Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma A szűkösség okozta problémák az első telepesek Amerikában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma A szűkösség okozta problémák az első telepesek Amerikában"

Átírás

1 Tanári kézikönyv Nemzetgazdaság és világgazdaság Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma A szűkösség okozta problémák az első telepesek Amerikában Minimum 2 x 45 perc Új-Anglia (Amerika) példáján keresztül az ember alapvető gazdasági problémájának és a közgazdaságtan alapkérdésének megértése: hogyan gazdálkodjunk a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal? A tanulók legyenek képesek 1. A szűkösség problémáját megfogalmazni és különböző helyzetekben felismerni. 2. Gazdasági döntésekben felismerni az erőforrások felhasználását 3. Döntési alternatívákat felállítani. 4. A haszonáldozati költséget, feláldozott haszon fogalmát felismerni és értelmezni. 5. A gazdasági rendszer feladatát a konkrét helyzetben érteni és általánosítani. 6. A közgazdaságtan feladatát megfogalmazni. Tevékenységek Feldolgozási javaslat Indítás: meseszerűen. Kolumbus Kristóf (Cristoforo Colombo) 1492-ben érte el Amerika partjait. Azt mondjuk felfedezte Amerikát, pedig úgy halt meg, nem tudta hogy új földrészt ért el és fedezett fel. Ugorjunk az időben 128 évet és hallgassunk meg egy összefoglalót az Angliából kivándorolt telepesek amerikai életéről. 1. Vezessünk egy beszélgetést a hiány problémájáról és az ebből következő döntési, választási kényszerről a Munkatankönyv szövegét segítségül véve. Első egysége a Nem volt elegendő felsorolásig tart. A felolvasás után kérdezzük meg volt-e új abban, amit hallottak, hallottak-e már hasonló helyzetekről? Különleges vagy általános állapot-e az, hogy az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre?

2 2. A következő egység a szűkösség, döntés, választás összefüggésére irányuljon. A felvetett kérdések közül adjanak választ a gyerekek némelyikre, így láthatják mennyiféle szempontot kell figyelembe venni. Ha egy döntést meghoztak, akkor az erőforrás másfajta felhasználása már nem lehetséges. Feláldoztak lehetőségeket, amikor döntöttek (feláldozott haszon fogalma.) 3. A történelmi példa után ismét általánosítsuk a szükségletek végtelenségét illetve a szűkösség és az erőforrásokkal való gazdálkodás kényszerét. Mutassunk rá a Mit?, Hogyan? Ki kapja? (kinek) kérdések általános kísérői az emberek életének. 4. Keressünk példát egy család, az iskola, a település és az ország szintjén illetve a világgazdaságban! Mondjuk ki a végső következtetést: a közgazdaságtantól azt várjuk, hogy segítsen az erőforrások ésszerű felhasználásában. Az óra mondanivalóját a munkatankönyv összefoglaló táblázata rögzíti. 5. Otthoni feladatnak adjuk a munkatankönyv 1. és 2. feladatát. Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma Lakatlan sziget Minimum 2 x 45 perc (lehetőleg egy alkalommal) A gyerekek egy lakatlan szigetre kerülnek és ki kell dolgozniuk egy túlélési tervet. Választ kell adniuk a valamennyi társadalom előtt álló alapvető kérdésekre: Mit termelnek? Hogyan termelnek? és Kinek a számára? (ki fogja kapni a megtermelt javakat). A tanulók legyenek képesek 1. Az adott körülmények között szükségleteiket megnevezni 2. A rendelkezésükre álló erőforrásokat összegyűjteni 3. A szükségletek kielégítéséhez szükséges javak termelését megtervezni 4. A szűkösség és feláldozott haszon fogalmakat pontosan használni, alkalmazni. 5. Az eltérő gazdasági rendszereket felismerni. Tevékenységek Szituációs játék során feladatlap kitöltése, együttműködés csoportban.

3 Feldolgozási javaslat 1. Bevezetés: A beleélést segíti elő, ha érdekes történetbe ágyazzuk a lakatlan sziget történetét. (jutalomutazás, csomagolás, repülés, egyedül maradás) Párhuzamként érdemes megemlíteni, hogy valódi túlélőversenyeket szerveznek szerte a világon, de még Magyarországon is, igaz csak 2-3 napos az itthoni fős csoportokat szervezzünk. (Osszuk ki a feladatlapot.) Adjunk a megoldásra 15 percet. 3. Számoljanak be a csoportok a megoldásukról. Vezessük a táblán az egyes kérdésekre adott válaszokat, az ismétlődést nem kell, az eltéréseket feltétlenül. 4. Összefoglalásként erősítsük meg, hogy minden társadalomban szűkösek az erőforrások (ebben persze nagy eltérések lehetségesek!), ami szükségessé teszi a gazdálkodást (a válaszadást a mit, kinek hogyan kérdésre), ami eltérő gazdasági rendszereket eredményez. Mutassunk rá a gyerekek megoldásaiban mutatkozó különbségekre és a különböző gazdasági rendszerekre (közösségi társadalom - tradicionális társadalom, tervutasításos, piacgazdasági megoldások). Ha ezek nem jelennének meg tisztán, akkor mutassunk rá a történelmi, földrajzi ismeretekből felidézhető hasonló megoldásokra. 5. Készítsük elő a piacgazdasági rendszer bemutatását azzal, hogy provokatív kérdésekkel mai (piaci, pénzes) megoldásokat hiányolunk. 6. A csoportok munkáját köszönjük meg, majd páros feladatra kérjük meg a gyerekeket, adjanak nevet az eltérő gazdasági rendszereknek (a munkatankönyv következő feladata: eltérő rendszerek bemutatása, majd kísérlet az önálló névadásra). 7. Otthoni gondolkodásra és megoldásra adjuk a 2. feladatot (a közgazdaságtan három alapkérdésére hogyan adnak választ az eltérő rendszerek)! 8. Állapítsuk meg, hogy Magyarországon ma piacgazdasági rendszer működik. Meséljünk a tervgazdaságról, érdekes, ellentmondásos megoldásairól. Megoldások: A feladatlap kérdéseire adott lehetséges megoldások: 1. kérdésre: gyümölcs, zöldség, magvak, gyökerek, víz, pálmalevelek, rostok, faanyag, hal, emberi energia, tudás, vezető-szervező készség és a hozott, csomagolt dolgok stb. 2. éhség, szomjúság, védelem. 3. élelem, ruha, védett hely (kunyhó), tároló eszköz stb 4. élelemgyűjtés, szállítás, főzés (élelmiszer-feldolgozás), tűzrakás, őrzés, szervezés, vezetés stb. 5. sokféle megoldás lehet a vezetés és a munkavégzés viszonyára, közös munkavégzés, specializáció. 6. az elosztásra vonatkozó megoldások alapján könnyű az eltérő gazdasági rendszereket bemutatni. Háttér: idézet, vicc a tervutasításos rendszerről.

4 Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma Mitől lesz egy gazdasági rendszer piacgazdaság? Minimum 2 x 45 perc Egy konkrét termelés megszervezésén keresztül a piacgazdasági rendszer sajátosságainak megértése, megfogalmazása. A termelési tényezők fajtáinak és jövedelmük közgazdasági kategóriákkal történő leírása. A tanulók legyenek képesek 1. A piacgazdasági rendszer sajátosságait megfogalmazni. 2. A piacgazdaság és a tervgazdasági rendszer különbségét megérteni 3. A piaci mechanizmus (láthatatlan kéz) elvét ismerni 4. A termelés tényezőit és piacgazdasági körülmények közötti jövedelmüket közgazdasági kategóriákkal leírni. Feldolgozási javaslat A házi feladat ellenőrzését az alábbi gyakorlat után végezzük! 1. Két leírást mondatokra darabolva adjunk oda a gyerekeknek. A leírás a cipőtermelésről szól. Az egyik a tervgazdasági tervutasításos rendszerben, a másik a piacgazdasági rendszerben mutatja be a cipőtermelést. A gyerekek feladata, hogy párban dolgozva a felvágott szöveget válasszák kétfelé és rendezzék sorba. Tervutasításos rendszer A Tervhivatal statisztikai adatok alapján felméri a várható igényeket. Megállapítja a férfi-, női-, gyerekcipők számát és méretét. A Tervhivatal elosztja a tervszámokat (a szükséges cipőmennyiséget) az ország cipőgyárai között.

5 A cipőgyár a megkapott tervszámok alapján megszervezi és lebonyolítja a termelést. Megveszi a kijelölt gyárból az alapanyagokat és időarányosan elosztja a termelendő mennyiséget (havonta, dekádokra, napokra). A megtermelt cipőket a cipőbolt hálózatba kiszállítja. A vállalat sikeres, ha időben teljesítette, esetleg túlteljesítette a tervet. Piacgazdasági rendszer Surranó Zoltán több év szakmai gyakorlat után úgy dönt, hogy önálló cipőüzemet hoz létre. Piackutatással vizsgálja, hogy milyen típusú cipők iránt van még kielégítetlen kereslet. Megszervezi a termelési tényezőket (üzemépület, munkaerő, tőke-hitel, gépek, felszerelések), megkeresi a legcélszerűbb anyagszállítást, értékesítési lehetőségeket. Sikeresnek tartja a működését, ha bevételei meghaladják kiadásait, amit csak úgy tud elérni, ha vevői elégedettek cipőivel. 2. Ellenőrizzük és beszéljük meg a megoldást. 3. Mindezek után foglaljuk össze a piacgazdaság jellemzőit (lásd munkatankönyv szövege) és hasonlítsuk össze a házi feladatban leírtakat a megbeszéltekkel. Tekintsünk rá a gazdaság működésére a Gazdasági körforgás ábra segítségével. Mutassunk rá, hogy piacgazdaság körülményei között a piac ad jelzést a gazdasági döntésekhez. Ezek eredője újabb döntésekre készteti a gazdaság szereplőit. Mint egy láthatatlan kéz vezérlik a gazdaságot (piaci mechanizmus, automatizmus). 4. Ismétlés (ha már korábban a Vállalkozások munkatankönyvet átvettük a gyerekekkel): a termelési tényezők. Mondjuk el, hogy nyilván nagyon sokféleképpen lehet megnevezni és csoportosítani, de a közgazdaságtan most ezekkel a kategóriákkal dolgozik. Használjuk a munkatankönyv meghatározásait és kapcsoljuk össze a termelési tényezőknek járó jövedelmekkel. 5. Emeljük ki a feláldozott haszon fogalmát Surranó Zoltán esetében: amikor önálló vállalkozásba fog, lemond a korábbi bérjövedelméről és a megtakarított pénze utáni kamatokról. A cipőkészítő vállalkozás haszonáldozati költsége Surranó korábbi munkabére és kamatjövedelme. Ennél több jövedelmet szeretne új vállalkozásával kapni, így racionális közgazdaságilag a döntés.

6 6. Végeztessük el a Termelési tényezők feladatlapot, ami az eddig megbeszéltek megértését ellenőrzi. Tanítási egység: A piac Minimum 2 x 45 perc Először egy játék segítségével a piaci alkalmazkodás, a gazdasági döntések megélése, majd ennek elméleti rendszerezése. A tanulók legyenek képesek 1. A piaci árviszonyokhoz alkalmazkodva racionális döntéseket hozni 2. A piac alapkategóriáit szakszerűen használni 3. Gazdasági események piacra gyakorolt várható hatását megnevezni. Feldolgozási javaslat Az első 45 percben egy piaci mechanizmust bemutató játékot játszunk. A játék alkalmas arra, hogy az utána elméletileg megbeszélt kategóriákat, mechanizmusokat konkrét élményre alapozzuk. Gyümölcspiac 1. A piaci kategóriák megbeszélést indítsuk egy kis felméréssel: hányan szoktak pattogatott kukoricát venni mozifilm megnézése előtt? Miért van kereslet a pattogatott kukorica iránt? A válasz nyilván sokféle, próbáljuk abba az irányba terelni és összegezni az elhangzottakat: akarunk venni, mert szükségünk van rá: finom, jó ropogtatni, hozzá tartozik a hangulathoz, levezeti a feszültséget stb. Képesek vagyunk venni, mert van rá pénzünk. A kiemelések vezetnek el a kereslet fogalmához. Miért van kínálata a pattogatott kukoricának? A sokféle választ összegezzük oly módon, hogy derüljön ki a termelők akarnak eladni, mert megéri, jövedelmet hoz és képesek, mert rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, lehetőségekkel, hogy termeljenek. A kiemelések a kínálat fogalmát alapozzák meg. 2. Mutassuk be, hogy a kereslet és kínálat fogalmában az ár és mennyiség összefüggését és függvényekkel történő ábrázolási lehetőségét (lásd munkatankönyv)! 3. Végezzünk házi felmérést, hányan vennének és mennyi pattogatott kukoricát különböző árak mellett. Készítsünk táblázatot, majd ábrázoljuk függvénnyel!

7 Nézzük meg a munkatankönyv keresleti és kínálati függvényét, állapítsuk meg a piaci egyensúlyt! 4. Vegyük sorra a munkatankönyv feladatait, amelyek végigvezetnek a keresleti, kínálati függvény pontjain, a függvények elmozdulásán, különböző események piacra gyakorolt hatásán! Fontos! Tegyünk különbséget a kereslet megváltozása és a keresett mennyiség megváltozása között! A kereslet a fogyasztó ízlésének, szükségletének változása és/vagy jövedelmének megváltozása következtében változik. Az árak változása leggyakrabban csak a függvényen való elmozdulást, azaz a keresett mennyiség megváltozását eredményezik! (Kínálat és kínált mennyiség esetében ugyanígy vigyázzunk!) 5. Otthoni elvégzésre javasoljuk a 9. feladatot, de ha meg akarjuk magyarázni a keresleti függvény ereszkedő lejtését, akkor az órán is elvégezhetjük. Lényege: az újabb jószágegység (pohár kóla) elfogyasztása egyre kevesebb hasznot hoz a fogyasztónak, tehát egyre kevesebbet adna érte. A 10. feladat ismét a haszonáldozati költség, feláldozott haszon alkalmazására példa. Tanítási egység: Pénz a piacgazdaságban Mire használjuk a pénzt? A pénz vásárlóereje Minimum 2 x 45 perc Egy kis pénztörténet, majd a pénz funkciói és a pénz vásárlóerejének problémája napjainkban. A tanulók legyenek képesek 1. A pénz lényegét, működésének jogi és gazdasági feltételét megérteni. 2. A pénz funkcióit felsorolni és különböző pénzmozgásokat a funkciók szerint értelmezni, illetve besorolni. 3. A fogyasztói árindexet értelmezni, kapcsolódó statisztikai adatokat elemezni. Feldolgozási javaslat Első 45 perc (Pénz a piacgazdaságban) Előkészítés:

8 I. Mi töltötte be a történelem során a pénz szerepét? címmel kérjük meg egyik megbízható tanulónkat egy kiselőadás megtartására. (Az óra előtt ellenőrizzük a felkészülést. Javasolt irodalom: A pénz Szemtanú sorozat Park Kiadó. II. Sokféle pénzt (magyart, külföldit, mait, régit, papírt, fémet, különböző kártyákat, csekkeket) gyűjtsünk össze és vigyük be órára. 1. Indítsuk az órát a gyerekeket provokálva. Több papírcédulát, köztük egy papírpénzt dobjunk le a földre és kérjünk meg valakit, hogy szedje össze a papírokat és dobja a szemetesbe. Gondja lesz a papírpénzzel. Mondjuk ki: ezzel fogunk foglalkozni. 2. Mutassuk meg az összegyűjtött pénzeket! Kérjük meg, hogy vigyázzanak rá, de hagyjuk hadd élvezzék a gyerekek! Néhány perc elteltével kérdezzük meg, vajon mi okozza, hogy olyan izgalom tölti be a levegőt? Mi a pénz, ami ilyen hatással van az emberekre? Irodalmi példát is hozhatunk (Shakespeare: Atheni Timón-ban ír, a Biblia is foglalkozik vele, de az Abba együttes számára is hivatkozhatunk, gyűjthetünk szólást, közmondást az aranyról, a pénzről). 3. A gyerekek hozzászólását foglaljuk össze: a pénzért minden megkapható. Mi adja ezt a különleges hatalmat a pénznek? Valószínűleg előjön, hogy volt amikor arany volt. Javasoljuk, hogy válasszuk szét a történelmi példákat a mai pénztől. Mi miden töltötte be a pénz szerepét? 4. Kiselőadás. Erősítsük meg: a pénz is áru volt, de olyan áru amiért bármelyik többi áru megkapható volt. Olvassuk fel Marco Polo könyvének részletét a munkatankönyvből. Beszéljünk róla, technikailag hogyan válik a só (egy áru) pénzzé? Miért fogadják el? 5. Térjünk át a mai pénzre, miért használunk egy papírdarabot pénzként? Mondjuk el, hogy ennek jogi és gazdasági feltétele van: törvény írja elő az elfogadását és a gazdaság szereplői is szívesen használják, ha értékálló. (Erősítsük és magyarázzuk meg a munkatankönyvben leírtakat!) Második 45 perc (Mire használjuk a pénzt? A pénz vásárlóereje) 1. Indítás: Képezzünk csoportokat a gyerekekből és adjunk 3-4 percet arra, hogy minél több olyan gazdasági eseményt írjanak le, amelyben az emberek a pénzt valamilyen módon használják. (Példák a munkatankönyvben, de a gyerekek ne használják a könyvet!) 2. Olvassák fel hangosan, írjuk a táblára és rendezzük halmazokba (a pénz funkciói szerint, lásd munkatankönyv!)! Az ismétlődőket csak pipáljuk ki! 3. Kérjük meg a gyerekeket, magyarázzák el, mi a közös az egy halmazba írt ügyletekben. Ha ügyesen találgatnak, nevezzük meg a pénz közgazdasági kategóriákkal leírt funkcióit! 4. Összefoglalva értelmezzük és rögzítsük a pénz funkcióit! 5. Önállóan végezzék el a munkatankönyv gazdasági eseményeinek besorolását. 6. Térjünk vissza ahhoz a megállításhoz, hogy pénz működésének fontos gazdasági feltétele, hogy pénz értékálló legyen. (Hozhatunk egy konkrét cikket,

