Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

Átírás

1 Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP azonosító számú projekt keretein belül megvalósult A nemzeti mobilfizetési rendszer működését megalapozó jogszabályok hatásainak vizsgálata (figyelemmel a piaci összefüggésekre, az igénybe vevők körére, a működés várható hatásaira valamint a jövőbeni közszolgáltatások mobil értékesítésére) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkárság Infokommunikációs Szervezési Főosztály május

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló Bevezetés A hatásvizsgálat céljának, és vizsgált intervallumok meghatározása A hatásvizsgálat módszertana Összefoglalás A nemzeti mobilfizetési rendszer bemutatása, a jelenlegi helyzet ismertetése A közszolgáltatások esetében alkalmazott jelenlegi jellemző mobilfizetési megoldások áttekintése A nemzeti mobilfizetési rendszer általános bemutatása a jogszabályok alapján Értékesítési modell a nemzeti mobilfizetési rendszerben A nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósításának jelenlegi helyzete A vizsgált időszakban jelentkező hatások (áttekintés) A vizsgált időszakban jelentkező hatások parkolási adatbázis hiánya A parkolási adatbázis hiányával összefüggő problémák, az önkormányzati parkolási felmérés elkészítésének indokai Az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról szóló felmérés elkészítése A beérkezett kérdőívek elemzése A felmérés során vizsgált egyéb hatások Ellenőrzés hatékonysága Parkolási idő hossza Mozgáskorlátozottak várakozási engedélyeivel összefüggő visszaélések visszaszorítása Használat, illetve szolgáltatás-arányos díjfizetés Kitekintés - a nemzeti mobilfizetési rendszer hosszú távú fejlesztési lehetőségeinek általános ismertetése A hatásvizsgálat során beazonosított problémákra adott javaslatok, következtetések, összegzés Az egységes parkolási adatbázis hiányára vonatkozó megoldási javaslat A hatásvizsgálat során feltárt egyéb problémákra tett javaslatok Melléklet: a felmérésben részt vevő önkormányzatok fontosabb parkolási közszolgáltatásokkal összefüggő adatai Melléklet Minta kérdőív ÁROP

3 1. Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum az ÁROP Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése elnevezésű projekt keretében a Nemzeti mobilfizetési rendszer működését megalapozó jogszabályokhoz szükséges hatásvizsgálat elkészítése, figyelemmel a piaci összefüggésekre, az igénybe vevők körére, a működés várható hatásaira valamint a jövőbeni közszolgáltatások mobil értékesítésére tárgyú feladathoz kapcsolódik. Ez a dokumentum utólagos hatásvizsgálat, amely a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályoknak a kihirdetésük óta eltelt időszak (2011. december április) során kifejtett hatásait vizsgálja, kiemelten elemezve a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósítása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatokat. Ezen belül a vizsgálat első sorban az önkormányzati parkolási közszolgáltatások nemzeti mobilfizetési rendszerbe történő integrációjával kapcsolatos jogalkalmazási problémákat tárja fel. A hatásvizsgálatnak közvetlenül nem célja ugyan jogalkotás vagy felsővezetői döntés kezdeményezése, a hatásvizsgálat készítői azonban a feltárt problémákra olyan javaslatokat tesznek, amelyek alkalmasak későbbi felsővezetői döntések, vagy jogalkotást megelőző hatásvizsgálatok megalapozására. A hatásvizsgálat lényegi részét képezi egy, az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokra vonatkozó felmérés, amelynek révén a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósításához közvetlenül szükséges adatokon túl a rendszer későbbi működése szempontjából is hasznos következtetések levonására alkalmas adatok gyűltek össze. Emellett a hatásvizsgálat nagymértékben épít a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. jogalkalmazási tapasztalataira. A hatásvizsgálat legfőbb megállapítása, hogy a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok végrehajtását nehezíti az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokra vonatkozó nyilvános adatok közzétételének törvényi kötelezettség ellenére történő rendszeres elmulasztása. Ez érdemi hátráltató tényezőként jelentkezik az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvételben, a nemzeti mobilfizetési rendszer megfelelő előkészítésében és tervezésében, valamint annak határidőre történő elindításában. A hatásvizsgálat ezért jogszabályi kötelezettségként előírt rendszeres adatszolgáltatáson alapuló egységes, elektronikus parkolási adatbázis elkészítésére tesz javaslatot. A felmérés során gyűjtött adatokból levont következtetések alapján a hatásvizsgálat emellett javaslatot tesz a parkolási közszolgáltatások általános szabályozását érintő olyan módosításokra, amelyek nemzeti mobilfizetési rendszer működését és eredményességét közvetetten befolyásolhatják. A dokumentum ezen túlmenően felvázolja a nemzeti mobilfizetési rendszer középtávú fejlesztési lehetőségeit. ÁROP

4 2. Bevezetés 2.1. A hatásvizsgálat céljának, és vizsgált intervallumok meghatározása A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló évi CC. törvényt (a továbbiakban: Nmftv.) december 23-án fogadta el az Országgyűlés, a kihirdetés dátuma december 30 (MK 2011, 164. szám, o.). Az Nmftv. célja a közszolgáltatások tekintetében alkalmazott mobilfizetéssel történő fizetés egyszerűsítése, az egyes mobilfizetéssel is értékesített közszolgáltatások tekintetében egységes mobilfizetési rendszer kialakítása annak érdekében, hogy az érintett közszolgáltatásokhoz mobilfizetés útján országos szinten egységesen, azonos feltételekkel és jogszabályban meghatározott áron lehessen bárkinek hozzáférni. Az Nmftv. ezzel egységes keretek közé tereli a különösen a parkolási közszolgáltatások tekintetében jelenleg széttagolt, eltérő feltételek szerint hozzáférhető, és az értékesítési csatornára jellemző többletdíjak tekintetében is nagy szórást mutató mobilértékesítési piacot a közszolgáltatások terén. Az Nmftv. főbb rendelkezései április-május során lépnek hatályba, a parkolási közszolgáltatások tekintetében szeptember 30-tól kötelező igénybe venni az Nmftv. szerinti nemzeti mobilfizetési szervezet szolgáltatásait. Jelen hatásvizsgálat elkészültekor az Nmftv. rendelkezéseinek egy része még nem hatályos, a nemzeti mobilfizetési rendszer működése sem kezdődött még meg teljes mértékben. Ettől függetlenül mégis beszélhetünk a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó jogszabályoknak az eddig kifejtett hatásairól, az Nmftv. és a végrehajtására kiadott 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján ugyanis közel másfél éve zajlik a nemzeti mobilfizetési rendszer kiépítése, a nemzeti mobilfizetési szervezet kialakítása, illetve a piacon már meglévő, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilfizetési szolgáltatások integrációjának előkészítése. Ezen időszak alatt számos olyan, az Nmftv. és a végrehajtási jogszabályok előkészítésekor előre nem látott, és a rendszer működését rövid, illetve középtávon is befolyásolni képes probléma jelentkezett a jogszabályok végrehajtása során, amely indokolttá, és egyes esetekben kifejezetten szükségessé tette az elfogadott jogszabályi környezet utólagos vizsgálatát, a végrehajtás jelenlegi stádiumában tapasztalt problémák feltérképezését, és az azokra adandó megoldási javaslatok megfogalmazását. Mindezeken túl ahogy az közismert az Nmftv. alapjául szolgáló T/5114. sz. törvényjavaslatot nem a Kormány készítette elő, azt egyéni képviselői indítványra fogadta el az Országgyűlés, az önálló indítványban törvényjavaslatot előterjesztő országgyűlési képviselőket pedig nem kötik az előzetes hatásvizsgálat elkészítésére vonatkozó részletes kormány- illetve miniszteri rendeleti szintű szabályok. Az Nmftv. előkészítésekor így annak egyéni képviselői indítvány jellegére tekintettel nem történt meg annak előzetes hatásvizsgálata, ezért számos, az előkészítés során azóta tapasztalt, és fent is említett jogalkalmazási probléma előzetes vizsgálatára az előkészítés során nem kerülhetett sor. Az utólagos hatásvizsgálat elkészítését tehát e tényezők is szükségessé teszik. Jelen hatásvizsgálat ezért olyan utólagos hatásvizsgálat, amely a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó jogszabályok első sorban az Nmftv. kihirdetése óta eltelt, decemberétől áprilisáig tartó időszak során kifejtett hatásait vizsgálja, azaz összefoglalja a jogalkalmazási tapasztalatokat, bemutatva az eddigiek során felmerült jogalkalmazási problémákat, és az arra javasolt megoldásokat, válaszokat. A hatásvizsgálat tárgya elsősorban a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok utólagos hatásainak ÁROP

5 vizsgálata, azonban ennek során nem lehet eltekinteni a nemzeti mobilfizetési rendszerhez csatlakozó közszolgáltatásokkal összefüggő gyakorlat és szabályozás egyes eleminek vizsgálatától sem, ugyanis a nemzeti mobilfizetési rendszerbe való integrálhatóság és a rendszer jövőbeni működése szempontjából a közszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás, illetve annak gyakorlata szintén meghatározó jelentőségű. Mindemellett a hatásvizsgálat kitér a jelenlegi, gyakorlatban megvalósuló helyzet bemutatására, a rendszer rövidtávú (a rendszer éles működésétől számított kb. 2 év) fejlesztési és továbblépési irányaira is. Az utólagos hatásvizsgálat célja tehát kettős, feltárja az egységes mobil fizetés bevezetésével kapcsolatos alapvető jelentőségűnek mutatkozó problémákat, amelyekre lehetőség szerint megoldásai javaslatot is felvet. Ezek célja elsősorban az, hogy a rendszer zökkenőmentesen, és a lehető legnagyobb lefedettséggel legyen képes elindulni a jogszabályokban megállapított határidőben -, másodsorban a megvalósítás során eddig tapasztalt problémák vizsgálatával olyan középtávú javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a rendszer későbbi működését, fejlesztését segíthetik elő, illetve alapot szolgáltathatnak későbbi jogszabály-módosításokhoz, vagy azok megfontolásához. Jelen hatásvizsgálatnak ugyan nem célja közvetlenül jogalkotás kezdeményezése, a készítőik szándéka szerint azonban a következőkben felvázolt probléma- és megoldástérkép alapul szolgálhat mind a nemzeti mobilfizetésre, mind az ahhoz kapcsolódó közszolgáltatásokra vonatkozó jövőbeni jogalkotásra. Jelen hatásvizsgálat az Államreform operatív program keretében, a Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése című ÁROP kódjelű pályázat keretében készült. A pályázati felhívás A1. pontjában foglalt feltételek alapján a hatásvizsgálat az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 6. - a szerinti olyan utólagos hatásvizsgálatnak minősül, amely a KIM rendelet 6. -a (3) bekezdésére (különösen annak c) pontjára) tekintettel az a KIM rendelet szerinti hatásvizsgálati laptól eltérően is elkészíthető A hatásvizsgálat módszertana Az Nmftv. által érintett célcsoport elsősorban az önkormányzatok, mint parkolási közszolgáltatást működtetők, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (a továbbiakban: NEMOFI Zrt.), Budapest Főváros vonatkozásában a BKK, valamint nem utolsó sorban a parkolási szolgáltatást igénybevevők (lakosság), és a közvetítő szolgáltatók (elektronikus hírközlési szolgáltatók, mobilfizetési piaci szolgáltatók, pl. Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató Zrt). A fent leírtak szerint azonban jelen dokumentum célja a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályoknak a tulajdonképpeni végrehajtásra való felkészülési időszaka során kifejtett hatásainak vizsgálata, erre tekintettel jelen dokumentum a végrehajtásban és felkészülésben kulcsszerepet játszó nemzeti mobilfizetési szervezet, a NEMOFI Zrt. szempontjából vizsgálja azokat a direkt és esetlegesen felmerülő indirekt hatásokat, amelyek befolyásolják a rendszer kiépítését, működési modelljét. A mobilfizetési rendszer kiépítéséhez természetszerűleg kapcsolódnak olyan hatások, amelyek kihatnak a szabályozás többi szereplőjére is, illetve újabb szereplők érintettsége is felmerül (pl. ellenőrzés, mozgás korlátozottak), melyeket kizárólag a NEMOFI Zrt. szemszögéből elemez a hatásvizsgálat. Ahogy azt a későbbiekben jelen dokumentum kifejti, a hatásvizsgálat elkészítésének elsődleges okát a közszolgáltatási parkolási szolgáltatásokra vonatkozó egységes adatbázis hiánya, és az ennek eredményeképpen jelentkező megvalósítási nehézségek okozták. A hatásvizsgálat gerincét ezért az ennek felmérését szolgáló, a parkolási közszolgáltatásokra ÁROP

6 vonatkozó kérdőíves felmérés adja. A hatásvizsgálat viszonyítási pontját és adatait a parkolási közszolgáltatók által megadott áprilisi adatok képezik (a felmérés során megszerzett egyes információk pl. bevételi adatok a 2012-es évre vonatkoznak). A hatásvizsgálat az ezek alapján megállapítható trendekre, összefüggésekre, a levezethető problémákra (hatásokra) fókuszál, amelyek számításba vétele, ill. kiküszöbölése elengedhetetlen a mobil fizetési rendszer célja szerinti működéséhez. Mindemellett a hatásvizsgálat előrejelzést is tartalmaz a tekintetben, hogy a parkolási közszolgáltatás feltárt tényezőinek szükséges módosítása hogyan hathat a nemzeti mobilfizetési rendszer sikerességére Összefoglalás Mindezeket figyelembe véve a jelen dokumentum felépítése a következő. A bevezetést követően a dokumentum röviden ismerteti az Nmftv. alapján a nemzeti mobilfizetési rendszer fontosabb céljait, és paramétereit. Ezt követően a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósításának jelenlegi stádiumát mutatja be, kitérve az eddig megvalósult és a közeljövőben megvalósítandó elemekre. A jelenlegi státusz bemutatása után a dokumentum felvázolja a hatásvizsgálat tulajdonképpeni tárgyát, a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása során feltárt problémákat, ezen belül elsődlegesen a parkolási közszolgáltatásokkal összefüggő tapasztalatokra tér ki, elsődleges végrehajtási problémaként megjelölve a parkolási közszolgáltatások eltérő gyakorlatából és az információhiányból fakadó nehézségeket, és ehhez kapcsolódóan egy egységes közszolgálati parkolási adatbázis hiányát. A következő tartalmi egység az egységes parkolási adatbázis hiányából fakadó problémákat vizsgálja részletesen. A jelen hatásvizsgálat keretei között a tapasztaltak igazolására és az arra adandó lehetséges megoldások feltárására kérdőíves felmérés készült az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról, ennek mint a hatásvizsgálat tulajdonképpeni gerincét képező felmérésnek az eredményeit is ez a rész mutatja be. Ezt követően a felmérés során feltárt, a nemzeti mobilfizetési rendszer jövőbeli működését közvetlenül és közvetve befolyásoló problémákat mutatja be a dokumentum. Végezetül a hatásvizsgálatban feltárt problémákból levont következtetéseket, és az azokra adott megoldási javaslatokat, illetve a nemzeti mobilfizetési rendszer középtávú fejlesztési lehetőségeit ismerteti a hatásvizsgálat. A hatásvizsgálat eredményeit, a szabályozás közvetlen és közvetett, valamint pozitív és negatív hatásait a következő összegző táblázat rögzíti. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy vizsgált szabályozási elemek, és az elemzett hatások jellegére tekintettel jelen hatásvizsgálat során nem merültek fel részleteiben elemezhető számszerűsíthető előnyök és hátrányok, ezeket ugyanis csak a vizsgált szabályozási elemek későbbi végrehajtási szakaszában, a nemzeti mobilfizetési rendszer legalább fél éves éles működését követően lehetséges érdemben elemezni. ÁROP

7 Vizsgált hatások Szabályozási elem Nemzeti mobilfizetési rendszer szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése, a releváns közszolgáltatások integrációja A nemzeti mobilfizetési rendszer működését közvetetten érintő egyéb jogszabályok (Kktv, KRESZ, elsősorban a parkolási közszolgáltatások tekintetében) Közvetlen hatások Közvetett hatások Pozitív Negatív Pozitív Negatív A parkolási A közvetlen közszolgáltatások negatív hatások integrációja következtében vonatkozásában késedelmet az szenvedhet a önkormányzatok mobilfizetési nyilvános rendszer teljes adatainak kiépítése hiányossága okán a Korm. rendelet 29. (1) a) miatti végrehajtási nehézség - A jogszabályban előírt állami tulajdonú szervezet (NEMOFI Zrt.) megalakult, a rendszer működéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése ütemezés szerint folyamatos - A vizsgálat során nyert adatok alapján a mobilfizetésben jelentős növekedési potenciál rejlik A mozgássérült parkolóhelyek jogszabályban előírt arányára vonatkozó mulasztás - Az e hatások vizsgálata érdekében végzett felmérés eredményeképpen a parkolási ágazatra vonatkozó, lényeges adatok állnak rendelkezésre - A naprakész ügyféloldali fejlesztésekkel a mobilfizetés további elterjedése és igénybevétele hatékonyan növelhető Egyéb tényezők (pl. ellenőrzés hatékonyságának hiányosságai, bérletek alkalmazása) negatív hatást gyakorolnak a parkolási közszolgáltatások eredményességére (mind a pénzügyi, mind a közcélok tekintetében) ÁROP

8 3. A nemzeti mobilfizetési rendszer bemutatása, a jelenlegi helyzet ismertetése 3.1. A közszolgáltatások esetében alkalmazott jelenlegi jellemző mobilfizetési megoldások áttekintése. Magyarországon jelenleg a parkolási közszolgáltatások esetében beszélhetünk széleskörű mobilfizetési gyakorlatról. A mobilparkolás tehát az egyik legnépszerűbb mobilfizetéssel elérhető szolgáltatás, a piacon jelenleg meghatározó szerepet betöltő Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME Zrt.) rendszerén átlagban napi mobilparkolás tranzakció fut keresztül. Ebben a fejezetben ezért a mobilparkolásra vonatkozó főbb jellemzőket tekintjük át. Az önkormányzatokat a közúti közlekedésről szóló évi I törvény (a továbbiakba: Kktv.) jogosítja fel arra, hogy helyi közutakon vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen díj és pótdíj szedését rendelje el. Az egyes önkormányzatok helyi rendeletben határozzák meg a parkolás településükön történő igénybevételének módját. Az önkormányzatok a parkolási közszolgáltatás tényleges nyújtását, a díjak beszedését jellemzően a tulajdonukban álló gazdasági társaságoknak szervezik ki, az ügyfelek közvetlenül ezekkel állnak kapcsolatban. Az önkormányzatok a törvényi szintű szabályozással összhangban helyi rendeletben állapítják meg a várakozási díjakat, és a mulasztás esetén alkalmazandó szankciókat, a térítésmentes várakozás lehetőségét és feltételeit is, illetve többek között a mobilfizetés lehetőségét is. Jelenleg a fővárosi közterületi parkolók egy igen jelentős részében mobilfizetés útján is lehetséges parkolás díjak megfizetése, a vidéki várakozóhelyeken azonban már sokkal kevésbé jellemző a mobilfizetés elterjedése, jellemzően a megyei jogú városokban érhető el. A rendszer előnye az egyszerűség és a percalapú fizetés. A parkolás egyetlen telefonhívással vagy egy rövid üzenet küldésével elindítható, illetve leállítható. A NEMOFI Zrt. tájékoztatása szerint a jelenleg is mobilfizetést alkalmazó parkolási közszolgáltatók mellett további legalább 18 település is a mobilfizetés bevezetését tervezi a parkolási közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Jelenleg mobilparkolni többféle módon is lehet. Az EME Zrt. szolgáltatásait bármilyen mobilszolgáltató hálózatán keresztül, számkijelzés beállításával, illetve sikeres regisztráció és egyenlegfeltöltés után lehet igénybe venni. Ebben az esetben csak az előre regisztrált ügyfelek vehetik igénybe a parkolási szolgáltatást. Lényege, hogy egy meghatározott számra történő telefonhívást vagy SMS küldést követően egy az EME Zrt-nél vezetett és előre feltöltött pénzügyi egyenlegből történik a parkolás fizetése. A szolgáltatást kizárólag a szerződésben rögzített telefonszámokról és rendszámokra lehet igénybe venni. SMS segítségével (kulcsszó megküldésével) lehetőség van határozott és határozatlan idejű parkolásra is. Amennyiben az ügyfél előre tudja a parkoló igénybevételének pontos időintervallumát, úgy az sms-ben előre meghatározhatja azt. Amennyiben még nem ismert számára ez az időpont, a parkolást határozatlan időre indíthatja el. ÁROP

9 A mobilparkolás előzetes regisztráció és egyenlegfeltöltés nélkül is elérhető, ez ún. ad hoc parkolási mód. Ebben az esetben az ügyfél szintén SMS elküldésével vagy egy telefonhívással vásárol parkolójegyet, amelyet az ügyfél mobilszolgáltatóján keresztül egy egyedi mobilfizetési rendszer teljesít (a szolgáltatás ellenértékét az ügyfél mobilszámla kerete terhére számolja el a mobilszolgáltató a közszolgáltató felé). A mobilfizetést támogató háttérrendszerek korántsem mondhatóak egységesnek, a piacon több szolgáltató is működik, a közszolgáltatók pedig az ezen szolgáltatókkal kötött egyedi szerződésekkel biztosítják a mobilfizetés lehetőségét. A szolgáltatók szolgáltatástípusonként eltérő árréseket alkalmaznak, valamint eltérő nagyságú továbbértékesítési, előfizetési, illetve kényelmi díjat számolnak fel. A mobilparkolás során fizetett költségek általában a következő tételekből állnak parkolási közszolgáltatás díján felül: tranzakciós díj (kényelmi díj) és a hálózaton belüli SMS vagy hívás díja (azaz a kommunikációs hálózat költségei), továbbá előfordul előfizetési vagy regisztrációs díj is. A mobilfizetés útján megfizetett parkolási díj mértékét első sorban értelemszerűen a helyi tarifának megfelelő parkolási díj határozza meg. Az erre ráépülő tranzakciós díj szolgáltató és szolgáltatás-típus függő; az ad- hoc parkolás esetében általában a mobilparkolás-szolgáltató 75 forint kényelmi díjat számol fel, van olyan azonban, amely kényelmi díj nélkül nyújtja ügyfelei számára ezt a szolgáltatást, ezzel szemben ugyanakkor előfizetési díjat számít fel a szolgáltatás igénybevételéért. A hálózaton belüli SMS vagy hívás díja az ügyfelek tarifacsomagja szerint különböző. Az előre feltöltött pénzügyi egyenleg esetében a parkolás elszámolása a keret terhére történik. A keretet automatikus átutalással (keret meghatározott összeg alá csökkenésekor beszedési megbízással) vagy az ügyfél általi bankkártya feltöltéssel, átutalással, készpénzzel vagy csekkes befizetéssel lehet feltölteni. A szolgáltatás igénybevételekor az ügyfél SMS-ben kap tájékoztatást arról, ha az általa megadott adatok hibásak vagy értelmezhetetlenek, vagy nem megfelelő szolgáltatási számra küldi az üzenetet, valamint a szolgáltatás igénybevételére nem jogosult, vagy nem elegendő az egyenlege, továbbá esetlegesen a szolgáltatással összefüggő egyéb információról. Ezen tájékoztatással járó kommunikációs díj szintén az ügyfelet terheli. Az ad hoc mobilparkolási mód esetén a parkolási zónában meghatározott, a parkolási időtartamra, de általában legfeljebb 4 órányi időtartamra vonatkozó összeg ideiglenesen elkülönítésre/zárolásra kerül kártyás előfizetések esetén az univerzális egyenlegben, számlás előfizetések esetében a mobilvásárlási hitelkeretben és/vagy univerzális egyenlegben. A zárolt összegből az esetlegesen fennmaradó rész a parkolás lezárásáról szóló SMS után automatikusan feloldásra kerül. Ha az elkülönített/zárolt összeg felhasználásra került, a parkolás automatikusan lezárul A nemzeti mobilfizetési rendszer általános bemutatása a jogszabályok alapján A magyar Országgyűlés decemberében fogadta el az Nmftv-t. A törvény fő célja, hogy egységes állami platformot hozzon létre az egyes közszolgáltatások (tehát alapvetően nem profit orientált szolgáltatások) mobil fizetési rendszeren keresztül történő hazai értékesítéséhez. A mobil fizetési rendszer törvényi fogalma alapján az egységesítés a szó szerinti mobiltelefonos fizetésen túlmenően magában foglal minden olyan rendszert, ahol a szolgáltatás igénybevételének lehetősége helyhez nem kötött módon, távközlési vagy digitális ÁROP

10 eszköz, vagy más információtechnológiai eszköz segítségével elektronikus értékesítő rendszer útján is elérhető. A törvény alapján első sorban egyelőre a közlekedési közszolgáltatások, azaz parkolási közszolgáltatás, útdíj illetve használati díjak beszedése, valamint közszolgáltatásként nyújtott helyi és helyközi közúti, vízi és vasúti személyszállítási szolgáltatások tekintetében teszi kötelezővé a szolgáltatás értékesítését a nemzeti mobil fizetési rendszer útján szeptember 30-ától a parkolási díjak és az úthasználati díjak mobil fizetésére kizárólag a nemzeti mobil fizetési rendszer útján lesz lehetőség, a rendszernek akkortól kell működnie. A Kormány a nemzeti mobil fizetési szervezetként a kizárólagos állami tulajdonú NEMOFI Zrt.-t jelölte ki. Az egységesítés indoka, hogy Magyarországon a mobil fizetés egy szigetszerűen működő (pl. az egyik legnagyobb szolgáltatónak tekinthető EME Zrt. a mobilparkolásban érintett kb. 50 település közül 21 városban van jelen), lassan fejlődő üzletág. Elmondható, hogy az egyes mobil fizetési szolgáltatások árai nagyon hasonlóan alakultak a különböző szolgáltatóknál, amely nem szolgálja sem a versenyt, sem a fogyasztók érdekeit. Általánosságban a mobilszolgáltatók versenykorlátozó hozzáállását hivatott megtörni az Európai Bizottság átlátható ÁSZF és fokozatos roaming díjak csökkentését célzó intézkedései. A nemzeti mobil fizetési szervezet a díjak szabályozása mellett a mobil fizetési rendszerek és szolgáltatások tekintetében is egységességet teremt. A nemzeti mobil fizetési szervezet valamennyi ügyfél számára az ország teljes területén azonos feltételekkel biztosítja majd az érintett közszolgáltatások értékesítését a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetésével. Mindennek az alapja, hogy az érintett közszolgáltatások tekintetében a mobilfizetési rendszeren keresztüli értékesítés a NEMOFI Zrt. kizárólagos joga a törvény alapján. Az állam kizárólagos joga az említett közlekedési közszolgáltatásokon túl kiterjed még egyéb állami vagy önkormányzati szolgáltatásokra, azonban e szolgáltatások nyújtóinak a csatlakozás még nem kötelező. Mivel a nemzeti mobilfizetési rendszer kiépítése és működtetése kizárólagos állami feladat, a nemzeti fejlesztési miniszter a feladat ellátására a nemzeti mobil fizetési szervezettel közszolgáltatási szerződést köt. A szervezet bevételét a közszolgáltatások nyújtóitól kapott továbbértékesítési árrés, valamint az ügyfelektől kapott meghatározott mértékű- kényelmi díj adja. A nemzeti mobilfizetési rendszer használatakor fizetendő kényelmi díj szolgáltatástól függően Ft, amely azonban elmaradt a jelenlegi szolgáltatók által alkalmazott díjjaktól. A nemzeti mobilfizetési rendszer előnye a már meglévő szolgáltatásokhoz képest, hogy képes lesz a fizetésen kívül olyan további emeltszintű szolgáltatásokat is biztosítani, amely a rendszeren keresztül értékesített szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A nemzeti mobilfizetési szervezet tervezett szolgáltatásai: - a közszolgáltatások mobil továbbértékesítése; - igénybevett szolgáltatás időalapú mérése; - (hozzáférési jogosultságok) ellenőrzések támogatása, ill. az igénybevevőket megillető egyes kedvezmények menedzselésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtása a közszolgáltatóknak; - országosan egységes, nyilvános, díjmentesen hozzáférhető adatbázis a magyarországi közterületi parkolási rendszerekről; - egységes, minden ügyfél számára rendelkezésre álló felhasználói felület, amely a legelterjedtebb internetes böngésző programok bármelyikével elérhető. A felhasználói felületen minden ügyfél rendelkezik egy értesítési tárhellyel, ahová minden az ÁROP

11 ügyféllel történő nem tranzakció szintű üzenetváltás feltöltésre kerül, függetlenül attól, hogy milyen kommunikációs módot választott. A felhasználói felületen az ügyfelek a tranzakció szintű adatokat legalább 12 hónapig visszamenően lekérdezhetik; - egységes, könnyen kezelhető, rugalmas lekérdezéseket lehetővé tevő ügyfélszolgálati felület a parkolási közszolgáltatók részére. (Jelenleg a mobilfizetési szolgáltatók különböző architektúrájú, és erősen eltérő szolgáltatási színvonalú ügyfélszolgálati felületet biztosítanak a parkolási üzemeltetőknek.); - a rendszer minden felhasználó számára legalább magyar / német / angol nyelven hozzáférhető. A fentiekből látható, hogy a nemzeti mobil fizetési rendszer az alap tevékenységen túl (közszolgáltatások mobil értékesítése), további hasznos szolgáltatásokat nyújt majd nemcsak a szolgáltatásokat igénybe vevőknek, de a közszolgáltatóknak is. A nemzeti mobil fizetési rendszer alkalmazza majd a már bevált mobil fizetési módokat, azaz a szolgáltatásokat SMS-el, vagy a telefonhívással, valamint okostelefon használata esetén ingyenes mobilfizetési alkalmazás letöltésével lehet majd a mobilvásárlást intézni. A szolgáltatások bármilyen típusú és tudású mobiltelefonról elérhetőek lesznek. A rendszer emellett internetes felületről is elérhető lesz, amely az ügyfelek részére kényelmes ügyfélszolgálatot biztosít, az ügyfelek személyes oldalukon keresztül intézhetik ügyeiket, követhetik a vásárlásaikat, panaszaikat gyorsan kezelik. Az egységesítéssel létrejövő további kényelmi és emeltszintű szolgáltatások hozzájárulnak a rendszer méretéből fakadó méretgazdaságosság mellett a hatékony működtetéshez és fejlesztéshez. Az egységes rendszer bevezetése gyorsítja a mobil értékesítés bevezetését a személyszállítási szegmensbe is, ezáltal nemcsak az igénybe vevők elégedettsége növekszik, de a közpénzek hatékony felhasználásának ellenőrzése is jelentősen javulhat. A rövidtávú profilszélesítés érdekében 2012-ben miniszteri biztos segítette a nemzeti mobil fizetési rendszer és a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer fejlesztése közötti összhangot, amely teljes körűen átjárható jegy- és bérletvásárlási lehetőséget biztosít majd a közösségi közlekedésben. Elmondható tehát, hogy a nemzeti mobil fizetési szervezet tehát sokkal szélesebb körben látja majd el feladatát, mint a jelenlegi szolgáltatók, hiszen országos, és önkormányzati rendszereket is kell tudnia szolgálni. A NEMOFI Zrt. új ügyfélszolgálati csatornákat üzemel majd be, és egységes elvek mentén kezeli a pénzek elszámolását, az átláthatóbb működés érdekében. A NEMOFI Zrt. a jövőben olyan új szolgáltatásokat kíván bevezetni, melyek messze túllépnek az egyszerű behívásos, vagy SMS küldéses rendszeren. Az új mobil alkalmazások olyan összetett szolgáltatások igénybevételét is lehetővé fogják tenni, amelyek jelenlegi technológiákkal nem kezelhetők. Ezek a fejlesztések olyan további ügyfeleket fognak a rendszerbe csábítani, akik eddig nem voltak potenciális felhasználók (pl. mert nincs autójuk, amelyre a jelenlegi parkolási és autópálya matrica rendszerek épülnek). A NEMOFI Zrt. a partneri kapcsolatokat a külföldi mobilfizetési partnerekre is ki kívánja terjeszteni, amely révén az országban tartózkodó külföldiek, turisták számára is elérhetővé teszi a mobilfizetést, ezzel is növelve a rendszerbe kapcsolatható potenciális igénybevevők számát. ÁROP

12 3.3. Értékesítési modell a nemzeti mobilfizetési rendszerben Az Nmftv. alapján valamennyi parkolási üzemeltető és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. köteles szerződést kötni a NEMOFI Zrt.-vel. A nemzeti mobil fizetési rendszerben a NEMOFI Zrt. az ügyfél rendelkezése alapján megvásárolja a szolgáltatótól a közszolgáltatást, és azt továbbértékesíti az ügyfél számára. A szolgáltatás igénybevételére irányuló jogviszony a szolgáltató és az igénybevevő között jön létre. Ebbe a viszonyba kapcsolódhat bele a viszonteladó, aki a NEMOFI Zrt. által megvásárolt szolgáltatást üzletszerűen és a saját szerződési feltételei alkalmazásával értékesíti tovább az igénybevevőknek. Az ügyfelek tehát a már megszokott módon a mobilvásárlási piac eddigi szereplőin keresztül is igénybe vehetik a mobilfizetési szolgáltatásokat, de lehetőségük lesz közvetlenül is szerződést kötni a NEMOFI Zrt.-vel. Ilyen viszonteladók lehetnek a már piacon lévő magánszereplők, mobilszolgáltatók, EME Zrt, amelyek továbbműködés esetén továbbértékesítési díjat fizetnek a nemzeti mobil fizetési szervezetnek. A cél az, hogy további szereplők is bevonásra kerüljenek az értékesítési rendszerbe (pl. bankok). A rendszer előnye a korábbi viszonteladói modellhez képest, hogy az ügyfelek oldaláról, valamint a közszolgáltatók oldaláról is egykapussá teszi a mobilfizetési szolgáltatáshoz való hozzáférést, amelynek jelentősen egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a rendszer működését. Az igénybevevőknek, ügyfeleknek elegendő egy viszonteladóval (mobil fizetési szolgáltatóval) kapcsolatban állniuk, így is azonos feltételekkel lesz biztosított számukra a mobilparkolás az ország egész területén. A közműszolgáltatók oldaláról a NEMOFI Zrt. leveszi a partnerekkel való kapcsolat kiépítésének és fenntartásának terhét, valamint az értéknövelt szolgáltatások révén támogatja a parkolási közszolgáltatások költséghatékonyabb és a bevételeket optimalizáló biztosítását. A mobilértékesítés jelenlegi, és a NEMOFI Zrt.-vel kiegészülő rendszerét a következő ábrák mutatják be. Jelenlegi viszonteladók szerepét bemutató ábra ÁROP

13 Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által egységesített rendszer A fentiek alapján a nemzeti mobil fizetési rendszer működéséhez alapvetően kettő jogviszony létrejötte szükséges a miniszter és a NEMOFI Zrt. által megkötött közszolgáltatási szerződés mellett: egyrészt szükséges a nemzeti mobil fizetési szervezet és az ügyfelek között létrehozni a nemzeti mobil fizetési jogviszonyt, továbbá szükséges szolgáltatói szerződések megkötése is, amely a mobil fizetési szervezet és az egyes közszolgáltatók között jön létre. Az egyes közszolgáltatói szerződések megkötésére a közszolgáltatási szerződés aláírása ad felhatalmazást, a további szerződések alapjait a NEMOFI Zrt. üzletszabályzata és Korm. rendelet tartalmazza. A már működő rendszerhez képest az igénybe vevők tekintet nélkül a rendszer új szolgáltatásaira lényegében nem észlelik a hazai mobil fizetési rendszer szervezeti hátterének megváltozását. Az Nmftv. átmeneti rendelkezéseiben előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző szervezetek kötelesek átadni az ügyfeleik regisztrációját és a számlaegyenlegét a nemzeti mobil fizetési szervezetnek, lehetővé téve a zökkenőmentes átállást A nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósításának jelenlegi helyzete A nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok kihirdetését követően a rendszer gördülékeny kialakítása érdekében a nemzeti fejlesztési miniszter miniszteri biztost nevezett ki a nemzeti mobil fizetési rendszer, valamint a magyar elektronikus jegy- és bérletplatform létrehozásával kapcsolatos feladatok teljesítésének összehangolására. A megbízatás június 9-től hat hónapra szólt. A miniszteri biztos feladatait díjazás nélkül látta el. Az elért eredményekről havonta jelentésben számolt be a nemzeti fejlesztési miniszternek. A miniszteri biztos feladatai a következők voltak: - az Nmftv. 7. -a szerinti jogalkotási kötelezettség előkészítésének koordinálása; ÁROP

14 - a nemzeti mobil fizetési szervezet megalapítását elrendelő kormányhatározatra vonatkozó előterjesztés előkészítésének, valamint a kormányhatározat végrehajtásának koordinálása és felügyelete; - magyar elektronikus jegy- és bérletplatform létrehozásának koordinálása. Az Nmftv-t elfogadását követően három ízben módosították júniusában sor került az első módosítás elkészítésére, egyeztetésére és a parlament által történő elfogadására a törvényben foglalt határidők megváltoztatásáról (2012. évi LXXVI. törvény 82. és 83. ; kihirdetve ) júliusában sor került a második módosításra a törvényben foglalt állami tulajdonlás módjának megváltoztatásáról (2012. évi CXIV. tv. 4 és 5. ; kihirdetve: ). A törvényhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazó Korm. rendeletet december 13-án fogadta el a Kormány. A két módosítást követően júliusában kezdődött meg a nemzeti mobilfizetési szervezet kialakítása augusztusában kiválasztották a NEMOFI Zrt. megalapítását végző állami szervezetet, a Regionális Fejlesztési Holdingot (a továbbiakban: RFH). Az RFH testületei és a Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) szakfórumai elfogadták az üzleti tervet szeptemberében az MFB Igazgatósága jóváhagyta a NEMOFI Zrt. megalapítását, és kiadta a tulajdonosi határozatot az RFH részére, melynek következtében megkezdődhetett októberében a NEMOFI Zrt. alapítása. A NEMOFI Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Kapás u , cégjegyzékszáma: ) november 19-ei bejegyzéssel jött létre 250 millió forint jegyzett tőkével. A cég jelenlegi vezérigazgatója Börzsei Tibor. A Zrt. kizárólag közszolgáltatások mobilfizetéssel történő elérését biztosítja, és a hangsúly a közszolgáltatáson van, ez indokolja ugyanis az egységes rendszer bevezetését. A rendszert működtető társaság ugyanakkor együttműködik a mobilfizetési piac szereplőivel. A NEMOFI Zrt. a mobilvásárlások után forgalmi jutalékban és tranzakciós díjbevételben részesül, amit kormányrendelet szabályoz, e bevételekből fedezi működési költségeit. A NEMOFI Zrt. jelenleg is építi szervezetét, a feladatok bővülésével folyamatosan bővíti alkalmazottai létszámát, illetve partneri kapcsolatait. A működési szabályzatok is folyamatosan készülnek és kerülnek az alapító által elfogadásra (jelen dokumentum készültekor az üzletszabályzat nem készült még el). A Nemzeti Mobilfizetési Rendszer informatikai rendszerét közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szolgáltató fogja tervezni, szállítani, üzemeltetni. Az ennek alapjául szolgáló közbeszerzési műszaki követelményrendszer elkészült. A tender nyertese hardver és szoftver szállítási, beüzemelési, és IT üzemeltetési feladatokat fog ellátni, természetesen a legmagasabb adatvédelmi, adatbiztonsági és rendelkezésre állási kritériumoknak megfelelően. A törvény harmadik módosítása a mobilfizetési közszolgáltatás indulási időpontjaként szeptember 30-át határozta meg. A NEMOFI Zrt. jelenlegi legfontosabb feladata ezért saját szervezete építésén túl a parkolási közszolgáltatókkal történő kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy az Nmftv-ben meghatározott határidőben a parkolási közszolgáltatások tekintetében megindulhasson a nemzeti mobilfizetési rendszerműködése. ÁROP

15 4. A vizsgált időszakban jelentkező hatások (áttekintés) Ahogy az a jelen dokumentum bevezető fejezetében is szerepelt, a hatásvizsgálat célja a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó jogszabályok hatásainak vizsgálata az e jogszabályok alkalmazásával összefüggésben biztosított felkészülési időre vonatkozóan. A felkészülési idő a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. -a (3) bekezdésében előírt követelmény, elsődleges célja az, hogy a szabályozás címzettjeinek elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok esetében az államon kívüli szereplők felkészülésén túl az állam oldaláról is nagy jelentőséggel bír ez a felkészülési idő, ugyanis ebben az időszakban kell kialakítani a rendszer állami üzemeltetésű infrastruktúráját, annak érdekében, hogy a hatálybalépés időpontjára a szabályozás egyéb címzettjei - jelen esetben a közszolgáltatások nyújtói, illetve igénybevevői az Nmftv-ben és a Korm. rendeletben foglalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják, illetve hogy az ott biztosított jogaikkal élhessenek. Az Nmftv. és a Korm. rendelet szerint a felkészülési idő alatt állami oldalról elsődleges feladat volt a nemzeti mobilfizetési szervezet, a NEMOFI Zrt. létrehozása, illetve a NEMOFI Zrt., valamint általában a nemzeti mobilfizetési rendszer működéséhez szükséges feltételek megteremtése. (A NEMOFI Zrt. megalakításáról, a szervezet felépítéséről, és annak jelenlegi státuszáról a 3. fejezet számol be.) Ahogy erre az előző fejezet is kitér, ennek keretein belül a rendszer határidőben való elindulásához elengedhetetlen az Nmftv. 2. -a szerinti központosított mobil értékesítésű szolgáltatások közszolgáltatóival való kapcsolatfelvétel annak érdekében, hogy a Korm. rendelet 28. -a szerinti szolgáltatói szerződések előkészítése és ezen keresztül a nemzeti mobilfizetési rendszerbe történő integráció mielőbb megtörténhessen. A Korm. rendelet 29. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint a szolgáltatói szerződések megkötését a parkolási, útdíj-fizetési valamint az önkormányzati vagy állami közforgalmú közlekedési közszolgáltatások tekintetében a NEMOFI Zrt-nek kell kezdeményeznie. A saját szervezet felépítésén, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges infrastruktúra kiépítésén túl a nemzeti mobilfizetési szervezet feladata volt tehát a nemzeti mobilfizetési rendszerre vonatkozó jogszabályok hatálybalépési idejéig biztosított felkészülési idő alatt az Nmftv. 2. a)-c) pontja szerinti közszolgáltatások szolgáltatóival való kapcsolatfelvétel, és a lehetséges partnerek felkutatása is. Vizsgálataink és a NEMOFI Zrt-vel folytatott konzultáció alapján a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása és végrehajtása során a felkészülési idő alatt érdemi jogalkalmazási probléma a közszolgáltatókkal való kapcsolatfelvétellel állt összefüggésben. A hatásvizsgálat ezért első sorban az Nmftv. és a Korm. rendelet azon rendelkezéseinek hatását elemzi, amelyek a rendszer hatálybalépésig történő megfelelő elindulása érdekében a NEMOFI Zrt.-t a közszolgáltatókkal való aktív kapcsolatfelvételre kötelezik. A NEMOFI Zrt. tájékoztatása szerint az Nmftv. 2. b) és c) pontja szerinti útdíj, és a közforgalmú közlekedési közszolgáltatókkal való kapcsolatfelvétellel összefüggésben nem merült fel komolyabb jogalkalmazási probléma. E két közszolgáltatás-típus esetében ugyanis a szereplők száma relatíve kevés (autópálya-kezelő, helyi és állami közlekedési társaságok, pl. MÁV, illetve megyei / regionális VOLÁN vállalatok, helyi tömegközlekedési cégek), a szereplők adatai ismertek, könnyen hozzáférhetőek, és a működésükre vonatkozó szabályozás is egységesebb. E két szolgáltatástípus közül ráadásul jelenleg mindössze az autópályadíj, és a ÁROP

16 MÁV menetjegyek esetében van lehetőség elektronikus díjfizetésre (vagy jegyvásárlásra), ebben a stádiumban tehát csak e két esetben képzelhető el a nemzeti mobilfizetési rendszerbe történő azonnali integráció. Az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatások esetében azonban a NEMOFI Zrt. tájékoztatása szerint komoly kihívást jelentett a jogalkalmazás során a közszolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel, illetve a szolgáltatói szerződésekhez szükséges lényeges adatokhoz való hozzáférés. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) szerint a közutakon és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánutakon a gépjárművel való várakozás közlekedési célú használatnak minősül, a helyi közutakon, valamint az önkormányzati tulajdonú, közforgalom elől el nem zárt utakon való parkolás lehetőségét az önkormányzat, az erre létrehozott költségvetési szerv, vagy az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság közszolgáltatásként biztosítja. Az Nmftv. 2. a) pontja szerint a nemzeti mobilfizetési rendszerhez tartozó parkolási közszolgáltatások biztosítása tehát önkormányzati feladat, az önkormányzatok pedig a Kktv-ben meghatározott keretek között meglehetősen széles autonómiával rendelkeznek e közszolgáltatások kialakítása terén, a várakozásra vonatkozó részletszabályokat önkormányzati rendeletben állapíthatják meg, a törvényi előírások figyelembevételével a várakozásért díjakat számíthatnak fel, amelyet saját bevételként könyvelhetnek el, illetve a közszolgáltatás nyújtását biztosító szervezet kialakításában, vagy kiválasztásában is önállóan járhatnak el. Mindezek eredményeképpen ahogy az közismert az önkormányzati parkolási közszolgáltatások rendszere meglehetősen heterogén, önkormányzatonként (Budapesten kerületenként) az adott önkormányzat által megállapított egyedi szabályok alapján más-más közszolgáltatótól lehet igénybe venni a parkolási közszolgáltatásokat. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy néhány szükségszerű, illetve törvényi szinten rögzített azonosságtól eltekintve a parkolásra vonatkozó szabályok és rendszerek önkormányzatonként eltérőek. Mindez azonban azzal is jár, hogy az Nmftv. 3. -ának biztosíthatósága érdekében a NEMOFI Zrt-nek minden parkolási közszolgáltatást nyújtó önkormányzattal szolgáltatói szerződést kell kötnie. Ehhez a Korm. rendelet 29. (1) bekezdésének a) pontja szerint a parkolási közszolgáltatást nyújtó önkormányzatokkal illetve az általuk kijelölt közszolgáltatókkal külön-külön fel kell vennie a kapcsolatot a NEMOFI Zrt-nek, és velük egyeztetve kell kezdeményeznie a szolgáltatói szerződés megkötését, és ezen keresztül a szóban forgó közszolgáltatásnak a nemzeti mobilfizetési rendszerbe való integrációját. Az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatás esetében tehát nagyszámú szereplőről beszélhetünk, az egyes szereplők által alkalmazott szabályozás ráadásul egyedi, illetve számos szereplő jelenleg is alkalmaz piaci alapú mobilfizetési megoldásokat. Ezeket is figyelembe véve a rendszer határidőben való felépítése szempontjából különösen fontos az érintettekkel való gyors és hatékony kapcsolatfelvétel lehetősége. A Kktv. és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) normatívan kötelezi az önkormányzatokat a parkolási közszolgáltatásokkal összefüggő fontosabb adatok elektronikus közzétételére (kapcsolattartói alapadatok, díjbevételre, illetve annak elszámolására vonatkozó adatok). Ezek az adatok a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolatfelvétel szempontjából kiemelt fontosságúak, ezen adatok azon túl, hogy megkönnyítik a kapcsolatfelvételt, az alkalmazott parkolási rendszerről (vagy annak hiányáról), és a NEMOFI Zrt. működése szempontjából is jelentős bevételi adatokról is átfogó tájékoztatást adhatnak. A NEMOFI Zrt. tájékoztatása szerint azonban ezek az adatok az esetek egy igen jelentős részében a törvényi előírás ellenére ÁROP

17 nem, vagy nem megfelelően állnak rendelkezésre. Mindez a Korm. rendelet 29. (1) bekezdése a) pontjának teljesítése szempontjából komoly nehézségeket jelent a NEMOFI Zrt. részére, ugyanis: - az adatok nem érhetőek el egyetlen adatbázisban, ezért a kapcsolattartói adatok megszerzése érdekében minden önkormányzat honlapját egyenként meg kell vizsgálni; - a törvény kötelezés ellenére az önkormányzatok nem tesznek eleget a parkolási közszolgáltatással kapcsolatos nyilvános és közérdekű adatok interneten történő közzététel kötelezettségének; - egységes adatbázis hiányában az is csak az önkormányzati honlapok egyenkénti vizsgálatát követően derül ki, hogy az adott önkormányzat biztosít e díjfizetés ellenében igénybe vehető parkolási közszolgáltatást (és ilyen módon a nemzeti mobilfizetési rendszer szempontjából releváns e); - a részletes kapcsolattartói adatok hiányában jelentős erőforrást igényel a parkolási ügyekben kompetens személy felderítése az adott önkormányzatnál; - az önkormányzatok egyes esetekben az erre vonatkozó egyértelmű törvényi kötelezettségek ellenére sem együttműködőek, és nem bocsátják a NEMOFI Zrt. rendelkezésre a nemzeti mobilfizetési rendszer működéséhez szükséges, a parkolási közszolgáltatásaikkal összefüggő részletes adatokat, különös tekintettel a szolgáltatásokkal összefüggő részletszabályokra, díjtételekre, és bevételi adatokra. A fentiek az önkormányzatok nagy számára, és az általuk alkalmazott eltérő megoldásokra tekintettel a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósítása és működése szempontjából komoly nehézségeket jelentenek, és a rendszer határidőben való megfelelő indulását is veszélyeztetik, illetve ténylegesen akadályozzák. Erre tekintettel az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatások esetében a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja végrehajtása során tapasztalt nehézségek tekintetében a jelen hatásvizsgálat kiterjedt az önkormányzati parkolási szolgáltatásoknak a nemzeti mobilfizetési rendszer vonatkozásában történő általános felmérésére is. A felmérés elsődleges célja az önkormányzati parkolási szolgáltatások heterogén jellegének, valamint az önkormányzatok válaszadási hajlandóságának felmérése volt, valamint ennek összevetése a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának végrehajthatóságával az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatások esetében. A felmérés közvetett célja emellett olyan adatok gyűjtése is volt, amelyek a későbbiekben a NEMOFI Zrt. által a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósítása során felhasználhatóak, a felmérés révén továbbá számos olyan, a nemzeti mobilfizetési rendszerhez közvetetten kapcsolódó problémára is fény derült, amelyek közép- és hosszú távon befolyásolhatják a rendszer hatékony működését. A felmérés eredményeképpen egy olyan tudomásunk szerint eddig nem létező adatbázis jött létre az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról, amely amellett, közvetlen segítséget nyújthat az Nmftv. végrehajtásában, a rendszer kiépítését és működését befolyásoló további javaslatokat is megalapozhat. A jelen hatásvizsgálat gerincét tehát ez a felmérés jelenti, a továbbiakban a hatásvizsgálat e felmérés eredményeit elemzi, illetve az ebből levont következtetéseket mutatja be. ÁROP

18 5. A vizsgált időszakban jelentkező hatások parkolási adatbázis hiánya 5.1. A parkolási adatbázis hiányával összefüggő problémák, az önkormányzati parkolási felmérés elkészítésének indokai Az előző fejezetben jelen dokumentum utalt arra, hogy az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatások esetében a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának végrehajtása azaz az önkormányzati parkolási közszolgáltatókkal, illetve magukkal az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvétel a szolgáltatói szerződés megkötése érdekében - komoly nehézségekbe ütközik, amelyek érdemben akadályozzák az Nfmtv. és a Korm. rendelet alkalmazására való felkészülést. A NEMOFI Zrt. tájékoztatása és vizsgálataink szerint a probléma gyökerét a következő tényezők jelentik. Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, amely egy, az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokkal összefüggő központi nyilvántartás számára történő kötelező adatszolgáltatást írna elő, ezért településenként (Budapesten kerületenként) egyesével kell a NEMOFI Zrt-nek beszerezni az adatokat. Emellett az önkormányzatok jelentős többsége a közterületi fizető parkolást negatív tevékenységnek értékeli, így a honlapon nem, vagy csak korlátozottan jeleníti meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, illetve az egyedi kapcsolatfelvétel során sem együttműködőek minden esetben. Ezzel szemben mivel a közterületi parkolás üzemeltetés közszolgáltatás, az ezzel kapcsolatos közérdekű adatok, információk megismerését az Infotv. alapján elvben lehetővé kell tenni mind az önkormányzatoknak, mind a közszolgáltatás ellátásával megbízott társaságoknak. Az Infotv-ben rögzített általános közzétételi kötelezettségeken túl ráadásul a helyi önkormányzatok parkolási bevételeivel összefüggő adatainak közzétételére külön ágazati törvényi kötelezettség is vonatkozik. A Kktv. 15/E. -ának (2) bekezdése szerint ugyanis a várakozási díjakból és pótdíjakból eredő bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető. A NEMOFI Zrt. tájékoztatása szerint előzetes (nem minden városra kiterjedő) vizsgálataik során mindössze a december 31-én megszüntetett Fővárosi Közterületi Parkolási Társaság (FKPT) honlapján voltak elérhetőek a Budapest V. kerületének üzemeltetési bevételeivel és a fővárosi- valamint kerületi önkormányzat részére átadott eredménnyel kapcsolatos adatok, valamint a Főváros honlapján. 1 A bevételek felhasználásáról azonban egyetlen vizsgált önkormányzat honlapján sem volt elérhető információ, egyes esetekben a honlapok magáról a parkolási rendszerről sem tartalmaztak tájékoztatást. 1 ÁROP

19 (A parkolási bevételekről szóló információk szintén nélkülözhetetlen adatok a NEMOFI Zrt. számára az Nfmtv. és a Korm. rendelet alkalmazására való felkészülésben, a Korm. rendelet 31. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis a NEMOFI Zrt. bevételének lényeges részét képezi a parkolási közszolgáltatás értékesítéséből származó 10%-os továbbértékesítési díj. A díjbevételekre vonatkozó közzétett önkormányzati információk a NEMOFI Zrt. működési bevételeinek előzetes becsléséhez szolgálhatnának alapul.) Mindezen problémák mélyebb feltárása, és a lehetséges megoldások felvázolása érdekében e hatásvizsgálat keretében általános kérdőíves felmérés készült az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról. A következőkben a felmérés előkészítésének módszertanát, illetve a felmérés eredményeit mutatja be a dokumentum Az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról szóló felmérés elkészítése A jelen hatásvizsgálat keretei között készült önkormányzati parkolási közszolgáltatásokról szóló reprezentatív felmérést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) Infokommunikációért felelős államtitkársága készítette. Ahogy arról fentebb is szó volt, a felmérés céljai különösen a következők voltak: - az önkormányzati parkolási szolgáltatások heterogén jellegének, valamint a válaszadási hajlandóságnak a felmérése; - a válaszok függvényében annak vizsgálata, hogy a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség mennyiben hajtható végre hatékonyan és eredményesen az Nmftv. 2. a) pontja szerinti parkolási közszolgáltatások esetében; - közvetett célja volt a felmérésnek adatok gyűjtése a NEMOFI Zrt. részére a nemzeti mobilfizetési rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges információk megszerzése érdekében (elsősorban kapcsolattartói, illetve díjfizetéshez kapcsolódó adatok); - közvetett cél volt továbbá, hogy erre vonatkozó kormányzati későbbi kormányzati döntés esetén az így megszerzett adatok, illetve az adatgyűjtés módszertana hozzájárulhasson egy egységes önkormányzati parkolási adatbázis létrejöttéhez. A felmérés során továbbá számos olyan, a nemzeti mobilfizetési rendszerhez közvetetten kapcsolódó problémára is fény derült, amelyek közép- és hosszú távon befolyásolhatják a rendszer hatékony működését. Ezeket a következő fejezet ismerteti majd A felmérésben részt vevő önkormányzatok köre A jelenlegi önkormányzati parkolási közszolgáltatások országos szintű általános felméréséhez az NFM összesen 116 település jegyzőjét kereste meg. A felmérésben részt vevő települések kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy a kiválasztott települések reprezentatív módon mutassák be Magyarországon a parkolási közszolgáltatás helyzetét. A kiválasztott települések között ezért a megyei jogú városok, megyeszékhelyek, fővárosi kerületek, valamint a parkolási közszolgáltatások szempontjából releváns fő közötti települések,, illetve a szezonális parkolási igények miatt e tekintetben lakosságszámtól függetlenül is jelentős üdülőtelepek szerepeltek. Az egyes csoportok kiválasztása mögött húzódó indokok a következők. A főváros nyilvánvaló jelentősége mellett a reprezentatív minta részeként kiválasztásra kerültek a megyei jogú városok, amelyek a lakosságszámból, a környék lakosságával kapcsolatos feladatokból, és a nagyvárosokra jellemző szabályozásból fakadóan jelentősnek számítanak a közszolgáltatások szempontjából, mint amilyen a mobilparkolás. Ebből ÁROP

20 következően, a fizetős parkolással, illetve a mobilparkolással összefüggésben elsősorban a nagyobb városok tekintetében számíthatunk érdemi és elemezhető gyakorlatra. Ennek oka, hogy a városban élő lakosság gyorsabban követi a változó trendeket, az ott élő fiatal populáció már eleve ezek között a technikai vívmányok között nő fel, így nekik természetes például a mobilparkolás használata. Budapestet leszámítva ezért a fizető parkolásra, illetve a mobilfizetésre vonatkozóan a felmérés gerincét elsősorban a megyei jogú városok adták, a felmérés során az NFM valamennyi megyei jogú várost megkereste (18 megyeszékhely mellett további 5 város, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron). A fővárosi kerületek külön kategóriaként történő meghatározására Budapest főváros speciális helyzetére tekintettel volt szükség. Budapest nem tartozik a megyei jogú városok közé, és nem tartozik Pest megyéhez sem, önálló közigazgatási egységet képez. Emellett a főváros gazdasági pozíciójából kiindulva arányaiban mind a fizetős parkolási közszolgáltatásnak, mind a mobilfizetésnek arányaiban lényegesen több igénybe vevője van a főváros egyes kerületeiben az ország már nagyobb településeihez képest. A Főváros, mint hazánk legnagyobb városa a 2 milliót meghaladó lakosságszámmal rendelkezik ezért kiemelt helyet foglal el az elemzés során. A felmérés során az NFM Budapest Főváros Önkormányzatát, valamint az összes fővárosi kerületet megkereste. Annak érdekében, hogy a felmérés reprezentatív adatokkal tudjon szolgálni, figyelembe kellett venni a megyei jogú városoknál kisebb településeket is. Az előzetes felmérések tapasztalatai szerint azonban a kisebb településeken kevésbé alkalmaznak díjfizetés ellenében igénybe vehető parkolási közszolgáltatást. Vannak ugyanakkor olyan kistelepülések, amelyek a turizmusra épülnek, és idényjelleggel biztosítják az alapvető szolgáltatáson felüli, a kényelmet biztosító közszolgáltatásokat. Ilyen lehet például a nyári időszakra bevezetett díjköteles parkolási közszolgáltatás. Ezen speciális helyzetnél fogva az üdülőtelepek is lényeges helyet foglaltak el a felmérésben. Emellett számos olyan 10 ezer főnél nagyobb, de 50 ezer főnél kisebb lélekszámú, nem megyei jogú státuszú település található Magyarországon, amely földrajzi vagy gazdasági pozíciójánál fogva kisebb mérete ellenére is alkalmaz díjfizetés ellenében igénybe vehető parkolási közszolgáltatást. A felmérés megkezdése előtt megfontolásnak vetettük alá a felmérés földrajzi kiterjedtségét. A földrajzi kiterjedés tekintetében az országos szint, a regionális vagy a meghatározott szempontok szerint szelektált települések jöhettek szóba. Az országos szintet, valamint a többi geográfiai szempont szerinti felmérést elvetettük. Véleményünk szerint valamennyi önkormányzat megkeresése nem biztosított volna több, az adatokat és az elemzés célját tekintve minőségi, a következtetések levonásához relevánsabb adatokat. Másrészt a kisebb településeken zömében jelenleg sincsen fizetős parkolási közszolgáltatás, így a mobilparkolási lehetőség bevezetése sem jöhet szóba. Az üdülőtelepek, illetve a megyei jogú városok kiválasztásánál ezért megyénként azonos elosztásban választottuk ki a felmérés résztvevőit az 50 ezer fő alatti lélekszámú települések közül. A felmérés során összesen 116 települési önkormányzatot keresett meg az NFM, ezen belül 23 fővárosi kerületet, 23 megyei jogú várost és 70 ötvenezer fő alatti települést A felmérés során kért adatok A fent kifejtettek szerint a felmérés célja elsősorban a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja végrehajthatóságának vizsgálata volt, illetve olyan adatok gyűjtése, amelyek a NEMOFI Zrt. munkáját is segíthetik a nemzeti mobilfizetési rendszer kialakítása során. A felmérés során az önkormányzatok részére kiküldött kérdőívekben ezért az önkormányzati ÁROP

21 parkolási közszolgáltatásokra vonatkozó olyan adatok szolgáltatását kérte az NFM, amelyeket a nemzeti mobilfizetési rendszerbe történő integráció és a szolgáltatói szerződés megkötése során a NEMOFI Zrt. is igényelne partnereitől. A kérdőívben szereplő adatköröket az NFM a NEMOFI Zrt.-vel együttműködésben alakította ki. A kérdőívben igényelt adatok kivétel nélkül közszolgáltatáshoz kapcsolódó adatok, amelyek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, az adatok szolgáltatásának ezért jogszabályi akadálya nem lehetett a települések részéről. A kérdőív az alábbi főbb adatokat tartalmazta: 1. Polgármesteri hivatal neve és a polgármester neve Az önkormányzat ott szereplő fontosabb adatait kértük megadni. Ezen információkra a kérdőív beküldőjének pontos meghatározása és a későbbi kapcsolattartás érdekében volt szükség. Szintén a későbbi hatékony kapcsolatfelvétel érdekében tartalmazta a kérdőív a polgármesteri hivatalban dolgozó, parkolási ügyekben kompetens, lehetőség szerint vezető beosztású (osztályvezető, vagy főosztályvezető) munkatársak kapcsolati adatait. 2. A parkolási közszolgáltatással foglalkozó, kapcsolattartó neve, elérhetősége Ezen adatokra szintén a működő kapcsolattartói adatok begyűjtése miatt, a későbbi kapcsolatfelvétel, illetve kapcsolattartás céljából volt szükség. A díjfizetés ellenében parkolási közszolgáltatást biztosító önkormányzatok általában közszolgáltatást végző gazdasági társaságok részére szervezik ki a parkolóhelyek üzemeltetését, és a díjak beszedését. A hatékony kapcsolatfelvételhez, illetve a Korm. rendelet szerinti szolgáltatói szerződés érdemi részeinek megvitatásához ezért szükséges a közszolgáltató kapcsolattartó adatainak ismerete is. Ezért ezek az információk nagy segítséget jelentenek majd a NEMOFI Zrt.. munkatársai számára is a közszolgáltatókkal való tárgyalások során. 3. A parkolási közszolgáltatóra vonatkozó adatok Ebben a részben a közszolgáltató cég fontosabb adatait kértük megadni, amelynek során az adatgyűjtés célja a helyzetkép felmérése volt. Többek között a közszolgáltató állampolgárok számára fenntartott ügyfélszolgálatának fontosabb adatait, a személyes ügyintézésre rendelkezésre álló ügyfélszolgálati iroda nyitvatartási idejét kértük megadni. Az ügyfélszolgálat megfelelő működése a közszolgáltatások szempontjából kiemelt feladat. Az ügyfélszolgálat ezen jelentősége miatt a nemzeti mobilfizetési szervezet jogszabályi kötelezettsége központi ügyfélszolgálat működtetése. Az ügyfélszolgálat segítségével a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával leegyszerűsödik a hibabejelentések fogadása és a panaszok kezelése. 4. Parkolási zónák és azokhoz tartozó díjak, bérlet lehetőségek, parkoló automaták száma, típusa Ezen adatok gyűjtésénél a cél elsősorban az volt, hogy áttekintést nyerjünk a parkolási tarifákról, a tarifarendszerekről, és annak gyakorlati alkalmazásáról. A nemzeti mobilfizetési rendszer kialakításának célja az egységesség a mobilfizetési közszolgáltatások terén. Egységesség, mint országos szintű rendelkezésre állás, egységes megjelenés, egységes díjak alkalmazása. A meghatározott adatok ismerete elengedhetetlen a nemzeti mobilfizetési rendszer teljes kiépítéséhez, ugyanis a rendszernek alkalmazkodnia kell minden település minden tarifájához, rendszeréhez. Az egységesség érdekében tehát fenti információk részletes ÁROP

22 ismerete elengedhetetlen, valamint a nemzeti mobilfizetési rendszer kialakítása és további fejlesztése során kiindulópontként szolgálhatnak. 5. Pénzügyi, foglalkoztatottsági adatok Ezen adatok gyűjtése a piac teljes körű felméréséhez volt szükséges. A NEMOFI Zrt. a Korm. rendelet szerint a mobilvásárlások után forgalmi jutalékban és tranzakciós díjbevételben részesül, és e bevételekből fedezi működési költségeit. A pénzügyi adatok ismeretében középtávú becslés adható a NEMOFI Zrt. parkolási közszolgáltatásokból származó bevételeire is. A felmérés során az önkormányzatoknak megküldött mintakérdőívet a hatásvizsgálat melléklete tartalmazza A kérdőívek kiküldése, válaszadási idő, és a válaszok megküldésének módja A fenti szempontok alapján összeállított kérdőíveket elektronikus úton küldte meg a kiválasztott települések jegyzői számára az NFM. A települési jegyzők elérhetőségei adatainak összegyűjtésekor az önkormányzati honlapokon az Infotv. alapján elhelyezett közérdekű kapcsolati adatokat használtuk fel. A kérdőív a későbbi egységes feldolgozhatóság, illetve a számított adatok egyszerűbb kezelhetősége érdekében Excel formátumban lett kiküldve, a táblázat részben maga is tartalmazott kitöltést segítő, automatikusan megjelenő magyarázatokat, másrész a kérdőív kitöltői részletes kitöltési útmutatót is letölthettek az NFM honlapjáról. Annak érdekében, hogy a kérdőív kitöltésére vonatkozó felkérés mindenképpen eljusson a címzettekhez, az elektronikus út alkalmazása mellett államtitkári szinten postai úton is megkerestük a címzetteket, az így megküldött levelekben utaltunk az NFM honlapjáról letölthető kérdőívekre, illetve útmutatóra. A könnyebb és pontosabb feldolgozhatóság érdekében a kitöltött kérdőíveket kizárólag elektronikus úton kérte megküldeni az NFM, a kérdőívek fogadására, illetve a kérdőívek kitöltésével összefüggő kapcsolatfelvételre külön postafiókot hozott létre (nfm_kérdoiv_mobilfiz@nfm.gov.hu). A kérdőívek kiküldésére március 12-én került sor, eredetileg április 1-jei határidővel. A határidők későbbi módosításával azonban a megkeresett önkormányzatoknak közel egy hónap állt rendelkezésre az ott szereplő adatok megválaszolására, emellett megjegyzendő, hogy a jelen hatásvizsgálat lezárásakor is érkeztek még a fenti címre kitöltött kérdőívek A beérkezett kérdőívek elemzése A válaszadás aránya és mélysége Ahogy azt a kérdőíves felmérés részletes ismertetésénél szerepelt, a kérdőívek megválaszolására államtitkári szintű levélben kérte fel az NFM a megkeresett önkormányzatokat. A megkeresés alapjául az önkormányzatoknak az elektronikus információszabadságra vonatkozó jogszabályok alapján közzétett közérdekű adatai szolgáltak. A megkereséseket elektronikusan, illetve hivatalos úton, papír alapon is megküldte a minisztérium, mindkét esetben biztosítva a közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét a kérdőív elérhetőségével és kitöltésével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Ennek ellenére a 116 megkeresett önkormányzatból mindössze 71 válaszolt a levelekben megjelölt határidőig, illetve a hatásvizsgálat lezárásig összesen 75 válasz érkezett be. ÁROP

23 Összességében tehát a megkeresett intézmények 64,7%-a reagált érdemben az NFM államtitkári szintű megkeresésére. A kérdőívek elektronikus kiküldésekor visszaérkezett kézbesítési hibajelentésekből kiindulva a válaszadás elmaradását kb esetben a honlapon közzétett adatok elavultsága okozhatta, önmagában ez azonban nem eredményezhette volna a válaszadás elmaradását, tekintettel arra, hogy a felkérő leveleket hivatalosan, postai úton is megküldtük minden címzett részére. (Kb. 4-5 esetben a párhuzamos postai kiküldésnek köszönhetően felvették a kapcsolatot az NFM-el olyan önkormányzatok is, akik valamilyen oknál fogva nem kapták meg elektronikusan a kérdőív kitöltésére vonatkozó megkeresést.) Kiindulva a kérdőív kitöltésével összefüggésben kapott kérdésekre és megkeresésekre, számos esetben a honlapon le nem követett személyi változások (pl. új jegyző kinevezése) okozott kézbesítési gondokat. A postai úton is megküldött levelekre tekintettel azonban sem a személyi változások, sem az elavult kapcsolattartói adatok nem jelenthettek volna problémát, az önkormányzat jegyzőjének küldött hivatalos megkereséseket ugyanis érdemben szükséges kezelni. Mindezekkel együtt a megkeresett önkormányzatok csaknem 36%-a teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az NFM államtitkári szintű megkeresését, függetlenül annak hivatalos jellegétől, illetve attól, hogy a megkeresés kizárólag rendelkezésre álló közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozott, és amelyet alapvetően egyszerű állampolgári közérdekű adatigénylés során is rendelkezésére kell bocsátani a kérelmezőnek. Ez a válaszadási arány általában megfelelőnek mondható egy kérdőíves felmérés esetén, jelen esetben azonban önmagában a válaszadási hajlandóság is igazolta a NEMOFI Zrt. tapasztalatait az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvétel, és az elérhető közérdekű adatok pontossága tekintetében. Összességében a kérdőívre 14 fővárosi kerület, 17 megyei jogú város és 44 ötvenezer fő alatti település válaszolt. Ahogy az a fenti adatokból is látszik, a válaszadás aránya a megyei jogú városok tekintetében volt a legnagyobb (73%, ugyanakkor sajnálatos módon pont Debrecen, Magyarország második legnagyobb városa pl. nem szolgáltatott adatokat.) Budapest vonatkozásában a fizető parkolást alkalmazó (és a mobilparkolás szempontjából is meghatározó jelentőségű) belső kerületek a VIII. kerület kivételével kitöltötték a kérdőívet, a fővárosi hasznosítású parkolási közszolgáltatás tekintetében azonban csak a XIII. kerület szolgáltatott adatokat a területén található fővárosi tulajdonú parkolóhelyek tekintetében. A válaszadás aránya az 50 ezer fő alatti települések esetében volt a legrosszabb, itt a megkeresett települések 62%-a válaszolt a kérdőívre. (A válaszadási arányokat lentebb az 1. ábra mutatja be.) A válaszadás mélységét tekintve azonban a tapasztalatok pozitívak, a kérdőívet kitöltő önkormányzatok az esetek döntő többségében minden rendelkezésükre álló adatot megadtak. Néhány kivételtől eltekintve az alapvető kapcsolattartói adatokat azok az önkormányzatok is megadták, amelyeknél nincs díjköteles parkolási közszolgáltatás. Mindössze egy esetben fordult elő olyan, hogy a válaszadó önkormányzat a közszolgáltató cég vezetőségének (egyébként jogellenes) döntésére hivatkozva elzárkózott a parkolási díjbevételekre vonatkozó kérdések megválaszolásától, és tételes adatok helyett mindössze a bevételek egymáshoz viszonyított arányát adta meg (későbbi, az Infotv. és a Kktv. megfelelő rendelkezéseire hivatkozó felszólításra egyébként ez a település is megadta a hiányzó adatokat). A kérdőívek válaszadási arányait vizsgálva a következők állapíthatóak meg. Ahogy az fentebb is szerepelt, a válaszadási arány kifejezetten rossznak mondható annak ismeretében, hogy a válaszokat államtitkári szinten, kizárólag közérdekű adatok alapján, az ÁROP

24 önkormányzatok honlapjain elérhető közérdekű adatokra alapozva kérte az NFM. E tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a közzétett közérdekű adatokból, illetve a felmérés során az önkormányzatok adatszolgáltatási hajlandóságából kiindulva a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának végrehajtása komoly nehézségekbe ütközik, amely önmagában is eredményezheti a szolgáltatói szerződések megkötésének indokolatlan elhúzódását, és ezen keresztül a nemzeti mobilfizetési rendszer Nmftv. szerinti biztosításának késedelmét. Kiindulva azonban abból, hogy a mobilfizetést is alkalmazó jelentősebb parkolási közszolgáltatási infrastruktúrával rendelkező fővárosi, illetve megyei jogú városok nagy arányban válaszoltak a kérdőívre, valamint hogy az 50 ezer fő alatti települések esetében is a reprezentatív mintavételhez elegendő válasz érkezett be, a beérkezett válaszok összességében alkalmasak a parkolási közszolgáltatások fontosabb paramétereinek áttekintésére a nemzeti mobilfizetési rendszer vonatkozásában A felmérés során beérkezett adatok elemzése Fizető parkolás és mobilparkolás aránya a felmérésben részt vevők között A kérdőívet kitöltő települések közül összesen 55 település biztosít díjfizetés ellenében igénybe vehető parkolási közszolgáltatást, ezen belül pedig 41 településen érhető el a mobilfizetés lehetősége is a parkolási közszolgáltatások esetében. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok tekintetében a következő ábra mutatja be az alkalmazott parkolási közszolgáltatási megoldásokat ábra - a kérdőívre válaszoló önkormányzatok, és az ott alkalmazott parkolási megoldások Fővárosi kerületek Megyei j. v. 50e alatt Kiküldött kérdőívek száma Fizető parkolást alkalmazó önk. Válaszolók száma Mobilfizetést alkalmazó önk. Ahogy az a fenti ábráról is leolvasható, díjköteles parkolási közszolgáltatások, illetve ehhez kapcsolódóan mobilfizetés lehetőségének biztosítása elsősorban a megyei jogú városokban, illetve a fővárosban jellemző. A fővárosban a külső kerületekben jellemzően nincs fizetős parkolási közszolgáltatás, a belső kerületekben és általában azokban a kerületekben, ahol egyébként díjfizetés ellenében vehető igénybe a parkolási közszolgáltatás, a mobilfizetés lehetősége is elérhető. A megyei jogú városok tekintetében az összes válaszadó (és ebből kiindulva feltehetőleg az összes megyei jogú város) biztosít díjfizetés ellenében igénybe vehető parkolási közszolgáltatást, a felmérésben részt vevő városok közül mindössze egy esetében nem érhető el a mobilfizetés lehetősége. Ahogy az várható volt, az ötvenezer fő alatti ÁROP

25 települések esetében a válaszadók 65%-ánál érhető el fizetős parkolási közszolgáltatás, és e települések nagyjából fele biztosítja a mobilfizetés lehetőségét is Parkolási és mobilfizetési bevételek a felmérés alapján A Korm. rendelet szerint a NEMOFI Zrt. bevételei részben a szolgáltatás továbbértékesítéséből származó továbbértékesítési díjból, részben pedig a szolgáltatásért felszámítandó kényelmi díjból állnak. A felmérés során az NFM ezért vizsgálta a felmérésben részt vevő önkormányzatok évre vonatkozó díjbevételeit is, a kérdőívekben többek között a évi parkolási díjbevételre, mobilfizetési bevételekre és pótdíjbevételekre kérdeztünk rá. A felmérésben részt vevő önkormányzatok tekintetében a fontosabb díjbevételi adatok a következők: évi összesített parkolási bevétel évi összesített mobilfizetési bevétel Mobilfizetés aránya a teljes bevételen belül Főváros és kerületek Megyei jogú városok 50 ezer fő alatti települések Összesen Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 36,0% 9,6% 8,6% 25,3% A fenti bevételi adatok megoszlását a következő ábra szemlélteti. 2. ábra - díjbevételek megoszlása Ft Ft Ft Parkolási összbevétel Mobilfizetési bevétel Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Fővárosi kerületek Megyei j. v. 50e alatt Ahogy az a fenti adatokból és ábrából is látszik, a felmérésben részt vevő önkormányzatok évi parkolási összbevétele 11,5 milliárd forint volt. Országos szinten ennek negyedét tette ki a mobilfizetésből származó bevétel (2,8 milliárd forint). Parkolási összbevétel terén a főváros és kerületei messze kimagaslónak tekinthetők, a fővárosi parkolási összbevétel közel a duplája volt a megyei jogú városok évi parkolási bevételeinek. A mobilfizetés tényleges alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor beszédes adat az, hogy amíg a fővárosban a teljes bevétel 36%-át már a mobilfizetésből származó bevételek jelentik, addig a megyei jogú városokban ez a szám annak ellenére nem éri el a 10%-ot, hogy fővároshoz hasonlóan a fizető parkolást alkalmazó önkormányzatok közel mindegyike lehetővé teszi a mobilfizetés alkalmazását is. Az 50 ezer fő alatti települések esetében a 44 válaszadó önkormányzat összbevétele nem éri el az egymilliárd forintot, a mobilfizetési bevétel pedig a év során ÁROP

26 70 millió forint volt, amely az összbevételek kb. 8%-át jelentette. A fenti adatokból egyébként az is kiolvasható, hogy a mobilfizetés további terjedésében jelentős növekedési potenciál rejlik még, ebben pedig szerepet játszhat az egységes kereteket, és rugalmas viszonteladói kondíciókat lehetővé tevő nemzeti mobilfizetési rendszer is. A legnagyobb díj- és mobilfizetési bevétellel rendelkező településeket, és azon belül a bevételek arányát a következő ábra mutatja be: 2 500M Ft 2 000M Ft 3. ábra - parkolási és mobilfizetési díjbevételek Parkolási összbevétel Mobilfizetési bevétel 1 500M Ft 1 000M Ft 500M Ft 0M Ft A fenti ábrából is látszik, hogy mind parkolási, mind mobilfizetési díjbevétel tekintetében a fővárosi kerületek vezetnek. A beérkezett kérdőívek alapján bevétel alapon a mobilfizetés igénybevétele Budapest I. kerületében a legmagasabb, itt a bevételek 53%-a származott mobilfizetésből (a budapesti kerületek átlaga 36%). A kitöltött kérdőívek szerint a nem budapesti önkormányzatok közül Szegeden a legnagyobb a mobilfizetés összbevételhez viszonyított aránya (23%,), arányaiban a legkisebb mobilfizetési bevétel Kecskeméten jelentkezett (0,49%). A kérdőíveket kitöltő önkormányzatok által szolgáltatott bevételi adatok szerint a évben a NEMOFI Zrt. továbbértékesítési díjból származó bevétele 288 millió forint lehetett volna ezen önkormányzatok tekintetében az Nmftv. illetve a Korm. rendelet rendelkezései szerint. Becsléseink szerint a teljes önkormányzati parkolási közszolgáltatások tekintetében ez az összeg 350 millió forint lehet. (A NEMOFI Zrt. teljes parkolási díjból származó bevételeinek becslésére jelen felmérés nem volt alkalmas, ugyanis a lehetséges bevétel másik fő részét adó kényelmi díj tranzakciószámhoz kötött, a tranzakciók számára vonatkozó kérdést nem tartalmazott a vizsgálat.) Egyéb adatok az önkormányzati parkolási szolgáltatásokkal összefüggésben A fentieken túl a felmérés célja volt továbbá az önkormányzati parkolási közszolgáltatások általános vizsgálata, az eltérő rendszerek felmérése, és összehasonlítása. E tényezők vizsgálata ugyan nem kapcsolódik szorosan a nemzeti mobilfizetési rendszer működését ÁROP

27 megalapozó jogszabályok hatásvizsgálatához, tekintettel azonban arra, hogy a parkolási közszolgáltatások általános működése is közvetett hatást gyakorol a nemzeti mobilfizetési rendszer működésére, és hatékonyságára, az itt levont következtetések is hasznosak lehetnek vizsgálatunk tárgya szempontjából. E körben a parkolási közszolgáltatásra vonatkozó adatokat gyűjtöttünk a felmérés során, célja az önkormányzatok által alkalmazott parkolási rendszer áttekintése (zónák száma, díjtételek), illetve az egyedi megoldások (bérletek, fizetési/ingyenes időszakok) felmérése volt. A felmérés fontosabb adatait a következő táblázat mutatja be. Átlagos parkolási díj (személyautó/óra) Átlagos parkolási díj mobilfizetés esetén a mobilfizetési bevételhez igazított súlyozott átlaggal Főváros és kerületek Megyei jogú városok 50 ezer fő alatt települések Összesen 327 Ft 199 Ft 200 Ft 227 Ft 332 Ft Zónák átlagos száma 4,4 3,4 3,1 2,5 Egy zónára jutó parkolóhelyek átlagos száma Parkolási ágazatban foglalkoztatottak száma összesen Foglalkoztatottak átlagos száma községenként A fenti adatokon túl a felmérés kiterjedt az önkormányzatok által alkalmazott parkolási bérletekre is, a felmérésben részt vevő önkormányzatok 21%-a biztosít a helyi lakosok számára kedvezményes vagy ingyenes bérletet, 15%-uk pedig bárki számára biztosít kedvezményes parkolási bérletet. A felmérés emellett vizsgálta a mozgássérült parkolóhelyek számát is, a jogszabályban előírt, 100 parkolóhelyenként két mozgássérült hely biztosítására vonatkozó követelményt a felmérésben részt vevő önkormányzatok alig több, mint fele teljesítette A felmérés tapasztalatainak összegzése A felmérés mindenekelőtt igazolta a NEMOFI Zrt. azon megállapítását, hogy egységes parkolási adatbázis híján a Korm. 29. (1) bekezdés a) pontja végrehajtása a parkolási közszolgáltatókkal kötendő szolgáltatói szerződések esetében a jelenleg hozzáférhető közérdekű adatnak minősülő kapcsolattartói adatokra alapozva komoly nehézségekbe ütközik. Az egységes parkolási adatbázis hiánya tehát valós akadályát jelenti az Nmftv. és a Korm. rendelet végrehajtásának. A kérdőíves felmérés során megismert adatokból egyéb, a nemzeti mobilfizetési rendszerhez közvetetten kapcsolódó problémára derült fény, ezeket a következő fejezet tartalmazza. ÁROP

28 6. A felmérés során vizsgált egyéb hatások Jelen hatásvizsgálat elsősorban az Nmftv. és a Korm. rendelet utólagos hatásvizsgálatát célozza. Az Nmftv. és a Korm. rendelet előző fejezetben ismertetett rendelkezései hatásainak vizsgálatával összefüggésben készített felmérés azonban néhány, az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokra általánosságban vonatkozó jelenségre és problémára is fényt derített, amelyekből e hatásvizsgálat keretein belül is levonhatóak következtetések. Az e körben feltárt problémák ugyan nem kapcsolódnak szorosan a nemzeti mobilfizetést megalapozó jogszabályokhoz, azonban tekintettel a parkolási közszolgáltatások és a nemzeti mobilfizetési rendszer szoros kapcsolatára, érdemben képesek befolyásolni a nemzeti mobilfizetési rendszer hatékonyságát és működését. A nemzeti mobil parkolási rendszer egyik rövid távú célja, hogy a parkolási közszolgáltatáson belül elősegítse a mobil parkolás arányának növekedését, azzal, hogy fenntartható módon üzemeltethető rendszer kerül kialakításra. Ezért a következőkben azokat a hatásokat vesszük sorra, amelyek elengedhetetlenek a mobilparkolás sikeréhez Ellenőrzés hatékonysága A közterületi várakozási díjfizetés és ezen belül a mobilfizetés önkéntes jogkövetéssel történik, vagyis a járművezető döntésétől függ, hogy az előírt várakozási díjat megfizeti-e, vagy sem. Amennyiben az önkéntes jogkövetés elmarad, a parkolási közszolgáltató ellenőrzési rendszerének hatékonysága nagymértékben befolyásolja a közszolgáltatás bevételeit. Ellenőrzés hiányában ugyanis az önkéntes díjfizetés is csökken. A beérkezett válaszok jelentős szórást mutatnak abban a tekintetben, hogy hány főt foglalkoztatnak a parkolási közszolgáltatással kapcsolatban. Az átlag 156 férőhely/fő, a maximum 488 férőhely/fő Mezőkövesden, a minimum pedig 20 férőhely/fő Fonyódon. Minél nagyobb terület jut egy főre, vélhetően annál ritkább az ellenőrzés is, s így kisebb a jogosulatlan parkolás miatti lebukás veszélye is, hiszen csökken a pótdíj fenyegetettség is. Mindebből látható, hogy a parkolási jogosultság megfelelő és hatékony ellenőrzése kulcskérdés a parkolási és mobil parkolási szolgáltatás vonatkozásában. Az ellenőrzés tekintetében az ellenőrök száma mellett a NEMOFI Zrt. jelzése alapján olyan problémák is felmerülnek, amelyek hibás ellenőrzési gyakorlatra vezethetők vissza, valamint a díjfizetés on-line (elektronikus rendszer általi) ellenőrizhetőségének hiányára. Ilyen ellenőrzési hiba az, amikor a pótdíjfizetési felszólítás kiállítása előtt a parkoló ellenőr úgy bocsát ki pótdíjfizetési felszólítást, hogy nem vizsgálja meg a mobilfizetés meglétét on-line módon, vagy ellenőrzés nélkül minden olyan járműnél feltételezik a mobilfizetést, amelyiken a mobilfizetésre utaló matrica el van helyezve. Az előbbi esetek csökkentik a mobilfizetést már alkalmazók bizalmát, az utóbbi, pedig a közszolgáltatók oldaláról kérdőjelezi meg a rendszer hatékonyságát. Mivel a parkolás ellenőrzés hatékonyságának növelése a közterületek szabályozott és ellenőrzött igénybevételét segíti elő, ezen felül a bevételeket is optimalizálja (az összes bevételek összege és az ellenőrök száma erős korrelációt mutat /0,7757/, amely azt jelenti, hogy szoros összefüggés mutatható ki a két változó között), célszerű a parkolási szakmai szervezetekkel ajánlásokat kidolgozni az ellenőrzés hatékonyságának növelésére. Ezen ajánlásokban javasolt kitérni egy optimális ellenőri létszámra, amely a parkolási övezet nagyságától és forgalmától függően kerülne meghatározásra (nyilván ez bizonyos esetekben ÁROP

29 költségnövekedést eredményez a szolgáltatóknál, amelyet egyéb intézkedésekkel lehet egyensúlyozni). Továbbá az ellenőrzés hatékonyságához elengedhetetlen az on-line (elektronikus rendszerrel) történő ellenőrzés, amelynek bevezetése valamennyi önkormányzati parkolási közszolgáltatónál szükséges, azt akár jogszabályi kötelezettségként előírni, vagy a NEMOFI Zrt. üzletszabályzatában rögzíteni annak használatát. Célszerű felülvizsgálni a meglévő parkolás ellenőrzési és ügyfélszolgálati programokat és azokat az on-line ellenőrzés folyamataihoz igazítani (pl. adott esetben pótdíjfizetési felszólításra akkor kerüljön csak sor, ha nincs elindítva mobil fizetés sem). Az ügyfelek oldaláról a mobilparkolás ösztönözhető annak nyilvánvaló kényelme és egyszerűsége mellett, a jelenlegi pótdíjazási rendszer átgondolásával, a pótdíjak emelésével, differenciálásával is. Egyértelmű előnye ugyanis a mobil parkolási rendszernek, hogy az ügyfélnek nem szükséges előre látni, hogy mennyi időt fog parkolással tölteni, hiszen a parkolás megkezdésekor elindítja a mobil parkolást, és azt annak befejezésekor lezárja, tehát a parkolási idő túllépése miatt pótdíjfizetés kizárható. Ez utóbbi esetben a pótdíj differenciált emelése (ennek lehetőségének megteremtése) és ezzel párhuzamosan az ellenőrzések hatékonyságának javítása, azaz a pótdíjfizetési fenyegetettség növelése a mobilfizetés felé terelheti a szokásaikhoz általában meglehetősen ragaszkodó- ügyfeleket Parkolási idő hossza A mobil fizetés tekintetében fontos tényező lehet a várakozási idő hossza, hiszen egy rövidebb idejű (pl. 15 perc) parkolás esetén a mobil parkolás ellen hathat, azzal, hogy a megközelítőleg 100 Ft-os parkolási díj mellett meg kell fizetni a kényelmi díjat és a kommunikációs költségeket is (SMS, hívás díja), amely költségaránytalanná teheti a mobil parkolást, így a rövidebb ideig tartó parkolás a mobil parkolás elterjedése ellen hathat. Emellett a rövidebb idejű parkolás problémája összefügg, az ellenőrzés kérdésével is, hiszen a rövid idejű parkolásnál egy nem kellően sűrű ellenőrzés esetén valószínűleg csökken a díjfizetési hajlandóság is. Feltétezhetjük, hogy a rövidebb parkolási idő olyan várakozó helyeken a jellemző, ahol nagy a forgalom, szűk keresztmetszetet jelent a kialakítható parkolóhelyek száma, és ezért magasak/ kiemelkedőek a parkolási tarifák is (belvárosi zónák, kiemelt turisztikai pontok). Egy felfutó rendszernél, mint amilyen a mobil parkolási rendszer is, gazdaságilag kevéssé járható út a szolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezmények biztosítása. Így a rövidebb idejű parkolás esetén a mobilfizetés azzal segíthető elő, hogy a minimálisan fizetendő parkolási idő kedvezményesebben kerül meghatározásra a hagyományos automatás-kézpénzes fizetéshez képest (pl. jelenleg a Kktv. 15/A. (7) bekezdés alapján mindkét fizetési módnál 15 percnek megfelelő összeg a minimálisan fizetendő díj egy parkolásnál). Megfontolandó legalább a forgalmasabb parkolási zónákban ezen minimális díjfizetési kötelezettség eltörlése, a parkolási díj nemzeti mobilfizetési rendszerrel történő kiegyenlítése esetén. Ezáltal a mobilparkolás teljesen percalapúvá válhatna, amely a folyamatosan emelkedő díjak mellett kétségtelen és kézzelfogható előnye lehetne a mobilparkolásnak. Megállapítható, hogy akár a minimálisan fizetendő díj eltörlése, akár az előző pont szerinti pótdíjazási gyakorlat kialakítása kedvezően hathat a mobilfizetés elterjedésére, különös tekintettel arra, hogy a rendelkezésünkre álló 2012-es adatok alapján a mobilfizetés tényleges ÁROP

30 alkalmazása figyelemmel annak a teljes parkolási díjbevételhez viszonyított arányaira leginkább Budapesten releváns (30-50 % körüli), a néhány nagyobb várostól eltekintve még a megyei jogú városok esetében is jellemzően 10 % alatti a mobilparkolásból származó bevételek aránya. A nemzeti mobilfizetési rendszer sikeres működéséhez ezért elengedhetetlen a mobilfizetés igénybevételi arányának növelése, illetve a mobilfizetés további ösztönzése Mozgáskorlátozottak várakozási engedélyeivel összefüggő visszaélések visszaszorítása A mozgáskorlátozottak parkolásával kapcsolatos kérdések nem új keletűek, és talán a legkomplexebb problémát jelentik jelenleg a parkolási rendszerben. Érint az ellenőrzést, valamint a parkolási igazolvánnyal és parkolással kapcsolatos kérdéseket. A Kktv. 15/a. (2) bekezdése szerint a díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet. A felmérés férőhelyet tartalmaz, melyekre 1836 kijelölt mozgáskorlátozott férőhely jut, ami az elvárt 2% helyett csak 1,54%. Másként kifejezve az 1836 kijelölt férőhely a jogszabályban előírtak szerint szükséges 2428 férőhelynek csak 75,6 %-a. A felmérésben részt vevő önkormányzatok oldaláról megközelítve a kérdést pedig a mozgássérült helyeket egyáltalán kijelölő 51 önkormányzat közül mindössze 29, azaz a részt vevők kicsivel több, mint fele (57 %-a) teljesíti a törvényi feltételeket. Ezen hiányosságot ellensúlyozza, hogy számos önkormányzat a parkolást szabályozó rendeletében a mozgásában korlátozott személyek részére kiadott igazolvány használata esetén díjmentes várakozást biztosít, annak ellenére, hogy az ezt kimondó jogszabály pontatlan. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 41. (3) bekezdése szerint Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. (6) bekezdése] azonban e járművekre is irányadó. Mindezzel a problémák a következők: A KRESZ idézett szakasza nem mondja ki, hogy a parkolás díjmentes a mozgáskorlátozottak számára, csak azt, hogy bizonyos parkolási fizető berendezéseket nem kell működtetniük. Ennek ellenére a parkolási közszolgáltatók a mozgáskorlátozottak ingyenes parkolását biztosítják. Ennek a gyakorlatnak ellent mond, hogy pl. az országban sok helyen alkalmazott parkolási bérlet megvásárlása esetén sem kell üzemeltetni a berendezéseket, mégsem ingyenes a parkolás. A díjmentesség ettől teljesen eltérő fogalom. A jogszabály diszkriminatív módon csak a korlátozott várakozási övezetben illetve a várakozási övezetben ad (pontatlanul megfogalmazott) díjmentességet. A Várakozóhely jelzőtáblával és megfelelő kiegészítő táblával jelzett fizető parkolókra ezek szerint nem vonatkozik a szabályozás. (Amennyiben tehát a forgalomtechnikai ÁROP

31 terven és így az utcán más táblák szerepelnek, a szóban forgó szabályozást figyelmen kívül lehet hagyni!) Ha a KRESZ szerinti engedmény ténylegesen a díjfizetés alóli mentesség, és nem a parkolási eszközök működtetése alóli felmentés, akkor a kézi jegyváltásos rendszer illetve az előre váltható parkolási jegyes rendszerek, valamint az összes mélygarázs és parkolóház olyan anyagi előnyöket élveznek a jegykiadó automatás üzemeltetéssel szemben, amit semmi nem indokol. Más oldalról közelítve a mozgáskorlátozott személy pl. a kézi jegyváltásos rendszerben illetve az előre váltható parkolási jegyes rendszerben továbbra is díjat kell fizessen. A KRESZ a vonatkozó rendelkezésében mozgáskorlátozott személyt szállító jármű várakozásáról beszél. Ugyanezen jogszabály szerint a várakozás a jármű megállásnál hosszabb idejű egy helyben tartózkodása. Mivel a várakozó járműben (általában) nem tartózkodik senki, ezért nem értelmezhető, hogy az a jármű kit szállít. A KRESZ a foglalkozik a személyszállítással, de annak szövegéből is kitűnik, hogy amikor a jogszabályban személyszállítást említenek, akkor egyértelműen a mozgásban lévő járművet értik. A jogszabály módosított megfogalmazása azért is értelmezhetetlen, hiszen ha a jogalkotó arra gondolt (bár fentiek szerint a szöveg nem ezt írja le), mindaz a jármű, amely a megállás előtt mozgáskorlátozottat szállított, vagy elindulás után mozgáskorlátozottat fog szállítani mozgáskorlátozottat szállító járműnek minősül, akkor meghatározhatatlan, hogy ez a korábbi vagy jövőbeli esemény mikor következik be (egy órával előbb, vagy esetleg két hét múlva?), így nem is köthető a parkoláshoz. Az ellenőrzés alapvető problémája, hogy egy személyhez (a mozgáskorlátozotthoz) kötött kedvezményt úgy akar érvényesíteni, hogy a személy nincs is jelen a kedvezmény igénybevételekor, és ezt a kedvezményt nem a személyhez, hanem egy tárgyhoz, egy gépkocsihoz köti. Ezzel ismét ellentétes az a gyakorlat, hogy minden olyan helyen, ahol a gépkocsival történő behajtást vagy a várakozást engedélyhez kötik (pl. a Parlament előtti területre történő behajtás és ott a várakozás, önkormányzatok által kiadott lakossági várakozási engedélyek stb.) az engedélyek a gépkocsira szólnak és azon a rendszám, a kiadó szerv megnevezése, valamint az érvényesség időtartama is feltüntetésre kerül. A NEMOFI Zrt., a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és a Magyar Parkolási Szövetség szakembereinek egyöntetű, határozott véleménye ugyanakkor, hogy mind a KRESZ szerinti, mind a mozgáskorlátozott engedélyek országos szinten történő korrekciója elengedhetetlen. Az engedélyek hibáira egyébként a MEOSZ 1995-ben(!), a Hungaropark, pedig 2000-ben és 2001-ben is felhívta az illetékesek figyelmét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa, a díjmentes várakozási lehetőség miatt, a lakossági várakozási hozzájárulással együtt kurrens cikk lett, mely többféle visszaélésre ad lehetőséget (hamisítás, fekete piacon megvásárolt egyébként valódi igazolvány használata, érvényes és valódi okmány jogosulatlan használata). Azon járművek, amelyek jogtalanul vesznek igénybe kedvezményt, anyagi veszteséget okoznak az önkormányzatoknak, a fizetőképes kereslettel rendelkező járművek elől elfoglalják a férőhelyeket, amely a mobilfizetés elterjedése ellen is hat. Mindezért a szakmai és érdekvédelmi szervezetek (MEOSZ, Magyar Parkolási Szövetség) véleményével egyetértve javasolt azon törekvés támogatása, hogy a ténylegesen rászorulók ÁROP

32 részére a közlekedésben és annak részeként a parkolásban is könnyítéseket, előnyöket kell biztosítani. Ezen előnyökhöz való hozzáférést azonban úgy kell szabályozni, hogy a jogosulatlan használat lehetősége a legnagyobb mértékben kizárható legyen, illetve az esetlegesen mégis előforduló visszaéléseket minél könnyebben és hatékonyabban ki lehessen szűrni. - Az igazolvány kiadásához szükséges orvosi véleményt ne a háziorvos, hanem szakértői bizottság állítsa ki. Ezzel az engedélyek kiadása illetve meghosszabbítása objektív szakvéleményre támaszkodik ben módosításra került a szabályozás ennek megfelelően. - Kétféle engedély kerüljön bevezetésre. Amennyiben a jogosult saját gépkocsival rendelkezik, akkor ezen gépjárműre (mely csak személygépkocsi lehet), rendszámra szóló, korlátozás nélküli használatra jogosító engedélyt kapjon. - Amennyiben saját személygépkocsival nem rendelkezik a jogosult, akkor az engedély a várakozás tekintetében parkoló tárcsa használatához legyen kötve, a díjmentes várakozás ideje, pedig legfeljebb 60 perc legyen. Ez az engedély is kizárólag személygépkocsiban legyen használható. - Az engedélyek gépkocsihoz kötését indokolja az igazolványok utólagos bemutatásával kapcsolatos visszaélések kiszűrése is. Több szolgáltatónál korábban nem is volt lehetőség az igazolvány utólagos bemutatására, mert lényegében ellenőrizhetetlen annak jogos felmutatása. Ezt a helyzetet az ombudsman egy a parkolási közszolgáltatásokkal foglalkozó 2011-es jelentésében (AJB 4797/2010) a jogállamiság elvéből fakadó visszás helyzetként jellemezte, mert a jogalkotó a vonatkozó szabályozásban így akár a Kkt.-ben, vagy a kormányrendeletben kifejezetten nem tette lehetővé a mozgáskorlátozott igazolványok utólagos bemutatását a várakozási díj, illetve a mozgáskorlátozott várakozóhely elfoglalása miatti pótdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés körében. - A jogosultsági szempontrendszer kialakítása során szükséges lenne elkülöníteni a mozgásában súlyosan korlátozottat a kevésbé korlátozottól, illetve a más fogyatékkal rendelkezőktől, a díjmentességet és kedvezményeket pedig ennek megfelelően lehetne differenciálni. Tekintettel, hogy a fenti pontatlan szabályozásból és gyakorlatból eredően nem csak a közszolgáltatókat éri kár a visszaélések miatt, hanem azon személyeket is, akik jogosultan élnek/élnének a kedvezményekkel, sőt tágabb értelemben valamennyi parkolást igénybevevő autóst, álláspontunk szerint a megfogalmazott differenciált, többszintű szabályozás nem lenne ellentétes Jat. 3. -ával (Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.), valamint a jogbiztonság követelményével sem. A kedvezményes parkolásokra való jogosultságok ellenőrzéséhez jogalkotási kérdések rendezése mellett műszaki-technikai feladatok megvalósítása is szükséges lenne. Célszerű volna ugyanis, hogy az érvényes parkolási igazolványok nyilvántartásához (lekérdezési szinten) hozzáférhessen a NEMOFI Zrt. A parkolási közszolgáltatók a mobilparkolás lekérdezését az ellenőrzéskor a nemzeti mobil fizetési rendszeren keresztül fogják on-line végezni, ugyanezen rendszeren keresztül biztosítható lenne az érvénytelen, visszavont parkolási engedélyek lekérdezése, ezzel a visszaélések csökkentése. ÁROP

33 6.4. Használat, illetve szolgáltatás-arányos díjfizetés Az EU egyik alapelve, hogy az egyes szolgáltatások díja a használattal arányosan kerüljön kialakításra. A jelenleg ún. E-útdíj projekt is pontosan ezen alapelv gyakorlati bevezetését célozza meg. A kérdőívek összesítése alapján elmondható, hogy az 55 db fizetőparkolást biztosító önkormányzatok 45,45%-a nyújt ingyenes parkolási bérletet a helyi lakosoknak, átalánydíjas fizetős bérletet, pedig majdnem 33%-a, amely meglehetősen magas számnak bizonyul. Ha a válaszadó fizetőparkolást nyújtó önkormányzatok számához viszonyítjuk a valamilyen formában bérletet biztosító önkormányzatok számát (ami 43 db), azt kapjuk, hogy 78%-uk, azaz 5-ből 4 önkormányzat alkalmazza ezt a kedvezményes (ingyenes) parkolási formát. A felmérésből jól látható az is, hogy a legtöbb vidéki városban létezik parkolási bérlet (válaszadó fizetős parkolást nyújtó vidéki önkormányzatok 89%-ában), amelyeknek 44%- ában a tényleges használattól független átalánydíj formájában fizetendő. (Budapesten a bérletet nyújtó önkormányzatok aránya a felmérés alapján 33%, emellett az egyéb bevételeket a kizárólagos várakozóhelyek megfizetett díjai adják.) A bérlet egyébként nem azonos a lakossági hozzájárulással, mely utóbbi a várakozási övezet területén lakók részére ad többnyire ingyenes lehetőséget. A bérletet a településen (esetleg azon kívül) lakó bármely személy vagy cég megvásárolhatja, a díja pedig nem függ a tényleges igénybevételtől. A bérlet-rendszer egyrészt nem szolgáltatás arányos díjat takar, másrészt éppen azt az igényt preferálja, mely közlekedés-politikai szempontból kerülendő, vagyis a munkába járó forgalmat. Mindezért megfontolandó a bérletrendszer fokozatos megszüntetése, ezzel párhuzamosan kedvezményes, ám a tényleges használttól függő díjak bevezetése. Ez utóbbiakat egyébként a nemzeti mobil fizetési rendszer képes kezelni, kiszolgálni. Mindezen intézkedési javaslatok általános jellemzője, hogy a mobilfizetési rendszer elterjedését elősegítsék. Egyesek alkalmazását a rendszer indulásához szükséges időzíteni, és időben addig fenntartani, amíg a közszolgáltatások- így a parkolási szolgáltatás esetén is- a mobilfizetés a fogyasztói kultúra szerves részévé nem válik. Mások, olyanok, amelyek folytonos hatékony ellátása szükséges a parkolási szolgáltatás, illetve a mobilparkolási szolgáltatás fenntartásához (ellenőrzés, visszaélések kiszűrése). ÁROP

34 7. Kitekintés - a nemzeti mobilfizetési rendszer hosszú távú fejlesztési lehetőségeinek általános ismertetése Az nemzeti mobilfizetési rendszer hosszú távú fejlesztés lehetőségei nem kapcsolódnak szorosan jelen hatásvizsgálathoz, azonban annak előkészítése során számos olyan tényezőre derült fény, amelyek a mobilfizetés elterjedésének további ösztönzését indokolhatják. Ilyen tényező volt például a hatásvizsgálat keretei között végzett felmérés azon megállapítása, amely szerint a bevételi adatokból kiindulva a fővárost leszámítva 10% alatti a mobilfizetési parkolási szolgáltatások tényleges igénybevétele, azaz a parkolási közszolgáltatások terén jelentős növekedési lehetőség rejlik a mobilfizetésben (a részletes adatokért lásd az alcímet). A hatásvizsgálat ezért olyan, elsősorban ügyféloldali infokommunikációs fejlesztési lehetőségek vizsgálatára is kitért, amelyek bevezetése kiterjesztheti a mobilfizetésben rejlő lehetőségeket. Ezek a plusz kényelmi, valamint emeltszintű szolgáltatások nagymértékben szélesíthetik majd a felhasználók körét. 1. Mobil alkalmazás A jelenlegi mobilfizetési szolgáltatások a hagyományos, telefonszolgáltatásokban rejlő lehetőségekre épülnek, azaz az ügyfelek SMS küldéssel, vagy hívással aktiválják / zárják a szolgáltatások igénybevételét, az ad- hoc parkolási szolgáltatások esetében pedig a fizetés is emelt díjas mobilszolgáltatások keretében történik. Az okostelefonok és a mobilinternet használatának rohamos terjedésével azonban egyre inkább nő az igény arra, hogy a mobilfizetési szolgáltatásokat rugalmasabban, testre szabottabban, többletszolgáltatásokkal együtt internet alapon vegyék igénybe az ügyfelek. A valós idejű internetkapcsolatra optimalizált szolgáltatások esetében szükségtelen GSM alapú szolgáltatás-indítás/lezárás, megfelelően optimalizált mobilalkalmazások esetén az ügyfél a rendelkezésére álló mobilinternet forgalmi keretéből minimális adatforgalmazással gondoskodhat ezekről. Mindez azon túl, hogy kényelmesebbé teszi a mobilfizetési megoldások igénybe vételét, a kapcsolódó költségek jelentős csökkenését is eredményezi ügyféloldalon (a tranzakcióként legalább két hívás vagy SMS költségével szemben mindössze néhány kb-al csökkenne a felhasználó előfizetéséhez egyébként is kapcsolódó, jellemzően több száz megabájtos forgalmi keret). A fenti igények kielégítésére egy mobilalkalmazás kifejlesztése jelent megoldást. A mobilfizetési rendszer részeként ezért már középtávon is egy olyan mobil alkalmazás kifejlesztése lenne célszerű, amely elsőként a mobilfizetés által leginkább érintett parkolási közszolgáltatásokat szolgálná ki. A rendszer támogatná a mobilfizetési parkolási zónák elérését akár offline állapotban is, a mobil készülék beépített GPS-ének segítségével, így a környéken elérhető szolgáltatások könnyedén elérhetőkké, megtalálhatókká válnak. A parkolás megkezdése előtt az applikációban szükséges megadni annak az autónak a rendszámát, amellyel parkolni akar az ügyfél. A telefonba épített GPS segítségével megjelenne a térképen a készülékünk helyzete. Előfordulhat, hogy a telefon és a parkoló autó helyzete nem egyezik, ebben az esetben egy külön beépített ellenőrző funkcióval megerősíthetővé válna a parkolás helyszíne határozott illetve határozatlan időre. Az alkalmazás egyszerre több parkoló autó rendszámát is képes lenne kezelni. A mobilparkolás elindításához nem kellene különböző zónakódokat megjegyezni, mivel a rendszer GPS funkcióinak köszönhetően automatikusan meghatározza a készülék helyét. ÁROP

35 Összességében egy olyan felhasználóbarát felületre van szükség, amely segíti az alkalmazás gyors használatát egyszerű és egyértelmű lépésekben. A felhasználó helyzetéből megállapíthatóvá kell váljon, hogy a parkolás melyik parkolási zónában történik. Mindegyik mobilszolgáltatónál használható kell, hogy legyen. Emellett a parkolás indítása és leállítása egyetlen gombnyomással történne, nem szükséges külön SMS-t írni. Valamint fontos kiegészítő funkció lenne, hogy a rendszer havi szinten naplózza a parkolásra fordított költségeket. A rendszer által nyújtott szolgáltatások bármilyen típusú és tudású mobiltelefonról elérhetőek lennének, a mobilvásárlásokat telefonhívással vagy SMS küldéssel is lehet majd intézni, de online felületen és okostelefonos alkalmazással is lehet vásárolni. 2. Térképalapú navigációs szolgáltatás A fizetést megkönnyítő mobilalkalmazás mellett többletszolgáltatásként egy térképalapú navigációs szolgáltatás további ösztönzést jelenthet a mobilfizetési megoldások elterjedésére. Ez egy navigációs útvonaltervező kialakítását jelentené, a következő többletszolgáltatásokkal: - a meglévő mobilfizetési pontok feltüntetése és kereshetősége; - útvonaltervezésnél célpontnak a közterületeken túl cégnevek, ismertebb épületek megadhatóságának lehetősége; - automatikus korrekció beviteli hibák esetén; - műholdas nézet lehetősége; - tervezéskor a forgalmi helyzet figyelembe vétele. A digitális térkép alapja legalább egy alaptérkép réteg lenne, amely megfelelő részletességgel ábrázolja Magyarország mobilfizető parkolóit. Javasolt egy megfelelő topográfiai térkép, egy ortofotó/műholdkép. Az egyedi alaptérkép létrehozása mellett megfontolandó a fent felsorolt többletszolgáltatásoknak a már létező és elterjedt térképes szolgáltatásokba való külön rétegként történő integrálása. 3. Bírságok, pótdíjak kifizetése elektronikus úton További kapcsolódó szolgáltatás lehetne bírságok, büntetések kiegyenlítésére mobilfizetéssel. Azok a gépjárművezetők, akik, vagy akiknek gépjárműve kijelölt közterületi várakozóhelyen érvényes parkolási engedély, parkolójegy nélkül várakoznak, vagy más módon sem teljesítették a díjfizetési kötelezettségüket, pótdíjat kötelesek fizetni. A pótdíj fizetése történhetne mobilfizetési rendszerben, a mobilszolgáltató által biztosított mobilfizetési keret terhére, illetve egyedi elektronikus átutalással, bankkártyás fizetéssel. A gépjárműre elhelyezett értesítőn található QR kód beolvasásával a mobilalkalmazás automatikusan ajánlaná fel a fizetési módokat, illetve gondoskodna a fizetési adatok (számlaszám, bizonylatszám, közlemény) automatikus kitöltéséről. A fizetési bizonylatot elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva a nemzeti mobilfizetési rendszer tárolná, egy esetleges későbbi vita esetén ezek bármikor hozzáférhetőek lennének. Tekintettel arra, hogy a közterületen való várakozásért való szankciók, illetve a befizetésre vonatkozó adatok önkormányzatonként eltérőek, a bírságok, pótdíjak nemzeti mobilfizetési rendszeren belül történő megfizetéséhez az érintett önkormányzatokkal való további együttműködés, illetve a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok további módosítása is szükséges lehet. ÁROP

36 4. Egységes elektronikus felület a nemzeti mobilfizetési rendszer által lefedett valamennyi közszolgáltatásra A rendszer távlati célja továbbá a közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatások, így a parkolás, az autópálya-használat, a városi közösségi, a helyközi és a vasúti közlekedés elérhetővé tétele mobilfizetéssel. Ezt hosszabb távon egy általános internetes felületnek kell kiszolgálnia. A portál a térkép mellett információkat biztosít a rendszerről, a parkolási zónákról, parkolási árakról és a nemzeti mobilfizetési rendszerben elérhető egyéb közszolgáltatásokról is. A rendszer elérhető lenne számítógépen, böngészőn keresztül, illetve integrálva lenne a fent említett mobilalkalmazásba is. 5. Egyéb fejlesztési lehetőségek Felmerültek továbbá olyan, a nemzeti mobilfizetési rendszerhez közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatások melyek bevezetése szintén hasznos része lenne az egységesített rendszernek. Ilyen például az NFC-near filed communication rendszer kialakítása mely egy rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény okostelefonok és hasonló (általában mobil) eszközök között. Alkalmazási területe a kommunikációs kapcsolatok létrehozásához szükséges adatcsere (például bonyolultabb, magasabb szintű kapcsolatok, Wifi, Bluetooth, beállítási adatai) gyorsítása, valamint az eszközök közötti azonosítási folyamat. Az NFC eszközök kiválóan használhatóak érintésmentes fizetési eszközként, elektronikus jegyként valamint helyettesítik vagy kiegészítik a mobil fizetési megoldásokat. Például a felhasználó bankkártyájának adatait egy virtuális pénztárcában tárolják és NFC kompatibilis eszközzel használva érintésmentes fizetésre használható PayPass terminálokon. Bevezethető lenne az NFC alapú tömegközlekedésben használatos jegy és bérletrendszert. Például a Jászkun Volán Zrt. helyi járatain a tesztben használatos mobiltelefonokkal vagy T-City Szolnok városkártyával az NFC jóvoltából kényelmesen, csak egy érintéssel érvényesíthető a jegy, vagy bérlet, amelyeknek érvényességét vagy meglétét a jegyellenőrök okostelefonokkal ellenőrizhetik. Lehetőségként felmerült a közüzemi számlák kiegyenlítése mobilfizetéssel. A regisztrációt követően minden hónapban a fizetés esedékességekor az ügyfél egy közműszámla kiegyenlítésére vonatkozó üzenetet kapna a telefonjára. Az üzenet tartalmazza a fizetendő összeget (a közmű számla ellenértékét), az előfizető nyilvántartott ügyfél azonosítóját, valamint az üzenet érvényességi idejét, ami egyben a fizetési határidőt is jelenti. A befizetések megjelennek a szolgáltatáshoz kapcsolódó havi bankszámlakivonaton, így a befizetés ténye utólag is igazolhatóvá válna. 6. Összefoglalás A hatásvizsgálat készítői szerint az internetalapú megoldások már középtávon is fokozatosan átveszik a helyét a jelenlegi GSM alapú megoldásoknak a mobilfizetésben. A mobilfizetés további terjedése érdekében ezért olyan internetalapú szolgáltatások fejlesztése javasolt, amelyek számítógépen és okostelefonon egyaránt elérhetőek és az Nmftv. szerinti valamennyi közszolgáltatást lefedik, a szolgáltatások indítására, leállítására és fizetésre internetalapon is biztosítanak lehetőséget, valamint kapcsolódó szolgáltatásokkal (pl. navigáció és más térképalapú szolgáltatások) segítik a mobilfizetési megoldások alkalmazását. ÁROP

37 8. A hatásvizsgálat során beazonosított problémákra adott javaslatok, következtetések, összegzés Az előbbiekben a nemzeti mobilfizetésre vonatkozó jogszabályok eddigi hatásainak vizsgálata során számos, a nemzeti mobilfizetéshez közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó jogalkalmazási problémát tárt fel jelen dokumentum. A hatásvizsgálat során továbbá számos olyan adat is megismerhetővé vált a készítők előtt, amelyek a jelen dokumentum bevezetőjében említett tényezők miatt az Nmftv. készítésekor elmaradt előzetes hatásvizsgálat hiányában nem ismerhetett meg a jogalkotó. Jelen hatásvizsgálat célja elsősorban az Nmftv. és a Korm. rendelet eddigi hatásainak felmérése volt, a hatásvizsgálatnak közvetlenül nem célja további kormányzati intézkedések, illetve jogalkotás kezdeményezése. Mindezekkel együtt a hatásvizsgálat során feltárt problémákra adott megoldási javaslatainkat e fejezetben összegezzük, annak érdekében, hogy későbbi erre vonatkozó felsővezetői döntés esetén ezek azok alapjául, illetve későbbi előzetes hatásvizsgálatok alapjául szolgálhassanak 8.1. Az egységes parkolási adatbázis hiányára vonatkozó megoldási javaslat A hatásvizsgálat során feltárt legjelentősebb jogalkalmazási problémák az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokra vonatkozó adatok elérhetőségével tapasztalt hiányosságok voltak, a hatásvizsgálat készítői ezért a lent kifejtettek alapján jogszabályi kötelezettségben előírt, rendszeres adatközlésen alapuló egységes elektronikus parkolási adatbázis létrehozására tesznek javaslatot. A hatásvizsgálat első sorban a NEMOFI Zrt. azon jelzésén alapult, hogy a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának végrehajtása a parkolási közszolgáltatások terén nehézségekbe ütközik az önkormányzatok közzétett adatainak pontatlanságai, hiányosságai, illetve egyes esetekben az együttműködési készség hiánya miatt. A hatásvizsgálat keretei között végzett kérdőíves felmérés alátámasztotta ezen tapasztalatokat. A parkolási közszolgáltatások tekintetében tehát a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a jogalkotó által várt hatás nem, illetve aránytalan erőfeszítésekkel érhető el. A fent felvázolt problémának alapvetően a következő kettő lehetséges megoldása vázolható fel: 1- a parkolási közszolgáltatások esetében a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának olyan módosítása, amely megfordítja a kapcsolatfelvételi kötelezettséget (azaz a fizetős parkolási szolgáltatást nyújtó önkormányzat köteles felvenni a kapcsolatot a NEMOFI Zrt-vel a szolgáltatói szerződés megkötése érdekében); 2- a jövőben elfogadandó jogszabály szerint az önkormányzati parkolási adatokról rendszeres adatszolgáltatás alapján egységes, elektronikus parkolási adatbázis készítése, amely mind a kapcsolatfelvételhez, mind a nemzeti mobilfizetési rendszer további működéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó adatokat egyetlen nyilvános adatbázisban tartalmazza. A fentiek közül az 1. alternatíva a hatásvizsgálat készítői szerint a következők miatt nem javasolt: ÁROP

38 - az Nmftv. és a Korm. rendelet megalkotásánál lényegi szempont volt a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó mobilfizetés egységesítése, és egységes kezelése, ezért a megvalósításban a kezdeményező szerepet e szolgáltatások elindításában jogalkotó a NEMOFI Zrt-hez telepítette; - a megvalósítás szempontjából is előnyösebb, ha az erőforrások megfelelő elosztásával a NEMOFI Zrt. a reális megvalósításnak megfelelő ütemezésben kezdeményezheti a szolgáltatói szerződések megkötését (ellenkező esetben e felett nem lenne kontrollja, és az önkormányzati megkeresések függvényében és sorrendjében kellene megkötnie a szolgáltatói szerződéseket); - a legfontosabb indok az 1. javaslat alkalmazásával szemben az, hogy kiindulva a NEMOFI Zrt. és a felmérés tapasztalataiból, a kapcsolatfelvétellel összefüggő problémákat ez a módosítás nem oldaná meg, pusztán a kezdeményezés felelősségét helyezné át más szervezetekhez, amennyiben pedig az önkormányzatok maguktól nem kezdeményeznék a szolgáltatói szerződés megkötését hasonlóan a jelen helyzetben előforduló adat-közzétételi mulasztásokhoz végső soron a jelenlegi megoldáshoz hasonlóan ez esetben is a NEMOFI Zrt-nek kellene felvenni velük a kapcsolatot. A fent ismertetett 1. alternatíva ezért a hatásvizsgálatot készítői szerint nem javasolt. A 2. alternatívának ezzel szemben számos előnye lenne: - nem érintené az Nmftv. és a Korm. rendelet szakpolitikai és politikai szinten jóváhagyott rendszerét, és a NEMOFI Zrt. ebben betöltött szerepét; - az így létrejövő adatbázisban a kapcsolattartói adatokon túl a nemzeti mobilfizetési rendszer folyamatos működéséhez és fejlesztéséhez szükséges adatok is rendelkezésre állnának, mindez a hozzájárulhatna a parkolási mobilfizetési szolgáltatások további egységesítéséhez; - az így gyűjtött adatokból a közlekedési ágazat is hasznos és naprakész információkat nyerhetne, amely akár mind az országos, mind a helyi szintű szabályozáshoz szükséges hatásvizsgálatoknak szolgálhatna alapjául; - végső soron pedig az egységes adatbázis hozzájárulna a parkolási szolgáltatások átláthatóságához, megismerhetőségéhez, ezen keresztül akár a parkolási közszolgáltatásokkal kapcsolatos állampolgári elégedettséghez, illetve jogkövetéshez. A jelen hatásvizsgálatban a Korm. rendelet 29. (1) bekezdés a) pontjának végrehajtása tekintetében azonosított jogalkalmazási probléma tekintetében ezért a hatásvizsgálat készítő egy egységes parkolási adatbázis létrehozását javasolják megfontolni, a következők szerint: - az egységes parkolási adatbázis az önkormányzatok rendszeres adatszolgáltatásán alapulna, az adatszolgáltatási kötelezettséget törvény (az Nmftv, vagy a Kktv). teremtené meg; - a szolgáltatandó adatok körét kormányrendeleti szinten állapítaná meg végrehajtási jogszabály, a szolgáltatandó adatok döntő többsége közérdekű adat; - az adatbázis kezelője az NFM megbízása alapján a NEMOFI Zrt lenne; - az adatbázisba történő adatszolgáltatás elektronikus felületen, egyszerű kitöltést biztosító módon történne (a felmérés tapasztalatai azt támasztották alá, hogy a válaszadás mélységét és pontosságágát nagyban elősegíti a megfelelő előkészítés és támogatás); - az adatbázis közérdekű adatokat tartalmazó részei nyilvánosan is hozzáférhetőek lennének. ÁROP

39 8.2. A hatásvizsgálat során feltárt egyéb problémákra tett javaslatok Ahogy az a fentiekben is szerepelt, a hatásvizsgálat gerincét képező felmérés során nyert adatokból olyan következtetések is levonhatóak, amelyek általánosságban érintik az önkormányzati parkolási közszolgáltatásokat. Ezek ugyan csak közvetlenül kapcsolódnak a nemzeti mobilfizetési rendszer megvalósításához és működéséhez, azonban mivel az abba integrálódó közszolgáltatásról van szó, a közszolgáltatás hatékonysága értelemszerűen a nemzeti mobilfizetési rendszer működését és hatékonyságát is érintheti. Erre tekintettel esetleges későbbi döntéshozatal megalapozása céljából a következőkben fejtjük ki a hatásvizsgálat során feltárt ezen problémákra adott javaslatainkat. 1. Ellenőrzés hatékonysága, mobilfizetés további ösztönzése A felmérés kiterjedt a parkolási ágazatban dolgozók számára is, a beérkezett adatok alapján a nagyobb településeken a fehérgalléros munkavállalókat is beleértve akár 488 parkolóhely is juthat egy munkavállalóra. Mindez a várakozási jogosultság ellenőrzése során növeli egyrészt a jogkerülő magatartás, másrész az ellenőrzés egyéb hibáinak lehetőségét. A NEMOFI Zrt. jelzése szerint emellett egyes esetekben a díjfizetés on-line ellenőrizhetőségének hiánya is okoz problémákat. A hatékonyabb ellenőrzés, ezen keresztül pedig a jogkövetés jobb hatásfokú kikényszerítése, és a bevételek növelése érdekében a hatásvizsgálat készítői a következőket javasolják megfontolásra: - parkolási szervezetekkel egyeztetve minisztériumi szinten ajánlások kidolgozása az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel az ideális ellenőri létszámra; - a díjfizetés valós idejű, on-line (elektronikus rendszeren keresztül történő) ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség jogszabályi előírása minden parkolási közszolgáltató részére, párhuzamosan a meglévő rendszerek felülvizsgálatával. Az on-line ellenőrzi rendszer kiépítésében a NEMOFI Zrt lehetne közreműködő; - a mobilfizetés további elterjedésének ösztönzése érdekében differenciált parkolási pótdíjazás bevezetése a mobilfizetéssel összefüggésben keletkezett mulasztások esetére; - a mobilfizetés további ösztönzése érdekében mobilfizetés igénybevétele esetén a minimális várakozási díj eltörlésének megfontolása legalább a forgalmasabb parkolási zónákban. 2. Mozgáskorlátozott várakozási engedélyekkel való visszaélés visszaszorítása A felmérés során gyűjtött adatokból megállapítható, hogy az önkormányzatok közel fele nem teljesíti a mozgássérült parkolóhelyek létesítésére vonatkozó előírásokat. A NEMOFI Zrt. tapasztalatai szerint ezt az önkormányzatok azzal ellensúlyozzák, hogy ingyenes parkolás lehetővé tevő ún. mozgássérült igazolványokat bocsátanak ki. Ez az igazolvány ugyan személyhez kötött, a kedvezményt a gyakorlatban mégis lehet teljesíteni a mozgássérült személy jelenléte nélkül is, az ebből eredő visszaélések közismertek, ezek a visszaélések jelentős számban felderítetlenül maradnak, és az ebből származó bevételkiesés is jelentős. Az érintett szakmai szervezetek, és a NEMOFI Zrt. szakmai álláspontja alapján ezért a következők megfontolása javasolt: - a mozgássérült engedélyekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, az ennek kiadásával összefüggő követelmények szigorítása, időkorlát bevezetése a mozgássérült engedéllyel ÁROP

40 történő várakozás esetében (a részletes javaslatok tekintetében lásd az 6.3. részben kifejtetteket); - a mozgássérült várakozási engedélyek nyilvántartásának megnyitása a NEMOFI Zrt. részére, amely a fent említett on-line ellenőrzési rendszerrel összevonva tenné lehetővé a parkolási közszolgáltatók részére az igazolványok érvényességének valós idejű ellenőrzését. 3. Szolgáltatás-arányos díjfizetés ösztönzése A felmérés kimutatta, hogy számos önkormányzat lehetővé teszi a szolgáltatásarányos igénybevételtől független, átalánydíj ellenében vásárolható parkolási bérleteket. Mindez ellentétes az EU-ban egyre inkább érvényesülő igénybevétel-arányos díjazás elvével. A NEMOFI Zrt. felvetése alapján ezért megfontolandó a parkolási közszolgáltatások esetében a bérleti rendszer fokozatos felszámolása. (Mindez természetesen nem érintené a helyi lakosok számára kiadott várakozási engedélyeket.) ÁROP

41 9. Melléklet: a felmérésben részt vevő önkormányzatok fontosabb parkolási közszolgáltatásokkal összefüggő adatai Község neve Fizető parkolás Mobil parkolás Zónák száma Park. helyek száma M. korlátozott helyek száma Átl. parkdíj/óra (szgk) évi mobilfizetési bevétel évi összbevétel BADACSONYTOMAJ Van Van Ft Ft Ft Baja Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Balatonberény Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Balatonfüred Van Van Ft Ft Ft Balatonkeresztúr Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Balatonmáriafürdő Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Békéscsaba Megyei Jogú Város Van Van Ft Ft Ft Berettyóújfalu Van Van Ft Ft Ft Bp. XIV. Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Van Van Ft Ft Ft Van Van Ft Ft Ft ÁROP

42 Község neve Fizető parkolás Mobil parkolás Zónák száma Park. helyek száma M. korlátozott helyek száma Átl. parkdíj/óra (szgk) évi mobilfizetési bevétel évi összbevétel Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat - fővárosi főútvonalak Van Van Ft Ft Ft Van Van Ft Ft Ft Budapest Főváros XVI. kerület Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Budapest I. kerület Van Van Ft Ft Ft Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Budapest V. kerület Van Van Ft Ft Ft Budapest XVII. kerület Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Budapest, II. Kerület Van Van Ft Ft Ft Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Van Van Ft Ft Ft Budapest, XI. kerület Újbuda Van Van Ft Ft Ft Csorna Van Nincs Ft 0 Ft Ft Dunakeszi Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Van Van Ft Ft Ft ÁROP

43 Község neve Fizető parkolás Mobil parkolás Zónák száma Park. helyek száma M. korlátozott helyek száma Átl. parkdíj/óra (szgk) évi mobilfizetési bevétel évi összbevétel Fonyód Van Nincs Ft 0 Ft Ft Gödöllő Van Van Ft Ft Ft GYÖNGYÖS Van Van Ft Ft Ft Győr Megyei Jogú Város Van Van Ft Ft Ft GYULA Van Van Ft Ft Ft Hajdúnánás Városi Önkormányzat Van Nincs Ft 0 Ft Ft Hajdúszoboszló Van Van Ft Ft Ft Hajdúszoboszló Van Van Ft Ft Ft Harkány Van Nincs Ft 0 Ft Ft Hatvan Van Nincs Ft 0 Ft Ft HÉVÍZ Van Nincs Ft 0 Ft Ft Hódmezővásárhely Van Van Ft Ft Ft JÁSZAPÁTI Van Nincs Ft 0 Ft Ft Kapuvár Van Van Ft Ft Ft Kecskemét Van Van Ft Ft Ft Kiskunfélegyháza Van Nincs Ft 0 Ft Ft Kiskunhalas Van Van Ft Ft Ft ÁROP

44 Község neve Fizető parkolás Mobil parkolás Zónák száma Park. helyek száma M. korlátozott helyek száma Átl. parkdíj/óra (szgk) évi mobilfizetési bevétel évi összbevétel Kőszeg Van Nincs Ft 0 Ft Ft Leányfalu Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Makó Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Mátészalka Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Mezőkövesd Van Nincs Ft 0 Ft Ft Mosonmagyaróvár Van Van Ft Ft Ft Nagykanizsa Van Van Ft Ft Ft Nagymaros Van Nincs Ft 0 Ft Ft Nyíregyháza Van Van Ft Ft Ft Ózd Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Pécs Megyei Jogú Város Van Van Ft Ft Ft RÁCKEVE Van Van Ft 0 Ft Ft Salgótarján Van Nincs Ft 0 Ft Ft Siklós Van Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Siófok Van Van Ft Ft Ft Szeged Van Van Ft Ft Ft Székesfehérvár Van Van Ft Ft Ft ÁROP

45 Község neve Fizető parkolás Mobil parkolás Zónák száma Park. helyek száma M. korlátozott helyek száma Átl. parkdíj/óra (szgk) évi mobilfizetési bevétel évi összbevétel Szekszárd Van Van Ft Ft Ft Szentendre Van Van Ft Ft Ft Szigetvár Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Szob Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS Van Van Ft Ft Ft Szombathely Van Van Ft Ft Ft TAMÁSI Van Nincs Ft 0 Ft Ft Tapolca Van Van Ft 0 Ft 0 Ft Tatabánya Van Van Ft Ft Ft Tihany Van Van Ft Ft Ft Törökbálint Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Velence Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Veresegyház Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft Veszprém Van Van Ft Ft Ft Zalaegerszeg Van Van Ft Ft Ft Zalakaros Nincs Nincs Ft 0 Ft 0 Ft ÁROP

46 10. Melléklet Minta kérdőív ÁROP

47 ÁROP