MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK"

Átírás

1 Ágazati Párbeszéd Központ Szolgáltató Közhasznú Társaság MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK - tanulmány - Készítette: Sárosi Péter december

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az ellenőrzések célterületei Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága ÁNTSZ Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi ellenőrzések megállapításai Általános forgalmi adó Társasági adó Személyi jövedelemadó Családtámogatás Munkaügy Társadalombiztosítás és egészségbiztosítás Munkavédelem Egyéb Az ellenőrzések tapasztalatai Következmények Erősségek és gyengeségek Zárszó

3 1. Bevezető A Magyar Víziközmű Szövetség, mint a hazai víziközmű szolgáltatók szalmai és érdekvédelmi tömörülése, több cél teljesülése mentén végzi tevékenységét. Elsősorban a tagszervezetek érdekvédelmi és érdekérvényesítő funkcióját látja el együttműködve az ágazatot irányító Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, másodsorban az információszolgáltatást, az információ áramoltatását tekinti alapvető feladatának. Munkáját a tagszervezetek vezetőiből választott elnökség irányítja, munkáját szakmai bizottságok végzik társadalmi munkában, melynek tagjait szintén a tagszervezetek adott szakterületen dolgozó választott képviselői irányítják. A Közgazdasági Bizottság éves munkatervében kiemelten foglalkozik a jogszabályok pontos megismerésével, sarkalatos pontjainak körüljárásával, a tagszervezetek tapasztalatainak begyűjtésével és azoknak a többiekkel való megismertetésével éppen a szakmai színvonal emelése érdekében. Jelen tanulmány célja ennek megfelelően a munkaügyet érintő jogszabályok ellenőrző hatóságok által kiemelt figyelmet érdemlő részeinek feltárása, az ellenőrzések tapasztalatainak összegzése és bemutatása az információszolgáltatás és a tapasztalatcsere érdekében a Közgazdasági Bizottság munkatervével összhangban. Mit is értünk munkaügy alatt?! A tanulmány tágan definiálja a munkaügy fogalmát, így a szigorú értelemben vett, a Munkaügyi Felügyelőség által, a Munka Törvénykönyve és vonatkozó jogszabályok betartása érdekében végzett ellenőrzésein túl beleértendő - minden, a munkavállalók bér és béren kívüli juttatásainak kérdésköre akár a munkavállaló szempontjából, akár a foglalkoztató szempontjából, vizsgálva a társaságra háruló következményeit (pl. természetbeni juttatás); - a munkavállalók kiegészítő juttatásai, legyen az a társaság tevékenysége érdekében felmerült vagy azon kívüli juttatás (pl. védőszemüveg, cégautó); - a munkavállalók egészségét, nyugdíját, családja kapcsán esedékes juttatásait érintő kérdések; - a dolgozók munkakörülményeit megállapító vizsgálatok megállapításai és kihatási. A tanulmány összeállításához a Magyar Víziközmű Szövetség tagvállalatai biztosították az elmúlt három év ( ) szakhatósági ellenőrzéseink jegyzőkönyveit, határozatait, a bekért állásfoglalások megállapításait. Összességében 20 részvénytársaság, és 29 korlátolt felelősségű társaság tapasztalatai kerülnek most összegzésre és bemutatásra, tehát a tagszervezetek több mint fele részt vett a munkában, illetve rendelkezett a fent jelzett időszakban érdeklődésre számot tartó információval. A tanulmány három részből épül fel. Az első részben az ellenőrző szakhatóságok kiemelt célterületei kerülnek összegzésre. A fő, második rész egy szemelvény-gyűjtemény, az ellenőrzések anyagát mutatja be adónemenként, adófajtánkénti (áfa, társasági adó, szja, stb.) csoportosításban. Minden esettanulmány hármas tagozódású, tartalmaz egy problémafelvetést, kérdést, egy hozzá kapcsolódó határozatot, hivatalos választ, harmadsorban pedig megnevezi azt a konkrét jogszabályi helyet, amelyre alapozva a határozat, állásfoglalás megszületett. A 3

4 harmadik rész röviden összegzi az ellenőrzések következményeit, a tanulmány megállapításait. Tanulmány az Ágazati Párbeszéd Központ Szolgáltató Közhasznú Társaság felkérésére készült el, a tanulmány összeállítója a Magyar Víziközmű Szövetség Közgazdasági Bizottságának tagja Az ellenőrzések célterületei Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága ellenőriz: - Társasági adó, szja, áfa, munkaadói-, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségbiztosítási-, nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulékok adónemekben; - Az adózónál elrendelt adatszolgáltatók helyszíni ellenőrzése (adatszolgáltatási, bizonylat-kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, könyvvezetési, bejelentési valamint nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzése), - Foglalkoztatottak társadalombiztosítási bejelentésének ellenőrzése; - Magánnyugdíj-pénztári tagdíj adónemben Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzésének kiemelt célterületei: - Terhességi és gyermekágyi segély, Táppénz, Baleseti táppénz, Gyed. - Kiállított jövedelemigazolásokból szúrópróbaszerűen ellenőriz, 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet 37/A (1) bekezdésének betartását. - Tételesen ellenőrzi a biztosítottak be- illetve kijelentését. A bejelentőlapok adatait a munkaszerződésekkel, a munkaviszony megszűnésekor kiadott okmányokkal és a biztosítotti nyilvántartásokkal egyezteti. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény 44. (5) bekezdése és a törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet 22. (1) bekezdése szabályozza. A foglalkoztató a passzív jogon folyósított ellátások kezdetére és megszűnésére vonatkozóan a megfelelő kód feltüntetésével a jelentési kötelezettségét teljesíti. - Üzemi baleset esetén meghozta-e az évi LXXXIII. törvény 64. (1) bekezdése által előírt határozatot, azt a baleseti jegyzőkönyv egy példányával együtt megküldi-e a MEP részére. A baleseti táppénz összegének megállapítása során a kifizetőhely a fenti törvény 55. (6) és (7) bekezdése, illetve a 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 33. (2) bekezdésének figyelembe vételével előírásszerűen jár-e el. - A kifizetőhely az előző ellenőrzés óta megjelent jogszabályváltozásokat ismeri, és a gyakorlatban is jól alkalmazza. 4

5 - A kifizetőhely a betegségi-, anyasági-, baleseti ellátásokat érintő, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) kormányrendeletben foglaltakat helyesen alkalmazza. - A gyermekápolási táppénz folyósítása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet T.46. alapján történik. A kifizetőhely a gyermekápolási táppénz folyósításának elbírálásához szükséges gyáp nyilatkozatokat bekérte, azt a keresőképtelenséget igazoló okmány mellé csatolja. - A gyermekápolási táppénzek esetében figyelemmel kísérte a gyermekek után járó és igénybe vehető napok számát a felfektetett gyáp nyilvántartó pótlapok alapján. A felfektetett nyilvántartó pótlapon rögzíteni kell a gyermekekre járó napok számát a gyermek születés napjától a következő születés napjáig. - Terhességi gyermekágyi segély esetében az ellátás igénybevételéhez szükséges jogosultsági feltételekkel a biztosított rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított. A foglalkoztató a tájékoztatót a biztosított részér kiadta, ennek tényét a segélyezési egyéni lapon rögzítette. - A kifizetőhely a biztosított anya részére a terhességi gyermekágyi segély lejártát követő naptól kezdődően számfejti a gyermekgondozási díjat az igénybevételhez előírt igénybejelentő és anyakönyvi kivonat alapján. - A kifizetőhely a KPE számú baleseti jegyzéket vezeti, melybe az ellenőrzés során vizsgált baleseti eredetű megbetegedések bevezetésre kerültek. A baleseti nyilatkozatok minden esetben kiküldésre kerültek illetve visszaérkeztek. A munkabalesetről felvett jegyzőkönyv, határozatok és a bekért nyilatkozatok egy példányát a foglalkoztató az előírt módon és határidőn belül megküldte a MEP felé. A határozat az orvos és sérült részére megküldésre került. - Az üzemi balesetek számfejtésének szabályai től a táppénzszámítás szabályaitól eltérően változtak. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 55. (7) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett, a biztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelmének naptári napi összegében kell megállapítani november 24-től a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe az átlagkereset, a távolléti díj ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat, valamint azt az időtartam, amelyre kifizették és a törzsgárda, jubileumi jutalom, végkielégítés és bármilyen jogcímen kifizetett segély összege. - A munkabaleseti jegyzőkönyvek felvételre kerülnek és elbírálásuk határozattal megtörténik. - Az üzemi balesetnek nem minősülő balesetek esetében a nyilatkozatok bekérése megtörténik. - A foglalkoztató a baleseti jegyzéket vezeti, rögzíti a bekövetkezett baleseteket ÜB megjelöléssel és a baleset rövid leírásával. Az üzemi balesetnek nem minősülő balesetek szintén rögzítésre kerülnek. - A betegszabadság kiadását a foglalkoztató a segélyezési egyéni lap tasakján évenként külön feltüntetve rögzíti. - A biztosítottak két év folyamatos biztosítási idő esetén 70 %-os, ennek hiányában és a kórházi keresőképtelenség időtartamára 60 %-os mértékben jogosultak ellátásra. - Az ellátások alapjául szolgáló naptári napi kereset megállapításához a számítógépes adatmegállapító lapokat a jogosultsági évekre kiállították. 5

6 től kezdődően megváltozott a táppénz naptári napi összegének megállapítása, az irányadó időszakot a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját megelőző napig terjedően kell figyelembe venni. - A saját betegségük miatt keresőképtelenné vált munkavállalók esetében a foglalkoztató a táppénzre való jogosultság kezdő napját a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg, a betegszabadság lejártát követő naptól, figyelemmel a Munka Törvénykönyvében foglaltakra. - Egyeztetik a segélyezési pénztárnapló, a havi elszámolások, TB számla, a számfejtési jegyzékek és a bérösszesítők adattartalmát. Az elszámolt pénzbeli ellátások összegét a számítógépes táppénzfizetési jegyzéken abc szerint sorszám szerint rögzítették, a keresőképtelenséget igazoló okmányokat beszámozva a táppénz fizetési jegyzék mellékleteként le kell fűzni. - A foglalkoztatónál a kifizetőhelyi feladatokat ellátó ügyintéző részéről a táppénzfizetési jegyzéket az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak aláírásával és kifizetőhelyi bélyegző lenyomatával kell ellátni. - A Segélyezési pénztárnapló elnevezésű okmányt a kifizetőhely kiállítja és ezt havonta vezeti, rögzítésre kerül a kifizetés időpontja, a kifizetés módja, a táppénz összesen összege, a táppénz TB. terhére elszámolt összege, a munkáltatót terhelő táppénz összege valamint a kifizetett ellátások összege ellátás nemenként. A havonta kiállított okmány szintén aláírással kerül kiállításra és kifizetőhelyi bélyegzővel ellátva. A segélyezési pénztárnaplóban az üres sorokat áthúzással érvényteleníteni kell. - A Segélyezési pénztárnapló elnevezésű okmányt használatba vétel előtt a foglalkoztató hitelesíti és nyilvántartásba veszi. - Kifizetőhelyi feladatokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet 40. (1)- (2) bekezdésében foglaltak alapján jár el. - A kifizetőhelyet megillető 1%-os mértékű költségtérítés összegét és a táppénz hozzájárulás 1/3-ad részét helyesen a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolja el. - A foglalkoztató saját terhére keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot számolt el a munkaviszonyban álló biztosítottak részére, ellátás számfejtésére csak a betegszabadság lejártát követően került sor. - Kifizetőhely csak a szabályszerűen kiállított orvosi, illetve kórházi igazolások alapján számfejtette a biztosítottak részére járó ellátások összegét. - Az orvosi igazolások számfejtési részénél megtörténik a számfejtés felvezetése - Az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű okmányokat a kifizetőhely a biztosítási jogviszony kezdetén bekéri, az első alkalommal munkaviszonyt létesítők részére kiállítja, jogviszony kezdetét rögzíti. - A bekért igazolványokat a foglalkoztató a biztosítottak részére kiállított segélyi egyéni lap tasakjában tárolja, melyet zárt helyen páncélszekrényben tartanak. - A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított passzív ellátások időtartama az igazolványokban rögzítésre kerül. A 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 38. (2) bekezdése alapján a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett 6

7 adatokon kívül az Igazolványon fel kell jegyezni a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj időtartamát. Ha a biztosított a jogiszony megszűnése évében az évi LXXXIII. törvény 48. (2) vagy (3) bekezdése alapján táppénzben részesült, az Igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet. - A 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 38. (3) bekezdése szerint: Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított táppénz, baleseti táppénz, terhességigyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti igényt nyújt be, a korábban átvett igazolványt le kell adni a folyósító szervnek. A folyósító szerv a pénzellátás folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát és azt három munkanapon belül visszaadja a biztosítottnak. A biztosítás megszűnésekor a foglalkoztató az igazolványt az előírt adatok rögzítése után a biztosítottak részére kiadja, az átvétel tényét a segélyezési egyéni lapon igazoltatja a biztosítottakkal. - Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához elnevezésű okmányt a kifizetőhely beszerezte, használatba vette és szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartásba vette, melynek nyilvántartását a házi pénztárban tárolják. - Kiadott jövedelemigazolásokon a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmét, valamint a jövedelemmel el nem látott időtartamokat és az ok megjelölését a 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 37. és 37/A. alapján a foglalkoztató rögzítette. - A kiállított jövedelemigazolásokon a biztosítottak részére kifizetett 3 %, illetve 4 % egészségbiztosítási járulék alapját képező rendszeres jövedelmek összege a jövedelemigazoláson került rögzítésre, nem rendszeres jövedelem a pótlapon került közlésre, rögzítve a kifizetés időpontja, a figyelembe vehető időszak, a nem rendszeres jövedelem összege és a kifizetés jogcíme. - A jövedelemigazolás átvételét a biztosítottak aláírásukkal igazolják. - Pénzkezelés szempontjából ellenőrzi a számfejtett ellátások kifizetésének valódiságát a segélyezési egyéni lapok, táppénz-fizetési jegyzékek, utalási jegyzékek, banki visszaigazolások és bérkartonok alapján Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - Ellenőrzés kiterjed a felelősségi szabályok betartására, a családtámogatási ellátásokra, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálatára, a pénzügyi elszámolások helyességére. - A 2 hónapon túli elutasító, valamint az emelt összegről szóló megszüntető határozatot is kell adni. - Túlfizetésnél a levonás csak az ellátás 33%-a lehet, kivéve ha az igénylő írásban hozzájárul a magasabb összegben történő levonáshoz. - Amennyiben az ellátás folyósítása beszüntetésére kerül sor és a határozat is ki lett adva, újbóli jogosultság esetén az igényt új igényként kell elbírálni és a szükséges 7

8 igénybejelentőt is ki kell tölteni az igénylővel, a kiadott határozatot pedig hatálytalanítani kell. - A kiadott határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A 223/1998. (XII.30.) számú kormányrendelet 26. (1) bekezdése alapján a jogalap nélkül felvett ellátásokról nyilvántartást kell vezetni. A kifizetőhely a családtámogatási ellátások folyósításával kapcsolatosan eleget tett határozathozatali kötelezettségének. A kiadott határozatok tartalmi és formai szempontból az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény ában szabályozott előírásoknak megfelelnek. A határozatot az ügyfél postai úton (tértivevény) közölték, aki az átvételt aláírásával és az átvétel napjának feltüntetésével igazolta. - A beérkezett iratokat érkeztetni kell. A kartonra minden beérkező iratot föl és át kell vezetni. A családtámogatásról szóló évi LXXXIV. Törvény 34. (2) bekezdése alapján az igénybejelentés napja az igény átvételének igazolt napja. 37. (1) bekezdése szerint az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A kifizetőhelynek az átvétel tényét az igénylő részére igazolni kell, illetve az igényeket érkeztetni és iktatni szükséges. Az érkeztetés jelentősége abban áll, hogy ettől az időponttól indul valamennyi, a családtámogatási eljárásban használt határidő, valamint kétség esetén a hivatalos érkeztető bélyegző használata az irányadó. Az igénybejelentéseken túl érkeztetni kell az igényelbíráláshoz szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat is. - Az igény elbírálásánál kettős aláírás szükséges. - A családtámogatási ellátás igények felvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, melyből 1 példány a kifizetőhelynél marad és azt át kell vezetni az igénylővel. - Az igénylő név és címváltozását is föl kell vezetni. - A gyermek 18. életévének betöltésekor az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy gyermeke önálló keresettel nem rendelkezik. - A szigorú számadású nyomtatványokról a nyilvántartás felfektetése és vezetése megtörténik. - A kifizetőhely a számfejtéshez, kifizetéshez szükséges okmányokat, nyilvántartásokat zárható helyen tárolja, azokhoz idegen személy nem férhet hozzá. - A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos igénybejelentés a születési anyakönyvi kivonatok hátuljára felvezetésre kerül. A családtámogatási igény bejelentését, elbírálását követően a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. Törvény, végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) számú kormányrendelet 5. (6) bekezdése alapján Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a családtámogatási ellátás elnevezését, anyasági támogatás esetében a kifizetendő összeget is, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja. - A 223/1998. (XII.30.) számú kormányrendelet 26. (1) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár által rendszeresített jogalap nélkül felvett ellátások nyilvántartását be kell szerezni, az esetleges jogalap nélkül felvett ellátásoknál azt kell alkalmazni. - Az ellátásokat érintő változások esetében ét követő időszakban az igények megállapításakor, továbbá az igények megszűnésekor is minden esetben határozattal kell intézkedni. A határozatoknak alaki és tartalmi szempontból meg kell felelni a évi CXL. törvényben leírtaknak. - A kiadott határozatok eredeti példányának átvételét az igénylők kézjegyükkel minden esetben igazolták. 8

9 - A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. Törvény 45. (2) bekezdésében meghatározott adatokat a jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével minden esetben törölni kell. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni az igénylők nevével és TAJ számával, valamint az igény megszűnésének dátumával. Családi pótlék, iskoláztatási támogatás - Az igénykartonok vezetése az előírásoknak megfelelően történik, minden esetben tartalmazzák az igény elbírálásához szükséges adatokat. - Az igénykartonon a jogosultság tényét, a jogosultságfolyamatos igazolását, az ellátás számfejtését, és az utalást rögzítő irat. - Az igénykarton rovatait hitelt érdemlő okmányok, igazolások alapján kell kitölteni. - Az Igazolások rovatba kell feljegyezni minden olyan adatot, amely a jogosultság elbírálásához, vagy az ellátások folyósításához szükséges. - A szünetelő kartonok lezárása megtörténik. - A kiadott folytatólagos családi pótlék igazolvány rovat kitöltésre kerül. A kartonokra a biztosítottak és a gyermekek TAJ számai felvezetésre kerülnek. Együtt élő szülők esetében a szükséges együttes nyilatkozatok beszerzésre kerültek. - Az egyedülállóságra vonatkozó nyilatkozatokat beszerezték, az igényelbírálás jól történt. Az egyedülállóság jogcímén járó családi pótlékra való jogosultság első hónapjának megállapítása jól történt. - Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításához az Igazolás a tankötelezettség kezdetéről, illetőleg Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról formanyomtatványon az igazolások rendszeresen beszerzésre kerültek, melyek alapján az igények elbírálása helyesen történt. - A nevelési ellátás összegének a megállapításánál figyelembe vehető gyermekek esetében az igénybejelentés, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igénybejelentések benyújtásra kerültek, az igényelbírálás, illetve az ellátás folyósítása jól történt. - Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelete a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról. Gyermekgondozási segély: - A gyermekgondozási segély nyilvántartása, a folyósítási adatok rögzítése a nevelési ellátás és gyermekgondozási segély igénykartonon nyomtatványon történik. - Az igénykartonok vezetése előírásszerű, az adatokból a végrehajtási cselekmények megállapíthatók. - A fizetés nélküli szabadság iránti kérelmek engedélyezése megtörtént. - A GYES összegéből a nyugdíjjárulékot levonták. - Az összeg megállapításánál a mindenkor érvényes öregségi minimál nyugdíj, nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét fizették ki a jogosultaknak. - A 152/2003. (IX.23.) kormányrendelet alapján gyermekgondozási segély után járó jövedelem pótlékot a kifizetőhelyen nem fizettek ki. 9

10 Anyasági támogatás: - A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. Törvény, végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) számú kormányrendelet 24. (2) bekezdése értelmében az igénybejelentéshez csatolni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson. Az igazolások beszerzésre kerültek. - Az ellátások gyermekenkénti összegei a szülés időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-ában, et követően pedig 225%- ában kerültek megállapításra és kifizetésre. Pénzügyi és számszaki ellenőrzés - Az ellenőrzést a nevelési ellátás és gyermekgondozási segély pénztárnapló, a nevelési ellátás és GYES számfejtési jegyzékek, az elszámolási számlák, valamint a kifizetőhely által beküldött elszámolások másolatai alapján végzik. - Tételes összehasonlítás a pénztárnapló és az összesítő elszámolások adatai között. - A pénztárnapló hitelesítése megtörténik. Apát megillető munkaidő-kedvezmény: - A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény 138/A. és a végrehajtásáról rendelkező 305/2002. (XII.27.) kormányrendelete alapján a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítése. - A munkavállaló a gyermek anyakönyvi kivonatát bemutatta, és nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorolja, nem szünetelteti, és nem is szüntette meg. - A kifizetőhely a kifizetett ellátásról a jogszabályban előírt nyilvántartást felvezette, a nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét, és a közterheket ÁNTSZ - A Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza az orvosi vizsgálat rendjének, védőeszköz juttatás írásbeli leszabályozását. - Kockázatbecslés készült, tartalmazza-e a évi munkavédelmi törvény módosításait. - A dolgozók részére nemenként biztosított szociális létesítmény, munkaközi étkező. 10

11 - Kijelölt dohányzóhely biztosított, dohányzást tiltó feliratok kihelyezettek, jól láthatóke, dolgozók tájékoztatása megtörtént. Rendelkeznek-e belső szabályozással a nemdohányzók védelmében. - Foglalkoztatás-egészségügyi ellátás biztosított-e. - Üzemelő számítógépek közül melyik számít képernyős munkahelynek Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség - Munkabiztonság hatósági ellenőrzése - Munkaügyi előírások betartása: a munkaviszony létesítésére (a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény (Mt.) ), a munkaviszony megszüntetésével összefüggő eljárásra (Mt. 97. ), a munka és pihenőidőre (Mt ), a munka díjazására (Mt ), és a munkabér védelmére (Mt ) terjed ki. - A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, - A munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség, - A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, - A munkaidőre, készenlétre, ügyeletre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban előírt rendelkezések, - Készenlét, ügyelet elrendelése, - A rendkívüli munkavégzés éves korlátjára, - Rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartására vonatkozó rendelkezések betartására, - Jogszabályban megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartására, - Pótlékok megállapítása, és azok elszámolása, - Foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó rendelkezések megtartására Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság - Bérjegyzékek, bérnyilvántartó kartonok, bérösszesítők, foglalkoztatói igazolások, kimutatás fizetés nélküli szabadságról, kimutatás keresőképtelenségről, kimutatás keresőképtelenségről, kimutatás egyéb távollétről, társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás, munkaügyi nyilvántartások, nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatással kapcsolatos okmányok, segélyezési egyéni lapok. - Munkakönyv nyilvántartó könyv. 11

