AZ 1855-ÖS JÁRVÁNY. i. m. pp Kapronczay Károly: Orosz szemtanúk az évi kolerajárványról Magyarországon.
|
|
- Judit Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 veszteség. A Tisza-vidékén olyan erõvel dúlt a járvány, hogy az orosz csapatok lassították a dél felé irányuló elõretörés ütemét. 31 Idézet egy korabeli Bereg vármegyei történeti munkából: az epemirigy (cholera) fõleg a seregek közt dühöngött, miért is az orosz katonák, ki az éretlen gyümölcsöt, sõt a nyers tököt és ugorkát [uborkát] legfinomabb csemege gyanánt mohón ették, úton-útfélen elhullottak, s a ragályt nem kevésbé terjeszték. Munkácson az ekkor felépült gimnáziumi tanépület, a nagy Csillag vendéglõ s a Csernek-hegyi monostor szolgáltak leginkább katonai kórodákul, honnan (a holttestek) éjjelenként kocsiszámra hordattak ki a g. k. (görög katolikus) temetõbe, a város déli szélére, s ott végsõ vonalban hosszú sorokban ásott gödrökbe takaríttattak el. 32 Lehoczky Tivadar helytörténész említi, hogy Nikolajevics 2. Palcin Constantin, a tobolszki gyalogezred parancsnoka Munkácson halt meg augusztus 28-án, akit ugyancsak a görög katolikus temetõben hantoltak el. Ez alkalommal ünnepélyes szertartást rendeztek: az elhunyt fõtiszt fekete lovát felnyergelték, és a lassan vezetett állat szabadon kísérte a fedetlen koporsót, mely, midõn a tisztektõl búcsú jeléül megcsókolt hulla a sírba bocsáttatott, s az ágyúdörgés megszûnt, [a ló] vadul ügetett vissza szállására. A parancsnok sírkeresztjét vastáblá -ból készítették, cirill betûs felirattal: I. N. R. I. Itt van eltemetve az orosz cári hadak tobolszki gyalogezred parancsnoka [ commandir ], Nikolajevics 2. Palcin Constantin teteme. Meghalt aug A Magyarországot elözönlõ cári hadsereg mintegy harmada, legalább gyalogos-, cserkesz és lovas katona 1849 augusztus végétõl szeptember közepéig Bereg vármegye területén, Munkácson át a Latorca folyó völgyén keresztül, a Vereckei-hágón hagyta el az országot, megfertõzve útja során a fõútvonalak mentén fekvõ településeket. A szabadságharc leverése utáni években Bereg vármegyét többször sújtotta éhínség, különösen a hegyvidéki területeket. A hatóságok hitelbe nyújtott zabbal és kukoricával igyekeztek segíteni az éhezõkön. AZ 1855-ÖS JÁRVÁNY A magyar szabadságharc levérese után hat évvel, 1855 nyarán ismét pusztított a kolera hazánkban. A megbetegedések már az elõzõ esztendõkben is jelentkeztek, vagyis az évi járvány tulajdonképpen soha nem szûnt meg, egy-egy körzetben szórványosan mindig fellobbant. Elsõként 31 Kapronczay Károly: Orosz szemtanúk az évi kolerajárványról Magyarországon. i. m. pp Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye. Bp., pp Uo. p
2 Ung megyében, június 6-án észlelték a megbetegedést a Tiszához közel fekvõ, akkor 581 lakosú Csap községben. Bereg vármegyében az évi ragály a lakóhelyek, a megbetegedések és a halálozások tekintetében puszítóbb volt, mint ben. A megye csaknem minden vidékén pusztított, így a tiszaháti síkságon, a folyók mentén és az erdõs, hegyi részeken is. Egyes településeket jelentõsen sújtott (a Szolyva melletti Galambos [Holubina] faluban például több mint százan haltak meg epekórságban). Más, népesebb településeken viszont nem tört ki a járvány. 34 A korabeli orvosi statisztika együtt kezelte Bereg és Ugocsa vármegyét. A két megye összlakossága ekkor fõ volt, és a terület nagyobb részében, összesen 205 községben pusztított a kór. Összesen 6888 kolerás beteget és 3175 halottat regisztráltak, ekkor a lakosság 63%-át érintette a járvány. A másik két megye adatai: Máramaros vármegye lakossága fõ, a 116 megfertõzött településén 7983 megbetegedést és 2361 halottat jegyeztek fel, a lakosság 83%-át érintette a járvány. Ung vármegye lakosainak száma fõ, a 154 fertõzött településén 3680 megbetegedést 1799 halottat számláltak össze. Itt a lakosság 76%-át sújtotta a járvány. 35 Magyarországon az évi kolerajárvány közel 100 ezer halottja súlyosan érintette az ország népességét és népszaporulatát. Bereg vármegyében például 1854-ben ezer újszülött közül 316 nem érte meg az ötéves kort, ugyanekkor a tíz éven felüliek között a halálozás aránya 11,6%-ot tett ki OS JÁRVÁNY Az ezt megelõzõ évben, 1865-ben látott napvilágot az a kiadvány, amely a kolera eredetérõl, nemeirõl és gyógymódjáról kívánta tájékoztatni az ország lakosságát. Leszögezi azonban: A már kifejlett cholera gyógyításában kevés biztonsággal járhatnak el orvosok, mivel a betegség egész lényét kiismerni, a tudós és gyakorló orvosok minden iparkodásainak és önfeláldozásainak eddig még nem sikerült. 37 Ezért, akárcsak az orvosok mindegyike, azt javasolta, hogy a legnagyobb gondot kell fordítani a kitörésének megelõzésre. A gyógymódokra vonatkozóan a következõket olvashatjuk benne: Az európai cholera gyógymódja ingercsillapító, megnyugtató legyen. Eddig nyálkás, olajos szerek, vegyítve gyengéd sós keverékkel, leghathatosabb- 34 E témakörrõl lásd: Papp Ignácz: A cholera és specificumai. Pesten, J. Fráter Zsuzsa: Az évi kolerajárvány Magyarországon. Bp., p Lehoczky: i. m. p A cholera eredete lénye, nemei, gyógyításmódja és a megelõzésére szükséges rendszabályok. Pest, p
3 nak mutatkoznak, különösen potio Riverü, kali aceticum, opium használtattak sikerrel hires orvosok által. 38 A szükséges rendszabályokat eképpen foglalja össze: Mi pedig a nyilvános rendszabályokat illeti, melyek a cholera megelõzendésére hozandók és melyeknek foganatosítása a hatóságok és lelkészek kötelessége lenne, ezek röviden a következõkbe foglalhatók össze: Minthogy a félelem nagy elõmozdítására szolgál e betegségnek, a nép nyugalmas és félelem nélküli hangulata fenntartassék, a ragadósság elõtti félelem eltávolíttassék; nyilvános jótékony intézetek által a nyomor és inségnek lehetõleg végét vessék; nyílvános mulatóhelyek, séták, utczák, csatornák, árnyékszékek tisztán tartassanak, Gyermekiskolák és templomok, hol sok ember gyülekezik össze gyakran szellõztessenek és fákkal körül ültessék, vagy legalább virágokkal, zöld tekervényekkel, lombokkal, kertekkel lássák el. A nép felszólíttassék a lelkészek által, hogy a cholera legkisebb jeleinél, azzonnal értelmes orvosok tanácsát vegye igénybe. A cholera miasmatikus elterjedésének módjánál fogva, a zárlatok (contumaz) vagy épen semmit, vagy csak keveset használnak, sõt inkább ártanak, a képzelõtehetségre való befolyásuknál s a közlekedés megakadályozásánál fogva. 39 A kór terjedésérõl a kor orvostudorainak véleményét imígyen foglalja össze: A cholerát elõhozó és a levegõben lappangó anyag, körülbelül a villám villanyosságával összehasonlítható, azon tekintetben, hogy a villám beütését azon testek elõsegítik, melyek a villanyosságot vezetik, a cholera anyagát pedig a tisztátalanság, mocsáros és pocsolyás, ártalmas kigõzölgésü helyek vonzák magukhoz úgy, hogy ugyanazon ország két városa közt abban, melynek egyikében rendezett egésségügy van, melyben az utczákat mindennap reggel és este öntözik, melyben a csatornákat s. a. t. tisztán tartják, sokkal kevesebb cholerabetegség fog elõfordulni, mint abban, melyben épen semmi, vagy ki nem elégítõ rendszabályokat hoznak, melyben a köznyomoron nem segítenek és mindent csak a jó Istenre biznak. 40 Ennyit tudott a korabeli orvostudomány a Cholera morbus-ról. A dolgozatunkban tárgyalt négy vármegyét az évi országos kolerajárvány éppen csak érintette. A kór Bereg és Ugocsa vármegyében szeptember 24-én mindössze három faluban tört ki, 11-en betegedtek meg, közülük öten meghaltak. 41 Máramaros vármegye három fertõzött helységébõl 173 beteget és 84 halottat jelentettek. Más adatok szerint a szeptember 22-én kezdõdött és november 19-én véget ért 59 napig tartó járvány nyolc helységben szedte áldozatait, 196-an betegedtek meg, és közülük 104-en elhunytak. 42 Ung vármegye egyetlen megfertõzött településérõl két beteget és egy halottat jelentettek. Bereg vármegye korabeli közegészségügyi helyzetét jól érzékeltetik az 38 Uo. p Uo. p Uo. pp B. Lukács Ágnes: Az évi magyarországi p
4 1871. évi összeírás adatai. A megyében ekkor összesen 16 orvos, két sebész és 37 bába tevékenykedett, akik közül a Tiszaháti járásban hat orvos és 23 szülésznõ mûködött. Ez azt jelentette, hogy Beregszász és Munkács városok, valamint a körülöttük fekvõ községek lakói sokkal kedvezõbb ellátásban részesültek, mint a vármegye hegyvidéki területein élõ emberek ig csupán négy gyógyszertár volt Bereg vármegyében, Munkácson (itt kettõ), valamint Beregszászon és (Vásáros)Naményban. Ekkor egy patikára 16 négyzetmérföldnyi terület és lakos jutott. Az 1870-es évek végéig további gyógyszertárak nyíltak Tarpán, (Mezõ)Kaszonyban, Alsóvereckén és Bilkén, így már csak nyolc négyzetmérföldnyi terület és kereken húszezer lakos jutott egy-egy gyógyszertárra. Általában el lehet mondani, hogy nálunk a közegészségügy még igen elhanyagolt, kezdetleges állapotban sínylõdik értékelte az 1870-es évek végének Bereg vármegyei viszonyait Lehoczky. Közkórodák, ápoldák, lelencházak nincsenek; a faluk, városok, udvarok tisztántartására, az esõvizek, bûzhödt léget árasztó pocsolyák elvezetésére úgyszólván senki sem ügyel, úgy a halálesetek megállapítására sem; miért más mûveltebb államokhoz képest a halálozási arány nálunk még folyvást aggasztólag megdöbbentõ! 43 AZ KÖZÖTTI JÁRVÁNY Fél évtized múlva, 1871-ben Oroszországban, és a cári birodalom által annektált lengyel lakta területeken újra kitört a kolera. A járvány a következõ évben már az általunk vizsgált vármegyék mindegyikében pusztított. Ung vármegyében szeptember 14-én jelentkeztek az epekórság -os megbetegedések. A ragályt áthurcolták Beregbe, ahol október 22-én rögzítették az elsõ esetet. Munkácson és (Vár)Palánkán elõször csak szórványosan jelentkezett, azonban december 11-én már járványként lépett fel. Az as kolerajárvány idején az egész Felvidék, valamint a Tisza mente volt az ország a ragálytól legjobban sújtott területe. 44 A magyar királyi belügyminiszter a helyzet súlyosságára való tekintettel az érintett megyékbe orvosokat nevezett ki. A három vármegyébe Bereg, Ugocsa és Ung egy, illetve Máramaros megyébe további egy orvost küldtek, azaz az egész hatalmas területre összesen kettõt, akik királyi biztosként felügyelték a kolera elleni intézkedéseket. A megbízottak a tapasztalt hiányosságokat az illetékes törvényhatóságnak, és egyidejûleg a fõispánnak 42 Badzey László: A Máramaros megyében 1866-ban uralgott cholera-járvány. Gyógyászat No Lehoczky: i. m. p Kovács István: Az 1873-ik évi cholera-járvány Békésmegyében. Gyulán,
5 is tudomására hozták. A pótintézkedések elrendelését, valamint azok végrehajtását is felülvizsgálták és ellenõrizték. 45 A szokatlanul enyhe és esõs télben a kór rohamosan terjedt, különösen a lapályos vidékeken, Munkács és Beregszász körül, ahol a következõ évben is kérlelhetetlenül tizedelt a kórságos nyavalya. Bereg vármegye második legnagyobb városában, Munkácson a járvány kezdete óta 1873 március végéig 250 egyénnél többet támadott meg, kiknek fele áldozatául is esett, amikor [a kór] egyszerre [az] erejébõl veszíteni [Nagylucskán viszont pusztítani] kezdett. A munkácsiak könnyebbült szívvel hitték, hogy immár megszabadultak a vésztõl, midõn június végén s különösen július elején újólag, éspedig rendkívüli hevességgel fellépett, s nemcsak itt, hanem a hatóságok és vészbizottságok erélyes óvintézkedései dacára, az egész megyében iszonyúan pusztított. A Tisza mentében, Beregszászon, Munkácson s különösen a megye nyugati részén, Mogyorós táján gyakran valóságos ázsiai jelleggel dühöngött, áldozatait néhány óra alatt orvosi gyógykezelés dacára végezvén ki. De nemcsak a megye alsó, lapályos és trachit s agyagos talajú részén, hanem fent a hegyek közt, az 1346 lábnyi magasan fekvõ Verecke, Serbóc, Bukóc, Hukliva [Zúgó] s Volóc erdõs, hideg légû vidékein is tizedelt a különben is akkor ínséggel küzdött szegény nép közt. Az öldöklõ kór nem(re) és korra való tekintet nélkül ragadta ki ugyan áldozatait, azonban mégis ott, hol a tisztaság, rendes és mértékletes élet és nyugodt kedély honolt, kevésbé fogékonynak észleltetett titkos ereje. Úgy látszik, hogy e kór, mely rendesen észak felõl közeledik, Európában immár meg fog honosodni. vázolta a korabeli helyzetet Lehoczky. 46 Munkácson a járvány második hulláma augusztus 16-án szûnt meg. Utolsó szakaszának minden ötödik napján már csak két-két eset fordult elõ, eközben azonban az epe- és váltóláz megszaporodott s szintén több áldozatot kívánt. Szeptemberben már nem fordultak elõ újabb megbetegedések. Bereg vármegyében a kolera következtében 110 nõ özveggyé, 561 gyermek árvává vált, akinek sorsáról a hatóságok, illetve magánadakozók gondoskodtak. A járvánnyal kapcsolatos hivatalos adatok: Város/járás megbetegedett meggyógyult meghalt Munkács Beregszász Tiszaháti alsó járás Tiszaháti felsõ járás Kátai Gábor: Orvosi tapasztalatok az 1873-dik év nyarán hazánkban dühöngött cholerajárvány idejérõl. Nézetek és javaslatok. Debreczenben, p Lehoczky: i. m. p
6 Város/járás megbetegedett meggyógyult meghalt Kaszonyi járás Alsóvereckei járás Munkácsi járás: Latorca jobb partja Munkácsi járás Latorca bal partja Felvidéki járás Összesen: Bár a 19. században ez már az ötödik nagy kolerajárvány volt az országban, és ismert volt egy-egy járványos idõszak pusztításainak mértéke, a korabeli feljegyzésekben mégis a következõkrõl számoltak be: a nép eleinte minden figyelmeztetést félválról vett. A jókor elkezdett intézkedéseknek, rendszabályoknak, mintha azok nem is õreá vonatkoznának, oda sem nézett, a hatóságok rendeleteivel igen keveset törõdött. A maga kebelébõl választott járványbizottságokra rá sem hederített, hagyta menni a dolgokat a maga útján anélkül, hogy a maga javát a mindenütt kihirdetet hatósági intézkedések végrehajtásával elõmozdítani komolyan igyekezett volna. 47 A járványt követõen például Bereg vármegye lakossága jelentõsen megcsappant. Amíg az évi összeírás szerint az említett vármegye lakosságának száma fõ volt, addig 1873-ban lélek, azaz 3085 lakossal csökkent. Az 1870 és 1873 közötti négy évben a megyében gyermek született, évi átlagban Az elõzõ idõszakban kiugróan magas, volt a halálozások száma, akik közül 1873-ban, a kolerajárvány tetõzésének évében, en hunytak el, a négy év átlaga egyébként 7521 fõ volt. 48 A négy megyére vonatkozó fõbb mutatók: Bereg vármegye: területe 64,77 négyz. mérf., lakossága fõ. Kolerában megbetegedett 9529 fõ, meghalt 4957 fõ. Más források szerint a halottak száma 4972 volt. 49 Máramaros vármegye: területe 179,94 négyz. mérf. lakossága fõ. Kolerában megbetegedett 5708, meghalt 2149 fõ. Ugocsa vármegye 20,69 négyz mérf., lakossága fõ. Kolerában megbetegedett 2136, meghalt 988 fõ. Ung vármegye 53,10 négyz. mérf. lakossága fõ. 50 Kolerában megbetegedett 8306, meghalt 3523 fõ Kátai Gábor: i. m. p Keleti Károly: Magyarország népesedési mozgalma ban és a cholera. Bp., p. 8, 25, Az évi cholerajárvány. Orvosi Hetilap melléklete. Közegészségügyi és törvényszéki orvostan okt. 11. No
7 Az évi kolerajárvány országos összesítõje szerint: a 136 törvényhatósághoz tartozó 6250 község lakosából megbetegedett , meggyógyult , meghalt személy. Ebbõl az általunk vizsgált négy vármegyében volt a halottak száma. További ápolás alatt maradt 539 községben, 4079 egyén. 52 Az északkeleti vármegyék lakossága szinte ki sem heverte a járványos évek hatását, amikor 1879-ben több hónapig tartó esõzések sújtották a vidéket. Az õszi, illetve a tavaszi vetések tönkrementek, emiatt télen éhínség tört ki a vidéken. Az állam, valamint jótékony adakozók a hideg hónapok átvészelésére kukoricalisztet, tavasszal pedig vetõmagot osztottak ki a nép között, és pénzsegélyekkel is támogatták a szegényeket. A munkács szentmiklósi latifundium ura, Schönborn Ervin gróf száz métermázsa kukoricát, és több száz forint adományt ajánlott fel az uradalma területén élõ parasztok megsegélyezésére. Ugyanebben az évben a Kárpátok gerince alatt húzódó Verhovinán, Kanora község körzetében roncsoló toroklob (diftéria) járvány lépett fel, amelyet a szomszédos Galíciából hurcoltak be. Tizenhárom faluban 288 gyermek betegedett meg, akik közül 149 meghalt. A kór a következõ években Munkácson, Beregszászon és a vármegye más részein is jeletkezett, de csak szórványosan tavaszán a hagymáz [tífusz] nagy mértékben dühöngött és sok áldozatot elragadott. Az évi termés is igen gyenge volt a vidék éléskamrájának számító alföldi részeken, de legfõképpen Bereg vármegyében. A feljegyzések szerint már a 18. század elejétõl öt-tíz évenként a Latorca és Tisza árvizei is pusztították a vidéket. Lényegében csak a Tisza felsõ szakaszának a szabályozásával, az as években enyhültek ezek a gondok. A gyakran ismétlõdõ járványok, és az éhínség ugyancsak tizedelte a lakosságot. * Amikor 1883-ban a kolera Egyiptomban pusztított, attól tartottak, hogy Európára is átterjed. Ezért több európai állam köztük Németország, járványvizsgáló bizottságot küldött a fertõzött területre, hogy új módszerekkel kíséreljék meg a járvány kutatását és legyõzését. A bizottságot Robert Koch vezette. A kolerajárványok történetében jelentõs dátum az esztendõ. Ebben az évben fedezte fel Robert Koch a pálcikákra emlékeztetõ kolera bacilusokat, amely igazolás volt egy régebben észlelt jelenség valódiságára. Koch ugyanis már egy évvel korábban bizonyos fajta baktériumokat figyelt meg kolerában elpusztult betegek béldarabjaiban, amelyeket akkor Indiából kapott. 50 Keleti Károly: A Szent-István korona országainak népessége a területek, lakviszonyok és házi állatok kimutatásával. Pest, p J. Fráter Zsuzsa: i. m. pp Az 1873-diki cholerajárvány. Orvosi Hetilap melléklete. Közegészségügy és törvényszéki orvostan okt. 11.No
8 A vizsgálatok a kolerás betegek mindegyikénél kimutatták a már régebben megfigyelt bacilusokat. Bár a bélben minden esetben találhatók emésztést elõsegítõ baktériumok, Koch mégis úgy döntött, hogy a pálcika alakú, kettesével összekapcsolódó bacilusokat kultúrában kitenyészti. Az így nyert anyaggal azonban állatokon végzett kísérlettel a betegséget nem sikerült elõidéznie. Egyiptomból Indiába, Kalkuttába utazott, hogy tovább folytassa megfigyeléseit. Itt bizonyosodott meg minden kétséget kizáróan, hogy az említett pálcika alakú baktériumok (vibrio cholera, vibrio comma) a kolera kórokozói. Ma már azt is tudjuk, hogy a fertõzés szájon át terjed, és a baktériumok a bél lúgos közegében gyorsan szaporodva toxinokat termelnek, amelyek felszívódva súlyosan károsítják a központi és a vegetatív idegrendszert. A járvány terjedésének vizsgálatánál felismerték az ivóvíz tisztaságának rendkívüli jelentõségét is. A felfedezést sok kutató kétkedve fogadta. Közéjük tartozott a müncheni Max Pettenkoffer, a higiénia elismert professzora is. Bár nem tagadta a kórokozók lehetõségét õ is erre gyanakodott, de nem hitt a fertõzés egyszerû átvihetõségében, hiszen köztudott volt, hogy járványok idején is vannak olyan emberek, akik nem kapják meg a kórt. Ekkor még nem volt ismert az immunitás elmélete. Pettenkoffer úgy vélte, hogy a járványok keletkezésében a helyi és idõjárásbeli adottságoknak, valamint a víznek van szerepe. A talajvíztõl függ a szerves anyagok bomlási folyamata, amellyel a kolera anyagnak is érintkeznie kell. Ez valamilyen specifikus, szerves anyag, amely rendkívül apró és hasonló az erjedés okozójához. 53 Elméletének bizonyítására önkísérletet is folytatott: kolera bacilust nyelt. A párizsi Pasteur Intézetben 1892-ben már kolera ellenes védõoltással kísérleteztek. Egy korabeli híradásból ismert: Az a tény, hogy a védõoltó eljárás a mesterséges cholera-infectio ellen védelmet bír adni oly különbözõ szervezetû állatoknak, felkelti a reményt arra, hogy hasonló jótékony hatása lesz e védõoltásoknak az emberi szervezetre is, azonban elõreláthatólag sok idõ telik még el míg erre vonakozólag direct bizonyítékot nyer a tudomány. 54 AZ ES JÁRVÁNY Az Osztrák Magyar Monarchiához tartozó galiciai Tarnopolban ben ismét kolera megbetegedések fordultak elõ. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter a kór behurcolásának megakadályozására megtiltotta mindennemû áru behozatalát kelet felõl. A járványt mégsem tudták távol tartani az országtól. Az elsõ esetek októberben Budapesten a pálya- 53 Hugo Glaser: Az életért harcoltak. Orvosok híres önkísérletei. Bp., pp A choleraellenes védõoltások kérdésének jelen állása. Orvosi Hetilap No. 38. p
9 udvarok környékén jelentkeztek. A hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a keleti vagy a nyugati vasútvonalak végállomásáról került be az országba a kolera. A szórványos megbetegedésekbõl a hatóságok elõször arra gondoltak, hogy a fõvárosból terjedt szét a fertõzést dél felé a Duna mentén, a Duna-Tisza torkolatáig Titelig, ahonnan felfelé északra Szolnokig jutott. A következõ évben, június 24-én jelentették az elsõ kolerás esetet Szatmárnémeti városából. A belügyminiszter a járvány széthurcolásának megakadályozására Szatmárban, illetve a környezõ vármegyékben több országos vásár megtartását részint megtiltotta, részben elhalasztatta. A szatmári esetekkel egyidõben Bereg vármegye területén is kitört a kolera, mégpedig azokban a Tisza jobb partján fekvõ községekben, amelyek Szamos Tisza torkolattól lejjebb terülnek el. Az összefolyás fölött viszont két beregi települést megkímélt a járvány. A Szatmár, Bereg és Máramaros vármegyék közé ékelõdött Ugocsából, majd Máramarosból is kolerás megbetegedéseket jelentettek. Augusztus 14-én a belügyminiszter körrendelete felhívta a Tisza mentén fekvõ járások törvényhatóságait, hogy a könnyebb áttekintés végett hetenként küldjék be jelentéseiket, méghozzá oly módon, hogy a vasárnapot is beszámítva hétfõn adják postára azokat. Ebben az idõben Máramaros vármegyében a határszéli vasút építkezésén több ezer munkás dolgozott. Elhelyezésük körülményei és a higiénia hiánya kedvezett a járvány terjedésének ban a kolera állandó fészket vert a máramarosi munkás barakokban. 55 adta hírül a korabeli sajtó. A kór rövid idõ alatt az egész Felsõ-Tisza-völgyében elterjedt, és a vasút építése veszélybe került. Súlyos jellege folytán összesen 633 megbetegedett munkás közül 226, vagyis 36% halt el, a vállalat összes dispositiója megzavartatott, minthogy a munkások az építés helyszínét tömegesen elhagyták és elszéledtek, úgy, hogy azok létszáma mely a kolera felléptekor 7770 fõre ment, két hét alatt 3520-ra apadt 56 Máramaros után Ung vármegye több településén is kitört a kór ban az ország 63 megyéje közül mindössze tizet kímélt meg a járvány, amely ebben az évben összesen 184 napig, december 24-éig tartott. A következõ év szeptemberében Máramaros vármegyében a körösmezei vasút építésénél ismét koleraesetek fordultak elõ. Ekkor 23 megbetegedésrõl és kilenc halálesetrõl szólt a jelentés. A környezõ községekbõl is jeleztek kolerás beteget. A két járványos idõszakban ( ) a vasutépítõk között összesen 1847 munkás betegedett meg, akik közül 266 elhalálozott. Az életben maradt dolgozók ijedtükben szétszéledtek. A kór miatt a vasútépítõ vállalat a munkák leállítását javasolta a kormánynak, 55 Hieronymi Károly magyar királyi belügyminiszter jelentése az ország közegészségügyi viszonyairól az évrõl. Gyógyászat p SOM adattár ,
10 de az stratégiai okokra hivatkozva az építkezés folytatása mellett döntött, és Miskolczy Imre közegészségügyi felügyelõt az óvintézkedések ellenõrzésére a helyszínre rendelte. 57 Az úgynevezett drezdai egyezmény melyet az országok áprilisában kötöttek értelmében az osztrák-magyar közös külügyminiszter az elõfordult kolera esetekrõl értesítette a külhatalmaknak Budapesten székelõ képviselõit. Az osztrák kormány novemberében a Magyarországot Galíciával összekötõ északkeleti négy vasútvonal határszéli végállomásain, Kõrösmezõn, Volócon, Mezõlaborcon és Orlón megfigyelõ-állomásokat állítottak fel, ahová Folkmann Jánost, Hrabár Manót és Horovitz Arturt vizsgáló orvosnak rendelték ki. Máramaros vármegye alispánja a Magyar Királyi Államvasutak, a MÁV Körösmezõ és Huszt közötti szakaszán azokat a községeket, ahol vasúti állomás mûködött és a településen orvos lakott, az évi október hó 24-én kelt sz. a belügyminiszteri körrendelet alapján arra kötelezte: a Galíciából hazánkba érkezõ koleragyanús betegek számára rendezzenek be elkülönítõ kórházat, és a gyógyításukról gondoskodjanak. Ilyen ispotályok létesítést rendelte el Kõrösmezõn, Rahón, Nagybocskón, Técsõn, Bustyaházán, Huszton és Máramarosszigeten. 58 Végül a 19. század utolsó nagy korlerajárványának mérlege: az országban 1505-an haltak meg, akik közül az általunk vizsgált négy vármegyében 363-an (24,1%) estek áldázatául a kórnak. Beregben 55, Máramarosban 270, Ugocsában 23, Ungban 15 volt a halottak száma. ÖSSZEFOGLALÁS A 19. század folyamán hazánk közegészségügye részben a kolerajárványok kényszerítõ hatására, részben az orvostudomány fejlõdésének köszönhetõen szervezõdött, formálódott és fejlõdött. Az Országos Közegészségi Tanács az országgyûlés által április 3-án, az uralkodó által szentesített XIV. törvénycikkely alapján kezdte meg az intézményi rendszer kiépítését. A század nagy kolerajárványai úgy vonultak végig az országon, hogy az orvostudomány számára ismeretlen volt a kolera, korabeli szóhasználattal az epekórság, a ragadós dögletesség, az epemirigy kórokozója. Bár feltételezték fertõzõ voltát, még nem ismerték terjedésének módját. Az egész 19. század gondolkodását végigkísérte az alábbi nézet: E nyavalya egy emberrül a másikra nem ragad: oka a levegõben, a különös idõjárásban rejlik. 59 Az epekórság kórokozóját (Vibrio cholerae) Robert Koch ( ) német orvos csak 1883-ban fedezte fel. A fer- 57 Heti szemle. Orvosi Hetilap No. 38. p Heti szemle. Orvosi Hetilap No. 47. p
11 tõzés terjedésérõl még ekkor is eltérõ volt az orvosok véleménye. A kolera elleni oltások Párizsban végzett kísérletei 1892-ben már bíztató irányba haladtak, de azok bevezetésére a 19. század végéig nem került sor. Kivéve Madridot, ahol az 1886-os kolerajárvány idején engedélyezték a védõoltást, bár úgy látták, annak sikeressége eddig nincs megállapítva. Az említett áprilisi drezdai konferencián olyan megállapodás jött létre, amely kötelezõ volt azokra az államokra, amelyek elfogadták az egyezményben lefektetett szabályokat. A résztvevõ 18 állam közül tíz írta alá a nyolc pontos határozatot. A szerzõdõ felek kötelezték magukat arra, hogy közösen harcolnak a cholera ellen, s a járványokról kölcsönösen és haladéktalanul értesítik egymást. 60 Hazánkban az utolsó kolerajárvány az elsõ világháború idején pusztított, azóta e kór nálunk járványt nem okozott Németh Jenõ: Rövid utasítás a Néphez a Cholerárul. Com. ex Bibl. Hist. Med. Hung. 28 (1963) p Heti szemle. Orvosi Hetilap No. 19. p V. ö.: Melly József: A járványokról. Egészség aug. pp
12 312
13 EMLÉKEZÉS KENÉZY GYULÁRA, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM SZÜLÉSZETI KLINIKÁJÁNAK ELSÕ IGAZGATÓJÁRA Lampé László A Debreceni Egyetem Szülészeti- és Nõgyógyászati Klinikájának impozáns épülete 1927 nyarán nyitotta meg kapuit a betegek és az orvostanhallgatók elõtt. A 75. éves jubileum alkalmat ad a visszaemlékezésre, és bepillantásra az egyetem és a klinika történetébe, lehetõséget nyújt a klinika elsõ igazgatója, Kenézy Gyula munkásságának rövid ismertetésére. A Debreceni Tudományegyetem a Debreceni Református Fõiskolából fejlõdött ki. A Kollégiumban több mint 400 éve kezdõdött a fõiskolai oktatás. Kezdetben a hittudomány és a bölcsészettudomány képezte az oktatás tárgyát, de már a 18. században kiemelkedõ szerepet kapott a természettudományok tanítása is. Hatvani István professzor bevezette a csillagászatot, a kémiát, a kísérleti fizikát, a botanikát, az állattant és az orvosi élettant is. A fõiskola 1550 elõtt egyházi, 1556-tól városi iskola (scola oppidi) volt. A debreceni fõiskola az egyetlen hazai felsõfokú tanintézet, amely alapításától kezdve megszakítás nélkül mûködött, illetve mûködik. Többi fõiskolánkat a gyakori háborúk idején hosszabb-rövidebb idõre bezárták, s az elmenekült iskolákat és tanulókat a debreceni fõiskola mindig nagy szeretettel fogadta be. Ezáltal a Debreceni Református Fõiskola volt a magyar tudomány és mûvészet, és általában a kultúra egyik megmentõje. A város, Méliusz Juhász Péter szuperintendáns javaslatára a fõiskolát a magyar Alföld kultúrközpontjává fejlesztette, 1558-ban pedig autonóm testületként ismerte el. Ettõl kezdve a fõiskola rektorát a városi tanács nevezte ki. A tanulók írásban kötelezték magukat az iskolai törvények megtartására, és e fogadalom aláírásával (subscriptio) váltak az alma mater tagjaivá. A fõiskola könyvtárában ma is õrzik a subscriptiós könyv - et, amit 1896-ig 4361 tanuló írt alá. Méliusz Juhász Péter munkásságának másik nagy jelentõségû eredménye a könyvnyomtató felállítása volt 1561-ben, amely azóta folyamatosan szolgálja a magyar könyvkiadás ügyét: napjainkban mint Alföldi Nyomda. Az évszázadok során a fõiskolának sokszor kellett nehéz megpróbáltatásokat kiállnia. A 17. században Strassoldo és Caraffa kegyetlenkedései és fosztogatásai okoztak nagy károkat, s csak a lakosság adományai tették lehetõvé a már dûlõfélben lévõ kollégium gyámolítását és az intézmény fenntartását. A szatmári békekötés után a kincstár visszavonta a
14 korábban I. Rákóczi György és Apafi Mihály fejedelmek által biztosított támogatást, és csak 183 év múlva, 1886-ban adta meg a kormány a 8000 korona évjáradékot. Mária Terézia uralkodása idején a szepesi kamara udvari rendelettel megtiltotta, hogy a város saját közpénztárából fizesse a tanárokat. Ebben a rendkívül nehéz idõben a tanárok és lelkészek Calamitates et pericula kezdetû megható körlevéllel fordultak támogatásért helvéciai, hollandiai és angliai egyetemekhez, fõiskolákhoz. A 19. század elején a kormány a felségjog alapján kiadta a Ratio educationis -t, amely az oktatást az egész országban egységesíteni kívánta. A protestánsok a megkérdezésük nélkül kiadott rendeletet törvénytelennek és sértõnek nyilvánították, és Péchy Imre fõgondnok kezdeményezésére elkészítették a Ratio institutionis -t. A kormány meghátrálásra kényszerült, a rendelet pedig meghozta a fõiskolának a tanszabadságot. Az 1800-as évek közepén a fõiskola mûködését újabb veszedelem érte, ugyanis a császári közoktatásügyi minisztérium rendeletben elõírta a német nyelv hivatalos használatát és azt az oktatás hivatalos nyelveként kötelezõvé tette. Jellemzõ volt a cívis város makacsságára és szemléletére, hogy a fõiskola és az egyházkerület ennek a rendeletnek nem engedelmeskedett. A makacsság nem maradt következmények nélkül. A kormány 1859-ben megvonta a fõiskolától a nyilvánosság jellegét, és ezzel a vizsgáztatás jogát. A súlyos válság folytán a diákok kénytelenek voltak Nagyváradon vizsgázni. Két év múlva a politikai változások adták vissza a fõiskola jogait. A sok-sok nehézség és akadály ellenére a fõiskola sikerrel látta el nemes feladatait, és sok kiváló tudóst, szakembert, mûvészt nevelt az országnak, az emberiségnek, akiknek nevét, munkásságát a mûvelt világ legtöbb országában ismerték és megbecsülték. Régi törekvés volt, hogy a fõiskolát egyetemmé fejlesszék. Bizonyos mértékig kedvezõ helyzetet teremtett, hogy az ország vezetõ testületei szükségesnek tartották a budapesti a pozsonyi és a kolozsvári egyetem orvosi fakultása mellett egy negyedik egyetem és orvoskar megépítését. A 19. század második felében Török József kollégiumi orvostanár fogalmazta meg a Kollégium egyetemmé fejlesztésének, egy négykarú egyetem létesítésének terveit. A Kollégium új épületének alapkõ letétele alkalmából tartott beszédében ezt az akaratot világosan megfogalmazta május 5-én. Éles viták folytak a tervezett egyetem egyházi vagy állami státusa felõl. Az orvostanár még állami egyetemet említ, ugyanis sem az egyháznak, sem a városnak nem volt anyagi ereje. A Kollégium tanári testülete és a Tiszántúli Református Egyházkerület protestáns egyetem mellett kardoskodott azt hangsúlyozva, hogy a magyar református egyház érdekei múlhatatlanul megkövetelik egy magyar protestáns egyetem felállítását. A zsinat 1891-ben gyûjtést is indított az alapítás támogatására. A vita 1905-ben az állami egyetem javára dõlt el. A képviselõház közoktatási bizottságában az május 7-én folyta
15 tott élénk vita némileg elõsegítette a megvalósítást. Néhányan a már meglévõ két egyetem fejlesztését tartották inkább fontosnak, míg mások (mint például Eötvös Lóránd, Than és három orvos Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes és Fodor József) egy új egyetem építése mellett érveltek. Ismét mások pl. Eckmayer Ágost elfogadták ugyan egy harmadik egyetem megvalósítását, de a hatalmas költségek miatt orvosi fakultás nélkül. Az egyetemi álmok között nyilvánvalóan nem hiányozhatott az orvosi fakultás sem. Felállítását elõsegítette Szabó József városi fõszámvevõ 1896-ban megfogalmazott javaslata alapján Debrecen város tanácsának 1908-ban elfogadott kedvezõ állásfoglalása. A tanács felajánlotta az orvosképzés céljaira a bábaiskolát, a városi kórházat, továbbá megszavazott tanszékenként 5000 korona támogatást. Debrecen Szabad Királyi Város Tanácsa 1908-ban Kenézy Gyula javaslatára az egyetem létesítését szorgalmazó Állandó Egyetemi Bizottságot hozott létre. A bizottság Kenézy elnökletével tevékenykedett, akit az egészségügy fejlesztéséért és munkássága elismeréseként egyetemi rendkívüli tanárrá neveztek ki még 1908-ban. Kenézy fáradtságot nem kímélve, hihetetlen energiával érvelt és harcolt a minisztériumi és más hivatalos szerveknél a nemes cél érdekében. Kenézy tudta, hogy a bábaképezde és a kórház épületei csak átmenetileg lesznek alkalmasak egyetemi oktatás céljaira, ezért megfogalmazta és felvázolta egy nagyvonalú és megjelenésében impozáns, funkciójában korszerû egyetemi telep tervének körvonalait. Idézet egyik írásából: Megállapodtunk, hogy az összes intézeteket rövid idõn belül egységes terv szerint felépítjük. Mind a négy kart egy telepen helyezzük el. Így a másik három kar hallgatói is állandóan érintkezve az orvosi meg a természettudományi karok tanulóival: megismerik a most uralkodó, természettudományos alapon álló világbölcseletet is. Megvalósítani kívánjuk, hogy a tanár minél intenzívebben érintkezzék a hallgatókkal meg természetesen a segédtanító személyzettel is. Hogy ez lehetõ legyen, a tanárok lakásait is az egyetem telepén kívánjuk elhelyezni. Meg természetesen az egyetemi hallgatók internátusait is. Önként érthetõ, hogy az egyetemi telepen létesíteni kívánunk minden olyan intézményt, amely a hallgatók testi és szellemi nevelését szolgálja. Ezért építünk sporttelepet is. Ilyenformán a Nagyerdõre egy kis eszményi várost tervezünk. Az elképzelés sokak tetszését megnyerte, köztük gr. Apponyi Albert miniszter is lelkesen támogatta azt. A képviselõház július 7-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely Ferenc József aláírásával garantálta, hogy Debrecenben és Pozsonyban, fokozatos fejlesztés mellett, tanszabadsággal felruházott magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel. A város több mint 112 hold területet biztosított a Nagyerdõben (ugyanakkor kikötötte, hogy az ezen a területen kivágásra kerülõ fák
16 mindenkor a város tulajdonába mennek át), valamint 3 millió koronát ajánlott az építkezésekre június 13-án Korb Flóris kapott megbízatást a városi tanácstól a tervezésre, majd õ lett az építés vezetõje is. A tervek 1913-ban elkészültek. A terv öt részbõl állt: I. az Orvoskari telep, II. a Központi Épület, Könyvtár, Természettudományi épületek, III. Botanikus Kert, Üvegház, IV. tanári villalakások, V. Ifjúsági Sporttelep. Kenézynek, mint az építkezés kormánybiztosának sikerült elérnie, hogy a munkálatok tavaszán az orvosi kar, a klinikák és az elméleti intézetek építésével kezdõdjenek. A központi gépház, a mosóház, a konyha és a központi épület (a mai Centrumelnöki Hivatal és a Gazdasági Igazgatóság épülete) 1918 nyarán elkészült, és a klinikai épületek többsége is tetõ alá került. A háborút követõ súlyos gazdasági nehézségek akadályozták a befejezõ munkálatokat és gátolták a belsõ berendezést, az intézetek és klinikák felszerelését. További négy év telt el, amikor megkezdhették a beköltözést a minden tekintetben mûködõképes egységekbe. Csak a legnagyobb csodálattal adózhatunk a megcsonkított ország áldozatkészségének, amiért az elvesztett háború után, a legsúlyosabb és legnyomorúságosabb gazdasági helyzetben, nagy-nagy erõfeszítések árán magas színvonalon befejezte a megkezdett munkálatokat és létrehozta Európa egyik legjobban megtervezett, máig is egyik legszebb klinikatelepét, egységes stílusban megépített egyetemi városát. Kenézy Gyulát 1914-ben nevezték ki a négyfakultásos Debreceni Tudományegyetem elsõ nyilvános rendes tanárává. Az orvoskar megalakulása elõtt a már mûködõ hittudományi és jogtudományi kar tanrendjében egészségügyi orvosi tárgyakat is meghirdettek, s ezek elõadói között megtaláljuk Kenézy Gyula, Orsós Ferenc és Verzár Frigyes nevét. Késõbb Kenézy javaslatára nevezték ki az orvoskar elsõ professzorait. Az es tanév elsõ felében, szeptember 18-án három professzor kinevezésére került sor: Dr. Orsós Ferenc, Dr. Verzár Frigyes, Dr. Vészi Gyula, néhány héttel késõbb pedig, október 19-én hivatalosan is megalapították a tudományegyetem orvoskarát. Az ekkor készült jegyzõkönyv megörökíti Kenézy professzor elévülhetetlen érdemeit: A debreceni egyetem orvosi karának mai megalakulása legfõbbképpen Kenézy Gyula õméltósága fáradhatatlan munkásságának és bámulatos energiájának köszönhetõ, mely lehetõvé tette, hogy minden nehézség dacára a háború közepette is megvalósuljon a magyar kultúrának ez a vívmánya. Megválasztották a kar vezetõit. Dékán Kenézy Gyula, prodékán Orsós Ferenc, kari jegyzõ Vészi Gyula. A dékáni hivatal ekkor a Szülészeti- Nõgyógyászati Klinika céljaira kijelölt Bábaképezde irodájában kezdte meg mûködését. Október 23-án IV. Károly király jelenlétében felavatták
17 a tudományegyetemet, az ünnepélyes megnyitóra pedig november 4-én került sor a DMKE (Dél-magyarországi Közmûvelõdési Egyesület) épületében. Az oktatás az ideiglenesen kijelölt épületekben kezdõdhetett meg: a DMKE helyiségeiben, a Bábaképezdében, annak kollégiumában, az Állami Gyermekmenhelyben, az Auguszta Szanatóriumban, a Bem téri Kórházban és a Tanítók Árvaházában. A folyamatosan befejezett új épületekbe a klinikák és az elméleti intézetek között költöztek be. Utoljára került sor a Szülészeti Klinikára 1927 nyarán. Az egyetem minden épülete azonos stílusban, azonos színekkel és díszítésekkel igazi egységet alkotva készült el. Ugyancsak egységesnek mondható az azonos feladatokat ellátó közterületek (parkok, utak, folyosók, teraszok, lépcsõk stb.), kórtermek, mûtõk, laboratóriumok, tantermek, oktató helyiségek, ebédlõk, mellékhelyiségek, stb. kialakítása is. Ami az épületek anyagát és a kivitelezés minõségét illeti, a mai napig is elismeréssel adózhatunk a munkák irányítóinak és végzõinek. A betonlap burkolatok, a parketták, ajtók, ablakok, kapuk, stb. a mai napig is kifogástalan állapotúak. A berendezési tárgyak (íróasztalok, székek, szekrények, polcok, csillárok, függönyök, szõnyegek, képkeretek, stb.) nem csak jó ízlésre vallanak, de célszerûek és többségüket napjainkban is használjuk. Ugyanilyen szuperlatívuszokkal lehet említeni a kórtermek, vizsgálóhelyiségek, mûtõk berendezési tárgyait, a kézi mûszereket, oktatási eszközöket, laboratóriumi gépeket, stb. A pavilon rendszerben épült klinikatelepen a betegek közlekedését és a textíliák, az étel, stb. szállítását télen és kedvezõtlen idõben a minden épületet összekötõ alagút hálózat teszi lehetõvé. A Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika miként a többi klinika is nem az akkori jelennek, hanem a jövõnek épült. A három emeletes fõépületben a földszinten az igazgatói és adminisztrációs irodák, tanterem, porta, dolgozószobák, járóbeteg rendelõk, klinikai, diagnosztikus és terápiás röntgen laboratóriumok kaptak helyet. Az elsõ emeleten a szülészeti részleg (a szülõszobával, gyermekágyas és újszülött osztállyal, terhespatológiával) és az személy befogadására alkalmas könyvtár, a második emeleten a nõgyógyászati osztály a hasi és hüvelyi mûtõvel került elhelyezésre, a III. emeleten a Bábaképzõ Intézet. A fõépülethez összekötõ folyosóval két pavilon csatlakozott. Korszerû szemléletet tükröz, hogy az egyikben a szülészeti, a másikban a nõgyógyászati szeptikus és lázas, fertõzõ betegeket izolálták. (Kenézy halála után és még Kovács Ferenc professzori kinevezése elõtt az egyik pavilonból a Fül- orr- gége Klinikát alakították ki.) A fõépület és a két melléképület alatt is jól kiépített pince helyiségek többségük angolaknásítva, természetes megvilágítással akár földszinti helyiségek funkcióját is betölthette. A múlt idõt tükrözõ fogalmazás azért indokolt, mert a II. világháború idején a világítóaknákat befalazták és a pincehelyiségeket légoltalmi óvóhelyeknek, mûtõnek, szülõszobának, kórtermeknek
18 használták. Az évtizedek során raktárak, mûszer- és textilsterilezõ helyiségek, nõvéröltözõk, laboratóriumok, mûhelyek, oktatóhelyiségek, konyha, ebédlõ, kaptak helyet az alagsorban. Talán már feledésbe merült a háziterhes fogalom. A II. világháború elõtti és utáni években az otthon nélküli terhesek kaptak szállást az alagsor néhány szobájában. A klinika kapujának megnyitását követõ elsõ esztendõben közel 3000 beteget ápoltak, 988 szülés zajlott le, 150 nagyobb mûtétet végeztek. Az orvosok száma 14, köztük egy adjunktus, hat tanársegéd, és hat díjtalan gyakornok. A klinikával szemben már korábban felépült a professzori lakás, amit szintén alagsori folyosó köt össze a fõépülettel. A Debreczen c. akkori újságban a következõt írták: Ahogy elhagyja a látogató a klinikát, szemben találja magát Kenézy professzor új lakásával. A sors kegyes volt a tudós professzorhoz, akinek megadatott az, hogy évtizedek fáradalmának, harcának gyümölcsét, évtizedek álmának álmát kõbe faragva láthatja a nap minden órájában: a debreceni egyetem szülészeti klinikáját. A sors ezt követõen sajnos már nem sokáig volt kegyes hozzá. Ismerkedjünk meg Kenézy Gyula magas ívû pályafutásának kezdetével és nagyon is szomorú utolsó éveivel! Kenézy Gyula január 4-én született Hajdúszoboszlón. Szegény szülõk gyermeke. Az anyakönyvi bejegyzés szerint édesapja Kenéz János szabó mester, édesanyja Debreczeni Zsuzsanna szülésznõ. Nem tudjuk, hogy az y mikor került a név végére, de néhány késõbbi iratban már a simándi Kenézy nevet olvashatjuk. Iskolai tanulmányait Hajdúszoboszlón és Debrecenben kezdte. Tanulója volt a Debreceni Kollégiumnak, majd Késmárkon, az Evangélikus Líceumban fejezte be középiskoláit. Szorgalmával, sokoldalú tehetségével kitûnt társai közül. Szeretett sportolni, énekelni, szórakozni. Több hangszeren is játszott. Az iskolai dalárdának tagja, egy idõ után karnagya is volt. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. Még medikusként a Bonc-Szövet- és Fejlõdéstani Intézetben dolgozott mint demonstrátor. Miután szülészetbõl sikeres vizsgát tett, kitûnõ felkészültségére és fiatal korát meghaladó szaktudására Kézmárszky professzor is felfigyelt és meghívta az általa vezetett I. sz. Szülészeti Klinikára. Még a diploma megszerzése elõtt tanársegédi beosztást kapott. Minden feltétele adott volt a fényes karriernek a kiváló tanítómester mellett, mégis néhány év elteltével hazatért a Hajdúságba. Magyarázat talán az lehet, hogy a mindennapi gyakorló orvosi tevékenység mellett alkotó, szervezõ munkára is vágyott. Debrecenben elõbb gyakorló orvosi munkát vállalt s betegei között nagy népszerûségre tett szert, de hamarosan kerületi orvosnak, majd megyei tisztifõorvosnak nevezték ki. Ebben a munkakörben találta meg egyéniségének és szervezõkészségének igazi lehetõségeit. Hihetetlen munkabírással rövid idõ alatt értékes eredményeket tudott felmutatni az
19 elmaradott egészségügy fejlesztésében. Nemes szándékai megvalósításában sok lokálpatrióta támogatását élvezhette, köztük Simonffy Imréét, aki több mint húsz éven át volt Debrecen város polgármestere. Határozott célul tûzték ki, hogy Debrecen város Kelet-Magyarország kulturális, gazdasági, egészségügyi központjává fejlõdjön. Kenézy szervezõ munkájának elsõ kimagasló eredménye a Bábaképezde létrehozása volt. Az intézmény késõbb alkalmasnak bizonyult átmenetileg az egyetemi klinika és a szülészet-nõgyógyászat oktatási feladatainak ellátására is. A Bábaképezdében kialakított egy kémiai, szövettani és bakteriológiai laboratóriumot, amely a kort évtizedekkel megelõzve központi laborként mûködött és a város minden betege számára rendelkezésre állt. A bábaképzésnek különös jelentõsége volt a XX. század elején, ugyanis a szülések 90%-a otthon történt, legtöbbször szakképzettség nélküli, ún. cédulás bábák közremûködésével. Kenézy tankönyvet írt és kidolgozta a bábák mûködésének szabályait. A szakképzett szülésznõk munkába állítása észrevehetõen javította szülészeti ellátás színvonalát. Ugyancsak korát megelõzve, az országos védõnõképzés megindulása elõtt a Bábaképezdében csecsemõgondozói tanfolyamokat szervezett, s az elsõ csecsemõvédõnõk az õ kezébõl vehették át oklevelüket. Szociális érzékenységének bizonyítéka az Állami Gyermekmenhely és a Szegényház létrehozása. Az elõbbi igen fontos szociális feladatokon kívül kórházi funkciókat is ellátott, majd az orvosképzés kezdetén mint Gyermekklinika, egyetemi oktatás céljait is szolgálta. Városi fõorvosként tett javaslatára bõvítették a Bem téri kórházat, néhány új pavilon építésével korszerûsítették a fekvõbeteg ellátást. Mindemellett terveket készíttetett és maga is készített Debrecen város vízvezeték hálózatának és csatorna rendszerének kialakítására, fejlesztésre. Szívén viselte az elhagyott, magukra maradt öregek sorsát is. A Szegényház megépítésével a leginkább rászorulóknak szépen berendezett otthont alakított ki. Joggal állapítható meg, hogy Kenézy Gyula szûkebb pátriájában az egészségügy fejlesztéséért mindenki másnál eredményesebben harcolt és többet tett, mint bárki más elõtte és kortársai közül. Az eddigiekben felsorolt eredményeknek betetõzése a debreceni négyfakultásos egyetem kiharcolása és megvalósítása és szûkebb szakterületének, a szülészet nõgyógyászatnak a korszerûen felszerelt, modern, új, pompás épülete ideális környezetben, a Nagyerdõ évszázados fái alatt. A sors azonban ezt követõen kegyetlen volt hozzá. Amikor Kenézy életének nagy álma megvalósult, amikor az orvosi kar épületeiben az orvosképzés minden intézetben és klinikán zavartalanul fejlõdhetett, amikor átvehette a legkisebb részletekben is az õ elgondolásai és tervei szerint felépült klinikáját, és az Egyetem központi épületének alapkövét is elhe
20 lyezték, egyre súlyosbodó betegsége megakadályozta abban, hogy energiáját és tapasztalatait az orvosképzésre és új szülészgeneráció nevelésére fordíthassa. Alig néhány héten át élvezhette a klinika sokrétû mûködésének örömeit. Súlyos betegség, gégerák támadta meg és egyik sorscsapás a másikat érte. Elvesztette hangját, nem tarthatott elõadásokat és nem tudott érvelni, vitatkozni. Mindezt szörnyû csapásként kellett átélnie, hiszen gondolatait legszívesebben és legmeggyõzõbb erõvel élõszóban tudta kifejezni. A gégerák miatt több súlyos mûtéten esett át. Az egyik mûtét alkalmával tragikus és szokatlan módon veszítette el feleségét, az õt mindenben segítõ hû társát. A gégerák elhatalmasodása miatt tracheostomiát kellett végezni. A mûtétet a Szülészeti klinikán végezték az akkor szokásos klóretil éter narkózisban. Felesége a mûtõ elõterében izgatottan és aggodalommal várta az operáció sikeres befejezését. Az altatás közben aszfixia és szívmegállás lépett fel, amit nehezen tudtak elhárítani. Az újraélesztés perceiben egy orvos úgy tájékoztatta a feleséget, hogy a férje meghalt. Õ kétségbe esve hazaszaladt a klinika épületével szemben lévõ professzori villába és lakásukban öngyilkos lett. Idegcsillapító helyett mérget vett be és perceken belül elvesztette eszméletét. Már menthetetlen állapotban találták, amikor tudatni akarták vele az örömhírt, hogy az újraélesztés sikerrel járt. A professzor egyedül maradt, mert nem sokkal késõbb elvesztette súlyos lelki betegségben szenvedõ lányát is. Miután igazgatói feladatait már nem tudta ellátni, az elhatalmasodó betegség miatt 1930 nyarán nyugállományba vonult. Kiköltözött a professzori villából (ma a róla elnevezett orvoskari könyvtár épülete) a Poroszlay úti kis családi kertes házba, ahol szinte magára hagyottan egyedül élt. A klinika vezetését a Budapestrõl 1925-ben áthelyezett Probstner Artúr magántanár látta el. Így élte szörnyû csapások súlya alatt életének utolsó esztendejét, így halt meg magányosan, mindenkijét elveszítve, mindenkitõl elhagyatottan az az ember, aki egész életét másoknak szentelte írja visszaemlékezésében Árvay Sándor professzor november 26.-án halt meg. A Református Kollégium dísztermében ravatalozták fel. Az orvoskar nevében Dr. Bodnár János professzor, a kar dékánja búcsúztatta: Íme megvalósult szép terved és most gyönyörködhettél volna benne. Ravatalodat könnyezõ szemekkel álljuk körül. A boldogtalanságból sok jutott osztályrészedül, de az igazságot fürkészõ lelked mindig megtalálta az enyhülést. Szeretett Gyula bácsi, álmodjál csendben. Neuber Ede rektor az egyetem nevében mondott búcsúbeszédet: Mély szomorúsággal szíveinkben álljuk körül ezt a koporsót, mely örökre magába zárta annak a férfiúnak halandó porhüvelyét, akinek kétségkívül hervadhatatlan érdemei közé tudható be, hogy a Tisza István Tudományegyetem Debrecenben nyert elhelyezést, melynek nevében szomorú kötelességem búcsúzni Tõle. A gyászbeszédek sorában Probstner Artúr annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az idõk folyamán feledésbe merül
A Bodoki mérnök dinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában
A Bodoki mérnök dinasztia szerepe a Körös-vidéki folyók szabályozásában A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum megalakulásának 40. évfordulójára készített poszter képanyaga Készítette: dr. Vasas Ferencné 2014.
RészletesebbenJELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.
JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László
RészletesebbenDomborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenA pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben
Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenMunkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT. VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE
Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT. VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE ANNAU ANDRÁS könyvkötő, 1876-ban született és 1888-ban Belgrádba ment tanulónak. Belgrádból 1893-ban Budapestre jött és a
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenA virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/
A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének
RészletesebbenMunkában eltöltött. 50 év. emlékére A POSNER NYOMDA RT VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE
Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE ANNAU ANDRÁS könyvkötő, 1876-ban született és 1888-ban Belgrádba ment tanulónak. Belgrádból 1893-ban Budapestre jött és a
RészletesebbenA hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig
A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenKorányi Sándor születésének 150. évfordulóján
A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2016. október 5. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenSZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
RészletesebbenEmlékezzünk az elődökre!
Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés
RészletesebbenA Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.
Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenCsesznokné Kukucska Katalin:
Forrás: http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/04/csesznok.htm Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye (1867 1912) lakosságát sújtó legnagyobb járványok: kolera, scarlatina (vörheny), trachoma, és ezek
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenApám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én
GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a
RészletesebbenÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenA térképkészítő huszártiszt kiállítás
2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet
RészletesebbenTöredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
RészletesebbenSemmelweis Egyetem Baráti Köre március 25. Prof. Dr. Rosivall László Semmelweis Ignác a klinikai kórélettani kutatás úttörője
Semmelweis Egyetem Baráti Köre 2015. március 25. Prof. Dr. Rosivall László Semmelweis Ignác a klinikai kórélettani kutatás úttörője Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet Nemzetközi Nephrologiai Kutató
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenMegújult a Debreceni Református Kollégium
Megújult a Debreceni Református Kollégium Irodalmi Femekművek az Ország Iskolája" ihletője, 2012 márciusától újra látogatható a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, amely megújult kiszolgálóterekkel
RészletesebbenAlbertfalvai Múzeum Baráti Köre
BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenA földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n
A földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n A budapesti földrajztanárképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg a Földrajzés Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központjához kapcsolódik.
RészletesebbenAz iskola múltja és jelene
Az iskola múltja és jelene A zsákai református egyház az 1700-as évek elején építteti az első iskolát a fiúk számára, majd a lányok részére 1745-ben épült önálló iskola, egy-egy tanítóval. Iskolaszervezete
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenA KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
Részletesebben12. Pécs, Szigeti u u KP Garázs Pécs, Kürt u KP Kazánház Pécs, Honvéd
1. sz. melléklet Sor- Építmény, helyiség, Tűzvesz. Osztály /m 2 / Összese n szám szabadtér megnevezése Címe: A B C D E 1. AOK Elméleti Tömb * Szigeti u. 259 3 3589 13584 9666 27128 12. 0 2. ÁOK Biofizika
RészletesebbenKi múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az
S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja
RészletesebbenSoós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem
RészletesebbenBESZÁMOLÓ II. MISKOLCI EU VÁNDORKUPA. Európajogi Perbeszédverseny. Szóbeli döntő. Miskolci Egyetem, 2005. május 4-6.
BESZÁMOLÓ II. MISKOLCI EU VÁNDORKUPA Európajogi Perbeszédverseny Szóbeli döntő Miskolci Egyetem, 2005. május 4-6. 2005-ben már második alkalommal hirdette meg a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenB. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes
B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,
RészletesebbenMEGJÁRT UTAK EMLÉKEI
MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus
RészletesebbenDr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.
Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi
RészletesebbenA nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa
A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.
RészletesebbenEmlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára
Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke.
A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. VIII. Tanintézetek, intézmények 1. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai (1837-) 1914-1923 (-1935), 5,48 ifm a. A Rektori
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenA Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk:
A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk: 1 20. fond: A jogelőd intézmények, illetve az Egyetem (Kar)
RészletesebbenMÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM
MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenA Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül)
A Kórház története Székesfehérváron II. Géza (1141-1161) uralkodása alatt a johannita rend alapított a város első kórházát (xenodochiumot). 1865 decemberében kezdte meg működését 32 ággyal az első vármegyei
RészletesebbenMagyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül
Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenSzékesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS
Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium
Részletesebben150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása. XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, október 4.
150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2017. október 4. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenSárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok
SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Sárospatak - tanulmányút 2018. április 7. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok "SCHOLA PATAKIANA" Sárospatak,
RészletesebbenMKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA
MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ
RészletesebbenAz épület funkcióváltásával csupán a legszükségesebb átalakításokat végezték el. a nagy ipari csarnokokat részben lefalazták és néhány vizes
Tisztelt Vendégeink! Szeretettel köszöntöm mai rendezvényünk valamennyi résztvevőjét. Bánfi Gáborné vagyok az intézmény gazdasági vezetője, 1984 óta dolgozom az intézményben. Szentgotthárd az Őrség észak-nyugati
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949
ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenA debreceni m. kir. Tudományegyetem első rektora: Kiss Ferenc ( )
Arcképcsarnok 29 Virágos Márta A debreceni m. kir. Tudományegyetem első rektora: Kiss Ferenc (1862 1948) Professor Ferenc Kiss Was the First Rector of the Hungarian Royal University of Arts and Sciences
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. Szülésznő nappali III. ( I. szemeszter)
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar 07:30-08:00 OHV Egyeztetés alatti oktató Hetek: 1 Szülészet-nőgyógyászat II. (ik: szülés és szülőszobai teendők, családközpontú szül.gyak/szül.-nőgyógy. szakáptan.
RészletesebbenVárostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.
Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.
RészletesebbenA SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
RészletesebbenÉletút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]
Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry
RészletesebbenHadi levéltár Bécs Kriegsarchiv
Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal
RészletesebbenRöst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30
Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér
RészletesebbenA kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
RészletesebbenVIII Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye
VIII. 117. Nagykőrösi református elemi iskolák iratainak levéltári gyűjteménye 1859-1948 Raktári helye: Nagykőrös, D. épület, 41. raktár, 21-25. polc a/ Nagykőrösi ref. elemi népiskolák iratai 1859-1948
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenBeszámoló. (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008)
Beszámoló (Ars Veterinaria, Barcelona, 2008) A LEONARDO által támogatott gyakorlatomat Barcelonában, az Ars veterinaria (Calle Cardedeu, 3 08023 Barcelona) magánkórházban töltöttem el Artur Font Dipl.
RészletesebbenA konferenciát dr. Csatáry György, a Lehoczky Tivadar Intézet vezetője nyitotta meg.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán december 18-án 1944 az elhurcolások éve. A kárpátaljai Holokauszt és a málenykij robot emlékei vidékünkön címmel tudományos konferenciát tartottak Magyarország
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenAmohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A
EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság
RészletesebbenBethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenFERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenSzEMéTKénT KEzELvE. LeromboLt roma otthonok és emberi egészség veszélyeztetése romániában A LAKHATÁS EMBERI JOG
SzEMéTKénT KEzELvE LeromboLt roma otthonok és emberi egészség veszélyeztetése romániában A LAKHATÁS EMBERI JOG 2 SzEMéTKénT KEzELvE CSAK AKKOR visznek EL BEnnünKET InnEn, AMIKOR MÁR HALOTTAK LESzünK. Regina,
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenXIV. GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM EGER VII. 6-9.
XIV. GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM EGER 2017. VII. 6-9. A gyógyszertár-tulajdonosok és az alkalmazottak közötti viszony nem volt mindig felhőtlen. Gyógyszerészsegéd: 4-6 gimnáziumi osztály elvégzése
RészletesebbenV. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél
V. MATOLCSI MÁRIA Amiről az anyakönyv mesél Járványok okozta mortalitás a 19. század második felében Berettyóújfalu református egyházközsége halotti anyakönyveinek bejegyzései alapján. Jelen tanulmány
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenAz aranykezű nagyapám
Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenCÉGTÖRTÉNET. Rosa és Paul Graf, 1950 körül
A német ROSA GRAF kozmetikumok 1926-ban indultak világhódító útjukra és, azóta is változatlanul kiemelkedő helyet foglalnak el a professzionális szépségiparban. A termékek Paul Graf laboratóriumában születtek
Részletesebben100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012
1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település
RészletesebbenDr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014
Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
Részletesebben