1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK"

Átírás

1 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPELVEK 1. (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg. (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen -ban foglalt alapelveket. (6) Az adót - egyes kivételekkel - naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. (7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adót az adózó az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő lejárta előtt megtörtént, az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétellel összefüggésben az adózót nem terheli adó- és adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -fizetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség. 2007/111. Adózási kérdés egészségpénztár szolgáltatásának jogalap nélküli igénybevételéhez kapcsolódó Szja és Eho kötelezettség (8) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül teljesített kiadás (juttatás) révén elszámolt költséget az adózó az eredeti állapot helyreállítását követő 15 napon belül köteles - az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - helyesbíteni, valamint a jövedelmet és az adót az alacsonyabb költség alapján meghatározni. Ha az érvénytelenség megállapítása már a jövedelem meghatározása előtt megtörtént, az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül teljesített kiadás (juttatás) révén az adózó nem számolhat el költséget.

2 EBH Adókedvezmény alkalmazása esetén a bizonyítási kötelezettség nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli. Nem az alapítvány által kiadott igazolás, hanem az együttes törvényi feltételek megléte teremti meg az adómentességet (1990. évi XCI. törvény 1. ; évi CXVII. törvény 1. ). KGD Adóelőny, adókedvezmény alkalmazása esetén a bizonyítási kötelezettség az azt igénybe vevő adózót terheli. A magánszemélyek adóztatásának alapja az a jövedelem is, amelyhez a jogszabályba ütköző módon ténylegesen hozzájutott (2003. évi XCII. törvény 1., évi CXVII. törvény 1., 7., 10., 24. ). KGD A rendeltetésellenesen igénybe vett adókedvezmény nem vehető figyelembe az adókötelezettség megállapításánál (1995. évi CXVII. törvény 1., 27. ). 1/A. (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál. (3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg. (4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni. (3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz. 1997/23. Adózási kérdés A jövedéki tevékenység miatti kettős könyvvitel-vezetési kötelezettség független a vállalkozás formájától (4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). (5) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. 2003/41. Adózási kérdés a Németországban végzett kutatómunkáért kapott ösztöndíj adókötelezettsége

3 (6) A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől. 2005/23. Adózási kérdés a 2005-ben hatályos a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egyes rendelkezéseinek alkalmazása Az arányosság és igazságosság elvének következetesebb érvényesülését az átlagos és az átlag alatti jövedelemmel rendelkező, alapvetően munkaviszonyban álló széles társadalmi rétegek reáljövedelmének a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabb növekedése biztosíthatja. A lakosság meghatározó részét érintő változások fő eleme az adóterhek mérséklése a középső adósáv megszűnésével. A törvény 2005-re kétkulcsos adótáblát rendel. Ily módon megvalósul, hogy az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők adóterhelése érzékelhetően csökken. A minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás biztosítja. Az arányosság, igazságosság és semlegesség elvét erősíti a munka- és tőkejövedelmek adóterheinek harmonizációja. Az adóterhek közelítését és összhangba hozását (az átlagjövedelem adóterheivel) az elkülönülten adózó jövedelmek lineáris kulcsának emelése szolgálja. Az adórendszerben meglévő, változatos jogcímű kedvezményeket maradéktalanul és teljeskörűen csak a magas jövedelemmel rendelkezők tudják igénybe venni. Amíg tehát a magas jövedelem - látszólag - magasabb adókulccsal adózik, a kedvezmények érvényesítése által a magas jövedelműek tényleges adóterhe arányában alacsonyabb. Az adókedvezmények közül 2005-re egyetlen jogcím sem szűnik meg, azonban annak érdekében, hogy az adóztatás progresszív jellege kevésbé torzuljon, indokolt az igénybe vehető adókedvezményeket korlátozni. A vállalkozási környezetet pozitív irányban befolyásoló módosításnak tekinthető, hogy az Szja törvény által az egyéni vállalkozó számára a és évben beszerzett, előállított, a 14,5 és 33 százalékos amortizációs kulcs alá tartozó tárgyi eszközeire, továbbá a 2003-ban vagy 2004-ben vásárolt, előállított szellemi termékre, kísérleti fejlesztés aktivált értékére biztosított 50 százalék értékcsökkenési leírást a törvény időbeli korlátozás nélkül biztosítja. Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő a költségként elszámolt iparűzési adója 25 százalékát vonhatja le az adóalapjából. A módosítás a levonás százalékos mértékét 50 százalékra emeli. A mikrovállalkozásnak minősülő egyéni vállalkozó (a legfeljebb 5 főt foglalkoztató egyéni vállalkozó) a létszámnövekedés után hasonló kedvezményben részesül, mint a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás január 1-jétől átalakult a természetbeni juttatás intézményének szabályozása. Az új szabályozás bevezetése óta eltelt időszakban jelentős számú értelmezési probléma vetődött fel, ezért több ponton szükségszerűvé vált a módosítás. A törvény előzőeken túl egyéb, a jogalkalmazást segítő módosítást, illetve pontosítást tartalmaz (pl. az adómentes üdülési szolgáltatásra jogosultak köre, a külföldön megfizetett adó beszámítása tekintetében). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény évi módosításait a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás ösztönzése, az európai uniós jogszabályok változása, és a gyakorlati tapasztalat indokolja. A javaslatok a versenyképességre korábban meghozott intézkedések kiterjesztésére, az osztalékadót érintő európai uniós irányelv módosításának történő megfelelésre, továbbá - a gyakorlati tapasztalatok alapján - az adóelkerülés lehetőségének szűkítésére és az egyszerűsítés érdekében szükséges kisebb pontosításokra irányulnak. Az áfa-törvény módosítására vonatkozó, tervezett rendelkezések két nagy csoportra bontható: az uniós harmonizációs kötelezettségekre, illetve egyéb módosításokra. Az uniós harmonizációs kötelezettségek legnagyobb részét a földgáz- és villamosenergia-értékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályozás átvétele teszi ki. Kisebb jelentőségű kiigazítások történnek a befektetési célú arany adóztatása, és a sportlétesítmények rendeltetésszerű használatának áfa-kötelezettsége, valamint a vevői készletek szabályozása tekintetében.

4 A gáz és a villamos energia értékesítési helyére vonatkozó szabályok esetében a 77/388/EGK tanácsi irányelv (ún. 6. Áfa irányelv) módosításáról szóló 2003/92/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit január 1. napjától kell a tagállamoknak nemzeti szabályozásukba átültetni. Az irányelv alapján az áfa-törvény módosítására irányuló törvény a következő változásokat tartalmazza. Tekintettel a földgáz és villamos energia piacon bekövetkezett liberalizációra, ezen termékek, szolgáltatások értékesítésére vonatkozó adóztatás szempontjából szükség van a teljesítési hely meghatározására, mely egyértelművé teszi, hogy mely esetben hol kell az adót megfizetni. Az irányelv, így a törvény is különbséget tesz a kereskedőnek (viszonteladónak) és a fogyasztónak történő értékesítés között. Az előbbi esetben az ügylet a gázt, villamos energiát beszerző kereskedő gazdasági tevékenységének székhelyén, telephelyén adózik, míg az utóbbi esetben ott, ahol a fogyasztó azt ténylegesen felhasználja, elfogyasztja. Ezen túlmenően - mivel az értékesítéshez hálózatra is szükség van - a földgáz elosztó, illetve a villamos energia hálózathoz történő hozzáférés biztosítása, a hálózaton történő továbbítás, és egyéb ehhez kapcsolódó szolgáltatás esetében is rendezi a törvény a teljesítés helyét. Adóalany megrendelő esetében a megrendelő székhelye, telephelye minősül teljesítési helynek, nem adóalany Közösségen kívüli illetőségű személy, szervezet esetén pedig annak állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. A törvény szabályozza azt az esetet is, hogy amennyiben ezen terméket, szolgáltatást nem belföldön regisztrált adóalany értékesíti magyar adóalany részére, akkor az adó fizetésére a fordított adózás szabályai szerint nem az értékesítő, hanem a beszerző a kötelezett. A kettős adózás elkerülése miatt a törvény mentesíti az adó alól a földgáz és a villamos energia importját (vagyis annak harmadik országból történő igénybe vételét). Kettős adózás ez esetben azért jöhetne létre, mert az import során mind termékimport jogcímén, mind a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó szabályok miatt belföldön keletkezne az adófizetési kötelezettség. A törvény tartalmazza néhány olyan probléma megoldását, mely a csatlakozással átvett irányelvi rendelkezések kapcsán jelentkezett. Így a törvény rendezi a Közösségen belüli ügyletekhez tapadó előlegfizetés esetén az adófizetési kötelezettség keletkezését, az adó alapját, mivel ennek kezelése eltér a belföldi ügyletektől. Egyszerűsítési szabályként értékelhető a Közösségen belüli ügyletek adókötelezettség-keletkezési időpontjának tervezett megfogalmazása. Ez a szabályozást (tekintve, hogy az uniós kötelezettség) nem változtatja meg, egyértelműsíti azonban, hogy az adókötelezettség keletkezése (legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napja) után kézhez vett számla miatt önellenőrizni nem kell. A vevői készlet eladó szempontjából történő egyszerűsített kezelése néhány tagállamban alkalmazott előírás, melyet Magyarország is alkalmaz a csatlakozástól kezdve. Ebben az esetben az eladónak nem kell adóalanyként nyilvántartásba vetetnie magát a vevői készlet helye szerinti tagállamban, az adót a vevő fizeti meg a készletből történő értékesítéskor Közösségen belülről történő termékbeszerzés címén. Ez az intézmény a Közösségi ügyletek természetéből kifolyólag azonban csak kölcsönösségi elven működhet, ezért szükségessé vált a szabályozás ilyen tartalmú kiegészítése. A törvény továbbá tartalmazza a vevői készletben lévő termékek adójogi sorsának ellenőrizhetőséghez nélkülözhetetlen nyilvántartási kötelezettséget. Szintén a közösségi szabályok értelmezése miatt vált szükségessé a tranzitterületen (repülőtereken) található boltokból történő adómentes értékesítés kezelése. Ugyanakkor a Bizottság és a tagállamok között egységes álláspont alakult ki abban, hogy vámraktárból lehetséges a közösségi állampolgárok adómentes kiszolgálása akkor, ha az illető harmadik országba utazik. Ezért a magyar szabályozásban is szűkíteni kell az eddigi, a közösségi állampolgárok harmadik országba való kiutazásakor való adómentes kiszolgálását. A jelenlegi gyakorlat így vámraktár létrehozása mellett folytatható. A csoportos adóalanyiság intézményét az áfa-törvény május 1-jén hatályba lépett módosítása hívta életre. A csoportos adóalanyiság intézménye választható forma, amely a pénzügyi szektor hazai befektetésének, Magyarország regionális központtá válásának ösztönzésére szolgál. A törvény a választás feltételeinek további enyhítését szolgálja. A tényleges használat, élvezet elve szabály alkalmazási körét a 77/388/EGK tanácsi irányelv 9. cikkének 3. bekezdése határozza meg, ugyanakkor tagállami hatáskörbe utalja, az egyes országok élnek-e vele. Hazánk május 1-jén élt ezzel a lehetőséggel, és egyes szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás tényleges használata, élvezete helyének segítségével határozta meg. A jogszabály gyakorlati alkalmazásából adódó problémák miatt a jogszabályhely alkalmazhatósági hatálya leszűkül a távközlési szolgáltatásokra és a fuvarozási eszközök bérbeadására január 1-jétől - a vállalkozási célon kívüli magánhasználat lehetőségére tekintettel - lépett hatályba a parkolási szolgáltatás igénybevétele, valamint az úthasználati díj fizetése esetén felszámított adó levonásának tilalma. A nemzetközi fuvarozás és személyszállítás versenyképességének javítására indokolt ezen törvényhely kiegészítése: a 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetén a tiltó szabály nem érvényesülne.

