Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás"

Átírás

1 Gazdasági hullámvölgyek társadalmi leszakadás Boér Zoltán 2015

2 Tartalomjegyzék Összefoglalás... 3 Magyarország az első világháború után... 4 Európa az első világháborútól a gazdasági világválságig... 5 A válság hatása Magyarországon... 7 Tanulságok A szocializmus aranykora és egy újabb gazdasági világválság Az új gazdasági mechanizmus A válság begyűrűzik Tanulságok A 21. század első válsága A legújabb világválság A válság tüneti kezelése A válság megoldása Köszönetnyilvánítás Felhasznált és hivatkozott irodalom

3 Összefoglalás A tanulmány a múlttal foglalkozik, de a jövő felé tekint, arra keresi a választ, hogy a visszatérő világgazdasági válságok milyen hatást gyakoroltak a nyugathoz felzárkózni igyekvő magyarság történetében. A három fejezet közül az elsőben a bethleni konszolidációt végét eredményező 1929-es nagy világgazdasági válság hazai következményei képzik a vizsgálat tárgyát. A második fejezet az új gazdasági mechanizmus lendületét megroppantó 1973-as olajválság hatásait elemzi. Az utolsó fejezet a as ingatlanpiaci összeomlásból kiinduló világválság Magyarországra gyakorolt hatásait, és az arra adott kezdetben helytelen, majd a modellváltással érkező sikeres megoldást ismerteti. A következő fejezetek, tehát a gazdasági válságjelenségek társadalomra gyakorolt hatásait, illetve az alkalmazott sikeres és sikertelen válságkezelési technikákat mutatja be. A tanulmány szerzője, hisz a nagy francia romantikus költő Victor Hugo szavainak, miszerint a történelem: A múlt visszhangja a jövőben. A jövő tükröződése a múlton. 3

4 Magyarország az első világháború után Az között lezajlott Nagy háború után következő összeomlás: a forradalmak és a trianoni trauma után alapjairól kellett a magyar gazdaságot újjászervezni. Jelen tanulmánynak nem célja az első világégést követő országcsonkítás teljes körű bemutatása és értékelése. Az első világháború végével a gazdaság szerkezete felomlott, az állami vagyon és az állami kötelezettségek tekintetében tisztázatlan viszonyai uralkodtak. Nem volt önálló jegybank és pénz, az országban tőkehiány uralkodott, a költségvetés átláthatatlan állapotban volt, beszűkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Az évszázados idegen uralom után függetlenné vált magyar állam területe a korábbi közel 33%-ára, lakossága a 43%-ára csökkent, a régi nemzeti vagyon mindösszesen 38%-ával rendelkezett. A mezőgazdasági termelés 1920-ban a háború előtti szint 50-60%-a, a gyáripari termelés 35-40%-a körül mozgott. 1 A gazdaság és a társadalom változásai szerves összhangban vannak, így a megbénított gazdaság mellé járuló alacsony termelési mutatók, az infláció soha sem tapasztalt munkanélküliséget eredményezett. A napszámosok életszínvonala a háború után 70%-kal, az ipari munkásoké 61-74%-kal, a katonatiszteké és tisztviselőké pedig 82-85%-kal volt alacsonyabb, mint a világégés előtt. Százezrek éltek nyomorúságos körülmények között, a legrosszabb helyzetben az elcsatolt területekről érkező mintegy ezer fő volt. A leromolt szociális állapotok és a gyors politikai változások egymással kölcsönhatásban voltak, ezért az új kurzus a társadalmi béke és a politikai stabilitás érdekében azonnal hozzálátott a gazdaság szanálásához, és a növekedési pálya beindításához. A magyarság soha nem látott történelmi mélyponton volt, ahonnan ismételten talpra kellett állni és újrakezdeni nemcsak a nyugathoz való újabb felzárkózást, hanem az állam teljes újjászervezését is végre kellett hajtani. A háború utáni sokkos állapotból több rendszerformáló kísérlet után vagyonadó, adórendszer átalakítás, közalkalmazottak számának csökkentése, általános forgalmi adó bevezetése a történelem végül Bethlen István 2 tíz éves miniszterelnöksége alatt véghezvitt intézkedéseket igazolta. A miniszterelnök válságkezelésének ütemei a következőképpen foglalhatók össze, első körben a belpolitikai stabilitás alapjainak megteremtését hajtotta végre, így Magyarországon korlátozott polgári parlamentarizmus jött létre, melynek fontos eleme volt az állandóság jegyében stabil kormányzó többség biztosítása. Ezután jött az ország pénzügyi helyzetének szanálása és a gazdaság mérsékelt ütemű növekedési pályára állítása. Majd a stabil belpolitikai és gazdasági helyzet után a nemzet víziójának, jövőképének 4

5 beteljesítése jegyében a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés és a revízióra történő felkészülés következett. A konszolidáció végét jelentő utolsó éveket a nemzetközi gazdasági válság magyarországi begyűrűzése hozta el. Bethlen a szintén háborús vesztes Ausztria példáját követve külföldi kölcsön felvételével és határozott vámpolitikával tervezte a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani. Nagy-Britannia és Olaszország támogatásának köszönhetően sikerült a kisantant 3 és Franciaország ellenállását letörve 307 millió aranykorona hitelt igényelni a Népszövetségtől. Mire a kölcsön Magyarországra eljutott, végül nettó 250 millió aranykoronára fogyatkozott, évi 7,5%-os kamattal megterhelve. A húsz éves futamidő után a visszafizetendő összeg 600 millió aranykorona lett volna. A kölcsön 36 hónap alatt öt részletben került folyósításra. 4 Magyarország adóssága, így a Monarchiától megörökölt 1,6 milliárd aranykoronával együtt összesen 1,85 milliárdra növekedett. A gazdaság talpra állításában oroszlán szerepe volt a független Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) felállításának, mely az államtól formailag teljesen függetlenül rendelkezett a pénzkibocsájtás jogával. Az MNB kezelte a kölcsön fedezetét szolgáló bevételeket is. A kölcsönök ésszerű felhasználása mellett további intézkedésekre is szükség volt az állami bevételek növelése érdekében. A túladóztatás jegyében így újabb adóemelés következett, a háború előtt egy főre jutó 45 aranykorona adóteherből a szanálás következtében 73 aranykorona lett, a vasúti tarifák 30%-kal megemelésre kerültek. Az állami alkalmazottak számát tovább csökkentették, számuk az 1913-as 300 ezerről nagyjából a felére csökkent re a gazdaság rekonstrukciója és új kereteinek kialakítása befejeződött. Ezt követően a magyar gazdaság néhány esztendőn át a fellendülés időszakát élte, amiben nagy szerepe volt az állami beruházásoknak. A posta, a távírdai rendszer és a telefonközpontok modernizálása, a csepeli kikötő fejlesztése valamint út- és hídépítésre jelentős összegeket költött a kormányzat. A gazdaságpolitikából logikusan következett, hogy a fellendülés elsősorban az ipar területén mutatkozott meg. Az utolsó békeévben, 1913-ban az ipar és a bányászat a nemzeti jövedelem 25%-át adta re ez az arány 29%-ra, pár éven belül re 31%-ra emelkedett. A gyáripari termelés 1924 és 1929 között több mint 70%- kal emelkedett, így a világgazdasági válság előestéjén területarányosan mintegy 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet. 6 Európa az első világháborútól a gazdasági világválságig Az első világháború a tömegek és a gépek háborúja volt, minden megelőző fegyveres konfliktusnál nagyobb emberi és anyagi erőforrásokat vett igénybe ra Európa 5

