ZÖLD ENERGIA FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Átírás

1 ZÖLD ENERGIA FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ZENFE Partnerek: Debreceni Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem

2 2 3 Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) TÁMOP C-12/1/KONV

3 Előszó 4 5 Kedves Olvasó! A Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés a zöld gazdaság elősegítésére jött létre. A zöld gazdaság célja a jólét és a társadalmi igazságosság növelése, a környezeti kockázatok csökkentésével. Főbb területei a megújuló energiák, zöld építészet, tiszta közlekedés, vízgazdálkodás, hulladékkezelés és tájgazdálkodás. A zöld gazdaság mérnöki szemlélettel úgy is megközelíthető, mint ai fejlesztések energiafelhasználás és környezetterhelés szempontjából fenntartható megoldása. A Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés a tudásalapú zöldgazdaság, azon belül a zöld energiagazdálkodás ismeretanyagának bővítésével, és az ismeretanyagot használók számának növelésével járul hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdasági növekedéshez és az életkörülmények javításához. A projekt címe: Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) A projekt azonosítója: TÁMOP C-12/1/KONV Az öt felsőoktatási intézmény hosszú távú ágazati együttműködéssel, a kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységek összehangolásával bővítette a zöldenergia-ipar tudásbázisát, javítva a vállalkozások és a végzett hallgatók versenyképességét. Az együttműködők a projektben és azt követően is sikeresen vállalhatják a zöld gazdaság tudásterületein a képzési-kutatási-szaktanácsadási feladatok megvalósítását, helyi, hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A projekt segítségével a Zöld Energia Virtuális Intézet (ZEVI) keretein belül gondozott olyan tudásanyag és oktatási infrastruktúra létrehozása valósult meg a zöld energetika terén, amellyel a változó körülményekhez igazodva a természeti erőforrások műszaki-gazdasági hasznosítása optimalizálható. Dr. Grasselli Gábor szakmai vezető A projekt időtartama: Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: Ft. Az öt alapító felsőoktatási intézmény: a Debreceni Egyetem (koordinátor), a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az együttműködés Magyarország hat konvergencia régiójából öt régiót képvisel, ezzel a lakosság és a K+F humán erőforrásának mintegy 85%-át, a hátrányos helyzetű kistérségek 100%-át, fedi le.

4 Eredmények a Debreceni Egyetemen 6 7 Regionális és ágazati együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése, TÁMOP C-12/1/KONV Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) projekt EREDMÉNYEK A DEBRECENI EGYETEMEN április március 31. Bevezetés Jelen összefoglaló a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: DE) ZENFE projekthez kötődő eredményeit tartalmazza. Közreműködő karok: DE Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Bölcsészettudományi Kar (BTK), Gazdaságtudományi Kar (GTK), Informatikai Kar (IK), Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), Műszaki Kar (MK), Népegészségügyi Kar (NK), Természettudományi és Technológiai Kar (TTK). 1. alprojekt: Szervezetfejlesztés, szervezeti hatékonyság növelése 1.1 feladat. A zöld gazdasághoz kapcsolódó kutatási tevékenység elősegítése, az intézményen belül és a ZENFE partnereknél zajló kutatások közötti összhang megteremtéséhez felmértük a DE karain és kutatóintézeteiben működő kutatócsoportok tevékenységét, kutatási területeit. Tájékoztattuk az egyes csoportokat az együttműködés lehetőségeiről valamint a kutatáshoz rendelkezésre álló infrastruktúráról. 1.2 A zöldgazdaság-releváns karok munkaerő-piaci eredményeit elemeztük a években és helyzetértékelési dokumentumot készítettünk a DE Bölcsészettudományi-, Műszaki-, Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Karán. Tanulmányt készítettünk a ZENFE projekt kapcsolódásáról az Új Széchenyi Terv kiemelt húzóágazataihoz. 1.3 A párhuzamos oktatási, kutatási, szolgáltatási kapacitások optimalizálása, az erőforrások kihasználtságának javítása érdekében feldolgoztuk az érvényben levő tanterveket, megvizsgáltuk a zöldgazdasághoz kapcsolódó tananyagokat, tárgyakat. 1.4 A képzésfejlesztés és a képzések összehangolása feladat keretén belül tananyagokat készítettünk a zöld gazdaság oktatásának elősegítésére. Cégadatbázist készítettünk a gyakorlati képzés hatékonyabbá tétele érdekében. Felelős vezetők: intézményi szakmai vezető: szakmai koordinátorok: intézményi projekt koordinátor: intézményi pénzügyi vezető: intézményi pénzügyi asszisztens intézményi projekt asszisztens: Dr. Szűcs Edit; Dr. Grasselli Gábor Dr. Szendrei János Gregán Orsolya, Szén Mónika; Hudák Edina; Kokas Csaba Balla Tibor Beiskolázási együttműködés kihelyezett nyílt nap ipari partnernél (DE)

5 Eredmények a Debreceni Egyetemen Az ágazati kutatásfejlesztési koncepció kidolgozásához a releváns tanszékek és kutatók szakvéleményére alapozva meghatároztuk egyegy terület várható fejlesztési igényeit és a kutatásfejlesztési stratégiát figyelembe javaslatot tettünk a kutatásfejlesztési koncepcióra. Ezek közül a fontosabbak a zöld energetika épületenergetikai, épületgépészeti jellegű kutatás-fejlesztési vonatkozásai, valamint a biomassza és geotermális kutatás-fejlesztési koncepciója. Kidolgozásra kerültek a hagyományos és a megújuló energiák hasznosításának környezetvédelmi vonatkozásai. Ugyanez vonatkozik a légés hőtechnikai témákra. 1.6 Ágazati tudástranszfer tevékenységek támogatása és fejlesztése céljából összegyűjtöttük a zöld gazdaságba transzferálható kutatási eredményeket. Az Egyetem által kidolgozott energetikai projekteket és kutatási témák listáját és néhányat mintaprojektként is kidolgoztunk. 1.7 Fókuszcsoportos beszélgetéseken ismertük meg a munkaerő-piaci szereplők véleményét a zöld gazdaság megjelenési formáiról. Véleményt kértünk a végzett hallgatók zöld tudásáról, a felsőoktatás szemléletmódjáról a mérnökképzésben. A zöld energia társadalmi vonatkozásairól, a foglalkoztatásról szerzett ismereteinket a képzés fejlesztéséhez, gyakorlatiasabbá tételéhez és tantervek összeállításához felhasználtuk. 1.8 Gyakorló szakembereket vontunk be a képzésekbe: mérnöki és vezetői gyakorlati példák bemutatása történt meg. A feladatban 11 szakember vett részt a és tanévekben. 1.9 A szakmai gyakorlatok adminisztratív hátterének javításához céges együttműködés és gyakorlatszervezési megállapodás-, fogadó nyilatkozat mintákat, teljesítmény értékelő lapot, gyakorlatszervezési megállapodás mintát készítettünk. Összeállítottuk a zöld energia témában szakmai gyakorlatra kiválasztott cégek listáját Támogató nyilatkozatokkal segítették munkánkat a szakmai szervezetek, együttműködtünk és megállapodást kötöttünk a HBÉK HBKIK HBMK HBNAK szervezetekkel Publikációs adatbázis technikai részének javításához kutatást segítő adatbázist hoztunk létre, az adatbázishoz átemeltük a releváns Fókuszcsoport-találkozó munkaerőpiaci szereplőkkel (DE) publikációkat az MTMT-ből, útmutatót készítettünk az adatbázis használatához Az intézményi TTI-k, RET-ek, KKK-k, egyéb kutatóhelyek tevékenységeinek ágazati összehangolásához felmértük a DE zöld gazdaságot érintő szellemi tulajdonvédelmi és kutatáshasznosítási tevékenységét. A munka a partnerintézmények szellemi tulajdonvédelmi szabályzatait, anyagait is feldolgozó összefoglaló tanulmánnyal zárult A minőségbiztosítás, minőségfejlesztési együttműködés fejlesztéséhez hét magyar felsőoktatási intézmény minőségmenedzsment rendszerét vizsgáltuk meg. A kutatócsoport nemzetközi felméréseiben Európa 10 országának 72 intézményét, az Egyesült Államokban pedig 27 állam 64 felsőoktatási intézményét vizsgálta. A felmérések eredményeit összefoglaló tanulmány ajánlásokat fogalmazott meg a minőségfejlesztés terén Beiskolázási tevékenységünkbe beépítettük a ZENFE eredményeit. Beiskolázási ismertetőket készítettünk 9 képzésre, amit részben a nyílt nap programján, részben a középiskolákban tartott tájékoztatókon használtunk fel. A második ütemben a debreceni középiskolák mellett Nyírbátorban és két nyílt napon toboroztunk a hallgatókat Az intézményi diplomás pályakövetés eredményeinek, valamint az intézményi VIR adatainak az intézményi döntéshozatalba és dön-

