V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN ( )

Átírás

1 73 V. EGÉSZ MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN ( ) III. (Habsburg) Károly ( ) 1711-ben III. Károlyt VI. Károly néven német-római császárrá koronázzák október 18-án Anglia és Hollandia V. Fülöpöt, XIV. Lajos francia király unokáját ismeri el spanyol királynak március 15-én a horvát országgyűlés állást foglal: az országot mindenkor az örökli, aki Ausztria, Stájerország és Karinthia fölött uralkodik ben Károlyi Sándor ( ) volt kuruc tábornagy grófi címet kapott ben Mányoki Ádám megfesti Rákócziról az ismert képet folyamán Budán a polgárság a pestisjárvány megszűnése miatti hálából Szentháromság-oszlopot emeltet február 8-án Bécsben meghal II. Apafi Mihály választott erdélyi fejedelem ban III. Károly Kornis Zsigmond grófot Erdély gubernátorává nevezi ki február 13-án a Versailles-ba érkező II. Rákóczi Ferencet fogadja XIV. Lajos francia király április 11-én XIV. Lajos, valamint a Habsburgok volt szövetségesei megkötik az utrechti békét, amely megtiltja Franciaország és Spanyolország perszonálunióját. III. Károlyé lett Milánó, a Nápolyi Királyság és Szardínia ban VI. (III.) Károly németrómai szent birodalmi hercegi címet adományoz a mindenkori esztergomi érseknek ( hercegprímás ) augusztus 8-án III. Károly megerősíti I. Lipótnak a magyarországi szerbek számára 1691-ben adott kiváltságlevelét szeptemberében a Szepességben a szabadságharc felújítására tesznek kíérletet Czelder Orbán és Pongrácz János volt kuruc brigadérosok május 13-án az ország népéhez intézett nyílt levelében Rákóczi tiltakozik a szatmári béke ellen. Július 8-án azonban a Prut menti csatában a török sereg győzelmet arat az oroszok felett. Ezzel I. Péter Rákóczinak tett ígéretei teljesíthetetlenné válnak augusztus 15-én Rákóczi feloszlatta a szenátust és mindenkit felmentett esküje alól. Lengyelországi környezetéből több nemes királyi amnesztiával hazatér augusztus-szeptember között Rákóczi I. Péter orosz cárral folytat tárgyalásokat. II. Rákóczi Ferenc között Franciaországban tartózkodik. Rákóczi előbb a Grosbois-i kolostorban, majd Drinápolyban, Konstantinápolyban, ill tól 1735-ben bekövetkezett haláláig Rodostóban élt márciusában új felkelés előkészítés vádjával Korponay Jánosné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony följelentést tesz Pálffy János altábornagynál szeptember 22-én halálra ítélik és 3 nap múlva Győr város főterén hűtlenség vádjával kivégezték április 3-augusztus 2 között Pozsonyban ülésezik az országgyűlés ( ), amely a pestisjárvány terjedése miatt eloszlik. Május 21-én a pozsonyi országgyűlésen a koronázása előtti napon III. Károly kiadja a királyi hitlevelet, amely rögzíti a kormányzás alapelveit. Május 22-én királlyá koronázzák III. Károlyt. Július végén a pozsonyi országgyűlés semmisnek nyilvánítja a kuruc országgyűlések végzéseit, Rákóczit és a szabadságharc bujdosó vezetőit pedig hazaárulónak minősíti. A pozsonyi országgyűlésen Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged, Szatmárnémeti szabad királyi városok. Az országgyűlési követek napidíját a nemesség fizeti. Az országgyűlés Savoyai Jenőt, Heister Szigbertet és számos más külföldi egyént honfiúsít április 19-én VI. Károly császár kihirdeti a Habsburg-család házi-örvényét (osztrák Pragmatica Sanctio), amely I. Lipót december 2-i családi törvénye szellemében szabályozza a trónöröklés rendjét március 6-án VI. (III.) Károly császár-király, XIV. Lajos francia és V. Fülöp spanyol király Rastattban békét köt, amely lezárja az 1701 óta tartó spanyol örökösödési háborút. A császár elismeri a Bourbon-családból származó V. Fülöp királyságát; ennek fejében jelentős területi nyereséghez jut április 28-án III. Károly rendeletben érvényteleníti a protestáns vallásgyakorlatban II. Rákóczi Ferenc idején hozott határozatokat. Június 20-án a jezsuiták el akarják foglalni a sárospataki református kollégiumot, amit a diákok és a városiak megakadályoznak október 14-én az ismét összeült országgyűlés Pálffy Miklós országbírót nádorrá választja, aki március 20-ig tölti be hivatalát.

2 ben III. Károly Erdélyben megalapítja a fogarasi görög katolikus püspökséget ben Kecskeméten rendházat alapít a piarista tanítórend. Az 1642-től Magyarországon is tevékenykedő előbb lengyel, majd német rendtartományhoz tartozó piaristákat az évi CII. tc. honosította ben alakult meg az önálló magyar rendi tartomány A Gellért-hegyi kálvária építése április 13-án VI. Károly császár törökellenes szövetséget köt Velencével ban Nagyszebenben, majd Brassóban rendházat alapítanak a jezsuiták augusztusában Estrerházy Antal volt kuruc tábornagy vezetésével a bujdosó kurucok egy csapata Moldva felől a Kárpátokhoz vonul, de harcra nem kerül sor. A kurucokat támogató tatár és moldvai csapatok végigrabolják Erdély északi megyéit Éhínség Erdélyben ben Mikes Kelemen (+1761) megkezdi a levélformában írt naplóföljegyzéseit ( ) június között Sopron megyét földrengés rázza meg ban Temesköz önálló bánság (Bánát) lesz között Claudius Florimond Mercy tábornok volt kormányzója ( között honfiúsítják). A Temesközt 1778-ban rendezték vissza a magyar vármegyerendszerbe (Torontál, Temes, Krassó) ban megépül a budai várbeli vízvezeték ben Lengyelországba liter hegyaljai bort szállítanak február 16-án VI. (III.) Károly rendelete értelmében a Habsburg-birodalom kamarai jövedelmeit és hadiadóját a bécsi Universalbancalität (állami bank) alapjához utalja június 15-én III. Károly szentesíti az illetve 1712 óta megszakításokkal ülésező pozsonyi országgyűlés törvényeit: a felségsértési ügyek eljárásjoga, Rákóczi és Bercsényi száműzése, vagyonelkobzása, Magyar Kancellária központi udvari hivataloktól való függetlensége, stb október 13-án III. Károly az erdélyi miniszteri konferencia javaslatát elfogadva kinevezi az erdélyi főkormányszék (Gubernium) új tanácsosait. Ezzel lezárul a Gubernium 1713-ban megindult újjászervezése től Erdély örökös fejedelmei a Habsburguralkodók lesznek ben megkezdődik a budai vár bontása és a királyi palota barokk stílusú újjáépítése. Az építést Hölbling János budai építőmester irányította. Az építkezés 1730-ban megakadt, majd Mária Terézia 1749-től újraindította a vármegyék adományából. Építői között szerepelt Jean-Nicolas Jadot francia származású császári főépítész, Nicolas Pacassi császári főépítész, Oraschek Ignác budai építőmester és Franz Anton Hillebrandt is. Előbb a nagyszombati egyetem, majd 1784-ben a Helytartótanács költözött bele augusztus 5-én Péterváradnál a Savoyai Jenő tábornagy vezette császári had megveri Ali nagyvezér fős seregét. Október 16-án Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Temesvár várát a császáriaknak. Ezzel a Bánságban is véget ér a török megszállás március 24-én III. Ahmed török szultán támogatásáról biztosítja Rákóczit, ha Törökországba költözik és bekapcsolódik az Ausztria elleni háborúba. Rákóczi október 10-én Grosbois-ból a törökországi Gallipoliba érkezik június 18-án a császári sereg Belgrádot kezdi ostromolni. Belgrád előtt Savoyai Jenő augusztus 16-án megveri Hadzsi Halil pasa nagyvezér seregét. Augusztus 17-én Musztafa pasa szabad elvonulás fejében feladja Belgrád (Nándorfehérvár) várát a császáriaknak, tényleges átadására augusztus 22-én került sor augusztus 22-szeptember 4. között tatár csapatok törnek be a Szamos közbe. Rákóczi Ferenc október 10-én Törökországba érkezik január 4-én Rákóczi Drinápolyban tárgyal III. Ahmed szultánnal, aki azonban nem hajlandó keresztény alattvalóiból sereget bocsátani Rákóczi rendelkezésére. Július 21-én Pozsevácon III. Károly és III. Ahmed megbízottai békét kötnek. Októberben a bécsi udvar kívánságára II. Ágost lengyel király kiutasítja Lengyelországból II. Rákóczi Ferenc feleségét, Sarolta Amáliát. A szultán július 16- án Drinápolyból a kis-ázsiai Jeniköjbe telepíti II. Rákóczi Ferencet és bujdosó társait április 16-án II. Rákóczi Ferenc és a kuruc emigráció Törökországban élő tagjai a Porta utasítására a márványtenger melletti Tekirdağba (Rodostó) költöznek között Bél Mátyás újjászervezi a pozsonyi evangélikus iskolát.

