Hogyan adózunk 2014-ben?

Átírás

1 Hogyan adózunk 2014-ben? Hosszú idő után talán először mondható el, hogy az adótörvények jövőre csak változnak és nem megváltoznak. Ugyan megint bekerült pár szokatlan módosítás az adócsomagba, de a változások többségére elmondható, hogy inkább csak finomítások, a kedvezmények szélesítését szolgáló, vagy a jogértelmezést segítő módosítások ezek, mint rendszerszintű újítások. Természetesen jövőre választási év lesz és ilyenkor egyébként is furcsa lenne ciklusokon átívelő reformokba kezdeni, így nem zárható ki, hogy az idén elmaradó nagyobb változásokat a mindenkori kormányzat majd a választások után pótolja. Mindenesetre most örüljünk annak, hogy egy-két váratlan újítástól eltekintve nem kell újratanulni az adótörvényeket és végre valóban egy stabil adórendszer körvonalai sejlenek a láthatáron. A legfontosabb változások címszavakban: Szja Külföldi előadóművészek egyszerűsített adózásának bevezetése Transzferálható lesz a tartós befektetési számla Járulékok Családi járulékkedvezmény bevezetése Társasági adó K+F adókedvezmény bővítése Kiegészítő támogatás film- és előadóművészet támogatása esetén Hitelintézetek, pénzügyi szervezetek Különadó 2014-ben is Egyszeri hitelintézeti hozzájárulás Helyi adók Változik a mobilszolgáltatók iparűzési adóalap-megosztása Telekadó-mentesség kiterjesztése Illetékek Áfa Bővülő mentességi körök Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalma módosul Változik az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Figyelési időszak vagyoni értékű jogok esetén Adózás rendje Módosul a feltételes adómegállapítási kérelem díjazási rendszere Számvitel Emelkedik a konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó értékhatár USA dollárban is készíthető a beszámoló 1

2 TARTALOM: HOGYAN ADÓZUNK 2014-BEN?... 1 TARTALOM:... 2 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS... 5 TÁRSASÁGI ADÓ... 7 HITELINTÉZETEKET, PÉNZÜGYI SZERVEZETEKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK HELYI ADÓK ILLETÉKEK KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ENERGIAADÓ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA ( ROBIN HOOD ADÓ) REGISZTRÁCIÓS ADÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ( CHIPS ADÓ) KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA ADÓZÁS RENDJE SZÁMVITEL SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A törvénymódosítás számos olyan változást léptet életbe a személyi jövedelemadó területén, amelynek célja az adózók és az adóhatóság adminisztrációs terheinek csökkentése 2014-től. Ennek megfelelően a külföldi előadóművészek adófizetési kötelezettségeik teljesítésére egy egyszerűsített eljárás kerül bevezetésre, továbbá a munkavállalói értékpapír-juttatási programhoz a jövőben nem kapcsolódik előzetes bejelentési kötelezettség. Jelentős változás továbbá, hogy a tartós befektetési számla a lekötési időszak megszakítása, azaz adófizetési kötelezettség keletkezése nélkül transzferálható lesz másik befektetési szolgáltatóhoz. Bővül az adómentesen adható juttatások köre is. Külföldi előadóművészek egyszerűsített adózása január 1-jétől a külföldi illetőségű előadóművészek számára egyszerűsítésre került az adó megfizetésének és bevallásának folyamata, választható jelleggel. A törvény az ilyen magánszemélyek számára ugyanis lehetővé teszi, hogy az előadóművész (pl. színész, statiszta, zeneszerző stb.) teljes bevételének csak 70%-a után fizesse meg a személyi jövedelemadót, amennyiben (i) jövedelmét kifizetőnek nem minősülő személytől kapja, (ii) a Tbj. alapján nem belföldi, és (iii) magyarországi tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot. A választási lehetőséggel élő előadóművésznek mindössze egy három soros, egyszerűsített bevallást kell kitöltenie és benyújtania az ország elhagyásáig. Szintén egyszerűsítés a Magyarországon csak alacsonyabb jövedelmet szerző külföldi művészek szempontjából, hogy egyáltalán nem keletkezik Magyarországon adófizetési kötelezettségük, ha a bevételük bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a Ft-ot. 2

3 Munkavállalói értékpapír-juttatási program Átnevezésre kerül az elismert program, amely innentől munkavállalói értékpapír-juttatási programként szerepel majd a törvényben. A törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba a rendelkezés, amely szerint a munkavállalói értékpapír-juttatási program jóváhagyását nem kell kérelmezni és bejelenteni az adóhatóságnál, jelentősen csökkentve ezzel a program szervezőjének, illetve a hatóságnak az adminisztrációs terheit. Más elemeiben a szabályozás lényegében változatlan marad. Tartós befektetési számla transzferálhatósága Az új előírások szerint január 1-jétől lehetőség lesz adókötelezettség keletkezése nélkül áthelyezni a tartós befektetési számlán kezelt befektetéseket egyik befektetési szolgáltatótól, illetve hitelintézettől a másikhoz. A szabály a január 1. előtt megkötött tartós befektetési szerződésekre is alkalmazható lesz, várhatóan jelentős versenyhelyzetet teremtve ezzel a befektetési szolgáltatók és a hitelintézetek között. A transzferálhatóság kizárólag a korábbi tartós befektetési szerződéssel azonos célra alkalmazható, ennek megfelelően, például a korábbi bankbetét jellegű számla nem transzferálható értékpapír jellegű számlára. További változás, hogy a tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírok átalakítása, kicserélése esetén az új értékpapír, vagy az értékpapírért kapott pénzeszköz 15 napon belüli elhelyezése a tartós befektetési számlán nem eredményezi a lekötési időszak megszakítását, így nem merül fel adókötelezettség. A korábbi szabályozás értelmében szükséges volt a magánszemély oldaláról egy nyilatkozat megtétele az átalakított, kicserélt értékpapírok vonatkozásában, hogy az új értékpapírt, illetve pénzeszközt tartós befektetési számlán kívánja elhelyezni a továbbiakban. Az új szabályozás értelmében nem szükséges a magánszemély ilyen jellegű nyilatkozata, ugyanakkor az adómentességhez fontos a 15 napos határidő betartása. Családi adókedvezmény-nyilatkozattal kapcsolatos változás január 1-jétől nem csak a kedvezményezett eltartottak illetve eltartottak számáról és adatairól szükséges nyilatkozni, hanem arról is, hogy hány hónapon keresztül minősülnek annak. Emellett, személyenként külön-külön kell nyilatkozni a jogosultsági hónapokról olyan esetben is ha pl. a magánszemély elválik, majd újra házasodik egy adóéven belül és a családi adókedvezmény megosztásra kerül a magánszemély házastársai vagy élettársai között. Rendelkezés az adóról Az elfogadott módosítás értelmében az üzleti biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítások magánszemély által fizetett díja után hasonlóan, mint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint a nyugdíj előtakarékossági számlára befizetett összegek esetében is kedvezményt lehet igénybe venni a január 1-jét követően megkötött biztosítási szerződések után. Ennek értelmében a magánszemély év végi adóbevallásában a befizetett összeg 20%-ával (de legfeljebb Ft-tal) rendelkezhet, melyet a NAV a biztosítónál vezetett számlára utal. 3

4 További változás, hogy az önkéntes kölcsönös pénztárba történő befizetésekre tekintettel a személyi jövedelemadóból összesen jóváírható összeg Ft-ról Ft-ra emelkedik. Rögzítésre került továbbá, hogy az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján igénybe vehető kedvezmény értéke együttesen maximálisan Ft lehet. Adóévben figyelembe vehető bevétel A módosítások alapján a tárgyévet követő január 15- éről január 10-ére módosul az az időpont, ameddig még előző évi bevételként figyelembe vehető az előző naptári évre vonatkozó munkaviszonyból származó jövedelem. A módosításra a társadalombiztosítási jogszabályokkal való összhang megteremtése miatt volt szükség. Adómentes jövedelmek Jövőre a munkáltató nemcsak közvetlenül a lakásvásárláshoz adhat adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást, hanem a munkavállaló hitelintézettel, vagy korábbi munkáltatóval szemben fennálló hitelének törlesztéséhez is. Az adómentesség igazolásához szükséges a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat megőrzése. alkalmazható nem független felek esetében (például a pénzügyi intézmény munkavállalóinak adott hitelek esetében) január 1-jétől nem kizárólag az ingatlan fedezettel kötött, hanem bármely más pénzkölcsön szerződésből származó hitel adómentesen elengedhetővé válik, amennyiben az eljárást belső szabályzat, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával határozza meg. Nem független felek esetében ez a szabály sem alkalmazható. Nem pénzben kapott kamatjövedelmek január 1-jétől azon nem pénzben kapott kamatjövedelmek (pl. a nyereménybetétkönyvek után kisorsolt tárgynyeremények, illetve az értékpapír formájában juttatott kamatjövedelem) esetében, amelyeket 6 % egészségügyi hozzájárulás és 16 % személyi jövedelemadó is terhel, az adóalap számításakor alkalmazandó 1,19-szoros szorzó 1,28- szorosra változott, annak érdekében, hogy az adó- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása számszakilag megfelelő módon történjen január 1-jétől nem csak sportrendezvényszervezők adhatnak összeghatártól függetlenül adómentesen belépőt vagy bérletet a sportról szóló törvény által meghatározott sportrendezvényekre, hanem bármely kifizető (eddig 50 ezer Ft volt az adómentes értékhatár kifizető esetében). A módosítás szerint nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, és azután személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetnie a hitelintézetnek, amennyiben a hitelre, kölcsönre annak érdekében nem számít fel kamatot, hogy a magánszemély fizetőképességét helyreállítsa, vagy megőrizze. Ez a szabály nem 4

5 Átváltási szabályok Az eredeti javaslattal ellentétben mégsem kerül sor a külföldi pénznemről történő átszámítás szabályainak egyszerűsítésére. Külföldi kifizetőtől származó jövedelem Szintén nem került a végleges törvényszövegbe a külföldi kifizetőtől származó jövedelemmel kapcsolatosan tervezett változtatás, amely alapján a magyar munkáltatónak nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is lett volna kifizetőként eljárnia, amennyiben munkavállalója számára e jogviszonyra tekintettel más személy (pl. külföldi anyavállalat) juttat jövedelmet. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS január 1-jétől bevezetésre kerül a családi járulékkedvezmény, amely az alacsonyabb keresetű családi kedvezményre jogosultak számára magasabb nettó jövedelmet biztosíthat. Emellett, kiegészülnek a harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi kiküldöttek járulékmentességének szabályai. Családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény bevezetésével az alacsonyabb keresetű családi kedvezményre jogosultak által is igénybe vehető lesz a személyi jövedelemadóban egyébként nem érvényesíthető családi kedvezmény összege. A családi járulékkedvezmény az egyéni járulékok alábbi sorrendjét betartva csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot. A kedvezményt a családi kedvezményre jogosult biztosított, illetve annak házastársa, élettársa együttesen is érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény először a januári bérek vonatkozásában lesz alkalmazható, és összegét a foglalkoztató az évközi és éves járulékigazoláson köteles lesz járuléknemenként feltüntetni. Harmadik állambeliek biztosítási helyzete Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás január 1-jétől bővül azon magánszemélyek köre, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választhatják. A módosítás szerint már nem csak az országos sportági szakszövetséggel vagy országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonyra, hanem egyes szabadidősport szövetségek, fogyatékosok sportszövetségei, valamint diák-, főiskolai-, egyetemi sportszövetségeknél fennálló jogviszonyra tekintettel is lehet választani. A harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi kiküldöttek és a munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatottak esetén némileg kiegészül a szabályozás. Ennek megfelelően a módosítás mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén, abban az esetben, amennyiben annak 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból kerül sor. A mentességhez további feltétel, hogy a kiküldetés előre nem látható okból történő meghosszabbítása a munkavégzés kezdetét követő 1 év után következik be, és erről a munkavállaló bejelentést tesz az adóhatóságnak. 5

