VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

Átírás

1 SZTÁV RT Szakmai Továbbképzı, Átképzı és Vállalkozástámogató Részvénytársaság VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 2006

2 Tartalomjegyzék 1. A VÁLLALKOZÁS KÖRNYEZETE, VÁLLALKOZÁSI FORMÁK Egyéni vállalkozások, alapításuk, mőködésük, megszüntetésük Társas vállalkozások, formáik, jellemzıik, alapításuk, megszüntetésük GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK A vállalkozás eszközei és forrásai Pénzgazdálkodás Költségkalkuláció és árképzés Marketingismeretek, piackutatás ÜZLETI TERV, AZ ÜZLETI TERV CÉLJA ÉS FELHASZNÁLÁSA A vállalkozás stratégiája Az üzleti terv elıkészítése, felépítése Az üzleti terv megvalósulása, ellenırzés, visszacsatolás AZ ADÓK FAJTÁI, MAGÁNSZEMÉLYEK ÉS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSA A jövedelemhez kapcsolódó adók, példák a személyi jövedelemadó kiszámítására A fogyasztáshoz kapcsolódó adók Jövedéki adó, fogyasztási adó, fogyasztási árkiegészítés Az adózás rendje A KÖNYVELÉS ALAPJAI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSOK FAJTÁI A társadalombiztosítási ellátások és fedezetük Egészségbiztosítási ellátások, nyugellátások, családi támogatások Táppénz Terhességi-gyermekágyi segély A rokkantsági nyugdíj Családi pótlék Gyermekgondozási támogatások A VÁLLALKOZÁS VÁLSÁGA, MEGSZÜNTETÉSE MELLÉKLETEK Mőszaki projekt

3 A vállalkozások életünk nélkülözhetetlen szereplıi. Szinte minden szükségletünk kielégítése érdekében vállalkozáshoz fordulunk. Szükséglet valakinek vagy valamely közösségnek anyagi és szellemi javak elsajátítása iránti belsı igénye A szükségletek lehetnek alapvetık, amelyeket létfenntartásunkhoz szükséges javakkal elégítünk ki (étel, ital, levegı stb.) és nem alapvetık, amelyek életünket tehetik még komfortosabbá (tévé, szolárium). A szükségletek csoportosíthatók egyéni és közösségi szükségletként is. Az egyéni szükségletek az egyes emberek igényei alapján keletkeznek. A közösségi szükségletek a közösségben élı ember igényeibıl fakadnak (pl. közrend, államhatárok védelme, sport, szórakozás). Egy másik csoportosítás szerint szükségleteink egy részének kielégítésére tudatosan készülünk (pl. evés, ivás, alvás), más részére valaki, vagy valami hívja fel figyelmünket (látens szükségletek, ebben különösen nagy szerepe van a reklámnak). Az élelmiszert üzletekbıl szerezzük be, az üzletek pedig a termékeket elıállító vállalkozásoktól vásárolnak. Kenyeret pék, sütıipari vállalkozások, a húst és húsipari készítményeket hentes, ill. megfelelı vállalkozások, italt az üdítı-, sörgyártó cégek, bútorainkat asztalosok, faipari üzemek készítik. Ezek a termeléssel foglalkozó vállalkozások. Termékeiket saját maguk forgalmazzák, vagy kereskedık segítségét veszik igénybe, akik ugyancsak vállalkozók. Ha televíziónk, hőtıszekrényőnk elromlik, tévészerelıhöz, háztartásigép-szerelıhöz, fordulunk. Hajunkat fodrász, bırőnket kozmetikus ápolja, ruháinkat szabó, cipıinket cipész javítja, vagyis szolgáltató vállalkozások állnak rendelkezésünkre. Felsorolni szinte lehetetlen valamennyi vállalkozási formát. A termékek elıállítása, javítása, karbantartása, a kereskedés, tanácsadás mind nagyobb felkészültséget igényel, szakosodni kell. Ez egyre több vállalkozó számára biztosít újabb lehetıséget. Az emberi szükségletek kimeríthetetlenek. A társadalmak anyagi, szellemi gyarapodásával nınek az igények. Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál több és jobb minıségő áru vásárlására van lehetıség. A szükségletek bıvülése újabb és újabb vállalkozást hoz létre. Fel kell csak ismerni, mire van igény, mi az, amit az emberek meg szeretnének és tudnak is vásárolni. 1. A vállalkozás környezete, A vállalkozás környezete A pék nem csak azért süt egyre többféle kenyeret, hogy kedvébe járjon az embereknek, vagy hogy az éhezı ember segítségére legyen. Ö ebbıl a tevékenységbıl szeretne megélni. Jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy vállalkozását mőködtetni, bıvíteni tudja, családját ellássa. Jövedelmet pedig csak az eredményesen gazdálkodó vállalkozások érhetnek el. A vállalkozások eredményes mőködéséhez megfelelı természeti, társadalmi, gazdasági feltételek szükségesek. A vállalkozás külsı környezete biztosítja a mőködéshez szükséges anyagot, eszközt, megfelelı felkészültséggel és ismerettel rendelkezı munkaerıt, de a létrehozott új érték (termék, szolgáltatás) is a környezetbe jut vissza. Nemzetgazdasági szinten (makrokörnyezet) rendelkezésre kell állni, tehát: a termelési feltételeknek (megfelelı munkakultúrával rendelkezı munkaképes lakosságnak munkaerınek, a termelési eszközöknek és a természeti erıforrásoknak (részletesen a gazdálkodási alapismereteknél tanultak szerint); Mőszaki projekt 3

4 érthetı és alkalmazható szabályoknak megfelelı gazdasági környezetnek, a piacgazdaságnak. A piac az a hely, ahol információkat cserélnek, fogyasztási javakat vesznek, ill. adnak el, vagyis a kereslet és kínálat találkozásának a helye. A piac szakmai szempontok szerinti lehet árupiac, munkapiac, pénz- és tıkepiac. Így piac a tızsde a bank, a vásárcsarnok, az áruház, a fodrászat, a cipészmőhely, a nyelvoktató stúdió stb. Földrajzi tagolás szerint megkülönböztetünk világpiacot és regionális piacokat. A világpiac nem egységes. Nem mindegy, hogy az USA-ba, Németországba, Kínába, vagy az afrikai országokba szállít egy vállalkozó. Mások a kulturális, történelmi, vallási, gazdasági, jogi hagyományok, törvények, amelyeket a sikeres üzleti kapcsolatoknál figyelembe kell venni. Egy adott ország belföldi piacán is jelentıs területi különbségek vannak a felvevıképességben, árakban. A piacon ugyanazok az emberek egyszer vásárlóként jelennek meg, máskor eladóként. A háztartások ugyanis a birtokukban lévı termelési tényezıt (munkaerıt) bocsátják adják el az üzleti szervezetek részére, hogy ezáltal jövedelemhez jussanak. Az így szerzett jövedelmekkel gazdálkodnak, ebbıl vásárolják meg a számukra szükséges árut, és mint végsı fogyasztók jelennek meg. Jövedelmük egy részét meg is takaríthatják, amellyel hitelkínálatot hoznak létre. Vagyonuk (lakás, telek, tartós fogyasztási cikkek) a nemzeti vagyon részét alkotják. A piacon a vásárlók és az eladók lépnek tehát kölcsönhatásba egymással, hogy megegyezzenek a termék, szolgáltatás árában és mennyiségében (Mindig kettın áll a vásár!) A piac legfontosabb jellemzıje a szereplık száma és nagysága (a piac szerkezete). Nem mindegy, hogy hányan alkotják a piacot, milyen tıkével rendelkezik a vásárló; ill. milyen nagyságrendő áruval az eladó. A piacnak három alapvetı típusa van: a versenypiac, ahol nagyszámú vásárló és eladó van, az oligopólium, ahol kevés számú piaci résztvevı alkotja a piacot, a monopólium, ahol egyetlen eladó vagy vevı van a piacon. Egy piacgazdaságban mindennek ára van, a termékeknek (szalámi, gépkocsi); a szolgáltatásnak (hajvágás, kozmetika), de a munkának is. Az ár a piacon alakul ki. Ha egy termékbıl nagyobb a kínálat, mint a kereslet, akkor alacsonyabb az ára, ha a kereslet nagyobb, akkor drágábban is el lehet adni. A piacon az eladók biztosítják a kínálatot, a vevık pedig a keresletet. Ha nagy a kínálat és kicsi a kereslet, akkor túlkínálat van. Ha vevıbıl van több, akkor a kereslet a nagyobb. Ez hatással van a gyártandó termék mennyiségére is. A túlkínálatot mutató termékbıl nem érdemes még többet gyártani. Abból a termékbıl pedig, ami iránt nagy a kereslet, megéri még többet termelni. A most vázolt helyzet csak egy adott idıszakra igaz, mert ha többet gyártanak egy termékbıl, elıbb-utóbb túlkínálat lesz belıle és kezdıdik a folyamat elölrıl. Az ár is visszahat ugyanakkor a keresletre. Ha alacsonyabb egy termék, pl. barack, szılı ára, többet és többen vásárolnak belıle, nı a vásárlóerı, nagyobb mennyiségő áru talál vevıre. Ha nagyon magas az ár, csak a magasabb jövedelmőek tudnak vásárolni, csökken a vásárlóerı, kevesebb árura van szükség. Az árú mindaz, ami adásvétel tárgya. Az ár az árunak pénzben kifejezett csereértéke, az a pénzmennyiség,, amiért az áru megvehetı, ill. eladható A piaci árat rövidtávon a kereslet és a kínálat alakítja. Ezt egyrészt az eladók ráfordításai, költsége, másrészt a fogyasztók (vevık) rendelkezésére álló pénzmennyiség és vásárlási szándéka, értékítélete, a termék hasznosságáról alkotott véleménye alakítja ki. 4 Mőszaki projekt

5 Keresleten azt az árutömeget értjük, amelyet a fogyasztók az adott idıpontban meg tudnak és meg is akarnak vásárolni. A szükséglet akkor lesz kereslet, ha azt fizetıképesen meg is akarják vásárolni. Értelmezhetjük a fogyasztók szintjén, mint adott fogyasztói kereslet (pl. élelmiszerfogyasztók, tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet), de lehet adott áru kereslete is (pl. Suzuki személygépkocsi, Panasonic videomagnó). Kínálaton azt az adott mennyiségő árutömeget értjük, amelyet az eladók a piacon meghatározott áron eladásra kínálnak. Ez lehet egy adott árura vonatkozó kínálat (pl. mosópor), de lehet szélesebb értelemben vett piaci kínálat (pl. híradástechnikai eszközök piaca) is. A piaci mechanizmus olyan gazdaságszervezési forma, amelyben a fogyasztók és az üzleti szervezetek kölcsönhatása révén ( a kereslet ás a kínálat hatására) a piacon alakul ki, hogy mit, hogyan, kinek termeljenek. Minden társadalomban alapvetı gazdasági kérdés: mit termeljenek a cégek (vállalkozások), hogyan állítsák elı a javakat és kinek a részére? A kérdésre adandó válasz társadalmi-gazdasági berendezkedéstıl függıen többféle lehet. A tervutasításos gazdaságban (szocialista gazdaság) a kormányzat döntött a termeléssel és elosztással kapcsolatos kérdésekben. A kormány tervezte meg, mibıl mennyit kell termelni és abból ki, mennyit vehet. Piacgazdaságban a piaci mechanizmusok döntik el, hogy mit, hogyan és kinek a részére érdemes termelni az adott társadalomban. Alapja a magántulajdon, valamint az eladás és vásárlás szabadsága. A piacgazdaságban a cégek azokat az árukat termelik, amelyek a legnagyobb jövedelmet biztosítják olyan módszerrel, amelyik a legkevésbé költséges, azok részére, akik meg akarják és tudják is vásárolni, azaz a jövedelemmel (bérrel) rendelkezık részére. Mit (milyen árut) kell tehát gyártani, forgalmazni, szolgáltatni? A fogyasztók mondják meg azáltal, hogy egyes termékekbıl vásárolnak, másokból nem, vagy egyesekbıl többet, másokból kevesebbet vesznek. Mőszaki projekt 5

6 Az árukért fizetett pénz képezi az üzleti szervezetek bevételét, és végsı soron ebbıl a pénzbıl lesz a bér. A vállalkozók a bevételeikbıl fizetik alkalmazottaikat, vásárolnak anyagot, eszközt stb. A vállalkozóknak érdeke, hogy minél nagyobb bevételre, és ezen belül nagyobb jövedelemre (profit) tegyenek szert. Azon a területen vállalkoznak tehát, amelyik nagyobb profitot biztosít, és elhagyják a kisebb jövedelmet hozó területeket. A fogyasztó nyilvánvalóan válogat is a termékek között minıség, ár és más szempontok szerint. Az ugyanolyan minıségő termékek közül az alacsonyabb árú portékát veszi meg. Ez a vállalkozó számára egyúttal jelzés, hogyan kell az árut elıállítani. Csak úgy tud a piacon versenyben maradni, nyereséget elérni, ha a leghatékonyabb termelési eljárásokat alkalmazza, költségeit a lehetı legalacsonyabb szinten tartja. Az olcsóbb módszer nagyobb profitot eredményez, természetesen minıségromlás nélkül. Azt, hogy kinek a számára termeljenek, szolgáltassanak, ugyancsak a piac határozza meg. Annak a részére készül a termék, aki vásárolni tud és akar, akinek van pénze, van jövedelme. Megfelelı jövedelemmel pedig az eredményesen gazdálkodó vállalkozók (cégek) és alkalmazottaik rendelkeznek. A piac nem egyenlıen osztja el a jövedelmeket. Az egyes emberek között jelentıs különbségek vannak felkészültségben, szorgalomban. A piac érzékeli e különbségeket, és a szükségesség szempontjából is minısíti. Nem az igazságosság, hanem a hatékonyság alapján dönt. A szociális különbségeket az államnak. a társadalomnak kell kezelnie. A vállalkozás személyi feltételei Vállalkozás. alapításához több feltétel egyidejő jelenléte szükséges. A vállalkozónak ismernie kell azokat a gazdasági, jogi feltételeket, amelyek között vállalkozását mőködtetni kell. Szükség van termelési eszközökre, a finanszírozáshoz pénzre. Bármiféle gazdasági tevékenység azonban elképzelhetetlen az ember jelenléte és tevékeny közremőködése nélkül. A sokféle gazdasági tényezı közül az ember a legfontosabb, de egyúttal a legtöbb gond okozója is. Az ember nem gép, nem eszköz, hanem gondolkodó, érzı lény, akinek lelki, érzelmi élete nagymértékben befolyásolja munkáját, másokhoz való viszonyát. Az el nem végzett feladat a vállalkozásban veszteség. Az emberi tényezınek mint a termelést irányító, szervezı és végzı személynek, döntı a szerepe. A vállalkozói személyiség A vállalkozói lét, életforma, más tulajdonságokat, magatartást igényel, mintha alkalmazott lenne az ember. A vállalkozó nem utasítások végrehajtója, hanem alkotó ember. Neki kell felismerni és megvalósítani a vállalkozás alapítása és mőködtetése során mindazt, ami eredményessé teheti vállalkozását. Vannak ösztönös tehetségek. Rendelkezhetnek egyesek öröklött, családban már megtapasztalt, kiemelkedı képességekkel. Általában azonban nem vállalkozónak születik valaki, de azzá válhat. Megtanulhatók, elsajátíthatók mindazok a képességek, amelyek sikeressé tehetnek valakit. Szükségesek bizonyos vállalkozást segítı személyes tulajdonságok, képességek. Szakmai felkészültséggel is rendelkeznie kell a vállalkozónak. A gazdasági szervezet (a vállalkozás) mőködtetése, pedig vezetıi, szervezıi képességeket igényel. A vállalkozó személyes képességei A sikeres vállalkozót a következı tulajdonságok jellemzik. Önállóság, függetlenség, amely alkalmassá teszi az embert arra, hogy egyedül, segítség nélkül is megoldjon feladatokat. Az az ember, aki csak, mások által meghatározott feladatokat tud elvégezni, mindig azt teszi, amit mondanak neki, nem lehet sikeres vállalkozó. Egy alkalmazott megkérdezheti, mit, hogyan tegyen. Egy vállalkozónál ez a bizonytalanság késedelmet, másoktól való függést eredményez, ha valamiben bizonytalan, valamit nem tud, utána kell járnia, meg kell tanulnia, és önállóan kell döntenie. 6 Mőszaki projekt

7 Dönteni tudás, amely azt jelenti, hogy a különbözı megoldási módok, alternatívák között képes legyen az ember választani (elhatározásra jutni), majd a választásának megfelelıen cselekedni (megtenni valamit, vagy sem). Kreativitás, amely által az lehet sikeresebb, aki mást, többet tud, mint a versenytárs, képes új dolgok létrehozására. Ennek érdekében nyitottnak kell lenni az új dolgok iránt, sok információ befogadására kell alkalmassá válni. Kockázatvállalási képesség abban az esetben, ha nem ismert minden körülmény (nem szerezhetı meg minden szükséges tájékoztatás vagy csak késıbb, amikorra már nem idıszerő), de dönteni kell, mert pl. elesik az üzlettıl. Kockázatot kell vállalni a következményeiben nem teljesen kiszámítható döntéséért; e kockázatvállalás azonban nem lehet hazardírozás, amikor is felelıtlenül, csak a szerencsében bízva hoz döntést, hiszen beláthatatlan veszteség érheti. Mindig számolni kell a várható következményekkel. Optimista, pozitív szemlélet, amely a kilátástalan helyzetbıl is a kifelé vezetı utat keresi. A vállalkozónak ugyanis mindig elıre kell tekintenie, ez az elırevivı akarat, mint egy motor, kell, hogy hajtsa ıt. Bíznia kell abban, hogy van megoldás: a pozitívan gondolkodó ember hiszi, hogy képes az eredmény elérésére. A végrehajtás során arra gondol, hogy sikerül megoldania a feladatot és nem arra, hogy ez úgysem sikerülhet neki. Kommunikációs képesség, hogy megértesse magát másokkal, tájékoztatást kérjen vagy adjon. Mások számára is érthetıen kell beszélni, telefonálni, levelet írni, elfogadhatóan kell viselkedni. Egy-egy jó üzlet hiúsulhat meg rendetlen, pontatlan fogalmazáson, zavaros beszéden. A nem megfelelı szó, kifejezés teljesen más értelmet adhat a mondanivalónak. A kommunikáció során akarva, akaratlanul is hatást gyakorolunk más emberekre. Nem csak beszédünkkel, írásunkkal kommunikálunk, hanem magatartásunkkal, arckifejezésünkkel, testtartásunkkal is. Már a köszönés, bemutatkozás is sok mindent elárul a másikról. Tanulni, gyakorolni kell tehát az értelmes beszédet, pontos fogalmazást, a helyes és kulturált viselkedést. A felsoroltakon kívül nagyon sok olyan emberi tulajdonság van még, ami sikeressé tehet egy vállalkozót. Szükség van állhatatosságra, szívósságra, a kudarcok elviselésére, jó megjelenésre és mindenekelıtt jó egészségre. Ahhoz, hogy az ember elsajátítsa a számára szükséges pozitív tulajdonságokat, akarat és szorgalom kell. Ismernie kell kinek-kinek saját gyengéit, rossz tulajdonságait, de erényeit is. A valóságos önismeretre való törekvés vezethet el hibáink mérsékléséhez, megváltoztatásához, erényeink, jó tulajdonságaink erısítéséhez. Az önismereti gyakorlatok, tesztek segíthetnek ebben, de leginkább az, ha odafigyelünk önmagunkra és környezetünk jelzéseire. A vállalkozó szakmai felkészültsége Szőken értelmezve annak a tevékenységnek az ismeretét jelenti, amit a vállalkozó végezni akar. Ha ugyanis azt piacképesen tudja megoldani, eredményes lehet. Vannak olyan vállalkozói tevékenységek, amelyekhez nem kell külön szakképesítés, másokhoz kell, és néhány szakmában mestervizsga a követelmény. Jogszabályok tartalmazzák az egyes tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményeket. E képesítéseket az iskolai jellegő szakképesítést nyújtó iskolákban, ill. egyéb, e képesítést nyújtó oktatási, képzési formában lehet megszerezni. A vállalkozó vezetıi, szervezıi képességei A vezetıi, szervezıi képességek a vállalkozás irányítását, szervezését, vezetését jelentik. Az egyszemélyes vállalkozásnak is vannak olyan feladatai, amelyek igényelnek ilyen ismereteket. A vállalkozónak ugyanis kell tervet készítenie, marketinggel foglalkoznia, gazdálkodnia, üzletet kötnie. A vezetıi, szervezıi feladatok természetesen függnek a vállalkozás méretétıl, tevékenységétıl, helyétıl. Minden vállalkozásnál megoldandó vezetıi feladat: Mőszaki projekt 7

8 a vállalkozás képviselete, más vállalkozás, szervezet, hatóság stb. elıtt, a mőködési feltételek biztosítása, a feladatok kijelölése és végrehajtása, dolgozókat foglalkoztató szervezetnél a végrehajtás megszervezése, az adott feladatnak megfelelı szervezet kialakítása, mőködtetése, a megfelelı munkamódszerek alkalmazása, az ellenırzés. A vezetés meghatározó feladata tehát az adott szervezet mőködtetése a megjelölt célok érdekében. A szervezés jellegzetesen vezetıi feladat. A cél érdekében megfelelı szervezetet kell létrehozni, azért, hogy a kijelölt feladatot megoldják, szervezni kell a végrehajtás folyamatát, és biztosítani kell a megoldáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A szervezés tehát a vezetés eszköze a cél megvalósítása érdekében. Ellenırzı kérdések 1. Mit tekintünk a társadalmak alapvetı gazdasági kérdésének? 2. Milyen gazdasági rendszert nevezünk piacgazdaságnak? 3. Milyen gazdaságszervezési forma a piaci mechanizmus? 4. Hogyan mőködik a piac? 5. Mit tekintünk árunak? 6. Hogyan válaszolja meg az alapvetı gazdasági problémát a piaci mechanizmus? 7. Melyek a sikeres vállalkozó fontosabb személyiségjegyei? 2. Vállalkozási formák Az üzleti vállalkozás lényege a jövedelemtermelés, alapvetı jellemzıje az önálló tıke- és munkabefektetés, amellyel az adott piaci verseny keretei között a befektetı kockázatot is vállal saját gazdasági haszna reményében. A vállalkozásokat két nagy csoportra oszthatjuk: egyéni vállalkozásokra, amelyekkel kapcsolatos jogszabályi elıírásokat az évi V. törvény tartalmazza, társas vállalkozásokra, ezek gazdasági társaságok, amellyel az évi CXXXVII. törvénnyel módosított évi CXLIV. törvény, és szövetkezetek, amellyel az évi I. törvény foglalkozik Egyéni vállalkozások, alapításuk, mőködésük, megszüntetésük Az egyéni vállalkozás olyan üzlet, amely egy személy tulajdonában és irányítása alatt van. A jogszabály a következıképp határozza meg: Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minısülı természetes személy, és bizonyos feltételekkel külföldinek minısülı külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Üzletszerő gazdasági tevékenység ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelı vagy szolgáltató tevékenység. Devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, a tizennégy éven aluliak esetén személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van. Külföldi állampolgár akkor folytathat üzletszerő gazdasági tevékenységet, ha nemzetközi szerzıdés a vállalkozásalapítást lehetıvé teszi, vagy nemzeti elbánást nyújt a külföldi állam 8 Mőszaki projekt

9 polgárai számára, és az egyéni vállalkozóval szemben támasztott egyéb követelményeknek megfelel. Egyéni vállalkozás alapítása Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi, természetes személy jogosult, aki cselekvıképes, állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából, valamint rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. (Vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezıgazdasági termelıtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.) Nem lehet egyéni vállalkozó az, akit kizártak a vállalkozásból, mert: gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértı bőncselekmény miatt jogerısen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, egyéb szándékos bőncselekmény miatt egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, valamely foglalkozástól jogerıs bírósági ítélettel eltiltottak, erre a foglalkozásra nézve és idıtartamra, aki: egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre elıírt foglalkozási tilalom aláesik, valamely gazdasági társaság korlátlanul felelıs tagja (a felelısséghalmozás elkerülése miatt). akitıl: korábban visszavonták adó- vagy társadalombiztosítási tartozás miatt vállalkozói igazolványát (iparigazolványát, kereskedıi engedélyét). Az újból vállalkozni szándékozónál ez mindaddig érvényben van, míg korábbi vállalkozói múltjából fakadóan az állammal szembeni kötelezettségeit nem teljesíti. A vállalkozói igazolványt az erre a célra rendszeresített egységes nyomtatványok kitöltésével a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzıje (okmányiroda) adja ki. Az egyéni vállalkozó kamarai nyilvántartási számot kap, amelyet az iratain fel kell tüntetnie. Az okmány iroda a kérelmezı helyett az érintett szervezetektıl beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kap. A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, állampolgárságát, anyja nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelephelyeit), tevékenységének megnevezését, ill. tevékenységi körét, továbbá adószámát és nyilvántartási számát. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı és szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Az egyéni vállalkozás nem engedélyhez kötött tevékenység. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül be kell jelenteni az önkormányzat jegyzıjénél (okmányiroda). Az egyéni vállalkozások mőködési szabályai Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Gazdasági tevékenysége során köteles az egyéni vállalkozó a teljes vagy rövidített megnevezést aláírása mellett feltüntetni. Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejőleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja. Mőszaki projekt 9

10 Telepengedély alapján végezhetık olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységek, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, üzemeltetett berendezések, a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tőz- és robbanásveszély, levegı-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjétıl kell kérni. Jogerıs telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, ill. módosítani nem lehet. A telepengedélyt minden üzemeltetınek meg kell kérnie, akár rendelkezett korábban már telepengedéllyel, akár nem. A vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, ill. segítı családtagjai között van olyan személy, aki az elıírt képesítéssel rendelkezik. Ha több telephelye van, a képesítési követelményekre vonatkozó elıírásokat valamennyi telephelyen érvényesíteni kell. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közremőködni vállalkozásában. (A személyes közremőködés bármilyen munka, könyvelés, anyagbeszerzés, irányítás stb. lehet.) Alkalmazottat, bedolgozót, segítı családtagot és tanulót korlátozás nélkül foglalkoztathat. (Segítı családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ági rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható). Az egyéni vállalkozó tevékenységébıl eredı kötelezettségeiért teljes magánvagyonával, korlátlanul felel. Személyes vagyonát is végrehajtás alá lehet vonni. Nyílt árusítású üzletét, termelı-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvetı tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettıl, termelı-, szolgáltató egységtıl eltérı helyen levı székhelyét. Az egyéni vállalkozás megszüntetése Megszőnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja, az igazolványt a jegyzı visszavonja, az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvıképességét elveszti. Kivétel, ha a vállalkozói tevékenységet az özvegy vagy az örökös, cselekvıképessége elvesztése esetén, pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára a törvényes képviselı folytatja. Feltétel még, hogy három hónapon belül ezt a változást a körzetközpont jegyzıjénél be kell jelentsék. Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha: olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, a mőködéshez elıírt követelményeknek nem felel meg. Az érintett hatóság felszólítása ellenére a követelményeknek 30 napon, ill. a hatóság által meghatározott határidın belül nem tesz eleget, az adó, ill. vám fizetésére vonatkozó kötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelızıen legalább 12 hónapig nem teljesítette. A bejelentkezési, adó bevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére (a felhívásban megjelölt határidıig) sem tett eleget, 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó tartozását nem rendezte, bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek (a felhívás ellenére, a felhívásban megjelölt határidıig) nem tett eleget. Az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetı. Az egyéni cég nem jogi személy. A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen azonban egyszemélyes korlátolt felelısségő társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá átalakulhat. 10 Mőszaki projekt

11 2.2. Társas vállalkozások, formáik, jellemzıik, alapításuk, megszüntetésük A társas vállalkozások olyan üzleti szervezetek (cégek), amelyeket magánszemélyek, magánés jogi személyek, vagy csak jogi személyek hoznak létre, és ezek közös vagyonával, jövedelemszerzés céljából, közös kockázatra gazdálkodnak. A gazdasági társaság tagjai vagyonuk egy részét egyesítik egy közös üzlet érdekében. Közösen részesülnek a nyereségbıl, ill. közösen viselik a veszteséget is. Cégnevük alatt szerezhetnek jogokat, vállalhatnak kötelezettségeket. A gazdasági társaságok formái Jogi személyiség nélküliek közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt). Jogi személyiségőek korlátolt felelısségő társaság (kft.), részvénytársaság (Rt), közös vállalat Gazdasági társaság alapítása Gazdasági társaság alapításához a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság kivételével legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelıs tagja. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, csak akkor folytathat, ha legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. A gazdasági társaság alapításához társasági szerzıdés, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörően mőködı részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan mőködı részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerzıdést (alapító okiratot, alapszabályt) közjegyzı által készített közokiratba kell foglalni vagy ügyvéddel, ill. az alapító jogtanácsossal ellenjegyeztetni kell. A közjegyzı hitelesíti az aláírási címpéldányokat is. A társasági szerzıdésnek tartalmaznia kell: a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét, a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) kivéve az alapszabályban a részvényeseket feltüntetésével, a gazdasági társaság tevékenységi körét, a társaság jegyzett tıkéjét, a jegyzett tıke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, a cégjegyzés módját, a vezetı tisztségviselık nevét, lakóhelyét, a gazdasági társaság idıtartamát, ha a társaságot határozott idıre alapítják, valamint mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezıen elıír. (A társasági szerzıdés mintáját a 10. melléklet szemlélteti.) A gazdasági társaság alapításához valamennyi tulajdonos vagyoni hozzájárulása szükséges. A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétbıl), ill. a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. Mőszaki projekt 11