6 szerkezetváltási válságban küszködött, a gazdasági növekedés lelassult, elveszett a világgazdaságban betöltött korább vezető szerepe. Az exportlehetőségek visszaszorultak, az új körülményekhez az öreg kontinens nem volt képes gyorsan alkalmazkodni. Még a háborúban győztes államok is súlyos pénzügyi problémákkal küzdöttek, Nagy-Britannia 7 és az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) 8 felé meglévő tartozásukat, valamint a háborús károk helyreállítását a vesztes tagállamok által fizetett jóvátételből kívánták rendezni. A vesztesek a területi és gazdasági veszteségek mellett így a teljesíthetetlen kötelezettségeik fogságában voltak. A békeszerződések 125 milliárd dollárra becsülték győztes államok háborús kárait, ami több volt, mint a vesztesek egész nemzeti vagyona. A főbűnösnek beállított Németország jóvátételének tekintetében Nagy-Britannia és Franciaország nem tudott megegyezni, csak 1921-ben állapították meg 31,5 milliárd dollárban. 9 A győztes nagyhatalmak gazdasági konszolidációja között viszonylag gyorsan lezajlott. Az USA kintlévőségei behajtás miatt érdekelt volt a német gazdaság mielőbbi beindításában, jelentős tőke áramlott a legyőzött országba. A német jóvátételi kötelezettség biztosítása érdekében szeptember 1-én fogadták el a győztes hatalmak a Dawes-tervet. 10 Ennek értelmében a jóvátétel 40 évre lett elosztva, a gazdaság fellendítéséhez jórészt amerikai forrásból pedig 800 millió aranymárka 11 kölcsön folyósítása került kilátásba. A kölcsönök törlesztésének, illetve visszafizetésének biztosítására lefoglalták a német vasutak jövedelmét és lényegében ellenőrzés alá vonták az egész német gazdasági és pénzügyi rendszert. Németország 1926-ban tagja lett a Népszövetségnek, gyakorlatilag egyenrangú féllé vált. A korábbi jóvátételi törlesztésekkel 17,4 milliárd aranymárkát fizetett ki, míg végül az június 7-én aláírt Young-terv, ,9 milliárd aranymárka végleges jóvátételt határozott meg, 20 %-kal mérsékelve a Dawes-tervben rögzített feltételeket, 13 a német ipar külföldi ellenőrzése megszűnt. Annak ellenére, hogy egész Európa rövid lejáratú amerikai kölcsönöktől függött, az USA továbbra is csak saját piacára koncentrált januárjában az amerikai jegybank szerepét is betöltő Fed 14 a magasak a részvénypiaci árak és spekulációk megelőzése céljából alapkamatot emelt. A túltermelés következtében 1929 augusztusában gazdasági recesszió köszöntött be az rengeteg iparcikk vált eladhatatlanná vált. Az október 24-én kirobbant New York-i tőzsdekrach után hatalmas eladási láz tört ki, sokan akartak túladni túlértékelt részvényeiken, ami az árfolyamok hónapokon keresztül tartó zuhanásához vezetett. Széles tömegek váltak bizalmatlanná a bankokkal szemben, mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét, emiatt sok pénzintézet csődbe ment. Ebben a helyzetben az amerikai bankok az európai tőkekihelyezésük visszavételébe kezdtek. Több mint 50%-kal zuhant a nemzetközi 6

7 kereskedelem mértéke, az ipari termelés is drasztikusan csökkent. A gazdasági világválság véget vetett a stabilizációs évek konjunktúrájának, az évi pénz- és hitelválság következtében a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlott. A helyzetet súlyosbította a német valutaválság, a külföldi hitelezők néhány hónap alatt 4 milliárd márkát vontak ki, német központi bank aranykészlete a felére csökkent júliusában a márka védelmére devizaellenőrzést vezettek be, állami felügyelet alá vontak minden külföldi kifizetést. Az július 9-én Lausanne-ba összehívott konferencia felszámolta a Young-terv ajánlásait. Németország gyakorlatilag megszabadult adósságaitól. A német példa után Franciaország, majd Nagy-Britannia is megtagadta az amerikai hitelek törlesztését. A válság éveiben a fejlett országokban is megerősödött az állami beavatkozás tendenciája. 16 Ennek legjelesebb képviselője John Maynard Keynes 17 volt, aki kidolgozta az állam aktív beavatkozására építő, teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát. A válság hatása Magyarországon Az évi népszámlálás adatai alapján a trianoni Magyarország népessége 7,9 milliót tett ki. Tíz évre rá 8,6 millió fő volt a lakosság száma, ami tovább gyarapodott és 1941-re elérte a 9,3 millió főt. 18 A foglalkozásszerkezeti viszonyok alapján Magyarország a közepesen fejlett agrár-ipari országok így Portugália, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország közé tartozott. 19 Dr. Matolcsy Mátyás ban megjelent írása rávilágít a világgazdasági válság után tovább erősödött igazságtalan jövedelem és teherelosztásra. Számításai szerint az össznépesség 81,2%-át kitevő munkások, kisiparosok, kiskereskedők és a 100 holdon aluli parasztgazdák az egyéni jövedelmek 44%-át bírták, az összes adóterhek 38%-át viselték. A középosztály a lakosság 18,2%-a, az egyéni jövedelmek 36%-át bírták, az adóterhek 41%-át viselték. A nagybirtokosok és a nagypolgárság a lakosság 0,6%-a az egyéni jövedelmek 20%- át bírták, az adóterhek 21%-át viselték. 21 Az adó progresszív volta ellenére leginkább a legszegényebb rétegeket sújtotta. A bethleni konszolidáció következtében jelentkező gazdasági fellendülésnek az 1929 őszén kezdődő világgazdasági válság vetett véget. Németországgal szerves gazdasági kapcsolatokkal rendelkező országok, így Magyarország számára is a válság két legfontosabb jelensége az agrárárak rendkívüli mértékű zuhanása, valamint a nemzetközi tőkeimport elakadása volt. Ez a nemzeti tőkefelhalmozást nélkülözni kénytelen államok estében a nemzetgazdaságok egyik legfontosabb finanszírozási forrásaként szolgált. Az között véghezvitt sikeres válságkezelési politika eredményei valamelyest mérsékelték a válság hatásait. Magyarországon jóval kisebb volt a visszaesés, mint azokban az országokban, ahol nagyobb arányban emelkedett a termelés. Az erős 7

8 agráriumnak köszönhetően a válság legpusztítóbban a mezőgazdaságot és ez által a magyar parasztságot sújtotta között a mezőgazdasági termékek túlkínálata nagyarányú árcsökkenéseket eredményezett. A búza nagykereskedelmi ára 70%-kal, a növényi eredetű termékeké több mint 50%-kal, az állatoké és az állati eredetű termékeké pedig közel 50%-kal csökkent. 22 Az agrárolló 23 az 1920-as évek alacsony, egy számjegyű mértékéhez képest a válság hatására megtöbbszöröződött, 70%-ra nőtt. Azonos mennyiségű iparcikk a válság hatására átlagosan dupla annyi mezőgazdasági termékbe került, mint előtte. A magyar mezőgazdaság szereplői rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, az eladósodottság óriási méreteket öltött, a fejlődése teljesen megállt. A kormányzat nem nézte tétlenül az eseményeket, ismételten jó ütemben avatkozott be. A gabonatermelés válságát enyhítendő 1930 nyarán bevezetésre kerül az úgynevezett boletta-rendszer. 24 A termelők a tőzsdei vételár fölött az államtól bolettát, azaz gabonajegyet kaptak mely felhasználásával adófizetési kötelezettségüket válthatták meg, részben pedig készpénzre válthatták. Bevezetésével július 1-től mázsánként 3 pengőt, július 1-től 6 pengőt, július 1-től 4 pengőt, július 1-től ismét 3 pengőt kaptak a termelők a tőzsdei eladási ár fölött. A támogatás a tőzsdei világpiaci ár harmadát-felét tette ki. 25 A boletta-rendszer működtetésével valamint a liszt forgalmi adójának mérséklésével az alapélelmiszerek drágulását igyekeztek hárítani. A mezőgazdaságból élők védelmében számos intézkedés került bevezetésre, ezek közül ki kell emelni még az adósságkamatok csökkentését, és ehhez kötődően az adósságok egy részének elengedését. A gazdavédelmi rendszer fenntartása óriási összegeket emésztett fel, a társadalompolitikának mindig komoly ára volt, a magyar adófizetők közel millió pengőt áldoztak az agrárszektor terheinek enyhítésére. 26 Minden erőfeszítés ellenére a kormányzati beavatkozás sem tudta ellensúlyozni az európai piacra ömlő amerikai és szovjet gabona dömpingárát, a drágán termelő magyar gazdálkodóknak nem volt esélyük a nemzetközi piacon. A válság jelei az iparban 1930-tól mutatkoztak, főként a termelőeszközök iránti kereslet visszaesése miatt. A vas- és fémipar, a gépgyártás, valamint az építőanyag-ipar és a faipar együttes termelése 1929-hez képest 1932-re 48%-kal csökkent, miközben az egész ipari termelés csak 24%-kal. Az élelmiszeripar és néhány más fogyasztási iparág visszaesése mintegy 23%-os volt. A textil-, bőr-, papír- és vegyészeti ipart alig érintette a válság, köszönhetően szintén a kormányzat beavatkozásának, ezalatt a külföldi behozatal ezekből a termékekből gyakorlatilag megszűnt. A könnyűipart szinte egyáltalán nem is érintette a válság. A problémák viszont annál észrevehetőbben jelentkeztek a pénzügyi szektorban márciusában a bejelentett német-osztrák vámunió tervezete kellemetlen hírként érkezett 8

9 Magyarországra, hiszen a korlátozások ellenére is Ausztria volt a legjelentősebb export partner. A német és osztrák bankok csődje, különösen a hazánkban is nagy érdekeltséggel rendelkező bécsi Creditanstalt május 11-én bejelentett fizetésképtelensége, a magyar bankokat katasztrofális helyzetbe sodorta. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer összeomlása után 1931-ben a külföldi pénzintézetek minden felmondható magyarországi hitelt visszavontak ben alig több mint két hónap alatt az MNB mintegy 200 millió pengő értékű aranyat és devizát volt kénytelen kifizetni. Az ország arany és devizakészletei teljesen kimerültek. A fizetésképtelenség és az ismét fenyegető államcsőd elhárítására a kormány korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást. Zárolták az arany- és devizakészleteket, a pengő átváltását pedig MNB engedélyéhez kötötték. A külföldre szóló kifizetéseket megtiltották. A szabad devizagazdálkodás a korszakban nem került visszaállításra. A magyar gazdaság így szűk kényszerpályán mozogva, nem fért hozzá külföldi hitelekhez és így a finanszírozás költségeit kizárólag belső tőkefelhalmozásból kellett megoldania. Paul Bairoch 27 számításai szerint, a magyar GDP 28 a válság következtében évben mérhető értékekhez képes 7%-kal, azaz 28 dollárral csökkent 1933-ra, ami hasonló gazdasági szerkezetű és fejlettségű országok többségében észlelhető csökkenésnél alacsonyabb volumenű. 29 Angus Maddison 30 számításai szerint viszont a GDP visszaesése Magyarországon 11,5%-ot tett ki. 31 A válságból való kitöréshez a külgazdasági feltételek javulására is szükség volt, a mezőgazdaság piacának visszatérése és a hazai pénzügyi helyzet javulása érdekében ra a legyőzött államok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit mérsékelték. Az MNB devizaügyleteinek és a nemzetközi fizetőeszközök értékcsökkenéseinek köszönhetően Magyarország adósságállománya mérséklődött. A pénzügyi helyzet stabilizálódásánál sokkal fontosabb volt, hogy a magyar agrárium termékeinek klasszikus, a világégés előtti piacai kezdetek visszatérni, főként Németország gazdasági teljesítőképességének javulása okán. Szintén fontos partnerré vált Ausztria és Olaszország is, így irányukba is csökkentésre került az importcikkekre kivetett védővám. Az 1930-as évek közepétől Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerévé Németország vált, a gazdasági orientáció egyben politikai szövetséget is magával vonzott, ám ennek értékelése túlmutat jelen tanulmány keretein. A nemzetközi gazdasági feltételek javulásának és a magyar kormány sikeres válságkezelő beavatkozásainak köszönhetően a világválság okozta öt éves regresszió után az 1930-as évektől megindult a gazdasági növekedés. Az ipari termelés értéke először ben haladta meg az 1929-es szintet. A mezőgazdaság vetésterülete és termésmennyiségei, 9

10 valamint az állatlétszám ugyancsak ra érte el a válság előtti szintet. 32 A válság a mezőgazdaságban alkalmazkodási folyamatokat eredményezett. A gabonával bevetett területek nagysága csökkenni kezdett, a munkaigényesebb termények vetésterülete nőtt. A zöldség- és a gyümölcstermesztés ugrásszerűen fellendült ben 50%-kal több gyümölcsfa termett az országban, mint a századforduló éveiben. A gyümölcstermés mennyisége az 1920-as években általában nem érte el az évi 100 ezer mázsát. Az 1930-as években viszont már 260 és 500 ezer mázsa között ingadozott. Ezt a fejlődést tudatos kormánypolitika, többek között nemes facsemeték és magok rendszeres szétosztása indította el. 33 A fellendülő zöldség- és gyümölcstermesztésre így dinamikusan növekvő konzervipar épült. Az 1930-as évek végére a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előttit. Az egy főre jutó GDP Bairoch számításai szerint 1938-ban 6%-kal múlta felül az 1929-est, Maddison erre az időszakra 7%-ot számolt. 34 Ha az első világháború előtti szinthez viszonyítjuk, akkor 21%-os növekedést kapunk ban az egy főre eső magyarországi nemzeti jövedelem az európai átlag 69%-át, 1929-ben 74%-át és 1938-ban 67%-át tette ki. 35 A magyar gazdaság az első világégés súlyos következményei ellenére megőrizte történelmileg determinált átmeneti helyét a balkáni államok és a cseh-morva területek között. A gazdaság depressziója azonban nem azonos mértékben érintette az egyes társadalmi rétegeket. A nagypolgárság, a nagybirtokosság és a középrétegek felső csoportjai meg tudták tartani életszínvonalukat. A lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság, munkásság, kisiparosok és kiskereskedők, továbbá a különböző tisztviselői és értelmiségi rétegek életviszonyai viszont jelentősen romlottak. 36 Az állami alkalmazottak esetében a év volt a tetőpont, az ekkor megkeresett bértömeget legtöbbjük már képtelen volt elérni a második világháború végéig. Tanulságok A bethleni konszolidáció és a világgazdasági válság kezelésének egyik tanulsága, hogy stabil belpolitikai rendszerrel, a kormányzat jó ütemű, a gazdasági életet befolyásoló intézkedéseivel a lehetetlen helyzetből is van kiút. Mint a történelemben oly sokszor Magyarország ismét képes volt az újrakezdésre, vereségből és kudarcból sikerült a talpra állás. A politikai stabilitás és a részleges társadalmi stabilitás kedvezett a fejlődésnek, gazdasági növekedés beindult, a társadalmi rétegek tömeges felemelkedése azonban hiú ábránd maradt. Kizárólag külföldi forrásokra nem lehet a gazdaság tőkeszükségletét alapozni, hiszen tőkehiány esetén rögtön visszavonásra került az anyaországokba. A kiszámítható és folyamatos fejlődéshez a finanszírozás költségeit stabilan és kiszámíthatóan a belső 10

11 tőkefelhalmozásra alapozva szükséges biztosítani. A nemzetközi irányvonalhoz kapcsolódó bethleni gazdaságpolitikát a világválság hatásai ellehetetlenítették. Az új politikai irányvonalhoz a konszolidáció nagy karmestere nem adhatta már nevét. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a gazdaság problémái, a fokozódó munkanélküliség, a szélsőséges politikai erők térnyerésének kedvezett. A szocializmus aranykora és egy újabb gazdasági világválság A 20. század második nagy magyar felzárkózási kísérlete a Szovjet Birodalom által ránk erőltetett keretekben, ideológiailag vezérelt eleve elvetélt próbálkozásnak tekinthető. 37 Azonban ilyen keretek között is volt a szocialista gazdaságnak aranykora, között, aminek a nagy olajválság adta meg a kegyelemdöfést. Az 1956-os Forradalom és szabadságharc felkelői a fegyveres harcban alulmaradtak a világ leghatalmasabb szárazföldi haderejével szemben. A vérontás azonban nem volt hiábavaló, hisz az októberi napok érezhető változást hoztak a magyar társadalom életében. A gazdaságpolitika prioritásai már 1957-től módosultak, az új kormányzat felkérésére elindult egy nagyszabású szisztematikus kutatómunka a magyar közgazdaságtudományi elit bevonásával. A különféle bizottságokba rendezett több mint 200 fős csapat munkálatait Varga István 38 által irányított Közgazdasági Bizottság koordinálta. Mire azonban a bizottság elkészült javaslatával, az új kormány megszilárdult, így a gazdaság átalakításának programja asztalfiókba került. A Magyar Szocialista Munkáspárt (a továbbiakban: MSZMP) vezetése, de elsődlegesen Kádár János 39 és szűkebb köre tanult Rákosi Mátyás 40 hibáiból. Az anekdota jól érzékelteti a politikai elit felfogásának megváltozását. Rákosi megfogalmazásában, Aki nincs velünk, az ellenünk van! a kádári interpretációban Aki nincs ellenünk, az velünk van! 41 lett. Az államhatalom immáron nem lemondást követelt a társadalomtól a magasztos célok elérése érdekében. Gazdagodást, gyarapodást ígért, és ami a rendszer igazi biztosítéka is lett, szavát meg is tartotta, folyamatos életszínvonal emelést igyekezett biztosítani. A gyarapodáshoz szükséges anyagi fedezetet kezdetben a baráti szocialista országok áltat folyósított kölcsönök nyújtották. Az 1957-ben felvett hitelek törlesztése 1959-re 580 millió forintot tett ki, a Szovjetuniótól kapott hitel törlesztése 1961-ben kezdődött, ami ig közel évi 900 millió forint terhet jelentett, 1965-ben pedig 950 millióra emelkedett. A szovjet hitelek fizetését a magyar kormányzat igyekezett halasztgatni, ami azonban csak pillanatnyi előnyt jelentett. 42 A gazdasági növekedés üteme, és az ipari termelés Magyarországon és a szocialista tömb többi országában szintén az 1960-as évekre lelassult. A 11