6 További változás, hogy a fenti két éves szabály nem 2012-től, hanem január 1-jétől számítódik, így biztosítási kötelezettség is legkorábban január 1-jétől merül fel e magánszemélyek esetében. (Megjegyezzük, hogy a megváltozott szabályok nem rendezik az adott esetben felmerülő szociális hozzájárulás-fizetési kötelezettséget, tehát azt elvileg már meg kellene fizetni a két évnél hosszabb itt tartózkodás esetén). Egészségügyi szolgáltatási járulék január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét Ft-ról az infláció mértékével megegyező módon Ft-ra emelik (amelynek napi összege: 227 Ft). Egészségügyi hozzájárulást érintő módosítások A 2013-ban bevezetett szabályok alapján, amennyiben a fejlesztési adókedvezményre jogosult szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás növeli munkavállalóinak létszámát, akkor kedvezményt lehet igénybe venni a szociális hozzájárulási adóból azon alkalmazottak tekintetében, akiknek lakóhelye ugyanabban a zónában van legalább hat hónapja, mint ahol a munkáltató tevékenységét végzi. A kedvezményt 27%-os, majd 14 %-os mértékben, de legfeljebb Ft-ig lehet érvényesíteni. A módosítások értelmében január 1-jétől azon munkavállalók esetében is alkalmazható a kedvezmény, akik a szabad vállalkozási zónán kívülről ingáznak, ha a lakóhely a szabad vállalkozási zóna 20 km-es körzetén belül van (e távolság közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton értendő). Az elfogadott módosítások érintik, pontosítják az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat is. A módosítások eredményeképpen egyértelműsítésre került, hogy amennyiben a tartós befektetési számlát a számlatulajdonos a 3 éves lekötési időszak végét megelőzően töri fel, a felmerülő 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást akárcsak a személyi jövedelemadó esetében a magánszemély köteles megállapítani, bevallani és megfizetni; a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan a biztosításból származó kamatjövedelem is mentes lesz az egészségügyi hozzájárulás alól, amennyiben annak biztosítási tartaléka, vagy díjtartaléka legalább 80%-ban EGT állam által kibocsátott, forintban jegyzett értékpapír. Szociális hozzájárulási adó Bővítésre került azon személyek köre, akik vonatkozásában a év elejétől bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe tudják venni a vállalkozások. A január 1-jétől a kutatóhelyek által foglalkoztatott doktorjelölt, vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók után is érvényesíthető lesz 14,5 %-os szociális hozzájárulási adó kedvezmény, melynek alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft (így a maximális kedvezmény összege Ft). 6

7 TÁRSASÁGI ADÓ A társasági adót érintő változások közül az egyik leglényegesebb a film- és előadó-művészet támogatási rendszerében bevezetett (a sporttámogatásban már működő) kiegészítő támogatás intézménye. Említést érdemel még a K+F kedvezmények bővítése. Egyebekben pontosító rendelkezések kerültek elfogadásra. Film- és előadó-művészet támogatása Az egyik utolsó pillanatban zárószavazás előtti módosító indítványként benyújtott, és elfogadott javaslat értelmében a film- és előadó-művészet támogatására vonatkozóan is bevezetésre kerül a sporttámogatás esetében már a 2013/2014-es támogatási időszaktól alkalmazandó ún. kiegészítő támogatás. A film- és előadó-művészeti támogatásra vonatkozó kiegészítő támogatás rendszere hasonló lesz a kiegészítő sportfejlesztési támogatáshoz. Tehát az adott támogatás 10, illetve 19%-os adókulccsal számított értékének 75%-át kell majd kiegészítő támogatásként megfizetni, mely összeg nem lesz társasági adó szempontból elismert költség. A módosuló jogszabályokat az átmeneti szabályok értelmében a január 1-jétől nyújtott támogatással, juttatással kapcsolatban kell majd először alkalmazni. Filmalkotások támogatása esetén a kiegészítő támogatást a támogató döntése szerint vagy a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezetnek (pl. a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.), vagy pedig az igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás tekintetében filmelőállítónak minősülő társaságnak kell majd megfizetni. (Jelenleg nem világos, hogy a vagylagosság választhatóságot jelent, vagy csak pontatlanul fogalmaz a jogszabály és annak kellene nyújtani a kiegészítő támogatást is akinek az alaptámogatást fizeti a támogató.) Előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén a kiegészítő támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumának vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezetnek kell majd megfizetni (a vagylagosság értelmezése ez esetben is tisztázatlan). Fontos, hogy a fogadó szervezetek részéről meghatározott támogatási korlátok számításánál (filmalkotás esetén a közvetlen filmgyártási költség 20%-a, előadó-művészeti szerv esetén a tárgyévet megelőző évben tartott előadásokból származó jegybevétel 80%-a) a támogatást és a kiegészítő támogatást össze kell majd számítani. Ez azonban számos olyan értelmezési kérdést és problémát vet fel, ami miatt valószínű, hogy a jogszabályt még pontosítani lesz szükséges. Jó hír viszont, hogy az adókedvezmény igénybevételére a jövőben a támogatás adóévét követő 3 helyett 6 év áll majd rendelkezésre, így a támogatók ezzel kapcsolatos kockázata jelentősen csökken. 7

8 Látvány-csapatsport támogatása Hasonlóan a film- és előadó-művészet támogatásához, sporttámogatás esetén is választási lehetősége lesz a támogatónak, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő egyébként sporttámogatásra jogosult sportszervezet (sportiskola), közhasznú szervezet részére fizeti meg. Ha a támogatást a Magyar Olimpiai Bizottság (sportköztestület) részére nyújtották, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is a Magyar Olimpiai Bizottság részére kell teljesíteni. Az Európai Bizottság által engedélyezett maximum 70%-os támogatástartalomnak való megfelelés érdekében hivatásos sportszervezetek esetében a sportcélú ingatlannal kapcsolatos tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értékével kapcsolatban meghatározott támogatási korlátok számításánál a támogatást és a kiegészítő támogatást össze kell számítani. Hasonlóan a film- és előadó-művészet támogatásához, a sporttámogatás esetében is meghosszabbításra kerül az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló idő. Így a támogató legutoljára a támogatás adóévét követő 6. adóév adójában érvényesítheti az adókedvezményt. A módosított rendelkezést a módosítás hatálybalépésének napját (azaz a kihirdetést követő nap) követően nyújtott támogatásokra (juttatásokra) kell alkalmazni. K+F kedvezmény bővítése A nagyobb magyarországi cégcsoporttal és azon belül a K+F tevékenységet külön társaságba kiszervező cégek számára jelent jelentős kedvezményt 2014-től, hogy a cégcsoport tevékenységi körébe tartozó és a társasági adóalapban elszámolható K+F költségek kedvezményét a jövőben nem csak a K+F tevékenységet közvetlenül ellátó adózó, hanem helyette (részben vagy egészben) akár annak kapcsolt vállalkozásai is igénybe vehetnék. Ennek alkalmazása választható és feltételei az alábbiak: a kapcsolt vállalkozás a társasági adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a közvetlen költség összegéről, és az adózó által érvényesíthető összegről (a nyilatkozatban foglaltak teljesülésért egyetemlegesen felelősek) a K+F tevékenység kapcsolódik az adózó és a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez a kapcsolt feleknek az adóbevallásukban adatszolgáltatási kötelezettségük van. A módosuló jogszabályokat az adókedvezmény igénybevételénél jelzett kivétellel a január 1- jétől nyújtott támogatással, juttatással kapcsolatban kell alkalmazni. 8

9 Nem jelentős összegű hiba Az eredeti javaslattal szemben nem szűnik meg teljesen a jelentős hibának nem minősülő hiba esetén az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalapnövelési/csökkentési kötelezettség. Az eredeti tervek szerint a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban kellett volna figyelembe venni. Az elfogadott javaslat alapján azonban kizárólag abban az esetben lesz figyelembe vehető a feltárás évében a nem jelentős összegű hiba, ha (i) ez a hiba az adózó javára mutatkozik (azaz a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkenti), és (ii) a feltárás éve szerinti adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Az új szabályra nincs átmeneti előírás, így január 1-jétől az a korábbi évek önellenőrzései tekintetében is alkalmazható lenne. Az új beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel a szoftvertermékek felhasználási jogára is kiterjed. Reprezentációs vendéglátás Elismert költségnek minősül az Szja törvény szerinti reprezentációs vendéglátás akkor is, ha csak nyugta kerül kibocsátásra, de bankkártyával, hitelkártyával történik a fizetés (habár a jogszabály szövegében illetve a törvényjavaslat indokolásában erre nincs utalás, véleményünk szerint a jogszabályalkotó szándéka a céges bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre irányult). Definíciós változások Bejelentett részesedés esetén a bejelentés feltételét képező minimális részesedésszerzés mértéke 30%-ról 10%-ra csökken, és a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 60 napról 75 napra nő. Ingatlannal rendelkező társaság esetében az eszközök mérlegfordulónapi piaci értéke helyett azok mérlegfordulónapi könyv szerinti értékével kell számolni az ingatlanok és az eszközök hányadára vonatkozó 75%-os szabálynál. KKV szektort érintő módosítások Tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel esetén az adóévben fizetett kamat 60%-áig lesz adókedvezmény érvényesíthető a december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetén. A december 31. előtt megkötött hitelszerződések esetén továbbra is a kamat 40%-ig vehető igénybe az adókedvezmény. A 60%-os kedvezmény feltételei egyebekben megegyeznek a 40%-os kedvezmény feltételeivel. Pontosított rendelkezések A módosítás egyértelművé teszi, hogy beolvadás esetén a jogutód társaság első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévben használhatja fel a jogelőd társaságnak a beolvadás adóévében keletkező elhatárolt veszteségét. Az új szabály már a adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható. A hatályos szabályok alapján bejelentett immateriális jószág értékesítése, apportja következtében keletkező nyereséggel akkor csökkenthető az adóalap, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az 9

10 adóévben lekötött tartalékba átvezetett (és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott) összegével az adózó nem csökkentette a társasági adóalapot. A hatályos jogszabályszöveg alapján lehetett olyan értelmezés, mely szerint ha bármely immateriális jószággal kapcsolatban adóalap-csökkentés történt a fentiek szerint, a bejelentett immateriális jószág apportjával, értékesítésével kapcsolatos nyereséggel az adózó már nem csökkentheti az adóalapot. A módosítással egyértelművé vált, hogy ugyanazt az immateriális jószágot kell vizsgálni a feltételek teljesülésének ellenőrzésekor. Az új rendelkezések egyértelművé teszik, hogy nem csak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítésére is alkalmazni kell a transzferár szabályokat. Pontosításra kerül, hogy külföldi személyt Magyarországon telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, amennyiben belföldön ingatlant értékesít. HITELINTÉZETEKET, PÉNZÜGYI SZERVEZETEKET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek ben is kötelezettek lesznek különadó megfizetésére. Hitelintézeti hozzájárulás Az egyszeri hitelintézeti hozzájárulás végül a társasági adózásban kerül bevezetésre. A december 31- vel megszűnő általános kockázati céltartalék eredetileg a képzésekor (ráfordításként történő elszámolásakor) csökkentette a hitelintézet társaságiadó-alapját. Ez indokolja, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba történő átvezetése miatt keletkező adófizetési kötelezettséget is társasági adóként teljesítse. A hitelintézet a 19%-os mértékű társasági adót köteles az általános kockázati céltartalék csökkenéseként elszámolt összeg után akkor is megfizetni, ha egyébként társaságiadó-alapja az átvezetett összegnél kevesebb lenne (például adóévi veszteség, vagy korábbi évek elhatárolt vesztesége miatt). Az általános kockázati tartalék eredménytartalékba történő átvezetése miatt fizetendő társasági adót március 10-ig kell megállapítani, és külön nyomtatványon, de társasági adóként kell bevallani, illetve a fenti időpontig egy összegben megfizetni az érintetteknek. 10

11 HELYI ADÓK A helyi adókat érintő legfontosabb változások között az adminisztráció egyszerűsítését szolgáló mintanyomtatvány rendszeresítését, a mobiltelefon-szolgáltatók iparűzési adóalapjának megosztására vonatkozó új szabályokat, valamint a telekadó alóli mentesség kibővítését érdemes kiemelni. Minta-nyomtatvány A módosítás eredményeként nagyobb cégek számára valószínűleg jelentős egyszerűsítést jelentve a jövőben az önkormányzati adórendelet szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemélyek kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét a hatályos 35/2008. PM rendelet szerinti, az adott adónemre vonatkozó bevallási minta-nyomtatványon is teljesítheti (jelenleg ezt a kötelezettséget kizárólag az önkormányzat által rendszeresített nyomtatvány használatával lehet teljesíteni). A módosítás eredményeként a szolgáltatók székhelye és egyes nagyobb telephelyei szerinti önkormányzatokhoz a korábbihoz képest jelentősen magasabb adóalap allokálódik majd. Iparűzési adóelőleg tevékenységet kezdő vállalkozás esetén A jelenlegi szabályok értelmében nem kell iparűzési adóelőleget bejelenteni és bevallani az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Ezzel kapcsolatos pontosítás, hogy az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik. Telekadó A következő év elejétől a telekadó alóli mentesség köre két esettel bővül. A PM rendelet szerinti nyomtatványt a helyi iparűzési adóalany, illetve az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségének teljesítésére is használhatja. Ezeket a nyomtatványokat csak abban az esetben lehet elektronikus úton benyújtani, ha az önkormányzat rendelete azt lehetővé teszi. Iparűzési adó alapjának megosztása A vezeték nélküli távközlési szolgáltatók helyi iparűzési adó alapját 2014-től az alábbiak szerint kell megosztani. Az adóalap 20%-át a székhelye és az állandó üzleti létesítmények (pl. iroda, üzlet) szerinti települések között az általános szabályok szerint, míg a másik 80%-át a jelenlegi szabályok szerint, vagyis az előfizetők számlázási címe szerinti települések között kell megosztani. Egyrészt a belterületen fekvő, az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület mentessé válik a telekadó alól. A mentesség feltétele, hogy az adóévben az említett földterület teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt álljon, és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Másrészt mentességet élvez a telekadó alól a termékelőállító üzemhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet) is. Ebben az esetben a mentesség 11

12 feltétele, hogy az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származzon. Kisadózó vállalkozások A törvénymódosítás eredményeként lehető válik, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) alanya adóévre válassza az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítási módszert (a jelenlegi szabályok alapján ezt a választását a kisadózó csak a KATA alanyiság megkezdésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül teheti meg, mégpedig a KATA alanyiság időszaka egészére). Ez irányú választását a kisadózó vállalkozás a KATA alanyiság kezdetétől számított 15 napon belül, vagy legfeljebb az adóév január 15-éig teheti meg az önkormányzati adóhatóság számára benyújtandó nyomtatványon. ILLETÉKEK január 1-jétől egyes ügyletek illetékmentessé válnak, míg bizonyos tranzakciók esetében szigorodnak a mentesség feltételei. Emellett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok definíciója is változik, illetve az első lakásvásárláshoz kapcsolódó pótlékmentes részletfizetés személyi hatálya kibővítésre kerül. Mentességi kör bővítése A következő év elejétől mind az ajándékozási, mind pedig a visszterhes vagyonátruházási illetékkel kapcsolatos mentességi kör bővül. Az ajándékozási illeték alól az eddigieken túl a következő ügyletek is mentesülnek: az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban követelés elengedése (feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont társaság tagja), a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék A visszterhes vagyonátruházási illetéket az alábbi esetekkel összefüggő vagyonszerzések kapcsán nem kell megfizetni: a házastársak közötti vagyonátruházás, a házastársi vagyonközösség megszüntetése. Mentességi feltételek szigorítása Ha a vagyonszerzőnek (nyilatkozata szerint) olyan külföldi államban van székhelye (vagy illetősége), ahol a jogszabály által meghatározott, illetve az effektív társasági adókulcs mértéke nem éri el a 10%-ot, az ajándékozási/visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség bizonyos ügyletek esetében nem vehető igénybe. 12

13 Ezt a feltételt ezentúl az alábbi ügyletekkel kapcsolatban kell vizsgálni: Tao tv. szerinti kedvezményezett ügyletek (átalakulás, részesedéscsere, eszközátruházás), az ingatlannak, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, az ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése. vagyonszerzőt megilleti a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakás vásárlása esetén. A részletfizetést a magánszemélyeknek továbbra is kérelmezniük kell az adóhatóságtól. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokban történő vagyoni betét szerzésének illetékkötelezettsége több szempontból is változik. Egyrészt a következő év elejétől egy társaság abban az esetben minősül ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, ha a mérlegében kimutatott eszközökből a belföldi ingatlanok aránya meghaladja a 75%-ot (a jelenlegi szabályok alapján nincs ilyen korlát), VAGY ha olyan gazdálkodó szervezetben rendelkezik legalább 75%-os részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközökből a belföldi ingatlanok aránya meghaladja a 75%-ot. Másrészt a fentiekkel összhangban kikerült a szabályozásból, hogy az illetékkötelezettség csak meghatározott főtevékenységet (pl. ingatlanbérbeadás, épületépítés) végző társaságokban történő vagyonszerzésre vonatozik. Így az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyonszerzés annak főtevékenységétől függetlenül illetékköteles. Pótlékmentes részletfizetés A módosítások következtében a következő év elejétől nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban legfontosabb változásnak a termékdíj-raktár jogintézmény bevezetése számít. Emellett a termékdíj-kötelezettség és mentesség esetkörei is módosításra kerültek. Termékdíj raktár július 1-jétől termékdíj-köteles termék termékdíj raktárban is tárolható vagy előállítható a termékdíj megfizetése nélkül. Ebben az esetben a kötelezettnek a végfelhasználáskor vagy a belföldi forgalomba hozatalkor kell kifizetnie a termékdíjat. A termékdíj raktárnak két formája van, az ipari és a kereskedelmi termékdíj raktár. Az ipari termékdíj raktár a termékdíjköteles termék előállítására, feldolgozására, újbóli felhasználásának előkészítésére és készletezésére, míg a kereskedelmi raktár a termék tárolására szolgál. A termékdíj raktár üzemeltetése engedélyköteles, és szigorú feltételekhez kötött. Az állami adóhatóság az engedélyt legfeljebb 5 évre adhatja ki, amit újabb 5 13

14 évvel hosszabbíthat meg az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén. Feldolgozás, megmunkálás Új előírásként beiktatásra kerül, hogy ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék vámtarifaszáma, környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetén kódszámának első három jegye megváltozik, akkor új termékdíjköteles termék jön létre. Újrahasználható csomagolószerek Abban az esetben, ha az újrahasználható csomagolószerek bérleti rendszerben kerülnek bérbeadásra, akkor a bérbeadónak nem kell fizetnie termékdíjat. A mentesség feltétele, hogy a bérbeadó olyan zárt számítógépes rendszert üzemeltessen, amivel nyomon követhető a bérbe adott termék útja. A bérleti rendszer alkalmazását a bérbeadó kérelmére a környezetvédelmi hatóság engedélyezi. A fentiek mellett a raklapok esetében nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, ha azokat a tulajdonosa legalább 1 éven át újrahasználja, illetve nem idegeníti el. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az általános forgalmi adó jelenleg hatályos előírásait több módosítás is érinti, melyek közül a legfontosabbak az időszakos elszámolás teljesítési időpontjával valamint az adóalap utólagos csökkentésével kapcsolatos módosítások Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Az elfogadott törvény értelmében az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja főszabály szerint az érintett időszak utolsó napja lesz (jelenleg időszakos elszámolású ügyletek esetén az ellenérték megfizetésének esedékessége határozza meg a teljesítési időpontját). A törvény szerint az új szabályt azon ügyletekre kell majd alkalmazni, amelyeknél a kezdődő elszámolási időszak és a fizetés esedékessége is július 1-je vagy azt követő nap. A közszolgáltatási és a telekommunikációs szolgáltatások esetén a jelenleg is hatályos rendelkezés marad érvényben, azaz ezen ügyletek esetén a teljesítési időpont továbbra is az ellenérték megtérítésének az esedékessége lesz. Az eredeti javaslathoz képest egyértelműsítésre került, hogy az ügylet teljesítésének időpontja abban az esetben is az ellenérték megtérítésének esedékessége lesz, ha az időszakos elszámolású telekommunikációs szolgáltatást felhasználva kerül sor egyéb ügylet teljesítésére, és ennek elszámolása a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként történik (pl. autópályahasználati díj). Adóalap utólagos csökkenése Az adóalap utólagos csökkentésének eddig külön nevesített, az érvénytelenséghez, hibás teljesítéshez és tévesen a megállapodottnál magasabb ellenérték számlázásához kapcsolódó jogcímei megszűnnek, és egy általánosabb meghatározás kerül bevezetésre. 14

15 Az általános meghatározás az adóalap módosulásának összes lehetőségét magában foglalja: az adóalap utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. Értelmezésünk szerint ez a meghatározás nem foglalja magában azt a jelenlegi szabályok szerint utólagos adóalap-csökkentésre módot adó esetet, amikor a felek között tévesen a megállapodottnál magasabb ellenérték került kiszámlázásra, ebben az esetben tehát a jövőben a számlakibocsátó adóbevallását csak önellenőrzés útján korrigálhatná. Új jogcímként nevesítésre kerül az átalánydíjas elszámolás esetén az átalány alapján megfizetett és a ténylegesen fizetendő ellenérték különbözetéről kibocsátott jóváíró számla, valamint a vásárlásösztönzési programban nyújtott pénzvisszatérítés (amely az eredeti javaslatban kuponos pénzvisszatérítésként szerepelt). Ez utóbbi esetén az adóalap utólagos csökkentésének feltétele, hogy az adóalany az üzletpolitikájában részletesen lefektetett feltételek szerint vásárlásösztönzési célból nyújtson pénzvisszatérítést, és a pénzvisszatérítésre jogosult ne közvetlenül az adóalanytól szerezze be a visszatérítésre jogosító terméket, vegye igénybe a szolgáltatást. Feltétel még, hogy a visszatérítés alapjául szolgáló ügylet belföldi adóköteles ügylet legyen, és a visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügyletben vásárolt mennyiség és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. A törvény szerint a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza. Termékexport Az elfogadott törvény értelmében, amennyiben a termék 90 napon belül nem hagyja el a Közösség területét, azonban az értékesítést követő 360 napon belül ez igazoltan mégis megtörténik, akkor a jogosult ezen termékértékesítést terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkentheti majd a fizetendő adóját. A csökkentés feltétele, hogy az ügyletet tanúsító számla megfelelően módosításra kerüljön. Tárgyi eszközök és vagyoni értékű jogok A tárgyi eszközök analógiájára a legalább egy évig a gazdasági tevékenységet szolgáló vagyoni értékű jogok esetében is figyelési időszakot kell majd alkalmazni, vagyis az adólevonási jogot a vagyoni értékű jog figyelési időszakban történő használatának adóköteles vagy adómentes jellege alapján lehet érvényesíteni, és szükség esetén a levonható adót utólag korrigálni kell. Amennyiben a vagyoni értékű jog ingatlanhoz kapcsolódik, úgy a figyelési időszak 240 hónap, míg egyéb esetekben az ingó tárgyi eszközöknél alkalmazott 60 hónapos figyelési időszakot kell majd alkalmazni. A figyelési időszakot és az utólagos korrekciót először a január 1-jén vagy azt követően megszerzett vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni. A január 1-jét megelőzően szerzett vagyoni jogokra is alkalmazható az új szabály az adóalany ilyen irányú döntése esetén, ebben az esetben a 15

16 döntést az adóalany adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni kell. Ebben az esetben az önellenőrzés pótlékmentesen elvégezhető. Tisztázásra került, hogy az apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében év közben megszerzett tárgyi eszközt úgy kell tekinteni, mintha azt mind az apportáló/jogelőd/átruházó, mind az apportot fogadó/jogutód/átvevő a naptári év teljes időszakában használta volna, azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni. Nyugta kibocsátása A törvénymódosítás eredményeként lehetővé válik a nyugta elektronikus úton történő kibocsátása. Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját (pl. színházjegy, menetjegy), nem kötelező feltüntetni a nyugta kibocsátásának keltét, elegendő, ha azon az az időpont, vagy időszak szerepel, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. Fordított adózás a gabona ágazatban A fordított adózás alkalmazása a gabonaszektorban meghosszabbításra került december 31-ig (az eredeti szabályok szerint július 1-jével megszűnt volna). Építési-szerelési szolgáltatás Egyértelművé válik, hogy a belföldi fordított adózás alkalmazandó az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységek esetében is, melyek vonatkozásában nem kell engedély, hanem elegendő a hatóság általi tudomásulvétel is (bejelentési kötelezettség mellett). ENERGIAADÓ A törvény módosításának köszönhetően az adott adómegállapítási időszakban nem érvényesített adóvisszaigénylési jogosultságot az elévülési időn belül más adómegállapítási időszakban is érvényesítheti az adóalany az önellenőrzés gyakorlása nélkül. 16

17 ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA ( ROBIN HOOD ADÓ) Kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás Az adóalap megállapítására vonatkozó módosított szabályok alapján (a társasági adózáshoz hasonlóan), több, egymást követő kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén nem lesz alkalmazandó (az egyébként előírt) az adóalapnövelési kötelezettség. REGISZTRÁCIÓS ADÓ A törvény értelmében a gépjármű átalakítása esetén, amennyiben az átalakítást megelőzően a forgalomba helyezéskor fizetett adó összege nagyobb, mint az átalakítás utáni állapot alapján számított adó, akkor a különbözetet csak abban az esetben lehet visszaigényelni, ha az átalakítás következtében a gépjármű környezetvédelmi besorolása jobb lett, mint az átalakítás előtt volt. Adóelőleg-fizetési kötelezettség Az energiaellátók jövedelemadójának alanyai től jövedelemadó-előleg megfizetésére kötelezettek. Az adóalany főszabály szerint - az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra köteles jövedelemadó-előleget bevallani. A jövedelemadó-előleg mértéke az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben. A jövedelemadó-előleg fizetésének gyakorisága az előző adóévi fizetendő adó összegének függvényében alakul. Ha az előző adóévi fizetendő adó összege meghaladja az 5 millió forintot, akkor a jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettséget havonta, 5 millió forint fizetendő adó alatt pedig háromhavonta, egyenlő részletekben kell teljesíteni. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ ( CHIPS ADÓ) Tárgyi hatály pontosítása A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 %-os cukortartalmú, de alacsony (25%-nál kisebb) gyümölcstartalmú szörpök is adókötelesek. A jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettséget első ízben a adóév vonatkozásában kell teljesíteni. 17

18 KÖZMŰVEZETÉKEK ADÓJA Adómértékek és kedvezmények változása A módosítás eredményeként a hírközlési vezetékre vonatkozó sávos adókedvezmény terjedelme bővül, egyben a kedvezmény struktúrája egyszerűsödik. A jövőben nem kell adót fizetni 200 km vezetékhosszig, km vezetékhossz között az adókedvezmény 70 %, a km közötti vezetékhossz adójából pedig 25% adókedvezmény vehető igénybe. A teljes adót az 500 km vezetékhossz felett kell megfizetni. (Jelenleg 170 km vezetékhosszig 80%, km vezetékhossz között 60%, km vezetékhossz között 20%. A teljes adót csak a 300 km-t meghaladó vezetékhossz után kell megfizetni.) A változtatás magában foglalja azt, hogy a fenti adókedvezmény ne legyen de minimis kedvezmény, mert az uniós szabályozás szerint a bárki által alkalmazható sávos adókedvezmény nem támogatás. ADÓZÁS RENDJE Az adózás rendjét érintő változások közül kiemelést érdemel a feltétes adómegállapítási kérelem díjrendszerét és hatályát érintő módosítás. Emellett inkább pontosító és az adminisztrációt egyszerűsítő javaslatok kerültek elfogadásra. Feltételes adómegállapítás Bevezetik az előzetes konzultáció lehetőségét, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adómegállapítás iránti eljárás előtti konzultációra. A konzultáció díjköteles, díja konzultációnként 100 ezer forint lesz. A konzultáció eredménye az eljárásban egyik felet sem köti. Kétfokú helyett egyfokúvá válik az eljárás fellebbezés helyett az eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálata lesz csak kérhető. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. A hatályos szabályok szerint a jövőbeni ügyletre beadott feltételes adómegállapítás iránti kérelemben nemcsak a kérelmet benyújtó adózó, hanem az adózó által megvalósítani kívánt jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózók adókötelezettségének megállapítása is kérhető. Ez a lehetőség szűnik meg január 1-jétől, azt eredményezve, hogy amennyiben egy ügyletben több adózó is érintett, minden adózó külön feltételes adómegállapítás iránti kérelmet lesz kénytelen benyújtani, ha kötelező erejű hatósági állásfoglalást szeretne. Az eljárási határidő a jelenlegi 60 napról 75 napra nő, amely a hatályos szabályokkal összhangban egyszer 60 nappal lesz meghosszabbítható. A sürgősségi eljárásban érvényes határidő is kis mértékben, 30 18

19 napról 45 napra nő, amely egyszer 30 nappal lenne meghosszabbítható. Az eljárási díjak rendszere átalakul, az ügyletértékhez kötött díjszabás helyett fix díjak kerülnek megállapításra. A díjrendszer átalakítása azt is jelenti, hogy kis értékű ügyletek esetén megszűnik az 1 millió forintos minimális díj alkalmazhatósága, ugyanakkor a fentiekben meghatározott fix díjak a jelenleg alkalmazott maximális díjmértékeknél kedvezőbbek lesznek. A feltételes adómegállapítási kérelemre vonatkozó díj mértéke 2014-től az alábbi lesz: 5 millió forint (jelenleg az ügylet értékének 1%-a, minimum 1 millió és maximum 8 millió forint), a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint (jelenleg az egyébként fizetendő díj kétszerese, maximum 15 millió forint), jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre az általános szabályok szerint lehet majd feltételes adómegállapítási kérelmet benyújtani. A feltételes adómegállapítás új szabályait a hatályba lépést követően, vagyis a január 1-jétől benyújtott kérelmek esetében kell majd alkalmazni. Képviseleti szabályok Enyhülnek a képviseleti szabályok az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóvisszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt a törvénymódosítás értelmében külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt. tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint (jelenleg az egyébként fizetendő díj kétszerese, maximum 15 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint (jelenleg a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemre irányadó díj, maximum 20 millió forint). Fontos változás, hogy megszűnik a szerződéstípusra, a szerződéscsomagra és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó külön díjszabás. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott konkrét gazdasági cél elérését közvetlenül szolgáló, egymással közvetlen kapcsolatban lévő ügyletek/szerződések esetén ügyletenként/szerződésenként külön kérelmet kell benyújtani. Szintén nem lehet egy feltételes adómegállapítási kérelemmel lefedni egy adott szerződéstípust. A törvényi feltételnek megfelelő 19

20 Bejelentkezési kötelezettség Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít. E mentesülés feltétele, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti. Adóellenőrzés A jogszabály-módosítás szerint az adóellenőrzés korszerűsítését célozza, hogy a jövőben az adóhatóság nem csak az egyes bizonylatokat vizsgálhatja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, ideértve az alkalmazott szoftvereket és azok tartalmát. A módosítás véleményünk szerint inkább csak egyértelműsíti, hogy megállapítást ilyen alapon is tehet az adóhatóság, ilyesmire ugyanis eddig is lehetősége volt. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás további erősítése jegyében 2014-től az adóhatóság az adóellenőrzés kezdetét jelentő megbízólevelet elektronikus úton is kézbesítheti. Önellenőrzés Megszűnik az a szabály, amely szerint az adózó a törvény által határidőt megelőzően benyújtott adóbevallását csak a benyújtási határidő lejártát követően önellenőrizheti, vagyis az adóbevallás a bevallási határidő előtt is önellenőrizhető lesz től. Ebben az esetben az önellenőrzés eredményeként fizetendő vagy visszaigényelt adó az általános szabályok szerint, vagyis a bevallási határidőhöz igazodóan válik esedékessé. Megszűnik az a szabály, amely szerint idáig nem minősült önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kellett helyesbíteni. A módosítás célja az indokolás szerint az adózás rendjéről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény összhangjának megteremtése. Feltöltési kötelezettség A mulasztási bírság alapjának számítása vagyis az adóévi adó 90%-át elérő feltöltöttség vizsgálata során az adóhatóság nem vethet majd ki mulasztási bírságot arra a különbözetre, amely az adóelőlegkiegészítés bevallásának napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbségéből adódik. Külföldi székhelyű vállalkozás számviteli nyilvántartása A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket választása szerint a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg (ezt a 20