Forrás: Richard D. Wyckoff. Daytrader Biblia. (A napon belüli részvénykereskedés titkai)

Átírás

1 Richard D. Wyckoff Daytrader Biblia (A napon belüli részvénykereskedés titkai) 1919

2 A fordító előszava... 3 A szerző előszava... 4 Bevezetés... 5 A kezdetek A részvények kiválasztása A kereskedés alapelvei A forgalom jelentősége A színfalak mögött Az eseménytelen időszakokról A grafikonok használatáról Napon belüli és napon túli kereskedés Tanácsok és javaslatok Sok kicsi sokra megy A siker titkai Két nap kötései A piac malmai lassan őrölnek

3 A fordító előszava Közel száz éve íródott ez a könyv, melynek szerzője a Wall Street egykoron széles körben ismert és elismert alakja volt. Richard Demille Wyckoff korának olyan, ma is ismerősen csengő nevű nagyságaival dolgozott együtt, mint Jesse Livermore vagy J. P. Morgan. Igen fiatalon, mindössze 15 évesen került kapcsolatba a tőzsdével. Livermorehoz hasonlóan egy brókercégnél vállalt munkát. Tehetségének és szorgalmának köszönhetően gyorsan haladt felfelé a ranglétrán: 25 évesen megnyitotta saját brókerházát. Trendkövető módszerével sikerült számottevő vagyont szereznie a tőzsdén. Azt vallotta, hogy érdemes a piacot befolyásolni képes, nagy játékosok szándékait kifürkészni, és velük tartani, amíg csak lehet. A szerző meglepő őszinteséggel írja le gondolatait a tőzsde működéséről, az árfolyamokat mozgató hatásokról, emberekről. Bepillantást enged saját kereskedési módszerébe, amelyhez sem grafikonokat, sem más segédeszközt nem használt csak saját tapasztalataira hagyatkozott. Az árszalagon megjelenő kötéseket figyelve próbálta kiszimatolni a trendek kezdetét és végét ez többnyire sikerült is neki! Első olvasatra úgy tűnhet, hogy kevés, ma is használható konkrétumot oszt meg velünk a szerző. Ne feledjük, hogy a könyvet a XX. század elején írta hol volt ekkor még a bankközi devizapiac vagy az elektronikus kereskedés? Van azonban valami, ami semmit sem változott az elmúlt évtizedek alatt a tőzsdei árfolyamokat ugyanúgy az emberi mohóság és a félelem mozgatja, mint régen! Amíg tehát az emberi természet gyökeresen meg nem változik, ez a könyv sem veszít semmit értékéből. 3

4 A szerző előszava Ez a könyv az árszalag olvasásával 1 eltöltött hosszú éveim tapasztalatait foglalja össze. Ez egy kifizetődő foglalatosság, de nem a lassú észjárású vagy gyenge lelkű embereknek való. A határozottság alapfeltétel, csakúgy, mint a fegyelmezettség, koncentráció, a tanulni akarás és a nyugodt alaptermészet. Kívánom, hogy a sok erőfeszítés és a kitartás hozza meg eredményét! 1 Tape reading 4

5 Bevezetés A közvéleményben egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az árszalag olvasásával kapcsolatos információk iránt. A szalagolvasás nem más, mint pillanatról pillanatra követni a részvények kereskedésének folyamatát. A kereskedők tudják, hogy a piac pillanatnyi viselkedése előrejelzi a közeljövő eseményeit. Az sem titok, hogy a parketten végbemenő tranzakciók egymásutánisága sok hasznos információt hordoz. Ebből következik, hogy aki képes másodpercről másodpercre, folyamatában értelmezni az eseményeket, nagy előnyre tesz szert az átlagos kereskedőkkel szemben. Állításom kétségkívül helytálló, hiszen tudvalevő, hogy napjaink sikeres kereskedői közül sokan a szalag mellett kezdték, pár tucat részvénnyel, néhány száz dolláros tőkével. Joe Manningról tudvalevő, hogy igen sok pénzt keresett a tőzsdén. Egy barátom mesélte egyszer vele kapcsolatban: Joe-val együtt kezdtük a tőzsdézést, tízes csomagokban kötöttünk részvényekre. Hozzám hasonló, átlagos spekulánsként kezdte. Aki ezeket elmondta, még mindig tízes pakkokat kötött, míg én tudtam, hogy Joe már dollár fölötti tőkével kereskedik, és ezt csak egy része volt annak a vagyonnak, amit azzal keresett, hogy megtanulta a szalag nyelvét. Miért volt e két ember közül csak az egyik képes arra, hogy nagy vagyont szerezzen, míg a másik sosem keresett ezer dollárnál többet? Egyenlő esélyekkel és egyenlő tőkével indultak. A lehetőség mindkettőjük számára adott volt, hogy nyerjenek. Úgy tűnik, a siker fejben dől el. Akinek több jut valamilyen mentális képességből, az viszi sikerre. Gondolhatnánk még a szerencsére is, de hogyan lehet pusztán a szerencsére alapozva sikeres valaki éveken keresztül? A híres Jesse Livermore is kereskedett úgy, hogy csak a szalagot figyelte, és minden pozícióját lezárta még a nap vége előtt. Egy irodában ülve kereskedett, ugyanazokat a díjakat fizette, mint bárki más, mégis, öt kötéséből három általában nyereséges volt. Miután már nagy vagyonra tett szert, kötvényekbe tette pénzét, és mindent a feleségének adott. Az 1907-es tőzsdepánik előtt 13 ezer dolláros autóját elzálogosította, és a kapott mindössze 5 ezer dollárral beállt a short oldalra. A szerzett profit egy részével tovább növelte pozícióit volt, hogy darab Union Pacific részvényt shortolt. Az egyik 5

6 napon aztán, egy nagy árzuhanás után zárta kötéseit és több, mint egymillió dollárt keresett a bolton. Nem hiszem, hogy a kereskedés sikere azon múlna, ki hogyan tudja elviselni a veszteséget, vagy korán észreveszi-e a trendet, vagy tudja-e eleve úgy tenni a dolgát, mint egy gyakorlott kereskedő. Inkább az a kérdés, hogy milyen aktív és szunnyadó tulajdonságokból áll össze az ember jelleme. Egy példa: képes-e tudatosan ráhangolódni a kereskedésre? Képes-e érzelmeit kontrollálni féken tartani a félelmét, szorongását, izgalmát, vakmerőségét? Képes-e arra, hogy csak egyetlen uraságnak, az árszalagnak engedelmeskedjen? Ezek a képességek felérnek azzal, mintha valaki veleszületett hatodik érzékkel rendelkezne. Vannak, akik zenésznek születnek, és vannak, akik látszólag botfülűek, mégis addig képzik magukat, amíg virtuózzá nem válnak. Csak és kizárólag az AKARAT, a jellem és az önfegyelem ereje az, ami eldönti, hogy ki marad középszerű, és ki viszi sikerre. Ezen múlik, hogy valaki győztes, vagy vesztes lesz-e. Jacob Field neve szintén fogalommá vált a szalagolvasók között. Akik régóta ismerték Jakey -t, tudták róla, hogy már karrierje kezdetén kitűnt képességeivel. Kétségtelen, hogy veleszületett adottsága volt a trendek korai kiszimatolására, de az idő és a gyakorlás rajta is sokat csiszolt. James R. Keene nagy hírnévre tett szert alapkezelőként és tőkecsoportok vezetőjeként, de ez természetesen semmit nem vesz el szalagolvasóként elért sikereiből. Tudni lehetett róla, hogy kereskedés közben szinte transzban volt. Elemezte az árakat, a forgalom hullámzását egészen az elképzelhető legapróbb részletekig. Gyakran telefonált egy barátjának a tőzsdeparkettre, és kipuhatolta a vételek és eladások mögötti szándékot. Ezzel a plusz információval a birtokában hozta meg döntéseit. Halálakor Keene úr a hírnév csúcsán állt, karrierje bizonyíték arra, hogy a szalagolvasás kifizetődő munka, és egyáltalán nem is fizet rosszul. Az olvasó most úgy érezheti, hogy ezek ritka kivételek, és az átlagember soha nem érhet el sikert napon belüli kereskedéssel, a mozgások másodpercről másodpercre történő követésével. Ez a megállapítás teljesen igaz! Az átlagos férfi vagy nő ritkán ér el sikert bármiben is! Ez igaz a részvények kereskedésére, más üzleti vállalkozásra vagy épp valamilyen hobbira is! A daytradelés sikere csak évekig tartó szorgalmas munka után következik. Nélkülözhetetlen hozzá a teljes koncentráció, a szükséges idő ráfordítása más hobbi vagy foglalatosság nélkül. Nem lehet egyszerre két urat szolgálni a szalag pedig nem is úr, hanem zsarnok. Nem válhat valakiből daytrader, ha nem tud a szalagra figyelni. Nem elég beugrani a brókerhez ebéd után, nem elég este megnézni az újságban, hogyan zárt a piac aznap. 6

7 A kereskedést nem lehet akárhogyan megtanulni. Hetente legalább huszonöt órát célszerű az árgépnél eltölteni. Ennél is többet kell azonban arra fordítani, hogy az ember rájöjjön a hibáira és megtalálja a veszteségek okát. Ha a szalagolvasás egzakt tudomány lenne, akkor elég lenne néhány előre rögzített szabályt követni. A piacra ható tényezők száma azonban végtelenül sok és a piacra gyakorolt hatásuk gyakran kiszámíthatatlan. Hiábavaló próbálkozás tehát megpróbálni képletet adni a szalag működésére. Ahogy azonban egyre előrébb jutunk vizsgálódásainkkal, rájövünk majd, hogy bizonyos jelenségeket jól körbe tudunk írni. Mi is a szalagolvasás? A kérdés megválaszolása előtt vegyük sorba, mit nem takar ez a fogalom. A szalagolvasás nem annyi, hogy az árgépre tekintve megmondjuk, merre mennek épp az árak. Nem azt jelenti, hogy a híreket olvasva veszünk vagy eladunk, ha jól mozog a részvény. Nem jelent tippek, vélemények vagy értesülések alapján történő kereskedést. Nem jelenti, hogy megérzés alapján adunk vagy veszünk. Nem jelenti a grafikonok vagy más mechanikus jelzések alapján történő kereskedést. Nem jelenti sem a völgyben vételt, sem a csúcson eladást. Nem azonos azzal a százféle egyéb ökörséggel sem, amiben kereskedők milliói hisznek és bizakodnak, tervezés, módszer vagy stratégia nélkül. Tapasztalatunk szerint, a szalagolvasás olyan tudomány, amelynek segítségével meghatározhatjuk, hogy várható-e egy trend megindulása a nagyon közeli jövőben. Egyfajta előrejelző lehetőség, a szalagon éppen látható adatokból következtetünk a soron következő eseményekre. A szalagolvasó a józan eszét használja, hogy megállapítsa, egy részvényben épp akkumuláció vagy disztribúció zajlik-e. Megpróbálja kifürkészni, hogy a nagy játékosok foglalkoznak-e a részvénnyel, vagy nem. A szalagolvasó megpróbál az egymást követő tranzakciók követésével profitra váltható következtetéseket levonni. Ahogy a kövek által rajzolt ábra a kaleidoszkóp belsejében, úgy változik a piac pillanatról pillanatra. A daytradernek egy másodperc alatt meg kell látnia a lényeget a kötések mögött. Ha úgy látja, eljött az idő, higgadtan és pontosan kell cselekednie. A szalagolvasás a kereslet-kínálat pillanatnyi viszonyának kifürkészése. Az egyes részvényekre ható erők összefüggnek egymással. A daytrader feladata az összefüggések meglátása. 7

