I. Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján)

Átírás

1 I. Szja.mód.doc I. Személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (a évi CC. törvény alapján) A módosítások legfontosabb része a családi kedvezmény érvényesítésének a járulékok terhére történő kiterjesztésével összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ezen belül kiegészültek a kedvezményre való jogosultság igazolására, illetve a bevallás tartalmára vonatkozó szabályok. Az adóoptimalizálási törekvések minimalizálása érdekében új előírás az, ha a magánszemély a járulékok terhére érvényesít családi kedvezményt, sem ő, sem házastársa, sem élettársa nem vehet figyelembe más adókedvezményt, illetve nem rendelkezhet adójáról. Hatálybalépés: A módosító, illetve a kiegészítő rendelkezések többsége január 1-jén lép hatályba. Az ettől eltérő hatályba lépési időpontokat külön jelezzük, feltüntetjük az egyes pontoknál. 1. Külföldi előadóművészek jövedelmének adóztatása [Szja-tv. új 1/B. -a] Magyarország a hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények alapján a külföldi előadóművészek Magyarországon végzett tevékenységéből származó jövedelmét akkor is adóztathatja, ha e személyek csak rövid ideig tartózkodnak Magyarországon. Ezen személyek számára a magyar adózási szabályok betartása azonban túlságosan nagy adminisztrációs terhet jelentett. A január 1-jétől hatályos előírás szerint a külföldi illetőségű előadóművészek egy egyszerűsített adózási módszert választhatnak, ha bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodnak Magyarországon. Az adóztatás lényege: Ezen előadóművészek Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó teljes bevételének (ide értve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és biztosított szállás szokásos piaci értékét is) 70 százaléka után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. Ezen személyek családi kedvezményt, adókedvezményt nem vehetnek igénybe. A külföldi előadóművésznek az adóbevallást és az adó megfizetését a Magyarországról való távozását megelőzően kell teljesítenie. A kisjövedelmű művészek tehermentesítése érdekében nem kell a bevételéből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Ha azonban a magánszemély Magyarországon adóztatható bevétel bármely 12 hónapos időszakban meghaladná ezt az értékhatárt, akkor az adókötelezettség a teljes bevételre kiterjed. A törvény tartalmazza azt is, hogy a leírt adóztatás szempontjából ki minősül előadóművésznek. 2. Értelmező rendelkezések Agrár csekély összegű (de minimis) támogatás [Szja-tv. 3. -ának 41. pontja] Módosult az agrár csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma, mivel az ezen támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokat december 31-ével hatályon kívül helyezték, és új közösségi rendelkezés elfogadása várható. Az új, az általános fogalmi meghatározás lehetővé teszi, hogy a jövőben, a mezőgazdasági termelőágazatban az EU által megalkotott szabály alapján de minimis, csekély összegű támogatásnak minősülő támogatás a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is agrár csekély összegű támogatásnak minősüljön.

2 2 Termőföld [Szja-tv. 3. -ának 51. pontja] Hatályba lépett: december 15-én. A termőföld fogalma módosult a kapcsolódó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében. A módosítás szerint termőföld a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. Adómentes a termőföld átruházásból származó jövedelem [Szja-tv. 1. számú mellékletének és pontja] A módosító részben jogtechnikai jellegű. A hatályos jogszabályok már nem rendelkeznek éves összes jövedelemről, ezért ez a rendelkezésből kimaradt. Kiegészült viszont a részaránytulajdon fogalmát meghatározó jogszabályi hivatkozással. Új rendelkezés határozza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a termőföld-átruházás birtok-összevonási célúnak tekinthető. Az ilyen átruházásból származó jövedelem adómentes. A rendelkezés a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. Az új fogalom alapján az átruházás akkor birtok-összevonási célú, és így a termőföld eladásából származó jövedelem akkor adómentes, ha a vevő az ügylet vagy a naptári éven belül megkötött több ügylet eredményeképpen a már tulajdonában lévő földdel határos földet, földeket szerez meg. Az új előírás rögzíti azt is, hogy mi minősül szomszédos földterületnek. Kockázati biztosítás [Szja-tv. 3. -ának 91. pontja] A kockázati biztosítás fogalmának módosítása (olyan személybiztosítás, amely estében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség, így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke) megteremti az összhangot az adómentes biztosítási díj meghatározásával. Nem minősül viszont kockázati biztosításnak a módosítás szerint az olyan biztosítás, amely esetben a biztosító teljesítését a befizetett díj (és annak hozama) korlátozza, mivel ez esetben a biztosító valós kockázatot nem visel. Kiegészült az előírás azzal is, hogy mi nem minősül, illetve mi minősül vagyoni érték kivonásának. Nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (díjkedvezmény, díjvisszatérítés) amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásnak minősül, ha a személybiztosítás díját más személy magánszemély kivételével fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult. Pontosítás az Szja-tv. 3. -ának 95. pontjában: a személybiztosítás csak részhalmaza a betegségbiztosításnak (vagy egészségbiztosításnak), ezért az előbbi helyére az utóbbi kerül. 3. Biztosításból származó jövedelem [Szja-tv ának (2) bekezdése] A módosítás szerint az úgynevezett teljes életre szóló életbiztosítások esetén nem kell adókötelezettséget megállapítani a biztosítási szerződés jelentős módosítása vagy a biztosított cseréje esetén. Így kizárólag a tényleges pénzkivonáskor kell az egyéb jövedelem után az adót megfizetni. A módosítás szerint csak abban az esetben kell a biztosításból származó jövedelmet (a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó részt) egyéb jövedelemnek tekinteni, ha a biztosítás díja az szja-tv. 1. számú melléklete 6.6. alpontja alapján (haláleseti,

3 3 betegbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként) és nem más jogcímen volt adómentes. Részben jogtechnikai módosítások az Szja-tv. 1. számú melléklete 6. pontjában, amelyek a biztosítások adóztatásával kapcsolatos szabályok értelmezését hivatottak elősegíteni, tekintettel arra, hogy a biztosítási díj ezen melléklet 7.2. pontja és pontja alapján is minősülhet adómentesnek, amikor is a jövedelempótló szolgáltatás adókötelezettségének vizsgálata nem merül fel. Pontosításra került a 6.6. és a 6.7. pont (hatályos november 30-tól). A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.6. a biztosító szolgáltatása, kivéve = a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést, = a baleset- és betegbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást (figyelemmel a 6.7. alpont c) pontjának rendelkezésére), feltéve, hogy a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes bevételnek minősült azzal, hogy a biztosító adóköteles szolgáltatása utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meg határozni, = a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatást, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíj-biztosítási, járulékbiztosítási, baleset-biztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak, = az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta; 6.7. a 6.1 és 6.6 alpontban foglalt rendelkezések alkalmazása során (kivéve, ha az Szjatv. ettől eltérően nem rendelkezik) adómentes = az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, ideértve azt is, ha a költségek a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, = a költségtérítést és jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék vagy annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész, = a baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás összegéből (ideértve a szerződéses feltételek szerint az eltelt napok száma alapján járó napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) a jövedelem-kiesés időszakára napi 15 ezer forintot meg nem haladó rész azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. és 6.9. pontja is módosításra került. Ez szerint a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes november 30-tól: 6.3. a kockázati biztosítás más személy által az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj az Szja-tv. 1. számú melléklete más pontja szerint adómentes, 6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a KSH

4 4 által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. Az előbbiek figyelembe vétele mellett egy hónapra jutó díjat kell figyelembe venni a díjfizetési gyakoriságok eltérése miatt, az adott biztosítási évben, azonos szolgáltatási tartalmú csoportos biztosítások esetében lehetséges a csoport egy biztosítottra jutó összegét figyelembe venni az értékhatárnak való megfelelés vizsgálatakor. A jogszabály a más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet helyett a más személy díjfizető kategória használatára tér át. Az átmeneti rendelkezés szerint a bevételt szerződ magánszemély a biztosító felhívására köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a január 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésekre jét megelőzően más személy nem szerződőként milyen összegben fizetett adómentes díjat. ennek hiányában a magánszemély jét megelőzően teljesített saját befizetésének összegével a bevételt nem csökkentheti. 4. Nem minősül biztosításnak a biztosítás [Szja-tv a (3a) bekezdésének b) pontja, (6) bekezdése] Hatályba lépett: november 30-án. Kiegészült az az előírás, mely szerint nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének mértéke meghaladja a KSH által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül lehet hagyni, a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díjnemfizetés időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díjnemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj. Átmeneti rendelkezés szerint a díjnövekedés mértékét először a december 31-ét követően kezdődő biztosítási évre vonatkozóan kell vizsgálni. Ugyanígy a díjfizetés gyakoriságára vonatkozó rendelkezést is. Pontosításra került a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelődnél elért kamat figyelembe vétele, a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított érték számításba vétele (a jogelőd értékpapírjának a megszerzésére fordított értékkel lesz azonos). Hatályos: január 1-jétől. A befektetési jegyekkel összefüggésben a szabályozás hasonlóan a gazdasági társaságok átalakulásához a jövőben nem tekinti adóztatható körülménynek, ha a befektetési jegy (és más hasonló kollektív befektetési értékpapír) átváltása a befektetési alap átalakulása következtében a jogutód alap terhére történik. Kapcsolódó pontosítások november 30-tól: a 65. (3a) bekezdésének a) pontjánál: a díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván szövegrész helyébe a díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván szövegrész lépett; a 65. (3) bekezdése a) pontjának ac) és ad) alpontjánál: a módosítás a biztosítási jogviszony sajátosságaihoz igazítja a hatályos rendelkezéseket; a módosítás

5 5 következtében az adókötelezettség csökkenését eredményező 6 vagy 10 éves, más esetekben 3 vagy 5 éves időszakokat a szerződés létrejöttének napjától és nem az év utolsó napjától kell számítani; a 65. (3b) bekezdésénél: a díjfizetés időpontjától szövegrész helyébe a díjfizetés vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától szövegrész lépett; a 65. (6a) bekezdésénél: kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli előírások szerint elkülönítetten kimutatott kockázati biztosítási díjat kiegészült azzal, hogy ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is értelmező rendelkezéssel. 5. A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja-tv. 7. -a (1) bekezdésének e) és jf) pontja] A módosítás eredményeként a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak az Európai Unió tisztségviselőinek és más alkalmazottainak, azt az összeget, amelyet a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutaltak, a biztosító a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt. 6. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül [Szja-tv a (1) bekezdésének a) pontja] Hatályba lépett: november 30-án. A módosítás alapján a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét. Így az egyéni vállalkozónak lehetősége van munkáltatói adómegállapításra, egyszerűsített bevallásra és adónyilatkozatra, ha tevékenységét az adóév egészében felfüggesztette, azaz azt ténylegesen nem gyakorolja. Kapcsolódóan kiegészült a 11/A. (1) bekezdésének, f) pontja, 12. -ának c) pontja, amelynek eredményeként az egyéni vállalkozó, ha tevékenységét az egész adóévben szünetelteti, élhet az egyszerűsített adóbevallás vagy az adónyilatkozat lehetőségével, az átmeneti rendelkezés szerint a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatók ezen előírások, a 11/A. (1) bekezdésének n) pontja, mely szerint a magánszemély adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat benyújtásával nem teljesítheti, ha adójáról többek között nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot ad. 7. Nem önálló tevékenység [Szja-tv a (1) bekezdésének új h) pontja] A kiegészítő rendelkezés szerint nem önálló tevékenység az országgyűlési tisztségviselői tevékenység. Hatályba lépett: november 30-án. 8. Családi kedvezmény [Szja-tv. 29/B. -ának (2) és új (1a), (2a), (6) bekezdése] Kiegészítésként szabályozásra került a családi pótlékot közösen érvényesítőkre vonatkozó családi kedvezmény számítási módszere. Ez szerint, ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a

6 6 családi pótlékra százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastárs) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény érvényesítésére egymás között nem jogosultak. A családi kedvezmény járulékok terhére történő igénybevételének lehetővé tétele szükségessé tette, hogy az adóhatóság könnyebben, több információ alapján ellenőrizhesse a kedvezmények igénybevételét. Ezért indokolt a bevallás adattartamának olyan módon történő kiterjesztése, mely szerint a magánszemély köteles a gyermekei, más eltartottai vonatkozásában arról nyilatkozni, hogy ezek a személyek hány hónapig minősülnek kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak. Abban az esetben pedig, ha ugyanazon szülő két másik személlyel osztja meg vagy érvényesíti közösen a családi kedvezményt (például az édesanya ugyanazon éven belül elválik és ismét férjhez megy, akkor az élettársak, házastársak vonatkozásában azt is jelölni kell a bevallásban a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével, hogy hány jogosultsági hónapra érvényesítették közösen a kedvezményt vagy ezen személyek külön-külön hány hónapig jogosultak a családi kedvezményre. (A törvénymódosítás részletezi, hogy ez esetben ki jogosult, ki nem jogosult a családi kedvezményre.) Az új előírás szerint, ha a magánszemély már évközben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén az szja-bevallásában megállapítja, hogy az szja-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten nem lehet levonni az adóalapból, és így a személyi jövedelemadót meg kell fizetni A ténylegesen érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenti a magánszemély és házastársa, élettársa által együttesen igénybevett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka). A kiegészítő rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű szja-fizetési kötelezettség miatt a magánszemélynek a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia három adónemre vonatkozóan. 9. Rendelkezés az adóról [Szja-tv. 44/A. -ának (1) bekezdése] A rendelkezés módosítja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban adható rendelkezések felső korlátját. A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet (a 100 ezer forintos korlát megszűnt). Továbbra is lehet rendelkezni az egészség/önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról. A két féle jogcímen adható rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot. Az átutalt összeg korlátozása [Szja-tv. 44/D. -a] A korábbi, a 44/C,. szerinti szabályozás átdolgozott formában jelenik meg a 44/D. -ban. Egyrészt bővült a magánszemély adója meghatározott részének átutalásáról való rendelkezés köre, mivel a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is lehet rendelkezni, másrészt felső korlát lépett be, mely szerint az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a

7 7 nyilatkozatokban megjelölt teljes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe. 10. Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat [Szja-tv. új 44/C. -a] A törvénymódosítás bevezeti a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat intézményét. A részletes szabályozás a következőkben foglalható össze: A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról: = a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, = azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összegek alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság ha a magánszemélynek adótartozása nincs és a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehetett a magánszemély által megjelölt olyan biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél a biztosító igazolása szerint az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés történt, vagy a rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítói szolgáltatást igénybe vette. Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhető meg. A biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén a magánszemély a teljesítést más biztosító pénzforgalmi számlájára is kérheti. Ha a megjelölt biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, a biztosító a befolyt összeget a magánszemély más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére továbbutalja a magánszemély nyilatkozata alapján, a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésének a nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén 30 napon belül a magánszemélynek kiutalja, a magánszemély halála esetén a kedvezményezett(ek), örökös(ök) részére kiutalja, egyéb esetekben az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlájára visszautalja (a magánszemély erre akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg). A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg. Ezen igazolás tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). A biztosító a kiadott igazolásról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A biztosító által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is jogosult, aki a jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel tekintettel a nyugdíjszolgáltatás teljesítésére már nem rendelkezik. Ezen nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság ha a magánszemélynek adótartozása nincs 30 napon belül a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja. Nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az előző bekezdésben leírtak kivételével már nem rendelkezik.

8 8 Az a személy rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban fennálló, az Szja-tv. szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie: ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy ha a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítás után már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély ezen kötelezettségét a biztosító a kifizetőre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg a kamatjövedelem megállapítását követően a biztosítói teljesítés összegéből levonja, a rá vonatkozó bevallási szabályok szerint bevallja és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizeti. Amennyiben az előbb említett kötelezettség teljesítésére a nyugdíjbiztosítási szerződés bármely okból nem nyújt fedezetet, a le nem vonható összegről a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére, és adatot szolgáltat az adóhatóság részére, a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. A más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén a rendelkezések abban az esetben alkalmazhatók, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan igazolásával, amelyben a külföldi biztosító feltünteti nevét, címét, a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága által megállapított adóazonosító jelét, megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés az Szja-tv. rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, kötelezettséget vállal arra, hogy az Szja-tv. szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírja, nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az Szja-tv.-ben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és ezen kötelezettség teljesítését vállalja. Az adóhatóság közzéteszi [Szja-tv ának új (3) bekezdése] Az állami adóhatóság az adott év november 30-áig honlapján közzéteszi a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat feltételeként meghatározott [44/C. (7) bekezdése], a külföldi biztosító által kiállítandó igazolás formáját. Az igazoláson a kért adatokat magyar és angol nyelven kell szerepeltetni. A magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemélynek a bevallásában fel kell tüntetni a külföldi biztosítóra vonatkozóan előírt adatokat. Az esetleges visszafizetési kötelezettséget is az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásban kell bevallani, a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Átmeneti rendelkezés szerint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket kizárólag a december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre és annak díjára lehet alkalmazni. Nem alkalmazható a január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződésre.

9 9 11. Fizetendő adóelőleg [Szja-tv ának új (6) bekezdése] Ha az egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét az általános szabályoktól eltérően havonta kell megállapítania és bevallania. 12. Tartós befektetésből származó jövedelem [Szja-tv. 67/B. -ának (4a) bekezdése] A tartós befektetési szerződésben szereplő értékpapír átalakítása, kicserélése esetén a évi szabályok elvárták a magánszemélytől egy nyilatkozat megtételét arra vonatkozóan, hogy az új értékpapírt, illetve az annak helyébe lépő pénzösszeget a tartós befektetési számlára kéri elhelyezni. Ez a nyilatkozat sok esetben nem volt beszerezhető a megfelelő határidőre. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a nyilatkozattételi kötelezettségtől mentesülnek a magánszemélyek. A módosítás szerint, ha az új értékpapírt vagy a pénzösszeget 15 napon belül a tartós befektetési számlára helyezik, a lekötés nem szakad meg, és így az adókötelezettség nem áll be. 13. Lekötési átutalás [Szja-tv. 67/B. -ának új (11-(13) bekezdése] A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, illetve a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, illetve hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át (lekötési átutalás). Ha a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál, illetve hitelintézetnél a lekötési átutalással érintett állomány elhelyezési évének megfelelő tartós befektetési szerződéssel már rendelkezik, a lekötést átvevő befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet az általa az adott naptári évvel vezetett lekötési nyilvántartásban rögzíti a lekötési átutalásban szereplő pénzösszeget, pénzügyi eszközöket. Ha a pénzügyi eszközök transzferálása nem lehetséges, a lekötési átutalást megelőzően a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, a letét lekötését meg kell szüntetni, és mint pénzeszközt kell átutalni. Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolást) ad a magánszemélynek és a lekötési átutalást fogadó befektetési szolgáltatónak, illetve hitelintézetnek az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről), az átutalt pénzösszegről, pénzügyi eszközökről, a transzferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről, az átutalás napjáról. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszeg csak egy részére hosszabbította meg, majd ezt követően rendelkezett a lekötési átutalásról, a lekötési igazoláson fel kell tüntetni a lekötés részbeni megszakításakor a magánszemélynek juttatott bevétel és az azzal összefüggésben megállapított lekötési hozam összegét is, amely adatokat a lekötési utalást fogadó felhasznál. A lekötési átutalást követően, a lekötési hozamot a lekötési átutalást fogadó úgy állapítja meg, hogy a magánszemély bevételét megnöveli az átadó befektetési szolgáltató, hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a magánszemélynek juttatott bevétellel és csökkenti a lekötött pénzösszeggel és az átadó befektetési szolgáltató,

10 10 hitelintézet adatszolgáltatása alapján a hároméves lekötési időszak végén a részkivét után már megállapított lekötési hozammal. Az átmeneti rendelkezés szerint a lekötési átutalásra vonatkozó rendelkezéseket a január 1-je előtt megkötött tartós befektetési szerződésekre is lehet alkalmazni. 14. A kifizetőt terhelő adó [Szja-tv ának (3) bekezdése] A módosított előírás pontosítja az utalvány fogalmát azzal, hogy kizárja a magánszemélyeknek már kiadott utalványok visszaválthatóságát. Az utalvány korábbi fogalmából, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának alapelvéből eddig is le lehetett vezetni, hogy a visszaváltható, pénzzé átalakítható utalványokra nem irányadóak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező rendelkezések. Kapcsolódó pontosítás: Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.1. pontjánál, amely az utalvány fogalmát tartalmazza. 15. Kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja-tv a (4) bekezdésének új o) pontja és e) pontja] Az új előírás szerint nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani és azután közterhet fizetnie a hitelintézetnek, ha hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a nem független feleknek, például a munkavállalóknak adott hitelek, kölcsönök esetében. Az e) pontnál a módosítás a polgári jogi társaság jogalanyok közül való kikerülésével pontosítja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. 16. Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem [Szja-tv. 77/C. -a új (1a)-(1b) bekezdése, (24) bekezdésének e) pontja] Hatályba lép: december 30-án. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok keretében a munkáltatók a munkavállalóknak akkor juttathattak legfeljebb évi 1 millió forintos összegben és hároméves várakozási idő mellett adómentesen értékpapírt, ha a programot előzetesen az állami adóhatóság elnökénél nyilvántartásba vették. A nyilvántartásba vétel túlzott adminisztrációs feladatot jelentett mind a munkáltatók, mind az adóhatóság számára. Ezért indokolt ettől eltekinteni. Más elemeiben az értékpapírjuttatási programokra vonatkozó szabályozás változatlan marad. A jogalkotó egyszerűsítette, hogy mi minősül munkavállalói értékpapír-juttatási programnak. Olyan juttatási rendszer, amelynek keretében a társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt lehet a társaság munkavállalójának vagy vezető tisztségviselőjének megszerezni, amelyet teljes körben meghirdettek, a jogosultak körét nem az egyéni teljesítménytől függő ismérv alapján határozzák meg, a juttatás a társaság érdekkörébe tartozó, előre meghatározott, a program kihírdetését követően meg nem változtatható, objektív feltételekhez köthető, a résztvevő magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka lehet vezető tisztségviselő,

11 11 a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető értékpapír együttes névértékének 50 százalékát szerezhetik meg, a programban a számviteli vezető, az FB tagja, ezek közeli hozzátartozója nem vehet részt stb. Az átmeneti intézkedések alapján a törvény hatályba lépését megelőzően hatályos rendelkezései alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei szerint szerezte. A módosított rendelkezések hatályba lépését megelőző napon az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok nyilvántartásában szereplő munkáltatói értékpapír-juttatási programok keretében juttatott értékpapírok adókötelezettsége megállapítása során a módosítás hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket alkalmazni lehet. A gazdasági társaság kapcsolt vállalkozása és annak a munkavállalói, vezető tisztségviselői is részt vehetnek a programban. Pontosítások az Szja-tv. 77/C. -ában több helyen. A módosítás törli az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó utalásokból az elismert kifejezést, mivel a programokat az állami adóhatóság elnöke nem veszi nyilvántartásba. 17. A mellékletek módosítása Az Szja-tv. 1. számú melléklete (hatályba lépett: november 30-án) Lakáshoz kapcsolódóan adómentes [2.7. pont és pont d) alpontja] A lakáshoz kapcsolódóan az eddigieken túlmenően adómentes a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás is a hitelintézettel, a korábbi munkáltatóval fennálló hitel (kölcsön) szerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat alapján. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [új és pont] A törvénymódosítás adómentesnek minősíti azt a szolgáltatást, amelyet az Európai Unió forrásaiból elnyert támogatásból finanszíroznak akkor, ha a juttatás nem a magánszemély tevékenységének az ellenértéke (például gyermekek, fiatal felnőttek számára erdei iskola formájában nyújtott üdültetés). A rendelkezés a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. Adómentessé vált a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék is. Egyéb indokkal adómentes [7.21. pont és új pont] A módosítás bővíti a pénzügyi intézmények által adómentesen elengedett követelések körét től nem csak az ingatlan-fedezettel kötött, hanem bármely más pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) elengedése, feltéve, hogy a követelés elengedése a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával történik. A hitelintézetek dolgozói, vezetői ezt a mentességet továbbra sem vehetik igénybe. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet alapján a mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő vissza nem térítendő támogatást kaphat az a

12 12 mezőgazdasági termelő, aki vagy amely a Hajdú-Bét Rt., a NOVFARM Rt., valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítójaként igazolt követeléssel rendelkezik, vagy örököse, jogutódja, illetve a felszámolással vagy végelszámolással megszűnt, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló mezőgazdasági termelőnek június 1-jén fennálló tulajdonrész arányában természetes személy tulajdonosa vagy annak örököse. Mivel a támogatás nagy valószínűséggel nem fedezi az érintett termelők tényleges kárát, elmaradt bevételét, nem tekinthető jövedelmet pótló juttatásnak, a támogatásnak inkább kártalanítás jellege van, ezért indokolatlan annak a megadóztatása. Ezért az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében a meg nem fizetett személyi jövedelemadó agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Erről rendelkezik a kiegészítő rendelkezés, amely a január 1-jétől a megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes [8.21. pont, pont a) alpontja] Az adómentes közlekedési kedvezmények megnevezésében történt módosítás: a fogyasztói árkiegészítés helyébe a szociálpolitikai menetdíj-támogatás lépett, amely január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. Adómentes a módosult rendelkezés szerint az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A módosítás szerint kimaradt a magánszemélyenkénti, évenkénti 50 ezer forintos felső határ. Az 1. számú melléklethez kapcsolódó egyéb módosítások az pontnál: a módosítás a menedékjogról szóló törvény módosításával összhangban kiegészíti az pontot az integrációs támogatás szöveggel, mivel a kapcsolódó Korm. rendelet alapján a menekült és oltalmazott jogállású személyek részére biztosított támogatások adómentességéről rendelkezik; a pont b) alpontjánál: a módosítás szövegcserével biztosítja, hogy a jövőben a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, pénzügyi vállalkozások által elengedett követelésekhez hasonlóan adómentes legyen a biztosítók által elengedett, 20 ezer forintot (korábban 10 ezer forintot) meg nem haladó követelés is, ha ezzel a biztosító követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik (a rendelkezést a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is lehet alkalmazni); a pontnál: a nyitó szöveg módosítása annak érdekében történt, hogy az adott pontban szabályozott üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat a magánszemélynek, amelynek az adómentességét is indokolt biztosítani (ez a rendelkezés az átmeneti rendelkezés szerint az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható) Az Szja-tv. 3. számú melléklete (hatályba lép: január 1-én) V. rész új 13. pontja: A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe vehető kiadások közül kizárták az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást Az Szja-tv. mellékleteinek egyéb módosításai 2. számú melléklet I/9. pontjánál, 10. számú melléklet I/9. pontjánál:

13 13 a módosítás eredményeként őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítást is (például azt, amelyet az őstermelő az időjárás miatt elveszített termés miatt kap); 13. számú melléklet 10. pontjánál: a társasági adónál érvényesíthető kis- és középvállalkozások adókedvezményével párhuzamosan módosul az egyéni vállalkozók által érvényesíthető kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó szabályozás; a változás eredményeként a december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybevett hitel kamatának 60 százalékáig (korábban 40 százalékáig) a csekély összegű (de minimis) szabályokra is figyelemmel kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe. 18. Egyéb módosítások, pontosítások a 14. (1) bekezdésében a 46. (6) bekezdésének bc) pontjában: mivel a polgári jogi társaság jogalanyisággal nem rendelkezik, így saját nevében adókötelezettséget sem tud teljesíteni, ezért a módosítás törli a polgári jogi társaságot a munkáltatói adómegállapítást végző, illetve az adóelőleget megállapító munkáltató fogalmából; a 14. (4) bekezdésének a) pontjában: az előírás kiegészítése alapján a munkáltatói adómegállapítást nem zárja ki az, ha a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (kivéve a külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján adott nyilatkozatot) rendelkezik. (A feltételek változatlanok.) Ez a rendelkezés a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható!; a 26. (1) bekezdésében: a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt akkor lehet az előző naptári év utolsó napjára megszerzett jövedelemnek tekinteni, ha azt január 10-éig (korábban január 15-éig) kifizetik; hatályba lépett: november 30-án; a 44/B. (4) bekezdésében: a módosítás egyételművé teszi, hogy amennyiben a magánszemély az elvárt tízéves előtakarékossági időszak leteltét megelőzően és ezért adókötelesen veszi fel a nyugdíj-előtakarékossági számláról a megtakarításait, akkor csak abban az esetben kell a korábban a számlára megkapott állami támogatást, személyi jövedelemadó-rendelkezést 20 százalékkal növelten visszafizetni, ha a számláról való kifizetés nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, azaz, ha a számla megszűntetésének időpontjában a magánszemély még nem minősül nyugdíjasnak; hatályba lépett: november 30-án; 45. -ában: a magánszemély az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozat, valamint a kiegészítés szerint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalások levonása után fennmaradó részről rendelkezhet; a 48. (2) bekezdésének c) pontjában: az adónyilatkozatban a magánszemélynek nyilatkoznia kell a családi kedvezmény érvényesítéséről és közös érvényesítéséről; a 49/B. (6) bekezdésének d) pontjában: az uniós előírást szabályozó jogszabályváltozás átvezetése; a 49/B. (12), (14) bekezdésében: a módosítás kiegészíti a kisvállalati adókedvezmény érvényesítésénél figyelembe vehető tárgyi eszközök, a szellemi termékek körét a szoftvertermékek felhasználási jogával; a 62. (4) bekezdésének nyitó szövegében: a módosítás lehetővé teszi, hogy az ingatlan mellett az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából, ezen jogról ellenérték ellenében való lemondásból származó jövedelmet csökkenteni lehessen az időmúlásra tekintettel nem csupán a lakások, hanem más ingatlanok, például a

14 14 termőföld esetében is; a módosítás eredményeként, ha a magánszemély a termőföldön már legalább 15 éve fennálló haszonélvezeti jogáról ellenérték fejében lemond, nem keletkezik adóköteles jövedelme; kapcsolódóan törlésre került a 62. (2) bekezdésének c) pontjában az erdő művelési ágú föld ha a jövedelmet nem a 64. (1) bekezdésének rendelkezése szerint kell megállapítani szövegrész, továbbá a 62. (5) bekezdése, ami a vagyoni értékű jog átruházásáról rendelkezik; a 62/A. (3) bekezdésének b) pontjában: a módosítás kapcsolódik a termőföld fogalmának a pontosításához; hatályba lépett: december 15-én; a 65. (1) bekezdésének c) pontjában: ha a megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből az adót nem lehet levonni, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szerese, a kiegészítés szerint, vagy ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli 1,28-szorosa (ezt a rendelkezést első alkalommal a december 31-ét követően megszolgált kamatjövedelem juttatásokra kell alkalmazni, az átmeneti rendelkezés szerint). 19. Hatályát vesztő rendelkezések a 7. (1) bekezdésének jc) alpontja: a módosítás a szövegrész törlésével megszűnteti a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó szabályok ütközését; a módosítás követően egyértelművé válik, hogy a január 1- jét követően létrehozott számlákról nyújtott nyugdíjszolgáltatás csak abban az esetben adómentes, ha 10 év előtakarékosság előzi meg a megtakarítások felvételét; a 47. (4) bekezdése; az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes, őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani, a törlés eredményeként az adóalap-növelő tételt nem kell figyelembe venni; az 50. (3) bekezdése: jogtechnikai hatályon kívül helyezés. 20. Átmeneti rendelkezések [Szja-tv. 84/Y. -a] Az átmeneti intézkedések többségét már az egyes módosításokhoz, új előírásokhoz kapcsolódóan ismertettük. Itt az általános rendelkezéseket mutatjuk be. A módosításokat főszabály szerint a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségekre kell alkalmazni. Az ettől eltérő szabályok többségét már bemutattuk. A Ptk. módosításával összefüggésben az ellenőrzött tőkepiaci ügylet és a tartós befektetés szabályainak alkalmazhatóságát a törvény kiterjeszti azokra a részvényekre, amelyek esetében a részvénytársaság én nyilvánosan működött. Feltétel, hogy ezt követően a részvénytársaság alapszabályát már nem módosítják.