9 ami az inflációról szól, vagy olyan történelmi példát pengőinfláció - amikor a pénzt már senki nem akarja használni.) 7. Nagyon egyszerűen magyarázzuk meg, hogy mit jelent a pénzt vásárlóereje: egy 100 forintos érmével kapok 1 kg kenyeret. Ha holnap, holnap után is megkapom a 100 forintos érmével az 1 kenyeret, akkor a pénz vásárlóereje nem változott. Ha egyre kevesebb kenyeret kapok: 0,8 kg-t, majd 0,5 kg-t, akkor a pénz vásárlóereje csökkent, másodszorra a felére. Ennek megfordítása az árral, 1 kg kenyér 100 Ft, majd 125 Ft, majd 200 Ft. Az árszínvonal növekedése a bázishoz képest az árindexet mutatja. Inflációról beszélünk, ha az árszínvonal tartósan emelkedik. 8. Ezután végezzük el a munkatankönyv két táblázatának elemzését. Háttér pengőinfláció-adatok, további árhírek Tanítási egység: A fejlett piacgazdaság célkitűzései és az állam Az állam és a fejlett piacgazdaság Minimum 2 x 45 perc A fejlett piacgazdaság ideális működése és a napi problémák, illetve az állam gazdasági szerepvállalásának magyarázata és tartalma. A tanulók legyenek képesek 1. A fejlett piacgazdaság célkitűzéseit megfogalmazni 2. Aktuális gazdasági problémákat megnevezni, elemezni. 3. A felmerülő problémák megoldására javaslatokat megfogalmazni. 4. A gazdaságpolitikai célkitűzések előnyeit, hátrányait megnevezni. Feldolgozási javaslat 1. Kezdjük a piacgazdaság jellemzőinek átismétlésével. 2. Kérjük meg a gyerekeket, párban fogalmazzák meg, mikor tartják jól működőnek a gazdaságot, az országot ahol élnek. Adjunk szempontokat: Hogyan élnek az emberek? (anyagi és nem csak anyagi szempontból) Milyen a munkavégzés lehetősége? Milyen a tanulási lehetőség? Hogyan használják fel az erőforrásokat? Hogyan élnek együtt a természettel?

10 3. A válaszokat a táblán jegyezzük, az ismétlődéseket pipáljuk. Segítsünk a tömörítésben. Nem baj, ha a munkatankönyvénél részletesebben fogalmazódik meg, hogy mit várunk a fejlett piacgazdaságtól. 4. Kérdés: Hogy érzik a gyerekek: mennyire teljesülnek ezek a célkitűzések? Lehet százalékos arányokra szavaztatni. Pl.: 80 %-ban teljesül. Leszögezhetjük: sok probléma van, szinte lehetetlen ezeket a célokat maradéktalanul teljesíteni, leginkább csak közelíteni lehet. A nehézségeket a következő feladattal érzékeltethetjük. 5. Hozzunk létre 5 csoportot a munkatankönyv híreinek feldolgozására. Egyegy csoport egy-egy hírt kapjon és a kérdések alapján dolgozza azt fel. Ezt követően nyílt megbeszélésre kerül a probléma és a javaslat. Lényeg: több szempontú megközelítés legyen, érdekütközést ismerjenek fel, egyetlen megoldás sem jó mindenkinek. A beszélgetés során lehetőleg jussunk el olyan problémákhoz is, amelyek közvetlenül érintik őket, szüleiket, lakókörnyezetüket. Második 45 perc 6. Olvassuk fel a munkatankönyvben szereplő híreket (lehet aktuálisabbat gyűjteni), és kérjük meg a gyerekeket, most arra figyeljenek: Ki dönthet a probléma megoldásáról és honnan teremt forrást a megoldáshoz? Valószínűleg a gyerekek rájönnek, hogy egy központi akarat (az állam) kell a problémák kezeléséhez és közös, központi erőforrások is kellenek a megoldáshoz. 7. Vegyük elő újra a gazdasági körforgás ábrát és értelmezzük még egyszer az állam helyzetét. Állapítsuk meg, hogy a piaci automatizmus, a láthatatlan kéz működését egy látható kéz kell, hogy kiegészítse. Tanári magyarázattal a munkatankönyv alapján foglaljuk össze, hogy az állam feladatait hogyan csoportosítják a közgazdászok. A hármas felosztást sok példával támasszuk alá, leginkább az eddig elhangzott példákat soroltassuk be! A gazdasági körforgás ábrát egyeztessük a költségvetés bevételeivel és kiadásaival! 8. Értelmezzük a költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyszerűsített sémáját! Vessük fel a munkatankönyvben leírt két fő kérdést: mennyi adót von el az állam és az összes megtermelt javak hányad része kerül központi elosztásra, újraelosztásra? (Táblázatok) A munkatanköny 2-4. feladata alkalmat ad a gazdaságpolitikai intézkedések mérlegelésére. Háttér: az állam beavatkozását mutató újraelosztó adatok, egyes országok adatai

11 Tanítási egység: Ismerkedjünk meg bankárokkal Minimum 2 x 45 perc (lehetőleg egybefüggően!) Egy kiselőadás és a munkatankönyv segítségével a kereskedelmi bankok és a jegybank feladatainak megismerése. A monetáris politika főbb eszközeinek áttekintése a kétszintű bankrendszerben. A tanulók legyenek képesek 1. A kereskedelmi bankok és a jegybank feladatait felsorolni. 2. A monetáris politika fontosabb eszközeit felismerni. 3. Az egy- és kétszintű bankrendszert megkülönböztetni. Feldolgozási javaslat Ha érett, közgazdaság szöveget értelmezni jól tudó gyerekeink vannak, akkor az egyik lehetőség, hogy feladatlapként kézbe adjuk a témát. Válaszolják meg, hogy az egyes bankárok melyik bank menedzserei! Ha gyengébb képességű, kevés gazdasági ismerettel rendelkező gyerekeink vannak, akkor több lépésre bontsuk a feldolgozást. 1. Kérjünk egy kiselőadást a bankok történetéről. (A legtömörebben tankönyvek írják le a bankok kialakulását, fejlődését, de részleteket használhatunk Homonnay Farkas: Banktörténet, Heller Farkas: Közgazdaságtan c. munkákból.) Ellenőrizzük, hogy a kiselőadás tartalmában jusson el a bankrendszer kialakulásáig, azaz egy központi, bankjegy-kibocsátási monopóliummal rendelkező, ellenőrző szerepet is betöltő jegybank és az üzleti bankok különválásáig. 2. Napjaink bankjaival a gyerekek saját tapasztalatait, ismereteit mozgósítva foglalkozzunk. Csoportokban gyűjtsenek minél több olyan gazdasági eseményt, ami a bankokkal kapcsolatos. Az eseményeket egy-egy kisméretű papírra írják! 3. A kiselőadáson elhangzottakat mozgósítva a közös egyeztetést úgy végezzük el, hogy a táblára írva csoportosítsuk az ügyleteket az aktív, passzív és közömbös bankügyletek közé. 4. Miből származik a bank jövedelme? Látniuk és érteniük kell, hogy az aktív ügyletek után járó kamat (hitelkamat) magasabb a passzív ügyletek után fizetett kamatnál. Az így működő, nyereségérdekelt bank az üzleti bank. Ha nincs önálló profitérdekeltsége, akkor a jegybank meghosszabbított keze. (Tervgazdálkodási rendszer: egyszintű bankrendszer.)

12 5. Keltsük életre az elhangzottakat, a mai bankrendszert! Készítsünk szerepkártyákat: vállalkozás (3-4), háztartás (3-4), önkormányzat (2), egyesület (1), alapítvány (1), két üzleti bank. Osszuk ki a bankügyleteket oly módon, hogy valaki húz és mérlegeli, hogy melyik ügyfélhez, melyik gazdasági szereplőhöz tartozhat. A szereplőt mindig kérdezzük meg kivel szeretné elvégeztetni a műveletet, mit vár a banktól, mi alapján választ bankot. Ezzel a versenyről is tudunk beszélni. 6. Honnan van pénze a bankoknak? (Alaptőke, betétállomány.) A profitért folyó küzdelemben kihelyezheti-e az összes pénzét hitelként? Érveljenek! Mutassunk rá a központi bank szükségességére. Vessük fel a pénzbőség és szűkösség problémáját, inflációval való összefüggését is! 7. Vegyük végig a jegybank feladatait, értelmezzük a monetáris politika eszközeinek működését. Kérjük fel szerepre az MNB elnökét és az életre keltett többi szereplő véleményét, szempontját is minden eszköz működésének bemutatásakor kérdezzük meg! 8. Páros munkaként adjuk a bankárok inkognitóját leleplező feladatot. Az önálló munka után egyeztessük a megoldást, ismételjük át a tanultakat. Háttér: Gazdaság és üzlet II. kötet 20. oldal. Le kell írni a szóba jöhető ügyleteket Tanítási egység: Gazdasági növekedés A gazdasági élet változásai egyszer fent, egyszer lent Minimum 2 x 45 perc Egy kiselőadás alapján a növekedés fogalmát, tényezőit tisztázzuk, majd a mérést segítő adatok elemzésével Magyarország gazdasági helyzetét vizsgáljuk. Megismerjük a gazdasági élet hullámzását, a gazdasági ciklust. A tanulók legyenek képesek: 1. A gazdasági növekedést értelmezni. 2. A növekedés forrásait felsorolni. 3. A gazdasági növekedés mérésére alkalmas mutatószámokat elemezni. 4. A gazdasági élet hullámzását, a gazdasági ciklus egyes szakaszait jellemezni. 5. A makrogazdaság adataiból a ciklusra vonatkozóan következtetést levonni.

13 Feldolgozási javaslat Első 45 perc Előzetes feladat: Kérjünk aktuális cikket, adatot a témával kapcsolatban, magunk is gyűjtsünk. 1. Egyszerű és közérthető a téma, ezért kiselőadás formájában is kérhetjük a gazdasági növekedés fogalmának, forrásainak, mérésének tisztázását. 2. Ezt követően kerüljön sor a rendelkezésre álló adatok elemzésére. Vezessünk beszélgetést a témáról! Javasolt vitakérdések: Mit értünk életminőség alatt? Kell-e növekedés? (Esetleg aktuális cikkel a nulla-növekedés elméletével a kiselőadáshoz kapcsolódó hozzászólást kérhetünk.) Alkalmas-e a GDP, az 1 főre jutó GDP a fejlettség jellemzésére? 3. Elemezzük a táblázatokat, grafikonokat, vessük fel a gazdaságpolitikai lehetőségeket (északi régió fejlesztése, népesség alakulása, munkanélküliség, tőkeimport)! 4. Kérjünk további aktuális, helyi cikkeket, híreket! Második 45 perc 1. Cikkek, hírek. 2. Témaindítás: Mit mutat egy autó műszerfala? A részletes beszámoló után kérdezzük meg: miért van minderre szükség! (Biztonságos, gyors haladás, beavatkozás, korrekció stb.) Kellene-e a gazdaság vezetőinek hasonló? Nyilvánvaló a válasz, de sokkal nehezebb ilyen pontosan teljesíteni. Közelítő adatokkal szolgálnak: a Statisztikai Hivatal, különböző gazdaságkutató intézmények, minisztériumok, adóhatóságok. 3. Állapítsuk meg, hogy hosszabb időszakot vizsgálva, hullámzások figyelhetők meg a gazdasági életben, a gazdasági növekedésben. Ezek közül vannak nagyobbak (történelem ) és kisebbek. 4. Rajzoljuk fel, vagy a munkatankönyvből nézzük meg közösen a felnagyított hullámot. Két válság közötti időszak: a gazdasági ciklus. Mutassuk be a ciklus egyes szakaszait oly módon, hogy táblázatszerűen foglaljuk össze: Termelés Árak Munkanélküliség Készletek Beruházások Csúcspont Visszaesés Pangás/mélypont Növekedés

14 5. A gyerekek az elhangzott magyarázat alapján, közben töltsék ki a táblázatot. 6. Fontos kérdések, amelyekről beszélni kell: Miért, miként lép át az egyik szakaszból a másikba a gazdaság? (kereslet kínálat viszonya, készletek alakulása) Miért ismétlődnek a ciklusok? (beruházások elmaradása, majd tömeges megindulása) Hogyan lehetne elnyújtani a növekedés szakaszát? (gazdaságpolitikai lehetőségek) Hogyan állapítható meg: hol tart a gazdaság? (a fontosabb adatok vizsgálata) 7. Végezzük el a munkatankönyv feladatát! Kérjünk önállóan és szakszerűen megfogalmazott jelentést Magyarország helyzetéről! Háttér: nullanövekedésről Tanítási egység: A piacgazdaság árnyoldala a gazdasági növekedés problémái Minimum 2 x 45 perc A piacgazdaság kísérői: a munkanélküliség, a szegénység, az infláció és a környezeti problémák kerülnek megbeszélésre. A problémák megoldási lehetőségeit is elemezzük. A tanulók legyenek képesek: 1. A munkanélküliség, a szegénység, az infláció, a környezeti problémák okára magyarázatot adni. 2. Az egyes problémák kezelésére vonatkozó gazdaságpolitikai célokat megérteni, megvalósításukat magyarázni. 3. A témához kapcsolódó jelenségek hátterét megvilágítani. 4. Az egyes problémák statisztikai adatokban történő megjelenítését elemezni. Feldolgozási javaslat Két fő eljárás kínálkozik a feldolgozásra. Előzetes feladatként kérhetjük a gyerekeket, hogy válasszanak a témák közül és házi dolgozat formájában

15 dolgozzák fel a témát. Irjanak a probléma elméleti hátteréről és gyűjtsenek adatokat itthonra, vagy valamely térségre, vagy a világra vonatkozóan. Egy-egy témára percet szánva a gyerekek beszámolóira építhetjük a 2 x 45 percet. Másik út, hogy a munkatankönyv elméleti összefoglalóját dolgozzuk fel és végigmegyünk a könyvben található táblázatokon, ábrák adatain, a feladatokon. Ez utóbbi megoldás esetén is gyűjtsünk friss, a gyerekek környezetét jellemző adatokat! 1. Munkanélküliség: a munkatankönyv elméleti összefoglalója után az okok megértését és felismerését segítik az 1-6. feladatban található konkrét esetek vizsgálata. (Megoldás) 2. Szegénység: a hazai és világjelenségekkel összefüggésben fontos elérni, hogy a szolidaritás mozduljon meg a gyerekekben. Jó lenne, ha elérnénk, hogy legalább egy akció erejéig a szegényekért tegyen a csoport (ruhagyűjtés, báli bevétel felajánlása, műsor, télapó-akció: csoki, könyv, játék felajánlás stb.). 3. Infláció: A munkatankönyv szövegének feldolgozása és a grafikonok elemzésével az 1. feladat elvégzése. Friss hírekkel, adatokkal egészítsük ki. Kérdésként vessük fel: mit lehet az infláció ellen tenni? (Ismétlés: költségvetési politika, monetáris politika.) 4. Környezetszennyezés, környezetvédelem: az externáliáktól a globális környezeti problémákig foglaljuk össze a téma gazdaságelméleti hátterét. Ezután konkrét problémákat vegyünk sorra, a munkatankönyvből és más friss hírekből, adatokból. A gyerekeket közvetlenül érintő kérdéseket, problémákat is gyűjtsünk, vizsgáljunk meg. Ha lehetőségünk van, hívjunk meg a témával foglalkozó szakembert, környezetvédelmi aktivistát! Háttér: a munkanélküliség, infláció mérése Tanítási egység: A tőzsde Minimum 3 x 45 perc Egy tőzsdejátékon keresztül a tőzsde működési mechanizmusának megértése, majd a tőzsdei kereskedés tárgyainak (értékpapírok) és a tőzsdei kereskedésnek elméleti összefoglalása. A tanulók legyenek képesek: 1. Tőzsdejátékban nyereségorientált döntéseket hozni.

16 2. Felsorolni olyan okokat, amelyek a részvények árfolyamát befolyásolják. 3. A legfontosabb tőzsdei értékpapírokat meghatározni. 4. Az újságok tőzsdehíreinek alapinformációit értelmezni. (nyitó és záróárfolyam, legalacsonyabb-, legmagasabb kötési ár, BUX,) Feldolgozási javaslat 1. A tőzsdével való ismerkedést feltétlenül tőzsdejátékkal kezdjük. A forgalomban lévő játékok közül azt a típust játsszuk, amelyben eseménykártyák befolyásolják a részvények árfolyamának alakulását. (Erre azért van szükség, mert a gyerekeknek tapasztalniuk kell, hogy nem a vak szerencse, a véletlen, hanem gazdasági események hatnak az árfolyamváltozásra. Szükséges, hogy értelmezni tudják a hírek hatásmechanizmusát.) 2. Ha van lehetőségünk, játszunk árutőzsdét is. De kiselőadás formájában is beszélhetünk az árutőzsdék létezéséről, működéséről. (Ajánlott irodalom Bozzai Rita: Nem az égben köttetnek című munkája. Az árutőzsdék lényegét jól mutatja be a chicagói búzatőzsde keletkezésének leírásával.) 3. Magyarázzuk el a tőzsdék szerepét, jelentőségét a gazdaságban. Ismertessük a BÉT működését és a számítógépes kereskedés lépéseit. (Ha lehetőségünk van látogassunk el a BÉT-re, ahol szakszerű tájékoztatást adnak a tőzsde működéséről, az értékpapírokról, a kereskedésről. Szívesen vállalnak előadást a bankok brókerei is.) 4. Vegyük sorra az egyes értékpapírfajtákat! Nagyon fontos a kötvény és részvény megkülönböztetése. A kibocsátói szándék, illetve a vevői szándék eltérésén keresztül jól érzékeltethető a részvényhez kapcsolódó tulajdonosi, a kötvényhez kapcsolódó hitelezői viszony. Használjuk a munkatankönyv példaeseteit, összefoglalóit. 5. Újságban közzétett tőzsdeadatok alapján kövessük néhány részvény árfolyamváltozását grafikonon. (HVG, Napi gazdaság, napilapok) Háttér: letéti jegy, közraktárjegy záloglevél, Váltó: fizetési ígéret, egyedi, forgatható (értékesíthető) okirat. Kibocsátója kötelezettséget vállal egy bizonyos összeg határidőre történő megfizetésére. A lejárat idejéig pénz helyett forgatható. Letéti jegy: olyan értékpapír, melyet csak pénzintézetek bocsáthatnak ki, a megtakarítási lehetőségeket bővíti. Lehet névre szóló és bemutatóra szóló is, mindkettő értékesíthető, átruházható. Záloglevél: olyan állandó kamatozású (a kötvényhez hasonló) értékpapír, amelyet jelzáloggal lekötött ingatlannal biztosítanak. Közraktárjegy: közraktárak (ahol nagy mennyiségben tárolnak, őriznek vállalkozások tulajdonát képező árukat) által kiállított árujegyből és zálogjegyből álló forgatható értékpapír, amely az áruátvételt igazolja. Az áru feletti szabad rendelkezést az árujegy és a zálogjegy együttesen biztosítja.

17 Tanítási egység: Világkereskedelem, világgazdaság Előnyök és hátrányok Minimum 45 perc Mindenki tapasztalja, hogy szinte élni sem tudunk a nemzetközi gazdaság nélkül. Egy példán keresztül hamar belátható, hogy a külkereskedelem a viszonylagos (komparatív) előnyökön nyugszik. A tanulók legyenek képesek: 1. A magyar gazdaság és nemzetközi gazdaság összefonódását, integrálódását felismerni. 2. A komparatív előnyöket egy példán keresztül megérteni és általánosan megfogalmazni. 3. A komparatív előnyök és a nemzetközi munkamegosztás, együttműködés összefüggését felismerni. Feldolgozási javaslat Előkészítés: minél több import cikket gyűjtsünk össze. Másoljuk ki a munkatankönyvből Bőség szigetének és Termőföldnek esetét oly módon, hogy egyik oldalra kerüljön az abszolút előnyös rész, másik oldalra a komparatív előnyös feladat. Vigyázat, a megoldás NE legyen rajta!) 1. Indítás: pakoljuk ki az importcikkeket, és biztassuk a gyerekeket, hogy szaporítsák a kínálatot, tegyenek ők is az asztalra olyan terméket, amelyről tudják, hogy honnan származik. 2. Tegyük fel a kérdést: nem tudjuk ezeket magunk is előállítani? Vezessük a beszélgetést és gyűjtsük össze az okokat, amiért ilyen sokféle importterméket fogyasztunk (választék, minőség, hiány, ár). A fogyasztók előnye egyértelmű. 3. Vizsgáljuk meg a kérdést a termelő (itt, a példában egyszerre kereskedő is) oldaláról. Bevezetésként magyarázzuk el, hogy abszolút előnynek nevezzük, ha egy ország egy másik országnál olcsóbban, kevesebb munkával tud előállítani egy terméket. Adjuk kézbe a munkatankönyv első lapján, Bőség és Termőföld esetét. Párban oldják meg a feladatlapot, majd közös megbeszélés. 4. Vajon lehet-e olyan országok között kölcsönösen előnyös csere, amelyek közül az egyik minden termékét abszolút előnnyel tudja előállítani? A feladatlap folytatása megváltozott feltételek között a komparatív előnyök elemzését teszi

18 lehetővé. Olvastassuk el a párokkal a megváltozott feltételeket és most egy pár alkossa Termőföld és egy másik pár Bőség szigetének kereskedőit és folytassák le a kereskedelmi tárgyalást, egyezzenek meg! Javasoljuk, hogy készítsék el az előző oldal mintájára táblázatot! Ha jónak látják a hosszú távú együttműködést, specializálódjanak valamely termék termelésére. 5. Beszéljük meg a megoldást! (lásd: munkatankönyv) Ismételjük meg az abszolút és komparatív előny fogalmát. Jegyezzük meg, hogy a munkamegosztás, szakosodás alapjául szolgál. A külkereskedelmi értékesítés egy vállalat szemszögéből alternatív költséget jelent. 6. Ha van idő, akkor még az órán, ha nincs akkor otthoni gondolkodásra adjuk: meddig marad fenn a komparatív előny? (a munka termelékenysége megváltozhat, egy technológiai váltás megváltoztathatja, de maga a termék is feleslegessé válhat) Háttér: Magyarország külkereskedelmi partnerei Tanítási egység: A külpiacra lépés formái Minimum 2 x 45 perc A nemzetközi együttműködés formái szinte végtelenek. Főbb csoportjainak megismerésével rendszerezzük ezeket. 1. A tanulók legyenek képesek: 2. A különböző nemzetközi együttműködési formákat megkülönböztetni és értelmezni 3. Az egyes együttműködési formák előnyeit, esetleges hátrányait értékelni. 4. A valutaárfolyamok összehasonlítására, célszerű vásárlási-eladási döntéseket hozni. 5. A nemzetközi fizetési mérleg főbb részeit felsorolni és értelmezni. 6. A külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát, egyensúlyzavarait értékelni. Feldolgozási javaslat Előzetes feladat: több apró hír gyűjtése, amelyek a vállalkozások nemzetközi gazdasági kapcsolatainak különböző formáiról szólnak. Aktuális cikk, adat

19 keresése a magyar nemzetközi fizetési mérleg alakulásáról, valutapiaci árfolyamokról. A gyerekektől is kérhetünk ilyen híreket. Első 45 perc 1. Indítsuk azzal az órát, hogy elmondjuk a vállalkozások külpiacra lépésének lehetőségeivel foglalkozunk. Vessük fel a kérdést: miért lehet fontos egy vállalatnak a külföldi értékesítés? Azonos fogalom-e a külpiacra lépés és külföldi értékesítés? 2. Ezután kérjük meg őket, hogy néhány fős csoportokban gyűjtsenek minél több ötletet, hogyan léphet ki a nemzetközi piacra egy vállalat. (A csoportképzésnél használhatunk multinacionális cégneveket.) Adjunk újságcikkeket is forrásként. Számozzák meg a leírt kapcsolati formát és rendezzék sorba, csoportba az egyszerűtől a bonyolultabbig. 3. A táblán egyeztessük a csoportok munkáját, figyelve a munkatankönyv csoportosítására. Értelmezzük az új fogalmakat. Értékeljük az egyes együttműködési formákat. 4. Hogyan fizetnek egymásnak az exportőrök, importőrök. Valuta, deviza fogalma. Keressünk árfolyamokat. Adjunk a csoportok kezébe azonos táblázatot, amely különböző eladási helyek eltérő árfolyamait mutatják. Nevezzünk meg 4 külföldi valutát, adjunk a csoportoknak Ft-t. Vásároljanak mind a 4 valutából a lehető legtöbbet! (Cél az eltérő váltási árfolyamok felismerése, kihasználása.) 5. Egyeztessük a megoldásokat. Második 45 perc 6. Oldják meg a következő feladatot párban a gyerekek! Egy pár egyféle feladatot kapjon! Szituáció (I): Tegyük fel, hogy a német piacra termelő, értékesítő vállalkozásod van. Egyetlen terméket értékesítesz, amelyért 1000 DEM-t fizetnek. Semmi sem változik, csak a forint leértékelődése következtében az induló árfolyam (125 Ft = 1 DEM) megemelkedik: 130 Ft = 1 DEM. Hogyan érint téged a változás? Mire ösztönöz? Szituáció (II): Tegyük fel, hogy a német piacról importáló vállalkozásod van. Egyetlen terméket vásárolsz, amelyért 1000 DEM-t fizetsz. Semmi sem változik, csak a forint leértékelődése következtében az induló árfolyam (125 Ft = 1 DEM) megemelkedik: 130 Ft = 1 DEM. Hogyan érint téged a változás? Mire ösztönöz? Mi történik itthon, ha a terméket belföldön értékesíted, vagy tovább feldolgozod? 7. Vonjunk le következtetést: A forint leértékelődése az exportot ösztönzi, az importot korlátozza. Az importcikkek árának emelkedése a hazai árszínvonalat emeli.

20 8. Mondjuk el, hogy Magyarország külfölddel lebonyolított gazdasági ügyleteinek pénzügyi nyilvántartása a Nemzetközi fizetési mérleg segítségével történik! Mutassuk be a mérleg főbb sorait a munkatankönyvben, értelmezzük jelentésüket! 9. Nézzünk meg konkrét adatokat a külkereskedelmi mérleg alakulásáról, a folyó fizetési mérlegről és tőkemérlegről! Vizsgáljunk meg többéves tendenciákat! Következtessünk a jegybanki tartalékok alakulására! 10. Vessük fel az egyensúlytalanság problémáját! (Tartós deficit, hitelfelvétel, eladósodás.) 11. Térjünk vissza az árfolyamváltozásra és állapítsuk meg, hogy egyéb tényezőket változatlannak tételezve a növekedés, vagy csökkenés hogyan hat a fizetési mérlegre? 12. Beszélgessünk aktuális cikkekről, problémákról! Háttér: a nemzetközi fizetési mérleg aktuális adata Tanítási egység: A kereskedelem korlátjai és/vagy szabadsága Az Európai Unió létrejöttének főbb történeti eseményei Minimum 3 x 45 perc Néhány konkrét helyzet elemzésén keresztül annak bemutatása és felismerése, milyen érdekek húzódnak meg a kereskedelem korlátozása és liberalizálása mögött. A tanulók legyenek képesek: Különböző szituációkban egy-egy gazdasági szereplő érdekképviseletére, érdekek egyeztetésére. A szituációk megoldásaként a különböző kereskedelem-korlátozó eszközök alkalmazását felismerni. A protekcionista eszközöket értékelni, hatásmechanizmusát bemutatni. Az egyes nemzetközi gazdasági szervezetek feladatát felsorolni. A gazdasági integráció, az EU különböző fejlődési szintjeit megmagyarázni.

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser

Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Pénzügyi alapismeretek tantárgy

Pénzügyi alapismeretek tantárgy Pénzügyi alapismeretek tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

"Mindennapi pénzügyeink" óravázlat

Mindennapi pénzügyeink óravázlat "Mindennapi pénzügyeink" óravázlat A pedagógus neve: Zsámba Lajos Műveltségi terület: Közgazdaságtan Tantárgy: Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Osztály: 11. Az óra témája: Szereplők és kapcsolatok a piacgazdaságban

Részletesebben

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak?

Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 1. tétel: Ismertesse az üzleti terv készítésének szempontjait, és a főbb fejezetek tartalmát! Mi a jelentősége a jelenérték számításnak? 2. tétel: 3. tétel: Milyen érdekegyeztetési fórumokat ismer? Mit

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek I. A szükségletek és a javak - szükséglet - igény - javak - szabad javak - szűkös vagy gazdaági javak - termelési eszközök

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Erős vs. gyenge forint

Erős vs. gyenge forint 2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők.

1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei. A magyar gazdaság átalakulása az átalakulást segítő tényezők. b. A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata 1.2. A fogalmak

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

Eszközhasználat: tábla, tankönyv, füzet, feladatlap, számítógép, internet

Eszközhasználat: tábla, tankönyv, füzet, feladatlap, számítógép, internet Tanár: Czupi Tilda Osztály: 10A Tantárgy: Üzleti tevékenység gyakorlata Témakör: Adók, járulékok és egyéb közterhek Az óra témája: Összefoglalás, gyakorlás Oktatási cél: A tanulók képesek legyenek önállóan

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

2013.09.13. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek Chapter. Előadás Közgazdaságtan Economy oikonomos (görög) az aki a háztartást vezeti Háztartás sok döntés Szűkös erőforrásokat oszt szét Képesség, erőfeszítés, vágy Társadalom sok döntés Szétoszt erőforrásokat

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖZGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel TÉMAKÖR: MONETÁRIS POLITIKA Mutassa be a monetáris politika céljait, lehetséges eszközeit és elemezze az intézkedések

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) 2014/2015. tanév, őszi félév ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az oktató adatai Dr. Koppány Krisztián PhD egyetemi docens, dékánhelyettes fogadóóra

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Eszközgazdálkodás II.

Eszközgazdálkodás II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Eszközgazdálkodás II. 2 Vállalkozás eszközei (ismétlés) Befektetett eszközök (> 1 év) Egy évnél hosszabb ideig Értékük folyamatosan térül meg (elhasználódás)

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

ÁRFOLYAM TÁBLÁZAT I. kör II. kör III. kör

ÁRFOLYAM TÁBLÁZAT I. kör II. kör III. kör JÁTÉK Valutapiac Tervezett idő: kb. 25 perc + megbeszélés A játék segítségével a diákok megérthetik, hogy a pénz is áru, és azt, hogy a különböző valutáknak (devizáknak) egy másik fizetőeszközben kifejezhető

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben