PILISVÖRÖSVÁR VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK HELYI PROGRAMJA ( )

Átírás

1 PILISVÖRÖSVÁR VÁROS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK HELYI PROGRAMJA ( ) Készítette: szeptember 8. Elfogadta: Pilisvörösvár Város Önkormányzata október 1.

2 "Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet, amelyben, és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a kézben járnak." (Konrad Lorenz) 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA A FENNTARTHATÓSÁG LOKÁLIS PROGRAMJÁNAK LÉNYEGE, JELENTŐSÉGE AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBAN 11 3 HELYZETELEMZÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS HAZAI FOLYAMATOK PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETE A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE TÁRSADALMI JELLEMZŐK Népesedési folyamatok Szociális ellátás Oktatás Egészségügy Kultúra, társadalmi szervezetek jelenléte TERMÉSZETI KÖRNYEZET Domborzati adatok Földtani adottságok Levegő Zaj, rezgés Víz Élővilág Táj- és természetvédelem ÉPÍTETT KÖRNYEZET Kulturális örökségek Zöldfelületek KÖRNYEZETBIZTONSÁG GAZDASÁGI HELYZETKÉP Foglalkoztatási helyzet

4 Idegenforgalom KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖZSZOLGÁLTATÁS A FENNTARTHATÓSÁG HELYI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA FÓRUMOK, PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK KÖZÖSSÉGKÖZPONTÚ PROBLÉMAELEMZÉS A FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM TELEPÜLÉSI PRIORITÁSAINAK KIJELÖLÉSE, CÉLOK KITŰZÉSE Társadalmi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése Környezeti fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése Gazdasági fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése Az intézményi fenntarthatóság prioritásainak és céljainak kitűzése INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSA VÉGREHAJTÁS, MONITORING Felhasznált irodalom

5 BEVEZETÉS A környezet védelme érdekében tett első nagy volumenű nemzetközi együttműködésnek Stockholm adott helyett 1972-ben, az Emberi Környezet Konferencián. A konferencia résztvevői a Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. Következő lépcsőfokként 1983 decemberében az ENSZ főtitkára az akkori norvég miniszterelnököt kérte fel, hogy alapítson és irányítson egy különleges és független bizottságot azzal a céllal, hogy tolmácsolja a főbb környezeti kihívásokat a világ népei számára, valamint állítson össze egy politikai cselekvést sürgető felhívást. Ez utóbbinak az eredménye lett az 1987-ben publikált, a köztudatba a világbizottság vezetője után csak Brundtland-jelentésnek nevezett, de hivatalosan a Közös Jövőnk címet viselő dokumentum. Ez a keletkezése óta sokat idézett jelentés fogalmazta meg egyebek mellett először a fenntartható fejlődés fogalmát: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A jelentés főbb megállapításai egy olyan fejlődési modellt vázoltak fel, amely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három pillére: a környezet gazdaság társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája előkészítésekor a Közös Jövőnk jelentés megállapításait vették alapul. A Riói konferencián fogadták el a fenntartható fejlődés átfogó programját "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) címmel. A program A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására című (28.) fejezete helyhatósági teendőként jelöli meg a helyi Agenda 21 kidolgozását. A fenntartható fejlődés helyi (lokális) programja (Local Agenda 21 LA21) azt célozza, hogy a természet gazdaság társadalom hármasában úgy teremtse meg helyi, kisregionális szinten az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. 1 Hangsúlyozni kell, hogy az LA21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, noha a nélkül az LA21 nem teljes. A fenntarthatóság lokális, kisregionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi meg az épített környezet, az infrastrukturális rendszer, az energiaellátás, a közlekedés, a hulladékkezelés, az agrárium stb. jövő orientált alakítását. Az Európai Unió fenntarthatósághoz kapcsolódó stratégiai elképzelései között kiemelt szerepet kap a kistelepülések népességmegtartó képességének javítása. A fenntartható, a környezettel harmonikus kapcsolatra építő életmód fontos eleme a környezettel konform gazdasági te- 5

6 vékenység és életmód támogatása, ami a városi különösen a nagyvárosi településformában nehezebben valósítható meg. Magyarországon még napjainkban is a kistelepülési rendszer a meghatározó forma, ezért szükségszerűen adódik, hogy a nemzeti stratégiával összhangban helyhatósági szinten is meg kell kezdeni a fenntartható fejlődést garantáló programok kidolgozását. Ezt a tényt felismerve készíttette el Pilisvörösvár Város Önkormányzata a település fenntartható fejlődését célzó helyi programját. A program a jelenlegi környezeti állapot felmérésén és a lehetőségének feltérképezésén alapulva meghatározza Pilisvörösvár Város fenntarthatósági programját, különös tekintettel a település környezeti prioritásainak kijelölésére és az ezekhez kapcsolódó célok kitűzésére. A dokumentum a fenntarthatóság általánosan használt három elemén kívül társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság egy negyedik elemet is feldolgozott: az intézményi (menedzsment) fenntarthatóságot, mivel a fenntarthatósági program megvalósítása nem képzelhető el az önkormányzat aktív, cselekvő közreműködése, illetve a lakosság tevőleges támogatása nélkül. 6

7 1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1.1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRTELMEZÉSE A fenntartható fejlődés mint már láthattuk olyan fejlődés, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés alapvető összetevője és üzenete a jövő nemzedékek szükséglet-kielégítési jogának a mai generáció jogával azonos kezelése. Cél tehát a jövő generációk szükségleteinek tiszteletben tartása, méltányosság és igazságosság a jövő nemzedékek érdekeiben. Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartó képességének határain belül maradunk. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, amely nem szűkíthető le az anyagi jólétre, hanem magában foglalja a környezet minőségét, a demokratikus jogok érvényesülését, a természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférést, a teljes testi, lelki egészséget, a szabadidőt, a biztonságot is. A társadalmi jólét a környezetminőség és a társadalmat alkotók életminőségének együttes megnyilvánulása. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel. A természeti erőforrások vonatkozásában ez azt jelenti, hogy hosszú távon a természeti környezet eltartó-képességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni; a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. Ennek megfelelően van szükség a természeti erőforrások fenntartható használatára, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges. Ennek a megvalósulásához szükséges, hogy a jövő nemzedékének szakmailag megalapozott, megfelelően előkészített környezettudatos nevelése a családban és az oktatás valamennyi területén nagyobb teret kapjon. A fenntarthatóság elvei szerint élő társadalomban többek között érvényesül a szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés. E cél elérése érdekében olyan erkölcsi normarendszert szükséges a társadalom tagjai felé közvetíteni, amely ezeket a folyamatokat támogatja, illetve elősegíti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire a jövő nemzedékekre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. 7

8 A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntartható fejlődés követelményeivel. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését. Ennek elérése nem lehetséges egy-egy ország, régió határain belül, hiszen egyetlen társadalom sem szigetelheti el magát tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetétől. Az erősödő kölcsönhatások és kölcsönös függőségek miatt a társadalmak hosszú távú jövője közös. 1.2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAPELVEI A fenntartható fejlődés alapelvei egyfelől a fenntartható fejlődéssel foglalkozó átfogó stratégia és a különböző ágazati, fejlesztési stratégiák közötti összhang biztosítását segítik elő, másfelől ezek általános útmutatót nyújtanak a stratégia prioritásainak, konkrétabb céljainak és feladatainak, valamint a végrehajtás kereteinek, eszközeinek egységes szellemű meghatározásához. Az alapelvek megfogalmazására, pontosítására és elfogadására a legmagasabb szinten került sor mind az ENSZ, mind az EU keretében. Az általánosan elfogadott elvek közül hazai fontosságuk miatt az alábbiakat emeljük ki: A holisztikus megközelítés elve: A dolgokat egymással összefüggésben kell vizsgálni, mivel a rendszerek egymással szoros kölcsönhatásban állnak. Bármilyen beavatkozás tovagyűrűző hatásokat okoz esetleg távoli rendszerekben is. A helyi kihívásokra adandó válaszokhoz szükséges a tágabb környezet és a globális trendek ismerete. A nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve: A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Társadalmi igazságosság elve: El kell ismerni mindenki jogát a méltó életfeltételekhez, mindenki számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat. Mindenki azonos eséllyel szerezhesse meg azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek birtokában a társadalom teljes értékű tagjává válhat. Tartamosság elve: Az erőforrások tartamos kezelése, figyelembe veszi a környezet eltartóképességének korlátait; az erőforrások körültekintő és takarékos használata által megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges forrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, védelmét kiemelten fontosnak tartjuk. Integráció elve. A szakpolitikák, tervek, programok, stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása során a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat, azok összefüggéseit is egyaránt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységeket is össze kell hangolni. Helyi erőforrások hasznosításának elve: Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok 8

9 sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Társadalmi részvétel elve: Mindenki számára biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a társadalmi-gazdasági közéletre, a döntéshozatali folyamatokra, a környezetre vonatkozó információkhoz. Javítani kell a fenntartható fejlődéssel, annak társadalmi-gazdasági és környezeti vonatkozásaival, a fenntarthatóbb megoldásokkal kapcsolatos tájékozottságot. Erősíteni kell az állampolgárok döntéshozatalban való részvételét. Társadalmi felelősségvállalás elve: A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében csökkenteni kell, illetve ki kell küszöbölni a termelés és a fogyasztás nem fenntartható módjait. Erősíteni kell a vállalkozások társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Elővigyázatosság és megelőzés elve: Az elővigyázatos megközelítés azt jelenti, hogy ha súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetősége merül fel, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indokként a környezetromlást vagy az emberi egészség veszélyeztetését megakadályozó, hatékony intézkedések elhalasztására, azaz a veszély mértékét figyelembe véve cselekedni kell. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatossági elvnek a figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani, illetve meg kell előzni, s ahol ez nem lehetséges mérsékelni kell a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységeket, illetve lehetőség szerint helyreállítani a károkat. A szennyező fizet elv: Az áraknak tükrözniük kell a fogyasztással és termeléssel kapcsolatos tevékenységek, illetve hatásaik valós költségeit a társadalom számára, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit. A környezetkárosító, környezetszennyező tevékenységet folytatóknak meg kell fizetniük az emberi egészségben vagy a környezetben okozott károkat. A stabilitás és a sokféleség megőrzésének az elve: A fenntarthatóság és a stabil rendszer záloga a sokféleség. A szocialista gazdaság kollapszusa ékesen bizonyította, hogy milyen sérülékeny az a gazdaság, amely csak a nehézipar egyeduralmára épít, amelynek kicsi a termék diverzitása, amely centralizál, és amely homogén. Vagyis a gazdaság stabilitását is a sok lábon való állás jelenti. Igaz ez a természetre is, amelynek a stabilitását a magas fokú biológiai változatosság jelenti. A sokféleség társadalmi vonatkozása a kulturális diverzitás. Minden olyan törekvés, amely megszüntet vagy erőszakosan beolvaszt kultúrákat, megpróbál egyformaságot teremteni, elszegényíti az emberiséget és a jövőt. A különböző kultúrák sokfélesége, a természetes rendszerek sokfélesége, az élőlények sokfélesége, a nézetek és vélemények sokfélesége mind-mind egy kiegyensúlyozott, távlatokban is fennálló fejlődés lehetősége. 9

10 2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HELYI PROGRAMJA 2.1 A FENNTARTHATÓSÁG LOKÁLIS PROGRAMJÁNAK LÉNYEGE, JELENTŐSÉGE A fenntarthatóság céljainak megvalósításában komoly szerepe van a helyi (lokális), kisregionális szinteknek. Ezt felismerve jut érvényre az az Európai Unió szubszidiaritás elve és ennek szellemében kerülnek kidolgozásra a fenntarthatóság lokális programjai. Csak úgy valósulhat meg a fenntartható fejlődés, ha a globális hosszú távú célok megvalósítását elvisszük az egyének, háztartások, vállalatok, szakpolitikák szintjére. Pilisvörösvár fenntartható fejlődésének helyi programja tekintetében a javaslatoknál a Wuppertal Intézet által kidolgozott fenntarthatósági prizmánál javasolt 4 fenntarthatósági szintet vettük figyelembe. Ez a prizma a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot kiegészíti a program megvalósításához elengedhetetlen intézményi háttér fenntarthatóságával (Spangenberg and Bonniot, 1998). A fenntarthatóság 4 szintje és összefüggéseik (Wuppertal Intézet, 1998) A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A Local Agenda 21 : jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet és fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozási és végrehajtási mechanizmusát; 10

11 elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális keretben és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció) végezve; a környezeti hátasokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági es politikai nyomásokkal (amelyek rendszerint politikai döntésekből, döntések hiányából és a piac működési elégtelenségéből fakadnak); a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések, intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület; a közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a környezet és fejlődés típusú ügyek tervezési és megvalósítási folyamatába. 2.2 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE A LOCAL AGENDA 21 FOLYAMATÁBAN A Local Agenda 21 által felvetett problémák és megoldások közül sok gyökerezik a helyi tevékenységekben, ezért a helyi önkormányzat és intézményeinek részvétele és közreműködése elengedhetetlen feltétele a megvalósításnak. A helyi hatóságok építik ki és tartják fenn a gazdasági, társadalmi és környezeti infrastruktúrát, felügyelik a tervezési folyamatokat, helyi szintű környezeti politikát és szabályozást hoznak létre, és segítenek a nemzeti és alacsonyabb szintű környezetpolitika megvalósításában. A helyi kormányzás közvetlenül kapcsolódik az emberekhez, ezért alapvető szerepet játszik az oktatásban, a tudatformálásban, az emberek mozgósításában és fogékonnyá tételében a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. Az önkormányzatok szerepét a fenntarthatóság helyi programjainak kidolgozásában és megvalósításában a következők indokolják: A helyi közösségekhez közelebb vannak, könnyebben elérhetők, mint a központi kormányzat vagy a nemzetközi szervezetek, így érzékenyebbek a helyi problémákra. Sok helyen bizonyos fokú szabadságot kapnak gazdasági jellegű döntések meghozatalához. Hivatalos és strukturált kapcsolatot teremtenek a helyi közösségek és a központi kormányzat és/vagy más települések lakossága között. Az önkormányzatok tevékenységei közül kiemelendők az alábbi funkciók: Információszolgáltatás, Kapcsolatszervezés, hálózatműködtetés, Lobbizás és az általános megegyezés segítése, Kiterjedt szolgáltató rendszer működtetése, 11

12 Az erőforrások felhasználása, A piacbefolyásolás, Példanyújtás más szervezetek számára. 12

13 3 HELYZETELEMZÉS 3.1 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi folyamatok és a nemzetközi együttműködés A globális, regionális, hazai társadalmi, környezeti és gazdasági folyamatok figyelembevétele kiemelten fontos a program elkészítésekor, hiszen a térségi, helyi helyzet sok esetben a nagyléptékű trendeken, folyamatokon keresztül értelmezhető, továbbá a fenntartható fejlődés elérése érdekében teendő erőfeszítések nem függetleníthetők a külső feltételrendszer alakulásától. A világ népessége 2050-re elérheti a kilencmilliárdos nagyságot, annak ellenére, hogy a népességnövekedés üteme fokozatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. Ez a növekedés újabb társadalmi és főként a növekvő fogyasztásnak köszönhetően környezeti feszültségek forrása lesz. A fejlett országokban csökken a születésszám és nő az élettartam, ezért a népesség elöregszik. A demográfiai egyensúlyt a bevándorlás növelése javíthatja, ám ez újabb feszültségek előidézője is lehet. Az élet azon aktív szakasza, melyet az egyén a munkaerőpiacon tölt, kitolódik. Globális léptékben folyamatosan növekszik a környezet terhelése: a nem megújuló természeti erőforrások kiaknázása, egyes megújulásra képes erőforrások nem fenntartható (túl)használata, a területhasználat és a környezetszennyezés. Mindennek következtében a földi környezet egyensúlya, eltartó képessége már most veszélyben van. A globális éghajlatváltozás veszélye gyorsan növekszik, ami az átlagos hőmérsékleti- és csapadék viszonyok jelentős megváltozását, a szélsőséges környezeti jelenségek, hatások növekedését eredményezheti. A Föld felszíni átlagos hőmérséklete lassan de nem egyenletesen növekedett az elmúlt másfél évszázadban, s ugyancsak lassú emelkedést mutat az óceánok vízszintje. A globális éghajlatváltozás növekvő kockázatát elsősorban az emberi tevékenységek mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése következtében a légkörbe jutó többlet szén-dioxid idézi elő. A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség, világméretben növekszik. A világgazdaság folyamatosan növekszik, ugyanakkor ez a növekedés egyenlőtlen. Sok országban növekedési zavarok és egyensúlytalanságok tapasztalhatók. Ezek időnként regionális méreteket öltenek, pénzügyi és gazdasági válságokat okozva a világgazdaság egészében. E globális tendenciák azt jelzik, hogy a társadalmak jelenlegi együttes fejlődési modelljei hosszú távon fenntarthatatlanok. 13

14 Nemzetközi együttműködés az ENSZ égisze alatt A fenntartható fejlődés az 1980-as évek óta a nemzetközi együttműködés jelentős kérdésévé vált. Az e kérdéssel foglalkozó ENSZ-bizottság évi Közös jövőnk című jelentése, illetve az azt elfogadó ENSZ közgyűlési határozat nyomán magas szintű világkonferenciát tartottak 1992-ben (Riói Föld Csúcstalálkozó ). A Riói konferencián figyelembe véve, hogy az egymással szoros kölcsönhatásban álló, globális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok hosszabb távon veszélyeztetik a társadalmak fejlődését elfogadták a fenntartható fejlődés alapelveit és átfogó nemzetközi programját Feladatok a XXI. századra címmel. A világkonferenciát követően 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A Bizottság rendszeresen áttekinti a fenntarthatóság területein a világ helyzetét, az elért eredményeket, illetve az akadályozó tényezőket és ajánlásokat dolgoz ki a nemzetközi fórumokon elfogadott célok elérése érdekében. Ezt követően nagyjelentőségű programokat és megállapodásokat hagytak jóvá magas szintű nemzetközi fórumokon olyan kapcsolódó problémakörökben, mint a szociális fejlődés, a népesedés, az élelmezés, az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a tartamos erdőgazdálkodás, a biológiai sokféleség, a világkereskedelem, a fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó támogatások. A Millenniumi Fejlesztési Célokat meghatározó évi ENSZ Millenniumi Ülésszakon az állam- és kormányfők határoztak a szegénység leküzdése, a fejlődő államok felzárkózása érdekében szükséges legfontosabb lépésekről. A 2002-ben megrendezett Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó összefoglalta, egységes keretbe foglalta a szerteágazó programokat és célokat egy átfogó végrehajtási tervben, s megerősítette a politikai akaratot a fenntartható fejlődés elérésére. Az Európai Unió és a fenntartható fejlődés Az Európai Unió alapokmánya szerint a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése. Az Európai Tanács 2001-ben Göteborgban fogadta el az EU első fenntartható fejlődési stratégiáját, amely az EU gazdasági fejlődésre, társadalmi jólétre és környezetvédelemre vonatkozó komplex, hosszú távú feladatait tartalmazta. Az Európai Tanács a fenntartható fejlődést meghatározó alapelvekről 2005 júniusában nyilatkozatot fogadott el, amely szerint az EU elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. A nyilatkozat szerint szabadságon, demokrácián, az alapvető jogok tiszteletén alapuló társadalmat épít, amely támogatja az esélyegyenlőséget és a nemzedékek közötti szolidaritást. Az Európai Tanács június 16-án elfogadta az EU megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját. Az EU-stratégia a fent említett nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzésekből és irányelveikből indul ki. Ez a Lisszaboni Stratégia fontos hozzájárulást valósít meg a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzésének eléréséhez azáltal, hogy intézkedéseivel elsősorban a versenyképesség erősítését, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést célozza. A megújított EU Stratégiának való megfeleléshez az összhang érdekében egy valamennyi közösségi stratégiát és szakpolitikát érintő strukturális reform szükséges, melyben mindezeket a fenntartható fejlődés alapelveinek megfelelően alakítják át. 14

15 Az EU-stratégiában nevesített fő kihívások: éghajlatváltozás és tiszta energia; fenntartható közlekedés; fenntartható termelési és fogyasztói szokások; természeti erőforrásokkal való gazdálkodás; népegészségügy; társadalmi befogadás, demográfia és migráció; a szegénységgel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívások. 3.2 A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS HAZAI FOLYAMATOK Az Európai Unió június 16-i csúcstalálkozóján elfogadott, megújított Fenntartható Fejlődési Stratégia 2007 júniusáig írta elő a tagállamok számára Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiák, illetve az azokhoz kapcsolódó kétéves Cselekvési tervek elkészítését. A Magyar Kormány ebbéli kötelezettségének június 29-én tett eleget. A fenntartható fejlődés hazai stratégiája a prioritásokat 10 témakörben foglalta össze (pl. fenntartható környezethasználat, energiahasználat, gazdasági folyamatok, egészségmegőrzés, egészséges életmód stb.). A stratégia legfontosabb cselekvési területei A közigazgatás fejlesztése: a közigazgatás szolgáltató-típusú, költség-hatékony, a szubszidiaritás elvére épülő átalakítása támogatja a fenntarthatóság céljait; ennek érdekében az átalakítás során tekintettel kell lenni a fenntarthatóság alapelveire, szempontjaira is, valamint arra, hogy a fejlesztési folyamat hatékonyan biztosítsa a közpolitikák között a fenntarthatóság érdekeit szolgáló összhangot mind tervezésük, mind végrehajtásuk során. A fenntarthatóságra vonatkozó tudományos kutatások eredményeinek be kell épülnie a közpolitika-alkotás folyamatába, annak eredményessé és számon kérhetővé tétele érdekében. Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontos a közigazgatási szakapparátus, a döntéshozók és a tudományos szféra közötti párbeszéd fórumainak megteremtése. A jogszabályi környezet fejlesztése: a fenntarthatóságot támogató, meglévő szabályok érvényesülése és a fenntarthatóság feltételeit támogató új jogszabályok kidolgozása és bevezetése érdekében tovább kell finomítani és fejleszteni kell a hazai jogi kereteket. A fenntarthatóság érvényesítése a törvényalkotási folyamatban, a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően a fenntarthatóság érvényesítését szolgáló lépéseket szükséges meghatározni a törvényalkotási folyamatban és a törvények végrehajtásában, a kormányzati politika aktívabbá tételében, valamint az önkormányzati tevékenységet és a közintézményeket érintően. Ennek lehetséges elemei: - (a) meg kell vizsgálni egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület létrehozásának lehetőségét, amelynek tagjai az állami szervezetek, a központi kormányzat, illetve a helyi önkormányzatokat képviselő intézmények delegáltjai mellett, a gazdasági élet, a civil szféra, a tudományos élet és más érdekcsoportok képviselői is. 15

16 - (b) a fenntartható fejlődési stratégiák interszektorális szemléletű, hosszú távú, stratégiai tervezési keretdokumentumok, melyekben a három kiemelt fejlesztési dimenzió (a környezeti, társadalmi és gazdasági) egyensúlyban, összhangban való fejlesztésére kell törekedni ennek megfelelően a tervezés, a végrehajtás és a folyamatos felülvizsgálat, illetőleg a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb tagállami feladatok koordinációjára meg kell vizsgálni a Kormányzaton belül egy, az ágazati rendszert horizontálisan összekötő, a fenntarthatósági szempontok érvényesülését támogató Fenntartható Fejlődés Stratégiai és Koordinációs Központ kialakításának indokoltságát és lehetőségét; - (c) az Országgyűlés Bizottságainak munkája során törekedni kell a Stratégiában lefektetett keretek és alapelvek figyelembe vételére; - (d) a törvény-előkészítés folyamatában az előterjesztésekhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági valamint környezeti hatások külön-külön történő bemutatása mellett törekedni kell az e hatások közötti lényeges összefüggések, kölcsönhatások világos bemutatására is; - (e) a Jövő nemzedékek ombudsmanja intézményének létrehozása annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelme minél hangsúlyosabban megjeleníthető, és érvényesíthető legyen a döntéshozatal során; - (f) a közintézmények (pl.: iskolák, stb.) szerepvállalásának támogatása a stratégia végrehajtásában és a szükséges szemléletváltás elősegítésében. 3.3 PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETE Pilisvörösvár a Pilisi- vagy Pilisvörösvári-medence nyugati felében terül el, az Aranyhegyipatak és mellékágai vízgyűjtő területét alkotó hosszanti völgy mentén futó fontos közlekedési útvonal mentén létesült. A város területének déli fele az Aranyhegyi-patak, a középső része a Háziréti-patak vízgyűjtő területéhez tartozik (a kettő között lényegében a 10-es főút vonala képezi a vízválasztót), a legészakabbi részek mezőgazdasági területei pedig a Határréti-árok vízgyűjtő területének részét képezik. Területe 4222 katasztrális hold, nyugati részén a Zajnáthegyek méter körüli magaslatai emelkednek, itt található a város legmagasabb pontja. A környék jellemző alapkőzete a dachsteini mészkő és a dolomit, emiatt a város határa folyó- és forrásvizekben is igen szegény, mert a dolomit majdnem teljesen elnyeli a ráhulló csapadékvizet. Néhány kisebb tó található itt, ezek többsége a 20. század első felében itt zajlott barnakőszén-bányászat következtében alakult ki. A vidék éghajlatában a hegyvidéki és az alföldi éghajlati hatások is érvényesülnek. 16

17 3.3.1 A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE Őskor A Pilisi-medencét határoló hegyek barlangjai már az utolsó jégkorszak végén lakottak voltak, ebből az időszakból több ősemberi lelet került elő, részint a pilisszántói kőfülkéből, részint a Kis-Kevély lakható barlangjaiból. A feltételezések szerint a gravetti törzsekhez tartozó pilisi ősemberek, akik lakóhelyüket minden esetben a síkságokra néző barlangokban alakították ki (olyan korszakban, amikor más környékbeli törzsek lakói már rég földkunyhókat építettek) szinte "nagyüzeminek" tekinthető rénszarvasvadászattal foglalkoztak, méghozzá valószínűsíthetően a szarvasok húsát a feldolgozás után máshová szállíthatták el. A leletek alapján az itteni ősember vadászterülete nemcsak a Pilisvörösvári-medencére terjedt ki, de Dorogtól egészen a Tétényi-fennsíkig. Ókor A rómaiak korában segédtábor állt a város Karátsonyi-liget (korábban Szabadságliget) nevű részén, ez valószínűleg Traianus császár uralkodása idején, vagy a körül létesült. Erre utalnak a Pilisvörösvár területén előkerült pénz- illetve sírkőleletek is: az itt előkerült domborművek egyikének faragásai jellegzetesen II. századiak. Pilisvörösvár területén a solymári Szarvascsárda irányából Pilisszántó felé húzódott keresztül az Aquincumot Brigetióval összekötő római út is, melynek három mérföldköve, valamint az útalap számos kőtörmeléke is előkerült a város területén. A mérföldkövek feliratai közül kettőt tudtak megfejteni, ez alapján egyiküket, a VII. számot viselőt körül, míg a VIIII. (IX.) számút 237-ben állították fel. Középkor A középkorban több falu is volt a mai város helyén, illetve közvetlen környékén (Boron, Födémes, Garancs, Kande, Királyszántó, Kürt); ezek többsége már a tatárjárás előtt is létezhetett, nagy részük később a török hódoltság alatt elpusztult. Boron (Borony), Födémes, Garancs és Kande települések a város mai lakott részeitől északra elterülő, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területek helyén lehettek, míg a város mai területén egykor létezett középkori falu a feltételezések szerint Királyszántó / Kisszántó lehetett, ahol földművelésre kötelezett királyi szolganépek éltek. A 16. század első felében a Podmaniczky-család volt Kisszántó birtokosa, 1528-ban már udvarházuk (castellum) is állt itt ben azonban Podmaniczky Rafael utód nélkül hunyt el, ezért itteni birtoka az udvarházzal együtt a királyra szállt, aki másoknak ajándékozta azt tovább. Később, az 1696-os urbáriumban egy romot említettek erről a területről, az talán ez az udvarház lehetett. A török hódoltság Buda törökök általi bevételét (1541) követően a pilisi térség is török kézre került, és már 1543-ban megkezdődött valahol a mai Pilisvörösvár területén, de közelebbről nem ismert helyen egy török palánkvár építése. A törökül Kizil hiszár palankaszi nevet viselő várat Lala Musztafa építette, az építkezés kezdete április 6., befejezése március 24. volt. 17

18 Evlija Cselebi beszámolója szerint az 1000 lépés kerületű, széles árokkal körbevett, négyszögű, hármas palánkerődítmény egy réten épült, területén mintegy száz, deszkatetejű katonaházat alakítottak ki. A vár az Esztergomba vezető országút közelében létesült (ez vélhetően nem azonos a mai 10-es úttal); ugyanitt egy dzsámi, egy fogadó és öt bolt is állt. A török uralom alatt a vidék hullámzó sikerű hadi cselekmények színhelye volt. Ezek közül a legismertebb a "vörösvári csata" néven elhíresült 1595-ös ütközet volt, amely ebben a térségben zajlott, és célja a török uralom alatt álló esztergomi vár császári csapatok általi felszabadítása volt. Előzménye egy sikertelen roham volt az esztergomi vár ellen, augusztus 25-én, aminek másnapján az egyesített keresztény egységek a Vörösvár térségében gyülekező török felmentő seregekre támadtak. A váratlan, és stratégiailag totális sikerű hajnali támadás következtében a törökök közül mintegy háromszázan haltak meg vagy estek fogságba, szemben a keresztény csapatok 83 halálos áldozatával. Néhány nappal később az esztergomi várat védő Lala Mohamed megadta magát. Az újratelepítés A török Magyarország területéről való kiűzésével járó hadi események, és főleg Buda várának ostroma úgyszólván lakatlan területté tették az egész környéket, ezért a birtokosoknak elemi érdekük volt, hogy minél előbb munkáskézzel népesüljenek be az egykor virágzó falvak. Az akkori földesúr Csáky László volt, aki az elsők között kért sváb parasztokat a Fekete-erdőből, így a mai Vörösvárott már 1689-ben megjelentek az első sváb telepesek; ekkor már Vörösvár volt az itt megalapított település neve (ez 1900-tól változott Pilisvörösvárra). Az első telepítési okiratokat 1689 nyarán keltezték, ezzel Vörösvár lett a Budai-hegység első olyan települése, ahol újra élet támadt a török hódoltságot követően. A település német plébániáját 1692-ben alapították (a vasárnapi és búcsúi nagymisék az óta is német nyelvűek). A 18. századtól a vészkorszakig a településen jelentős számú zsidó lakosság élt. A pilisvörösvári (ortodox) hitközség egyike volt az ország legrégibb hitközségeinek. A hitközség első rabbija, akiről feljegyzések maradtak, Engel Mózes volt, aki az 1740-es években foglalta el állását és körülbelül 50 évig állott a hitközség élén. A hitközség a XIX. század vége felé lelket számlált. A hitközségnek 85 tagja vett részt a világháborúban s közülük 6-an estek el. A II. világháború végén, 1944-ben 50 családot hurcoltak el, a háború után csak öten tértek vissza. A II. világháború után (az közötti időszakban) a német lakosságot más településekkel ellentétben Pilisvörösvárról nem telepítették ki, ennek okairól mind a mai napig viták folynak. A katolikus plébánián vezetett Historia domus-ból annyit tudunk, hogy március közepén érkezett Pilisvörösvárra az ún. II. sz. Kiíró Bizottság, és 4900 kitelepítendő személyt írt össze (melyből legfeljebb 10% lett volna mentesíthető). Pilisvörösvár és Pilisszentiván lakosainak kitelepítését azonban végül bizonytalan időre elhalasztották. Bár Pilisvörösváron nem volt kitelepítés, a háború utáni évek németellenes hangulata, a 19. század vége óta hiányzó német anyanyelvi oktatás és a vegyes házasságok egyre nagyobb gyakoriságának hatására a hatvanas évektől kezdve a nyelvi asszimiláció felgyorsult, a nyelvváltás mára lényegében megtörtént. 18

19 A rendszerváltás óta azonban pozitív folyamatok zajlottak le a német nyelvi oktatás terén: előbb a Vásár téri, majd a Templom téri általános iskola is német nemzetiségi iskola lett, majd követte őket a pilisvörösvári gimnázium is. A két általános iskolában az önkormányzat 2012 szeptemberétől bevezette a kéttannyelvű német nemzetiségi oktatást. A Friedrich Schiller Gimnázium 2004 óta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának fenntartásában működik, kéttannyelvű német nemzetiségi gimnáziumként. Pilisvörösvár ma több mint lakosával a Pilisi-medence legnagyobb lélekszámú települése, közigazgatási-, oktatási-, egészségügyi-, szociális és kulturális központ óta város, 2012-től járási székhely. Pilisvörösváron él Magyarország egyik legnagyobb lélekszámú német nemzetiségi közössége, amely büszkén ápolja saját kultúráját és hagyományait. A település jelentős gazdasági erővel is rendelkezik: a mintegy 1100 kis- és közepes vállalkozás sokaknak biztosítja helyben a munkalehetőséget, a megélhetést TÁRSADALMI JELLEMZŐK Népesedési folyamatok Pilisvörösvár (németül: Werischwar) város Pest megyében, Budapesttől 18 km-re északnyugatra, a 10-es út és a Budapest Esztergom-vasútvonal mentén helyezkedik el. A városban lakik arányait tekintve hazánk jelenlegi egyik legnagyobb lélekszámú német kisebbsége ben a népszámlálási adatok alapján a lakosból fő tehát a teljes népesség megközelítőleg 28%-a a német nemzetiségi közösség tagjának vallotta magát. Pilisvörösvárra jellemző, hogy ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal a település népessége 1990-hez viszonyítva emelkedett. A növekedés nyilvánvalóan összefüggésben van a Budapestről ideköltöző családok számának emelkedésével is, de a születések száma is magasabb az országos átlagnál sz. táblázat: Pilisvörösvár népesség és lakásszám alakulása ( ) Pilisvörösvár népesség Pilisvörösvár lakásszám Lakos/lakás aránya ,97 2,98 2,99 2,98 2,97 2,96 2,94 2,94 2,93 2,94 2,81 2,81 2,82 2,82 Forrás: KSH adatai alapján A településen német nemzetiségi önkormányzat is működik. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve elmondható, hogy a település lakosságszáma egyértelmű emelkedő tendenciát mutat. Az elmúlt 14 év KSH demográfiai adatait vizsgálva megállapítható: 19

20 - 10 %-os a népességszám emelkedés, - 13 %-os lakásszám növekedés ábra: Lakosszám változása A település lakónépességének alakulását négy tényező befolyásolja: az élve születések száma, a halálozások száma, az állandó odavándorlás száma, az állandó elvándorlások száma. Ezen indexek figyelembevételével kaphatunk reális képet arról, hogy milyen folyamatok alakítják a település népességszám összetevőit. A népmozgalmi mutatók (élve születések száma, halálozások száma, állandó odavándorlás száma, állandó elvándorlások száma) a KSH honlapján található Tájékoztatási adatbázison ( keresztül érhetőek el táblázat: Népmozgalmi folyamatok Pilisvörösvár városban* ÉV LAKÓNÉPESSÉG ÉLVESZÜLETÉS ELHALÁLOZÁS SZAPORODÁSI EGYENLEG ODAVÁNDORLÁSOK ELVÁNDORLÁSOK VÁNDORLÁSI EGYENLEG NÉPMOZGALMI EGYENLEG (*forrás: KSH, adott évben január 1-én) 20

21 A népességnövekedés Pilisvörösváron lapvetően a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. A belföldi vándorlási különbözet is ezt támasztja alá, mely a KSH adatai szerint 7,5 fő volt 2013-ban. A szaporodási egyenleg negatív. 9,5 fő élve születés jutott 1000 lakosra 2013-ban. A természetes szaporodás illetve fogyás 1000 lakosra 2013-ban -3,5 fő volt a településen. A 2000 és 2014 közötti népességadatokra lineáris trendvonalat illesztettünk, amelynek egyenlete alapján előrevetítettük a település népességszám alakulását. A jelenlegi adatok alapján Pilisvörösvár város lakónépessége a 2040-es évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakul: sz. táblázat: A település népességének várható alakulása 2040-ben Település Népesség szám Előre jelzett népesség szám Pilisvörösvár fő sz. táblázat: Népsűrűség (2014-es KSH adatok alapján) Terület nagysága (km 2 ) Lakosok száma Népsűrűség (fő/km 2 ) 24, ,4 fő/km Szociális ellátás Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (II. 10.) önkormányzati rendelete szól a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról. (Egységes szerkezetben a 19/2014. (VI. 30.) és a 12/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelettel.) A rendeletben meghatározott ellátásokat az arra jogosultak részére az intézmény vezetője állapítja meg. Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások: Gyermekjóléti alapellátások: a) Gyermekétkeztetés b) Gyermekek napközbeni ellátása keretein belül történő étkeztetés: ba) óvoda bb) iskolai napközi bc) nyári napközis tábor c) Gyermekjóléti szolgáltatás d) Helyettes szülő Szociális alapellátások: a) szociális étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés 21

22 d) nappali ellátást biztosító da) Idősek Klubja db) Fogyatékosok nappali intézménye. Szakosított szociális ellátás: a) Idősek átmeneti gondozóháza b) Gondozóházi szolgáltatás Egészségügyi szolgáltatás: Otthoni szakápolás. Egyéb szolgáltatás: a) gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, b) egyéb, ellátási szerződés alapján biztosított szolgáltatások sz. táblázat: Pilisvörösvár város szociális juttatásai Időszak Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (1000 Ft) Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (1000 Ft) (forrás: KSH Területi Adatbázis) 22

23 Városi Napos Oldal Szociális Központ A Napos Oldal Szociális Központ 1992 óta biztosítja a település szociális alap- és szakellátását. Az intézmény alapítója a helyi önkormányzat, jelenlegi fenntartója a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás. A Szociális Központ tevékenységének 23 éve alatt Pilisvörösvár jelentős intézményévé vált. Tevékenységi körében az intézmény az alábbi feladatokat látja el: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, idősek nappali és átmeneti ellátása, fogyatékosok nappali ellátása. Egészségügyi alapellátás keretében otthoni szakápolási szolgálatot működtet. Étkeztetés: Napi egyszeri meleg ételt biztosítanak házhozszállítással, térítési díj ellenében azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt ezt igénylik. Házi segítségnyújtás: Egyéni igényeknek megfelelően, térítési díj ellenében, az ellátást kérő lakásán végzik ezt a gondozási tevékenységet, mely magában foglalja a bevásárlást, a gyógyszer felíratását, kiváltását, beadását, a személyi higiénével kapcsolatos teendőket, a közvetlen környezet tisztántartását, az étkezésekhez nyújtott segítséget, a háziorvossal való kapcsolattartást. Családsegítés: Közreműködnek a hozzájuk forduló egyének és családok szociális-, mentális-, életvezetési nehézségeinek megoldásában. Ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére, valamint csoportterápiákon való részvételre is lehetőséget nyújtanak. Ezen kívül álláskeresők klubja, gyermekek számára Pumukli klub is működik az intézményben. Fogyatékosok nappali intézménye: önellátásra részben képes, 3. életévüket betöltött fogyatékos személyek napközbeni gondozását, foglalkoztatását és nevelését szolgáló ellátási forma, mely egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást is magában foglal. Kirándulásokkal, ingyenes konduktori tevékenységgel, térítés ellenében nyújtott étkezéssel és lovaglási lehetőséggel segítjük az ellátást igénylőket. Idősek klubja: A klub nemcsak felüdülést nyújt azoknak az idős embereknek, akik társaságra vágynak, hanem egészséges és aktív életvitelben is segítséget ad. Bálokkal, kirándulásokkal, ingyenes gyógytorna lehetőségével, térítés ellenében nyújtott finom ebéddel, személyes igény szerinti gondozással pl.: gyógyszerek beszerzésével, vérnyomás és vércukor ellenőrzésének lehetőségével biztosítják az időskorúak napközbeni ellátását. Gyermekjóléti szolgálat: A gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének, a családjukban történő nevelésének elősegítése a cél, a gyermekek érdekeinek figyelembevételével, jogaiknak érvényesítésével. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, veszélyeztetettségét, ellátások iránti szükségleteit. Időskorúak átmeneti ellátása: átmeneti elhelyezést, folyamatos 24 órás ellátást biztosít azoknak az időskorúaknak térítés ellenében, akik önmagukról betegségük miatt vagy más 23

24 okból nem képesek gondoskodni, illetve ellátásuk családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Hetente és szükség szerinti orvosi és mentálhigiénés ellátást, gyógytorna lehetőségét ingyenesen biztosítanak számukra. Intézmény fenntartója: Pilisvörösvár és Környéke Intézményfenntartó Társulás Oktatás Bölcsődei ellátás Az önkormányzat által létrehozott bölcsőde január 1-jén kezdi meg működését. A településen több családi napközi is működik. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda, Rákóczi Utcai Tagóvoda Az óvoda Pilisvörösvár Bányatelep nevű városrészének központjában, kertes családiházak között helyezkedik el. Az épületet parkos, nagy udvar veszi körül. A szabad játéktevékenységeket biztosító füves rész mellett fák, cserjék, virágok, valamint homokozók és fajátékok teszik vonzóvá és változatossá. Az udvarhoz tartozik a nagyméretű KRESZ pálya, melyen a gyerekek játékosan gyakorolhatják a közlekedés szabályait. A belső udvarban található a gyerekek körében nyáron oly népszerű medence, melyet szülői segítséggel 2004-ben újították fel. Minden csoportnak külön mosdója és öltözője van. A testi nevelésre jól felszerelt tornaterem áll rendelkezésre. Az épületben óta folyamatos felújítás és korszerűsítés történt ben nyílászáró csere, 2006-ban a fűtés és a villamos áram hálózat rekonstrukciója történt, illetve tetőt kapott az eredetileg lapostetős épület, és a homlokzat is megújult ben a mosdók teljes felújítására került sor ben az óvoda egy új csoportszobával bővült, és új tornatermet kapott. Az óvoda jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Gradus Tagóvoda Az egykori Hősök téri óvoda életében jelentős fordulatot hozott a Gradus Egyesülettel kötött szerződés 1992-ben. Ekkor vette fel a GRADUS Óvoda nevet. A szerződés értelmében az óvoda alapvető nevelési célja a katolikus és a német nemzetiségi nevelés összekapcsolása. Az egyesület az óvoda régi épülete mellé egy többfunkciós termet építtetett, ami egy összekötő folyosóval kapcsolódik az óvodához. Ezáltal az épület teljesen új arculatot kapott. A nagyterem a düsseldorfi Hermann-Niermann Stiftung támogatásával készült el 1996-ban. Ennek az 24

25 alapítványnak köszönhető az óvoda újabb fejlesztése is 2005 nyarán. Ekkor 3 új gyermekmosdót alakítottak ki, valamint korszerűsítették a fűtésrendszert. Az óvoda augusztus 15-től a Német Nemzetiségi Óvoda tagóvodájaként működik. Széchenyi Utcai Tagóvoda Az intézmény 120 férőhellyel rendelkezik. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Ligeti Cseperedő Óvoda Zrínyi utcai tagóvoda A Ligeti Cseperedő Óvoda központi épülete a Zrínyi utcai óvoda, mely öt csoporttal működik. Tagóvodája a Szabadság úti óvoda, ahol szintén öt csoportban fogadják a gyermekeket. A Zrínyi utcai óvoda 1981-ben épült, kellemes környezetben, tágas, nagy zöldfelületű udvarral, mely a mozgásfejlesztő játékokkal, a szilárd burkolattal együtt jól szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Szabadság Utcai Tagóvoda A Szabadság utcai óvoda régi épületének átalakítása 2004-ben valósult meg. Ma a berendezés és az épület egyaránt esztétikus, korszerű, tágas, a mai igényeknek minden szempontból megfelelő. Mind a tíz óvodai csoportban a Komplex Prevenciós Óvodai Nevelési Program alapján készült helyi program szerint folyik a nevelőmunka. Fő cél, hogy a gyermeki ismeretszerzés, személyiségfejlesztés ne iskolás módon és iskolai módszerekkel valósuljon meg, hanem játékosan, tapasztalati úton, az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Fontos a gyermekek egyéni fejlődési ütemének, képességének, tehetségének, szociokulturális hátterének figyelembe vétele. Ezeken túl az óvoda nevelési és oktatási programja felvállalja egyrészt a német nemzetiségi hagyományok ápolását, illetve a német nyelv tanítását, megszerettetését, másrészt az általános kultúra továbbadását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. Mindkét óvoda sajátos, egyéni arculattal rendelkezik. A sokszínűséget érzékelteti például, hogy vegyes- és azonos életkorú csoportok is vannak. Az óvodák támogatására a szülők és az óvoda dolgozói alapítványt hoztak létre. A Zrínyi utcai óvodát a közhasznú Ligeti Cseperedő Alapítvány, a Szabadság úti óvodát a Szent Márton Alapítvány segíti. 25

26 Oktatás A Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola A Templom téri iskola az 1911/12-es tanévben fogadta először a diákokat. Sajnos az iskola megnyitása után alig 3 évvel, 1914 nyarán kitört az I. világháború, ami súlyosan érintette az iskolát is nyarán az iskola épületében bosnyák katonákat helyeztek el. A háború utáni években az iskolai tanulói létszám továbbra is egyfolytában növekedett, ezért október 6-án a községi képviselő-testület úgy döntött, hogy a régi iskolát, az egykori Blind-házat lebontja, és a helyén 70%-os állami támogatással egy 10 tantermes, szertári helyiséggel és szolgalakással bővített iskolát épít. Ez az épület (a mai óvoda felőli épületszárny) 1930-ban készült el. Az elemi iskola így immár összesen 22 tanteremmel, 2 tanácsteremmel, 2 igazgatói irodával és 1 igazgatói lakással rendelkezett. A fiúk ettől kezdve a plébánia felőli, a lányok az óvoda felőli szárnyba jártak. A tanulók száma 1932-ben összesen 1312 fő volt nagyságrendileg annyi, mint ma a két általános iskolában együtt! A hatalmas gyermeklétszám miatt a 80-as években újra bővíteni kellett az iskolát, ezért épült meg 1985-ben a két régi épület között a mai főbejárati új épületszárny. Sajnos a két régi épületszárnynak és az udvarnak a felújítására az elmúlt évtizedekben csak ritkán jutott pénz, s akkor is kevés. De azért előrelépést jelentett néhány éve a világításkorszerűsítés, az ebédlő, majd legújabban (két éve és az idén) a tetők felújítása, ill. az épület előtt kialakított 9-10 parkolóhely. Német Nemzetiségi Általános Iskola (Vásár téri iskola) Az iskola épületét1938. december 5-én adták át ünnepélyes keretek között. Az első évtizedében a Magyar Királyi Állami Polgári Iskolának adott otthont, majd a II. világháború után nyolcosztályos általános iskolává alakult át. Kezdetben csak fiúk jártak ide, később vált koedukálttá ban fél évszázaddal ezelőtt az iskola megnyitotta kapuit a gimnazisták előtt is. A gimnázium 1971-ben miután saját épületbe költözött önálló oktatási intézménnyé vált. Az iskolát további története során először összevonták a Templom téri iskolával, majd ismét önállóvá vált. Ekkor kapott igazán hangsúlyt pedagógiai programjában a német nyelv oktatása és a nemzetiségi kultúra ápolása. Az iskola Német nemzetiségi általános iskolaként nagy hangsúlyt fektet a hagyományőrzésre, a nemzetiségi identitástudat kialakítására. Biztos alapkészségek kialakításával, differenciált képzéssel segíti elő tanítványaink eredményes továbbtanulását. Friedrich Schiller Gimnázium A Vásár téri általános iskola épületében 1963-ban kezdte meg működését Állami Általános Gimnázium néven a település középiskolája. A megnövekedett tanulólétszám következtében 26

27 hamar szükségessé vált a középiskola férőhelyeinek bővítése, új középiskola létesítése. Az általános iskolának és a gimnáziumnak 1963-tól 1971-ig közös igazgatása volt. Az első gimnáziumi évfolyamon két osztályban összesen 57 diák tanult. Az évek során világossá vált, hogy a gimnázium kinőtte az egykori polgári iskola épületét ben megkezdődött a Vásár téri épülettől százötven méterre, a Szabadság út 21-es szám alatt a gimnázium új épületének az építése október 26-án megkezdődött az oktatás a gimnázium új épületében tól két épületben, de továbbra is közös irányítással folyt tovább a munka, a tanárok két éven át ingáztak az épületek között. Hamar felvetődött az intézmény kettéválasztásának gondolata, s május 1-jén a gimnázium és az általános iskola különvált ben jött létre az épület legfelső szintjén a leánykollégium. Az intézmény az 1977-ben alakult át gimnázium- és közgazdasági szakközépiskolává ben mindezt kiegészítette a gépíró és gyorsíró szakiskola beindítása. Az 1990-es évek elején az iskola átalakult nemzetiségi gimnáziummá és külkereskedelmi szakközépiskolává. Az intézmény új oktatási modelljének bevezetése az 1992/93-as tanévben kezdődött meg, az első 0. évfolyammal. Pilisvörösvár Nagyközség Képviselő-testülete október 24-én hozott határozatot a Német Nemzetiségi Képzési Központ felépítéséről, 183 millió forintos összköltséggel. A Bajor Szabadállam Parlamentje DM mel támogatta iskolacentrum (Bildungszentrum) felépítését. Az önkormányzat a beruházásra a magyar államtól céltámogatás útján 40 millió forintot kapott, pályázati önrészként 14 millió forintot biztosított ban bevezetésre került a hatosztályos gimnáziumi képzés, ami tovább színesítette a képzések palettáját és növelte a tanulólétszámot április 3-án átadásra került az új nemzetiségi kollégium ban az önkormányzat harmadik alkalommal vett részt az Oktatási Minisztérium Kistérségi Fejlesztés Céltámogatás elnevezésű pályázatán, s 317 millió forintot nyert az épület bővítésére az Oktatási Minisztérium kistérségi pályázatán júniusában indult az építkezés, és június átadják az új épületszárnyat. Cziffra György Alapfokú Művészetoktatási Iskola 1964-ben az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagozatokat létesített a volt Budai járás területén: Pilisvörösváron, Pilisszentivánon és Solymáron, Érden és Zsámbékon ben. Az 1966/67. tanévben ezen tagozatok összekapcsolásával, az abonyi zeneiskolától leválva megalakult a Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola. A járások megszűnésével az intézmény neve Körzeti Állami Zeneiskola, majd 1991-től az utolsó tagozatok távozása után Városi Zeneiskola. Pilisvörösváron a tanítás első helye a Művelődési Ház volt, amely 1971-ben kiegészült a Nagyközségi Tanács által a gimnázium udvarán biztosított épülettel, amelynek felújítása két ütemben történt. Pilisvörösvár Nagyközség Képviselőtestülete 1991-ben határozatban döntött az önálló zeneiskola létrehozásáról ben a Német Nemzetiségi Képzési Központ átadásával a zeneiskola 27

28 végleges önálló helyet kapott a Szabadság u. 21. szám alatti épületben. Cziffra György nevét 1995-ben vette fel az iskola a Liszt Ferenc díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész tiszteletére. Az új épület megfelelő színvonalú helységeket biztosított a zeneoktatáshoz több mint tíz évig, majd a tanulólétszám növekedésével a képzőművészet illetve tánc szak bevezetésével ismét problémaként jelentkezett a megfelelő számú, méretű és felszereltségű tantermek hiánya ben Pilisvörösvár Város Önkormányzata arról döntött, hogy a Fő u alatti művelődési házat felújítja, és művészet-oktatási célra alakítja át. Az első tervek 2006-ban születtek meg, majd hosszasan elhúzódó építkezés után 2010 májusában költözhetett át a Művészeti Iskola a Fő utca 127. sz. alatti épületbe, immár a Művészetek Háza többcélú intézmény egységeként. Az intézmény július 1. óta ismét önálló iskolaként működik, visszakapva az addigi székhelyét a Szabadság u. 21-ben, de továbbra is használójaként a Fő utcai épület hangszeres, elméleti és képzőművészeti szaktermeinek. Nevelési Tanácsadó A pilisvörösvári Nevelési Tanácsadó 2003-ban jött létre. Egy régi hiányt pótolt akkor, mivel a fővárostól néhány kilométerre fekvő városnak és a környéknek nem volt addig helyben gyermek mentálhigiénés ellátása, illetve néhány részmunkaidős szakember adott ilyen szolgáltatást, egy szociális intézmény keretein belül. Korábban a Járás most a KLIK Cegléd a fenntartója, Önkormányzati ingatlanban működik. Jelenleg Pilisvörösvár és 15 környező település gyermeklakossága tartozik az intézményhez Pest megye nyugati területén. Feladatai: 3-18 éves illetve a közoktatás intézményeibe járó gyermekek/fiatalok tanulási, magatartási, beilleszkedési problémáinak járási szintű szakértői vizsgálata, 3-18 éves gyermekek/fiatalok egyéb pszichológiai problémáinak vizsgálata, az ilyen nehézségekkel küzdő gyerekek/fiatalok további fejlődésének követése, iskolakezdés előtt álló gyermekek iskolaérettségének, fejlettségi szintjének vizsgálata, tanácsadás a fiataloknak és a gyermekek/fiatalok szülei számára, konzultáció és tanácsadás a gyermekeket/fiatalokat nevelő pedagógusok számára, gyermekek/fiatalok fenti problémáinak megoldásában való közreműködés a pszichológia és fejlesztőpedagógia eszközrendszerével, a közoktatás intézményeiben folyó iskolapszichológiai és fejlesztőpedagógiai szakellátás változatos, igény szerinti segítése Egészségügy Pilisvörösváron négy felnőtt háziorvosi, két fogorvosi és két gyermekorvosi körzet, valamint egy mentőállomás és központi orvosi ügyelet működik. Gyógyszertári ellátást két gyógyszertár biztosítja. 28

29 Pilisvörösvár Városi Önkormányzat Szakorvosi Rendelőintézete A pilisvörösvári szakorvosi rendelőt 1981-ben alapította a Pest Megyei Tanács VB, középfokú egészségügyi ellátás céljára. Ez magában foglalta a körzeti gyermekorvosi-, üzemorvosi-, fogorvosi- és védőnői ellátást, valamint belgyógyászati-, sebészeti-, nőgyógyászati-, laboratóriumi-, röntgen-, fül-orr-gége- és szemészeti szakellátást. A későbbiekben folyamatosan bővült a szakellátás, jelenleg 23 szakrendelés működik a rendelőben: belgyógyászat, kardiológia, sebészet, érsebészet, nőgyógyászat-terhesgondozás, fül-orr-gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, pszichoterápia, ortopédia, urológia, reumatológia, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászat, röntgen, ultrahang, laboratóriumi diagnosztika, fizikoterápia, gyógytorna. A Rendelőintézet székhelye Pilisvörösvár, Fő utca 188. Az intézménynek két telephelye van. Az egyik Solymáron, a Rákóczi út 4-ben, itt reumatológia, fizikoterápia, fül-orr-gégészet és szemészet működik. A másik a Pilisvörösvár, Fő utca 49-ben, itt fizikoterápia és gyógytorna működik. Az intézet működteti, és szakmai szempontból segíti az alapellátáshoz tartozó iskola és ifjúságorvoslást, valamint a védőnői szolgálatot (Attila u. 4.). A rendelőintézet épületének tulajdonosa és fenntartója Pilisvörösvár Város Önkormányzata. A szakrendelő működését az Országos Egészségpénztár (OEP) finanszírozza, a rendelő tevékenységének függvényében, a munkateljesítmény a betegellátás, a járóbeteg-szakellátás teljesítménye alapján. Egyéb bevételi forrás a saját bevételként befolyt bérleti díjak, a háziorvosok rezsiköltségének megtérítése, valamint egyéb eseti bevételek. Az intézethez tartozó települések: Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisjászfalu, Pilisszentiván, Solymár, Tinnye. Az intézet vonzáskörzete kb. 44 ezer fő. A feladat ellátását 40 fő vállalkozásban szerződött szakorvos és 2 fő közalkalmazott orvos biztosítja. A gazdasági hivatalhoz 6 fő tartozik Kultúra, társadalmi szervezetek jelenléte Művészetek Háza Kulturális Központ és Városi Könyvtár A közösségi szórakozás helyszínei régebben a kocsmák, vendéglők voltak. A legelőkelőbb vendéglőkben volt külön táncterem is a mulatságok megrendezésére, sok településen ezekből alakultak ki a későbbi kultúrházak. Így volt az Pilisvörösváron is. A Művészetek Háza helyén az 1880-as években a Kelemen-féle kocsma állott. Ezt az épületet Herbst Mihály 1926-ban lebontotta, s egy többtermes vendéglőt emelt a helyére, amelyhez 1929-ben a Szabadság út irányában folytatásként még egy nagytermet is épített, színpaddal után a vendéglőt államosították, így lett belőle Művelődési Otthon, majd Kultúrház. Az épületet a Kádár-rendszerben lebontották, s helyébe két ütemben újat építettek: először a színháztermi rész készült el 1978-ban, majd a főépület 1982-ben. Az épület ebben a formájában 29

30 1982-től 2006-ig állt, amikor is az akkori önkormányzat elhatározta, hogy felújítja, s a Közösségi Házat átalakítja a zeneiskolát is magában foglaló Művészetek Házává. A október 31-i határidővel tervezett felújítás munkálatai azonban hamar akadozni kezdtek, majd leálltak. Az épület felújítása 2010-ben fejeződött be. A teljes felújítási költség 420 millió forint volt. Az ünnepélyes átadás május 22-én volt. Az átalakítás és felújítás révén egy olyan színvonalas, többfunkciós középület jött létre városunkban, amely közösségi és kulturális életünk méltó központja lett. A mai Művészetek Háza, mint közművelődési intézmény legfontosabb feladata a tartalmas értékközvetítés. Az intézmény célja, hogy a település és a térség környezeti, szellemi, művészeti értékeit feltárja. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó városi rendezvények, valamint a nemzetiségi hagyományok őrzése és ápolása kiemelt feladat. A város közművelődési koncepciójában a komolyzene, a nívós könnyűzene, a német és magyar nemzetiségi táncok, a kortárs táncművészet; hagyományos népművészeti kiállítások és a kortárs alkotók tárlatai, valamint színházi előadások egyaránt helyet kapnak. A látszólag különböző művészeti ágak valójában egy tőből fakadnak, így a műsorkínálatban mindezek ötvözetére törekszenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a helyi közösségépítő rendezvények, amatőr művészeti csoportok, egyesületek befogadására is. Városi Könyvtár A szó mai értelmében vett közművelődési közkönyvtárak Magyarországon csak a XIX. század végén, a kiegyezés után kezdtek elterjedni, s igazán nagy számban csak a II. világháború után, a szocialista művelődéspolitika szorgalmazására jöttek létre. Pilisvörösváron is ennek jegyében, 1950-ben alakult meg a községi könyvtár, a kultúrház égisze alatt, a Puskin u. 8. sz. alatti óvoda épületében november 7-én a kultúrház akkori igazgatója, Dobó Károly kérésére Fogarasy-Fetter Mihály, a Vásár téri iskola tanára vette át a könyvtár vezetését, leltár szerint 180, a valóságban 80 db könyvvel. A könyvtár 1953-ban a Puskin u. 8-ból a Kultúrház irodájába költözött, majd 1954-ben önálló intézmény lett. Ennek az évnek a végén a könyvtár a Fő u sz. alatti Községi Kultúrházból az Fő u. 89. sz. alatti Ásvány Kultúrházba költözött. (Ez az épület a háború előtt Manhertz György vendéglős tulajdona volt ( Makk hetes ), de 1945 után államosították, majd az Ásványbányász Szakszervezetnek adták.) 1958-ra a könyvállomány 4315-re, az olvasók száma 810-re, és a kölcsönzési forgalom re emelkedett. A Könyvbarát Kör szépen fejlődött, s miután a községben a kocsmákon kívül más találkozási helyek nemigen akadtak, a fiatalok szívesen jártak a könyvtárba olvasgatni, beszélgetni, sőt később már találkahelynek is használták. A 60-as évek közepén a Nevelésügyi Minisztérium felajánlott Ft-ot egy új könyvtárépület építéséhez. A község a Fő utca 82-ben, az egykori Blind-házban biztosított helyet a leendő új könyvtárnak, az épület jobboldali, lebontásra ítélt régi szárnya helyén ben 30

31 kezdték meg társadalmi munkában az épületszárny bontását, s augusztus 1-jén megnyílt az új könyvtár ben tovább fejlődött, bővült a könyvtár: az épület Fő utcai szárnyának két helyiségét is a könyvtárhoz csatolták, s az egyikből gyermekkönyvtárat, a másikból hangtárat lésítettek. A rendszerváltás - mint annyi más területen - a könyvtárak életében is jelentős változást hozott. A könyvtáraknak jutó állami pénzforrások ugyanis jócskán megcsappantak. A törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette ugyan a könyvtárak fenntartását, de normatív támogatást nem rendelt hozzá. Az ellátás addigi színvonala veszélybe került, sőt helyenként a könyvtárak léte is megkérdőjeleződött. Sok könyvtárt elsorvasztottak, majd bezártak, részben a pénzhiány, részben a látogatók hiánya miatt. Szerencsre nálunk nem így történt: az önkormányzat a rendszerváltozás után is fenntartotta a könyvtárat, s 2010-ben a Fő utca-felújítás keretében, Európai Uniós pályázati támogatással sor került a könyvtárépület teljes külső és belső felújítására, valamint a könyvtárudvar felújítására is. Az önkormányzat által fenntartott könyvtár gyűjtőkörének megfelelően állományát folyamatosan gyarapítja, gondozza és feltárja, szolgáltatásait a helyi igényekhez igazítja, eszközeivel biztosítja a technikai új vívmányainak elérhetőségét, szakmai fejlődésével elősegíti a szolgáltatások minőségének javítását. Civil szervezetek A településen a civilszektor jelentős. Az alábbi társadalmi szervezetek vannak jelen a településen: "A Tempo" Koncertfúvós Zenekar Közhasznú Egyesület A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Adenssa Közhasznú Sporttánc Egyesület B-17 Postagalamb Sportegyesület B-19 Magyar Postagalamb Sportegyesület Épülő- Virgonc Gyermekekért Alapítvány Eszterlánc Alapítvány Gradus Egyesület Gyermekeinkért Alapítvány Hagyományőrző Egyesület Heimatverein Kovács László Kertbarát Kör Pilisvörösvár Közösen Gyermekeinkért Alapítvány Látássérültek Pilis Völgye Egyesülete Liget Polgárőr Egyesület Ligeti Cseperedő Alapítvány Lungo Drom Érdekvédelmi Helyi Tagszövetség Magyar A-49 Postagalamb Sportegyesület Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Nagycsaládosok Országos Egyesülete Pilisvörösvári Csoportja 31

32 Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület (Heimatverein) Német Nemzetiségi Vegyeskórus Nyugdíjasok Klubja Pán Zenei Alapítvány Pereputty Családokat Segítő Alapítvány Pilis Cross Country Club Piliscsabai Iskolaalapító Egyesület Pilisi Alkotók Kaptára Egyesület Pilisi-Mendence Egészségügyi Alapítvány Pilisvörösvár Környezetéért Alapítvány Pilisvörösvár Labdarúgó Utánpótlásáért Alapítvány Pilisvörösvári Horgász Egyesület Pilisvörösvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület Pilisvörösvári Labdarúgó Sport Egyesület (PLSE) Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Táncegyüttes Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyeskórus Közhasznú Egyesület Pilisvörösvári Nyugdíjas Klub Pilisvörösvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület (PÖTE) Pilisvörösvári Polgárőr Egyesület Pilisvörösvári Református Egyházközösség Pilisvörösvári Szabadidősport Egyesület Pilisvörösvári Terranova Kézilabda Sportkör Pro Talent Alapítvány Szebb Környezetünkért Egyesület Szent Márton Óvodai Alapítvány Szóda-Richtár Szabadidő és Sport Egyesület Tehetséges Gyermekekért Alapítvány V-121 Galambtenyésztő Egyesület Vörösvárért Közéleti Egyesület Vörösvár és Környéke Kulturális Alapítvány TERMÉSZETI KÖRNYEZET Domborzati adatok Pilisvörösvár település a Pilisi-medencék kistáj területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik. A Budai-hegységhez hasonlóan a Pilis sasbércsorozatai is árkos medencéket fognak közre. A medencék mozaikos, töréses aljzatai igen eltérő mélységben helyezkednek el. A sekély aljzatú medencék eredeti trópusi formakincse m-re süllyedt. Más medencék aljzata mélyebben húzódik. Sok esetben széntelepes összlet takarja a karsztos formakincset. A telepek sok helyen karsztvízszint alatt helyezkednek el, bányászatukat nehezíti a fokozott víz- 32

33 veszély. A medencék litológiai felépítése igen hasonló. Laza üledékeken dombsági jellegű térszínek formálódtak. A sasbércek oldaláról enyhén hullámos hegylábfelszínek, ritkábban pedimentek hajlanak a medencetalpak irányába. A felszín egyenetlenségeit vékony lejtőlösztakaró borítja Földtani adottságok Legjelentősebb természeti erőforrása az eocén barnakőszén. Építési nyersanyagok a dolomitmurva, mészgyártási mészkő, dolomit, falazó mészkő. A több részre tagolódó kistájban az erdőtalaj a jellemző. A mészköveken rendzinák képződtek 14%-ban. Mezőgazdasági művelésre csaknem alkalmatlan, igen gyenge termőképességű talajok, jórészt erdővel borítottak. A kistáj legkiterjedtebb talajtípusa a barnaföld (67%) A Solymár-környéki barnaföldek löszös üledékeken képződtek, homokos vályog mechanikai összetételű, felszíntől karbonátosak, kedvező vízgazdálkodásúak és termékenységűek. Pilisszentiván környékén egy foltban harmadidőszaki üledéken képződött alluviális vályog, illetve homok mechanikai összetételű változatok találhatók. Zömmel szántók (67%-ban) Levegő A levegőtisztaság-védelem tekintetében a településen általában véve a jogforrásokban meghatározott immisziós határértékek biztosítottak. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat legközelebbi automata állomásai Budapesten találhatóak. Manuális mérőhálózatnak is csak Budapesten van a legközelebbi eleme. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegőminőség állapotának jellemzésére általában a bejelentés-köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A szennyezőanyag-kibocsátó ipari létesítmények adatai a település környezetvédelmi programja szerint: Bányai Bútorok Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Berga Color Bt. Fa-Wood Kft. Ferzsu Styl Asztalosipari Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. Fgsz Zrt. Hofstädter Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Kiss Károly Autófényező Műhely Liegl & Dachser Logisztikai Kft. Magyar Aszfalt Kft. 33

34 Mikro-Sport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Optim Butor Kft. Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. Strabag Zrt. Levegőminőségi szempontból az alábbi problémák jelentkeznek még: A 10-es út a településen halad keresztül, melynek nagy forgalma jelenti a település legjelentősebb légszennyezési terhelését. A parlagfű terjedésének megfékezésére fokozottan ügyelni kell a közterületeken, ill. magánterületeken, valamint nagymértékben a külterületeken, mert jelentős mértékben hozzájárulhat az allergiás megbetegedések számának növekedéséhez. Egyes városrészekben az utak szilárd burkolatának hiánya nagyfokú porszennyezéshez vezet. Az ingatlanokon égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat Zaj, rezgés A rendkívül nagy forgalmú, s ezen rendkívül nagy teherforgalmú 10. sz. út (mely egyben a város főutcája) melletti lakóházak és intézmények homlokzatai előtti zajterhelés esetenként túllépi az OECD évi jelentésében a közlekedési zajmisszió 65 db mértékű határértéket, illetve a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról határértékeit. A közlekedés és gépjárműforgalom a légszennyezéshez hasonlóan a település legjelentősebb zajforrásra is, ami különösen igaz a nagy forgalmú utakra. Ez a terhelés esetenként a belterületi utcákban a legjelentősebb. A településen a 6/2010. (III.29.) helyi rendelet foglalkozik a zajártalom elleni védekezés szabályaival. Pilisvörösvár város közigazgatási területén a nappali ( óra közötti) időszakban egy órát meghaladó, valamint az éjszakai ( óra közötti) időszakban bármilyen időtartamú, a rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni, valamint mozgó zajforrást üzemeltetni engedély alapján szabad. Az engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény, vagy mozgó zajforrás esetén a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 20 munkanappal köteles benyújtani. Az engedélynek tartalmaznia kell az engedélyezett rendezvény helyszínét, kezdésének és befejezésének időpontját, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékét és a lehetséges eltérés maximális értékét. Szabadtéri rendezvény hangosításakor a hangosító berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy az üzemelés során keletkező zaj ne okozzon indokolatlan mértékű többlet zajterhelést a védendő területen. 34

35 A város területén hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezés délelőtt és óra között, délután és óra között üzemeltethető, ettől kizárólag közérdekű célok kihirdetése érdekében lehet eltérni. A közterületen szervezett szabadtéri rendezvényeket a polgármester a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben engedélyezi. Az éjjeli időszakban ( ) szabadban történő zajkeltő rendezvényre, élőzene szolgáltatásra, hangosító berendezés működtetésére csak kivételesen indokolt esetben (pl.: városi kulturális rendezvény) adható engedély, melyet minden esetben az adott időszak és időtartam megjelölésével kell megkérni. A közterületi rendezvények során üzemeltetett hangosító berendezésekre, zeneszolgáltatásra, illetve mozgó járművek kihangosítására a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.03.) KvVM-EüM együttes rendeletben a szabadidő zajforrásokra megállapított zajterhelési határértékeket kell betartani. Kertekben, kiskertekben kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos tevékenység (motoros fakivágás, kerti traktorjáratás, fűnyírás, stb.), valamint építési telken, építési- és közterületen, valamint egyéb ingatlanon építési és zajjal járó ipari, szerelési és egyéb munka: hétköznapokon és óra között, szombaton és között, vasárnap, munkaszüneti napon, továbbá a munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb pihenőnapokon és ünnepnapokon délelőtt 9.00, és óra között engedélyezett, ezen kívüli időszakokban és az éjjeli időszakban tilos. Belterületi ingatlanon tilos továbbá ezen időszakon kívüli időszakban kültéri berendezésekkel, gépekkel, gépesített kéziszerszámokkal munkát végezni. Tilos minden közösségtől származó kivéve az engedélyezett szabadtéri rendezvények szabadtéri zajkeltő tevékenység végzése és óra között Víz Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (VI. 02.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról tartalmazza a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokat. Pilisvörösvár település környezetében találhatunk egyaránt folyó- és álló vizeket, mesterséges tavakat. Felszín alatti vizek Pilisvörösvár település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan és kiemelten érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerint a település területe nitrátérzékeny terület. A nitrátérzékeny területeken a vizek védelmét szolgáló intézkedések a következők: 35

36 Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető külön jogszabály szerinti vízjárta területeken. A nitrátérzékeny területeken a nitrátszennyezés megelőzése, illetve csökkentése érdekében országosan egységes, összehangolt intézkedéssorozatot kell megvalósítani. Az akcióprogram részei: a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírások érvényesítése, a nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése, hatósági ellenőrzés, monitoringfeladatok ellátása. A település ipari jellegű létesítményei által okozott szennyeződéséről nincs tudomásunk. A település felszíni vizei: Nagy-tó, Kacsa-tó, Pálya-tó, Kornéli-tó, Cigány-tó, Aranyhegyi-patak, Határréti-patak. A szennyvíztelep tisztított szennyvízének befogadója az Aranyhegyi-patak, melynek mikrobiológiai minősítését elvégezték. Havária esetén gondot jelent a patak vízminőségének romlása. A Csendbiztos utcai, valamint a projekt során a helyébe lépő Szent László utcai végátemelő esetleges meghibásodása a Határréti-patakot veszélyezteti. A szennyvíztisztító telep és a rekultivált hulladéklerakó környezetében monitoringkutakat alakítottak ki, a potenciális szennyeződés talajba- illetve felszíni vízbe való jutásának és terjedésének megfigyelése és megakadályozása érdekében. A csapadékvíz-elvezetés nem mindenütt megoldott a településen. Jelenleg csapadékelvezetési terv készül. A csapadékvíz-elvezető rendszer megépítéséhez a város pályázati forrásokat keres. 36

37 Élővilág számú térkép: Országos jelentőségű védett területek (forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer) 37

38 38