12 2. Munkaügyi ellenőrzések megállapításai 2.1. Általános forgalmi adó 1. Probléma: A vállalkozás a vizsgált időszakban a használatban lévő személygépkocsik után megfizette a cégautó-adót, mely által vélelmezte a magánhasználatot. Ezen személygépkocsik után felmerült javítási anyagok után a vállalkozás visszaigényelte az előzetesen felszámított általános forgalmi adót. Határozat: Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészében vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel, hasznosítja. Hivatkozott jogszabályok: Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított évi LXXIV. tv. 33. (1) bekezdése 2. Probléma: Csomagküldő cég által leszámlázott kis értékű ajándék áfa-beli megítélése? Határozat: Adómentes természetbeni juttatás a kifizető által magánszemélyeknek, kifizetőnként legfeljebb évi 3 alkalommal adott, áfa törvényben meghatározott kis értékű ajándék. Kis értékű ajándék a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, szolgáltatás, melynek egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke nem haladja meg az 5000 Ftot. Ha egységcsomagot számláz le a csomagküldő cég, akkor az adómentes természetbeni juttatás május 1. előtt nem volt levonható az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használta fel, kivéve a kis értékű ajándékot. Május 1-től a le nem vonható áfa körébe bevonásra került a kis értékű ajándék is évi törvénymódosítás visszamenőleges hatállyal visszaállította a kis értékű ajándékra vonatkozó régi szabályt, vagyis évben a kis értékű ajándék áfája levonható. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet pont Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. Törvény 33. (1) bekezdés b.) pont és 7. (3) bekezdés c.) pont évi CI. Törvény 56. és Probléma: Társaság a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget juttatott munkavállalói részére. A szemüveg védőszemüvegnek minősül, a vállalkozás érdekében felmerült költségként számolható el, és adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Számla szerinti áfa összeg levonásba helyezhető-e? Határozat: Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A vállalkozás belső szabályzatában kell szabályozni a beszerzésre fordítható maximális összeget, használatát, kihordási idejét. Szükséges előírni a dolgozónak, hogy a szemüveget csak a munkahelyén munkavégzés 12

13 céljából használhatja. Ilyen feltételek mellett a beszerzést terhelő áfát a munkáltató a nevére szóló, a beszerzést dokumentáló számla birtokában levonásba helyezheti. Hivatkozott jogszabályok: Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. Törvény A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet Társasági adó 4. Probléma: Az üdülés célját szolgáló létesítmény, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához biztosított létesítmény fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költségei ilyen jogcímen 2004-től nem szerepel az elismert költségek között a Tao tv. mellékletében. Határozat: A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az adózó által - a vele munkaviszonyban álló magánszemély - a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas részére juttatott, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg. Személyi jellegű egyéb kifizetés minden olyan kifizetés, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít. E körbe tartoznak a jóléti költségek, azaz az üdülés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat költségei is, amelyek így a társasági adóalapnál elismert költségnek minősülnek. Hivatkozott jogszabályok: Társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont 5. Probléma: Társaság két dolgozója üzemi balesetet szenvedett, mely azért következett be, mert a foglalkoztató nem tett eleget munkavédelmi feladatainak, ezért a baleset ellátási és hozzátartozói nyugellátás költségeinek megtérítésére, továbbá havi járadék fizetésére kötelezték a társaságot. Határozat: Az adózás előtti eredményt növeli a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről és társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettségek ráfordításként elszámolt összege. Jogkövetkezménynek minősülnek az adózó által megtérített egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások. Ilyen különösen a munkáltató által megtérített üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás, továbbá baleseti hozzátartozói nyugellátás, ha a baleset vagy a megbetegedés annak következménye, hogy a munkáltató vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Hivatkozott jogszabályok: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. Törvény 8. (1) bekezdés e.) pontja A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. Törvény 67. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. Törvény

14 6. Probléma: A Társaság szerint az iskolarendszerű képzés nem értendő azon képzési költségek közé, melyek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, ezért meg kell növelni a társasági adóalapját a képzésre fordított összeggel, valamint nem tudja, hogy mit kell a képzés költsége alatt érteni. Ebben az esetben a magánszemélynek is jövedelme keletkezik. Nem iskolarendszerű (néhány napos) képzés/konferencia esetén a konferenciáról kiállított számlában külön összegként szerepel az ott felszolgált ebéd díja, akkor hozzárendelhető az adott munkavállalóhoz, vagyis lehet az ő összevont jövedelme, ugyanakkor tekinthető ez hivatali, üzleti utazás étkezése esetén természetbeni juttatásnak. Melyik értelmezés a helyes? Határozat: Jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: - a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét, - a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza. Ezen összegek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, vagyis az iskolarendszerű képzés adómentes, illetve érvényesíthető a társasági adó alapjának megállapításánál. E rendelkezések alkalmazásakor kizárólag a képzéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. tandíj, vizsgadíj, tanszerek) kell érteni, a képzéshez csak közvetve kapcsolódó költségek (utazás, étkezés, szállás) esetében a hivatali, üzleti utazásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. (1) bekezdés p.) pont Társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B) fejezet 14. pont 7. Probléma: Sportnapra biztosított sportruha áfa törvény, társasági adó és személyi jövedelemadóbeli megítélése. Határozat: Sportruha előzetesen felszámított adója nem vonható le. Sportruha nem minősül természetbeni juttatásnak, mivel a dolgozóknak azt át sem adják, a dolgozók nem szerzik meg a felszerelést. Számlák értékével a társasági adóalapot meg kell növelni, mert nem a vállalkozói tevékenység érdekében merült fel. Hivatkozott jogszabályok: Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. Törvény 33. (1) bekezdés b.) pont Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 69. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. Törvény 8. (1) bekezdés d.) pont 14

15 2.3. Személyi jövedelemadó 8. Probléma: A Társaság szerint az iskolarendszerű képzés nem értendő azon képzési költségek közé, melyek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, ezért meg kell növelni a társasági adóalapját a képzésre fordított összeggel, valamint nem tudja, hogy mit kell a képzés költsége alatt érteni. Ebben az esetben a magánszemélynek is jövedelme keletkezik. Nem iskolarendszerű (néhány napos) képzés/konferencia esetén a konferenciáról kiállított számlában külön összegként szerepel az ott felszolgált ebéd díja, akkor hozzárendelhető az adott munkavállalóhoz, vagyis lehet az ő összevont jövedelme, ugyanakkor tekinthető ez hivatali, üzleti utazás étkezése esetén természetbeni juttatásnak. Melyik értelmezés a helyes? Határozat: Jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni: - a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét, - a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza. Ezen összegek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek, vagyis az iskolarendszerű képzés adómentes, illetve érvényesíthető a társasági adó alapjának megállapításánál. E rendelkezések alkalmazásakor kizárólag a képzéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. tandíj, vizsgadíj, tanszerek) kell érteni, a képzéshez csak közvetve kapcsolódó költségek (utazás, étkezés, szállás) esetében a hivatali, üzleti utazásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 7. (1) bekezdés p.) pont Társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B) fejezet 14. pont 9. Probléma: A törvényben előírt adóelőleg-megállapítási szabályoktól eltérő SZJA előlegszámítási módszer engedélyezése iránti kérelem. Határozat: Munkáltató a bér, továbbá a nem önálló tevékenységből származó bevétel kifizetője az adóhatóság által előzetesen engedélyezett számítási rendszer alapján jogosult az adóelőleget a meghatározott szabályoktól eltérő módszerrel kiszámítani, ha az év végén elszámolandó adókülönbözet az alkalmazott módszer által mérsékelhető. Hivatkozott jogszabályok: évi XCI. tv. 75. (3) bekezdése évi CXVII. tv. 47. (14) bekezdése 10. Probléma: A vállalkozás a személygépkocsik magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem miatt fennálló adófizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni. Határozat: A menetlevelek kitöltése hiányos, nem tartalmazza többek között a felkeresett üzleti partner megnevezését, helyi közlekedésre több esetben részletes felsorolás hiányában 15

16 város megnevezéssel 100 km feletti futásteljesítmény került elszámolásra. A személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem természetbeni juttatásnak minősül. Jövedelemadó-köteles! Magáncélú használat különösen, ha a személygépkocsit a körülményekből (szabályzat, szerződés, útnyilvántartás, stb.) megállapíthatóan a magánszemély akár eseti, akár állandó jelleggel személyes használatra használja. A személygépkocsinak az alapfeladathoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló dokumentumokat (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévüléséig a kifizetőnek meg kell őriznie. Hivatkozott jogszabályok: évi CXVIII. tv. (szja-tv.) 70. (1) bekezdése, (3), (4), (7), (8) bekezdés a)-d) pontjai, (9), (13) bekezdés 11. Probléma: Vetélkedő, verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az Ft-ot meg nem haladó összeg adómentes természetbeni juttatás. Az e feletti rész természetbeni juttatás vagy a magánszemély összevonandó jövedelme? Határozat: Adómentes természetbeni juttatás a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az Ft-ot meg nem haladó összeg. A kifizető által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díjaként ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termák, nyújtott szolgáltatás révén a magánszemélyeknek juttatott adóköteles bevétel adóköteles természetbeni juttatás. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet alpont és 69. (1) bekezdés j.) pont 12. Probléma: Az utalvány csak a törvény külön rendelkezése alapján minősül természetbeni juttatásnak. Ez azt jelenti, hogy a könyvutalvány, vásárlási utalvány összevonandó jövedelemként adózik még akkor is, ha minden munkavállaló számára ténylegesen elérhető? Határozat: Az utalványok csak a személyi jövedelemadóról szóló törvény külön rendelkezése alapján minősülnek természetbeni juttatásnak akkor is, ha minden munkavállaló számára azonos feltételekkel adják, vagy a kollektív szerződésben meghatározott munkavállalói csoportok számára adják azonos feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy a törvényben nem nevesített készpénz-helyettesítő eszközök jellemzően a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmét képezik. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. (1) bekezdés d- e.) pont 13. Probléma: Az összevonandó jövedelemként kezelendő nem pénzbeli juttatásra vonatkozóan az összevonandó összeg a juttatás értéke vagy a magánszemély által fizetendő adóelőleg és az esetleges járulékok levonása utáni összegnek kell megegyeznie a juttatás értékével, azaz felbruttósítva kell az összevonandó jövedelembe beszámítani? Határozat: Az ingyenesen átadott termék esetében a bevétel összege megegyezik a terméknek a magánszemély általi megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékével. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmet terhelő adóelőleget ezen összeg alapulvételével kell megállapítani. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. (8) bekezdés, 7. (1) bekezdés b.) pont 16

17 14. Probléma: A Társaság adóköteles természetbeni juttatásban részesített biztosításban nem álló, kívülálló személyeket, mely természetbeni juttatás után nem került bevallásra és befizetésre a személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás. Határozat: Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás) megszerzésének számla szerinti (áfát is tartalmazó) értékéből az, amit a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Természetbeni juttatás után az adó mértéke 44%, amelyet a kifizető fizet meg. A társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított. A százalékos egészségügyi hozzájárulás az alapját képező jövedelem 11%-a. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 69. (1) bekezdés, (5) bekezdés b.) pont, (6) bekezdés Egészségügyi hozzájárulásról szóló, többször módosított évi LXVI. Törvény 3. bb.) pont, 4. (1) bekezdés 15. Probléma: Adózó csereüdültetési szerződés alapján társvállalatok dolgozóit, hozzátartozóit is fogadja, melynek fejében saját dolgozóik és hozzátartozóik a társvállalatok üdülőjében nyaralhatnak. Elszámolás szerint minden dolgozó az üdülés térítési díját a saját munkáltatójának fizeti. A társvállalatok a saját üdülőjükben felmerült költségeket viselik. Hogyan alakul 2004-től az adókötelezettség a csereüdültetés fenntartása mellett? Határozat: Ha a munkavállaló megfizeti az üdülési szolgáltatás szokásos piaci árát, adókötelezettség nem keletkezik. Ha a munkavállaló által fizetett térítési díj alacsonyabb, mint a szolgáltatási díj, továbbá az Szja törvény 69. (1) bekezdésének d.) vagy e.) pontjában szerepelő feltételek teljesülnek, az üdülési szolgáltatás kedvezménye adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A munkavállalóra tekintettel más személyeknek (hozzátartozóknak) nyújtott kedvezmény révén nyújtott adóköteles bevételt is olyannak kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló részére nyújtották volna. Fenti feltételek nem teljesülése esetén a kedvezmény révén juttatott adóköteles bevétel a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősül. Hivatkozott jogszabályok: 173/2003 (X.28.) Kormányrendelet Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 69. (1) bekezdés d.) és e.) pont 16. Probléma: A Társaság családi napot szervezett, ahol a családtagok is részt vehettek. Egyes juttatásokat úgy tekintették, mint kis értékű ajándék, az ingyenesen igénybevett szolgáltatások értékét egyedileg nem tudták lebontani, ezért adóköteles természetbeni juttatásnak minősítették. A versenyen nyert tárgyjutalmakra az 5 ezer Ft-os adómentes szabályt alkalmazták. Határozat: Lehet természetbeni juttatás, amennyiben jóhiszemű eljárás során sem lehet megállapítani, hogy az egyes magánszemélyeknek milyen összegű bevétele keletkezik abból adódóan, hogy a családi napon részt vesz. Továbbá a dolgozók esetében, ha mindenki egyforma feltételekkel és módon vehet részt a rendezvényen. A rendezvényen elfogyasztott ételt és italt nem lehet adómentes természetbeni juttatásnak tekinteni, mivel egyedi forgalmi 17

18 értéke nem határozható meg, a kiadott jegyek csak a hozzáférési lehetőséget biztosítják. A verseny díjaként átadott tárgyjutalom értékéből Ft-ot meg nem haladó összeg adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Ugyanakkor, ha a versenyt nem üzletpolitikai célból szervezik, akkor a kiosztott tárgyjutalmak értékét nem ismeri el a törvény vállalkozás érdekében felmerült költségként, vagyis a tárgyjutalmak értékével a Tao. alapot meg kell növelni. Hivatkozott jogszabályok: Társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B. fejezet Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 2. (6), 69. (1) bekezdés d.) és d.) pont, 1. számú melléklet pont, 47. (9) bekezdés, 48. (18) bekezdés Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. Törvény 13. (1) bekezdés 17. Probléma: A munkavállaló részére lakáscélú felhasználásra adott kedvezményes kamatozású kölcsön szja szempontjából történő elszámolására vonatkozó kérdések. Munkáltatónak adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, ha mint kifizető, a munkavállaló részére hitelintézet útján kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújt méltányolható lakásigény esetén lakáscélú felhasználásra? Munkáltatónak keletkezik adóköteles jövedelme a kedvezményes kamatozású kölcsön igénybevételével? Határozat: A kamatkedvezményből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a törvényben meghatározott feltételek mellett nem kell alkalmazni a lakáscélú hitel esetén. A feltételek között a lakáshitel összegére vonatkozóan előírás nem szerepel, így a kedvezményes kamatozású kölcsön összegétől függetlenül alkalmazható az adómentességet megállapító szabály. A magánszemélyeknek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel esetében vagyoni előnyük keletkezik. Ha a kifizető a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt hitelt, kölcsönt, munkabér-előleget, pénzintézeti belső hitelt, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve adófizetési kötelezettsége keletkezik. A kifizető fogalmába e rendelkezés értelmezésében beletartozik a munkáltató is, hiszen, ha a lakáscélú hitelek és a munkabérelőleg juttatásának a törvény által meghatározott feltételei nem állnak fenn, akkor a munkáltatót adófizetési kötelezettség terheli. Ez azt is jelenti, hogy a lakáscélú kölcsönökön és a munkabér előlegen túlmenően bármilyen típusú hitel, kölcsön nyújtása esetén alkalmazni kell az adóköteles kamatkedvezmény szabályait. Nem keletkezik adóköteles bevétel a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelek esetében, amennyiben annak lebonyolítása pénzintézeten keresztül történik és a munkavállalónak olyan lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől felvett hittel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásról szóló szabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét. Ezen feltételeknek meg nem felelő munkáltatói kölcsönök kamatának a jegybanki alapkamathoz viszonyított különbözete a magánszemély olyan bevétele, amelynek az egésze jövedelem lesz. A jövedelem után fizetendő 44% szja-t azonban az adóév utolsó napját követően a kifizetőnek (munkáltatónak) kell megfizeti. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 72. (4) bekezdés 18

19 18. Probléma: A Társaság sportnapon vett részt. A program keretében igénybevett szolgáltatásokról és étkezési költségekről a szervező számlát nyújtott be a társaság felé. A társaság a számla értékéből az étkezési költségeknek megfelelő részt természetbeni juttatásként leadózta, a számla többi részét nem. Határozat: Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték megszerzésére a kifizető kiadásának általános forgalmi adót is tartalmazó számla szerinti értékéből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Így az egész összeget társadalombiztosítási járulék, személyi jövedelemadó, munkaadói járulék fizetési kötelezettség terheli. Hivatkozott jogszabály: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. Törvény 69. (1), (4) és (6) bekezdések A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló évi LXXX. Törvény 20., 4. k.1. pont A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (1) bekezdés 19. Probléma: A társaság nyolc dolgozója részére USA KLINIKA biztosítás keretében betegbiztosítást kötött az AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt-vel. A betegbiztosítás keretében a biztosított részére kórházi napi térítést és az orvosi konzultáció költségét biztosítanak. Adózó a dolgozói részére megkötött fenti biztosítást adómentes juttatásnak tekintette. Határozat: Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a magán-nyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját. A kockázatok viselése körében adómentes a magánszemélynek, mint biztosítottnak juttatott a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a költségtérítés címén megszerzett bevétel, továbbá a munkáltató vagy a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel más személy által fizetett biztosítási díj. A SZJA tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni, járulékalapot képező jövedelem. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII törvény pont, 1. számú melléklet 6.3. pont, 25. (1) bekezdés, 24. (2) bekezdés A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló többször módosított évi LXXX. Törvény 4. k.) pont Társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény

20 20. Probléma: Társaság dolgozói sportnapon vettek részt. Az eseményre a társaság busszal szállíttatta dolgozóit, melynek ellenértékét költségként lekönyvelte, az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte. Határozat: Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek megjelenési formájától függetlenül adott vagyoni érték megszerzésére a kifizető kiadásának számla szerinti (áfát is tartalmazó) értékéből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg. Ez szja, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék köteles. Hivatkozott jogszabályok: Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 69. (1) bekezdés Tbj. Törvény 4. k) pont, 19. (1) bekezdés 21. Probléma: Adózónál egyéni vállalkozó az adózó munkavállalói részére adózó telephelyén foglalkozás- és humán egészségügyi tevékenységet végez. A vállalkozó a foglalkozás egészségügyi feladatokon kívül járóbeteg ellátást (humán egészségügyi tevékenységet) is vállalt. A munkavállalók a járóbeteg ellátási szolgáltatás telephelyen történő igénybevételi lehetőségért a foglalkoztatónak térítést nem fizettek. Határozat: Adózó a munkavállalót adóköteles természetbeni juttatásban részesítette azáltal, hogy részükre térítésmentesen biztosította a foglalkozás egészségügyi feladatok közé nem tartozó járóbeteg ellátást. Az adózó a munkavállalók részére nyújtott természetbeni juttatás értékei után nem teljesítette személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, valamint munkaadói járulék kötelezettségét. Természetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A foglalkozás egészségügyi ellátás adómentes. Járulékalapot képező jövedelem a természetbeni juttatás adóalapként meghatározott része. Munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján adott szja köteles természetbeni juttatás után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. Munkavállalói járulékot fizetni nem kell. Mindezekkel csökken a vállalkozás tárgyévi adózás előtti eredménye. Hivatkozott jogszabályok: Számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény 79. (1) és (4) bekezdés Személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított évi CXVII. Törvény 69. (1) bekezdés d) pont, (2)-(4), és (6) bekezdés, 1. számú melléklet 8.6. pont, A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény 4. k) pont, 5. (1) bekezdés a) pont, 19. (1) bekezdés, 20., 24. (1) bekezdés A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. Törvény 40. (1) bekezdés 22. Probléma: Munkáltató temetési segélyt kíván adni elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozójának. Természetbeni juttatásnak minősül? 20

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS

FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Érkezett: FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS Igényelt ellátás: táppénz X terhességi-gyermekágyi segély gyermekgondozási díj baleseti táppénz Igénylő jogviszonya: munkaviszonyban

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1.melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZETRE

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ Z A L A M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S I P É N Z T Á R I S Z A K I G A Z G A T Á S I S Z E R V E TÁJÉKOZTATÓ I. Utazási költségtérítés Ki jogosult az utazási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete)

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 17. sz. melléklete) Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Módosítva: 2015. március

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11 számú nyomtatványhoz.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11 számú nyomtatványhoz. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB11 számú nyomtatványhoz. I. fejezet Általános rendelkezések A társadalombiztosítás ellátásaira

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015/3. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, a baleseti táppénzt, illetve a pénzbeli ellátások

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB15.számú nyomtatványhoz.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB15.számú nyomtatványhoz. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB15.számú nyomtatványhoz. I. fejezet Általános rendelkezések A társadalombiztosítás ellátásaira

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Adatlap 2013. b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül: Adatlap 213 a munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB14.számú nyomtatványhoz.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB14.számú nyomtatványhoz. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolására szolgáló EB14.számú nyomtatványhoz. I. fejezet Általános rendelkezések A társadalombiztosítás ellátásaira

Részletesebben

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni

KÉRELEM. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei ügyében Kérjük nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan kitölteni Név:... Születéskori név:... TAJ szám:... Anyja neve:... Születési hely,

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Alulírott kérem, hogy részemre önkormányzati segélyt megállapítani

Részletesebben

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL HATÓSÁGI OSZTÁLY Érdi Járási Hivatal tölti ki: Érkezett:.... No.:. Átvevő aláírása:... Ügyfélfogadás helye és rendje: Hétfő: 13.00-18.30 Szerda: 8.00-12.00

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig.

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig. A VPDSz Választmányi Értekezlete a Segélyezési Szabályzatot módosította, melyet egységes szerkezetben az alábbiakban tesz közzé. SEGÉLYEZÉSI ÉS TÁMOGATÁSI SZABÁLYZAT Jelen szabályzat minden szakszervezeti

Részletesebben

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek

Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Piacon lévő élet-, baleset, és egészségbiztosítási módozatok, mint számba vehető cafetéria elemek Előadó: Tóth Róbert ügyvezető Bróker Royal Kft. JNSZMKIK regisztrált szakértője 2012. április 26. A biztosítás

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA

A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A MARCALI VÁROSI KULTURÁLIS KÖZPONT BELFÖLDI KIKÜLDETÉS SZABÁLYZATA A Marcali Városi Kulturális Központ kiküldetési rendjét a 1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a személyi jövedelemadóról

Részletesebben

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele

Pénzügyi számvitel. VIII. előadás. A jövedelmek számvitele Pénzügyi számvitel VIII. előadás A jövedelmek számvitele A jövedelemelszámolási számlán elszámolt jövedelem értelmezése Adott vállalkozástól a vállalkozás alkalmazottjai, vagy más személyek részére valamilyen

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI SEGÉLYEZÉSI SZABÁLYZATA. Munkabaleseti segély

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI SEGÉLYEZÉSI SZABÁLYZATA. Munkabaleseti segély Munkabaleseti segély A segélyezés célja: a munkabalesetet szenvedett dolgozó, illetve családtagjai részére gyorssegély biztosítása. A segély forrása: a szakszervezeti tagdíjból a VSZ Központ részesedésének

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre u. 52. Telefon: 28/504-130

Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre u. 52. Telefon: 28/504-130 Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre u. 52. Telefon: 28/504-130 Kérelem Települési támogatása megállapítása iránt 1. Személyi adatok A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Jogforrás: Ami nem változik

Jogforrás: Ami nem változik Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2012. (II. 2.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2012. (II. 2.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (II. 2.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról szóló 21/2008. (X. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról Bodajk Város Önkormányzat

Részletesebben

K É R E L E M NYILATKOZAT. N é v Születési hely, idő Anyja neve Házastársa, élettárs.

K É R E L E M NYILATKOZAT. N é v Születési hely, idő Anyja neve Házastársa, élettárs. K É R E L E M Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A

Részletesebben

KÉRELEM AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGI ALAPON HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGI ALAPON HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ MB 07 10-37/B Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Támogatások Osztálya KÉRELEM AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGI ALAPON TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. számú melléklet: Gépjármű-használati szabályzat Készítette: Nagy Gábor, elnök Jóváhagyta: Nagy Gábor, elnök 2010. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. A szabályzat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel/fax: 33/478-626 e-mail: titkarsag@csolnok.hu 2529 Annavölgy, Községháza köz 2. Tel/fax: 33/508-510 e-mail: annavolgy@invitel.hu KÉRELEM

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot

Részletesebben

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com

OBB Előadás 2015.06.22. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com OBB Előadás 2015.06.22 Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. krisztina.kovacs2@ucmsgroup.com APANAP Jogszabályok 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 118. (4) 121. (1) 294. (1) c) és h) 350/2014.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben