Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás"

Átírás

1 Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás Boér Zoltán 2015

2 Tartalomjegyzék Összefoglalás... 3 Magyarország az első világháború után... 4 Európa az első világháborútól a gazdasági világválságig... 5 A válság hatása Magyarországon... 7 Tanulságok A szocializmus aranykora és egy újabb gazdasági világválság Az új gazdasági mechanizmus A válság begyűrűzik Tanulságok A 21. század első válsága A legújabb világválság A válság tüneti kezelése A válság megoldása Köszönetnyilvánítás Felhasznált és hivatkozott irodalom

3 Összefoglalás A tanulmány a múlttal foglalkozik, de a jövő felé tekint, arra keresi a választ, hogy a visszatérő világgazdasági válságok milyen hatást gyakoroltak a nyugathoz felzárkózni igyekvő magyarság történetében. A három fejezet közül az elsőben a bethleni konszolidációt végét eredményező 1929-es nagy világgazdasági válság hazai következményei képzik a vizsgálat tárgyát. A második fejezet az új gazdasági mechanizmus lendületét megroppantó 1973-as olajválság hatásait elemzi. Az utolsó fejezet a as ingatlanpiaci összeomlásból kiinduló világválság Magyarországra gyakorolt hatásait, és az arra adott kezdetben helytelen, majd a modellváltással érkező sikeres megoldást ismerteti. A következő fejezetek, tehát a gazdasági válságjelenségek társadalomra gyakorolt hatásait, illetve az alkalmazott sikeres és sikertelen válságkezelési technikákat mutatja be. A tanulmány szerzője, hisz a nagy francia romantikus költő Victor Hugo szavainak, miszerint a történelem: A múlt visszhangja a jövőben. A jövő tükröződése a múlton. 3

4 Magyarország az első világháború után Az között lezajlott Nagy háború után következő összeomlás: a forradalmak és a trianoni trauma után alapjairól kellett a magyar gazdaságot újjászervezni. Jelen tanulmánynak nem célja az első világégést követő országcsonkítás teljes körű bemutatása és értékelése. Az első világháború végével a gazdaság szerkezete felomlott, az állami vagyon és az állami kötelezettségek tekintetében tisztázatlan viszonyai uralkodtak. Nem volt önálló jegybank és pénz, az országban tőkehiány uralkodott, a költségvetés átláthatatlan állapotban volt, beszűkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Az évszázados idegen uralom után függetlenné vált magyar állam területe a korábbi közel 33%-ára, lakossága a 43%-ára csökkent, a régi nemzeti vagyon mindösszesen 38%-ával rendelkezett. A mezőgazdasági termelés 1920-ban a háború előtti szint 50-60%-a, a gyáripari termelés 35-40%-a körül mozgott. 1 A gazdaság és a társadalom változásai szerves összhangban vannak, így a megbénított gazdaság mellé járuló alacsony termelési mutatók, az infláció soha sem tapasztalt munkanélküliséget eredményezett. A napszámosok életszínvonala a háború után 70%-kal, az ipari munkásoké 61-74%-kal, a katonatiszteké és tisztviselőké pedig 82-85%-kal volt alacsonyabb, mint a világégés előtt. Százezrek éltek nyomorúságos körülmények között, a legrosszabb helyzetben az elcsatolt területekről érkező mintegy ezer fő volt. A leromolt szociális állapotok és a gyors politikai változások egymással kölcsönhatásban voltak, ezért az új kurzus a társadalmi béke és a politikai stabilitás érdekében azonnal hozzálátott a gazdaság szanálásához, és a növekedési pálya beindításához. A magyarság soha nem látott történelmi mélyponton volt, ahonnan ismételten talpra kellett állni és újrakezdeni nemcsak a nyugathoz való újabb felzárkózást, hanem az állam teljes újjászervezését is végre kellett hajtani. A háború utáni sokkos állapotból több rendszerformáló kísérlet után vagyonadó, adórendszer átalakítás, közalkalmazottak számának csökkentése, általános forgalmi adó bevezetése a történelem végül Bethlen István 2 tíz éves miniszterelnöksége alatt véghezvitt intézkedéseket igazolta. A miniszterelnök válságkezelésének ütemei a következőképpen foglalhatók össze, első körben a belpolitikai stabilitás alapjainak megteremtését hajtotta végre, így Magyarországon korlátozott polgári parlamentarizmus jött létre, melynek fontos eleme volt az állandóság jegyében stabil kormányzó többség biztosítása. Ezután jött az ország pénzügyi helyzetének szanálása és a gazdaság mérsékelt ütemű növekedési pályára állítása. Majd a stabil belpolitikai és gazdasági helyzet után a nemzet víziójának, jövőképének 4

5 beteljesítése jegyében a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés és a revízióra történő felkészülés következett. A konszolidáció végét jelentő utolsó éveket a nemzetközi gazdasági válság magyarországi begyűrűzése hozta el. Bethlen a szintén háborús vesztes Ausztria példáját követve külföldi kölcsön felvételével és határozott vámpolitikával tervezte a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani. Nagy-Britannia és Olaszország támogatásának köszönhetően sikerült a kisantant 3 és Franciaország ellenállását letörve 307 millió aranykorona hitelt igényelni a Népszövetségtől. Mire a kölcsön Magyarországra eljutott, végül nettó 250 millió aranykoronára fogyatkozott, évi 7,5%-os kamattal megterhelve. A húsz éves futamidő után a visszafizetendő összeg 600 millió aranykorona lett volna. A kölcsön 36 hónap alatt öt részletben került folyósításra. 4 Magyarország adóssága, így a Monarchiától megörökölt 1,6 milliárd aranykoronával együtt összesen 1,85 milliárdra növekedett. A gazdaság talpra állításában oroszlán szerepe volt a független Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) felállításának, mely az államtól formailag teljesen függetlenül rendelkezett a pénzkibocsájtás jogával. Az MNB kezelte a kölcsön fedezetét szolgáló bevételeket is. A kölcsönök ésszerű felhasználása mellett további intézkedésekre is szükség volt az állami bevételek növelése érdekében. A túladóztatás jegyében így újabb adóemelés következett, a háború előtt egy főre jutó 45 aranykorona adóteherből a szanálás következtében 73 aranykorona lett, a vasúti tarifák 30%-kal megemelésre kerültek. Az állami alkalmazottak számát tovább csökkentették, számuk az 1913-as 300 ezerről nagyjából a felére csökkent re a gazdaság rekonstrukciója és új kereteinek kialakítása befejeződött. Ezt követően a magyar gazdaság néhány esztendőn át a fellendülés időszakát élte, amiben nagy szerepe volt az állami beruházásoknak. A posta, a távírdai rendszer és a telefonközpontok modernizálása, a csepeli kikötő fejlesztése valamint út- és hídépítésre jelentős összegeket költött a kormányzat. A gazdaságpolitikából logikusan következett, hogy a fellendülés elsősorban az ipar területén mutatkozott meg. Az utolsó békeévben, 1913-ban az ipar és a bányászat a nemzeti jövedelem 25%-át adta re ez az arány 29%-ra, pár éven belül re 31%-ra emelkedett. A gyáripari termelés 1924 és 1929 között több mint 70%- kal emelkedett, így a világgazdasági válság előestéjén területarányosan mintegy 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet. 6 Európa az első világháborútól a gazdasági világválságig Az első világháború a tömegek és a gépek háborúja volt, minden megelőző fegyveres konfliktusnál nagyobb emberi és anyagi erőforrásokat vett igénybe ra Európa 5

