SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI

Átírás

1 HADIGONDOZÁS A hadigondozási igényjogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. Ennek során a kérelmezınek kell bizonyítani a fogyatkozás, illetve a halál hadieredetét. Hadigondozottak ellátása hadirokkant rendszeres havi járadéka, nevelési pótlék, a hadiözvegyi járadék, hadiárva járadéka, hadigondozott családtag járadéka, temetési hozzájárulás, egyösszegő térítés. A hadirokkantat a hadieredető fogyatkozás által bekövetkezett munkaképesség-csökkenésének mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni. A járadékosztályba sorolástól függıen havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg, melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékban kifejezett mértéke. A járadékban részesülı hadirokkantat saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben, vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után (meghatározott feltételek fennállása esetén) nevelési pótlék illeti meg. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a. Havi rendszeres járadék illeti meg a hadirokkantat, a feltételek igazolása alapján a járadékosztályba sorolástól függıen. Ápolási pótlék és térítésmentes gyógyászati ellátás is megilleti a hadirokkantat, ha rendszeresen mások ápolására szorul. Járadékban részesült hadirokkant halála esetén az eltemettetı temetési hozzájárulásra jogosult. Havi rendszeres járadék illeti meg a hadiözvegyet. Egyösszegő térítés. Egyösszegő térítés Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását december 22-ét követıen politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá, aki ez irányú kérelmét politikai okból elı sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegő térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegő térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága december 31-e elıtt fennállt, de számára pénzellátását ezen idıpontot követıen állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történı megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmezı írásos nyilatkozata elfogadható. SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEI A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIT A 164/1995. (XII. 27.) KORM. RENDELET SZABÁLYOZZA AZ ALÁBBIAK SZERINT: A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményei: a) személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás), b) személygépkocsi átalakítási támogatás (a továbbiakban: átalakítási támogatás), c) közlekedési támogatás. a) Szerzési támogatás 1. belföldi kereskedelmi forgalomban történı 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemő, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemő személygépkocsi, vagy a megyei (fıvárosi) rehabilitációs fıorvos (a továbbiakban: megyei rehabilitációs fıorvos) javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minısülı, három- vagy négykerekő jármő (a továbbiakban: segédmotoros rokkantkocsi), illetıleg a jármőnek nem minısülı, sík úton önerejébıl 6

2 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék (a továbbiakban: kerekesszék) vásárlása esetén a vételárhoz, 2. a szociális ágazatot irányító minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) elızetes engedélyével a külföldrıl behozandó, az 1. pontban meghatározott személygépkocsi, illetıleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. - A szerzési támogatás mértéke a vételár, vagy a 2. pontban meghatározott költség 60%-a, legfeljebb azonban ,- forint. - Segédmotoros rokkantkocsi és kerekesszék belföldi forgalomban történı beszerzése esetén a szerzési támogatás szempontjából vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minısül. - Szerzési támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható. - A kérelemhez a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala által kiállított utalvány másolatát csatolni kell. - A szerzési támogatással megvásárolt vagy külföldrıl behozott személygépkocsit a szerzési támogatásra jogosult a vásárlás, vagy a magyarországi forgalomba helyezéssel kapcsolatos vámigazgatási eljárás (a továbbiakban: vámigazgatási eljárás) befejezı napjától számított három éven belül csak a hivatal elızetes hozzájárulásával idegenítheti el. Az elidegenítési tilalmat a jármőnyilvántartásba az állam javára kell bejegyezni. Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, - aki érvényes vezetıi engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén jármővezetıi igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjármővezetıi alkalmasságát a szakértıi bizottság megállapította, vagy ha vezetıi engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történı szállítását érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezı szülıje, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élı élettársa (a házastárs és az élettárs együtt a továbbiakban: házastárs) írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint - akinek a családjában az egy fıre jutó, a tárgyévet megelızı év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettı és félszeresét nem haladja meg, és - a kérelem benyújtását megelızı hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármő-behozatali vámmentességben. Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek, - aki a vele közös háztartásban élı 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: gyermek) személygépkocsival történı szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint - aki érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezik, és - akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg, és - aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelızı hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármő-behozatali vámmentességben. Aki az eljárás során a határnapot, határidıt önhibáján kívül elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elı. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnapot követı 8 napon belül lehet elıterjeszteni. Ha a mulasztás késıbb jut az érintett tudomására, a határidı a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszőnésének napján kezdıdik, azonban az elmulasztott határidı utolsó napjától számított 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet elıterjeszteni. b) Átalakítási támogatás a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján elıírt gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezéssel történı felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetıvé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy gépkocsival történı szállítását, vagy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátáshoz nyújtott támogatás. Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb ,- Ft. A támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult. A támogatás feltétele, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy, illetve a súlyos mozgáskorlátozott személy (házastárs, gyermek) szállítását végzı személy érvényes vezetıi engedéllyel rendelkezzen., és családjában az egy fıre jutó, a tárgyévet megelızı év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettı és félszeresét nem haladja meg. c) Közlekedési támogatás

3 A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. A támogatás alapösszege: 7.000,- Ft/év ha a súlyos mozgáskorlátozott személy 1-62 éves korú, és tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, Ft/év, ha fenti feltételeknek nem felel meg, akkor 7.000,- Ft/év, továbbá ha a súlyos mozgáskorlátozott személy a 62. életévét betöltötte, 7.000,- Ft/év, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorúak eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, a támogatás mértéke ,- Ft/év. Nem jogosult közlekedési támogatásra az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A települési önkormányzat jegyzıje GYÁMHATÓSÁG a) teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot vesz fel, b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját, c) a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közremőködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában, d) felveszi a szülı nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, e) dönt a gyermek védelembe vételérıl és annak megszüntetésérıl, f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylı esetben a különélı másik szülınél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelıszülınél, vagy ha erre nincs mód gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát, i) közremőködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerzıdésben meghatározottak szerint, j) közremőködik a gondozási díj, valamint a megelılegezett gyermektartásdíj behajtásában, k) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat. A mellékletben kijelölt települési önkormányzat jegyzıje dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása mőködésének engedélyezésérıl. Gyermekvédelmi gondoskodás A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztetı ok fennállása esetén a védınıi szolgálat, háziorvos, házi gyermekorvos, családsegítı szolgálat, közoktatási intézmények, rendırség, ügyészség, bíróság valamint a menekülteket befogadó állomás a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében - köteles hatósági eljárást kezdeményezni. Védelembe vétel A települési önkormányzat jegyzıje a gyermeket védelembe veszi, ha a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése a családi környezetben mégis biztosítható. A védelembe vétellel egyidejőleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülıi nevelés támogatása érdekében a jegyzı a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki. A védelembe vétel nem érinti a szülı felügyeleti jogát. A jegyzı kérelemre bármikor, hivatalból évente felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülıt figyelmeztetni kell.

