A 9. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (H) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

Átírás

1 A 9. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK (H) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 5. Vádlottak: B. 462/2013 Dr. H. Marianna + 3 fő Halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége Perbeszéd, ítélethirdetés Dr. H. Marianna és társa a Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint hatósági engedély nélkül működtetett bentlakásos szociális otthont Debrecenben. A kft. ügyeit az I.r. vádlott intézte, aki az otthonban lévők gondozásában, ápolásában is aktívan részt vett. Az A. házban olyan beteg és idős emberek 24 órás ápolását, gondozását vállalták, akik kórházi ellátásukat követően utóápolásra szorultak, önellátásra nem voltak képesek. Az ellátásért gondozási díjat kértek. A vádirat szerint a szakápolás mellett azt is vállalták, hogy gondoskodnak a bentlakók személyi higiéniájáról, de igény szerint rehabilitációs szolgáltatásokat is nyújtanak. Az ingatlanban állandó jelleggel 14 idős személyről gondoskodtak, a feladatokat dr. H. Marianna mellett egymást váltva négy szakképzett segédápoló, szakápoló, szociális gondozó látta el. A 79 éves sértett előrehaladott Parkinson kórban és pszichés betegségben szenvedett, csaknem 1 hónapos kórházi kezelése után, 2011 júliusában került az otthonba. Fizikai és mentális állapota miatt 24 órás felügyeletet igényelt. Az I.r. vádlott szóban állapodott meg arról, hogy havi forint ellenében teljes körű gondozást és ellátást biztosítanak ez a napi ötszöri étkezés mellett magában foglalta többek között a tisztálkodó szerek biztosítását, a gyógyszerek kiírását és kiváltását, ill. a rendszeres orvosi ellátást is. Az idős ember általános egészségi állapota néhány hét után egyre rosszabb lett, romlottak a mentális képességei és tolószékbe is került. Pszichés problémái miatt áll a vádiratban nem ritkán lekötözték, vagy gyógyszerekkel nyugtatták le, hogy problémamentessé váljon. A lenyugtatózott, kikötözött, kommunikációra képtelen, gyakran zavartan viselkedő sértett táplálására és folyadékbevitelére a gondozók nem ügyeltek kellőképpen - állapította meg az ügyészség-, a folyadékvesztés tünetei pedig nyilvánvalóan jelentkeztek. Alig két hónappal a sértett bekerülés után a reggel munkába álló ápolónő figyelt fel arra, hogy a beteg véreset hányt, jelzése alapján az I.r. vádlott az idős férfihoz kihívta a háziorvost, aki azonnal mentőért telefonált. A sértett súlyosan kiszáradt, közvetett életveszélyes állapotban került kórházba, majd a gondos ápolás ellenére 6 nappal később meghalt. A vádirat azt írja, hogy a kiszáradás akár 2 nap alatt is kialakulhatott, így azokat terheli a felelősség, akik az utolsó 48 órában végezték az idős ember gondozását. Dr. H. Marianna + 3 fő Információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II. Fő utca B. 609/2013 emberölés :30 A Fővárosi Törvényszék a vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben 1

2 benyújtott vádiratot egyesítette a Fővárosi Törvényszéken az I.r. vádlott és társai ellen már folyamatban lévő büntetőügyhöz. A vádirat szerint az I. rendű vádlott már az 1990-es évek elején rendszeresen járt Magyarországra, majd 1995-től kezdődően az Energol csoporthoz köthető nagykőrösi telephely rendszeres őrző-védő szolgálatát látta el több társával együtt. Ennek során került kapcsolatba a II. rendű vádlottal, aki 2000 februárjáig volt az Energol Rt. egyik igazgatója. II.r. vádlott e tevékenysége révén jelentős vagyonra tett szert, és a budapesti éjszakai élet" meghatározó alakjává lépett elő ben az Energol Rt. vezető tisztségviselői és a vele kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ellen több büntetőeljárás indult adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A II.r. vádlott megszökött a felelősségre vonás elől, ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. A vádirat szerint a sértett sérelmére január 22-én elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárásban többször kihallgatták tanúként, majd később ugyancsak tanúként hallgatták meg az Energol Rt tevékenysége kapcsán indult büntetőeljárásban is. A vádirat szerint a sértett a tanúkihallgatásai alkalmával részletesen nyilatkozott az Energol Rt. és a hozzá kapcsolódó vállalkozások tevékenységéről, és ennek során más, többek között életellenes bűncselekmények elkövetésével is összefüggésbe hozta II. rendű vádlottat is. A tanú videóra vett vallomásai ismeretlen körülmények között kikerültek a rendőrségről, és még a televízióban is bemutattak egyes részleteket. II.r. vádlott is tudomást szerzett a tanúvallomás tartalmáról, s a vád szerint annak érdekében, hogy a sértettet elhallgattassa és a bizonyítást megnehezítse, megbízta az I. rendű vádlottat, hogy anyagi előnyért ölje meg a sértettet. A vád szerint miután I.r. vádlott elvállalta az emberölés végrehajtását, feltérképezte a sértett mozgását, így tudta, hogy az minden nap az Aranykéz utcai parkolóház földszintén hagyja az autóját, s onnét megy a Váci utcai irodájába. A vád szerint az I.r. vádlott ismeretlen körülmények között mintegy gramm TNTt tartalmazó robbanóanyagot szerzett be, amellyel házilag összeállított, rádió távirányításos robbantó szerkezetet készített. Az I.r. vádlott megbízásából és utasításai szerint eljáró személy a direkt a célra vásárolt autóban elhelyezte a robbanóanyagot, majd a kocsit a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta a Budapest, V. kerület Aranykéz u szám előtti szakaszon, ahol a sértett minden nap elhaladt az irodájába menet. Ezt követően az I.r. vádlott és az őt segítő személy a helyszínen élesítették a robbanó szerkezetet, és várták a bűncselekmény elkövetésére alkalmas időpontot. A vád szerint miután az I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett július 2-án délelőtt elmegy az irodájába, megjelent az Aranykéz utcában és a parkolóháznál lesben állva felkészült a robbantásra. A sértett július 2-án 11 óra 44 perckor érkezett az Aranykéz utcába, s miután leparkolt, az Aranykéz utcát és a Váci utcát összekötő átjáró felé indult. Amikor gyalogosan elhaladt a Polsi Fiat 126 közelében, az I.r. vádlott távirányítással működésbe hozta a gépkocsiban elhelyezett robbantószerkezetet, majd taz általa előidézett robbanást követően 11 óra 50 perckor távozott Türr István utca felé. A robbantás következtében a merénylet célpontja a sértett és az Aranykéz utcában tartózkodó további három személy is azonnal életét vesztette. A robbantás hő- és repeszhatásai következtében a közelben tartózkodók közül húszan megsérültek. Az Aranykéz utcában található épületek ablaküvegei kitörtek, az úttest két oldalán parkoló gépjárművek megrongálódtak. A vád szerint az I.r. vádlott - aki még a robbantás napján elhagyta Magyarországot a sikeres végrehajtásért 50 millió forintot kapott megbízójától a II. rendű vádlottól. A Fővárosi Főügyészség az I. rendű vádlott ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette, míg a II. rendű vádlott ellen felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. 2

3 Fővárosi Törvényszék II., Fő u B.1284/2014 csalás I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, aláfölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem 3

4 vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék fsz B. 849/2010 sikkasztás A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBE-nek, amelyben a II. r. vádlott Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék I P /2011 kártérítés A Fővárosi Törvényszéken június 4-én kezdődött az a kártérítési per, amelyet egy elhunyt kézilabdázó halála miatt a szülei és két testvére indított a büntetőügy öt vádlottja 4

5 ellen, akik a jelen per alperesei. A felperesek azt kérik a bíróságtól: kötelezze az alpereseket arra, hogy nem vagyoni kártérítés címén egyetemlegesen fizessenek meg 50 millió forintot az elhunyt sportoló édesapjának, 50 millió forintot az édesanyjának, további millió forintot pedig a két testvérnek. A négy felperes keresete szerint a kézilabdázó haláláért az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű alperesek felelősek. A kereset szerint a sportoló megölése a családnak felbecsülhetetlen vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A kézilabdázó 18 évesen már a felnőttek között játszott, és válogatott volt ban szerződött Veszprémbe. Több külföldi élcsapat is csábította átigazolási ajánlattal, azonban ő Veszprémet második otthonának tekintette. Kimagasló teljesítménye miatt az egész magyar kézilabdát szerető közönség rajongott érte. Az is felmerült, hogy a későbbiekben esetleg a Magyar Válogatottban folytatja nemzetközi szinten a játékot. Ennek sportkarriernek, és egy 26 éves fiatalember életének vetett véget a az alperesek teljesen indokolatlan, értelmetlen és agresszív támadása február 8-án. A kereset szerint egyértelműen megállapítható, hogy a sértett semmilyen indokot nem adott arra, hogy őt megtámadják, bántalmazzák, megszúrják és megöljék. Amikor társaival már súlyos sérülten kimenekült a Lokálból, az alperesek tovább üldözték, sőt még a halálos sérülést követően is bántalmazták. Az alperesek egyébként nemcsak a sértettnek, hanem a segítségére siető társainak is súlyos, életveszélyes sérüléseket okoztak. A felperesek keresetükben kifejtették, hogy a sértett a szüleit és testvéreit anyagilag és erkölcsileg is támogatta. 26 évesen Európa és így a világ egyik legjobb beállósa volt. Miután 26 éves volt, még legalább 10 évig a világ élvonalában sportolhatott volna. A kereset szerint ez azt jelenti, hogy az éves jövedelme minimálisan 200 ezer EUR nagyságrendű lett volna. És ez még nem foglalja magában azt az összeget, amit bizonyos klubbok fizettek volna az átigazolása esetén. Az pedig szinte felbecsülhetetlen, hogy a különböző nagy sportszergyártó cégek a márkanév hordozójaként fizettek volna a részére a reklámért. A kereset szerint a II. rendű felperes, a sértett édesanyja fia halála óta folyamatos orvosi kezelés alatt áll, képtelen feldolgozni fia elvesztését. Csak a temetőbe képes elmenni. Betegsége miatt súlyos gondjai vannak a látásával is. Az elhunyt kézilabdázó testvérei, a III. és IV. rendű felperesek ugyancsak orvosi kezelés alatt állnak a tragédia óta, mert nem tudják feldolgozni testvérük halálát. Az I. rendű felperes, a sértett édesapja igyekszik a család gondját viselni. A kereset szerint a sértett családfenntartó volt, és emellett érzelmi stabilitást, biztonságérzetet is nyújtott a családnak. A szülők elvesztették azt a lehetőséget, hogy fiuk révén unokáik legyenek, és idős korukra támaszuk legyen. A gyermek és a testvér elvesztése felbecsülhetetlen vagyoni és nem vagyoni károkat okozott. Az alperesek felelősségét fokozza, hogy bűnös magatartásuk során olyan személy vesztette életét, aki aki semmilyen módon nem hatott közre a tragédia bekövetkeztében, és igyekezett kitérni, védekezni és elmenekülni. Az alperesek felelősségét az is súlyosbítja, hogy a helyszínt elhagyták, meg sem kíséreltek segítséget nyújtani. Olyan helyzetet teremtettek a bántalmazás során, hogy a kiváló fizikai adottsággal rendelkező a sértettnek esélye sem volt arra, hogy életben maradjon. A kereset szerint a felpereseket ért veszteség felbecsülhetetlen - hiszen a csupán 10 éves további sportolói pályafutás során a sértettnek körülbelül 2 millió eurós javadalmazásban lehetett volna része -, azt a keresetlevélben megfogalmazott vagyoni és nemvagyoni kárigény nem fejezi ki. A kereset azt is rögzíti, hogy a felperesek jogi képviselőjének kérésére a Veszprémi Városi Bíróság elrendelte az alperesek egész vagyonának zár alá vételét, amely végzés később jogerőre emelkedett. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. 5

6 GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék Bf.382/ Abujew S. 1. Embercsempészés bűntette február fszt. 15. A Mosonmagyaróvári Járásbíróság embercsempészés bűntettében a vádlottat bűnösnek mondta ki és 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása szerint az orosz állampolgár vádlott által vezetett osztrák honosságú Peugeot típusú tehergépkocsit a rendőrök szeptember 27-én az M1 autópályán ellenőrizték, a gépkocsi rakterében 26 szír állampolgár tartózkodott utasként. Az utasok egyike sem rendelkezett olyan úti okmánnyal, amely feljogosította volna őket az osztrák-magyar államhatár átlépésére. A szír állampolgár utasok ugyanezen a napon gyalogosan érkeztek a reggeli órákban embercsempész segítségével Magyarországra Szerbia felől. A vádlottnak megbízást az utasok szállítására egy a nyomozás során ismeretlenül maradt személy adott. A bíróság megállapította, hogy a vádlott a bűncselekményt a migránsok sanyargatásával követte el, az emberek szállítására egyébként nem alkalmas tehergépkocsi rakterében helyezte el őket, de az méreténél fogva sem volt alkalmas az utasok szállítására. A migránsok egymás térdén utaztak órákon át, nem állhattak fel, többen rosszul is lettek a 3 órás út alatt. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért fellebbezett., a bíróság másodfokú nyilvános ülést tart. Információ: dr. Máté Kinga sajtószóvivő matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK vádlott H.T. és társai ügy életveszélyt okozó testi sértés bűntette és önbíráskodás bűntette időpont február óra I. emelet 110. elérhetőségek Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu olytatódik az egykori Bv tisztek büntetőpere A vádirat lényege szerint az I.r. vádlott (volt bv. főtörzsőrmester) és édesapja, a III.r. vádlott augusztus 2. napján este kivitték a III.r. vádlott tulajdonában lévő traktort a Solt közelében található Fűzhalomban bérelt lucernásukba azzal a szándékkal, hogy másnap hajnalban annak segítségével az általuk bérelt földterületen mezőgazdasági munkálatokat végezzenek augusztus 3. napján 4 óra körüli időben az I.r. vádlott a fűzhalmi területre visszatért, hogy megkezdje a géppel a munkát, amikor észlelte, hogy a traktort jogtalanul eltulajdonították és a helyszínen csak az arról lecsatolt rendsodrót hagyták. Az I.r. vádlott a rendsodrót bevontatta a közelben található majorba, majd az eltulajdonított traktor nyomait követte, illetve a rendőrség értesítését követően részt vett a bűncselekmény helyszínén 6 óra 30 perc és 7 óra 15 perc közötti időben lezajlott helyszíni szemlén. 6

7 Az I.r. vádlott ezt követően megjelent a Solti Rendőrőrs épületénél, ahol a számítástechnikai rendszer meghibásodása miatt tanúkihallgatására nem került sor, ezért 8 óra 36 perckor telefonon megkérte kollégáját, a II.r. vádlottat (volt bv. őrmester), hogy segédkezzen neki az eltulajdonított traktor keresésében. Az I.r. vádlott 9 órát követő időben a tulajdonában lévő személygépkocsival megjelent a II.r. vádlott házánál, ahol felvette a barátnője szabadszállási lakásáról hazaérkező II.r. vádlottat és együtt Fűzhalomba mentek a traktor nyomait kutatni. Az I.r. vádlott gépkocsija Fűzhalomban a traktor eltulajdonítási helyének közvetlen közelében meghibásodott és működésképtelenné vált. Ezért 9 óra 34 perckor telefonon felhívta a Solti Rendőrőrs épületében éppen tanúkihallgatáson részt vevő III.r. vádlottat, akit megkért, hogy autóját vontassa haza. A III.r. vádlott közölte, hogy kihallgatását követően gépkocsijával kimegy az I.r. vádlottért Fűzhalomba. Az I.r. vádlott ezt követően észlelte a közelükben, a Fűzhalmi-major melletti erdősáv szélén juhokat legeltető sértettet, akit a traktor eltulajdonítási helyén talált és birkáktól származó nyomok alapján összefüggésbe hozott a traktor eltulajdonításával. Az I.r. és a II.r. vádlottak 10 óra körüli időben odamentek a sértetthez, akit - abbeli meggyőződésüket hangoztatva, hogy a sértettnek valamilyen módon vagy minőségben köze lehet a traktor eltulajdonításához - felszólítottak, hogy a traktorért illetve az eltulajdonításban való közreműködésért kapott ellenszolgáltatást adja át részükre. A felszólítás elhangzásával egy időben az I.r. és a II.r. vádlottak együttesen bántalmazni kezdték a sértettet olyan módon, hogy ököllel testszerte ütlegelték, felsőtestét többször nagy erővel megütötték valamint a lábait rugdosták. A bántalmazás közben a pénz és a feltételezett bűntársakkal való kapcsolattartást lehetővé tevő mobiltelefon után kutató I.r. vádlott felszólítására a sértettnek a felsőruházatát le kellett vennie, amit az I.r. vádlott átkutatott, miközben a II.r. vádlott a sértett táskáját borította ki és nézte át pénzt illetve mobiltelefont keresve. Ezt követően a Fűzhalmi-majortól mintegy 310 méterre található találkozási ponttól az I.r. és a II.r. vádlottak ütlegelés közben a major bejáratával ellentétes irányba ráncigálták a bántalmazástól összecsukló sértettet az erdősáv széle felé, amíg a major területétől 695 méterre található fához értek. A III.r. vádlott a Solti Rendőrőrsön 10 óra 10 perckor befejeződő tanúkihallgatását követően a tulajdonában lévő személygépkocsival Fűzhalomba közlekedett azért, hogy az I.r. vádlott meghibásodott gépkocsiját elvontassa. III.r. vádlott 10 óra 30 perc körüli időben találkozott a helyszínen a sértettet ideiglenesen a II.r. vádlott felügyeletére bízó I.r. vádlottal, akinek segítségével annak gépkocsiját egy vontatókötéllel egy személygépkocsi után kötötték. Az I.r. és a III.r. vádlottak az autók összekapcsolását követően a gépkocsikkal visszatértek a bántalmazástól járni képtelen, II.r. vádlott felügyelete alatt az erdősáv szélénél lévő fa mellett ülő sértetthez, ahol az I.r. vádlott a III.r. vádlott gépkocsijának rakteréből magához vett egy mintegy 2 méter hosszú borjúkötelet, annak az egyik elágazó végén lévő fadarabot átbújtatta a kötél végének másik ágán, az így keletkezett hurkon a kötelet átcsúsztatta és az így létrejött nagyobb hurkot a földön ülő sértett nyakába helyezte. Az I.r. vádlott a kötél másik végét a sértett mellett található fa mintegy 2 méter magasan kinövő ágán átdobta, majd az egyik kezével a sértettet megragadva, másik kezével a kötelet tartva egy alkalommal a sértettet álló helyzetbe felhúzta úgy, hogy a kötél a sértett nyakára szorult. I.r. vádlott ezt követően a kötelet elengedve a földre eresztette a sértettet, cselekménye során továbbra is a traktor ellopását kérte rajta számon. A III.r. vádlott a sértett bántalmazását és a borjúköték gépkocsijából történő elővételét, majd a sértett fára való felhúzását szándékerősítő hatással végig figyelemmel kísérte, ennek során felszólította a sértettet, hogy mondja el a traktorral kapcsolatban az igazat. A bántalmazás befejezését követően 10 óra 45 perc körüli időben a III.r. vádlott az I. és a II.r. vádlottakat elszállította a bűncselekmény helyszínéről. A vádlottak Fűzhalomban magára hagyták a sértettet, akire a Fűzhalmi-majorban tartózkodó személyek csak az esti órákban találtak rá, miután a bántalmazástól járni is képtelen sértett több óra alatt magát mintegy 500 métert vonszolva visszajutott a major területének közelébe, ahol a kutyák észlelték jelenlétét. 7

8 A bántalmazás hatására a sértett a mellkas tájékának bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, mindkét oldalt a combtájékok kiterjedt bevérzéssel járó hámzúzódásos sérülését, jobb oldali VI-X. bordák sorozat törését, bal oldali VI-IX. bordák sorozat törését, kétoldali mellüregi levegőgyülem sérülését szenvedte el. A lágyrészsérülések-izomállomány sérülésével szövődményként heveny veseelégtelenség lépett fel, emiatt a sértett átmenetileg vesepótló kezelésre szorult. A kiterjedt szövetközi lágyrész bevérzések, az izomhúzódásra visszavezethető heveny veseelégtelenség, a kétoldali sorozat borda törése és az elszenvedett kétoldali mellüregi levegőgyülem sérülése is nyolc napon túl gyógyuló sérülésként értékelhető, melyek tényleges gyógytartama adott esetben kb. 4-5 hétben határozható meg. A kétoldali mellüregi levegőgyülem, a lágyrész sérülésekre visszavezethető heveny veseelégtelenség sértett életét közvetve veszélyeztették, a veszély kibontakozását csak az idejekorán alkalmazott szakszerű orvosi ellátás és a szövődmények helyes felismerése hárította el. A nyak leszorításának következménye lehet a légutak, nyaki erek és idegek összenyomatása. A nyaki verőér tartós leszorítása, az agyi vérkeringés felfüggesztése, az oxigénellátás zavara percek alatt vezethet visszafordíthatatlan agykárosodáshoz, majd az agyműködés megszűnéséhez. Az akasztás önmagában eredményez közvetlen életveszélyt. A bizonyítás eredményéhez képest perbeszédekre is sor kerülhet. Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott F.L. és társai ügy vesztegetés bűntette és más bűncselekmény Időpont február óra Megismételt eljárás az iskolai vesztegetéssel vádolt bajai vádlottak ügyében Megismételt eljárás keretében tanúk kihallgatásával és a lehallgatási anyag ismertetésével - folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken azt a büntetőügy, melynek tárgyát egy bajai iskolában történt vesztegetés-sorozat képezi. A vádirat lényege szerint az oktatást egy alapítvány és egy gazdasági társaság keretében szervező vádlottak a gyakorlati oktatásokért jogosulatlanul (rezsire fordítandó) költségtérítést kértek és fogadtak el a tanulók szüleitől. Ennek okaként a megnehezült gazdasági helyzetet jelölték meg. A befizetések mögött valójában a gazdasági társaság anyagi támogatása húzódott meg, melyről a szülők és a gyermekek nem tudtak. A befizetésekről átvételi elismervény nem készült. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék június 6. napján hirdetett ítéletet, melyben a vádlottakat részben felmentette a vádak alól illetve megrovást alkalmazott. Az ítéletet a Szegedi Ítélőtábla január 29. napján megalapozatlanság folytán hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Ítélethirdetés még nem lesz. 8

9 PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi út 34.) fsz. II. tárgyalóterem K.K. és 5 társa aljas indokból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények Információ: A vádiratban foglaltak szerint, röviden: A vádlottaknak évben anyagi nehézségeik voltak, tartozásaik álltak fenn, ezért elhatározták, hogy különböző vagyon elleni bűncselekményeket fognak közösen elkövetni. A megállapodásukat követően az első időszakban betöréses lopásokat követtek el évben 9 lakásba, irodába törtek be Pécs területén, ahonnan kb. 2,5 millió forint értékben tulajdonítottak el vagyontárgyakat. Mivel a vádlottak a lopásaikból nem tudtak jelentősebb pénzösszeghez jutni, ezért elhatározták, hogy a Nemzeti Dohányboltok sérelmére rablásokat fognak véghezvinni. Ennek érdekében felderítették a helyszíneket, megbeszélték a támadás részleteit, beszerezték az elkövetés eszközeit, így gázfegyvereket, maszkokat, viperákat, bozótvágó kést, éles lőfegyvert, valamint ragasztószalagot, gumikesztyűt, búvárszemüveget december és január között összesen 4 trafikot raboltak ki. A rablást minden esetben az I. r. vádlott követte el oly módon, hogy símaszkban, búvárszemüvegben, gumikesztyűben bement a dohányboltokba, ahol a nála lévő gázpisztollyal az eladókat megfenyegette két alkalommal a sértettekre is rálőtt majd a pénzzel (a 4 bolt esetében összesen ,-Ft-tal) távozott. A többi vádlott ezen bűncselekményekhez szállítással, figyeléssel nyújtott segítséget. A vádlottak emellett még további erőszakos jellegű cselekményeket is elkövettek, illetve ezek elkövetésében megállapodtak. Így egy Komló környéki faluban betörtek egy idős sértett lakásába, ahol az idős hölgyet a náluk lévő vascsővel megverték, majd a lakásból 5.000,-Ft-ot tulajdonítottak el. A vádlottak egy pécsi ékszerbolt kirablását is eltervezték, melyhez éles lőfegyvert, hangtompítót, valamint lőszert szereztek be, figyelemmel arra, hogy az általuk beszerzett információ alapján az ékszerbolt tulajdonosának az ellenállására számítottak. A bűncselekmény elkövetésének tervezett időpontja előtt azonban a vádlottakat a nyomozó hatóság elfogta. Az I.r. vádlottat a fenti bűncselekmények mellett az ügyészség aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével is vádolja. A vádlott korábbi élettársa egy pécsi társasházban takarított, ahol konfliktusba keveredett az ott alvó hajléktalanokkal. A vádlott ezért elhatározta, hogy megveri a hajléktalanokat, akik az élettársának gondot okoztak áprilisában két hajléktalant a vádlott vascsővel több alkalommal megütött, mely súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott náluk. Az ezen bűncselekmények folytán megindult büntetőeljárás során az egyik sértettet szembesíteni akarták - az ügyben ekkor még terheltként nem szereplő - vádlottal, ezért a vádlott elhatározta, hogy a szembesítést megelőzően a korábban megvert hajléktalant megöli. A vádlott a szembesítés előtt egy nappal visszatért a lépcsőházba, ahol a nála lévő bozótvágó késsel több alkalommal koponyán ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében elhalálozott. A Baranya Megyei Főügyészség vádiratában szereplő bűncselekmények közül a legsúlyosabb bűncselekmény életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő sebestyena@pecsit.birosag.hu 9

10 SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - Fszt. 12. tárgyalóterem V.L. és társai különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette február A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség V.L. I. rendű, C.S.P. II. rendű, D.D- V. III. rendű és G.J. IV. rendű vádlottakkal, közülük II-III-IV. rendű vádlottakkal, mint bűnsegédekkel szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint az I. r. vádlott egy, a nyomozás során fel nem derített, Zsora becenévre hallgató moldáv állampolgár rábírására, az általa képviselt kft. Sz. városbeli telephelyén egy dohánylevél feldolgozó és csomagoló gépsor elhelyezését biztosította, és a gépsorhoz tartozó szeptember 20. napján Ukrajnából érkezett vágóberendezést a cége nevében elvámoltatta. A gépsor összeszerelését moldáv állampolgárok végezték, a román-magyar állampolgárságú II. rendű és a román állampolgár III. rendű vádlottak ellenőrzésével, majd az I. rendű vádlott jelenlétében próbagyártást végeztek. Ezt követően a II. rendű vádlott által Indiából és Olaszországból megrendelt és belgiumi vámoltatást követően Magyarországra szállíttatott dohánylevélből a fenti moldáv állampolgárok fogyasztásra alkalmas Prugalur nevű moldáv cigarettát utánzó dobozban, moldáv zárjegynek tűnő zárjeggyel ellátott dohányterméket, illetve vágott dohányt állítottak elő. A vágott dohány egy részét a II. rendű vádlott szállíttatta el november 15. napján akként, hogy a kérésére az I. rendű vádlott által adott utasításra a kamiont a IV. rendű vádlott az M5-ös autópálya inárcsi parkolójából az I. r. vádlott által képviselt kft. Sz. városbeli telephelyére vezette, majd azzal a rakodást követően a kiindulási helyre ment, ahonnan a kamiont C.O. román állampolgár vezette tovább. A kamiont november 16. napján T. határátkelőhelyen a NAV átvizsgálta és abban kg fogyasztásra alkalmas vágott dohány talált. A feldolgozott dohánylevél másik részét I-II-III-IV. rendű vádlottak november 20. napján kamionra kívánták pakolni, azonban az elszállítást a NAV jövedéki ellenőrzése akadályozta meg. Az ellenőrzéskor az I. r. vádlott által képviselt kft. Sz. városbeli telephelyén doboz Prugarul feliratú magyar adójegy nélküli cigaretta és ,9 kg fogyasztásra alkalmas vágott dohány került feltalálásra. Az I. r. vádlott a dohánygyártó gépsor üzemeltetéséhez, a jövedéki termék előállításához a szükséges hatósági engedélyt nem szerezte be, az I. r. vádlott által képviselt kft. Sz. városbeli telephelye dohánygyártmány-adóraktár engedéllyel nem rendelkezett, amiről a II-III-IV. rendű vádlottak is tudtak. A vádlottak cselekményükkel megszegték a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény rendelkezéseit. A cselekménnyel összességében ,- Ft vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. Információ: A február hó 23. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan szakértői bizonyítás ismertetésére és perbeszédek megtartására kerül sor. Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/ ös mellék pocst@szolnokit.birosag.hu Dr. Sándor Géza sajtószóvivő / sandorg@szolnokit.birosag.hu 10

11 ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság S. István és 3 társa Zsarolás bűntette és más bűncselekmények Információ: Az I. rendű vádlott társaival éveken keresztül járt egy nagykanizsai szórakozóhelyre, ahol rendbontó módon viselkedett és fizetés nélkül fogyasztott az üzlet üzemeltetője kárára. Mikor a sértett új vendéglátó egységet bérelt a korábbi viselkedésük miatt oda már nem akarta beengedni a vádlottakat. Az I. rendű vádlott felháborodva ezen, több alkalommal is hangoztatta: ezt a szégyent ő a városban nem fogja hagyni, s megfenyegette a sértettet, hogy felgyújtja a szórakozóhelyet. A vádlottak április 14-én éjjel 10 óra után megjelentek a Nagykanizsa, Eötvös tér alatti szórakozóhely előtt azzal a szándékkal, hogy felgyújtsák. A magukkal vitt gyúlékony anyagot a II. rendű és a III. rendű vádlott szétlocsolta a zárt bejárati ajtó előtt, de a bárban tartózkodó sértett tetten érte őket, így a vádlottak elhagyták a helyszínt. Hasonló okok miatt tiltották ki a vádlottakat egy másik kanizsai, Erzsébet téri étteremből is, melynek üzemeltetőjét szintén gyújtogatással fenyegette meg az I. rendű vádlott. Szavainak április 14-én adott nyomatékot: a Eötvös téri szórakozóhelyről az étteremhez mentek, s a vád szerint az I. rendű vádlott fenyegetőleg közölte az üzletvezetővel: nem érdekli, hogy börtönbe megy, vagy meghal, felgyújtja az éttermet és a sértett kocsiját is. A fenyegető magatartásnak a rendőrök megérkezése vetett véget. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/ BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/ BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu 11

12 (K) DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 20. Vádlottak: B. 1595/2014 Ágoston Tibor Nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása tárgyalás (ítélethirdetés is lehet) A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom debreceni alapszervezete január 12-én a Don-kanyarnál elhunyt katonákra emlékezett Debrecenben, a Medgyessy sétányon lévő katonai emlékműnél. A rendezvényt 22 rendőr biztosította, az eseményen ember vett részt. Közterület lévén a közelben bárki észlelhette az eseményt, így a rendezvény az ügyészség álláspontja szerint nagy nyilvánosság előtt zajlott. A megemlékezésen többek között Ágoston Tibor - önkormányzati képviselő - is felszólalt. Beszédében elmondta: 2014-ben Magyarország a háborúban elesett magyar hősökről és a holokausztról emlékezik majd meg. A vád szerint szándékos szótévesztéssel és gunyoros hangnemben a holokausztról a következőket mondta: Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül. Az egyik a magyar áldozatok, a hősök, az elesettek, a másik pedig a hollókamu, bocsánat hollókaszt. Még mindig nem jó. A holokaszt szándékos volt, elnézést kérek érte és annak áldozataira való megemlékezés idézi szó szerint a vádirat. Az ügyészség szerint Ágoston Tibor ezzel jelentéktelen színben tüntette fel a második világháború alatt, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtást,a holokausztról nagy nyilvánosság előtt lekicsinylően és gúnyos szóvicc formájában tett említést. Információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/ Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/ sajto@debrecenit.birosag.hu, FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u Kb.393/2013 (előljárói intézkedés elmulasztásának bűntette) A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy 12

13 az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. 13

14 Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben 14

15 sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban szeptember között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II B.311/2012 hivatali vesztegetés A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott november 1-től május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg év végén, elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több 15

16 alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r. vádlott meg nem állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r. vádlott május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban, hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen három esetben folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen három esetben folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. 16

17 KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22. D.F. csalás bűntette február A 48 éves kaposvári vádlott kortárs festőkkel korábban élt neves művészek alkotatásait készíttette el, melyeket eredetinek feltüntetve adott el a sértetteknek, ezzel összességében több tízmilliós kárt okozva. Folytatólagos tárgyalás. Információ: Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/ vadocza@kaposvarit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott K.I. és társai ügy bűnszervezetben időpont február 24. és óra elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények Folytatódik a bűnszervezetben elkövetett gabonás ügy tárgyalása Tanúk kihallgatásával folytatódik az úgynevezett gabonás ügy. 17

18 A vádirat lényege szerint a bűnszervezet keretei között tevékenykedő az I. r., II. r. és III. r. vádlottak 2010 n szlovák gazdasági társaságok felhasználásával nettó áron, közösségi beszerzés keretében gabonát vásá belföldi áruként értékesítenek. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak eleinte egy gazdasági társaság nevében értékesítették a Magyarországra b már további, ugyancsak általuk irányított gazdasági társaságok: nevében végezték a gabonaértékesítést. A közösségi beszerzés keretében Romániában megvásárolt áru vevői bajai és Baja környéki gabona-nag voltak, akik az ellenértéket banki úton egyenlítették ki. Az elkövetők által működtetett gazdasági társaságok beszerzésük ellenértékét bankszámlán nem utalták el felé készpénzben számoltak el. A tényleges magyar vevőiktől banki úton érkező vételárat pedig képv készpénzben vették fel és osztották el egymás között. A vádlottak célja a ténylegesen közösségi beszerzés keretében, adózatlanul behozott és Magyarországon értékesítést terhelő általános forgalmi adó kikerülése, meg nem fizetése volt. Ennek érdekében a vádlott látszatát keltve, a beszerzést terhelő általános forgalmi adót az értékesítést terhelő általános forgalmi adóbó valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtottak be az illetékes adóhatósághoz. A vádlottak magatartásukkal a tényleges általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük tekintetében az áll és ezzel az állami adóbevételt csökkentették. A fentiekben leírt cselekményeket a vádlottak szervezetten, hosszabb időn keresztül 2010 auguszt időszakban végezték oly módon, hogy egymás között a feladatokat összehangolták, megosztották. A b hozta létre 2010 nyarán és felkutattak olyan személyeket, akik a fiktív gazdasági társaságokból álló hálóz cégeket névleg létrehozták, valamint az azok nevében végzett számlázásban, a fiktív CMR-ek b átutalásokban és készpénz felvételekben, a pénz továbbításában, a gabona felvásárlásában és továbbé bűnözői csoport tagjai egymással telefonon, faxon és ben is tartották a kapcsolatot. A bűnszervezet működését a jól szervezettség és összehangoltság jellemezte, a csoport hosszabb id bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált társaságok megalapításától, a bűncselekmények dokume kiterjedően a legapróbb részletekre is megtervezték és ez alapján hajtották végre. A fentiekben felsorolt gazdasági társaságokat a bűnszervezet időszakosan, néhány hónapig használta, ezt kö az alászámlázó cég továbbértékesítése és új cég bevonása iránt intézkedtek. I. r. és III. r. vádlottak közvetlenül utasították az alászámlázó cégek nevében eljáró, a bűnszervezetben érték részére belföldi beszerzést igazoló számlákat kiállító, részben ismeretlenül maradt személyeket. Az adócsalás elkövetéséhez felhasznált gazdasági társaságokat 2010 szeptemberétől 2011 áprilisáig az I. és IX. r. vádlottakból álló személyi kör működtette, akik az I. r. és III. r. vádlottak utasításainak megfele keresztül végezték tevékenységüket, a feladatokat megosztották, összehangolták áprilisától 2011 novemberéig terjedő időszakban I. és III. r. vádlottak konfliktusát követően a tartozó IV. r., V. r. és VII. r. vádlottak, részben a csoportba újonnan bekerülő tagok: így VI. r. és VIII. vádlott koordinálta, az egyes tagok konkrét feladatait a IV. és V. r. vádlottakkal együtt ő határozta meg és Az I. r. vádlott az elkövetői csoport tevékenységében 2011 áprilisát követően nem vett részt. Az ügyészség többek között - végrehajtandó szabadságvesztés és összességében 2 milliárd forintot meg kiszabását indítványozza a vádlottakkal szemben. A bíróság a két tárgyalási napra 7 tanút idézett meg. Ítélethirdetés nem lesz. SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem Fk. T.M. és társai életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények február Az ügyészség az I. rendű fk. T.M. vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest, 1 rb. súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével, mint társtettest, 18

19 II. rendű vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint tástettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest, III. rendű vádlottat 1 rb. életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, mint társtettest, 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint bűnsegédet, 1 rb. súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével, mint társtettest, IV. rendű fk. vádlottat 1 rb. csoportosan elkövetett rablás bűntettével, mint társtettest vádolja a vádiratban rögzített következő tényállás alapján. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott vádirat szerint E.J. sértett az utóbbi években hajléktalan életmódot folytatott M. város területén. A sértett önmagát a részére folyósított szociális segélyből és eseti munkavállalásból származó jövedelemből tartotta el. A sértett alkalmi munkavállalása során ismerkedett meg III. rendű Fk. R.K. vádlottal, akinek édesapjánál végzett munkát év második felében pontosabban nem meghatározható időponttól kezdődően I. rendű fk. T.M. és III. rendű R.K. vádlottak a sértett elesett állapotát kihasználva több alkalommal felszólították arra, hogy a részére minden hónap 5. napján járó rendszeres szociális ellátásból forint összeget részükre adjon át. A követelés nem teljesítése esetére II. és III. rendű vádlottak veréssel fenyegették meg a sértettet, aki azonban a járandóságából ezen időszak alatt nem adott pénzt II. és III. rendű vádlottak részére január 20. napján 19 óra körüli időben M. városban az F. úton lévő ABC-nél tartózkodott I., II., III. és IV. rendű vádlott, továbbá IV. rendű vádlott húga, gyk. F.Sz. A vádlottak és a gyk. F.Sz. beszélgettek, amikor az úton megjelent a sértett, akitől a vádlottak cigarettát kértek. A sértett közölte a vádlottakkal, hogy nincs nála cigaretta, majd az ABC-be bement. A vádlottak a sértettet az üzlet előtt várták, majd amikor kijött, tőle ismételten provokatív jelleggel cigarettát kértek, majd az üzlettel szemben lévő pizzériába tartó sértettet követték. A sértett a pizzériából rövid idő múlva kijött, majd tartva az őt csapatban követő vádlottaktól sietve a vasútállás irányába indult. I. és II. rendű vádlottak ekkor társaiktól elkülönülten megállapodtak abban, hogy a sértettől pénzt, értéket fognak elvenni. Ezen tervük végrehajtása érdekében kerékpárra ültek, és az elsiető sértett után indultak. I. és II. rendű vádlottak a sértettet a D. utcában utolérték, a kerékpárról leugrottak, majd őt mindketten test szerte ütlegelni és rugdosni kezdték. I. és II. rendű vádlottak percekig folyamatosan bántalmazták a sértettet. Időközben a gyalogosan közlekedő társaik a vádlottakat utolérték, akik erre a bántalmazás hatására már földre került sértett további ütlegelésével felhagytak anélkül, hogy tőle bármit eltulajdonítottak volna. A sértett felállt és tovább ment a vasútállomás irányába. A vádlottak és a gyermekkorú társuk is a vasútállomásra indultak, hogy III. rendű vádlott onnan kerékpárt lopjon. Erre azért nem került sor, mert időközben a sértett is a vasútállomáshoz ért, akit értékei elvétele okán valamennyien körbeálltak. A vérző arcú sértettől aki ekkor az elszenvedett verés miatt már félt a vádlottaktól I. rendű vádlott a pénztárcáját a kabátzsebéből kivette, átnézte, majd miután látta, hogy pénz nincs benne, visszatette. Ezt követően IV. rendű fk. vádlott a sértett karóráját kérte el, amelyet a megfélemlített sértett átadott részére. A vádirat leírása szerint a sértett a vádlottak érkezését követően rövid időn belül a vasútállomásra ért. A vádlottak a vérző arcú sértettet rögtön körbeállták és a kabátzsebéből I. rendű fk. vádlott a pénztárcáját kivette, a tárcát átnézve megállapította, hogy abban érték nem található, így azt a sértett zsebébe visszatette. IV. rendű fk. vádlott a sértett karóráját elkérte. Az forint értékű órát a IV. rendű vádlott eltette. Az óra elvétele után I. rendű fk. vádlott emlékeztette a sértettet arra, hogy a következő szociális ellátásból még forintot kell átadnia részükre. 19

20 A sértett ezt követően a K. utca felé indult, azonban őt a vádlottak közrefogva kísérték. Néhány méternyi távolság után a vasútállomás előtti parkban I. rendű fk. majd II. és III. rendű fk. vádlottak ismételten, indokolatlanul rugdosni, ütlegelni kezdték a sértettet, aki ennek hatására a földre esett. A bántalmazást I., II., és III. rendű vádlottak, végül a IV. rendű fk. vádlott és gyk. F.Sz. felszólítására abbahagyták. Ekkor a sértett a Cs. utca felé indulva próbált elmenekülni. A vádlottak őt továbbra is követték, majd a Cs. u. 1. szám előtti útszakaszon I. rendű fk., és II. rendű vádlott a sértettet ismét ütlegelni és rugdosni kezdte. Pár perces bántalmazást követően azonban a helyszínen megjelenő járókelő kiabálására a bántalmazással felhagytak és a helyszínről futva elmenekültek. IV. rendű fk. vádlott és gy.k. F.Sz. a sértett bántalmazásában semmilyen módon nem vettek részt. A sértett a bántalmazás következtében az arcán több horzsolásos sérülést, a jobb mellkasfél VI-IX. bordák törését, a bal oldalon a VI. borda elmozdulás nélküli törését szenvedte el. A sérülések bekövetkezésekor bal oldali mellűri levegőgyülem alakult ki. A bordatörés sérülések 8 napon túl, ténylegesen 6-8 hét alatt gyógyuló sérülések. A mellkasi levegő gyülem közvetve életveszélyes jellegű sérülés. A sértettnek a karórája eltulajdonításával okozott forint kár nem térült meg. A február hó 24. napján megtartásra kerülő folytatólagos tárgyaláson előreláthatóan vádlott és tanúk kihallgatására kerül sor. Információ: Dr. Sándor Géza sajtószóvivő / sandorg@szolnokit.birosag.hu TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Dr. Papp Judit sajtószóvivő soosrdr@szolnokit.birosag.hu Tatabányai Törvényszék fsz. 1-es tárgyaló B.J. és 13 társa csalás bűntette és más bcs február 24., A főügyészség 15 vádlottal szemben emelt vádat a tárgyban megjelölt minősített csalás miatt. Az ügy sértettje a Komárom, Kőolaj út 2. szám alatti R.B. Zrt. A sértetti cég bio üzemanyag előállításával foglalkozik, amelynek egyik alapanyaga a repceolaj hónapok vonatkozásában a repceolajat szállítási szerződés keretében a dabasi székhelyű D.F. Kft-től szerezte be. Az alapanyagot azonban ténylegesen nem nevezett cég, hanem alvállalkozója, a budapesti P. Kft. szállította, melynek ügyvezetője V.r. vádlott volt. A P. Kft. a sértett által megrendelt termék szállításhoz fuvarozót vett igénybe a T. T. Kft. személyében. A vád tárgyát, 5 napot érintő beszállítások képezték, amelyek április-május hónapokra estek. A beszállítást tehát a T.T. Kft. gépkocsivezetői végezték, akik I.r., VI-XV.r. vádlottak voltak. A sértettnél a repceolaj átvételét IV.r. vádlott, mint műszakvezető, II.r. és III.r. vádlottak, mint tank-kezelők teljesítették, akik a sértett alkalmazottai voltak. A fuvarozó cég, a kamionsofőrök a tartályokban lévő repceolajat szállítólevélen szállították ki a sértett komáromi telephelyére, a szállítóleveleken azonban a ténylegesen kiszolgált, lefejtett alapanyagnál lényegesen nagyobb áru mennyiséget tüntettek fel. A sofőrök a kamionok mérlegelésénél összejátszottak a sértett alkalmazottaival, a lefejtett mennyiség ami a számlázás alapját képezte tekintetében valótlan adatokat tüntettek fel a mérlegjegyeken, ezáltal a beszállító cég a valójában teljesítettnél lényegesen nagyobb mennyiségről állította ki a sértett nevére a számláit. A sértett a számlák ellenértékét amely tehát nem a valós teljesítést tükrözte banki átutalással megfizette a D.F. Kft-nek, aki az árrés levonása után a számlák ellenértékét továbbutalta a P. Kft. bankszámlájára, ahonnan a pénzt V.r. vádlott felvette. A 20