6 szerkezetváltási válságban küszködött, a gazdasági növekedés lelassult, elveszett a világgazdaságban betöltött korább vezető szerepe. Az exportlehetőségek visszaszorultak, az új körülményekhez az öreg kontinens nem volt képes gyorsan alkalmazkodni. Még a háborúban győztes államok is súlyos pénzügyi problémákkal küzdöttek, Nagy-Britannia 7 és az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) 8 felé meglévő tartozásukat, valamint a háborús károk helyreállítását a vesztes tagállamok által fizetett jóvátételből kívánták rendezni. A vesztesek a területi és gazdasági veszteségek mellett így a teljesíthetetlen kötelezettségeik fogságában voltak. A békeszerződések 125 milliárd dollárra becsülték győztes államok háborús kárait, ami több volt, mint a vesztesek egész nemzeti vagyona. A főbűnösnek beállított Németország jóvátételének tekintetében Nagy-Britannia és Franciaország nem tudott megegyezni, csak 1921-ben állapították meg 31,5 milliárd dollárban. 9 A győztes nagyhatalmak gazdasági konszolidációja között viszonylag gyorsan lezajlott. Az USA kintlévőségei behajtás miatt érdekelt volt a német gazdaság mielőbbi beindításában, jelentős tőke áramlott a legyőzött országba. A német jóvátételi kötelezettség biztosítása érdekében szeptember 1-én fogadták el a győztes hatalmak a Dawes-tervet. 10 Ennek értelmében a jóvátétel 40 évre lett elosztva, a gazdaság fellendítéséhez jórészt amerikai forrásból pedig 800 millió aranymárka 11 kölcsön folyósítása került kilátásba. A kölcsönök törlesztésének, illetve visszafizetésének biztosítására lefoglalták a német vasutak jövedelmét és lényegében ellenőrzés alá vonták az egész német gazdasági és pénzügyi rendszert. Németország 1926-ban tagja lett a Népszövetségnek, gyakorlatilag egyenrangú féllé vált. A korábbi jóvátételi törlesztésekkel 17,4 milliárd aranymárkát fizetett ki, míg végül az június 7-én aláírt Young-terv, ,9 milliárd aranymárka végleges jóvátételt határozott meg, 20 %-kal mérsékelve a Dawes-tervben rögzített feltételeket, 13 a német ipar külföldi ellenőrzése megszűnt. Annak ellenére, hogy egész Európa rövid lejáratú amerikai kölcsönöktől függött, az USA továbbra is csak saját piacára koncentrált januárjában az amerikai jegybank szerepét is betöltő Fed 14 a magasak a részvénypiaci árak és spekulációk megelőzése céljából alapkamatot emelt. A túltermelés következtében 1929 augusztusában gazdasági recesszió köszöntött be az rengeteg iparcikk vált eladhatatlanná vált. Az október 24-én kirobbant New York-i tőzsdekrach után hatalmas eladási láz tört ki, sokan akartak túladni túlértékelt részvényeiken, ami az árfolyamok hónapokon keresztül tartó zuhanásához vezetett. Széles tömegek váltak bizalmatlanná a bankokkal szemben, mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét, emiatt sok pénzintézet csődbe ment. Ebben a helyzetben az amerikai bankok az európai tőkekihelyezésük visszavételébe kezdtek. Több mint 50%-kal zuhant a nemzetközi 6

7 kereskedelem mértéke, az ipari termelés is drasztikusan csökkent. A gazdasági világválság véget vetett a stabilizációs évek konjunktúrájának, az évi pénz- és hitelválság következtében a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlott. A helyzetet súlyosbította a német valutaválság, a külföldi hitelezők néhány hónap alatt 4 milliárd márkát vontak ki, német központi bank aranykészlete a felére csökkent júliusában a márka védelmére devizaellenőrzést vezettek be, állami felügyelet alá vontak minden külföldi kifizetést. Az július 9-én Lausanne-ba összehívott konferencia felszámolta a Young-terv ajánlásait. Németország gyakorlatilag megszabadult adósságaitól. A német példa után Franciaország, majd Nagy-Britannia is megtagadta az amerikai hitelek törlesztését. A válság éveiben a fejlett országokban is megerősödött az állami beavatkozás tendenciája. 16 Ennek legjelesebb képviselője John Maynard Keynes 17 volt, aki kidolgozta az állam aktív beavatkozására építő, teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát. A válság hatása Magyarországon Az évi népszámlálás adatai alapján a trianoni Magyarország népessége 7,9 milliót tett ki. Tíz évre rá 8,6 millió fő volt a lakosság száma, ami tovább gyarapodott és 1941-re elérte a 9,3 millió főt. 18 A foglalkozásszerkezeti viszonyok alapján Magyarország a közepesen fejlett agrár-ipari országok így Portugália, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország közé tartozott. 19 Dr. Matolcsy Mátyás ban megjelent írása rávilágít a világgazdasági válság után tovább erősödött igazságtalan jövedelem és teherelosztásra. Számításai szerint az össznépesség 81,2%-át kitevő munkások, kisiparosok, kiskereskedők és a 100 holdon aluli parasztgazdák az egyéni jövedelmek 44%-át bírták, az összes adóterhek 38%-át viselték. A középosztály a lakosság 18,2%-a, az egyéni jövedelmek 36%-át bírták, az adóterhek 41%-át viselték. A nagybirtokosok és a nagypolgárság a lakosság 0,6%-a az egyéni jövedelmek 20%- át bírták, az adóterhek 21%-át viselték. 21 Az adó progresszív volta ellenére leginkább a legszegényebb rétegeket sújtotta. A bethleni konszolidáció következtében jelentkező gazdasági fellendülésnek az 1929 őszén kezdődő világgazdasági válság vetett véget. Németországgal szerves gazdasági kapcsolatokkal rendelkező országok, így Magyarország számára is a válság két legfontosabb jelensége az agrárárak rendkívüli mértékű zuhanása, valamint a nemzetközi tőkeimport elakadása volt. Ez a nemzeti tőkefelhalmozást nélkülözni kénytelen államok estében a nemzetgazdaságok egyik legfontosabb finanszírozási forrásaként szolgált. Az között véghezvitt sikeres válságkezelési politika eredményei valamelyest mérsékelték a válság hatásait. Magyarországon jóval kisebb volt a visszaesés, mint azokban az országokban, ahol nagyobb arányban emelkedett a termelés. Az erős 7

8 agráriumnak köszönhetően a válság legpusztítóbban a mezőgazdaságot és ez által a magyar parasztságot sújtotta között a mezőgazdasági termékek túlkínálata nagyarányú árcsökkenéseket eredményezett. A búza nagykereskedelmi ára 70%-kal, a növényi eredetű termékeké több mint 50%-kal, az állatoké és az állati eredetű termékeké pedig közel 50%-kal csökkent. 22 Az agrárolló 23 az 1920-as évek alacsony, egy számjegyű mértékéhez képest a válság hatására megtöbbszöröződött, 70%-ra nőtt. Azonos mennyiségű iparcikk a válság hatására átlagosan dupla annyi mezőgazdasági termékbe került, mint előtte. A magyar mezőgazdaság szereplői rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, az eladósodottság óriási méreteket öltött, a fejlődése teljesen megállt. A kormányzat nem nézte tétlenül az eseményeket, ismételten jó ütemben avatkozott be. A gabonatermelés válságát enyhítendő 1930 nyarán bevezetésre kerül az úgynevezett boletta-rendszer. 24 A termelők a tőzsdei vételár fölött az államtól bolettát, azaz gabonajegyet kaptak mely felhasználásával adófizetési kötelezettségüket válthatták meg, részben pedig készpénzre válthatták. Bevezetésével július 1-től mázsánként 3 pengőt, július 1-től 6 pengőt, július 1-től 4 pengőt, július 1-től ismét 3 pengőt kaptak a termelők a tőzsdei eladási ár fölött. A támogatás a tőzsdei világpiaci ár harmadát-felét tette ki. 25 A boletta-rendszer működtetésével valamint a liszt forgalmi adójának mérséklésével az alapélelmiszerek drágulását igyekeztek hárítani. A mezőgazdaságból élők védelmében számos intézkedés került bevezetésre, ezek közül ki kell emelni még az adósságkamatok csökkentését, és ehhez kötődően az adósságok egy részének elengedését. A gazdavédelmi rendszer fenntartása óriási összegeket emésztett fel, a társadalompolitikának mindig komoly ára volt, a magyar adófizetők közel millió pengőt áldoztak az agrárszektor terheinek enyhítésére. 26 Minden erőfeszítés ellenére a kormányzati beavatkozás sem tudta ellensúlyozni az európai piacra ömlő amerikai és szovjet gabona dömpingárát, a drágán termelő magyar gazdálkodóknak nem volt esélyük a nemzetközi piacon. A válság jelei az iparban 1930-tól mutatkoztak, főként a termelőeszközök iránti kereslet visszaesése miatt. A vas- és fémipar, a gépgyártás, valamint az építőanyag-ipar és a faipar együttes termelése 1929-hez képest 1932-re 48%-kal csökkent, miközben az egész ipari termelés csak 24%-kal. Az élelmiszeripar és néhány más fogyasztási iparág visszaesése mintegy 23%-os volt. A textil-, bőr-, papír- és vegyészeti ipart alig érintette a válság, köszönhetően szintén a kormányzat beavatkozásának, ezalatt a külföldi behozatal ezekből a termékekből gyakorlatilag megszűnt. A könnyűipart szinte egyáltalán nem is érintette a válság. A problémák viszont annál észrevehetőbben jelentkeztek a pénzügyi szektorban márciusában a bejelentett német-osztrák vámunió tervezete kellemetlen hírként érkezett 8

9 Magyarországra, hiszen a korlátozások ellenére is Ausztria volt a legjelentősebb export partner. A német és osztrák bankok csődje, különösen a hazánkban is nagy érdekeltséggel rendelkező bécsi Creditanstalt május 11-én bejelentett fizetésképtelensége, a magyar bankokat katasztrofális helyzetbe sodorta. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása után 1931-ben a külföldi pénzintézetek minden felmondható magyarországi hitelt visszavontak ben alig több mint két hónap alatt az MNB mintegy 200 millió pengő értékű aranyat és devizát volt kénytelen kifizetni. Az ország arany és devizakészletei teljesen kimerültek. A fizetésképtelenség és az ismét fenyegető államcsőd elhárítására a kormány korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást. Zárolták az arany- és devizakészleteket, a pengő átváltását pedig MNB engedélyéhez kötötték. A külföldre szóló kifizetéseket megtiltották. A szabad devizagazdálkodás a korszakban nem került visszaállításra. A magyar gazdaság így szűk kényszerpályán mozogva, nem fért hozzá külföldi hitelekhez és így a finanszírozás költségeit kizárólag belső tőkefelhalmozásból kellett megoldania. Paul Bairoch 27 számításai szerint, a magyar GDP 28 a válság következtében évben mérhető értékekhez képes 7%-kal, azaz 28 dollárral csökkent 1933-ra, ami hasonló gazdasági szerkezetű és fejlettségű országok többségében észlelhető csökkenésnél alacsonyabb volumenű. 29 Angus Maddison 30 számításai szerint viszont a GDP visszaesése Magyarországon 11,5%-ot tett ki. 31 A válságból való kitöréshez a külgazdasági feltételek javulására is szükség volt, a mezőgazdaság piacának visszatérése és a hazai pénzügyi helyzet javulása érdekében ra a legyőzött államok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit mérsékelték. Az MNB devizaügyleteinek és a nemzetközi fizetőeszközök értékcsökkenéseinek köszönhetően Magyarország adósságállománya mérséklődött. A pénzügyi helyzet stabilizálódásánál sokkal fontosabb volt, hogy a magyar agrárium termékeinek klasszikus, a világégés előtti piacai kezdetek visszatérni, főként Németország gazdasági teljesítőképességének javulása okán. Szintén fontos partnerré vált Ausztria és Olaszország is, így irányukba is csökkentésre került az importcikkekre kivetett védővám. Az 1930-as évek közepétől Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé Németország vált, a gazdasági orientáció egyben politikai szövetséget is magával vonzott, ám ennek értékelése túlmutat jelen tanulmány keretein. A nemzetközi gazdasági feltételek javulásának és a magyar kormány sikeres válságkezelő beavatkozásainak köszönhetően a világválság okozta öt éves regresszió után az 1930-as évektől megindult a gazdasági növekedés. Az ipari termelés értéke először ben haladta meg az 1929-es szintet. A mezőgazdaság vetésterülete és termésmennyiségei, 9

10 valamint az állatlétszám ugyancsak ra érte el a válság előtti szintet. 32 A válság a mezőgazdaságban alkalmazkodási folyamatokat eredményezett. A gabonával bevetett területek nagysága csökkenni kezdett, a munkaigényesebb termények vetésterülete nőtt. A zöldség- és a gyümölcstermesztés ugrásszerűen fellendült ben 50%-kal több gyümölcsfa termett az országban, mint a századforduló éveiben. A gyümölcstermés mennyisége az 1920-as években általában nem érte el az évi 100 ezer mázsát. Az 1930-as években viszont már 260 és 500 ezer mázsa között ingadozott. Ezt a fejlődést tudatos kormánypolitika, többek között nemes facsemeték és magok rendszeres szétosztása indította el. 33 A fellendülő zöldség- és gyümölcstermesztésre így dinamikusan növekvő konzervipar épült. Az 1930-as évek végére a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előttit. Az egy főre jutó GDP Bairoch számításai szerint 1938-ban 6%-kal múlta felül az 1929-est, Maddison erre az időszakra 7%-ot számolt. 34 Ha az első világháború előtti szinthez viszonyítjuk, akkor 21%-os növekedést kapunk ban az egy főre eső magyarországi nemzeti jövedelem az európai átlag 69%-át, 1929-ben 74%-át és 1938-ban 67%-át tette ki. 35 A magyar gazdaság az első világégés súlyos következményei ellenére megőrizte történelmileg determinált átmeneti helyét a balkáni államok és a cseh-morva területek között. A gazdaság depressziója azonban nem azonos mértékben érintette az egyes társadalmi rétegeket. A nagypolgárság, a nagybirtokosság és a középrétegek felső csoportjai meg tudták tartani életszínvonalukat. A lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság, munkásság, kisiparosok és kiskereskedők, továbbá a különböző tisztviselői és értelmiségi rétegek életviszonyai viszont jelentősen romlottak. 36 Az állami alkalmazottak esetében a év volt a tetőpont, az ekkor megkeresett bértömeget legtöbbjük már képtelen volt elérni a második világháború végéig. Tanulságok A bethleni konszolidáció és a világgazdasági válság kezelésének egyik tanulsága, hogy stabil belpolitikai rendszerrel, a kormányzat jó ütemű, a gazdasági életet befolyásoló intézkedéseivel a lehetetlen helyzetből is van kiút. Mint a történelemben oly sokszor Magyarország ismét képes volt az újrakezdésre, vereségből és kudarcból sikerült a talpra állás. A politikai stabilitás és a részleges társadalmi stabilitás kedvezett a fejlődésnek, gazdasági növekedés beindult, a társadalmi rétegek tömeges felemelkedése azonban hiú ábránd maradt. Kizárólag külföldi forrásokra nem lehet a gazdaság tőkeszükségletét alapozni, hiszen tőkehiány esetén rögtön visszavonásra került az anyaországokba. A kiszámítható és folyamatos fejlődéshez a finanszírozás költségeit stabilan és kiszámíthatóan a belső 10

11 tőkefelhalmozásra alapozva szükséges biztosítani. A nemzetközi irányvonalhoz kapcsolódó bethleni gazdaságpolitikát a világválság hatásai ellehetetlenítették. Az új politikai irányvonalhoz a konszolidáció nagy karmestere nem adhatta már nevét. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a gazdaság problémái, a fokozódó munkanélküliség, a szélsőséges politikai erők térnyerésének kedvezett. A szocializmus aranykora és egy újabb gazdasági világválság A 20. század második nagy magyar felzárkózási kísérlete a Szovjet Birodalom által ránk erőltetett keretekben, ideológiailag vezérelt eleve elvetélt próbálkozásnak tekinthető. 37 Azonban ilyen keretek között is volt a szocialista gazdaságnak aranykora, között, aminek a nagy olajválság adta meg a kegyelemdöfést. Az 1956-os Forradalom és szabadságharc felkelői a fegyveres harcban alulmaradtak a világ leghatalmasabb szárazföldi haderejével szemben. A vérontás azonban nem volt hiábavaló, hisz az októberi napok érezhető változást hoztak a magyar társadalom életében. A gazdaságpolitika prioritásai már 1957-től módosultak, az új kormányzat felkérésére elindult egy nagyszabású szisztematikus kutatómunka a magyar közgazdaságtudományi elit bevonásával. A különféle bizottságokba rendezett több mint 200 fős csapat munkálatait Varga István 38 által irányított Közgazdasági Bizottság koordinálta. Mire azonban a bizottság elkészült javaslatával, az új kormány megszilárdult, így a gazdaság átalakításának programja asztalfiókba került. A Magyar Szocialista Munkáspárt (a továbbiakban: MSZMP) vezetése, de elsődlegesen Kádár János 39 és szűkebb köre tanult Rákosi Mátyás 40 hibáiból. Az anekdota jól érzékelteti a politikai elit felfogásának megváltozását. Rákosi megfogalmazásában, Aki nincs velünk, az ellenünk van! a kádári interpretációban Aki nincs ellenünk, az velünk van! 41 lett. Az államhatalom immáron nem lemondást követelt a társadalomtól a magasztos célok elérése érdekében. Gazdagodást, gyarapodást ígért, és ami a rendszer igazi biztosítéka is lett, szavát meg is tartotta, folyamatos életszínvonal emelést igyekezett biztosítani. A gyarapodáshoz szükséges anyagi fedezetet kezdetben a baráti szocialista országok áltat folyósított kölcsönök nyújtották. Az 1957-ben felvett hitelek törlesztése 1959-re 580 millió forintot tett ki, a Szovjetuniótól kapott hitel törlesztése 1961-ben kezdődött, ami ig közel évi 900 millió forint terhet jelentett, 1965-ben pedig 950 millióra emelkedett. A szovjet hitelek fizetését a magyar kormányzat igyekezett halasztgatni, ami azonban csak pillanatnyi előnyt jelentett. 42 A gazdasági növekedés üteme, és az ipari termelés Magyarországon és a szocialista tömb többi országában szintén az 1960-as évekre lelassult. A 11

