Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához
|
|
- Ildikó Gálné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004
2 2 Analitikai Kémia I. előadás a II. évfolyam orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakos hallgatók részére A tárgyat az első félévben hirdetjük meg heti 2 órában. Helye a Kémiai Épület D404- es előadója, ideje hétfő A DE EC Egészségügyi Főiskolai Karának Tanulmányi és Vizsgaszabályzata értelmében az előadás látogatása kötelező. Az előadás áttekinti a klasszikus analitika alapjait, a főbb analitikai módszerek elvi és gyakorlati vonatkozásait. A megszerzett ismeretek alapul szolgálnak a különböző műszeres analitikai módszerek megértéséhez. Az előadás bevezetést ad a legfontosabb elválasztástechnikai eljárásokhoz és összefoglalja a mennyiségi kémiai analízis legfontosabb lépéseit. Az előadás felvételének feltétele: általános és szervetlen kémia, szerves kémia és fizikai kémia tárgyakból megszerzett kollokviumi jegy. A számonkérés módja: írásbeli kollokvium. Analitikai Kémia I. gyakorlat a II. évfolyam orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakos hallgatók részére A tárgyat az első félévben hirdetjük meg heti 3 órában. A 5. oktatási héttel kezdődően 4 héten keresztül heti 6 órás klasszikus mennyiségi analitikai gyakorlatok szerepelnek. Ezek helye a Kémiai Épület D 308 laboratóriuma, ideje szerda A klasszikus gyakorlatok keretében a hallgatók sav-bázis, redoxi, csapadékos és komplexometriás térfogatelemzéseket valamint gravimetriás meghatározásokat végeznek ismeretlen minták elemzésével, a kiadott tematikának megfelelően. A legelső héten a felszerelések átvétele és balesetvédelmi oktatás lesz kb. egyórás időtartamban. A félév további részében (5 héten keresztül) a műszeres analitika blokkban kromatográfiás és elektrokémiai mérőmódszerek megismerése történik heti 4 órában. Ezeket a gyakorlatokat a hallgatók forgószínpadszerűen 3-4 fős csoportokban fogják végezni. A gyakorlatok a tematikában feltüntetett laborokban folynak. A gyakorlat felvételének feltétele: általános és szervetlen kémiai, szerves és fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlat sikeres teljesítése. A gyakorlatok látogatása kötelező. Egyetlen indokolt hiányzás (orvosi igazolás) esetén az elmaradt gyakorlati anyagot lehetőség szerint pótolni kell. A tömbösítés miatt, kettő vagy több gyakorlatról való hiányzáskor a gyakorlat teljesítését nem tudjuk elfogadni, azt újra fell kell venni. A gyakorlatra való felkészülés illetve az elvégzett feladatok megértésének ellenőrzése kis (10-20 perces) zárthelyiken vagy szóbeli referálásokon történik. A klasszikus gyakorlatokon az ismeretlenek meghatározását is jeggyel értékeljük. A gyakorlati jegy három részből tevődik össze: a klasszikus gyakorlatokon írt kis zárthelyik átlaga az ott mért ismeretlenek jegyeiből kialakuló részjegy a műszeres gyakorlatokra kapott osztályzatokból számolt részjegy. Gyakorlati jegyet csak az kaphat akinek mindhárom részjegye legalább 2,00.
3 3 II. évfolyam rvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakos hallgatók Analitikai Kémia I. gyakorlatának tematikája, 2004/05 tanév I. félév I. Klasszikus mennyiségi elemzés 1. hét (okt. 6.) Laboratóriumi munkaszabályok ismertetése, balesetvédelem, a felszerelés átvétele. 2. hét (okt. 13.) HCl mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása KHC 3 -ra. Bórax meghatározása acidi-alkalimetriásan (ismeretlen) 3. hét (okt. 27.) Komplexometriás titrálás EDTA mérőoldattal. Ca 2+ és Mg 2+ ionok meghatározása természetes vízmintákban. Al 3+ ion meghatározása komplexometriásan (ismeretlen). Ca 2+ tartalom meghatározása gravimetriásan kalcium-oxalát formájában (ismeretlen). 4. hét (nov. 3.) Csapadékos titrálások: Szilárd porminta Cl - és Br - ion tartalmának meghatározása (ismeretlen). Bromatometria: szilárd minta aszkorbinsav tartalmának meghatározása (ismeretlen). 5. hét (nov. 10.) Permanganometria: Fe 2+ és Fe 3+ ionok meghatározása egymás mellett vizes oldatban (ismeretlen). Cu(II)ion meghatározása jodometriásan (ismeretlen). A felszerelések tisztítása és leadása. II. Műszeres analízis hét (nov. 17. dec. 15.) Az alábbi öt gyakorlatot fogják elvégezni 3-4 fős csoportokban, forgószínpadszerűen: 1. Papír- és vékonyréteg kromatográfia (TLC) (D 104) 2. Gázkromatográfia (GC) (E 25) 3. Nagynyomású folyadékkromatográfia (HPLC) (D 104) 4. ph-potenciometria (D 104) 5. Potenciometria (F - - szelektív elektródddal) (D 104)
4 4 Klasszikus mennyiségi elemzés SAV-BÁZIS MÉRÉSEK 0,1 mol/dm 3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának a meghatározása a./ ldatkészítés: Az 500 cm 3, közelítőleg 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú HCl oldatot a számított mennyiségű 36 (m/m) %-os 1,185 g/cm 3 sűrűségű sósavoldatból hígítással készítjük. b./ A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: A meghatározás reakcióegyenlete: HC 3 + H + = H 2 C 3 H 2 + C 2 Recept: Analitikai tisztaságú KHC 3 -ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0,1 g körüli mennyiségeket mérünk be cm 3 -es titrálólombikokba. A bemért anyagot cm 3 desztillált vízben oldjuk és 1-2 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0,1 mol/dm 3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a C 2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk. A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig. Három párhuzamos mérést végzünk. A KHC 3 molekulatömege: 100,12 g/mol Forrás: Schulek-Szabó 113.o. Szilárd minta bórax-tartalmának meghatározása acidi-alkalimetriás titrálással A bórax (Na 2 B H 2 ) vizes oldatban két ekvivalens hidrogénion felvételére képes az alábbi egyenletnek megfelelően. A képződő igen gyenge sav, a bórsav, a meghatározást nem zavarja. A meghatározás ionegyenlete: B H + + 5H 2 = 4H 3 B 3 Recept: Az ismeretlen összetételű porkeveréket, mely bóraxot és inert szennyezést tartalmaz, homogenizálni kell. Homogenizálás után analitikai mérlegen visszaméréses technikával kb. 0,4 g - 0,4 g pontosan ismert mennyiséget mérünk titráló lombikokba. A három mintát desztillált vizes oldás után (térfogat cm 3 ) két csepp metilnarancs indikátor jelenlétében, ismert koncentrációjú HCl mérőoldattal átmeneti színig titráljuk. Beadandó a minta % (m/m) bóraxtartalma. Molekulatömeg: (Na 2 B H 2 ): 381,37 g/mol Hibahatár: 4% KMPLEXMETRIÁS GYAKRLATK 0,01 mol/dm 3 Na 2 EDTA mérőoldat készítése
5 5 A mérőoldatot analitikai tisztaságú Na 2 EDTA 2H 2 (Komplexon III) analitikai pontosságú bemérésével készítjük. A ligandummolekula (H 4 EDTA) képlete: - C CH 2 H 2 C C - H + N CH 2 CH 2 NH + HC CH 2 H 2 C CH Ca(II)- és Mg(II)-ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan A kalcium- és magnéziumionok 1:1 összetételű, az oldat ph-jától függő stabilitású komplexet képeznek az EDTA-val. Erősen lúgos körülmények között (ph > 12) csak a Ca 2+ lép kölcsönhatásra a komplexképzővel, így az megfelelő indikátor mellett megtitrálható. A minta ph-ját csökkentve a Mg 2+ is mérhető, ennek meghatározását a [CaEDTA] 2 formában jelenlevő kalciumionok már nem zavarják. Reakcióegyenletek: A ph-t > 12-re állítva: Ca 2+ + EDTA 4 = [CaEDTA] 2 Ugyanezen mintát ph 10-nél továbbtitrálva: Mg 2+ + EDTA 4 = [MgEDTA] 2 Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk jelig töltjük és homogenizáljuk. 10,00 cm 3 -es részleteit desztillált vízzel cm 3 -re hígítjuk és 2 cm 3 10 %-os NaH oldattal elegyítjük. Az oldatot 0,1-0,2 g szilárd hígítású murexidet használva indikátorként, pirosból ibolya színig titráljuk. A megtitrált oldatot 3 cm 3 20 %-os sósavval átsavanyítjuk, felmelegítjük, hogy a murexid elbomlását siettessük. A lehűtött elegyhez 6 cm 3 25 %-os ammóniaoldatot öntünk, majd 0,1-0,3 g szilárd hígítású eriokromfekete T indikátor mellett addig titráljuk, míg az oldat ibolyáspiros színe állandó kékre változik. Beadandó a minta kalcium- és magnéziumion-tartalma milligrammban. Atomtömegek: Ca: 40,08; Mg: 24,32 g/mol. Hibahatár: Ca(II): 2 %; Mg(II): 3 %. Forrás: Schulek-Szabó 329.o. Sajó: Komplexometria: 157., o. Erdey: Bevezetés a kémiai analízisbe. II: 288.o. Al(III)ion meghatározása komplexometriásan Mivel az alumínium(iii) nagy stabilitású, 1:1 összetételű EDTA komplexe csak lassan jön létre, kvantitatív képződését melegítéssel és a komplexképző feleslegben való alkalmazásával
6 6 segítjük elő. Ismert mennyiségű EDTA-t alkalmazva és annak feleslegét alkalmas módon megmérve (pl. cinkion mérőoldattal), az alumíniumion mennyisége egyszerűen számolható. A meghatározás egyenletei: Al 3+ + fölös mennyiségű EDTA 4 = [Al(EDTA)] + EDTA fölösleg EDTA fölösleg + Zn 2+ = [Zn(EDTA)] 2 Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk jelig töltjük és homogenizáljuk. 10,00 cm 3 -es részleteit sósavval ph = 2-3 értékűre állítjuk be. A reakcióelegyhez 20,00 cm 3 0,01 mol/dm 3 koncetrációjú EDTA mérőoldatot csurgatunk majd az elegyet néhány percig forraljuk. A komplex kialakulása érdekében a még forró oldathoz 2-3 csepp fenolftalein indikátor jelenlétében annyi 5 %-os ammónia oldatot csepegteünk, míg az rózsaszínű lesz. Az elegyet 1-2 percig ismét forraljuk. Lehűtjük, néhán csepp 5 %-os sósavval átsavanyítjuk és 1-2 szilárd hexametiléntetramint adunk hozzá. Az oldatot desztillált vízzel cm 3 -re kiegészítve, az EDTA fölösleget pontosan ismert, kb. 0,01 mol/dm 3 koncentrációjú cink(ii) mérőoldattal visszatitráljuk. Indikátor: 0,1-0,3 g szilárd hígítású metiltimolkék. Az oldat színváltozása: sárgából kezdődő kékbe (figyelem, itt nem állandó színig titrálunk). Beadandó a minta alumíniumion-tartalma milligrammban. Atomtömegek: Al: 26,98. Hibahatár: 3%. Forrás: Schulek-Szabó 325.o. Sajó: Komplexometria: 116.,136.o. GRAVIMETRIÁS FELADATK Kalciumionok meghatározása CaC 2 4 H 2 alakjában Ammónium-oxalát hatására kalciumionokat tartalmazó forró oldatból jól szűrhető és mosható kalcium-oxalát-monohidrát csapadék válik le, amely vízoldhatósága kicsiny (K So = 2, ). Híg ecetsavas közegben (ph = 3) a kalcium kvantitatíven leválik, ezért az eljárás alkalmas a kalciumionnak magnéziumiontól való elválasztására is. A meghatározás egyenlete: Ca 2+ + (C) H 2 = Ca(C) 2. H 2 Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk jelig töltjük és homogenizáljuk. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részletét főzőpohárban desztillált vízzel 100 cm 3 -re hígítjuk, 3 g ammónium-kloridot és 10 cm 3 1 mólos ecetsavat adunk hozzá. A forrásig melegített oldathoz osztott pipettával cseppenként 20 cm 3 ammónium-oxalátoldatot adunk. A csapadékos oldatot ezután még 1-2 percig forrásban tartjuk. Óraüveggel lefedve 2-3 órahosszán át állni hagyjuk, majd a csapadékot előzőleg tömegállandóságig szárított és analitikai mérlegen lemért G 4-es szűrőre gyűjtjük, 50 cm 3 hideg desztillált vízzel mossuk és 3 órán át 100 o C-on szárítjuk. M CaC2 4 H2 :146,11 g/mol; A kalcium atomtömege: 40,08 g/mol
7 7 Beadandó a kiadott ismeretlen kalciumion-tartalma milligrammban. Hibahatár: 3% CSAPADÉKS TITRÁLÁS KCl-KBr porkeverék összetételének meghatározása Mohr szerint, indirekt módszerrel Az igen kis oldékonyságú, fehér vagy sárgás színű ezüst-halogenidek formájában leváló bromid- és kloridionok ezüst-nitrát mérőoldattal határozhatók meg, kromátion mint indikátor mellett. A titrálás végpontját a titrálószer feleslegének a kromáttal képződő csapadéka, az Ag 2 Cr 4 vöröses színe jelzi. Reakcióegyenletek: Ag + + Cl = AgCl Ag + + Br = AgBr Recept: Az előzetesen már homogenizált keverék kb. 0,50 g-nyi analitikai pontossággal mért részletét veszteség nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, feloldjuk, a mérőlombikot jelig töltjük és az oldatot homogenizáljuk. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba pipettázzuk, majd térfogatukat desztillált vízzel ~ 50 cm 3 -re egészítjük ki. Ezt követően a titrálás indikátorául szolgáló 5 %-os K 2 Cr cm 3 -ét adjuk a mintákhoz, majd AgN 3 mérőoldattal titrálunk. A végpont megállapítása a következő módon történhet. Egy mintát gyors, tájékozodó titrálással túltitrálunk. (A kezdetben leváló zöldessárga csapadékos oldat ilyenkor pirosas árnyalatúvá válik). A következő mintához annyi mérőoldatot adunk, hogy néhány tized cm 3 -re megközelítse a végpontot, de ne érje el azt. E két oldat szolgál vonatkoztatási alapul a végpont megállapításánál. Nevezetesen a titrálást addig folytatjuk, míg az utóbbi félretett mintához viszonyítva enyhe színváltozást észlelünk. A "változást okozó" tört csepp térfogatát a teljes fogyásból levonva kapjuk a tényleges ekvivalens mérőoldat térfogatát. A KCl molekulatömege: 74,56 g/mol A KBr molekulatömege: 119,01 g/mol Beadandó a kiadott ismeretlen összetétele % (m/m)-ban kifejezve. Forrás: Schulek-Szabó 274.és 527.o. REDXI REAKCIÓKN ALAPULÓ MEGHATÁRZÁSK Bromatometria 0,02 mol/dm 3 koncentrációjú KBr 3 mérőoldat készítése Analitikatisztaságú vegyszerből analitikai mérlegen bemérve készítjük a KBr 3 törzsoldatot. A KBr 3 molekulatömege: g/mol Forrás: Schulek-Szabó: 206. o. C-vitamin hatóanyagtartalmának meghatározása
8 8 A meghatározás egy példa a bróm-addíciós meghatározásokra. A reakcióban az aszkorbinsav dehidroaszkorbinsavvá oxidálódik. Az oxidációhoz szükséges brómot bromid- és bromátion reakciójával nyerjük. A bromidot feleslegben alkalmazva a bromát határozza meg a képződő bróm mennyiségét. A titrálás végpontjában megjelenő fölös brómot az indikátor színváltozása jelzi. A meghatározás egyenletei: 5 Br + Br H + = 3Br H 2 H H H + Br 2 H Br H H Br H H H + 2H + + 2Br - H Recept: A homogenizált vizsgálati mintából analitikai mérlegen 1 g körüli mennyiséget bemérünk, melyet aztán maradék nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossunk át. ldódás után a lombikot desztillált vízzel jelig töltve és összerázva nyerjük a törzsoldatot. A törzsoldatból 10,00 cm 3 -es részleteket 100 cm 3 -es titrálólombikokba pipettázunk, majd minden mintához 10 cm 3 10 (m/m) %-os HCl oldatot és annyi desztillált vizet adunk, hogy térfogatuk cm 3 legyen. A reakcióelegyekben 0,2-0,2 g KBr-ot oldunk és 2 csepp p-etoxikrizoidin indikátor jelenlétében KBr 3 mérőoldattal titrálunk. A aszkorbinsav molekulatömege: 176,12. Beadandó a szilárd porkeverék hatóanyagának tartalma (m/m) %-ban. Hibahatár: 4 % Forrás: Schulek-Szabó o. Permanganometria 0,02 mol/dm 3 KMn 4 mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása a./ ldatkészítés: A 0,02 mol/dm 3 KMn 4 oldat készítéséhez a számított mennyiségű, analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. A frissen elkészített oldatot ülepítjük, majd pár óra elteltével G4-es üvegszűrőn átszűrjük. b./ A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása nátrium-oxalátra: A meghatározás ionegyenlete: 2 Mn 4 + 5(CH) 2 + 6H + = 2 Mn C H 2 Na 2 (C) 2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na 2 (C) 2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú oldat. Recept: A Na 2 (C) 2 törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba visszük, térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm 3 -re növeljük majd 10 cm 3 10 (m/m)%-os H 2 S 4 oldatot
9 9 adunk az egyes mintákhoz. A reakcióelegybe 0,2-0,3 g MnS 4 -ot szórunk, majd a o C-ra melegített oldatot a KMn 4 mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük. A KMn 4 molekulatömege: 158,04. A Na 2 (C) 2 molekulatömege: 134,00 g/mol Forrás:Schulek-Szabó 184.o. Fe(II)-Fe(III) meghatározása permanganometriásan A meghatározás során először a kiadott keverék vas(ii)-tartalmát mérjük, majd a minta teljes vas(iii) mennyiségét ón(ii)-kloriddal vas(ii)-vé redukálva és a redukálószer feleslegét higanykloriddal elbonva az összvas-tartalmat vas(ii) formájában újratitráljuk. A két mérés különbsége adja az eredeti vas(iii)-tartalmat. A meghatározás ionegyenletei: 5Fe 2+ + Mn 4 + 8H + = Mn Fe H 2 2Fe 3+ + SnCl 2 + 2Cl = 2Fe 2+ + SnCl 4 SnCl 2 + 2Hg Cl = SnCl 4 + Hg 2 Cl 2 Recept: A kapott mintát maradék nélkül 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, azt jelig töltjük és összerázzuk. Az így nyert törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba pipettázzuk cm 3 Zimmermann-Reinhardt oldatot adunk egy-egy mintához, majd hidegen a KMn 4 mérőoldattal a halvány rózsaszín megjelenésig titrálunk. (A halvány rózsaszín legalább 30 s-ig megmarad!) A megtitrált mintához 10 cm 3 20 (m/m) %-os sósavat adunk, majd horzsakő jelenlétében forrásig hevítjük. A forró oldathoz cseppenként cc. HCl-val frissen készült 15 (m/m) %-os SnCl 2 -ot adunk, az oldat teljes elszíntelenedésig. Célszerű ezután még egy csepp SnCl 2 -ot juttatni a rendszerbe. Ezt követően lehűtjük az oldatot, majd hirtelen mozdulattal 10 cm 3 5 (m/m) %-os HgCl 2 -ot adunk hozzá. Fehér, selymes fényű Hg 2 Cl 2 válik ki (esetleg 500) cm 3 -es Erlenmeyer-lombikba 300 cm 3 desztillált vizet, pár csepp permanganátot adunk az oldathoz (amit a teljes fogyásba természetesen beszámítunk), majd maradéktalanul belemossuk a már előzőleg redukált vassó oldatot, és állandó kevergetés közben a KMn 4 mérőoldattal tartós halvány rózsaszínig titráljuk. A vas atomtömege: 55,85. Beadandó a minta vas(ii)- és vas(iii)-tartalma milligrammban kifejezve. Hibaszázalék: Fe(II):3 %; Fe(III): 4 %. Forrás: Schulek-Szabó o Jodometria 0,02 mol/dm 3 Na 2 S 2 3 mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása a./ ldatkészítés: A megfelelő tisztaságú szilárd anyagot táramérlegen bemérve készítjük a mérőoldatot. Molekulatömeg: Na 2 S 2 3 5H 2 : 248,19 g/mol
10 10 b./ A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: A meghatározáshoz ismert mennyiségű jódot állítunk elő feleslegben vett jodidion és pontosan mért jodátion reakciójával, savas közegben. A képződő jódot tioszulfát mérőoldattal titrálva az ismét a színtelen jodidionná redukálódik, így a titrálás végpontjának jelzése a még jelenlevő jód és a hozzáadott keményítő indikátor között képződő ibolyaszínű addukt elszíntelenedésével tehető érzékenyebbé. A meghatározás ionegyenletei: I I + 6H + = 3I 2 + 3H 2 2S I 2 = S I Recept: Ismert koncentrációjú KI 3 törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit csiszolatos üvegdugós Erlenmeyer lombikokba pipettázzuk. A mintákhoz ~20-20 cm 3 desztillált vizet, 1-2 cm 3 20 (m/m) %-os HCl-at adunk, majd 0,5 g KI-ot oldunk bennük. Desztillált vízzel megnedvesített üvegdugóval azonnal lezárjuk a lombikokat, majd sötét helyre tesszük. 3-5 perc elteltével a kivált jódot tioszulfát mérőoldattal titráljuk. A titrálás vége felé a reakcióelegybe néhány csepp 1 %-os keményítőoldatot juttatunk. A végpontot az oldat kék színének eltűnése jelzi. Irodalom:Schulek-Szabó o. Cu(II) meghatározása jodometriásan A meghatározás alapja az, hogy a réz(ii) jóddá képes oxidálni a jodidiont és a képződő Cu(I) fehér, oldhatalan réz(i)-jodidot képez a jodid feleslegével. A rézionnal ekvivalens jód tioszulfát mérőoldattal meghatározható, a CuI csapadék a mérést nem zavarja. A meghatározás ionegyenletei: 2Cu I = 2CuI + I 2 2S I 2 = S I Recept: Az ampullában kiadott ismeretlen oldatot maradéktalanul 100 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, jelig töltjük és homogenizáljuk. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit csiszolatos üvegdugós Erlenmeyer-lombikokba pipettázzuk. A minták térfogatát desztillált vízzel kb. 50 cm 3 -re egészítjük ki, majd 3-3 cm 3 10 (m/m) %-os ecetsavval elegyítjük. A reakcióelegyben 1 g KI-ot oldunk, és desztillált vízzel megnedvesített üvegdugóval a lombikot azonnal lezárjuk, sötét helyre tesszük. Kb. 5 perc elteltével a kivált jódot tioszulfát mérőoldattal megtitráljuk. A titrálás vége felé pár csepp 1 %-os keményítőoldatot juttatunk a reakcióelegybe. A titrálást lassan fejezzük be. A réz atomtömege: 63,54 g/mol Beadandó a minta réz(ii)-tartalma milligrammban kifejezve. Hibahatár:2 %. Irodalom:Schulek-Szabó 242.o.
11 11 GYAKRLÓ FELADATK A KLASSZIKUS ANALITIKA TÉMAKÖRÉBŐL I. Sav-bázis titrálások 1. Közelítőleg 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú HCl oldat pontos koncentrációját kívánjuk meg-határozni. Hány gramm KHC 3 -ból kell 100,00 ml törzsoldatot készíteni, ha ml-es rész-leteit titrálva 10 ml körüli HCl oldat fogyást tervezünk. KHC 3 + HCl = KCl + H 2 + C 2 A fogyott 10 ml HCl oldatban 10 0,1 = 1 mmol HCl van közelítőleg, ami megfelel 1 mmol KHC 3 -nak a titrált mintában, tehát a 100 ml tözsoldatban 10 mmol KHC 3 kell hogy legyen. M KHC3 = 100,1 g/mol A szükséges mennyiség tehát: 100,1 10 = 1001 mg = 1,001 g KHC 3 2. Hány %(m/m) Na 2 C 3 -ot tartalmaz az a NaCl-Na 2 C 3 keverék, amelynek 1,5861 g-nyi mennyiségéből 100,00 ml törzsoldatot készítve és ml-es részleteit HCl oldattal (c = 0,2023 mol/dm 3 ) titrálva a fogyások a következőek: I: 8,12 ml, II: 8,10 ml, III: 8,11 ml. A HCl oldat csak a Na 2 C 3 -tal lép reakcióba: Na 2 C HCl = 2 NaCl + H 2 + C 2 Az I.-III. fogyások átlaga: (8,12 + 8,10 + 8,11)/3 = 8,11 ml HCl oldat n HCl = 8,11 0,2023 = 1,6407 mmol HCl, ez megfelel 1,6407/2 = 0,8203 mmol Na 2 C 3 -nak az egyenlet alapján a Na 2 C 3 mennyisége a törzsoldatban:0, = 8,203 mmol M Na2 C 3 = 106,0 g/mol A Na 2 C 3 tömege: 8, = 869,5 mg = 0,8695 g, ez van 1,5861 g keverékben Tehát a keverék 0,8695/1, = 54,82 %(m/m) Na 2 C 3 -ot tartalmazott. 3. Mennyi annak az ecetsav-acetát puffernek a ph-ja, amelyben az ecetsav koncentrációja 0,20 mol/dm 3, a nátrium-acetát koncentrációja 0,35 mol/dm 3 és K s = 1, [H + ] = K s c s /c b = 1, ,20/0,35 = 1, mol/dm 3, tehát a ph = -lg[h + ] = 4, ml 0,15 mol/dm 3 koncentrációjú ammónia oldathoz a következő mennyiségű 0,15 mol/dm 3 koncentrációjú HCl oldatokat adtuk: a./ 70 ml b./ 100 ml c./ 125 ml Melyik esetben képződött puffer? Mennyi a ph-ja, ha K b = 1, ? NH 3 + HCl = NH 4 Cl n NH3 = 100 0,15 = 15 mmol a HCl mennyiségek: a./ 70 0,15 = 10,5 mmol, b./ 15 mmol, c./ 18,75 mmol a./ eset: puffer képződik, mert egy gyenge bázis (NH 3 ) és a gyenge bázis erős savval képzett sója (NH 4 Cl) van egyidejűleg jelen az oldatban, összemérhető mennyiségben, [H - ] = K b c b /c s = 1, (15-10,5)/10,5 = 7, mol/dm 3, így a ph = 5,125, tehát a ph = 14-pH = b./ eset: a HCl pontosan közömbösíti az ammóniát, NH 4 Cl oldat képződik. c./ eset: 18,75-15,00 = 3,75 mmol HCl lesz feleslegben a képződő NH 4 Cl mellett (nem puffer!). 5. Egy egyértékű gyenge sav savi disszociációs állandója K s = 2, Mennyi a ph a 0,17 mol/dm 3 koncentrációjú oldatában?
12 12 HA + H 2 H A - A tömeghatás törvénye alapján: K s = [H 3 + ] [A - ]/[HA] Mivel ugyanannyi H 3 + képződik mint amennyi A -, így [A - ] = [H 3 + ]. A sav nagyon kismértékű disszociációja miatt, [HA] jó közelítéssel a bemérési koncentrá-cióval egyenlő, így behelyettesítve: 2, = [H 3 + ] 2 / 0,17, ahonnan [H 3 + ] = 7, mol/dm 3, tehát a ph = 3, Milyen az alábbi sók vizes oldatának a ph-ja: a./ nátrium-foszfát, b./ ammónium-klorid, c./ nátrium-acetát, d./ nátrium-klorid? Mennyi a 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-acetát oldat ph-ja (K s = 1, )? a./ a Na + -ion nem reagál a vízzel, de a foszfátion bázisként- igen: P H 2 HP H - HP H 2 H 2 P H - Mivel a fenti reakciókban H - képződik, az oldat lúgos kémhatású lesz. b./ a Cl - -ion nem reagál a vízzel, de az ammóniumion savként- igen: NH H 2 NH 3 + H 3 + ; az oxóniumionok képződése miatt az oldat savas lesz. c./ a Na + -ion nem reagál a vízzel, de az acetátion bázisként- igen: CH 3 C - + H 2 CH 3 CH + H -, az oldat lúgos lesz. A tömeghatás törvénye alapján: K b = [CH 3 CH] [H - ]/[CH 3 C - ] Mivel ugyanannyi H - képződik mint amennyi CH 3 CH, így [CH 3 CH] = [H - ]. A [CH 3 C - ] jó közelítéssel a bemérési koncentrációval egyenlő, és mivel K b K s = így /1, = [H - ] 2 / 0,1, ahonnan [H - ] = 7, mol/dm 3, tehát a ph = 8,865 d./ egyik ion sem lép reakcióba a vízzel, igy az oldat semleges lesz. 7. Hg-KCl porkeverékből 0,2141g-ot mértünk egy titrálólombikba, hozzáadtunk 2,0 g KI-ot (fe-leslegben) és vízben feloldottuk. A mintát 0,1106 mol/dm 3 koncentrációjú HCl-dal titrálva a fogyás 9,75 ml. Hány %(m/m) Hg-ot tartalmazott a keverék? Hg + 4I - + H 2 = [HgI 4 ] H - H + + H - = H 2 n HCl = 9,75 0,1106 = 1,0784 mmol ez megfelel 1,0784/2 = 0,5392 mmol Hg-nak M Hg = 216,6 g/mol így m Hg = 216,6 0,5392 = 116,8 mg, ami 0,1168 g A minta tehát 0,1168/0, = 54,55 %(m/m) higany-oxidot tartalmazott. 8. NaH-ot és Na 2 C 3 -ot tartalmazó ismeretlen 10 ml-éből 100,00 ml törzsoldatot készítünk ml-es részleteit fenolftalein mellett HCl mérőoldattal titrálva (c = 0,1081 mol/dm 3 ) az átlag-fogyás 8,71 ml. Metilvörös mellett a mintát továbbtitrálva a második fogyás 3,70 ml. Hány mg NaH-ot és Na 2 C 3 -ot tartalmazott az ismeretlen? Fenolftalein mellett: Na 2 C 3 + HCl = NaHC 3 + NaCl NaH + HCl = NaCl + H 2 Metilvörös mellett: NaHC 3 + HCl = H 2 + C 2 + NaCl A második titrálásból: n HCl = 0,1081 3,70 = 0,40 mmol, tehát a 10 ml-es részletben 0,40 mmol NaHC 3 volt Az első titrálásból n HCl = 0,1081 8,71 = 0,9416 mmol, ez fogy a Na 2 C 3 -ra és a NaH-ra együttesen Mivel a nátrium-karbonát anyagmennyisége 0,40 mmol, így n NaH = 0,5416 mmol Az eredeti oldatban tehát 4,00 mmol Na 2 C 3 és 5,416 mmol NaH volt M Na2 C 3 = 106 g/mol és M NaH = 40 g/mol Így m Na2 C 3 = 424,0 mg és m NaH = 376,6 mg
13 13 9. A novokain (C 12 H 21 2 N 2 Cl) a prokain nevű bázis hidroklorid sója. Mennyi a ph a novokain 2% (m/m) koncentrációjú oldatában, ha a prokain bázis állandója K b = 7, és az oldat sűrűsége 1,00 g/ml? 1000 ml oldatban van 20 g novokain M novokain = 260,5 g/mol c novokain = 0,0768 mol/dm 3 a novokain savi állandója: K s = K v /K b = 1, K s = [H + ] 2 /0,0768, innen [H + ] = 1, tehát a ph = 4, Egy ablaktisztítószer 2 g/l koncentrációban ammóniát is tartalmaz. Mennyi a szer ph-ja ha K b = 1, ? NH 3 + H 2 NH H - K b = [H - ] 2 /[NH 3 ] M NH3 = 17 g/mol, innen c = 0,1176 mol/dm 3 [H - ] = 1, mol/dm 3 ph = 2,843, ph = II. Komplexometriás titrálások 1. Hogyan adjuk meg egy M fémiont és A ligandumot tartalmazó rendszerben a lépcsőzetes stabi-litási állandókat és a stabilitási szorzatot, ha a komplexképződés az MA 4 összetételű komplex keletkezéséig megy végbe? Az egyes komplexképződési lépések és az azokhoz tartozó stabilitási állandók: M + A º MA K MA =[MA]/[M] [A] MA + A º MA 2 K =[MA 2 ]/[MA] [A] MA2 MA 2 + A º MA 3 K =[MA 3 ]/[MA 2 ] [A] MA3 MA 3 + A º MA 4 K =[MA 4 ]/[MA 3 ] [A] MA4 Stabilitási szorzatok: β =K =[MA]/[M][A] MA MA β =K K =[MA MA2 MA 2 ]/[M][A] 2 MA2 β =K K K =[MA MA3 MA 3 ]/[M][A] 3 MA2 MA3 β =K K K K =[MA MA4 MA 4 ]/[M][A] 4 MA2 MA3 MA4 2. Egy minta kalcium(ii)- és magnézium(ii)-tartalmát komplexometriás módszerrel határozzuk meg. A kiadott mintából 100 cm 3 oldatot készítünk. Ebből 10 cm 3 -es részleteket titrálunk 0,010 mol/dm 3 koncentrációjú edta-oldattal. Az átlagos fogyás murexid indikátor mellett 9,02 cm 3, eriokromfekete-t indikátor mellett 8,40 cm 3 volt. Mennyi az eredeti minta kalcium(ii)- és magnézium(ii)-tartalma mg-ban kifejezve? Atomtömegek: Ca: 40,08; Mg: 24,32 A Ca 2+ és Mg 2+ az edta-val (Caedta) 2-, illetve (Mgedta) 2- összetételű komplexet képez. A murexid indikátor melletti fogyásból a minta Ca 2+ -tartalma számítható ki: A fogyott edta: (9,02 0,01)/1000=9, mol. 1 mol edta 1 mol Ca 2+ -ot mér, tehát a minta 10 cm 3 - ében 9, mol Ca 2+, az eredeti ismeretlenben pedig (100 cm 3 ) 9, mol, azaz 9, ,08 = 0,03615 g = 36,15 mg volt. Az eriokromfekete-t indikátor melletti fogyásból a minta Mg 2+ -tartalma számítható ki: A fogyott edta: (8,40 0,01)/1000=8, mol. 1 mol edta 1 mol Mg 2+ -ot mér, tehát a minta 10 cm 3 - ében 8, mol Mg 2+, az eredeti ismeretlenben pedig (100 cm 3 ) 8, mol, azaz 9, ,32 = g = 20,43 mg volt.
14 14 3. Egy minta alumínium(iii)-tartalmát komplexometriás módszerrel határozzuk meg. A kiadott mintából 100 cm 3 oldatot készítünk. A törzsoldat 10 cm 3 -es részleteihez cm 3 0,01 mol/dm 3 koncentrációjú edtamérőoldatot adunk. A komplex kialakulása után az edta-mérőoldat feleslegét 0,01 mol/dm 3 koncentrációjú cink(ii)-mérőoldattal visszatitráljuk metiltimolkék indikátor mellett. A fogyások átlaga 12,73 cm 3. Mennyi az eredeti minta alumínium(iii)-tartalma mg-ban kifejezve? Atomtömeg: Al: 26,98 Az edta Zn(II)-vel (Znedta) 2-, Al(III)-mal (Aledta) - összetételű komplexet képez. A fogyott edta: (12, )/1000=1, mol. 1 mol edta 1 mol Zn 2+ -et mér, tehát az edta-felesleg 1, mol. A 20 cm 3 edta mérőoldat (20,00 0,01)/1000 = mol edta-t tartalmazott, ebből ( , )= 7, mol fogyott az Al(III)-ra. 1 mol edta 1 mol Al 3+ -at mér, tehát a minta 10 cm 3 -ében 7, mol Al 3+, az eredeti ismeretlenben pedig (100 cm 3 ) 7, mol, azaz 7, ,98= 0,01961 g = 19,61 mg volt. 4. Mennyi a Co 2+ -ionok koncentrációja a (Coedta) 2- - komplex a, 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú oldatában? b, 0,005 mol/dm 3 koncentrációjú oldatában? lgβ=16,31 a, β= [(Coedta) 2- ]/[Co 2+ ] [edta], ahol [Co 2+ ] = [edta] A komplex csak kismértékben disszociál, ezért: [(Coedta) 2- ]= c (Coedta) 2--[edta]~ c (Coedta) 2- Ezt behelyettesítve: [Co 2+ ] 2 = [(Coedta) 2- ]/β= 0,05/10 16,31 A fémion koncentrációja: [Co 2+ ]= 1, mol/dm 3. b, [Co 2+ ] 2 = [(Coedta) 2- ]/β= 0,005/10 16,31 A fémion koncentrációja: [Co 2+ ]= 4, mol/dm Válik-e le csapadék egy olyan oldatból, amely Ba 2+ -ra, S ra és edta-ra nézve egyaránt 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú? lgβ (Baedta) 2- =7,76 ; L(BaS 4 )=1, A csapadék leválásának feltétele, hogy a komplex disszociációjából származó szabad fém-ion koncentrációja nagyobb legyen, mint az oldhatósági szorzat által meghatározott érték. β= [(Baedta) 2- ]/[Ba 2+ ] [edta], ahol [Ba 2+ ] = [edta] [Ba 2+ ] 2 = [(Baedta) 2- ]/β= 0,05/10 7,76 [Ba 2+ ]= 2, mol/dm 3. [Ba 2+ ] [S 4 2- ] = 2, ,05 = 1, Mivel 1, > L BaS4 (1, ), a BaS 4 -csapadék leválik. 6. Egy minta réz(ii)- és cink(ii)-tartalmát komplexometriás módszerrel határozzuk meg. A kiadott mintából 100 cm 3 oldatot készítünk. Ebből először 5 cm 3 -es részleteket titrálunk 0,010 mol/dm 3 koncentrációjú edtaoldattal. Az átlagos fogyás murexid indikátor mellett 20,70 cm 3. Ezután az réz(ii)-t CuSCN alakjában leválasztjuk, majd az oldat 5 cm 3 -ét metiltimolkék indikátor mellett 0,010 mol/dm 3 koncentrációjú edtaoldattal titráljuk. Az átlagos fogyás 9,68 cm 3. Mennyi az eredeti minta réz(ii)- és cink(ii)-tartalma mg-ban kifejezve? Atomtömegek: Cu: 63,54 ; Zn: 65,38 A Cu 2+ és Zn 2+ az edta-val (Cuedta) 2-, illetve (Znedta) 2- összetételű komplexet képez. Az első fogyás a Cu(II) és Zn(II) együttes mennyiségét, a második fogyás a Zn(II) mennyiségét adja meg. A fogyott edta (murexid mellett): (20,70 0,01)/1000=2, mol.
15 15 A fogyott edta (metiltimolkék mellett): (9,68 0,01)/1000=9, mol 1 mol edta 1 mol Zn 2+ -et mér, tehát a minta 5 cm 3 -ében 9, mol Zn 2+, az eredeti ismeretlenben pedig (100 cm 3 ) 1, mol, azaz 1, ,38 = 0,1268 g = 126,8 mg volt. A két fogyás különbsége a Cu(II) mennyiségét adja meg. 20,70 cm 3-9,68cm 3 = 11,02 cm 3. A fogyott edta: (11, )/1000=1, mol 1 mol edta 1 mol Cu 2+ -t mér, tehát a minta 5 cm 3 -ében 1, mol Cu 2+, az eredeti ismeretlenben pedig (100 cm 3 ) 2, mol, azaz 2, ,54 = 0,1398 g = 139,8 mg volt. 7. 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú edta-oldattal titráljuk Ca 2+ -ionok 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú oldatát. Számítsuk ki a pca értékét a, 50%-os titráltság esetén, b, 100%-os titráltság esetén, c, 150%-os titráltság esetén. lg β = 10,70 a, 50 %-os titráltság esetén: A kiindulási fémion-mennyiség a felére csökken, ugyanakkor a titráló- és titrálandó oldat azonos koncentrációja miatt a hígulás másfélszeres. Így: 0,05 mol/dm3 [Ca 2+ ] = = 0,0333 mol/dm 3 1,5 pca = 1,48 b, 100 %-os titráltság esetén: A hígulás kétszeres, így egy 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú [(Caedta) 2 ]-oldatban kell kiszámítani az egyensúlyi Ca 2+ koncentrációt ([Ca 2+ ]) (lásd: 4. feladat). 2 [(Caedta) ] β = 2+ 2 [Ca ] [Ca 2+ ] = pca = 6,00 0, ,70 = 9, mol/dm 3 c, 150 %-os titráltság esetén: c Ca 2+ = [Ca 2+ ] + [(Caedta) 2 ] A kismértékû disszociáció miatt a [Ca 2+ ] a [(Caedta) 2 ] mellett elhanyagolható. Figyelembe véve a 2,5-szörös hígulást [(Caedta) 2 ] = c Ca 2+ = 0,04 mol/dm 3 Az edta fölösleg szintén 0,04 mol/dm 3, ami mellett a komplex disszociációjából származó edta mennyisége szintén elhanyagolható. Így: [edta] = 0,04 mol/dm 3 [(Caedta) 2 ] 0,04 [Ca 2+ ] = = = 2, mol/dm 3 β[edta] 1010,700,04 pca = 10,70 8. Egy MA összetételû komplex 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú oldatában a szabad fémion koncentráció 1, mol/dm 3. Mennyi a komplex stabilitási állandója? lg β= 16,50 (Znedta) [MA] β=, ahol [M 2+ ] = [A] [M2 + ][A] Mivel a komplex kismértékben disszociál:
16 16 [MA] = c MA [A] c MA Ezt behelyetesítve: [MA] 0,1 β = = [M 2 + ] 2 9 (1,78 10 ) 2 = 3, Egy MA-komplex stabilitási állandója 10 7,30 (= ). Mennyi 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú ligandumoldatot (A) kell adni a fémion 0,02 mol/dm 3 oldatának 25 cm 3 -éhez, hogy a fém 50%-ban komplexeben legyen kötve? [MA] β = [M][A] M (fémion) 0,02 mol/dm 3 25 cm mol A (ligandum) 0,05 mol/dm 3 X cm X mol V teljes = (25+X) cm 3 2, , (5 10 X 2, ) X = x = 5,03 cm 3 III. ldékonyság, oldhatósági szorzat, csapadékos titrálások, tömeg szerinti analízis 1. A 18 C-on telített SrF 2 oldat literenként 0,0335 g fluoridiont tartalmaz. Mennyi az SrF 2 oldhatósági szorzata? (A F =19,00) 0,0335 g F 1, mol F Mivel L = [Sr 2+ ] [F ] 2 S = [SrF 2 ] = [Sr 2+ ] = 2 1 [F ] L = 2 1 [F ] 3 = 2, Mekkora az AgCl mg/dm 3 -ben kifejezett oldhatósága vízben 25 C-on, ahol L AgCl =1, ? (M AgCl = 143,32 g/mol) Mivel az oldatban gyakorlatilag teljes a disszociáció S = [AgCl] = [Ag + ] = [Cl ] így L = [Ag + ] [Cl ] = [Ag + ] 2 = [Cl ] 2 S = L = 1, mol/dm 3 1, mol/dm 3 az AgCl oldhatósága. 1, mol AgCl 1, g = 1,94 mg, így az AgCl mg/dm 3 -ben kifejezett oldhatósága: 1,94 mg/dm Mennyi az ólom(ii)-foszfát oldhatósága 25 C-on? ( L = 1, ) L = [Pb 2+ ] 3 [P 4 3 ] 2 S = [Pb 3 (P 4 ) 2 ] = 3 1 [Pb 2+ ] = 2 1 [P4 3 ] így L = (3S) 3 (2S) 2 = 108 S 5 = 1, ebből S = 5 L = 1, mol/dm 3 az ólom(ii)-foszfát oldhatósága: 1, mol/dm 3 Pb 3 (P 4 ) 2
17 17 4. Hány mg BaS 4 oldódik fel 1000,00 cm 3 0,001 mol/dm 3 koncentrációjú K 2 S 4 oldatban? ( L = 1, , M BaS 4 = 233,4 g/mol) BaS 4 L = [Ba 2+ ] [S 4 2 ] = 1, A BaS 4 oldhatóságából származó [S 4 2 ] elhanyagolható a K 2 S 4 oldatban levő [S 4 2 ] mellett, így [S 4 2 ] = 0,001 mol/dm 3, így [Ba 2+ ] = L/[S 4 2 ] = 1, /0,001 = 10 7 mol/dm 3. Ugyanennyi a [BaS 4 ] is, azaz 10 7 mol, ami 2, g = 2, mg. Tehát 2, mg BaS 4 oldódik. 5. Mennyi ólom(ii)iont adhatunk 0,002 mol/dm 3 koncentrációjú K 2 Cr 4 oldathoz anélkül, hogy csapadékkiválás indulna meg? ( L =2, ) PbCr 4 [Cr 4 2 ] = 0,002 mol/dm 3 és L = [Pb 2+ ] [Cr 4 2 ] így, [Pb 2+ ] = L/[Cr 4 2 ] = 2, /0,002 = 1, mol/dm 3, vagyis az Pb 2+ koncentrációja kisebb kell, hogy legyen, mint 1, mol/dm Egy minta kalcium tartalmát gravimetriásan CaC 2 4 H 2 formájában határozták meg. A mintából 100,00 cm 3 oldatot készítettünk és 10,00 cm 3 -es részleteiből az ammónium-oxaláttal leválasztott és 100 C-on szárított csapadékok tömegei 0,1021 g, 0,1026 g és 0,1019 g voltak. Hány mg kalciumot tartalmazott a minta? ( M =146,11; A Ca =40,08) CaC 2 4 H 2 a csapadékok átlagos tömege: 0,1022 g Reakcióegyenlet: Ca 2+ + C H 2 = CaC 2 4 H 2 0,1022g csapadék 6, mol, és az egyenlet alapján ez azt jelenti, hogy 10 cm 3 mintában 6, mol Ca 2+ volt, ami 0,0280 g. De a teljes ismeretlen 100 cm 3 törzsoldatban volt, így 0,280 g, azaz 280 mg Ca 2+ volt az eredeti ismeretlenben. 7. Egy hallgató azt a feladatot kapta, hogy egy ismeretlen kobalttartalmát határozza meg. A hallgató a kapott ismeretlenből 100,00 cm 3 törzsoldatot készített, majd ennek 10,00 cm 3 -es részleteiből ph 5-nél melegen oxinoldattal kobalt(ii)-oxinát csapadékot választott le, amit szűrés, mosás után 180 C-on szárított. Az üres szűrőtégelyek tömegei: I. 25,2655g II. 26,1138 g III. 25,3569 g voltak, majd a csapadékokkal: I. 25,3820 g, II. 26,2308g, III. 25,4741 g tömegeket mért. Hány mg kobaltot tartalmazott a minta? (kobalt(ii)-oxinát csapadék: Co(C 9 H 6 N) 2 tömege:347,20, A Co =58,93) oxinát: N A csapadékok tömegei: I. 25, ,2655 = 0,1165 g II. 0,1170 g III. 0,1172 g átlaguk: 0,1169 g, ami 3, mol. Reakcióegyenlet: Co C 9 H 7 N = Co(C 9 H 6 N) 2 + 2H + Az egyenlet szerint ugyanennyi, vagyis 3, mol, ami 0,01984g Co 2+ van 10,00 cm 3 -ben. De a teljes ismeretlen 100,00 cm 3 -ben volt, így abban 0,1984g=198,4 mg Co 2+ van. 8. KCl KBr porkeverék összetételét Mohr szerint, indirekt módszerrel határoztuk meg. Az elporított ismeretlen 0,4500 g-jából 100 cm 3 törzsoldatot készítettünk. Ebből a törzsoldatból 10,00 cm 3 -es mintákat 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú AgN 3 mérőoldattal titráltunk. Az átlagos fogyás 9,80 cm 3 volt. Milyen a minta tömegszázalékos összetétele? (M KCl =74,56 g/mol, M KBr =119,01 g/mol) KCl + AgN 3 = AgCl + KN 3 KBr + AgN 3 = AgBr + KN 3
18 18 10,00 cm 3 -ben a KCl tömege legyen x g, ami x/74,56 mol, akkor a KBr tömege (0,045 x) g, ami 0,045 x/119,01 mol. A mintára fogyott 9,80 0,05= 0,49 mmol= 4, mol AgN 3, ennyi a KCl és KBr összmólszáma, így az egyenletek alapján: x/74,56 + (0,045 x)/119,01 = 4, ebből x=0,0223 g 0,0223 g KCl és 0,0450 0,0223 = 0,0226 g KBr volt 0,0450 g porkeverékben. Ha 0,0450 g 100%, akkor 0,0223 g KCl 49,56 %, és a KBr ,56 = 50,44 %. Tehát a minta tömegszázalékos összetétele: KCl 49,56 %, KBr 50,44 %. 9. Mesterséges édesítőszer szacharintartalmának meghatározásához egy 0,9856 g tömegű tablettából 100,00 cm 3 törzsoldatot készítettek és ennek 10,00 cm 3 -éből 10,00 cm 3 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú AgN 3 oldat hozzáadásával a szacharint csapadékként leválasztották. A reakció: C C NNa + Ag + NAg(s) + Na + S 2 S 2 A feleslegben levő AgN 3 oldatra 2,15 cm 3 0,0725 mol/dm 3 koncentrációjú KSCN oldat fogyott. Hány tömegszázalék szacharint tartalmaz egy tabletta? (M szacharin =205,17) hozzáadott AgN 3 : 0,5 mmol AgN 3 + KSCN = AgSCN + KN 3 egyenlet alapján feleslegben maradt: 2,15 0,0725 = 0,1559 mmol AgN 3 a szacharinra fogyott: 0,5 0,1559 = 0,3441 mmol AgN 3 oldat. A reakcióegyenlet alapján ugyanennyi szacharin van a tablettában, vagyis 0,3441 mmol, ami 70,60 mg=0,0706g. Ez 10,00 cm 3 -ben van, 100,00 cm 3 -ben 0,7060 g szacharin van. Mivel 0,9856 g 100%, akkor 0,7060 g 71,64 %. 10. Mg 2+ -ionokat tartalmazó oldat 20,00 cm 3 -éből NH 4 Cl és NaH 2 P 4 oldatok hozzáadásának hatására MgNH 4 P 4 6 H 2 csapadékot választottunk le, amit szűrés, mosás és izzítás után Mg 2 P 2 7 (M=222,56) formában mértünk. Mennyi a mintában a Mg 2+ -ion koncentrációja, ha a csapadék tömege 642,8 mg? Reakcióegyenletek: Mg 2+ + NH H 2 P H 2 = MgNH 4 P 4 6 H 2 + 2H + 2 MgNH 4 P 4 6 H 2 = Mg 2 P NH 3 +7 H 2 A 642,8 mg = 0,6428 g Mg 2 P 2 7 csapadék 2, mol. Az egyenletek alapján 1 mol Mg 2 P 2 7 csapadék 2 mol MgNH 4 P 4 6 H 2 csapadékból lesz, így 2 2, mol=5, mol MgNH 4 P 4 6 H 2 vált le, és ugyanennyi mol Mg 2+ van a 20,00 cm 3 oldatban, 1000,00 cm 3 -ben pedig , /20 = 0,2888 mol a Mg 2+ -ion koncentrációja 0,2888 mol/dm 3. IV. Redoxi titrálások 1. Hány mólos az a KMn 4 oldat, melyből 28,60 cm 3 szükséges 0,194 g Na 2 C 2 4 savas közegben történő titrálásához? 2 Mn C H + 2Mn H 2 n Na 2C24 = M = 133,98 Na2C24 0, ,98 = A reakcióegyenlet szerint 1, mol Na 2 C 2 4 titrálásához 1, /5 mol KMn 4 szükséges: mol.
19 19 Ez a mennyiség található 28,60 cm 3 mérőoldat térfogatában 28,60 x = 5, mmol x = 0,02024 mol/dm ,00 cm 3 háztartási hypo-t 250,00 cm 3 -re hígítunk. Ha 50,00 cm 3 -es részletéhez feleslegben jodidot adunk, a kivált jód titrálásához 46,10 cm 3 0,0813 mol/dm 3 koncentrációjú Na 2 S 2 3 mérőoldat kell. Mennyi a hypo NaCl-tartalma g/cm 3 egységben kifejezve? Cl + 2I + 2H + Cl + I 2 + H 2 2Na 2 S I 2 = Na 2 S NaI (2S I 2 = S I ) Na 2 S 2 3 fogyás: 46,10 0,0813 = 3,748 mmol Ennek a mennyiségnek a fele = 1,874 mmol I 2 vált ki az 50 cm 3 -nyi minta-oldatból. Ez megegyező a Cl anyagmennyiséggel. A koncentráció: 0,0375 mol/dm 3 A hígítást figyelembe véve, az eredeti oldatban tízszeres a hypo koncentrációja, azaz 0,375 mol/dm 3 M NaCl = 22, , = 74,44 A hypo tartalom tehát: 27,90 g/dm ,20 g H 2 2 -oldatot 500,00 cm 3 -re töltünk fel. 50,00 cm 3 -es részletét 0,013 mol/dm 3 koncentrációjú KMn 4 -oldattal savas közegben titráljuk. A fogyás 30,80 cm 3. Hány %(m/m)-os a minta H 2 2 -re? 2Mn H H + = 2Mn H 2 A fogyott KMn 4 mennyisége: 0, ,80 = 0,4004 mmol 5 A reakcióegyenlet alapján a titrált minta H 2 2 tartalma : 0,4004 mmol = 1,001 mmol így, 500 cm 3 2 oldatban : 10,01 mmol, ami 340,34 mg 1,2 100% = 0,34034 g x x= 28,36 % (m/m) 4. Hány cm 3 0,023 mol/dm 3 koncentrációjú KMn 4 -oldatot szükséges 2,10 g 75,0% (m/m)-os tisztaságú Mohr-só vastartalmának a megtitrálásához? Mohr-só: Fe(NH 4 ) 2 (S 4 ) 2 6 H 2 M = 55, = 391,85 g/mol Mohr-só hatóanyag tartalma: 2,1 0,75 = 1,575 g 4, mol Mn Fe H + = Mn Fe H 2 3 4, A reakcióegyenlet szerint mol Mn - 4 szükséges a vas(ii) oxidálásához, vagyis 8, mol. Ezen anyagmennyiséget tartalmazó KMn 4 mérőoldat térfogat: v 0,023 = 8, mmol v = cm 3 5. Egy S törzsoldat koncentrációjának meghatározásához 1,05 g 98,7 %-os tisztaságú KI 3 -ot mértünk be és hígítottuk 500,00 cm 3 -re. A törzsoldat 50,00 cm 3 -es részletét megsava-nyítottuk és feleslegben KI-ot adtunk hozzá. A tioszulfát mérőoldat fogyása 28,31 cm 3 volt. Számoljuk ki a tioszulfát koncentrációját! I I - + 6H + = 3I 2 +3 H 2 2 S I 2 = S I KI 3 : M = 39, , = 214,0 g/mol KI 3 hatóanyag-tartalom: 1,05 0,987= 1,0364 g ami 4, mol Ennek a mennyiségnek 1/10-e van egy-egy megtitrált mintában: 4, mol = 4, mmol A reakcióegyenletek alapján 1 mol I 3-3 mol I mol S , mmol I 3-2,906 mmol S ,31 c = 2,906
20 20 c = 0,1026 mol/dm 3 6. Egy meghatározandó keverék kálium-nitritet és kálium-nitrátot tartalmaz. Ezen anyagokból 0,2505 g-ot mérünk be egy meghatározáshoz. Vízben való oldás után savas közegben KMn 4 oldattal titráljuk a mintát. 0,01 mol/dm koncentrációjú mérőoldatból a mért fogyás 5,57 cm 3. Hány %(m/m) a minta a kálium-nitrit tartalma? 2 Mn N H + = 2Mn 2+ +5N H 2 KMn 4 fogyás 5,57 0,01 = 0,0557 mmol A reakcióegyenlet alapján ez mér 5/2 0,00557 mmol nitritet, ami 0,1393 mmol KN 2 : M = 39, = 85,1 g/mol KN 2 : 0, ,1 mg = 11,850 mg A keverék teljes tömege: 250,5 mg 250,5 100% 11,85 x x = 4,73% (m/m) 7. Mennyi a Fe 3+ /Fe 2+ rendszer redoxi potenciálja, ha az oldat Fe 3+ koncentrációja 0,08 mol/dm 3, Fe 2+ koncentrációja 0,02 mol/dm 3, a standard potenciál értéke: +0,771V? ε = ε o + 0,059/1 lg[fe 3+ ]/[Fe 2+ ] ε = 0, ,059 lg(0,08/0,02) = 0, ,0355 ε = + 0,806 V 8. C-vitamin hatóanyag tartalmát (aszkorbinsav tartalmát) bromatometriásan határozzuk meg. 0,9872 g mintából 100,00 ml törzsoldatot készítve, annak 10,00 cm 3 térfogatú részletét megsavanyítjuk és KBr-ot adunk hozzá feleslegben. A mintát 0,0195 mol/dm 3 koncentrációjú KBr 3 oldattal titrálva a fogyás 9,12 cm 3. Hány százalék a tabletta hatóanyag tartalma? Br 3 + 5Br + 6H + = 3Br 2 + 3H 2 H H H + Br 2 H Br H H Br H H H + 2H + + 2Br - H 1 mól bromát megfelel 3 mól Br 2 -nak és így 3 mól aszkorbinsavnak az egyenletek alapján Br 3 - : 9,12 0,0195 = 0,1778 mmol Aszkorbinsav: 3 0,1778 = 0,5335 mmol, az eredeti mennyiség: 5,335 mmol = 5, mol Aszkorbinsav: M: 176,12 g/mol, így a tabletta hatóanyaga: 176,12 5, = 0,9396 g Hatóanyag %: (0,9396/0,9872) 100 = 95,18 %, 9. Egy szilárd minta Fe 2 3 -ot és inert szennyezést tartalmaz. A Fe 2 3 tartalmat permangano-metriásan akarjuk meghatározni. A minta HCl-ban feloldható. ldás után a Fe(III) tartalom redukálása következik az első egyenlet szerint majd a redukálószer feleslegének közömbösítése a második egyenlet alapján. Az anyagból 0,1850 g-ot bemérve, oldás, redukálás után a mintát KMn 4 mérőoldattal titráljuk. A KMn 4 koncentrációja 0,012 mol/dm 3, a fogyás 11,85 cm 3. Hány % (m/m) Fe 2 3 -ot tartalmazott a minta? 2Fe 3+ + SnCl 2 + 2Cl = 2Fe 2+ + SnCl 4 SnCl 2 + 2HgCl 2 = SnCl 4 + Hg 2 Cl 2 Mn 4 + 5Fe H + = Mn Fe H 2 KMn 4 fogyás: 0,012 11,85 = 0,1422 mmol A harmadik reakcióegyenlet szerint ez 0,711 mmol Fe 2+ -t mér, ami megfelel 0,711 mmol Fe 3+ -nak. Ez pedig Fe 2 3 -ból 0,711/2 mmol = 0,3555 mmol
21 21 M Fe 2 3 = 55, = 159,7 g/mol Fe 2 3 tartalom: 159,7 0,3555 mg = 56,7734 mg 0,1850 g 100 % 0,05677 g x x = 30,69 % (m/m) 10. Mennyi az ε értéke abban a 0,005 mol/dm 3 koncentrációjú KMn 4 oldatban, mely egyidejűleg MnS 4 -ra nézve 0,02 mol/dm 3 és a ph = 4,00? ε o = +1,51V A redox folyamat félegyenlete: Mn e - + 8H + = Mn H ε = ε o [Mn 4 ][H ] ,005.(10 + lg, behelyettesítve: ε = 1,51 + lg 5 2+ [Mn ] 5 0,02 ε = 1,125 V 4 8 )
Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához
ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Dr. Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2006 4
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor
ANALITIKAI KÉMIA ktatási segédanyag Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Szervetlen és Analitikai
RészletesebbenLEHETSÉGES ZH KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK
LEHETSÉGES ZH KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 1. ZH 1.1.Írja le röviden az alábbi fogalmak jelentését a) mérőoldat, b) titrálások általános elve elve, c) kémiai végpontjelzés típusai, d) indikátor átcsapási tartomány,
RészletesebbenHulladékos csoport tervezett időbeosztás
Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
RészletesebbenIvóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)
Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével
RészletesebbenTitrálási feladatok számításai. I. Mintafeladatok
Titrálási feladatok számításai I. Mintafeladatok 1. Egy 0,2555 mol/ koncentrációjú HNO-oldat 25,0 cm részleteire rendre 2,60; 24,60; 24,50; 24,40 cm KOH fogyott. Mennyi a KOH-oldat pontos koncentrációja?
RészletesebbenANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat
ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat ktatási segédanyag Titrimetriás és gravimetriás feladatokon alapuló kvantitatív analitikai laboratóriumi gyakorlatokhoz Szerkesztő: Farkas Etelka egyetemi tanár Szervetlen
Részletesebbenv1.04 Analitika példatár
Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.
Részletesebben1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása
2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a
Részletesebben4.Gyakorlat Oldatkészítés szilárd sóból, komplexometriás titrálás. Oldatkészítés szilárd anyagokból
4.Gyakorlat Oldatkészítés szilárd sóból, komplexometriás titrálás Szükséges anyagok: A gyakorlatvezető által kiadott szilárd sók Oldatkészítés szilárd anyagokból Szükséges eszközök: 1 db 100 cm 3 -es mérőlombik,
Részletesebbenv2.0 Utolsó módosítás: Analitika példatár
Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.
RészletesebbenTitrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
Részletesebben2018/2019. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató
ktatási Hivatal 2018/2019. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató + 1. PF6 < NF3 < NF4 = BF4 < BF3 hibátlan sorrend: 2 pont 2. Fe
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenHInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal
A ph érzékelése indikátorokkal A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében változtatják. Ennek alapja az, hogy egy HB indikátor maga is H+ kationra és B- anionra disszociál,
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenKörnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése
örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
RészletesebbenSzámítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
RészletesebbenElektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria
Elektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria 1. Vas-só részlegesen oxidált oldatába Pt elektródot merítettünk. Ennek az elektródnak a potenciálját egy telített kalomel elektródhoz képest mérjük
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat ph számítás: Erős savak, erős bázisok Gyenge savak, gyenge bázisok Pufferek, pufferkapacitás Honlap: http://harmatv.web.elte.hu Példatárak: Villányi Attila: Ötösöm
Részletesebben1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?
Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?
Részletesebbena) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?
2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki
RészletesebbenVegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium
Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi
Részletesebbeng-os mintájának vizes oldatát 8.79 cm M KOH-oldat közömbösíti?
H1 H2 H3 H4 H5 1. Ismeretlen koncentrációjú kénsavoldat 10.0 cm 3 -éből 100.0 cm 3 törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 5.00-5.00 cm 3 -es részleteit 0.1020 mol/dm 3 koncentrációjú KOH-oldattal titrálva
RészletesebbenOktatási segédanyag a II. ODLA szakos levelező hallgatók Analitikai Kémia I. tantárgyához
ktatási segédanyag a II. DLA szakos levelező hallgatók Analitikai Kémia I. tantárgyához Összeállította: Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004 2 Tantárgy:
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat III. zárthelyi november 7.
A1 Figyelem! Csak a követhetıen kidolgozott feladatokra adunk pontot. Kérjük, az összes eredményét ezeken a lapokon adja be, egyéb papírt nem fogadunk el. A megoldást minden esetben arra a lapra írja fel,
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
Részletesebben5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján
5. sz. gyakorlat VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján I. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY MEGHATÁROZÁSA Minden víz a szennyezettségtől függően kisebb-nagyobb
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
RészletesebbenEGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás
EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI
Részletesebben1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.
RészletesebbenA mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei
Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Összeállította: Fogarasi József 2012.11.0. 1 Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyesszázalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K
RészletesebbenOldódás, mint egyensúly
Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
Részletesebbenlaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenÖsszesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Részletesebben- x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x - o - x -
Bozóki Mihály hf_06 Egy oldatot gravimetriásan vizsgáltunk. Adja meg a keresett anyag mennyiségét a csapadék tömege g-ban, az eredmény mértékegysége. Ba BaSO4 65 cm3 0,1234 g/dm3 hf_07 Készíteni sűrűsége
RészletesebbenKémia OKTV II. forduló. A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal Kémia OKTV 2007-2008. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSOR (közös) 1. C 6. D 11. D 16. B 2. E 7. C 12. B 17. B 3. E 8. A 13. E 18. E 4. A 9. B 14. C 19. A 5. D 10. A 15. D 20.
RészletesebbenORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM
TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető
RészletesebbenOldatkészítés, ph- és sűrűségmérés
Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Kémia OKTV döntő II. kategória, 1. feladat Budapest, 2013. április 6. A feladat elvégzésére és a válaszlap kitöltésére összesen 90 perc áll rendelkezésre. A kiadott eszközökön kívül
RészletesebbenAz 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L
ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból
RészletesebbenKémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató 1. kötésszög nő csökken ammóniamolekula protonálódása
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
RészletesebbenLaboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10.
Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Részletesebbena réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...
Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen
RészletesebbenPufferrendszerek vizsgálata
Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető
RészletesebbenKÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÉMIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Esettanulmány (14 pont) 1. a) m(au) : m(ag) = 197 : 108 = 15,5 : 8,5 (24 egységre vonatkoztatva) Az elkészített zöld arany 15,5
RészletesebbenLaboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2008. április 12.
Oktatási Hivatal OKTV 2007/2008 Kémia I. kategória döntő forduló Feladatlap és megoldások Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2008. április 12. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 1. feladat Budapest, 014. március 9. A trijodidion képződési (stabilitási) állandójának meghatározása Ebben
RészletesebbenFőzőpoharak. Desztillált víz. Vegyszeres kanál Üvegbot Analitikai mérleg Fűthető mágneses keverő
KÉMIA TÉMAHÉT 2015 Előzetes feladatok A projekt napokat megelőzően két alkalommal ült össze hat fős csoportunk. Az első alkalommal (márc.02.) Likerné Pucsek Rózsa tanárnő kiosztotta az elkészítendő feladatokat.
RészletesebbenOldatkészítés, ph- és sűrűségmérés
Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló Budapest, 2016. március 19. 1. feladat Egy reverzibilis redoxireakció 3 óra tiszta munkaidő áll rendelkezésére,
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. feladat Összesen 17 pont Olvassa el a terc-butil-klorid előállításának leírását! Reakcióegyenlet: CH 3 CH 3 CH 3 C OH + HCl CH 3 C Cl + H2
RészletesebbenGYAKORLATI VIZSGATEVÉKENYSÉG
PETRIK LAJOS KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ VEGYIPARI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: A gyakorlati vizsga A) vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint
RészletesebbenVizes oldatok ph-jának mérése
Vizes oldatok ph-jának mérése Név: Neptun-kód: Labor elızetes feladat Mennyi lesz annak a hangyasav oldatnak a ph-ja, amelynek koncentrációja 0,330 mol/dm 3? (K s = 1,77 10-4 mol/dm 3 ) Mekkora a disszociációfok?
Részletesebben01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK
Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő
Részletesebben3. feladat. Állapítsd meg az alábbi kénvegyületekben a kén oxidációs számát! Összesen 6 pont érhető el. Li2SO3 H2S SO3 S CaSO4 Na2S2O3
10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenMEGOLDÁS. 4. D 8. C 12. E 16. B 16 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatmegoldásai KÉMIA (I-II. kategóri MEGLDÁS I. feladatsor 1. A 5. E 9. A 13. E 2. C 6. A 10. E 14. D 3. A 7. B 11. B
RészletesebbenROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév Kémia Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár 1 Számítási feladatok OLDATOK ÖSSZETÉTELE Összeállította: Balázs
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenSzervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211. (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II.
Szervetlen kémia laboratóriumi gyakorlat és szeminárium tematikája TKBL0211 (Vegyészmérnök BSc hallgatók részére, 2011/2012. II. félév) No. (hét) szeminárium 8-9/9-10h, D404 helyiség Időbeosztás (1. negyedév):
RészletesebbenA TITRÁLÁSOK GYAKORLATA
A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos
RészletesebbenO k ta t á si Hivatal
O k ta t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló, 1. feladat javítási-értékelési útmutató Budapest, 2018. március 24. Nátrium-perkarbonát összetételének meghatározása
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 1. feladat Budapest, 2014. március 29. A trijodidion képződési (stabilitási) állandójának meghatározása Ebben
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VEGYÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1. feladat Összesen 17 pont A) 2-klór-2-metilpropán B) m(tercbutil-alkohol) = 0,775 10 = 7,75 g n(tercbutil-alkohol)
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenJegyzőkönyv. Konduktometria. Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna
Jegyzőkönyv CS_DU_e 2014.11.27. Konduktometria Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna Margócsy Ádám Mihálka Éva Zsuzsanna Róth Csaba Varga Bence I. A mérés elve A konduktometria az oldatok elektromos vezetésének
RészletesebbenVII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 C C C E D C C B D 1 B A C D B E E C A D E B C E A B D D C C D D A D C D VII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS
RészletesebbenTöbbértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
Részletesebben4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3
59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.
Részletesebben1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
Részletesebben7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan
7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló 1. feladat Budapest, 2018. március 24. Nátrium-perkarbonát összetételének meghatározása A feladat elvégzésére
Részletesebben8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.
8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető
Részletesebben7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria
7. Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria A kémiai egyenletírás szabályai (ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár) 1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága az egyenlet
Részletesebben