3 ban az ország lakossága mintegy 3,5 millió fő (magyar összesen 1,16 millió) között a német-cseh tartományok elfogadják a Pragmatica Sanctiot ben Bél Mátyás lelkész történet- és földrajztudós, 1719-től a Pozsonyi líceum igazgatója, megindítja Nova Posoniensia (Pozsonyi Hírek) c. latin nyelvű újságját március 30-án III. Károly a Magyarországon nyomtatott és az országba behozott könyvek cenzúráját rendeletben szabályozza szeptember 10-én a nystadi békével lezárul a Svédország, Oroszország, Lengyelország és Dánia közt 1700-ban indult északi háború ban megjelenik Bél Mátyás Notitia Hungariae (Magyarország Leírása) c. földrajztörténelem-jogi műve ban a hadiadó mértéke 2, forint ben Budán megalapítja nyomdáját Landerer János Sebestyén november 6-án Rodostóban meghalt Bercsényi Miklós kuruc generális december 6. között Estreházy Imre lesz a prímás ben megkezdődik a pesti pálos (utóbb Egyetemi) templom építése Mayerhoffer András építőmester vezetésével augusztus 26-án Bécsben törökellenes szövetséget kötnek VI. Károly és I. Katalin orosz cárnő megbízottai ban III. Károly elrendeli, hogy a kamarai javakat bérbeadással hasznosítsák től az erdélyi Gubernium székhelye ismét Nagyszeben lesz november 22-én a Magyar Kamara tanácsosa, Neffezer Konrád Farkas bérbe veszi a Kamara alá tartozó harmincad helyeket július 23-án Szegeden boszorkányüldözést tartanak. A boszorkány pereket Mária Terézia 1768-ban betultotta között rokkant katonák részére megépül a pesti invalidusház ben meghal Newcomen, a bányák víztelenítésére használt gőzgép feltalálója ban Harruckern János György Békéscsabára felvidéki szlovákokat telepít ben Békéscsabán 22 magyar lakos élt as években felgyorsulnak a (főleg német) telepítések: Károlyiak, Estrehházyak, Zichyek, Bajzáthok, Rostyak, Rádayak, a Magyar Királyi Kamara, a Haditanács, a jezsuita és pálos szerzetesrend telepítenek németeket magyar falvakba február 19-én a nagyszebeni erdélyi országgyűlés elfogadja a Habsburg-ház trónöröklési rendjéről szóló évi házi törvényt (Pragmatica Sanctio). Március 30-án az erdélyi országgyűlés elfogadja a nőági örökösödést június 20-ra Pozsonyba országgyűlést hív össze III. Károly. Az országgyűlésen intézkedés születik a helytartótanács felállítására, amely 1848-ig működött folyamán az újjáalapított Szarvasra Harrucken János György Gömör és Zólyom megyei szlovákokat telepít. Mezőberény létrejötte június 19-én III. Károly szentesíti az évi országgyűlésen elfogadott törvényeket: I. tc.: a Pragmatica Sanctio rögzíti a Habsburg-ház nőági örökösödését, II. tc.: kimondja, hogy az I. Lipóttól származó nőág kihalásával a szabad királyválasztás visszaszáll a magyar nemzetre. A törvény kimondta, hogy a korona országai elválaszthatatlanul és oszthatatlanul részei a Birodalomnak január 20-án III. Károly rendeletben szabályozza a Pozsonyban felállításra kerülő Magyar Királyi Helytartótanács jogkörét. (Március 21-én Pozsonyban a tisztviselőket beiktatja hivatalukba az osztrák főkancellár.) április 30-án Bécsben VI. Károly és V. Fülöp spanyol király megbízottai szerződést kötnek: Fülöp király elismeri a Pragmatica Sanctiot és az 1722-ben létesített ostendei Osztrák Kelet-Indiai Társaságot (1731-ig működött) november 19-én III. Károly szabadkikötővé nyilvánítja Fiumét ben a Magyar Királyi Helytartótanács rendelete szerint külföldi egyetemeken tanulni akaró protestáns diákok csak külön útlevéllel hagyhatják el az országot ban a helytartótanács hatáskörébe tartozik a cenzúra ügyek intézése. Elrendeli, hogy utólagos cenzúrázásra a jövőben a nyomdák minden általuk kiadott mű 3 példányát küldjék be október 12-én Poroszország a wüsterhauseni szerződésben elismeri az osztrák Pragmatica Sanctiot, a Habsburg-ház örökösödési rendjét. Poroszország december 23-án, Nagybritannia és Hollandia március 16-án ismeri el a Pragmatica Sanctiot. Az évi országgyűlés XXV. tc.-e kimondta, hogy ettől kezdve a vármegyei bírák és tisztségviselők valamennyi törvénykezési iratot minden év végén a vármegyei levéltárban kötelesek elhelyezni ben III. Károly rendeletileg megnyirbálja a szerb privilégiumokat: a szerb metropolita többé nem nevezhet ki püspököket, csökkenti a szerb metropolitának a szerb polgári lakosság ügyeibe való beleszólását is.

4 ben az ország több vidékén sáskajárás dúl február 1-jén II. Ágost lengyel király halála kiváltja az 1735-ig elhúzódó lengyel örökösödési háborút ben meghal Pálffy Miklós nádor, utóda Lotharingiai Ferenc ( ) lesz ban John Kay feltalálja a kézi vetélőt ban megalakul az amerikai Georgia október 20-án jelenik meg a második Carolina resolutio között Haller János gróf lesz Erdély gubernátora április 8-án a törökországi Rodostóban meghal II. Rákóczi Ferenc ben az Udvari Kamara Selmecbányán bányatisztképző iskolát létesít, kétéves tanulmányi idővel, német nyelven ben főiskolává fejlődött. (Az Akadémia 1918-ig működött Selmecbányán, ezután Sopronba került, jogutóda ma a Miskolci Egyetem.) január 19-én megszületik James Watt április 20-án elhunyt Savoyai Jenő herceg között török háború zajlik december 5-én Rákóczi József ( ) II. Rákóczi Ferenc fejedelem fia Rodostóba érkezik és átveszi a kuruc emigráció vezetését szeptemberében Rákóczi József fölajánlja a magyar emigráció segítségét a Portának folyamán nagy tömegű, a török elől menekülő katolikus bolgár (ún. paulicsár) érkezik Magyarországra ban a török kiszorítja a császáriakat Szerbiából november 9-én elhunyt Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fia, a törökországi magyar emigráció vezetője szeptember 1-jén Belgrádban előzetes békét kötnek VI. Károly császár és a török szultán megbízottai. Belgrád és a Havasalföld nyugati része visszakerül a török birodalomhoz ben kitör az angol-spanyol háború március 21-én III. Károly rendeletben (Carolina Resolutio) szabályozza a protestáns vallásügyet, egészen 1781-ig érvényben maradt. Szabályozta a vegyes házasságokat is a polgári hivatalviselés szabályait is (ellenreformáció) december 31-én III. Károly rendelete a Részek (Partium) közjogi helyzetének rendezéséről (a rendeletet az februári nagyszebeni erdélyi országgyűlés iktatja be). Arad és Máramaros megyék Magyarországhoz kerülnek október 16-án III. Károly elrendeli a Harmincadigazgatóság felállítását, amely január 1-jén kezdte meg működését október 20-án királyi rendelet szabályozza a protestáns (református és evangélikus) egyház magyarországi működését. Mindkét egyház 4 szuperintendenst (püspököt) választott. Egyházkerületi beosztásuk: evangélikus kerületek: dunáninneni, dunántúli, tiszai (Szepes, Sáros, Gömör területtel), bányai kerület, református kerületek: dunántúli, dunáninneni, tiszántúli, tiszáninneni április 27-én a kiépülő államhatalom terhei miatt elégedetlen parasztok Szentandráson (Békés m.) fegyvert fognak. Május 9-én a felkelő parasztok seregeit az Arad melletti Erdőhegynél leverik az ellenük felvonultatott szerb határőrök augusztus április 4. között Budán rendkívüli bíróság tárgyalja a Békés megyei parasztfelkelés perét február 12-én Mária Terézia főhercegnő Bécsben házasságot köt Lotharingiai Ferenc István herceggel, a toszkánai nagyhercegség várományosával, aki között Magyarország királyi helytartója július 11-én VI. Károly hadserege Anna orosz cárnő szövetségében törökellenes hadjáratra indul. A császáriak elfoglalják Ništ január 23-án Isztambulban Rákóczi József, az erdélyi fejedelemségről szóló athnamét vesz át Mehmed nagyvezértől között III. Károly által a fogarasi görög katolikus püspökségnek adományozott Balázsfalván (Alsó-Fehér m.) Inocenţiu Micu-Klein püspök Székesegyházat építtet. A görög katolikus egyházi önállósággal megindul a román nemzeti önállóság gondolatkörének kiépítése ban Franciaország elismeri a Pragmatica Sanctiot szeptember 1-jén megkötik a nándorfehérvári békét, Nándorfehérvár (Belgrád) átadása a töröknek október 20-án meghal III. Károly, a Habsburg-ház utolsó férfi leszármazottja. Utóda leánya, Mária Terézia.

5 77 Mária Terézia ( ) között újra pusztít a pestisjárvány Magyarországon december 29-én a cseh rendek Prágában Károly Albert bajor választófejedelmet Csehország királyává koronázzák évi országgyűlés határozatot hoz a magyar nemesi testőrség felállítására ben bemutatják a csíksomlyói passio misztérium-drámát január 24-én Károly Albert bajor választófejedelmet ( január 20.) választja császárrá a német birodalmi gyűlés ben angol, francia és porosz mintára Bécsben megalakul a Habsburg Birodalom első szabadkőműves páholya. Magyarországon 1769-ben Eperjesen alakul meg. Tagjai arisztrokraták, hivatalnokok, katonatisztek és polgárok voltak (Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József, Martinovics Ignác, gróf Pálffy Károly, Fáy András, stb.) október 16-án a megszállt Bajorország kormányzójává Batthyány Károly tábornagyot, horvát bánt nevezi ki a királynő ban Prágában Mária Teréziát Csehország királyává koronázzák ben Frigyes elfoglalja Prágát, de kiszorítják Csehországból ben főleg dunántúli szlovákok megalapítják Orosházát április 22-én Miksa József bajor választófejedelem Károly Albert fia Füssenben békét köt Mária Teréziával június 4-én Hohenfriedbergnél a lotharingiai Károly vezette osztrák-magyar és szász sereg vereséget szenved II. Frigyes porosz királytól május 15-én az erdélyi román papság politikai helyzetét sérelmező kérvényt terjeszt Mária Terézia elé október 15-től Bécsből Budára és vissza naponta közlekedik postajárat (1752. heti postajárat Bécs és Buda között) től megkezdték a nagyszombati egyetem csillagvizsgálójának berendezését, a terveket Hell Miksa ( ) jezsuita egyetemi tanár készítette augusztus 19-én Mária Terézia a katolikusok hitehagyása és vegyesházasságok ügyében ad ki rendeletet. Mária Terézia VI. (III.) Károly és Erzsébet Krisztina leányaként május 3-án született Bécsben október 22-én lépett trónra, június 25-én Pozsonyban koronázták meg ban feleségül ment Lotharingiai Ferenc Istvánhoz, aki 1745-től németrómai császári címet viselt november 24-én hunyt el Bécsben december 16-án II. Frigyes porosz király Mária Terézia elleni támadásával megkezdődik az ún. osztrák örökösödési háború február 20-án a nagyszebeni országgyűlés forint hadiköltséget szavaz meg Mária Teréziának május 14-október 29 között ülésező pozsonyi országgyűlés azon kívánságnak ad hangot, hogy a királynő Magyarországon lakjék, a magyar ügyeket magyarokkal intéztesse, Erdély a magyar korona fennhatósága alá tartozzék, a határőrvidékek a megfelelő vármegyék joghatósága alá kerüljenek január 26-án Pálffy János fegyverbe hívja a magyarokat. Június 22-től március 24-ig ő tölti be a nádori címet június 25-én megkoronázzák Mária Teréziát. Szeptember 11-én a rendek életüket és vérüket (vitam et sanguinem) ajánlják a királynő trónjának védelmére. Az országgyűlés főnyi magyarországi haderő kiállítását ajánlja fel június 11-én Mária Terézia a boroszlói szerződésben lemond Szilézia nagy részéről II. Frigyes porosz király ( ) javára július 20-án Mária Terézia Erdély szabadságjogait megerősítve, a kiváltságos rendek közé sorolja a görög katolikus (unitus) vallásúakat is december 24-én rendelet jelenik meg a Carolina resolutio végrehajtására augusztus január 23. között ülésező nagyszebeni országgyűlés eltörli a fejedelemválasztás szabadságát, s törvénybe iktatja a Pragmatica Sanctiot július 6-án Balázsfalvára összehívott román görög katolikus zsinat tiltakozik az évi nagyszebeni országgyűlés azon végzése ellen, hogy a Mária Terézia által adott kiváltság csak az unitus román nemesekre és egyházra érvényes augusztus 18-án Batthyány Károly önálló seregvezetést kap május 6-án az 1702-től kezdődő a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat megváltott jászkunokat Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánítja. (Autonómiájuk kivételével 1876-ig fennállt.) szeptember 13-án Mária Terézia királynő férjét, Lotharingiai Ferenc toszkániai herceget német-római császárrá választják november 15-től május 31-ig Csáky Miklós az esztergomi prímás december 25-én Drezdában aláírják a Mária Terézia és II. Frigyes közötti békét, Sziléziáért cserébe elismeri Lotharingiai Ferenc császárságát (1748. október 23. Aecheni béke).