4 Amennyiben a gyermek veszélyeztettesége elsısorban elhanyagolás miatt áll fenn, és a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyztetteségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetı, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlıdése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzıje a védelembe vétellel egyidejőleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történı nyújtásáról határozhat. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha: a gyermek családban történı nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el, a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával szőnik meg. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges a beutaló szerv a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy nevelıszülınél, ha erre nincs lehetıség, gyermekotthonban ideiglenesen elhelyezi. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdésben jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstıl kezdıdıen a szülı gondozási, nevelési joga szünetel. Az illetékes gyámhivatal az elrendelést követı 30 napon belül - az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, vagy - elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy - 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt. Ügygondnok, eseti gondnok kirendelés, felmentés Külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját. Az ügygondnok kirendelésének lehetséges okai: Ügygondnok gyámhatóság általi kirendelésére a 149/1997. (IX.10.) Korm. r. a továbbiakban: Gyer a értelmében csak államigazgatási eljárásban van helye, mégpedig akkor, ha az ügyfél: ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni, nincs törvényes képviselıje vagy meghatalmazása [Ket. 40. (5) bek.] Az ügygondnok kirendelésére csakis államigazgatási eljárásban kerülhet sor. A Gyer. szóhasználata szerinti államigazgatási ügyön közigazgatási hatósági ügyet kell érteni. Olyan ügyeket, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban: Ket. 12. (3) bekezdésében meghatározott hatóságok folytatnak. (3) E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkezı a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselı-testülete, a 19. (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei, c) fıjegyzı, jegyzı (körjegyzı), a képviselı-testület hivatalának ügyintézıje, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetıje, a hatósági igazgatási társulás, d) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. Az eljárás két módon indulhat: megkeresésre vagy hivatalból. Ismeretlen helyen való távollét megállapítása:

5 Az ismeretlen helyen való távollét megállapítására a Gyer. 12. (2) bekezdésében felsorolt iratokkal alapozhatók meg: a körözés sikertelen voltát igazoló rendırségi okirat, a települési önkormányzat jegyzıje vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által kiállított lakcímkivonat, az ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat, egyéb, hitelt érdemlı okirat. Külön szabályozza a Gyer. 12. (3) bekezdése azt az eljárást, amit a meghallgatandó személy ismeretlen helyen való tartózkodásának tisztázására kell lefolytatni. Eszerint: A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel, b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt címrıl vagy az ügyfél az általa megadott címrıl az idézés két alkalommal ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezett vissza. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások a) gyermekek napközbeni ellátása, (óvoda, iskolai napközi otthon, nyári napközis tábor) b) gyermekjóléti szolgáltatás Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) jelzırendszeres házi segítségnyújtás, d) közösségi ellátások e) nappali ellátás, f) családsegítés. Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmények A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az élelmezési nyersanyagköltségeket, illetve a vásárolt élelmiszer árát a Képviselı-testület állapítja meg. Az intézményi térítési díj összegét, a fizetendı személyi térítési díjat táblázatban teszi közzé. Gyermekétkeztetés esetén a) a bölcsıdés, az óvodás, az 1 6. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, [az a) d) pont a továbbiakban együtt normatív kedvezmény]. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti normatív kedvezmény megállapításához a térítési díjfizetésre kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élı a) 18 éven aluli, b) a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerő oktatásban részt vevı, illetve felsıoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint c) életkortól függetlenül a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekeinek számát. Az önkormányzat által fenntartott gyermekintézményekben az intézményvezetı a soroksári lakóhelyő gyermekek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti térítési díjkedvezményt (a továbbiakban: szociális kedvezmény) állapíthat meg, ha a gyermeket gondozó család tartósan vagy idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Az önkormányzat a gyermekétkeztetési térítési díjak szociális alapon történı egyedi mérséklésére vagy elengedésére- a támogatás iránti igények figyelembevételével gyermekintézményenként napi keretösszeget állapít meg. Az intézményvezetı a szociális kedvezményre biztosított keretösszeg felhasználásáról havonta köteles elszámolni. A kerületen kívüli gyermekintézményekben gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának mérséklésére vagy elengedésére a szociális támogatást a polgármester határozattal állapítja meg a szülı kérelme, az intézményvezetı javaslata alapján. A támogatás összegének meghatározásánál a Gyvt (5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezményt figyelembe kell venni. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhetı. A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet az intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. Az intézmény vezetıje

6 (bölcsıdevezetı, vezetı óvónı, iskolaigazgató) dönt a szolgáltatás biztosításáról, döntésérıl írásban értesíti az igénylıt, illetve a törvényes képviselıjét, megállapítja a térítési díjat. A gyermekek napközbeni ellátása az étkeztetés kivételével ingyenes. a) Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Annak számára, aki kora vagy egészségi állapota miatt lakásához kötött, az étkeztetést a házi segítségnyújtás keretében biztosítja az önkormányzat. b) Házi segítségnyújtás Az Szt a szerint a házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely a jogosult önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelıen lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a gondozás irányítója a jogosult egészségi állapota, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével, az egyéni szükségleteknek megfelelıen határozza meg. A házi segítségnyújtás keretében biztosított étkeztetés esetén az étel kiszállítása, szállítási vállalkozás vagy a gondozók közremőködésével történik. A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult személy az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen - kivétel a szolgáltatás halaszthatatlan igénybevétele - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani a szolgáltatást. c) Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes, idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzırendszeres segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) a személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kedvezményezését. e) Nappali ellátás (idısek klubja) Az arra rászorultak részére az önkormányzat a gondozó szolgálatnál lehetıséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıs korúak gondozására szolgál. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK A szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 27/2004. (IV. 23.) rendeletben szabályozta Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata az egyes szociális alapellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, összegét. A szociális igazgatási és gyámügyi eljárás költség- és illetékmentes. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmek elbírálására ha a szociális igazgatásról és

7 szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet másként nem rendelkezik az a szociális hatáskört gyakorló szerv köteles amelynek illetékességi területén a kérelmezı lakcíme van. Az igénylı lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerően lakik. A fıvárosban, ha a fıvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg, a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fıvárosi önkormányzat feladata. Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár önkormányzata nem állapodott meg arról, hogy fölvállalja a kerületben tartózkodó hajléktalanok segélyezését. 1. Aktív korúak ellátása A jegyzı aktív korúak ellátásra való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott, vagy állástalan. Egészségkárosodott személynek minısül az, aki munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette illetve legalább az Önkormányzat helyi rendeleté értelmében 30%- os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Állástalan személynek minısül az, akinek esetében álláskeresési támogatás folyósítási idıtartama lejárt, vagy az álláskeresési támogatás folyóítását keresıtevékenység folytatása miatt szüntették meg, és a keresıtevékenységet követıen álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy az ellátás iránti kérelem benyújtását megelızı két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év idıtartamig együttmőködött, vagy az ápolási díj, a GYES, a GYET, a rendszeres szociális járadék a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása a külön jogszabályban meghatározott okból szőnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelızıen az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttmőködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, továbbá keresıtevékenységet nem folytat. Nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át, (2010-ben: ,- Ft-ot) és vagyona nincs. A kérelem kötelezı tartalma a nyomtatvány szerint. Az ügyfél által csatolandó mellékletek: 1. A kérelmezı és vele együtt élı családtagjai jövedelemigazolását a következık szerint: a) nyugdíjszerő ellátások esetében az igazolást úgy kell benyújtani, hogy megállapíható legyen a kedvezményezett neve és lakcíme (pl. nyugdíjösszesítı, év eleji nyugdíjközlı) ettıl abban az esetben lehet eltekinteni, ha ilyet az adott évben már benyújtottak, ez utóbbi esetben elegendı a nyugdíjszelvény (vagy másolata), b) a havi rendszerességgel járó járó munkabér esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap nettó jövedelem igazolását, c) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát d) alkalmi munkából származó bevétel stb. az alkalmi munkavállalói kiskönyv e) egyéb pénzellátások igazolása (pl. családi pótlék, árvaellátás stb.) f) gyermekét egyedül nevelı szülı esetében igazolás a tartásdíjról (pl. bírósági végzés, egyezség bíróság általi jóváhagyása, átutalás postai szelvénye, átutalási értesítı, a szülık hiteles nyilatkozata a gyermektartás mértékérıl, amennyiben a tartásra kötelezett nem fizet, az errıl szóló nyilatkozat). 2. Amennyiben a kérelmezınek ápolási díj, GYES, GYET, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozó egészségkárosodási járadéka, átmeneti járadéka, rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíja, baleseti rokkantsági járadék, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszőnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását a kérelem benyújtása elıtt szőnt meg, a megszőnésrıl szóló határozatot.

8 3. Az iskolai végzettséget szakképesítést igazoló okiratot, vagy annak másolatát, alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettség esetében okirat hiányában az errıl szóló nyilatkozatot. 2. Foglalkoztatás szervezése A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. Közcélú munka keretében foglalkoztatható: az aktív korúak ellátására jogosult 55 éves korig, illetve az elızetesen együttmőködı személy, aki a folyamatban lévı közcélú foglalkoztatásából eredıen szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot a munkaviszonyának lejártáig, vagy akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerzıdése idıtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették a munkaviszonyának megszüntetéséig. 3. Ápolási díj - Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó [Ptk b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti, vagy c) fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos, vagy d) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. - A d) pont szerinti esetben ápolási díj akkor állapítható meg, ha : - az ápoló családjában az egy fıre jutó havi jövedelem mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs, - a támogatást igénylın kívül az ápoltnak nincs olyan vele együttélı jövedelemmel rendelkezı hozzátartozója, aki a gondozására képes. - Az ápolási díj havi összege: a) az a), valamint b) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a, b) a c) pont szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, c) a d) pont alapján megállapított ellátás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. - Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülı jogosult esetén a (3) bekezdésben meghatározott összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete, mely nem lehet kevesebb ezer forintnál. - Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez figyelemmel a Korm. rendelet 1. (3) bekezdésben foglaltakra mellékelni kell: a) a háziorvos által kiállított a Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt, b) igazolást, hogy a közoktatási intézményben eltöltött idı a kötelezı tanórai foglalkozások idıtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetıleg a felsıoktatási intézmény látogatási kötelezettségének idıtartama átlagosan a napi öt órát, vagy az óvoda, a közoktatási, illetıleg a felsıoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végzı személy rendszeres közremőködésével valósítható meg, c) a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy gondozása esetében: ca) az ápoló nyilatkozatát, hogy az otthon történı munkavégzés kivételével nem áll fenn napi 4 órás foglalkoztatást meghaladó, munkavégzésre irányuló jogviszonya, szolgálati viszonya, cb) más rendszeres pénzellátásban részesül-e, ha igen, milyen összegben, cc) a támogatás igénylın kívül az ápoltnak nincs olyan vele együtt élı - jövedelemmel rendelkezı - közeli hozzátartozója, aki gondozásra képes, cd) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolásait és vagyonnyilatkozatát, ce) az ápoló munkáltatójának igazolását, hogy a kérelmezı munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban áll, valamint napi munkaidejének tartalmáról, havi nettó jövedemének mértékérıl, cf) az ápolási díjat igénylı munkáltatójának igazolását a fizetés nélküli szabadság engedélyezésérıl vagy a munkaviszony megszőnésének idıpontjáról. - A kérelemhez csatolt igazolások, nyilatkozatok valódiságát a Szociális és Családvédelmi Osztály ellenırizheti. Méltányossági ápolási díj nem állapítható meg, illetve a megállapított ápolási díj további folyósítását meg kell szüntetni, amennyiben a) az St. 42. (1) (2) bekezdéseiben foglalt feltételek valamelyike fennáll,