5 A kompenzációs felár a mezőgazdasági tevékenységet folytató, egyébként nem áfa-alany vállalkozásnak a beszerzésekben megfizetett, de le nem vonható előzetesen felszámított áfa-terhének ellentételezésére jár, melyet a felvásárló fizet ki. A felvásárló ezután a felárat az adóhatóságtól saját áfa-bevallásában visszakérheti. Mivel a felár így nem a felvásárló költsége, hanem a termelő pénze, bár technikailag a felvásárló előzetesen felszámított áfájának tűnik, egyértelmű január 1-jére visszamenőleges hatályú - törvényi rendelkezést igényel annak rögzítése, hogy az államháztartási támogatásra jutó áfa miatti arányosításba a kompenzációs felárat nem kell bevonni. Végezetül a törvény rendezi az ISPA program keretében indított, de a csatlakozás következtében Kohéziós Alapból történő támogatásba átkonvertálódott támogatások áfa-rendszerbeli kezelését. A fogyasztói árkiegészítés szabályozásánál érdemi változás a helyközi tömegközlekedésben igénybe vehető támogatás esetén következik be. A százalékos mértékű árkiegészítési kulcs megmarad, azonban az így igénybe vehető összeg felülről maximálttá válik. A fix összegű fogyasztói ár-kiegészítési díjtételek valorizálása 4,4% figyelembe vételével történt. A helyközi közlekedésben a módosítás értelmében a túlzott (a mindenkori előirányzott inflációt meghaladó) tarifaemelések sem járnak majd együtt a fogyasztói árkiegészítés növekedésével, mivel azon esetekben, amikor az áremelés meghaladja a költségvetési irányelvben a következő évre tervezett infláció mértékét, a fogyasztói árkiegészítés alapja az előző évi támogatási alap inflációval megnövelt értéke lesz. (Ez azt is jelenti, hogy - mivel a kedvezményezetteknek változatlanul jár a Korm. rendelet szerinti támogatási mérték - az áremelést kezdeményező árhatóságnak kellene állnia saját fejezete terhére a különbözetet). Az alapszámot 2005-re a törvény kihirdetésekor alkalmazott árak figyelembe vételével kell megállapítani, ezután pedig mindig az előző évi fogyasztói árkiegészítés alapjának vizsgálatával. Azaz, ha a fogyasztói árkiegészítés alapja a törvény által meghatározott maximum, de az árakat a támogatásra jogosult tovább emeli, akkor a következő évben is csak a már maximált adóalap inflációs korrekciójával lehet kiszámítani a tárgyévi fogyasztói árkiegészítés alapját. A komp- és révközlekedés bérletárainak a jegyárakhoz történő arányosítása is indokolja a fogyasztói árkiegészítésről szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) mellékletének módosítását. Az érintett önkormányzatok polgármestereivel és a szolgáltatókkal történt egyeztetés alapján nincs szükség hatósági ár bevezetésére. Ezért nem állítható vissza a százalékos mértékű fogyasztói árkiegészítés. A fix összegű támogatás ugyanakkor normatív támogatást tartalmaz, így nem alkalmas arra, hogy a helyben szokásos ár- és kereset-viszonyokhoz igazított szabad árak különbözőségét elfedje. Mérséklendő ugyanakkor a váci kompnál előállt feszültségeket, a bérletek támogatása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedik. Az ellenőrzés feltárta azokat a visszaéléseket, visszaélési lehetőségeket, amelyek az önkormányzati segítséggel megvalósított, tanintézetek tanulói bérletvásárlásaira vezethetők vissza. (A konstrukció lényege, hogy az önkormányzat minden diáknak megveteti a tanintézettel a bérletet, függetlenül attól, hogy a diáknak valóságosan szüksége van-e a tömegközlekedés igénybe vételére. Ezzel megnő a közlekedési szolgáltató által lehívható támogatás, miközben az önkormányzat megtéríti a bérletvásárlás költségét.) A visszaélések megszüntetése érdekében a nevelési-oktatási intézmények által vásárolható bérletek után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés köre leszűkül a) a hatósági áras különjárati autóbusz-forgalomra, valamint b) azokra az esetekre, amikor az adott településen alsó fokú tanintézet nem működik. Ilyenkor a körzetileg illetékes oktatási intézmény a telephelye és a diák lakóhelye közötti útvonalra szóló bérletet megvásárolhatja a tanulmányi időszakra (szeptember-június hónapokra). Az ingyenes utazások ellentételezése a fogyasztói árkiegészítés neuralgikus pontja. Mivel a fogyasztói árkiegészítés a kedvezményes utazások miatt a közlekedési szolgáltatóknál kieső bevételek kompenzációja, elengedhetetlen a kedvezményes utazásokkal való tételes elszámolás. Ez azonban az ingyenes utasok esetében megvalósíthatatlan, ezért szabályozási szempontból ez a kör mindenképpen szűkítendő, vagy a kedvezmények mértékének csökkentésével, vagy a kedvezményezettek körének korlátozásával. Az országgyűlési képviselők utazási költségtérítésben részesülnek, ezért az ő utazásuk költsége megtéríthető más módon is. A haderőreformmal a sorkatonai/polgári szolgálat megszűnik, így az ingyenesség fenntartása oka fogyottá válik. [Természetesen a szerződéses katona igénybe veheti a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést, mint bárki más bejáró dolgozó a vonatkozó, 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint.] Mivel jelenleg is a GKM állapítja meg a helyi tömegközlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítést, célszerű az e célt szolgáló keretösszeget, valamint az utalványozást a szaktárca hatáskörébe utalni. Mindaddig ugyanis, amíg az ingyenes utazások nem megszámolhatók, a fix összegű fogyasztói árkiegészítés gyakorlatilag termelési árkiegészítésként működik. A törvény a regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény módosításánál változatlanul célul tűzi, hogy a regisztrációs adó az Európai Unióhoz történő csatlakozással megszűnő fogyasztási adót felváltó adóként

6 működjön a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatti szükségképpeni eltérések mellett. Lényegi változást jelent a hatályos szabályok szerinti, a márkakereskedők által fizetendő (illetve tőlük a vezérképviselet által átvállalható) adóelőleg megszűnése mivel az a gyakorlatban a gépjármű-forgalmazók szerint bonyolultnak, számviteli szempontból nehezen kezelhetőnek bizonyult. Egyúttal az adóelőleg-fizetési rendszer megszűnésével a regisztrációs adó kötelezettség szorosabban kapcsolódik az áfa-kötelezettséghez. Ezzel párhuzamosan a törvény egyértelművé teszi, hogy mely esetben tartozik a regisztrációs adó a gépjármű értékesítésének áfa-alapjába. Az adóztatandó termékkört a törvény kiterjeszti a motorkerékpárokra, természetesen csak abban a körben, amelynél a mindenkor hatályos szabályok szerint a forgalomba helyezés kötelezettségként felmerül. Nem változik az eljáró adóhatóság (Vám és Pénzügyőrség), és ugyancsak érintetlen marad az adóigazolás rendszere, vagyis a forgalomba helyezésnek változatlanul feltétele a regisztrációs adó megfizetésének igazolása. A törvény a jövedéki szabályozás tekintetében elsősorban az uniós belpiaci forgalomra kialakított szabályozásban szükséges kisebb korrekciókat, kiegészítéseket tartalmazza. Így például lehetővé válik, hogy az adómentes felhasználók részére a tagállamokból bejegyzett kereskedőkön keresztül is az importtal azonos feltételek mellett hozhassanak be ásványolajterméket. A bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozás módosítása a megújuló energiaforrások üzemanyagcélú felhasználásának ösztönzésére vonatkozó nemzeti célkitűzésekkel összhangban szerepel a törvényben, melynek megfelelően a motorbenzinbe (az ETBE komponenseként) bekevert bioetanol és a gázolajba bekevert biodízel adókedvezményét szabályozza. Környezetvédelmi szempontokat juttat érvényre az a változtatás, mely szerint július 1-jétől a jelenlegi adómérték a 10 ppm vagy az azalatti kéntartalmú üzemanyagokra marad érvényben, a 10 ppm-nél nagyobb kéntartalom fölött pedig magasabb adómérték kerül előírásra, melynek hatására a rosszabb minőségű üzemanyagok várhatóan kiszorulnak a piacról, forgalmazásuk megszűnik. A jövedékiadó-mértékek bevételi célzatú emelésére évben nem kerül sor. A biodízel és a rosszabb minőségű üzemanyagok esetében bekövetkező változások nem költségvetési indíttatásúak, a cigarettára és a finomra vágott fogyasztási dohányra vonatkozó valorizált, illetve újraszámolt adóminimum érvényesítése pedig annak érdekében szükséges, hogy az adóminimum kifejthesse hatását, kellő védelmet nyújtson az alulról irányuló árversennyel szemben. A gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) szerint január 1-jétől az önkormányzati adóhatóságok - a korábbi adózói bevallás helyett - a járműnyilvántartásból az okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján végzik adóigazgatási feladataikat. Az új adóztatási rendszer jövőbeni teljes, zökkenőmentes működtetésére, valamint a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a törvény az anyagi jogszabály kisebb módosítását tartalmazza. Emellett a gépjármű környezetre gyakorolt hatásához kapcsolódó kedvezményi rendszer - a technikai fejlődés ütemét követve - felülvizsgálata is elengedhetetlenné vált, melynek kisebb korrekcióját a törvény tartalmazza, amellett, hogy garantálja az adókedvezmény igénybevételének időtartamát is. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.) a törvényben szereplő módosításai - összhangban a Kormány törekvéseivel - garanciát kívánnak nyújtani az adózók jogbiztonságának megerősítéséhez, egyúttal a szabályozás egyszerűsítését, a jogalkalmazás hatékonyságának növelését szolgálják az adóigazgatás korszerűsítésének érdekében. E korszerűsítéssel - a rendelkezésre álló erőforrások keretei között - javítható az adóbeszedés hatékonysága, az új adóeljárási technikákkal pedig tovább modernizálható az adóigazgatás szabályrendszere. Az adminisztráció egyszerűsítését szolgáló szabályváltozások közül kiemelést érdemel az adózók pénzforgalmi bankszámla bejelentési kötelezettségének megszüntetése, a személyi jövedelemadó adóhatósági megállapítási szabályainak teljes körűvé tétele, egyes tevékenységüket szüneteltető adózók (közjegyzők, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők) adminisztratív kötelezettségek alóli mentesítése, a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítő adózók körének bővítése. Tekintettel arra, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően a hazai adóigazgatás normái még szorosabban kötődnek a Közösség irányelveihez, előírásaihoz, a módosítások egy része az adóügyi együttműködéssel összefüggésben a szabályozások közötti összhangot biztosítja, illetőleg pontosítják a hatályos rendelkezéseket. A társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás szabályozási célja kettős. A társadalombiztosítási járulékok terén külön törvényben nyújtandó külön kedvezmények célzottan segítik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő munkavállalók foglalkoztatását, a 25 év alatti fiatalok, a gyermeket vállaló anyák és az 50 év feletti tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedését. A tételes

7 egészségügyi hozzájárulás esetében pedig alapvető cél, hogy általánosan megvalósuljon valamennyi foglalkoztatóra vonatkozóan a foglalkoztatói közteher csökkentés. A járulékterhek szelektív, differenciált mérséklésének fő célja a munkahelyteremtést általában ösztönző adórendszerbeli kedvezményeken túlmenően az, hogy a járulékok terén nyújtott külön kedvezmények célzottan segítsék a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő munkavállalók foglalkoztatását A foglalkoztatók ezen munkavállalóik után a megfizetett járulékok egy részét a Munkaerőpiaci Alapból - meghatározott időtartamra - igényelhetik vissza. E támogatási formát a foglalkoztatási törvény szabályainak módosítása teszi lehetővé meghatározott feltételrendszer fennállása esetén a befizetett járulékok visszaigénylése alapján. A foglalkoztatók adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó rendelkezés a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallási szabályainak a járulékbevallások gyakoriságához való igazítása, melynek értelmében a havi bevallásra nem kötelezett adózók tagdíj bevallási kötelezettségüknek - azonosan a járulékbevallással - negyedéves gyakorisággal tehetnének eleget. További jelentős adminisztrációt csökkentő lépés a társadalombiztosítási igazgatási szervek és az adóhatóság közötti, a biztosítottakra vonatkozó adatátadás megvalósítása, mely kiválthatja a jövőben a többszörös, részben azonos adattartalmú munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ez utóbbi két rendelkezés a megvalósítás feltételeinek részletes kidolgozására megfelelő felkészülési időt adva évtől lépne hatályba. (7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, és az egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a magánszemély a kifizetőre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét az Szja törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Előző szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha pl. egy külföldi társaság magyarországi leányvállalatának munkavállalóját a külföldi társaság ingyenes értékpapír-juttatásban részesíti (továbbá a szerzés körülményei is arra utalnak, hogy a juttatás a magánszemély leányvállalattal fennálló munkaviszonyára tekintettel történik), a magánszemélynek munkaviszonyból származó jövedelme keletkezik (a munkaviszonyból származó jövedelem az Szja törvény alkalmazásában bérnek minősül). Ekkor tehát, bár a munkavállaló és az értékpapírt juttató külföldi anyavállalat között jogviszony nem áll fenn, a közvetett kapcsolatokat is értékelni kell: azért részesül a magánszemély a juttatásban, mert a leányvállalat dolgozója. A keletkező jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket (tekintettel arra, hogy az értékpapír juttatója kifizetőnek nem minősülő személy, a külföldi társaság) 2004-ben a juttatásban részesülő magánszemélynek kell teljesítenie. A törvényben szereplő módosítás azt jelenti, hogy a magánszeméllyel a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban álló kifizető (azaz a magyarországi leányvállalat) választhatja, hogy - a magánszemély helyett - maga teljesíti a bevétellel összefüggő adókötelezettségeket, amennyiben a bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségei teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik január 1-jétől a példa szerinti leányvállalat az adott juttatás tekintetében bér kifizetőjeként eljárva választhatja, hogy a bevételt terhelő adóelőleget megfizeti (az adóelőleg levonására nincs mód, ugyanis nem pénzbeli formában történik a juttatás). Ezt követően a leányvállalat a le nem vont, de általa megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és e követelést beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 1. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is. 2. Belföldi illetőségű magánszemély:

8 a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. 3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy. 4. Jövedelemszerzés helye: a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam; b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam; c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam; d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének (az állandó munkavégzés helyének) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenység esetében, da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld; db) a da) pontban nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld; dc) a db) pont rendelkezésétől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam; e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam; f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető); g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam; h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául

9 szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam; m) az e törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő bevétel esetén belföld; n) az a)-m) alpontban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam. 5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. 6. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. 7. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. 8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége. 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének; nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon; b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal; d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. 2002/18. Adózási kérdés a reprezentáció és az üzleti ajándék, a hivatali, üzleti utazás, az oktatási szolgáltatások, rendezvények és egyes természetbeni juttatások adózási kérdéseiről 11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. 1996/192. Adózási kérdés Külföldi kiküldetés időtartama 1996/184. Adózási kérdés A külföldi kiküldetésért kapott összeg adókötelezettsége

10 13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés. 1997/243. Adózási kérdés A magánorvosi és egyéb magánegészségügyi és szociális magántevékenység adóügyi minősülése 14. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. 15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás. 16. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása az öt évre szóló adócsökkentési programban szereplő intézkedéseket, a jogharmonizációból adódó, továbbá a jogalkalmazást segítő, kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Az öt évre szóló adócsökkentési program jegyében a törvény a 2010-ig terjedő időszakra határozza meg az adótábla sávhatárait és a fizetendő adó mértékét. Az adótábla kétkulcsos, a 18 százalékos alsó kulcs mellett a felső kulcs 2006-tól kezdődően 36 százalékra mérséklődik, egyidejűleg 50 ezer forinttal nő az alsó sávba tartozó jövedelmek felső határa. A sávhatár az adókulcsok változatlansága mellett a következő években is növekszik, 2007-ben forintra, 2008-ban forintra, 2009-ben forintra, 2010-ben forintra. A minimálbér összegét meg nem haladó bérjövedelem adómentességét 2006-ban továbbra is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás intézménye biztosítja. Az adójóváírás mértéke változatlanul a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9000 forint. A minimálbér havi összegének 63 ezer forintra való növekedésével összhangban a kiegészítő adójóváírás összege 1260 forint/hóról 2340 forint/hóra nő. Az adójóváírás érvényesítésére jogosító jövedelemhatár 150 ezer forinttal ezer forintra - nő, a kiegészítő jogosultsági határ változatlanul 1 millió forint. Tovább folytatódik a személyi jövedelemadó törvényben biztosított kedvezmények rendszerének átalakítása. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlán történő jóváírássá alakul át az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. Hasonló szabályok alapján írható jóvá az újonnan bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számlára a magánszemély által befizetett összegek meghatározott része. A családi adókedvezmény a családtámogatás elemévé válik, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad fenn korlátozott mértékben. Havi 4000 forintra módosul a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető kedvezmény mértéke, amely maradéktalanul csak akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal 8 millió forintig növekszik. Ha a jövedelem az eltartottak létszámához kötött határt meghaladja, a kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár, a szabályozás szerint az értékhatárt meghaladó jövedelem 20 százalékát meghaladó összegben. Az egyéb adókedvezmények többsége is változatlanul jövedelemkorláthoz kötötten vehető figyelembe, legfeljebb összesen 100 ezer forint összegben. Továbbra sem tartozik ebbe a körbe a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény és a magánszemélyt a fogyatékosságára tekintettel megillető személyi kedvezmény. Az említett korlát nem vonatkozik a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint a magánszemély által fizetett tagdíj-kiegészítés utáni 25 százalékos mértékű kedvezményre.

11 A törvény a bér 15 százalékában határozza meg a munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatárát. A keret a gyermekekre és a házastársra/élettársra tekintettel személyenként százalékkal, fejenként 72 ezer forinttal növelhető, de nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. Egyes juttatások (pl. étkezési utalvány, munkába járás költségeinek megtérítése, lakáscélú munkáltatói támogatás) továbbra is a kereten felül nyújthatók. A törvény több - a tőkejövedelmeket érintő - módosítást január 1-jei hatályba lépéssel tartalmaz. Ezen időponttól kezdve 10 százalékos mértékű adó terheli a kamatból származó jövedelmeket és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmeket. Ugyancsak 10 százalékos mértékű adó kerül bevezetésre az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír - az adott tagállam joga szerint - osztaléknak minősülő hozamára. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) módosítása a versenyképesség javítása, a közösségi és belső jogharmonizáció miatt szükséges, emellett kisebb - az alkalmazást segítő - kiigazítást tartalmaz. A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából. (Ez az intézkedés az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.) Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelendő az államháztartási támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése, amely egyúttal jelentős adminisztrációs többlettől is mentesíti az adózókat, valamint a hulladékkereskedelem területén az ún. fordított adózás bevezetése, amelynek célja a visszaélési lehetőségek csökkentése. A módosítások döntő többsége az Európai Uniónak az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatos azon álláspontjával függ össze, amely szerint nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azokkal szemben, akik nemcsak a Magyar Köztársaság területén végeznek tevékenységet. Az Eva tv. módosításával a közösségi adószám használat mellett lehet evát választani. 17. Egyéni vállalkozó: a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében; 2004/20. Adózási kérdés az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személyek fogalmáról b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); 2004/4. Adózási kérdés önálló bírósági végrehajtók egyéni vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi). 18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a

12 termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 2007/18. Adózási kérdés a regisztrált mezőgazdasági termelő fogalmának és a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeinek értelmezése a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza ba) a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; bb) bc) bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. 1997/89. Adózási kérdés Saját gazdaság fogalma EBH Lakásszerzési kedvezmény vagyoni értékű jog átruházása esetén vehető igénybe. Mezőgazdasági földnek hasznosítási szerződésen alapuló tereprendezése (és a kitermelt futóhomokkal való rendelkezés) nem tekinthető vagyonértékű jog átruházásának [1959. évi IV. tv (1) bek., 452., évi CXVII. tv pont, 63. (1) és (2) bek.]. KGD A törvényi feltételek hiánya miatt a taxicsekkek juttatása - éjszaki munkából történő hazatérésre - nem minősül természetbeni juttatásnak. (1995. évi CXVII. törvény 3. ) KGD Víziközmű létesítése céljából magánszemély társulati tag részére folyósított összeg nem adómentes bevétel (1995. évi CXVII. törvény 3., 35., 36. ). KGD A természetes személy csak a vállalkozói igazolványában rögzített gazdasági tevékenységei tekintetében minősül egyéni vállalkozónak, egyéb bevételei tekintetében nem (1990. évi V. törvény 4., 8., évi CXVII. törvény 3. ). c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. 1997/282. Adózási kérdés Bérhízlalás esetén a kihelyezett állat értéke a bevételnek része 2000/135. Adózási kérdés őstermelői igazolvány az értékesítési betétlappal együtt érvényes 19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg. 20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték. 21. Bér: a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

13 2003/43. Adózási kérdés a pályakezdők munkanélküli segélyének minősítése e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot. 22. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is. 23. Nyugdíj: 2002/23. Adózási kérdés a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj; b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások; c) a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is); d) e) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék; f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj; h) a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; i) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; j) az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés; k) a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék; l) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;

14 m) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel; n) 24. Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is). 25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot is. 26. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. 2001/69. Adózási kérdés életjáradéki szerződés alapján szerzett lakás 27. Művelődési intézményi szolgáltatás: könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); előadóművészet (SZJ ), filmvetítés (SZJ ), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ ), közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). 28. Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. 29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 31. Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. 32. Értéknövelő beruházás: a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt; b) ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. 33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. A módosítás kiegészíti a társas vállalkozás fogalmát az európai szövetkezettel és a lakásszövetkezettel. Az utóbbiról január 1-jétől külön törvény rendelkezik, ezért annak érdekében, hogy a lakásszövetkezetek tagjaként jövedelmet szerző magánszemélyek adózása a évihez viszonyítva ne változzék, szükséges a meghatározás kiegészítése. A pontosító rendelkezés a évre visszamenőleg is alkalmazható. 34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. APEH közlemény az értékpapír-juttatás január 1-től hatályos szabályairól 35. Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

15 1996/13. Adózási kérdés Alkalmazottak hozzátartozói részére fizetett pénzügyi támogatás 36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani. 37. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja. 38. Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet. 39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz. 40. Egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít. 41. Agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban szóló, 1860/2004/EK bizottsági rendelet (2004. október 6.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás. 42. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 43. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően a) legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy 2004/28. Adózási kérdés tartósan munkanélküli személy minősítése az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításánál b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött, azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni. 44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör. 45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. 2000/37. Adózási kérdés a személygépkocsi fogalmának értelmezése 1997/24. Adózási kérdés Cégautó - vagy nem? 46. Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is. 47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.

16 48. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 50. Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik. 51. Termőföld: a termőföldről szóló évi LV. törvény 3. a), f) pontjaiban meghatározott földterület. 52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító számát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. 53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás. 54. Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. 55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként folytatott a) - a saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával - legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidőprogram szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is); b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység. A törvény új meghatározást tartalmaz a falusi vendégfogadó tevékenységre. E tevékenység továbbra is magában foglalja a falusi szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas településen a falusi lakóház (legfeljebb 10 ágyra kiterjedő) szállásadás-szolgáltatás keretében történő hasznosítását, és az e szolgáltatás keretében nyújtott egyéb vendéglátást (pl. étkeztetést, szabadidőprogramok nyújtását) től azonban falusi vendégfogadásnak minősül az az alkalomszerűen, nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység is, amelynek keretében nem történik szállás-szolgáltatás nyújtása, ámde amely magában foglalja a látogatók megvendégelését (az ún. vendégasztal-szolgáltatást), a falusi gazdaság tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését stb. A falusi vendégfogadásból származó bevételre és ezen belül külön az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységből származó bevételre a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének alpontja szerinti adómentességi szabály alkalmazható. 56. Falusi lakóház: a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet 1. számú mellékletének I. része szerint kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben, b) az a) pontban említett melléklet II. része szerint kiemeltnek nem minősülő településen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján falusias lakóterületnek minősített részeken, c) már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel. Jelenleg csupán a községekben élők, és ott falusi turizmussal foglalkozók vehetik igénybe a falusi turizmus adókedvezményét. Ugyanakkor a városok jelentős része rendelkezik falusias jellegű település részekkel, az e területeken élők azonban nem részesülnek a falusi szállásadókat megillető kedvezményben. A települések közigazgatási besorolása, a városi minősítés önmagában nem zárja ki a falusi turizmus jellegzetességeinek érvényesülését, indokolt tehát a kedvezményt kiterjeszteni a városok falusias jellegű település-részeire is. Mivel az értelmező rendelkezések közül a legfontosabb a falusi lakóház fogalmához kapcsolódik, ezért célszerű ennek bővítése az adókedvezmény igénybevételének szempontjából. Az adókedvezmény egyéb feltételei változatlanok maradnak. 57. Falusi vendégfogadás bevétele, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidő program szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, amelyek a 4. (5)-(6) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak.

17 58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény. 59. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység: a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére aa) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, ac) falusi vendégasztal szolgáltatása, ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, ae) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése, af) az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése, azzal, hogy e tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást. 60. Kedvezményezett eltartott a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint, valamint bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, illetőleg más hasonló ellátást folyósítanak, b) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, c) a magzat (ikermagzat) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 61. Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló évi 24. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint történő vásárlás. 62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idejű képzésben résztvevő, továbbá az első doktori képzésben résztvevő hallgató által 2006/89. Adózási kérdés a 2006/60. Adózási kérdés pontosítása 2006/60. Adózási kérdés hallgatói munkadíj kifizetésének gyakorisága a) annál a felsőoktatási intézménynél, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, vagy b) az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy c) olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve d) a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevétel. 63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy b) különjárat formájában kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján. 2000/1. Adózási kérdés a csoportos személyszállítás adómentessége 64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték. 65. Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély. 66. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. 67. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. 68. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. 69. Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros

18 együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve - a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva - többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély). 70. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb.), vagy - ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal - a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál. 71. Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás. 72. Adóterhet nem viselő járandóság: a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető aa) baleseti járadék, ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte; b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj; d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része; e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része; f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett - ösztöndíj, - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege, fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része; g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás; h) i) oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része; 2006/89. Adózási kérdés a 2006/60. Adózási kérdés pontosítása j) k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás; l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem; m) a pontja szerinti EGT-állam joga alapján az a)-j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel; n) a pontja szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);

19 o) a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét; ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke; p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része; q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló; PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal kapcsolatos általános forgalmi adó és járulékfizetésikötelezettség megállapításáról [a évi 14. számban megjelent tájékoztatás kiegészítése] PM-APEH együttes tájékoztató a felszolgálási díjjal és borravalóval kapcsolatos általános forgalmi adó és járulék fizetési kötelezettségekről Az európai gyakorlatnak megfelelően a vendéglátó üzleteknek lehetőségük lesz arra, hogy a borravalót legálisan feltüntessék árlapjaikon és az a vendég által fizetett számlában elkülönült tételként megjelenítsék. A felszolgálási díj mértékéről, feltüntetéséről és felszámításának módjáról külön jogszabályok rendelkeznek, mint ahogy a külön jogszabály mondja ki azt is, hogy a felszolgálási díjat a vendéglátó üzlet tevékenységében közreműködő magánszemélyek között ki kell osztani. Az előbbiek szerint felszolgálási díj címen a magánszemély által megszerzett bevétel a törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ami azt jelenti, hogy e bevétel egésze jövedelem és része az összevont adóalapnak, de az e jövedelemre jutó adótábla szerinti adót nem kell megfizetni. r) az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj; s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj. 73. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. 74. Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel. 75. A magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme, az e fogalomra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: az említett összes (az összevont adóalapba tartozó és különadózó) jövedelem, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában adóbevallásnak minősül a magánszemély adójának a munkáltató által történő adómegállapítása is, továbbá azzal, hogy Az Szja törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében. A törvény az előző szabály alóli kivételként sorolja fel azt az esetet, amikor a közjegyző tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján a közösségi támogatást, valamint a nemzeti támogatást a kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett és regisztrációs számmal rendelkező ügyfél igényelheti. Ügyfél lehet természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - megfelelően kitöltött nyilvántartási kérelem esetén - az ügyfelet nyilvántartásba veszi, és az erről kiállított regisztrációs igazolást az ügyfél részére megküldi. Az MVH a támogatást igénylő nyilvántartásba vételéről a név, adószám/adóazonosító jel közlésével az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát is értesíti. A hatályos személyi jövedelemadó törvény egy helyen (a 3. számú mellékletében) rendelkezik a regisztrált mezőgazdasági termelőkről, kimondva, hogy kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi

20 javakra csak a kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági termelő, valamint a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. A jogalkalmazók körében bizonytalanságot okozhat, hogy hogyan történik esetükben pl. a bevételek és költségek elszámolása, a jövedelem megállapítása. A törvény e bizonytalanságot feloldva a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyeket az Szja törvény mezőgazdasági őstermelő meghatározásába sorolja (őstermelői igazolvány hiányában is), ezáltal a mezőgazdasági őstermelőkre egyébként vonatkozó adózási szabályok a regisztrált mezőgazdasági termelőkre hasonlóképpen értelmezhetők. A törvény pontosítja az Szja törvény munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó meghatározását. A pontosított meghatározás alapján munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is). A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. -a 23. pontjának j) alpontja szerint nyugdíjnak minősül az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyugdíjalap által az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás. Az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Szja törvény idézett kormányrendeletét [99/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet az egyházi nyugdíjalapok támogatásáról] a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától hatályon kívül helyezte. A törvény szerinti módosítás biztosítja, hogy az egyházi nyugdíjalapok által folyósított nyugellátások a jövőben továbbra is nyugdíjnak minősüljenek A hallgatói munkadíj fogalma kiegészül a hallgató által a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munka ellenértékeként az említett intézménytől megszerzett bevétellel. Az Szja törvény szakképzéssel összefüggő juttatás fogalma kiegészül a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatással, valamint a szakképzésben hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazással. Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevő tanulót a szakképzésről szóló törvény (Szt.) előírásai alapján az adott hónapra megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben előírt kötelező mértékét meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. Az Szt. alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (Szakhoz tv.) szerint ugyanakkor - a gazdálkodónál - költségként számolható el a tanulónak az Szt. előírásai szerint fizetett díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát. A törvény szerinti módosítás a szakképzésben részt vevő tanulót megillető juttatás (szakképzéssel összefüggő juttatás) adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő értékhatárát a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint költségként elszámolható mértékhez köti (gyakorlatilag a minimálbér 50 százalékához). A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő hallgatót megillető díjazás adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő része változatlanul a díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. Az Szja törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó - lakhatási támogatás. A törvény előbbi - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő - juttatásokat kiegészíti a hallgató részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből a hónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó résszel. Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető számára az e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételből mérkőzésenként az 5 ezer forintot, adóévenként összesen legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 1995. évi CXVII. törvény 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 2016.01.01. és 2016.01.10. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

2003. évi LXXXVII. törvény. a fogyasztói árkiegészítésről

2003. évi LXXXVII. törvény. a fogyasztói árkiegészítésről 2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről Az Országgyűlés a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése céljából a fogyasztói árkiegészítésről

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 / 202 2016.03.29. 10:55 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 2016.01.11 2017.12.31 139 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

legfontosabb 2006. évi

legfontosabb 2006. évi A pénztp nztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltoz ltozások VIII. Pénztárkonferencia 2005. november 10-11. 11. Tapolca Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Előzmények Konvergenciaprogram

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e. az iparűzési adóról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 11/2003. /XII.31/ r e n d e l e t e az iparűzési adóról Hegyesd Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Ht.) 1. - ának

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben