HÍRLEVÉL A ÉVKÖZI ADÓVÁLTOZÁSOKRÓL

Átírás

1 Bergmann Könyvelő Iroda Kft. H-1138 Budapest, Váci út 186. Tel.: (+36-1) Fax: (+36-1) HÍRLEVÉL A ÉVKÖZI ADÓVÁLTOZÁSOKRÓL 1. oldal, az összesen: 14-ból

2 Tisztelt Ügyfelünk! Az a tény, hogy évközi adóváltozásokról kell tájékoztatást adnunk, önmagában sem ígér sok jót. Bízva azonban abban, hogy a médiák által közvetített információk már elég komoly alapot teremtettek a változások befogadására, a következőkben összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak ítélt, megváltozott jogszabályi rendelkezéseket. Mivel az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítások és azok indoklásának tartalma több mint 190 oldalt tesz ki, erőteljesen meg kellett szűrnünk azokat az információkat, amelyeket írásban is bemutatunk. Tájékoztatónk két részből áll: az első részben részletesen bemutatjuk a már július 01-jével megváltozott, illetve szeptember 01-jével megváltozó rendelkezéseket; a második részben - mellékletünkben - kizárólag felsoroljuk azokat a témaköröket, amelyek január 01-jétől érdemi változást jelentenek majd a gazdálkodás jogszabályi hátterében. A jelen kiadványunkban csak felsorolt, a jövő évtől bekövetkező változásokról részletesen is tájékoztatni fogjuk Önöket a negyedik negyedév folyamán. Tájékoztatónkat letölthetik a honlapunkról is. ( Kérjük, hogy a tájékoztatóban megjelölt - azonnali intézkedést illetve döntést igénylő - kérdéseket tulajdonostársaikkal, a menedzsmenttel megvitatni szíveskedjenek. Munkatársaink igyekeznek megfelelő segítséget nyújtani a vállalkozásuk számára megfelelő döntések meghozatalában. Őszintén reméljük, hogy a szigorodó adóztatási rendszerhez ésszerűen takarékos központi újraelosztási gyakorlat is párosul, és a növekvő adóterhek és adóbefizetések ténylegesen hozzájárulnak a költségvetési hiány 8-10%-os mértékének 3-4%-ra történő visszaszorításához. A kedvezőtlen adóváltozások ellenére és mellett is a nyár hátralévő részére kellemes pihenést és kikapcsolódást kívánunk! Kiváló tisztelettel: július 28. Bergmann Erzsi Bergmann Péter 2. oldal, az összesen: 14-ból

3 TARTALOMJEGYZÉK július 01-jétől hatályba lépett változások 1.1. Garantált bérminimum illetve Ft a Ft-os minimálbér helyett 1.2. Színlelt szerződések megszüntetése 1.3. A gazdasági társaságokról szóló törvény változásai 1.4. Az adózás rendjéről szóló törvény változásai szeptembertől változó jogszabályok 2.1. Személyi jövedelemadó törvény %-os kamatadó fizetési kötelezettség Tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereség 20%-os adója Céges telefon magáncélú használata miatti természetbeni juttatás 54%-os adófizetési kötelezettsége Házipénztár adó bevezetéséhez kapcsolódó SZJA osztalék-kedvezmény Elengedett tagi kölcsön 10%-os osztalékadóval visszavehető 2.2. Egyszerűsített Vállalkozói Adó változásai 2.3. TB törvény változásai (a fejezet szerzője: Pfiszter Monika) A jelenleg 4%-os egyéni egészségbiztosítási járulék 6%-ra emelkedik Nyugdíjas foglalkoztatott 4%-os járulékfizetési kötelezettsége Minimum-járulékalap Azok a biztosítottak, akik eddig 5%-os baleseti járulékot fizettek, szeptember 1-től 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni Természetbeni juttatások utáni tb-járulék Nem biztosított egészségügyi szolgáltatási járuléka 2.4. Egészségügyi hozzájárulás változása November 1-jétől nem szűnik meg az 1.950,-Ft/fő/hó összegű tételes EHO fizetési kötelezettség Vezető tisztségviselő tételes EHO-ja Egyéni vállalkozók EHO bevallása 2.5. Társasági adó változása %-os mértékű különadó fizetési kötelezettség szeptember 01-jétől Kedvezményezett átalakulás kedvezőbb feltételekkel 2.6. Illetékváltozás Gépjármű átírási illeték átlagosan 20%-kal nő szeptember 01-jétől 2.7. Adózás rendjéről szóló törvény változásai (a fejezet szerzője: Kiss Anita) Adószám felfüggesztési lehetőség bevezetése Szigorúbb ellenőrzési és becslési szabályok Önellenőrzési pótlékmentes, automatikus részletfizetési kedvezménnyel járó adókülönbözet bevallási lehetőség Képviselő, könyvvizsgáló bejelentése Adószám-kiadás, késedelmes bejelentkezés Bevallási gyakoriság módosítása 2.8. Általános forgalmi adó változások %-os kulcs 20%-ra emelkedik Telefonszolgáltatást terhelő Áfa levonási tilalma 30%-ra csökken Harmadik országból érkező termékimport Áfa-mentességi szabályai szigorodnak Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás köre kibővül 2.9. Melléklet a január 1-jétől bekövetkező változásokról (Szerző: Csapó Jenő) 3. oldal, az összesen: 14-ból

4 július 01-jétől hatályba lépett változások 1.1. Garantált bérminimum illetve Ft a Ft-os minimálbér helyett Gyakorlatilag a szakképzettség és iskolai végzettség nélküli dolgozók kivételével július 01- jétől a kötelező garantált bérminimum 0-2 év gyakorlati idő esetén Ft, illetve 2 év feletti gyakorlati idő esetén Ft. Kérjük a munkaszerződések módosítását és bérelszámolási osztályunk tájékoztatását a megemelt bérminimum összegéről. (Belső ellenőrzésünk szerint gyakorlatilag szinte minden jelenleg minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott részére a Ft bérminimumot kell garantálni.) 1.2. Színlelt szerződések megszüntetése Az úgynevezett színlelt szerződések, azaz a munkaviszonyt helyettesítő vállalkozási szerződések alapján július 01-jét követően nem javasolható kifizetés teljesítése. Az ilyen szerződéseket indokolt megszüntetni és ha a munkavégzésre a társaság a jövőben is igényt tart, úgy a munkavállalót munkaszerződéssel javasoljuk foglalkoztatni. Amennyiben adóellenőrzés során az adóhivatal július 01-jét követő időszakra nem állapít meg hatályban tartott színlelt szerződést, úgy az ezt megelőző időszakra vonatkozóan sem vizsgálhatja az esetleges színlelt szerződéseket és nem állapíthat meg ebből eredően adó- és járulékhiányt. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben az adóellenőrzés során színlelt szerződést bizonyít az adóhivatal, úgy joga és kötelessége valamennyi korábbi időszaki színlelt szerződéssel kapcsolatban is vizsgálatot lefolytatni. A színlelt szerződés munkaszerződéssé való átminősítés miatt a következő adófizetési kötelezettségek kerülnek megállapításra: a) a nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számlák általános forgalmi adója jogtalan visszaigénylése miatti adóhiány b) a bruttó vállalkozási díj után a foglalkoztatót terhelő 29%-os társadalombiztosítási járulék c) a meg nem fizetett ill. le nem vont munkaadói és munkavállalói járulék d) a tételes egészségügyi hozzájárulás e) a biztosított által fizetendő le nem vont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék f) a vállalkozói díjból munkajövedelemnek átminősített összegből le nem vont SZJAelőleg alapján mulasztási bírság Fenti adók és járulékok az 50%-os bírsággal és késedelmi pótlékkal a színlelt szerződéssel kifizetett bruttó összeg 110%-át is elérheti. Ez egy havi Ft+Áfa összegű számla átminősítése esetében évenként 6,6 millió forint utólagos adóterhet is jelenthet. Hangsúlyozottan kérjük és javasoljuk, hogy a felmérhetetlen adókockázat miatt valamennyi színlelt szerződéssé minősíthető vállalkozási szerződésüket szüntessék meg és ezekre vonatkozóan július 01-jétől semmilyen kifizetést ne teljesítsenek A gazdasági társaságokról szóló törvény változásai A gazdasági társaságokról szóló törvény július 01-jével szinte valamennyi elemében megváltozott. A lényegesebb változások érintik a társasági szerződés kötelező tartalmát, az ügyvezető jogállását, a könyvvizsgáló foglalkoztatását, a felügyelő bizottságok jogkörét, a 4. oldal, az összesen: 14-ból

5 taggyűlések lebonyolításának, az osztalék jogosultság szabályozását, az átalakulás és a megszűnés szabályait, a csőd- és felszámolási eljárás szabályait. Ugyancsak változott a vezető tisztségviselők felelőssége, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után ügyvezetési feladataikat nem a hitelezői érdekek elsődlegességének elve alapján látják el. Kérjük és javasoljuk, hogy a társasági jogi kérdésekben, a társasági szerződések módosítása érdekében (legkésőbb szeptember 01-jéig valamennyi új előírásnak meg kell felelni) a jogi képviselőjükkel haladéktalanul konzultáljanak. Azonnali intézkedést igényel, hogy az ügyvezetői tevékenység július 01-től kezdődő megbízás esetén munkaszerződés keretében nem látható el. Ettől az időponttól új megbízással társasági jogi a Gt. szabályainak megfelelően kialakított jogviszonyban látható el e tevékenység. Az így fizetett díj után ugyanazokat az adókat és járulékokat kell megfizetni, mint a korábbi esetleges munkaszerződés alapján, ugyanakkor nem lehet munkavállalói adókedvezményeket érvényesíteni. A július 1-jét megelőzően kötött munkaszerződések azok lejártáig, illetve legkésőbb 5 évig hatályban maradhatnak, azokat nem kell felbontani, megszüntetni. A Gt. szerinti jogviszony alapján keletkező megbízások hatálya alatt az ügyvezető adott körülmények esetén korlátlanul, a magánvagyonával felel az általa okozott károkért Az adózás rendjéről szóló törvény változásai Tevékenységi kör bejelentése A gazdasági társasági és cégtörvény július 01-ei változása nyomán a létesítő okiratban csak a főtevékenységet kell megjelölni. Ugyanakkor azonban az adózás rendjéről szóló törvény megfelelő rendelkezései (2006. július 21-ei hatállyal) továbbra is kötelezik az adózót, hogy az Adóhatósághoz bejelentse a cégjegyzékben nem szerepeltett, de ténylegesen végzett tevékenységeit. A cégbejegyzési kérelem benyújtását, illetve később a változást követő 15 napon belül köteles az adózó a bejelentést megtenni, az általános változás-bejelentési szabályok szerint Bevallások elektronikus úton történő benyújtásának választása 2006-ban július 17-től hatályos változás szerint, az adózó, aki 2006-ban még nem kötelezett az elektronikus úton történő adóbevallás benyújtásra, újra élhet a választás lehetőségével. Okmányirodai regisztrációt követően a adatlap benyújtásával jelezheti választását az Adóhatóság felé. A választást követő hó 12-én és attól kezdve minden hó 12-ig 0608 sz. bevallás benyújtására kötelezett, valamint év elejétől a választás hónapjáig visszamenőleg adatszolgáltatásra kötelezett a 0683-as számú bevallás keretében szeptembertől változó jogszabályok 2.1. Személyi jövedelemadó törvény változásai %-os kamatadó fizetési kötelezettség A korábban adómentesnek minősített kamatbevételből a kifizető köteles 20% mértékű kamatadót levonni és az adóhivatalnak megfizetni. Nem terheli adófizetési kötelezettség a nyugdíj-előtakarékossághoz kapcsolódó és a lakás-takarékpénztárakban elhelyezett betétek 5. oldal, az összesen: 14-ból

6 kamatát. Ugyancsak adómentes az a kamatbevétel, amit augusztus 31. előtt kötött ügylet után fizetnek, de csak az augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódus időpontjáig. (Ha a betétlekötés például augusztus 30-án történik, két éves futamidőre, és a kamat elszámolására a lejáratkor kerül sor, a teljes kamatbevétel adómentes marad. Ha ugyanezen lekötés után a változó piaci kamat elszámolása pl. havonta megtörténik, akkor csak az augusztus 30-szeptember 30-ig terjedő első periódus kamata adómentes, az azt követő kamatból a kifizetőnek le kell vonnia a 20% kamatadót Tőzsdei ügyletből származó árfolyamnyereség 20%-os adója Bármely tőzsdei ügyletből származó, szeptember 01-jét követően keletkező jövedelem után 20%-os mértékű forrásadót kell fizetni. Az augusztus 31-ét megelőzően kötött ügyletre az előző pontban vázolt átmeneti rendelkezés alkalmazható Céges telefon magáncélú használata miatti természetbeni juttatás 54%-os adófizetési kötelezettsége A cégtelefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül és a vállalkozót 54%-os mértékű személyi jövedelemadó, 29% mértékű TB járulék és 3% munkaadói járulék fizetési kötelezettség terheli. A fizetendő adó alapját az adózó határozhatja meg: vagy a telefonköltség 20%-a képezi az adó alapját, vagy tételes elkülönítéssel meg kell állapítani a tényleges magáncélú használatot és ennek összege után kell az adókat és járulékokat megfizetni. Felhívjuk T. Ügyfeleink figyelmét, hogy a könyvelési anyag leadásával egy időben várjuk az esetleges tételes kigyűjtés megküldését, ennek hiányában az adókötelezettséget a 20%-os költségátalány alapján állapítjuk meg Házipénztár adó bevezetéséhez kapcsolódó SZJA osztalék-kedvezmény Az SZJA törvény módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a házipénztárban felhalmozódott készpénzállomány valószínűsíthetően fizikailag hiányzó összegét a társaság tulajdonosai 10%-os egyszeri osztalékadó-fizetési kötelezettséggel legalizálhassák. Kiemeljük, hogy kizárólag a korábbi időszakokban adózott eredményt elért és így eredménytartalékkal rendelkező vállalkozások esetében lehet ezt a kedvező adózási lehetőséget kihasználni. Javasoljuk, hogy konkrét kérdésükkel munkatársainkhoz fordulni szíveskedjenek Elengedett tagi kölcsön 10%-os osztalékadóval legálisan visszavehető Ha a korábbi évek gazdálkodási sajátosságai szükségessé tették jelentősebb összegű tagi kölcsön nyújtását és a kölcsönt nyújtó csak rendkívül nehezen tudná igazolni a kölcsönadott összeg forrását, indokolt lehet e kölcsönök legalizálása. Az új és egyszeri lehetőséget jelentő szabály szerint a kölcsönadó lemondhat a kölcsön visszafizetéséről, amely összeg rendkívüli bevételként növeli a évi eredményt, de nem kell társasági adót fizetni utána. Az így keletkező adózott eredményből, vagy a bevonható, korábbi években keletkezett eredménytartalékból osztalékot lehet fizetni a tulajdonosoknak. Az elengedett kölcsön összegét csak 10%-os adó terheli, amellyel a visszakapott összeg adózott forrásnak minősül és igazolja az esetleges újabb kölcsön-nyújtást, illetve a jövőbeni vagyonnövekedést Egyszerűsített vállalkozói adó változása 6. oldal, az összesen: 14-ból

7 Az Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) mértéke október 01-jétől 15%-ról 25%-ra emelkedik! Az egyszerűsített vállalkozói adó mértékének 25%-ra történő emelése már nem minden esetben jelent kedvezőbb adózási formát, mint a normál körbe tartozó vállalkozásokat terhelő adók. Emiatt a törvény lehetőséget biztosít az EVA hatálya alóli azonnali kilépésre és az általános szabályok szerinti adózási mód választására. Mivel az adó mértéke év közben változik, a törvény lehetőséget biztosít az éves bevétel megosztására. A 25%-os adót csak az október 1-ét követő időszakra eső bevétel után kell megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy új szabályként december 20-ig adóelőleget kell fizetni a már befizetett adó és az éves várható adó különbözetének mértékéig! Kérjük, hogy EVA adónemmel kapcsolatos kérdéseivel Jakab Beatrixhoz fordulni szíveskedjenek: Tel.: bea.jakab@bergmann.hu 2.3. TB törvény változásai A jelenleg 4%-os egyéni egészségbiztosítási járulék 6%-ra emelkedik A foglalkoztatottakat terhelő egészségbiztosítási járulék eddig 4% volt szeptember 01- jétől ezen a jogcímen 6%-ot (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli járulék) kell levonni, így a foglalkoztatottaktól levont járulék 2 %-os emelkedése miatt csökken a kifizethető nettó bér összege Nyugdíjas foglalkoztatott 4%-os járulékfizetési kötelezettsége szeptember 01-jétől a korábban egyéni járulékot nem fizetett nyugdíjas foglalkoztatott a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz való hozzájárulás érdekében 4% egyéni járulékot köteles fizetni Minimum-járulékalap A foglalkoztatónak foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira, illetve a főállású egyéni vállalkozónak havi átlagban legalább Ft (a minimálbér duplája után) után kell a TB-járulékot megfizetni. Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, úgy a foglalkoztató köteles a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet is viselni. Lehetőség van a tényleges jövedelem alapján megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat, azonban ezt formanyomtatványon (először legkésőbb október 12-ig) le kell jelenteni az Adóhivatalnak. Aki él ezzel a lehetőséggel, vagyis a kisebb, tényleges jövedelem után kívánja megfizetni a járulékokat az számoljon azzal, hogy az Adóhatóság ellenőrizheti a céget és az érintett munkavállalók anyagi helyzetét. Kérjük és javasoljuk tehát, hogy döntésüket kollégáinkkal történt egyeztetés után hozzák meg, legkésőbb szeptember 15-ig! Azok a biztosítottak, akik eddig 5%-os baleseti járulékot fizettek, szeptember 1- től 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni 7. oldal, az összesen: 14-ból

8 Megszűnik a kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozók 5%-os baleseti járulékfizetési kötelezettsége, helyébe 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség lép. A járulék alapja a vállalkozói kivét vagy a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem Természetbeni juttatások utáni TB járulék A jövedelemadó-köteles természetbeni juttatás 54 százalék adóval növelt összege után kell a foglalkoztatónak TB járulékot fizetni, ha azt vele biztosítási jogviszonyban lévőnek adta. (Ez nem újdonság, a szabályt már 2005.szeptember 1-je óta alkalmazzuk, azonban akkor még 44 százalék volt a mértéke.) Nem biztosított egészségügyi szolgáltatási járuléka Aki nem biztosított, s nem is biztosított közeli hozzátartozója, továbbá egészségügyi szolgáltatásra szolidaritási alapon sem jogosult, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 15 százalékának megfelelő (2006-ban havi Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az eddigi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett Egészségügyi hozzájárulás változása November 1-jétől nem szűnik meg az 1.950,-Ft/fő/hó összegű tételes EHO fizetési kötelezettség Vezető tisztségviselő tételes EHO-ja Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társasági jogviszonya után csak akkor kell megfizetni a tételes EHO-t, ha az e tevékenységből származó jövedelme eléri a havi minimálbér 30 százalékát. (2006-ban ,- Ft-ot) Egyéni vállalkozók EHO bevallása Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalap után fizetendő EHO-t az éves bevallásában kell bevallania és a tárgyévet követő év február 15-ig megfizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a százalékos EHO-t a saját SZJA bevallásában kell bevallania Társasági adó változásai %-os mértékű különadó fizetési kötelezettség szeptember 01-jétől A társaságiadó-alanyokat szeptember 1-jétől különadó fizetési kötelezettség is terheli a külföldön elért jövedelem nélkül számított adózás előtti eredmény után. Az adóalapot növeli, illetve csökkenti az adott-kapott támogatás és juttatás, a véglegesen, vagy ingyenesen átadottátvett eszközök nyilvántartási értéke. Az adóalap után 4% mértékű különadót kell megfizetni. Mivel a különadó bevezetése év közben történt, a társaság dönthet az éves arányosítás módjáról. Az egyik lehetőség szerint az adóalany évközi mérleggel megállapítja a január 01- augusztus 31 közötti időszak eredményét és az éves eredményhez viszonyított különbözet lesz 8. oldal, az összesen: 14-ból

9 a különadó kiindulási alapja. Az adóalany azt is választhatja, hogy az éves adózás előtti eredmény 1/3-át tekinti kiindulási adóalapnak. A különadó összegét figyelembe kell venni a december 20-i adófeltöltés során. Kérjük, hogy nyereséges ügyfeleink a cash-flow tervüknél vegyék figyelembe a különadó összegét is. Felhívjuk szíves figyelmüket arra is, hogy a különadóval szemben nem lehet elszámolni a korábbi évekről áthozott negatív adóalapot, azt minden esetben meg kell fizetni, így előfordulhat, hogy a 16%-os társasági adót nem, de a különadót meg kell fizetni! Kedvezményezett átalakulás kedvezőbb feltételekkel Visszamenőleges hatállyal, 2006.január 1-től kedvezményezett átalakulás esetén már nem kell az eszközök számított nyilvántartási és könyv szerinti értékének különbözetével az adóalapot megemelni, így az átalakulás során nem kell adót fizetni a kedvezményezett ügylet nem realizált nyeresége után Illetékváltozás Gépjármű átírási illeték átlagosan 20%-kal nő szeptember 01-jétől 2.7. Adózás rendjéről szóló törvény változásai Adószám felfüggesztési lehetőség bevezetése Az adózás rendjéről szóló törvény szeptember 15-től hatályos új rendelkezése szerint az Adóhatóság felfüggesztheti az adózó adószámát, ha az alábbi négy körülmény valamelyike teljesül: a) az adózó székhelye fiktív (hivatalos küldemény kézbesítésének megkísérlésekor két alkalommal címzett ismeretlen jelzéssel visszaérkezik a küldemény); b) adózó a bejelentett székhelyén nem található; c) az adózó szervezeti képviselője nincs az Adóhatósághoz bejelentve; d) az Adóhatóság tudomást szerez arról, hogy az adózó szervezeti képviselője nem létező személy, vagy nem fellelhető. Az Adóhatóság az adószám - és az esetleges közösségi adószám egyidejű - felfüggesztésének tényét határozatban és hirdetményben közli, az APEH honlapján közzéteszi. A felfüggesztő határozat ellen fellebbezésnek van helye, az esetleges fellebbezés nyomán hozott másodfokú határozat bíróságon megtámadható. A felfüggesztés időtartamára az adózó utóbb sem igényelhet (kaphat) vissza adót, az Adóhatóság csak a felfüggesztés megszüntetését követően teljesíti az adózó azon adóvisszatérítési kérelmeit, melyet az még a felfüggesztés előtt terjesztett be. Az érintett szervezet a felfüggesztés időtartamára nem minősül adóalanynak, ezért nem bocsáthat ki számlát, illetve forgalmi adó levonására jogosító bizonylatot. A felfüggesztett adószám törlésre kerülhet, ha az adózó nem állítja helyre a törvényes működési feltételeket. A felfüggesztés tényéről, annak megszüntetéséről, vagy a törlésről az Adóhivatal a Cégbíróságot, a Körzetközponti Jegyzőt és egyéb szerveket értesíti, a cégtörvény hatálya alá tartozó esetben a Cégbíróság az értesítés alapján a felfüggesztés, vagy törlés tényét a cégjegyzékbe bejegyzi. 9. oldal, az összesen: 14-ból

10 Szigorúbb ellenőrzési és becslési szabályok szeptember 15-től ha az Adóhatóság ellenőrzési eljárásban becsléssel állapítja meg az adóalapot vagy költségvetési támogatás összegét, az adózó hitelt érdemlő iratokkal cáfolhatja a becslést, vagy más adózóval fennálló szerződéses kapcsolatra is hivatkozhat. Ilyen esetben ha a szerződéses partner bevallása, nála végzett korábbi vizsgálatok adatai nem támasztják alá az adózó állítását, az Adóhatóságnak haladéktalanul (általában ez egy-két napot jelent) meg kell kezdenie a szerződéses partner vizsgálatát is (kapcsolódó ellenőrzés). Ha a kapcsolódó vizsgálat eredménye sem támasztja alá az adózó állítását, őt az Adóhatóság a vizsgálat akadályoztatásáért 100 illetve 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja. Ez az új rendelkezés a szeptember 15-ét követő eljárásokban alkalmazható, mulasztási bírság csak december 31-e után indult eljárásokban szabható ki. A szeptember 15-ét követően bekövetkezett vagyongyarapodás főbb meghatározóit, a szerzés tényét, időpontját közokirattal, bankszámlakivonattal, értékpapírszámla-kivonattal, közhiteles nyilvántartás vagy saját bevallás adatával bizonyíthatja az adózó. Érdemben nem lehet majd korábbi - általában már elévült időszakban keletkezett jövedelemmel indokolni a vagyongyarapodás forrását Önellenőrzési pótlékmentes, automatikus részletfizetési kedvezménnyel járó adókülönbözet bevallási lehetőség augusztus 01-től hatályos átmeneti rendelkezés szerint, ha az adózó június 9-e előtt benyújtott bevallását december 31-ig önellenőrzéssel helyesbíti, mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. A feltárt adókülönbözet összegére - 50 ezer forint felett - a törvény külön kérelem nélkül, az adókülönbözet mértékétől függően, havi részletfizetési lehetőséget biztosít. Az önellenőrzéssel kapcsolatos befizetéseket elkülönített számlára kell teljesíteni, mely pontos adatairól az Adóhatóság a későbbiekben közleményt ad ki. E lehetőség alapján a még el nem évült időszakok bármilyen adófizetési kötelezettsége bírság- és pótlékmentesen helyesbíthető, ráadásul az 5 millió forintot meghaladó adó megfizetésére 5 év alatt, egyenlő részletekben kerülhet sor! (pl. 10millió Ft pótlólagos bevallása esetén havi ,-Ft-ot kell fizetni 60 hónapig.) Képviselő, könyvvizsgáló bejelentése A Cégbíróságnak 2006.szeptember 15-ét követően a társaságok vagy egyéni vállalkozók képviseletét vagy könyvvizsgálatát ellátó személy jogviszonya kezdetét és záró időpontját is közölnie kell az Adóhatósággal. A fenti körben nem tartozó adózók az adatokat közvetlenül az adóhatósághoz kötelesek bejelenteni Adószám-kiadás, késedelmes bejelentkezés szeptember 15-től hatályos szabályozás szerint az adószám kiadásának időpontja a kérelem előterjesztésének napja. Ha ez késve történik, akkor adószám híján az adózó nem élhet adó-visszaigénylési joggal. Az adószám nélküli időszakra végérvényesen elesik ettől a lehetőségtől, viszont a fizetendő adót erre az időszakra is köteles bevallani és megfizetni. Az egyablakos rendszeren kívüli adózók, ha késve jelentkeznek adószámért, a tevékenységük megkezdésének tényleges időpontját is kötelesek bejelenteni, mivel a fizetendő adót ettől az időponttól nekik is be kell vallaniuk és meg kell fizetniük. 10. oldal, az összesen: 14-ból

11 Bevallási gyakoriság módosítása Az adóév első napján érvényes adatokból az Adóhatóság által megállapított bevallási gyakoriságot ezentúl a korábbi időszakokra benyújtott önellenőrzések hatása nem módosítja Általános forgalmi adó változásai %-os kulcs 20%-ra emelkedik Minden - korábban 15%-os kulcs alá tartozó - termék és szolgáltatás után szeptember 1- től már 20% mértékű forgalmi adót kell fizetni. A fordulónapot megelőzően teljesített előleg még 15%-os adót tartalmazhat, de a végszámlában a meg nem fizetett részre már 20%-os adót kell felszámítani. (Így tehát az előlegként, vagy részteljesítésként szeptember 1-jét megelőzően leszámlázott összeg után nem kell az adókülönbözetet megfizetni!) Az adóemelés az alapvető élelmiszereket, ásványvizeket, állatgyógyászati gyógyszereket, különböző orvosi berendezéseket, továbbá a mezőgazdasági, szállodai, állategészségügyi ellátási, személyszállítási, fürdő, sportrendezvényi, művészeti, múzeumi szolgáltatásokat érinti, tehát az élet minden területén áremelkedést jelent a magánfogyasztás körében. A pénztárgépeket 2006 november 30-áig át kell állítani, mivel ki kell iktatni a 15%-os adókulcsú regisztert! A bolti különleges adózást választott adóalanyoknak augusztus 31-ével le kell zárniuk a göngyölített adóelszámolásukat. Itt jegyezzük meg, hogy a kedvezményes adókulcs megmaradt, az adott termékek adója változatlanul 5% (gyógyszer, könyv, napilap..). Az ilyen terméket (is) árusító kereskedő továbbra élhet a különleges adózás módszerével, de a nem 5%-os kulcsú árukészletet 20%-os mértékű adóval terhelt nyitó készlettel kell kezelnie Telefonszolgáltatást terhelő Áfa levonási tilalma 30%-ra csökken Az Uniós irányelvekkel összhangban megszűnik az 50%-os mértékű adólevonási tilalom, és csak a 30%-os mértékű adólevonási tilalom él tovább. (Persze más oldalról ennél magasabb összegű lesz az állami bevétel, mivel a telefon magáncélú használata, mint természetbeni juttatás után a már jelzett adókat és járulékokat kell megfizetni!) Harmadik országból érkező termékimport Áfa-mentességi szabályai szigorodnak Szigorodnak az adómentes import szabályai is. Főszabályként adóbiztosítékot kell adni, a behozott terméket a szabad forgalomba helyezésétől számított 30 napon belül igazoltan másik tagországba el kell fuvarozni, a vámkezelés kérésekor nyilatkozni kell a várható továbbszállítás adatairól, meg kell adni a belföldi közösségi adószámot. Ha ilyen ügyletet szeretnének lebonyolítani, kérjük, hogy előzetesen munkatársainkkal egyeztessék az adójogi következményeket és előfeltételeket! Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás köre kibővül szeptember 1-jétől a földgáz- és villamosenergia-termék értékesítése és szolgáltatása folyamatos szolgáltatásnak minősül, így ettől az időponttól a forgalmi adó fizetése és levonhatósága a fizetési határidőhöz igazodik. A számlákon a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. 11. oldal, az összesen: 14-ból

12 2.9. Melléklet a január 1-jétől bekövetkező változásokról 1 Személyi jövedelemadó változások január 1-től Az adókulcsok (18% és 36%) nem változnak, de az alsó kulcs sávhatára Ftra nő. A minimálbér várhatóan Ft lesz, azonban az alap és kiegészítő adójóváírás szabályozása nem változott, így a Ft feletti rész után a minimálbérből is adózni kell majd. Megszűnő adókedvezmények: szellemi tevékenység, felnőttképzés, számítógépbeszerzés, lakáshitel-törlesztés. A megmaradó adókedvezmények teljes, maximum összesen Ft összegű igénybe-vételének felső jövedelemhatára Ft-ról Ft-ra csökken. A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság: az összevont adóalapba bele kell számítani, és a rá eső adó le kell vonni. A munkáltató adómentesen a minimálbér 50%-ig fizethet kölcsönös nyugdíjpénztárba, és 20%-ig önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba. Ingó- és ingatlanértékesítésnél a bevétel csökkenthető az értéknövelő beruházás összegével. Üdülési csekket csak munkáltató adhat adómentesen. Csekély értékű ajándékot csak munkáltató vagy szakszervezet adhat. Az adóköteles béren kívüli juttatások adómértéke 54% (44% helyett). Egyéni vállalkozó elvárt jövedelme: az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2%-a az adóalap, ha a számított adóalap ennél kisebb lenne. E vetítési alap után meg kell fizetni a 16%-os mértékű adót. 2 Magánszemély különadója január 1-től A magánszemély adózó a nyugdíjjárulék-alap felső határát (ami 2006-ban Ft) meghaladó összevonandó jövedelme után 4% különadót köteles fizetni. A különadóra előleget kell megállapítani és fizetni. (gyakorlatilag az SZJA adótábla felső kulcsa 40%-ra emelkedik) 3 Hitelintézeti járadék január 1-től 5% járadék fizetendő a bank által kihelyezett, államilag támogatott hiteleire befolyt kamatbevétel után. Negyedévente előleget kell fizetni. 4 Házipénztáradó január 1-től Alanya a Társasági adó alanyainak többsége, alapja a napi átlagos készpénz-záróegyenleg és az elismert készpénzkészlet pozitív különbözete. Az adó mértéke az adóalap 20%-a. o (Napi átlagos készpénz-záróegyenleg: azon napok záróegyenlegeinek összege, amelyeken a pénztárban forgalom volt, elosztva ugyanezen napok számával.) o (Elismert készpénzkészlet: az összes bevétel 0,8%-a, de legalább Ft.) 12. oldal, az összesen: 14-ból

13 5. Társasági adó változások január 1-jétől Elvárt jövedelem után minimum adót kell fizetni! A minimumadó alapja az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétel 2%-a. Ha ez nagyobb, mint az egyébként kiszámított adóalap, ez után kell adózni. Az adóelőleget legalább erre az elvárt adóra kell megfizetni. (Példa: 10millió Ft korrigált bevételnél az adóalap ,-Ft, a fizetendő adó ,-Ft!) Bejelentett részesedés: ha a vállalkozás bejelenti az APEH felé, hogy a jegyzett tőke 30%-át elérő részesedést szerzett valamely társaságban, és ezt a részesedést legalább 2 év birtoklás után eladja, a képződött árfolyam-nyereséggel csökkenthető a társasági adó-alap, így adómentesen realizálható az értékesítés nyeresége. A térítés nélkül juttatott áruminta értékével nem kell adóalapot növelni. Nem vállalkozási célú költség, ha az anyavállalat tőkeemeléssel állítja helyre a leányvállalat saját tőkéjének arányát, majd az így szerzett részesedésére értékvesztést számol el. Új vállalkozási forma: nonprofit gazdasági társaság. Beruházási adókedvezmény abban az évben érvényesíthető, amelyben az éves állományi létszám 500 fővel meghaladja a beruházást megelőző adóévit. A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye korlátozva vehető igénybe. 6 Egészségügyi hozzájárulás változása január 1-jétől Az egyén által fizetendő százalékos EHO mértéke 14% (4% helyett), megfizetésének felső határa pedig Ft ( Ft helyett). 7 Társadalombiztosítás változásai január 1-jétől A magánszemély, az egyéni vállalkozó (EVA szerint adózóé is) egyéni egészségbiztosítási járuléka 7%. A minimum-járulékalap Ft-ra nő (a 2007-es minimálbér duplája). A foglalkoztatót terhelő 29% TB járulék mértéke nem, csak összetétele változik (8% egészség, 21% nyugdíj). A nem biztosított 16% egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozónak havonta kell bevallania járulékát. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka 16%-ra nő A mezőgazdasági őstermelő is biztosított lesz: o Ha a megelőző évben e tevékenységből származó bevétele a Ft-ot nem haladja meg, őstermelői bevételének 20%-a után 8,5% nyugdíj-, valamint 5% egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. o Ha a megelőző évben e tevékenységből származó bevétele meghaladja a Ft-ot, a minimálbér után köteles 8,5% egyéni nyugdíj-, 7% egyéni egészségbiztosítási, valamint 29% TB járulékot fizetni (összesen 44,5%). Az egyházi személy után 4% egyéni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Szolgálati idő vagy nyugdíjalap szerzése céljából 29,5% járulék fizetendő. 8 Magánnyugdíj pénztári szabályok változásai január 1-jétől 2007-től díjhátralékkal is át lehet lépni más pénztárba. A pénztártag több befektetési portfolió közül választhat. A tagdíjat az APEH részére kell bevallani és megfizetni. 13. oldal, az összesen: 14-ból

14 9 Az adózás rendjének változásai január 1-jétől Foglalkoztatói bejelentés a biztosítottakról: az OEP helyett az APEH felé kell megtenni. Az APEH honlapján közzéteszi az EVA-alanyok adatait is. Az APEH feladatkörébe kerül az illeték és a szerencsejáték. Átalakul az APEH szervezete: megyei helyett regionális igazgatóságok. Központosított ellenőrzés: államhatáro(ko)n, vagy régiókon átnyúló ellenőrzés az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által. Mulasztási bírság, ha a terméket értékesítő az árusítás helyén nem tudja (legalább számla-másolattal) igazolni az áru eredetét. 14. oldal, az összesen: 14-ból