12 magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete megbomlott. A világpolitika feszültsége hatással volt a magyar költségvetésre is, 1963-ban a magyar katonai kiadások 30%-kal emelkedtek, ami 4 milliárdos többletterhet jelentett. 43 A folyamatos életszínvonal emelése megkövetelte a beruházásokra fordított összegek csökkentését. A gazdaság komolyabb átalakítási kísérletére a politikai konszolidáció befejeztével, az 1963-as amnesztiarendelet 44 után nyílt lehetőség. Az évi és a III. ötéves terv vitája során már nyilvánvalóvá vált, hogy az ország nem képes az előző terv legfontosabb előirányzatait teljesíteni. Az új gazdasági mechanizmus Az ország külső és belső egyensúlyi problémáin csak a gazdaságirányítási rendszer radikális reformján keresztül volt lehetséges változtatni. A gazdaságpolitikai reformok irányítását az MSZMP-n belül Nyers Rezső 45 vezette. A Központi Bizottság (a továbbiakban: KB) május ei ülésén fogadta el a reform elvét, aminek bevezetésére január 1-től került sor. Az új gazdasági mechanizmus a több területen hozott lényeges változást. A központi tervezés szerepe csökkent, ennek értelmében növekedett a vállalati önállóság a termelés és a beruházások tekintetében is. Makrogazdasági szinten megmaradt a tervezésnek egy rugalmasabb változata, a vállalati önállóság azonban csak mikrogazdasági szinten érvényesülhetett. Megszűnt a központi tervelőírások rendszere, az éves és ötéves tervek nem kerültek vállalati szintű lebontásra. Központi direktívák helyett különböző közvetett eszközök adók, hitelek, vissza nem térítendő dotációk segítségével szabályozták a termelést. A vállalatok maguk dönthettek a keresletnek megfelelő termékek gyártásáról és a piaci igények kielégítését szolgáló beruházásaikról, fejlesztéseikről. Az új gazdasági mechanizmus az árképzés területén is változást hozott, ami kihatással volt a fogyasztói árakra is. Az új vegyes árrendszer a termelői és a fogyasztói árakat is érintette. Egymás mellett léteztek a hatóságilag rögzített, korlátok között mozgó, valamint a piaci keresletnek megfelelően alakuló szabad árak. A termelői szférában a belföldi nyersanyagok és félkész termékek 70%-át rögzített vagy maximált áron hozták forgalomba. A rögzített ár vonatkozott az energiahordozókra is, minek biztosítéka a kimeríthetetlennek tűnő szovjet nyersanyagbázis volt. A feldolgozóiparban más helyzet alakult ki, a késztermékek közel 80%-át szabadpiaci áron értékesítették. A mezőgazdasági termékek nagyjából 60%-a kötött áron került forgalomba, szabad piacra az összes terméknek mindösszesen 12%-a került. Az évek múlásával az arányok folyamatosan a szabadáras termékek javára változtak. Az alapvető élelmiszeripari cikkek a kenyér, a tej, a sajt, a liszt, ami az összes cikk 20%-át tették 12

13 ki, szigorúan kötött áron került forgalomba. A ruházati divatcikkek és a külföldről behozott fogyasztási cikkek 50%-ának központilag szabták meg az árát, 27%-ának alsó-felső korlátok között mozgott az ára és csak a forgalom 23%-ánál engedték szabadjára az árak alakulását. 46 Megállapítható, hogy az árreform megteremtette a vállatok piaci vagy ahhoz hasonló tevékenységének minimális feltételeit. Harmadsorban pedig Módosult a bér- és jövedelemszabályozás rendszere is. A bérek szakmánkénti központi meghatározását felváltotta az átlagbér-szabályozás. Az 1968-at követő években a szakmunkások mintegy 25%-kal kerestek többet a betanított munkásoknál, a segédmunkások fizetésénél pedig 30%-kal többet. A műszakiak 150%-át keresték egy átlag munkásfizetésnek, a vállalatvezetők %-át keresték beosztottaik fizetésének. 47 A magyar gazdaság egy olyan társadalmi tulajdonra alapozott gazdasággá vált, mely a központi tervezés és a piaci automatizmus elemeit egyesítette magában. Az új gazdasági mechanizmus a nyugati tőkés piacgazdaságtól természetszerűleg elmaradt, de KGST 48 országokban továbbra is etalonnak tekintett tervutasításos rendszert felülmúlta. Folytatódott a gazdaság dinamikus növekedése, az 1960-as évek első felében elért 4,1%-ot felülmúlva 1966 és 1970 között évi 6,8%-kal, majd 1971 és 1975 között évi 6,3%-kal nőtt a nemzeti jövedelem. 49 Az egyes ágazatok közül leglátványosabb fejlődés a mezőgazdaságban ment végbe, amely az 1960-as évek végén és az 1970-es évek első felében évi 4-5% feletti, növekedést produkált. Az 1950-es évek termeléséhez viszonyítva az 1970-es években a bruttó termelés megduplázódott. 50 A sikerhez hozzájárult, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemeit jól kiegészítették a korlátozások jó részétől megszabadított, a munkaigényes tevékenységeket végző háztáji- és kisegítő gazdaságok. Az 1970-es években a magyar mezőgazdaság megközelítette és bizonyos területeken el is érte a világszínvonalat. Azonban meg kell jegyezni, hogy a dolgozói érdektelenség, motiválatlanság egyre inkább előtérbe került, a rendszer belső fékjévé vált, az ipar után a mezőgazdaságban is. Az anomáliák ellenére a magyar gazdaság 1960-as és 1970-es évekbeli teljesítménye világviszonylatban az átlagosnál gyorsabb, a szocialista országokon belül pedig átlagos volt. A világ legfejlettebb régióihoz viszonyított történelmi lemaradásunk csökkent. 51 Bairoch szerint számításai az átlagosnál gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően az egy főre jutó GNP ra elérte az európai átlag 89%-át, amely az 1913-as szintnél 20%-kal, a két világháború közötti csúcsnál 15%-kal magasabb volt. 53 Magyarország történelmi lemaradása csak az európai átlaghoz, illetve az ekkor már törvényszerűen lassabban növekvő fejlett országok csoportjához csökkent. A kevésbé fejlett vagy fejletlen, s ezért hozzánk hasonlóan gyorsabb növekedési potenciállal rendelkező európai piacgazdaságokhoz képest a 13

14 lemaradásunk nőtt. Az 1968 utáni gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadában minden mutató és minden számítás szerint veszített lendületéből, majd az 1980-as években jelentősen lelassult. A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1976 és 1980 között már csak évi 2,9%-os, 1981 és 1985 között pedig évi 1,6%-os ütemet ért el. Ez részben a politikai vezetés rossz döntéseire vezethető vissza, részben a külgazdasági feltételek megváltozására. A rossz döntések közül legnagyobb hordereje az 1968-as reformszellem visszaszorításának, sőt számos reformellenes gazdaságpolitikai döntés meghozatalának volt az 1970-es évek első felében. Az intenzív növekedési pályára való átállás annyira sem sikerült, mint amennyire az adott körülmények között egyébként sikerülhetett volna. A gazdaság megújításának kezdettől fogva igen jelentős ellenzéke volt. A népi írók közül Veres Péter 54 például fenntartásokkal fogadta az individualizmus széles körű megjelenését, a szocialista értékek, az egyenlőség és a kollektivizmus háttérbe szorulását. A reform ellenzőinek táborát alkották még a megváltozott gazdasági környezettel küszködő szocialista iparvállalatok vezetői is. Politikai területről a keményvonalas ortodox kommunisták, mint Biszku Béla 55 és Komócsin Zoltán 56 köre voltak a leghevesebb ellenzők, akik Nyikita Hruscsov es puccsszerű eltávolítása után megerősödött Leonyid Brezsnyev 58 támogatására számíthattak. A magyar politikai elit szűklátókörű csoportjának aknamunkája elérte, hogy a szovjet pártvezetés megálljt parancsoljon a magyarországi reformoknak és 1974 között a reformot ellenző erőknek számos olyan gazdaságilag ésszerűtlen intézkedést sikerült kikényszerítenie a munkás-paraszt hatalom megvédése érdekében amelyek az 1968-ban beindított folyamatok ellen hatottak. A legnagyobb vállalatokat 1972-ben ismét közvetlen állami irányítás alá vonták. A veszteségek kiegyenlítésre kerültek, a nyereségesen működő vállalatoktól elvont jövedelemmel. A központi tervezés újraerősödött, létrehozásra került az Állami Tervbizottság. A teljesítményre való tekintet nélkül, a rendszer bázisának tekintett ipari munkások és állami alkalmazottak fizetése megemelésre került, a teljesítmény helyett a politikai megbízhatóság elve érvényesült ismételten. A válság begyűrűzik A külgazdasági feltételek megváltozása alapvetően az 1973-as olajárrobbanással függött össze. Az október 17-én kezdődő olajválság 59 és az olaj világpiaci árának néhány év leforgása alatt ötszörösére növekedése a magyar gazdaság számára vissza nem fordítható következményekkel járt. Magyarország adottságaihoz nem illeszkedő voluntarista szemléletű iparpolitika, a Krivoj-Rogból származó vasérccel, és a Donyeck-medencéből érkező szénnel 14

15 felépített magyar nehézipar korlátozott, és függő kapacitáshalmazt jelenített meg. 60 A magyar ipar által előállított olcsó tömegáru a világpiacon leértékelődött, ezzel párhuzamosan a nyersanyag és energiaárak többszörösére változtak. Az 1973 utáni években ennek következtében a Magyarország által importált áruk árai átlagosan 70%-kal, a magyar exportcikkeké viszont csak 30-40%-kal emelkedtek. A cserearányok 20%-os, majd 30%-os romlása a korábbi export-import egyensúlyt felborította, a magyar külkereskedelem deficitessé vált. A külkereskedelem legfőbb szabályozója az egységes 40 Ft/rubel és a 60 Ft/dollár devizaszorzó lett. 61 Az arányromlás meghatározó tétele a szovjet energiaimport, amely az ország szükségleteinek 1970-ben 37%-át, rá egy évtizedre pedig 51%-át fedezte. A Szovjetunió az olajárrobbanást követően immár világpiaci áron ötévenkénti ármeghatározással adott el szénhidrogéneket Magyarországnak. Egységnyi olajért az olajárak másodszori emelkedésekor 1979-ben, nyolcszor annyi autóbuszt kellett szállítani, mint az évtized elején. 62 A tőkés piacgazdaság az energiaigényes ágazatok leépítésével, az innováció támogatásával, takarékossági intézkedések bevezetésével, valamint a bérek és szociális juttatások befagyasztásával reagált. A fejlett országok az 1970-es évektől kezdve az iparról a szolgáltató szektorra, valamint a nagyipari tömegtermelésről a rugalmas termelési módszerekre helyezték át a gazdasági növekedés súlypontjait. Ezzel a posztindusztriális váltással pedig a szocialista országok egyszerűen nem tudtak lépést tartani, mivel a tervgazdaság termelés-központú logikájával nem fért össze az új korszak fogyasztóközpontúsága. 63 A magyarországi pártvezetés számára az életszínvonal emelése prioritást és sérthetetlenséget élvezett. A megoldás kézenfekvőnek tűnt: az olajdollárokon felduzzadt olcsón megszerezhető hitelek felvétele. Az évről évre újratermelődő egyensúlytalanságokat folyamatos kölcsönökkel egyensúlyozta ki az állampárt vezetése. Az ország adósságállománya 1970-ben 800 millió amerikai dollárt tett ki, ami 1975-re 3 milliárd lett, 1980-ra pedig közel 9,1 milliárdra emelkedett. 64 A kölcsönök felhasználása messze nem optimálisan történt, a legnagyobb hibának az életszínvonal emelésére és annak megtartására elégetett dollármilliók jelentették. 65 Szintén hibának bizonyult a soha meg nem térülő új beruházásokra és veszteséges vállalatok finanszírozására költeni. Az 1970 és 1980 között fogyasztásra és beruházásokra fordított összegek évi átlagban 2,2%-kal múlták felül a gazdaság teljesítőképességét. 66 A túlköltekezetés 1978-ra 5%-os deficitet okozott, az exportból származó bevételek már a hitelek kamatterheit sem fedezték. A törlesztésre újabb hitelek felvételére volt szükség, így a spirális hatás csak fokozódott. Nem jött össze az a számítás, miszerint felvett hitelek inflálódni fognak, éppen az ellenkezője történt. A 15

16 reformellenes erők megerősödése személyi következményekkel is járt ben a reform motorjait, Nyers Rezsőt, Fehér Lajost 67 és Fock Jenőt 68 elmozdították felelős irányító pozíciójukból. 69 Az új gazdasági mechanizmus alatt is folyamatosan zajlott a népesség foglalkozásszerkezeti átalakulása. A mezőgazdaságból élő lakosság gyorsan és folyamatosan csökkent, ezzel egyidejűleg az iparban foglalkoztatottak száma növekedésnek indult. Az agrárszektorból élők aránya 1970-re 24%-ra csökkent, az ipariaké 44%-ra nőtt. Agrár-ipari országból Magyarország rövid időn belül mindösszesen két évtized alatt ipari országgá vált. Ehhez járult hozzá a szolgáltatói szférában alkalmazottak számának növekedése. Fontos változás volt még az időszakban a fizikai és a szellemi munka arányának a módosulása is. A diplomás értelmiségiek és a szellemi foglalkozásúak 1941-ben az 7%-át, 1949-ben az összes kereső 9%-át tették ki, arányuk 1960-ra 17%-ra, majd 1970-re 25%-ra nőtt. 70 A magyar társadalom foglalkozásszerkezeti átalakulása a gazdasági modernizáció következményének tekinthető, a nemzetközi tendenciáknak megfelelt. A nyugati országokhoz képest azonban fontos különbség a fáziskésés és a folyamatok gyorsasága. Az agrártársadalmak ipari társadalommá válása Nyugat-Európában a század fordulóján gyorsult fel, míg a Lajtától keletre, így Magyarországon a második világháború utáni évben ment végbe. Jelentősen mérséklődött a történelmi lemaradásunk, ám megszűnésről nem beszélhetünk. Ez megmutatkozott a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak számának növekedésének késői indulásában, valamint a szellemi dolgozók arányának alacsony voltában. 71 Az egy főre eső reáljövedelem alakulása az életszínvonal javulásának fontos mutatója, ami Magyarországon 1960 és 1980 között, több mint kétszeresére változott. Leggyorsabb, évi átlagban 6,5%-os növekedés 1966 és 1970 között volt, 1971 és 1976 között pedig 4,5%-os. Az 1970-es évek végétől, többek között az új gazdasági mechanizmus ellehetetlenítése miatt az emelkedés üteme lelassult, majd az 1980-as évek utolsó harmadában megállt. 72 A tanulmány keretein túlmutat, de megemlítendő, hogy a szerencsétlenül alakuló külpolitikai események hatására az 1979-es afganisztáni háború és az 1981-es lengyel szükségállapot a szovjet kormány kivonta az MNB-ben tárolt devizatartalékát. A gazdasági kényszerpályán Magyarországnak nem maradt más választása, mint 1982-ben további hitelek reményében csatlakozni a Nemzetközi Valutaalaphoz, mely döntés harminc évre alapjaiban meghatározta az ország mozgásterét. 16

17 Tanulságok Az állampárt prominensei az újításokat a rendszer stabilitása érdekében vezették be, így a korrekciók nem az átfogó rendszerépítés jegyében történtek. A visszarendeződés, a központosítás a rendszer jellegéből fakadóan szükségszerű volt. A politikai hatalom és az egypártrendszer fenntartásához, az életszínvonal folyamatos emelése elengedhetetlen volt. A szocialista gazdaságélénkítő kísérlet egy sajátos belső hitel-forráshoz kötődött: a múlt és a jövő lefölözéséhez. A mezőgazdaság az iparosítás döntő forrásává vált a termékek, a felszabaduló munkaerő és a föld területén. A jövő terhére elsősorban nem pénzügyi hiteleket vett fel az erőltetett iparosítás, hanem az infrastruktúra és a lakossági szolgáltatások fejlesztésének elhagyásával finanszírozta a nehézipari fejlesztéseket. 73 A gazdaságban megtermelt árukat zömében csak a KGST piacokon lehetett értékesíteni, a beruházásokhoz szükséges hiteleket viszont csak nyugatról lehetett felvenni. Esélye sem maradt annak, hogy a hitelfelvételből versenyképes gazdasági szerkezet alakuljon ki. 74 A kezdetben kedvező kamatozású külföldi hitelek, azonban az évek múlásával súlyos, már-már leküzdhetetlen teherré váltak. A 21. század első válsága A magyar gazdaság gyengeségei már jóval a legújabb világgazdasági válság előtt megmutatkoztak és 2006 között éves szinten 3,5 5%-kal bővült a magyar gazdaság, azonban 2007-re a növekedés drasztikusan visszaesett, 1%-ra mérséklődött. 75 A költségvetési hiány 2002 és 2007 között több alkalommal megközelítette a 10%-os értéket, átlagosan 7,5% körül alakult. Ennek következtében a 2004-es uniós csatlakozásunktól kezdve egészen ig folyamatosan túlzott deficit eljárás alatt állt Magyarország. Sajátos probléma volt, hogy a válság kitörése előtti években a lecsökkent belföldi megtakarítások nem voltak elegendőek a gazdaság finanszírozásához. Versenyképességünket tovább rontotta a régió legmagasabb alapkamata, ami 2008 májusában 8,5% volt, majd októberre 11,5%-ra ugrott. 76 Belföldi megtakarítások hiányában és a magas alapkamat miatt a magyarországi pénzintézetek hitelezési aktivitásukat egyre nagyobb arányban külföldi források bevonásával finanszírozták, nagyobb részt svájci frankban első negyedévében a magyar gazdaság nagy nehézségek árán épphogy túljutott a 2006 végén megindított gazdaságstabilizáció legnehezebb szakaszán. A 2007 utolsó negyedévében mért 0,7% GDP bővülés után első negyedévében 1,8%-kal, második 17

18 negyedévében 2,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék. 77 A pénzügyi világválság azonban lakmuszpapírként mutatta ki a magyar gazdaság gyengeségeit. A legújabb világválság Az amerikai ingatlanpiaci buborék 2007 nyarán történő kipukkanásával kezdődő pénzügyi válság a világ szinte valamennyi térségét, köztük Európát is megrendítette. A Lehman Brothers szeptemberi bedőlése a széles közvélemény számára is egyértelművé tette, hogy globális szinten komoly problémák vannak. Az amerikai gazdaság visszaesése egész az világgazdaságban éreztette hatását. Számottevően csökkent a szabadon felhasználható pénzügyi forrás, megdrágult a hitelfelvétel, a hitelből való gyors gazdasági növekedés többé már nem volt lehetséges. A GDP a világ egészét tekintve 2008-ban 2,2%-kal csökkent a es 3,9%-os növekedés után. 79 A válság tüneti kezelése 2008 őszén a külföldi állampapír-piaci befektetők közel milliárd forintnak megfelelő államkötvényt vontak ki a hazai állampapírpiacról októberében így Magyarország a gazdasági stabilitásra hivatkozva, de gyakorlatilag az államcsőd megelőzése érdekében, 25,1 milliárd dollár hitelkeretet kapott. Az IMF-től 15,7 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 8,1 milliárd dollárt a Világbanktól pedig 1,3 milliárd dollárt. A segítség nem volt következmények nélkül való, a magyar félnek vállalni kellett mintegy 300 milliárd forintnyi költségcsökkentés végrehajtását. A csomag megduplázta az ország tartalékait, a készenlétért 0,25%-os éves kamat került felszámításra, a rendes kamat 5-6% körül lett meghatározva. Az IMF kérésére a magyar kormány 600 milliárd forintos bankmentő-csomagot hozott létre. 81 A gazdasági válság természetszerűleg nyomán munkaerő-piaci válság bontakozott ki Magyarországon is, mintegy 100 ezer állás szűnt meg. A foglalkoztatottak számának a következő évben is folyamatos volt, 2009 év végén 3,75 millió fő 82 volt regisztrált munkavállaló ez 75%-os 83 aránynak felelt meg, ami Európa egyik legalacsonyabb rátája volt. Magyarországon a válság tüneteinek kezelésére egy új kormány alakult 2009 tavaszán, minek következtében a kezelés a központi költségvetés kiadásai 2009-ben milliárd, ben pedig 900 milliárd forinttal csökkent. A kiadáscsökkentés érdekében a közszféra bruttó bértömege befagyasztásra került, a 13. havi illetmény és nyugdíj eltörlésre került. A szociális kiadások tekintetében a táppénz mértékét 10%-kal csökkentették, a családi pótlék igénylési korhatárát 20 évre szállították le. A családtámogatási rendszer szintén csonkításra került a lakástámogatási rendszerrel együtt. Megszüntetésre került a lakossági gázár kompenzációja. 18

19 Az általános forgalmi adó 20%-ról 25%-ra emelkedett. Az átmeneti kormány átmeneti célját elérte: Magyarország hiteleit fizetni tudta, az államcsőd nem következett be. A válság megoldása A 2010-ben megalakult új kormány egy gazdasági csapdahelyzetet örökölt. Elkerülhetetlen volt a strukturális reformokat elindítása. A társadalom tűrőképessége a megelőző évek megszorításai és a svájci frank folyamatos erősödése okán igen alacsony szinten állt. Az új kormányzati gazdaságpolitika fókuszába a költségvetés helyzetének stabilizálása és a középtávon is alacsony hiányt biztosító intézkedéssorozat került. A költségvetési egyensúly megteremtésével egy időben megkezdődött a gazdasági növekedést gátló tényezők kiiktatása. Azonnali csökkentésére került a foglalkoztatás növekedését leginkább akadályozó adók. Az egykulcsossá váló személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése javította a munkavállalás melletti ösztönzőket. A családi adókedvezményekkel kiegészülve között mintegy 450 milliárd forinttal emelte meg a lakossági jövedelmeket. 84 A munkaerő piacon szereplők száma, köszönhetően a közmunka programoknak elérte a 4,4 millió főt. A növekedésre ösztönzőleg hatott a vállalati nyereségadó csökkentése, a kisvállalatokra tervezett új adóformák és az adminisztrációs terhek mérséklése. A 2010-ben elkezdett stabilizációs politika egy tartós és fenntartható felzárkózási pályát alapozott meg. A kieső bevételek pótlását az előző kormányokkal ellentétben a válság által kevésbé sújtott gazdasági társaságokra kivetett extraadók biztosították. Az intézkedések eredményeként a költségvetési folyamatokban 2011-től fokozatos trendforduló bontakozott ki. A háztartások megtakarítási rátája növekedésnek indult, a lakosság nettó vagyona négy év alatt 2014-re közel milliárd forinttal bővült. A gazdasági társaságok hitelszükségleteinek kielégítésére 2013 áprilisában az MNB meghirdette a Növekedési Hitel Programot, minek keretében első körben 750 milliárd forint, 0%-os kamatozású hitelkeretet biztosított a kereskedelmi bankok számára, amit 2%-os kamatszint mellett adhattak tovább. A év végére 2,7% lett a magyar gazdaság növekedésének üteme. A határozott gazdaságélénkítő jegybanki politika eredményeként az alapkamat soha nem látott 2% körüli szinten van. Magyarország, jelen tanulmány lezárásakor abban a szerencsés történelmi pillanatban van, amikor a gazdasági növekszik úgy, hogy a költségvetés évek óta stabilan egyensúlyi állapotban van, gyakorlatilag nincs infláció, az állam külső eladósodottsága pedig csökken. A 2010-ben elkezdett stabilizációs politika egy tartós és fenntartható felzárkózási pályát alapozott meg. A kieső bevételek pótlását nem a társadalomra hárult az előző kormányokkal ellentétben hanem a válság által kevésbé sújtott gazdasági 19

20 társaságokra kivetett extraadók biztosították. Az intézkedések eredményeként a költségvetési folyamatokban 2011-től fokozatos trendforduló bontakozott ki, megteremtve ezzel a gazdasági növekedés stabil alapjait. Köszönetnyilvánítás A tanulmány elkészítéséhez nyújtott támogatást szeretném megköszönni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány igazgatójának Szemerey Gabriella úrhölgynek, a Magyar Nemzeti Bank kormányzójának dr. Matolcsy György úrnak és a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának Csizmadia Norbert úrnak. Felhasznált és hivatkozott irodalom Belyó 2011 Belyó Pál 2011, A válság hatása a magyar gazdaságra, XXI. századi tudományos közlemények, XI. évfolyam, 25. szám Boér 2009 Boér Zoltán 2009, Gazdaságtörténeti tanulságok in: Cséfalvay Zoltán Matolcsy György (szerk.) 2009, Jövőkép Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon, Budapest, Magyar Gazdaságfejlesztési Intéztet Csaba 2010 Csaba László 2010, Más ez a válság, História XXXII. évfolyam, szám Honvári 2008 Honvári János 2008: Az új gazdasági mechanizmus, 1968, Rubicon XIX. évfolyam, 2-3. szám Incze 1988 Incze Miklós 1988, Gazdasági problémák és a jóvátétel, História, X. évfolyam 2-3. szám Lengyel Fejes 2010 Lengyel László Fejes Eszter (szerk.) 2010, A gazdasági válság és társadalmi következményei, Pénzügykutató Alapítvány, files/a%20gazdasagi%20valsag%20es%20tarsadalmi%20kovetkezmenyei _0.pdf, Letöltés: február 17. Lentner 2010 Lentner Csaba 2010, A magyar gazdasági válság és válságkezelés néhány történeti és nemzetközi aspektusa, Pénzügyi Szemle, LV. évfolyam, 3. szám Lentner 2011 Lentner 2011, Az állami szerepvállalás gazdaságpolitikájának történelmi és tudományos háttere Magyarország példáján keresztül, Gazdasági Élet és Társadalom, III. évfolyam, 1-2. szám 20

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 10.

Vezetői összefoglaló október 10. 2016. október 10. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 6,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,14 százalékos emelkedéssel fejezte

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

csütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló

csütörtök, október 16. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. október 16. Vezetői összefoglaló A szerdai kereskedési napon rendkívül rossz hangulat uralkodott a nemzetközi tőzsdéken. Szerdán a 307-es szint fölé emelkedett az euró/forint kurzus; a

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 2.

Vezetői összefoglaló március 2. 2017. március 2. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben közel változatlan maradt, míg a dollárhoz képest gyengült. A BUX 11,9 milliárd forintos,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 27.

Vezetői összefoglaló október 27. 2016. október 27. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető devizával szemben gyengült. A BUX 8,9 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,46 százalékos erősödéssel

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Vezetői összefoglaló július 4.

Vezetői összefoglaló július 4. 2016. július 4. Vezetői összefoglaló Hétfő reggel vegyesen teljesített a forint a vezető devizákkal szemben. A BUX 9,08 milliárd forintos átlag alatti forgalom mellett minimális, 0,01 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi

A GKI konferencián megkérdeztük Ma délutánra a Monetáris Tanács ülése után a jelenlegi 5,25%-hoz képest hogyan változik a jegybanki alapkamat? 25 bázi Utak és irányok merre tovább Magyarország? Konferencia, Óbudai Egyetem Egy tündérmese nyomában Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. április 5. A GKI konferencián megkérdeztük Ma

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

péntek, július 18. Vezetői összefoglaló

péntek, július 18. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. július 18. Vezetői összefoglaló Tegnap jelentős mínuszban zártak a vezető nemzetközi részvényindexek az ukrán-orosz határon lezuhant repülőgép hírének következtében, illetve az Oroszország

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

Az Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv A 2010-es évek az ÁLLAMADÓSSÁGRÓL szólnak A 2008-as gazdasági világválság elmélyülése óta egyértelműen látható, hogy a 2010-es évek kiemelkedő témája az államadósság lesz. A nyugati

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben