Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel

Átírás

1 Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel

2 Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

3 KERESKEDELEM, VÁLLALKOZÁS, ÜGYVITEL KOZMÁNÉ PETRILLA GRÉTA DR. SZABÓ BÉLA 1 NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA, 2011.

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI Szükséglet és az igény A piac és a piaci mechanizmus A piac alapelemei A kereslet és a kínálat alapösszefüggései Piaci szereplők Piaci verseny ÜZLETI VÁLLALKOZÁS VÁLLALAT Alapvető cél és küldetés Üzleti elképzelés és annak kialakítása SWOT/GYELV elemzési módszer Jogi formák közötti választás Telephelyválasztás Létesítmény elhelyezési döntések szempontjai A vállalatalapítás menete Üzleti terv készítése Az üzleti terv készítésének célja A terv felépítése Marketing és piac Piackutatás A vállalkozás válsága és megszüntetése Csőd Felszámolási eljárás Végelszámolás A VÁLLAKOZÁSOK SZERVEZETI KERETEI Az egyéni vállalkozás Gazdasági társaságok Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Jogi személyiségű gazdasági társaságok Szövetkezet Mezőgazdasági őstermelő A TERMELÉS ERŐFORRÁSAI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÜK Befektetett eszközök Forgóeszközök A termőföld A termőföld sajátosságai, művelési ágak A termőföld értékelése A termőföldről szóló törvény Földtulajdon, földbérlet A vállalkozás humán erőforrás kérdései Munkaerő-tervezés A munkaerő teljesítményének mérése és értékelése Munkadíjazás, munkabér-gazdálkodás Munkajogi és munkaügyi szabályozás A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS

5 5.1. Költségek Költséggazdálkodás A termelési költség és csoportosítása Költség és önköltségszámítás Költségfüggvények, fedezeti diagram A vállalkozás eredménye Hozamok mérése, értékelése Termelési érték és mutatói Jövedelem, jövedelmezőség A vállalkozás pénzügyei A pénz szerepe és funkciói A magyar pénzintézeti rendszer Pénzügyi szolgáltatások Értékpapírok és a tőzsde Számviteli alapismeretek Számviteli alapelvek Számviteli bizonylatok A vállalati tevékenység funkcionális területei Beszerzés Értékesítés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Az Európai Unió kialakulása Az európai integráció folyamata Az Európai Unió jelképei Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája A KAP kialakulása és reformjai A KAP intézményrendszere és finanszírozása Az Európai Unió agrárszabályozása A szántóföldi növények piacszabályozása Az állattenyésztés szabályozása A kertészet, szőlészet, borászat szabályozása FELHASZNÁLT IRODALOM

6 BEVEZETÉS Albert Shapero szerint: A vállalkozók nem születnek, hanem tapasztalataik által válnak azzá ; vagyis, a vállalkozás is egy szakma, amely megtanulható. Ehhez kívánunk most mi segítséget nyújtani. A tantárgy legfőbb célja, hogy: olyan ismereteket szerezzen, amelyek az egyes vállalkozási formák alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos döntéseiben segítik, az elsajátított elméleti ismeretek alapján meg tudja fogalmazni leendő vállalkozásának alapvető célját, küldetését, stratégiáját, és képes legyen helyesen értékelni a külső környezeti hatásokat. Erre a tudásra építkezve: olyan ismereteket szerezzen, amely a vállalkozás erőforrásainak gazdálkodásával kapcsolatos döntéseiben segítik, és tudjon hatékonyan gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal. A mezőgazdaság a világon mindenütt politikailag megkülönböztetett ágazat. Mivel a természet, az időjárás hatásai döntő módon befolyásolják, így a piacgazdaságban is sajátos, eltérő szabályozó mechanizmusokat igényel. Ebből következően a mezőgazdasági vállalkozások irányítása, működtetése sem egyszerű feladat. Reményeink szerint tudunk olyan használható ismereteket nyújtani, melyek elősegítik a vállalkozások hatékony működését. 4

7 1. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI A gazdaság jelenségei az emberi élet minden mozzanatát átszövik. A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége. A gazdasági tevékenységeknek két végpontja van: a javak és szolgáltatások előállítása, a termelés, és ezek végső felhasználása, a fogyasztás Szükséglet és az igény Az embert az anyagi javak és szolgáltatások iránti belső hiányérzete sarkallja fogyasztásra. Ezt az állandóan újrakeletkező, véglegesen soha ki nem elégíthető belső hiányérzetet szükségletnek nevezzük. A szükséglet tehát az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Egyrészt tehát a szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény, másrészt olyan hiányérzet, amely motiválja is az embert a hiányérzet megszüntetésére. Az emberi tevékenységek legbelsőbb mozgatója a szükségletek minél magasabb szintű kielégítésére való tudatos törekvés. A szükségletek csoportosítása többféleképpen történhet: a) a szükséglet tárgya szerint: termelési szükséglet (pl. alapanyagok, gépek, munkaerő), fogyasztói szükséglet (pl. élelmiszerek, iparcikkek). b) fontossági sorrendjük szerint: elemi vagy primer szükségletek (pl. víz, levegő, élelmiszer), másodlagos vagy szekunder szükségletek (pl. iparcikkek), Harmadrendű szükségletek (pl. luxus szolgáltatások). c) nagyságrendjük szerint: teljes szükségletek, amelyek az emberekben egy adott időpontban összességükben jelentkeznek, effektív szükségletek, amelyek az adott gazdasági feltételek mellett kielégíthetők, latens szükségletek, amelyek a teljes és az effektív szükségletek különbségét takarják. d) természetük szerint: rugalmas szükségletek, melyek az egyén jövedelmének változásával párhuzamosan változnak, rugalmatlan szükségletek, melyek a jövedelmek változásával, de annál kisebb mértékben változnak. Az emberi szükségletek hierarchiájának legszélesebb körben ismert modellje Abraham Maslow elméletére épül (1. ábra). 5

8 Önmegvalósítás Elismerés, siker Szeretet és hovatartozás Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek 1. ábra: Az emberi szükségletek piramisa, (Maslow, Motivation and Personality, 1954.) Maslow szerint a szükségletek a fiziológiai szükségletektől az önmegvalósítási szükségletekig nem egymás mellé, hanem alá-fölé rendelten helyezkednek el. Amennyiben a szükségletek egy alacsony szintje már biztonsággal kielégül, úgy a következő szükségleti szint lép működésbe, és motiválja az embert. Az igény az alapvető szükségletek konkrét kielégítési formáira vonatkozik. A társadalmigazdasági fejlődéssel párhuzamosan az igények is differenciálódnak A piac és a piaci mechanizmus A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac. Fogalmát nagyon sokféleképpen használhatjuk. A piac lényegéhez hozzátartoznak a személyek, a cserék, a kereslet-kínálat, az árak, a szokások, a szabályok; mindezek nyüzsgő sokasága, együttműködése jelenti a piacot. A piac az árucsere szférája, amelynek keretei között az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. Más megfogalmazásban: a piac valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba A piac alapelemei Kereslet: Piaci keresleten az adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük. Az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Kínálat: Az áru piaci kínálata az adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége. 6

9 Ár: Az ár az áru értékének pénzbeni kifejezése. A piaci árat rövidebb távon a piaci kereslet és kínálat alakítja. Amennyiben a kínálat növekszik a kereslethez viszonyítva, csökken az ár, amennyiben a kínálat csökken a kereslethez viszonyítva, növekszik az ár. Nemcsak a kereslet és a kínálat hat azonban az árakra, hanem az ár is befolyásolja a kereslet és a kínálat alakulását. Az árképzés során egyensúlyt keresnek a kínálat és a kereslet között. Ha sikerül ezt az egyensúlyt megteremteni, az eladók és a vevők is elégedetten mennek haza piacról. Ezért is érvényes az a megállapítás: az egyensúlyi ár kiüríti a piacot. Jövedelem: A termelő oldaláról szemlélve: az áru értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A fogyasztó oldaláról: a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége A kereslet és a kínálat alapösszefüggései A keresletnek alapvetően két formája létezik: elsődleges keresleten a végső fogyasztónál megjelenő keresletet értjük, másodlagos, vagy származtatott kereslet az áru áramlásának útján a fogyasztóhoz közelebbi fázisból visszaszámolt kereslet. A keresleti függvény egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségét fejezi ki a termék árának függvényében. Jelölése: D, amely az angol kereslet szó (Demand) első betűjéből származik. A keresleti függvény (2. ábra) megmutatja az adott áru azon mennyiségét, amelyet a vásárlók különböző árak mellett meg tudnak, illetve hajlandók megvenni. A keresletre közvetlenül ható tényezők: az árak, a jövedelmek, a kínálat nagysága és szerkezete, demográfiai tényezők. A keresletre közvetetten ható tényezők: a gazdasági helyzet, a tudományos és műszaki fejlődés, földrajzi és éghajlati tényezők, egyéb tényezők. 2. ábra: A piaci keresleti függvény (Samuelson Nordhaus, 1990.) 7

10 A kínálati függvény (3. ábra) azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Jelölése: S (Supply). A kínálatra ható egyik legfontosabb összetevő az adott termék ára. A mezőgazdasági termékek termelésében az ár és a kínálat közötti kapcsolatban fontos szerepe van az ún. késleltetés tényezőnek. Hosszabb a késleltetés időtartama a biológiai ciklus hosszabb volta miatt pl. az állattenyésztésben, vagy ültetvények esetében a termőre fordulási idő miatt. 3. ábra: A piaci kínálati függvény (Samuelson Nordhaus, 1990.) Az ugyanazon termékre vonatkozó keresleti és kínálati függvényt egy koordináta rendszerben is felrajzolhatjuk (4. ábra). Ezt a függvény-együttest Marshall keresztnek nevezzük. 4. ábra: Marshall kereszt (Samuelson Nordhaus, 1990.) 8

11 Piaci egyensúlyról, egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő. Egyensúlyi ár az az ár, amelynél a kereslet és a kínálat egyenlő Piaci szereplők A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek vagy csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. A piacok legfontosabb szereplői: Fogyasztók (egyének, háztartások, nagyfogyasztók), Vállalatok, Intézmények. A mezőgazdasági vállalatok kettős szerepben vesznek részt: egyrészt a kínálati oldalon, mint a termékek előállítói, másrészt vásárlóként, hiszen a termék-előállítás érdekében anyagokat illetve termelési eszközöket vásárolnak. Az intézmények a piaci árucsere folyamatában közvetlenül nem vesznek részt, hanem a piaci feltételek alakításában játszanak közre Piaci verseny A piac nélkülözhetetlen tényezője a verseny, ami valamilyen formában mindig jelen van. A piaci verseny két szélsőséges állapota: Tiszta (tökéletes) verseny, Tiszta monopólium a piaci verseny hiánya. A két szélső piaci versenyhelyzet között helyezkedik el az ún. oligopolisztikus verseny, melynek keretében több, viszonylag nagy piaci részaránnyal rendelkező vállalat versenyez egymással. A tökéletes versenypiac kompetitív piac jellemzői: Kínálók: az adott terméket nagyon sok, esetenként több tízezer termelő termeli. Keresők: a vevők száma korlátlan. A be-és kilépés: szabad, semmi nem akadályozza. A termék: általában homogén, egymástól jelentősen nem különböznek. Ár: a piaci szereplők számára tőlük független, külső adottság, a szereplők árelfogadók. Példák: bútor, rádió és tévékészülékek, mosószerek, stb. A tökéletes verseny a valóságban, tiszta formában nem létezik. A monopolpiac jellemzői: Kínálók: egyetlen vállalat van jelen, a vevő nem választhat. Keresők: számuk sok. A be-és kilépés: egyetlen más vállalat sem képes belépni, nincs versenytárs. A termék: a vevő számára semmi mással nem helyettesíthető. Ár: a termék áráról a vállalat dönt. 9

12 Példa: védett találmányok - Béres csepp. Az oligopólium jellemzői: Kínálók: számuk több. Keresők: száma sok. Lényeges különbség: az oligopolpiacon a vállalatok kölcsönösen függenek egymástól. Ezért az árpolitika, termékfejlesztés, marketing kérdésekben mindig szem előtt tartják a versenytársak reakcióit. Példák: személygépkocsi ipar, légitársaságok. A piaci verseny eszközei: Árjellegű versenyeszközök: árak, árengedmények, szállítási feltételek, fizetési módok és határidők. Nem árjellegű versenyeszközök: termékfejlesztés, termékverseny, verseny a kiszolgálás területén, verseny az információnyújtásban. A mezőgazdasági termékek esetében az árjellegű verseny a jellemző. 10

13 2. ÜZLETI VÁLLALKOZÁS VÁLLALAT A termékpiac kínálati oldalán az eladók, az üzleti szervezetek helyezkednek el. Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete: a modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek. Egy szervezetet akkor tekinthetünk üzleti vállalkozásnak, ha a következő, egymással kapcsolatban lévő feltételek mindegyike teljesül: a szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában, azaz módjában áll a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni és dönteni; saját üzleti tevékenysége révén kell biztosítania a túlélés feltételét, azaz hosszú távon nyereségesen működjön; kockázatot vállal, előfordulhat, hogy előzetes elvárásai nem teljesülnek, hiszen befektet, de pénzének, erőforrásainak befektetése megelőzi a megtérülést; valóságos piacokon működik, input-output árait a piaci viszonyok határozzák meg Alapvető cél és küldetés Egy üzleti vállalat megalapításának nagyon sok motivációja lehet. Alapvető célja azonban a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett. Ezért két tényezőre mindenképpen szükség van: befektetésre alkalmas tőkére, és kielégítésre váró fogyasztói igényre. Bár ennek a fogyasztói igénynek napjainkban olykor nem is kell kielégítésre várónak lennie, hiszen a modern piacgazdaság vállalata sokszor elébe megy a fogyasztói igényeknek, és ő teremti azt. A fogyasztói igény összetett fogalom: szükségletek, vágyak, kívánságok húzódnak meg mögötte. Fogyasztói igénynek az olyan igényt nevezzük, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Valamely termék vagy szolgáltatás iránti keresletként jelenik meg a piacon. Olyan igény, amely mögött a kielégítéshez szükséges reális fizetőképesség áll. A vállalat alapvető célja kettős értékteremtési folyamaton keresztül valósul meg. Egyazon folyamatban hozza létre a fogyasztói és a tulajdonosi értéket. A fogyasztói értéket azáltal, hogy képes a fogyasztói igény kielégítésére, és ezzel a tulajdonosi érték növekedését is meg tudja valósítani (nyereségszerzés, tartós stabilitásra és bővülésre való törekvés). Az a közeg azonban, amelyben ez a folyamat végbemegy, nagymértékben befolyásolja az értékteremtés konkrét körülményeit. Az alapvető cél valamennyi vállalkozás számára azonos, a küldetés azonban mindegyiknél más. A vállalat küldetésében az fogalmazódik meg, hogy milyen módon kívánja a vállalat az alapvető célt elérni: a vállalat küldetése tehát a vállalat alapvető céljának a konkrét értelmezése. Kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, körülhatárolja működési körét és megkülönbözteti más vállalatoktól. Az alapvető cél tehát a vállalat, mint szervezet jellegét adja meg, a küldetés pedig az egyéniségét írja le. 11

14 2.2. Üzleti elképzelés és annak kialakítása A vállalkozások egy része úgy jön létre, hogy van, aki úgy gondolja, hogy önálló vállalkozóként megélhet szakmai ismerete, jártassága, képessége révén. Van, aki úgy talál üzleti ötletet, hogy egyszerűen körbenéz környezetében és észreveszi az üzleti lehetőségeket, amelyek a kielégítetlen v. részben kielégítetlen igényekből származnak. Van, aki szisztematikusan keres üzleti ötletet brainstorming, ötletkonferencia útján SWOT/GYELV elemzési módszer Az ötlet működőképességének megítéléséhez első megközelítésben használható az ún. SWOT/GYELV elemzési módszer. Az analízis alapösszetevői: Belső tényezők: erős pontok (S/E) gyenge pontok (W/GY) Környezet: lehetőségek (O/L) veszélyek, fenyegetések (T/V) Listát készítünk az erős és gyenge pontokról, a lehetőségekről és veszélyekről, majd az elemzés során feltesszük és megválaszoljuk a következő kérdéseket: 1. Milyen arányban vannak a gyenge és erős pontok? 2. Milyen arányban vannak a veszélyek és lehetőségek? 3. Építhetőek-e az erősségek? 4. Kiküszöbölhetőek-e a gyenge pontok? 5. Továbbfejleszthetőek-e a lehetőségek? 6. Ki lehet-e védeni a veszélyeket? Továbbá tisztázni kell, hogy a kigondolt tevékenység nyereségesen végezhető-e? Ehhez meg kell ismerni a potenciális piacot, amelytől az árbevétel függ. Elemezni kell a költségek alakulását, meg kell becsülni a felmerülő költségeket az indulásnál és a működtetésnél, illetve hogy milyen forrásból szerezhető be a pénzigény Jogi formák közötti választás A vállalat alapítása során választanunk kell ezen formák közül, amely a következő kritériumok mérlegelése alapján történhet: az induláshoz szükséges tőke nagysága (alaptőke), a vállalat kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke (korlátolt és korlátlan felelősség), a vállalat irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere (kijogosult vagy kötelezett a vezetésre), finanszírozási lehetőségek (saját tőke, vállalkozó vagyona, hitelképesség, adózási szabályok (társasági nyereségadó, osztalékot a forrásadó terheli, munkabér utáni járulékok, SZJA, nyugdíjjárulék, munkavállalói járulék), 12

15 a külső ellenőrzés mértéke (Rt- köteles eredményét két napilapban közzétenni, egyébként cégbíróságnak le kell adni a mérleget, egyéni vállalkozó nem köteles semmire), a befektetési cél, alapítási költségek, jogi formákhoz kötődő költségek, tőkekivonás lehetősége, megszűnés Telephelyválasztás A tevékenység figyelembevétele mellett a telephelyválasztás a következő szempontok szerint történhet: Nyersanyagok közelsége, munkabér nagysága, közlekedési szempontok, infrastrukturális ellátottság, környezetvédelem, adózási szempontok, értékesítési szempontok Létesítmény elhelyezési döntések szempontjai Kvantitatív szempontok: munkaerővel kapcsolatos költségek, szállítási költségek, telephely ára, anyagbeszerzés költségei, telephelyfüggő finanszírozási kiadások, adók, vámok, regionális támogatások. Kvalitatív szempontok: területi adottságok, területi közlekedés, munkaerő (struktúra, képzettség, tartalék), értékesítési lehetőségek, politikai stabilitás, infrastrukturális adottságok (bank, orvos). A telephely jó belső elrendezésének célja az, hogy a termelési folyamat idejét és költségeit minimálisra szorítsa. Mezőgazdasági vállalkozások esetében az előállítandó termékek választékát a piaci igények figyelembevételével, a meglévő erőforrások és lehetőségek kihasználásával kell meghatározni A vállalatalapítás menete Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozni kívánó személy a hatósághoz a törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be. A bejelentés elektronikus űrlapon, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhető. A bejelentési űrlap megfelelő kitöltését követően az egyéni vállalkozó adószámot, és statisztikai számjelet kap, az adatokat pedig elektronikus úton továbbítják a nyilvántartást vezető szervhez. Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. Az igazolvány tartalmazza a vállalkozó nevét, a vállalkozás székhelyét, telephelyét, tevékenységét, adószámát és a dátumot. Az igazolvány január 01-től az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. A gazdasági társaságok alapításánál el kell készíteni a társasági szerződést, illetve részvénytársaságoknál az alapszabályt. Mindkettő tartalmazza a cég nevét, székhelyét, telephelyét és a választott társasági formát, az ezzel kapcsolatos szabályozást és az induló 13

