A Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatása

Átírás

1 2014. április A Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatása aktuális adózási kérdésekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdésekben Tagvállalati kezdeményezésre néhány, többnyire 2014-ben hatályba lépett adózási kérdésekben jogértelmezési segítséget kért a DUIHK a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az alábbiakban közöljük az illetékes államtitkárság által adott válaszokat ill. értelmezési útmutatásokat. TARTALOM I. Kutatási-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló feltételes adó-megállapítási kérelem II. Éttermi szolgáltatás elszámolása III. Lakáscélú hiteltörlesztés munkáltatói támogatása Felhívjuk a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban ez az állásfoglalás egy szakmai vélemény, kötelező erővel nem bír, erre bíróság, vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet! I. Kutatási-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló feltételes adó-megállapítási kérelem A vállalkozások jelentős része kedvezően fogadta a kutatás-fejlesztés terén 2014-től bővülő kedvezményeket, miszerint a kapcsolt vállalkozási körben egyik társaságnál saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztés közvetlen önköltsége, adott feltételek mellett, adózó választása alapján a másik kapcsolt vállalkozásnál adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető (a társasági adóról szóló évi LXXXI. törvény továbbiakban Tao. tv (1) w) pontja alapján). 1

2 Ezen téma sajátosságára is tekintettel a vállalkozások a kapcsolódó törvényhelyek megfelelő alkalmazására feltételes adó-megállapítási kérelem benyújtása során nyerhetnek megerősítést a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről. A K+F tartalmú feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetleges benyújtása az alábbi gyakorlati problémákat vetették fel: (A) január 1-től a évi XCII. az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban Art.) a kiegészült egy (5a) bekezdéssel, mely szerint kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. Az Art (1) bekezdése alapján az adózó kérelmére jövőbeni ügyletre és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozóan is kérheti az adókötelezettségek megállapítását, habár egy kérelemként nem terjeszthető elő jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre irányuló megkeresés. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény (továbbiakban Itv.) 30/A -a alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörben, kérelmére minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek kutatás-fejlesztési tevékenységnek (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) tekinthetők-e. A minősítési eljárás ugyanakkor a 30/B alapján tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti. A Hivatal képviselőinek tájékoztatása szerint ily módon akár elméleti lehetőség van arra, hogy az adózó az általa végzett projekteket tipizálva, azokat mint jövőben megvalósuló projektre(projektekre) kérjen előzetes minősítést. A jövőben ekként megvalósuló projektekre ez kötelező erővel bír, ugyanakkor a hasonló típusú múltbeli tranzakciókra bár nem kötelezően alkalmazandó, de irányadó jellegénél fogva indirekt módon a kérelem benyújtását megelőzően folytatott kutatási tevékenységet is alátámaszthatja. Jövőbeni ügyletnek nem minősülő, kutatási-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelem hogyan terjeszthető elő, mikor is erre az SZTNH előzetes minősítési eljárása adózó részéről nem kérhető? Lehet-e projekttípusra, mint jövőbeni ügyletre kapott SZTNH minősítést indirekt módon nem jövőbeni ügyletre vonatkozó kutatási-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelemhez csatolni? 2

3 A kutatási-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló feltételes adó-megállapítási kérelem tekintetében kérdésként fogalmazza meg, hogy a jövőbeni ügyletnek nem minősülő, kutatási-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítási kérelem hogyan terjeszthető elő tekintettel arra, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) előzetes minősítési eljárása az adózó részéről nem kérhető. A jövőbeli ügyletnek nem minősülő ügyletek tekintetében előadja, hogy az SZTNH tájékoztatása szerint megoldás lehet, ha az általa végzett projekteket tipizálva, azokat mint jövőben megvalósuló projektre (projektekre) kéri az előzetes minősítést. Ehhez kapcsolódóan kérelmében kérdésként fejti ki, hogy lehet-e projekttípusra, mint jövőbeni ügyletre kapott SZTNH minősítést indirekt módon nem jövőbeni ügyletre vonatkozó kutatási-fejlesztési tevékenység minösiteset is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelemhez csatolni. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132. (5a) bekezdése szerint kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem eseten csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát." Az Art (7) bekezdés a) pontja szerint a kérelmet el kell utasítani, ha az adózó nem teljesíti az (l)-(5a) es a (14) bekezdésben meghatározott feltételeket." A kutatás-fejlesztésről es a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény 30/B. (1) bekezdése szerint a minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti." A hivatkozott rendelkezések szerint a már megvalósult (múltbeli) ügyletek tekintetében a hatályos szabályok szerint nem terjeszthető elő feltételes adó-megállapítás iránti kérelem, illetve annak minősítése nem kérhető az SZTNH-től sem. Tájékoztatom továbbá, hogy feltételes adó-megállapítás során szerződéstípusra vonatkozó kérelem is benyújtható. Egy projekttípus is minősülhet a feltételes adó-megállapítás szempontjából szerződéstípusnak, ennek megítélése azonban mindig a konkrét feltételes adó-megállapítási kérelmek elbírálása során dönthető csak el. Álláspontom szerint kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése eseten sem kizárt tipizált, jövőben megvalósítandó ügyletre vonatkozó kérelem benyújtása, ez azonban az SZTNH hatáskörébe tartozó kérdés. Felhívom azonban szíves figyelmüket, hogy a feltételes adó-megállapítás iránti kérelmet előterjesztő felelőssége az, hogy a kérelem tényállásában milyen információkat szerepeltet. Amennyiben a kérelemben jövőbeli ügyletnek megjelölt tényállás valójában már megvalósításra került, akkor a kérelem alapján kiadmányozott határozat a kérelmezőt nem védi egy esetleges adóhatósági ellenőrzés eseten. 3

4 (B) január 1-től hatályos adózás rendjéről szóló törvény 132. (1) bekezdése alapján az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Míg a korábbi szabályozás lehetőséget adott arra, hogy az adózó (kérelmező) jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelem esetén - az általa megvalósítandó jövőbeni ügylettel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét is megállapítsa, addig a módosított szabályozás adózónkénti kérelem előterjesztéséről rendelkezik. A módosításra tájékoztatás szerint azért került sor, mert egyes esetekben előfordulhatott, hogy egy több adózó adókötelezettségét is tartalmazó feltételes adó-megállapítási eljárás nem volt ismert valamennyi érintett adózó előtt. A Tao. tv. 7. (21) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozások közötti kutatási-fejlesztési önköltség átadására egyebek mellett csak akkor alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt vállalkozás írásos nyilatkozatával, mely tartalmazza a saját tevékenységi körben végzett kutatási-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségét, illetve az adózó(k) által érvényesíthető összeget. Figyelemmel arra, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen önköltségére tekintettel az egyes adózókat érintő adókötelezettségek egymással szorosan összefüggnek és ezen nyilatkozat alapján az ismerete nem csak biztosított, de egyben a feltételrendszert képezi, joggal merül fel a kérdés, hogy valóban szükséges-e erre adózónként feltételes adómegállapítási kérelem benyújtása. Lát-e a jogalkotó arra lehetőséget, hogy az egyik adózónál felmerülő saját tevékenységi körben végzett kutatási-fejlesztési tevékenység megállapítására is irányuló feltételes adó-megállapítási kérelemben a nyilatkozat alapján kapcsolt vállalkozás által történő felhasználása is megerősítést nyerjen? Feltétetlen szükséges-e ugyanazon tényállásból fakadóan adózónként az adó feltételes megállapítására irányuló kérelmet benyújtani? A feltételes adó-megállapítás előterjesztőjére vonatkozóan kérdezi, hogy van-e arra lehetőség, hogy az egyik adózónál felmerülő saját tevékenységi körben végzett kutatásifejlesztési tevékenység megállapítására is irányuló feltételes adó-megállapítási kérelemben a nyilatkozat alapján kapcsolt vállalkozás által történő felhasználása is 4

5 megerősítést nyerjen, azaz feltétetlen szükséges-e ugyanazon tényállásból fakadóan adózónként az adó feltételes megállapítására irányuló kérelmet benyújtani. Az Art Január 1-jetöl hatályos (1) bekezdés szerint az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni es jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy kérelemként nem terjeszthető elő." A hivatkozott rendelkezés szerint a Január 1-jet követően benyújtott feltételes adómegállapítási kérelem alapján indult eljárásokban kizárólag az adózó (kérelmező) adókötelezettségének vagy adókötelezettsége hiányának megállapítására kerülhet sor, azaz az adózó (kérelmező) üzleti partnerére vonatkozó kérdés már új kérelemnek tekintendő. A kapcsolt vállalkozással kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése csak tényállási elem lehet a feltételes adó-megállapításban. A feltételes adó-megállapítás kötőereje kizárólag a kérelmet előterjesztő adózóra, a kérelemben megjelölt tényállás szerinti ügyletére vonatkozik. Amennyiben a feltételes adó-megállapítási kérelemben szereplő tényállást valójában egy másik adózó valósítja meg, akkor a feltételes adó-megállapítás során hozott határozatnak a tényállást ténylegesen megvalósító adózó tekintetében nincs kötőereje. Ennek következtében az adózó felelősségi körébe tartozik annak mérlegelése, hogy megkockáztatja-e a kötőerő esetleges elvesztését. II. Éttermi szolgáltatás elszámolása A Tao. tv. 3. számú melléklet B) 21. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik. Ezen szabályozás vonatkozásában mi minősül éttermi szolgáltatásnak? Csak a ténylegesen étteremben igénybe vett szolgáltatások, vagy bármely vendéglátó egységben igénybe vett étel, ital szolgáltatás. Amennyiben kizárólag az éttermekben igénybe szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, akkor mi minősül a törvény szempontjából étteremnek? A fizetésre felhasznált bankkártyának, hitelkártyának céges kártyának kell-e lennie? Vagy amennyiben a céges költségtérítési elszámolási rendszerből egyértelműen megállapítható, hogy a magán kártyával megvalósult fizetés céges érdekből történt, akkor ezen esetekben is alkalmazható ez a szabályozás? Annál is inkább, mivel a jogszabály nem tesz megkülönböztetést a céges és a magán kártyák között. 5

6 A kártyával történt fizetésre tekintettel kapott nyugta alatt milyen bizonylatot kell érteni? Elegendő a POS terminálból kapott bankkártya-fizetési bizonylat, vagy az ÁFA törvény által meghatározott nyugtát kell kérni az ügyletről? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklet B) rész 21. pontja szerint Január 1-jetől a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az éttermi szolgáltatás igénybevétele eseten a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az Szja. tv. szerinti reprezentáció céljából történik. A hivatkozott rendelkezés alkalmazásában éttermi szolgáltatásnak az Szja tv pontja szerinti vendéglátás tekintendő. Vendéglátás a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló TEAOR pontja szerinti vendéglátás. Ennek következtében a hivatkozott rendelkezés alapján társasági adó szempontból elismert költségnek minősülhet az étteremben igénybe vett étel-, italszolgáltatáson kívül más típusú vendéglátóhelyen igénybe vett vendéglátás is. A Tao. törvény a rendelkezés alkalmazása szempontjából nem tesz különbséget a céges es a nem céges bankkártyák, hitelkártyák között. A bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alatt az áfa törvény szerinti nyugtát kell érteni. Az előbbiekben leírtak mellett továbbra is teljesülnie kell, hogy az igénybe vett szolgáltatás igazoltan olyan étel-, italszolgáltatás legyen, amely megfelel az Szja tv. Reprezentáció fogalmának, es amely a vállalkozás érdekében merül fel. Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy az Szja tv pontjában meghatározott reprezentáció fogalom második fele szerint az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok es körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akar közvetve is megállapítható." E tekintetben a bizonyítás az adózót terheli. Önmagában tehát a nyugta nem elegendő a juttatás reprezentációkent való elszámolhatóságához, de a bizonyítást elősegítheti például a POS terminálból kapott bankkártya-fizetési bizonylat azzal, hogy a bizonylatolásnak, könyvvezetésnek ezen rendelkezés alkalmazása során is meg kell felelnie az Art ában foglaltaknak. 6

7 III. Lakáscélú hiteltörlesztés munkáltatói támogatása A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban SzJA tv.) 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontjai, illetve az ezekben használt fogalmak értelmezése több kérdést is felvetnek. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény új felhatalmazó rendelkezéssel egészítette ki a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja tv.), melynek értelmében a nemzetgazdasági miniszter rendeletben határozza meg a lakáscélú munkáltatói támogatás igazolására szolgáló bizonylatokat, a folyósításról kiállítandó igazolások tartalmát, a kiállítás feltételeit es rendjét, az adatszolgáltatások rendjét, valamint az adó-mentesség feltételeinek vizsgálatára köteles személyek köret es módját. A részletes szabályokat tartalmazó az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló - 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet a Magyar Közlöny április 3-i 50. számában jelent meg. A rendelet a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő napon lepett hatályba, a rendelkezéseket a főszabály szerint a hatálybalépést követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni, de - átmeneti rendelkezés alapján - a munkáltató választása szerint a Január 1-jet követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. (A) A 2.7. pont alapján a juttatás feltétele a hitelintézeti vagy kincstári (továbbiakban: bank) igazolás megléte. Ez ugyan már korábban is szerepelt a törvényben, de a jelenleg hatályos Szja tv. nem ad egyértelmű magyarázatot arra, hogy: 1) az igazolást kinek (munkáltató, munkavállaló) a kötelessége beszerezni, 2) az igazolást mikor kell kiállítania és megküldenie a banknak, 3) mit kell pontosan tartalmaznia az igazolásnak, 4) lehet-e a bankot kötelezni arra, hogy kiadja az igazolást (annak tudatában, hogy a március 15-től hatályossá váló rendelkezések alapján a banknak az állami adóhatóság felé is jelentést kell adni az igazolás adattartalmáról). Véleményünk szerint: 1) az igazolásokat a támogatásban részesülni kívánó munkatársnak kell beszereznie és átadni a munkáltatójának, a munkáltató által előírt határidőben 7

8 2) a 2008/26. Adózási kérdés (PM Jövedelemadók főosztálya 1256/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály /2008.; AEÉ 2008/4-5.) alapján, mely a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre jogosító igazolás kiállítása tárgyában ad tájékoztatást, vélelmezhető, hogy a kedvezményre jogosító igazolást az adott adóévben fennálló hitelszerződések alapján történő rendszeres hiteltörlesztéshez kapcsolódóan adja ki a bank az adott adóévet követően 3) az Szja tv. 1. számú mellékletének d) alpontja alapján a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel, kölcsön (továbbiakban: hitel) visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelszerződésen túl az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okiratra van szükség az adómentesség alátámasztásához 4) a munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításában való közreműködés a hitelintézet szempontjából lényegében szerződés alapján vállalt feladatnak tekinthető, mellyel az igazolás kiadására is kötelezettséget vállal. Kérjük a fenti véleményeink megerősítését. Az (A) pont szerinti kérdéssel kapcsolatban ismertetett álláspontot megerősítem. A támogatás adó-mentességet megalapozó feltételeket főszabály szerint a munkáltatónak kell vizsgálnia, a szükséges igazolásokat azonban a munkavállalónak kell a rendeletben megjelölt határidőig a munkáltatónak átadnia. Lehetőség van azonban arra, hogy a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján a feltételek vizsgálatát a hitelintézet vagy a kincstár átvállalja a munkáltatótól. (B) 1) A hitel fogalma az Szja tv.-ben nem tisztázott. Ugyan a ig hatályos Szja tv. lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek minősítette a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj címén az adóévben megfizetett, a hitelintézet által igazolt összegét is, de ez a szabályozás 2007-től már kikerült a törvényből. A 2007/16. Adózási kérdés (PM Szakállamtitkár 17738/ APEH Adójogi főosztály ; AEÉ 2007/2.), mely a hiteltörlesztés fogalmának a lakáscélú hitel adókedvezményére vonatkozó átmeneti szabályok alkalmazásába megértésben ad tájékoztatást szintén megerősíti a hitelként elfogadott egyéb költségeket. A március 15-től hatályba lépő módosítások alapján a hitel törlesztésén túl a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek teljesítése is adómentesen támogatható. A munkáltatói hitel törlesztésébe a hitel tőkerészén túl, a kamat, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, az előtörlesztési díj, a külföldi pénznemre történő konverziós díj is beleértendők-e? 8

9 Az Szja tv. L számú melléklet 2.7. pontja szerint a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott vissza nem terítendő támogatás is adómentesnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a hitelhez kapcsolódó es azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek (pl. kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék stb.) is részét képezhetik a támogatás segítségével törlesztendő összegnek. 2) Amennyiben a munkavállaló fennálló tartozása idegen pénznemben áll fenn az Szja tv. erre vonatkozó konkrét tiltása hiányában a munkáltató ezen pénznemben is adhatja a támogatást. A külföldi pénznemben is adható-e a támogatás, és ebben az esetben helyes-e, ha a támogatási összeg az Szja tv. 6. (4) bekezdése alapján a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán kerül átszámításra forintra? Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az Szja tv. konkrét rendelkezésének hiányában devizában fennálló hitel törlesztéséhez is adható támogatás. A devizahitel visszafizetéséhez adott támogatást a munkáltató forintban vagy devizában is biztosíthatja a magánszemély számára, különös tekintettel arra, hogy a rendelet szerint a támogatást nem csak a hitelszámlára, hanem akár a magánszemély folyószámlájára is át lehet utalni. Nem forintban adott támogatás eseten a törvényben említett értékhatárok nyomon követése érdekében az átszámításra az Szja tv. 6. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 3) Mind a forintban, mind a külföldi pénznemben felvett hitel kapcsán előfordulhat, hogy a hiteltörlesztés havi összege nem azonos, így előfordulhat az is, hogy a munkáltató által adott havi fix összegű juttatás valamely hónapban meghaladja a törlesztés aktuális összegét. Abban az esetben ha a munkáltató által törlesztésre adott támogatás összege az A) 3) pont szerinti igazolás alapján fel lett használva, akkor a havi törlesztést meghaladó összeg is adómentes juttatásnak minősül-e? 9

10 A támogatás felhasználását az adóév egészére vonatkozóan kell igazolni. Így valóban nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek akkor, ha az egyes havi támogatási összegek nem teljes egészében kerülnek elszámolásra, de az adóév egészét tekintve a teljes összeg felhasználása megvalósul. 4) A hatályos Szja tv. alapján a lakáscélú támogatást a munkáltató a munkavállalójának adhatja. Gyakori eset, hogy a hitelt a házastársak közösen veszik fel, ahol a házastársak egyike adóstársként szerepel a hitelszerződésen. Amennyiben a munkavállaló adóstársként szerepel a hitelszerződésben, a munkáltató ebben az esetben is a teljes hitelszerződés esedékes törlesztő részletre vonatkozóan adhat-e adómentes juttatást? Amennyiben a házastársak adóstársként szerepelnek a hitelszerződésben, bármely házastárs kaphat a saját munkáltatójától vissza nem terítendő támogatást a hitel törlesztéséhez, feltéve, hogy a hitellel érintett lakásnak bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője. 5) A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján adhat vissza nem térítendő támogatást. A hitelintézetek a hitel törlesztéséhez egy technikai bankszámlát nyitnak az adós nevére, melyre neki az esedékes törlesztő részleteket meg kell fizetnie. A munkáltató csak erre a technikai számlára teljesíthet, vagy egyéb, a munkavállaló által megadott, számlaszámra is elutalhatja a támogatás összegét? A támogatás összege a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalható a magánszemély nyilatkozata alapján. A magánszemély a nyilatkozatban a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg. Ezzel összefüggésben megjegyzem, hogy a munkáltató szempontjából a 10

11 legnagyobb biztonságot az jelentheti, ha a támogatást hitelszámlára vagy a hitelintézet központi elszámoló számlájára utalják a kedvezményezett megjelölésével. Ebben az esetben ugyanis elkerülhető, hogy a támogatás esetleg más, az Szja tv-ben nem kedvezményezett hitel (pl. személyi kölcsön) vagy más tartozás törlesztésére kerüljön felhasználásra. 6) A munkáltató a vissza nem térítendő támogatást a felvett hitel visszafizetéséhez is adhatja. Amennyiben a munkavállaló előtörlesztéshez kívánja felhasználni a munkáltatói támogatást, költségoptimalizálás (előtörlesztési díj csökkentés) miatt elképzelhető, hogy a támogatást egy, a bank által meghatározott időpontban (esedékesség) kívánná megfizetni. Van-e annak törvényi akadálya, hogy a munkáltató amennyiben ez a belső szabályzatával összhangban van több hónapon, akár több éven keresztül gyűjtse a dolgozójának a neki havonta járó támogatásokat és azt a dolgozó által meghatározott időpontban (esedékesség) adja át a banknak/ korábbi munkáltatónak? Helytálló-e, hogy ennél a technikai eljárásnál a juttatás időpontja a bank/korábbi munkáltató felé történő teljesítés napja (esedékesség) lesz még abban az esetben is, ha a munkavállaló a cafetéria kerete terhére kéri az általa hitel előtörlesztésre fordítandó összeg elkülönítését, úgy hogy azt a munkáltató elkülönítve kezelje (munkavállalóval szembeni tartozás nyilvántartása a főkönyvben) és csak az esedékességkor adja át a banknak? Helytálló-e, hogy ha a munkáltató nem kezeli elkülönítetten a munkavállaló felé történő tartozást, hanem arról csak analitikus nyilvántartást vezet, akkor sem keletkezik adóztatási pont a bank felé történő utalást megelőzően? Nem adózási kérdés, hogy a munkáltató konkrétan milyen feltételekkel biztosítja a kafetéria rendszer igénybevételét, így nincs es nem is lehet adószabály arra, hogy hány évig gyűjthető" a kafetériakeret. Ha a munkáltató erre lehetőséget kíván biztosítani, azt belső szabályzatában rendezheti. Ezzel összefüggésben egyetértek azzal, hogy amennyiben a munkáltató belső szabályzata, illetve a munkavállalóval történt megállapodása alapján akár több éven keresztül elkülönítetten gyűjti a munkáltatói lakáscélú támogatáskent választott összegeket es azt csak egy kesébbi időpontban bocsájtja ténylegesen a munkavállaló rendelkezésére úgy, hogy azt a törlesztéshez adott támogatáskent a hitelintézethez utalja, nem keletkezik adókötelezettség sem a munkáltató, sem pedig a munkavállaló oldalán. Mindez feltételezi azonban, hogy az adómentesség egyéb kritériumai - a támogatás tényleges folyósításának időpontjára vonatkozóan - fennállnak es azt a megfelelő módon igazolják is. 11

12 (C) A lakáscélú munkáltatói támogatás feltétele, hogy a lakás szobaszáma (a március 15-től hatályos törvény alapján) ne haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. Ugyan a méltányolható lakásigény minősítésével kapcsolatosan a múltban több tájékoztatás is megjelent (Pl. 2010/37. Adózási kérdés [PM Jövedelemadók főosztálya 3765/ APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály ; AEÉ 2010/8.]), de a 2014-től valamint a márciustól hatályossá váló változások további pontosításokat igényelnek. Gyakorlatban ugyanis elképzelhető, hogy a hitel felvételekor a vásárolt ingatlan és annak szobaszáma még nem elégítette ki a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet által meghatározott feltételeket, de juttatás időpontjában már igen. Vagy fordítva, a hitel felvételkor még fenn álltak a méltányolható lakás igény kritériumai, de a támogatás nyújtásakor már nem. A méltányolható lakásigény szobaszám kritérium fennállásának mely időpontra kell fennállnia? Kinek kell a fennállását megállapítania? A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély nyilatkozata alapján kell vizsgálni, amely a lakás szobáinak alapterületet szobánként külön-külön tartalmazza. Az együttköltözök számát pedig a lakcímkártya adatai alapján kell vizsgálni. Ettől eltérően a méltányolható lakásigény feltéteknek való megfelelést akkor is teljesítetnek lehet tekinteni, ha ezt a körülményt a korábbiakban a munkáltató, a kincstár vagy a hitelintézet bármely okból már vizsgálta es elfogadta. Ebben az esetben a feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható. (D) Az Szja tv. 1. sz. mellékletének pontja szerint, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben adóköteles, ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, az adó (és más jogkövetkezmények) a magánszemélyt terhelik. Értelmezésünk szerint a pont szerint az utólag megállapított adó- és járulékhiányok és azok jogkövetkezményei minden esetben teljes egészében a munkavállalót terhelik, azok munkáltató általi átvállalására nincs lehetőség, abban az esetben sem, ha az eredeti jogügylet (a támogatás juttatása) munkáltatói kötelezettséget is vont volna maga után. Ezek alapján a munkavállaló érdeke és felelőssége azt bizonyítani, hogy az általa kapott támogatás megfelel az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás törvényi követelményeinek. 12

13 A téves jogértelmezésből, jogalkalmazásból és/vagy helytelen nyilatkozatokból eredő jogkövetkezményeket egyedül a munkavállaló viseli. A munkáltató által fizetendő terhek (ideértve az adóhatóság által megállapított adó- és járulékhiányokat és azok jogkövetkezményeit) minden esetben a munkavállalót kell-e, hogy terheljék, ill. azok munkáltató általi átvállalására van-e lehetőség? Az Szja tv. 1. számú melléklet pontja alapján abban az esetben, ha lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételei nem állnak fenn (a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal), a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás eseten a folyósítás évét követő második év május hónapja. E jövedelem tekintetében a közteher-fizetési kötelezettség megoszlik a munkáltató es a munkavállaló között, tekintettel arra, hogy a jövedelemmel összefüggésben mind az egyéni szja es járulékfizetési kötelezettség, mind pedig a bérek után fizetendő, a munkáltatót terhelő közterhek kötelezettsége felmerül. Amennyiben a munkáltató átvállalja a munkavállaló terheit, az átvállalt kötelezettség további adóköteles bérjövedelmet keletkeztet. 13