Suoni italiani di ieri e di oggi. Suoni italiani di ieri e di oggi. Istituto Italiano di Cultura di Budapest. Olasz hangok régen és ma III.

Átírás

1 Suoni italiani di ieri e di oi III. edizione Olasz hanok réen és ma III. évad Budapest_ 15, 29 settembre / 6, 27 ottobre / 17 novembre / 1, 15 dicembre 2014 Suoni italiani di ieri e di oi Olasz hanok réen és ma 2014 III. edizione / évad Budapest_ szeptember 15., 29. / október 6., 27. / november 17. / december 1., 15. Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura 1088 Budapest Bródy Sándor u. 8.

2 Suoni Italiani di ieri e di oi Olasz hanok réen és ma La rassena Suoni italiani di ieri e di oi arriva alla sua III edizione. Ha visto in questi anni succedersi appuntamenti di rande valore per qualità deli interpreti e repertorio eseuito e, naturalmente, continuerà quest anno a coltivare tale ambizione. I concerti, rivolti non solo a un pubblico di esperti, ma anche a chi desideri accostarsi per la prima volta alla rande musica, avranno come caratteristica una spiccata vocazione a un concertismo ustoso ma non privo di qualche particolarità. I eneri musicali spazieranno trasversalmente attraversando i sentieri colti della musica da camera e operistica senza trascurare le suestioni della musica antica e contemporanea, della musica leera e di quella popolare. Quest anno, uno spazio privileiato sarà dato anche alla danza contemporanea e non solo. Ritroveremo la costante del rande repertorio, rappresentato da alcuni capisaldi della letteratura musicale. Ci sarà anche il usto della sorpresa, del pezzo desueto da riscoprire, del ruppo musicale insolito per oranico e enere proposto e ci sarà come sempre il rande esercizio dell interpretazione di artisti di rande valore offerta all ascolto di un pubblico esperto e raffinato. Sette appuntamenti da non perdere, in una cornice unica come quella rappresentata dalla Sala Giuseppe Verdi dell Istituto Italiano di Cultura, nota a tutto il pubblico unherese per la qualità della sua acustica e per la purezza delle sue linee architettoniche. Gina Giannotti Direttore dell Istituto Italiano di Cultura Coordinatore d area Az Olasz hanok réen és ma sorozat harmadik évadjához érkezett. Az elmúlt években az előadók és a repertoár tekintetében is maas színvonalú eseményekre került sor, melyek természetesen idén is folytatódnak. A nemcsak szakavatott, hanem a nay olasz zene iránt általában érdeklődő közönsé számára rendezett koncertek jellezetessée a kiemelkedő, ízléses, ámde eyedi koncertek iránti elhivatottsá. A zenei műfajok átszelik a kamaraés szimfonikus zene kiművelt ösvényeit és nem feledkeznek me a jazz és a népzene sualmazásairól sem. Ebben az évadban a kortárs táncművészetnek is fiyelmet szentelünk. A koncertek között metalálhatjuk a zenei irodalom nayjai által fémjelzett, állandó zenei repertoárt. Ezen túl a melepetés erejével is kívánunk hatni szokatlan, felfedezésre váró darabot, a zenekar összetételét és műfaját tekintve nem szokványos zenei eyüttest kínálva. Olyan elismert művészek előadására is sor kerül, akik mé a szakavatott közönsé tetszését is elnyerik. Hét kihayhatatlan koncertre várjuk Önöket az Olasz Kultúrintézet Giuseppe Verdi termében, mely a mayar közönsé körében nemcsak kiváló akusztikájáról ismert, hanem tiszta építészeti vonalvezetéséről is. Gina Giannotti Az Olasz Kultúrintézet iazatója Területi koordinátor 2 3

3 di oi és ma és ma PROGRAMMA / MŰSOR lunedì 15 settembre 2014 ore / szeptember 15., hétfő óra Giovanni Paisiello / Il mondo della luna / Holdbéli vilá Liszt Ferenc Kamarazenekar, diretta da / vezényel: Franco Piva Allievi del Conservatorio di Santa Cecilia Roma / A római Santa Cecilia Konzervatórium növendékei Reia / Rendezte: Nay Péter Scene e costumi / Díszlet és jelmez: Gelesz Hanna lunedì 29 settembre 2014, ore / szeptember 29., hétfő óra Ior Stravinsky / L histoire du soldat / A katona története Ensemble del Sud, diretto da / vezényel: Marcello Panni Recitanti / Narrátor: Bakos-Kiss Gábor, Laurent Winkler lunedì 6 ottobre 2014, ore / október 6., hétfő óra Danza / Tánc / Traviata / Giuseppe Verdi Artemis Danza Elaborazione musicale / zenei átdolozás: Luca Vianini Coreorafia, reia, scene, luci e costumi / koreoráfia, rendezés, fény és jelmezek: Monica Casadei lunedì 27 ottobre 2014 ore / október 27., hétfő óra : À la vie Duo Alterno / Tiziana Scandaletti soprano / szoprán Riccardo Piacentini compositore e pianista / zeneszerző és zonoraművész lunedì 17 novembre 2014 ore / november 17., hétfő óra Suite italiana AccoENSEMBLE Quartet / Fisarmoniche / Harmonika lunedì 1 dicembre 2014 ore / december 1., hétfő óra Io ho in mente te / Te jársz az eszemben Alti & Bassi lunedì 15 dicembre 2014 ore / december 15., hétfő óra Balli e canti rinascimentali / Reneszánsz táncok és dalok Ensemble La Rossinol 5

4 Suoni Italiani di ieri e di oi OPERA BUFFA Giovanni Paisiello / Il mondo della luna / Holdbéli vilá Prima esecuzione in tempi moderni / Modernkori ősbemutató Orchestra da Camera Liszt Ferenc Orchestra da Camera Liszt Ferenc Liszt Ferenc Kamarazenekar diretta da / vezényel: Franco Piva Reia / Rendezte: Nay Péter Scene e costumi / Díszlet és jelmez: Gelesz Hanna Personai e interpreti / Szereplők: Allievi del Conservatorio di Santa Cecilia Roma A római Santa Cecilia Konzervatórium növendékei Flaminia Clarice Ecclitico Bonafede Ernesto Cecco Sabrina Cortese / So Eun Kyun Liu Mon-Chieh / Veronica Marini Giorio D Andreis Andrea Romeo Choi Deuk Kyu Alessandro Trombettieri lunedì 15 settembre 2014 ore szeptember 15., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura 6 7

5 Suoni Italiani di ieri e di oi Proramma / Műsor Opera iocosa in un Atto (San Pietroburo, 1783) rappresentata per l apertura del nuovo Imperial Teatro di pietra di S. Pietroburo per festeiare il iorno dell incoronazione di S.M.I. Caterina II Poesia di Carlo Goldoni veneziano. Questo dramma fu rappresentato in un atto a S. Pietroburo nel 1783 e riprodotto in Napoli accomodato dall autore in tre atti per il Teatro del Fondo l anno Eyfelvonásos víopera (Szentpétervár, 1783) melyet a szentpétervári új birodalmi kőszínház menyitója alkalmából mutattak be Nay Katalin cárnő mekoronázása napjának meünneplésére Carlo Goldoni verse. A drámát 1783-ban Szentpéterváron eyfelvonásos változatban mutatták be, majd a közönsé a szerző által átalakított három felvonásos változatban láthatta a művet 1784-ben a Teatro Fondo-ban. Revisione / az átiratot készítette: Franco Piva È bella la luna...vista dalla terra attraverso il cannocchiale di un falso astronomo! Tanto più se il viaio è sostituito da un buon sonnifero e vi si possono incontrare belle e docili fanciulle che adorano i vecchi barboi. Dietro questo inanno extraterrestre, naturalmente ci sono di mezzo il denaro, delle fanciulle da sposare, un padre borhese e ricco da inannare, il tutto reso vivo dalla penna di Goldoni e dalla musica di Paisiello. Milyen szép a hold ey álcsillaász távcsövén keresztül! Olyannyira, hoy az utazást ey jó kis altatóval is helyettesíthetjük és találkozhatunk az öre félnótásokért rajonó édes lánykákkal. E möött a földönkívüli csalás möött természetesen ott van a pénz, a férjhez adandó lányok, ey könnyen átverhető azda, polári apa, mely Goldoni tollának és Paisiello zenéjének köszönhetően kel életre. 1 Ouverture 2 Ecclittico e coro di scolari; Recitativo I (Ecclittico, Bonafede): Basta, basta, discepoli 3 Arietta di Bonafede: Ho veduto; Recitativo II (Ecclittico): Se una raazza 4 Arietta di Bonafede: Ho veduto; Recitativo III (Ecclittico): E qui ancor s useria 5 Aria di Ernesto: Pronto sarà il denaro 6 Aria di Clarice: Se vado alla fi nestra; Recitativo IV (Clarice, Flaminia): Eh venite, ermana 7 Aria di Flaminia: Mi palpita il core; Recitativo V (Bonafede, Clarice): Brava, sinora fi lia 8 Aria di Clarice: Son fanciulla da marito Recitativo VI (Bonafede, Ecclittico): Se mandarla potessi 9 Concertato (Clarice, Flaminia, Ecclittico, Bonafede, Ernesto) Recitativo VII (Cecco): Oh questa sì ch è bella 10 Aria di Cecco: Mi fanno ridere 11 Sinfonia e Recitativo (Ecclittico, Bonafede) 12 Sinfonia II e Recitativo Obbliato (Ecclittico, Bonafede) 13 Ballo I 14 Ballo II 15 Ballo III OPERA BUFFA L ORCHESTRA DA CAMERA LISZT FERENC si formò nel 1963 da allievi dell ultimo anno dell Accademia di Musica Liszt Ferenc. Il primo direttore dell orchestra fu Friyes Sándor, leendario professore dell Accademia. In seuito alla sua morte, nel 1979, l Orchestra è stata diretta dall eccellente violinista János Rolla. Nell arco di una attività cinquantennale l Orchestra ha conseuito una fama internazionale, tenendo concerti in più di cinquanta Paesi ed esibendosi in prestiiose sale da concerto quali la Carneie Hall di New York, la Suntory Hall di Tokyo, il Teatro dell Opera di Sydney, il Théatre de la Ville di Parii, e Concertebouw di Amsterdam. L orchestra ha al suo attivo numerose tournée nell ambito delle quali ha tenuto concerti in quasi tutti i Paesi europei, neli Stati Uniti, in Australia, in Giappone ma anche nell America del Sud, in India e in Cina, suonando insieme a noti solisti come Jean- Pierre Rampal, Isaac Stern, Msztyiszlav Rosztropovics, Zoltán Kocsis, Maurice André, András Schiff, Emmanuel Pahud e Gábor Boldoczki. L Orchestra ha inciso più di 200 dischi per le case discorafi che Hunaroton, Erato, Teldec, EMI, Quintana e CBS-Sony Classic. Nel 2013, in occasione del 50 anniversario della sua fondazione, l Orchestra ha eseuito una tournée mondiale esibendosi in Germania, in Svizzera, nell America del Sud, nei Paesi Bassi, a Vienna, in Russia e in Cina. LISZT FERENC KAMARAZENEKAR 1963-ban alakult a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vézős növendékeiből. Első zeneiazatójuk Sándor Friyes, a Zeneakadémia leendás professzora volt, akinek a halála után, 1979-ben, Rolla János kiváló heedűművész vette át a zenekar irányítását. Fél évszázados működésük során nemzetközi hírnévre tettek szert, több mint ötven orszában adtak koncertet, és felléptek a new york-i Carneie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a sydney-i Operaházban, a párizsi Théatre de la Ville-ben, valamint az amszterdami Concertebouw-ban is. Rendszeresen hanversenyeznek Európa szinte minden orszáában, többször is mehívták az eyüttest az Eyesült Államokba, Ausztráliába és Japánba, de eljutottak Dél-Amerikába Indiába és Kínába is. Koncertjeiken és lemezeiken olyan kiváló szólistákkal muzsikáltak eyütt, mint Jean-Pierre Rampal, Isaac Stern, Msztyiszlav Rosztropovics, Kocsis Zoltán, Maurice André, Schiff András, Emmanuel Pahud és Boldoczki Gábor. A zenekar eddi több mint 200 hanlemezfelvételt készített a Hunaroton, az Erato, a Teldec, az EMI, a Quintana és a CBS-Sony Classic kiadókkal ban a zenekar fennállásának 50. évfordulója alkalmából vilákörüli turnéra indultak. Nay sikerrel léptek fel Németorszában, Svájcban, Dél- Amerikában, Hollandiában, Bécsben, Oroszorszában és Kínában is. In collaborazione con il Conservatorio Santa Cecilia di Roma, l Orchestra da Camera Liszt Ferenc e il Teatro Nazionale Unherese Partnerünk a római Santa Cecilia Konzervatórium, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Nemzeti Színház 8 9

6 Suoni Italiani di ieri e di oi Franco Piva OPERA BUFFA FRANCO PIVA ha conseuito al Conservatorio di Venezia i diplomi di Composizione e di Pianoforte e si è laureato in Lettere moderne, con una tesi sulla Dodecafonia poi pubblicata, all Università di Padova. È stato docente in diversi Conservatori (Padova, Verona, Rovio, Pesaro) e Direttore di alcuni Licei musicali (Rovio, Treviso, Faenza) e dei Conservatori di Rovio e di Peruia. È stato Direttore artistico del Conservatorio del Tolima, in Colombia. Ha collaborato con l Istituto di Musica della Fondazione Giorio Cini di Venezia per studi e ricerche sulla fi ura e sull opera di Baldassarre Galuppi. Ha diretto il Centro di studi musicali dell Università di Padova, il Centro Studi e Ricerche musicali di Venezia, l Operastudio Centro internazionale per il teatro musicale da camera e l Accademia internazionale di musica (Peruia-Firenze). Ha revisionato, pubblicato, diretto e reistrato Opere di Galuppi, Vivaldi, Paisiello, Cimarosa, Salieri, Donizetti, Generali e Bellini (frammenti dell Ernani ), quasi tutte in prima ripresa moderna. Ha inciso per la Mondiodis di Parii e per la Classico Records di Firenze (Ricordi); incide per la Boniovanni di Bolona e per altre Case discorafi che italiane. Ha realizzato numerosi cicli di trasmissioni radiofoniche, soprattutto per la RAI e la RSI. Ha diretto concerti e recite con complessi e orchestre da camera e sinfoniche europee, latinoamericane e americane. Come compositore ha un cataloo di 106 opere (oranici cameristici diversi, orchestra da camera e orchestra sinfonica, teatro) in buona parte edite ed eseuite in importanti centri italiani, europei e americani. FRANCO PIVA a Velencei Konzervatóriumban vézett zeneszerzés és zonora tanszakon. Ezt követően bölcsészettudományi diplomát szerzett a Padovai Eyetemen a dodekafóniáról írott, később mejelenésre is kerülő szakdolozatával. Tanított számos olasz konzervatóriumban (Padova, Verona, Rovio, Pesaro). Több zeneművészeti iskolánál (Rovio, Treviso, Faenza), valamint a Roviói és a Peruiai Konzervatóriumnál iazatói posztot töltött be. Kolumbiában a Tolimai Konzervatórium művészeti iazatója volt. Eyüttműködött a velencei Giorio Cini Alapítvány Zenei Intézetével a Baldassare Galuppi alakjáról és műveiről szóló kutatásban. Olyan intézményeknek volt az iazatója, mint a Padovai Eyetem Zenetudományi Központja, a Velencei Zenetudományi és kutatási Központ, az Operastudio Kamarazenei és Színházi Nemzetközi Központ, valamint a Nemzetközi Zenei Akadémia (Peruia-Firenze). Elkészítette és mejelentette Galuppi, Vivaldi, Paisiello, Cimarosa, Salieri, Donizetti, Generali és Bellini (részletek az Ernani -ból) műveinek átiratát. A darabokat Piva vezényletével modern ősbemutató formájában ismerhette me a közönsé és hanlemezen is mejelentek. Felvételeket készített a párizsi Mondiodis és a fi renzei Classico Records (Ricordi) számára; valamint a bolonai Boniovanninál és más olasz hanlemezyártó cénél. Több rádiós zenei közvetítés fűződik a nevéhez, melyeket a RAI-nál és az RDSI-nél vettek fel. Koncerteket és zenei előadásokat diriált európai, latin-amerikai és amerikai szimfonikus és kamarazenekarokkal. Zeneszerzőként mintey 106 művet tartalmazó yűjteményt tudhat maáénak (köztük különböző kamaraformációkra, kamara- és szimfonikus zenekarokra és színházaknak írt műveket), mely nay részét kiadták és bemutatták a nayobb olasz, európai és amerikai zenei intézményekben

7 Suoni Italiani di ieri e di oi TEATRO MUSICALE Ensemble del Sud 12 Histoire du Soldat / La Storia del Soldato / A katona története (1918) di Ior Stravinskij testo di / szöve: Charles-Ferdinand Ramuz tratto dalla raccolta di fiabe popolari russe di Alexander Afanas iev / Alexander Afanaszjev orosz népmese yűjteményéből Recitanti / Narrátor: Bakos-Kiss Gábor, Laurent Winkler Ensemble del Sud diretto da / vezényel: Marcello Panni Stefan Biro, violino/heedű, Giuseppe Capodivento, contrabbasso/naybőő, Roberto D Urbano, clarinetto/klarinét, Dario Catanzano, faotto/faott, Luii D Urso, cornetta/kürt, Giuseppe De Marco, trombone/harsona, Francesco Manialardo, percussione/ütősök. lunedì 29 settembre 2014 ore szeptember 29., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura Histoire du S oldat 13

8 Suoni Italiani di ieri e di oi Proramma / Műsor Lo spettacolo, ideato nel 1918 da Ior Stravinskij unitamente allo scrittore svizzero Charles- Ferdinand Ramuz, in piena uerra mondiale e in un momento di crisi economica enerale, si sarebbe dovuto svolere in una sorta di teatrino ambulante, facilmente trasportabile da una località all altra della Svizzera. L idea si dimostrò irrealizzabile, anche per l epidemia di infl uenza spanola che prostrò tutta l Europa alla fi ne della uerra. Fu così che la Storia del Soldato fu restituita alla cornice colta e raffi nata del teatro di Losanna, a uerra fi nita il 28 settembre 1918, direttore Ernest Ansermet, scene e costumi di Réné Auberjonois. La storia racconta le vicende di un soldato, in marcia per rientrare per una licenza al suo paese dalla uerra, che si imbatte nel Diavolo. Nella prima parte il malino lo seduce con un libro che prevede il futuro e rende ricchissimi, ma in cambio li sottrae l anima rappresentata da un violino. Nella seconda parte il soldato salva dal letaro la fi lia del Re, razie al violino che ha recuperato dal Diavolo, una volta perdute al ioco tutte le sue ricchezze in una partita a carte. Sposato felicemente con la Principessa, è colto però dalla nostalia del suo piccolo paese natio. Si rimette di nuovo in cammino, ma sulla via del ritorno appena varcato il confi ne, è riacciuffato dal Diavolo per l eternità. Az Ior Sztravinszkij és a Charles-Ferdinand Ramuz svájci író ötlete alapján 1918-ban, a háború és a azdasái válsá kellős közepén született előadásnak ey vándorszínház előadásában kellett volna létrejönnie, hoy könnyen elvihető leyen Svájc eyik szeletéből a másikba. Azonban az ötlet mevalósíthatatlannak tűnt a háború véén jelentkező, eész Európát sújtó spanyolnátha járvány miatt is. Íy történt me az, hoy A katona története a háború befejezését követően, szeptember 28-án Ernest Ansermet rendezésében, Réné Auberjonois díszleteivel és jelmezeivel visszakerült a Lausanne-i Színház kulturált és kifi nomult környezetébe. A történet ey katonáról szól, aki miután enedélyt kap hazafelé baktat a háborúból és út közben belebotlik az Ördöbe. Az első részben a Rossz ey olyan mindenttudó könyvvel kecseteti a katonát, amely memutatja a jövőt és azdaá teszi, cserébe viszont elveszi tőle a lelkét ábrázoló heedűjét. A második részben a katona meyóyítja a Király lányát a heedűnek köszönhetően, melyet visszaszerez az Ördötől, miután ey kártyajátékban minden vayonát elveszítette. Ezután a katona boldoan eybekel a Hercenővel, de honváyat érez szülőfaluja iránt. Újból útra kel, hoy hazalátoasson. Visszaúton azonban, miután átlépi a határt, az Ördö örökre maával raadja. TEATRO MUSICALE ENSEMBLE DEL SUD si è costituito a Lecce nel 2011 nel seno dell Orchestra Sinfonica Tito Schipa di Lecce su impulso di Marcello Panni, che ne è stato direttore artistico dal 2008 al Nel 2011 l Ensemble del Sud ha debuttato al Teatro Paisiello di Lecce con la Storia del Soldato, reia e coreorafi a di Toni Candeloro. In seuito l ha riproposta in forma di concerto in Marocco in occasione deli Incontrifès Nel ennaio 2013, Peppe Servillo ha presentato la sua versione in napoletano della Storia del Soldato con l ensemble salentino, ancora a Lecce ai Cantieri Teatrali Koreja. Nel maio 2013 l Ensemble è invitato al festival Harmonies de Printemps di Fès per la prima assoluta dei Popsons 2013, trascrizioni da celebri brani lirici e popolari scritte appositamente da Marcello Panni per l Ensemble. Lo stesso proramma è stato poi riproposto in diversi concerti estivi nel Salento, a Roma, per i concerti del Quirinale di Radio 3, e ancora in tournée in Unheria, all Istituto italiano di Cultura di Budapest e al Teatro di Miskolc, e a Londra nell ottobre Nel 2014 l Ensemble ha riproposto La Storia del Soldato nei teatri puliesi di Brindisi, Lecce e a Bari al Teatro Petruzzelli. L Ensemble del Sud è stato invitato a partecipare con l Histoire alla iornata che Rai Radiotre dedica al centenario dello scoppio della prima uerra mondiale il 29 lulio 2014 in diretta radiofonica europea da Trento. ENSEMBLE DEL SUD a leccei Tito Schipa Szimfonikus Zenekaron belül jött létre 2011-ben Marcello Panni kezdeményezésére, aki 2008 és 2012 között a zenekar művészeti iazatója volt. Az Ensemble del Sud 2011-ben debütált a leccei Paisiello Színházban A katona története című előadásával, Toni Candeloro rendezésben és koreoráfi ájával. Később az eyüttes koncert formájában adta elő a művet Marokkóban az Incontrifòs 2012 keretében januárjában Peppe Servillo nápolyi változatban mutatta be a darabot a salentói eyüttessel Leccében, a Koreja Reformszínházban májusában az eyüttes mehívást kapott a fèsi Harmonies de Printemps fesztiválra a Popsons 2013 ősbemutatójával, melynek proramjában híres operarészletek és ismert népdalok szerepelnek Marcello Panni átiratában. Uyanezt a proramot több nyári koncerten bemutatták Salentóban, Rómában, a Radio 3-nek a Quirináléban rendezett koncertjein, ey turné keretében Mayarorszáon az Olasz Kultúrintézetben és a Miskolci Nemzeti Színházban, valamint 2013 októberében Londonban ben a Zenekar ismét bemutatta A katona történetét Brindisi és Lecce színházában, valamint Bariban a Petruzzelli Színházban. A darabbal az eyüttes mehívást kapott a Rai- Radiotre részéről az első viláháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emléknapra, július 29-re, melyet Trentóból közvetítettek élőben. In collaborazione con l Istituto Francese di Budapest e il Teatro Nazionale Partnereink a Francia Intézet és a Nemzeti Színház 14 15

9 Suoni Italiani di ieri e di oi Ensemble del Sud TEATRO MUSICALE MARCELLO PANNI Compositore e direttore d orchestra romano, dalla fine deli anni 70 è ospite reolare delle principali istituzioni musicali italiane e dei più importanti teatri lirici internazionali, quali l Opéra di Parii, il Metropolitan di New York, il Bolshoi di Mosca, la Staatsoper di Vienna, la Deutsche Oper, il Covent Garden, il Liceu di Barcelona. Panni ha composto diverse opere liriche: Hanjo per il Maio Musicale Fiorentino (1994); Il Giudizio di Paride, per l Opera di Bonn (1996), The Banquet (Talkin about Love), libretto di Kenneth Koch, per l Opera di Brema (1998) e ripresa più volte in Italia. Nell aprile 2005 ha presentato al Teatro San Carlo di Napoli l opera in due atti Garibaldi en Sicile. Per la cattedrale di Nizza ha scritto nel 2000 una Missa Brevis, per il Duomo di Milano nel 2004 il mottetto Laudate Dominum, e per il Festival di Spoleto 2009 ha composto l oratorio in due parti Apokàlypsis su testo tratto da San Giovanni, in collaborazione con il cardinal Ravasi. Nel 1994 Marcello Panni è nominato direttore artistico dell Orchestra dei Pomerii Musicali di Milano e quasi contemporaneamente, direttore musicale dell Opera di Bonn. Nel settembre del 1997 assume la carica di direttore musicale dell Opera e dell Orchestra Filarmonica di Nizza. Dal è direttore artistico dell Accademia Filarmonica Romana. Nell autunno 2000 lascia l Opera di Nizza per ricoprire il posto di consulente artistico al Teatro San Carlo di Napoli che mantiene per due staioni. Dal 2007 al 2009 ha ripreso la direzione artistica dell Accademia Filarmonica Romana. È stato direttore artistico e principale dell Orchestra Sinfonica Tito Schipa di Lecce dal 2008 al Nel 2003 è nominato Accademico di Santa Cecilia e attualmente è vicepresidente dell Accademia Filarmonica Romana. MARCELLO PANNI római zeneszerző és karmester. A 70-es évek véétől a lefontosabb olasz fesztiválok és nemzetközi hanversenytermek állandó vendée köztük a Párizsi Opera, a New York-i Metropolitan, a moszkvai Bolsoj, a bécsi Staatsoper, a Deutsche Oper, a Covent Garden, a barcelonai Liceu. Panni számos operát szerzett mint a Hanjo a Maio Musicale Fiorentino számára (1994); Il Giudizio di Paride a Bonni Operaház számára (1996), The Banquet (Talkin about Love), Kenneth Koch librettójával a Brémai Operaház számára (1998), melyet többször bemutattak Olaszorszában is áprilisában mutatta be a nápolyi San Carlo Színházban a Garibaldi en Sicile című kétfelvonásos operát ben a nizzai katedrálisnak írta a Missa Brevis című művét, 2004-ben a milánói dómnak a Laudate Dominum című motettáját, 2009-ben pedi a Spoletói Fesztiválra szerzett ey két részes oratóriumot Apokàlypsis címmel Szent János szövee alapján, Ravasi bíboros eyüttműködésével ben Marcello Pannit a milánói Pomerii Musicali Zenekara művészeti iazatójának nevezték ki és ekkor választották a Bonni Operaház zenei iazatójává is szeptemberében a Nizzai Operaház és Filharmonikus Zenekar zenei iazatója lett és 2004 között az Accademia Filarmonica Romana művészeti iazatója volt őszén eljött a Nizzai Operától, hoy két évadon keresztül a nápolyi San Carlo Színházban dolozzon művészeti konzulensként től 2009-i ismét művészeti iazató volt az Accademia Filarmonica Romana-n és 2012 között a leccei Tito Schipa Szimfonikus Zenekar művészeti iazatója és vezetője ban a Santa Cecilia Zenekadémia tanárává nevezték ki és jelenle az Accademia Filarmonica Romana elnökhelyettese

10 Suoni Italiani di ieri e di oi DANZA Traviata Artemis Danza Coreorafia, reia, scene, luci e costumi koreoráfia, rendezés, díszlet, fények és jelmezek: Monica Casadei Assistente alla coreorafia/koreoráfus-asszisztens: Elena Bertuzzi Traviata Musiche/zene: Giuseppe Verdi Elaborazione musicale/zenei átdolozás: Luca Vianini Drammaturia musicale/zenei dramaturia: Alessandro Taverna Compania Artemis Danza/Monica Casadei Artemis Danza lunedì 6 ottobre 2014 ore október 6., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura 18 19

11 Suoni Italiani di ieri e di oi Proramma / Műsor DANZA Traviata è il primo capitolo del proetto dedicato a Giuseppe Verdi, una proposta in danza dei melodrammi più celebri del compositore di Busseto, a cui è seuito nel ennaio 2012 Rioletto con debutto al Théâtre de Suresnes Jean Vilar di Parii e, in occasione del bicentenario della nascita di Verdi e Waner su commissione del Teatro Comunale di Bolona, La Doppia Notte. Aida e Tristan, accompanata dal vivo dall Orchestra del Teatro stesso, sulle musiche di Giuseppe Verdi e Richard Waner, con elaborazione musicale del Maestro Claudio Scannavini. (...) Traviata è un viaio coreorafi co in cui la danza e l opera duettano dando corpo a un fl uire di immaini sbriliato da qualsiasi volontà di aderenza didascalica, eppure leato a doppio fi lo al dramma di Violetta. Viaio in cui vibra il sentimento amoroso di chi spera, leato traicamente alla sensazione di sapere che tutto fi nisce, mentre si consuma il confl itto tra sinolo e società, pubblica facciata e privato sentire. (...) Traviata ha sinifi cato per Casadei e i suoi collaboratori, da Alessandro Taverna, autore della drammaturia musicale, a Luca Vianini, che ha curato l elaborazione musicale, entrare nel dramma di Violetta, di questa donna a cui è neata la speranza di un sentimento d amore. Perché, se come prostituta felice del suo ruolo poteva essere interata nascostamente dalla società, da cortiiana animata dal desiderio di uscire dal suo destino, non poteva che essere punita dalla malattia, dalla morte, dal disprezzo. Uccisa dall ipocrisia del coro. (...) (Appunti da una conversazione con Monica Casadei intorno a Corpo a Corpo di Francesca Pedroni) Artemis Danza A Traviata a Giuseppe Verdinek szentelt projekt első fejezete, a bussetói zeneszerző lehíresebb melodrámáinak első, táncelőadás formájában bemutatott műve. Ezt a művet 2012-ben a Rioletto követte, melynek bemutatójára a párizsi Théâtre de Suresnes Jean Vilar Színházban került sor a Verdi és Waner születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett Dupla éjszaka: Aida és Trisztán eseményen, a Bolonai Városi Színház mebízásából. Az esten a társulatot a színház zenekara kísérte élőben Giuseppe Verdi és Richard Waner zenéjével, Maestro Claudio Scannavini zenei átdolozásában. (...) A Traviata ey koreoráfi ai utazás, melyben a tánc és az opera duettje kel életre miközben olyan képek sorozatát idézi fel, melyek bár nem tanító jelleűek, méis kettős szálon kapcsolódnak Violetta drámájához. Olyan utazás ez, melyből szinte suárzik a reménykedő szerelmi érzése, az a traikus tudat, hoy minden véet ért, és közben részesei vayunk az eyén és társadalom, a külső látszat és az eyéni érzelem közötti konfl iktusnak. A Traviata Casadei és munkatársai mint például Alessandro Taverna, a zenei dramatur és Luca Vanini, a zenei átdolozás szerzője számára a szerelmi érzés reményétől mefosztott Violetta drámájához való közeledést jelenti. Mert mí ezt a nőt a helyzetével eléedett boldo prostituáltként el tudta volna foadni a társadalom, addi a sorsától memenekülni kívánó kurtizánként nem lehetett más a büntetése, mint a betesé, a halál, a mevetés. Akit véül a kórus képmutatása taszít a halálba (...) (Feljeyzések Francesca Pedroninak a Monica Casadei-jel történő beszéletéséből, a Verdi testközelből projektet illetően) 20 21

12 Suoni Italiani di ieri e di oi MONICA CASADEI Di oriine ferrarese e laureata in Filosofi a con una tesi su Platone e la danza, dopo una carriera aonistica in innastica ritmica, si dedica allo studio della danza classica e moderna, prima in Italia, poi al The Place di Londra, infi ne a Parii dove si trasferisce sul fi nire deli anni 80. Qui, decisivi nel suo percorso formativo, in particolare, i coreorafi Pierre Doussaint e Isabelle Doubouloz, così come le contaminazioni derivate dalla pratica delle arti marziali: frequenta a Parii l Académie des Arts Martiaux et Arts Contemporaines diretta dal maestro André Conard Hanshi So shihan, conseue il rado di 2 dan di Aikido e il diploma di insenamento di Aikishintaiso all Académie Autonome d Aikido Kobayashi Hirokazu. Nel 1994 fonda in Francia la Compania Artemis Danza, con la quale si trasferisce in Italia nel 1997 e dal 1998 al 2007 è in residenza al Teatro Due-Teatro Stabile di Parma e Reio Emilia. Ad oi la Compania ha realizzato oltre trenta creazioni fi rmate da Monica Casadei, cui si affi ancano le coreorafi e per numerosi spettacoli teatrali e d opera lirica, la promozione di opere di iovani autori e numerose iniziative formative, nella duplice accezione di perfezionamento professionale per danzatori e attori e avvicinamento ai codici della danza per il più vasto pubblico. Monica Casadei è inoltre direttrice artistica, dal 2002, della rassena Danza del III Millennio al Teatro Due di Parma e al Teatro delle Briciole Solares Fondazione delle Arti di Parma; dal 2002 al 2005 del Festival Corpi Multipli al Teatro Rossini di Luo di Romana; e dal 2002 al 2006 della rassena La Danza Altrove al Teatro H.O.P. Altrove di Genova. Ha ricevuto il Premio della critica Danza&Danza 2000 (Milior coreorafa della nuova enerazione) e il Premio Anita Bucchi 2007 per Cuba La rivoluzione eneretica (Milior coreorafi a dell anno). A partire dal 2005 Monica Casadei si dedica intensamente alla realizzazione di Artemis incontra culture altre, un proetto di residenze artistiche e tournée della Compania all estero (Brasile, Cuba, Messico, India, Turchia, Vietnam, Corea, Giappone, Indonesia, Sinapore, Filippine, Malesia, Russia, Africa e Stati Uniti d America) che ha dato vita non solo a spettacoli, ma anche a laboratori, pubblicazioni, video, reportae e mostre fotorafi che. Parallelamente sviluppa il Proetto Verdi ( ) in coproduzione con il Festival Verdi di Parma, il Teatro Comunale di Ferrara e il Théâtre de Suresnes Jean Vilar di Parii. La Compania Artemis Danza è sostenuta dal Ministero per i Beni e le Attività Culturali, dalla Reione Emilia Romana, dalla Provincia e dal Comune di Parma; per numerosi proetti all estero dal Ministero deli Affari Esteri e dalla Reione Emilia Romana Assessorato alla Cultura e Cultura d Europa. Nel 2007 è inoltre membro del WDA-World Dance Alliance Europe sotto l eida del IDC-ITI/UNESCO. Coproduzione Fondazione Teatro Comunale di Ferrara, Festival Verdi Parma/ Ferrara Városi Színházának Alapítványa, Festival Verdi Parma kooprodukciója Con il contributo di Ministero per i Beni e le Attività Culturali, Reione Emilia Romana-Assessorato alla Cultura, Provincia e Comune di Parma/ A Kulturális Javak és Tevékenyséek Minisztériumának, Emilia Romana Tartomány Kulturális Főosztályának, Párma Meye és Városának hozzájárulásával. DANZA MONICA CASADEI Ferrarában született. Filozófi ából diplomázott a Platonról és a táncról szóló szakdolozatával. Ritmikus sportimnasztikai sportpályafutását követően klasszikus és modern táncot tanult először Olaszorszában, majd a londoni The Place-ben, véül pedi Párizsban, ahová a 80-as évek véén ki is költözött. Itt szakmai pályafutását tekintve Pierre Doussant és Isabelle Doubouloz koreoráfusok uyanolyan nay hatást yakoroltak rá, mint a harcművészetek yakorlásához köthető inspirációk: Párizsban az André Conard Hanshi So shihan mester vezette Académie des Arts Martiaux et Arts Contemporaines intézményben 2 danos aikido mesteri fokozatot kapott, valamint az Aikido Kobayashi Hirokazu Autonóm Akadémián Aikishintaiso tanítására joosító diplomát szerzett ben Franciaorszában mealapította az Artemis Danza Társulatot, mellyel 1997-ben Olaszorszába költözött és 2007 között a társulat székhelye a Teatro Due-Teatro Stabile di Parma e Reio Emilia volt. Monica Casadei és társulata nevéhez eddi több mint harminc alkotás fűződik, köztük számos, színházi művekhez és operákhoz kapcsolódó tánckoreoráfi a, fi atal szerzők műveinek bemutatása, több képzési jelleű kezdeményezés, melyek eyrészt a táncosok és színészek szakmai továbbképzését, másrészt pedi a szélesebb közönsének szánt táncművészet szabályaihoz való közeledést célozzák. Monica Casadei 2002-től a pármai Teatro Due és a Teatro delle Briciole Solares Fondazione delle Arti La Danza del III Millennio művészeti szemléjének művészeti iazatója; 2002-től 2005-i uyanezt a tisztséet töltötte be a romanai Teatro Rossini di Luo Corpi Multipli Fesztiválján; mí 2002 és 2006 között a La Danza Altrove szemlének volt a művészeti iazatója a enovai H.O.P. Altrove Színháznál. Elnyerte a Danza&Danza 2000 kritikai díját (az új nemzedék lejobb koreoráfusa kateóriában) valamint az Anita Bucchi 2007 díjat a Kuba Az eneriaforradalom című művéért (az Év lejobb koreoráfi ája kateóriában) től Monica Casadei aktívan részt vesz az Artemis és más kultúrák találkozása projekt mevalósításában, külföldi fellépések, hosszabb vendészereplések szervezésével (Brazília, Kuba, Mexikó, India, Törökorszá, Vietnám, Korea, Japán, Indonézia, Sinapúr, Fülöp-szietek, Malajzia, Oroszorszá, Afrika, Amerikai Eyesült Államok). A terv keretében az előadások kívül szemináriumok és kiállítások valósultak me, videók, kiadványok és riportok láttak napviláot. Monica Casadei a fentivel párhuzamosan a Verdi Projekt ( ) mevalósításán is fáradozik a Pármai Verdi Fesztivál, a Ferrarai Városi Színház és a párizsi Théâtre de Suresnes Jean Vilar eyüttműködésével. Az Artemis Danza Társulat támoatója az Olasz Kulturális Javak és Tevékenyséek Minisztériuma, Emilia Romana Tartomány, Párma Meye és Városa; számos külföldi projekt mevalósításában az Olasz Külüyminisztérium és Emilia Romana Tartomány Kulturális és Európai Kulturális Főosztálya nyújt seítséet ben a társulat taja lett az IDC-ITI/UNESCO éisze alatt működő WDA-World Dance Alliance Europe/Tánc Vilászövetsének

13 Suoni Italiani di ieri e di oi RECITAL Duo Alterno : À la vie! Lettere di uerra e poesie d amore nel centenario della Grande Guerra Levelek és szerelmes versek a Nay Háború 100. évfordulóján Duo Alterno Tiziana Scandaletti soprano / szoprán Riccardo Piacentini compositore e pianista / zeneszerző és zonoraművész Proramma / Műsor Alfredo Casella ( ) L adieu à la vie (1914) O toi, suprême accomplissement de la vie Mort, ta servante, est à ma porte A cette heure du départ Dans une salutation suprême (testi di Rabindranath Taore, tr. Andrè Gide) Riccardo Piacentini (1958) À la vie (1ª parte) (2014) per pianoforte preparato, video-proiezioni e foto-suoni (su due opere pittoriche di Kazimir Malevic [L aviatore, 1914] e Umberto Boccioni [Dinamismo di una testa d uomo, 1914], testi di Rainer Maria Rilke) Alberto Colla (1968) Da Rilke Lieder (2005) Irre im Garten Dedicato al Duo Alterno (testo di Rainer Maria Rilke) Adriano Guarnieri (1947) Rilke Lieder (2012) Dedicato al Duo Alterno (testi di Rainer Maria Rilke scritti nel 1914) Riccardo Piacentini (1958) À la vie (2ª parte) (2014) per pianoforte preparato, videoproiezioni e foto-suoni (su due opere pittoriche di Kazimir Malevic [L aviatore, 1914] e Umberto Boccioni [Dinamismo di una testa d uomo, 1914], testi di Rainer Maria Rilke) Francesco Paolo Tosti ( ) Da Consolazione (1916) Non pianer più Sona, sona, mia cara anima! Settembre (di : l anima tua m ascolta?...) Mentre che fra le tende scolorate... (testi di Gabriele D Annunzio) lunedì 27 ottobre 2014 ore október 27., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura : Á la vie! 25

14 Suoni Italiani di ieri e di oi : À la vie Vi si coniuano musiche, poesie (e più in enere opere letterarie), lavori fi urativi che in modi diversi riconducono al Il capolavoro che apre il proramma, L adieu à la vie, scritto all esplodere della Grande Guerra dal compositore e pianista Alfredo Casella, è una dolce e intensissima meditazione sui testi commossi del premio Nobel per la Letteratura Rabindranath Taore nella traduzione di Andrè Gide. Il brano À la vie scritto cent anni dopo da Riccardo Piacentini, dà il nome all intero proramma estrapolando l ultima parte del titolo di Casella e reindirizzandone il senso; è un omaio a due eniali fi ure artistiche del primo Novecento, il russo Kazimir Malevic e l italiano Umberto Boccioni, che nel 1914 lavorarono rispettivamente a due delle opere fi urative più iconiche di quel periodo, L aviatore e Dinamismo di una testa d uomo. Il brano si avvale, oltre che dei contributi pittorici, di testi scritti neli stessi anni da Rainer Maria Rilke ed è per pianoforte preparato, voce del pianista, video-proiezioni e foto-suoni (estratti dal paesaio sonoro reistrati dallo stesso autore). La seconda parte del proramma, riaanciandosi al nome di Rilke, comprende due lavori dedicati al Duo Alterno da compositori italiani viventi su testi del rande poeta austro-boemo. Anche qui il riferimento è ali anni della Grande Guerra, in particolare con i densi e poliespressivi Rilke Lieder (in traduzione italiana) del mantovano Adriano Guarnieri, i cui testi parlano inquietamente d amore. Questi brani sono caratterizzati da una scrittura pittorafi ca di raro fascino nella quale il manoscritto assume le sembianze di un opera fi urativa che si fa musica. Ad essi prelude una lirica rilkiana del compositore alessandrino Alberto Colla, lavoro di impressionante trasparenza sul tema della follia. A conclusione, l ultimo capolavoro del più rande dei compositori cameristi vocali italiani, Francesco Paolo Tosti, scritto nel mezzo della Guerra poche settimane prima di morire : À la vie melyben az 1914-es évekre különböző módon utaló zenék és versek (illetve irodalmi művek), valamint képzőművészeti alkotások találkoznak. A proramot nyitó főmű, a L adieu à la vie, a háború kirobbanásakor íródott. Szerzője Alfredo Casella zeneszerző és zonoraművész. A mű, mely az irodalmi Nobel-díjas Rabindranath Taore szöveére íródott, André Gide fordításában, ey kellemes és beható elmélkedés. Riccardo Piacentini zeneszerzőnek a száz évvel később készült À la vie című műve az eész műsor címét adja, kiemelve Casella darabja címének utolsó részét és utalva annak értelmére; tiszteletadás a XX. század első felének két zseniális művészének, az orosz Kazimir Malevicsnek és az olasz Umberto Boccioninak, akik 1914-ben a korszakot fémjelző két nay képzőművészeti alkotáson, a L aviatore (A repülő) és a Dinamismo di una testa d uomo (Ey férfi fej dinamizmusa) műveken munkálkodtak. A darab a festészeti illusztrációkon kívül Rainer Maria Rilke szöveeire is épül és preparált zonorára, a zonoraművész hanjára, videóvetítésre és hanos fotókra (a szerző által készített hankörnyezetből származó kivonatok) íródott. A proram második felében mé mindi Rilke nevéhez kapcsolódva két, a Duo Alternónak írott darab található, melyek ma is élő olasz zeneszerzők osztrák-cseh szöveek ihlette szerzeményei. Ezek a darabok is a Nay Háború éveire utalnak, elsősorban a mantovai zeneszerző Adriano Guarnieri mély értelemmel és többféle kifejezési erővel bíró Rilke Lieder-ével (olasz fordításban), melynek szöveei nyuhatatlanul a szerelemről szólnak. Ezekre a darabokra az a ritka bájjal rendelkező festői meoldás jellemző, melyben a kézirat ey képzőművészeti alkotás látszatát kelti, mely a zenében nyer kifejezést. Mindehhez bevezetést nyújt Alberto Colla alessandriai zeneszerző rilkei líraisáa, az őrület témáját lenyűöző tisztasáal bemutató mű. Zárásképp az eyik lenayobb olasz vokális kamarazenei zeneszerző, Francesco Paolo Tosti leutolsó főműve csendül fel, melyet a háború alatt, néhány héttel halála előtt írt. RECITAL Il DUO ALTERNO è considerato uno dei punti di riferimento nel repertorio vocalepianistico dal Novecento storico ai contemporanei. Dal suo debutto a Vancouver nel 1997 a oi, ha portato la musica contemporanea italiana in oltre 40 Paesi di 5 continenti. Il Duo si è esibito in Arentina (1998, 2004), Australia (2004/8/10), Austria (2007/14), Azerbaijan (2014), Belio (2002/5), Brasile (2012), Canada (1997, 2003/8/9/13/14), Cina (2002/7/8/10), Corea (2001), Croazia (2014), Danimarca (1999, 2008), Etiopia (2010), Finlandia (1998/9/2010), Francia (2001/10), Germania (2007/8/9/12/13), Giappone (2006/7), Hon Kon (2011), India (2004), Indonesia (2001/4), Kazakistan (2001), Lettonia (2009), Lituania (2009), Malta (2011), Monolia (2007/10), Norveia (1999, 2002), Olanda (2005), Perù (2012), Polonia (2011), Repubblica Ceca (2009/10/12/13), Reno Unito (2001/13), Russia (2005/9/14), Serbia (2008/10/12), Sinapore (2001/2/3/10), Spana (2011), Svezia (1999, 2008), Stati Uniti (2000/3/5/6/7/8/9/10/12/13/14), Svizzera (2013), Turchia (2005), Ucraina (2009), Unheria (2011), Uzbekistan (1998/9), Venezuela (2012). Numerose anche le performance in Italia, dal Festival MiTo di Torino alla Società dei Concerti e I Pomerii Musicali di Milano, l Accademia Santa Cecilia di Roma, il Teatro La Fenice di Venezia, I Teatri di Reio Emilia, l Accademia Filarmonica, il Centro La Soffi tta e il Teatro Comunale di Bolona, il GAMO di Firenze, il Festival Millemondi di Napoli, li Amici della Musica di Pistoia, le Associazioni Musica d oi, Nuovi Spazi Musicali e Nuova Consonanza di Roma, ecc. DUO ALTERNO a történelmi XX. századtól napjainki terjedő ének- és A zonorarepertoár eyik jeles képviselője. Az 1997-es vancouveri bemutatkozásuktól napjainki terjedő időszakban a kortárs olasz zenét öt kontinens több, mint 40 orszáába vitték el. A duó fellépett Arentínában (1998, 2004), Ausztráliában (2004/8/10), Ausztriában (2007/14), Azerbajdzsánban (2014), Beliumban (2002/5), Brazíliában (2012), Kanadában (1997, 2003/8/9/13/14), Kínában (2002/7/8/10), Koreában (2001), Horvátorszában (2014), Dániában (1999, 2008), Etiópiában (2010), Finnorszában (1998/9/2010), Franciaorszában (2001/10), Németorszában (2007/8/9/12/13), Japánban (2006/7), Honkonban (2011), Indiában (2004), Indonéziában (2001/4), Kazahsztánban (2001), Lettorszában (2009), Litvániában (2009), Máltán (2011), Monóliában (2007/10), Norvéiában (1999, 2002), Hollandiában (2005), Peruban (2012), Lenyelorszában (2011), Csehorszában (2009/10/12/13), az Eyesült Királysában (2001/13), Oroszorszában (2005/9/14), Szerbiában (2008/10/12), Sinapúrban (2001/2/3/10), Spanyolorszában (2011), Svédorszában (1999, 2008), az Eyesült Államokban (2000/3/5/6/7/8/9/10/12/13/14), Svájcban (2013), Törökorszában (2005), Ukrajnában (2009), Mayarorszáon (2011), Üzbeisztánban (1998/9), Venezuelában (2012). Számos fellépésük van Olaszorszában, mint a torinói Festival MiTo, a Società dei Concerti és a milánói I Pomerii Musicali, a római Santa Cecilia Akadémia, a velencei La Fenice Színház, az I Teatri di Reio Emilia, az Accademia Filarmonica, a Centro La Soffi tta és a Bolonai Városi Színház, a fi renzeil GAMO, a nápolyi Festival Millemondi, a Pistoiai Zenebarátok Köre, a Musica d oi, a Nuovi Spazi Musicali és a Nuova Consonanza di Roma Társasáok

15 Suoni Italiani di ieri e di oi MUSICA DA CAMERA AccoEnsemble Quartet 28 Suite italiana AccoEnsemble Quartet Fabrizio Causio, Stefano di Loreto, Raffaele Esposito, Marcello Paolo Guarnacci Proramma / Műsor Giorio Mainerio ( ) Due Danze dal Primo libro de balli (1578) Francesco Geminiani ( ) Concerto rosso n. 12 in Re min. La Follia sulla Sonata op. 5 n. 12 per Violino e continuo di A. Corelli Antonio Vivaldi ( ) Concerto in La min. RV 522 da L Estro armonico op. 3 n Allero 2. Larhetto e spiccato 3. Allero Jukka Tiensuu (1948) Pietro Mascani ( ) Astor Piazzolla ( ) Richard Galliano (1950) Mutta Intermezzo dall opera Cavalleria rusticana Ballet Tano 1. Introduction 2. La cite 3. L amour 4. Cabaret 5. Solitude 6. Finale 7. Grand Final La valse à Maraux lunedì 17 novembre 2014 ore november 17., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura S uite italiana 29

16 Suoni Italiani di ieri e di oi MUSICA DA CAMERA La Fisarmonica da Concerto è oi inserita a pieno titolo nella familia deli arnesi della musica colta. Il suo fascino è nella mobilità espressiva, in quella particolarissima possibilità di creare e trasformare il suono: è infatti l unico strumento polifonico con suono tenuto e variabilità dinamica immediata, caratteristiche che confi urano una sintesi dei modi espressivi di tastiere, archi e fi ati. In Suite Italiana la versatilità della fi sarmonica si unisce a quella di un estro tutto italiano, dai Balli accomodati per cantar et sonar d oni sorte de istromenti del Cinquecento di Mainerio, alla Follia di Geminiani e al Concerto di Vivaldi, ià trasposto da Bach e rivisitato in chiave multistrumentale; e ancora dalla oriinalità di Piazzolla e Galliano fi no alla creatività di AccoENSEMBLE nella lettura delle sonorità fi nlandesi di Tiensuu. AccoEnsemble Quartet A koncert harmonika mára teljes mértékben és önállósáot élvezve került be a művelt zenei repertoár hanszerei közé. A hanszer vonzereje kifejező mozékonysáában, abban a különlees lehetősében rejlik, mellyel létrehozza és átalakítja a hanot. Valóban ez az eyetlen többszólamú hanszer, mely a hanot tartva azonnali dinamikai változatossára képes. Ezek a jellemzői a billentyűs, vonós és fúvós kifejezési módok szintézisét hozzák létre. A Suite Italiana proramban a a harmonika sokoldalúsáa mindehhez ey eyedülállóan olasz vonatkozással kapcsolódik: Mainerio Táncok a XVI. század dalaira és mindenféle hanszereire című művétől Gemiani Follia és Vivaldi Concerto című művéi, melyet már Bach is transzponált, itt pedi többhanszeres olvasatban hallható, vay Piazzolla és Galliano eredetiséétől az AccoENSEMBLE kreativitásái, a fi nn Tiensuu által írt hanzásvilában. AccoENSEMBLE Quartet Nato dalla Scuola di Fisarmonica di Patrizia Aneloni al Conservatorio O. Respihi di Latina, AccoENSEMBLE si occupa della creazione e della diffusione di repertorio cameristico per fi sarmoniche in ensemble e per oranici polistrumentali con fi sarmonica, spaziando in diversi ambiti musicali con attenzione spesso rivolta al repertorio contemporaneo. Fabrizio Causio, Stefano di Loreto, Raffaele Esposito, Marcello Paolo Guarnacci si sono formati al Respihi. Vincitori di concorsi di interpretazione musicale anche in ambito solistico (Marcello Paolo Guarnacci, Premio Nazionale delle Arti 2012; Stefano di Loreto, Premio Nazionale delle Arti 2013) svolono una apprezzata attività concertistica anche in formazioni cameristiche con voce, archi, fi ati e percussioni. Nel 2013 AccoENSEMBLE Quartet ha ricevuto il primo premio al The World of Accordion Award nella sezione musica da camera. AccoENSEMBLE Quartet A latinai O. Respihi Konzervatórium Patrizia Aneloni vezette Harmonika Iskolájánál létrejött AccoENSEMBLE a harmonikára írott kamarazenei repertoár illetve a többhanszeres, harmonikát is tartalmazó eyüttesek repertoárjának létrehozásával és terjesztésével folalkozik, miközben különböző zenei területeket érint és különlees fi yelmet fordít a kortárs zenei repertoárra. Fabrizio Causio, Stefano di Loreto, Raffaele Esposito és Marcello Paolo Guarnacci zenei tanulmányaikat a Respihi Konzervatóriumban folytatták. A zenekar tajai szólistaként is számos nemzetközi zenei verseny nyertesei (Marcello Paolo Guarnacci, Premio Nazionale delle Arti 2012; Stefano di Loreto, Premio Nazionale delle Arti 2013). Hanversenyeiken kamarazenei formációkban is fellépnek, énekesek, vonósok, fúvósok és ütősök bevonásával ban az AccoENSEMBLE Quartet elnyerte a The World of Accordion Award első díját kamarazenei kateóriában

17 taliani di ieri e di oi MUSICA LEGGERA Alti&Bassi 32 Io ho in mente te viaio nella musica italiana Te jársz az eszemben utazás az olasz zene viláában Alti & Bassi Andrea Thomas Gambetti, Alberto Schirò, Paolo Bellodi, Dieo Saltarella, Filippo Tuccimei Proramma / Műsor Nessuno mi può iudicare Vorrei che fosse amore Parole parole Io ho in mente te Il cielo in una stanza Però mi vuole bene Aria sulla 4 corda Va pensiero Nel blu dipinto di blu Tu vuo fa l americano Medley Canto libero, omaio a L.Battisti Fiori rosa, fiori di pesco Il mio canto libero Con il nastro rosa Canto anche se sono stonato Faceva il palo Brava (Bravi!) lunedì 1 dicembre 2014 ore december 1., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura Io ho in mente te 33

18 Suoni Italiani di ieri e di oi Alti&Bassi MUSICA LEGGERA Alti & Bassi si contraddistinuono nel panorama vocale italiano non soltanto per il loro talento, ma per l innata teatralità con cui consacrano oni loro esibizione. Per quanto il titolo Io ho in mente te potrebbe indurre a pensare che si tratti di musica leera, in realtà li Alti & Bassi riescono brillantemente a rendere omaio alla tradizione. (...) Gli Alti & Bassi sono un ruppo vocale fuori dal comune, forti del proprio talento si sono resi portatori sani di una forma musicale denominata a cappella, ovvero quando il canto si priva consapevolmente dali strumenti avvalendosi esclusivamente della propria voce. E se il canto a cappella, nel sinifi cato più classicheiante del termine è riservato ad un pubblico di nicchia, li Alti & Bassi si possono prescrivere a tutti coloro che, affetti da idiosincrasia verso il enere classico, nutrono una sana curiosità nei confronti di coloro i quali hanno fatto del proprio baalio di studi un opportunità da riservare ad un pubblico più eteroeneo. Il Gruppo promette una serata frizzante. Una ricerca accurata e minuziosa consente ali Alti & Bassi di riservare ad un pubblico eteroeneo una carrellata di brani particolarmente sapienti nel carpire l attenzione. (...) Sta di fatto che offrono a chi li ascolta stimoli continui e forse anche una sottile confusione sui confi ni che, nei prorammi ministeriali dei Conservatori, releano la musica leera a semplice ruolo di passatempo. Elisa Braccia (per entile concessione dell Accademia Stefano Tempia, Conservatorio di Torino) Alti & Bassi eyüttes az olasz énekeyüttesek palettájából nemcsak tehetséével, hanem a veleszületett színháziassáával is kitűnik, mely minden fellépésükre jellemző. A Te jársz az eszemben cím láttán arra ondolhatunk, hoy könnyűzenei produkció részesei leszünk. Azonban valójában az Alti & Bassi brilliáns módon fejezi ki a hayományok iránti tiszteletét. (...). Az eyüttes nem ey átlaos énekeyüttes. Erősséüket saját tehetséük adja, melynek köszönhetően az úynevezett a cappella, azaz a hanszeres kíséret nélküli, csupán az emberi énekhanra épülő zenei forma közvetítőivé váltak. Ha pedi a klasszikus értelemben vett a cappella éneklés csak az iazán műértő közönsének szól, akkor az Alti & Bassi eyüttest fel lehet írni mindazoknak, akik kórosan érzékenyek a klasszikus műfajra és eészsées érdeklődéssel fordulnak azok felé, akiknek tanulmányaik arra is lehetőséet biztosítottak, hoy szélesebb közönsé előtt játsszanak. Az eyüttes műsora pörős estet íér. Az Alti & Bassi részletes és alapos kutatásainak köszönhetően a közönsé minden tajának tudatosan kiválasztott művek sorát mutatja be, meraadva a jelenlévők fi yelmét. (...) Uyanis a hallatók számára folyamatos inereket közvetít miközben fi noman eltolja azokat a határokat, melyek a konzervatóriumok hivatalos tantervében a könnyűzenének csak eyszerű időtöltő szerepet szánnak. Elisa Braccia (a Stefano Tempia Akadémia, Torinói Konzervatórium szíves enedélyével) 34 35

19 Suoni Italiani di ieri e di oi FESTA RINASCIMENTALE La Rossinol 36 Balli et meravilie nove Musiche e danze nell Europa del Rinascimento Táncok és új csodák Zenék és táncok a reneszánsz Európában lunedì 15 dicembre 2014 ore december 15., hétfő óra Sala Giuseppe Verdi Istituto Italiano di Cultura B alli et meravilie nove La Rossinol Liliana Baronio, Simona Pasquali, Davide Vecchi, danza/tánc; Roberto Quintarelli, contraltista/kontraalt, danza/tánc; Erica Scherl, viella, violino antico/antik heedű; Matteo Paliari, flauti diritti, traversa, stridulo/furulyák; Francesco Zuvadelli, orano positivo, hironda/pozitív orona, tekerőlant; Domenico Baronio, liuto/lant, chitarrino, percussioni/ütősök Proramma / Műsor Ballo di Mantova Anonimo Sec. XVII Fondo Mus. S.Barbara, Milano, Sec. XVI Aria di Fiorenza e Sciolta Livio Lupi, Libro di aliarde, 1608 Romanesca Dieo Ortiz, Tratado de losas, 1553 Tant que vivray Claudin de Sermisy, Chansons Nouvelles, 1527 Ballo francese amoroso Gulielmo Ebreo, Trattato dell arte del ballo, Sec. XV La danse de Cleves Anonimo Basse danse de Marherita D Austria. Sec. XV Petite riense Gulielmo Ebreo, De pratica seu arte tripudi Sec. XV Turlurù (beramasca) Paolo Scoto, Frottole libro VII, Petrucci, 1507 Pavana e aliarda ferrarese Claude Gervaise, Troisième livre de dancerie, 1556 Fiamena e Unarescha col saltarello Georio Mainerio, Il primo libro de balli, 1578 Pavana alla venetiana J. Ambrosio Dalza, Intabulatura de Lauto. Libro IV, 1508 Pastime with ood company Henry Tudor Henry VIII s Manuscript, sec. XV Ballo anlese Georio Mainerio Il primo libro de balli, 1578 Austria felice e Alemana d amore Cesare Neri, Le ratie d amore, 1602 Tedesca Georio Mainerio Il primo libro de balli, 1578 Villanella ch all acqua vai Jo. L. di L arpa, Primo Libro de Canzone 1570 La Tarantela Floriano Pico, Nuova scelta di sonate, 1608 Un cavalier di Spana Maistro Rofi no, Maliabiechiano, BN Firenze, Sec. XV Spanoletta e Il Canario Fabritio Caroso, Nobiltà di dame, 1600 Ballo furlano Georio Mainerio Il primo libro de balli,

20 Suoni Italiani di ieri e di oi FESTA RINASCIMENTALE Avete a sapere ch io non mi contento del corteiano s eli non è ancor musico e se, oltre allo intendere ed esser sicuro a libro, non sa di varii instrumenti... afferma ne Il primo libro del corteiano il conte Baldesar Castilione, a testimonianza della straordinaria attenzione che la nobiltà rinascimentale riserva alla musica. Diletto delle classi alte, eccellente ideale di vita sociale, essa vive in quest epoca una staione di incredibile ricchezza, con capolavori che si susseuono in un crescendo affascinante e stupefacente. L Italia, in quel tempo frammentata in un complesso di diversi Stati, ma terra di alta sperimentazione, dà vita a un arte musicale raffi nata, eleante, punto di incontro per tutti i musicisti d Europa. L invenzione della stampa consentirà l ampia circolazione di partiture e idee: dunque possiamo affermare che l evoluzione stessa del concetto di Europa musicale, abbia qui le sue radici. Nei libri a stampa pubblicati nelle celebri stamperie italiane, si trovano numerosi brani con riferimenti espliciti a luohi d oltralpe: musiche forse solo immainate, comunque fi ltrate e reinterpretate dalla enialità italiana e lo spettacolo, in costume e con l ausilio del suono incantevole di strumenti antichi e ricchi di fascino, propone un divertente e sinifi cativo viaio proprio in quelle musiche e in quelle danze. La Rossinol Tudnotok kell, hoy nem tekintem udvari embernek azt, aki nem ért a zenéhez, és, mé ha mefelelően olvasott is, nem játszik semmilyen hanszeren.. mondja Baldesar Castilione róf az Udvari ember első könyvében, annak bizonyítékául, hoy a reneszánsz nemessé milyen különlees fi yelmet szentelt a zenének. A felsőbb társadalmi réteek szórakozását biztosító és a társadalmi élet kiváló eszményképét adó zene akkortájt a hihetetlen azdasá korszakát élte, melyben az eymást követő zenei mesterművek száma elképesztő módon növekedett. Az akkoriban különböző államokra szétszabdalt, ámde a kísérletezés maasiskoláját jelentő Itália eleáns zeneművészetnek adott otthont, amely eész Európa zenészeinek találkozási pontjává vált. A nyomtatás felfedezése lehetővé tette a partiturák és a különböző ötletek körforását: nyuodt szívvel kijelenthetjük tehát, hoy maának a Zenei Európának a koncepciója is itt yökerezik. A híres olasz nyomdákban mejelentetett könyvekben számos mű metalálható, bennük kifejezetten Alpokon túli utalásokkal: lehetsées, hoy ezek talán csak feltételezett zenék, de átondolásukban és átdolozásukban mindenképpen szerepet játszott az olasz zsenialitás. A kosztümös, réi és bájjal teli hanszerek zenéjével kísért előadás pontosan ezeknek a zenéknek és táncoknak a szórakoztató és jelentéssel bíró viláába kalauzolja a nézőket