Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma A szűkösség okozta problémák az első telepesek Amerikában

Átírás

1 Tanári kézikönyv Nemzetgazdaság és világgazdaság Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma A szűkösség okozta problémák az első telepesek Amerikában Minimum 2 x 45 perc Új-Anglia (Amerika) példáján keresztül az ember alapvető gazdasági problémájának és a közgazdaságtan alapkérdésének megértése: hogyan gazdálkodjunk a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal? A tanulók legyenek képesek 1. A szűkösség problémáját megfogalmazni és különböző helyzetekben felismerni. 2. Gazdasági döntésekben felismerni az erőforrások felhasználását 3. Döntési alternatívákat felállítani. 4. A haszonáldozati költséget, feláldozott haszon fogalmát felismerni és értelmezni. 5. A gazdasági rendszer feladatát a konkrét helyzetben érteni és általánosítani. 6. A közgazdaságtan feladatát megfogalmazni. Tevékenységek Feldolgozási javaslat Indítás: meseszerűen. Kolumbus Kristóf (Cristoforo Colombo) 1492-ben érte el Amerika partjait. Azt mondjuk felfedezte Amerikát, pedig úgy halt meg, nem tudta hogy új földrészt ért el és fedezett fel. Ugorjunk az időben 128 évet és hallgassunk meg egy összefoglalót az Angliából kivándorolt telepesek amerikai életéről. 1. Vezessünk egy beszélgetést a hiány problémájáról és az ebből következő döntési, választási kényszerről a Munkatankönyv szövegét segítségül véve. Első egysége a Nem volt elegendő felsorolásig tart. A felolvasás után kérdezzük meg volt-e új abban, amit hallottak, hallottak-e már hasonló helyzetekről? Különleges vagy általános állapot-e az, hogy az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre?

2 2. A következő egység a szűkösség, döntés, választás összefüggésére irányuljon. A felvetett kérdések közül adjanak választ a gyerekek némelyikre, így láthatják mennyiféle szempontot kell figyelembe venni. Ha egy döntést meghoztak, akkor az erőforrás másfajta felhasználása már nem lehetséges. Feláldoztak lehetőségeket, amikor döntöttek (feláldozott haszon fogalma.) 3. A történelmi példa után ismét általánosítsuk a szükségletek végtelenségét illetve a szűkösség és az erőforrásokkal való gazdálkodás kényszerét. Mutassunk rá a Mit?, Hogyan? Ki kapja? (kinek) kérdések általános kísérői az emberek életének. 4. Keressünk példát egy család, az iskola, a település és az ország szintjén illetve a világgazdaságban! Mondjuk ki a végső következtetést: a közgazdaságtantól azt várjuk, hogy segítsen az erőforrások ésszerű felhasználásában. Az óra mondanivalóját a munkatankönyv összefoglaló táblázata rögzíti. 5. Otthoni feladatnak adjuk a munkatankönyv 1. és 2. feladatát. Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma Lakatlan sziget Minimum 2 x 45 perc (lehetőleg egy alkalommal) A gyerekek egy lakatlan szigetre kerülnek és ki kell dolgozniuk egy túlélési tervet. Választ kell adniuk a valamennyi társadalom előtt álló alapvető kérdésekre: Mit termelnek? Hogyan termelnek? és Kinek a számára? (ki fogja kapni a megtermelt javakat). A tanulók legyenek képesek 1. Az adott körülmények között szükségleteiket megnevezni 2. A rendelkezésükre álló erőforrásokat összegyűjteni 3. A szükségletek kielégítéséhez szükséges javak termelését megtervezni 4. A szűkösség és feláldozott haszon fogalmakat pontosan használni, alkalmazni. 5. Az eltérő gazdasági rendszereket felismerni. Tevékenységek Szituációs játék során feladatlap kitöltése, együttműködés csoportban.

3 Feldolgozási javaslat 1. Bevezetés: A beleélést segíti elő, ha érdekes történetbe ágyazzuk a lakatlan sziget történetét. (jutalomutazás, csomagolás, repülés, egyedül maradás) Párhuzamként érdemes megemlíteni, hogy valódi túlélőversenyeket szerveznek szerte a világon, de még Magyarországon is, igaz csak 2-3 napos az itthoni fős csoportokat szervezzünk. (Osszuk ki a feladatlapot.) Adjunk a megoldásra 15 percet. 3. Számoljanak be a csoportok a megoldásukról. Vezessük a táblán az egyes kérdésekre adott válaszokat, az ismétlődést nem kell, az eltéréseket feltétlenül. 4. Összefoglalásként erősítsük meg, hogy minden társadalomban szűkösek az erőforrások (ebben persze nagy eltérések lehetségesek!), ami szükségessé teszi a gazdálkodást (a válaszadást a mit, kinek hogyan kérdésre), ami eltérő gazdasági rendszereket eredményez. Mutassunk rá a gyerekek megoldásaiban mutatkozó különbségekre és a különböző gazdasági rendszerekre (közösségi társadalom - tradicionális társadalom, tervutasításos, piacgazdasági megoldások). Ha ezek nem jelennének meg tisztán, akkor mutassunk rá a történelmi, földrajzi ismeretekből felidézhető hasonló megoldásokra. 5. Készítsük elő a piacgazdasági rendszer bemutatását azzal, hogy provokatív kérdésekkel mai (piaci, pénzes) megoldásokat hiányolunk. 6. A csoportok munkáját köszönjük meg, majd páros feladatra kérjük meg a gyerekeket, adjanak nevet az eltérő gazdasági rendszereknek (a munkatankönyv következő feladata: eltérő rendszerek bemutatása, majd kísérlet az önálló névadásra). 7. Otthoni gondolkodásra és megoldásra adjuk a 2. feladatot (a közgazdaságtan három alapkérdésére hogyan adnak választ az eltérő rendszerek)! 8. Állapítsuk meg, hogy Magyarországon ma piacgazdasági rendszer működik. Meséljünk a tervgazdaságról, érdekes, ellentmondásos megoldásairól. Megoldások: A feladatlap kérdéseire adott lehetséges megoldások: 1. kérdésre: gyümölcs, zöldség, magvak, gyökerek, víz, pálmalevelek, rostok, faanyag, hal, emberi energia, tudás, vezető-szervező készség és a hozott, csomagolt dolgok stb. 2. éhség, szomjúság, védelem. 3. élelem, ruha, védett hely (kunyhó), tároló eszköz stb 4. élelemgyűjtés, szállítás, főzés (élelmiszer-feldolgozás), tűzrakás, őrzés, szervezés, vezetés stb. 5. sokféle megoldás lehet a vezetés és a munkavégzés viszonyára, közös munkavégzés, specializáció. 6. az elosztásra vonatkozó megoldások alapján könnyű az eltérő gazdasági rendszereket bemutatni. Háttér: idézet, vicc a tervutasításos rendszerről.

4 Tanítási egység: Bevezetés a közgazdaságtanba a gazdasági gondolkodás néhány alapfogalma Mitől lesz egy gazdasági rendszer piacgazdaság? Minimum 2 x 45 perc Egy konkrét termelés megszervezésén keresztül a piacgazdasági rendszer sajátosságainak megértése, megfogalmazása. A termelési tényezők fajtáinak és jövedelmük közgazdasági kategóriákkal történő leírása. A tanulók legyenek képesek 1. A piacgazdasági rendszer sajátosságait megfogalmazni. 2. A piacgazdaság és a tervgazdasági rendszer különbségét megérteni 3. A piaci mechanizmus (láthatatlan kéz) elvét ismerni 4. A termelés tényezőit és piacgazdasági körülmények közötti jövedelmüket közgazdasági kategóriákkal leírni. Feldolgozási javaslat A házi feladat ellenőrzését az alábbi gyakorlat után végezzük! 1. Két leírást mondatokra darabolva adjunk oda a gyerekeknek. A leírás a cipőtermelésről szól. Az egyik a tervgazdasági tervutasításos rendszerben, a másik a piacgazdasági rendszerben mutatja be a cipőtermelést. A gyerekek feladata, hogy párban dolgozva a felvágott szöveget válasszák kétfelé és rendezzék sorba. Tervutasításos rendszer A Tervhivatal statisztikai adatok alapján felméri a várható igényeket. Megállapítja a férfi-, női-, gyerekcipők számát és méretét. A Tervhivatal elosztja a tervszámokat (a szükséges cipőmennyiséget) az ország cipőgyárai között.

5 A cipőgyár a megkapott tervszámok alapján megszervezi és lebonyolítja a termelést. Megveszi a kijelölt gyárból az alapanyagokat és időarányosan elosztja a termelendő mennyiséget (havonta, dekádokra, napokra). A megtermelt cipőket a cipőbolt hálózatba kiszállítja. A vállalat sikeres, ha időben teljesítette, esetleg túlteljesítette a tervet. Piacgazdasági rendszer Surranó Zoltán több év szakmai gyakorlat után úgy dönt, hogy önálló cipőüzemet hoz létre. Piackutatással vizsgálja, hogy milyen típusú cipők iránt van még kielégítetlen kereslet. Megszervezi a termelési tényezőket (üzemépület, munkaerő, tőke-hitel, gépek, felszerelések), megkeresi a legcélszerűbb anyagszállítást, értékesítési lehetőségeket. Sikeresnek tartja a működését, ha bevételei meghaladják kiadásait, amit csak úgy tud elérni, ha vevői elégedettek cipőivel. 2. Ellenőrizzük és beszéljük meg a megoldást. 3. Mindezek után foglaljuk össze a piacgazdaság jellemzőit (lásd munkatankönyv szövege) és hasonlítsuk össze a házi feladatban leírtakat a megbeszéltekkel. Tekintsünk rá a gazdaság működésére a Gazdasági körforgás ábra segítségével. Mutassunk rá, hogy piacgazdaság körülményei között a piac ad jelzést a gazdasági döntésekhez. Ezek eredője újabb döntésekre készteti a gazdaság szereplőit. Mint egy láthatatlan kéz vezérlik a gazdaságot (piaci mechanizmus, automatizmus). 4. Ismétlés (ha már korábban a Vállalkozások munkatankönyvet átvettük a gyerekekkel): a termelési tényezők. Mondjuk el, hogy nyilván nagyon sokféleképpen lehet megnevezni és csoportosítani, de a közgazdaságtan most ezekkel a kategóriákkal dolgozik. Használjuk a munkatankönyv meghatározásait és kapcsoljuk össze a termelési tényezőknek járó jövedelmekkel. 5. Emeljük ki a feláldozott haszon fogalmát Surranó Zoltán esetében: amikor önálló vállalkozásba fog, lemond a korábbi bérjövedelméről és a megtakarított pénze utáni kamatokról. A cipőkészítő vállalkozás haszonáldozati költsége Surranó korábbi munkabére és kamatjövedelme. Ennél több jövedelmet szeretne új vállalkozásával kapni, így racionális közgazdaságilag a döntés.

6 6. Végeztessük el a Termelési tényezők feladatlapot, ami az eddig megbeszéltek megértését ellenőrzi. Tanítási egység: A piac Minimum 2 x 45 perc Először egy játék segítségével a piaci alkalmazkodás, a gazdasági döntések megélése, majd ennek elméleti rendszerezése. A tanulók legyenek képesek 1. A piaci árviszonyokhoz alkalmazkodva racionális döntéseket hozni 2. A piac alapkategóriáit szakszerűen használni 3. Gazdasági események piacra gyakorolt várható hatását megnevezni. Feldolgozási javaslat Az első 45 percben egy piaci mechanizmust bemutató játékot játszunk. A játék alkalmas arra, hogy az utána elméletileg megbeszélt kategóriákat, mechanizmusokat konkrét élményre alapozzuk. Gyümölcspiac 1. A piaci kategóriák megbeszélést indítsuk egy kis felméréssel: hányan szoktak pattogatott kukoricát venni mozifilm megnézése előtt? Miért van kereslet a pattogatott kukorica iránt? A válasz nyilván sokféle, próbáljuk abba az irányba terelni és összegezni az elhangzottakat: akarunk venni, mert szükségünk van rá: finom, jó ropogtatni, hozzá tartozik a hangulathoz, levezeti a feszültséget stb. Képesek vagyunk venni, mert van rá pénzünk. A kiemelések vezetnek el a kereslet fogalmához. Miért van kínálata a pattogatott kukoricának? A sokféle választ összegezzük oly módon, hogy derüljön ki a termelők akarnak eladni, mert megéri, jövedelmet hoz és képesek, mert rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, lehetőségekkel, hogy termeljenek. A kiemelések a kínálat fogalmát alapozzák meg. 2. Mutassuk be, hogy a kereslet és kínálat fogalmában az ár és mennyiség összefüggését és függvényekkel történő ábrázolási lehetőségét (lásd munkatankönyv)! 3. Végezzünk házi felmérést, hányan vennének és mennyi pattogatott kukoricát különböző árak mellett. Készítsünk táblázatot, majd ábrázoljuk függvénnyel!

7 Nézzük meg a munkatankönyv keresleti és kínálati függvényét, állapítsuk meg a piaci egyensúlyt! 4. Vegyük sorra a munkatankönyv feladatait, amelyek végigvezetnek a keresleti, kínálati függvény pontjain, a függvények elmozdulásán, különböző események piacra gyakorolt hatásán! Fontos! Tegyünk különbséget a kereslet megváltozása és a keresett mennyiség megváltozása között! A kereslet a fogyasztó ízlésének, szükségletének változása és/vagy jövedelmének megváltozása következtében változik. Az árak változása leggyakrabban csak a függvényen való elmozdulást, azaz a keresett mennyiség megváltozását eredményezik! (Kínálat és kínált mennyiség esetében ugyanígy vigyázzunk!) 5. Otthoni elvégzésre javasoljuk a 9. feladatot, de ha meg akarjuk magyarázni a keresleti függvény ereszkedő lejtését, akkor az órán is elvégezhetjük. Lényege: az újabb jószágegység (pohár kóla) elfogyasztása egyre kevesebb hasznot hoz a fogyasztónak, tehát egyre kevesebbet adna érte. A 10. feladat ismét a haszonáldozati költség, feláldozott haszon alkalmazására példa. Tanítási egység: Pénz a piacgazdaságban Mire használjuk a pénzt? A pénz vásárlóereje Minimum 2 x 45 perc Egy kis pénztörténet, majd a pénz funkciói és a pénz vásárlóerejének problémája napjainkban. A tanulók legyenek képesek 1. A pénz lényegét, működésének jogi és gazdasági feltételét megérteni. 2. A pénz funkcióit felsorolni és különböző pénzmozgásokat a funkciók szerint értelmezni, illetve besorolni. 3. A fogyasztói árindexet értelmezni, kapcsolódó statisztikai adatokat elemezni. Feldolgozási javaslat Első 45 perc (Pénz a piacgazdaságban) Előkészítés:

8 I. Mi töltötte be a történelem során a pénz szerepét? címmel kérjük meg egyik megbízható tanulónkat egy kiselőadás megtartására. (Az óra előtt ellenőrizzük a felkészülést. Javasolt irodalom: A pénz Szemtanú sorozat Park Kiadó. II. Sokféle pénzt (magyart, külföldit, mait, régit, papírt, fémet, különböző kártyákat, csekkeket) gyűjtsünk össze és vigyük be órára. 1. Indítsuk az órát a gyerekeket provokálva. Több papírcédulát, köztük egy papírpénzt dobjunk le a földre és kérjünk meg valakit, hogy szedje össze a papírokat és dobja a szemetesbe. Gondja lesz a papírpénzzel. Mondjuk ki: ezzel fogunk foglalkozni. 2. Mutassuk meg az összegyűjtött pénzeket! Kérjük meg, hogy vigyázzanak rá, de hagyjuk hadd élvezzék a gyerekek! Néhány perc elteltével kérdezzük meg, vajon mi okozza, hogy olyan izgalom tölti be a levegőt? Mi a pénz, ami ilyen hatással van az emberekre? Irodalmi példát is hozhatunk (Shakespeare: Atheni Timón-ban ír, a Biblia is foglalkozik vele, de az Abba együttes számára is hivatkozhatunk, gyűjthetünk szólást, közmondást az aranyról, a pénzről). 3. A gyerekek hozzászólását foglaljuk össze: a pénzért minden megkapható. Mi adja ezt a különleges hatalmat a pénznek? Valószínűleg előjön, hogy volt amikor arany volt. Javasoljuk, hogy válasszuk szét a történelmi példákat a mai pénztől. Mi miden töltötte be a pénz szerepét? 4. Kiselőadás. Erősítsük meg: a pénz is áru volt, de olyan áru amiért bármelyik többi áru megkapható volt. Olvassuk fel Marco Polo könyvének részletét a munkatankönyvből. Beszéljünk róla, technikailag hogyan válik a só (egy áru) pénzzé? Miért fogadják el? 5. Térjünk át a mai pénzre, miért használunk egy papírdarabot pénzként? Mondjuk el, hogy ennek jogi és gazdasági feltétele van: törvény írja elő az elfogadását és a gazdaság szereplői is szívesen használják, ha értékálló. (Erősítsük és magyarázzuk meg a munkatankönyvben leírtakat!) Második 45 perc (Mire használjuk a pénzt? A pénz vásárlóereje) 1. Indítás: Képezzünk csoportokat a gyerekekből és adjunk 3-4 percet arra, hogy minél több olyan gazdasági eseményt írjanak le, amelyben az emberek a pénzt valamilyen módon használják. (Példák a munkatankönyvben, de a gyerekek ne használják a könyvet!) 2. Olvassák fel hangosan, írjuk a táblára és rendezzük halmazokba (a pénz funkciói szerint, lásd munkatankönyv!)! Az ismétlődőket csak pipáljuk ki! 3. Kérjük meg a gyerekeket, magyarázzák el, mi a közös az egy halmazba írt ügyletekben. Ha ügyesen találgatnak, nevezzük meg a pénz közgazdasági kategóriákkal leírt funkcióit! 4. Összefoglalva értelmezzük és rögzítsük a pénz funkcióit! 5. Önállóan végezzék el a munkatankönyv gazdasági eseményeinek besorolását. 6. Térjünk vissza ahhoz a megállításhoz, hogy pénz működésének fontos gazdasági feltétele, hogy pénz értékálló legyen. (Hozhatunk egy konkrét cikket,

9 ami az inflációról szól, vagy olyan történelmi példát pengőinfláció - amikor a pénzt már senki nem akarja használni.) 7. Nagyon egyszerűen magyarázzuk meg, hogy mit jelent a pénzt vásárlóereje: egy 100 forintos érmével kapok 1 kg kenyeret. Ha holnap, holnap után is megkapom a 100 forintos érmével az 1 kenyeret, akkor a pénz vásárlóereje nem változott. Ha egyre kevesebb kenyeret kapok: 0,8 kg-t, majd 0,5 kg-t, akkor a pénz vásárlóereje csökkent, másodszorra a felére. Ennek megfordítása az árral, 1 kg kenyér 100 Ft, majd 125 Ft, majd 200 Ft. Az árszínvonal növekedése a bázishoz képest az árindexet mutatja. Inflációról beszélünk, ha az árszínvonal tartósan emelkedik. 8. Ezután végezzük el a munkatankönyv két táblázatának elemzését. Háttér pengőinfláció-adatok, további árhírek Tanítási egység: A fejlett piacgazdaság célkitűzései és az állam Az állam és a fejlett piacgazdaság Minimum 2 x 45 perc A fejlett piacgazdaság ideális működése és a napi problémák, illetve az állam gazdasági szerepvállalásának magyarázata és tartalma. A tanulók legyenek képesek 1. A fejlett piacgazdaság célkitűzéseit megfogalmazni 2. Aktuális gazdasági problémákat megnevezni, elemezni. 3. A felmerülő problémák megoldására javaslatokat megfogalmazni. 4. A gazdaságpolitikai célkitűzések előnyeit, hátrányait megnevezni. Feldolgozási javaslat 1. Kezdjük a piacgazdaság jellemzőinek átismétlésével. 2. Kérjük meg a gyerekeket, párban fogalmazzák meg, mikor tartják jól működőnek a gazdaságot, az országot ahol élnek. Adjunk szempontokat: Hogyan élnek az emberek? (anyagi és nem csak anyagi szempontból) Milyen a munkavégzés lehetősége? Milyen a tanulási lehetőség? Hogyan használják fel az erőforrásokat? Hogyan élnek együtt a természettel?

10 3. A válaszokat a táblán jegyezzük, az ismétlődéseket pipáljuk. Segítsünk a tömörítésben. Nem baj, ha a munkatankönyvénél részletesebben fogalmazódik meg, hogy mit várunk a fejlett piacgazdaságtól. 4. Kérdés: Hogy érzik a gyerekek: mennyire teljesülnek ezek a célkitűzések? Lehet százalékos arányokra szavaztatni. Pl.: 80 %-ban teljesül. Leszögezhetjük: sok probléma van, szinte lehetetlen ezeket a célokat maradéktalanul teljesíteni, leginkább csak közelíteni lehet. A nehézségeket a következő feladattal érzékeltethetjük. 5. Hozzunk létre 5 csoportot a munkatankönyv híreinek feldolgozására. Egyegy csoport egy-egy hírt kapjon és a kérdések alapján dolgozza azt fel. Ezt követően nyílt megbeszélésre kerül a probléma és a javaslat. Lényeg: több szempontú megközelítés legyen, érdekütközést ismerjenek fel, egyetlen megoldás sem jó mindenkinek. A beszélgetés során lehetőleg jussunk el olyan problémákhoz is, amelyek közvetlenül érintik őket, szüleiket, lakókörnyezetüket. Második 45 perc 6. Olvassuk fel a munkatankönyvben szereplő híreket (lehet aktuálisabbat gyűjteni), és kérjük meg a gyerekeket, most arra figyeljenek: Ki dönthet a probléma megoldásáról és honnan teremt forrást a megoldáshoz? Valószínűleg a gyerekek rájönnek, hogy egy központi akarat (az állam) kell a problémák kezeléséhez és közös, központi erőforrások is kellenek a megoldáshoz. 7. Vegyük elő újra a gazdasági körforgás ábrát és értelmezzük még egyszer az állam helyzetét. Állapítsuk meg, hogy a piaci automatizmus, a láthatatlan kéz működését egy látható kéz kell, hogy kiegészítse. Tanári magyarázattal a munkatankönyv alapján foglaljuk össze, hogy az állam feladatait hogyan csoportosítják a közgazdászok. A hármas felosztást sok példával támasszuk alá, leginkább az eddig elhangzott példákat soroltassuk be! A gazdasági körforgás ábrát egyeztessük a költségvetés bevételeivel és kiadásaival! 8. Értelmezzük a költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyszerűsített sémáját! Vessük fel a munkatankönyvben leírt két fő kérdést: mennyi adót von el az állam és az összes megtermelt javak hányad része kerül központi elosztásra, újraelosztásra? (Táblázatok) A munkatanköny 2-4. feladata alkalmat ad a gazdaságpolitikai intézkedések mérlegelésére. Háttér: az állam beavatkozását mutató újraelosztó adatok, egyes országok adatai

11 Tanítási egység: Ismerkedjünk meg bankárokkal Minimum 2 x 45 perc (lehetőleg egybefüggően!) Egy kiselőadás és a munkatankönyv segítségével a kereskedelmi bankok és a jegybank feladatainak megismerése. A monetáris politika főbb eszközeinek áttekintése a kétszintű bankrendszerben. A tanulók legyenek képesek 1. A kereskedelmi bankok és a jegybank feladatait felsorolni. 2. A monetáris politika fontosabb eszközeit felismerni. 3. Az egy- és kétszintű bankrendszert megkülönböztetni. Feldolgozási javaslat Ha érett, közgazdaság szöveget értelmezni jól tudó gyerekeink vannak, akkor az egyik lehetőség, hogy feladatlapként kézbe adjuk a témát. Válaszolják meg, hogy az egyes bankárok melyik bank menedzserei! Ha gyengébb képességű, kevés gazdasági ismerettel rendelkező gyerekeink vannak, akkor több lépésre bontsuk a feldolgozást. 1. Kérjünk egy kiselőadást a bankok történetéről. (A legtömörebben tankönyvek írják le a bankok kialakulását, fejlődését, de részleteket használhatunk Homonnay Farkas: Banktörténet, Heller Farkas: Közgazdaságtan c. munkákból.) Ellenőrizzük, hogy a kiselőadás tartalmában jusson el a bankrendszer kialakulásáig, azaz egy központi, bankjegy-kibocsátási monopóliummal rendelkező, ellenőrző szerepet is betöltő jegybank és az üzleti bankok különválásáig. 2. Napjaink bankjaival a gyerekek saját tapasztalatait, ismereteit mozgósítva foglalkozzunk. Csoportokban gyűjtsenek minél több olyan gazdasági eseményt, ami a bankokkal kapcsolatos. Az eseményeket egy-egy kisméretű papírra írják! 3. A kiselőadáson elhangzottakat mozgósítva a közös egyeztetést úgy végezzük el, hogy a táblára írva csoportosítsuk az ügyleteket az aktív, passzív és közömbös bankügyletek közé. 4. Miből származik a bank jövedelme? Látniuk és érteniük kell, hogy az aktív ügyletek után járó kamat (hitelkamat) magasabb a passzív ügyletek után fizetett kamatnál. Az így működő, nyereségérdekelt bank az üzleti bank. Ha nincs önálló profitérdekeltsége, akkor a jegybank meghosszabbított keze. (Tervgazdálkodási rendszer: egyszintű bankrendszer.)

12 5. Keltsük életre az elhangzottakat, a mai bankrendszert! Készítsünk szerepkártyákat: vállalkozás (3-4), háztartás (3-4), önkormányzat (2), egyesület (1), alapítvány (1), két üzleti bank. Osszuk ki a bankügyleteket oly módon, hogy valaki húz és mérlegeli, hogy melyik ügyfélhez, melyik gazdasági szereplőhöz tartozhat. A szereplőt mindig kérdezzük meg kivel szeretné elvégeztetni a műveletet, mit vár a banktól, mi alapján választ bankot. Ezzel a versenyről is tudunk beszélni. 6. Honnan van pénze a bankoknak? (Alaptőke, betétállomány.) A profitért folyó küzdelemben kihelyezheti-e az összes pénzét hitelként? Érveljenek! Mutassunk rá a központi bank szükségességére. Vessük fel a pénzbőség és szűkösség problémáját, inflációval való összefüggését is! 7. Vegyük végig a jegybank feladatait, értelmezzük a monetáris politika eszközeinek működését. Kérjük fel szerepre az MNB elnökét és az életre keltett többi szereplő véleményét, szempontját is minden eszköz működésének bemutatásakor kérdezzük meg! 8. Páros munkaként adjuk a bankárok inkognitóját leleplező feladatot. Az önálló munka után egyeztessük a megoldást, ismételjük át a tanultakat. Háttér: Gazdaság és üzlet II. kötet 20. oldal. Le kell írni a szóba jöhető ügyleteket Tanítási egység: Gazdasági növekedés A gazdasági élet változásai egyszer fent, egyszer lent Minimum 2 x 45 perc Egy kiselőadás alapján a növekedés fogalmát, tényezőit tisztázzuk, majd a mérést segítő adatok elemzésével Magyarország gazdasági helyzetét vizsgáljuk. Megismerjük a gazdasági élet hullámzását, a gazdasági ciklust. A tanulók legyenek képesek: 1. A gazdasági növekedést értelmezni. 2. A növekedés forrásait felsorolni. 3. A gazdasági növekedés mérésére alkalmas mutatószámokat elemezni. 4. A gazdasági élet hullámzását, a gazdasági ciklus egyes szakaszait jellemezni. 5. A makrogazdaság adataiból a ciklusra vonatkozóan következtetést levonni.

13 Feldolgozási javaslat Első 45 perc Előzetes feladat: Kérjünk aktuális cikket, adatot a témával kapcsolatban, magunk is gyűjtsünk. 1. Egyszerű és közérthető a téma, ezért kiselőadás formájában is kérhetjük a gazdasági növekedés fogalmának, forrásainak, mérésének tisztázását. 2. Ezt követően kerüljön sor a rendelkezésre álló adatok elemzésére. Vezessünk beszélgetést a témáról! Javasolt vitakérdések: Mit értünk életminőség alatt? Kell-e növekedés? (Esetleg aktuális cikkel a nulla-növekedés elméletével a kiselőadáshoz kapcsolódó hozzászólást kérhetünk.) Alkalmas-e a GDP, az 1 főre jutó GDP a fejlettség jellemzésére? 3. Elemezzük a táblázatokat, grafikonokat, vessük fel a gazdaságpolitikai lehetőségeket (északi régió fejlesztése, népesség alakulása, munkanélküliség, tőkeimport)! 4. Kérjünk további aktuális, helyi cikkeket, híreket! Második 45 perc 1. Cikkek, hírek. 2. Témaindítás: Mit mutat egy autó műszerfala? A részletes beszámoló után kérdezzük meg: miért van minderre szükség! (Biztonságos, gyors haladás, beavatkozás, korrekció stb.) Kellene-e a gazdaság vezetőinek hasonló? Nyilvánvaló a válasz, de sokkal nehezebb ilyen pontosan teljesíteni. Közelítő adatokkal szolgálnak: a Statisztikai Hivatal, különböző gazdaságkutató intézmények, minisztériumok, adóhatóságok. 3. Állapítsuk meg, hogy hosszabb időszakot vizsgálva, hullámzások figyelhetők meg a gazdasági életben, a gazdasági növekedésben. Ezek közül vannak nagyobbak (történelem ) és kisebbek. 4. Rajzoljuk fel, vagy a munkatankönyvből nézzük meg közösen a felnagyított hullámot. Két válság közötti időszak: a gazdasági ciklus. Mutassuk be a ciklus egyes szakaszait oly módon, hogy táblázatszerűen foglaljuk össze: Termelés Árak Munkanélküliség Készletek Beruházások Csúcspont Visszaesés Pangás/mélypont Növekedés

14 5. A gyerekek az elhangzott magyarázat alapján, közben töltsék ki a táblázatot. 6. Fontos kérdések, amelyekről beszélni kell: Miért, miként lép át az egyik szakaszból a másikba a gazdaság? (kereslet kínálat viszonya, készletek alakulása) Miért ismétlődnek a ciklusok? (beruházások elmaradása, majd tömeges megindulása) Hogyan lehetne elnyújtani a növekedés szakaszát? (gazdaságpolitikai lehetőségek) Hogyan állapítható meg: hol tart a gazdaság? (a fontosabb adatok vizsgálata) 7. Végezzük el a munkatankönyv feladatát! Kérjünk önállóan és szakszerűen megfogalmazott jelentést Magyarország helyzetéről! Háttér: nullanövekedésről Tanítási egység: A piacgazdaság árnyoldala a gazdasági növekedés problémái Minimum 2 x 45 perc A piacgazdaság kísérői: a munkanélküliség, a szegénység, az infláció és a környezeti problémák kerülnek megbeszélésre. A problémák megoldási lehetőségeit is elemezzük. A tanulók legyenek képesek: 1. A munkanélküliség, a szegénység, az infláció, a környezeti problémák okára magyarázatot adni. 2. Az egyes problémák kezelésére vonatkozó gazdaságpolitikai célokat megérteni, megvalósításukat magyarázni. 3. A témához kapcsolódó jelenségek hátterét megvilágítani. 4. Az egyes problémák statisztikai adatokban történő megjelenítését elemezni. Feldolgozási javaslat Két fő eljárás kínálkozik a feldolgozásra. Előzetes feladatként kérhetjük a gyerekeket, hogy válasszanak a témák közül és házi dolgozat formájában

15 dolgozzák fel a témát. Irjanak a probléma elméleti hátteréről és gyűjtsenek adatokat itthonra, vagy valamely térségre, vagy a világra vonatkozóan. Egy-egy témára percet szánva a gyerekek beszámolóira építhetjük a 2 x 45 percet. Másik út, hogy a munkatankönyv elméleti összefoglalóját dolgozzuk fel és végigmegyünk a könyvben található táblázatokon, ábrák adatain, a feladatokon. Ez utóbbi megoldás esetén is gyűjtsünk friss, a gyerekek környezetét jellemző adatokat! 1. Munkanélküliség: a munkatankönyv elméleti összefoglalója után az okok megértését és felismerését segítik az 1-6. feladatban található konkrét esetek vizsgálata. (Megoldás) 2. Szegénység: a hazai és világjelenségekkel összefüggésben fontos elérni, hogy a szolidaritás mozduljon meg a gyerekekben. Jó lenne, ha elérnénk, hogy legalább egy akció erejéig a szegényekért tegyen a csoport (ruhagyűjtés, báli bevétel felajánlása, műsor, télapó-akció: csoki, könyv, játék felajánlás stb.). 3. Infláció: A munkatankönyv szövegének feldolgozása és a grafikonok elemzésével az 1. feladat elvégzése. Friss hírekkel, adatokkal egészítsük ki. Kérdésként vessük fel: mit lehet az infláció ellen tenni? (Ismétlés: költségvetési politika, monetáris politika.) 4. Környezetszennyezés, környezetvédelem: az externáliáktól a globális környezeti problémákig foglaljuk össze a téma gazdaságelméleti hátterét. Ezután konkrét problémákat vegyünk sorra, a munkatankönyvből és más friss hírekből, adatokból. A gyerekeket közvetlenül érintő kérdéseket, problémákat is gyűjtsünk, vizsgáljunk meg. Ha lehetőségünk van, hívjunk meg a témával foglalkozó szakembert, környezetvédelmi aktivistát! Háttér: a munkanélküliség, infláció mérése Tanítási egység: A tőzsde Minimum 3 x 45 perc Egy tőzsdejátékon keresztül a tőzsde működési mechanizmusának megértése, majd a tőzsdei kereskedés tárgyainak (értékpapírok) és a tőzsdei kereskedésnek elméleti összefoglalása. A tanulók legyenek képesek: 1. Tőzsdejátékban nyereségorientált döntéseket hozni.

16 2. Felsorolni olyan okokat, amelyek a részvények árfolyamát befolyásolják. 3. A legfontosabb tőzsdei értékpapírokat meghatározni. 4. Az újságok tőzsdehíreinek alapinformációit értelmezni. (nyitó és záróárfolyam, legalacsonyabb-, legmagasabb kötési ár, BUX,) Feldolgozási javaslat 1. A tőzsdével való ismerkedést feltétlenül tőzsdejátékkal kezdjük. A forgalomban lévő játékok közül azt a típust játsszuk, amelyben eseménykártyák befolyásolják a részvények árfolyamának alakulását. (Erre azért van szükség, mert a gyerekeknek tapasztalniuk kell, hogy nem a vak szerencse, a véletlen, hanem gazdasági események hatnak az árfolyamváltozásra. Szükséges, hogy értelmezni tudják a hírek hatásmechanizmusát.) 2. Ha van lehetőségünk, játszunk árutőzsdét is. De kiselőadás formájában is beszélhetünk az árutőzsdék létezéséről, működéséről. (Ajánlott irodalom Bozzai Rita: Nem az égben köttetnek című munkája. Az árutőzsdék lényegét jól mutatja be a chicagói búzatőzsde keletkezésének leírásával.) 3. Magyarázzuk el a tőzsdék szerepét, jelentőségét a gazdaságban. Ismertessük a BÉT működését és a számítógépes kereskedés lépéseit. (Ha lehetőségünk van látogassunk el a BÉT-re, ahol szakszerű tájékoztatást adnak a tőzsde működéséről, az értékpapírokról, a kereskedésről. Szívesen vállalnak előadást a bankok brókerei is.) 4. Vegyük sorra az egyes értékpapírfajtákat! Nagyon fontos a kötvény és részvény megkülönböztetése. A kibocsátói szándék, illetve a vevői szándék eltérésén keresztül jól érzékeltethető a részvényhez kapcsolódó tulajdonosi, a kötvényhez kapcsolódó hitelezői viszony. Használjuk a munkatankönyv példaeseteit, összefoglalóit. 5. Újságban közzétett tőzsdeadatok alapján kövessük néhány részvény árfolyamváltozását grafikonon. (HVG, Napi gazdaság, napilapok) Háttér: letéti jegy, közraktárjegy záloglevél, Váltó: fizetési ígéret, egyedi, forgatható (értékesíthető) okirat. Kibocsátója kötelezettséget vállal egy bizonyos összeg határidőre történő megfizetésére. A lejárat idejéig pénz helyett forgatható. Letéti jegy: olyan értékpapír, melyet csak pénzintézetek bocsáthatnak ki, a megtakarítási lehetőségeket bővíti. Lehet névre szóló és bemutatóra szóló is, mindkettő értékesíthető, átruházható. Záloglevél: olyan állandó kamatozású (a kötvényhez hasonló) értékpapír, amelyet jelzáloggal lekötött ingatlannal biztosítanak. Közraktárjegy: közraktárak (ahol nagy mennyiségben tárolnak, őriznek vállalkozások tulajdonát képező árukat) által kiállított árujegyből és zálogjegyből álló forgatható értékpapír, amely az áruátvételt igazolja. Az áru feletti szabad rendelkezést az árujegy és a zálogjegy együttesen biztosítja.

17 Tanítási egység: Világkereskedelem, világgazdaság Előnyök és hátrányok Minimum 45 perc Mindenki tapasztalja, hogy szinte élni sem tudunk a nemzetközi gazdaság nélkül. Egy példán keresztül hamar belátható, hogy a külkereskedelem a viszonylagos (komparatív) előnyökön nyugszik. A tanulók legyenek képesek: 1. A magyar gazdaság és nemzetközi gazdaság összefonódását, integrálódását felismerni. 2. A komparatív előnyöket egy példán keresztül megérteni és általánosan megfogalmazni. 3. A komparatív előnyök és a nemzetközi munkamegosztás, együttműködés összefüggését felismerni. Feldolgozási javaslat Előkészítés: minél több import cikket gyűjtsünk össze. Másoljuk ki a munkatankönyvből Bőség szigetének és Termőföldnek esetét oly módon, hogy egyik oldalra kerüljön az abszolút előnyös rész, másik oldalra a komparatív előnyös feladat. Vigyázat, a megoldás NE legyen rajta!) 1. Indítás: pakoljuk ki az importcikkeket, és biztassuk a gyerekeket, hogy szaporítsák a kínálatot, tegyenek ők is az asztalra olyan terméket, amelyről tudják, hogy honnan származik. 2. Tegyük fel a kérdést: nem tudjuk ezeket magunk is előállítani? Vezessük a beszélgetést és gyűjtsük össze az okokat, amiért ilyen sokféle importterméket fogyasztunk (választék, minőség, hiány, ár). A fogyasztók előnye egyértelmű. 3. Vizsgáljuk meg a kérdést a termelő (itt, a példában egyszerre kereskedő is) oldaláról. Bevezetésként magyarázzuk el, hogy abszolút előnynek nevezzük, ha egy ország egy másik országnál olcsóbban, kevesebb munkával tud előállítani egy terméket. Adjuk kézbe a munkatankönyv első lapján, Bőség és Termőföld esetét. Párban oldják meg a feladatlapot, majd közös megbeszélés. 4. Vajon lehet-e olyan országok között kölcsönösen előnyös csere, amelyek közül az egyik minden termékét abszolút előnnyel tudja előállítani? A feladatlap folytatása megváltozott feltételek között a komparatív előnyök elemzését teszi

18 lehetővé. Olvastassuk el a párokkal a megváltozott feltételeket és most egy pár alkossa Termőföld és egy másik pár Bőség szigetének kereskedőit és folytassák le a kereskedelmi tárgyalást, egyezzenek meg! Javasoljuk, hogy készítsék el az előző oldal mintájára táblázatot! Ha jónak látják a hosszú távú együttműködést, specializálódjanak valamely termék termelésére. 5. Beszéljük meg a megoldást! (lásd: munkatankönyv) Ismételjük meg az abszolút és komparatív előny fogalmát. Jegyezzük meg, hogy a munkamegosztás, szakosodás alapjául szolgál. A külkereskedelmi értékesítés egy vállalat szemszögéből alternatív költséget jelent. 6. Ha van idő, akkor még az órán, ha nincs akkor otthoni gondolkodásra adjuk: meddig marad fenn a komparatív előny? (a munka termelékenysége megváltozhat, egy technológiai váltás megváltoztathatja, de maga a termék is feleslegessé válhat) Háttér: Magyarország külkereskedelmi partnerei Tanítási egység: A külpiacra lépés formái Minimum 2 x 45 perc A nemzetközi együttműködés formái szinte végtelenek. Főbb csoportjainak megismerésével rendszerezzük ezeket. 1. A tanulók legyenek képesek: 2. A különböző nemzetközi együttműködési formákat megkülönböztetni és értelmezni 3. Az egyes együttműködési formák előnyeit, esetleges hátrányait értékelni. 4. A valutaárfolyamok összehasonlítására, célszerű vásárlási-eladási döntéseket hozni. 5. A nemzetközi fizetési mérleg főbb részeit felsorolni és értelmezni. 6. A külkereskedelmi és fizetési mérleg egyensúlyát, egyensúlyzavarait értékelni. Feldolgozási javaslat Előzetes feladat: több apró hír gyűjtése, amelyek a vállalkozások nemzetközi gazdasági kapcsolatainak különböző formáiról szólnak. Aktuális cikk, adat

19 keresése a magyar nemzetközi fizetési mérleg alakulásáról, valutapiaci árfolyamokról. A gyerekektől is kérhetünk ilyen híreket. Első 45 perc 1. Indítsuk azzal az órát, hogy elmondjuk a vállalkozások külpiacra lépésének lehetőségeivel foglalkozunk. Vessük fel a kérdést: miért lehet fontos egy vállalatnak a külföldi értékesítés? Azonos fogalom-e a külpiacra lépés és külföldi értékesítés? 2. Ezután kérjük meg őket, hogy néhány fős csoportokban gyűjtsenek minél több ötletet, hogyan léphet ki a nemzetközi piacra egy vállalat. (A csoportképzésnél használhatunk multinacionális cégneveket.) Adjunk újságcikkeket is forrásként. Számozzák meg a leírt kapcsolati formát és rendezzék sorba, csoportba az egyszerűtől a bonyolultabbig. 3. A táblán egyeztessük a csoportok munkáját, figyelve a munkatankönyv csoportosítására. Értelmezzük az új fogalmakat. Értékeljük az egyes együttműködési formákat. 4. Hogyan fizetnek egymásnak az exportőrök, importőrök. Valuta, deviza fogalma. Keressünk árfolyamokat. Adjunk a csoportok kezébe azonos táblázatot, amely különböző eladási helyek eltérő árfolyamait mutatják. Nevezzünk meg 4 külföldi valutát, adjunk a csoportoknak Ft-t. Vásároljanak mind a 4 valutából a lehető legtöbbet! (Cél az eltérő váltási árfolyamok felismerése, kihasználása.) 5. Egyeztessük a megoldásokat. Második 45 perc 6. Oldják meg a következő feladatot párban a gyerekek! Egy pár egyféle feladatot kapjon! Szituáció (I): Tegyük fel, hogy a német piacra termelő, értékesítő vállalkozásod van. Egyetlen terméket értékesítesz, amelyért 1000 DEM-t fizetnek. Semmi sem változik, csak a forint leértékelődése következtében az induló árfolyam (125 Ft = 1 DEM) megemelkedik: 130 Ft = 1 DEM. Hogyan érint téged a változás? Mire ösztönöz? Szituáció (II): Tegyük fel, hogy a német piacról importáló vállalkozásod van. Egyetlen terméket vásárolsz, amelyért 1000 DEM-t fizetsz. Semmi sem változik, csak a forint leértékelődése következtében az induló árfolyam (125 Ft = 1 DEM) megemelkedik: 130 Ft = 1 DEM. Hogyan érint téged a változás? Mire ösztönöz? Mi történik itthon, ha a terméket belföldön értékesíted, vagy tovább feldolgozod? 7. Vonjunk le következtetést: A forint leértékelődése az exportot ösztönzi, az importot korlátozza. Az importcikkek árának emelkedése a hazai árszínvonalat emeli.

20 8. Mondjuk el, hogy Magyarország külfölddel lebonyolított gazdasági ügyleteinek pénzügyi nyilvántartása a Nemzetközi fizetési mérleg segítségével történik! Mutassuk be a mérleg főbb sorait a munkatankönyvben, értelmezzük jelentésüket! 9. Nézzünk meg konkrét adatokat a külkereskedelmi mérleg alakulásáról, a folyó fizetési mérlegről és tőkemérlegről! Vizsgáljunk meg többéves tendenciákat! Következtessünk a jegybanki tartalékok alakulására! 10. Vessük fel az egyensúlytalanság problémáját! (Tartós deficit, hitelfelvétel, eladósodás.) 11. Térjünk vissza az árfolyamváltozásra és állapítsuk meg, hogy egyéb tényezőket változatlannak tételezve a növekedés, vagy csökkenés hogyan hat a fizetési mérlegre? 12. Beszélgessünk aktuális cikkekről, problémákról! Háttér: a nemzetközi fizetési mérleg aktuális adata Tanítási egység: A kereskedelem korlátjai és/vagy szabadsága Az Európai Unió létrejöttének főbb történeti eseményei Minimum 3 x 45 perc Néhány konkrét helyzet elemzésén keresztül annak bemutatása és felismerése, milyen érdekek húzódnak meg a kereskedelem korlátozása és liberalizálása mögött. A tanulók legyenek képesek: Különböző szituációkban egy-egy gazdasági szereplő érdekképviseletére, érdekek egyeztetésére. A szituációk megoldásaként a különböző kereskedelem-korlátozó eszközök alkalmazását felismerni. A protekcionista eszközöket értékelni, hatásmechanizmusát bemutatni. Az egyes nemzetközi gazdasági szervezetek feladatát felsorolni. A gazdasági integráció, az EU különböző fejlődési szintjeit megmagyarázni.