16 tőke nagyságát. A cégnév három fő részből áll; a vezérrészből, az alaptevékenység megnevezéséből és a jogi forma megjelöléséből. Törekedni kell a cégvalódiság, a cégkizárólagosság és a cégszabatosság elveinek betartására. A cégvalódiságnak azzal teszünk eleget, hogy a vállalat nevében pontosan megjelöljük a cég alapvető tevékenységét és a jogi formát. - A cégkizárólagosság elve azt takarja, hogy nem létezhet két ugyanolyan nevű vállalat. - A cégszabatosság szerint pedig a névnek meg kell felelnie a magyar nyelv szabályainak. A cég rövidített nevét is meg kell jelölni. A közjegyzőnél el kell készíttetni az aláírási címpéldányokat, amit a cégbíróságon, az adóhatóságnál és a számlavezető banknál le kell adni. A társasági szerződést és az alapszabályt ellenjegyeztetni kell ügyvéddel vagy jogtanácsossal, vagy közokiratként kell elkészíteni közjegyzőnél. Ebből egy-egy példányt szintén le kell adni a cégbíróságnál a cégbejegyzési kérelem mellékleteként, továbbá az APEH-nak és a számlavezető banknak. A cégbejegyzést formanyomtatványon a székhely szerinti illetékes cégbíróságon kell kérelmezni. Az adószám, a társadalombiztosítási szám és a KSH-bejelentkezés a bírósági ügykezelőnél lehet elintézni, egyidejűleg a cég megkapja a cégjegyzékszámot is. A bankszámla nyitása után a cég még a cégbejegyzés előtt kezdhető meg működését. Normális működését csak a bejegyzés után kezdheti meg Üzleti terv készítése A tervezés általános értelemben véve valamilyen kívánatosnak tartott jövőbeli állapot felvázolását, valamint annak elérését lehetővé tevő út (utak) és feltételek (eszközök) meghatározását jelenti. Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a tervezést olyan jövőalakításként kell értelmeznünk, amelyben meghatározó szerepe van az ember tudatos cselekvéseinek, a tudományos megalapozottságnak, amely leginkább a jövőbe vezető út, vagy utak kijelölésének racionalizálásában fejeződik ki. A vállalkozások küldetéséből, illetve tevékenységük üzleti jellegéből következően a tervezés célkitűzései rendkívül sokfélék lehetnek. Általánosságban viszont azt mondhatjuk, hogy a vállalkozások tervezésének célja egy kedvező, kívánatos jövőbeli állapot, nagy valószínűségi szinten történő elérése. Ez rövid távon eredményes működést, hosszabb távon pedig gazdasági stabilitást tételez fel Az üzleti terv készítésének célja Az üzleti tervek a stratégiai tervekhez hasonlóan komplex, az egész vállalatot átfogó tervek. Az üzleti terv kifejezés nagyon gyakori és elterjedt, de egymástól nagyon különböző terveket jelent. A tervezési időtáv egy, vagy néhány (általában legfeljebb három) év. Az üzleti tervek belső és külső használatra készíthetők. A belső használatra készített terv alaptípusa az éves átfogó vállalati terv. A terv bemutatójának célszerű időpontja a társaságoknál a közgyűlés, amikor az elmúlt évi beszámolót és a tárgyévi tervet együtt lehet tárgyalni. Belső használatra készülnek a vállalat jelentős átalakításakor készített, vagy a jelentősebb fejlesztések és beruházások hatását tartalmazó tervek, amelyek általában néhány évre 14

17 tekintenek előre. A külső használatra készült tervek általában a vállalaton kívüli források megszerzésére irányulnak. Tőkéstársak, befektetők megnyerésére, a vállalat növelésére, hitelfelvételek, kötvénykibocsátások előtt kell üzleti tervet kidolgozni. Terv készül a vállalat eladása, törése, a tulajdonviszonyok lényeges átalakítása előtt is. A kidolgozás célja és a használat módja befolyásolja a terv tartalmát és kidolgozottságát. A hitelfelvételeknél például a formát, terjedelmet, összetételt általában a hitelintézetek előírják. A tervek kidolgozásának menete a következő lehet: a stratégiai tervek előirányzatainak az üzleti terv időtartamára való lebontása, funkcionális tervek készítése, funkcionális tervek harmonizálása, összefüggő terv kidolgozása, terv elfogadása, végrehajtás, esetleges módosítások, értékelés A terv felépítése Az üzleti terv általános részből és funkcionális fejezetekből áll. A külső használatú terveknél az általános rész tartalmazza a vállalat fő célkitűzéseinek, tevékenységének, környezetének, vezetésének, személyzetének, részletes bemutatását. Belső terveknél ez a fejezet kevésbé fontos, kevésbé részletes, itt általában csak a változásokat kell bemutatni. Az általános rész után a fő funkcióknak megfelelő tagolást kell alkalmazni. Az üzleti terv tervezési és egyben ellenőrzési eszköz is. A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és azok megvalósítási lehetőségeit elemzi. Induló vállalkozásoknál alapvető funkció az, hogy az életképesnek minősített üzleti elképzelést a vállalkozó a jelenlegi és a jövőbeni feltételek számbavétele mellett pontosítsa, eredeti elgondolását cselekvési programmá fejlessze. Az üzleti terv csökkentheti a bukás rizikóját indulás előtt. Az üzleti tervnek a következő főbb részeket célszerű tartalmaznia: Tartalomjegyzék Összefoglalás: az összefoglaló készítésének célja a befektetők érdeklődésének felkeltése és a legfontosabb megállapítások feltüntetése. Elkészítése az utolsó lépése az üzleti tervnek, hiszen csak a kész üzleti terv alapján lehet a legfontosabb megállapításokat kiemelni, szerkezetileg azonban az üzleti terv elejére kerül. A következő kérdésekre érdemes válaszolni: Vállalat alapvető üzleti célja, tevékenységi köre. Tulajdonosok neve és címe, a vállalkozás jogi formája. Milyen termékek előállításáról, szolgáltatások nyújtásáról van szó. Miben áll a versenyelőny. Jelenlegi piaci helyzet és a piaci tendenciák összefoglalása. Marketingstratégiára vonatkozó alapvető megfontolások. A vállalat kulcsemberei, és miben áll a felelősségük. A tőkeszükséglet megjelölése és annak tisztázása, mekkora külső bevonásra van szükség. A bevonásra kerülő tőkét mire használják fel. 15

18 Vállalat általános leírása: a vállalat múltja, az alapítás dátuma, az alapítás indítékaira, a vállalat fejlődési folyamatában bekövetkezett lényeges változásokra kerül ebbe a pontba. A jövőre vonatkozóan elsősorban a célokat kell megadni. A cél megfogalmazása mindig rövid legyen. Részletesebben ki lehet térni a szolgáltatásra vagy a termékre, a fogyasztó szemszögéből. Vállalat kulcsemberei és szervezete: a cégnél munkát is vállaló társtulajdonosok, a vezető pozíciót betöltő alkalmazottak, a külső tanácsadók és a cégnél munkát nem vállaló társtulajdonosok szakmai jellemzését le kell írni. Piacelemzés és forgalmi előrejelzés: ismerni kell a piac méretét, a kereslet befolyásoló tényezőket, a konkurensek helyzetét, lehetséges vásárlói kör, célpiac, megbecsült árbevétel, stb. Marketingterv: piaci célok, kívánt forgalom, árstratégia, értékesítési szervezet, reklámozási tevékenységek, stb. Termelési terv: főbb szempontok lehetnek: A termelési módszerek. A gépek és berendezések. A termelésben foglalkoztatott munkaerő. Anyagbeszerzés. Kapacitások. Kockázatbecslés: kockázati tényezők lehetnek a kereslet megváltozásából, a versenytársak kiszámíthatatlan reakcióiból, adózási és egyéb törvényben előírt szabályok megváltozásából, az infláció mértékének a tervezettől való eltérő alakulása. Pénzügyi terv: fő részei: Nyitó és zárómérleg. Nyereség és veszteség számítás (eredménykimutatás). Likviditási terv (cash-flow előrejelzés). Finanszírozás: szükséges tőke nagysága, tervezett finanszírozási eszközök és azok forrásai. Függelék: ábrák, rajzok, képek és egyéb kiegészítő információk. Az üzleti terv tartalma nagymértékben függ attól, hogy milyen célra készül. Készíthetők belső (előbb ismertetett) és külső használatra. A külső használatra készült tervek általában a vállalaton kívüli források megszerzésére irányulnak. Hitelfelvételnél például a formát, terjedelmet és az összetételt általában a hitelintézetek írják elő Marketing és piac A piacok tagoltak, a vállalkozásnak a piac egy vagy több, meghatározott részére kell koncentrálnia. Ezeket a piacrészeket piaci szegmenseknek nevezzük, felkutatásuk folyamatát pedig szegmentációnak. A piacszegmentálást három fázisban lehet elvégezni: a piac felmérése, célpiac választás, - termékpozicionálás. 16

19 Piackutatás A piackutatás célja a várható kereslet előrejelzése, megtudni a vevők várható magatartását adott körülmények között. A kutatás legfontosabb fázisa maga az információ, illetve adatgyűjtés. A piackutatási két fő módszere a primer, illetve a szekunder kutatás. Primer információszerzés: az információk saját összegyűjtése, az információszerzés költségesebb módja. Primer információkat alapvetően háromféle módon szerezhetünk: 1.) Megfigyelés: gazdasági jelenségek és emberi magatartások megfigyelése, anélkül, hogy kapcsolatfelvételre kerülne sor. 2.) Megkérdezéses vizsgálatok: személyes interjúk, telefonos megkérdezések, kérdőíves felmérések. A primer piackutatásban a leggyakrabban alkalmazott módszerek. Segítségével a legkülönbözőbb típusú információk egy időben viszonylag egyszerűen szerezhetőek be. A megkérdezés történhet: kérdőívvel, amikor minden megkérdezettnek ugyanazokat a kérdéseket kell megválaszolni (standard interjú), kötetlen beszélgetés formájában, melynek a csak a gondolati vázát határozza meg a piackutató (mélyinterjú). 3.) Piaci teszt vagy kísérlet: a célcsoportba tartozó fogyasztókat meghatározott keretek között befolyásolunk. Költséges, de hatékony módszer. Szekunder információszerzés: tanulmányokból, kutatási jelentésekből, szakcikkekből, korábbi kutatási eredményekből gyűjtött információk. A szekunder információk begyűjtése és feldolgozása után derül ki, hogy melyek azok a területek, amelyekről nem rendelkezünk információval A vállalkozás válsága és megszüntetése A cég működését általában akkor tekintik válságosnak, ha a léte veszélyeztetett. Ha a hitelezők hiteleik törlesztését veszélyben érzik, ha a tulajdonosok a befektetett tőkéjüket sem tudják visszakapni a cég működésének megszüntetésével. A gazdálkodó egységek válságát előidéző tényezőket két nagy csoportba soroljuk: külső (környezeti) okok: (piacvesztés, piaci helyzet romlása, erősödő konkurencia, kemény árverseny, fogyasztói szokások megváltozása, felgyorsult műszaki fejlődés, politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések), belső (vállalati) okok: (vezetési hiba, rossz piacpolitika, hibás termékpolitika, elégtelen munkaerő, nem hatékony kutatás és fejlesztés). A vállalatok felszámolására vonatkozó jogszabályok az egyes társasági formákban pontosan megszabják a követendő eljárást. Mindaddig, amíg a vállalat pénzügyi lehetőségei megengedik, hogy a felszámolás előtt külső követeléseiket kiegyenlítsék, ez a társaság tulajdonosainak belügye. Abban az esetben, ha erre már nincs lehetőség, a vállalat csődbe jut, és a csődszabályozás jogi keretei között kell eljárnia. 17

20 Csőd A csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az a dósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. A törvény adósnak azt a gazdálkodót tekinti, amely tartozásait az esedékesség után nem tudja kifizetni, vagy 60 napon belül esedékessé váló tartozását előreláthatóan nem tudja kifizetni. A hitelezők körébe azok a természetes és jogi személyek tartoznak, akiknek az adóssal szemben lejárt követelésük van. A vagyonba beletartozik minden, ami a számviteli törvény alapján befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül. Az adós fizetésképtelen, ha elismert tartozását az esedékesség után 60 nappal nem fizette ki, ha a hitelező felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki, akivel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, és aki a csődeljárás során kötött egyezséget nem teljesítette. A csőd lehet önkéntes, ha azt a vállalat maga kéri, illetve a hitelezők is kezdeményezhetik a felszámolási eljárás elindítását, ami miatt a vállalat csődvédelmet kényszerül kérni. Tájékoztatnia kell a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket és a bankszámlákat vezető érintett pénzintézeteket a helyzetről. A bírósági beadványhoz mellékelni kell a cég pénzügyi helyzetének kimutatását, egy három hónapnál nem régibb mérleget, a hitelezők névsorát, a közzétételi költség befizetésének igazolását és nyilatkozatot arról, hogy a cégnek nem volt csőd miatti fizetési haladék az előző három évben. A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, sőt sok esetben lehetőséget teremt a belső átrendezésre és az újrakezdésre Felszámolási eljárás A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésének eszköze. A felszámolás érintettjei az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők, a felszámoló és a bíróság Végelszámolás A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszüntetésének módja. A végelszámolás érintettjei a tevékenységet megszüntető vállalkozás, a hitelezők, a végelszámoló és a bíróság. 18