6 október 26-án Mária Terézia rendelete értelmében minden megyében legalább egy fizetett állandó orvosnak és sebésznek kell lennie ben Mária Terézia elrendelte, hogy orvosi gyakorlatot csak orvosi diploma birtokában lehet folytatni július 24-én a Helytartótanács elrendeli a Magyarországon működő görög kereskedők összeírását ben Balázsfalván román görög katolikus gimnázium és papnevelde nyílik ben pórlázadás tör ki Szlavóniában ban Szlavónia urbáriumot kap május 1-jén Versailles-ban poroszellenes szövetséget írnak alá Mária Terézia és XV. Lajos francia kriály megbízottai ban megnyílik az első pesti nyomda november 5-én II. Frigyes Rossbachnál legyőzi a franciákat, majd december 5-én Leuthennál az osztrákokat is. II. Frigyes azonban Kelet- Poroszország elvesztése után augusztus 12-én Kunersdorfnál vereséget szenvedett az oroszoktól közötti az esztergomi prímási szék üresen áll június 3-án Mária Terézia először használja a Magyarország apostoli királya címet tól támogatják a hazai selyemtermelést (eperfa telepítést és selyemhernyó tenyésztést) ban Fassola Henrik elkészíti az egri vármegyeháza kovácsoltvas kapuit. A magyar nemesi testőrség szeptember 28-án tette le az esküt Pozsonyban és október 6-án teljesített először szolgálatot augusztus 10-től Sofroine Kalugyer hívására a görögkeleti vallású román parasztok Zalatnán gyülekeznek április 5-én Adolf Buccow lovassági tábornok, Erdély katonai főparancsnoka Nagyszebenbe érkezik leverésükre őszén Buccow generális megkezdi az erdélyi románok között a határőrség szervezését III. György angol király uralkodása június 24-én Gyergyószékben megkezdődik a székely határőrség szervezése. A székelyek szabadság jogaikra hivatkozva ellenállnak ben Pozsega, Szerém és Verőce vármegyéket a Horvát Bánsághoz csatolják ban a három szlavón megye beleolvad a magyar vámterültbe, külön marad Horvátország, a Bánság és Erdély Nyíregyháza, Örkény alapítása ben a Károlyibirtokon 800, főleg szlovák származású szarvasi lakos megalapítja Nyíregyházát január 17-én a debreceni református főiskola tanárává választják a Bázelben végzett teológiai- és orvosdoktort Hatvani Istvánt ( ) május 13-án az alapkő letételével ismét megindul a budai királyi palota építése december 30-án 10 magyar nemesi növendék ingyen taníttatására Mária Terézia alapítványt létesít a bécsi akadémián (Collegium Theresianum). Előbb a jezsuiták, majd 1776-tól a piarista rend vezette az iskolát. (Itt végzett többek között Balassa Ferenc, Bánffy György, Zichy Károly és Széchényi Ferenc is.) 1750-től felépül a Grasslkovich-kastély augusztus 4-én Mária Terézia és férje, I. Ferenc császár Budára és Pestre látogatnak, majd augusztus én Grassalkovich Antalt keresik fel Gödöllőn között a Grasslkovich-birtokon Gödöllő telepítése május 11-től október 20-ig Battyhyány Lajos tölti be a nádori címet szeptember 13-tól az erdélyi ügyek legfelsőbb irányítását a Hofdeputatiotól (udvari bizottság) az újonnan felállított Erdélyi udvari Kancellária veszi át ben Győr, Komárom, Zombor és Újvidék szabad királyi városi címet kap január 11-én XIV. Benedek pápa felhatalmazásával Mária Terézia országaiban csökkenti az egyházi ünnepek számát február 16-án Mária Terézia vámszabályzata kettős vámfalat épít ki: egy külsőt a Habsburg Birodalom körül, és egy belsőt a Lajtától nyugatra fekvő tartományok és Magyarország, illetve Erdély köré augusztus 16-án Mária Terézia szabályozza a Magyar királyi Helytartótanács szervezetét és ügyrendjét: hetente rendszeresen ülésező 10 állandó bizottságot állít fel augusztus 29-én II. Frigyes porosz király csapatai benyomulnak Szászországba és megszállják Drezdát. (Ezzel kezdetét veszi az közötti ún. hétéves háború.) június 18-án a Prága melletti Kolinnál Mária Terézia serege legyőzi II. Frigyes porosz király hadait. A győzelem alkalmával a királynő megalapítja a Mária Terézia-rendet. Október 16-án a Hadik András altábornagy vezette osztrák sereg elfoglalja és megsarcolja Berlint, majd hamarosan visszavonul június 3-án Mária Terézia először használja az apostoli címet. Augusztus 19-án XIII. Kelemen elismeri a magyar királyi apostoli címét augusztus 12-én II. Frigyes vereséget szenved az Odera menti Frankfurt alatt, a pilnitzi ütközetben az osztrák hadseregtől.

7 január 7-én Joseph Siskowitz altábornagy katonái lerohanják a Mádéfalván egybegyűlt, a kényszersorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. 200 székelyt megöltek. Ezt követően a székelyek tömegesen vándorolta ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába között gr. Esterházy Károly egri püspök barokk stílusban rendezi Eger városát ben megjelenik Rousseau Társadalmi szerződés című műve között megépül a Térézcsatorna ben megjelenik a Pressburger Zeitung német nyelvű lap első száma között felépül az eszterházi (Fertőd) rokokó kastély ben elrendelik a tűzbiztosítás bevezetését a szabad királyi városokban Működni kezd James Watt első gőzgépe ban megjelenik Debrecenben Krantz Henrik Nepomuk János könyve, Weszprémi István fordításában a bábák képzésére ban Haydn átvette az Esterházy-zenekar irányítását. Esterházy Miklós herceg ( ) Eszterházán (Fertőd) felépíti a francia Versailles-t utánzó pompás kastélyát ban a Helytartótanács felmérést készít a Magyarországon működő gyógyszerészekről, bábákról, felcserekről és orvosokról. (1786-ban szervezik majd meg az országos főorvos intézményt.) között Hadik András Erdély kormányzója augusztus 18-án Innsbruckban meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár. Német-római császárként utóda fia, II. József ben Bessenyei György testőríró Bécsbe érkezik ban Mária Terézia rendelet ad ki megyei árvaházak létesítésére. Bécsben állatorvosi akadémia nyílik augusztus 1-jén Mária Terézia tanácsot állít fel Horvát- Szlavón- és Dalmátországok ügyeinek intézésére. (1779-ig működik) 1767-ben Pozsonyban megjelenik az első hazai folyóirat: Der Freund der Tugend szeptember 11-én Mária Terézia Bécsben felállítja a magyar nemesi testőrséget december 10-én Mária Terézia megalakítja a legfelső tanácsadó szervezetét, az Államtanácsot (Staatsrat) között felépül a váci székesegyház Franz Anton Pilgram és Isidore Canevale tervei szerint tól építkezéseket folytat Migazzi püspök Vácott március-augusztus között Migazzi Kristóf váci püspök megbízásából Diadalív épül Vácott Mária Terézia augusztusi látogatására. (A terveket Isidore Canavale bécsi építész készítette.) 1761-ben Mária Terézia minden céhet királyi kiváltságlevél kiváltására kötelezett, és ezzel felségjoggá tette a céhprivilégiumok kibocsátását. (1813-ban ezeket megújítják. A céhrendszert az évi VIII. tc. szüntette meg.) május 1-jén Esterházy Pál Antal ( ) Joseph Haydnt udvari zenészének szerződtette július június 18. között Barkóczy Ferenc az esztergomi prímás között Franz Anton Hillebrandt tervei szerint barokk stílusban átépítik a pozsonyi királyi várat ben meghalt Erzsébet orosz hercegnő. Utóda, III. Péter leállíttatta a porosz háborút. Őt felesége, Nagy Katalin megfojtatta ben gr. Kemény László lemond az erdélyi gubernátorságról, a gubernium rlnöke báró Buccow Adolf lesz. Az január 6-i mádéfalvi veszedelmet követően Buccow meghal február 15-én Hubertusburgban békét kötnek Mária Terézia királynő és II. Frigyes porosz király megbízottai (ezzel véget ér a hétéves háború). Szilézia porosz tartomány maradt május 5-én kiváló polgári és egyházi érdemek jutalmazására Mária Terézia megalapítja a Szent István rendet. A rend nagymestere 1765-től József főherceg (a későbbi II. József), kancellárja a magyar udvari kancellár, a rend prelátusa pedig az esztergomi érsek volt. (Fokozata: nagykereszt, középkereszt, kiskereszt.) Nagykeresztet elsőként: II. József, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, gr. Batthyány Lajos nádor és gr. Esterházy Ferenc kancellár kaptak. (Nagykeresztet kapott többek között: István nádor, 1847; Haynau, 1850; gr. Andrássy Gyula, Abdul Medzsid török szultán, 1856; Mucuhito japán császár, 1881; stb. Horthy Miklós 1938-ban megújította, amely 1945-ben szűnt meg.) március 19-én az 1764-ben kezdődött pozsonyi országgyűlés kimondja, hogy: a diétákat időnként Budán tartsák, a királynő hozzájárul, hogy a magyar katonaság ruházatát az országban készítsék, a magyar nemesi testőrség kapitányait a zászlósurak közé emelik. (Zászlósurak: nádor, országbíró, horvát-szlavón-dalmát bán, tárnokmester, főudvarmester, főkancellár, főajtónálló, főpohárnok, főlovászmester.) november 2-án Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli.

8 ben F. A. Maulbertsch megfesti a székesfehérvári karmelita templom freskóit től gróf Fekete János levelezést folytat Voltaire-ral ben megalakul a pesti Terézváros ben Arkwright kikísérletezi a fonógépet. (Első gyára 1771-ben épül meg.) 1768-ban megépül az eszterházai Esterházy-kastély színháza ban Tessedik Sámuel akácfákat telepít Szarvason február 20-án a Helytartótanács felszólítja a római katolikus püspököket, hogy készítsenek kimutatást egyházmegyéjük katolikus lakosságáról május 4-én új pátriárka választása végett összeül a szerb nemzeti kongresszus Karlócán ben Buda és Pest között állandó hajóhíd épül a Dunán ben Kempelen Farkas bemutatja sakkozó gépét az udvarban ben Sajnovics János Bécsben megjelent Demonstratio c. munkájában a lapp és a magyar nyelv összehasonlításával kimutatja a magyar nyelv finnugor kapcsolatait szeptemberében Újmassán Fassola (Fazola) Henrik nagyolvasztót létesít. Magyarországon és Erdélyben 21, nagyrészt új nagyolvasztó működött ben megjelenik Paul János Ventzel A juhtenyésztésről szóló műve január 4-én Mária Terézia a könyvek előzetes cenzúráját rendeli el augusztus 2-án a királynő rendeletileg szabályozza a hajózást szeptember 7-én a Helytartótanács elrendeli, hogy a nagyszombati egyetemen vallási különbségre való tekintet nélkül lehessen elnyerni az orvosdoktori fokozatot ben a Kamara Resicabányán (Krassó m.) kohóművet létesít ben Bécsben megjelenik Bessenyei György Ágis tragédiája című színműve április 3-án Mária Terézia rendelete eltiltja a kuruzslók működését folyamán a lakatlan vagy gyér népességű területek szervezett betelepítésének elősegítésére Mária Terézia telepítő bizottságot állít fel között évi forint állami költségen német családot telepítenek be január 23-án Mária Terézia úrbéri pátensével szabályozza a az országban a földesúri szolgáltatásokat ben Sopronban napvilágot lát Jan Severini Selmesi evangélikus rektor szlovák őstörténetéről írt műve augusztus 1-től 1779-ig Horvát-Szlavón-Dalmátország részére külön helytartótanács működik április 17-június 11. között II. József császár magyarországi és bánáti utazása. II. József még 1770-ben, illetve 1776-ban tesz látogatást az országban november 21-én a Helytartótanács megújítja az 1752-ben kiadott főispáni utasítását: évenként készítsenek kimutatást a megye népességéről január 18-án Mária Terézia ismét szabályozza a Helytartótanács belső ügyintézését áprilisában a Habsburg-csapatok, kihasználva a belső zavarokat, megszállják a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost november 7-én Mária Terézia elrendeli, hogy a nagyszombati egyetem három karát egészítsék ki orvostudományi karral április 3-án Akadémiai rangot kap a selmecbányai bányatisztképző iskola október 4-én a Helytartótanács általános egészségügyi szabályzatot ad ki (Regulamentum Sanitatis) november 1-jén a Helytartótanács kiadja új egyetemi szabályzatát (Norma studiorum) június 21-én Szent István Mária Terézia által Raguzától kiváltott jobbkéz-ereklyéjét ünnepélyesen átadják Budán az angolkisasszonyok szerzetének megőrzésre. A királynő elrendeli Szent István napjának (augusztus 20.) kötelező megünneplését július 20-án a magyarországi szerbek jogállását rendezi a Mária Terézia által kibocsátott Illír regulamentum, amely a karlócai pátriárka világi hatalmát megszüntetve a szerb lakosságot a Magyar udvari Kancellária, illetve a vármegyék és a városok joghatósága alá rendezi ben Munkácson görög katolikus rutén püspökség alakul augusztus 5-én Pétervárott a Habsburg, az orosz és a porosz uralkodó megbízottai aláírják a Lengyelország első felosztásáról szóló megegyezést. November 5-én a Lengyelországnak 1412-ben elzálogosított 13 szepesi várost a királynő visszacsatolja Magyarországhoz. November 5-én a 13 szepesi város leteszi hűségesküjét től Galícia helytartója Hadik András ( ) lesz február 12-én Mária Terézia elrendeli a cigányügy rendezését. Április 1-jén a csavargók és munkakerülők foglalkoztatására Szencen (Pozsony m.) kincstári dologház létesül.

9 ban a Helytartótanács kimutatást készít a magyarországi településekről, a népesség felekezeti hovatartozásáról decemberében a bostoni teadélutánnal kezdetét veszi az amerikai függetlenségi mozgalom augusztus 19-én Mária Terézia a nagyszombati egyetemnek adományozza a helyi jezsuita rendház birtokait és jövedelmeit szeptember-október között a 13 angliai gyarmat megtartotta I. kontinentális kongresszusát Philadelphiában, ahol elfogadták az Emberi jogok nyilatkozatát ben trónra lép XVI. Lajos francia király február 15-én árvíz pusztít Pesten, Budán és Vácott május 10-én összeült a II. philadelphiai kongresszus George Washingtont nevezte ki az amerikai csapatok főparancsnokává. Megkezdődik Amerika függetlenségi háborúja Anglia ellen ( ) október 12-én Mária Terézia birodalma számára szegényügyi rendeletet ad ki március 22-én Mária Terézia rendeletben mondja ki a kínvallatás tilalmát október 31-én a közbiztonság érdekében Pesten utcai lámpák felállítását rendeli el a Helytartótanács között működik Pesten az olasz eredetű Valero család selyemmanufaktúrája ban közzé teszik az amerikai Kontinentális Kongresszus által elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatot április 13-án II. Frigyes porosz király és II. Katalin orosz cárnő Mária Terézia-ellenes szövetséget köt december 11-én a Helytartótanács rendeletet ad ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében ben Bécsben megjelenik Bessenyei György A filozófus című vígjátéka ban korszerű csillagvizsgáló obszervatórium kezd működni az egri líceumban július 12-én a Hazafias Magyar Társaság első ülését tartja május 1-jén kezdte meg működését Temes megye, melynek főispánja Niczky Károly gróf lett ban báró Bruckenthal Erdély kormányzója lesz. Augusztus 21- én Mária Terézia kimondja Galícia birtokbavételét május 26- szeptember 10. között II. József Magyarországon, Erdélyben és Galíciában tesz körutat szeptember 21-én Mária Terézia kihirdeti a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. A jezsuita rend vagyonának lefoglalása során 41 gimnázium, 7 konviktus, 3 akadémia és 2 egyetem kerül más tulajdonba július 22-én Hadik András tábornagyot nevezi ki Mária Terézia az Udvari Haditanács elnökévé. Bukovina megszállására kerül sor július 15-én Mária Terézia Galícia, Tirol és a tengerpart kivételével egységes vámterületté nyilvánítja az osztrák tartományokat. Magyarország vámkülföldnek minősül január 15-én Mária Terézia felállítja a besztercebányai, szepesi és rozsnyói római katolikus püspökségeket május 20-tól október 23-ig Batthyány József esztergomi prímás lesz augusztus 9-én Mária Terézia Fiume szabadkikötőt, a hozzá tartozó Tengermellékkel együtt a magyar korona tartozékává nyilvánítja és Horvátországhoz csatolja ban Mária Terézia rendeletben megtiltja a kínvallatást február 17-én a győri, illetve a veszprémi egyházmegye területéből kihasítva a királynő elrendeli a szombathelyi és a székesfehérvári katolikus püspökség felállítását. Az 1774-ben osztrák tartományokban végrehajtott tanügyi reform (Allgemeine Schulordnung) alapján augusztus 22-én Mária Tarézia a magyar oktatásügy átfogó szabályozására kiadja az Ürményi József által kidolgozott Ratio Educationis-t (Az oktatás rendszer). Eszerint az oktatás anyanyelven és németül folyik, osztrák tankönyvek alapján szeptember 26-án Mária Terézia a nagyszombati tudományegyetemet Budára, a királyi várba telepíti (1784-ben pedig Pestre költözik). Idekerül az Egyetemi Könyvtár alapját képező volt jezsuita könyvtár is. Novemberben viszont jogi és teológiai karral királyi akadémia nyílik Nagyszombatban március 13-án a Habsburg Birodalom és Poroszország között kitör a bajor örökösödési háború ( ), amely az május 13-i teschen-i békével ér véget június 6-án Mária Terézia visszacsatolja Magyarországhoz a Temesvári bánságot (Torontál, Temes és Krassó vármegyék) április 23-án Mária terézia Fiumét kerületével együtt, külön testként, Magyarországhoz csatolja július 16-án az január 2-i második illír regulatiumot követően Mária Terézia kiadja a magyarországi szerbek ügyét végleg rendező Reseriptum Daclaratorium Illíricum-ot augusztus 14-én a királynő eltörli az 1767-ben felállított Horvát Kormányzói Tanácsot. Horvátország ismét a Magyar Királyi Helytartótanács alá kerül.

10 82 (1848-ban megszűnt, között önálló koronatartomány lett.) 1779-ben Tessedik Sámuel a Szarvason kapott 45 holdnyi területen mintagazdaságot létesít ben megépül a világ első vashídja a Severn folyón. Samuel Crompton megszerkeszti fonógépét március 25-én a királynő Budán megalapítja a Nemesi Akadémiát, a Theresianumot ban megalapítják a pesti Józsefvárost január 1-jén megindul az 1788-ig hetente kétszer megjelenő, Rát Mátyás szerkesztette pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hetilap november 29-én Bécsben elhunyt Mária Terézia királynő, trónra lép fia, II. József király.

11 83 II. József ( ) május 13-án II. József kéziratában rögzíti a Habsburg Birodalomban élő zsidók emancipációját elősegítő elveit ben német vezetéknév felvételére kötelezte a zsidókat október 25-én II. József kiadja türelmi rendeleteit a protestáns és ortodox hívők részére (hivatalvállalás, egyházszervezés). Kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól ben szabadalmaztatja James Watt a forgótengelyes gőzgépét január 12-én II. József szerzetesrendekről szóló rendelete feloszlatja a nem oktatással, betegápolással, képzéssel foglalkozó szerzetesrendeket ben II. József feloszlatja a bencés, a premontrei és több más szerzetes rendet szeptemberében Hont vármegyében 42 cigányt (köztük 17 asszonyt) kivégeznek gyilkosság, emberevés, rablás vádjával novemberében II. József rendeletére a Helytartótanácson 29 ügyosztályt szerveznek július 16-án II. József népszámlálást rendel el Magyarországon, melyet 1784 és 1787 között hajtanak végre. Magyarország lakossága: - Magyarország: ~ 6,5 millió fő - Horvátország: ~ 650 ezer fő - Erdély: ~ 1,5 millió fő - Összesen: 8,5 millió fő október 31-én a Zaránd megyei parasztok elindítják a század legnagyobb magyarországi parasztfelkelését ben Besztercebányán megindul az első szlovák nyelvű folyóirat augusztus 31-én megrendezik az első magyar nyelvű szinielőadást a bástyatoronyból átalakított pesti Rondellában szeptember 30-án II. József az úrnap kivételével, eltiltja a körmeneteket között Óbudán a Magyar Kamara alapításában selyemgombolyító működik ben Edmund Cartwright megépíti szövőgépét július 24-én II. József megtiltja, hogy a földesurak jobbágyaikat botozással büntessék. II. József Lotharingiai Ferenc István német-római császár és Mária Terézia császárné és magyar királynő fiaként március 13-án Bécsben született november 29-én lépett trónra, de saját elhatározásából nem koronázták meg ban II. József látogatást tesz Katalin orosz cárnőnél ban nőül vette Izabella Bourbon pármai hercegnőt, majd 1765-ben Mária Jozefina bajor hercegnőt, de szerencsétlen házasságából nem lett életképes utóda február 20-án Bécsben halt meg ban Magyar Hírmondó címmel újságot adnak ki júniusában II. József a cenzúrát birodalom szerte a bécsi Könyvvizsgáló Bizottságnak rendeli alá között Pesten kiépítik az egységes Duna-gátat a mai Lehel tértől, ahol a Duna holtága húzódott, a Soroksári út tájáig május 27-én II. József rendeletével egyesíti a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát ben II. József rendelete értelmében Pozsonyból Budára költözik a Magyar Királyi Helytartótanács és a Magyar Kamara augusztus 11-én II. József elrendeli a Magyar Kamara és a Magyar Királyi Helytartótanács egyesítését augusztus 30-án a budai egyetem bölcsésztudományi karán II. József Mérnöki Intézetet (Institum Grometricum) létesít december 9-én II. József rendelete értelmében az egyetemi tanári állásokat vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kell betölteni október 10-én II. József kimondja: a papság csak haszonélvezője, nem pedig birtokosa az egyházi vagyonnak március 22-április 24. között VI. Pius pápa Bécsben megpróbálja rábírni II. Józsefet egyházpolitikai elveinek és rendeleteinek visszavonására november 1-jén II. József elrendeli, hogy Pesten, Pozsonyban és Zágrábban állami papnevelő szemináriumot állítsanak fel április 13-án II. József rendeletére a Szent Koronát Pozsonyból Bécsbe szállítják, ahol az udvari kincstárban helyezik el. A koronaőrséget pedig feloszlatta május 11-én II. József rendeletében a latin helyett a német nyelvű ügyintézést és oktatást teszi kötelezővé Magyarországon. Közhivatalok és tanári állások elnyerésének feltétele a német nyelvtudás július 3-án II. József, a hagyományos közigazgatási határok figyelembevétele nélkül 11 megyére osztja fel Erdélyt. Ezzel megszűnnek a székely és szász önkormányzati szervek. Megkezdődik a magyarok és románok beköltöztetése a szász területekre augusztus 27-én II. József új vámrendeletet bocsát ki, mely a Birodalmat egységes vámterületté nyilvánítja. Magyarország és az örökös tartományok között az eddigi vámokat a nemesi adómentességre hivatkozva fenntartja március 18-án II. József a vármegyei önállóságot megszüntetve, Magyarországot Erdély nélkül 10 kerületre osztja, élükre királyi biztosokat nevez ki, a főispánokat felmentették ban Erdélyből 3 kerületet szervez.