6 Eredmények a Debreceni Egyetemen tés előkészítésbe való beépülés mérési módszertanának kidolgozása a minőségbiztosítás területét érintette. A teljesítménymérés- és értékelés rendszerének összehangolása az oktatási, kutatási területeken; benchmark módszertanon alapuló elemzések végzése a legjobb gyakorlatok átvételére és elterjesztésére ad lehetőséget. Javítottuk a kapcsolódó szabályzatokat a VIR-DPR eredményeinek használatáról, kidolgoztuk az eredmények beépülési folyamatát és dokumentálását a döntéshozatalba és a döntés-előkészítésbe A munkaerő-piaci visszajelzések, az intézményi évenkénti rendszeres diplomás pályakövetési kutatások eredményei alapján a releváns szakoknál felülvizsgáltuk és fejlesztettük az intézmény képzési és szolgáltatási portfólióját Felmértük és elemeztük az intézményi adatszolgáltatást, vizsgáltuk az adatminőségét, különös tekintettel a Felsőoktatási Információs Rendszer és alrendszereibe történő adatszolgáltatásra, az ágazati adatszolgáltatási igények kielégítése érdekében. Elvégeztük a FIR és a tanulmányi rendszer adatmezőinek, értékkészletének megfeleltetését és fejlesztési lehetőségeket fogalmaztunk meg Az Intézményi Fejlesztési Tervekben meghatározott adatok és célértékelések nyomon követését szolgáló adatszolgáltatás fejlesztése: készült egy nemzetközi benchmark elemzés a felsőoktatási intézmények szervezeti-működési hatékonyságát jellemző mutatószámok alkalmazásáról. Európa, Amerika, Ausztrália, Ázsia felsőoktatási intézményei közül 15 intézmény vizsgálatára került sor. Elkészült a projektben részt vevő konzorciumi tagok körében a szervezeti hatékonyság mérésére használt - Intézményfejlesztési Tervekben megfogalmazott célokhoz kapcsolódó - teljesítménymutatók felmérése, az intézményi gyakorlatok összehasonlítása is, valamint született egy javaslattétel a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési hatékonyságának mérésére alkalmas mutatószám-rendszer kialakítására. Lean képzés TPS szakértőkkel - az erőforrás-hatékony termelésről (DE) Képzésfejlesztés angol vendégelőadó intelligens épületek témában (DE) 2. alprojekt: Képzési programok fejlesztése mentorszolgáltatás fejlesztése 2.1. Az intézményi humánerőforrás fejlesztése érdekében ágazati munkaerő-piaci igényekre koncentráló képzéseket, tréningeket szerveztünk. A legkorszerűbb menedzsmenttechnikák (TPS) elsajátításának oktatása plenáris előadás keretében 44 fő részére valósult meg, ami kiscsoportos képzésekben folytatódott. Létrehoztuk az ehhez kapcsolódó korszerű szakirodalmi bázist Kidolgoztuk az oktatók-kutatók képzési portfolióját és az ehhez kapcsolódó képzők képzése programokat. A felsőoktatási és felnőttképzési pedagógia fejlesztése érdekében a mérnök, közgazdász végzettségű oktatók számára oktatást szerveztünk pedagógia módszerek megismertetésére, az egyéni fejlesztés, tantermi kommunikáció, a hallgatóközpontú oktatás, csoporteljárások, projektmódszer, értékelés és minősítés témakörökben Megteremtettük a közös képzések feltételrendszerét az ágazati igények figyelembe vételével: az öt egyetem legjobb szakemberei között végzett felmérés alapján előkészítettük egy közös képzés tematikáját és annak személyi feltételeit. 2.4 Tananyagokat fejlesztettünk, 16 magyar nyelvű, lektorált tananyag (elektronikus tankönyv) született A Bologna-rendszer két szintjének illesztésénél (keresztmobilitás) az agrár, természettudományi és műszaki képzések áttekintése során

7 Eredmények a Debreceni Egyetemen megállapítottuk, hogy a különbözőségek miatt elengedhetetlen a zöld energia szakma-specifikus vizsgálata az emelt szintű gyakorlati ismeretek biztosítása a hallgatók számára Az emelt szintű gyakorlati ismeretekre biztosítása érdekében áttekintettük és értékeltük a gyakorlati képzések rendszerét, szabályait, és eredményeit A munkaerő-piac igényei szerinti ágazati felnőttképzési együttműködés kialakítása céljából a ZEVI Virtuális Intézet adatainak, valamint a munkaerő-piaci mérések eredményeinek alapján a DE Műszaki Kar külső szakértő cég bevonásával, tréning-programokat alakított ki cégek számára. A továbbképzési szakirányú szakok akkreditálásához anyagokat készítettünk Ágazati együttműködésen alapuló mentorszolgáltatások fejlesztése keretén belül módszertani fejlesztéseket végeztünk és együttműködést alakítottunk ki a témában érintett civil szervezetekkel, szociális partnerekkel. Egyéni szükségletekre alapozott mentor-, koordinátori-, tanácsadói-, és tréningszolgáltatásokat dolgoztunk ki, valamint a hallgatók munkaerő-piacon történő elhelyezkedési lehetőségeit segítő személyiségfejlesztő programokat alakítottunk ki. 3. alprojekt: Hálózatfejlesztés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 3.1. A Debreceni Egyetem projektben érintett karai számos kutatási és oktatási együttműködést alakítottak már ki, mind regionális szinten, mind a határainkon kívüli intézményekkel. A projekt során ezen kapcsolatrendszert szélesítettük, ill mélyítettük el, kifejezetten a zöld energetikához kapcsolódóan. Az együttműködésbe bevont karok, tanszékek együttműködési megállapodásaiban szerepel a hallgatók és kutatók mobilitása, a tudástranszfer, a zöld energia témájú konferenciákon való részvétel Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Nemzetközi képzési tartalmakat és szolgáltatásokat alakítottunk ki a külföldi hallgatók idevonzására és képzésére. Külföldi neves vendégoktatókat vontunk be a képzők képzésébe. Az előadásokon egyetemi hallgatók is részt vettek, így nemcsak a képzők képzése, de a hallgatók ismeretanyagának bővítése is megtörtént. A ZENFE projekt keretében a Műszaki és Fenntarthatósági Stratégiai Vezető szak és a Műszaki Manager alapképzési szak angol nyelvű képzés akkreditációs anyagainak előkészítése szerepelt. Az idegen nyelvű tananyag-fejlesztés keretén belül öt angol nyelvű, lektorált, elektronikus tankönyv készült, amelyek az új akkreditálandó képzéseinkhez kapcsolódnak és a ZENFE honlapján elérhetők. A külföldi hallgatók képzésénél követelmény, hogy az oktatók megfelelő szaknyelvi tudással rendelkezzenek. Az oktatók szaknyelvi továbbképzése két csoportban 150 órás angol nyelvű intenzív kurzusban került sor. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 2014-es képzési kiállítás, Baku (DE) Álláskeresési technikák tréning (DE) A nemzetközi képzési környezet fejlesztéséhez a tanulmányi adminisztrációban dolgozó 10 munkatársunk 150 órás business and office English szaknyelv oktatási angol kurzuson vett részt, hogy kommunikálni tudjanak a külföldi hallgatókkal, valamint képesek legyenek hivatalos levelek, ek, olvasására, ill. idegennyelvű levelezés folytatására. A pályázat keretein belül továbbfejlesztettük a kredit-elismerési rendszert, kredit ekvivalencia táblázatot alakítottunk ki, különös tekintettel a zöld energia, tárgyaira. A ZENFE projekt alatt új ERASMUS kapcsolatok jöttek létre finn, német, olasz, osztrák, román, spanyol és török partnerekkel.

8 Eredmények a Debreceni Egyetemen alprojekt: Intézményi-kistérségi együttműködés DE Műszaki Kar hallgatói szak- és TDK dolgozatot, majd ezek prezentációját készítettek a térségi vezetőknek és szakembereknek a megújuló energiák kistérségi hasznosításának lehetőségeiről. A bemutatókat, amelyen 20 település polgármesterei és szkemberei vettek részt, hozzászólások és vita követte. Kistérségi konferencia hallgatói dolgozatok eredményeinek ismertetésére (DE) A kapcsolatfelvétel megerősítésével, az ismert és az új toborzó ügynökségekkel, külföldi egyetemekkel, Education Expokon való részvétellel több mint 100 potenciális jelentkezőt vettünk nyilvántartásba. Nemzetközi kapcsolataink erősítése érdekében a Műszaki Kart bemutató 500 példányban elkészült angol nyelvű kiadványt állítottunk öszsze a Kar partnerei, illetve a Kar iránt érdeklődő továbbtanulni készülő fiatalok számára. Nemzetközi együttműködés keretén belül a ZENFE projekt tárgyában együttműködési megállapodásokat kötöttünk egy tanácsadó és egy képző központtal (London, ill. Cambridge), továbbá támogató nyilatkozatokat kaptunk öt egyetemtől. 6. alprojekt: Speciális tevékenységek a zöldgazdaság együttműködés témájában 6.1 A képzések összekapcsolása a természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi és régészeti adatbázisokkal az oktatási feladatok figyelembe vételével történt. A központi adatbázisok alkalmazását támogató szakmai anyagot az oktatók számára nyilvánossá tettük a projekt honlapján és felhasználtuk a képzők-képzése programban A mérnöki menedzsment tapasztalatok beépítésére a képzésekbe kidolgozott esettanulmányok mutatnak példát. Ilyen volt pl. Az emberés környezetbarát iroda kialakítása, A zöld marketing koncepciójának kialakítása az önkormányzatok esetében esettanulmány készítése. Kidolgoztuk és egyeztettük a Zöld Energia Virtuális Intézet SZMSZ-t, és hozzájárultunk a zöld energia - zöld gazdaság tématerületeken az oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységek koordinációjához. 4. alprojekt: Karrierszolgáltatás fejlesztése Az állásbörzén évben 17, évben 20 cég vett részt. A hallgatók gyakorlati helyének szervezése során összesen 234 céggel vettük fel a kapcsolatot. Próba állásinterjúkat tartottunk 100 hallgató részvételével. Elkészült a karrieriroda minőségbiztosítási rendszere, kompetencia-felméréseket készítettünk két kar hallgatóinak részvételével, a Vienna Test System felhasználásával.

9 Eredmények a Károly Róbert Főiskolán A projekt során hat alprojektben zajlottak tudományos valamint oktatási tevékenységek. Regionális és ágazati együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése, TÁMOP C-12/1/KONV Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) projekt EREDMÉNYEK A Károly Róbert Főiskolán április március 31. Bevezetés Jelen összefoglaló a Károly Róbert Főiskola(a továbbiakban: KRF) ZENFE projekthez kötődő eredményeit tartalmazza. Közreműködő Intézetek: Agrár- és Környezettudományi Intézet Károly Róbert Főiskola Oktató-Kutató Laboratóriuma Üzleti tudományok Intézete Közgazdaságtani és Módszertani Intézet Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet Felelős vezetők: intézményi szakmai vezető: szakmai koordinátor: intézményi pénzügyi asszisztens: intézményi projekt asszisztens: Dr. Szegedi László; Dr. Nagyné Dr. Demeter Dóra Csont Emese; Szűcs Antónia Kutatás fejlesztés, kutatási szolgáltatás bővítés A Károly Róbert Főiskola kutatási portfóliójában a zöldenergia valamint a környezettechnológiai kutatások kiemelt jelentőséggel bírnak. A kutatások specifikumait erősítendő Zöldenergia és Környezettechnológiai kutatócsoportot hoztunk létre. A kutatócsoport személyi állományát az Agrár és Környezettudományi Intézetünk oktatói valamint a Károly Róbert Oktató Kutató Laboratórium kutatói képezik. Az infrastrukturális hátteret Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságának területén működő Oktató-kutató laboratórium, a Tangazdaság területén található energiaültetvény, továbbá a biomassza alapú fűtőmű adja. A korszerű eszközökkel és berendezésekkel felszerelt laboratóriumban a kutatások mellett oktató és szolgáltatási tevékenység zajlik. A laboratóriumban jelentős kutatások folynak a megújuló energiaforrások hasznosításának biológiai alapjaival illetve települési szilárd hulladék másodnyersanyaggá alakításával és a megújuló energiaforrások felhasználásával és hatékonyság-javításával kapcsolatban. A létesítmény rendelkezik többek között kémiai, környezetanalitikai valamint mikrobiológiai laborral, így a korszerű eszközparkjának köszönhetően a Főiskolán zajló zöldenergia kutatások jelenleg és a jövőben is biztosítva vannak. Háttértanulmányt készítettünk a zöldenergia téma jövőbeni lehetőségeiről figyelembe véve az Új Széchenyi Terv kiemelt húzóágazataihoz kapcsolódó képzési és kutatási feltételek intézményi oldalának valamint, a gazdaság által igényelt szakemberképzés fejlesztését. A fentiek alapján készült el a Károly Róbert Főiskola középtávú zöldágazati kutatás-fejlesztési koncepciója. A projekt egyik célja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásában való ágazatspecifikus részvétel volt. Ennek keretén belül elkészítettük a Hevesi kistérség komplex helyzetfeltárását, amely gazdasági-társadalmi-környezeti problémákat foglal össze, valamint kistérségű szintű lehetőségeket tárt fel a zöldenergia potenciál hasz-

10 Eredmények a Károly Róbert Főiskolán Képzők képzése - Szakmai továbbképzés megújuló energiaforrások témakörében (KRF) nosítására. A kistérség hiperspektrális felvételének objektum alapú kiértékelésével a mintaterületen található mezőgazdasági, illetve erdős területek kiértékelése során, objektum és pixel alapon is megvizsgáltuk a biomasszára vonatkozó, távérzékelt adatból számítható változók körét. A felvételezést más kistérségekben is elvégeztük. A projekt során speciális, a Főiskola kutatási profiljához szorosan illeszkedő tevékenységként megvalósult a légi LIDAR és ortofotó felvételezés több mintaterületeken. Felvételezés célja eltért az egyes területeken, így a szántóföldi növények biomassza-hozamának meghatározása Tök településsel határos mezőgazdasági területen, fás szárú növények fajta és fatömeg-meghatározása a Bükk-hegység területén, a Károly Róbert Főiskola kutatóintézeteinél kezelt energianövények biomassza-hozamának vizsgálata, beépített területek zöldfelületének és a fás szárú növények térképezése illetve a tetőfelszínekből napenergia-potenciál számítása Debrecen város területén történt meg. A kutatási potenciál javítására, a meglévő eredmények disszeminálására tudományos tanácskozást szerveztünk márciusában Grünenergie-Kooperation im Hochschulwesen címmel, konzorciumi partnereink továbbá meghívott külföldi kutatók részvételével. A tudományos előadások anyagait kötetben publikáltuk. Karrier-nap 2013 (KRF) Oktatás- fejlesztés, oktatási feltételek javítása A projekt fő területe az oktatási feladatok ágazat-specifikus fejlesztése és bővítése volt. Felmértük az ágazat oktatási-, kutatási-, szolgáltatási kapacitásait és ezek optimalizálását segítő tanulmány készítettünk. Ezt kiegészítendő a zöldenergia témakörében releváns képzésfejlesztések összehangolását, valamint a közös akkreditációs eljárások kezdeményezését feltérképező háttértanulmány is készült. Elkészítettük a Mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak kétéves posztgraduális továbbképzési szak indítási anyagát, amit benyújtottunk az Oktatási Hivatalba szakindítás céljából. A zöldenergia ágazathoz kapcsolódó képzéseinkhez learning tananyagokat készítettünk, magyar nyelven a Biomassza-termesztés, Energianövények termesztése, Biomassza-felmérés távérzékeléssel, A zöldgazdaság agrár- és környezetpolitikai vonatkozásai, Szántóföldi növények energetikai hasznosításának alapjai, Zöldgazdaság ökonómiai alapjai, Megújuló energiaforrások alkalmazása a vidékfejlesztésben címmel. Angol nyelven további két tananyag készült főiskolai és egyetemi szintű képzéseinkhez. A projekt során oktatóink számára is szerveztünk workshopokat, amelyek az oktatási-kutatási készségek ágazatspecifikus fejlesztését segítették. A szeptemberében megrendezett továbbképzésen angol nyelvű képzésben vettek részt a zöldenergia témakört kutató-oktató képzők. Külföldi példákon át elsajátították a téma angol nyelvű szak-

11 Eredmények a Károly Róbert Főiskolán Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában - Tanulmányi verseny (KRF) nyelvét, betekintést nyertek aktuális külföldi kutatásokba. Meghívott kutatók a Thüringer Landesanstalt für Landwirtschaft kutatói intézetből, valamint a Drezdai Műszaki Egyetem Kutató intézetéből érkeztek. Kétnapos továbbképzést szerveztünk között Zöldgazdaság Zöldenergia témakörben, ahol a Göteborgi Egyetem valamint a Nyitra-i Egyetem meghívott vendégoktatói tartottak előadásokat. A képzéseink népszerűsítését, a zöldenergia ágazathoz kapcsolódó szakmák ismertét karriernapokon valamint középiskolások számára rendezett tanulmányi versenyekkel is népszerűsítettük. A karriernapok során az ágazatban érdekelt cégek meghívása mellett a munkaerő piaci érvényesüléshez szükséges ismertek, technikák átadására is sor került, tréningek, szemináriumok formájában. Hallgatóink számára augusztusában komplex tanulmányutat szerveztünk, a zöldenergia, és a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek megismerésére. A tanulmányút során bemutatásra kerültek a hevesi kistérségekben is alkalmazható módszerek, eljárások, valamint a helyi megújuló erőforrások kiaknázásának módszerei. A visontai hőerőmű látogatása során a hallgatók megismerték az eredetileg fosszilis energiahordozóra épült energiatermelő üzemben a megújuló források felhasználását, és a környezet védelme érdekében Tanulmány út a MERT ZRT-nél (KRF) tett intézkedéseket. Nagyréde önkormányzatánál a hallgatók az önkormányzat közmunkaprogramjában érintett helyszíneket nézhettek meg. A közmunkaprogram egyik első sikerét a biomassza energetikai célú hasznosítása hozta, az út menti tisztogatások és a mezőgazdasági termelés eredményeként keletkező hulladékokat felaprítják, majd hőtermelésnél hasznosítják. Az intézmények hőigényének biztosítására 2014 telétől már négy kazánt telepítettek. A karrier napok mellett a középiskolások számára szemléletbővítő, formáló tanulmányi verseny szerveztünk. A Károly Róbert Főiskola tanulmányi versenyt hirdetett Megújuló energiaforrások a térségfejlesztés szolgálatában címmel, olyan középiskolai tanulók részére, akik elhivatottságot éreznek a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek feltárására és az azokat befolyásoló környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők megismerésére. A tanulmányi verseny első fordulójában a diákoknak a megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó feladatsort kellett megoldani. A második fordulóban a helyszínen kisorsolt témakörben egy rövid esettanulmány összeállítása volt a feladat majd ennek bemutatása a szakmai zsűri előtt. A versenyben 3 fős középiskolai csapatok vettek részt. A versenyre elsősorban a Gyöngyös környéki iskolákból 10 csapat érkezett, melyek közül az első három helyezett könyv- és tárgyjutalomban részesült.

12 Eredmények a Nyugat-magyarországi Egyetemen Regionális és ágazati együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése, TÁMOP C-12/1/KONV Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) projekt EREDMÉNYEK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN április március 31. Bevezetés Jelen összefoglaló a Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: NymE) ZENFE projekthez kötődő eredményeit tartalmazza. Közreműködő karok: Erdőmérnöki Kar (EMK) Mezőgazdaság-, és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár (MÉK), Felelős vezetők: intézményi szakmai vezető: intézményi projekt koordinátor: intézményi pénzügyi asszisztens: Prof. Dr. Horváth Béla dr. Walter Katalin Illyés Istvánné Varga-Illyés Virág 1. alprojekt. Szervezetfejlesztés szervezeti hatékonyság növelése VIR-DPR (Intézményi alprojekt felelősök: Dr. Bidló András; Prof. Dr. Náhlik András) A zöld ágazathoz kapcsolódó kutatási tevékenység elősegítése, az egyes kutatások közötti összhang megteremtése érdekében felmértük a NymE-n működő zöld ágazattal foglalkozó kutatócsoportokat, megkerestük azokat a kiemelt területeket, amelyeken jelentős kutatás folyik. Az Erdőmérnöki Kar az alábbi területeken rendelkezik kiemelkedő kutatási potenciállal: környezeti hatásvizsgálatok és módszertani fejlesztések; környezetvédelmi információs és monitoring rendszerek; környezet-menedzsment és teljesítményértékelés; környezeti kockázatelemzés, életciklus elemzés; környezeti és klímavédelmi technológiák; mérnökbiológiai létesítmények; rekultivációk; energetikai létesítmények; fás- és lágyszárú energiaültetvények; biomassza-energetikai technológiák; faenergetikai fejlesztések; a megújuló energiahordozók felhasználásának ökonómiai és ökológiai vonatkozásai; hulladékgazdálkodás és hulladékhasznosítás fejlesztése. A fentieken belül ki kell emelni a fás szárú biomassza termelés minden területét (hagyományos erdőgazdálkodástól a rövid vágásfordulójú energetikai faültetvényekig), ahol az Erdőmérnöki Kar több évszázados tapasztalatokkal rendelkezik. Egyeztetést folytattunk a kutatócsoportok működéséről, javaslatokat tettünk a korszerűsítésére, összegyűjtöttük a témakörben a kutatók által megjelentetett publikációkat. Az Erdőmérnöki Karon több szakon folyik a zöld ágazattal kapcsolatos ismeretek oktatása. Az elvégzett vizsgálatok alapján a karon új tárgyként kerül be az oktatásba a fás szárú energia ültetvényekkel kapcsolatos ismeretek oktatása, melyhez kidolgoztuk a tantárgy programját és a tananyagát, amit a Kari Tanács elfogadott. Felmérést végeztünk az EMK partnerei között, hogy milyen elvárásaik vannak a végzett hallgatókkal szemben, és a hallgatóink ezen elvárá-

13 Eredmények a Nyugat-magyarországi Egyetemen A november 14-i program résztvevői (NymE) soknak mennyiben felelnek meg. A vállalatvezetők véleménye szerint a végzett erdőmérnök hallgatók nagyrészt megfelelnek az elvárásoknak, javítani szükséges az idegennyelv-tudást. A többi szak esetén a megítélés nem ilyen egyértelmű, ami az egyes alkalmazók specifikus szakmai területének a következménye, ennek ellenére a kép pozitívnak mondható. A hallgatók körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a felvett hallgatók viszonylag kevés szakmai tapasztalattal vagy kapcsolattal rendelkeznek. A hallgatók a képzés egyedülállósága, a hivatástudat, az oktatás színvonala, az egyetem múltja és hírneve, ill. a kedvező elhelyezkedési lehetőségek miatt választották elsősorban egyetemünket. Hallgatói elvárás, hogy nyugodt tanulási körülmények között tanáraiktól minőségi oktatást kapjanak, és gyakorlatorientált képzésben részesüljenek. Fontos még számukra a hosszú távú baráti kapcsolatok ápolása és a közösséghez tartozás. A felmérések tapasztalatai alapján az Erdőmérnöki Karon a zöld gazdasággal foglalkozó szakokról, ill. ezen szakok felvételi követelményeiről információs anyagokat állítottunk össze, és adtunk ki a hallgatók számára. A diplomás pályakövetés során végzett felméréseinkbe a Erdőmérnöki Kar és a Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar hallgatóit és munkaadóikat vontuk be. Mértük kilenc szak végzős hallgatóinak elégedettségét a képzéssel, a szolgáltatásokkal és az egyetemi tanulmányaik során a készségeikben és képességeikben bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. A 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben a hallgatók és munka- adóik körében végzett vizsgálatok eredményeit is felhasználtuk a és években elvégzett monitorozás eredményeinek értékelésekor, amit kiegészítettünk a kompetenciamérési eredményekkel. A széleskörű, megismételt vizsgálatok eredményeiből levont következtetések eredményeit beépítettük az egyetem Intézményfejlesztési Tervébe. A ZENFE célok Vezetői Információs Rendszer (VIR) hallgatói moduljába épülnek be és ezen keresztül kapnak szerepet az intézményi döntéshozatalban és a döntés előkészítésben. A szervezeti beépülés mérési módszertanának kidolgozása egyetemi feladat, amelyben a ZENFE projekt résztvevői is szerepet kapnak. A ZENFE projekt az egyetemi DPR kutatásoknak új lendületet adott, új szempontokat vezetett be, amelyek alapján vizsgálatokat folytatva lehetőség nyílt a minőség- és szervezetfejlesztésre, a szervezeti hatékonyság növelésére, a képzési és szolgáltatási portfólió tartalmi, szerkezeti és szervezeti megújítására és egy folyamatábrán is összegzett, belső és külső képzés követési és értékelési rendszer kidolgozására. A munkaerő-piac által elvárt, ill. támasztott igények monitorozása fontos szempontokat kínált egy kompetencia fejlesztési modell kialakításához. 2. alprojekt. Képzési programok fejlesztése - mentorszolgáltatás fejlesztése (intézményi alprojekt felelős: Dr. Pájer József) Öt témakörében végeztünk fejlesztéseket, továbbá tananyagokat és az oktatást támogató szakanyagokat dolgoztunk ki a Fás szárú energetikai ültetvények hasznosítási technológiája és ökonómiája oktatásához. Felmértük a NymE által vállalt tudásterületeket művelő saját oktatói állományt, szakterületet és továbbképzésben való részvételi hajlandóságot, valamint az itt végzett környezetmérnökök a ZENFE célkitűzésekhez kapcsolódó továbbképzési igényeit. Elvégeztük a környezetkutató, a természetvédelmi mérnök és a környezetmérnök szakok gyakorlati képzésében szerepet vállaló intézmények, vállalkozások, szakemberek felmérését, és benchmark-elemzést megalapozó vizsgálattal kiértékeltük a konzorciumban résztvevő felsőoktatási intézményekben az öt témakörben folyó oktatás gyakorlatát és személyi, ill. tananyag-hátterének helyzetét. Vizsgáltuk a hátrányos és halmozottan

14 Eredmények a Nyugat-magyarországi Egyetemen hátrányos helyzetű hallgatók problémáinak kezelésére alkalmazott megoldásokat. A felmérések közvetlen eredményei: adatbázist alakítottunk ki a NymE-en végzett, kérdőívünkre válaszoló környezetmérnökök elérhetőségéről, továbbképzési igényeiről és preferenciáiról (98 fő válaszai alapján); 96 címből álló ajánlójegyzéket állítottunk össze a zöldgazdasághoz kapcsolódó szakok hallgatóinak féléves szakmai gyakorlati helyeiről, ahol a legmegfelelőbb szakmai tudást és feltételrendszert biztosítják a hallgatók számára. A vállalt 5 témakörben tananyagfejlesztő workshop-programot valósítottunk meg, melynek rendezvényein 60 regisztrált oktató és gyakorlati szakember vett részt. A programmal kapcsoltan tartottuk meg a képzők-képzése rendezvényt, 15 fő részvételével. A vállalt témakörök mindegyikében tankönyvet fejlesztettünk egyenként oldal terjedelemben, melynek kidolgozását a szakterületek elismert külső szakemberei segítették. Ezen túlmenően Biomassza ültetvények termesztés-technológiája és ökonómiája (70 oldal terjedelmű), és az oktatók számára oktatási segédlet került kidolgozásra A környezeti hatásvizsgálat, -felülvizsgálat és teljesítményértékelés során alkalmazható adatbázisok és információs rendszerek (51 oldal) címmel. A felmérések és a tananyag fejlesztő munka eredményeinek felhasználásával kidolgozott képzési programjaink: Fás szárú energetikai ültetvények ökonómiája, valamint Energetikai faültetvények dendromasszájának hasznosítási technológiái című tárgyak programjai (engedélyezett, bevezetett tárgyak); 40 órás tanfolyami képzési program (környezetmérnöki ismeretmegújító tanfolyam) tanterve és tanfolyam indítási dokumentuma (engedélyezés alatt); a közös posztgraduális képzések számára egy kétféléves időtartamú, 60 kreditértékű, modulrendszerű tanterv; a közös képzések kialakításához a Környezeti hatásvizsgálat, a Környezeti kockázatfelmérés és kezelés, a Fényszennyezés környezeti problémái, a Dendromassza-alapú energiatermelés, energiaültetvények és a Környezeti hatásértékelés a környezetmenedzsment rendszerekben című tárgyak programjai. Müncheni tanulmányút (erdei apríték előállítása a megújuló energia-termeléshez) (NymE) A őszi nemzetközi nyári egyetem résztvevői (NymE) Kidolgoztunk egy kísérleti modellt, amely képes lehet komplexen kezelni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatási tanulmányaival és későbbi munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatos problémáit. A rendszer bevezetése előtt a szakma és az érintettek véleményét kikérve teszteltük a modellt, valamint kidolgoztuk a működtetés szabályait. 3. alprojekt. Hálózatfejlesztés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése (intézményi alprojekt felelős: Prof. Dr. Neményi Miklós, Dr. Kovács Attila József) A regionális, szomszédos régiók közötti és határon átnyúló együttműködések keretében szlovák, német, osztrák, finn, cseh, francia intézményekkel kerültünk kapcsolatba a zöld gazdaság területén, oktatói és hallgatói tanulmányutakon keresztül. EUREKA angol nyelvű 12 hetes vidékfejlesztési kurzust szerveztünk Mosonmagyaróváron, amelynek egyik jelentős programja a megújuló energiák oktatása volt. A programba finn, szlovák, cseh és magyar hallgatók és oktatók vettek részt és őszén 1-1 hetes nemzetközi nyári egyetemet szerveztünk Sopronban, a zöld gazdaság témakörben, neves külföldi és hazai előadókkal, nemzetközi hallgatóság előtt. A nyári egyetemi részvételt és teljesítést bizonyítvánnyal igazoltunk. Elkészült Prof. Dr. Neményi Miklós, CMHAS: Bevezetés az agroökológiába c. tantárgy előadás anyaga, magyar és angol nyelven, ame-

15 Eredmények a Nyugat-magyarországi Egyetemen A csebényi tanácskozás résztvevői (2013. november) (NymE) lyet BSc, MSc, valamint PhD szintű hallgatók számára is felkínálunk tantárgyfelvételre. A tananyag a zöld energetika témakör megalapozását, ill. kifejezetten annak elő-követelményeként javasolható energetikai szemléletet tartalmazza, a globális klímaváltozás problémáitól kezdve a konkrét növénytermesztés energiamérlegén keresztül. Idegen nyelvi szakmai továbbképzést folytattunk a zöld energia oktatásában és kutatásában részt vevők részére. A Mezőgazdasági mérnök angol nyelvű alapképzési szak indítási kérelméhez elkészültek a tantárgyi programok és tantárgyleírások angol nyelven. A projekt keretében vállalt nemzetközi együttműködések folyamatossága érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttünk német intézményekkel. 4. alprojekt. Karrierszolgáltatás fejlesztése (intézményi alprojekt felelős: Prof. Dr. Horváth Béla) Felmértük és egyeztettük az ágazatspecifikus munkaerő-piaci szereplők elvárásait hallgatóinkkal szemben. Több levelezési és címlistát állítottunk össze a végzős hallgatóknak, melyet az elhelyezkedésük során hasznosítani tudnak. Meglévő kérdőíveinket kiegészítettük a zöld energia területére vonatkozó kérdéscsoportokkal, mely kapcsolódik az egyetem ciklus szerinti felméréseihez. Javaslatokat készítettünk egyetemünk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan. A Diplomás Pályakövető Rendszerhez (DPR) kötődően, ZENFE specifikus vizsgálatokat végeztünk, melyekhez célirányosan összeállított kérdőíveket használtunk. A hallgatók elégedettségi vizsgálatainál az Educatio Kht. által összeállított, országosan egységes kérdőíveket kiegészítettünk ágazat-specifikus zöld kérdések -kel. A végzett hallgatók és a munkaadók számára új kérdőíveket készítettünk, amelyekben projekt-orientált kérdések is szerepelnek. Vizsgáltuk milyen mértékben szerepelnek a képzésben a zöldenergia-iparhoz és zöld-gazdasághoz kapcsolódó kérdéskörök, foglalkoztak-e a hallgatók zöld témákkal a szakmai gyakorlatokon, a TDK és a szakkollégiumi tevékenységeik során, írtak-e ilyen témájú szakdolgozatot, részt vettek-e zöld témájú tanszéki kutatásokban. Felmértük a zöld-energiával és zöld-gazdasággal foglalkozó gyakorlati szakemberek részvételi arányát is a képzésekben. A kutatásokba a projektben közvetlenül érintett, ágazat specifikus agrár-, műszaki és természettudományos képzést folytató szakjaink hallgatóit, végzettjeit és munkaadóit vontuk be. A karrierszolgáltatások fejlesztéséhez internetes portállal kapcsolatos egyeztetéseket folytattunk a konzorciumi partnerek között, egy már működő adatbázishoz, portálhoz való csatlakozásról, mely biztosítja a hallgatók, a végzettek és a cégek szorosabb kapcsolatát, ágazati állásbörze rendszerbe illesztését. 5. alprojekt. Intézményi kistérségi együttműködés (intézményi alprojekt felelős: Dr. Gulyás László) A leghátrányosabb helyzetű kistérségek közül a szigetvári kistérséget választottuk, ahol a kistérségben élő szakemberekkel együttműködve két rendezvényt valósítottunk meg, valamint TDK dolgozatok és szakdolgozatok is készültek. Együttműködési megállapodásokban rögzítettük, hogy mely témákban működünk együtt a program iránt érdeklődő vállalkozásokkal, magánszemélyekkel, a szigetvári kistérségben élőkkel, továbbá a szigetközi és a rábaközi területen tevékenykedő szakemberekkel is. A szigetvári kistérségben, Csebényben novemberében gyakorlati bemutatóval egybekötött juh-és kecsketenyésztési tanácskozáson 65 fő Győr-Moson-Sopron megyei és Baranya megyei szakember és egyetemi oktatók-kutatók mellett 21 fő egyetemi hallgató is részt vett, fő

16 Eredmények a Nyugat-magyarországi Egyetemen téma a térség állattenyésztésének fejlesztése volt, mint egy lehetséges megújuló energiaforrásé. A kistérségen kívül, a Dél-dunántúli régióban, a augusztusában a Szentlőrinci Gazdanapok keretében, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesülettel közösen szerveztük A hidegvérű ló tenyésztése és hasznosítása című rendezvényünket. A tanácskozáson a témához kapcsolódó kutatási eredményeken túl, a ló, mint megújuló energiaforrás is bemutatásra került, az állattenyésztés melléktermékeinek energiaforrásként történő hasznosíthatósága mellett. A rendezvényen nagyszámú tenyésztő és érdeklődő vett részt, és a programról készült beszámoló több szaklapban (Magyar Állattenyésztők Lapja, Lovas Élet, Lovas Nemzet) is publikálásra került. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megrendezett XIV. Nemzetközi Tudományos Napok (2014. március ) keretében megrendezésre került a Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés ZENFE konferencia, amelynek során a pályázatban végzett munkánkról számoltunk be két előadás keretében. A vállalt feladatok másik részét a TDK dolgozatok és szakdolgozatok készítése jelentette, melyen a kar több szakáról is részt vettek hallgatók. Összesen 11 TDK dolgozat készült, melyből kari TDK-án egy első, két második és egy harmadik helyezést, valamint három különdíjat sikerült a hallgatóknak elnyerni. Közülük négyen a áprilisi OTDK konferencián is részt vesznek. Ezen kívül 3 hallgató szakdolgozatot is készített a tématerülethez kötődően. 6. alprojekt. Speciális tevékenységek a zöld gazdaság együttműködés témájában (intézményi alprojekt felelősök: Dr. Pájer József; Prof. Dr. Náhlik András) A Természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi és régészeti adatbázisokkal a képzések összekapcsolása feladatkör részeként elvégeztük a természet- és környezetvédelemhez kapcsolódó központi adatbázisok és jellemzőik feltárását, valamint az oktatás ez irányú alkalmazási igényeinek vizsgálatát. A felmérés során 27 potenciálisan kapcsolódó központi adatbázist azonosítottunk. Az oktatóknak megküldött elektronikus kérdőív segítségével felmértük a természet- és környezetvédelmi információs és monitoring rendszerek szakterületéhez kapcsolódó tantárgyakat, az itt tevékenykedő oktatók körét, és adatbázisokkal kapcsolatos igényeit. A két vizsgálat eredményeinek összevetése során 10 hazai és 10 nemzetközi információs rendszer részletes elemzését végeztük el, melynek meghatározó szempontja a környezeti hatásvizsgálat, felülvizsgálat és környezeti teljesítményértékelés oktatásának igénye volt. A vizsgálati eredményeket, a Sopronban megrendezett Országos Környezetvédelmi Konferencián mutattuk be. A kidolgozott központi adatbázisok alkalmazását támogató, 51 oldal terjedelmű, szakmai anyagot az oktatók számára nyilvánossá tettük a projekt honlapján, és felhasználtuk a képzők-képzése programban. A Mérnöki menedzsment ismeretek integrálása a környezet-, a természetvédelmi és az agrármérnöki szakok oktatásába az oktatók továbbképzésén és esettanulmányokon keresztül feladatkör részeként a vállalt 5 kiemelt témakörben vizsgálatokat végeztünk. Az oktatók szakmai kapcsolatain keresztül felmértük a megadott témakörökben jártas, elismert vállalkozókat, cégeket, magánszemélyeket (szakértőket), akik vállalkoznak esettanulmány bemutatására. A kiemelt témakörökben készített tankönyvek lektoraként, ill. a megtartott Képzők-képzése és tananyagfejlesztő workshop előadóiként 15 gyakorlatban dolgozó vezető szakember bevonása valósult meg. Közülük 13 vezető szakember gyakorlati problémákat és megoldásokat, az oktatásban hasznosítható kidolgozott esettanulmányokat mutatott be a workshop keretében, 2 üzem helyszíni tanulmányozására is sor került. Az előadások anyagát ppt formátumban a rendezvényen résztvevő oktatók számára szabadon felhasználhatóan rendelkezésre bocsátották az előadók, így a gyakorlati mérnöki tapasztalatok széleskörűen beépülhetnek az oktatásba. A partnerekkel együtt részt vettünk a Zöld Energia Virtuális Intézet SZMSZ-ének kidolgozásában és elfogadtuk azt, és hozzájárultunk a zöld energia - zöld gazdaság tématerületeken az oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységek támogatásához és koordinációjához.

17 Eredmények a Pécsi Tudományegyetemen Regionális és ágazati együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése, TÁMOP C-12/1/KONV Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) projekt EREDMÉNYEK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN április március 31. Bevezetés Jelen összefoglaló a Pécsi Tudományegyetemen (a továbbiakban: PTE) ZENFE projekthez kötődő eredményeit tartalmazza. Közreműködő karok: Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (PMMIK), Közgazdaságtudományi Kar (KTK), Természettudományi Kar (TTK). Felelős vezetők: intézményi szakmai vezető: szakmai koordinátorok: intézményi projekt koordinátor: intézményi pénzügyi vezető: Dr. Kiss Tibor; Dr. Dezső József Dr. Jarjabka Ákos Vér Csaba; Koloszár Alexandra; Radó Gábor, Síptár Miklós, Kréling Katalin A Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés projektben a Pécsi Tudományegyetem arra törekedett, hogy a képzéseit versenyképessé tegye, mind bemeneti, mind kimeneti oldalon. Másként megfogalmazva, a zöld gazdasághoz kapcsolódó képzéseit az egyetem úgy kívánja a leendő hallgatók számára népszerűvé tenni, hogy egyúttal a megszerzett szakmai és humán kompetenciák a munkaerőpiac igényeinek is megfeleljenek. E cél elérése érdekében a PTE három kara a Műszaki és Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Természettudományi Kar működött együtt intézményen belül és a konzorcium tagjaival is. A projektben elvégzett tevékenységek, elért eredmények: Hallgatók elhelyezkedési esélyeinek javítása, vállalati együttműködések Személyes interjúk során felmértük több mint 100, a Smart City témakörben érintett vállalkozás képzési igényeit, továbbá a külső szakemberek oktatásba történő integrálási lehetőségét. A megkeresett vállalkozások jelentős része szívesen vállalja a gyakorlati képzőhely szerepét, így a PTE PMMIK hallgatói érdeklődési körüknek megfelelő, adott esetben lakóhelyükhöz közel eső intézményben szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, és ismerkedhetnek meg a vállalati kultúrával. A PTE PMMIK nyílt napot rendezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Iparkamara, valamint annak tagvállalkozásai számára. A nyílt napon átfogó módon bemutatásra került a Kar oktatási és kutatási tevékenysége, majd az egyes szakterületek (gépész, környezetmérnök, villamosmérnök, stb.) önállóan is fogadták az érdekelt céges szakembereket. Öt előadásból álló pilotképzést folytattunk a hallgatók vállalkozói kompetenciájának fejlesztése témában. A projekt során a PTE kezdeményezte a Magyar Környezettechnológiai Gyártó- és Fejlesztő Klaszter, mint vertikális együttműködési szövetség megalapítását. A klaszter 2014-ben sikeres, kiállítással egybekötött konferenciát szervezett Pécsett, és növelte tagjainak számát.

18 Eredmények a Pécsi Tudományegyetemen Klaszter alakuló ülés (PTE) A klaszterrel kapcsolatos elektronikus hírek az alábbi címeken érhetők el: A smart city gondolkodásmódot tükröző városfejlesztési koncepció kialakítása érdekében workshop sorozatot rendeztünk, több tanulmány készült a hasonló tárgyú külföldi kezdeményezésekről, azok adaptálhatóságáról, valamint az ehhez szükséges szakemberektől elvárt kompetenciákról. Két ízben rendeztük meg a Dél-dunántúli regionális műszaki felsőoktatási fórumot, ahol a térség vállalkozásainak vezetői, a kamarák képviselői és egyetemi oktatók, vezetők gondolkodtak közösen a jövőben várható kihívásokról és az együttműködés lehetőségeiről. Matlab szoftveres képzés (PTE) Számos gyakornoki program, illetve több, duális képzésre irányuló program került kidolgozásra, melyek a hallgatók gyakorlatias képességeinek fejlesztését, és a diplomaszerzés utáni gyors elhelyezkedését segítik elő. Kezdeményeztük egy regionális duális képzési központ felállítását, amely egyfajta koordináló szervezetként működne. Az alumni rendszer fejlesztése keretében Alumni tanácsot hoztunk létre, valamint egy Alumni hírlevél küldő alkalmazás fejlesztése is megtörtént. Oktatásfejlesztés Közel 30 tananyag került fejlesztésre, ill. 8 létező jegyzet harmonizálása történt meg az új képzési formáknak és tartalmaknak megfelelően. A fenti tananyagokból 3 db angol, 5 db magyar és angol nyelven is elkészült. A tananyagok többek közt az alábbi képzésekhez használhatók fel: Energiadesign posztgraduális képzés Építészmérnök Gépészmérnök, Környezetmérnök Létesítménymérnök Műszaki menedzser Településüzemeltető rendszermérnök Villamosmérnök

19 Eredmények a Pécsi Tudományegyetemen A PTE PMMIK külkapcsolati dékánhelyettese Kínában (PTE) A PTE PMMIK oktatója a kínai workshopon (PTE) A Baranya megyei Mérnöki Kamarával egyeztetve több rövid időtartamú előadás-sorozat tematikáját dolgoztuk ki, azon szakemberek oktatási igényeinek megfelelően, akik a munkájuk mellett csak néhány órát, vagy néhány napot tudnak képzésre fordítani. A ZENFE projekt során számos képzésre került sor, ahol több tucat oktatót (képzők képzése) képeztünk az alábbi témakörökben annak érdekében, hogy az ott elsajátított tudást a későbbiekben mind az oktatási, mind a kutatási munkájukban felhasználhassák: Roncsolásmentes mérési eljárások; Archicad szoftver ; Gabi életciklus elemző szoftver; Matlab szoftver; Surfer 10 szoftver; 3D szoftveres képzés; Pedagógiai módszertani képzés; Kreatív (produktív) tanulás módszertani képzés Probléma alapú oktatás, tanulás fejlesztése képzés népszerűsítő tevékenységet folytattunk főként Távol-Keleten, ill. közös képzések bevezetését készítettük elő számos külföldi egyetemmel. Felmértük az idegen nyelvű képzéshez kapcsolódó külföldi keresletet. Ennek keretében egyrészt elemeztük a potenciális küldő országok helyzetét, hiányait és képzési igényeit, másrészt személyes tárgyalásokon mértük fel a kínai és brazil hallgatóknak nyújtandó képzésekkel szemben megnyilvánuló igényeket. A későbbi hallgatói csereprogramok realitásának erősítése érdekében felmértük a PTE PMMIK hallgatóinak nyelvi kompetenciáját és a kari oktatói kompetenciákat. Oktatási és kutatási együttműködés született a PTE PMMIK és a Metropolitan State University of Denver között. Ennek keretében magyar kollégáink folytattak féléves oktatási gyakorlatot Denverben, amely a nemzetközi képzés egyik akkreditációs feltétele. Joint, ill. double degree képzés előkészítése érdekében tárgyalásokat folytattunk a koszovói AAB University-vel, az albániai University of Shkodra-val és a kínai Central Academy of Fine Arts (CAFA)-val. Utóbbi intézmény által szervezett nemzetközi workshopon két oktatónk vett részt. Oktatási és kutatási együttműködés született a PTE PMMIK és a koszovói University of Business and Technology (UBT) között. A smart city és erőforrás-hatékonyság témakörhöz kötődően kigyűjtöttük az EU FP7 programjában sikeres egyetemek és kutatóintézetek kutatási témáit, felmértük az EU tagországok és az USA egyetemei releváns kutatási profiljait, továbbá szakmai folyóiratok, honlapok alapján beazonosítottuk a jelenben kurrensnek számító innovációs témákat. Elkészítettünk egy kutatási projektlistát, amelyben a smart city technológiák témakörébe tartozó K+F+I javaslatok szerepelnek, indikatív költségvetéssel és potenciális ipari együttműködőkkel. Együttműködési megállapodást kötöttünk emellett az UNIMORE (Modena), University of Salzburg, SARMAP (Purasca) intézményekkel is. Nemzetközi oktatási és kutatási együttműködés A globális mobilitás erősödését és az abban rejlő potenciálokat felismerve angol nyelvű képzéseket dolgoztunk ki, valamint beiskolázási,

20 Eredmények a Szegedi Tudományegyetemen Regionális és ágazati együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése, TÁMOP C-12/1/KONV Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) projekt EREDMÉNYEK A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN április március 31. Bevezetés Jelen összefoglaló a Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: SZTE) ZENFE projekthez kötődő eredményeit tartalmazza. Közreműködő karok: Környezettudományi Intézet Természettudományi és Informatikai Kar Mérnöki Kar Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felelős vezetők: intézményi szakmai vezető: szakmai koordinátorok: intézményi projekt koordinátor: intézményi pénzügyi vezető: intézményi projekt asszisztens: Dr. Rákhely Gábor Dr. Hodur Cecília Dr. Bozóki Zoltán Dr. Dombi András Dr. Rakonczai János Dr. Kónya Zoltán Boár Tamás, Csiszár József; Pinjung Piroska A Szegedi Tudományegyetemen a ZENFE program irányítója az SZTE Környezettudományi Intézete volt. Az egyes egységek szakmai sajátosságaiknak megfelelően vállaltak feladatokat. A projekten belül, a többi felsőoktatási intézettel karöltve a Szegedi Tudományegyetem célja a természet- és környezetvédelemhez, a zöld energiához, a zöld gazdasághoz kapcsolódó piacorientált oktatási anyagok, kurzusok kidolgozása, illetve a piac által igényelt szakemberek képzése hazai és nemzetközi relációban. Az ágazati együttműködésen belül az egyes célcsoportok a gazdaságban felmerült igényeknek megfelelően interdiszciplináris képzést kapnak, a természettudomány, mérnöki- és közgazdaságtudomány területéről. Egy további cél volt a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésének javítása, hallgatók bevonásával új innovatív kutatás-fejlesztési projektek indítása, a természet- és környezetvédelem, a zöld technológiák népszerűsítése a társadalom minden szintjén. A projektjavaslatban megfogalmazott célok és az SZTE által vállalt feladatok teljes összhangban vannak az Intézményfejlesztési tervben megfogalmazott célokkal (SZTE IFT 5.2, 5.4 pont) és szorosan kapcsolódnak a régió fejlesztéspolitikájához is, melyet A Dél-Alföldi Régió Stratégiai programja, határoz meg. A Szegedi Tudományegyetem Környezettudományi Intézete a Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés (ZENFE) mind a hat főprogramjának megvalósításába bekapcsolódott és lényegében minden alprogramban vállalt és teljesített feladatokat. A jelen összegzés a megvalósíthatósági tanulmány (MT) számozását használja. 1. Szervezetfejlesztés Szervezeti hatékonyság növelése A partner felsőoktatási intézménnyel közösen létrehoztuk a Zöld Energia Virtuális Intézetet (ZEVI), amely egy országosan integrált tudásbázist jelent a felsőoktatás, a K+F+I tevékenységek és a gazdaság számára Az SZTE-n a ZENFE projekt keretében a következő 10 kutatócsoport alakult, melyek a Környezettudományi Intézet égisze alatt integ-