12 magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete megbomlott. A világpolitika feszültsége hatással volt a magyar költségvetésre is, 1963-ban a magyar katonai kiadások 30%-kal emelkedtek, ami 4 milliárdos többletterhet jelentett. 43 A folyamatos életszínvonal emelése megkövetelte a beruházásokra fordított összegek csökkentését. A gazdaság komolyabb átalakítási kísérletére a politikai konszolidáció befejeztével, az 1963-as amnesztiarendelet 44 után nyílt lehetőség. Az évi és a III. ötéves terv vitája során már nyilvánvalóvá vált, hogy az ország nem képes az előző terv legfontosabb előirányzatait teljesíteni. Az új gazdasági mechanizmus Az ország külső és belső egyensúlyi problémáin csak a gazdaságirányítási rendszer radikális reformján keresztül volt lehetséges változtatni. A gazdaságpolitikai reformok irányítását az MSZMP-n belül Nyers Rezső 45 vezette. A Központi Bizottság (a továbbiakban: KB) május ei ülésén fogadta el a reform elvét, aminek bevezetésére január 1-től került sor. Az új gazdasági mechanizmus a több területen hozott lényeges változást. A központi tervezés szerepe csökkent, ennek értelmében növekedett a vállalati önállóság a termelés és a beruházások tekintetében is. Makrogazdasági szinten megmaradt a tervezésnek egy rugalmasabb változata, a vállalati önállóság azonban csak mikrogazdasági szinten érvényesülhetett. Megszűnt a központi tervelőírások rendszere, az éves és ötéves tervek nem kerültek vállalati szintű lebontásra. Központi direktívák helyett különböző közvetett eszközök adók, hitelek, vissza nem térítendő dotációk segítségével szabályozták a termelést. A vállalatok maguk dönthettek a keresletnek megfelelő termékek gyártásáról és a piaci igények kielégítését szolgáló beruházásaikról, fejlesztéseikről. Az új gazdasági mechanizmus az árképzés területén is változást hozott, ami kihatással volt a fogyasztói árakra is. Az új vegyes árrendszer a termelői és a fogyasztói árakat is érintette. Egymás mellett léteztek a hatóságilag rögzített, korlátok között mozgó, valamint a piaci keresletnek megfelelően alakuló szabad árak. A termelői szférában a belföldi nyersanyagok és félkész termékek 70%-át rögzített vagy maximált áron hozták forgalomba. A rögzített ár vonatkozott az energiahordozókra is, minek biztosítéka a kimeríthetetlennek tűnő szovjet nyersanyagbázis volt. A feldolgozóiparban más helyzet alakult ki, a késztermékek közel 80%-át szabadpiaci áron értékesítették. A mezőgazdasági termékek nagyjából 60%-a kötött áron került forgalomba, szabad piacra az összes terméknek mindösszesen 12%-a került. Az évek múlásával az arányok folyamatosan a szabadáras termékek javára változtak. Az alapvető élelmiszeripari cikkek a kenyér, a tej, a sajt, a liszt, ami az összes cikk 20%-át tették 12

13 ki, szigorúan kötött áron került forgalomba. A ruházati divatcikkek és a külföldről behozott fogyasztási cikkek 50%-ának központilag szabták meg az árát, 27%-ának alsó-felső korlátok között mozgott az ára és csak a forgalom 23%-ánál engedték szabadjára az árak alakulását. 46 Megállapítható, hogy az árreform megteremtette a vállatok piaci vagy ahhoz hasonló tevékenységének minimális feltételeit. Harmadsorban pedig Módosult a bér- és jövedelemszabályozás rendszere is. A bérek szakmánkénti központi meghatározását felváltotta az átlagbér-szabályozás. Az 1968-at követő években a szakmunkások mintegy 25%-kal kerestek többet a betanított munkásoknál, a segédmunkások fizetésénél pedig 30%-kal többet. A műszakiak 150%-át keresték egy átlag munkásfizetésnek, a vállalatvezetők %-át keresték beosztottaik fizetésének. 47 A magyar gazdaság egy olyan társadalmi tulajdonra alapozott gazdasággá vált, mely a központi tervezés és a piaci automatizmus elemeit egyesítette magában. Az új gazdasági mechanizmus a nyugati tőkés piacgazdaságtól természetszerűleg elmaradt, de KGST 48 országokban továbbra is etalonnak tekintett tervutasításos rendszert felülmúlta. Folytatódott a gazdaság dinamikus növekedése, az 1960-as évek első felében elért 4,1%-ot felülmúlva 1966 és 1970 között évi 6,8%-kal, majd 1971 és 1975 között évi 6,3%-kal nőtt a nemzeti jövedelem. 49 Az egyes ágazatok közül leglátványosabb fejlődés a mezőgazdaságban ment végbe, amely az 1960-as évek végén és az 1970-es évek első felében évi 4-5% feletti, növekedést produkált. Az 1950-es évek termeléséhez viszonyítva az 1970-es években a bruttó termelés megduplázódott. 50 A sikerhez hozzájárult, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemeit jól kiegészítették a korlátozások jó részétől megszabadított, a munkaigényes tevékenységeket végző háztáji- és kisegítő gazdaságok. Az 1970-es években a magyar mezőgazdaság megközelítette és bizonyos területeken el is érte a világszínvonalat. Azonban meg kell jegyezni, hogy a dolgozói érdektelenség, motiválatlanság egyre inkább előtérbe került, a rendszer belső fékjévé vált, az ipar után a mezőgazdaságban is. Az anomáliák ellenére a magyar gazdaság 1960-as és 1970-es évekbeli teljesítménye világviszonylatban az átlagosnál gyorsabb, a szocialista országokon belül pedig átlagos volt. A világ legfejlettebb régióihoz viszonyított történelmi lemaradásunk csökkent. 51 Bairoch szerint számításai az átlagosnál gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően az egy főre jutó GNP ra elérte az európai átlag 89%-át, amely az 1913-as szintnél 20%-kal, a két világháború közötti csúcsnál 15%-kal magasabb volt. 53 Magyarország történelmi lemaradása csak az európai átlaghoz, illetve az ekkor már törvényszerűen lassabban növekvő fejlett országok csoportjához csökkent. A kevésbé fejlett vagy fejletlen, s ezért hozzánk hasonlóan gyorsabb növekedési potenciállal rendelkező európai piacgazdaságokhoz képest a 13

14 lemaradásunk nőtt. Az 1968 utáni gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadában minden mutató és minden számítás szerint veszített lendületéből, majd az 1980-as években jelentősen lelassult. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1976 és 1980 között már csak évi 2,9%-os, 1981 és 1985 között pedig évi 1,6%-os ütemet ért el. Ez részben a politikai vezetés rossz döntéseire vezethető vissza, részben a külgazdasági feltételek megváltozására. A rossz döntések közül legnagyobb hordereje az 1968-as reformszellem visszaszorításának, sőt számos reformellenes gazdaságpolitikai döntés meghozatalának volt az 1970-es évek első felében. Az intenzív növekedési pályára való átállás annyira sem sikerült, mint amennyire az adott körülmények között egyébként sikerülhetett volna. A gazdaság megújításának kezdettől fogva igen jelentős ellenzéke volt. A népi írók közül Veres Péter 54 például fenntartásokkal fogadta az individualizmus széles körű megjelenését, a szocialista értékek, az egyenlőség és a kollektivizmus háttérbe szorulását. A reform ellenzőinek táborát alkották még a megváltozott gazdasági környezettel küszködő szocialista iparvállalatok vezetői is. Politikai területről a keményvonalas ortodox kommunisták, mint Biszku Béla 55 és Komócsin Zoltán 56 köre voltak a leghevesebb ellenzők, akik Nyikita Hruscsov es puccsszerű eltávolítása után megerősödött Leonyid Brezsnyev 58 támogatására számíthattak. A magyar politikai elit szűklátókörű csoportjának aknamunkája elérte, hogy a szovjet pártvezetés megálljt parancsoljon a magyarországi reformoknak és 1974 között a reformot ellenző erőknek számos olyan gazdaságilag ésszerűtlen intézkedést sikerült kikényszerítenie a munkás-paraszt hatalom megvédése érdekében amelyek az 1968-ban beindított folyamatok ellen hatottak. A legnagyobb vállalatokat 1972-ben ismét közvetlen állami irányítás alá vonták. A veszteségek kiegyenlítésre kerültek, a nyereségesen működő vállalatoktól elvont jövedelemmel. A központi tervezés újraerősödött, létrehozásra került az Állami Tervbizottság. A teljesítményre való tekintet nélkül, a rendszer bázisának tekintett ipari munkások és állami alkalmazottak fizetése megemelésre került, a teljesítmény helyett a politikai megbízhatóság elve érvényesült ismételten. A válság begyűrűzik A külgazdasági feltételek megváltozása alapvetően az 1973-as olajárrobbanással függött össze. Az október 17-én kezdődő olajválság 59 és az olaj világpiaci árának néhány év leforgása alatt ötszörösére növekedése a magyar gazdaság számára vissza nem fordítható következményekkel járt. Magyarország adottságaihoz nem illeszkedő voluntarista szemléletű iparpolitika, a Krivoj-Rogból származó vasérccel, és a Donyeck-medencéből érkező szénnel 14

15 felépített magyar nehézipar korlátozott, és függő kapacitáshalmazt jelenített meg. 60 A magyar ipar által előállított olcsó tömegáru a világpiacon leértékelődött, ezzel párhuzamosan a nyersanyag és energiaárak többszörösére változtak. Az 1973 utáni években ennek következtében a Magyarország által importált áruk árai átlagosan 70%-kal, a magyar exportcikkeké viszont csak 30-40%-kal emelkedtek. A cserearányok 20%-os, majd 30%-os romlása a korábbi export-import egyensúlyt felborította, a magyar külkereskedelem deficitessé vált. A külkereskedelem legfőbb szabályozója az egységes 40 Ft/rubel és a 60 Ft/dollár devizaszorzó lett. 61 Az arányromlás meghatározó tétele a szovjet energiaimport, amely az ország szükségleteinek 1970-ben 37%-át, rá egy évtizedre pedig 51%-át fedezte. A Szovjetunió az olajárrobbanást követően immár világpiaci áron ötévenkénti ármeghatározással adott el szénhidrogéneket Magyarországnak. Egységnyi olajért az olajárak másodszori emelkedésekor 1979-ben, nyolcszor annyi autóbuszt kellett szállítani, mint az évtized elején. 62 A tőkés piacgazdaság az energiaigényes ágazatok leépítésével, az innováció támogatásával, takarékossági intézkedések bevezetésével, valamint a bérek és szociális juttatások befagyasztásával reagált. A fejlett országok az 1970-es évektől kezdve az iparról a szolgáltató szektorra, valamint a nagyipari tömegtermelésről a rugalmas termelési módszerekre helyezték át a gazdasági növekedés súlypontjait. Ezzel a posztindusztriális váltással pedig a szocialista országok egyszerűen nem tudtak lépést tartani, mivel a tervgazdaság termelés-központú logikájával nem fért össze az új korszak fogyasztóközpontúsága. 63 A magyarországi pártvezetés számára az életszínvonal emelése prioritást és sérthetetlenséget élvezett. A megoldás kézenfekvőnek tűnt: az olajdollárokon felduzzadt olcsón megszerezhető hitelek felvétele. Az évről évre újratermelődő egyensúlytalanságokat folyamatos kölcsönökkel egyensúlyozta ki az állampárt vezetése. Az ország adósságállománya 1970-ben 800 millió amerikai dollárt tett ki, ami 1975-re 3 milliárd lett, 1980-ra pedig közel 9,1 milliárdra emelkedett. 64 A kölcsönök felhasználása messze nem optimálisan történt, a legnagyobb hibának az életszínvonal emelésére és annak megtartására elégetett dollármilliók jelentették. 65 Szintén hibának bizonyult a soha meg nem térülő új beruházásokra és veszteséges vállalatok finanszírozására költeni. Az 1970 és 1980 között fogyasztásra és beruházásokra fordított összegek évi átlagban 2,2%-kal múlták felül a gazdaság teljesítőképességét. 66 A túlköltekezetés 1978-ra 5%-os deficitet okozott, az exportból származó bevételek már a hitelek kamatterheit sem fedezték. A törlesztésre újabb hitelek felvételére volt szükség, így a spirális hatás csak fokozódott. Nem jött össze az a számítás, miszerint felvett hitelek inflálódni fognak, éppen az ellenkezője történt. A 15

16 reformellenes erők megerősödése személyi következményekkel is járt ben a reform motorjait, Nyers Rezsőt, Fehér Lajost 67 és Fock Jenőt 68 elmozdították felelős irányító pozíciójukból. 69 Az új gazdasági mechanizmus alatt is folyamatosan zajlott a népesség foglalkozásszerkezeti átalakulása. A mezőgazdaságból élő lakosság gyorsan és folyamatosan csökkent, ezzel egyidejűleg az iparban foglalkoztatottak száma növekedésnek indult. Az agrárszektorból élők aránya 1970-re 24%-ra csökkent, az ipariaké 44%-ra nőtt. Agrár-ipari országból Magyarország rövid időn belül mindösszesen két évtized alatt ipari országgá vált. Ehhez járult hozzá a szolgáltatói szférában alkalmazottak számának növekedése. Fontos változás volt még az időszakban a fizikai és a szellemi munka arányának a módosulása is. A diplomás értelmiségiek és a szellemi foglalkozásúak 1941-ben az 7%-át, 1949-ben az összes kereső 9%-át tették ki, arányuk 1960-ra 17%-ra, majd 1970-re 25%-ra nőtt. 70 A magyar társadalom foglalkozásszerkezeti átalakulása a gazdasági modernizáció következményének tekinthető, a nemzetközi tendenciáknak megfelelt. A nyugati országokhoz képest azonban fontos különbség a fáziskésés és a folyamatok gyorsasága. Az agrártársadalmak ipari társadalommá válása Nyugat-Európában a század fordulóján gyorsult fel, míg a Lajtától keletre, így Magyarországon a második világháború utáni évben ment végbe. Jelentősen mérséklődött a történelmi lemaradásunk, ám megszűnésről nem beszélhetünk. Ez megmutatkozott a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak számának növekedésének késői indulásában, valamint a szellemi dolgozók arányának alacsony voltában. 71 Az egy főre eső reáljövedelem alakulása az életszínvonal javulásának fontos mutatója, ami Magyarországon 1960 és 1980 között, több mint kétszeresére változott. Leggyorsabb, évi átlagban 6,5%-os növekedés 1966 és 1970 között volt, 1971 és 1976 között pedig 4,5%-os. Az 1970-es évek végétől, többek között az új gazdasági mechanizmus ellehetetlenítése miatt az emelkedés üteme lelassult, majd az 1980-as évek utolsó harmadában megállt. 72 A tanulmány keretein túlmutat, de megemlítendő, hogy a szerencsétlenül alakuló külpolitikai események hatására az 1979-es afganisztáni háború és az 1981-es lengyel szükségállapot a szovjet kormány kivonta az MNB-ben tárolt devizatartalékát. A gazdasági kényszerpályán Magyarországnak nem maradt más választása, mint 1982-ben további hitelek reményében csatlakozni a Nemzetközi Valutaalaphoz, mely döntés harminc évre alapjaiban meghatározta az ország mozgásterét. 16

17 Tanulságok Az állampárt prominensei az újításokat a rendszer stabilitása érdekében vezették be, így a korrekciók nem az átfogó rendszerépítés jegyében történtek. A visszarendeződés, a központosítás a rendszer jellegéből fakadóan szükségszerű volt. A politikai hatalom és az egypártrendszer fenntartásához, az életszínvonal folyamatos emelése elengedhetetlen volt. A szocialista gazdaságélénkítő kísérlet egy sajátos belső hitel-forráshoz kötődött: a múlt és a jövő lefölözéséhez. A mezőgazdaság az iparosítás döntő forrásává vált a termékek, a felszabaduló munkaerő és a föld területén. A jövő terhére elsősorban nem pénzügyi hiteleket vett fel az erőltetett iparosítás, hanem az infrastruktúra és a lakossági szolgáltatások fejlesztésének elhagyásával finanszírozta a nehézipari fejlesztéseket. 73 A gazdaságban megtermelt árukat zömében csak a KGST piacokon lehetett értékesíteni, a beruházásokhoz szükséges hiteleket viszont csak nyugatról lehetett felvenni. Esélye sem maradt annak, hogy a hitelfelvételből versenyképes gazdasági szerkezet alakuljon ki. 74 A kezdetben kedvező kamatozású külföldi hitelek, azonban az évek múlásával súlyos, már-már leküzdhetetlen teherré váltak. A 21. század első válsága A magyar gazdaság gyengeségei már jóval a legújabb világgazdasági válság előtt megmutatkoztak és 2006 között éves szinten 3,5 5%-kal bővült a magyar gazdaság, azonban 2007-re a növekedés drasztikusan visszaesett, 1%-ra mérséklődött. 75 A költségvetési hiány 2002 és 2007 között több alkalommal megközelítette a 10%-os értéket, átlagosan 7,5% körül alakult. Ennek következtében a 2004-es uniós csatlakozásunktól kezdve egészen ig folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt állt Magyarország. Sajátos probléma volt, hogy a válság kitörése előtti években a lecsökkent belföldi megtakarítások nem voltak elegendőek a gazdaság finanszírozásához. Versenyképességünket tovább rontotta a régió legmagasabb alapkamata, ami 2008 májusában 8,5% volt, majd októberre 11,5%-ra ugrott. 76 Belföldi megtakarítások hiányában és a magas alapkamat miatt a magyarországi pénzintézetek hitelezési aktivitásukat egyre nagyobb arányban külföldi források bevonásával finanszírozták, nagyobb részt svájci frankban első negyedévében a magyar gazdaság nagy nehézségek árán épphogy túljutott a 2006 végén megindított gazdaságstabilizáció legnehezebb szakaszán. A 2007 utolsó negyedévében mért 0,7% GDP bővülés után első negyedévében 1,8%-kal, második 17