12 november 30-án az uralkodó eltörli a halálbüntetést szeptember 25-december 12 között II. József rendeleteivel átszervezi a bírósági szervezetet (Novus Ordo Judiciarius) április 2-án teszi közzé széleskörű bírósági és büntetőjogi reformjait ban létrejönnek az első fegyenctelepek Ausztráliában október 25-én megnyílik a budai német színház ben az amerikai Szövetségi Konvekció elfogadja az Egyesült Államok alkotmányát tavaszán Poroszország bécsi követeivel keres érintkezést a II. József ellen szervezkedő magyar nemesi elégedetlenek kis csoportja júliusában Kassán megindul a Magyar Museum című negyedévenként megjelenő magyar nyelvű folyóirat, 1792-ig adták ki ban influenza járvány dúl Erdélyben márciusában éhségtüntetések törnek ki Franciaországban. Május 5- én megnyílik a francia Rendi Országgyűlés, amely június 17-én Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul június 27-én a francia polgárság képviselői esküt tesznek a Labdaházban. Július 11-én a király elbocsátja Necker minisztert július 12-én Desmoulis fegyverbe szólítja Párizs népét július 14-én a Bastille lerombolásával megkezdődik a francia forradalom július 15-én La Fayette vezetésével nemzeti gárda alakul. Júliusban országszerte parasztfelkelések törnek ki augusztus 4-én a francia nemzetgyűlés eltörli a nemesi kiváltságokat. Augusztus 26-án a francia nemzetgyűlés kihirdeti az alapvető polgári szabadságjogokat összefoglaló Emberi és Polgári Jogok Deklaráció -ját október 5-én a párizsi nők Versailles-ba vonulnak október 6-án a francia király kénytelen Párizsba költözni, a nemzetgyűlés követi november 2-án a francia egyházi javakat nemzeti rendelkezés alá bocsátják november 12-én Franciaországban új területi és közigazgatási rendszert vezetnek be. E hónapban alakul meg a jakobinus klub február 4-én a francia király felesküszik az új rendszerre október január 1. között Hóra és Cloşca fellázadnak Erdélyben. Gyulafehérvárott február 28-án kivégzik - az ben kirobbant erdélyi nagy parasztfelkelés két román vezérét - Horeát és Cloşcát Augusztus 22-én II. József kiadja az úrbéri v. jobbágyrendeletét, amely megszüntette a jobbágy nevet és a földhöz kötöttség állapotát ben Kuny Domokos Budán fajanszmanufaktúrát alapít ben II. József parancsára Csekonics József alezredes spanyol, német és erdélyi eredetű ménekből Mezőhegyesen ménesbirtokot létesít ben Csekonics József, a bábolnai állami ménest szervezi meg január 5-én az uralkodó a földek kataszteri fölmérését rendeli el. Az országos telekkönyvi hivatalt Budán, április 2-án állítja fel március 6-án II. József házassági pátense a bontópereket a világi bíróságok elé utalja május 2-án a balatonfüredi gyógyhely számára fürdőrendtartást és egészségügyi szabályzatot ad ki a Helytartótanács június 6-án a kézműipar színvonalának emelése érdekében a Helytartótanács elrendeli, hogy ahol rajziskola működik, ott az inasokat legalább egy évig oktassák rajzra ban Kovachich Márton György szerkesztésében Budán megindul az első magyarországi tudományos folyóirat, a Merkur von Ungarn. December 2-án Szacsvay Sándor szerkesztésében Magyar Kurír címmel hetente kétszer megjelenő újság indul Bécsben december 2-án a Habsburg Birodalom Oroszország szövetségeseként háborúba lépett Törökországgal. A háború között zajlott február 9-én Orsova, április 19-én Jassy, április 24-én Szabács elfoglalása. Augusztus 7-én a török sereg átkelt a Dunán. Szeptember 15-én a török Hunyadmegyében volt szeptember 20-án a császári hadsereg Karánsebesnél súlyos vereséget szenvedett között Belgrádot (Nándorfehérvár) sikerült birtokolni ben Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid részvételével megalakul a Kassai Magyar Társaság tavaszán a vármegyék sorozatosan tiltakoznak az országgyűlési végzés nélkül elrendelt újoncozás és rekvirálás ellen. Május 8-án II. József minden magyar ezred 400 újonccal való kiegészítését rendeli el február 28-án a közjegyzőség megszervezésével II. József megszünteti a hiteleshelyeket január 10-én a belga rendi gyűlés kimondja Belgium elszakadását Ausztriától, s az ország kilép a Német-római Birodalom kötelékéből január 26-án a francia forradalomtól megrettent - II. József három kivételével visszavonja Magyarországot illetően hozott rendeleteit. Ami megmarad: a türelmi rendelet, a plébániákra és a jobbágyságra vonatkozó rendelkezések február 20-án Bécsben meghal II. József ben megjelenik Pétzeli József II. József életének rövid leírása című műve.

13 85 II. Lipót ( ) 1790 márciusában a vármegyék önhatalmúlag eltörlik II. József rendelkezéseit, megsemmisítik a földmérések irattárait, és visszaállítják a Mária Terézia-kori állapotokat április közepén közvetlenül az uralkodónak alárendelt titkosrendőri szervezetet létesítenek áprilisában megalakítják a francia Cordelier-klubot májusában vita folyik a francia nemzetgyűlésben a hadüzenet jogáról; Mirabeau titkos kapcsolatba lép a francia udvarral; ellenforradalmi zavargások törnek ki július 12-én a francia nemzetgyűlés elfogadja a papság világi alkotmányát november 27-én rendeletileg kötelezik a papokat, esküdjenek fel a papság világi alkotmányára július 14-én a forradalom kitörésének megünneplése a Marsmezőn július 24-én II. Lipót hozzájárul, hogy a török Portával folytatandó tárgyalásokon Magyarország külön követtel képviseltesse magát szeptember 13-án II. Lipót kiadja cenzúrarendeletét december 4-én az országgyűlés becikkelyezi Mária Terézia királynő 1767-ben kiadott úrbéri rendeletét január 21-én II. Lipót önálló Illír Udvari Kancelláriát állít fel április 4-én Mirabeau meghal, mielőtt kiderülne, hogy titkos kapcsolatban állt a francia udvarral április 19-én Vályi András személyében a király kinevezi a pesti egyetem első magyar nyelv- és irodalomtanárát június 20-án éjszaka a francia király családjával együtt szökést kísérel meg, de elfogják, és fegyveres őrizet alatt visszaviszik Párizsba július 17-én sortűz dördül el a párizsi Marsmezőn szeptember 14-én XVI. Lajos szentesíti és így életbe lép a francia forradalmi alkotmány október 1-jén összeül a francia Törvényhozó Gyűlés december 16-án Robespierre szembeszáll a háborús tervekkel január 3-án Bécsben megindul a Magyar Hírmondó című politikai lap. II. Lipót II. József öccse-, május 5-én Schönbrunnban született március 14-én lépett trónra, november 15-én Pozsonyban koronázták meg ben vette feleségül Mária Lujza spanyol-bourbon királylányt március 1-jén hunyt el Bécsben február 21-én a Bécsből hazaszállított Szent Koronát nagy ünnepséggel fogadják Budán. Februárban a megyék koronaőrző bandériumokat alakítanak. Március 14-én trónra lép a 43 éves II. Lipót április 20-án a Magyar Királyi Helytartótanács ügyvitelében királyi rendelet visszaállítja a latin nyelvet áprilisában Martinovics Ignác felszólítja a rendeket: rázzák le az arisztrokrácia és a főpapság uralmát, iktassák törvénybe II. József rendelkezéseit, s a felvilágosodás szellemében módosítsák az elavult alkotmányt június március 13. között 25 évi szünet után, évszázadok óta először ismét Budán van országgyűlés, majd november 11-től Pozsonyban. Június 11-én az országgyűlés alsótáblája kimondja: tanácskozásait magyarul folytatja október 25-én a budai Várszínházban első előadását tartja Kelemen László magyar színtársulata ben Kolozsváron alakul magyar színtársulat november 12-én a 18 éves Sándor Lipót főherceget, II. Lipót fiát közfelkiáltással nádorrá választja az országgyűlés november 14-én Pozsonyban királlyá koronázzák II. Lipótot február 20-án II. Lipót rendeletileg ismét szétválasztja a magyar és az Erdélyi Udvari Kancelláriát. Az országgyűlés feliratban tiltakozik a magyar kormányzat hatásköreinek visszaszorítása ellen március 11-én az erdélyi román püspök benyújtja az uralkodóhoz emlékiratát, melyben kéri a románság negyedik rendi nemzetként való elismerését között dúló vallásügyi viták során a horvátok elszakadási törekvései november 7-én II. Lipót a két protestáns és a görögkeleti felekezet részére templom- és iskolaépítési jogot ad ben a reformátusok Budán, az evangélikusok Pesten tartanak zsinatot március 12-én a király szentesíti az évi törvényeket, melyek megerősítik Magyarország külön kormányzati rendszerét. Temesvár, Szabadka, Pozsega és Károlyváros szabad királyi városi rangot kap július 20-án a titkosrendőri szervezet vezetője, Franz Gotthardi, Bécsben beszervezi Martinovics Ignácot. Az év végén Martinovics Ignác megbízást kap II. Lipóttól arra, hogy titokban szervezze meg a magyarországi polgárságnak és a parasztságnak az igazságosabb rendi képviselet elnyerése érdekében indítandó kérvényakcióját augusztus 27-én a porosz és osztrák uralkodó pilnitzi nyilatkozata megfenyegeti a francia forradalmat elején II. Lipót és II. Frigyes Vilmos szövetséget köt Franciaország ellen március 1-jén meghal II. Lipót.

14 86 I. Ferenc ( ) május 20-július 27 között országgyűlést tartanak Budán, amely kimondja a magyarországi iskolákban a magyar nyelv rendes tantárgyként való tanítását augusztus 19-én az uralkodó fölmenti Kaunitz-Rietberg herceg államkancellárt ben Magyar Királyi Hajózási Társaság alakul, amely megépíti a Ferenc-csatornát ( ) ben megalakul a kolozsvári magyar színtársulat és a Budai olvasókör (Sicietas Eruditorum) március 24-én Girondi kormányt alakít Franciaországban. Március 25-én Rouget de Lisle megkomponálja a Marseillaise-t április 20-án XVI. Lajos javaslatot tesz a hadüzenetre június 13-án a Girondi kormány megbukik ban megalakul Aranka György Erdélyi Magyar nyelvmívelő Társasága március 10-én általános felkelés tör ki Vendée-ban. Április 5-én Dumouriez átszökik az ellenséghez április 6-án megalakul a francia Közjóléti Bizottság május 31-én tüntetés a francia Konvent girondi képviselői ellen. Június 2-án Hanriot ágyúkkal vonul fel a Konvent ellen, amely kiadja a girondi vezetőket június 10-én az átalakított francia Közjóléti Bizottsággal megszületik a jakobinus diktatúra vezető szerve júniusában kidolgozzák az 1793-as alkotmányt; girondi lázadások törnek ki több városban július 13-án meggyilkolják Marat-t július 17-én a francia Konvent a még megmaradt hűbéri kiváltságokat is felszámolja július 23-án az ellenség visszafoglalja Mainzot, és ismét a francia határokhoz közeledik július 27-én Robespierre a Közjóléti Bizottság tagja lesz; törvényt hoznak a közszükségleti cikkek árusításának ellenőrzéséről augusztus 23-án a Konvent általános népfelkelést rendel el. Augusztus 28-án az angol flotta megszállja Toulont szeptember elején hébertista tüntetések zajlanak a Konvent ellen; I. Ferenc II. Lipót német-római császár és magyar király, illetve Mária Lujza spanyol infánsnő fiaként február 12-én született március 1-jén lépett a trónra, június 6-án Budán koronázták meg. Négy felesége is volt: Erzsébet würtenbergi hercegnő (1788), Mária Terézia nápolyi hercegnő (1790), Mária Ludovika modenai hercegnő (1808) illetve Karolina Auguszta bajor hercegnő (1816) március 2-án Bécsben halt meg június 16-án a Franciaország elleni háborúra 5000 újoncot, 1000 lovat és 4 millió forint hadisegélyt szavaz meg az országgyűlés. Augusztus 19-én a szövetséges osztrák-porosz hadak emberrel átlépik a francia határt július 24-én a porosz király hadat üzen Franciaországnak. Július 25-én a braunschweigi herceg kiáltványa szétrombolással fenyegeti meg Párizst, de ezzel csak még elszántabb egységbe kovácsolja a forradalmi ellenállást. Augusztus 10-én a nép megostromolja a Tuileriákat; forradalmi községtanács alakul, XVI. Lajost felfüggesztik trónjáról. Augusztus 13-án XVI. Lajost és családját a Temple-ba zárják. Augusztus 19-én La Fayette az osztrákokhoz szökik augusztus 21-október 19. között ülésezik az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott, amely kimondja Erdély önálló közjogi különállását, és a magyar hivatalos nyelvet augusztus 24-én ellenforradalmi mozgolódások a Vendée-ben. Szeptember 1-jén a poroszok elfoglalják Verdunt. Szeptember 2-án öt napon át tartó népítéletek kezdődnek a párizsi börtönökben. Szeptember 20-án Kellermann serege Valmynál megállítja a porosz előrenyomulást. Szeptember 21-én összeül a Konvent és kikiáltja a Köztársaságot október 19-én a francia forradalmi hadsereg elfoglalja Mainzot, és átkel a Rajnán, 27-én Dumouriez győzelmet arat Jemappes-nál november 13-án Martinovics Ignác röpiratában az elnyomottakat a főpapok és főurak uralma elleni összefogásra szólítja fel augusztusában az emberi jogok és az új alkotmány érdekében röpiratot készít november 20-án Gamain lakatos felfedi XVI. Lajos titkos irattárát. December 4-én megkezdődik a francia király pere január 20-án XVI. Lajost halálra ítélik és másnap kivégzik október 16-án a francia köztársaság csapatai győzelmet aratnak Wattignies mellett; Mária Antóniát (Marie Antoinette) kivégzik december 19-én Bonaparte tervei alapján a francia köztársasági seregek felszabadítják Toulont. December 26-án Hoche győzelmet arat Wissembourgnál között az Apponyi Antal királyi biztos vezette, mágnásokból álló bizottság megépítteti a Ferenc-csatornát, mely a tiszai és déli vidék Pesttel való összeköttetésének ütőere lett június 26-án Koburg osztrák herceg csapatai fölött Fleurusnél nagy győzelmet aratnak a francia köztársasági csapatok.

15 szeptember elején rendeletet hoznak a Forradalmi Törvényszékek tevékenységének fokozásáról, a hadsereg ellátását biztosító rekvirálásokról. Szeptember 17-én a Konvent törvényt hoz a gyanús állampolgárok ellen szeptember 29-én maximálják a fogyasztói árakat. Október 5-én bevezetik az új, francia forradalmi naptárt október 9-én a lyoni lázadást leverik. Október 31-én a girondi vezetők fő csoportját kivégzik. November 7-én Fouché és Collot d Herbois elkezdi a megtorlást Lyonban november 8-án lefejezik Madame Roland-ot, november 12-én kivégzik az orléans-i herceget december 5-én Desmoulins megindítja Vieux Cordelier című lapját, és a terror felszámolását követeli december 12-én Robespierre a vallásszabadság mellett, a vallásüldözés ellen lép fel decemberében a Vendée felkelőit szétverik ban Ely Whitney Amerikában feltalálja a gyapottisztító gépet márciusában Lengyelországban Tadeusz Kościuszko vezetésével felkelés tör ki az orosz megszállás ellen ben megnyílik a soproni cukorgyár március 24-én kivégzik a hébertistákat. Április 5-én Danton, Desmoulins és társai lefejezése június 10-én rendelet születik a terror szabályozására és fokozására július 27-én (thermidor 9.) megbuktatják Robespierre-t. Július 28-án kivégzik Robespierre-t, Saint- Just, Couthont október 19-én bezárják a francia jakobinus klubot május között népi felkelés Párizsban a Konvent ellen július én a köztársaságiak Quilberon félszigetén megsemmisítik a royalista csapatokat október 1-jén az ismét megszállt Belgiumot a franciák annektálják október 5-én Bonaparte Napoleon leveri a királypártiak párizsi lázadását október 26-án a francia Konvent több mint három évi működés után feloszlik november 5-én a Direktórium kiáltványban jelenti be megalakulását május május 23. között Martinovics Ignác vezetésével magyar jakobinus mozgalom szervezkedik Pesten április 5-én a Lengyelország felosztásában érdekelt poroszok békét kötnek a franciákkal ben Ausztria és Oroszország megegyezik Lengyelország harmadik felosztásában, majd Oroszország, Poroszország és Ausztria felosztja Lengyelországot, mellyel megszűnik az önálló lengyel állam április 6-án Sándor Lipót főherceg Lipót negyedik fia Bécsbe küldi az új kormányzási alapelveket tartalmazó memorandumát. Javaslatai: német katonaság, cenzúra, kancellária, helytartótanács, főispánok engedelmességre szoktatása. (Sándor Lipót tűzijátéktól elszenvedett égési sérüléseibe július 12-én belehal.) május 20-án a budai generális kaszálón (Vérmező) kivégzik a magyar jakobinus mozgalom öt igazgatóját: Martinovics Ignácot, gróf Sigray Jakab kőszegi tábla elnökét, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjai Ferencet és Laczkovics Jánost. Két héttel később Őz Pál ügyvédet és Szolárcsik Sándor joggyakornokot. (1960 óta a Kerepesi temetőben díszsírban nyugszanak.) július 20-án a király kinevezi öccsét, József ( ) főherceget Magyarország királyi helytartójává, aki ig tölti be tisztségét. A reformkori Magyarország egyik kiemelkedő egyénisége lett. Alcsúton mintagazdaságot létesített november 12-én az országgyűlés közfelkiáltással nádorrá választja József főherceget október 29. mainzi győzelem. December 1-jén a francia és osztrák fél fegyverszünetet köt áprilisában Bonaparte Napoleon több csatában megveri a piemonti osztrák seregeket. Áprilisban Savoya különbékét köt a franciákkal május 15-én Bonaperte bevonul Milánóba szeptember 3-i würzburgi osztrák győzelem után, szeptember-október között a francia főseregek kénytelenek visszavonulni Károly főherceg hadserege elől november én Bonaparte Arcole-nél legyőzi az osztrákokat július 30-án I. Ferenc a nemesség segítségét kéri a franciaellenes háborúhoz április 8-án hirdet nemesi felkelést (Zala vármegye közgyűlése föliratában tiltakozik) április 18-án Bonaparte Leobenben fegyverszünetet köt az osztrákokkal ben Festetics György ( ) Keszthelyen megalapítja a Georgikont; Európa első gazdasági akadémiáját. Az iskolát József nádor személyesen avatta fel során Csokonai Vitéz Mihály megírja első Lilla-dalait folyamán Teleki Sámuel gróf, a felvilágosult erdélyi kancellár megnyitja a nyilvánosság előtt a marosvásárhelyi könyvtárát október 17-én a Francia Köztársaság és Ferenc császár-király nevében Campo Formióban (Campoformió) békét köt Bonaparte Napóleon tábornok és Philipp Cobenzl gróf augusztusában Szuvorov kiszorítja a franciákat Észak- Olaszországból. Október 14-én Bonaparte megérkezik Párizsba, ahol november 9-én (brumaire 18.) Napóleon elkezdi a kétrészes államcsínyt, amelyet másnap az Ötszázak Tanácsának szétkergetésével fejez be. Franciaországban magához ragadta a hatalmat.

16 ben elkészül a Manchester- Liverpool-csatorna január 1-jén Pozsonyban megjelenik Gvadányi József A falusi nótárius c. elbeszélése márciusában Babeuf francia felkelő bizottságot alakít május 16-án a görögkeleti vallást bevett felekezetnek nyilvánítja egy királyi rendelet április elején Bonaparte tábornok itáliai győzelmei pánikot idéznek elő Bécsben május 26-án a francia Babeuföt halálra ítélik és másnap kivégzik szeptember 4-én államcsínnyel visszaszorítják a royalista előretörést, Pichegrut és híveit deportálásra ítélik június 26-án I. Ferenc betiltja a magyarországi olvasóköröket (budai, kolozsvári, stb.) május 19-én Bonaparte hajóhada elindul Egyiptomba. Július 21-én sivatagi győzelmet aratnak a mameluk-ok felett augusztus 1-2 között Nelson vezérletével az angolok Abukirnál szétverik a francia flottát ban megalakul a második Franciaország-ellenes koalíció Anglia és Oroszország részvételével ben a Habsburg Birodalomban megkezdődik az infláció ben az angol kormány megtiltja minden olyan szervezet létesítését, aminek célja a munkaidő csökkentése vagy a bér emelése lenne augusztus 27-én az uralkodó elrendeli az Állam- és Konferencia- Minisztérium felállítását ben Franciaországban Jacquard megszerkeszti az első szövőgépet ban a pozsonyi szlovák líceumban cseh-szlovák tanszék alakul ban az Egyesült Államok megvásárolja a franciáktól Lousianát május 18-án Bonaparte Napóleont császárrá nyilvánítja a francia szenátus ben Budán Röck István megalapítja gépműhelyét január 28-án Debrecenben meghal Csokonai Vitéz Mihály október 21-én Trafalgárnál a Nelson admirális vezette angol hajóhad megsemmisíti a franciaspanyol flottát, azonban az ütközetben Nelson is elesik ben Gyarmathy Sándor tanulmányt tesz közzé a magyar-finn nyelvrokonságról június 14-én Marengónál döntő vereséget szenved a Lombardiai császári-királyi hadsereg Bonaparte csapataitól ben Napóleon és VII. Pius pápa előzetes konkordátumot köt, az első konzul igyekszik megbékíteni az egyházat ben a köztársasági mozgalom részeseként elítélt Kazinczy Ferenc ( ), a nyelvújítás vezére kiszabadult hat évi (2387 napos) várfogságból ben Bihari János ( ) Pesten megalakítja híres cigányzenekarát. Népies műzenét: verbunkost, csárdást, magyar nótát játszott március 8-án I. Ferenc visszaállítja a feloszlatott premontrei és ciszteri, valamint bencés rendet, utóbbit kötelezi, hogy 10 gimnáziumban kezdje meg az oktatást október 30-án a király szentesíti az évi törvényeket. A XX. tc. kimondja a polgárok és a jobbágyok perképességét november 25-én Széchényi Ferenc a nemzetnek ajándékozza könyvtárát és gyűjteményét. Az évi amiens-i béke egy időre véget vet a kilencedik éve tartó angol-francia háborúnak ban azonban az angol-francia háború kiújul, Napóleon angliai partraszállást készít elő májusában a szenátus francia császárrá kiáltja ki Napóleont, akit decemberben koronáztak meg augusztus 11-én I. Ferenc fölveszi az Ausztria örökös császára címet között Budán felépül a Sándor-palota, Pollack Mihály tervei alapján ben az egri egyházmegyét érseki rangra emelik június 30-án megalakul a kassai és szatmári katolikus püspökség november 7-én az udvar szorult katonai helyzetét kihasználva a pozsonyi országgyűlés rendelkezik a nemesi fölkelésről. Cserében a magyar nyelvhasználat kiterjesztését kérik. Az 1805:IV. tc. kimondja: az országgyűlési és kancellári feliratok magyar és latin nyelven szerkesztendők november 12-én Napóleon csapatai bevonulnak Bécsbe november 15-én Pozsony térségében francia csapatok lépik át a magyar határt december 2-án Austerlitznél Napóleon megsemmisítő vereséget mér az osztrák-orosz egyesült seregre. December 26-án Pozsonyban I. Napóleon és I. Ferenc megbízottai aláírják a békeszerződést július 12-én Napóleon védnöksége alatt megalakul a Rajnai Szövetség. Augusztus 6-án II. Ferenc császár lemond a német-római császári címről. (Megszűnik a Német-római Szent Birodalom.) Október 14-én Jénánál és Auerstedtnél Napóleon császár hadai tönkreverik a porosz sereget április 5-december 15 között országgyűlést tartanak Budán. A rendek újonc sorozását ajánlják meg (toborzási rendszer). Az 1807:XXI. tc. új erdőrendtartást vezet be.

17 július 2-án Pesten megindul a Hazai Tudósítások című politikai hetilap, amely majd között Hazai s Külföldi Tudósítások címmel jelenik meg tól az Osztrák Császárság hivatalos színe a fekete-sárga, a Magyar Királyságé a piros-fehérzöld ben Debrecenben megjelenik Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel fűvészkönyve ben Fulton amerikai feltaláló kerekes gőzhajója az első sikeres próbautat teszi a Hudson folyón ban vasgyártással foglalkozó polgári tőkés vállalkozások létrehozzák a Muravölgyi Uniót tól a pesti város fejlesztés irányait a József nádor vezette Szépítő Bizottmány szabta meg június 5-6. között Napóleon az alsó-ausztriai Wagramnál döntő győzelmet arat a Károly főherceg által vezetett császári királyi hadseregen október 27-én I. Ferenc Lothar Clemens Metternichet ( ) nevezi ki az Osztrák Császárság államkancellárjává ben Diósgyőrött megkezdi működését a kincstári fegyvertár február 26-án I. Ferenc az infláció megfékezésére jelzálogkötvényt bocsát ki február 9-én megnyílik a Pesti Német Színház ben Szentendrén megnyílik az első szerb nyelvű tanítóképző ban királyi rendelet valamennyi céhlevél megújítását írja elő ben az angol Stephenson gőzmozdonyt szerkeszt től Széchenyi István megkezdi 1849-ig rendszeresen vezetett naplója írását ben Pesten megjelenik Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye augusztus 19-én meghal James Watt januárjában Pesten megindul a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat. Angliában 1812-ben indul el a Clyde folyón az első gőzhajó szeptember 16-án már Pest és Komárom között próbautat tesz Bernhardt Antal Carolina nevű dunai gőzöse is ben az országgyűlés elfogadja a magánosok által létesített árvízvédelem, a futóhomok erdősítése és Széchenyi országos könyvtár alapítása tárgyában kiadott törvényeket augusztus 28- november 5. között a pozsonyi országgyűlés I. tc. rendelkezik Mária Ludovika koronázásáról, II-VI. tc. szabályozza a nemesi fölkelés hadiszemléjét, gyakorlatait, s a VII. tc. elrendeli a katonai Ludovika Akadémia felállítását júniusában Napóleon Friedlandnál legyőzi az oroszokat; Sándor cár és a francia császár találkozik egy kompon, megegyeznek a békében, amelyet júliusban írnak alá decemberében Napóleon elfoglalja Madridot, de az országot nem tudja pacifikálni április 10-én a császári sereg támadást intéz a franciákkal szövetséges Bajorország ellen. Május elején megindulnak az első magyar nemesi fölkelő ezredek. Május 13-án Napóleon Bécsben, ahonnan 15-én kiáltvánnyal fordul Magyarorszához. Június 14-én a győri csatában vereséget szenvednek az elégtelenül és korszerűtlenül fölszerelt nemesi fölkelés csapatai a franciáktól. Június 24-én a franciák beveszik Győrt, 26-án Pozsonyt október 14-én Schönbrunnban békét köt I. Ferenc és I. Napóleon. Ausztria jelentős területi veszteséget szenved. Elveszti Krajnát, Triesztet, Karintia déli részét. A Lengyelország 3. felosztásakor szerzett területeket a Varsói Hercegséghez csatolják (25 millió frank hadisarc fizetésére kötelezik az osztrák felet.) között József nádor reformterveiben Magyarországnak szánja a főszerepet. Ausztriának jutalmul rendi alkotmányt kíván ben Sárospatakon megjelenik Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok c. epigramma-gyűjteménye, amely egyúttal a nyelvújítás nyitánya. Irányításával kibontakozik a magyar nyelvújítási küzdelem június 24-én I. Napóleon mintegy főnyi hadsereggel átkel a Nyemenen, Oroszország határfolyóján. Seregében van Schwarzenberg herceg osztrák (Napóleon XIII. számú) hadteste is szeptemberében Bonaparte Napóleon Borogyinónál meghátrálásra kényszeríti Kutuzovot, de nem tudja megsemmisíteni az orosz hadsereget; elfoglalja Moszkvát, békét azonban nem tud kötni, vissza kell fordulnia. Az eredménytelen hadjáratban novemberben megsemmisül a francia hadsereg augusztus között zajlik a drezdai csata, majd az október közötti lipcsei népek csatájá -ban I. Napóleon döntő vereséget szenved a szövetséges csapatoktól. A csatában részt vesz Széchenyi István huszártiszt is április 6-án a francia szenátus XVIII. (Bourbon) Lajost Franciaország királyává nyilvánítja februárjában Napóleon ismételten megveri Blüchert, de ezzel csak fokozza a koalíció erőfeszítéseit, s amikor már marsalljai is megtagadják az engedelmességet, június 6-án lemond az uralomról. Elba szigetére száműzik, Napóleon öngyilkosságot kísérel meg március 31-én a szövetségesek bevonulnak Párizsba. Májusban osztrák hadjárat indul Murat, nápolyi király ellen májusában XVIII. Lajos bevonul Párizsba. Május 30-án megkötik az első párizsi békét.

18 ban elindul Manchesterből az általános választójogot követelő pokrócosok -menete, hogy panaszt nyújtsanak be az angol királynak augusztus 16-án Manchesterben, a Szent Péter-mezőn a nemzetőrség vérbe fojt egy békés nagygyűlést IV. György angol király uralkodása január 1-jén Spanyolországban, július 3-án Nápolyban forradalom tör ki ban letartóztatják, és május 1- jén kivégzik az angol kormány meggyilkolására szervezkedett Cato utcai összeesküvőket ben az angol parlament elfogadja a törvényt a stocktondarlingtoni vasútról. A vasút ben indul ben Pesten megindul az Auróra című zsebkönyv, Kisfaludy Károly szerkesztésében között Bajza József szerkeszti között báró Jósika János gubernátor január 1-jén megszületik Petőfi Sándor ban Bólyai János megkezdi az abszolút geometria kidolgozását ban Stephenson megalapítja az angliai Newcastle-ban az első mozdonygyárat ben az angol parlament visszavonja a szervezkedési tilalomról szóló törvényt. A parlament 1825-ben korlátozza a szervezkedési szabadságot ben megérkezik az amerikai Oregonba, a Csendes-óceán partjára az első ökrösszekér karaván ben megjelenik Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza ban Herenden Stingl Vince megalapítja porcelángyárát május 20-án Pesten Széchenyi István és társai megtartják az első lófuttatást. Megjelenik Széchenyi István Lovakrul című műve június 1-jén Budán Brunszvik Teréz grófnő megalakítja az első magyarországi kisdedóvó intézetet, az Angyalkertet március 13-án uralkodói engedéllyel John Andrews és Pichard Bécsben megalakítja az első Dunagőzhajózási Társaságot ban már rendszeres gőzhajójárat indul Bécs és Pest között szeptember 14-én megkötik az orosz-török drinápolyi békét szeptember június 8-a között Bécsben ülésezik az európai államok kongresszusa az Európa újjászervezéséről ben a bécsi béke Angliának juttatja Ceylont, a Jóreménység fokát, Máltát, Helgolandot, Mauritiust és néhány szigetet a Karib-tengeren február 8-án a bécsi kongresszus résztvevői megállapodnak Lengyelország felosztásában. Június 8-án a német fejedelmek Bécsben létrehozzák az osztrák vezetésű Német Szövetséget március 1-jén Napóleon partra száll Franciaországban, a seregek visszapártolnak hozzá, de száznapos uralma hamarosan véget ér június 18-án Wellington vezette szövetséges hadsereg Waterloonál döntő győzelmet arat - az Elba szigetéről visszatért - I. Napóleon császár seregei felett. Szent Ilona szigetére száműzik, ahol május 5-én hal meg szeptember 26-án I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király megköti a Szent Szövetséget. Október 13-án agyonlövik Murat volt nápolyi királyt ban Keszthelyen Festetics György védnöksége alatt megtartják az első Helikon-ünnepségeket január 1-jén megkezdi működését Magyarországra kiterjedően is a Szabadalmazott Osztrák Nemzeti Bank szeptemberében Ferenc császár-király és felesége Magyarországon tesz körutat ban megjelenik Katona József ( ) Bánk bán című nemzeti drámája augusztus 13-án a bécsi udvar elrendeli, hogy az értéktelen papírpénz helyett ezüstpénzben (pengő) kell megfizetni az adókat ben Magyarországon nemzeti méretű ellenállás bontakozik ki az adózás és újoncozás miatt; a kormány erőszakot alkalmaz a tiltakozó megyék ellen között felépül az esztergomi bazilika Kühnel Pál és Hild József tervei alapján január 22-én Kölcsey Ferenc megírja Himnusz c. költeményét, amely csak 1829-ben jelenik meg az Aurórában. Erkel Ferenc ben megzenésíti és így a magyar nép nemzeti himnusza lett szeptember augusztus 18. között Pozsonyban ülésezik az első reformországgyűlés. Szeptember 13-án az országgyűlésen kialakul az egységes kerületi ülés intézménye november 3-án Széchenyi István ( ) az országgyűlés kerületi ülésén a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására egyévi jövedelmét, forintot ajánl fel ben kerül sor Karolina Auguszta királyné koronázására április 17-én a királyi felirat kimondja: a hazai nyelv a nemzeti szellem típusa. Augusztus 12-én az országgyűlés kimondja: a jobbágytelken gazdálkodó nemesek 1830-tól kötelesek állami adót fizetni április 11-én I. Ferenc megtagadja az ország sérelmeinek további orvoslását augusztus 18-án a király szentesíti az évi országgyűlés törvényeit (Magyar Tudományos Akadémia alapítása, országgyűlési bizottságok alakulnak).

19 szeptember 8-december 20 közötti pozsonyi országgyűlés VIII. tc. kimondja, hogy senki sem viselhet közhivatalt, január 1- je után nem folytathat ügyvédi gyakorlatot, ha nem tud magyarul ban Párizsban, majd Brüsszelben forradalom tör ki október 14-én Belgium kikiáltja függetlenségét. Az ország első uralkodója I. Lipót coburgi herceg lett november 29-én Varsóban nemzeti fölkelés indul ban Lacsny Miklós kezdte meg a répacukor gyártását francia példa nyomán (a cukorrépa első neve is burgundi répa volt) között elkészül a Hild József által épített Lloyd-épület között Pollack Mihály felépíti a régi Vigadót között IV. Vilmos angol király uralkodása ban megnyílik a manchesterliverpooli vasútvonal ben Hild József tervei alapján megkezdődik az egri székesegyház építése ben benyújtják az angol parlamentben az első reformtörvényt, melyet az Alsóház elfogad, a Lordok Háza azonban visszautasít ben a parlament mindkét háza elfogadja a reformtörvényt augusztus 4-én az aradi várban elhunyt a legendás Simonyi József ( ) óbester, a napóleoni háború híres egyénisége. Hamvait 1913 áprilisában Budapestre, a Kerepesi temetőbe hozták. Fia, Lajos, az évi szabadságharcban honvédként harcolt, és várfogságra ítélték után politikus, 1867 után rövid ideig földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter volt július 1-jén Pesten megjelenik az első társaskocsi december 31-én a Párizsban élő lengyel emigránsok felhívást intéznek a magyar nemzethez ban elkészül Ruzitska Béla futása című első magyar opera ban megalakul az angliai építők Szövetsége ban az angol parlamenti törvény megtiltja, hogy 9 éven aluli gyerekeket alkalmazzanak gyapjú- és pamutgyárakban, s a 9-12 év közöttiek munkaidejét legfeljebb napi 9, heti 48 órára, a év közöttiekét napi 12, heti 69 órára korlátozza június 10-én Széchenyi István kezdeményezésére megalakul a Pesti Kaszinó, 1830-tól Nemzeti Kaszinó. Tagjai között volt Wesselényi Miklós, Fáy András, Clark Ádám és Marczibányi Lajos. Alapítását követően városi kaszinók és olvasókörök alakultak között gróf Reviczky Ádám a kancellár november 1-jén a Habsburg-örökös tartományokban bevezetik a fogyasztási adót január 28-án Pesten megjelenik Széchenyi István Hitel című munkája szeptember 4-én tesz próbautat a Dunán Bécs és Pest között az Első Dunagőzhajózási Társaság I. Ferenc nevű gőzhajója szeptember 28-án Pozsonyban királlyá koronázzák V. Ferdinándot november 17-én a Magyar Tudós Társaság első ülésén a résztvevők megfogalmazzák az Akadémia célját ban a kolera Elő-Indián és Perzsián keresztül áttör Európába december 28-án a Helytartótanács a Galícia felől közeledő kolerajárvány elleni védekezésül lezáratja az ország északkeleti határát. A kolerazárlatot október 3-án oldják fel. A kolerajárvány miatt Észak-Magyarországon (Felvidéken) és Kassa környékén parasztfölkelés tört ki. A járvány áldozata lett többek között a Széphalmon élő Kazinczy Ferenc is. A járványban ember betegedett meg, akik közül fő meg is halt ban Széchenyi István Beszédes Józseffel az Al-Dunán tesz utazást június 20-án a Duna-szabályozás királyi biztosává az uralkodó Széchenyi Istvánt nevezi ki, akinek vezetésével július 19-én Vásárhelyi Pál mérnök megkezdi az Al-Duna szabályozási munkálatokat ben Székesfehérvárott megjelenik Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesejátéka július 7-án a király megerősíti az Akadémia alapszabályait. Működése 1831-ben indul meg ben Wesselényi Miklós megírja Balítéletekről című munkáját. Megjelenik Széchenyi István Világ című írása ban megjelenik Széchenyi István Stádium című műve február 28-án a Lánchíd felépítésére Széchenyi kezdeményezésére megalakul a pesti Hídegylet december május 2. között reform országgyűlést tartanak Pozsonyban december május között Kossuth Lajos szerkesztésében Országgyűlési Tudósítások címmel kéziratos hetilap jelenik meg május 2-án először szólal fel az országgyűlésen Deák Ferenc május 5-én Wesselényi Miklós, az ellenzék vezére elhagyja az országgyűlést. Erdélybe távoztával megritkulnak az ellenzéki tanácskozások május február 7. között Kolozsvárott ülésezik az erdélyi országgyűlés. Az uralkodóhoz menesztett küldöttség az évtizedes sérelmek megszüntetését kéri, de I. Ferenc ezt október 3-án megtagadja. Wesselényit egy december 9-i szatmári vármegyegyűlésen tartott beszédéért hűtlenséggel vádolják meg december 10-én az újabb úrbéri vitában az országgyűlés alsótáblája leszavazza az örökváltságot.

20 ben Temesvárott felépül az állandó színház ben megalakul az angol Nagy Nemzeti Egyesített Szakszervezeti Szövetség január 13-án a rendek elfogadják, hogy a felépítendő Lánchídon a nemesség is fizeti a hídvámot február 7-én Estei Ferdinánd főherceg királyi biztos Erdély kormányzója feloszlatta az erdélyi parlamentet március 2-án 43 évi uralkodás után meghal I. Ferenc. Utóda a gyengeelméjű, epileptikus V. Ferdinánd, aki a legfőbb államhatalmat egy titkos régenstanácsra ruházza, és Metternich herceg marad a bécsi udvar politikájának irányítója. V. Ferdinánd ( ) 1836-ban az országgyűlési ifjak vezérét, Lovassy Lászlót, 1837-ben Kossuth Lajost fogják perbe és ítélik el november 28-án V. Ferdinánd hozzájárul a Partium visszacsatolásához ben megépül az óbudai téli kikötő és hajógyár május 17-én az országgyűlési ifjúság vezetőinek, köztük Lovassy László elfogatására utasítja József főherceget az uralkodó július 1-jén megindul a Kossuth Lajos által szerkesztett kéziratos, a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósítások ban Pesten megkezdődik a Nemzeti Múzeum építése, Pollack Mihály tervei szerint január december között Vörösmarty Mihály, Bajza József és Toldy Ferenc szerkesztésében Pesten megjelenik az Athenaeum című irodalmi és tudományos folyóirat augusztus 22-én megnyílik a Pesti Magyar Színház) a későbbi Nemzeti Színház). Első igazgatója Bajza József volt ben Vörösmarty Mihály megírja a Szózatot ben Irínyi János feltalálja a nem robbanó gyufát ben megszövegezik a nép Chartájá -t. O Connor megalapítja. Az Észak Csillaga c. charta lapot ben összeül a chartista konvekció. Az angol parlament elutasítja a Chartát, melyet 1841-ben másodszor is elutasít ben az amerikai Morse feltalálja a távírót március között pusztító árvíz sújtja Pestet április 27-én Pesti Magyar Színházban a közönség Wesselényi mellett tüntet. V. Ferdinánd április 19-én Bécsben született I. Ferenc osztrák császár és Mária Terézia nápolyi hercegnő fiaként szeptember 28-án Pozsonyban koronázták meg március 2-án lépett a trónra. A trónról december 2-án mondott le. Feleségét, Mária Anna savoyai hercegnőt 1831-ben vette el.(1875. június 29-én Prágában hunyt el.) március 4-én az Erdélyi Királyi Táblán, királyi utasításra, megkezdődik Wesselényi Miklós felségárulási pere. Júliusban Wesselényi perbe fogását követően az alsó- és felsőtábla között üzenetváltások folynak a szólásszabadság megsértéséről. Wesselényit 1839-ben elítélik, 1840-ben amnesztiával szabadul május 2-án az uralkodó szentesíti az évi országgyűlési törvényeket: a III. tc. némileg bővíti a magyar nyelv használati körét, a IV-VIII. tc. a jobbágyviszonyokról rendelkezik, a XXV. tc. kijelöli a főbb vasúti vonalirányokat Pest központtal ban az országgyűlés feloszlik anélkül, hogy az időszerű reformokat ki tudta volna vívni szeptember 22-én királyi rendelet kötelezi a főispánokat, hogy a kormány javára befolyásolják a megyegyűléseket február 22-én a Királyi Tábla ítéletet hirdet az országgyűlési ifjak ellen indított hűtlenségi perben. Május 5-én letartóztatják Kossuth Lajost. Május 22-én Pest vármegye közgyűlése tiltakozik Kossuth elfogatása ellen január 31-én a Királyi Tábla háromévi fogságra ítéli az árvízi hajóst Wesselényi Miklóst. Kossuthot is ugyanennyire ítéli, de a hétszemélyes tábla még ugyanebben az évben négy esztendőre emli büntetését június május 13. között országgyűlést tartanak Pozsonyban. Az országgyűlésen a nyomasztó terror ellenére erős ellenzék alakul ki, az alsótáblán Deák Ferenc, a felsőtáblán Batthyány Lajos vezetése alatt. Június 20-án az országgyűlési feliratok magyar nyelvűségét javasolja az alsótábla. (November 11-én a király jóváhagyja.) 1840-ben az országgyűlési ellenzék kiharcolja a közkegyelmet. Május 4-én V. Ferdinánd utasítást ad a politikai foglyok szabadon bocsátására, Wesselényi, Lovassy, Kossuth kiszabadul ben Pozsony és Nagyszombat között lóvasút indul.