Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Innovatív geocaching rendszer működése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Innovatív geocaching rendszer működése"

Átírás

1 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Innovatív geocaching rendszer működése

2 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! GPS alapú ökoturisztikai fejlesztések a Keszthelyihegységben NYDOP /F Keszthelyi-Hegység Alapítvány 8316 Vállus, Rákóczi u A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Közreműködő szervezet: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Közreműködő címe: 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23. Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Célok, alapelvek 4 Miért jó? 6 Játékmenet 7 I. Klasszikus geocaching 8 II. Gyerekeknek szóló geocaching 10 III. Kincskeresés felnőtteknek 12 A Keszthelyi-Hegység domborzata, geomorfológiája 13 A Keszthelyi-Hegység állatvilága 17 A Keszthelyi-Hegység növényzete 19 A hegység természeti értékeinek védelme 26 Térkép 32 3

4 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! CÉLOK, ALAPELVEK... Olyan reményeink szerint érdekes és sokak számára hasznos - játékot szeretnénk életre hívni, mely túllép a hagyományos geocachingen. A GPS és a geocaching az USA-ból indult hódító útjára és mára már az egész világon népszerűvé vált. Jelenleg már hazánkban is rengeteg geoláda várja a kincsvadászokat, kihasználva az ember természet adta kíváncsiságát az új technikai eszközök iránt és a kincskeresésből fakadó kalandvágyát. A Keszthelyi-hegységben létrehozott rendszer is ezen alapul. Ugyanakkor olyan innovatív elemeket is tartalmaz, melyek arra ösztönöznek, hogy ismerjük meg hol járunk, fedezzük fel környzetünk értékeit. Az értékalapú világ ennek révén valósítható meg! Csak úgy tudjuk óvni és védeni a természetet, környezetünket, ha ismerjük azt! A projekt a Keszthelyi-hegység ökoturisztikai értékeinek tudatosítását célozza meg. A hegységben a flóra és fauna mintegy 1200 fajjal képviselteti magát, melyek közül kb. 100 áll törvényi oltalom alatt. 4

5 Maga a táj, a geológiai képződmények és geomorfológiai formák szintén komoly kincsei a vidéknek. A környezet védelme szempontjából a szelíd ökoturizmus nem jelent komoly beavatkozást a természetbe és nem tömegturizmus jellegű. A GPS alapú túrázás számos pozitívuma mellett azért is pozitív hatású, mert általa olyan turisztikai termék jön létre a Balaton közvetlen közelében, mely egyedülálló, s öregbíteni képes a régió hírnevét, bővíti vonzerejét. Eközben nem sérti sem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, sem pedig az erdőkezelők érdekeit. Ez a természeti kincs az, melyet meg kell őriznünk az eljövendő generációk számára ha kis mértékben is, de ehhez kíván e projekt is hozzájárulni. Vágjunk hát bele, útra fel! 5

6 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! MIÉRT JÓ? A térségben GPS alapú szolgáltatás eddig nem volt elérhető. Ennek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint a területet átszelő számtalan túraútvonal összevisszasága, követhetetlensége. GPS segítségével a bejárt útvonalakról, a környező területekről számos információt szerezhetünk, megismerhetjük a különleges növényvilágot, a terület esetleges helytörténeti jelentőségét. Azaz nem csak fizikailag, hanem szellemileg is aktívan tölthetjük el szabadidőnket. Megtudhatjuk, hogy hol találunk pihenőhelyet, esőbeállót, egy tiszta vizű forrást. Ezek az információk új látogatóként nem állnak rendelkezésünkre, és hiányuk számos bosszúságot okozhat. 6

7 JÁTÉKMENET A projekt által megvalósított geocaching rendszert háromféle módon lehet használni: I. II. III. Az első a klasszikus geocaching. Ennek lényege, hogy a vállalkozó kedvű turisták egy GPS segítségével megkeresik a hegységben elrejtett 50 db geoládát. Az egyes ládák koordinátáit a projekt honlapján találják meg, s ezek alapján kutatják fel azokat. Amennyiben sikerrel járnak és rálelnek a ládákra, akkor abban egy-egy kisebb ajándékot, üzenetet stb. találnak, s ebbe ők maguk is beletehetik a sajátjaikat. A második lehetőség kifejezetten gyerekek számára szól, akik a család többi tagjával együtt járják a hegységet. Az ő számukra a geoládák a Keszthelyi-hegységre jellemző növény- és állatfaj képeit rejtik puzzle formájában. 5 db, azonos témájú láda felkutatása után áll össze a puzzle kép. A ládák összesen 10 db képet rejtenek. A harmadik lehetőség a felnőtt célközönséget szólítja meg. 21 láda tartalmaz egy rövidebb, hosszabb leírást az alábbi témakörök valamelyikében: a. A Keszthelyi-hegység növényvilága b. A Keszthelyi-hegység állatvilága c. A Keszthelyi-hegység geomorfológiája, földtörténete d. A hegység természeti értékeinek védelme 7

8 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! I. KLASSZIKUS GEOCACHING A Keszthelyi-hegységben elrejtett 50 db geoláda felkutatása a cél, melyek egy alapos terepbejárás alkalmával kerültek kihelyezésre. A helyszínbejárás után megtörtént a ládák helyének kiválasztása és kihelyezése, a GPS koordináták pontos meghatározásával. A koordináták, melyek a geoládák helyét jelzik, feltöltésre kerültek a projekt során készült honlapra, ahonnan szabadon letölthetők. A geoládák sorozata egy, a teljes hegységet feltáró túraútvonallá áll össze, melynek nyomvonala, térképe szintén megtalálható a honlapon. A játék célja nem más, mint megtalálni ezeket a ládákat, egy-egy kisebb ajándékot, esetleg üzenetet hagyni az utánunk jövőknek! Ez a klasszikus geocaching! 8

9 9

10 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! II. GYEREKEKNEK SZÓLÓ GEOCACHING A gyerekek számára szóló geocaching lényege, hogy a helyi flórát és faunát bemutató 10 db fotóból készült puzzle közül minden geoládába kerül egy; így a család minden tagja együtt tud túrázni. Ezek a képek az alábbi állatokról szólnak: Lappantyú Nyest Nyuszt Nagy pele Zöld küllő Cserszömörce Keleti zergevirág Kocsánytalan tölgy Szúrós csodabogyó Bükk 10

11 A gyerekek így a túrázás során összegyűjthetik és kirakhatják a képeket, miközben játékos módon megismerik a helyi élővilágot és nem utolsósorban egy emlékkel gazdagodnak, amit haza is vihetnek magukkal. Fő célunk, hogy a geocachingben a gyerekek is aktívan részt tudjanak venni. Családjukkal töltsék el szabadidejüket, mozgással, s eközben bővüljön ismeretük, játékosan tanuljanak. 11

12 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! III. KINCSKERESÉS FELNŐTTEKNEK A játék indulásakor a partnerirodában megkapjuk az első geoláda koordinátáját. Emellett a kliséket is itt adják át, melynek segítségével a kezdőpontban található láda tartalmát használva megkapjuk a következő láda koordinátáit. A feladat tehát annyi, hogy a geoládában található szöveges leírásra helyezzük a megfelelő klisét (minden láda esetében ez más és más) és feljegyezzük az ott látható betűket. Ezeknek a magyar abc-ben elfoglalt helye adja meg a koordináta számjegyeit a betűk sorrendjében, azaz a számokat nem kevertük össze. A következőkben a ládákban elhelyezett dokumentumok szöveges tartalmát mutatjuk be. 12

13 A KESZTHELYI-HEGYSÉG DOMBORZATA, GEOMORFOLÓGIÁJA A Keszthelyi-hegység kialakulásának folyamata a triászban kezdődött, amikor tenger borította a vidéket. Ekkor rakódtak le azok a tengeri üledékek, melyekből dolomit és mészkő képződött a későbbi földtörténeti korok során. A pliocén végén, mintegy 5 millió éve olyan tektonikus folyamatok zajlottak le, amik a terület kiemelkedését eredményezték. A Pannon-tenger feltöltődése után, a pliocén végén a tektonikus mozgások eredményeképpen vulkanikus tevékenység indult be a hegység északi részén. A Keszthelyi-hegység mint középtáj - tájföldrajzi értelemben két egységből, kistájból áll, melyek a következők: 1. Tátika-csoport 2. Keszthelyi-fennsík 13

14 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! E két kistáj alapvető különbségeket mutat, s ez adja a hegység jellegzetesen kettős arcát. A Tátika-csoport mintegy 3,3-4,7 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkanikus folyamatok révén. Ebben az időben (felső-miocén) a felszíni vulkanizmus kevéssé jellemezte a vidéket, a felfelé törő magma kis mélységben megrekedt, majd kihűlt. Jellemző kőzete a bazalt. A vidék jellegzetes geomorfológiai formái a tanúhegyek, lávatakarók, vulkanikus gerincek és kúpok, melyekhez laza pannon üledékekből álló lejtők simulnak. A vidék leghíresebb és egyben névadó- természeti képződménye a 412 méter tengerszint feletti magasságú Tátika, melynek csúcsán középkori várrom található. A hegy és a vár nevét a hajdani birtokosokról, a Tátika nemzetségről kapta. A Tátika egyik nevezetessége a Remete-barlang. Maga a barlang vulkanikus kőzeteken (bazalt) létrejött tektonikus keletkezésű képződmény, hossza mintegy 39 méter. A hegyen több más barlang is található, de ezek a Remete-barlangnál kisebbek, szerényebbek. 14

15 Másik említésre méltó látványossága a kistájnak a Kovácsi-hegy, mely egy kb. 3,8 millió éves bazaltvulkáni működés eredményeképpen jött létre. Nevét, a törökkorban elpusztult Kovácsi településről kapta. Ez is, akár a Badacsony, tanúhegy, pontosabban egy bazaltlepényes tanúhegy, azaz bazaltmeza. A hegy 300 méter magasságig pannon üledékekből áll, melyre erősen töredezett, méter vastag bazaltrétegek települtek. A bazaltutca egyedülálló természeti kincse a hegynek, mely hajdan még 1700 méter hosszú volt, de a kőbányászat miatt mára 800 méterre zsugorodott. Kialakulása leegyszerűsítve úgy történt, hogy a bazaltlepény pereméről több környezeti hatás együttes eredményeképpen bazaltkaréjok hasadoztak le. Ezek feldarabolódtak ugyan, de egymástól nem távolodtak el, így hozva létre a párhuzamos falú árokrendszert. A bazaltutcában számos kisebb-nagyobb bemélyedés, barlang található, melyek közül a legközismertebb Vadlány-lik. A Tátika-csoport maga is két kisebb tájegységre bontható, egyrészt a szűk értelembe vett Tátika-csoportra, másrészt pedig a tőle délre elterülő alapvetően K-NY-i irányú Várvölgyi-medencére. 15

16 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! A Várvölgyi-medencétől délre megváltozik a táj képe. Itt emelkedik az a méter tengerszint feletti magasságú hegytömb, melyet a tájföldrajz Keszthelyi-fennsík néven jelöl. Legmagasabb pontja a Köves-tető (448 méter). Két fő vonulatát lehet elkülöníteni: egyik a Vállus-Vonyarcvashegy, a másik pedig a Keszthely-Rezi vonulat. Ezek között vadregényes, keskeny völgyek terülnek el pld. Kígyós-völgy, Szentmiklós-völgy, Vár-völgy. A kistáj nagyszámú és látványos barlanggal büszkélkedhet. Ezek közül mindenképpen ki kell emelnünk a Csodabogyós-barlangot, mely nevét a bejáratánál díszlő, egyébként védett cserjéről, a csodabogyóról kapta méterével ez a hegység leghosszabb barlangja. A fokozottan védett barlang gazdag cseppkőképződményekben: nagyobb termeiben db függő- és állócseppkő is megtalálható, utóbbiak között akár 1,5 méter magas is akad. Másik jelentős barlangja a kistájnak a Cserszegtomaji-kútbarlang, melynek labirintusszerű rendszere kb méter hosszú és szintén fokozottan védett. Véletlenül bukkantak rá, a temetői kút mélyítése alkalmával 1930-ban. Falait kisebb-nagyobb foltokban vörös és kék színű hematit és limonit ásványbevonatok, illetve kis limonit cseppkövek ékesítik. Más érdekes képződményeket is találhatunk a Keszthelyi-fennsíkon, ilyen például a gyenesdiási Vadlánlik, mely hajdanán a helybéliek egyik rejtett pálinkafőző helye volt. 16

17 A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÁLLATVILÁGA A Keszthelyi-hegység különleges élőhely, így állatvilága is sajátos képet mutat. Elsősorban a gerinctelen fauna tekintetében bír egyedi értékekkel, elég csak azokra az országosan is ritka bogár- és lepkefajokra gondolnunk, melyeknek egyik legfontosabb hazai élőhelye. Itt mindenképpen meg kell említenünk pld. a láncos futrinka, lapos kékfutrinkát, kis szarvasbogarat és hazánk legnagyobb pattanóbogarát, továbbá a kis apollólepkét, farkasalmalepkét, kis tűzlepkét. 17

18 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Madárvilága szintén gazdag a hegységnek. A szakirodalom a cinegeféléket, a fekete harkályt, kis fakopáncsot, a viszonylag gyakori zöld küllőt, a lappantyút, a léprigót, az egerészölyvet és a héját emeli ki. A zöld küllő és a lappantyú jellegzetes madara a vidéknek, jó eséllyel számíthatunk rá, hogy megpillantjuk őket, vagy legalábbis halljuk jellegzetes hangjukat. A gerinces állatok közül mindenképpen említést érdemelnek a denevér félék, melyek ideális életfeltételeket találnak a Keszthelyi-hegységben, gondolunk itt elsősorban a barlangokra, főfülkékre. Olyan fajok ismertek innen, mint a kis patkósorrú denevér, a korai denevér, a fehértorkú denevér. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a balatongyöröki Szépkilátótól kiindulva építette ki Pele Apó tanösvényét, mely nevét a hegység kedves kis rágcsálójáról a peléről kapta. Ezeknek az állatoknak két faja él itt: megtalálható a nagy pele és a mogyorós pele is. A hegység egyre jellegzetesebb állataivá válnak nyestek és a nyusztok, melyek száma az utóbbi időben emelkedést mutat. Természetesen a Keszthelyi-hegységben is megtalálhatóak hazánk jellegzetes nagyvadjai, pld. a gímszarvas, a vaddisznó. 18

19 A KESZTHELYI-HEGYSÉG NÖVÉNYZETE A Keszthelyi-hegység dolomittömege, a szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység hazánk egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sok élőhely típus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával. Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdő. Ebben a száraz-meleg termőhelyek fája, a virágos kőris és a hűvös-üde helyeket kedvelő bükk elegyedik egymással és alkot olyan asszociációt, amelyhez több ritka növény kötődik, pl. fehér sás, tarka nádtippan, sziklai páfrányok. A Keszthelyi-hegység dolomitjáról közel 80 védett ill. fokozottan védett növényfaj ismert, mint például a nősziromfélék, orchideák (köztük az adriai sallangvirág, a légybangó, a gérbics, árvalányhajak, kökörcsinek, körtikék, szegfűfélék. 19

20 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Ugyanakkor a hegység az elmúlt évtizedekben igen jelentős károkat is szenvedett: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdők helyén fekete fenyőt telepítettek, melyek sok helyen a vidék arculatát is meghatározzák. A Keszthelyi-hegység bazaltvidékének (Kovácsi-hegy, Tátika) bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Gyöngyösi-patakot kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-hegység egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással. A Keszthelyi-hegység növényföldrajzi jelentősége kiemelkedő, talán ez jelenti legjelentősebb természeti értékét. A hegység ugyanis egyfajta ütközőzónája a pannóniai, atlantikus és mediterrán növénytársulásoknak, ami egy sajátos és gazdag ökoszisztéma kialakulását eredményezte. 20

21 A Keszthelyi-hegységben a főleg dolomit alapkőzeten, a korábbi tájhasználat sokfelé okozta az erdőtakaró pusztulását. Ezt a 20. században elsősorban feketefenyővel pótolták, így a hegységben sokfelé találunk telepített fenyveseket. Egykor, a nagy fenyvesítések előtt a cserszömörcés bokorerdők a hegység erdőállományának százalékát tehették ki. Ez a társulás még ma is megtalálható a hegység számos pontján. Leggyakrabban a 300 m tengerszint feletti magasság körül fejlődnek ki, kivételesen 500 m-re is felhatolnak. Alapkőzetük elsősorban dolomit és csak kivételesen mészkő, esetleg riolit. Talajuk leggyakrabban törmelékes, humuszban gazdag, sekély rendzina. Parkerdőszerűek, de nem sztyepprétekkel, hanem sziklagyepekkel mozaikos megjelenésűek. A fák magassága mindössze 4 6 m, a facsoportokat fokozatosan letörpülő cserjék ölelik körül, közülük talán a legjellemzőbb a cserszömörce. Ezt a gyűrűt gyakran kíséri nagyobb termetű dudvás kétszikűekből szerveződött külső köpeny. Nyugat-balkáni rokonságú, szubmediterrán fajokban gazdag társulás. A felső szintben a molyhos tölgy és a virágos kőris uralkodik, más tölgyek csak kivételesen jelennek meg. A cserjeszintben gyakran tömeges a cserszömörce, a fagyal és a pukkanó dudafürt. A kis facsoportok belsejében erdei fajnál több ritkán verődik össze. 21

22 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! A magasabb tetőkön, északias oldalakban, völgyekben a 19. században még bükkösök uralkodtak. Mára a bükkösök helyét részben bükkelegyes származékerdők, telepített faállományok vették át. Jelentős a különféle, elsősorban gyertyános-tölgyes jellegű üde erdők kiterjedése. Jellegzetesek a hegységben a meredek oldalakban, sziklás talajon előforduló bükkös sziklaerdők. A középhegységi cseres-tölgyes a legnagyobb kiterjedésű zonális erdőtársulásunk. Hegy- és dombvidékeken m-es tengerszint feletti magasságban, enyhe lejtőkön fordul elő. Délies kitettségben akár 600 m-ig felhatolhat. Bármilyen alapkőzeten kialakulhat. Jó növekedésű, zárt lombkoronájú tölgyerdők. Cserjeszintje közepesen vagy gyengén fejlett. Aljnövényzetében szárazságtűrő, fű és sásfajok dominálnak, számos kétszikű fajjal. Koronaszintjében a kocsánytalan tölgy mellett a szubmediterrán elterjedésű csertölgy dominál. A magasabban fekvő termőhelyeken a cser háttérbe szorul. 22

23 Leggyakoribb elegyfajai a barkócafa és a mezei juhar. Jellemző cserjéi az egybibés galagonya, a gyepűrózsa, a fagyal, a csíkos és a bibircses kecskerágó. Töredékeikben is fajgazdagok a nyílt dolomitgyepek és a meredek, sziklás, északi lejtőkön a zárt dolomit sziklagyepek olyan ritkaságokkal, mint a henye boroszlán és a medvefül kankalin. A nyílt dolomitsziklagyep a Dunántúli-középhegység szubmontán övezetében, délies, erősen napos, szélsőségesen száraz sziklás lejtőkön kialakult mészkedvelő sziklai gyeptársulás. Talaja sekély törmelékes váztalaj. A dolomit sajátos mállási tulajdonsága miatt gyakran szinte egyáltalán nem képződik talaj, hanem a növények közvetlenül a dolomit murva részecskéi közé behatolva gyökereznek le. A talaj hiánya és a szélsőséges mikroklimatikus körülmények miatt csak kevés faj képes ehhez a termőhelyhez alkalmazkodni. A gyep nyílt, a fajok mindegyike kifejezetten szárazságtűrő, serteszerű levelű fűfajok, apró levelű félcserjék, pozsgások, efemerek. A cementált sziklák felszínét gazdag zuzmóflóra borítja. Uralkodó fűfaja a deres csenkesz, mellette fontos a lappangó sás. 23

24 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Elsőrendű karakterfaja az endemikus magyar gurgolya. Jellemző továbbá a szirtőr, a kövér daravirág, az osztrák pozdor, a sulyoktáska, az ezüstvirág, a borzas vértő, a dolomit hangyabogáncs és a fehéres csüdfű. A fajkombinációt néhány általános sziklagyepfaj egészíti ki, mint a szürke napvirág, a hegyi gamandor, a hegyi ternye, a sárga kövirózsa, az apró nőszirom. Az enyhén taposott, erodált, vagy másodlagos felületeken a sziklai perje dominál. A friss talajfelszínek rövid életű tavaszi egyévesei az apró kőtörőfű, a gallérozó tarsóka a ködvirág a békamadárhúr és a parlagi veronika. A zárt dolomitsziklagyep a Dunántúli-középhegység dolomitjának szubmontán övezetében, jellegzetesen az északi kitettségű, hűvös, párás mikroklímájú lejtők felső harmadában és sziklaletörésein előforduló társulás, amely a hasonló termőhelyen élő nyúlfarkfűgyepeket helyettesíti. Szorosan kötődik a dolomit alapkőzethez, ahol törmelékes váztalajon alakul ki. A gyep jól záródik, szabad sziklafelszínek csak elvétve bukkannak felszínre. A gyepben széles levelű, mezofil és keskenylevelű, szárazságtűrő fűfajok keverednek. 24

25 A kétszikűeket sziklai fajok és széles levelű, mezofil vagy réti fajok képviselik. A gyep alján gazdag mohaszint található. A társulásnak három domináns faja van, az endemikus magyar rozsnok, a deres csenkesz és a lappangó sás. Gyepjükbe réti fajok is elegyednek, mint a rezgőfű és az illatos borjúpázsit. Jellemző fajai a ritka glaciális reliktumok, a magashegységekből leereszkedett, dealpin növények, amilyen a lila csenkesz, a tarka nádtippan, a szürke bogáncs, és a medvefülkankalin. Az Alpok sziklagyepjeivel közös fajok még a keserű pacsirtafű, a balatoni galaj, a gombos varjúköröm, a terpedt koronafürt, a henye boroszlán, a gubóvirág, a gombos varjúköröm, a korongpár és a hegyi gamandor. A társulásban gyakran tömeges az ágas homokliliom, sok sztyeppréti elem is előfordul, mint a karcsú fényperje, a budai imola, a macskafarkú veronika, a vajszínű ördögszem stb. Erősebb kilúgozódásra alkalmas talajokon mészmentes alapkőzeten, így a hegység nyugati részén egy-két kisebb kavicsos folton savanyú talajú bükkösök is kifejlődnek. A hegység északi részén a Tátika, Sarvaly, Kovácsi-hegy és Lázárhegy bükkösei, bükk elegyes gyertyánosai ismert kirándulóhelyek. A hegységben jelentős a szubmediterrán elterjedésű fajok (bokros koronafürt, szúrós csodabogyó, pirítógyökér) száma és kiemelést érdemelnek a sziklaerdők fajai is (cifra kankalin, fehér sás), tarka nádtippan, lila csenkesz. Növényföldrajzi érdekesség a délkelet-európai erdőkre jellemző keleti zergevirág. 25

26 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! A HEGYSÉG TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELME A Keszthelyi-hegység állat- és növényvilága, tájföldrajzi értékei, mind-mind olyan kincsek, melyek megőrzése mindenki számára fontos kell, hogy legyen. Elég csak az ember tájformáló, tájátalakító tevékenységére gondolnunk. A vidék ma már kultúrtáj, ami lehet szép és értékes is, csak sajnos nem mindig van így. A mezőgazdasági tevékenység miatt a völgyeket és a szelíd lejtőket feltörték, intenzív művelés alá vonták. Ez az oka annak, hogy ezekről a területekről a természetes növénytársulások teljesen eltűntek, s ezzel együtt az állatvilág is megváltozott. A mezőgazdasági művelés elősegítheti az eróziós folyamatokat, nem megfelelő talajerő utánpótlás esetén a talajok termőképessége csökken, szélsőséges esetben teljesen degradálódik. 26

27 Főként a műtrágyák alkalmazása során jelentkezik az a hatás, mely során átalakul a talajok ásványi-anyag összetétele, kémhatása, ezáltal pedig elszennyeződnek a talajvizek is A kultúrnövények, főleg ha azokat monokultúrás módon termesztik alapvetően elszegényítik az élőhelyeket, jelentősen csorbítva a biodiverzitást. Mindezek ellenére a Keszthelyi-hegység állapota természet közelinek mondható, mivel részint a domborzati viszonyoknak, részben a talajminőségnek köszönhetően a táj alapvetően megőrizte erdősült (70%) jellegét. A hegység mintegy fajnak ad otthont, melyek közül 100 áll védelem alatt. A vidék növényzete is megváltozott az emberi hatások következtében. Elég csak arra gondolnunk, hogy a hegység üde bükkerdőinek legnagyobb részét kivágták és helyükre tájidegen fajokat telepítettek. Így került ide a feketefenyő, melyet tömegesen telepítettek, s mára már néhol meghatározó tájképi elemmé váltak. Az úgynevezett inváziós fajok térnyerése a Keszthelyi-hegységben is szembetűnő. A fehér akác, a kanadai aranyvessző, a bálványfa a legjelentősebbek ezek közül, néhol tömeges állományaik figyelhetők meg. 27

28 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Inváziós fajok nem csak a növényvilágban léteznek, megtalálhatóak az állatok között is. A Keszthelyi-hegységben a tájidegen nagyvadakat a muflon képviseli. Az a baj vele, hogy táplálkozása nem illeszkedik a helyi vegetációhoz. A térség legjelentősebb környezeti veszélyforrását azonban nem ezek, hanem sokkal inkább a bányászat jelenti. A hegység területén több kőbánya működött és működik itt található hazánk legnagyobb ilyen jellegű létesítménye is (Uzsa). E bányák külszíni termelést folytatnak jellemzően, ami értelemszerűen a táj, pontosabban az azt alkotó geomorfológiai formák teljes pusztulását eredményezi. A bányászat azonban nem csak látható károkat okoz, hanem a felszín alatt a vízháztartás természetes rendszerét is megzavarhatja. A bauxitbányászat (pld. Nyirád) klasszikus példa erre. A bakonyi bauxit kitermelés során kiemelt karsztvíz jelentős mértékben csökkentette a felszín alatti karsztvízszintet, ami a Tapolcai tavasbarlang kiszáradását, illetve a Hévízitó vízutánpótlásának csökkenését okozta. 28

29 Szerencsére még időben leállt a nagy volumenű bányászat a térségben (csupán néhány bánya működök jelenleg), aminek jótékony hatása a karsztvíz készlet vonatkozásában ma már egyértelműen látszik. A Keszthelyi-hegység középhegységi jellegénél fogva összefüggő talajvízkészlettel nem rendelkezik. Talajvíz lencsék csak a völgyekben fordulnak elő. Ezek vízminősége a lokális környezeti hatásoktól függ elsősorban. Vannak olyan emberi környezeti hatások, melyekről gyakorta hallunk, azonban nem vagyunk tisztában igazi súlyukkal. Ilyen például a fényszenynyezés. A fényszennyezés nem más, mint az esti, éjszakai égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges megvilágítása. Ez a fény zavarja a madarak fészkelését, párválasztását, az éjszakai életmódot élő állatok megszokott életritmusát, de valójában minden állatét és növényét negatívan befolyásolja. A Keszthelyi-hegység 350 km2-nyi területén a fényszennyezés viszonylag alacsony. 29

30 Fedezd fel a Keszthelyi-hegység titkait! Ilyen jelegű problémával valójában a hegység balatoni előterében találkozhatunk, ami azonban kihat magára a hegységre is. Nem mehetünk el szó nélkül a hulladékok mellett sem. Ma Magyarországon minden egyes lakosra évente körülbelül 600 kg szemét jut. Az utóbbi években olyan pozitív folyamatok indultak be, mint a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás erősödése, de a helyzet korán sem megnyugtató. Sokan éppen azért tartanak a turizmustól még az ökoturizmustól is -, mert úgy gondolják, hogy a sok ember természetszerűen sok szemetet is jelent. Tegyünk mi magunk környezetünk tisztaságáért, és ha minden egyes ember így tesz, akkor meg is oldódott a probléma egy része! 30

31 31

32

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ Írták: Nagy Gergő Gábor (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) Déri Eszter (Debreceni

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. Tarna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MŰVELÉSBŐL KIVONT TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, ERDŐSÍTÉSE

MŰVELÉSBŐL KIVONT TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, ERDŐSÍTÉSE MŰVELÉSBŐL KIVONT TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, ERDŐSÍTÉSE Készítette: Az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség megbízásából, az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI Dombóvár, 1997 1 Elôszó (elsôsorban a pedagógus kollégákhoz) Vörös László Zsigmond emlékére (1914

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön A projektet támogatta az EURÓPAI UNIÓ www.energiaklub.hu Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés

Részletesebben

Egy regélô hegy titkai

Egy regélô hegy titkai 76 77 Eredj ki az erdőre, a mezőre, folyó mellé vagy föl a hegyre, nézd meg a virágot, simogasd meg a fák törzsét. Hajolj a nyírfához és szívd be az illatát. Hallgasd a madarakat. Próbáld megérteni azt,

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004.

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004. Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004. Összeállította: dr. Baranyi Tamás és dr. Varga Zoltán Borítókép: Korompai Tamás Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál:

Részletesebben

Kerti séta az Alföldtôl a Kárpátokig, sôt tovább!

Kerti séta az Alföldtôl a Kárpátokig, sôt tovább! 124 125 Ott tenyészik a bús árvalányhaj, S kék virága a szamárkenyérnek, Hűs tövéhez nyári nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Petőfi Sándor: Az Alföld Kerti séta az Alföldtôl a Kárpátokig, sôt

Részletesebben

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011.

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011. A Csévharaszti Homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület aktív kezelési zónájának fenntartási terve készült a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme c. LIFE-Nature pályázat keretében

Részletesebben

I A M Â N I N A R O U K R A J S K J A V E S L O V A T H R H E I R R T E Ö S S L O V É N

I A M Â N I N A R O U K R A J S K J A V E S L O V A T H R H E I R R T E Ö S S L O V É N Nemzeti parkok N I A M Â N I N A U K R A J R O O i CRNA GORA S K SRBIJA V E S L O A S K V A T H R H C E I R R T E Ö S I S L O V É N J A 3 Útbaigazító És befejezésül néhány kérés. A látogatás során tartsák

Részletesebben

2015. április. Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések

2015. április. Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések Épül a déli vasút Hogyan tovább, Balaton? Uniós források, balatoni fejlesztések Fotó: Gyarmati László 2 Aktuális Párhuzamos interjúk - azonos témában Sajnos, mindenki elfelejtette, hogy a rendszerváltást

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság

Közösség által támogatott mezőgazdaság ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND Közösség által támogatott mezőgazdaság Útmutató

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat A Magas Természeti Értékű Területek koncepciója - nemzetközi és hazai

Részletesebben

Tisza-tó marketingkommunikációja

Tisza-tó marketingkommunikációja Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Tisza-tó marketingkommunikációja Készítette: Kiss Éva Budapest, 2006 3 Tartalomjegyzék Bevezető A Tisza-tó bemutatása Primer Kutatás Területi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

Küzdelem egy pohár vízért!

Küzdelem egy pohár vízért! Küzdelem egy pohár vízért! XXI. sz. egyik legsúlyosabb problémája a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány (Alcím: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ivóvize és védelme) Zánkai

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Hartman Mátyás Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018)

Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) Ábrahámhegy Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013 2018) 2013. július Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Demográfiai helyzet...

Részletesebben

Bolygatott élıhelyek állapotfelmérése a fenntartható mezıgazdaság és a biodiverzitás megırzése irányelveinek figyelembevételével

Bolygatott élıhelyek állapotfelmérése a fenntartható mezıgazdaság és a biodiverzitás megırzése irányelveinek figyelembevételével DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. dr. Nagy János MTA

Részletesebben

A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente

A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK LEGELTETÉSE Béri Béla, Vajna Tamásné, Czeglédi Levente Összefoglalás A magyarországi extenzív mezőgazdasági rendszerek közül természetvédelmi szempontból legnagyobb jelentősége

Részletesebben

A Palóc Út Klaszter. Középtávú marketingstratégiája. és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve

A Palóc Út Klaszter. Középtávú marketingstratégiája. és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve A Palóc Út Klaszter Középtávú marketingstratégiája és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve A Palóc Út Klaszter létrehozása - Néprajzi értékekre épülő tematikus út, turisztikai célterületté alakítása

Részletesebben

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Alföldi Erdőkért Egyesület KUTATÓI NAP XXII. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Támogatta: Lakitelek 2014. Megjelent az Alföldi Erdőkért Egyesület gondozásában Szerkesztő: Lipák László ISBN 978-963-12-0848-1

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-6

Részletesebben

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK NATURA 2000 TERÜLETEK HÉTBEN

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK NATURA 2000 TERÜLETEK HÉTBEN VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK NATURA 2000 TERÜLETEK HÉTBEN Mi is az a Natura 2000 hálózat? Az 1990-es években az élőhelyek vészes fogyatkozásának megállítását célzó kezdeményezések és megállapodások közepette,

Részletesebben

A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20017 Érd-Tétényi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

A BÁTORLIGETI ÕSLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET VEGETÁCIÓJA ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 15 ÉV SORÁN

A BÁTORLIGETI ÕSLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET VEGETÁCIÓJA ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 15 ÉV SORÁN Tájökológiai Lapok 3 (1): 99 117. (2005) 99 A BÁTORLIGETI ÕSLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET VEGETÁCIÓJA ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 15 ÉV SORÁN TINYA FLÓRA, TÓTH ZOLTÁN ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai

Részletesebben

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Készítette: Győri Viktor 2008 2 Tartalomjegyzék: Bevezetés 3 A modern

Részletesebben

Készítette: Szénási Valentin Készült: 2005.11.09.

Készítette: Szénási Valentin Készült: 2005.11.09. A Göd-felsői kékperjés láprét helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület, és a felsőgödi nádas terület botanikai jellemzése, és természetvédelmi szempontú értékelése Készítette: Szénási Valentin Készült:

Részletesebben

365 nap turizmus Nyugat-Dunántúlon. Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió szezonon túli turizmusfejlesztési programja

365 nap turizmus Nyugat-Dunántúlon. Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió szezonon túli turizmusfejlesztési programja 365 nap turizmus Nyugat-Dunántúlon Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió szezonon túli turizmusfejlesztési programja Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió szezonon túli turizmusfejlesztési programja 3 365 nap

Részletesebben