PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

2

3 PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON Szerkesztette: Lentner Csaba AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

4 Szerkesztette: Dr. habil Lentner Csaba CSc. tanszékvezetõ egyetemi docens, intézetigazgató Lektorálta: Prof. Dr. Huszti Ernõ DSc. c. egyetemi tanár, az MTA doktora Támogatók: Soproni Ipari Park Kft. Soproni Pénzügyi Szakkollégium Alapítvány Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (Walter Dezsõ polgármester) Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata (Prof. Dr. Schmidt Péter alpolgármester) CIB Bank Rt. Kisalföld Volán Rt. Országos Takarékpénztár Rt. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészséges Nemzedékért Alapítvány Gyõr ISBN: Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca Mûszaki szerkesztõk: Kovács Tamás Ph.D. hallgató Polyák Imre Ph.D. hallgató Lentner Csaba (szerk.), 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

5 Tartalom Előszó (Lentner Csaba)...7 I. A monetáris szabályozás néhány pénzelméleti kérdése (Huszti Ernő) A gazdasági növekedés és a pénzmennyiség viszonya A fizetőképes keresletet determináló tényezők és összefüggéseik A hitelezés és pénzellátás hatása a növekedésre...28 II. A magyar jegybanki szabályozás és monetáris politika az európai integrációs folyamat tükrében (Kolozsi Pál Lentner Csaba) A történelmi előzmények A jegybank monetáris politikai paradigmaváltása Az MNB tevékenységének új szabályozása és monetáris politikájának eszközei A magyar monetáris politika 2001-es módosítása Inflációs célkövetés Magyarországon Monetáris politika az eurózónában A pénzügyi stabilitás fenntartásának koordinálása...67 III. A hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatást végző egyéb szervezetek jogi szabályozása (Báthy Anna Csere Bálint Csonka Judit) A hitelintézetek szabályozása A pénzügyi tevékenységet végző egyéb szervezetek IV. Az Európai Unió hitelintézetekre vonatkozó szabályai és azok alkalmazása Magyarországon (Seregdi László) A közösségi jogrend Az EU-csatlakozást megelőző helyzet értékelése Az Európai Unión belüli egységes szabályozás kialakításának indokai A legfontosabb EU-direktívák és azok alkalmazásának rövid bemutatása Az EU-csatlakozásból következő várható változások a magyar bankrendszerben Összefoglalás...184

6 V. A tőzsdei tevékenység szabályozásának főbb területei (Horváth Zsolt) A szekciótagság feltételei Azonnali kereskedés A tőzsde működése A tőzsde szervezete A tőzsde szabályozási funkciója A tőzsdei kibocsátókra vonatkozó tőzsdei szabályozás VI. A magyar biztosítási piac szabályozása és fejlődésének főbb állomásai (Horváth Andrea) Hasonlóságok és különbözőségek az EU régi és az új kelet-közép-európai tagállamai és Magyarország esetében Új értékesítési csatornák az utóbbi években A biztosítási piac működésének szabályozása SOX VII. A PSZÁF jelenlegi helyzete, szerepe, a várható, illetve indokolt változások (Seregdi László) A szervezet létrehozásának szükségessége A bankfelügyeleti tevékenység fejlődése Magyarországon A PSZÁF feladatai és szerepe a hitelintézetek felügyeletében A PSZÁF által végzett tevékenységek A jövőben várható változások VIII. A Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Rt. működésének és az államadósság kezelésének főbb szabályozási kérdései (Forgács Péter) A Magyar Államkincstár megalakulása, jogállása A Magyar Államkincstár feladatai, hatásköre Az Államadósság Kezelő Központ Rt. megalakulása, jogállása Az Államadósság Kezelő Központ Rt. feladatai, hatásköre Mellékletek I. sz. melléklet Háromoldalú megállapodás a pénzügyi rendszer stabilitásáról II. sz. melléklet A tőzsdei bevezetés menete III. sz. melléklet A biztosítási szektorra vonatkozó jogszabályok IV. sz. melléklet A PSZÁF ajánlásai, irányelvei és módszertani útmutatói Felhasznált szakirodalom A könyv szerzőinek szakmai életrajza Ábrák és táblázatok jegyzéke...327

7 Előszó A kétszintű bankrendszer és a tőkepiaci finanszírozás feltételeinek megteremtésével elindított magyarországi piacgazdasági átmenet az ezredfordulót követően egy életképes piacgazdaság kialakulásához vezetett május 1-jétől, Magyarország európai uniós tagfelvételével, az addigi erőfeszítések egyrészt elismerést nyertek a fejlett piacgazdaságok részéről, másrészt a magyar gazdaság, ezen belül a pénzügyi szektor előtt új, minőségibb fejlődési pályák nyíltak meg. Az utóbbi négy évben stabilizálódott a magyar gazdaság két százalékpont feletti gazdasági növekedési többlete az európai uniós átlaghoz képest. Ez a kedvező eredmény nagymértékben elősegíti az ország gyors felzárkózását az EU-tagállamok fejlettségi szintjéhez. Az infláció mértéke mindeközben folyamatosan csökken, ami elsősorban a maginflációs mutató alakulásában érhető tetten: év közepétől a maginfláció tartósan 2 százalék alá sülylyedt, az év egészére pedig 3,5 százalék körül volt a fogyasztói árszínvonalnövekedés. Az infláció 2005-ben és vélhetően 2006-ban is a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös döntésével kitűzött inflációs céloknál kedvezőbben alakul. Ezek a fejlemények lehetővé tették, hogy az évenkénti inflációs célok helyett a kormány és az MNB a es időszakra a felzárkózó magyar gazdaság számára az árstabilitással konzisztens 3 százalékos középtávú inflációs célt tűzzön ki. A konvergenciapálya fontos állomása az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II) történő belépés, ami várhatóan nem igényli a jelenlegi monetáris rendszer megváltoztatását, ugyanis a monetáris politika az ERM II-ben is a kitűzött inflációs célok elérésére fog törekedni. A sávon belüli árfolyam-stabilitás a hosszú távú árfolyam-várakozások lehorgonyzásával érhető el, amihez a konvergencia hitelességének javulására van szükség. A jegybanktörvény értelmében a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika 2001 közepétől az inflációs célkövetés rendszerében működik, amit egy széles sávos rögzített árfolyamrendszer egészít ki. Fontos, hogy az árfolyamsáv korlátai mellett az inflációs célok csak a költségvetési politika támogatásával érhetők el, miközben a mo- 7

8 netáris politika közvetett hatása az árfolyam és egyre növekvő mértékben az inflációs várakozások befolyásolásán keresztül érvényesül. A nemzeti valuta árfolyama az euróval szemben ±15 százalékos sávban ingadozhat, de a stabilitásra jellemző, hogy a régió valutái közül a forint árfolyama használta ki a legkevésbé ezt a mozgási lehetőséget az elmúlt 5 évben. A magyar gazdaság euróövezetbe integrálása és az Európai Központi Bank egységes monetáris politikájához való igazodás azonban új feladatokat jelent majd a Magyar Nemzeti Bank számára. A magyar piacgazdasági átmenet eltelt két évtizedében rendszer-specifikus elemmé vált a költségvetési és fizetési mérleghiány állandósulása, sőt növekedése. A fiskális politika az államháztartási hiány fokozatos kiigazítására törekszik úgy, hogy a kiigazítás ne okozzon indokolatlan növekedési veszteséget, sőt, a magánszektor finanszírozási lehetőségeinek bevonásával is a gazdasági felzárkózást kívánja elősegíteni. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában 2004-ben 8,8 százalék volt, és 2005-ben sem csökkent számottevően tól a belföldi kereslet ezen belül is a magas importigényű vállalati beruházások bővülése és az export jelentős emelkedése következtében ismét gyorsul a gazdaság importfelhasználásának növekedési üteme. A folyó fizetési mérleg nominális hiánya a következő években várhatóan csak mérsékelten nő, GDP-arányos mértéke azonban fokozatosan csökken. Az elkövetkező időszakban összességében az exportéhoz hasonló ütemű importbővülés várható, így a külkereskedelmi mérleg hiánya középtávon változatlan szinten maradhat. Magyarországon az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1999 óta a maastrichti szerződésben előírt 60 százalékos szint alatt van, azonban az adósságráta csökkenő trendje 2002-ben ellenkező irányba fordult, és 2005-ig folyamatosan emelkedett. Ennek oka, hogy a gazdasági növekedés adósságráta-csökkentő hatását a kamatkiadások és az elsődleges hiány adósságrátanövelő hatása meghaladta. Középtávon a gazdaságpolitika törekvése az adósságmutató 60 százalék alatti stabilizálása, illetve fokozatos mérséklése ra az államháztartás finanszírozási igényének folyamatos mérséklődése és az állampapír-piaci hozamok fokozatos konvergenciája biztosítja, hogy az adósságráta visszatérjen a 2002 előtti fokozatosan csökkenő trendjéhez. A finanszírozási feladatok teljesítése a Magyar Államkincstárra és az Államadósság Kezelő Központra jelentős feladatokat ró. A középtávú gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében a kormány 2005 nyarán strukturális intézkedésekről döntött. A 100 lépés a konvergen- 8

9 cia-program szempontjából releváns, közép- és hosszabb távon ható intézkedései részben a növekedési ütem emelését, részben a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyabb, magasabb színvonalú és költségtakarékosabb megszervezését szolgálják. Az európai uniós tagságunkból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelve a magyar kormány több alkalommal legutóbb 2005 decemberében a konvergencia-program módosítására kényszerült. Az aktualizált konvergencia program a Magyar Országgyűlésnek benyújtott évi költségvetési törvénytervezet alapján készült, és a decemberi aktualizált programhoz hasonlóan a as időszakot öleli fel. A maastrichti konvergencia-kritériumoknak való későbbi megfelelés a magyar gazdaság fejlődése előtt új, minőségibb távlatokat nyithat. Az államháztartási pénzügyek jelenlegi hektikus ingadozásai ellenére a kereskedelmi pénzügyi intézményrendszer látványosan fejlődik, mind a működési eredmények, mind a szabályozási feltételek javulása terén. Fontos ugyanakkor, hogy az államháztartás pénzügyi helyzete továbbra is biztosítsa a kereskedelmi bankok, tőkepiaci szereplők és biztosítóintézetek optimális működési környezetét. A pénzügyi intézményrendszer fejlődése a kölcsönhatás jegyében ugyanakkor visszahat az ország makropénzügyi helyzetére, sőt a pénzügyi intézmények elősegíthetik a magyar fiskális és monetáris politika céljainak elérését is. A pénzügyi intézményrendszer egyik legfrekventáltabb területe, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az ezredfordulót követő évektől látványos fejlődésen ment keresztül. A részvényárak emelkedése soha nem látott magasságokba emelte az irányadó BUX indexet, híven tükrözve a piaci szereplők pozitív várakozásait és az optimista befektetői hangulatot. A Budapesti Értéktőzsde meghatározó indexének 40 százalékot meghaladó emelkedése mind régiós, mind globális szinten kiemelkedő eredménynek számít a 2005-ös évben, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a korábbi évek folyamatos emelkedését is (vagyis a magas bázisadatokat), hiszen az elmúlt két esztendőben összesen 120 százalékkal nőtt a mutató értéke. Kiemelkedő eredmény az is, hogy a parlament elfogadta a BÉT 2005 nyarán kidolgozott tőkepiac-élénkítő csomagjának elemeit: módosították a tőkepiaci törvényt, bevezették a nyugdíjpénztárak öt évre vonatkozó hozamjelentés-készítési kötelezettségét, megvalósult az osztalékadó differenciálása, állami segítséget kaphatnak a tőzsdei bevezetéshez a vállalatok, és mindenki számára elérhető lesz a nyugdíjelőtakarékossági számla, vagyis a nyugdíjrendszer negyedik pillére

10 novemberében a BÉT megvalósította az árutőzsdei integrációt, és várhatóan 2007-től bevezetésre kerül az elfogadható mértékű egységes kamat- és árfolyamnyereség-adó. A tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény, valamint a lakástakarék pénztárakról szóló évi CXIII. törvény január 1-jétől hatályba lépő módosításainak alapvető oka az európai uniós szabályok változásában keresendő. Az Európai Unió ugyanis intenzív erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egységes és integrált pénzügyi piacok jöjjenek létre, így az EU szabályozási rendszere, illetve az ehhez igazodó magyar gyakorlat is folyamatosan változik. A tőkepiaci törvény módosításai így a pénzügyi piacok integritását, az értékpapírok és származtatott termékek iránti közbizalom erősítését, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció visszaszorítását szolgálják. Az 1987-ben kétszintűvé váló magyar bankrendszerben a kereskedelmi bankok fejlődése a kezdeti működési nehézségeket követően szintén gyors fejlődésen ment keresztül. A külföldi tőke és a fejlett piacgazdaságokban honos banki szabályozó elemek átvételének segítségével a magyar kereskedelmi bankok évről évre képesek a mérlegfőösszeg- és eredmény-adataik javítására. Ezt bizonyítja az is, hogy évben a bankok nagyobb adózott eredményt produkáltak (319,6 milliárd forint), mint a évben (275,1 milliárd forint). A magyar kereskedelmi bankszektor nemzetközi mércével mérten is igen kedvező jövedelmezőséget ért el ben az adózott eredményből számított súlyozott évesített átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) 2,00 százalékos, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig 22,67 százalékos volt. Ugyanebben az időszakban a bankszektor mérlegfőösszege az előző évhez képest 17,8 százalékkal emelkedett, és elérte a milliárd forintot ben teret nyertek a devizában végzett tevékenységek, egyre nagyobb részarányt képviselve a bankok mérlegében: az év végén a devizaeszközök aránya elérte a szektor összesített mérlegfőösszegének 38,4 százalékát, szemben a év végén feljegyzett 33,5 százalékkal. A mintegy 1736,1 milliárd forintos eszköznövekmény 65,4 százalékát a devizanövekmény adta. A háztartások hitelezésében hasonlóan a vállalkozások hitelezéséhez ugyancsak folytatódott a devizaalapú instrumentumok térnyerése ben a háztartásoknak nyújtott hitelállomány 759,8 milliárd forinttal növekedett, ezen belül a devizahitelek növekedési üteme 2004-hez viszonyítva több mint 190 százalékos volt, bizonyítva a Magyarországon végzett kereskedelmi banki művele- 10

11 tek nemzetköziesedését, a fejlett piacgazdaságok pénzügyi intézményrendszerében történő egyre erősebb bekapcsolódását. Az utóbbi években a magyar biztosítási szektort érintő legfontosabb esemény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény hatályba lépése volt. A megújult szabályozás többek között rögzítette a tagállamisággal kapcsolatos fogalmakat, és kitér arra, hogy valamely európai uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelep formájában is működhet Magyarországon, és mód van határon átnyúló tevékenység végzésére is. A biztosítási szektor díjbevétele évek óta a bruttó hazai termék mintegy három százalékának felel meg. A mérlegfőösszegek továbbra is jelentősen, mintegy évi százalékkal emelkednek. Az elmúlt öt évet vizsgálva megállapítható, hogy a díjbevételek 2000 óta több mint 50 százalékkal nőttek, a mérlegfőösszegek pedig közel megduplázódtak első félévében a magyar biztosítási piac folytatva az előző időszak tendenciáit kiegyensúlyozottan működött. A biztosítótársaságok által kezelt szerződések összesített állománya 2004 második féléve óta folyamatosan nő, a korábbi évekre jellemző dinamikus piacbővülés azonban az utóbbi időben jelentősen lelassult ben a biztosítók díjbevétele 673,4 milliárd forint volt, 15,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A növekedés üteme a évi inflációt 11,6 százalékkal, a GDP növekedés ütemét pedig 11,1 százalékkal haladta meg. A pénzügyi szektor felértékelődése, intenzív üzletmenete indokolja a pénzügyi intézményrendszer stabilitását garantáló szabályok fokozottabb érvényre juttatását. Könyvünk az európai uniós csatlakozást követő időszak főbb tendenciáit és az előttünk álló további szabályozási feladatokat veszi górcső alá, az egész pénzügyi szektort lefedő célzattal, megkönnyítve a befektetők és a külső finanszírozási forrást igénybevevők döntési pozícióit. A könyv tehát elsődlegesen pénzügyi szakemberek részére íródott kézikönyv célzattal, így jól hasznosíthatják az egyetemeken tanuló közgazdászés jogászhallgatók is. A pénztömeg-szabályozás, a jegybanki funkciók bemutatása, a felügyeleti szabályok, a tőkepiaci, bankpiaci, biztosítási piaci szereplőkre vonatkozó előírások számbavétele, a fejlődési tendenciáik elemzése és az államháztartás finanszírozás-szabályozási feltételeinek egy könyvben való bemutatása tudatos szerkesztői törekvés. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar pénzügyi intézményrendszer további stabilizálását, az Európai Unió standardjaihoz való 11

12 folyamatos közelítését csak a pénzügyi intézményrendszer valamennyi szereplőjének összehangolt tevékenységével lehet elérni. A Pénzpiacok szabályozása Magyarországon című könyv megírása a Nyugat-Magyarországi Egyetem Pénzügytan Tanszékén nem előzmények nélküli ben Tarpataki Jánossal a Magyar Államkincstár volt főosztályvezetőjével együttműködve készült el a Bankszabályozás az Európai Unióban című szakkönyv, amit 2002-ben követett a Bankszabályozás című kiadvány. Ennek megírásában már Huszti Ernő professzor és Seregdi László PSZÁF-főosztályvezető is közreműködött. Majd következő lépésként arra vállalkoztunk, hogy az elmúlt három évben a pénzpiaci szabályozási feltételekben beálló változásokat és a további szabályozási feladatokat egy újabb, korszerűbb ismeretanyagot tartalmazó és a pénzügyi intézményrendszer szabályozását átfogóbb módon tárgyaló könyvben tárjuk a szakmai nyilvánosság elé. Ennek sikere érdekében a könyv megírásához a pénzügyes szakma számos megbecsült szakértője Horváth Andrea, az AEGON Magyarország Általános Biztosító Rt. vezérigazgató-helyettese, Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója, Forgács Péter, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője és a PSZÁF több fiatal munkatársa adta tudását és tapasztalatait. Budapest, március 1. Dr. habil Lentner Csaba CSc. a kötet szerkesztője 12