Kissné Pap Margit. Általános tájékoztatás az oklevélmellékletről (EU háttér, hazai jogszabályi háttér, célok, feladatok, kapcsolódások: Europass).

Átírás

1 Kissné Pap Margit Általános tájékoztatás az oklevélmellékletről (EU háttér, hazai jogszabályi háttér, célok, feladatok, kapcsolódások: Europass). Tisztelt Megjelentek, Hölgyeim és Uraim! A felsőoktatási törvény 2003-as módosítását követően, tehát mintegy másfél év óta foglalkozunk az oklevélmelléklethez kapcsolódó feladatokkal. Ettől az időponttól kezdve az Oktatási Minisztérium igyekezett széleskörű tájékoztatást adni minden fontosabb, a problémakörrel összefüggő kérdésről. Ezért úgy gondolom, mostani rövid tájékoztatóm nem lesz igazán új az Önök számára. Mondanivalómat azzal igyekszem hasznossá tenni, hogy kronológiai sorrendbe rendezem az oklevélmellékletre vonatkozó fontosabb eseményeket, intézkedéseket, amely segítheti a feladat pontos megértését, értelmezem az oklevélmelléklet kiadására vonatkozó jogi szabályozást, amely - túl általános megfogalmazása miatt láthatóan komoly gondot okoz a felsőoktatási intézményeknek, ismertetem az Oktatási Minisztérium irányításával elvégzett eddigi előkészítő munkákat, továbbá a szabályozás rövidesen bekövetkező változásait és az ezekhez kapcsolódó további terveket. I. Röviden az oklevélmelléklet-dokumentum céljáról, kialakulásának és szabályozásának fontosabb állomásairól Európában az elmúlt két évtizedben egyre jelentősebbé vált a tanulási és a foglalkozási célú mobilitás, amelynek keretében az állampolgárok képzési szintek és képzési típusok, országok és régiók, valamint gazdasági ágazatok közötti növekvő méretű mozgásának lehettünk tanúi. Ez a jelenség felvetette a képesítések, fokozatok, a tanulmányi teljesítményt igazoló tanúsítványok kölcsönös elismerésének, és a szakmai alkalmasság átláthatóságának, biztonságos megítélésének igényét. Az Európai Unió és az UNESCO egyes szervezetei a 80- as évek végétől folyamatosan keresték a probléma a megoldásának lehetőségét. A számtalan szakmai kezdeményezés (konferenciák, projektek, megállapodások, egyezmények stb.) közül három témánk szempontjából fontos - elemet szeretnék kiemelni. 1. Elsőként azt, hogy április 11-én Lisszabonban több mint 30 ország, közöttük Magyarország is aláírta a felsőoktatási képesítések Európai Régióban történő elismeréséről szóló Lisszaboni Egyezményt, amelyet az aláírók fontos lépésnek tekintettek az országok közötti tanulási és foglalkozási célú mobilitás elősegítésében. Az egyezményt hazánkban a évi XCIX. törvénnyel hirdették ki. A jogszabály IX. bekezdésének 3. cikke a következő, oklevélmellékletre vonatkozó kötelezettségvállalást fogalmazta meg: A Felek területükön nemzeti információs központjaik révén vagy más módon támogatják az UNESCO/Európa Tanács Oklevélmellékletének vagy más hasonló, felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumnak a használatát. Ez a kötelezettségvállalás adott jelentős lökést az oklevélmelléklet-dokumentum európai modelljének kidolgozásához. 2. Másodikként arra utalnék, hogy az Európa Tanács és az UNESCO már a 80-as évektől foglalkozott oklevélmelléklet létrehozásával és a dokumentum egy változatát 1989-ben el is fogadta az Európai Régió Kongresszusa. A dokumentum továbbfejlesztésére és véglegesítésére azonban csak a Lisszaboni Egyezményt

2 2 követően került sor. A feladatot az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO felsőoktatási szervezete, a CEPES képviselőiből álló munkacsoport végezte el. Ők ban, egy e célra indított, több országra, közöttük Magyarországra is kiterjedő Phare program keretében tesztelték a dokumentumot. A tesztelést követően alakult ki az oklevélmelléklet végleges formája, az a modell, amelyet az Európai Unió országaiban ma is használnak. Ehhez kapcsolódva készítette el a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Az oklevélmelléklet felhasználói kézikönyve című kiadványt, amelyre ma is gyakran hivatkozunk. Az európai munkacsoport a dokumentum célját a következőképpen fogalmazta meg: Az oklevélmellékletnek az a célja, hogy kellően tárgyszerű információt adva hozzájáruljon a képesítések átláthatóságához és megalapozott elismeréséhez mind a továbbtanulás, mind a hivatás gyakorlása szempontjából. Azért készül, hogy az eredeti képesítés illetve oklevél mellékleteként leírja a képesítés megszerzője által folytatott és sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Az oklevélmelléklet nem tartalmazhat értékítéletet, nem tartalmazhatja az ekvivalencia, az egyenértékűség megállapítását, és nem sugallhatja az elismerés tényét. Ebből a meghatározásból két elemet szeretnék kiemelni és hangsúlyozni. Egyfelől azt, hogy az oklevélmellékletnek kellően tárgyszerű információt kell tartalmazni. Ez a követelmény csak akkor elégíthető ki, ha az oklevélmelléklet kiállításánál igyekszünk elkerülni a pontatlan, a hiányos, a félrevezető adatszolgáltatást, és a nehezen áttekinthető információhalmozást. Másfelől arra utalnék, hogy az oklevélmellékletnek önmagában véve - nincs jogi hatálya, nincs jogi értéke. Az oklevélmellékletnek információs-értéke van. 3. Az előzmények közül harmadikként azt említem, hogy az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozatban, továbbá az oktatási miniszterek 2001-es prágai és 2003-as berlini konferenciáján egyaránt hangsúlyozták az oklevélmelléklet, a Diploma Supplement jelentőségét a felsőoktatási képesítések és tudományos fokozatok elismertetésében. Az oklevélmelléklettel kapcsolatos követelményeket illetően legkonkrétabban a berlini konferencia fogalmazott, amikor kimondta a következőket: (Az oktatási miniszterek) Azt a célt tűzik ki, hogy 2005-től minden felsőoktatási intézményt végző diák automatikusan és ingyenesen kapja meg az oklevélmellékletet. Ezt elterjedten használt európai nyelven kell kiállítani. A magyar törvényhozás lényegében az ismertetett európai folyamatokat követte, amikor a hazai jogszabályokban rendelkezett az oklevélmellékletről. 1. Elsőként a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény 97. -ának (5) bekezdésében történt említés az oklevélmellékletről. A bekezdés a következőket mondta ki: Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Úgy tudjuk, hogy a törvény megjelenését követően néhány felsőoktatási intézmény az oklevél és a leckekönyv angol nyelvű fordítását készítette el az oklevélmellékletet kérelmező hallgatóknak. 2. Tíz évvel később, a felsőoktatási törvény 2003-as módosítása során került bele a jogszabály 97. -ába az az oklevélmellékletre vonatkozó újabb, (8)-as számú bekezdés, amelynek alapján a jelenlegi munkák folynak. Emlékeztetőül idézem ezt a július 1-jétől hatályos bekezdést: A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az

3 3 Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. II. Röviden arról, hogyan értelmezzük a törvényidézett bekezdését. 1. Mint említettem, a törvény szóban forgó bekezdése július 1-jétől hatályos. Ebből az következik, hogy oklevélmelléklet kiadása nem visszamenőleges hatályú, a intézményeknek az oklevélmellékletet csak a 2003/2004-es tanévben végzettek számára kellett először kiállítani. 2. Nem kötelező minden végzett hallgatónak oklevélmellékletet kiadni; a magyar és angol nyelvű oklevélmelléklet kiállítása egyaránt a hallgató kérésére történik. 3. A magyar nyelvű oklevélmelléklet ingyenes, fizetni csak az angol nyelvű dokumentumért és a magyar és angol nyelvű változat másolati példányaiért kell. A költségtérítés mértékét a felsőoktatási intézményeknek saját hatáskörben határozzák meg. 4. Az oklevélmelléklet szorosan kapcsolódik a kreditrendszerhez és az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerekhez. Ezért tárcánknak az az álláspontja, hogy az európai modellnek megfelelő, teljes értékű oklevélmelléklet kiállítására csak ott van lehetőség, ahol a képzés már kreditrendszerben folyik és elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer működik. Az ismertetett jogi szabályozás a most készülő új felsőoktatási törvényben változik, erről a továbbiakban beszélni fogok. Az új törvény hatálybalépéséig azonban a most elmondott szabályozás van érvényben. III. Röviden a oklevélmelléklet kiadását segítő, az Oktatási Minisztérium által előkészítőmunkákról A felsőoktatási törvény 2003-as módosítását, az oklevélmellékletre vonatkozó bekezdés hatályba lépését követően az Oktatási Minisztérium sokirányú előkészítő munkát indított el, azzal a céllal, hogy segítse a felsőoktatási intézményeket a dokumentum kiadására történő felkészülésben. Ezek az előkészítő munkák a következőket foglalták magukban. Szakértői bizottságot hoztunk létre a feladat szakszerű koordinálására felsőoktatási szakértők, informatikusok, a képesítések elismerésével foglalkozó személyek, minisztériumi köztisztviselők részvételével. A szakértői testület folyamatosan működik, valamennyi döntésünk az ő javaslataik figyelembevételével született meg. Az Oktatási Minisztérium WEB lapján 2004 elejétől oklevélmelléklet honlapot indítottunk. A honlapon, amely elérhető a címen, minden fontosabb információt közzétettünk, például a március 22-ei és december 6-ai oklevélmelléklet-körlevelünket, és az oklevélmelléklet-készítő szoftverrel kapcsolatban létrehozott segély-vonalat is (címe: info.ds@om.hu). Elkészítettük a hazai felsőoktatásban oktatott szakok és a felsőoktatásban használt fogalmak magyar és angol nyelvű jegyzékét, A jegyzékeket véleményeztettük a felsőoktatási intézményekkel és észrevételeik alapján többször korrigáltuk. A jegyzék javított változata megtalálható az oklevélmelléklet honlapon. A NEPTUN rendszert kifejlesztő SDA Stúdió Kft. megbízásával létrehozattunk egy olyan szoftvert, amely a tanulmányi nyilvántartó rendszerekből (NEPTUN, ETR, EGYÉB) importált adatok felhasználásával oklevélmellékletet állít elő. A szoftvert tesztelés után 2004 végén ingyenesen átadtunk a felsőoktatási intézményeknek.

4 4 Biztosítottuk a program és program használatát leíró kézikönyv letöltését az Oktatási Minisztérium és az SDA Stúdió Kft. honlapjáról ( Az tárca oklevélmelléklet szakértői jelenleg is tesztelik a programot és a felsőoktatási intézmények is megkezdték használatát. A felfedezett hibákat az SDA Stúdió Kft. garanciális javítás keretében javítja. A jövő hónaptól kezdve helyszíni látogatásokat is terveznek. Emellett az SDA Stúdió Kft. együttműködve a többi tanulmányi nyilvántartó rendszer szakembereivel azon dolgozik, hogy az Oklevélmellékletkészítő program valamennyi nyilvántartó rendszerhez illeszthető legyen. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájánál kezdeményeztük, az oklevélmelléklet biztonsági okmánnyá minősítését és szerepeltetését a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet mellékletében. Megterveztük az oklevélmelléklet kiállításához szükséges nyomtatványt és felkértük a hasonló nyomtatványok előállítását végző - Pátria Nyomdát, hogy a felsőoktatási intézmények megrendelései alapján - kezdjék meg a nyomtatást. A nyomtatvány valamennyi fontosabb paraméterét (részei, mérete, ára, megrendelése stb.) és fotóit közzétettük az oklevélmelléklet honlapon. A folyamatos tájékoztatás és a konzultációs lehetőség megteremtése érdekében - a honlap mellett - időről-időre konferenciákat is szerveztünk október 13-án és október 13-án megrendeztük az I. és a II. Oklevélmelléklet Konferenciát, amelyeknek nagyon jó visszhangja volt. E szándék jegyében kerül sor a mostani, az Oklevélmelléklet készítő szoftver használatára felkészítő ötnapos továbbképzésre is, amellyel az intézmények oklevélmelléklettel foglalkozó munkatársai számára szeretnénk megkönnyíteni az Oklevélmelléklet-készítő program használatát. A továbbképzésről körlevélben tájékoztattuk a felsőoktatási intézmények vezetőit és az információkat az Oktatási Minisztérium és az SDA Stúdió Kft. WEB lapján is közzé tettük. IV. A jogi szabályozás változásairól és a további feladatokról A közeljövőben két változás várható az oklevélmelléklet szabályozásában. 1. Az egyik a készülő új felsőoktatási törvényhez kapcsolódik, amelynek tervezetét a tárca rövidesen a kormány elé terjeszti, majd a kormány jóváhagyását követően benyújtja a Parlamenthez. A törvénytervezet 63. (2) bekezdése az oklevélmelléklettel kapcsolatban a következőket tartalmazza: Az alapképzésben és a mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében a hallgató kérésére az érintett kisebbség nyelvén. A rendelkezés a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az idézett bekezdésből látható, hogy az új szabályozás eltér a jelenlegitől. Az eltérés röviden abban összegezhető, hogy az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven is ki kell adni valamennyi hallgatónak és a dokumentum mindkét esetben ingyenes. Csak a nemzeti és etnikai kisebbségi képzések esetében marad fenn az a feltétel, hogy az oklevélmelléklet kisebbségi nyelven történő kiállítása a hallgató kérésére történik. 2. A másik szabályozásbeli változás a képesítések és kompetenciák átláthatóságának egységes keretéről, az Europassról szóló EU határozattal függ össze, amelyet december 15-én fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság.

5 5 A határozat értelmében öt olyan dokumentumot, amelyek különösen jelentősek az általános és szakmai képesítések, kompetenciák átláthatósága szempontjából, Europass néven összefüggő, egységes keretrendszerbe kell foglalni. E dokumentumok közé tartozik az Europass-önéletrajz, az Europass-mobilitás, az Europass oklevélmelléklet, az Europass idegenyelv-ismereti dosszié és az Europass bizonyítványkiegészítés. Az egységes keret természetesen azt jelenti, hogy az Europass dokumentumcsomagba tartozó tanúsítványoknak meg kell felelni több, azonos formai és tartalmi követelménynek. Ezért a jövőben az oklevélmellékletet is hozzá kell igazítani az Europass kialakuló követelményrendszeréhez. Az oklevélmelléklettel kapcsolatban az Oktatási Minisztérium 2005-ben két feladatcsoport megoldására törekszik. Szereznénk folytatni a korábban megkezdett előkészítő munkákat, így az Oklevélmellékletkészítő szoftver hibáinak kiküszöbölését, használatának megkönnyítését és általánossá tételét valamint a szoftver fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megkezdjük az új felsőoktatási törvény végrehajtására való felkészülést, amely nemcsak az oklevélmelléklet kiadásának kiterjesztését jelenti, hanem a kétszintű képzéshez kapcsolódó nyilvántartások létrehozásának mielőbbi megkezdését is. Emellett fontos feladatnak tekintjük oklevélmelléklet és az Europass dokumentum-csomag követelményeinek összehangolását, amelyhez haladéktalanul hozzá kell látnunk. Budapest, február 6. Kissné Pap Margit vezető főtanácsos oklevélmelléklet-koordinátor