8 A szalagolvasó olyan, mint egy áruház vezetője. Folyamatosan kapja a jelentéseket az egyes részlegektől. Tudja, hogy éppen jól megy-e a bolt a kereslet nagy-e vagy kicsi és különösen szemmel tartja azokat a termékeket, amelyekre abnormálisan nagy, vagy ellenkezőleg, elenyésző a kereslet. Ha a boltvezető azt tapasztalja, hogy a vevők elkapkodnak egy terméket, akkor többet fog belőle rendelni, hogy kielégítse a keresletet. Ha egy áru nem fogy, akkor kevesebbet hozat és még árengedményt is ad, hogy vásárlásra csábítja a betérőket. Aki a parketten kereskedik, a tömegben kiabálva, olyan, mint a vevő, aki a ruhaosztályon nézelődik. Az elsők között fog értesülni róla, ha mindenki kockás nyakkendőt akar venni. Arról viszont semmilyen információja nem lesz, hogy a bolt egy másik részlegén mi fogy jól éppen. Lehet, hogy a parketten állva jó ötlet például az Union Pacific részvényeit longolni, mert erős az emelkedő trend. De ha egy hirtelen törés egy másik részvény árában demoralizálja a piacot, akkor ez kihat az Union részvényeire is. A parketten ekkor mindenki szabadulni akar majd a papírtól. A szalagolvasó előnyben van, hiszen madártávlatból látja az eseményeket. Jól belátja az egész piacot, és ha drámai fejlemények készülődnek az egyik sarokban, időben mérlegelhet és cselekedhet megfelelően. Aki a szalagra figyel, a friss híreket percekkel, órákkal vagy napokkal előbb megtudhatja, még mielőtt az újságokba bekerülnének. A szalagon minden fontos esemény nyomot hagy. Ha kitört valahol egy háború, ha egy vállalat nem fizet osztalékot az idén, vagy ha a gyapottermést elviszi az időjárás minden hír meglátszik az árakon. Ha egy bennfentes tudja, hogy megduplázzák az osztalékot, biztos, hogy venni fog a részvényekből. Elárulják a nagy tételek, amiket megvesz, miközben a látszat kedvéért eladásra is kínál azért részvényt. A piac olyan, mint a lassan forgó lendkerék: hogy forog-e tovább, megáll, vagy irányt vált, az attól függ, milyen irányú erők érik. Ha hirtelen meg is szűnnek a kereket érő hatások, attól a lendülete megmarad még egy ideig. Az, hogy a piacot manipulálják, nem kell, hogy bárkit is elriasszon. A tapasztalt fül hamar meghallja, ahogy a tömött zsebű óriások befalják a részvényeket. Csámcsogásuk jól hallható és foguk nyomát híven őrzi a szalag. A kevés tőkével rendelkezők a nagyok után tudnak osonni a profit reményében, ám vigyázniuk kell, nehogy a gigászok hirtelen rájuk döntsék a piacot. A szalagolvasó itt is előnyben van a hosszútávú befektetővel szemben. A daytrader nem úszik be messzire a tengerbe: szűk stoppal dolgozik, ezért nem teszi ki magát nagy veszteségeknek. Még a legváratlanabb katasztrófák sem tehetik tönkre, pozícióján bármikor fordíthat, és 8

9 követheti az új áramlatot a forrástól egészen a tenger torkolatáig. Ahogy a piac visszaigazolja döntése helyességét, bővíthet pozícióján, ezzel többszörözve meg profitját. Az igazi daytrader nem visz át semmit másnapra. Éjjelre a szalag elcsendesül, nem mondja meg neki, hogy mit kell tennie. Bármi történhet, ami reggelre megkavarja a piacot. A daytrader nem bíz semmit a szerencsére, ezért kezdi minden napját tiszta lappal. Ha nem hagyunk bent semmit a nap végén, azzal elkerüljük azt is, hogy kamatot kelljen fizetnünk érdekeltségünk után. Ezzel hosszútávon tetemes költségtől kíméljük meg magunkat. A szalagolvasó olyan, mint a zöldséges, aki minden reggel beraktároz friss, kelendő áruból. Az a célja, hogy a lehető leggyorsabban eladja az árut haszonnal. Ha estére megmarad valami a portékából, az számára veszteség, hiszen másnapra nem lesz már olyan friss és eladható. Ugyanígy veszteség a daytradernek a napon túlra átvitt pozíciók után fizetendő kamat. A zöldséges meg fog élni, ha tudja, mikor mit vegyen, és hol, mennyiért adja el. Lesznek azonban borús napok is, amikor elmaradnak a vevők, lesz olyan, amikor nem jön meg időben a szállítmánya, és olyan is, amikor valami más miatt nem tud pénzt keresni. Ezek a dolgok mind hozzátartoznak az üzletmenethez és a kereskedéshez is. A tőzsde folyton kihívások elé állítja a kereskedőket. Lesz olyan, amikor jól megy a bolt, de olyan is, amikor kevésbé. Lehet, hogy a részvény, amiből bevásároltunk, zuhanni kezd. Lehet, hogy a piac összevissza csapkod, és a kereskedő tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Lehet, hogy vesztő időszak kezdődik számára, és pont akkor nem tud a piacra figyelni, amikor a jó lehetőségek adódnak. Az is előfordul, hogy a hibás döntések és a túlzásba vitt kereskedés apasztja le a számláját. A zöldséges nem akar egy láda 3 dolláros almán rögtön 300 dollárt keresni egy nap alatt. Az a célja, hogy keressen másik 3 dollárt azon a ládán. Nem akar azonnal meggazdagodni. A cél egy viszonylag kicsi, ám stabil profit, ami megfelel a befektetett munka ellenértékének. A daytrader hasonlóan gondolkodik. Célja egy biztos, átlagos profit elérése. Lehet, hogy egy hónapban nyer 4000 dollárt és bukik 3000-t. Ez nettó 1000 dollár profit a számára. Ha valaki tartani tudja kis tétellel kereskedve a stabil profitot egy éven keresztül, akkor növelheti a tétet másfél, vagy kétszeresére, vagy akár még többre, és sokkal többet is fog keresni. A piacra vitt tőke nagysága és a kötések mérete másodlagos dolog a fő kérdés mellett: képes-e valaki a költségek és elkerülhetetlen veszteségek mellett is profitot termelni? Ha igen, az nagyon jó jel. Már az is biztató, ha valaki a nap végén veszteség nélkül, vagy csak minimális mínuszban zár. 9

10 A daytrader viszolyog a tippektől, és mindig jól körülírt, alaposan kipróbált terv szerint végzi a dolgát. Miután hónapokig, évekig gyakorolta a kereskedést, módszerei készséggé válnak, és automatikusan végzi a dolgát. Akkor jó, ha különösebb gondolkodás nélkül is tudja már, hogy melyik helyzetben mit kell tennie. Nagy különbség van a szalagolvasó és a piacot skalpoló kereskedők között. Utóbbiakat csak az érdekli, hogy napi néhány betevő pontjukat összeszedjék. Az, hogy hogyan, nem érdekli őket. A skalposok mindent megpróbálnak lekereskedni, híreket, pletykákat, mendemondákat, vagy azt, amit egy barátjuk barátja mondott. A daytrader addig fejleszti magát, amíg egy kereskedőgéppé nem válik: észleli a helyzetet, mérlegeli az információkat, aztán eldönti, hogy mit cselekedjen, és kiadja a megbízást. Nem jön izgalomba, nem gyorsul fel a pulzusa, nem érez sem félelmet, sem örömöt. Nem reménykedik, és nem esik kétségbe. A daytrader higgadtan viselkedik a trade előtt, közben és utána is. A skalposok olyanok, mint a lengéscsillapító nélküli autó, amelyik minden bukkanón zökken egy nagyot. Mozgása bizonytalan, bármikor kifarolhat, vagy áttérhet a szembejövő sávba. A daytrader ezzel szemben olyan, mint a halkan suhanó expresszvonat, amely előre kijelölt pályán halad célja felé. A haladás sebességét és irányát csakis a szalag határozza meg, semmi egyéb nem hat rá. A fentiekkel általánosságban körbeírtuk az ideális szalagolvasót, most nézzünk néhány további tulajdonságot, ami szükséges a sikeres működéshez. Először is, bíznia kell önmagában, és tudnia kell önállóan döntést hozni. Egy bizonytalan ember, aki képtelen saját véleményt formálni, el fog veszni a sokféle befolyás között. Aki nem kellően edzett e téren, az nem fog tudni a kritikus pillanatokban jó döntést hozni. A daytradernek képesnek kell lennie arra, hogy a tények ismeretében felmérje a helyzetet, és egyértelműen eldöntse, mit fog tenni. Másodszor pedig, ismernie kell a piaci mechanizmusokat. Tudnia kell az árakat befolyásoló tényezőket megfelelően értékelnie. Ismernie kell annak a cégnek a hátterét, amelynek papírjaival kereskedik. Tudnia kell, hogyan áll a cég szénája. Fel kell ismernie azt, amikor az erős kezek összegyűjtik vagy szétszórják a részvényeket. Látnia kell, hogy épp a bikák vagy a medvék uralják-e a piacot, esetleg oldalazás van-e? Tudnia kell megbecsülni, milyen hatása lehet az árakra egy hírnek vagy pletykának. Fel kell tudnia mérni a részvények mögött álló erők nagyságát, tudnia kell, mikor érdemes, és mikor nem szabad kereskedni. Rá kell jönnie, hogyan tudja félelem és levertség nélkül eldobni a vesztőt, és arra is, hogyan rakja el a profitot önteltség és felfuvalkodottság nélkül. 10

11 Értenie kell, miért mozognak az árak úgy, ahogy. Látnia kell, hol áll a piac, és hol állnak az egyes papírok. Fel kell ismernie a rejtett erőt vagy gyengeséget a papírokban. Fel kell ismernie az ármozgások mögötti logikát. A közelgő piaci fordulókat kell előre meglátnia, és fontos, hogy fel tudja mérni, mi történik éppen a parketten. Ki kell, hogy bírja azt is, ha kifog egy vesztő sorozatot. Folytatnia kell a munkát még a nehéz időszakokban is. Erős önuralma védheti meg attól, hogy túlkereskedje 1 magát. Ha alaptermészete nyugodt és barátságos, meg fogja tudni őrizni egyensúlyát. Megfelelően koncentrálni csak úgy lehet, ha az ember ki tudja magát vonni a brókereknél is tapasztalható zajos nyüzsgésből. Egy nyugodt kis helyiség, egy árjelző készülék 2 és egy telefonvonal a brókerhez ennyi mindössze, amire szükség van. A kereskedéshez a készségek finoman összehangolt működése szükséges. Ezt az egyensúlyt könnyen felboríthatják a befolyásoló tényezők. Sokan úgy vélik, hogy őket aztán semmi sem befolyásolja. Az igazság az, hogy tudat alatt minden minket érő információ hatással van ránk. Ha a mellettünk álló ember venni akar egy részvényből, amikor mi eladnánk, átfut az agyunkon: lehet, hogy igaza van? Már ez a kósza gondolat is befolyásol, késleltet bennünket. Elhomályosítja éleslátásunkat, hezitálunk és a lehetőség már el is úszott. Mindegy, merre megy ezután a piac, mert ha kiesünk a ritmusból, akkor időbe kerül visszarázódni. A csend és a koncentráció elősegíti a daytrader munkáját. Azon lehet vitatkozni, hogy szükséges-e napközben a híreket követni. Véleményünk szerint a hírek a már megtörtént események krónikái. Ami a hírekben van, az már a múlt, se több, se kevesebb. A hírekből megtudhatjuk, hogy mi volt az oka annak, amit a piacon láthattunk. A szalag viszont a jelent és a közvetlen jövőt mondja el. A daytrader úgy kereshet pénzt, ha előre tudja jelezni, mi következik, és nem úgy, hogy megvárja az eseményeket, és sodródik a tömeggel. Az, hogy egy részvény hogy reagál egy hírre, árulkodhat számunkra a papír technikai erejéről. Úgy gondoljuk, hogy nem elvetendő dolog a kereskedés közben fél szemmel a fontosabb híreket is követni, de csak úgy, ha megfelelően súlyozzuk őket. E könyv célja, hogy segítséget nyújtson egy, a gyakorlatban is használható kereskedési módszer kidolgozásában. Célunk, hogy érthető formában tekintsük át a piacot befolyásoló fő tényezőket és azok hatásait. Több helyen is a szalag másolatát hozzuk példának a módszerek illusztrálására. Reméljük, hogy sikerül egy használható útmutatóval szolgálnunk azoknak, akik eddig találomra kereskedtek a tőzsdén. 1 Overtrading 2 Ticker 11

12 A kezdetek Ha valaki egy új vállalkozásba akar kezdeni, el kell döntenie, mennyi pénzt tud az üzletre fordítani. A daytradelést lehet ugyan papíron is gyakorolni, de ez kevés ahhoz, hogy valaki igazi jártasságot szerezzen ebben a szakmában. Papíron majdnem mindenki sikeresen tud kereskedni, mivel ekkor nincs tényleges kockázat. Ilyenkor a gondolkodást nem béklyózza meg a bizonytalanság és az aggodalom terhe. Ha a dolognak nincs valódi tétje, akkor a félelem nem befolyásolja a döntéshozatalt, a türelem pedig határtalan. Mennyiben más minden, ha akár a legkisebb tétje is van a játéknak! A kereskedő ítélőkészsége hamar merevvé válhat, és túl korán lezárja a pozícióját, csak azért, hogy a lelki tehertől megszabaduljon. Ezek mind a gyakorlatlanság tünetei, és nem is lehet úgy leküzdeni őket, ha valaki távol marad a dolgok sűrűjétől. Az a javaslatunk, hogy miután valaki beszerezte és áttanulmányozta a rendelkezésre álló tananyagokat, kezdje el a tényleges kereskedést, mert csak ezzel szerezheti meg a sikerhez nélkülözhetetlen tapasztalatot. Kezdjük el kis tételben, például tíz részvénnyel. Lehet, hogy ez egyeseknek kevésnek tűnhet, mert hazárdőr vágyaikat, izgaloméhségüket nem elégíti ki. A szerencsejátékosok időnként lenézik és gyávának gondolják a kis tételben kereskedőket. Az átlagos bárány 1 tízezer dollárral érkezik a tőzsdére, és rögtön 500-as vagy ezres tételekben akar kereskedni. Úgy gondolja, hogy először nagyobb kockázatot vállal, és majd később, ha már kellően megnövelte tőkéjét, csökkenteni fogja a kötésméretet. Csak idő kérdése, hogy kénytelen legyen 50-es csomagokban kötni miután tőkéje jó részét már elveszítette. Szerintünk kicsiben érdemes elkezdeni, például 50 részvénnyel. Rengeteg idő van arra, hogy ha jól megy a kereskedés, növeld a tétet. Ha pedig nem boldogulsz a piacon, sokkal jobban jársz, ha keveset kockáztatsz, és keveset veszítesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy semmilyen gyakorlati akadálya nincsen a kis tételben való kereskedésnek. Akár 100-as vagy még kisebb csomagokban is lehet kötni. Ha egy kezdő nem elégszik meg ezzel a nagyságrenddel, akkor minden bizonnyal csak a gyors meggazdagodás vágya hozta a tőzsdére. Egy futóversenyen lenne-e esélye a járni tanuló kisgyereknek a profi sprinterek között? Az előző fejezetben említettük, hogy a kereskedés sikere abban mérendő, hogy hány pont profitot sikerült megszerezni az elkerülhetetlen veszteségekkel szemben. Éppen ezért, semmilyen gyakorlati jelentősége nincs annak, ha 10-es csomagokban kötünk. Lehet, 1 Könnyen rászedhető kisbefektető 12

13 hogy bizonyos brókereknél ez a legkisebb köthető méret. Ne a dollárokra koncentrálj, csak azt tartsd szem előtt, hogy pontokat akarsz gyűjteni! Ha sikerül több pontot szerezned, mint amennyit veszítesz, a dollárok sem fognak elmaradni. Például a billiárdban is pontra megy a játék, még akkor is, ha pénzbeli tétje is van a mérkőzésnek. Néhány hónapnyi gyakorlás után azt nézd, hány pontot gyűjtöttél, és mennyit vesztettél, de ne a dollárokat számold. Kezdetben általában súlyos veszteségeket kell elkönyvelniük a kereskedőknek. A szükséges kezdőtőke nagyságát körülbelül 5000 dollárra tehetjük minden 50-es részvénycsomag után. Ennyi szükséges ahhoz, hogy megfelelő fedezete legyen a kereskedésnek. Vannak, akik kevesebb tőkével is meg tudják vetni lábukat a piacon, és vannak, akiknek többször is be kell fektetniük az említett ötezer dollárt, mire eredményre jutnak. Olyanok is akadnak, akik kisebb vagyont hagynak a tőzsdén mindenféle számottevő profit nélkül. Bármilyen üzletről is legyen szó, ha csődbe megy egy vállalkozás, az általában az alábbi két ok valamelyikére vezethető vissza: 1. A szükséges tőke hiánya 2. A szakértelem hiánya A tőke hiánya a tőzsdén úgy mutatkozik meg, hogy az emberek gyakran túlkereskedik magukat. Pedig a régi mondás úgy tartja, hogy túlkereskedni magad egyenlő a pénzügyi öngyilkossággal. A túlkereskedés jelentheti azt is, hogy valaki a tőkéjéhez képest túl nagy csomagokat köt, de azt is, hogy a tőkéje fogyásával párhuzamosan nem csökkenti a kötésméreteit. Hogy a fentiek érthetőbbek legyenek: tételezzük fel, hogy valaki elkezd 1000 dolláros tőkével 50-es csomagokat kötni. Egy vesztő széria után ébred rá, hogy a pénze fele már odalett. 500 dollárja maradt, ami egy 50-es tételnél 10 pontot jelent részvényenként. Ha ennyit veszít, már nem is marad pénze. Csökkenti-e vajon a balga befektető a kötésméretet? Nem, inkább kockáztat, hogy visszanyerje, amit elveszített. Ha a papír, amibe beszáll, esik 10 pontot, már el is fogyott a fedezete. Miután végleg kiesett a játékból, azon kesereg, hogy biztosan sikerült volna, ha több tőkével indulok neki. A szakértelem hiánya is van ennyire súlyos probléma. A tudatlanság netovábbja, ami sok tőzsdei bárányt és próbálkozó amatőrt jellemez. Hihetetlen, hogy mennyien megmaradnak a tőzsdén mindenféle technikai tudás nélkül, csak a tippekre és pletykákra építve. Az ilyen emberek vagy szerencsések, vagy fel tudják tölteni számlájukat valamilyen, a piacon kívüli forrásból. A vállalkozások csődjéért körülbelül 60 százalékban a fenti két probléma tehető felelőssé. Az első, a tőkehiány a tőzsdén overtrading formájában jelentkezik. A tőzsdei csődök körülbelül kilenctizedét ez okozza! 13

14 A siker azoké, akik meg tudnak érte dolgozni. A munkát kell szeretni, nem a dicsőséget. Fontos, hogy mihamarabb kiderüljön, érdemes-e egyáltalán a tőzsdével foglalkoznod? Dióhéjban a következő kérdésekre keressük a választ: Tudod-e, mi mozgatja a piacokat? Van-e elég kezdőtőkéd, hogy elindulhass a piacon? Tudsz-e elég időt fordítani a tanulásra és gyakorlásra? Van-e stabil egzisztenciád, ami lehetővé teszi, hogy nyereség nélkül is megtanulhasd a kereskedést? Nincs értelme szaporítani a szót e téma fölött. A szalagolvasás nem azoknak való, akik könnyű pénzkeresetre vágynak. A daytradelés kemény munka, ami egyáltalán nem a lusta embereknek való. Akinek aggódnia kell a betevő falat miatt, az jobban teszi, ha nem a tőzsdén próbál boldogulni. A kényszer, a szükség sosem segíti az ítélőkészséget. A szorongás felborítja azt a kényes egyensúlyt, amire minden kereskedőnek szüksége van. Összefoglalva, ha nincs elég pénzed vagy időd, vagy nem megfelelőek a körülményeid, inkább el se kezdd. Kezdd el jól, vagy inkább ne is fogj neki. Aki megfelel a fenti feltételeknek, még egy további fontos lépés előtt áll. El kell döntenie, melyik brókernél kezdi el a kereskedést. Olyan brókert kell választani, aki jól felszerelt, és nem csak a kiadott megbízásokra figyel nagyon, de olyan háttérinformációkkal is szolgál, mint például az, hogy hány eladási, vételi ajánlat gyűlt össze az egyes árszinteken. A legjobb az a bróker, aki nem túl elfoglalt ahhoz, hogy megfelelő gondossággal bánjon a kiadott megbízásokkal. Nagyon sok múlik a bróker hozzáállásán, sokszor pénzben is kifejezhető hasznot hoz a ténykedése. Egy példával világítom meg a leírtakat: tegyük fel, hogy van 100 darab Union részvényed. A stopszinted nem sokkal a piaci ár alatt van. Egy eladási hullám pont a stopodig hozza le a papír árát, vagyis ki kellene, hogy szállj. Ha a brókered figyel rád, akkor megnézi, milyen ajánlatok vannak a stopodnál. Ha azt látja, hogy azon az áron sok a vételi ajánlat, és kevés az eladás, akkor jó esély van rá, hogy tovább már nem fog esni a részvényed ára. Ha a gondos bróker ezt látja, kivár az eladással. Ha a papír mégsem tud erősödni, eladja a csomagot a stopodnál. Ám ha pont ott fordul az árfolyam, ahol kiszálltál volna, a bróker közreműködésével újabb esélyt kapsz a nyereségre. Az a brókerház, amely sok ügyfelet szolgál ki, időnként annyira túlterhelt, hogy esély sincs a piaci áron való teljesülésre. A kisebb cégeknél kevesebb a zavaró tényező, nincs annyi összevissza kiabáló spekuláns, egyszóval: jobban lehet a feladatra koncentrálni. Az árjelző készülék és a telefon legyen közel egymáshoz. Vannak olyan brókerházak, ahol szinte mérföldeket kell gyalogolni, hogy kiadhassunk egy megbízást. Minden 14

15 megtett lépés időveszteséggel jár. Akár néhány másodperc késedelem is elég, hogy egy lehetőség elússzon. Sokévnyi tapasztalat és megfigyelés eredményeképpen állíthatjuk, hogy a megbízásokat piaci áron érdemes kiadni. Aki tudja, milyen utat jár be megbízása a brókertől a parkettig, egyetért ezen meglátásunkkal. Öt másodperctől akár öt hosszú percig is eltarthat, mire a parketten történt kötések megjelennek a szalagon. A példa kedvéért tekintsük most ezt az időt fél percnek. Ez nagyjából átlagosnak mondható. Egy piaci megbízás végrehajtása egy forgalmas részvényben körülbelül két percig tart a visszaigazolással együtt. Ennek az időnek a fele azzal telik, hogy a bróker megköti az üzletet, míg a másik fele azzal, hogy továbbítják a jelentést. Ebből következik, hogy ha például az Union Pacific ára 164 dollárhoz ér, és azonnal venni akarunk belőle, akkor a döntés meghozatala és a tényleges végrehajtás közötti idő így telik el: - a szalag már eleve a 30 másodperccel ezelőtti árakat tükrözi, és - fél perc, míg a bróker venni tud a parketten Látható, hogy egy fél perccel ezelőtti ár alapján kell dönteni arról, hogy vegyünk-e ott, ahol a piac egy perccel később jár majd. Megtörténhet, hogy a döntés és a vétel között a következő árak jelennek meg a szalagon: U.P.: 164, ¼, 1/8, ¼, ½, ½, 3/8, ¼, 1/8, 164 lehet, hogy épp az utolsó ár lesz a te kötésed. Mikor kézhez kapod a jelentést, nem fogod tudni megmondani, hogy melyik 164 volt a te bekerülési árad, a 164 ½ érintése előtti, vagy utáni? Van, hogy nem pont ott teljesül a megbízás, hanem egy kicsivel rosszabb áron. Máskor pedig nekünk kedvez a különbség. Hosszútávon ezek a kis differenciák kiegyenlítik egymást, ezért aki nem piaci áron adja ki a megbízást, az a saját esélyeit rontja! Rengetegen adnak ki kötött áras megbízásokat. Például azt mondják a brókernek: vegyen 100-at 164-ért. A bróker, ha megteheti, körbenéz, van-e ennyiért eladó részvény. Látva, hogy már negyed dollárral fentebb jár, jelenti az ügyfélnek, hogy nem talált megfelelő áron eladót. Az ügyfél ahelyett, hogy megköszönné a segítséget, szentül hiszi, hogy a bróker és a bennfentesek összeesküdtek ellene, hogy neki ¼ dollárral többet kelljen fizetnie a 100 részvényéért. Ezért aztán azt mondja: 164-en akarok venni, ha ennyiért nincs, akkor nem veszek. 15

16 Nagy butaság ez, mégis oly sok kereskedőre jellemző. Hányan hiszik, hogy ami 164-en jó vétel, az 164 és fél dolláron már túl drága. Hogy létezik, hogy a vételi szándék ilyen hamar szertefoszlik, és valaki csak arra gondol, hogy meghiúsíthassa az őt kirabolni akarók gonosz tervét? Ha a Union Pacific jó vétel 164 dolláron, akkor nem túl drága 164 ¼-en sem. A brókerekről pedig annyit, hogy ha nem tudsz megbízni a brókeredben, akkor keress egy másikat. Ha szerinted a piaci kereslet-kínálat törvényét érdekli a te 25 dollárod, nagyot tévedsz. Ha közvetlenül a parketten kereskednél, lehet, hogy sikerülne pont 164 dolláron venni a papírból, amikor a részvény eléri ezt az árat. Biztosnak ez sem biztos, mindenesetre egy perccel közelebb lennél a piaci árakhoz, és még jutalékot sem kellene fizetned. Ha van ezer dollárnyi nélkülözhető pénzed, mindenképpen vegyél magadnak egy helyet a parketten. A daytrader akkor méltó erre a névre, ha a költségek, adók és jutalékok ellenére is tud profitot termelni. Ha elérkezik a megfelelő idő, akkor cselekedni kell. Jegyezd meg jól: ha nem szállsz fel az induló vonatra, soha nem fogsz megérkezni a célodhoz. A feltételes megbízásokkal többet lehet veszíteni, mint nyerni. Megállapításunk természetesen a nagy és forgalmas részvényekre vonatkozik, ahol a bid és ask árak általában 1/8 dollárnyira vannak egymástól. Akkor sem érdemes a nyolcadokon spórolni, amikor egy kötés lezárásáról van szó. Ha a piac az ellenkező irányba megy, akkor minél hamarabb le kell zárni a pozíciót, és nem feltételes, hanem piaci megbízással. A szalagolvasó munkája során eljön a pillanat, amikor a technikája azt diktálja, hogy lépjen pozícióba. Ha ilyenkor elkezd alkudozni a piaccal, elveszti a fonalat, felborulhat lelki egyensúlya és nem fog tudni tiszta fejjel kereskedni. Ezért kell piaci áron kiadnia a megbízásokat. Ha valaki több lépcsőben építi ki, vagy zárja le pozícióját, akkor természetesen használhat feltételes megbízásokat. A daytrader azonban inkább a formálódó trendeket keresi, ezért számára fontos, hogy felszálljon az induló vonatra, mielőtt az végleg otthagyja. Ugyancsak fontos kérdés, hogy milyen részvényekkel kereskedjünk? Ezzel kapcsolatban el lehet mondani néhány általánosságot. A következőkben néhány megfontolandó szempontra hívjuk fel a figyelmet. Ha valaki 100-as csomagokban kereskedik, akkor egy pont elmozdulás a részvény árában 100 dollár profitot jelent. Milyen részvényektől várhatjuk, hogy könnyen elmozdulnak egy pontot? A magas árú papíroktól. 16

17 A statisztikákra pillantva láthatjuk, hogy egy 150 dollár körüli részvény naponta átlagban 2 ½ pontot mozdul el. Egy ötvendolláros papír átlagosan egyetlen pontot. Ebből látszik, hogy a magasabb árú részvény mozgásán könnyebb is pénzt keresni. A jutalékok megegyeznek, bármelyik részvénnyel is kereskedünk. A napon túli pozícióknál felszámított kamatban ugyan különbségek vannak, de ez a daytradert nem érinti, hiszen minden kötését lezárja még a piac zárása előtt. A magasabb árú részvények egyébként éves viszonylatban is nagyobb mozgásokat produkálnak. Van arra is példa, amikor egy 300 dolláros papír mégsem igazán megfelelő a napon belüli kereskedésre. Ilyen a Great Northern, ami gyakran szeszélyesen hullámzik és ráadásul a bid-ask spreadje is túl nagy ahhoz, hogy megérje gyorsan beleugrani egy rövid kötés erejéig. Olyan részvényekre érdemes koncentrálni, amelyekkel sokan kereskednek, amik után a szélesebb közönség is érdeklődik. Ha vannak az árfolyamban széles kilengések, jól definiálható trendek, akkor érdemes foglalkozni a részvénnyel. A szalagolvasó jobban teszi, ha csak egy, vagy két részvényre koncentrál. Ez a munka nagy odafigyelést kíván, és ha többfelé kell figyelni, az nem válik a dolog előnyére. Az egyes részvényeknek ugyanúgy megvannak a szokásaik és rigolyáik, mint az embereknek. Ha elég ideig tanulmányozzuk egy részvény árának mozgását, akkor képesek leszünk megjósolni a viselkedését bizonyos körülmények között. Lehet, hogy az egyik papír csökönyös, a másik érzékeny, a harmadik agresszív, a negyedik bolondos. Akkor lehet kiismerni őket, ha hosszabb ideig figyeljük viselkedésüket. Aki egyszerre egy tucat részvényben is érdekelt, nem tud megfelelően odafigyelni semelyikre sem. A kereskedés egy népszerű (és mondanunk sem kell, hogy veszteséges) módja a következő: Úgy gondolom, hogy most áresésnek kell következnie. A Smelters, a St. Paul és a Copper is egyaránt nagyot emelkedett az utóbbi időben. Biztos, hogy hamarosan jókora visszaesés következik. Shortot nyitok mindegyikben. Ritkán kifizetődő az alapján kereskedni, hogy ki mit gondol. Az átlagos kereskedők nagy veszteségeit jól magyarázza az, hogy megfontolt elemzés helyett találgatnak, tippelnek. Ha valaki mindenképp 300 részvénnyel akar kereskedni, akkor tegye ezt azzal a papírral, amit a legjobban ismer. Aki nem hosszútávú játékos, az a saját esélyeit rontja azzal, ha egyszerre többfelé is figyelnie kell. Olyan, mintha egymaga akarna befogni egy egész kondára való malacot míg az egyiket kergeti, addig a többi szétszalad. Sokkal jobb egy, vagy két részvényre koncentrálni és alaposan tanulmányozni viselkedésüket. Rá fogsz jönni, hogy ami igaz az egyikre, az nem biztos, hogy a másikra is ráillik. Mindegyik papírt önállóan kell megítélni. A különböző árak, a forgalom, a 17

18 bennfentesek manipulációi és még számtalan olyan tényező van, aminek hatása másként érvényesül a különböző részvények ármozgásaiban. 18

19 A részvények kiválasztása Az előző fejezetben utaltunk rá, hogy a napon belüli kereskedésre legalkalmasabb papír jelenleg a Union Pacific részvénye. Egy ismerősöm készített egy összetett diagramot, amin a legaktívabb részvények árait ábrázolta. Arra volt kíváncsi, hogy mely papírok követik a leginkább a piac általános trendjét. Úgy találta, hogy ebből a szempontból a Union Pacific volt a legmegbízhatóbb. A többi részvény, különösen a Reading, gyakrabban mutatott furcsa viselkedést. Utóbbira jellemző volt, hogy időnként érthetetlenül fel-le ugrált, vagy épp a piac általános irányával ellentétesen haladt. A számos megfigyelt részvény közül egyedül csupán a Union mozgása volt elég kiegyensúlyozott ahhoz, hogy daytradelésre alkalmasnak mondjuk. Ha valaki úgy dönt, hogy kizárólag egyféle részvénnyel fog kereskedni, akkor sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy mi történik a piac többi részén. Gyakran van úgy, hogy a jó lehetőségek más papírok piacán korábban vagy jobban meglátszanak. Példaként tekintsük azt, ami 1907 kora őszén történt. A Union ára 150-ről majdnem 166-ig menetelt, húzva magával az egész piacot. Három vagy négy nappal az emelkedés csúcspontja előtt nagy eladás kezdődött a Reading, a St. Paul, és a Smelters piacán. Mindez úgy történt, hogy közben a Union ereje töretlennek tűnhetett. A szakértő szem azonban előre láthatta a közelgő fordulót. Tudni lehetett, hogy ha ebben a helyzetben a Union, a többi részvényhez hasonlóan lefelé fordul, akkor az egész piac menten összedől. Ezért aztán, amíg tartottak a többi részvényben az eladások, addig vételekkel fent tartották az árát. Mihelyt azonban befejeződött a többi részvényben a long pozíciók likvidálása, nem támogatták tovább a piacvezetőt, és ennek eredményeként annak ára igen gyorsan több, mint 20 pontot esett. Ez a zuhanás természetesen kihatott a piac többi részére is. Aki csak a Union árfolyamát figyelte, biztosan meglepődött a nagy visszaesésen. Aki azonban a teljes piacot szemmel tartotta, láthatta, hogy ez következik. Készülhetett a várható akkumulációra 1 az, aki időben észrevette a disztribúció 2 kezdetét. Egyetlen papír is alkothatja a piac gerincét. A gerinc azonban, legyen bármilyen fontos is, csak egyike a test részeinek. Ahogy az emberi testet is több rész alkotja, úgy a piac sem csak egyetlen részvényből áll. 1 Akkumuláció: nagyobb áreséseket követően általában bázisépítés, oldalazás kezdődik. A jól informált nagybefektetők ekkor kezdik gyűjteni a papírokat. Ilyenkor a nagyobb forgalom ellenére sincs számottevő áremelkedés. 2 Disztribúció: általában az emelkedések végén figyelhető meg, hogy a nagybefektetők még az emelkedés ideje alatt megpróbálják zárni pozícióikat. Nagy forgalmú napok, bizonytalanul mozgó, vagy csökkenő árfolyamok árulkodnak erről. 19

20 Tegyük fel, hogy a Union Pacific erőtől duzzadva emelkedik. Eközben hirtelen a New York Central ára esni kezd. A Consolidated Gas is ereszkedik, az American Ice is a gyengeség jeleit mutatja, és őket követi a Southern és a Great Western is. Ha a vezér állapota kitűnő, a többi részvény gyengesége akkor is hatni fog rá. Ha a Brooklyn Rapid Transit valamilyen helyi esemény vagy politikai hatás következtében esik egy nagyot, annak nem kellene kihatnia a többi, szállításban érdekelt cégre. Mégis előfordulhat, hogy a St. Paul, a Union és a Reading is követi a B.R.T. zuhanását. Ha valakinek csontja törik, lehet, hogy elájul a fájdalomtól, pedig ez a sérülés általában nem veszélyezteti a test többi részének működését. Az a mondás, hogy a lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme, a piacon nem igaz. Ha a lánc két részre szakad, akkor a darabok ismét csak olyan erősek, mint a bennük lévő leggyengébb láncszem. A piac azonban sosem szakad ketté, akármekkora csapást is kell elviselnie. Tegyük fel, hogy bekövetkezik egy pénzügyi krízis, vagy egy hirtelen kamatemelés, vagy az ipari termelés nagymértékű visszaesése. Megtörténhet, hogy nagy törést szenved el az egész piac, mégis mindig, még a legnagyobb pánik közepette is van egy árszint, ahol a vételi erő felülkerekedik, és hosszabb-rövidebb tartó emelkedés indulhat. A daytrader számára az a fontos, hogy nagy, széles piaccal rendelkező, jó lehetőségeket kínáló papírral spekuláljon. Előfordulhat, hogy egy-egy üzlet erejéig beszállunk olyan részvénybe is, amellyel egyébként nem sokat kereskedünk. Fontos, hogy megismerjük az alapvető spekulációs technikákat és kitapasztaljuk, melyiket mikor, és hol kell alkalmazni. A piac nem más, mint az összes kereskedő véleménye egybegyúrva. Az, hogy a piaci szereplők mikor mit gondolnak, a birtokolt részvényeik árától függ. Vizsgáljuk meg, mi gyakorolhat hatást az egyes részvények, részvénycsoportok ármozgásaira! Ez segítségünkre lesz abban, hogy eldönthessük, mivel kereskedjünk. E sorok írásakor a piacvezető részvények: a Union Pacific, a Reading, a Steel, a St. Paul, az Anaconda és a Smelters papírjai. A bennfentesek, a hivatásos kereskedők és a széles publikum is főként e hat részvény ármozgásai alapján alkot véleményt. A napi kereskedési volumen %-a ezekben bonyolódik, joggal nevezhetjük tehát őket a hat nagy papírnak. A daytradernek meg kell értenie néhány alapvető piaci összefüggést. Az egyik ilyen, hogy a divat folyton változik egyik papír sem lesz örökké piacvezető. Mondandónk illusztrálásához azonban tökéletesen megfelelnek a fent felsorolt részvények. A hat részvényből négyet a Kuhn-Loeb 1 mozgat: övék a Union, a St. Pail, a Reading és az Anaconda. 1 Kuhn, Loeb & Co Befektetési Bankot 1867-ben alapította New Yorkban Abraham Kuhn és Solomon Loeb ben összeolvadt a Lehman Brothers-el. 20