9 b) azt a támogatásban részesülı kéri, c) a támogatás megállapítását követıen olyan körülmény (illetıleg kizáró ok) következik be, amely kizárná a támogatás megállapítását, d) a támogatásban részesülı a támogatási jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratokat a megadott határidıig nem nyújtja be, e) a jogosult lakcíme megváltozik, és új lakcíme az önkormányzat illetékességi területén kívül van, f) az ápoltnak a támogatást igénylın kívül van olyan vele együtt élı közeli hozzátartozója, aki képes a beteg gondozására, ápolására g) az ápoló családjában az egy fıre jutó nettó jövedelem meghaladja a rendeletben meghatározott összeghatárt, kivéve a méltányosság esetét, h) az ápoló és családjának vagyona meghaladja a törvényben meghatározott mértéket. 4. Idıskorúak járadéka A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkezı idıskorú személyek részére nyújtott támogatás, ha havi jövedelme, valamint saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló 62. életévét betöltött, de 75 évesnél fiatalabb esetén 95 %-át, az egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-át. A támogatás havi összege: jövedelemmel nem rendelkezı jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló 62. életévét betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-a egyedülálló 75. életévét betöltött személy esetén 130%-a. Az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összege január 1-tıl ,- Ft. 5. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége: a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének, valamint az egy négyzetméterre jutó elismert havi fenntartási költségnek a szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert fenntartási költségen 450,- Ft-ot kell érteni. A normatív támogatásra vonatkozó feltételekkel lakásfenntartási támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülı személy a szolgáltatás idıtartama alatt. Normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2, b) b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2, c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2, d) d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakás havi elismert fenntartási költsége: a támogatás szempontjából elismert lakásnagyság mértékének, valamint az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségnek a szorzata. A helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi fenntartási költségen 425,- Ft-ot kell érteni 2010ben. Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a család, ahol a háztartásban az egy fıre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 30%-át meghaladja. A támogatás mértéke havi minimum 2.500,- Ft. Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult továbbá a) az egyedülálló személy, b) a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelı szülı, illetve gyám, c) ahol a családtagok valamelyike tartós betegségben szenved, emelt összegő családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, d) a három vagy több gyermeket nevelı család, ahol a háztartásban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át, feltéve, hogy a lakás

10 havi elismert fenntartási költsége a háztartás összjövedelmének 20%-át meghaladja. A támogatás mértéke havi 4.000,- Ft. Helyi lakásfenntartásra jogosult az az egyedül élı nyugdíjas személy is, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, feltéve, hogy a lakás havi elismert fenntartási költsége eléri a havi jövedelme 20%-át. A támogatás mértéke havi 4.500,- Ft. A bérlakásban vagy albérletben élı szociálisan rászorulók számára lakbértámogatás állapítható meg a normatív, illetve helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az albérleti támogatás megállapításának feltétele, hogy kérelmezı lakhatása a bejelentett lakóhelyén nem biztosított. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy aki a támogatást kéri, milyen jogcímen lakik a lakásban. Lakásfenntartási támogatás ha a rendelet kivételt nem tesz csak egy jogcímen kerülhet megállapításra. A lakás nagyságát hitelt érdemlıen kell igazolni, és bemutatni egy darab közüzemi díjat megállapító kettı hónapon belül kiállított számlát. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetve a támogatási jogosultságot a tudomásra jutatás hónapjának utolsó napjával amennyiben a támogatott: a) elhunyt, b) lakástulajdonát elcseréli, vagy a lakásból elköltözik, c) a lakásfenntartási költségekben támogatott lakásban életvitelszerően nem tartózkodik. A havi rendszeres szociális ellátásra és a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettárs, gyermek, unoka, szülı, nagyszülı és testvér egymást követı sorrendben veheti fel a halál hónapját követı hónap utolsó napjáig. 7. Átmeneti segély Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Elsısorban azokat a személyeket indokolt segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, iskoláztatás, lakhatás feltételeinek megırzése, munkahely elvesztése, rendszeres jövedelem hiánya, minimálbér alatti jövedelem, elemi kár, haláleset miatt anyagi segítségre szorulnak. Átmeneti segély annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élı személy, gyermekét egyedül nevelı szülı esetén, illetve, ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. A támogatás megállapításához kérelmet és az igénylı és a vele közös háztartásban élı családtagok havi nettó jövedelmérıl szóló igazolást - továbbá a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat (betegségrıl, munkaképességcsökkenésrıl, rokkantságról orvosi igazolás, munkanélküliségrıl munkaügyi központ határozata, elemi csapásról tőzoltóság igazolása stb.) be kell nyújtani. 8. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a gyermek részére, a) ha a gyermeket gondozó család idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd, b) létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása szempontjából figyelembe vehetı egy fıre számított családi jövedelemhatár megegyezik az átmeneti segélyre vonatkozó tájékoztatás második bekezdésében meghatározott értékhatárral. 9. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv /A. -a, 20/B. -a, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet , 68/A. 68/E. -a szerint gondoskodik a jegyzı a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítı gyermekvédelmi támogatás megállapításáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: gyermekétkeztetés esetén a bölcsıdés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon nappali rendszerő iskolai oktatásban résztvevı és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülıgyermek az intézményi térítési díj 100 %-ára, a fenti csoportba nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek és tanuló az intézményi térítési díj 50 %-ára, meghatározott pénzbeli támogatásra, külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményekre.

11 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult amennyiben a gyermeket nevelı családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, ha a gyermeket egyedülálló szülı, vagy más törvényes képviselı gondozza, vagy - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - ha a nagykorú gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be, A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a törvényben meghatározott közös háztartásban élı közeli hozzátartozók vagyonára. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzıje egy év idıtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, melynek kezdı idıpontja a kérelem benyújtásának napja. A települési önkormányzat jegyzıje annak a gyermeknek, fiatal felnıttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - tárgyév július 1-jén fennáll,a tárgyév július hónapjában, - tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. Összege 2010-ben 5.800,- Ft. 10. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül. A támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje határozatlan idıre állapítja meg. Havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a. Ha a jogosultság július 1-jén fennáll a tárgyév július hónapjában a július hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás mellett, ha a jogosultság tárgyév november 1-jén fennáll a november hónapra járó kiegészítı gyermekvédelmi támogatás mellett (2009-ben) 8.400,- Ft összegő pótlék folyósításáról kell gondoskodni. 11. Temetési segély Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek fizetése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%- ánál, de elérheti annak teljes összegét is ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: hagyományos földbetemetés esetén az Erzsébeti temetıben ,- Ft, hamvasztásos temetés esetén ,- Ft, szórásos temetés esetén ,- Ft. Temetési segély nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum összegének 250%-át, egyedül álló személy esetén 300%-át, valamint a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesül. A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeirıl a kérelmezı vagy vele azonos lakcímen élı közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát.. Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata. 12. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezı személy külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhetı gyógyszerkerete erejéig, egyes külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályzó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehetı gyógyászati ellátásokra (együtt: gyógyító ellátás) a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig. A gyógyszerkeret a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretbıl és az akut megbetegedésbıl eredı gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretbıl tevıdik össze. Az egyéni gyógyszerkeret

12 összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége,de 2008-ban legfeljebb havi ,- Ft. Amennyiben a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra. Az eseti keret éves összege 2009-ben 6.000,- Ft. Az illetékes területi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: TEP.) a háziorvosi igazolás alapján az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzınek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségérıl. A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyzı dönt. Alanyi jogosultság esetén két évre, helyi és normatív jogosultság esetén 1 évre kerül megállapításra. Kezdı napja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. Közgyógyellátásra jogosult a) alanyi jogon jogosult: - az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, - a rendszeres szociális segélyben részesülı egészségkárosodott személy, - pénzellátásban részesülı hadigondozott, nemzeti gondozott, - a központi szociális segélyben részesülı, - rokkantsági járadékos, - I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülı, - az, aki, vagy aki után szülıje vagy eltartója magasabb összegő családi pótlékban részesül. b) normatív alapon jogosult: - akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át, és családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élı személy esetén a nyugdíjminimum 150%-át. c) A Képviselı-testület döntése alapján helyi közgyógyellátásra jogosult az, aki szociálisan rászorult és a rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. Szociális rászorultságon azt a rendszeres gyógyító ellátás költségét kell érteni, amely eléri a nyugdíjminimum 25%-át, feltéve, hogy a családban az egy fıre jutó jövedelem havi nettó összege nem éri el a nyugdíjminimum 150%-át, egyedülálló esetében a 200%-át. Az igazolványt a MEP hivatalból állítja ki a jogosultságot megállapító határozat kiállítását követı 15 napon belül. 13. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A jegyzı az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át b) aki egyedülélı és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról a jegyzı hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány az elsı bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekrıl a jegyzı nyilvántartást vezet és külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. 14. Köztemetés Akinek nincs, vagy nem lelhetı fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésrıl nem gondoskodik, a haláleset helye szerinti települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történı eltemettetésérıl a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában. Amennyiben a közköltségen eltemetett után olyan vagyon marad, amely a temetés költségét részben vagy egészben fedezi, akkor a temetési költség hagyatéki teherként a közjegyzınél bejelentésre kerül, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi a polgármester. Különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén az eltemettetésre köteles személy mentesíthetı a köztemetés költségeinek megtérítése alól, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, mert a család 1 fıre számított havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot, egyedül élı esetében a nyugdíjminimum 120%-át, vagyonnal nem rendelkezıeknek a hagyaték csak hagyatéki teherbıl áll. 15. Egyéb támogatások Krízishelyzetbe került személyek támogatása

13 Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy hatályba lépett a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet, amely szerint a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendı támogatást állapíthat meg. A támogatás feltételei: a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, a családban a kérelem benyújtását megelızı hónapban az egy fıre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (jelengleg ,- Ft-ot) nem haladta meg, részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. tv. 6. -a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és a gazdasági válsághoz kapcsolódó, elıre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztetı krízishelyzetbe került. Súlyosan veszélyeztetı krízishelyzetnek minısül különösen, ha a kérelmezı munkahelyét szeptember 30-át követıen elvesztette, jövedelme a szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérı mértékben csökkent, lakáscélú kölcsönszerzıdésébıl eredı fizetési kötelezettsége a törlesztı részlet szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérı mértékben emelkedett, vagy egészségi állapota indokolja. Nem jogosult támogatásra az a személy, akinek a év folyamán ,- Ft-ot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának idıpontjáig, vagy aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelızı 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében elıírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják. A támogatás összege legalább ,- Ft, legfeljebb ,- Ft. Különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb ,- Ft. A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg. A támogatás megállapítására kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani augusztus 1. és november 30. között. A kérelemnyomtatvány az Önkormányzat Polgármesteri HIvatalának Szociális és Családvédelmi Osztályán, valamint az Újtelepi Ügyfélszolgálati Irodánál vehetı át. További felvilágosítás a Szociális és Családvédelmi Osztályon kérhetı a telefonszámon. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelem igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát, valamint a lakáscélú kölcsön havi törlesztı részletének emelkedését igazoló iratot. BIRTOKVÉDELEM Általános tudnivalók Birtokvédelmi eljárás a Polgármesteri Hivatal Hatósági-igazgatási Osztály szabálysértési és Birtokvédelmi Csoportjánál (1239 Budapest, Hısök tere 12. II. em.) kezdeményezhetı. Az eljárás kérelemre indul, melyen a kérelmezınek Ft illetéket kell lerónia (illetékbélyeg formájában). A birtokvédelmi eljárás fı célja, hogy vitás birtoklási helyzetben fenntartsa az eredeti, gyakorlati birtoklási állapotot, amíg a vitatott jogkérdés eldıl. Birtokvédelmi eljárásban elektronikus ügyintézés nem folyik. Mikor tartozik Önkormányzati hatáskörbe az eljárás? A birtokvédelmi eljárás kizárólag akkor tartozik Önkormányzati hatáskörbe, amennyiben

14 - a birtokháborítás egy éven belül történt, és - a felek vitája nem azon alapul, hogy kinek van joga a dolgot vagy ingatlant birtokolni Egyéb esetekben kizárólag a bíróság jogosult az eljárás lefolytatására. Hogyan indítható birtokvédelmi eljárás? Az eljárás kérelemre indul, melyet akár írásban, akár szóban elı lehet terjeszteni. (A szóban elıterjesztett birtokvédelmi kérelmet jegyzıkönyvbe kell foglalni.) A kérelem kötetlen formájú, ám a felek adatai és a cselekmény pontos leírása mellett szükséges tartalmaznia, hogy a kérelmezı az alábbi intézkedések közül melyiket kéri a hatóságtól: 1./ A birtoksértı kötelezését a birtokháborítás megszüntetésére és az ettıl való jövıbeni eltiltását 2./ (a fentiek mellett vagy anélkül) a birtokháborítás megállapítása mellett az eredeti birtokállapot helyreállítását 3./ A birtokháborításhoz kapcsolódó esetleges költségek, károk, hasznok megállapítását Ki kérhet birtokvédelmet a jegyzıtıl? Birtokvédelmi kérelemmel az fordulhat a jegyzıhöz, aki bizonyítja, hogy a dolog (ingatlan) a birtokában volt, és annak birtoklásából tilos önhatalommal kizárták, illetıleg birtoklásában zavarják. Ügyintézés és további felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal szabálysértési és birtokvédelmi csoportjánál vehetı igénybe. Egyéb fontos kérdések: Az ügyintézési határidı jelenleg 22 nap. Az eljáró hatóság vezetıje - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési határidıt annak letelte elıtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét munkanappal meghosszabbíthatja. Az ügyfelek jogai és kötelezettségei az eljárási cselekmények során, és az eljárás folyamán: az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban, vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, az ügyfél és képviselıje észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyítékbeszerzését. Az aki a tárgyalás rendjét zavarja a hatóság rendreutasíthatja, súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja. az ügyfél személyesen, illetve törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselıje útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet, vagy másolatot kérhet (illetékbélyeg lerovása ellenében, ennek mértéke100,- Ft/oldal) Az ügyfelek kötelesek az eljárásban jóhiszemően részt venni. Rosszhiszemő ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújtja. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére v. az eljárás késleltetésére. A helyszíni szemle alkalmával a jelenlévı érintett ügyfél az ingatlannak, illetve eljárás tárgyát képezı dolog megmutatására köteles a szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. Az idei évben fog megjelenni az új Kormány rendelet, mely jelentısen meg fogja változtatni a birtokvédelmi eljárás menetét, így a fenti tájékoztató a kormányrendelet megjelenéséig érvényes. Kapcsolódó jogszabályok A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló évi IV. tv. A Ptk. végrehajtásáról és hatálybaléptetésérıl szóló évi 11.tvr. SZABÁLYSÉRTÉS Általános tudnivalók Az eljárás írásbeli feljelentésre indul. Az eljárás illetékmentes, kivéve becsületsértési illetıleg magánlaksértési eljárás kezdeményezését. Becsületsértési, magánlaksértési eljárás kezdeményezésekor a feljelentés benyújtásával egyidejőleg elkövetınként (feljelentett személyenként) Ft/fı illetéket kell illetékbélyeg formájában leróni. A kifogás, illetıleg panasz benyújtása ezekben az ügyekben Ft-os illeték lerovási kötelezettséget von maga után. Mit tartalmazzon a feljelentés? A feljelentési nyomtatvány letölthetik A feljelentési nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy azokat az adatokat kell megadni az eljárás eredményes lefolytatása érdekében, amelyeket a feljelentı ismer, lehetıség szerint minél többet és minél pontosabban. Az eljárás megindításához azonban mindenképpen meg kell adni: - a feljelentett személy nevét, lakcímét (valamely személyazonosító adatát) - a cselekmény pontos leírását - a cselekmény idıpontját (a lehetı legpontosabban) - a tanuk megnevezését, elérhetıségét(megjelölni ha a tanúk kérik adataik zárt/titkos/ kezelését) - egyéb bizonyítékokat, legalább felsorolás jelleggel (amennyiben lehetséges, a bizonyítékokat a feljelentéshez kell csatolni) Kapcsolódó jogszabályok: A szabálysértésekrıl szóló évi LXIX.tv. Az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999.(XII.28.) Korm.r. A szabálysértési törvény végrehajtásáról szóló 11/200. (II.23.) BM. r. Soroksár Önkormányzatának 29/2001. (VII.20).Ök. sz. rendelete az állattartásról Az avar- és kerti hulladék égetésérıl, valamint az égetés korlátozásáról szóló 40/2004.(V.26.) önkormányzati rendelet

15 MEZİGAZDASÁGI ÜGYEK 1./ Növényvédelmi hatósági eljárás Hivatalból, vagy ügyfél kérelmére indulhat abban az esetben, ha valaki nem tesz eleget növényvédelmi kötelezettségének. Az ügyfél kérelme kötetlen formájú. Ügyfél kérelmére indult eljárás esetén a bejelentınek nevesítenie kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az eljárás során helyszíni szemle útján gyızıdik meg a hatóság a bejelentés megalapozottságáról. Megalapozott panasz esetén felszólítja, vagy kötelezi a bepanaszoltat növényvédelmi kötelezettségének teljesítésére. Nem teljesítés esetén ,- Ft-ig terjedı eljárási bírságot szabhat ki, s e mellett közérdekő védekezést rendel el a mulasztó költségére. Parlagfő virágzása esetében július 1-je után közérdekő védekezést rendel el a mulasztó terhére, költségére ,- Ft-tól ,- Ft-ig terjedı növényvédelmi bírság kiszabása mellett, melyet adók módjára kell behajtani. A növényvédelmi bírságot a Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal szabja ki. Alkalmazott jogszabály: évi XLVI. tv. 2./ Állatvédelmi hatósági eljárás Hivatalból vagy ügyfél kérelmére indul az állatok védelme érdekében. Ügyfél kérelmére indult eljárásnál a bejelentınek nevesíteni kell, kinek, kivel, milyen problémája van. Az ÁNTSZ és és az állategészségügyi hatóság szakvéleményének figyelembe vételével, helyszíni szemlét követıen a bizonyítási eljárás végeztével elutasító, korlátozó vagy tiltó határozat születik. Mulasztás esetén ,-Ft-ig terjedı végrehajtási, vagy 5.000,-Ft-tól ,-Ft-ig terjedı állatvédelmi bírság szabható ki. Az eljárási illeték: 2.200,-Ft Alkalmazott jogszabály: évi XXVIII. tv., 245/1998. (XII. 31.) Korm r., 244/1998. (XII. 31.) Korm. r. 3./ Veszélyes és veszélyessé (minısítés) minısített ebek tartásának engedélyezése A veszélyes ebek (pibull terrier és keverékei) tartásához az engedély kiváltása kötelezı. Az engedélykérelemben az alábbi jogszabályban felsorolt adatokat fel kell tüntetni, az állatot elızıleg ivartalanítani kell. Az engedély kiadásának jogszabályi elıfeltételeit biztosítani kell. A helyszíni szemlén az állategészségügyi-, és rendırhatóság képviselıje is részt vesz. A feltételek megléte esetén kap az ebtartó 1 évig érvényes engedélyt. Az eljárási illeték: 2.200,-Ft Alkalmazott jogszabály: 35/1997. (II. 26.) Korm. r. A veszélyes és a veszélyessé minısített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét; b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvıképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt; c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám); d) az eb tartási helyének leírását; e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; b) igazolást a Tvr. 5. -ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minısített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról; c) közös tulajdonban lévı ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát; d) többlakásos házban, illetve egy lépcsıházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történı hozzájárulását. 4./ Veszélyes állatok nyilvántartása és engedélyezése A veszélyes állatot tartó a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles. Amennyiben a tartás körülményei a feltételeknek megfelelnek a szakhatóságok hozzájárulásával az állattartó (nyilvántartásba vétellel egyidejőleg) az engedélyt megkapja. Engedély nélküli állattartás esetén állatvédelmi bírság szabható ki. Az eljárási illeték: 2.200,-Ft Alkalmazott jogszabály: 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes r., 244/1998. (XII. 31.) Korm. r., 245/1998.(XII. 31.) Korm. r.

16 Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki a) cselekvıképes és büntetlen elıélető, b) rendelkezik az alább felsorolt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, c) ha a b) pontban elıírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelı személyt alkalmaz, d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyezı nyilatkozatával, Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az a)-b) pontokban meghatározott feltétellel rendelkezı alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban elıírt feltételeket biztosítja. Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhetı, ha az intézménynek az a)-b) pontokban meghatározott feltétellel rendelkezı alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban elıírt feltételeket - amennyiben külön jogszabály ezektıl eltérıen nem rendelkezik -, továbbá rendelkezik a mőködéshez szükséges engedéllyel. b) pontban megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztı, a vadászvadtenyésztı, valamint az állattenyésztı és állat-egészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékő korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintő biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illetı legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelı szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében. A jegyzı az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következı adatokat tartalmazza: a) az állattartás helyét, b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét, c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait, d) az állattartás kezdetének és megszőnésének idıpontját, e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (elızı tartásának) helyét.) Veszélyes állatnak minısített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek elıírásával. 5./ Vadkárral kapcsolatos eljárás Kárbejelentést követıen a kárbecslés idıpontjáról és helyérıl -az azon való részvétel céljából- az érdekeltek kiértesítjük. A kárbecslésrıl jegyzıkönyv készül. A szakértıi vadkárbecslésrıl készült jegyzıkönyvben foglaltak alapján kíséreljük meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítjuk az egyezség létrejöttének hiányát. Az eljárási illeték: 2.200,-Ft Alkalmazott jogszabály: évi LV. tv., 30/1997. (IV. 30.) FM r. Mezıgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szılıben a mezıgazdasági kultúra terméskiesését elıidézı károsítás. A gyümölcs-, illetve szılıtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni. Mezıgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következı idıszakokban lehet bejelenteni, igényelni: a) ıszi gabona október 1.-augusztus 1. b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 1. c) kukorica április 15.-november 15. d) burgonya április 15.-október 15. e) napraforgó április 15.-szeptember 30. f) borsó március 1.-augusztus 30. g) szılı, gyümölcsös egész évben

17 6./ Méhek tartásával és védelmével kapcsolatos eljárások Hivatalból, vagy ügyfél kérelmére indulhat abban az esetben, ha valaki nem tesz eleget kötelezettségének. Az ügyfél kérelme kötetlen formájú. Ügyfél kérelmére indult eljárás esetén a bejelentınek nevesítenie kell, hogy kinek, kivel, milyen problémája van. Az eljárás során helyszíni szemle útján gyızıdik meg a hatóság a bejelentés megalapozottságáról. Megalapozott panasz esetén felszólítja, vagy kötelezi a bepanaszoltat kötelezettségének teljesítésére. Mulasztás esetén ,-Ft-ig terjedı eljárási bírság szabható ki. Az eljárási illeték: 2.200,-Ft Alkalmazott jogszabály: 15/1969. (XI.6.) MÉM r., 5/2001. (I. 16.) FVM r. A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlıjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. Méhészetet közös használatú épülettıl és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levı utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezetı árok külsı szélétıl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkezı irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élısövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. A méhészkedést minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig nyolc napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. BEJELENTİ LAP A méhész neve:... Lakcíme:... A méhek állandó telephelye:... A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma:... A kiadás helye:... ideje:... A méhek utolsó tartási helye:... A jelenlegi vándortanya pontos megjelölése: A kaptárak száma:... A méhcsaládok száma:... A letelepedés pontos ideje:... Kelt:, év... hó... nap... a bejelentı aláírása IGAZOLÓ SZELVÉNY A/z... települési önkormányzat jegyzıje igazolja, hogy... méhész......lakos... db méhkaptárjának letelepítését bejelentette. Kelt: év... hó... nap... települési önkormányzat jegyzıje KIJELENTİ LAP A méhész neve:... lakcíme:...

18 A méhek állandó telephelye:... A vándoroltatáshoz kiadott állatorvosi igazolás száma:... A kiadás helye:... ideje:... Az elhagyott vándortanya pontos megjelölése:... Az elszállított kaptárak száma:... A méhcsaládok száma:... Az elvándorlás pontos ideje:... Az új vándortanya megnevezése:... Kelt, év... hó... nap... a bejelentı aláírása) A háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelıi bejelentése esetén a védekezés helyétıl 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesítjük a méhesek tulajdonosait (kezelıit) a méhekre veszélyes növényvédı szer alkalmazásának helyérıl, idıpontjáról, a felhasználásra kerülı növényvédı szerrıl, és egyben felszólítást adunk ki a méhek veszélyességi körön kívüli vagy más alkalmas módon való biztonságba helyezésére. A termelı köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzınek, legkésıbb a védekezés megkezdését megelızı munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének idıpontját, befejezésének várható idıpontját. 7./ Állatok tartásának engedélyezése A nagy és kishaszonállatokat belterületen csak engedéllyel, külterületen bejelentési kötelezettség mellett tartható. Az állattartás iránti engedélykérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági-Igazgatási Osztályán kell elıterjeszteni. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az állattartó nevét és címét, az állattartás helyét, a tartandó állat faját és számát, valamint a tartás módját. A kérelemhez csatolni kell a közvetlen szomszédok többségének hozzájáruló írásos nyilatkozatát is. Az állattartás nem engedélyezhetı ha a) az állattartó az engedélyt olyan területre kéri, ahol a rendelet szabályai szerint nem tartható állat, b) az állatok elhelyezése az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint a természetvédelmi jogszabályoknak nem felel meg. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes e rendeletben foglalt elıírásokat és az engedélyben elıírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértı állapotot felhívás ellenére 8 napon belül nem szünteti meg. A rendeletben elıírtak megszegıi ellen szabálysértési eljárást kezdeményez a hatóság. Alkalmazott jogszabály: 29/2001. (VII.20.) Ök. sz. rend. LAKÁSÜGYEK Lakáscélú állami támogatás Jegyzıi igazolás Letölthetı nyomtatványok: Nincs A lakásépítési kedvezmény (régi nevén: szocpol) és fiatalok otthonteremtési támogatását a Magyar Állam nevében azok a hitelintézetek, bitosítóintézetek, takarékszövetkezetek nyújtják és bírálják el, akik ezt felvállalják. A támogatások igénybevételéhez a személyi feltételek meglétét az önkormányzat jegyzıje igazolja. Jogosultsági feltételek: XXIII. kerületi állandó lakóhely Eljárás megindítása: Kérelem

19 Benyújtandó iratok köre - jogerıs építési engedély határozat vagy adásvételi szerzıdés - igénylı és házastársa házassági anyakönyvi kivonata - élettársi kapcsolat esetén büntetıjogi felelısség vállalásával tett nyilatkozat az együttélésrıl - elvált szülık esetében a kiskorú gyermek(ek) elhelyezését igazoló jogerıs bírói ítélet - az igénylı(k) és családtagjai(k) személyi adatainak, lakcímének, személyi azonosító számának okirattal történı igazolása - születési anyakönyvi kivonat - középiskolás és felsıoktatási intézmény nappali tagozatos tanulójának (25 év alatti) iskolalátogatási igazolása - állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelıintézet igazolásával - a munkaképességét 67 %-ban vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat idıpontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülınél a nyugellátást folyósító szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban eltartott gyermek után folyósítanak, aki tartósan beteg, illetıleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával, - az építtetı (vásárló) eltartottjának büntetıjogi felelısség melletti nyilatkozata, mely szerint az építtetıvel vásárlóval az új lakásba együtt költözik és havi rendszeres jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, - büntetıjogi felelısség mellett kiállított nyilatkozat, hogy az építtetı (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még nem kapott. Illetékfizetési kötelezettség: Nincs Kedvezmények, mentességek: Nincs Kapcsolódó helyi jogszabályok: Nincs Kapcsolódó nem helyi jogszabályok - A többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról. - A közigazgatási hatósági eljárásr és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény Lakásépítési kedvezmény és otthonteremtési támogatás Ha a kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakást 10 éven belül elidegenítik, a lakás tulajdonosa köteles a kedvezmény összegét visszafizetni. Az otthonteremtési támogatás esetében az ez idıtartam 5 év. Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét az értékesítést követıen másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos nyilatkozata alapján fel kell függeszteni. A tulajdonosnak igazolni kell, hogy a korábbi lakás elidegenítésébıl származó teljes bevételt az új lakás megszerzésére fordította. Amennyiben a kedvezményezett fentieket nem tudja igazolni, úgy a támogatás teljes összegét 30 napon belül vissza kell fizetni az önkormányzat jegyzıje által megjelölt bankszámlára. A bejegyzett jelzálogjog lejártát követıen a kedvezményezett kérelme alapján a törlésrıl a Kincstári Vagyoni Igazgatóság intézkedik. Jogosultsági feltételek Azok a támogatásban részesülık, akiknek a kedvezmény az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve. Eljárás megindítása: Kérelem Benyújtandó iratok köre Felfüggesztés, átjegyzés és visszafizetés esetén: - kérelemben nyilatkozni a felfüggesztés idıtartamáról - eladott/vásárol ingatlan adásvételi szerzıdése - 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap - szerzıdés a kedvezmény nyújtásáról - használatbavételi engedély - számla, értékbecslés Illetékfizetési kötelezettség: Eljárási alapilleték Kedvezmények, mentességek Ha a kedvezményezett csak a lakás egy részét idegeníti el, a kedvezmény összegének csak az elidegenítésre kerülı tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni. Kapcsolódó helyi jogszabály: Nincs Kapcsolódó nem helyi jogszabály Többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról. A közigazgatási hatósági eljárásr és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény

20 EGYÉB ÜGYEK 1. HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY A közigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Igazolni szükséges, hogy a hatósági bizonyítványt kinek, milyen célból, milyen bizonyítékok laapján és mely szerv eljárásában történı felhasználásra kérik. Élettársi kapcsolatról Az élettársi kapcsolatot igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei: Élettársi jogviszony, akik egy lakásban megszakítás nélkül együtt élnek közös háztartással rendelkeznek közöttük érzelmi és gazdaság közösség áll fenn és harmadik személyekkel szemben összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. A jegyzıkönyv felvételéhez: - mindkét fél személyes megjelenése (személyi igazolvánnyal) - két tanú személyes megjelenése aki igazolja az együttélés tényét (személyi okmányokkal) A kérelem elıterjesztésekor 2.000,- Ft illetéket kell illetékbélyeg formájában leróni. a.) Özvegyi nyugdíjhoz: Élettársi kapcsolatról hatósági bizonyítványt ad ki a hatóság. A hatósági bizonyítvány kiadásának feltételei: özvegy személyes jelenléte két tanú aki igazolja az együttélés tényét az elhunyt élettárs halotti anyakönyvi kivonata az elhunyt özvegyének okmányai. A hatóság a kérelem felvételétıl számított 8 napon belül állítja ki a hatósági bizonyítványt. b.) Életbenléti igazoláshoz: A kérelmezı személyes jelenléte szükséges okmányaival együtt. A hatósági bizonyítvány 2.000,- Ft illetékköteles. 2. KÜLFÖLDIEK INGATLANSZERZÉSE A kérelmet a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz kell benyújtani. (Budapest, V.ker. Váci u ). Ügyfélfogadási idı: Hétfı: Szerda: TALÁLT TÁTGYAK ÁTVÉTELE: Talált tárgyak- személyes okmányok és jövedéki termék kivételével- átvétele. (XXIII. ker. Hısök tere 12.) ANYAKÖNYVI ÜGYEK 1. Születés anyakönyvezése A születés anyakönyvezése a születés helye szerint illetékes Anyakönyvi Hivatalban történik.a születést legkésıbb az azt követı elsı munkanapon kell bejelenteni. Ha a szülés intézetben történt, az intézet vezetıje, ha intézeten kívül történt, a szülık vagy a szülésnél közremőködı orvos jelenti be. Ha a szülésnél nem orvos mőködött közre, a bejelentésre kötelezett 8 napon