BEVEZETŐ. Az intézmény címe: 9700 Szombathely, Dózsa György u. 6.

Átírás

1 BEVEZETŐ Az intézmény hivatalos elnevezése: Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív pedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az intézmény címe: 9700 Szombathely, Dózsa György u. 6. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület Intézményi kód: Budapest, Szalai u Az iskola alapító okirata: a mindenkori érvényben lévő, melyet a melléklet tartalmaz. Az iskola földrajzi működési területe: Szombathely. Beiskolázási körzete: Szombathely megyei jogú város teljes területe, valamint egész Vas megye, mindazon tanulók számára, akik a bejárást vállalják. Az intézmény elődje az 1922-ben alapított Szombathely városi Kisegítő Osztály. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján vesszük fel. Ebben az értelemben az iskolánk " bemenet - szabályozott " intézmény. Pedagógiai programunkat meghatározza az a tény, hogy sajátos nevelési igényű tanulókat, azaz tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, fejlesztő iskolai és autista gyermekeket nevelünk. A program kidolgozásánál figyelembe vettük a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet fogyatékos tanulókra vonatkozó Irányelveit. Iskolánk alapvizsgára nem készít fel. 8 általános iskolai és 4 esetenként 5 szakiskolai évfolyammal működik. A pedagógiai program benyújtója: Horváth Róbert igazgató

2 GONDOLATOK ISKOLÁNKRÓL

3 Ha a gyermekek türelmes légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyermekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyermekek dicsérve élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyermekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyermekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. Dorothy Lawholk

4 Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek, fejlettségének megfelelő fejlesztést, joga van a különleges gondozáshoz, joga van ahhoz, hogy rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének, képességeinek legteljesebb kibontakoztatásához. Ezek a gondolatok határozzák meg Pedagógiai programunk alappilléreit, és mutatnak irányt munkánk minél sikeresebb végzéséhez. Iskolánk Az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, oktatását, szakképzését vállalta fel. Az intézmény a város oktatási-kulturális negyedében helyezkedik el, közoktatási és közművelődési intézmények gyűrűjében, amely nagy előnyt jelent nevelő-oktató munkánkban. Megközelítése is optimális mind a helyi, mind a más településről érkező tanulók számára, hiszen a buszpályaudvar és a helyi járatok megállóinak közelsége miatt könnyen elérhető. E központi fekvésből adódik, hogy intézményünket gyakran keresik fel a NYME Savaria Egyetemi Központ hallgatói, akik szívesen ismerkednek meg speciális feladatainkkal, és az iskola tanulóival. Ezt az ideális elhelyezkedést növeli még az a tény is, hogy az iskola épületéhez hatalmas terület tartozik, játszóudvarral, és ami rendkívül fontos a város közepén, jelentős nagyságú zöld területtel. Hatalmas fák, bokrok, és a füvesített rész biztosítja a tanulók számára az egészséges, tiszta levegőt, a napi testmozgás és a szabad játék helyszínét. Az iskolaépület adottságai, a tantermek, a kiszolgáló egységek célszerűen kialakítottak, világosak, szellősek, otthonosak. Az oktatás-nevelés szolgálatában álló, speciálisan felszerelt helyiségek jelzik, hogy az intézményben sajátos feladatok ellátása folyik. A különböző készségek fejlesztésére rendelkezésünkre álló logopédia-terem, Ayres-terápiás eszközöket befogadó terem, mozgásfejlesztő eljárásoknak helyet adó szobák, a szövőterem, a kerámiaműhely, a számítástechnika terem, és lakásnak berendezett termek, a pszichológiai kezelők, a zeneterápiás terem munkánk sikerességéhez járulnak hozzá. A mozgáskészségek fejlesztésére, a mozgáskultúra kialakítására, erősítésére teret biztosít a viszonylag jól felszerelt tornaterem, a szabadban játszóudvar és sportpálya, valamint salakos futópálya is segíti a tanulók egészséges testi és lelki fejlődését. A tanórán kívüli tevékenységek is fontos nevelési színterek. A gyermekek és a nevelőtestület tagjai számára könnyen hozzáférhető az iskolai könyvtár, amely szerény kötetszámmal rendelkezik, de az oktató-nevelő munkához szükséges alapműveket, dokumentumokat megtalálhatjuk a polcain. Intézményünkben sajátos nevelési igényű értelmileg különböző fokban sérült gyermekeket fejlesztünk, oktatunk, nevelünk. 16 osztályban, 13 évfolyamon értelmileg enyhe fokban sérült tanulásban akadályozott tanulóval foglalkozunk. Emellett még 4, összevont

5 tanulócsoportban értelmileg akadályozott középsúlyos értelmi sérült -, illetve 2 csoportban autista gyermekek fejlesztése folyik. Neveltjeink sérülésük mellett sok esetben hátrányos, szociálisan retardált környezetben élnek. Ez a tény még fokozza a speciális gondoskodást igénylő helyzetet, mely a nevelőtestület minden tagjától rendkívüli odafigyelést, empátiás készséget követel meg annak érdekében, hogy tanulóink a legkisebb mértékben szenvedjék meg, a tőlük függetlenül kialakult helyzetet. A nevelő-oktató munkát jól képzett gyógypedagógusok végzik. A pedagógiai folyamatban részt vállalnak olyan pedagógus végzettségű kollégák is, akik hosszú nevelési gyakorlattal rendelkeznek már intézményünkben, de szakirányú képzettségük nincs. A gyógypedagógus végzettséggel rendelkező kollégák többsége oligofrén szakos pedagógus, de sokan rendelkeznek logopédus, szurdo-, szomato-, pszicho- és tiflopedagógusi képzettséggel is. Munkánkat gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztensek segítik. Célunk a tanulók alapkészségeinek kialakítása, fejlesztése, erősítése, mely alapja lehet személyiségük minél teljesebb kibontakoztatásának. Oktató, nevelő, fejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy intézményünk tanulói megkapjanak minden segítséget az alapvető kulturtechnikák elsajátításához. Mindenirányú fejlesztéssel próbáljuk formálni, alakítani személyiségüket, és az alapműveltség megszerzésével képessé tenni őket hátrányaik csökkentésére, ezáltal megteremteni számukra az esélyegyenlőséget. Felkészítjük fiataljainkat speciális szakiskolai tanulmányaik folytatására, a számukra elérhető szakmák elsajátítására, és így lehetővé válik, hogy képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő munkát tudjanak vállalni. Pedagógiai munkánk megvalósulásának folyamatában érvényesülnie kell minden olyan elvnek, amely az oktatás-nevelés terén általános alapelvnek számít, de ki kell egészülnie azzal a pedagógiai szemlélettel, amely a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében elengedhetetlen. Sajátos elvként tartjuk számon az egyéni bánásmódot, a sikerélmény biztosítását, az empátia- és tolerancia készséget, a pozitívumokra való építést, a személyiségek különbözőségeinek figyelembe vételét a nevelés terén. Az oktatási feladatok végzése során a nevelési alapelvekkel összhangban fontos a sokoldalú megismerésre épülő fejlesztés, a kis lépések és a differenciálás elve, a hosszabb rögzítési intervallumok alkalmazása, a cselekedtetés, az érzékszervi megismerés dominanciája, valamint az egyénre szabott terhelés és értékelés. Az emberré nevelés, a személyiség formálás egyik leghatékonyabb eszköze az iskolai légkör, amely a fejlődéshez szükséges biztonságot, az elfogadást sugározza a sérült tanulóknak. Ez a töltés elsősorban személyiségünkből fakadhat, ha úgy tudjuk alakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az ösztönzőleg hasson a gyermekekre. Igyekszünk kialakítani egy olyan bensőséges, harmonikus kapcsolatot, amelynek eredményeként a pedagógusok és a tanulók között olyan viszony alakul ki, amely arra ösztönzi a gyermekeket, hogy megfeleljenek az általuk szeretett pedagógus elvárásainak, hogy az ő kedvéért képességeikhez mérten a legjobban teljesítsenek.

6 A tanulók megfelelő, helyes, objektív értékelésével olyan értékeket szeretnénk felszínre hozni bennük, amelyek a teljes személyiségfejlődés szempontjából nagyon fontosak, és ennek hatására az iskola közösségének értékrendje is stabilabbá válhat. Ezeket a rendkívül fontos értékeket, illetve lehetőségeket hasznosítanunk kell mindennapi munkánk során, melynek következtében iskolánkból olyan fiatalok kerülhetnek ki, akik ismerve saját korlátaikat képesek beilleszkedni az ép emberek közé, és ezzel megvalósulhat társadalmi integrációjuk. A munkához, amely csak a tiéd, amely elől menekülni nincs módod, sem jogod, amely végzeted: nemcsak készség kell, képesség, ismeret, tapasztalás, nem. A munkához nemcsak sugallat kell és kegyelem. S nemcsak egy igavonó állat szorgalma kell hozzá. Mindez kell és mindez kevés. A munkához isteni erény is kell. Ez az erény a türelem. Márai Sándor

7 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

8 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Iskolánk alapítása óta sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását látja el. Tevékenységünk elsősorban a megyei jogú város tanköteles korú tanulóira terjed ki. Emellett Szombathely város környékének is szolgáltatást nyújtunk azzal, hogy bejáróként fogadjuk a szakvéleménnyel eltérő tantervű iskolába javasolt tanköteleseket. Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel a tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása, az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelően. A évfolyamon, tanulóink számára a további életvitel és társadalmi boldogulás megalapozását végezzük. Ezekben a speciális szakiskolai osztályokban a legszélesebben értelmezett személyiségfejlesztésre, és a munkavégzésre való felkészítésre fordítjuk a legnagyobb hangsúlyt, kiemelt figyelemmel a differenciált foglalkoztatásra, valamint a szakképzésre. Külön fejlesztő csoportban ellátjuk az értelmileg akadályozott, valamint autista gyermekek oktatását, nevelését mind szegregált, mind integrált formában. Céljaink között kiemelt helyen szerepel: Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon. Speciális terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot mutató tanulók fejlesztésében. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk a tanulók felkészítését a speciális szakiskolai évfolyamokon. Önálló életvezetési technikák elsajátítása érdekében ezek gyakoroltatását fokozott gonddal végezzük. Fontos célkitűzésünk, hogy tanulóink sajátítsák el az általános emberi értékeket és társadalmi normákat, valamint önelfogadással és mások elfogadásával magatartásukat tolerancia jellemezze. Speciális szakiskolánk célja, hogy a középfokú nevelés-oktatás ideje alatt megalapozza azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyeket tovább mélyít, és speciális szakismeretekkel bővít a szakképesítés megszerzésére felkészítés során, annak érdekében, hogy fiataljaink a társadalom rendezett életvitelű, hasznos munkatevékenységet folytató, értékes tagjává váljanak. Képzésünk - a gyakorló munkahelyet biztosító üzemmel és a gyakorlati képzést nyújtó iskolákkal, tanműhelyekkel együttműködve - tanulóink számára esélyt teremt a társadalmi beilleszkedésre. Készségfejlesztő speciális szakiskolánk fontos célja, hogy a fiatalok képességeikhez illeszkedően olyan ismeretek birtokába jussanak, melyek

9 elérhetővé teszik számukra a rendszeres, hasznos munkavégzést, a viszonylag önálló életet és gazdag szabadidős tevékenységek folytatását. Mindezek által megvalósulhat, hogy örömteli, teljes életutat járjanak be. Ezekhez a célokhoz szükséges, hogy olyan iskolai légkört teremtsünk, amelyben felnőtt és gyermek jól érzi magát, ahol a társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak. Az iskola az alaptevékenységen túl széleskörű szolgáltatást kínál: napközit, szakköröket, sportkört, gyógy-testnevelést, gyógy-úszást, gyógy-lovaglást, mozgásfejlesztést, hallásfejlesztést, zeneterápiát, Tibeti hangmasszázst, konduktív pedagógiai, augmentatív és alternatív kommunikációs, logopédiai és fizioterápiás ellátást biztosít. Gondoskodunk tanulóink napi ügyeletéről, a tanítási szünetekben igény szerint felügyeletet biztosítunk. A szülők igénye és lehetőségeink figyelembe vételével, önálló szünidei tábort szervezünk. Kapcsolatunk kulturális és sport területen igen eredményes a megye többi gyógypedagógiai intézményével és a város általános iskoláival. Önmeghatározásunk alapján kívánjuk iskolánk pedagógiai programját végigvezetni, abban a reményben, hogy az idejáró tanulók és szüleik céljainkkal azonosulni tudnak ALAPELVEK-CÉLOK Nevelőtestületünk részéről megállapítást nyert, hogy legfőbb értékeink - és ez által Pedagógiai programunk alapját képezzék - az alábbi alapelvek: 1. A sajátos gyermekszemlélet 2. A szocializáció 3. Az önálló életvitelre való felkészítés 4. A munkára nevelés 5. Az egészség A sajátos gyermekszemlélet Intézményünk - minden más intézménytől megkülönböztető - legfontosabb értéke. Célkitűzéseink: A zökkenőmentes beilleszkedés segítése. Élménygazdag óvó-védő környezet biztosítása. Sikerélményekhez való juttatás, pozitív megerősítés. Folyamatos, reális önértékelésre nevelés. Önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási technikák, módszerek kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önértékelésük erősítése. Fokozottabb egyéni bánásmód alkalmazása.

10 A szocializáció Pedagógiai tevékenységünk minden mozzanatában jelenlévő, képzésrendszerünk feladatainak meghatározásánál legalapvetőbb értékünk és egyben végcélunk. Célkitűzéseink: A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a mind kevesebb konfliktussal járó társadalmi beilleszkedés érdekében. Szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társadalmi viselkedési formák ismerete. Az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása. Ön- és környezetellátó és védő technikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttműködés, a komfortérzet megteremtése céljából. A család jelentőségének hangsúlyozása, felszínen tartása. Törekvés a szociális hátrányok felszámolására. A világ és önmaga reális ismerete. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismerése, kötődések, kapcsolatok kiépítése. A családokkal, a szülőkkel való harmonikus együttműködés, kapcsolattartás. Verbális és nonverbális kommunikációs készség olyan szintjének biztosítása, amellyel neveltjeink alkalmassá válnak a mindennapi életben való eligazodásra. Az iskola nyitása a székhelyen működő általános iskolák felé Az önálló életvitelre való felkészítés Ez az alapelv is kiemelt fontosságú értékünk. Célkitűzéseink: Az általános műveltség megalapozása. A tanulók felkészítése a közösségi életben előforduló általános gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapi életüket. Készségek és képességek elsajátíttatása, melyek alapul szolgálnak a pályakezdéshez, a szakmai képzéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, a környezettel való harmonikus együttéléshez. A fiatalok felkészítése a munkaerő piacon való megjelenésre, mely előfeltétele, hogy megismerje és elfogadja önmagát, és legyen tisztában saját képességeivel, valós lehetőségeivel. Az értelmileg akadályozott és autista fiatalok felkészítése arra, hogy védő-óvó környezetben tartalmas életet éljenek. A fiatalok felkészítése - a közelvárásnak eleget tevő - család működtetésére.

11 A munkára nevelés Sajátos nevelési igényű tanulóink tanulmányaik befejeztével megélhetésük anyagi alapját fizikai munkakör vállalásával teremthetik meg. Célkitűzéseink: Olyan ismeretek, készségek, képességek elsajátíttatása, amely életük szervezésében, a munkavégzésben, annak szinten tartásában, megóvásában nélkülözhetetlenek. Gyakorlati ismeretekkel, fizikai munkával létrehozott érték- és hasznosságtudat kialakítása. Balesetmentes eszköz- és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat megtanítása. Érdeklődés, természetes vonzódás felkeltése az ember környezetében megjelenő gyakorlati feladatok megoldása terén. A munkában való helytálláshoz szükséges személyiségvonások kialakítása, hogy képessé váljanak az elvárt munkahelyi magatartásnormák folyamatos produkálására. A szakalapismeretek, a munkaköri szakismertek és a szakmai gyakorlatok elsajátíttatásával képessé váljanak az OKJ-s vizsga letételére, és mezőgazdasági munkaterületen munkavégzésre. Nyújtsunk olyan ismereteket, melyek alkalmasak arra, hogy alakítsák a fiatalok reális énképét és ezzel helyes pályaorientáló szemléletmódhoz segítsük őket. A mindennapi életben és munkahelyi közösségekben hasznosítható általános és szakmai ismeretek nyújtása mellett, olyan normakövető magatartási-viselkedési formák kialakítása, melyek birtokában a tanuló képessé válik az adott közösség értékteremtő tagjává válni Az egészség A taníthatóságnak, a fejleszthetőségnek, a munkavégzésnek, a jó közérzetnek meghatározója, ezért kiemelt értékünk. Alapelveinket, céljainkat az Egészségnevelési Program című részben fogalmaztuk meg A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE Az EU országaiban a kulcskompetenciák fogalma alá rendezték azokat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtokában az unió polgára alkalmassá válik a gyors és hatékony alkalmazkodásra, az aktív szerepvállalásra a változások irányának és tartalmának befolyásolásához. A kulcskompetenciák rendszere ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója. A kompetencia szó alkalmasságot, ügyességet fejez ki. Pedagógiai vonatkozásban kognitív alapú tulajdonságot jelent, de fontos szerepe van a motivációs elemeknek, képességeknek, egyéb emocionális tényezőknek is. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden embernek szüksége van a boldoguláshoz, a fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik fontos, mivel hozzájárulhat a sikeres élethez.

12 A nevelés-oktatás alapvető céljait a kulcskompetenciák fejlesztése adja. A kulcskompetenciák összetetten jelennek meg a különféle műveltségterületek fejlesztési feladataiban. Számos olyan fejlesztési terület van, amely minden kompetencia részét képezi: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Ezeket a kulcskompetenciákat, az iskola sajátosságait, a gyermekanyagot figyelembe véve kell az oktató-nevelő munka folyamatába beemelnünk, és ezek fejlesztésére, az összes rendelkezésünkre álló lehetőséget mozgósítanunk. A sajátos nevelési igényű tanulóknál fő tünet a kognitív képességek fejlődésének általános zavara, vagy egyes elemeinek hiánya. Érzékelési, észlelési folyamataik spontán módon nem fejlődnek kielégítően. A tanulásbanilletve értelmileg akadályozott gyermekek megismerési funkciói és mentális képességeik tehát sérültségükből következően eltérnek az épekétől. Ezért a nevelés-oktatás minden szintjén és kompetenciaterületén az egyéni fejlődés sajátosságaihoz igazodó tanulási folyamatok megtervezésére, irányítására és megszervezésére van szükség. Fontos, hogy a tanulók életkoruknak, értelmiérzelmi fejlettségi szintjüknek, egészségi állapotuknak megfelelő - az egyéni eltéréseket figyelembevevő pedagógiai módszerek segítségével -, különféle kontextusokban alkalmazható ismeretek birtokába jussanak. A különféle kompetencia-területek erősítése során a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, felfedeztető tanítás-tanulás, megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés történik. Mivel a kulcskompetenciák transzferábilisek, ezért a sajátos nevelési igényű tanulók számára olyan hasznos tudás nyújtására törekszünk, melyek problémamegoldó képességeket erősítenek az élet különféle magánéleti, munkahelyi és társadalmi szituációiban Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes kreatív nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelv elsajátításának eredménye kapcsolódik az egyén kognitív fejlődéséhez. Kiemelt feladat a beszéd formai és tartalmi részének javítása, szituációs játékok alkalmazásával, a társadalom által előírt beszédformák gyakoroltatásával, alakításával. Az irodalmi és egyéb típusú szövegek feldolgozása kapcsán képességgé válik a szövegértés, fejlődik a beszédkészség, bővül a szókincs. Az egyén az anyanyelvi kommunikáció birtokában elsajátítja az önkontroll alkalmazását, érzelmei kezelését. Az írást eszközszinten használja Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek

13 megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységekben egyaránt. Elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek feladatai: az idegen nyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészítés, a köznapi élethelyzetekben, vagy egy adott szakmával kapcsolatos kifejezések megértése és használata. Emellett olyan képességeket is fejleszt, mint más kultúrák megértése, kulturális sokszínűség megismerése, közvetítése, etnikai másság elfogadása. A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének is fontos eszköze Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészíti az egyént a problémák megoldására. A tanulók számára a matematika tanulásának alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. Az életszerű helyzetekből kiinduló problémafelvetés pozitívan hat a matematikai kompetenciák kialakulására, ezek segítségével a tanuló képes értelmi szintjének megfelelően megismerni és megérteni a körülötte lévő világot. A matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adjunk és előrejelzéseket tegyünk a természetben lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősséget. A sajátos nevelési igényű egyén - bármilyen életkorban legyen is -, a körülötte lévő élő és élettelen világ történéseit sajátos módon éli meg. Ezért számára a természettudományos kompetencia tapasztalati-, megismerő tevékenységen keresztül olyan szemléletmódot és tudást jelent, melyek segítik a természettel való harmonikus együttélésben. Kiemelt feladat a betegségmegelőzési ismeretek bővítése Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek, tevékenységek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk felismerését, keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. A digitális kompetencia a természetnek, az elektronikus média szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

14 Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása, a megfelelő segédeszközök használata, internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások használata Szociális és állampolgári kompetencia Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Ez a kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, magába foglalja az aktuális nemzeti és uniós események és tendenciák ismeretét. E kompetencia alapja, hogy képes legyen a hatékony kommunikációra, empatikussá váljon. Tudja kezelni a frusztrációt és a stresszt, váljon fogékonnyá a változások iránt. Fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra törekvő képesség megszerzése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tanulóinknál csak azokat a képességeket, attitűdöket, ismereteket tudjuk kialakítani, amelyeket cselekvésbe ágyazottan tudunk fejleszteni, alakítani. Az önbizalom, a kitartás, a türelem és a jó gyakorlati érzék fejlesztése szolgálja a vállalkozói kompetencia kialakulását. Céljaik elérése során, elképzeléseik megvalósulása érdekében tudjanak segítséget kérni, adni, elfogadni Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai megismerés a kreatív kifejezés fontosságának elismerésén alapuló kulcskompetencia. Beletartozik: az irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték; ideértve a tárgyak, épületek, terek kultúráját, valamint a fotót, és a mozgóképet is. Tanulóink számára a kreatív önkifejezés komoly feszültségoldó hatással bír. Hozzájárul az önismeret és a pozitív énkép kialakulásához. A különféle testilelki problémái miatt frusztrált gyermek számára az esztétikai-művészeti élmény az érzelmek minél árnyaltabb kifejezésének, a személyes élmények megjelenítésének eszközévé válik. Sikerélmény biztosításával és a képességeikhez mért különféle ábrázoló-alakító technikák elsajátításával, valamint sokféle csatornán keresztül a tanulóhoz élményszerű tapasztalatokon át eljutó művészeti élménnyel alakítjuk az esztétikai-művészeti kompetenciák körét. Mindezek - a sérülésspecifikusságot figyelembe véve hozzájárulnak a környező világ esztétikai értékeinek megismeréséhez.

15 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás, mint kulcskompetencia intézményünkben a következő értelmezést kaphatja: az egyén segítséggel képes kitartóan tanulni, egyénileg és csoportban. Megérti a tanulás szükségességét, elsajátítja a tanulás folyamatát. Tapasztalati úton képes tudását fejleszteni, majd az elsajátított ismereteket begyakoroltatott képességeket transzferálva alkalmazni, otthon, munkában és további tanulási folyamatban. A hatékony, önálló tanulás csak megértésen és cselekedtetésen alapuló ismeretszerzéssel érhető el. Olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás. Az egyénnek képesnek kell lennie saját munkája értékelésére; tanács, információ és támogatás kérésére. Szükséges az egyénre szabott tanulási módszerek és eljárások kiépítése és alkalmazása. Sikerkritériumok a kitűzött célok alapján Iskolánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha a 8. évfolyam után tanulóink a speciális szakiskola évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt követően pedig többségük képes lesz a speciális szakiskolai, illetve szakiskolai képzésformákba bekapcsolódni. A gyengébb képességűek, pedig alkalmassá válnának önálló munkavégzésre - egy részük védő-óvó munkahelyen. Akkor lehetünk elégedettek, ha mind a középfokon történő tanulásban, mind a munkába lépést követően tanítványaink döntő többsége megállja a helyét. A korábbi eredményeinket megtartjuk Nevelőmunkánk hatékonyságát tükrözi, ha tanulóinkat olyan szociális képességekhez juttatjuk, viselkedésüket, magatartásukat úgy formáljuk, hogy az iskolán kívül konfliktusmentesen tudják magukat elfogadtatni más, normál közösségekkel. Munkánk eredményességét is tükrözi, hogy iskolánk gyermekbarát légkörének köszönhetően tanulóink szívesen, örömmel jönnek iskolába. Siker számunkra, ha a szülők döntő többségét mozgósítani tudjuk céljaink eléréséhez. Fő értékeink végigvezetésével kívánjuk elérni végcélunkat, az ép funkciók fejlesztésével, a sérült funkciók korrigálásával az önmagukhoz, fejleszthetőségükhöz mért legmagasabb szint elérését, mellyel biztosítjuk az életben való boldogulást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést.

16 1.4. AZ ISKOLAI FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI SZAKASZAI Alapfokú nevelés-oktatás szakasza Alsó tagozat (1-4. évfolyam) E szakaszban a pszichés funkciók fejlesztésén van a hangsúly. Az eltérések differenciált foglalkoztatást, különböző terápiák alkalmazását teszik szükségessé. Jelentős szerepe van az érzéki tapasztalatoknak, a cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan megválasztott tevékenységnek. Az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása. Év eleji tájékozódás a tanuló képességeiről, személyiség jegyeiről. Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása. Az átmenethez igazodó rugalmas tanóraszervezés. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, személyiségfejlesztéshez (játék, mese). Az indulási hátrányok kiegyenlítése, az alapvető képességdeficitek mielőbbi kompenzációja, megelőzve a sikertelenségeket, kudarcokat. Szabályokhoz, normákhoz, szokásokhoz igazodó viselkedés kialakítása Az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű használatának elsajátítása. Az önálló tanulási képesség alapozása. Változatos, sokoldalú gyakorló anyag biztosítása, a képességek, készségek több oldalról történő fejlesztéséhez. A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A sikerélmény, a munka örömének biztosításával nevelje a tanulókat aktivitásra, önállóságra, önellenőrzésre. Az iskolai élet szokásrendjének pontos elsajátítása. Feladat- és szabálytudat erősítése. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, ízlésfejlesztő környezet megteremtése. Az egészséges életmód szabályainak megismerése, gyakorlása. Közös élményekre, tevékenységekre épülő feladatokkal a közösségi tudat, társas kapcsolatok elmélyítése Felső tagozat (5-8. évfolyam) Tovább folyik a megismerési módszerek fejlesztése, mely a képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre épül. Hangsúlyossá válik az önálló tanulási tevékenység. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipuláció és a képi szint is. Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Az önképviselet megnyilatkozása, a reális véleménynyilvánítás elsajátítása.

17 Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Környezetének óvása és alakítása. Felkészítés a konfliktustűrő kapcsolatépítésre, szocializációra. A helyes napirend, életrend elveinek megismerése. Törekvés az önálló tanulás elsajátítására, a megismerés módszereinek, műveleteinek alkalmazására - egyénre szabott tanulási technikák bemutatása. A korosztály számára lehetőséget adó megyei és városi versenyekre, bemutatókra való felkészülés és részvétel Egészségmegőrző, környezetóvó magatartás kialakítása - baleset megelőzés követelményeinek ébrentartása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. Tanórán kívüli lehetőségek ajánlata. A személyiség érzelmi, akarati oldalának lehetőség szerinti stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése - reális pályaorientációs tevékenység. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjába, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. A helyi tantervben kapjon hangsúlyt a szűkebb környezet (megyénkvárosunk) értékeinek, kultúrájának ismerete. Felkészülés- részvétel megyei és városi versenyekre, bemutatókra. A káros szenvedélyek elleni védekezési lehetőségek bemutatása, pozitív példák alkalmazása. Helyes példaadással a fizikai munka szépségének és hasznosságának észrevetetése. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire. Helyes példaadással a fizikai munka szépségének és hasznosságának észrevetetése, tevékenykedtetés során történő megtapasztalása Középfokú nevelés-oktatás szakasza (9-10. évfolyam) Cél az ismeretek megerősítése, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása. Fontos szerepe van a pályaorientációnak is. A tanulók eltérő képessége, egyéni fejleszthetősége határozza meg azokat a feladatokat, amelyek az önálló életvitel kialakításához, a munkaerőpiacra történő belépéshez elengedhetetlenül szükségesek. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.

18 Kommunikációs kultúra fejlesztése, életszerepek begyakorlása, az ezekkel kapcsolatos beszédviselkedési minták megtanítása. A tanulók képességeihez igazodó, számukra elérhető szakmák tartalmának, követelményeinek, a lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenység és tapasztalás útján történő megismertetése. A lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások bemutatása, illetve összehangolása. Alkalmassá tétel a másokkal való együttműködésre. E szakaszban az ismeretek további bővítése, a meglévők elmélyítése valamint az egyéni adottságok megismerésére, az önismeret fokozására, az önálló munkavégzésre, való felkészítésre kell a fejlesztésnek irányulnia Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz ( évfolyam) Ezeken az évfolyamokon a szakmai vizsgára történő felkészítés, egyszerű munkafolyamatok elsajátítását lehetővé tevő képzés folyik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készségés képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. Tovább folyik a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, az eszköztudás fejlesztése, a felzárkóztatás, a tanulási technikák elsajátítása, a szociális képességek fejlesztése, az önálló életvezetésre való felkészítés. Az életkezdésre való felkészülés, a munkába álláshoz szükséges, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása. Munkavédelmi, baleset megelőzési, higiéniai ismeretek nyújtásával, alkalmazásával preventív szemléletű pontos munkavégzésre szoktatás. Kommunikációs képességek és viselkedéskultúra továbbfejlesztése a sikeres munkavállalás, társadalmi beilleszkedés érdekében. Az információk közötti tájékozódás, eligazodás elősegítése. A különböző társadalmi szerepek (családi, munkavállalói) ellátásához szükséges magatartási formák, stresszhelyzetek elviselésének begyakorlása. A magasabb szintű szakképesítés megszerzésére alkalmas tanulók kiválasztása, felkészítése a továbbtanulásra. Egyéni fizikai és egészségi állapotukat figyelembe véve, az évszaknak megfelelő munkatevékenységek folytatása intézményünk díszkertjében és udvarán A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában.

19 1.5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI A habilitáció, rehabilitáció alapvető funkciója az eltérő képességekkel rendelkező tanulók fejlődési és tanulási esélyegyenlőségének megteremtése, az egyéni fejlesztés lehetőségének biztosításával. Pedagógiai célja alsó tagozatban a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának erősítése Alsó tagozat Gondolkodási képességek fejlesztése A kisiskolások gondolkodására a konkrétság, a képszerűség jellemző. Úgy oldják meg a feladatokat, mintha cselekednének, gyakran kísérik a tevékenységet beszéddel. A fogalmak kialakulása hosszú időt vesz igénybe, kialakulásukat a konstruktív képességeket igénylő feladatok gyorsítják. Már ebben a korban megtalálhatók a gondolkodási műveletek, de még konkrét tárgyi síkon, fokozatosan haladva az elvont tartalmi irányba. Figyelmük, emlékezetük emocionális telítettségű. A gondolkodás fejlesztésének célja, hogy a tanulók képessé váljanak új ismeretek szerzésére, azok alkalmazására, összefüggések felfedezésére, problémák megoldására. A gondolkodási képességnek alapvető szerepe van a fogalmak kialakításában, az ismeretek rendezésében, az új ismeretek általánosításában, az új és meglévő ismeretek közötti kapcsolat létrehozásában. Az értelmi fejlődést, az ismeretelsajátítást a következő gondolkodási műveletek fejlesztésével biztosíthatjuk: összehasonlítás, csoportosítás, kiegészítés, elvonatkoztatás, analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás, analógia. Fontos, hogy a gondolkodási műveleteket a tanuló verbalizálása kísérje, mert a gondolatmenet lépésekre bontásával fejlődik szókincse, és lehetősége nyílik az algoritmus fejlesztésére. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb. Az értelmi képességek fejlesztésével párhuzamosan történik az érzékelés, figyelem, emlékezet fejlesztése. A pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, cselekvések, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú viszonyítása stb.; Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a

20 minőség és mennyiség alapján, rendezés pl.: nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A figyelemzavarral küzdő gyermek képtelen összpontosítani. A szándékos figyelmet növeli az érdeklődés, a feladattudat. Az iskolai tananyag elsajátítása függ a figyelem terjedelmétől, tartósságától, külső-belső tényezőktől. A figyelem fejlesztése a következő módon történhet: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A legtöbb odafigyelést az emlékezet fejlesztésre kell fordítani, hiszen tanulóink nagy részénél nehezített az érzékletek, információk reprodukciója, az azokat létrehozó ingerek nélkül. Az emlékezet tulajdonképpen személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Az emlékezés segítségével a már meglévő és újonnan szerzett ismeretek összekapcsolhatók. Kommunikációs képességek fejlesztése Alakilag ép beszéd kialakítása. A fonémahallás fejlesztése, hangok megkülönböztetése, időtartam, zöngésség, artikulációs mozgások szerint. Kapcsolási technika (hangösszevonás) kialakítása, hanganalízis. A beszéd technikai részének fejlesztése: a helyes légzés, tagolás, szünettartás, hangerő, ritmus kialakításával, megfelelő nyelvminták nyújtásával (mondókák, kiolvasók stb.) A szókincs fejlesztése szógyűjtéssel, szómagyarázattal, szinonimák keresésével, gyermeklexikonok használatával. A szókincs aktivizálása az új szavak szövegkörnyezetbe helyezésével. Az összefüggő beszéd fejlesztése mondatalkotásokkal, beszédgyakorlatokkal, rövid szövegek önálló vagy segítséggel történő elmondása (képek, kérdések, stb. segítségével). A szövegértés fejlesztése, az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség megalapozását segíti. Fejlettsége a biztos olvasástechnikától; a szókincs, valamint az emlékezet fejlettségétől függ. Az olvasásban és írásban előforduló hibák, nehézségek, lemaradások a megfelelő képességek fejlesztésével javíthatók (pl.: az orientációs gyakorlatok a sorváltás, sortartás, az olvasási iránytartást segítik). Az írásmozgás fejlesztése finommotoros és vizuomotoros koordinációs gyakorlást igényel (rossz ceruzafogás, fejletlen írómozgás, torz betűalakítás, stb.). A helyesírás fejlesztése a nyelvtani fogalmak, szabályok előkészítése, kialakítása, alkalmazása tudatosan tervezett, változatos gyakorlóanyag segítségével, a látó-halló megfigyelőképességre támaszkodva történik. Tanulási képességek fejlesztése A tanulás ismeretek, készségek, jártasságok, meghatározott viselkedési formák elsajátítása, alkalmazása. Az iskolakezdés éveiben a tanuláshoz szükséges képességek, a szándékos belátáson alapuló tanulás alapozása történik, vonzó tanítási tartalommal és feladatokkal. Élménycentrikus tanítással a tanulás iránti érdeklődés felkeltése. A képességeknek megfelelő tananyag kiválasztása,

21 sikeres feladatmegoldások biztosítása. Külső motiváció (dicséret, jutalom). Folyamatos pozitív megerősítéssel, segítő szándékú értékeléssel, a kudarcok, nehézségek leküzdése; a tanuláshoz való pozitív hozzáállás (motiváció) erősítése. Az ismeretek megerősítése rendszeres és változatos ismétléssel, gyakorlással. A tantárgyi integrációban rejlő lehetőségek kiaknázása. Az önálló tanulás módszereinek, technikáinak bemutatása, gyakorlása. Az önellenőrzés, pontosság, nehézségek leküzdésének fejlesztése önálló feladat megoldásokkal. Ideális légkör biztosítása a nyugodt tanuláshoz. Az alsó tagozatban megalapozott tanulói technikák, módszerek a felső tagozatos tantárgyak eredményes tanulásában teljesednek ki. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja a testvázlat (a saját testen való tájékozódás) kiépítése, a jobb-bal fogalmának, a téri irányoknak és relációknak a kialakítása. Természetes és fejlesztő mozgásokkal az alapvető testi képességek (ügyesség, erő, akarat, a szervezet ellenálló képessége) és a mozgáskoordináció fejlődését segíthetjük. A vizuomotoros koordináció, a finommozgások összerendezettsége az írás tanulás alapfeltétele. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgás kivitelezés - tempó, erősség, ritmus szerint. Tér - és időbeli tájékozódási képesség alakítása Kisiskolás korban az idő átélése kevésbé érzékletes, ezért az időészlelés is fejletlen. A fogalmak nehezebben alakulnak ki, szorosan kapcsolódnak a periodikus tapasztalatokhoz (évszakok, napszakok, ünnepek). Az időészlelés fejlesztésében a gyakorlásnak van nagy szerepe. A fejlődés hatására a gyermekek az időt nemcsak érzékelik, hanem lassan fogalmat is alkotnak róla. Megismerkednek az időmérés eszközeivel, megtanulják az időbeosztást (napirend), az idő megbecsülését (az idő érték!). Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni időpont (Mikor?), időköz (Mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Ebben a korban alakulnak ki, szilárdulnak meg a téri dimenziók. A téri tájékozódás kialakulása és biztonsága attól is függ, hogy a saját testén hogyan tájékozódik, hogyan tudja megnevezni testrészeit, azok elhelyezkedését (testséma). Amikor térfelfogása elválik saját testétől, ezzel a tér objektivizálódik, képessé válik a térirányok (fent, lent, jobb, bal, előtte, mögötte) megkülönböztetésére, a tárgyakra vonatkoztatva. A tér képzetének, fogalmának fejlődését jelzi a háromdimenziós ábrázolásmód megjelenése is. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem

22 kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. l.5.2. Felső tagozat A korrektív célú fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. Célja az előző szakasz eredményeinek továbbfejlesztése, valamint a tanuló komplex személyiségfejlődésében mutatkozó hiányosságok korrigálása. Célja továbbá a tanulási motivációra és az új anyag elsajátítására történő beállítódás fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése A gondolkodási műveletek fejlesztése a különféle tantárgyakban, valamint a bennük megjelenő észlelési, megfigyelési, absztrakciós műveleti nehézségek leküzdését elősegítő gyakorlatok végzése. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben. Valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban. A nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai átalakítása. Gyakorlati információközlések szóban, írásban. Szövegértelmezés az olvasottak alapján. Szövegalkotás szóban és írásban. Grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer. Tanulási képességek fejlesztése Feladat a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, az önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formáinak elsajátítása. A koncentráció, a tanulás idején a zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés mind a tanulási képesség erősítését szolgálják. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat - és munkavégzést. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok- okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Szociális képességek fejlesztése A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése. Szociális érzékenység kialakítása szűkebb környezetével szemben. Önértékelés és

23 jellemzés, a társak értékelése, annak helyes módja. Felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A feladatmegoldásokat kísérő érzelmi megnyilvánulások helyes kezelése. l.5.3. Középfokú nevelés-oktatás szakasza (9-10. évfolyam) A nevelés, oktatás, fejlesztés 10 éve alatt a tanuló jusson el saját fejlődési lehetőségeinek maximumára. Korlátait figyelembe véve váljon képessé harmonikus, értékes, egészséges, kultúrált önálló életre. Ennek eredményeként tudjon környezetébe beilleszkedni, illetve abban eligazodni. Segítsük tanulóinkat, hogy majdani munkavállalóként eséllyel kezdjék meg és fejezzék be speciális szakiskolai, esetleg szakiskolai tanulmányaikat. A védő-óvó munkahelyen végzett gyakorlati tevékenységük során szerzett tapasztalatokkal segítjük későbbi munkába állásukat Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz ( évfolyam) A fentieken túl lényeges feladat az elméleti ismeretek gyakorlati megalapozása, folyamatos visszacsatolás és begyakorlás, továbbá a munkafolyamatok kisebb részekre tagolással történő elsajátítása, a műveletek sorrendiségének megtartásával. Vizsgaorientált tananyag-feldolgozással, vizsgatréning beiktatásával, vizsgahelyzetekben való megfelelés igényének felkeltésével segítsük hozzá tanulóinkat a szakmai vizsgán való sikeres szerepléshez AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI A nevelésnek elsősorban a kommunikációs és szocializációs képességet, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítani. A tanulásban, ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenykedési kedv tapasztalható. A verbális tanulás minimális mértékben alakul ki. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb fejlesztés érhető el. A fejlesztésnél több időre és sok gyakorlásra van szükség a tanulási tempó, a bevésés nehezítettsége, a bizonytalan megőrzés, pontatlan felidézés miatt. Nevelésüket nehezítő tényező a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. kooperatív készségek hiánya, kritikátlanság, önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok stb.). Külső tényezők járulékos következményei is gátolhatják a nevelés eredményességét: a környezetkárosító tényezői, a jó szándékú, de túlzottan féltő szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar. Ezekben az esetekben még nagyobb hangsúlyt kap az egyéni bánásmód.

24 Nevelésük a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal / rehabilitációs, habilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, stb. / oldható meg Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai A verbális tanulás nehezen vagy kismértékben alakul ki, a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel lehet fejlesztésünk eredményes. A tanulási tempó, a bevésés jelentős változásai, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésre több időt és gyakorlást kell biztosítani. A tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez való erős kötődésüket figyelembe véve csak konkrét gyakorlati helyzetben alkalmazhatjuk a tanultakat. Vezetésre, segítésre, erős irányításra szorulnak az ismeretszerzésfeldolgozás - alkalmazás során. Ezekre a folyamatokra a rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv a jellemző. A figyelemkoncentrációs zavar miatt a külső ingerek lecsökkentése kiemelt feladat. Támaszkodnunk kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, felnőttekhez fűződő erős kötődésére, érzelemviláguk gazdagságára, hogy sikerrel csökkenthessük a szociális képességek területén jelentkező zavarokat. Támaszkodnunk kell azokra a képességekre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlődést eredményezhet a készségtárgyaknál. Az itt jelentkező pozitív erőket fel kell használnunk az alapozó tárgyak tanításánál. Az értelmileg akadályozott tanulók optimális fejlesztését csak egész életre szóló védő- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosítja, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére. Nagy hangsúly kap az önmegvalósítást és a szociális beilleszkedést segítő készségek és képességek kibontakoztatása Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése, nevelése az enyhe sérültekhez képest is nagymértékű eltérést mutat, így tartalmi szabályozása a fejlesztési területek meghatározásával történhet. Nem az ismeretátadásra kell a fő hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, fejlesztésére, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságukhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük, felkészítésük az elemi szintű munkavégzésre Alsó tagozat (1-4. évfolyam) A pszichés funkciók és képességek, a nyelvi és kommunikációs képességek, a térbeli és időbeli tájékozódás alapjainak és az együttműködés alapkészségeinek kialakítása történik. Döntően a játékos fejlesztési formák ösztönözzék a fejlődést.