TF Sportmenedzsment éss rekreáci

Átírás

1 TF Sportmenedzsment éss rekreáci ció Tanszék

2 Testnevelési si éss Sportjogi tételesteles szabályoz lyozás

3 A magyar sportjog törtt rténeti fejlődése 1777: Ratio Educationis a XVIII. század zad testnevelési si koncepciója (iskolai testnevelés s programja, bárb r a testnevelés tantárgyk rgyként való tanításáról l nem rendelkezik); 1849: a testgyakorlás, s, mint középiskolai rendkívüli tantárgy bevezetésre kerül l (német hatás); 1868: testnevelés köteles tantárgy az elemi éss polgári oktatásban különösk s tekintettel a katonai gyakorlatokra honvédelem fontossága (1868 évi XXXVIII. törvt rvénycikk); A gimnáziumokban is kötelezk telezőa a testnevelés s oktatása (1883. évi XXX. törvt rvénycikk);

4 a vallási éss közoktatk zoktatási miniszter /1891. VKM rendelete a tornajátékok, kirándul ndulások éss a korcsolyázás s fokozottabb mértékűgyakorl gyakorlásátt szorgalmazta; évi XIII. törvt rvénycikk: a lóversenyekl jövedelmének 2%- átt a testnevelés éss sport céljairac kell fordítani; a testnevelésr sről l szóló évi LIII. törvt rvénycikk (az első magyar sporttörv rvény): aa testnevelés s feladata: az egyének testi épségének megóvása, lelki éss testi erejének, ellenáll lló képességének, ügyességének éss munkabírásának nak kifejlesztése se által javítani a közegk zegészség állapotát, t, gyarapítani a nemzet munkaerejét Mindezek érdekében az állam gondoskodik mindkét nembeli tanulóifj ifjúságg rendszeres testneveléséről, l, a főiskol iskolákonkon pedig a rendszeres testnevelés s lehetőségéről. l. Iskolát t elhagyók k testedzésének biztosítása sa az által, hogy abban aa 21. életévének betölt ltéséig a nemzetnek minden férfif tagja kötelezően en résztr vegyen.. A 4. rendelkezik a Testnevelési si Főiskola létrehozl trehozásáról.

5 Belügyminiszter körrendelete k (1921): a közsk zségek testnevelési si szüks kségleteinek fedezéséről l a közsk zségek háztartási költségvetésében kell gondoskodni; évi XII. törvt rvénycikk a háborh borúss helyzetnek megfelelően en centralizálta lta a sportirány nyítást, megszüntette a szövets vetségek és sportegyesületek önállóságát; évi I. törvt rvény: a tanácsrendszer bevezetése szovjet mintára, a sportigazgatás s központik szerve a Minisztertanács közvetlenk alárendelts rendeltségébe került, a sport társadalmit jellegének teljes kiszorítása, sa, az állam közvetlenk irány nyítása, Országos Testnevelési si éss Sportbizottság g (OTSB), helyi sportfeladatokat a megyei tanácsok irány nyították; 1958: Magyar Testnevelési si éss Sporttanács (MTST), ennek hivatali szerve a Magyar Testnevelési si éss Sporthivatal megerősödött sportpolitikai propaganda funkciója, az állami támogatt mogatáss az élsportra összpontosul, elszegényedett a diáksport, a tömegsportot a mennyiségi szemlélet letűkamp kampányszerűség jellemezte, a sport egészs szségügyi, gyi, életmód-alakító funkciója háttérbe szorul;

6 kádári konszolidáci ció a társadalmit szervezetek a sportban is átvettékk az állami szervek egyes funkcióit; it; 1963: Magyar Testnevelési si éss Sportszövets vetség g (MTS) éss területi, helyi egységei. gei. Ez a társadalmi szervezet olyan irány nyítási, felügyeleti éss hatósági jogköröket ket kapott, amelyek kvázi államigazgatási szervvé tették. MST 1968-tól l papíron a sportegyesületek szövets vetsége kényszertársulás; s; 1970-es évek: mutatkoznak az áttársadalmiasítás hátrányai (pl. költségnöveked vekedés) s)- visszaállamos llamosítás; s; 1973: Országos Testnevelési si éss Sporthivatal, a Minisztertanács közvetlen irány nyítása alatt- hamisíthatatlan államigazgatási szerv;

7 A tanácsrendszer felbomlásával megszűnt a sport egységes, ges, ig tartó szakigazgatási si szervezetrendszere, amely ellátta megyei, települési szinten is a sport irány nyítását; t; Helyi önkormányzatokról l szóló évi LXV. törvt rvény fakultatív önkormányzatinyzati feladatként határozta meg a testnevelési si és sportszervezési si feladatokat; OTSH közvetlenk kormányir nyirányításs alá került, felügyel gyelő kormánytag: belügyminiszter; 1992-től l szervezetileg önálló hivatal az OTSH (központi sportirány nyítás), mígm g megyei szinten kettőss sség települési önkormányzatoknyzatok sportigazgatási si szervei éss az OTSH megyei sportigazgatóságai; gai;

8 az egyesülési si jogról l szóló évi II. törvt rvény (társadalmi szervezetek a sportegyesületek, amelyek felett megszűnt a közvetlen állami irány nyítás); a sportról l szóló évi LXV. törvt rvény: : a sporttal kapcsolatos állami és önkormányzatinyzati feladatokat, a sportigazgatáss rendjét, a MOB, a sportági szakszövets vetségek, a sportközalap zalapítványok hatásk skörétt szabályozta érintve a sportfinanszíroz rozáss rendjét; 1998 évi XXXI. törvt rvény az OTSH jogutódjak djaként létrehozta az Ifjúsági éss Sportminisztériumot riumot (1999. január r 1-től); 1 a sportról l szóló évi CXLV. törvt rvény jogágilag gilag teljessé tette a sport törvt rvényi szintűszab szabályozását, megteremtette a sport szüks kséges mértm rtékűpiacos piacosításának jogi alapjait (szponzorálásisi szerződés), s), létrehoztal a Sport Állandó Választottbíróságot got, törekedett pénzp nzügyileg biztosítani tani a sport versenyrendszerét (sportegyesület felszámolhat molhatósága, hivatásos szakosztály elkülönítése). Azonban túlszabt lszabályozottlyozott volt, túlzottt állami beavatkozást jelentett az autonóm m civil sporttevékenys kenységbe éss a sportvállalkoz llalkozások üzleti tevékenys kenységébe. a sportról l szóló évi I. törvt rvény (Sporttörv rvény) a jelenleg hatályos sporttörv rvény

9 Az Európai Sport Charta A Sporttörv rvény preambuluma: az Országgyűlés s az Európai Sport Chartával összhangban alkotja meg a törvt rvényt A Charta célja: c Mindenki számára lehetővé tenni a sportolást, st, ennek keretében biztosítani tani a testnevelési si oktatásban való részvételt; a sportszervezetekkel együttm ttműködésben a sportolási si és rekreációs lehetőséget; a sportteljesítm tmény javításának lehetőségét t (társadalmi elismerés s kivívása). A sport erkölcsi, etikai alapjainak fejlesztése, se, a sportoló emberi méltóságának éss biztonságának nak védelme v (politikai, pénzp nzügyi manipuláci ció,, dopping)

10 A Charta hatálya: Sport: Olyan fizikai tevékenys kenység, amely esetenként nt vagy szervezett formában a fizikai éss szellemi erőnl nlétt fejlesztését szolgálja lja társadalmit kapcsolatok teremtése vagy különbk nbözőszint szintű versenyeken eredmény elérése céljc ljából. l. Sporttevékenys kenység g (Sporttörv rvény szerint): : Meghatározott szabályok szerint a szabadidőelt eltöltéseként kötetlenk tetlenüll vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen en végzettv testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenys kenység, amely fizikai erőnl nlét éss a szellemi teljesítőképess pességg megtartását, t, fejlesztését szolgálja. lja. A Chartát összhangban kell használni: - A sportrendezvényekennyeken megnyilvánul nuló nézőtéri erőszakr szakról szóló Strasbourgi Európa Tanácsi Egyezménnyel (kihirdette a évi LXIII. törvt rvény); - A tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek elleni Strasbourgi Európa Tanácsi Egyezménnyel (kihirdette a évi LXXVIII. törvt rvény).

11 A kormányzati szervek feladata: a sportmozgalom támogatt mogatása; szoros együttm ttműködéss nem-korm kormányzati sportszervezetekkel; sportszervezetek támogatt mogatása; a társadalmit sportszervezetek autonóm m döntd ntéshozatali mechanizmusainak biztosítása sa (jogszabályok által). Sportlétes tesítmények éss használatuk latuk: A diszkriminalizáci ció tilalma (faj, szín, nyelv, vallás, politikai nézet, nemzeti éss társadalmit származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, stb. alapján); a sportlétes tesítmények tervezése éss kialakítása alapvetően en állami feladat; a tulajdonosok kötelesekk a fizikai, illetve szellemi fogyatékosok számára lehetővé tenni használatukat.

12 A fiatalok sportolásra sra ösztönzése: iskolai testnevelés s biztosítása sa (létes tesítmény); szakképzett testnevelőtan tanárok; a tanórán n kívülik testnevelés s biztosítása; sa; sportetikai nevelés; az oktatási intézm zmények éss a sportszervezetek közöttik kapcsolattartás ösztönzése. A lakosság g minden rétegr tegének sportolásra sra ösztönzése: szabadidős, s, rekreáci cióss sport ösztönzése; egészs szségügygy okok; teljesítm tmény-növelési cél. c

13 Az élsport támogatt mogatása: tehetségkutat gkutatás; létesítmények biztosítása; sa; sportorvosi éss sporttudományos támogatt mogatás; edzők éss sportszakemberek oktatásának támogatt mogatása; sportszervezetek támogatt mogatása; sportolók k társadalmit beilleszkedésének segítése a sportkarrier után. Finanszíroz rozás: a célokc elérését t központi, k regionális éss helyi önkormányzati nyzati forrásokb sokbóll kell biztosítani; tani; ösztönöznizni kell a magánszektor támogatt mogatását; t; ösztönöznizni kell a fejlődéshez szüks kséges saját t források önálló kitermelését. t.

14 További alapelvek: a képzk pzés ösztönzése; sport és környezetvédelem (pl. sportlétes tesítmények tervezésénél); informáci ciócserecsere éss kutatásfejleszt sfejlesztés; s; hazai éss nemzetközi zi együttm ttműködés s (köz- és privátszf tszféra, valamint a sport éss a társadalomt más területei (pl. egészs szségügy, gy, területfejleszt letfejlesztés) s) között.

15 A sportoló jogáll llása Sportoló: : Az a természetes személy, aki sporttevékenys kenységet végez. Sporttevékenys kenység: : törvt rvényi definíci ciótt ld. korábban! legszűkebb értelemben: az a komoly sportteljesítmény, amit a hivatásos sportoló kifejt; tágabb értelemben: rendszeres testmozgás, s, amelynek eredménye összevethetőmások sokéval (amatőr r sportoló is); legtágabb gabb értelemben: minden tevékenység, amely (tudatosan vagy hatásában) testedzésresre irányul sportnak tekintendő, az ezt kifejtőszem személy pedig sportolónak (szabadidős s sportoló is). Versenyszerűen en sportoló (versenyző): : Aki a sportszövets vetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben résztr vesz. Amatőr r vagy hivatásos sportoló. Hivatásos sportoló: : az a versenyző,, aki jövedelemszerzj vedelemszerzésisi céllal, c foglalkozásszer sszerűen en folytat sporttevékenys kenységet. Minden másm versenyzőamat amatőr r sportoló.

16 A versenyzőjogai jogai: a sportszervezet kötelesk biztosítani tani a sportág g jellege szerinti biztonságos sporttevékenys kenységg folytatásához szüks kséges feltételeket teleket; a sportteljesítm tményéhez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől l az eredményes sporttevékenys kenységhez szüks kséges felkész szülési, si, versenyzési si lehetőség biztosítását; t; a fogyatékos versenyzőfelk felkészüléséhez éss versenyeihez egészs szségi, illetve fogyatékoss kossági állapotának megfelelő különn feltételeket teleket igényelhet nyelhet.

17 A versenyzőkötelezetts telezettségei: - a tisztességes játék j k (fair play) ) elvei szerint felkész szülni éss versenyezni; a sportág g jellegének megfelelősportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsg vizsgálatokon résztr venni (sportegészs szségügyigyi ellenőrz rzés); a sportág g hazai éss nemzetközi zi versenyszabályzat lyzatában, valamint egyéb b szabályzataiban foglaltakat betartani; sporttevékenys kenysége során n sportszervezetének (sportszövets vetségének) érdekeit is figyelembe venni; a tiltott teljesítm tményfokozó szerek, készk szítmények, módszerek tilalmát t betartani; doppingvizsgálaton való részvétel.

18 Versenyengedély ly: A sportszövets vetség által kiáll llított, a törvt rvényi rendelkezéseknek megfelelő,, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói i igazolvány ny. A sportszövets vetségg visszavonja, ha kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövets vetségg szabályzat lyzatában foglalt feltételei telei

19 A sportszövets vetségg versenyszabályzata lyzata: Tartalmazza: a versenyrendszer keretében folytatott sport- éss az ahhoz közvetlenüll kapcsolódó szakmai tevékenys kenységg szabályait; a versenyrendszerben résztr vevősportol sportoló,, sportszervezet, sportszakember általános éss sportági jogait éss kötelezettsk telezettségeit; a sportszövets vetségg eljárásának szabályait; a versenyengedély kiadására, nyilvántart ntartásárara éss visszavonására vonatkozó részletes szabályokat; mely verseny esetén n előfelt feltételetele a versenyengedély kiadásának a sportoló sporttevékenys kenységével összefüggőbiztos biztosítás. s. Lehetővé teheti, hogy a sportszövets vetség által, vagy közremk zreműködésével szervezett versenyen az amatőr- éss a szabadidős s sportoló egy versenyre (mérk rkőzésre) szóló versenyzési si engedéllyel (rajtengedéllyel) vegyen résztr szt.

20 A versenyengedély csak (a sportegészs szségügyigyi ellenőrz rzés adatait tartalmazó) sportorvosi engedéllyel együtt érvényes. A versenyengedély kiadását t a sportszövets vetség szabályzatban megállap llapított díjd j megfizetéséhez köthetik theti. A versenyengedély kiadásának megtagadása vagy a versenyengedély visszavonása sa (hat( határozat formájában) 8 napon belül panasz a sportszövets vetségg elnöks kségéhez ha az elnöks kségg 15 napon belül l nem ad helyt a panasznak a határozat kézbesk zbesítésétől l számított 30 napon belül l (jogvesztőhat határidő) ) keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz lehet fordulni.. (Ugyanez irányad nyadó az igazolással, átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.)

21 Az amatőr r sportoló Sportolhat: sportegyesület keretében: tagként; sportszerződés s alapján; egyidejűleg tagként éss sportszerződés s alapján. sportvállalkoz llalkozás keretében: sportszerződés s alapján. A sportiskola tanulója éss az iskolai sportkör r tagja tanulói i jogviszony alapján minősül l amatőr r sportolónak.

22 Sportszerződés: : a sporttevékenys kenységgel kapcsolatos együttm ttműködés feltételeir teleiről l szóló megállapod llapodáss a sportszervezet éss az amatőr sportoló között. Jelentősége ge: nevelőegyes egyesület vonatkozásában (egymás s közöttik kapcsolatrendszer szabályoz lyozása); sportversenyekre felkész szülésnél (sportszervezet részesedésese a szponzori pénzekből, juttatások a sportoló sikere esetén). A sportvállalkoz llalkozás keretei között sportszerződés s alapján n való sportolás s következtk vetkeztében nem válikv a versenyzőhivatalos sportolóvá. A Polgári TörvT rvénykönyvről l szóló évi IV. törvt rvény megbízási szerződésre sre vonatkozó rendelkezései irányad nyadóakak rá. r. (értelmez( rtelmezés éss kiegész szítéss esetén). Írásba kell foglalni. Határozott időre (legfeljebb 5 évre) köthetk thető.

23 Az amatőr sportoló sporttevékenységéé éért nem részesülhet díjazd jazásban. (sem a sportszövetségétől, sem más természetes éss jogi személyt lytől) l) Nem minősül l díjazd jazásnak (ha a sportszövetségg szabályzata másként nem rendelkezik): felkészüléssel ssel és versenyzésselssel összefüggőindokolt és igazolt költségek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás s (pl. utazási és szállásköltség); eredményességi elismerés s (pénzbeli elismerés, s, érem, ajánd ndéktárgy stb.); a szponzorálásisi szerződés s keretében nyújtott támogatt mogatás. A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg,, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkeltelekkel vehet résztr hazai, illetve nemzetközi zi (külföldi) ldi) pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos versenyrendszerben (open( open-típusú versenyek). A tagságigi viszony, illetve a sportszerződés s létrejöttével az amatőr r sportoló játékjogának használat latát e jogviszony fennáll llásának időtartam tartamárara sportszervezetének ingyenesen átengedi. Az amatőr sportoló a sportszövetségg versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. (célszerűség, átláthatóság) A versenyengedély iránti kérelmetk az amatőr sportoló csak a sportszervezetén keresztül nyújthatja be a sportszövetséghez.

24 Az amatőr r sportoló igazolása, átigazolása Ha sportszerződés s alapján n sportol, e szerződés fennáll llásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárul rulásával igazolhat átt másikm sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárul rulás megadását költségtérítés (nevelési költsk ltségtérítés) fizetéséhez kötheti. k (lehetőség) A költsk ltségtérítéss mértm rtékétt a sportszövets vetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiány nyában a költségtérítéss mértm rtékérere az érintett sportszervezetek egymás s közöttik megállapod llapodása az irányad nyadó.

25 Költségtérítés s nem fizethetőa a korábbi sportszervezetnek,, ha az amatőr r sportoló nem sportszerződéss alapján n sportol; sportszerződésének időtartama márr lejárt; a sportszerződés s jogszerűen en megszűnt. Az ezzel ellentétes tes megállapod llapodás semmis, úgy kell tekinteni, mintha a felek meg sem kötöttk ttékk volna. A sportszerződés s alapján n sportoló amatőr r sportoló sportszerződése se fennáll llása alatt csak előzetes írásbeli hozzájárul rulásával igazolható át - ideiglenesen (kölcs lcsönadás) vagy véglegesenv - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárul ruláss megadását ellenért rtékk fizetéséhez nem kötheti. (a törvt rvény ez esetben nem rendelkezik semmisségr gről)

26 A hivatásos sportoló A sportvállalkozással kötötttt munkaszerződés alapjánn fejti ki sporttevékenys kenységét. Sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenys kenységet, ha ezt a sportszövetségg szabályzata lehetővé teszi. Sporttevékenységgel összefüggőmunkaviszony munkaviszonyára a Munka TörvT rvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény rendelkezései vonatkoznak az alábbi eltérésekkel: - a munkaszerződés s csak határozott időtartamrara köthető(megsz (megszüntetése közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással); - próbaidőnem köthetőki; ha versenyengedélyét a sportszövetségg a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti ntetheti.. Ebben az esetben a hivatásos sportoló a szerződéséből mégg hátralh tralévőid időszakra - az egészségügyigyi alkalmatlanság esetétt kivéveve - az átlagkereset megtérítésére re nem tarthat igényt;

27 - munkaszünetineti napokon is rendszeresen foglalkoztatható.. a pihenőnap nap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható; - a hivatásos sportoló csak a munkáltat ltató előzetes írásbeli hozzájárul rulásával létesíthetthet sporttevékenységgel össze nem függőtov további munkaviszonyt.. (sérülésvesz sveszély, a munkáltató engedélye mentesítheti theti a sportolótt az esetleges felelőss sségvonáss alól) l) Sporttevékenységg folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthetthet (nem lehet hivatásos labdarúgó 2 élvonalbeli csapatban), máss sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesl tesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárul rulása szükséges; - a nemzeti válogatott keretben törtt rténőszerepl szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. (kirendelés: ideiglenes jelleggel másm s sportszervezetnél történő munkavégzés) A kirendelés összes időtartama egy naptári éven belül l 44 munkanapnál hosszabb is lehet. (a munkáltatóii jogok gyakorlásáról l megegyeznek a felek, enélk lkül a sportszövetség g gyakorolja azokat azzal, hogy a munkaviszonyt nem szüntetheti meg); - csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása eseténn rendelhetőki munkavégzésre más sportszervezethez. A kirendelés időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül l 44 munkanapnáll hosszabb is lehet.

28 A hivatásos sportolóval kötöttk tt munkaszerződés s csak akkor jönj n létre, l ha az Mt.-ben foglalt kötelezk telezőtartalmi tartalmi elemeken (munkavégz gzéss helye, munkabér, munkakör) túlmenően tartalmazza a munkavégz gzéss módjm djára, a munka- éss pihenőid időre, a szabadság g kiadására, a munka díjazd jazására vonatkozó megállapod llapodást. Semmis az a szerződés, s, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenys kenységére kötöttk tt munkaszerződésben sben foglaltakon túlt l anyagi előnyt biztosít.

29 A hivatásos sportolónak a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. (a tb. jogszabályokban foglalt kedvezményekre jogosult, mint baleseti táppt ppénz, baleseti járadék) A munkáltat ltató - amennyiben a sportszövets vetségg szabályzata ezt előírja - köteles a hivatásos sportoló javára élet- éss sportbaleset-biztos biztosítástst kötni. (a sportoló egzisztenciális biztonságátt garantálja) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy másm s okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben, illetve abból utóbb kizárják, ez a munkáltat ltató súlyos szerződésszeg sszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt a sportoló rendkívüli felmondással sal megszüntetheti. A felmondáss után a sportoló - függetlenüll az esetleges átigazolási időszakt szaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően en alkalmazni a sportszerződéssel ssel rendelkezőamat amatőr sportolókra is. A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetségg a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. A sportoló hivatásos sportolói munkaszerződést st sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában ban köthetk thet.

30 A hivatásos sportoló igazolása, átigazolása Igazolás A játékjog a sportoló tevékenys kenységéhez fűződőfizikai f fizikai és szellemi képessk pességei sporttevékenys kenységg keretében törtt rténő felhasználásának nak joga (szem( személyhez fűződővagyoni f értékűjog jog). Ezzel a sportoló,, mint tulajdonos rendelkezik (tulajdonosi jogosítv tványai: birtoklás, használat, rendelkezés). A hivatásos sportoló játékjogának használat latát a sportszervezettel kötöttk tt munkaszerződésben, sben, a munkaviszony fennáll llásának időtartam tartamárara ruházza átt a sportszervezetre. Ez a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezet bejelent a sportszövets vetségg részr szére. A sportszövets vetségg az igazolást nyilvántart ntartásba veszi. A játékjogj használat latáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben sben megállap llapított különn ellenért rtékre tarthat igényt nyt.

31 A munkaszerződés s időtartam tartamának lejárt rtával, illetve a munkaszerződés s jogszerűmegsz megszűnése se esetén a játékjogj használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra ra.. (garanciális szabály, hogy az ezzel ellentétes tes megállapod llapodáss semmis) Semmis az a szerződés,, amely a játékjog mint személyhez fűződővagyonif értékűjog elidegenítésére vagy megterhelésére re irányul nyul.. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányad nyadó. Az igazolási díjd a játékjogj használati joga átruházásának ellenért rtéke.

32 Átigazolás A munkaszerződés s fennáll llása alatt a játékjogj használati jogát megszerzősportszervezet sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárul rulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másikm sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárul ruláss megadásáé áért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől l a megállapod llapodásuk szerinti ellenért rtékrere tarthat igényt. Az ideiglenes átigazolás s (kölcs lcsönadás) a hivatásos sportoló munkaszerződését t nem érinti (kirendelés). VéglegesV átigazolás esetén újj munkaszerződést st kell kötni. k A játékjogj használat latának ideiglenes vagy véglegesv átruházásáért a sportszervezet a másikm sportszervezettől l ellenért rtékre tarthat igényt nyt,, amelynek mértm rtékétt a kétk t sportszervezet közöttik megállapod llapodáss határozza meg. Ezt írásba kell foglalni, éss be kell jelenteni a sportszövets vetségnek, amely az átigazolást nyilvántart ntartásba veszi.

33 A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések sek kereskedelmi ügynökk közvetk zvetítésévelvel akkor köthetk thetők meg, ha az ügynökött a sportszövets vetség nyilvántartásba veszi, vagy ha az ügynök a nemzetközizi sportszövets vetség nyilvántartásában szerepel. A közvetk zvetítésért az ügynökött jutalék k illeti meg. Az ügynöki jutalék, valamint a sportszövetségnek fizetendőhozz hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapod llapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesenv átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosítt részesedéstst a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből. Az igazoló sportszervezet az igazolásért fizetett ellenért rték egy százalékának megfelelőösszeget kötelesk a sportszövetségnek befizetni négy százal zaléknak megfelelőösszeget kötelesk az utánp npótlás-nevelést támogató sportszövets vetségi alapba köteles befizetni.

34 Sportfegyelmi felelőss sség A jogbiztonság alkotmányos elve miatt alapvetőkövetelm vetelmény, hogy az állampolgárok alapvetőjogai éss kötelezettsk telezettségei törvt rvényi szinten legyenek meghatározva rozva. A Sporttörv rvény a sportfegyelmi felelőss sséggel érintett személyi körre, a büntetb ntetéss mértm rtékére, re, időtartam tartamárara éss a fórumrendszerref tartalmaz rendelkezéseket. A sportfegyelmi felelőss sségről l szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet szabályozza részleteibenr az eljárási szabályokat. A sportfegyelmi felelőss sség 3 személyi körrelk szemben érvényesíthet thető. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni: - sportolóval (versenyzővel), vel), sportszakemberrel (különösen az edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezet svezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró,, tovább bbá a sportszövets vetség szabályzat lyzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek mégg sportszakembernek), sportszervezettel szemben.

35 Versenyzővel éss sportszakemberrel szemben akkor folytatható le, ha a sportszövetség verseny-,, igazolási vagy egyébb szabályzataiban foglalt kötelezettségét vétkesen megszegik. a versenyzőre re éss sportszakemberre kiszabható fegyelmi büntetések sek: szóbeli figyelmeztetés; írásbeli megrovás; sportszövets vetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra törtt rténő megvonása (csökkent kkentése); Pénzbüntetés. a versenyzőre re kiszabható fegyelmi büntetb ntetések: a sportszövets vetségg versenyein törtt rténőrészv szvételtől l legfeljebb öt évre való eltiltás; az igazolási szabályok megsért rtése eseténn az átigazolásból l legfeljebb kétk évre történőkiz kizárás. a sportszakemberre kiszabható fegyelmi büntetb ntetés: a sportszövets vetségg versenyrendszerében történősportszakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltás. A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenys kenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből l származ rmazó éves átlagjövedelmének hat havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, ra, vagy ingyenes megbízási szerződés s alapjánn tevékenyked kenykedősportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

36 Sportszervezettel szemben akkor folytatható le, ha a sportszövetség alapszabályában vagy más szabályzataiban foglalt kötelezettségét vétkesen megszegi. A sportszövetségg a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevősportszervezettel szemben folytathatja le. a sportszervezetre kiszabható fegyelmi büntetb ntetések: írásbeli figyelmeztetés; a sportszövets vetség által adható juttatások csökkentése, megvonása; a rendezői i létszl tszámm felemelésére kötelezk telezés; sportszövets vetségi ellenőr r fogadására éss eljárási költségeinek viselésére kötelezés; a sportrendezvény ny nézők nélkül, l, zártz sportlétes tesítményben történőmegtart megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése; a pályavp lyaválasztásisi jog megvonása; a mérkm rkőzés s eredményének nek megsemmisítése, se, bajnoki pontok levonása; büntetőpontok megállapítása; nemzetközi zi sportrendezvényen nyen történőrészv szvételtől l eltiltás; sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása; a versenyrendszer alacsonyabb osztály lyába sorolás; s; meghatározott számú versenyből l vagy versenyrendszerből l törtt rténőkiz kizárás; a sportszövets vetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés; a sportszövets vetségből l kizárás; legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés.

37 Fórumrendszer: Elsőfok fok: : sportszövets vetségg fegyelmi bizottsága vagy területi, szervezeti egységének sportfegyelmi bizottsága. Másodfok: : A sportszövets vetségg sportfegyelmi szabályzat lyzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnöks kség, fellebbviteli bizottság).

38 A Sport Állandó Választottbírósághoz vagy bírósághoz fordulhat a határozat kézbesítésétől l számított 30 napon belül (jogvesztőhat határidő) a versenyző pénzbüntetés; a sportszövets vetségg versenyein törtt rténőrészv szvételtől l legfeljebb öt évre való eltiltás; az igazolási szabályok megsért rtése eseténn az átigazolásból l legfeljebb kétk évre történőkiz kizáráss esetén. a sportszakember pénzbüntetés; a sportszövets vetségg versenyrendszerében történősportszakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltáss esetén. a sportszervezet a sportszövets vetség által adható juttatások csökkentése, megvonása; a sportrendezvény ny nézők k nélkül, l, zártz sportlétes tesítményben történőmegtart megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése; a pályavp lyaválasztásisi jog megvonása; nemzetközi zi sportrendezvényen nyen történőrészv szvételtől l eltiltás; sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása; a versenyrendszer alacsonyabb osztály lyába sorolás; s; meghatározott számú versenyből l vagy versenyrendszerből l törtt rténőkiz kizárás; a sportszövets vetségből kizárás; pénzbüntetés esetén.

39 Fontosabb eljárási szabályok A sportfegyelmi eljárást a sportszövetség,, illetve - ha a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata lehetővé teszi - elsőfokon a sportszövets vetség területi szervezeti egységege folytatja le. Az eljáró szerv az elsőfok fokú eljáráss lefolytatására sportfegyelmi bizottságot, ot, továbbá a sportszövetség a másodfokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szervetet köteles működtetni. m Jogorvoslat, fellebbvitel Az elsőfok fokú sportfegyelmi határozat ellen az eljárás s alá vont, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti a kézbesk zbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet az elsőfok fokú határozatot hozó sportfegyelmi bizottság elnökénéll kell benyújtani, aki azt tizenött napon belül l az eljárás s során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a sportszövets vetség fellebbviteli szerve vezetőjének. A másodfokú eljárás soránn a sportszövets vetségg fellebbviteli szerve az elsőfok fokú határozatot megsemmisíti éss az elsőfokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja tja, az elsőfok fokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja. A sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggőkölts ltségeket az eljáró szerv viseli. Azonban, ha az eljáráss alá vont sportfegyelmi felelőss sségétt jogerősen megállapították, az eljáráss alá vont kötelesk megtéríteniteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről l igénybe vett jogi képviselk pviselőkölts ltségeit.

40 A sportszervezetek jogáll llása A sportszervezetek típusai: Sportegyesület Sportvállalkoz llalkozás

41 Sportegyesület A sportegyesület az egyesülési si jogról l szóló évi II. törvt rvény (Et.), illetve a Ptk.. szabályai szerint működőolyan m társadalmit szervezet, amelynek alaptevékenys kenysége a sporttevékenys kenység szervezése se,, valamint a sporttevékenys kenységg feltételeinek teleinek megteremtése se. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, ge, a szabadidősport, sport, a versenysport, a tehetséggondoz ggondozás éss az utánp npótlás-nevelés s műhelye. m Sportegyesület közvetlenk zvetlenüll is részesr szesíthetőállami (önkorm( nkormányzati) nyzati) támogatásban. Az egyesületekr letekről l vezetett bírósági nyilvántart ntartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

42 A sportegyesület: közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni h (a folyamatos működés feltételeinekteleinek megteremtése); sporttal össze nem függőtev tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggőkereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékűjogainak hasznosítását t is) csak kiegész szítőtev tevékenységk gként folytathat; sportegyesület a szakosztály lyát, illetve más szervezeti egységétt alapszabály lyában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személly llyé nyilváníthatja; a sportegyesület jogutód nélkülili megszűnése se esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettsk telezettségeiért a sportegyesület kezesi felelőss sséggel tartozik; a sportegyesületre megfelelően en alkalmazni kell a csődelj deljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény szabályait (hitelezők jogvédelme és a megfontolt gazdálkodás előseg segítése); se); a sportegyesület bíróságib feloszlatása sa esetén n a hitelezők k kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, éss azt közérdekk rdekűsportcélra kell fordítani.

43 Sportvállalkoz llalkozás Sportvállalkoz llalkozásnak minősül l az a gazdasági gi társast rsaság, amelynek a cégnyilvánosságr gról éss a bíróságib cégeljc geljárásról éss a végelszámolásról l szóló évi V. törvt rvény alapján n a cégjegyzékbe bejegyzett főtev tevékenysége sporttevékenys kenység, tovább bbá a gazdasági gi társast rsaságg céljac sporttevékenys kenységg szervezése, se, valamint a sporttevékenys kenységg feltételeinek teleinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkoz llalkozás korlátolt felelőss sségűtársas rsasági, illetve részvénytársas rsasági formában alapíthat tható,, illetve működhet m a gazdasági gi társast rsaságokróll szóló évi IV. törvt rvény szabályai szerint. A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport sport terület letén sporttevékenys kenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

44 Sportszövets vetség A sportszövets vetségek meghatározott sporttevékenys kenységek körébenk a sportversenyek szervezésére, re, a tagok érdekvédelmére éss a részükre való szolgáltat ltatásokra, valamint a nemzetközi zi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, l jogi személyiséggel és önkormányzattalnyzattal rendelkezőtársadalmi rsadalmi szervezetek. A sportszövets vetségek típusait pusai: országos sportági szakszövets vetségek; sportági szövets vetségek; szabadidősport sport szövets vetségek; fogyatékosok sportszövets vetségei; diák- és főiskolai iskolai-egyetemi sport sportszövets vetségei. A sportszövets vetségg sportszövets vetségi jellegét éss típust pusátt a bíróságib nyilvántart ntartásban fel kell tüntetnit ntetni.

45 Az országos sportági szakszövets vetség (szakszövets vetség) A szakszövets vetségg olyan sportszövets vetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel látt el jogszabályokban meghatározott feladatokat, éss törvt rvényben (Sporttörv rvény) megállap llapított különleges jogosítv tványokat gyakorol. A szakszövets vetség önkormányzattalnyzattal éss nyilvántartott ntartott tagsággal ggal rendelkezőszervezet szervezet,, amelyet a sportágban működőm sportszervezetek hozhatnak létrel a Sporttörv rvényben meghatározott feltételekkel. telekkel. A szakszövets vetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében résztr vesznek.. A sportágban tevékenyked kenykedő sportszervezetek felvétele a szakszövets vetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézven kötelezk telezőnek elfogadja a szakszövets vetségg alapszabály lyát. A szakszövets vetségre az Et.. társadalmit szervezetekre éss a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően en alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetségg működhet. m

46 Szakszövets vetség csak olyan sportágban hozható létre: amely a Nemzetközi zi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy amelyben a sportág g nemzetközi zi szövets vetségétt felvették k a Nemzetközi zi Sportszövets vetségek Szövets vetségébe (AGFIS). Szakszövets vetségnek az előzőeken eken túlt l csak olyan sportszövets vetség minősülhet, amelynek: legalább tíz, t az adott sportágban tevékenykedősportszervezet a tagja; legalább háromh éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet; m versenyrendszerében rendszeresen legalább száz z fő, f, sportági versenyengedéllyel rendelkezősportol sportoló vesz részt. r A szakszövets vetséget a Fővárosi BíróságB hatásk skörrel éss kizárólagos illetékess kességgel különk jogi személy típusként veszi nyilvántart ntartásba. A szakszövets vetség közhasznú,, illetve kiemelkedően en közhasznk zhasznú szervezetnek minősíthet thető.

47 A szakszövetség alapvetőfeladata feladata: szabályzatok kiadásával biztosítanitani a sportág rendeltetésszerűműködését; a sportágg nemzetközi zi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapjánn szervezni a sportág g versenyeit, meghatározni a sportágg hazai versenynaptárát és nemzetközizi versenyeken, mérkőzéseken való részvétel telét; t; részt venni a sportág nemzetközizi szövetségének munkájában ban,, szervezni a sportág részvételétt a nemzetközi zi sportkapcsolatokban; működtetni a nemzeti válogatott kereteket,, előseg segíteni a sportágához tartozó sportolókk részvr szvételétt a nemzetközizi sporteseményeken; meghatározni a sportágg stratégiai fejlesztési si koncepcióit it (ideértve az utánpótlás-nevel nevelés fejlesztésétt is) éss gondoskodni ezek megvalósításáról; l; képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a köztestületek, a többi sportszövetség, illetve másm s társadalmit szervezetek előtt, valamint a nemzetközizi sportéletben; az alapszabályában meghatározott módon szolgáltat ltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, előseg segíteni a sportágában működősportszakemberek képzk pzését éss továbbk bbképzését; meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési si koncepcióját éss gondoskodni annak végrehajtásáról.

48 A szakszövets vetségg ellátja az alapszabály lyában,, a sportága nemzetközi zi szövets vetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat: gondoskodik a sportágában a versenyzők k nyilvántart ntartásáról, igazolásáról, l, átigazolásáról; megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközizi szövets vetsége, illetve a külfk lföldildi sportszövets vetség által megkívánt hozzájárul rulást magyar versenyzők k külfk lföldi, ldi, valamint a külfk lföldildi versenyzők Magyarországon gon törtt rténőversenyz versenyzéséhez; sportfegyelmi jogkört t gyakorol; érvényesíti a doppingtilalmat; meghatározza a sportlétes tesítmények használat latával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelmk vetelményeket. A sportág g céljainakc elérése érdekében a szakszövetség g szponzorálási si éss másm s kereskedelmi szerződéseket seket köthetk thet,, ideértve a sportági sportrendezvényekkel nyekkel kapcsolatos vagyoni értékűjogok hasznosítását t is.

49 A szakszövets vetség az alábbi sporttevékenys kenységgel összefüggő szabályzatokat kötelesk megalkotni: versenyszabályzat, igazolási (nyilvántart ntartási) és átigazolási szabályzat, sportfegyelmi szabályzat. A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág g jellegének megfelelően en a sportolók élet-,, sportbaleset- és vagyonbiztosításának nak rendszeréről. A szakszövets vetségg bevételei telei: A szakszövets vetségg elsősorban sorban a tagdíjakb jakból, szponzori bevételekb telekből, l, a kereskedelmi jogai értékesítéséből l származ rmazó bevételekb telekből, l, valamint központik költsk ltségvetési, önkormányzati, nyzati, köztestületi, közalapk zalapítványi éss egyéb b támogatt mogatásokból gazdálkodik. Törvényességi felügyelet gyelet: A szakszövets vetségg működésem felett a törvt rvényességi felügyeletet az ügyészségg gyakorolja.

50 A szakszövetség szervezeti felépítése: A szakszövetség szervezeti felépítésére az Et.. előírásai vonatkoznak (a Sporttörvényben foglalt eltérésekkel). A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőib iből álló közgyűlés (küldöttgyűlés), amelyet évente legalább egyszer össze kell hívnih vni. A szakszövetségg közgyk zgyűlésének legalább háromh tagból álló ellenőrzőtest testületet kell választania a szakszövetség g gazdálkod lkodásának ellenőrz rzésére. re. Ha a szakszövetségg hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrzőtest testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A szakszövetség egyes szervezeti egységeitgeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel.. A jogi személy szervezeti egységg vezetésének és működésének rendjét t a szakszövets vetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egységg kötelezettsk telezettségeiért a szakszövetség kezesi felelőss sséggel tartozik.. Ha a szakszövets vetségg hivatásos bajnokságot rendez, köteles hivatásos tagozatot létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszövets vetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.

51 A sportági szövets vetségek A sportági szövets vetségg az Et.. alapján n működő m társadalmi szervezetek szövets vetsége,, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövets vetség alapíthat tható,, de sportági szövets vetség nem csak országos jelleggel működhet. m

52 Szakszövets vetségi feladatokat ellátó országos sportági szövets vetségek Bejegyzésének feltétele: sportágában szakszövetségg nem működik; m sportágában legalább három földrészről, tizenött tagországgalggal sportági nemzetközizi szakszövets vetség és legalább öt éve világ- vagy Európa pa-bajnoki versenyrendszer működik, amelynek tagja; legalább a sportágában tevékenykedőtíz z sportszervezet taggal gal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkező- versenyzővesz vesz részt; r legalább három éve folyamatosan országos jellegűversenyrendszert működtet; szerepel az illetékes bíróságb társadalmi szervezeti nyilvántart ntartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövets vetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal. kal. Megfelelően en megilletik és terhelik a szakszövetségekre meghatározott jogok és kötelezettségek. Állami támogatt mogatásban részesr szesíthető. Szakszövetségi feladatot ellátó országos sportági a bíróságib nyilvántart ntartásban kifejezetten fel kell tüntetni.

53 A szabadidősport sport szövets vetségek éss a fogyatékosok sportszövets vetségei A szabadidősport sport szövetségek nem feltétlen tlenüll sportágak szerint szerveződő,, a szabadidős s sporttevékenys kenységre létrehozott országos sportszövets vetségek. A fogyatékosok sportszövets vetségei alapvetően en a fogyatékoss kossági ágak szerint sérülés-specifikusans specifikusan szerveződő,, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportj sportjátt szolgáló,, sporttevékenys kenységre létrehozott országos sportszövets vetségek. A fogyatékosok országos sportszövets vetségei elláthatj thatjákk mindazon feladatokat, éss gyakorolhatják k mindazon jogköröket, ket, amelyeket a szakszövets vetségek ellátnak éss gyakorolnak.

54 A diák- éss a főiskolai f iskolai-egyetemi sport sportszövets vetségei A diák- éss főiskolai f iskolai-egyetemi sport sportszövets vetségei a diák- éss főiskolai f iskolai- egyetemi sport versenyeinek szervezésére, re, illetve az abban való közreműködésre létrehozottl országos sportszövets vetségek. Az országos diák- éss főiskolai f iskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel kkel szervezett diáksport versenyeken résztvevősportoló a tanulói, hallgatóii jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyzővagy vagy szabadidős s sportoló. A diáksport versenyek elkülönülneklnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetségg versenyrendszerében szervezett versenyektől. A diáksport versenyeket a diák- éss főiskolai f iskolai-egyetemi sport sportszövets vetségei önállóan - az adott sportágg szövets vetségévelvel egyeztetve - írják ki.