Oktatási intézmények közlekedésfejlesztési tanulmányterve a TravelPlanplus projekt keretében

Átírás

1 9026 Gyır Egyetem tér 1. Adószám: Cg Oktatási intézmények közlekedésfejlesztési tanulmányterve a TravelPlanplus projekt keretében Megrendelı: Gyır Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Megbízott: UNIVERSITAS-Arrabona Kft november

2 A megbízó konzulense: Szakonyi Petra, Stratégiai- és Városfejlesztési Osztály Készítették: Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék: Dr. Koren Csaba Dr. Makó Emese egyetemi tanár egyetemi docens Gyır-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet: Turbók Arnold Bertalan igazgató, közoktatási szakértı Ez a dokumentum angol nyelven is elkészült Gyır november 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Gyır MJV közlekedési struktúrájának bemutatása Városkörnyéki közlekedés A közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjei Prognózisok Városszerkezet és közösségi közlekedés Gyır MJV közlekedésbiztonságának bemutatása A halálos balesetek száma az EU tagállamokban A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzete Gyır fı baleseti adatai Gyır Megyei Jogú Város Oktatási Struktúrájának bemutatása Jogszabályi háttér Beiskolázási kötelezettség Beiskolázási körzetek szabályozása Iskolaválasztás: Mi alapján választanak a szülık iskolát? A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálata Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában A diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás A szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban Javasolt intézkedések az iskolák fenntartható mobilitásának elısegítésére Lehetséges intézkedések a beiskolázási jog hátterének változtatására A körzethatárok szigorúbb kezelése Kötelezıen ellátandó csoportok Körzetösszevonások Funkcióváltás Lehetséges intézkedések az alternatív közlekedési módok támogatására Iskolabusz rendszer Telekocsi rendszer Javaslatok a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel Trendy Travel projekt Bringázz a munkába/suliba kampány Pro-Motion projekt Gyalog az iskolába kampány Irodalomjegyzék...43 Mellékletek: sz. melléklet: A beiskolázási körzethatárokat szabályozó törvények, rendeletek sz. melléklet: A felmérésben érintett iskolák bemutatkozó kiadványai sz. melléklet: Hirdetmény az elsısök beiratkozásáról sz. melléklet: A Gárdonyi iskola beiskolázási körzete: sz. melléklet: A Kölcsey iskola beiskolázási körzete sz. melléklet: A Móricz iskola beiskolázási körzete sz. melléklet: Nyilatkozat kölcsönös tájékoztatásról sz. melléklet: A diákok által kitöltött kérdıívek sz. melléklet: Közlekedési felmérés szülıknek

4 Oktatási intézmények közlekedésfejlesztési tanulmányterve a TravelPlanplus projekt keretében Bevezetés Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzat az Intelligent Energy Europe Program keretében meghirdetett környezetbarát közlekedés fejlesztése címő pályázati felhívásra TravelPlan+ címmel sikeres pályázatot nyújtott be. Ennek a projektnek a keretében valósult meg a projektbe bevont oktatási intézmények közlekedési szokásainak felmérése és ehhez kapcsolódó alábbi tanulmány készítése. A munka elején bemutatjuk Gyır közlekedési struktúráját kitérve a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjeire, a városszerkezet és közösségi közlekedés összefüggéseire. Ezután a város közlekedésbiztonságának fıbb jellemzıit ismertetjük a kerékpáros és gyalogos közlekedéssel a középpontban. A harmadik fejezetben Gyır oktatási struktúráját vázoljuk fel a jogszabályi háttér (országos jogszabályok és önkormányzati rendeletek), a beiskolázási kötelezettség, valamint a beiskolázási körzetek szabályozásának bemutatásával. Ezek után egy országos felmérés eredményeit közöljük, amelyben arra a kérdésre kerestek választ, hogy mi alapján választanak a szülık általános iskolát. A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálatára három általános iskola bevonásával került sor egy kérdıíves felmérés keretében: Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda, Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda, Móricz Zsigmond Általános Iskola. A vizsgálat egyrészt feldolgozza a megkérdezettek alapadatait, továbbá választ keres a következı kérdésekre: Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában, a diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás és a szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban. Az ötödik fejezetben felvetéseket, megállapításokat teszünk közzé a beiskolázási jog hátterének változtatására a közlekedés-szervezésre figyelemmel. Ezután megállapításokat teszünk a három intézményben tanuló diákjainak szabad és kötelezıen elıírt iskola választásának és a közlekedési módok alakulásának összefüggéseire. Végül javaslatokat teszünk a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel. 4

5 1. Gyır MJV közlekedési struktúrájának bemutatása 1.1. Városkörnyéki közlekedés Gyır szőkebb vonzáskörzete a KSH adatai szerint 68 települést érint, vagyis nagy területre terjed ki. Az agglomerációs vizsgálatba ezek közül közlekedési szempontokat is figyelembe véve 47 települést vontak be. Ebben az agglomerációs övezetben fı lakik, azaz Gyırrel együtt egy 200 ezer fıs térséget alkot. A közlekedési rendszert a menetrendszerő autóbusz, a vasút, a szerzıdéses autóbuszjáratok valamint az egyéni gépjármőhasználat alkotja. A Gyırbe ingázók közlekedési munkamegosztását mutatja az 1. ábra. 1. ábra Az agglomerációs térség modal-split-je irányonként GYİR A közlekedési módok közötti megosztás százalékosan az alábbi: közforgalmú közlekedés 66,5% ebbıl vasút 5,5% autóbusz 61,0% egyéni gépjármőközlekedés 31,3% szerzıdéses autóbusz 2,2% Összesen: 100,0% Megállapítható, hogy a vasút jelentısége igen alacsony a térség közlekedésében. 5

6 Gyırben a munkahelyek száma várhatóan tovább növekszik. Ugyanakkor megfigyelhetı, hogy számottevıen növekszik a jól megközelíthetı agglomerációs települések lakosságszáma. E két folyamat az elıvárosi forgalom utasszámának és az utazási távolságoknak további növekedését fogja eredményezni A közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés trendjei Gyırben, mint az ország más hasonló városaiban, egyre nı a személygépkocsik száma, ezzel együtt a személygépkocsival megtett utazások száma is. A növekedés üteme a városban végzett forgalomszámlálások adatai alapján között évi 4% volt. Ugyanezen idıszakban a tömegközlekedési utasszám csökkenése a VOLÁN adatai és a reprezentatív felmérések alapján egyaránt mintegy évi 2%. Csökkenı tendenciát mutat a kerékpárforgalom is, évi 3% körüli értékben. A személygépkocsis utazások aránya 50% fölé nıtt, a tömegközlekedés aránya pedig 40% alá csökkent. Mindez növekvı zsúfoltságot jelent a városi utakon, egyben az eljutási idı növekedését eredményezi az egyéni és a tömegközlekedésben egyaránt. Bár a zsúfoltság mértéke nem vethetı össze a fıvároséval, a városunkban élık ezt jelentıs problémának tartják. A növekvı arányú személygépkocsi-forgalom és a forgalmi körülmények romlása egyaránt a környezetszennyezés növekedéséhez vezet Prognózisok A nyugat-európai személygépkocsi-ellátottság (az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma) mintegy kétszerese a gyırinek. Jelenleg Gyırben 1 háztartásra 1 autó jut, de a háztartások 20%-ában nincs autó, míg 20%-ukban 2, vagy több van. Várhatóan egyre több háztartásban jelenik meg a második autó. Mi történik, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak? Az egyes közlekedési eszközökkel megtett utazások számának növekedési, ill. csökkenési ütemét változatlannak feltételezve az 1. táblázat szerinti értékek várhatók. Azaz 2015-re a személygépkocsis utazások aránya 70% körül lesz, míg a tömegközlekedés aránya 25% körülire csökken. Ez egyáltalán nem irreális, hiszen számos nyugat-európai városban ez a közlekedési munkamegosztás aránya. A napi utazások számának és megoszlásának várható értékei a évek közötti idıszakban, a jelenlegi trendek szerint 1. táblázat Utazások Év Tömegközlekedési utazások száma Éves növekedési ütem 0, =1,00 0,85 0,79 0,72 Részarány (%) Személygépkocsis utazások száma Éves növekedési ütem 1,04 6

7 1997=1,00 1,42 1,67 2,03 Részarány (%) Kerékpáros utazások száma Éves növekedési ütem 0, =1,00 0,76 0,67 0,58 Részarány (%) Összes utazásszám =1,00 1,08 1,14 1,25 Részarány (%) Városszerkezet és közösségi közlekedés Gyır város hagyományosan egy zárt területet alkot, melyhez a múlt században csatlakozott több korábban önálló település, így jött létre a városnak a jelenlegi formája, mely egy összefüggı városmagból, és a hozzá kapcsolódó külsı városrészekbıl áll (Bácsa, Gyirmót, Gyır-Ménfıcsanak, Gyırszentiván, Kisbácsa, Kismegyer, Likócs, Pinnyéd). A közlekedés, és különösen a tömegközlekedés szempontjából igen fontos, hogy e külsı városrészekben él a lakosság közel 20 %-a (19,46%). További fontos tény, hogy e külsı városrészek lakosságában a 14 év alattiak részaránya (16,4%) magasabb, mint a város többi részén (14,96%), ami azt jelenti, hogy míg a lakosság 19,46%-a él e városrészekben, addig a 14 év alattiak 21,33%-a lakik ott. Ez a lakossági arány azért is súlyos probléma, mert a 14 év alatti tanköteles gyerekek a legritkább esetben tudnak helyben óvodába, iskolába járni, mivel a külsı városrészek alapfokú oktatási intézményei igen csak hiányosak (2. táblázat), és a városrészekbıl való bejárás szervezetten rendszerint nem megoldott, ezért ez a helyzet igen sok egyéni közlekedési helyváltoztatást generál. A külsı városrészek óvodai, iskolai ellátottsága 2. táblázat Városrész Óvoda Általános iskola Szám [db] Fedettség [%]* Szám [db] Fedettség [%]* Bácsa 1 teljes 0 0 Gyirmót 1 40 % 0 0 Gyırménfıcsanak 2 20 % 2 20 % Gyırszentiván 2 25 % 2 35 % Kisbácsa 1 teljes 0 0 Kismegyer 1 teljes 1 teljes Likócs Pinnyéd * A területi lefedettség az intézmények 500 méteres vonzás körzetének, és a városrész nagyságának arányából, méret helyes térképi becsléssel keletkezett. 7

8 Hasonlóan rossz, sıt rosszabb képet mutat a bölcsıdei férıhelyek eloszlása is, mivel a külsı városrészekben mindössze 2 intézmény található! A felnıtt házi orvosi rendelık száma is alacsony a külsı városrészekben. Összességében megállapítható, hogy a külsı városrészek infrastrukturális ellátottsága gyengébb, mint a város többi részének, ami nem meglepı, viszont ennek ellensúlyozására nem alakult ki egy célirányos személyszállító rendszer. E hiányt a motorizáció elıretörésével a lakosság egyéni közlekedéssel pótolja, ami egyre növekvı zsúfoltsághoz vezet. További probléma, hogy a város közlekedési hálózatában sok a szők keresztmetszet. Ezek két fı csoportba sorolhatók, szők keresztmetszetek a folyók, vasutak miatt, illetve a városba bevezetı utak szőkössége. A várost kettészelı két nagy folyón (Duna, Rába) mindössze 5 közúti híd létesült. Az elmúlt évtizedeket tekintve, 40 évente épült egy új híd, és ennek megfelelıen nincs közvetlen összeköttetés a város nyugati (Sziget, Újváros) és északi (Révfalu, Bácsa), valamint keleti (Gyárváros, Likócs) és északi (Révfalu, Bácsa) része között. Hasonlóan rossz a helyzet a város központi részét kettészelı vasút esetében is, ahol a közel 7 km-s vasúti pályán összesen 6 különszintő és egy szintbeni keresztezıdés mőködik. A városba bevezetı utak szőkössége azt jelenti, hogy a legtöbb külsı városrészbıl mindössze egy rendszerint egy sávos út vezet be a városmagba. (Bácsa, Kisbácsa, Gyırszentiván (bár ott kerülıvel létezik alternatíva), Gyirmót, Gyırménfıcsanak). Ezek a bevezetı utak csúcsforgalmi idıszakokban túlzsúfoltak. Mindezek a problémákat tetézi, hogy az utak mindegyike szinte egy pontba fut össze (Baross híd Szent István út), ahol a közlekedési igény csúcsforgalmi idıszakokban messze meghaladja a kapacitást, ezért jelentıs torlódások, késések alakulnak ki az érintett terület északi és déli oldalán egyaránt. Az említett problémák a tömegközlekedés mőködését, és tervezhetıségét is nagymértékben korlátozzák, mivel a szők keresztmetszeteken való átjutás jelentıs késéseket okozhat. Mivel a torlódásokban érintett útszakaszok rendszerint kikerülhetetlen útvonalakra esnek, ezért a tömegközlekedés jármővei az egyéni közlekedésben résztvevık jármővekkel együtt várakoznak. Ehhez társulnak a folyók, vasutak korlátozott keresztezési lehetıségei, melyek igen szőkös utat adnak a tömegközlekedési hálózat tervezéséhez. Külön témakör az egyéni és a tömegközlekedés kapcsolódása, az ún. P+R parkolóhelyek használata. Ma Gyırben valóban jól mőködı P+R parkoló nincs. Vannak a városban nagyobb parkolóterületek (Dunakapu tér, Jókai utcai parkolóház, Termál, Árkád, Interspar, Széchenyi István Egyetem, Tesco, Metro ), de ezek vagy a Belváros közvetlen elérését szolgálják, vagy valamely intézmény, bevásárlóközpont saját igényét elégíti ki. Összességében megállapíthatjuk, hogy a városszerkezet, és a jelenlegi közlekedési helyzet alapján a tömegközlekedést az alábbi tényezık nehezítik: - zsúfoltság, torlódás a legfontosabb útvonalakon - külsı városrészek nehéz elérése - sok hiányzó közúti kapcsolat fontos városrészek között 8

9 2. Gyır MJV közlekedésbiztonságának bemutatása 2.1 A halálos balesetek száma az EU tagállamokban Az alábbi ábra a halálos balesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 2008-ban az EU 25 tagállamokban. 2. ábra: A halálos balesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 2008-ban az EU-ban Forrás: Éves statisztikai jelentés 2008, az Európai közösség megbízásából, European Road Safety Observatory. 9

10 Magyarországon az 1 millió lakosra vetített halálos balesetek száma 99 volt 2008-ban, míg az EU 25 tagállamában az átlag 78. Az alábbi diagram az Európai Unió tagállamaiban 2006-ban történt halálos gyermekbalesetek számát mutatja 1 millió lakosra vetítve 0-14 éves korig. Látható, hogy Magyarország nemcsak a teljes lakosság tekintetében, de a gyermekbalesetek tekintetében is jóval rosszabb helyen áll az átlagnál. 3. ábra: Gyermekek halálos baleseteinek száma 1 millió lakosra vetítve 2006-ban (0-14 éves korig) Forrás: Éves statisztikai jelentés 2008, az Európai közösség megbízásából, European Road Safety Observatory 2.2 A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzete A következıkben Dr. Jankó Domokos A hazai nagyvárosok általános közlekedésbiztonsági helyzetének megítélésérıl szóló cikkébıl közlünk részleteket (Közlekedésépítési Szemle 2010) és kiegészítjük Gyırre vonatkozó megállapításokkal. A városokban közlekedık mindennapi életminıségét, a figyelembe vett mőszaki-forgalmi adatokon kívül, a város közúti biztonságának általános színvonala is befolyásolja. Az elemzésben a szerzı 24 hazai nagyváros (2004. évi) legfontosabb adatait, ezek közül a lakosok számát (L), az úthálózat hosszát (Ú) és a gépjármővek számát (J) használja. A fajlagos mutatók a következık: KSE/Ú, KSE/J, KSE/L. Az alapadatokkal kiszámolta és az 5. táblázat 2., 3., és 4. oszlopában ismertette a súlyozott sérülési szám (KSE) fajlagos értékeit. Az 5. oszlopban a három mutató egyszerő összegét (ÖSS) írta és a városokat ennek nagysága szerint sorba rendezte. ÖSS = KSE/Ú + KSE/J + KSE/L 10

11 Az ÖSS gyakorlatilag egy összevont közlekedésbiztonsági mutatóként fogható fel, és a városok közlekedésbiztonsági helyzetének minısítésére is használható. Az 3. táblázatban bemutatott és a sorrend azt mutatja, hogy a 24 város közül melyek a kedvezıtlenebb közlekedésbiztonsági helyzetőek. 3. táblázat: Fajlagos sérülési mutatók 24 hazai nagyvárosban Város KSE/úthossz (KSE/Ú) KSE/összes gépjármő (KSE/J) KSE/lakos (KSE/L) KSE-mutatók összege (ÖSS) Békéscsaba 7,5 98,4 33,9 139,8 Hódmezıvásárhely 5,4 97,5 28,4 131,3 Szolnok 5,9 92,7 29,8 128,4 Kecskemét 6,4 68,4 27,6 102,3 Nagykanizsa 5,4 67,5 22,9 95,9 Szeged 5,8 68,5 21,5 95,8 Miskolc 5,2 65,1 18,7 89,0 Zalaegerszeg 5,5 57,6 22,2 85,3 Érd 3,3 51,9 21,9 77,0 Kaposvár 4,8 52,4 18,4 75,6 Sopron 4,4 52,4 18,3 75,2 Pécs 3,3 52,4 17,9 73,6 Nyíregyháza 4,7 50,0 18,8 73,5 Dunaújváros 5,5 50,4 14,0 69,9 Szombathely 4,6 45,4 17,2 67,2 Budapest 6,8 42,8 17,2 66,8 Debrecen 4,8 44,6 15,5 65,0 Eger 4,4 41,9 15,2 61,4 Salgótarján 2,6 42,9 12,8 58,2 Székesfehérvár 3,9 36,6 15,3 55,7 Gyır 3,7 33,6 12,9 50,1 Tatabánya 3,0 34,3 10,7 48,0 Szekszárd 3,1 29,4 12,0 44,6 Veszprém 3,0 27,4 10,1 40,4 Átlag: 4,7 54,3 18,9 77,9 Max: 7,5 98,4 33,9 139,8 Min: 2,6 27,4 10,1 40,4 A 24 város ÖSS-értékének átlaga: 77,9, minimuma 48,0. Látható, hogy Gyır a súlyozott sérülési szám összegét tekintve azok közé a városok közé tartozik, amelyeknél a legalacsonyabb ez az érték, vagyis a legkedvezıbb a közlekedésbiztonsági helyzete. 11

12 Városok KSE-értékeinek változása 2004 és 2008 között A 7. táblázat mutatja a vizsgált városok KSE-értékeinek alakulását 2004 és 2008 között. Közismert, hogy ezen idıszak alatt a hazai közúti biztonsági helyzet jelentısen javult, különösen a halálos sérülést szenvedı közlekedık száma csökkent. Ez a csökkenés megmutatkozik a városok KSE-értékeinél is (4. táblázat). A 2008-ra vonatkozó KSE-értékek átlaga 13%-kal volt kisebb, mint a évi hasonló átlag. Természetesen nem minden városban figyelhetı meg a csökkenés, a 24 város közül 16-nál csökkenés, nyolc városnál pedig növekedés tapasztalható. Külön elemzésre volna szükség annak megállapítására, hogy hol, milyen okok miatt javult, illetve romlott a baleseti helyzet. Jelentıs változások történtek a könnyő sérültek számított egyenértékében az alábbi városokban. Legnagyobb csökkenés: Salgótarján: 49% Zalaegerszeg: 38% Érd: 37% Legnagyobb növekedés: Tatabánya: +40% Nyíregyháza: +23% Szekszárd: +15% Gyır is azok közé a városok közé tartozik, ahol a könnyő sérültek számított egyenértékében a változás +, vagyis romlott a baleseti helyzet (+16%). 4. táblázat: A KSE értékének változása 24 hazai nagyvárosban KSE KSE Város értéke értéke Változás Budapest % 2. Pécs % 3. Debrecen % 4. Miskolc % 5. Szeged % 6. Érd % 7. Kecskemét % 8. Gyır % 9. Nyíregyháza % 10. Szolnok % 11. Székesfehérvár % 12. Szombathely % 13. Békéscsaba % 14. Tatabánya % 15. Hódmezıvásárhely % 16. Kaposvár % 17. Veszprém % 18. Sopron % 12

13 = évek átlaga = évek átlaga 19. Zalaegerszeg % 20. Nagykanizsa % 21. Eger % 22. Salgótarján % 23. Dunaújváros % 24. Szekszárd % Átlag: % Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Gyır közlekedésbiztonsági mutatói a többi magyar városhoz képest jók, ugyanakkor a leginkább romló tendenciát mutató városok közé tartozik. 2.3 Gyır fı baleseti adatai A Gyıri Rendırkapitányság illetékességi területén 2008 elsı 10 hónapjában 15, 2009-ben 12, 2010 novemberéig 11 halálos baleset történt. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma két éve 111, tavaly 894, idén 97 volt. Tavaly 190, idén 208 személyautó vezetıje okozott balesetet. Teherautók esetében ez az arány 28, illetve 31, motorkerékpároknál 21, 11, kerékpárosok esetében 38, illetve 41 esetet mutat. Míg az elızı év elsı tíz hónapjában 22, idén 25 segédmotor-kerékpár volt okozó ben október 31-ig 330 baleset történt, melyekben az áldozatok sérüléseket is szenvedtek. A fı baleseti okok elsısorban az elsıbbségadás elmulasztása, a gyorshajtás, és a kanyarodási szabályok be nem tartása. ( ben készült el Gyır MJV Kerékpáros Fejlesztési Koncepciója és Hálózatfejlesztési Tanulmány Terve. Ebben feldolgozásra kerültek a kerékpárosok által okozott és elszenvedett közúti balesetek okai. 13

14 4. ábra között a kerékpárosok által okozott közúti balesetek okai Figyelmetlen, gondatlan vezetés 28% Rendır, vagy lámpa jelzésére nem állt meg 12% Szabálytalan kikerülés 1% A jármő szabálytalan (korai) indítása 1% Relatív gyorshajtás 3% Forgalmi sáv szabálytalan változtatása 1% Az úttest baloldalának szabálytalan igénybevétele 3% Megfelelı oldaltávolság hiánya 6% Szabálytalan elızés 1% Elsıbbség meg nem adása a közúti jelzıtáblák utasítása ellenére 33% Szabálytalan kanyarodás 11% Minden évben jellemzıen a közlekedık figyelmetlen és gondatlan vezetése, illetve az elsıbbség meg nem adása jelentette a problémát, annak ellenére, hogy közúti jelzıtáblák figyelmeztették a kerékpárosokat. Kiemelkednek még azok az esetek is, amikor nem vették figyelembe a rendır, vagy lámpa jelzését és a szabálytalan kanyarodást. 5. ábra között a kerékpárosok által elszenvedett közúti balesetek okai Rendır, vagy lámpa jelzésére nem állt meg 5% Figyelmetlen, gondatlan vezetés 14% Elalvás vezetés közben 1% Szabálytalan hátramenet 1% Gyalogos vigyázatlan, hirtelen lelépése az úttestre 1% Szabálytalan kikerülés 1% A jármő szabálytalan (korai) indítása 4% Az úttest baloldalának szabálytalan igénybevétele 1% Gyalogos álló jármő, vagy egyéb akadály elıtt való áthaladása 1% Szabálytalan kanyarodás 12% Relatív gyorshajtás 7% Szabálytalan elızés 2% Megfelelı oldaltávolság hiánya 2% Elsıbbség meg nem adása a közúti jelzıtáblák utasítása ellenére 48% Az elmúlt pár évet vizsgálva megállapítható, hogy a kerékpárosok által elszenvedett balesetek csaknem felénél a jármővezetık nem adtak elsıbbség, így nem vették figyelembe a közúti jelzıtáblák utasításait. Ezen kívül balesetet okozott a figyelmetlen, gondatlan vezetés és a szabálytalan kanyarodás. Ugyanez a helyzet a kerékpárosok által okozott esetekben is. A motorizált jármővek esetenkénti relatívgyorshajtása is kiemelkedı baleseti ok. A baleseti adatok azt bizonyítják, hogy az elsodrásos balesetek száma viszonylag kevés. A balesetek többsége a csomóponti keresztezıdésekben történik, tehát az út forgalom nagysága és a balestek száma között az összefüggés, mint olyan nem releváns, illetve csak bizonyos forgalom nagyság felett jelentkezik. A megelızésben nagyon fontos, hogy a gyerekek már az iskolában, óvodában megtanulják a helyes közlekedés alapjait. Hiszen ık sokkal könnyebben fogadják be ezeket a szabályokat. Sokan pedig a szüleiket is rendre utasítják, ha szabálytalankodni látják ıket. 14

15 3. Gyır Megyei Jogú Város Oktatási Struktúrájának bemutatása 3.1. Jogszabályi háttér Az önkormányzati feladat ellátással, a tankötelezettség biztosításával, teljesítésével kapcsolatos feladatokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény az egyenlı bánásmódról és esélyegyenlıségrıl szóló évi CXXV. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény a 20/1997. (II.13.) kormányrendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. MKM rendelet Gyır MJV rendeletei: a beiskolázási körzethatárok megállapítása: 6/2007. (III.14.) OKSB sz. határozat; 1/2009. (I. 14.) OKSB sz. határozat, valamint a 20/2010. OKSB határozat a sajátos helyzető tanulók körének rendeletben történı meghatározása: a Gyır Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül élı tanulók gyıri, önkormányzati fenntartású közoktatási intézménybe történı beiratkozását külön rendelet szabályozza /9/2007. (III. 05.) Ök. rendelet/. a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és-fejlesztési terv a közoktatási esélyegyenlıségi terv A közoktatási törvény és annak végrehajtási rendeletének beiskolázást érintı, vonatkozó jogszabályhelyei, valamint Gyır Megyei Jogú Város rendeletei a mellékletben összegyőjtött formában elérhetıek. (lásd melléklet) Beiskolázási kötelezettség A tankötelezettség azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden - a törvényben megállapított korú - gyermek köteles iskolába járni, a szülık, gondviselık pedig kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A közoktatási törvény jelenleg érvényes szabályozása szerint a tankötelezettség 6 éves kortól 18 éves korig tart. Az iskola megkezdése elıtt a gyermeket a szülı abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részesíteni, óvodába beíratni. A tankötelezettség teljesítésének intézményi feltételeit a Magyar Köztársaság alkotmánya szerint az állam az ingyenes és kötelezı általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetı ingyenes gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés és oktatás, valamint kollégiumi ellátás megteremtésével biztosítja. A tankötelezettség - a szülı választása szerint - iskolába járással vagy magántanulóként is teljesíthetı. 15

16 Az állam az általános iskolai és középiskolai feladatellátásról elsısorban a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenységével, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. A helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. A közoktatás feladatainak végrehajtásában közremőködık döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét és az egyenlı bánásmód követelményeit veszik figyelembe. A helyi önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez önkormányzati döntéselıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és -fejlesztési tervet készít. Ennek figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el. A megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl és az általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. Ez magában foglalja a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetık, oktathatók. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni többek között a kollégiumi, a középiskolai és a szakiskolai, az alapfokú mővészetoktatási ellátásról, ha azt a megyei jogú város nem látja el. A felsorolt feladatokat Gyır MJV elsısorban saját intézményhálózat fenntartásával látja el. A város az ellátási kötelezettségének eleget tesz. Az összes, a városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı gyermeknek, tanulónak a jogszabályi keretek között biztosítja az elhelyezését, ellátását, a nevelési, nevelési-oktatási tevékenység igénybevételét. A közoktatási törvény a szülı számára megadja azt a jogot, hogy gyermekét vallási és világnézeti meggyızıdésének megfelelı óvodába, iskolába, kollégiumba járassa. Ezért akár az egyházi jogi személy, vagy a jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt, ha a tevékenység folytatásának jogát megszerezte. Tevékenységéhez szektorsemleges formában az állami és önkormányzati iskolákhoz hasonlón központi (normatív) támogatásban részesül. A fentiekre figyelemmel került a törvénybe a szabad iskolaválasztás lehetısége. A napi gyakorlatban azonban ennek igen tág alkalmazása honosodott meg, hiszen az eredeti törvényi szándéktól eltérıen a szabad iskolaválasztás az állami, önkormányzati közoktatási intézmények között is napi gyakorlattá vált. A szülık nagy számban választanak önkormányzati fenntartású közoktatási intézményt a rájuk (gyermekükre érvényes) kötelezı ellátási területet (település, városban beiskolázási körzethatár) túllépve Beiskolázási körzetek szabályozása A város az ellátási kötelezettségének az iskolai felvételi körzethatár kijelölésével gondoskodik. Azokat a gyermekeket, tanulókat köteles saját intézményeibe beiskolázni, akik a városban (városrészen) lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Azaz az általános iskolák ellátják a kötelezı felvételt biztosító iskolai feladatokat a helyi rendeletben szabályozott körzethatárokon belül állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanulók vonatkozásában. 16

17 Az Oktatás Nagy Kézikönyve (Szerkesztı-lektor: dr. Szüdi János, Budapest, 2006., p.302.) szerint a tartózkodási hely csak akkor alapozza meg a köztelezı felvételi kötelezettséget, ha a tanulónak nincs az országban lakóhelye. Így például, ha a tanuló szülei X községben laknak, és a tanuló átjelentkezik Y városba a nagyszülıkhöz, a kötelezı felvételt biztosító iskola nem kerül át a városba. Ezt az eljárást a jegyzınek egyébként is vizsgálnia kell, mivel a kiskorú gyermek szülıi felügyelet alatt áll, s azt nem gyakorolhatja a nagyszülı. Fogalmak meghatározása: Körzet: több intézményfenntartó esetén: a fenntartó által meghatározott településrész. Kötelezı felvételt biztosító általános iskola: az az iskola, akinek körzetében a tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye található. Körzethatárok megállapítása: Települési arány: településen élı összes halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló száma / településen élı összes gyermek száma Körzeti arány: adott felvételi körzetben élı összes halmozottan hátrányos helyzető tanuló száma / a felvételi körzetben élı összes tanuló számával Iskolai arány: az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes halmozottan hátrányos tanuló létszáma / az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanuló létszámával Százalékpont meghatározása: A bázispont a pénzügy területén használatos aritmetikai egység, a százalékpont 1/100-ad része. A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. ( Gyır MJV december 31-ig az 1/2009.(I.14.) OKSB határozatával, a jogszabályok figyelembe vételével felülvizsgálta a körzethatárokat, és azokat utcákra lebontott formában újraszabályozta. (lásd melléklet) Az újraszabályozásnál figyelembe vette az alábbi szempontokat: HHH tanulók arányának számítása: adott felvételi körzetben kiszámított aránya 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a település egészére kiszámított arányuk. Nem jelölhetı ki az az iskola, amely körzetének körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, ha a HHH tanulók aránya elérné az 50 %-ot, és a többi iskola elégséges férıhellyel rendelkezik a tanköteles tanulók felvételéhez. Elégséges férıhely: az intézmény alapító okiratában meghatározott maximális létszám. Az elsı évfolyam indításának tilalma: Több kötelezı felvételt biztosító intézmény mőködik a településen, melyek elégséges férıhellyel rendelkeznek. Az érintett intézmény nem láthat el kötelezı felvételi feladatot, mert körzeti aránya elérte az 50 %-ot. A HHH-s tanulók aránya a 2008/2009. tanévben elérte az 50 %-ot. Az elsı évfolyam indításának tilalma a 2010/2011. tanévben: Az intézmény nem jelölhetı ki kötelezı feladatot ellátó iskolának, ha a körzeti arány elérte az 50 %-ot. A többi iskola elégséges férıhellyel rendelkezik. Az újonnan felvett HHH-s tanulók létszámával az iskolai arány az elızı tanítási évhez képest 10 %-al emelkedett. Így a HHH-s tanulók aránya eléri az 50 %-ot. 17

18 A felvételinél az elınybe részesítés az alábbiak szerint került szabályozásra: HHH-s lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanuló (településen, kijelölt körzetben). Az iskola székhelye, körzete szerinti településen lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı tanuló. Helyhiány esetén sorsolás. De az SNI-s tanuló, továbbá a sajátos helyzető tanuló sorsolás nélkül is felvehetı. (A sajátos helyzet kategória meghatározása önkormányzati rendelettel történt.) A évi felülvizsgálat során megállapításra került, hogy a város által fenntartott intézmények közül a Kossuth Lajos Általános Iskola esetében a körzethatárok megállapítását érintıen korrekció szükséges, mert az iskolában tanuló, HHH-s gyermekek aránya 57,8%-os, ami meghaladja a jogszabályban elıírt értéket. Ez Gyır esetében 21,2%. A Kossuth Lajos Általános Iskola mellett a körzethatárok korrekciója több iskolát is érintett (Fekete István Általános Iskola és Óvoda; Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda; Jókai Mór Óvoda, Általános és Szakképzı Iskola; Kovács Margit ÁMK; Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda; Marcalvárosi Közoktatási Központ; Móra Ferenc Általános és Középiskola; Nádorvárosi Közoktatási Központ; Radnóti Miklós Általános Iskola). A változás következtében a Kossuth Lajos utca, mint beiskolázási körzet részben a Gárdonyihoz, részben a Kölcseyhez került, utóbbinál a Festı utcával kiegészítve. A évben azok a változások kerültek a beiskolázási körzeteknél szabályozásra, amelyek az új közterületek kialakításával, illetve egyes utcák megszőnésével kapcsolatosak. Az Oktatási Hivatal jogosult vizsgálni a körzethatárok kijelölésénél a törvényi rendelkezések betartását, és alkalmazását. Ha nem tartják be, kijelölheti (egy évre, de meghosszabbíthatóan) azt az óvodát vagy iskolát, akinek kötelessége lesz a gyermeket, tanulót felvenni. A Kossuth Lajos Általános Iskolát ért egyesületi feljelentés alapján vizsgálat folyt annak okán, hogy az ebbe az iskolába járó tanulóknál a szegregáció miatt alakultak ki nemkívánatos tanulói arányok. Gyır MJV a 9/2007. évi (III.05.) önkormányzati rendeletében szabályozta a közoktatási intézményei számára a kötelezı felvételi és átvételi kötelezettségeket. E rendelet 3. -ban kimondja, hogy a közoktatási törvény 66. (5) bekezdésében leírtakra figyelemmel a sorsolásos módszer helyett az elınyben részesítésnél az alábbi sajátosságokat veszik figyelembe: a gyermek az intézmény beiskolázási körzetében lakik, a gyermeknek a testvére már az intézmény tanulója, óvodása, a gyermek az intézmény tagóvodájából, tagiskolájából vagy (iskola esetén) körzetében lévı óvodából érkezik, a gyermek bármely szülıje az intézmény körzetében dolgozik, a gyermek bármely szülıje vagy nagyszülıje a közoktatási intézmény dolgozója vagy nyugdíjasa, a gyermek bármely nagyszülıje az intézmény körzetében lakik, a gyermek lakóhelyétıl az intézmény közelében (300 m-en belül) megálló autóbusszal átszállás nélkül lehet bejárni a közoktatási intézménybe, a gyermek, aki nem Gyır közigazgatási területén él, és felvételi/átvételi kérelméhez csatolta a lakóhelye szerinti önkormányzat polgármestere és a szülı(k) nyilatkozatát 18

19 egymás kölcsönös tájékoztatásáról a helyi lehetıségek ill. a szülıi szándékok tekintetében. (lásd melléklet) A kötelezı beiskolázási szabályozással a város egyszerre kívánt eleget tenni a jogszabályi kötöttségeknek és az élet diktálta rugalmasságnak, a szabad iskolaválasztás tág körő értelmezésével. Gyır városa a kötelezıen ellátandók körénél jelentısen nagyobb iskolai kapacitás kínálattal rendelkezik. Ezért iskoláiban lehetıvé teszi azt, részben az elmúlt évtizedekben kialakult hagyományokra tekintettel, részben azért, mert a környezı településeken élıket munkájuk Gyırhöz köti hogy a szükségesnél több osztályt, csoportot enged indítani, így az egyes iskolák az osztályaik létszámait a körzethatárokon, illetve a közigazgatási terülten kívülrıl érkezı tanulókkal optimalizálhatják, vagy maximalizálhatják. Ezért fordulhat elı, hogy a Gárdonyi és Kölcsey iskolák hagyományaiknak, programjaiknak, munkájuknak köszönhetıen kötelezı felvételi körzetbıl érkezı tanulóit akár egy iskolában is el lehetne látni Iskolaválasztás: Mi alapján választanak a szülık iskolát? Az elmúlt évtizedben többféle felmérés is készült azzal kapcsolatosan, hogy a szülık iskolaválasztási szempontjait mi motiválja leginkább. Az iskolaválasztás során figyelemmel a kötelezı beiskolázási körzetre, illetve a szabad iskolaválasztásra, továbbá a világnézetileg elkötelezett, elsısorban egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra a szülık számtalan kérdést mérlegelnek. A csökkenı gyermeklétszám mellett maguk az iskolák is versengenek a tanulókért, túllépve a körzethatárokat is. A szülık iskolaválasztási dilemmái, hogy melyik és miért a jobb iskola: ha a hagyományos vagy reformpedagógiai szemléletet közvetíti, ha átlagos vagy versenyistálló jellegő, ha falusi, falusias vagy városi környezetben van? Mint korábban jeleztük, az érintett gyıri iskolák a törvényi és helyi rendeleti szabályozás alapján elıször az iskola körzetébe tartozó jelentkezıket veszik fel, azután a városban lakókat, majd a környezı településekrıl érkezıket. A nem körzetbıl érkezı tanulók közül elviekben, jogszabály szerint a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyt élveznek. Országos tapasztalat, hogy a szülık elsısorban az alábbi szempontokat mérlegelik, amikor gyermekeiknek iskolát választanak. Az iskola és a lakóhely távolsága Ez egyik legfontosabb szempont. Itt a helyismeret, a közlekedésbiztonság és az idı is (mikor kell a gyermeknek felkeni, mennyi idı alatt ér oda és haza az iskolába) fontos tényezıje a szülıi döntésnek. Az iskola programja A szülık egy része alaposabban tájékozódik. Az iskolai honlapon megnézi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, amelyekben nemcsak a célrendszert és a nevelési elveket látja, hanem azt is, hogy milyen típusú foglalkozásokra kerül fıbb hangsúly, vannak-e emelt szintet oktatott tantárgyak, s milyen szabad programok, sporttevékenység, tehetségfejlesztés, felzárkóztatás segíti a gyermek fejlıdését. Az adott iskolába járó gyermekek és szüleik véleménye 19

20 Ez különösen hangsúlyossá válik akkor, ha a szabd iskolaválasztás címén a szülık körzeten kívüli iskolában gondolkoznak. Fontos szempont számukra, hogy a választott iskoláról a barátoknak, rokonoknak, ismerısöknek mi a véleménye. Személyes benyomások, tapasztalatok Az iskolák rendszeresen tartanak nyílt napokat. Ilyenkor a szülık és a leendı vagy iskolát váltó diákok is láthatják az iskolát, annak fegyelmét, óráit, eszközeit, felszereltségét, udvarát. A pedagógusok, tanítók személyisége Különösen alsó évfolyamokon meghatározó. Gyakori, hogy a szülık elsısorban nem is csak iskolát, hanem tanító nénit választanak. Az iskolába járó gyerekek szülıi háttere Sok szülı arra törekszik, hogy olyan iskolát keressen gyermeke számára, ahol hasonló társadalmi rétegbıl lesznek a szülı társai. Lannert Judit egyik tanulmányában (Versenyképesség és oktatás, avagy az iskolai rangsorok és a szelekció, Forrás: Oktatásügyi közvélemény kutatás, OKI-Gallup) ismertet egy felmérést, ahol a válaszadóknak az alábbi kérdésre kellett válaszolniuk. Feltett kérdés: Amikor a szülık gyermeküket iskolába küldik, különbözı szempontok szerint választják ki az iskolát. A felírt szempontok közül kérem, válasszon ki legfeljebb hármat, amelyeket a legfontosabbnak tartana, ha gyermekének általános iskolát választana! A felmérés eredménye ól mutatja, hogy a lakóhely közelsége mellett az iskolai programkínálat és munkaszínvonal (alapkészségek elsajátítása, személyiségfejlesztés, légkör stb) meghatározó az intézményválasztást érintıen. 5. táblázat Általános iskola, Összes Legfeljebb 8 általánost végzett Közel legyen a lakóhelyhez Hangsúly legyen az alapismeretek 46 ns ns elsajátításán Segítse elı a személyiség kibontakozását Az iskoláztatás költsége ne a családot terhelje Jó legyen a légkör Rendre, fegyelemre neveljen 31 ns ns Könnyen be lehessen jutni a 29 ns ns középiskolába Magas óraszámú legye az idegen nyelv A tanulók kimagasló eredményt 14 ns ns érjenek el Jó családból származó gyerekek 3 ns ns járjanak oda Felsıfokú végzettségő 20

21 Az országos felmérésekhez hasonló helyzetet találunk Gyırött is. A város egészét érintıen is, a vizsgált iskolákat érintıen is igaz, hogy a lakóhely-iskola közelsége mellett az iskola kínálati programja, hagyományai, társadalmi megítélése, presztízse jelentısen befolyásolja a szülık iskolaválasztását. Ez jellemzi a falusiasabb környezető Móricz iskolát éppúgy, mint a két belvárosi iskolát, a Gárdonyit és a Kölcseyt. A felmérések azt mutatják Móricz iskola tanulói meghatározóan a kijelölt körzethatáron belülrıl, néhányan a szomszédos körzetbıl érkeznek. Programkínálatában a Móricz Zsigmond Általános Iskola bemutatja, hogy Gyırszentivánon zöldövezeti környezetben, szépen parkosított udvarral, családias légkörben, ideális létszámú osztályokban tanulhatnak a gyerekek. Az iskola adottságai jók, szolgáltatásaik teljes körőek. A tanórán kívüli foglalkozásaik, hagyományos programjaik széleskörőek, jó választási lehetıséget biztosítanak. Speciális képzési formáik: informatika-számítástechnika 1. osztálytól, német vagy angol nyelv tanítása kis létszámú csoportokban szintén 1. osztálytól, hagyományos olvasástanítás, késleltetett írástanítás, tanulási nehézséggel küzdı gyerekek kiscsoportos fejlesztése, kiemelt környezettudatos nevelés (ökoiskola), egészségnevelési program. Családias légkörő iskolájuknak megfelelıen kiemelt figyelmet fordítunk a szülıkkel való szoros együttmőködésre. Jól látszik tehát, hogy a Móricznál az iskola-lakóhely közelsége mellett a széles programkínálat, és a biztonságos és családias légkör a meghatározó a beiskolázásnál. A Gárdonyi Gáza Általános Iskola és Óvoda, valamint a Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda beiskolázási programajánlójában az iskola programjaira, hagyományaira teszi a hangsúlyt, elsısorban a város egészében gondolkozik, a kötelezı beiskolázási körzetrıl nem is tesznek külön említést. Mindkét iskolában különösen jelentıs azon gyermekek aránya, akik középosztálybeli családokból érkeznek. Ezért fordul elı az, a szabad iskolaválasztás igen tág körő, nem a jogszabályalkotó szándéknak megfelelı értelmezése okán hogy az érintett (de ez a város más iskoláira is jellemzı) iskolákba beiratkozott diákok között jelentıs azok száma, akik nem a beiskolázási körzetbıl érkeznek. Bemutatkozó kiadványában a Gárdonyi hangsúlyozottan említi, hogy Gyır város egyik legelismertebb, kiváló eredményekkel, értékes hagyományokkal rendelkezı alapfokú oktatási intézménye az övék. Emelt szintő képzést biztosítanak elsı évfolyamtól, kiemelten kezelik az informatikai ismereteket és az idegen nyelvet, a viselkedés-és magatartáskultúrát, a szülıkkel történı együttmőködést. Alapelvük: minıségi oktatás, szeretetteljes légkör. A Kölcsey szintén a hagyományokon alapuló színvonalas munkát tartja fontosnak. Kismegyeren tagiskolát mőködtet. Munkájuk jellemzıi: kulcskompetenciák fejlesztése, biztos alapkészségek, személyre szabott fejlesztést, kiemelt idegen nyelv és informatika oktatás, széles szakköri és sportkínálat, hosszú nyitvatartási idı, sok iskolán kívüli program. A szülık az iskolák programkínálata mellett fontos, meghatározó tényezıként említik, hogy gyermekeik személyes biztonsága a legmeghatározóbb abban, hogy az iskolába eljutás és a hazajutás milyen formában történik. Mindhárom iskolánál jelentıs a megkérdezettek közel fele nyilatkozott így azon szülık aránya, akik saját munkarendjüket a gyermekek iskolakezdéséhez igazítják, s a tanuló iskolába szállítását összekötik a munkába menetelükkel. A fentiek alapján összegezhetı: 21

22 A Móriczba elsısorban a szőkebb lakókörnyezetbıl, a beiskolázási körzetbıl érkeznek a tanulók, iskolába érkezésük és hazamenetelük nem okoz közlekedési dugókat. A nagy udvar, a zöldövezeti, részben falusias jelleg egészséges környezetet biztosít. 6. ábra Gárdonyi Kölcsey M óricz autó elérhetısége gyermek személyes biztonsága távolság dolgozni megy a szülı szülıi válaszok százalékos adatban* A Gárdonyiba és a Kölcseybe részben belvárosi, részben lakótelepi környezetbıl érkeznek a kötelezı beiskolázási körzetbıl érkezık, de az iskolák tanulóinak mintegy fele körzethatáron kívülrıl, sokuk a városon kívülrıl érkezik. Mindkét iskolában nagyon magas azoknak az aránya, akik személygépkocsival érkeznek. Ez elsısorban reggel jelentıs forgalmi dugóval jár, s a környezet, a sok autó miatt, a belvárosi jelleg miatt, a zöldterületek hiánya miatt a levegı szennyezett, kevéssé egészséges. A szakközépiskolánál figyelemmel arra, hogy beiskolázási körzete a megye egészére kiterjed értelemszerő, hogy a tanulók 2/3-a 3 km-nél nagyobb távolságról, többségében busszal vagy vonattal, ritkábban személygépkocsival érkezik iskolába. A szentiváni zöldövezeti város iskolájába (Móricz) a tanulók 80 %-a 3 km-nél kisebb távolságból, s meghatározó többségük saját körzetébıl érkezik. 22

23 7. ábra Hild Móricz Kölcsey több mint 5 km 3-5 km között kevesebb mint 3 km Gárdonyi Milyen messzirıl jársz iskolába? - tanulói válaszok százalékos formában* * A százalékos adatok a Gárdonyinál (172 fıre vonatkozik), a Móricznál ( fıre vonatkozik) és a Hildnél (106 fıre vonatkozik) reprezentatívnak mondhatóak, a Kölcseynél (47, ill, 12 fıre vonatkozik) nem. A két belvárosi iskolába (Gárdonyi, Kölcsey) a tanulók %-a 3 km-nél nagyobb távolságból, s közülük sokan a beiskolázási körzethatáron kívülrıl érkezik. A Gárdonyi iskola kötelezı beiskolázási körzethatára Nádorváros, Újvárosból a Kossuth utca, Adyváros nyugati széle 2 km-es sugarú körben helyezkedik el, így az ott lakok többsége gyalog vagy kerékpárral is rövid idın belül el tud jutni az iskolába. A Kölcsey iskola kötelezı beiskolázási körzethatára a Kossuth utcától Kismegyerig terjed (itt mintegy 40 fıs alsós tagiskola is mőködik), így a tanulók egy jelentıs része csak tömegközlekedéssel vagy személygépkocsival tudja az iskolát elérni. E két érintett iskolánál a beiskolázási körzethatáron kívülrıl érkezı tanulók száma aránylag magas, s a Gyırrel szomszédos településekrıl érkezı tanulók száma is jelentıs. Míg a Móriczba a gyermekek 40 %-a érkezik autóval vagy autóbusszal az iskolába, s a többi gyalog vagy kerékpárral, addig mind a Gárdonyiba, mind a Kölcseybe a tanulók 77 %-a autóval, vagy autóbusszal érkezik. Mindkét utóbbi iskolához kapcsolódóan a tanulók mintegy harmada több mint 20 percet utazik ahhoz, hogy elérje az iskolát. A szülık iskolaválasztási szempontjai és a város beiskolázást szabályozó rendeletei alapján a jelen tanévben becsült adatok az 1-8. évfolyamos tanulók mintegy %-a érkezik Gyır közigazgatási területén kívülrıl az önkormányzati iskolákba. Ez a korábbi idıszakhoz képest javuló tendencia, bár így is a nem kötelezıen ellátott tanulók száma 2-3 átlagos létszámú általános iskolát tesz ki. A évi októberi statisztika adatai szerint az 1-8. évfolyamra járó tanulóból 9350-en önkormányzati, míg 2000 nem önkormányzati (többségében egyházi) fenntartású iskolába járt. Az önkormányzati fenntartású általános iskolák tanulóinak 15,2 %-a, a nem önkormányzati fenntartású általános iskoláknak 31,3 %-a érkezik Gyırbe a környezı településekrıl. A város SULIHIVOGATÓ címmel jelen tanévre is meghirdette közoktatási intézményeinek bemutatkozó kiadványát. Ebben a beiratkozással, szabad iskolaválasztással kapcsolatos összes tudnivalót közli. Megadja az Oktatási Osztály, illetve az intézmények elérhetıségét, kapcsolattartó személyeinek nevét. 23

24 Valamennyi, nemcsak az önkormányzati fenntartású iskolák szerepelnek a kiadványban. Minden iskola bemutatja képzési specifikumait, a nyitott kapuk idıpontját, programját. A tanulmányban három iskolát (Gárdonyi, Kölcsey, Móricz) érint a vizsgálat, ezeknek közöljük a bemutatkozó anyagát. (lásd melléklet) Mindhárom iskola részletesen leírja erısségeit. Egyik iskola sem szól sem kifejezetten a beiskolázási körzetrıl (bár a Móricz jelzi, hogy a szentiváni körzetbıl várja a tanulókat), sem egyéb, a szabad iskolaválasztással kapcsolatos kérdésrıl, annak szabályozásáról. A két belvárosi iskola természetes adottságként kezeli, hogy a város egészében kell versengenie a gyermekekért. Az Oktatási és Kulturális Osztály vezetıje Hirdetményben közzétette a város területére érvényes helyi rendeletet, illetve az elsısök beiratkozásának idıpontjait, valamint a beíratáshoz szükséges dokumentumok jegyzékét (lásd melléklet). 24

25 4. A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálata A beiskolázás és a közlekedési módválasztás összefüggéseinek vizsgálatára egy kérdıíves kikérdezés eredményei szolgáltattak alapot. A válaszokat a három kiválasztott oktatási intézmény diákjai és szülıi adták az alábbi táblázatban felsorolt darabszámokkal. Megkérdezett DIÁKOK száma Gárdonyi Kölcsey Móricz Megkérdezett SZÜLİK száma Gárdonyi Kölcsey Móricz Kölcsey Általános Iskola Gárdonyi Általános Iskola Móricz Általános Iskola Az alábbiakban a kérdıív fı kérdéseire kapott válaszok elemzését mutatjuk be Az iskolába járás közlekedési munkamegosztása a három kiválasztott iskolában A Gárdonyi iskola megkérdezett diákjainak közlekedési munkamegosztását mutatják az 8. ábrák. A diákok negyede gyalog, elenyészı töredéke kerékpárral jár. Busszal 19% érkezik és személygépkocsival 57%-uk. Hazafelé az autóval érkezık egy része már busszal illetve gyalog közlekedik. 25

26 8. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Gárdonyi iskola diákjai) Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Gárdonyi iskola diákjai) Gyalog 23% Gyalog 26% Autóval 57% Biciklivel 1% Busszal 19% Autóval 46% Busszal 27% Biciklivel 1% A következı 9. ábrapár a Kölcsey iskola diákjainak Modal-Splitjét mutatja. A gyalogosan és kerékpárral közlekedık aránya a Gárdonyi iskolához hasonlóan a diákok egynegyede, a személygépkocsival érkezık viszont jóval nagyobb arányt képviselnek a buszos közlekedés hátrányára. Megjegyzendı, hogy a Gárdonyi iskolában a megkérdezett diákok száma 352, a Kölcsey iskolában viszont csupán 47, így ez utóbbi eredmény kevésbé mondható reprezentatívnak. 9. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Kölcsey iskola diákjai) Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Kölcsey iskola diákjai) Gyalog 25% Gyalog 26% Autóval 67% Biciklivel 0% Busszal 8% Autóval 57% Biciklivel 0% Busszal 17% A Móricz iskola diákjai az elızı két iskolához képest sokkal nagyobb arányban járnak gyalog és kerékpárral, személygépkocsival és busszal viszont kevesebben. A fenntartható közlekedési 26

27 módok nagyobb aránya azzal magyarázható, hogy ez az iskola Gyır egyik peremkerületében Gyırszentivánon található, a diákok szinte teljes egészében az iskola körzetébıl érkeznek. 10. ábra Közlekedési munkamegosztás iskolába menet (a Móricz iskola diákjai) Busszal 9% Autóval 20% Gyalog 34% Közlekedési munkamegosztás iskolából haza (a Móricz iskola diákjai) Busszal 8% Autóval 17% Gyalog 37% Biciklivel 37% Biciklive l 38% Mi lehet az oka annak, hogy a belvárosi iskolákban ilyen nagy arányban viszik a diákokat személygépkocsival? Az egyik ok az, hogy a szülık általában munkába menet viszik iskolába gyermeküket, ahová maguk is nagyarányban személygépkocsival járnak (11. ábra). 11. ábra Miután elvitte gyermekét az iskolába általában hová megy? Boltba 5% Egyéb 4% Vissza haza 10% Dolgozni 81% A másik oka a nagyarányú személygépkocsis közlekedésnek a belvárosi iskolákban az, hogy ezekbe az iskolákba, fıleg a Gárdonyi iskolába a diákok nagyobb része jár nagyobb távolságból. 27

28 A Gárdonyi iskolában megkérdezett szülık lakóhelyük irányítószámának megadása alapján a diákok csupán 41% a jár 3 km-nél kisebb távolságból. 12. ábra Lakóhelye irányítószám szerint (a Gárdonyi iskola szülıi) 5 km-nél messzebbrıl 40% Kevesebb, mint 3 km 41% 3 és 5 km között 19% A Kölcsey iskolában olyan kis számban töltötték ki a szülık a kérdıívet, hogy az erre a kérdésre adott válaszokat nem lehetett értékelni. A Gárdonyi iskolában tanulók irányítószám szerinti eloszlását mutatja a 6. táblázat és a 13. ábra. A táblázatból kiderül, hogy a 3km-nél távolabb lakók eloszlása igen változatos. Irányítószám Település Fı 9023 Gyır Gyır Gyır Gyır - Ménfıcsanak Abda Gyır Gyırújfalu Gyır Gyırladamér Ásványráró Gyır Gyır - Gyırszentiván Dunaszeg Pannonhalma Nyúl Gyırújbarát Gyır 4 6. táblázat 28

29 9027 Gyır Ravazd Bana Ikrény Koroncó Vámosszabadi Gyır 1 29

30 13. ábra 30

31 4.2. A diákok által kívánt közlekedési munkamegosztás A kérdıívben az is megkérdezésre került, hogy ha a diákok választhatnának, hogyan jönnek ill. mennek iskolába, hány tanuló választaná a különbözı közlekedési módokat. A 14. ábrában a három iskola megkérdezett diákjainak válaszát láthatjuk. Jóval nagyobb arányban szeretnének kerékpárral közlekedni, mint azt a valóságban teszik, és csupán egyharmaduk szeretne személygépkocsival közlekedni. 14. ábra Ha a diákok választhatnának Kívánt közlekedési munkamegosztás Egyéb 3% Gyalog 18% Autóval 29% Busszal 6% Biciklivel 44% Ez az ábra is azt bizonyítja, hogy infrastruktúrafejlesztést és a szemlélet-formálást egymást kiegészítve kell végezni, egyik sem mőködhet a másik nélkül A szülık prioritásai a közlekedési módválasztásban Az általános iskolások közlekedési módját leginkább a szülık választják, a gyerekeknek kevés ráhatásuk van. Hogy milyen tényezık motiválják a szülıket a közlekedési mód kiválasztásában, azt már a 3. fejezetben is tárgyaltuk, de erre a kérdésre keresett választ a szülık körében kérdıívünk következı kérdése is: A következı állítások mennyire fontosak Önnek annak kiválasztásában, hogy gyermeke milyen módon jár iskolába? Válaszaikban a szülık a légszennyezést, a gyermekük egészségét és fittségét, továbbá a gyermekükkel való beszélgetés lehetıségét emelték ki egyrészt, valamint gyermekük közúti és személyes biztonságát jelölték legtöbben nagyon fontosnak (15. ábra). 31

32 15. ábra A következı állítások mennyire fontosak Önnek annak kiválasztásában, hogy gyermeke milyen módon jár iskolába? Más gyerekek igényei, akikrıl gondoskodom Saját kényelmem Elkötelezettségeim az adott napon Távolság Biciklitároló lehetıség az iskolában Légszennyezés Gyermekem egészsége és fittsége Utazás költségei Idıjárási körülmények Lehetıség gyermekemmel történı beszélgetésre Gyermekem kívánsága Gyermekem biztonsága közúti biztonság Gyermekem biztonsága személyes biztonság Tömegközlekedés elérhetısége Autó elérhetısége A 16. ábra kérdése a másik oldalról közelíti meg a kérdést, miszerint Mi akadályozza meg gyermekét abban, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjon iskolába? A válaszadó szülık itt is a biztonságot, a biztonságos út hiányát jelölték meg legjelentısebb oknak a kényelem és idı mellett. 16. ábra Mi akadályozza meg gyermekét abban, hogy gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjon iskolába? Egyéb 30% Biztonságos út hiánya 35% Költségek 3% Kényelem/Idı 32% 32

33 A kérdıív következı kérdésében arról kérdeztük a szülıket, hogy Ha biztonságos közlekedés körülményei javulnának megfontolná-e, hogy gyermekei iskolába járásának módján változtasson? A válaszadók 57%-a igennel válaszolt, de elég jelentıs 43% azok aránya, akik a saját kényelmüket a biztonsági körülmények javulása esetén is elıbbre helyezik. Megkérdeztük a szülıket arról is, hogy milyen módon lehetne biztonságosabbá tenni gyermekük útját, amennyiben gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el az iskolába? A 17. ábrán szemléltetett válaszok szerint elsısorban biztonságosabb csomópontok és kerékpárutak kiépítését szorgalmazzák a szülık. A balesetek nagy része statisztikai adatok szerint is csomópontokban történik, jogosnak tőnik tehát a szülık észrevétele. Ha gyermeke gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el az iskolába milyen módon lehetne biztonságosabbá tenni az útját? 17. ábra Buszok fejlesztése 16% Egyéb 5% Már biztonságos 8% Biztonságosabb járdák 15% Bicikli utak 27% Biztonságosabb csomópontok 29% Az egyéni személygépkocsis közlekedés egyik alternatívája az un. közös gépkocsi-használat vagy telekocsi (angolul car-pooling), amelyet külföldön egyre nagyobb sikerrel alkalmaznak. A telekocsirendszerben az utasok lemondanak az egyéni autóhasználatról és utastársként ülnek be egy vezetı mellé, vagy helyet ajánlanak saját autójukban. Kérdıívünk következı kérdésében az kívántuk megtudni, hogy amennyiben az iskola ezt ajánlaná, megfontolnák-e a szülık a közös gépkocsi-használat lehetıségét? A szülık 48%-ban válaszoltak igennel, vagyis ezzel a lehetıséggel érdemes a továbbiakban foglalkozni. 33

34 5. Javasolt intézkedések az iskolák fenntartható mobilitásának elısegítésére 5.1 Lehetséges intézkedések a beiskolázási jog hátterének változtatására A körzethatárok szigorúbb kezelése Az önkormányzati fenntartású általános iskolák %-ban csak a körzethatárokon belülrıl érkezı tanulókat vehessék fel. Ehhez újra kell szabályozni a 1/2009. (I. 14.) OKSB sz. határozatot, valamint a 9/2007. (III. 05.) Önkormányzati rendelet. A jegyzıknek folyamatosan ellenıriznie kell, hogy kik azok a tanulók, akik Gyırbe vannak állandó lakhelyre bejelentve (nagyszülıkhöz, keresztszülıkhöz stb.), s nem szülıkkel élnek együtt, így a szülık nem teljesítik a gyermekek nevelésének, gondozásának kötelezettségét. elınyei A körzethatárok optimalizálhatóak. A városon belüli, körzethatárokat átlépı tanulók ingázása jelentısen mérsékelhetı. Csak a város közigazgatási területéhez tartozó gyerekeket kell ellátni. Minimalizálódik a város fenntartásában mőködı iskolákba személyautóval érkezı tanulók száma. Költséghatékonyabb. Jelentısen csökkenti a gépjármővek okozta környezeti terhelést. Javul a közlekedésbiztonság. Részben megszőnik, illetve mérséklıdik a reggeli és délutáni csúcsforgalom az iskolák közelében. hátrányai Láthatóvá válik az intézményi kapacitások túlméretezettsége. Városi szinten mintegy osztállyal (esetleg néhány általános iskolával) kevesebbet kell ellátni, ami iskolabezáráshoz vagy iskolai kapacitásszőkítéshez, így pedagógus elbocsátáshoz vezet. A körzethatáron kívülrıl érkezni szándékozó tanulók szülei akik többségében Gyır városában dolgoznak körében feszültséget teremtene, jelentıs sajtóvisszhanggal. A jegyzıi feladatok e tárgykörben történı következetes végrehajtása részben értetlenséget, részben komoly személyi feszültségeket eredményezhetne. Az intézkedés csak középtávon, kifutó jelleggel valósítható meg. A jelenlegi gyakorlathoz képest gyökeres változást jelent, jelentıs érdeksérelmekkel. 34

35 Kötelezıen ellátandó csoportok Igazítsa a város az oktatásszolgáltatási kínálatot (osztályok, csoportok száma és létszáma) a kötelezıen ellátandók számához. Kifutó rendszerven korlátozza az indítható osztályok számát. elınyei Optimalizálhatóak a sokszor zsúfolt osztálylétszámok. Nem kell a nem gyıri tanulókat ellátni, ellátási költségeik normatíván felüli részét nem kell városi forrásból finanszírozni. Átgondolható az intézményhálózat csökkentése, így egyes épületek új funkciót kaphatnak. Javul a közlekedésbiztonság. Részben megszőnik, illetve mérséklıdik a reggeli és délutáni csúcsforgalom az iskolák közelében. hátrányai Sokan a szabad iskolaválasztás korlátozásaként értelmeznék az intézkedést. Jelentıs lobbi tevékenység indulna be, hisz sok tekintetben a középréteg, illetve a politikailag vagy gazdaságilag potentátok gyermekeit érintené az intézkedés. Pedagógus elbocsátáshoz vezetne. Általános iskola bezárást eredményezhetne Körzetösszevonások Részben vonják össze a két iskola beiskolázási körzetét, részben bıvítsék a szomszédos iskolák körzethatárait. Így az egyik általános iskola el tudja látni a két iskola beiskolázási körzetébe tartozó tanulókat. elınyei Egyik iskola is el tudná látni a kialakítandó nagykörzet gyermekeit. Költséghatékonyabb lenne a mőködés. A más funkciót kapó iskolánál megszőnne, vagy jelentısen mérséklıdne a jelenlegi közlekedési katasztrófa helyzet. A felszabaduló épület új funkciót kaphat. Mérséklıdik a tanulókat érintı környezeti terhelés. hátrányai Igazi múlttal, hagyományokkal rendelkezı, nagyhírő intézményt érintene a gyökeres változás. Komoly helyi és akár országos politikai támadások érnék a városvezetést. Jelentıs lenne az intézkedés sajtóvisszhangja. Az intézkedés szülıi, pedagógusi ellenállásába ütközhetne. Utóbbiaknál létszámcsökkentést eredményezne. A két iskola pedagógiai programjának összehangolása feszültségforrás lenne. Az intézkedést csak lépcsızetesen, kifutó formában lehetne realizálni. 35

36 Funkcióváltás Ha egy iskola el tudja látni a kibıvített körzethatárból érkezıket, a másik általános iskola középiskolai funkciót kaphatna. Közlekedési szempontból célszerőbb lenne a belvárosban inkább a középiskolákat, s a külsıbb városrészeken az általános iskolákat mőködtetni. elınyei A középiskolások elsısorban a tömegközlekedési eszközöket használják. Nagyon közel van mind a vidéki buszmegállóhoz, mind a vasúthoz. hátrányai Az iskolabezárás hátrányait és következményeit az elızı pontban jeleztük. Kiegészítı javaslat A beiskolázást szabályozó rendeletek, a körzethatárok és azok szabályozása legyen a város honlapján nyilvánosan elérhetı. 5.2 Lehetséges intézkedések az alternatív közlekedési módok támogatására Az elızı fejezetekben megállapítottuk, hogy a külsı városrészek infrastrukturális ellátottsága gyengébb, mint a város többi részének, ami nem meglepı, viszont ennek ellensúlyozására nem alakult ki egy célirányos személyszállító rendszer. E hiányt a motorizáció elıretörésével a lakosság egyéni közlekedéssel pótolja, ami egyre növekvı zsúfoltsághoz vezet. Ennek ellensúlyozására javasoljuk a következı alternatív közlekedési módok ösztönzését, rendszerük kiépítését Iskolabusz rendszer Példák iskolabusz rendszerekre Amerikai iskolabusz a Gelsei iskolában januárjától a Chicagóban gyártott, csaknem 15 méter hosszú, 66 üléses iskolabusz szállítja a Gelsei iskola diákjait az iskola és lakóhelyük között. Motorja 7700 köbcentiméteres, fogyasztása liter. Az ülések biztonsági övvel ellátottak, a mozgáskorlátozottak részére speciális liftberendezés áll rendelkezésre. A buszt közbeszerzési eljárás keretében, 28,5 millió forintért vásárolta meg a Zalakarosi Többcélú Kistérségi Társulás, amihez pályázaton 22 millió forintot nyert. Az iskola 197 tanulójából 125 gyermek jár be minden nap a környezı 14 településrıl. 36

37 Az eredeti angolszász iskolabusz Az elsı iskolabuszt az Egyesült Királyságban indították útjára, és Európán kívül leginkább az Egyesült Államokban terjedt el. A felsı képen egy tipikus északamerikai iskolabuszt látunk, lent pedig egy megszokott brit iskolabuszt. Ezek mindegyike azonos színre van festve és külön biztonsági elıírások vonatkoznak rájuk. Többségük ingyenes a diákok számára. Az Egyesült Államokban évente kb. 10 milliárd diákutazás történik iskolabusszal. Összesen 480,000 iskolabusz 26 millió gyermeket szállít naponta, ami az ország diáklakosságának a felét jelenti. Az iskolakörzetek többsége bérli vagy megvásárolja az iskolabuszokat, de vannak olyan iskolakörzetek is, akik alvállalkozóknak adják ki a feladatot. Kanadában szinte kizárólag ez utóbbi rendszerben üzemeltetnek ilyen buszokat. (Forrás: Magán iskolabuszok Magyarországon Az országban több iskolabusz szolgáltatást nyújtó magáncég mőködik, fıleg a fıvárosban. Ezek fıleg nemzetközi elit iskolák kizárólagos szolgáltatói (pl. a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola, Japanese Supplementary School, Varsói Amerikai Iskola). Tevékenységükben különös figyelmet fordítanak a szülıkkel való napi kapcsolattartásra. Vannak olyan cégek is, amelyek reptéri transzferre szakosodtak korábban, és ezt egészítik ki iskolabusz szolgáltatással. Ennek a rendszernek elınye, hogy hasonló jármőpark szükséges mindkét féle szolgáltatáshoz. Iskolabusz Gyırben Amennyiben a beiskolázási körzethatárok és a jelenlegi kínálati kapacitás érdemi módon nem szőkíthetı, a város bejárati közlekedési pontjain lenne szükséges iskolabuszokat szolgálatba állítani. Ezeken pedagógus kísérıvel összegyőjtik a tanulókat és beszállítják a két vizsgált iskolához, illetve a belvárosban a Gárdonyi és Kölcsey mellett ez a Gyakorlót, a Nádorvárosit és a Radnótit érinthetné. Ehhez társulhatna olyan közlekedésszabályozás, hogy az adott iskolák elıtt korlátozza a megállást és parkolást. elınyei A vidékrıl s részben a körzeten kívülrıl érkezı gyermekek, tanulók többsége külterületi vagy külvárosi részen iskolabuszra irányítható, így jelentısen csökkenthetı az iskolák körüli autósforgalom, s vele járó környezeti terhelés. Már kis korban környezetbarát közlekedési szokások alakíthatóak ki. hátrányai A szülık ilyen irányú motiválása, meggyızése nagy energiát igényel, s csak együttmőködéssel valósítható meg. A szülıknek alkalmazkodniuk kell az iskolabuszok menetrendjéhez. Az iskolák környékén az iskolakezdési idıpontokra korlátozni kell a gépkocsival történı forgalmat. A példaadás miatt ezt a tanárokra is ki kellene terjeszteni, amit munkavállalói jogaik csorbításaként értelmezhetnének. 37

38 5.2.3 Telekocsi rendszer Az önkormányzatok a kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés ösztönzésén túl úgy is hozzájárulhatnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, hogy ösztönzik magángépkocsi-használat visszaszorítását gépkocsi-megosztás (car-sharing) és közös gépkocsi használat (car pooling) terjesztésével. Ezáltal helyi szinten az életminıség javításához is hozzájárulnak. A carsharing (autótárs) és carpooling (telekocsi) rendszerek közös elve az autóhasználat megosztása - történjen az akár klubrendszerben vagy egyszeri útitárskeresés formájában. E rendszerek segíthetnek a nagyvárosi forgalom csökkentésében, az utak tehermentesítésében, és az autótárs-klubok tagjai mentesülnek az autófenntartás terheinek nagy részétıl is. Európától Amerikáig sokféle rendszer mőködik a fenntarthatóbb közlekedés" megvalósítására: ma már például a világ 600 városában dönthetnek úgy, hogy saját kocsi fenntartása helyett (vagy amellett) belépnek egy autótárs-klubba, és onnan bérelnek autót. Magyarországon egyelıre nincs ilyen lehetıség, úgy tőnik ugyanis, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját autóhoz: autótárs-klubok nálunk nem léteznek, a telekocsi-használat azonban lassacskán kezd elterjedni. Az autótárs-rendszerben a szervezet tagjai a klub állományában lévı és általa fenntartott autókat vehetik igénybe, elıre egyeztetett beosztás alapján, lényegében bármikor. A telekocsi-rendszerben az utasok lemondanak az egyéni autóhasználatról és utastársként ülnek be egy vezetı mellé, vagy helyet ajánlanak saját autójukban, ám az autó továbbra is a sajátjuk marad. Ez fıként az Egyesült Államokban elterjedt, ahol a telekocsit használók számára saját gyorsforgalmi sávot tartanak fenn. (Forrás: Ez utóbbi telekocsi rendszer ösztönzését tartjuk reálisabbnak Gyır esetében. Az azonos környéken, utcában élık felváltva vagy egymáshoz csatlakozva szállíthatnák gyermekeiket az iskolákba. A vizsgált általános iskolák közül ez leginkább a Gárdonyi iskolában lehetne sikeres, ahová a város különbözı pontjairól több diák is jár. 38

39 5.3 Javaslatok a környezetbarát közlekedési módok támogatására a tudatformálás módszereivel A tudatformálás az egyik legfontosabb eleme a lakosság kerékpárra, iskolabuszra, telekocsira szoktatására. Nagyon sok rossz beidegzıdés, félinformáció él az emberek fejében a ezek kapcsán. Ezeket a gátakat kell átvágni ahhoz, hogy a fenntartható közlekedési módok a többi közlekedési eszközzel szemben tudatos választást jelentsenek. A döntést elısegítendı a mindenki számára ismert racionális érvek mellett a pozitív üzeneteknek, az imázskampányoknak is ugyanakkora szerepet kell játszania (divatos, trendi). Az önkormányzat és civil szervezetek bevonásával fel lehet hívni a lakosság figyelmét arra, hogy miként segíthetik ık elı településük levegıjének javítását. Egy székesfehérvári példa a Moblitási Héten elhangzottakból: Állampolgárként a következıket tehetem a város levegıjének javításáért: Közel lakom a tömegközlekedési csomópontokhoz és a munkahelyemhez. Gépkocsi-használat helyett inkább gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedéssel közlekedem, illetve megosztott vagy közösen használt jármővet használok. Rugalmas munkaidıt vagy távmunka-lehetıségeket igényelek. Ha vezetnem kell, a lehetı legegyenletesebb tempóban vezetek, hogy csökkentsem a felesleges kipufogógáz-kibocsátást, mindig betartom az engedélyezett sebességet, és ügyelek autóm megfelelı mőszaki állapotára és a javasolt keréknyomás betartására. Munkáltatómat munkahelyi utazási terv kidolgozására ösztönzöm. Gyermekeimet a legközelebbi iskolába iratom, és részt veszek a gyalogos vagy kerékpáros buszok és hasonló iskolai kezdeményezésekben. Gyermekeimet megismertetem a helyi tömegközlekedéssel és a menetrendekkel, és önálló utazásra szoktatom ıket. Tájékoztatom az önkormányzatot arról, hogy támogatom a tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyalogos közlekedés fejlesztése érdekében tett intézkedéseket. (Forrás: A tudatformálás az Európai Unió számára is elıtérbe került az utóbbi egy évtizedben. Egymást érik a témában kiírt pályázatok, amikben Gyır városa is érintett. Az elérendı cél az kell hogy legyen, hogy a pályázati idı alatt elért eredményekbıl a város lakossága a jövıben is profitálhasson Trendy Travel projekt ig a Széchenyi István Egyetem részt vett az Intelligent Energy Europe program egy másik projektjében, a Trendy-Travelben, amelyben kilenc ország résztvevı partnerei a fenntartható közlekedés támogatására irányuló szemléletváltást célzó kampányok, segédeszközök kerültek kidolgozásra. Az alábbiakban néhány példát közlünk a projekt eredményeibıl. A résztvevı országok szervezetei között megtalálható több önkormányzat is (Cork, Túrócszentmárton, Vilnius). A projekt során létrehozott marketinganyagok és kialakított know-how szabadon felhasználhatóak bárki számára. A gyıri partner célcsoportja a széchenyis egyetemisták és dolgozók voltak. A projekt honlapja: 39

40 Tavaszi kerékpárbörze és téli teaosztás Széchenyi Egyetemen a Trendy Travel projektben Mővészeti kiállítás megnyitója Grácban a Trendy Travel projektben Kerékpározásra ösztönzı kiadvány a Trendy Travel projektben 40