 6% a Dél-Alföldön, 5% a Nyugat-Dunántúlon, 4% Észak-Magyarországon, 2-2% pedig a Dél-dunántúli ill. az Észak-alföldi régióban. A kiadott általános engedélyek mintegy harmada ( db) építőipari munkákra vonatkozott, továbbá ezer és háromezer közötti engedélyszámot találunk a következő ágazatokban (csökkenő sorrendben): vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradástechnikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, valamint a ruházati termékek gyártása. A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálást a híradástechnikai eszközök gyártása, valamint a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik. Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83 %-a, míg a regisztráltak 90 %-a fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56 %-a ( db) szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozott. Ezen kívül a vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozásokban találunk fő külföldi munkavállalót. A regisztráltak 38 %-a (3.995 fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek. Az általános engedélyeken belül 16% volt a 354/2006 (XII.23.) kormányrendelet mellékletében felsorolt foglalkozásokra román és bolgár munkavállalók részére a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadott, úgynevezett könnyített engedélyek aránya (6.048 román és 47 bolgár). Az uniós szabályozással összefüggésben a külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében véleményünk szerint egyre kevésbé lehet majd pontos képet adni a külföldiek hazai és a magyarok külföldi foglalkoztatásáról.

14 14 Csoportos létszám-leépítési bejelentésekkel, valamint a köztisztviselők létszámleépítésével kapcsolatos főbb adatok A évben a munkaügyi központokhoz 601 esetben érkezett csoportos létszámcsökkentési bejelentés érkezett főt érintően. Az érintett létszám 577 fővel kevesebb, mint 2006-ban volt. Létszámcsökkentési bejelentések 2007-ben régiónként Régiók fő % Közép-Magyarország ,8 Közép-Dunántúl ,0 Nyugat-Dunántúl ,6 Dél-Dunántúl ,9 Észak-Magyarország ,1 Észak-Alföld ,9 Dél-Alföld ,7 Mindösszesen ,0 Forrás: Foglakoztatási és Szociális Hivatal A bejelentések 27,4%-a az egészségügy és szociális ellátás területéről, 27,2%-a pedig a feldolgozóiparból érkezett. A szállítás, raktározás, posta, távközlés ág részesedése 9,2%, a közigazgatásé 8,6%, az építőiparé pedig 8,1%. Az oktatásban dolgozott a bejelentésekben érintettek 5,2%-a, a pénzügyek és gazdasági szolgáltatások területén 4,3%, a kereskedelem és vendéglátás területén pedig 4,2%. A többi ágazatcsoportban a bejelentett létszám nem érte el az ezer főt. Gazdasági szektoronként a mezőgazdaság részaránya 1%, az ipar 37%, a szolgáltatások pedig 62%. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásában december végén a Közép-magyarországi régióban vállalkozás szerepelt. A főváros általános gazdasági, valamint központi közigazgatási súlya következtében a bejelentett létszámleépítések e régióban legmagasabbak. Helyi és központi közigazgatási szervektől bejelentett létszámleépítések év Bejelentett létszámleépítések Regionális Munkaügyi Központok január december 31. (fő) Közép-magyarország helyi közigazgatási szervektől 1121 központi közigazgatásból 468 Közép-dunántúl 116 Nyugat-dunántúl 636 Dél-dunántúl 347 Észak-magyarország 901 Észak-alföld 1290 Dél-alföld 33 összesen 4912

15 15 A létszámleépítések szinte valamennyi ágazatot érintettek, így többek között: államigazgatás, államkincstár, belügy, egészségügy, földügyi igazgatás, gazdasági igazgatás, honvédelem, határőrség, közoktatás, kultúra, mentőszolgálat, munkaügy, oktatási igazgatás, pénzügyi igazgatás, szociális ellátás, szociálpolitika, TB igazgatás, természetvédelem, környezetvédelem területeit. A leépítésekben érintettek közül a felsőfokú végzettségűek között leggyakrabban az alábbi munkakörök fordultak elő: agrármérnök, dietetikus, egészségbiztosítási, szakorvos, gyógypedagógus, igazgatásszervező, informatikus, jogász, közgazdász, mérnök, pedagógus, óvónő, stb. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében az alábbi munkakörök a legjellemzőbbek: egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi fizikai dolgozó, gépkezelő, gépkocsivezető, gyógyszertári asszisztens, gyors-gépíró, könyvelő, laborasszisztens, logisztikai ügyintéző, pénzügyi-, számviteli-, munkaügyi ügyintéző, szociális gondozó, ügyintéző, ügyviteli alkalmazott, vegyésztechnikus, stb. Állásajánlatok, állásbörzék iránt 3.645, képzési lehetőség iránt esetben érdeklődtek. A munkaügyi központ által nyújtott támogatásokról, valamint az ellátásokról a Szolgáltató Centrumok munkatársai közel esetben adtak felvilágosítást. Az ügyfelek az öninformáció igénybevételéről 2.440, az önéletrajzi adatbank lehetőségéről esetben érdeklődtek. Az irodák munkatársai egyéb kérdéskörben alkalommal adtak tájékoztatást. Külön e célcsoportot érintő kedvezményes pályamódosító hitel igénybevételének lehetőségéről az érdeklődők esetben kértek tájékoztatást. A Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint január 22-ig kedvezményes hitel igénybevételére fő nyújtott be kérelmet, ebből eddig 28 fő kapott támogatást 76 millió Ft értékben. A Szolgáltató Centrumok munkatársainak beszámolói alapján évben humán szolgáltatásokat fő vett igénybe, melyből munkatanácsadást 602 esetben, pályatanácsadást 704 esetben, álláskeresési tanácsadást 485 esetben, rehabilitációs tanácsadást 8 esetben, pszichológiai tanácsadást 4 esetben nyújtottak, míg kompetencia vizsgálatot 24 esetben végeztek a szakemberek, képzési támogatást 479 fő kapott. A negyedéves munkaerő-piaci felmérés eredményei A IV. negyedéves felmérés adatai alapján a legnagyobb nettó kereslet a gyártósori összeszerelő iránt mutatkozik, a kilépő 826 dolgozóval szemben mintegy 2 ezer főt alkalmaznának. A nettó növekedés csaknem 1,2 ezer ilyen új munkahely kialakítását jelentheti. A változások érintik még a lakatos, a szabó, varrónő, modellkészítő, az eladó foglalkozásokat is. Ezen tendenciák regionális szinten is érzékelhetők, a leggyakrabban előforduló 3 foglalkozási csoport között a régiók többségében az előbb említettek is megtalálhatók. A kirendeltségek válaszaiból általában érzékelhető, hogy a Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés alapvetően jól használható, a munkáltatók által jelzett keresleti és kínálati információk jelentős segítséget nyújtanak főleg a nagyobb a kirendeltségek esetében a mindennapi munkához. Segíti a tematikus munkáltatói kapcsolattartás tervezését és ezen keresztül az új álláshelyek felderítését is eredményezi. A felmérés segítséget nyújt ahhoz, hogy a kirendeltségek közvetlenül információkat kaphassanak a várható pozitív, illetve negatív irányú munkaerő-piaci folyamatokról, amelyekre reagálniuk kell. A jelentős létszámra vonatkozó munkaerő felvételi szándék jelzése esetén a kirendeltség munkatársai felveszik a kapcsolatot a munkáltatóval. Ennek eredménye függ a munkáltató munkaerő-igény kielégítésének jellemző gyakorlatától (pl. önálló munkaerő-forrás adatbázissal rendelkezik már, munkaerő kölcsönzőn keresztül oldja meg létszámproblémáit). Létszám-felvételek esetén a munkáltatókkal felveszik a kapcsolatot akkor, ha reális esélyt látnak a közölt munkakörök ügyfélállományukból, illetve informális kapcsolatokból történő betöltésére.

16 16 A ÉVI IV. NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN ÉRINTETT FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK Foglalkozási csoportok FEOR(4) Belépő Kilépő Változás fő fő fő Gyártósori összeszerelő Lakatos Szabó, varrónő, modellkészítő Eladó Hegesztő, lángvágó Egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, gyártósori összeszerelő Műanyag-feldolgozó Forgácsoló Egyéb vas- és fémipari foglalkozások Egyéb mérnökök Fémmegmunkáló gépkezelő Húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfi feldolgozó Raktárkezelő Teljes FEOR(4) bontásban A felmérésből nyert információkat a kirendeltségek az alábbi területeken hasznosítják még: munkaerő-piaci változások, trendek nyomon követése, képzési szakirányok meghatározása, tanfolyamok szervezése, ESZA, TÁMOP tervezés, állásbörzék szervezése, MEV tervezés információszerzés a telített- és a hiányszakmákról. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN III. NEGYEDÉVBEN Észak-Magyarország 12.2 % Közép-Magyarország 4.8 % Észak-Alföld 10.2 % Nyugat-Dunántúl 5.0 % Közép-Dunántúl 4.8 % Dél-Dunántúl 9.6 % Dél-Alföld 7.9 % Munkanélküliségi ráta III. név. 4,0-6,9 7,0-9,9 10,0-12,9

17 17 TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS IV IV. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN Forrás: KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség július-szeptember Az AM könyvvel való foglalkoztatás tapasztalatai, jellemző problémák évben db Alkalmi Munkavállalói Könyvet váltottak ki. Az előző években kiváltottakkal együtt a forgalomban lévő AMK-k száma meghaladta az egymillió darabot elején fő (39,2%) mutatta be az ÁFSz kirendeltségein a kiskönyvét. Ezekben összesen nap munkavégzést igazoltak a felhasználók. A lerótt közteherjegyek 68,3 %-a a legalacsonyabb munkabér kategóriába esett. (Az 1 kiadott AM könyvre jutó munkában töltött napok átlagos száma 20 munkanap.) Külföldiek db érvényes AMK-vel rendelkeztek, ebből a bemutatottak száma db (20,4%) volt. Az általuk ledolgozott munkanapok száma nem érte el a magyarok azonos jellegű foglalkoztatásban eltöltött munkavégzési napjainak 2%-át. Az EU tagországaiból érkező munkavállalók száma fő (86,2%) volt. Döntő többségük fő (83,8%) Romániából érkezett. Az EU-s állampolgárok által igazolt napok 55,1%- mezőgazdasági munkavégzésből eredt. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás során továbbra is tapasztalható, hogy a munkaadók és munkavállalók közös megegyezéssel megszüntetik a sokszor több éve, esetleg évtizede fennálló munkaviszonyt, majd a foglalkoztatók alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmazzák tovább ugyanezt a munkaerőt, ezáltal tovább nő a munkavállalók kiszolgáltatottsága és a megélhetésre irányuló bizonytalansága Mára az AM könyv bevezetésével kapcsolatos eredeti célok visszájára fordultak, egyes ágazatokban a munkaviszony keretében történő munkavégzést szinte teljes egészében felváltja az AM könyves foglalkoztatás, nem kis mértékben hozzájárulva ezzel az álláskeresők számának növekedéséhez. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve, mindenképpen szükségesnek tarjuk a jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a túl liberális feltételrendszer szigorítását.

18 IV. 18 A régióban alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok bemutatása, hatásuk a régió munkaerő-piaci helyzetére Munkaerő-piaci szolgáltatások Szolgáltatások megnevezése (fő) (fő) Munkatanácsadás (egyéni) Pályaválasztási tanácsadás (egyéni) Álláskeresési tanácsadás (egyéni) Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) Álláskeresési klub (csoportos) Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás ÖSSZESEN Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal A munkaügyi központokban dolgozó humán szakemberek évben főnek nyújtottak humán szolgáltatásokat, ami az előző évhez viszonyítva csekély mértékű csökkenést mutat (2645 fővel kevesebb - 1%). A nyújtott szolgáltatások közül a munkatanácsadást és az álláskeresési tanácsadást igénybe vevők számában növekedés figyelhető meg. A szolgáltatások közül jelentős mértékben az egyéni álláskeresési tanácsadás száma emelkedett, fővel (16 %) vették többen igénybe, mint évben (Dél-dunánúl, Észak-alföld), kivéve néhány régiót, ahol számottevő csökkenés figyelhető meg (Dél-alföld, Északmagyarország, Közép-dunántúl, Nyugat-dunántúl). A növekedés azzal indokolható, hogy az álláskeresőkkel kötött együttműködési megállapodás egyik lényeges eleme az önálló álláskeresés. Az ügyfelek közül sokan, azonban nem ismerik az önálló álláskeresési technikákat, a munkaadók alkalmazási szokásait, illetve az aktuális önéletrajzok formai és tartalmi követelményeit. Ebből adódóan a közvetítő munkatársak nagyobb arányban küldik azokat az önálló elhelyezkedésre alkalmas ügyfeleket egyéni álláskeresési tanácsadásra, akik el akarnak helyezkedni, de nem ismerik az álláskeresési szokásokat. A rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás egyaránt jelentős csökkenést mutat. A rehabilitációs tanácsadást az előző év hasonló időszakához viszonyítva fővel (34 %) kevesebb ügyfélnek nyújtottak, míg pszichológiai tanácsadásban fővel (48 %) kevesebben részesültek. Egyedülálló új szolgáltatásként az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ a kismamák és a gyesről visszatérni szándékozók segítésére Szociális Információs Tanácsadást (SZIT) indított el, amely a szolgáltatási paletta és a célcsoport vonatkozásában bővülést eredményezetett.

19 19 A munkaügyi központok tapasztalatai alapján a humán szolgáltatásban résztvevők számának csökkenése arra vezethető vissza, hogy a szervezeti átalakulás következtében vannak olyan térségek, ahol tanácsadás igénybe vételéhez - tanácsadó hiányában - csak a megyeszékhelyen található kirendeltségen és szolgáltató központokban tudnak hozzájutni. Összességében megállapítható, hogy az érdeklődők számára a különböző humán szolgáltatások a lakóhelyükhöz közel szinte valamennyi régióban elérhetők, azonban vannak olyan térségek, ahol az ügyfélnek tanácsadó hiányában a szolgáltatás igénybe vételéhez távolabbra kell utaznia, amely sok esetben a szolgáltatások igénybe vételének csökkenéséhez vezet. A nyilvántartott álláskeresők elhelyezkedésének alakulása Megnevezése Létszám, fő* Aránya az érintett létszám %-ban Létszámváltozás 2007/2006 % Arányváltozás %-pont A nyilvántartott álláskeresők érintett létszáma ,9% Támogatással foglalkoztatottá váltak ,69% ,73% 80,6% -3,0% Támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak ,58% ,13% 99,1% -0,5% Összes foglalkoztatottá válók száma ,27% ,86% 92,2% -3,4% *Nettó létszám év során 311,1 ezer új állást jelentettek be a munkaügyi központokba a munkáltatók (a külföldiek számára bejelentett álláshelyek nélkül), amely bár alacsonyabb a 2006-os év értékénél, megközelítőleg megegyezik a évben bejelentett állások számával. Míg 2006-ban, az előző évhez viszonyítva sikerült növelni a bejelentett munkaerőigények számát 12,2%-kal, a 2006 és 2007 közötti visszaesés ugyanilyen mértékű volt. Az év során bejelentett munkaerőigény 57%-a vonatkozott nem támogatott, nem külföldi álláshelyekre. Míg azonban a támogatott álláshelyek száma 16,8%-kal esett vissza 2007-ben egy év alatt, a nem támogatott munkaerőigények száma csak kisebb mértékben csökkent (6,2%-kal), 2005-höz viszonyítva pedig még nőtt is a tárgyévben az ilyen jellegű munkaerőigények száma. A nyilvántartott álláskeresők közül a évben 320,5 ezer fő vált foglalkoztatottá. Az elhelyezkedetteknek az álláskeresők érintett létszámához viszonyított aránya egész évre 35,9%-ot tett ki, amely valamelyest, több mint 3 %-ponttal volt kedvezőtlenebb, mint 2006-ban. Nem támogatott állásba 215,7 ezer fő helyezkedett el az év során, arányuk az érintett létszámhoz viszonyítva 24,1% volt. Ez az arány 2006-hoz képest lényegében stagnálást mutat. Támogatás segítségével a regisztráltak 11,7%-ának sikerült elhelyezkednie, amely valamelyest kedvezőtlenebb, mint a bázisévi érték. Ez összhangban áll a bejelentett állások számának, és különösen a támogatott állások számának tárgyévi csökkenésével. Emellett a bértámogatások rendszerének átalakítása, valamint az Európai Uniós forrásokból megvalósuló programok csúszása is hozzájárulhatott a támogatott elhelyezkedések tárgyévi csökkenéséhez.

20 20 Foglalkoztatást elősegítő támogatások rövid értékelése Hazai forrásból finanszírozott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök A foglalkoztatást elősegítő támogatási eszközök megnevezése év év Érintett létszám Tényleges kifizetés (millió Ft) Érintett létszám Tényleges kifizetés (millió Ft) Közhasznú munkavégzés támogatása , ,8 Közcélú munka** n.a ,9 Közmunka támogatás** , ,2 Foglalkoztatást elősegítő képzés , ,9 Munkaviszonyban állók képzése , ,4 Álláskereső klubban történő részvétel időtartamára keresetpótló juttatás , ,5 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás , ,7 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása , ,9 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása , ,2 Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló munkabér-és járulékátvállalás , ,7 Munkatapasztalat szerzés támogatása , ,8 Pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásának támogatása , ,3 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás* ,0 Munkahelymegőrzés támogatása , ,5 Vállalkozóvá válás támogatása ,0 482 Megváltozott munkaképességű álláskeresők 5 0,8 0 vállalkozóvá válásának támogatása 1 034,6 Önfoglalkoztatóvá válás támogatása , Önfoglalkoztatás támogatása* Munkahelyteremtés támogatása a tárgyévben létrehozott munkahelyek száma , ,1 Helyközi utazási költségek átvállalása , ,7 Csoportos személyszállítás támogatása , ,7 Munkaerő-piaci programok támogatása , ,0 Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás Támogatás munkaerő piaci szolgáltatást nyújtók részére ebből *bérköltség támogatás ,8 * évben hatályos "új" támogatási eszközök ** Nem az MPA Decentralizált Foglalkoztatási alaprészéből finanszírozott támogatások 752 2, , , ,1 A munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva évben is sorrendben a közhasznú foglalkoztatás, a munkaerő-piaci képzés és a bértámogatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma. Közhasznú munkavégzés támogatásában összesen fő részesült. A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott, többségük települési önkormányzat, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítványok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, non-profit intézmények, egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. Tevékenységi körüket tekintve legjellemzőbb a kommunális jellegű munka, ahova elsősorban szakképzettséggel nem rendelkező személyeket vonták be. A munkakörök zöme az önkormányzatok kezelésében levő közterületek gondozása, a települések tisztántartása, valamint