18 negyedévében 2,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék. 77 A pénzügyi világválság azonban lakmuszpapírként mutatta ki a magyar gazdaság gyengeségeit. A legújabb világválság Az amerikai ingatlanpiaci buborék 2007 nyarán történő kipukkanásával kezdődő pénzügyi válság a világ szinte valamennyi térségét, köztük Európát is megrendítette. A Lehman Brothers szeptemberi bedőlése a széles közvélemény számára is egyértelművé tette, hogy globális szinten komoly problémák vannak. Az amerikai gazdaság visszaesése egész az világgazdaságban éreztette hatását. Számottevően csökkent a szabadon felhasználható pénzügyi forrás, megdrágult a hitelfelvétel, a hitelből való gyors gazdasági növekedés többé már nem volt lehetséges. A GDP a világ egészét tekintve 2008-ban 2,2%-kal csökkent a es 3,9%-os növekedés után. 79 A válság tüneti kezelése 2008 őszén a külföldi állampapír-piaci befektetők közel milliárd forintnak megfelelő államkötvényt vontak ki a hazai állampapírpiacról októberében így Magyarország a gazdasági stabilitásra hivatkozva, de gyakorlatilag az államcsőd megelőzése érdekében, 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kapott. Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt. A segítség nem volt következmények nélkül való, a magyar félnek vállalni kellett mintegy 300 milliárd forintnyi költségcsökkentés végrehajtását. A csomag megduplázta az ország tartalékait, a készenlétért 0,25%-os éves kamat került felszámításra, a rendes kamat 5-6% körül lett meghatározva. Az IMF kérésére a magyar kormány 600 milliárd forintos bankmentő-csomagot hozott létre. 81 A gazdasági válság természetszerűleg nyomán munkaerő-piaci válság bontakozott ki Magyarországon is, mintegy 100 ezer állás szűnt meg. A foglalkoztatottak számának a következő évben is folyamatos volt, 2009 év végén 3,75 millió fő 82 volt regisztrált munkavállaló ez 75%-os 83 aránynak felelt meg, ami Európa egyik legalacsonyabb rátája volt. Magyarországon a válság tüneteinek kezelésére egy új kormány alakult 2009 tavaszán, minek következtében a kezelés a központi költségvetés kiadásai 2009-ben milliárd, ben pedig 900 milliárd forinttal csökkent. A kiadáscsökkentés érdekében a közszféra bruttó bértömege befagyasztásra került, a 13. havi illetmény és nyugdíj eltörlésre került. A szociális kiadások tekintetében a táppénz mértékét 10%-kal csökkentették, a családi pótlék igénylési korhatárát 20 évre szállították le. A családtámogatási rendszer szintén csonkításra került a lakástámogatási rendszerrel együtt. Megszüntetésre került a lakossági gázár kompenzációja. 18

19 Az általános forgalmi adó 20%-ról 25%-ra emelkedett. Az átmeneti kormány átmeneti célját elérte: Magyarország hiteleit fizetni tudta, az államcsőd nem következett be. A válság megoldása A 2010-ben megalakult új kormány egy gazdasági csapdahelyzetet örökölt. Elkerülhetetlen volt a strukturális reformokat elindítása. A társadalom tűrőképessége a megelőző évek megszorításai és a svájci frank folyamatos erősödése okán igen alacsony szinten állt. Az új kormányzati gazdaságpolitika fókuszába a költségvetés helyzetének stabilizálása és a középtávon is alacsony hiányt biztosító intézkedéssorozat került. A költségvetési egyensúly megteremtésével egy időben megkezdődött a gazdasági növekedést gátló tényezők kiiktatása. Azonnali csökkentésére került a foglalkoztatás növekedését leginkább akadályozó adók. Az egykulcsossá váló személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése javította a munkavállalás melletti ösztönzőket. A családi adókedvezményekkel kiegészülve között mintegy 450 milliárd forinttal emelte meg a lakossági jövedelmeket. 84 A munkaerő piacon szereplők száma, köszönhetően a közmunka programoknak elérte a 4,4 millió főt. A növekedésre ösztönzőleg hatott a vállalati nyereségadó csökkentése, a kisvállalatokra tervezett új adóformák és az adminisztrációs terhek mérséklése. A 2010-ben elkezdett stabilizációs politika egy tartós és fenntartható felzárkózási pályát alapozott meg. A kieső bevételek pótlását az előző kormányokkal ellentétben a válság által kevésbé sújtott gazdasági társaságokra kivetett extraadók biztosították. Az intézkedések eredményeként a költségvetési folyamatokban 2011-től fokozatos trendforduló bontakozott ki. A háztartások megtakarítási rátája növekedésnek indult, a lakosság nettó vagyona négy év alatt 2014-re közel milliárd forinttal bővült. A gazdasági társaságok hitelszükségleteinek kielégítésére 2013 áprilisában az MNB meghirdette a Növekedési Hitel Programot, minek keretében első körben 750 milliárd forint, 0%-os kamatozású hitelkeretet biztosított a kereskedelmi bankok számára, amit 2%-os kamatszint mellett adhattak tovább. A év végére 2,7% lett a magyar gazdaság növekedésének üteme. A határozott gazdaságélénkítő jegybanki politika eredményeként az alapkamat soha nem látott 2% körüli szinten van. Magyarország, jelen tanulmány lezárásakor abban a szerencsés történelmi pillanatban van, amikor a gazdasági növekszik úgy, hogy a költségvetés évek óta stabilan egyensúlyi állapotban van, gyakorlatilag nincs infláció, az állam külső eladósodottsága pedig csökken. A 2010-ben elkezdett stabilizációs politika egy tartós és fenntartható felzárkózási pályát alapozott meg. A kieső bevételek pótlását nem a társadalomra hárult az előző kormányokkal ellentétben hanem a válság által kevésbé sújtott gazdasági 19

20 társaságokra kivetett extraadók biztosították. Az intézkedések eredményeként a költségvetési folyamatokban 2011-től fokozatos trendforduló bontakozott ki, megteremtve ezzel a gazdasági növekedés stabil alapjait. Köszönetnyilvánítás A tanulmány elkészítéséhez nyújtott támogatást szeretném megköszönni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány igazgatójának Szemerey Gabriella úrhölgynek, a Magyar Nemzeti Bank kormányzójának dr. Matolcsy György úrnak és a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának Csizmadia Norbert úrnak. Felhasznált és hivatkozott irodalom Belyó 2011 Belyó Pál 2011, A válság hatása a magyar gazdaságra, XXI. századi tudományos közlemények, XI. évfolyam, 25. szám Boér 2009 Boér Zoltán 2009, Gazdaságtörténeti tanulságok in: Cséfalvay Zoltán Matolcsy György (szerk.) 2009, Jövőkép Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon, Budapest, Magyar Gazdaságfejlesztési Intéztet Csaba 2010 Csaba László 2010, Más ez a válság, História XXXII. évfolyam, szám Honvári 2008 Honvári János 2008: Az új gazdasági mechanizmus, 1968, Rubicon XIX. évfolyam, 2-3. szám Incze 1988 Incze Miklós 1988, Gazdasági problémák és a jóvátétel, História, X. évfolyam 2-3. szám Lengyel Fejes 2010 Lengyel László Fejes Eszter (szerk.) 2010, A gazdasági válság és társadalmi következményei, Pénzügykutató Alapítvány, files/a%20gazdasagi%20valsag%20es%20tarsadalmi%20kovetkezmenyei _0.pdf, Letöltés: február 17. Lentner 2010 Lentner Csaba 2010, A magyar gazdasági válság és válságkezelés néhány történeti és nemzetközi aspektusa, Pénzügyi Szemle, LV. évfolyam, 3. szám Lentner 2011 Lentner 2011, Az állami szerepvállalás gazdaságpolitikájának történelmi és tudományos háttere Magyarország példáján keresztül, Gazdasági Élet és Társadalom, III. évfolyam, 1-2. szám 20

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben