MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Bankismeret

Átírás

1

2 Tananyag Kötelező irodalom: Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. A tantárgy letölthető jegyzete

3 Ajánlott irodalom: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bozsik Sándor: Banküzemtan ME 1997: fejezetek Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 10. és 19. fejezet (elektronikusan letölthető a tanszék honlapjáról) Stabilitási jelentés, mely a Magyar Nemzeti Bank honlapjáról letölthető. A Felügyelet kockázati jelentése Julie Mabberley: Pénzügyi intézmények controllingja. Panem, Budapest, 1999.

4 Vizsgára bocsátás feltétele A félév során a szemináriumokon 4 alkalommal ellenőrző dolgozat kerül megírásra az előadásokon elhangzottakból. Felkészülni a tanszék honlapjára feltöltött PP anyagokból és az elektronikus oktatási segédletből lehet. A dolgozatokkal megszerezhető pontok összege összesen 20 pont (4*5 pont). Pótlás az elővizsgahéten a szeminárium időpontjában! Csoportosan megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. A dolgozatok terjedelme maximum 30 oldal A beadott házi dolgozat prezentálása szóbeli felelés keretében, melyben minden csapattag egyenlő arányban vesz részt. A prezentáció időtartama kb. 30 perc. Mindenki négy kérdést kap, kettőt a leadott anyag kapcsán, kettőt a CAMELS elméletéből. Az így elérhető pontok száma maximum 20.

5 Számonkérés módja: Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések, kifejtős kérdések és számolási feladatok) összpontszám: 80 pont

6 Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Év közben megírt ellenőrző dolgozatok: Házi dolgozat és prezentáció: Vizsgadolgozat: Összesen: 20 pont 20 pont 40 pont 80 pont Ponthatárok: 0-40 pont 1 elégtelen pont 2 elégséges pont 3 közepes pont 4 jó pont 5 jeles

7 A bankszektor szereplői, bench mark. A pénzintézetek szervezeti felépítése.

8 Összehasonlítás és benchmarking A számszerűsíthető tényezők értékelésére szolgál a folyamatok általános vonásairól, az azt befolyásoló tényezők hatásai irányáról, intenzitásáról, kapcsolatairól ad információt. A problémák: az összehasonlíthatóság/azonos módszer és tartalom az adatok kiszámításában/, és az összehasonlítás mértéke; A torzító tényezők kiszűrésének módjai: azonos ár/árfolyam alkalmazása /deflálás, változatlan ár/ egységre vetítés /kapacitásváltozás kiszűrése/; egymásra vetítés; "közös nevező"/naturáliák esetén/; Fajtái: 1. Terv/tény és vagy tény/normatíva; 2. A bankon belüli, érdekeltségi alapon elhatárolt egységek; 3. Időbeli; 4. Regionális, nemzetközi; 5. Más sokasággal, egységgel;

9 Megfelelő benchmark erős versenytárs Azonos ágazat Azonos (hasonló kockázatú piac) Azonos méret

10 A benchmarking vezetési eljárás, a termékek, szolgáltatások és a folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal az iparág/szektor vagy az adott belső folyamat legjobbjaival szemben. A benchmarking az az elemzési eljárás, amellyel azonosítjuk, megértjük és adaptáljuk a világ bármely szervezetének kiemelkedő gyakorlatát és folyamatait annak érdekében, hogy segítsük saját szervezetünket teljesítményének fejlesztésében, a legjobb gyakorlat bevezetése érdekében. A módszer strukturált megközelítést alkalmaz, feltárja a változtatásokra érett területeket, a fejlődési lehetőségeket. A teljesítményellenőrzés fontos módszere.

11 Három alapvető típusa: -szervezeten belüli benchmarking; (a szervezeten belüli hasonló tevékenységek összehasonlítása) szervezetek közötti benchmarking; (adott profilú vállalat azonossal vagy hasonlóval történő összehasonlítása) - funkcionális benchmarking; (termékek, szolgáltatások folyamatok, eljárások összehasonlítása függetlenül a szektortól.)

12 Bankok elemzési csoportjai 1. Nagybankok: MFÖ > vagy = 3 % szektor (pl: OTP, CIB, Erste, stb.) 2. Középbankok: MFÖ > vagy = 0,9% szektor (pl: Commerzbank) 3. Kisbankok: MFÖ < 0,9 % szektor (pl: Porsche Bank, Kinizsi Bank, Deutsche Bank, stb.) 4. Szakosított hitelintézetek (pl: FHB, UniCredit Jelzálogbank, Fundamenta, stb.) 5. Fiókintézmények (pl: Citibank, ING, Axa stb.) (6. Állami hitelintézetek (EXIM Bank, Keler Rt, MFB, MKB, BB))

13 Az egyes bankcsoportok fontosabb jellemzői I.félév Nagy bankok Eszközök összesen Kis és középb. Szakosít ott p.i. MFB, Exim, Keler Szövet kezetek Fióktel epek Hitelintézet össz. M Ft 63,5% 11,1% 8,4% 5,4% 4,7% 6,9% Hitelek 65% 10,9% 10,4% 5,7% 3,2% 4,7% Betétek 70,5% 10,8% 4% 0,01% 8,2% 5,8% Kapott kamatok 61,7% 10,5% 13,4% 4,5% 4,5% 5,3% TMM % 16,7 16,3 21,5 21,5 20 n.a. 17,4 Foglalkoztatott ak száma n.a

14 Házi dolgozat (prezentáció) Feladat: egy kiválasztott bank összehasonlítása korábbi teljesítményével (utolsó három teljes év) és a benchmarkkal (az a szegmens, amibe tartozik) Megoldás: Excel táblázatban külön fülön létrehozni a bank beszámolóját és a benchmark beszámolóját (Mérleg, eredménykimutatás) Cash flow elemzés majd CAMELS elemeiről külön fül Word dokumentum: szöveges elemzés és értékelés, valamint a CAMELS alapján SWOT elemzés

15 Felügyelő Bizottság MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A TANPÉLDA BANK ZRT. SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA VEZÉRIGAZGATÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ I. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ II. Basel Tanácsadó Fizetési Forgalom Szakterület Bankkártya Back Office Osztály Számlavezetési és Átutalási Osztály Értékkezelési Osztály Egyéb üzletág Számlavezetési Osztály Devizaforgalmi Osztály Belső Ellenőrzési Szakterület Üzleti Területek Ellenőrzése Osztály Service Területek Ellenőrzése Osztály Pénz- és Tőkepiaci Üzletág Pénz- és Tőkepiaci Trading Osztály Pénz- és Tőkepiaci Sales Osztály Portfolió- és Vagyonkezelési Önálló Osztály Privát és Lakossági Ügyfelek Osztály Ügynöki Üzletek Osztály Compliance Officer Nemzetközi Üzletek Üzletág Üzletfejlesztés Törzskar Jogi Osztály Szabályozási Osztály Titkársági Osztály Bér- és Munkaügyi Osztály Személyzeti Osztály Vállalati Termékfejlesztési Osztály Vállalkozás és Önkormányzat Finanszírozási Osztály Nemzetközi Ügyfelek Osztály Projekt Finanszírozási Osztály Vállalati és Intézményi Ügyfelek Üzletág Kockázatkezelési Szakterület Hitelkockázat Elemzési Osztály Hitel Portfólió Hiteladminisztrációs Menedzsment Osztály Osztály Security Officer Piaci Kockázatkezelési Osztály Számviteli Osztály Pénzügyi Osztály Információ Szolgáltatási Osztály Számviteli Szakterület Controlling Szakterület Informatikai Osztály Bank- és Informatikai Biztonsági Osztály Üzemeltetési és Beruházási Osztály Informatikai, Üzemeltetési és Bankbiztonsági Szakterület Egyéb Üzletág Termék Menedzsment Osztály Egyéb üzletág Üzleti Kapcsolatok Osztály Egyéb üzletág Hitelprogramok Osztály Értékpapír Pénzügyi Osztály Letétkezelési Osztály Elszámolási Osztály Treasury Back Office Osztály Pénz- és Tőkepiaci Back Office Szakterület

16 Belső ellenőrzési szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank belső ellenőrzési apparátusának hatékony, a külső és belső előírások szerinti megszervezésével, a vizsgálatok szakmai színvonalának folyamatos növelése; A jogszabály alapján vagy banki elhatározásból megbízott külső ellenőrző szervezetekkel a Bank szabályzatai által meghatározott keretek között történő együttműködés. Kötelezően véleményt nyilvánít a banki szervezeti struktúra változásairól.

17 Kockázatkezelési szakterület Fő feladatok: A Bank stratégiai céljaival, a törvényi előírásokkal és a belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes hitelkockázat elemzési tevékenység végzése; Az üzletágakkal való együttműködés; A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek megfelelően a hitelfolyósítások lebonyolítása; A kintlévőségek folyamatos monitoringja; A hitelezéshez kapcsolódó szerződés- és számlanyilvántartások vezetése. A Bank kockázatkezelési stratégiájának és politikájának karbantartása. A kockázatos hitelek és kintlévőségek szakszerű kezelése, a követelések peres és peren kívüli behajtása. A KHR adatszolgáltatás teljesítése; A Bank teljes kockázati kitettségének folyamatos monitoringja.

18 Fizetési forgalom szakterület A Bank fizetési forgalomhoz kapcsolódó termékeinek- és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése és bővítése, az ügyfelek belföldi és nemzetközi fizetési forgalmának szakszerű és költséghatékony lebonyolítása; A pénz- és értékkezelés, készpénzellátás és szállítás folyamatos magas színvonalú működtetése; A levelezőbankokkal történő kapcsolattartás; A KHR adatszolgáltatás teljesítése.

19 Treasury üzletág Fő feladatai és felelőssége: Magas színvonalú, széles körű treasury és kötvénykereskedési szolgáltatások nyújtása, melynek célja, hogy a Bank a piaci lehetőségek hatékony kihasználásával egyre nagyobb nyereséget realizáló, aktív, elismert bankközi piaci szereplővé váljon; A kitűzött üzletági célok minél eredményesebb megvalósításához szükséges lehetőségek aktív kiaknázása, a szükséges eszközök és források felkutatása, a termék- és szolgáltatáskínálat folyamatos korszerűsítése és bővítése; A Bank ügyfelei részére magas színvonalú befektetési szolgáltatások nyújtása. Új ügyfelek megszerzése, a meglevő ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartás;

20 Controlling szakterület Fő feladatai és felelőssége: A Bank mindenkori üzleti és jövedelmezőségi helyzetének nyomonkövetése és magas színvonalú, rendszeres elemzés, beszámoló készítés segítségével a vezetők információkkal való ellátása, a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása. Egyéb feladatok: A controlling típusú irányítási rendszer módszertanának, információs mechanizmusának kidolgozása, működtetése; A stratégiai és operatív üzleti tervezés módszertanának kidolgozása; A stratégiai és az operatív tervezési folyamat banki szintű koordinálása; Belső jövedelem elszámolási rendszer kialakítása és működtetése, stb.

21 Hitelfolyósítási folyamat nyomon követése Ügyfél tanácsadó Kockázatkezelés Döntéshozó Kockázatkezelés Jogi osztály Ügyfél tanácsadó Security officer Fizetési forgalom Deviza fizetési forgalom Treasury Treading Hitel Back Office

22

23

24 Az MNB mint részvénytársaság szervezeti felépítése

25 További hasznos információk: felügyelet.mnb.hu

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

27 A bankok működését meghatározó szabályrendszer. A BIS kialakulása, szerepe és a CRD.

28 És amiről még szó lesz: Miért kell a bankokat szabályozni? Mi a BIS? Hogyan alakult ki? Mi a szerepe? CRD (Capital Requirements Directive) tőkekövetelmények szabályai

29 Banki szabályozás oka Banki betétek védelme magas tőkeáttétel Morális hazárdírozás, kontraszelekció veszélye Too big, to fail Fertőzési hatás (Fogyasztóvédelem)

30 Banki kockázatok Hitelkockázat Piaci kockázat Kamatkockázat Árfolyamkockázat Árkockázat Működési kockázat* Fizetőképességi kockázat Likviditási Szolvencia

31 Működési kockázatok Belső és külső csalás Foglalkoztatási gyakorlat és munkahely biztonság Ügyfélszolgálati kockázat Fizikai eszközök károsodása Informatikai rendszer károsodása Üzleti folyamatok hibái

32 Kockázattípusok összehasonlítása Tényezők Piaci kockázat Hitelkockázat Működési kockázat Kitettség mérhetősége Jellemzője Kockázati tényező Igen, naponta Igen, negyedévente Nehezen körülhatárolható Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis Kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok Bizonytalanabb, sok kivétel Adós nem teljesítési valószínűsége, és a kitettség Statisztikailag nehezen kezelhető Események gyakorisága és súlyossága Kockázat felmérés Mérés megbízhatósága Kockázatkezelés VAR, stressz teszt, gazdasági tőke Minősítési rendszerek, PD- LGD modellek Nincs konszenzus Jó Elfogadható Alacsony Limitek, származtatott termékek, ALO menedzsment Limit, fedezet, minősítés, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák Folyamatszervezés, ISO, kulcsmutatószámok, kontrolling, belső ellenőrzés

33 Nemzetközi Fizetések Bankja - BIS Alapító okirat: január 20. Eredeti célja a Young terv végrehajtásának pénzügyi támogatása; 1931: Nemzetközi hitelválság Fő feladata a központi bankok tartalékainak menedzselése lett; II. vh alatt a BIS tevékenysége csökken, megalakul az IMF; 1948 Churchill Zürichi beszéde EGK megalakulása BIS a JB elnökök rendszeres találkozási pontja

34 A 60-as években szerepet vállalt a Bretton Woods-i rendszer fenntartásában; Szerepe volt a 70-es évek olajválsága során a tőkeáramlások hatékonyabbá tételében; A 80-as évek nemzetközi adósságválságának kezelésében is szerepet játszott az IMF-el együtt. Folyamatos kutatások, és elemzések a monetáris és pénzügyi helyzettel összefüggésben!

35 Nemzeti szakértők bevonásával ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizációja érdekében. Ajánlásai nem kötelező jellegűek, ám a gyakorlat mégis bizonyítja, hogy a Bank által megfogalmazott célok és javaslatok teljes mértékben a nemzeti jogrendszerek szerves részévé válnak.

36 Basel I. jellemzői Tőkemegfelelési mutató Kockázatos tevékenységek korlátja Kockázatokat összegzi Elsősorban hitelkockázatra koncentrál Hitelkockázati súlyok egyszerűek és termékspecifikusak

37 Tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató Szavatoló tőke (T1+T2) Kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeg > 8% Alapvető tőkeelemek (Tier 1): 1. Alaptőke 2. Tőketartalék 3. Eredménytartalék 4. Lekötött tőke 5. Általános tartalék 6. Mérleg szerinti eredmény 7. Általános kockázati céltartalék* 8. - Immateriális javak 9. - Visszavásárolt saját részvény Járulékos tőkeelemek (Tier 2): 1. Értékelési tartalék 2. Alárendelt kölcsöntőke 3. - Nem képzett céltartalék/értékvesztés

38 Hitelkockázat vállalásra vonatkozó szabályok 1. Hitelnyújtás szabályozása; 2. Belső hitelekkel kapcsolatos szabályok; 3. Fedezetek; 4. Ingatlan befektetések; 5. Tartós befektetések; 6. Tőkemegfelelés szabályozása;

39 A hitelnyújtás és Hpt. szerinti szabályai Nagykockázat = A bank kockázatvállalása egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére! Nagysága: (>vagy =), mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 % nagykockázat < szavatoló tőke 8-szorosa

40 Ügyfélcsoport = (A kapcsolatban álló ügyfelek csoportja!) Két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet, vagy a bankcsoport több tagja, kockázatot vállalt, és akik részére történő kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül! (pl: meghatározó befolyás, veszteségspirál, stb.)

41 megengedhető kockázatvállalás Egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben < mint a szavatoló tőke 25 %-a!

42 Befektetések Ingatlan befektetés = A nem közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokba[1] történő befektetés! Mértéke: < vagy = mint, a szavatoló tőke 5%-a! Ha felszámolási, eljárás, csődeljárás, végrehajtás során, valamint ingatlan-hitel csereügylet keretében ingatlant szerez 3 éven belül el kell adnia. Tartós befektetés = A hitelintézet nem rendelkezhet egy vállalkozásban: a.) a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéssel; b.) a vállalkozás jegyzet tőkéjének 51%-át meghaladó közvetlen és közvetett részesedéssel. c.) tartós befektetés < szavatoló tőke 60%-a

43 Belső hitel Hitelintézet (kivéve hitelszövetkezetet) nem vállalhat kockázatot a) vezető állású személye és könyvvizsgáló, b) fenti személy közeli hozzátartozója, c) fenti személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás részére, vagy d) a fenti személyek ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez. Kivéve a belső szabályzatban meghatározott mértékig Folyószámla-hitelkeret Fizetési előleg Lakás- vagy szociális célú kölcsön Fogyasztási hitel az igazgatótanács kétharmadának döntésével adható.

44 Fedezetek A hitelintézetek a hitelkihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie az alábbiakról: a.) a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről; b.) azok valós értékéről; c.) a fedezetek érvényesíthetőségéről. Mi nem fogadható el fedezetként? saját részvény, banki tulajdonban lévő vállalat kezessége/garanciája

45 Kötelezően elkészítendő belső szabályzatok Kockázatvállalási szabályzat; Befektetési szabályzat; Ügyfél-, és partnerminősítési szabályzat; Fedezetértékelési szabályzat; Ügyletminősítési és értékelési szabályzat; Értékvesztési és céltartalék képzési szabályzat.

46 Kritika a hagyományos kockázatkezeléssel szemben Nem veszik figyelembe a piaci és a működési kockázatot Az építőkocka elv nem veszi figyelembe a portfólió kockázatcsökkentő hatását Nem veszik figyelembe a nettósítás lehetőségét (fedezeti ügyletek) Negyedévente kell készíteni őket nem naponta Könyv szerinti értékre koncentrálnak és nem piaci értékre A hitelek minősítése túl merev, nem veszik figyelembe a fedezetek kockázatcsökkentő hatását

47 Basel II három pillére Minimum tőkekövetelmények Felügyeleti felülvizsgálat + + A piac fegyelmező ereje

48 Basel II. elvei cél: biztonságos, tiszta és átlátható (nemzetközi) pénzügyi rendszer eszköz: kifinomult kockázatmérés (választási lehetőségek) a kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni magas biztonságot (99.9%) előírása

49 Basel II. szerkezete Pillérek Tőkemegfelelési előírások Felügyeleti ellenőrzés Transzparencia Kockázati kitettség Szavatoló tőke Hitelkockázat Mûködési kockázat Piaci kockázat Alapvetõ tõkeelemek Járulékos tõkeelemek Standard módszer IRB módszer Alapvetõ módszer Standard módszer Fejlett módszer Standard módszer Belsõ modell

50 Fizetőképességi mutató korrigálása - puhítás Alapvető tőke/rwa 4% Szavatoló tőke/rwa 10%

51 Első pillér I. Hitelkockázat mérése sztenderd módszerrel A tőkemegfelelés szabályozása a korábbi eljárás szerint történik. Változások: a.) a kockázati súlyok köre tágult valamint b.) több lehetséges kockázati kategóriát alakítottak ki, ami a kockázatérzékenységet nagymértékben növeli. Kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározása: Minden kitettséget be kell sorolni valamely (a Hpt. által meghatározott) kitettségi osztályba. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kitettség meghatározásánál 100%-os súlyt kell alkalmazni!

52 Standard módszer - kockázati súlyozás Minősítés AAA/ AA- A+ / A- BBB+ / BBB- BB+ / B- B- alatt Nincs Szuverén (export-hitel biztosító min.) 0 (1) 20 (Mo.) 50 (3) 100 (4-6) 150 (7) 100 Bank 1. (ország1-gyel lerontva) (CR%) Bank 2. (bank minősítés, 3m) Vállalat (külső minősítés) 20 (1.6) 20 (20) 50 (4) 50 (20) 100 (8) 50 (20) (8) 100 (50) 100 "BB-" -ig 150 (12) 150 (150) 150 "B+" -tól 100 (8) 50 (20) 100 (SME)

53 Standard módszer - kockázatcsökkentés komplex módszer: óvadék C piaci értékének C A diszkontált értéke: C A = C (1-H C -H FX ) H: kockázatvállalás értékének, óvadék értékének volatilitása, ill. deviza mismatch H: 99%-os 10 napos tartási periódusra adott tábla, ezt skálázni kell a letétkiigazítási és újraértékelési frekvenciával (ha nem napi) kitettség csökken (hitelkonverziós faktorok alkalmazása mérlegen kívüli tételekre)

54 Standard módszer - kockázatcsökkentés reziduális kockázatok: eltérés (mismatch) a kockázatvállalás és a kockázatcsökkentő instrumentum között működési, likviditási, piaci kockázatokat okozhatnak többféle CRM eszköz kockázat szétosztás

55 CRM (Credit Risk Mitigation techniques) 1. Mérlegen belüli nettósítás; 2. Repóügyletre, értékpapírra, stb. vonatkozó nettósítási megállapodás; 3. Biztosíték; 4. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek; 5. Hitelderivatíva.

56 II. Hitelkockázat mérése belső minősítési modellekkel (IRB: Internal ratings based aproaches) Alkalmazhatósága szigorú minimumfeltételekhez és közzétételi kötelezettség teljesítéséhez kötött. Alap módszer (foundation IRB) A bank csak a nemfizetés valószínűségeit becsli, a többi tétel becslésére a Felügyelet által megadott paramétereket alkalmazzák. Fejlett módszer (advanced IRB) A bank saját belső becslésit alkalmazza az egyes kockázati paraméterek becslésére.

57 Becsülendő kockázati komponensek 1. Nemfizetés valószínűsége (probability of default, PD) 2. A fizetés elmaradásakor a veszteség átlagos mértéke (loss given default, LGD) 3. A fizetésképtelenség bekövetkezésekor a kockázati kitettség várható értéke (exposure at default, EAD) 4. Futamidő (maturity, M)

58 IRB minősítéssel szemben támasztott követelmények: differenciáltság: min. 7 teljesítő és 1 nem teljesítő kategória elkülönült adós és tranzakció kockázat (PD vs. LGD) egy kategóriában max. a bruttó kihelyezések (30%-a) teljeskörűség és a minősítő függetlensége a minősítési rendszer működtetése PD értékek rendelése a kategóriákhoz (2+3=5y): saját belső nemfizetési statisztika mapping (közös adatbázis vagy minősítési rendszer) statisztikai modell használata

59 IRB kockázati súlyozás kockázattal súlyozott eszközérték (risk weighted assets, RWA) meghatározási folyamata: folytonos valószínűségi fv.: PD benchmark kockázati súly (benchmark risk weight, BRW) RW = Min (LGD/45 BRW; 12.5 LGD) lejárati korrekció (alap: 2.5éves futamidő) RW* RWA= ( kockázatvállalás értéke EAD RW*)

60 IRB-módszer A kockázati súlyok a bizottság által kifejlesztett súlyfüggvényen keresztül határozódnak meg. A súlyfüggvény konkrét értékét egy adott eszköz esetében paramétereit részben a bank részben a felügyelet által meghatározott paraméterek határozzák meg, a választott módszer függvényében (alap és fejlett) Az adós nemteljesítési valószínűségét (PD) minden esetben a bank saját maga becsüli. Megnevezés Veszteség ráta(lgd) Nemteljesítéskori kockázati összeg(ead) Lejárat szerinti korrekció(m) Koncentrációs korrekció(g) Módszer A F A F A F A F Vállalatok Bankok adott saját adott saját adott saját sztenderdizált Országok Retail Nincs alapmódszer, csak a paraméterek saját becslése

61 IRB kockázatcsökkentés LGD értékek: alapmódszer: nem fedezett követelések esetén 45% alárendelt követelések esetén 75% pénzügyi biztosítékok (lsd.komplex módszerek) (F) lakás és kereskedelmi célú ing. F<kitettség 30%-a LGD=45% kitettség 30%-a <F<kitettség 140%-a LGD=45-35% F>kitettség 140%-a LGD=35% vevőkövetelések (0-125%, min. 35%), egyéb fizikai (30-140%, min. 40%) fejlett módszer: saját fedezetértékelés és LGD számítás

62 IRB - Retail kockázati szegmentációs előírások: termék szerint (hitelkártya, fogyasztási hitel, overdraft, jelzálog, SME) adós kockázatossága szerint - scoring alapon késedelemben lévő hitelek (min. 2 kategória) folyósítás éve szerint egyéb (biztosíték, lejárat, méret, stb.) RWA meghatározása: PD és LGD vagy EAD szegmensenkénti becslése 3 eltérő BRW függvény a jelzálog fedezetű, rulírozó és egyéb hitelekre (itt alacsonyabb!)

63 IRB tőkekövetelmény kockázatérzékeny tőkekövetelmény formula: ügylet tőkekövetelménye (RWA 8%) = f(pd, LGD, EAD, AT, TO, M) PD: egy éven belüli nemfizetés valószínűsége LGD (%): fedezetlenségi ráta EAD: kintlevőség nagysága AT: eszköszegmens (corp, ret, SL, FI, SOV, EQ, receivables) TO: éves árbevétel (micro, sme, corp) M: lejárat

64 IRB - összefoglalás LGD EAD M (maturity) G (granularity) Módszer F A F A F A F A Vállalat Bank Ország (no 3bp, 30%) saját CCF B.I. saját 2.5 (+) (b) b (PD) két vál. GSF koncentrációs korrekciós tényező CR* = CR+GSF- 4%RW A Háztartás paraméterek saját becslése, M=2.5év (lakáshitelre LGD = min 10%)

65 IRB - felkészülés 2008-as bevezetés teljesség: anyabank IRB leánybank IRB! (saját vagy anyától átvett módszerekkel) PD becslés: 5 éves tapasztalat = 2 éves tapasztalat + 3 éves átmeneti periódus retail: ugyanez a PD, LGD és EL-re is 3 éves stabil rating rendszer, teljeskörűség tekintetében is átmeneti periódus alap és fejlett min. 2 évig párhuzamosan

66 Működési kockázat tőkekövetelményének szabályozása A működési kockázatot az emberek, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázata. 1. Az alapmutató módszer (basic indicator approach). Egyetlen mutató jelzi az intézmény teljes működési kockázatát. Tőkekövetelmény = Bruttó bevétel fix százaléka 2. A sztenderd módszert (standardised approach).[1] Az intézmény teljes tőkekövetelménye = Bruttó bevételek fix százaléka (üzleti területenként) 3. A fejlett mérési módszer (advanced measurement approach) Saját becslések (PD, LGD, EAD) várható veszteség üzleti területenként. konverziós faktor

67 Piaci kockázat tőkekövetelménye A piaci árak mozgásából eredő mérlegen belüli és mérlegen kívüli veszteségek kockázata. A kereskedési könyvben lévő kamatozó eszközökhöz és részvényekhez kapcsolódó kockázatok (kamat- és részvényárfolyam kockázat), illetve a devizakockázat és árukockázat (árfolyam- és árukockázat).

68 Kockáztatott érték - VAR Definíció: A VAR a várható maximális veszteség (vagy legnagyobb veszteség) adott időtávon, adott konfidenciaszinten számított értékét adja meg. Időtáv: likviditás foka határozza meg (eszköz szokásos körülmények között készpénzzé váltható) vagy ellenőrzés költségei és a probléma nem felismeréséből adódó költség optimumával Konfideciaszint: Tetszőleges (97,5% - EU ajánlás az európai bankok számára)

69 VAR megvalósítása 1. Eloszlás átalakítása standard normális eloszlássá (standardizálás) 2. Kockáztatott érték kiszámítása Ahol, VAR W T 0 W - várható érték alfa - adott szignifikanciaszinthet tartozó szórásparaméter szigma - változó szórása T - időtáv napokban

70 Konfideciaszint MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Konfidenciaszint, alfa és szórás közötti kapcsolat Szórások paramétere (alfa) Időtáv Tényleges Kritikus (napokban) szórás érték 99% -2, ,92% -20,73 97,5% -1, ,00% -88,54 95% -1, ,99% -37,36 90% -1,28 1 1,05% -3,05 Tényleges szórás = Éves szórás * idő négyzetgyöke Kritikus érték = -VAR/Várható érték VAR = - Várható érték * Kritikus érték

71 Példa - BUX 1200 Histogram ,125,100,075,050,025 -,000 -,025 -,050 -,075 -,100 -,125 -,150 -,175 Std. Dev =,02 Mean =,001 N = 2257,00 Hozam

72 VaR koncepció biztonsági szint választás (99.75%) időhorizont választás (1 év) Adott időtávon belül adott biztonsággal a hitelezési veszteség nem haladja meg a VaR értéket VaR = várható + nem várható veszteség VaR = kockázati felár + közgazdasági tőke

73 VaR koncepció Credit Loss Distribution 5.00% 4.50% Expected Loss VaR % 3.50% Prob(Loss=x) 3.00% 2.50% 2.00% 1.50% Economic Capital 1.00% 0.50% 0.00% x

74 Célja: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Második pillér Felügyeleti felülvizsgálat 1. A bankok kockázati profiljának megfelelő tőkeszint kialakítása. 2. Magas színvonalú kockázatmenedzselés működtetése. A felügyeleti hatóság felelőssége!

75 Harmadik pillér A piaci fegyelmező erejének megerősítése Alapelvek: 1. Minden kockázati területre külön-külön meg kell fogalmazni a kockázatkezelés célját, politikáját, stratégiáját, a folyamatokat illetve a kockázatfedezési/ csökkentési politikát. 2. A felső vezetés által elfogadott közzétételi politika kialakítása.

76 Basel III. Válasz a pénzügyi válságra (Szolvencia követelmények változásai) Elsőrendű tőkeigény 4%-ról 6%-ra. Az első rendű tőke csak a jegyzet tőke és az eredménytartalék. A másodszintű tőkeelemeket harmonizálták. A harmadrendű tőkeelemeket eltörölték. Basel III bevezetett további tőkekövetelményeket. kötelező tőkekonzerváló tartalék, ami az RWA 2,5% esetleges anticiklikus tartalék, amit a nemzeti szabályozó hatóságok írhatnak elő, maximum az RWA 2,5%-a erejéig, ha a hitelexpanzió túl erős. A saját tőke/mérlegfőösszeg aránynak minimum 3%-nak kell lennie.

77 Új tőkekövetelmények Két új előírás a rövid távú fizetőképességet szabályozza: A likviditási ráta előírja a bankoknak, hogy megfelelő jó minőségű likvid eszközt tartsanak a 30 napos nettó pénzáramuk fedezetére. A nettó stabil finanszírozás rátája meghatározza azt a stabil forrásigényt, amit a bankoknak kell tartaniuk, hogy egy éves időszakra vészhelyzet esetére megfelelő forrással rendelkezzenek. Növelték a kockázati kitettség nagyságát a repo ügyletek, az értékpapírosítás és a banki származékos ügyletek után

78 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

79 A bankmenedzsment célfüggvénye, a pénzügyi kimutatások elemzési szempontjai. dr. Bozsik Sándor egyetemi docens pzbozsi@uni-miskolc.hu

80 Témakörök 1. Kik érdekeltek a pénzintézetek teljesítményében? 2. A beszámoló felépítése, sajátosságai. 3. A pénzintézetek pénzügyi kimutatásainak elemzési módszerei.

81 Kik érdekeltek a bankok teljesítményének értékelésében? Részvényesek; Potenciális befektetők; Partnerbankok; A bank ügyfelei; Hatóságok; (PSZÁF, könyvvizsgáló cégek) Hitelminősítő cégek; (Standard&Poor's, Moody's) Bank vezetői és dolgozói;

82 A mérleg felépítésének sajátosságai 1. Eszköz oldalon a leglikvidebb eszköztől halad a legkevésbé likvid felé, forrás oldalon a rövid lejáratú kötelezettségtől a saját tőke felé; 2. Pénzeszközök: MNB-nél vezetett pénzforgalmi és devizaszámla MNB-nél vezetett tartalékszámla más hitelintézetnél lévő betétszámla és devizaszámla giroszámla készpénz átvezetési számlák csekk és a fizetési forgalomban is használt érmék

83 A mérleg felépítésének sajátosságai 3. Állampapírok a)forgatási célú b)befektetési célú Tartalma a magyar állam és az MNB által kibocsátott értékpapírok: kötvény kincstárjegy kárpótlási jegy egyéb hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkont értékpapírok

84 A mérleg felépítésének sajátosságai 4. A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit; 5. Eszköz oldalon a pénzintézet által nyújtott hitelek, forrás oldalon a pénzintézetnél elhelyezett betétek szerepelnek. Betét elhelyezésekor és hitelnyújtáskor a bank eszköz és forrás állománya egyaránt nő. Hitel visszafizetésekor és betét felvételekor pedig egyaránt csökken. 6. A pénzintézet rövid lejáratú forrásai a jegybanki refinanszírozási hitelek és a bankközi források. Tartós külső forrásnak számít a banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszú lejáratú értékpapír.

85 Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Képzésének szabályozása c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék várható kötelezettségre nem pénzügyi garanciális kötelezettségek

86 Céltartalékok - 2 Felhasználás: Ha az adott eszköz, hitelezési veszteség leírásakor, értékesítésekor az e címen megképzett céltartalékok nem nyújtanak elegendő fedezetet, akkor az általános kockázati céltartalékból egészítjük ki a hiányzó összeget. Ha a képzés meghaladja a kötelező mértéket, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell használni

87 Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Jellemzői: szerződésbe foglalt 5 évnél hosszabb lejáratú (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke esetén 2 évnél hosszabb lejáratú) felhasználható adósságrendezésre Megjelenésük a könyvviteli nyilvántartásban: elkülönítetten kell kimutatni: az 5 éven túli az 5 éven belüli lejáratú hátrasorolt kötelezettségeket a tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletet nem szabad átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség

88 A saját tőke elemei 1. Jegyzett tőke; 2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke; 3. Tőketartalék, 4. Általános tartalék; 5. Eredménytartalék; 6. Lekötött tartalék; 7. Értékelési tartalék; 8. Mérleg szerinti eredmény

89 Általános tartalék Az adózott eredményből az osztalék és a részesedés kifizetése előtt képzendő, a tárgyévi adózott eredmény 25 %-nak erejéig; A pénzintézetet kérelmére a Felügyelet mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartalékja; A megképzett tartalék kizárólag a tevékenységéből eredő veszteségek fedezésére használható fel; A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

90 Az eredménykimutatás egyszerűsített sémája Eredménykimutatás egyszerűsített sémája 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 2. Fizetett kamatok, kamat jellegű kifizetések 3. A bank tevékenységéből származó kamatkülönbözet (1-2) 4. Egyéb tevékenység eredménye 5. Pénzitnézeti tevékenység költségei 6. Szokásos vállalkozási eredmény (3+4-5) 7. Rendkívüli eredmény 8. Adózás előtti eredmény (6+7) 9. Adó 10. Adózott erdmény (8-9) 11. Általános tartalék képzése és felhasználása 12. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 13. Fizetett osztalék, részesedés 14. Mérleg szerinti eredmény (10+/ )

91 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Tartalma: kamatozó értékpapírok eladási árában lévő kamatrész befektetési jegy hozama b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Tartalma: (a hitelintézet aktív bankműveletinek bevételei) betét hitel egyéb követelés bankkölcsön egyéb ügyleti kamat után felszámított késedelmi kamat pénzügyi szolgáltatásból származó jutalékbevételek, amelyekhez kamatbevétel kapcsolódik például: rendelkezésre tartási jutalék, hitelelbírálási díj, folyósítási díj

92 Fizetett kamatok és kamatjellegű Tartalma: betét hitel egyéb kötelezettség bankkölcsön ráf.-ok ügyleti kamat után fizetett késedelmi kamat kamatozó értékpapírok vételárában elismert (bevételeket csökkentő tételként elszámolt) kamat jutalékráfordítás, amelyhez kamatráfordítás is kapcsolódik

93 Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Tartalma: lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok postaforgalmi díjak garancia- és kezességvállalási díj lakossági folyószámla vezetése esetén a tételdíjak hitelvizsgálati díj egyéb pénzügyi szolgáltatás után felszámított díjak befolyt késedelmi kamatok hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) Tartalma: értékpapír-forgalombahozatal szervezési, lebonyolítási díjak és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok bizományosi tevékenység után felszámított díjak és jutalékbevételek letétkezelési, letétőrzési tevékenység miatt felszámított díjak és egyéb jutalékok

94 Fizetett (fizetendő) jutalék- és a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Tartalma: lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok postaforgalmi díjak garancia- és kezességvállalási díj hitelvizsgálati díj egyéb pénzügyi szolgáltatás után fizetett díjak fizetett késedelmi kamatok vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege díjráf.-ok b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) Tartalma: értékpapír forgalombahozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felmerült költségek, közvetítési díjak bizományosi szolgáltatás miatt felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak letétkezelési, letétőrzési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő ktg-ek, ráfordítások (ide sorolandó az elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolás, egyéb díjak)

95 Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések (társadalombiztosítási költségek, munkáltatót terhelő táppénz, korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, végkielégítés, önkéntes kölcsönös biztosítóba, magánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-kiegészítés, a TB-költségekből: nyugdíjjal kapcsolatos költségek) ac) bérjárulékok Ebből: társadalombiztosítási költségek nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) + pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes banküzemi költség

96 A bank végső jövedelmezőségét meghatározó tényezők A bank kamatjövedelme; A bank nem kamat jellegű jövedelme; A bankműködés költségei; A céltartalékképzés szabályai; A fennálló adószabályok.

97 Elemzési módszerek Pénzügyi kimutatások idősoros elemzése; Peer group összehasonlítás; Pénzügyi mutatók elemzése; CAMELS elemzési módszer alkalmazása;

98 Alkalmazható mutatócsoportok 1. Eredménymutatók (ROE, ROA, ROI) 2. Jövedelmezőségi mutatók 3. Likviditási mutatók 4. Tőkeellátottsági mutatók 5. Eszközminőségi mutatók 6. Hatékonysági mutatók 7. Piaci mutatók Cél: Olyan összefüggések felismerése, melyre a pénzügyi kimutatások nem világítanak rá kellő módon. Tendenciák csak több év összehasonlításával vonhatók le.

99 CAMELS elemzés C: Capital A: Assets M: Management E: Earnings L: Liquidity S: Sensitivity to market risk

100 További információk Hitelintézeti számvitel (Saldo 2005) Banküzemtan (BKÁE) Banküzemtan (Miskolci Egyetem kiadó) Béhm Imre: Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye (Novorg Bp )

101 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

102 Pénzintézetek CAMELS típusú elemzése

103 C 1. Capital (Tőkemegfelelés ) MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CAMELS A 2. Assets (Eszközök minősége) M 3. Management (Vezetés képességei, adottságai) E 4. Earnings (Eredményszintje, minősége) L 5. Liquidity (Likviditás) S 6. Sensitivity to market risk (Piaci kockázattal szembeni érzékenység)

104 A CAMELS módszer lényege Összetett minősítés a pénzintézet pénzügyi helyzetét és működését jellemző 6 tényező alapján. A tényezők értékelése figyelembe veszi: a pénzintézet méretét gazdálkodási tapasztalatát tevékenységének természetét, komplexitását és kockázati profilját Az összetett minősítés egy 1-től 5-ig terjedő skálán történik: 1. A legmagasabb teljesítmény és a legjobb kockázatkezelési gyakorlatot jelöli 5. A leggyengébb teljesítmény és a nem megfelelő kockázatkezelési gyakorlat (az 1. és a 2. osztályzat nem igényel bankfelügyeleti beavatkozást)

105 Az elemzés menete Az elemzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés 2. Elemzés végrehajtása 3. Előzetes eredmények megvitatása a menedzsmenttel 4. A végleges elemzés elkészítése Az elemzés írásba foglalása 1. Bevezető bekezdés 2. Az értékelési szempontok listája 3. Osztályzatok jellemzése 4. Értékelés gyakorlati megvalósítása, annak eredményei

106 A Tőkemegfelelés értékelése a tőke szintje és minősége, a pénzügyi helyzet; a menedzsment képessége, hogy kezelje a pótlólagos tőke iránti növekvő igényt; a problémás eszközök természete, trendje, volumene; a hitelezési veszteségekre és egyéb minősítésekre képzett tartalékok figyelembevétele; a Mérleg összetétele; a Mérlegen kívüli tételek kockázata; növekedési kilátások, tervek, múltbeli tapasztalatok; a Tőkepiachoz, egyéb tőkeforrásokhoz való hozzáférés (anyavállalat által nyújtott támogatás).

107 A tőkemegfelelés osztályozása Az 1-es osztályzat erős tőkeszintet jelent. A 2-es osztályzat kielégítő tőkeszintet jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél alacsonyabb tőkeszintet jelent. A 4-es osztályzat hiányos tőkeszintet jelöl. A kockázati profil fényében a pénzintézet életképessége veszélybe kerülhet. Szükség lehet a részvényesek vagy más külső pénzügyi források segítségére. Az 5-ös osztályzat kritikus tőkeszintet jelöl, így a pénzintézet életképessége veszélyeztetett. Azonnali pénzügyi segítségre van szükség.

108 Az eszközminőség értékelési szempontjai aláírási jogok szabályozása, hiteladminisztráció, kockázatok azonosítása; a problémás, minősített, átütemezett és befagyasztott eszközök; a hitelezési veszteségek leírása, képzett tartalékok; a hitelezési és a beruházási portfólió minősége, diverzifikáltsága; értékpapírokkal kapcsolatos aláírói tevékenység, a partnerekkel szembeni kiszolgáltatottság a forgalmazási tevékenység során; az eszközkoncentráció mértéke; a menedzsment képes-e az eszközök megfelelő nyilvántartására; belső ellenőrzési és vezetői információs rendszer; a hitelezésnél alkalmazott kivételek volumene, természete.

109 Az eszközminőség osztályozása Az 1-es osztályzat kiváló eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eszközminőséget és hiteladminisztrációt jelent. A 3-as osztályzat a kielégítőnél rosszabb eszközminőséget jelöl. A trendek stabilak lehetnek, vagy az eszközök minőségének romlását illetve a kockázat növekedését mutathatják. A 4-es osztályzat általában elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációt jelöl. Az 5-ös osztályzat kritikusan elégtelen eszközminőséget vagy hiteladminisztrációs gyakorlatot jelent, ami a pénzintézet életképességét veszélyezteti.

110 A menedzsment értékelési szempontjai az Igazgatóság és a menedzsment áttekintő képessége, a fellépő kockázatokat tervezésére és kezelésére; megfelelőek-e a belső szabályok; a vezetői információs- és kockázati monitoring rendszer hatékonysága; auditálás és a belső ellenőrzés; a felügyeleti szervek és a könyvvizsgálók ajánlásainak megfogadása; a menedzsment mélysége sikeressége; a juttatások méltányossága; a közösség banki szolgáltatások iránti igényének kielégítése; az intézmény összteljesítménye, kockázati profilja.

111 A menedzsment osztályozása Az 1-es osztályzat erős vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat megfelelő vezetői teljesítményt és kockázatkezelési gyakorlatot jelent. A 3-as osztályzat fejlesztendő vezetői teljesítményt, illetve az intézmény tevékenységének természetéhez képest a kielégítőnél rosszabb kockázatkezelési gyakorlatot jelöl. A 4-es osztályzat hiányos vezetői teljesítményt vagy kockázatkezelési gyakorlatot jelöl, ami nem felel meg az intézmény által végzett tevékenység természetének. Az intézmény stabilitásának megőrzése érdekében azonnali beavatkozásra van szükség az Igazgatóság és a menedzsment részéről. Az 5-ös osztályzat kritikusan hiányos vezetői teljesítményt illetve kockázatkezelési gyakorlatot jelent. Szükség van az Igazgatóság és a menedzsment leváltására, megerősítésére.

112 Az eredményesség értékelési szempontjai az eredmény szintje, trendje, stabilitása; a tartalékolt eredmény hozzájárulása a megfelelő tőkeellátottsághoz; az eredmény forrása és minősége; a költségek szintje a tevékenységhez viszonyítva; megfelelő-e a költségvetési rendszer, az előrejelzési eljárások és a vezetői információs rendszer általában; a jutalékok megfelelően kompenzálják-e a hitelezési veszteségek és egyéb eszközértékelés miatti leírásokat; az eredmény mennyire függ a piaci kockázattól (kamatláb-, valuta-, árfolyamváltozások kockázata).

113 Az eredményesség osztályozása Az 1-es osztályzat erős eredményt jelent. A 2-es osztályzat kielégítő eredményt jelöl. Azon intézmények, amelyek eredménye statikus vagy enyhén csökkenő, 2-es osztályzatot kapnak, feltéve, hogy az eredmény megfelel a fenti értékelési szempontoknak. A 3-as osztályzat növelendő eredményt jelöl. Az eredmény nem járul teljes mértékben hozzá a működéshez, a tőke növekedéséhez, a leírások kompenzálásához. A 4-es osztályzat rossz eredményt jelent. Ezeket az intézményeket a nettó bevételek vagy a nettó kamatrés jelentős ingadozása jellemzi. Az 5-ös osztályzat kritikusan rossz eredményt jelöl. Ezek a pénzintézetek veszteségesek, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét a tőkeveszteségen keresztül.

114 A likviditás értékelési szempontjai megfelelő-e a likviditás forrása; rendelkezésre állnak-e olyan eszközök, amelyek minimális veszteség mellett azonnal készpénzzé tehetők; milyen a pénzpiacokhoz és egyéb forrásokhoz való hozzáférés; milyen a finanszírozási források diverzifikáltságának szintje mérlegen belül és kívül; milyen a rövid lejáratú források szintje; betétek trendje, stabilitása; képesek-e egyes eszközcsoportokat értékpapírosítani és eladni; a menedzsment képessége, hogy megfelelően felmérje, mérje, nyomonkövesse és ellenőrizze a pénzintézet likviditási pozícióját.

115 A likviditás osztályozása Az 1-es osztályzat erős likviditást és fejlett finanszírozási gyakorlatot jelent. A 2-es osztályzat kielégítő likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelöl. A 3-as osztályzat olyan likviditási szintet és finanszírozási gyakorlatot jelent, ami fejlesztésre szorul. A 4-es osztályzat hiányos likviditási szintet vagy nem megfelelő finanszírozási gyakorlatot jelöl. Az 5-ös osztályzat olyan kritikusan hiányos likviditási szintet illetve finanszírozási gyakorlatot jelöl, ami veszélyezteti a pénzintézet életképességét. Ezeknek a pénzintézeteknek azonnali külső pénzügyi segítségre van szükségük, hogy kielégítsék lejáró kötelezettségeiket vagy egyéb likviditási szükségletüket.

116 A piaci kockázattal szembeni érzékenység értékelési szempontjai a pénzintézet nettó eredményének vagy értékének érzékenysége a kamatlábak változásaival szemben; a pénzintézet kereskedelmi portfóliójának illetve devizakészletének volumene, összetétele és illékonysága; az eredmény, illetve a tőke meglévő vagy potenciális illékonysága a kereskedelmi portfólió, illetve az értékpapírok piaci értékelésével kapcsolatban; a menedzsment képessége, hogy felismerje, mérje, nyomon kövesse és ellenőrizze a kamat- az ár- és a valutakockázatot, ahol alkalmazható és meghatározó jelentőségű.

117 A piaci kockázattal szembeni érzékenység osztályozása Az 1-es osztályzat minimális kiszolgáltatottságot jelent a kamat-, ár- és valutakockázattal szemben. A 2-es osztályzat mérsékelt és ellenőrzött kamat-, ár- és valutakockázatot jelent. A 3-as osztályzat azt jelenti, hogy a komponens egy vagy több eleme fejlesztésre szorul. Emelt szintű kamatérzékenységet, illetve szignifikáns valuta-, vagy árkockázatot is jelent, amelyek mérsékelten befolyásolják az eredményt és a tőkét. A 4-es osztályzat jelentős piaci kockázatnak kitett pénzintézetet jelöl, ami felemésztheti az eredményt és veszélyeztetheti a fizetőképességet. Az 5-ös osztályzat rendkívüli kamat-, valuta- vagy árkockázatot jelöl, ami kritikus hiányosságokat okoz, és veszélyezteti az intézmény további életképességét.

118 1. Capital a) Saját tőke alakulásának %-os eltérései b) Mérlegfőösszeg alakulásának vizsgálata %-os eltéréssel c) Tőkemegfelelési mutató vizsgálata Szavatoló tőke Korrigált mérlegfőösszeg d) Tőkeakkumulációja Adózott eredmény - kifizetett osztalék Saját tőke

119 2. Assets a) Eszközök összetétele, céltartalék mértéke) %-os alakulása (Képzett Képzett céltartalék Minősített eszközök összesen b) Céltartalékképzés, értékvesztés gyakorlata, minősége (Leírtsági mutató) Leírt követelések Minősített eszközök c) Portfólió összetételének vizsgálata (Hitelportfólió min.) Minősített eszközök összesen Összes hitel állomány

120 3. Management a) A management képzettsége megfelel-e a törvényi előírásoknak b) Hogyan alkalmazkodik a változó üzleti feltételekhez c) Milyen az intézmény teljesítménye (Működési hatékonyság mutatója) Összbevétel - Összes működési kiadás Mérlegfőösszeg

121 4. Earnings a)az eredmény összetevőinek alakulása b)du-pont elemzés ROE (tőkejövedelmezőség) = ROA (eszközjövedelmezőség) * EM PM * AV * EM (Árbevétel arányos (Eszköz (áttétel) eredmény) forgási sebesség) Adózás utáni eredmény = Adózás utáni er. Eszközállomány * Saját tőke Eszköz állomány Saját tőke

122 4. Earnings (2) c) Valamely eredmény kategóriára számítható (Bevétel arányos eredmény) Valamely eredmény kategória Összes bevétel d) Bevétel arányos jövedelmezőség Összes bevétel - Összes kiadás Összes bevétel e) Kamatmarge Kamatbevétel - Kamatkiadás Mérlegfőösszeg

123 4. Earnings (3) f) Hitel - betét üzletág jövedelmezősége Kamatbevétel - Kamatkiadás - Értékvesztés növekmény Kihelyezett állomány g)pénzügyi szolgáltatások jövedelmezősége Jutalék bevétel - Működési költség Mérlegfőösszeg + Kötelezettségvállalások h)a bank költséghatékonyságának mutatója Árbevétel Adózás utáni eredmény

124 5. Liquidity a) Likviditási mutatók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek b) Tőkeforgalmi kimutatás c) Lejárati összhang elemzés d) Betétek alakulásának vizsgálata

125 Sensitivity to market risk a) Kamatkockázat elemzése b) Hogyan kezeli a menedzsment a kamat-, ár- és valutakockázatot c) Devizakészlet vizsgálat

126 Tőkemegfelelés elemzése (1) 1.táblázat: Saját források alakulása Megnevezés (eft) (eft) (eft) 03/02 (%) 04/03 (%) Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék % 25 % Eredménytartalék % 36 % Lekötött tartalék % 1,8 % Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény % 12 % Saját tőke % 24,1 % Céltartalékok % 22 % Alárendelt kölcsöntőke Saját források összesen ,6 % - 7 % % 22 %

127 Tőkemegfelelés elemzése (2) 2. táblázat: Céltartalékok Megnevezés Nyugdíjra és végkielégítésre Kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre Általános kockázati céltartalék (eft) (eft) (eft) 03/02 (%) 04/03 (%) % -52 % % 23 % % 26 % Egyéb % 45 % Céltartalékok összesen % 22 %

128 Tőkemegfelelés elemzése (3) 3. táblázat: A Tőkemegfelelési mutató alakulása: MEGNEVEZÉS 2003 (MRD FT) 2003 (MRD FT) OTP BANK- SZEKTOR OTP BANK- SZEKTOR SZAVATOLÓ TŐKE 193, ,2 143, ,2 KORRIGÁLT MÉRLEGFŐÖSSZEG TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ 1.725, , , ,0 11,2 % 11,5 % 10,5 % 12,2 %

129 Tőkemegfelelés elemzése (4) 4. táblázat: Tőkeakkumuláció számítása Megnevezés 2002 (eft) 2003 (eft) (%) 2004(eFt) (%) Adózott eredmény Fizetett osztalék Saját tőke Tőkeakkumuláció 22,9% 20,9% - 19,6% -

130 Eszközminőség elemzése (1) 5. táblázat: Minősített hitelintézeti és ügyfélkintlévőségek Megnevezés Változás Részarány változás Külön figyelendő MFt (%) MFt (%) MFt (%) (%) , , ,1 25,1 Átlag alatti , , ,3-14,2 Kétes , , ,1-9,7 Rossz , , ,0-1,2 Minősített összesen , , ,3 -

131 Eszközminőség elemzése (2) 6. táblázat: Minősített eszközök alakulása Megnevezés MFt % MFt % MFt % Problémamentes , , ,2 Minősített , , ,8 - ebből problémás , , ,4 - ebből külön figyelendő , ,4 Összes minősítendő , , ,0 Összes eszköz ) Eszközminőség - 3,3-2,02-2,3 Képzett céltartalék ) Képzett célt. mért. - 22,8-43,7-30,1 Összes hitel ) Hit. portfólió min. - 3,9-2,5-3,1

132 Likviditás elemzése (1) 7. táblázat: A likviditási mutató egyik számítási módja Megnevezés 2002 (MFt) 2003 (MFt) 2004 (MFt) Pénzeszközök Értékpapírok Követelések Rövid lej. köt Likviditási mutató 0,96 0,82 0,85

133 Likviditás elemzése (2) 8. táblázat: Kamatozó források alakulása Megnevezés Hit-el szembeni köt. Ügyf-el szembeni köt. Lakossági Vállalkozói Önkormányzati Kötvények és más ép. Alárendelt kölcsöntőke Összeg (MFt) Arány (%) Összeg (MFt) Arány (%) Összeg (MFt) Arány (%) , , , , , , ,8 17,0 7, ,1 18,8 7, ,9 18,2 6, , , , , , ,6 Összesen , , ,4 Mérleg főösszeg

134 Semleges Bankügyletek: Befektetések I: Csereügyletek. Mire jó a swap? (kamatlábcsere, devizacsere)

135 Témakörök 1. Mit nevezünk semleges bankügyletnek? 2. Mi a swap ügylet, hogyan alakult ki, mi a jelentőssége? 3. A swap műveletek alapfogalmai. 4. Mire jó a swap ügylet a vállalatok életében? 5. Mire jó a swap ügylet a bankok életében? - kamatlábcsere; - devizacsere.

136 Hol helyezkednek el a semleges bankügyletek a bankok mérlegében? Semleges bankműveleteket Mérleg alatti tételek Megjelenése a bankok mérlegében? Definiálása: Minden olyan bankművelet semleges, ami nem tartozik az aktív illetve a passzív bankműveletek közé!

137

138 Definíció: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Mi a swap ügylet? A swap (vagy másként csereügyletek) ügyletek egyéni megállapodások arról, hogy a résztvevők a jövőben egy előre meghatározott formula alapján kicserélik a pénzáramlásaikat. Attól függően, hogy a pénzáramok cseréje mire vonatkozik, megkülönböztetjük a: kamatlábcsere ügyleteket devizacsere ügyleteket

139 A swap ügylet kialakulása Első swap ügylet 1981: Világbank és IMF között (devizacsere); Korai szakaszában főként devizacsereügyletek; Napjainkban a kamatlábcsere az elterjedtebb. (kb. 80%). Megteremtődik a pénzügyi piacok nemzetközivé válása;

140 Példa: Amerikai A bank Európai B bank Hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek Rövid lejáratú betétek Változó kamatozású LIBOR-hoz kötött rövidhitelek Hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvények swap

141 A swap ügyletek szereplői 1. Vállalat - vállalat 2. Bank - bank 3. Vállalat bank vállalat (közvetítő bekapcsolásával)

142 Alapfogalmak 1. Kamatlábkockázat; 2. Kamatcsere-ügylet; 3. Deviza kockázat; 4. Devizacsere-ügylet; 5. Rögzített árfolyamrendszer; 6. Lebegő árfolyamrendszer (Magyarországon február 26-tól);

143 A kamatcsere-ügylet és alaptípusai Definíció: A kamatcsere-ügyletek (swap-ügyletek) egyéni megállapodások két fél (pl. vállalatok, bankok, más pénzügyi intézmények) között arról, hogy a jövőben egy meghatározott névértékre (eszmei tőkére) vonatkozó kamatfizetéseiket előre meghatározott időközönként cserélik ki. A kamatfizetések cseréje azonos pénznemben történik. A névérték (eszmei érték) a valóságban nem cserél gazdát, csupán a kamatok számításának alapjaként használják és a különbözetek kerülnek megfizetésre.

144 alaptípusai 1. Kupon-kamatlábcsere (kupon swap) 2. Alap-kamatlábcsere (bázis swap)

145 Bankközi referencia kamatlábak 1. LIBOR: London Interbank Offered Rate 2. BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate 3. EURIBOR 4. Jegybanki alapkamat (jelenleg: 6,5%)

146 Kamat-swap vállalatok között Változó kamatlábon fizető swap Fix kamatlábon fizető 9,5% 9,75% Libor+1% X Y Libor Adatok: X vállalat hitelfelvétel 9,5% Y vállalat: hitelfelvétel LIBOR+1% Swap ügylet kötése: X fizet Y-nak LIBOR-t, Y fizet X-nek 9,75%-ot Tőkepiaci fix kamatlábak: X vállalat: 9,5% Y vállalat: 11,5% Pénzpiaci változó kamatlábak: X vállalat: LIBOR + 0,25% Y vállalat: LIBOR + 1%

147 Alaphelyzet: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Bankok közötti kamat-swap A bank B bank Fix kamatláb 10 Mó Ft Változó kamatláb 10 Mó Ft Változó kamatláb 10 Mó Ft Fix kamatláb 10 Mó Ft Swap után: A bank B bank Változó kamatláb 10 Mó Ft Változó kamatláb 10 Mó Ft Fix kamatláb 10 Mó Ft Fix kamatláb 10 Mó Ft

148 A kamatláb swap mechanizmusa a bankok között A bank Forrásköltség: Változó kamat 26% Fix kamatláb: 30% Változó kamat: 25% + 4% B bank Forrásköltség: Fix kamat 25%

149 Devizacsere Az árfolyamkockázat kivédésének eszköze a bankok életében. Ha egy bank forrásai és betétei különböző devizanemben esedékesek, a bankot veszteség érheti, ha az árfolyamok számára kedvezőtlenül alakulnak!

150 Példa: devizacsere ügyletre A bank: Betét összege: 100Mó USD Lejárata: 1 év Betéti kamat: 5% B bank: Betétek devizaneme: EURO Betéti kamat: 4% Kihelyezés devizaneme: EURO F/X rate: 1,5 EURO/USD) Kihelyezett hitel: 1,5 EURO/USD * 100USD = 150Mó EURO Hitelkamat: 9% Kihelyezések devizaneme: USD Hitelkamat: 10%

151 Deviza swap mechanizmusa A bank Forrás: USD 5%-os kamat Hitel: EURO 9%-os kamat Marge: 4% Eurohitel Dollárhitel B Bank Forrás: EURO 4%-os kamattal Hitel: USD 10%-os kamattal Marge: 6%

152 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

153 Semleges Bankügyletek: Befektetések II: Határidős ügyletek Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek

154 Témakörök 1. Pénz és tőkepiaci ügyletek csoportjai: Azonnali ügyletek; Határidős ügyletek. 2. Kötelező ügyletek: forward; futures. 3. Opciós ügyletek. 4. Kamatmaximum, kamatminimum ügyletek szerepe, jelentőssége.

155 Pénz- és tőkepiaci ügyletek Pénzpiac Tőkepiac Megtakarításról történő lemondás, egy későbbi fogyasztás reményében! éven belüli; nagy volumenű; pénz; forgótőke finanszírozás; likviditás biztosítása. éven túli; nagy és kis volumenű; pénz és értékpapír; állótőke beruházások; finanszírozás biztosítása. Tőzsdén vagy tőzsdén kívül (bankközi pénzpiac) is megköthetőek ezek az ügyletek.

156 Jellemzői: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Azonnali (prompt) ügyletek Az ügyletkötés és a teljesítés időben nem válik el; Bizonyos mértékű eltérés az ügyletek lebonyolításának időigénye miatt van (tőzsdei ügyletek elszámolása); Az ügyletek teljesítése 2-7 nap az egyes országok elszámolási sajátosságai alapján; Az ügylet iránya alapján lehet vételi és eladási.

157 Jellemzői: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Határidős (termin) ügyletek A teljesítés egy későbbi időpontban történik; Mit rögzítünk a jelenben? ár; mennyiség; minőség; teljesítés időpontja. A jelenben kötelezettség keletkezik egy későbbi időpontra vonatkozóan. A jelenben nem kell rendelkezésre állnia a pénznek, pénzügyi instrumentumnak.

158 Mire jó a termin ügylet? Az ügylet résztvevői előrelátósága; Üzleti kockázat csökkentése; Az piaci bizonytalanság csökkentése; Pl: exportőr termelő vállalat, hosszú távú beruházás (kb.6 év); beruházási hitel + saját erő. Milyen kockázatokkal kell a vállalatnak számolnia?

159 A határidős devizapiac kialakulásának körülményei I. Vh. után az aranystandard rendszer összeomlik; A külkereskedelem jövedelmezősége kiszámíthatatlan; Ingadozó árfolyamok; Export csökkenése termelés visszaesése lassuló gazdasági növekedés a munkahelyek száma csökken csökkenő adóbevételek csökkenő társadalmi jólét; Gyengülő külker. hatékonyság, hazai termelés;

160 Nemzetközi munkamegosztás csökkenése; Globális mértékű hatékonyságcsökkenés; 1971: Bretton Woods-i rsz. összeomlik; Növekvő nemzetközi bizonytalanság és bizalmatlanság; 1970: kamatlábkockázat (inflációs nyomás)

161 Nyitott pozíció Ha valakinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van. rövid (short) Vételi szándékot jelent; Pl: importőr devizaszükséglete; hosszú (long) Eladási szándékot jelent; Pl: exportőr, aki devizát akar eladni;

162 Nyitott pozíció kockázatának csökkentése Határidős és azonnali piacon is csökkenthető; rövid (short) pozíció azonnali vagy határidős vásárlással zárható; hosszú (long) pozíció azonnali vagy határidős eladással zárható; Hogyan szűnik meg a kockázat?

163 Exportőr (Románia) (long pozíció) Határidős eladás Ellenérték USD-ben fizetve Határidős vétel Importőr (USD) (short pozíció) Exportőr (USA)

164 Kamatparitás és egyéb devizaügyletek Devizanem C B 1 7/a1 A 1 Ábra 1. C 2. 2 C 3 7/a2 7/b 1 B 2 3. B 3 7/b A2 A 3 Idõ Magyarázat 1. Hitelnyújtás 2. Határidős hitelnyújtás 3. Határidős hitelfelvétel 4. Hitelfelvétel 5. Azonnali devizacsere 6. Határidős devizacsere 7. Deviza-kamat csere

165 Jellemző fedezeti ügyletek Bankközi határidős devizaügylet Devizaswap Kamatlábswap Bankközi határidős kamatügylet Kamatlábcap Kamatlábfloor Kamatlábcollar Hitelkockázati garancia

166 Spekulánsok Akik a kockázatot keresik; Kockázatot vállal, amiért cserébe nyereséget könyvelhet el, de a kockázatot is viselni kell; Nem nyitott pozíciót fedeznek, hanem azt hoznak létre. Pl: t 0 t 1 t 1 = 230 határidős eladás (a.) Ft nyereség határidős eladás (b.) 20 Ft veszteség

167 Kötelező ügyletek Az ügylet teljesítésétől nem állhatnak el, a megvásárolt pénzügyi eszközt a vevőnek ki kell fizetnie, az eladónak pedig át kell engednie a vevő részére; Tőzsdén és tőzsdén kívül is köthető; A tőzsdei ügyletek: futures ügyletek A tőzsdén kívüli ügyletek: forward ügyletek

168 Futures ügyletek Standardizáltság jellemzi; Az ügyletkötéskor a teljes értéket és nem csak annak egy bizonyos százalékát kell letétbe helyezni; Letét célja: veszteség fedezése; Az elszámoló ár minden nap meghatározásra kerül: számszerűsíthető a nyereség vagy veszteség mértéke! A csökkentett letétet újra fel kell tölteni.

169 Nyereség / veszteség mértéke; A kötelezettség teljesítésének módja: tényleges teljesítéssel;(kevesebb, mint 1 %) ellentétes irányú ügylet megkötésével; (gyakoribb) Másodlagos piaca likvid; A piac koncentrált; Élénk kereskedés jellemzi

170 Forward ügyletek Minden szempontból eltér a tőzsdei határidős piacoktól; Nem tőzsdei ügylet; Alkalmazkodik a partnerek igényeihez; Kereskedelmi bankok az ügyfeleik felé vállalt nyitott pozícióikat összesítik, és a nyitott állományokat a bankközi devizapiacon fedezik; A volumen nem korlátozott; A lejárati idő rugalmasan kezelhető;

171 Nehéz ellenügylettel zárni a pozíciót; A másodlagos piaca illikvid; Teljesítési arány 90% fölötti; A futures piacon a letétet elhelyezve bárki bekapcsolódhat; A bankok megbízható ügyfelei számára nyitott;

172 Opciós ügyletek Az opció vevője jogot vásárol annak eldöntésére, hogy az opció lejáratakor él-e az opciós jogával; A megvásárolt jog ellenértéke: opciós díj; Az opciós díj ügyletkötéskor (t 0 időpont) kifizet a másik fél részére; Az opciós eladója (kiírója) az opciós díjért cserébe kötelezettséget vállal az ügylet teljesítéséért;

173 Teljesítés időpontja: Európai opció Amerikai opció Fajtái: Vételi opció; Eladási opció

174 Vételi opció A vételi opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő vásárlásra; Mikor él opciós jogával? opciós árfolyam < tőzsdei árfolyam Opciós árfolyam > tőzsdei árfolyam, veszteség, ami megegyezik az opciós díjjal; Vételi opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj; Vételi opció eladójának nyeresége korlátozott, maximum az opciós díj, vesztesége korlátlan. Az árfolyam milyen jellegű változására számít az opció vevője és eladója?

175 Eladási opció Az eladási opció vevője jogot szerez egy előre rögzített árfolyamon történő eladásra; Mikor él opciós jogával a vevő? tőzsdei árfolyam < kötési árfolyam A jog ellenértéke az opciós díj, amit az eladási opciós eladójának kifizet a vevő; Az eladási opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége meghaladja annak értékét;

176 Az opciós díj Mit kell figyelembe venni: 1. Belső érték; (kötési ár szerződéskötéskor aktuális tőzsdei érték) 2. Időérték; (lejárattól függ) 3. Az árfolyam volatilitása; (ingadozások mértéke) 4. Kereslet-kínálat alakulása.

177 Kamatminimum, kamatmaximum ügyletek Az opciós ügyletek alkalmazását jelenti a hitelszerződésekre; Kamatmaximum = kamatplafon megállapodások Maximális kamatláb meghatározása, amit a hitelszerződés kamatlába nem haladhat meg. Az ügyfél az opció birtoklója; a bank az opció kiírója Kamatminimum = kamatpadló ügyletek A kamatot fizető fél garanciát vállal arra, hogy a kamatlábak esése esetében is egy minimális kamatot fizet.

178 További hasznos információk: 1. Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 3. fejezet; 2. Bodie,Kane,Marcus: Befektetések I-II. 3. Brealey, Mayers: Modern vállalati pénzügyek;

179 Kockázatkezelési megoldások 179

180 o Fedezeti ügylet (hedge) MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Forward piaci fedezeti ügylet: egy eladás vagy vétel terminárfolyamon (pl. kamatláb-fedezeti ügylet határidős hitelfelvétellel, vagy deviza fedezeti ügylet) Futures fedezeti ügylet: 3 részügylet Opciós fedezeti ügylet: egy opció vásárlása és egy jövőbeni prompt ügylet Általában igaz, hogyha egy cég rendszeresen köt fedezeti ügyletet, akkor az egyes esetekben érdemesnek bizonyulhat fedezeti ügyletet kötni, azonban előre sosem lehet tudni pontosan, hogy érdemes-e fedezeti ügyletet kötni, az árfolyam- és kamatingadozásokat a fedezeti ügyletek rendszeres kötése csökkenti. 180

181 Tipikus fedezeti politikák Defenzív: garantált legrosszabb kimenetel meghatározása, és az annál rosszabb lehetőségek kizárása Offenzív: a fedezeti ügyleteknek önállóan is nyereségeseknek kell lenniük Fedezeti célok: abszolút biztonságra való törekvés: a cash-flow ingadozásának tökéletes kiküszöbölése, relatív versenyelőny növelése: a cash-flow nagyságának maximalizálása, védelmi szint meghatározása, bizonyos mértékű részesedés az esetlegesen kedvező piaci mozgásokból, finanszírozási költségek csökkentése, hozammaximalizálás. 181

182 280,0 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Ajánlott stratégiák-import 275,0 270,0 265,0 260,0 Sima forward Gallér Sirály Részleges forward 255,0 250,

183 285,0 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Ajánlott stratégiák - export 280,0 275,0 270,0 265,0 Sima forward Gallér Sirály Részleges forward 260,0 255,0 250,

184 300,0 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Triggerek és opciók - import 290,0 280,0 270,0 260,0 Extra trigerrel Extra triger nélkül Javitott trigerrel Javított trigger nélkül Eladási opció 250,0 240,0 230,

185 Importőr árfolyamkockázatfedezése Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit kell forintban fizetnie. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció Határidős ár 270 short put 260 Alsó ár 265 long call 275 Határidős ár 273 Határidős ár 272 Határidős ár 260 Kötési ár 270 Felső ár 275 short call 288 Arány 50% Trigger 240 Trigger 300 Opciós díj 10 Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 185

186 Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/ ) Ajánlott technika: Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) Határidős ügylet pénzárama Átváltási (effektív) árfolyam

187 Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/ ) Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) Határidős ügylet pénzárama Átváltási (effektív) árfolyam , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 187

188 Előnyök: MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A jövőbeli deviza eladási tranzakciók árfolyama előre rögzített. A magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén. Védelem forint erősödése ellen. Biztosan kalkulálható forint cash-flow. Költségmentes, külön díj nélkül köthető. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú kötéssel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: Az előre rögzített árfolyam a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is megóvhat, mivel a cég köteles a határidős árfolyamon eladni deviza bevételét. 188

189 Exportőr árfolyamkockázatfedezése Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr kockázatminimalizáló, azaz minden árfolyamkockázatot szeretne elkerülni és már most szeretné tudni, hogy mennyit fog forintban megkapni. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció Határidős ár 270 short put 252 Alsó ár 265 long put 265 Határidős ár 267 Határidős ár 268 Határidős ár 280 Kötési ár 270 Felső ár 275 short call 280 Arány 50% Trigger 300 Trigger 250 Opciós díj 10 Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 189

190 Töltse ki az alábbi táblázatot! Lejáratkori árfolyam (Ft/ ) Ajánlott technika: Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) Határidős ügylet pénzárama Átváltási (effektív) árfolyam

191 Megoldás Lejáratkori árfolyam (Ft/ ) Ajánlott technika: sima forward Határidős ügylet eredménye (Ft/euró) Határidős ügylet pénzárama Átváltási (effektív) árfolyam , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 191

192 Importőr árfolyamkockázatfedezése Egy magyar importőrnek 2 hónap múlva 10 ezer eurót kell kifizetnie. Fél attól, hogy a forint leértékelődik. Az importőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az importőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció Határidős ár 270 short put 260 Alsó ár 265 long call 275 Határidős ár 273 Határidős ár 272 Határidős ár 260 Kötési ár 270 Felső ár 275 short call 288 Arány 50% Trigger 240 Trigger 300 Opciós díj 10 Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az importőr által fizetett tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 192

193 2.b. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza vétel: biztonság és lehetőség Amennyiben a lejáratkori árfolyam a felső sávszél felett van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon deviza vételére. Amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb az alsó sávszélnél, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon deviza vételére. 193

194 Exportőr árfolyamkockázatfedezése Egy magyar exportőrnek 2 hónap múlva 10 ezer euró bevétele lesz. Fél attól, hogy a forint felértékelődik. Az exportőr egy szűk sávban hajlandó bevállalni a kockázatot. Az exportőr a fedezeti ügyletet a legkisebb járulékos költségek mellett szeretné megvalósítani. Mit ajánlana neki, és hogyan alakul különböző jövőbeli árfolyamok mellett a pozíciója? Az egyes lehetséges ügyletek kondícióit az alábbi táblázat tartalmazza: Sima forward Sáv forward Sirály Részleges forward Forward extra Javított forward Vételi opció Határidős ár 270 short put 252 Alsó ár 265 long put 265 Határidős ár 267 Határidős ár 268 Határidős ár 280 Kötési ár 270 Felső ár 275 short call 280 Arány 50% Trigger 300 Trigger 250 Opciós díj 10 Milyen árfolyam-fedezeti ügyletet ajánlana az ügyfelének és hogyan alakul az ügylet nyeresége/vesztesége, valamint az exportőr által kapott tényleges összeg különböző 2 hónap múlva érvényes árfolyamok mellett? 194

195 300,0 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 290,0 280,0 270,0 260,0 Extra trigerrel Extra triger nélkül Javitott trigerrel Javított trigger nélkül Eladási opció 250,0 240,0 230,

196 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

197 Likviditási kockázat, likviditásmenedzsment

198 1. A bank likviditása: likvid eszközök; likviditási ráta; MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2. Likviditáskezelés módszerei: tőkeforgalmi kimutatás; betétek szerkezete módszer. Témakörök 3. Likviditásmenedzsment politikák: Eszközkezelés (valós számla megközelítés, pénzpiaci megközelítés); Forráskezelés; 4. Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra: fizetési igények típusai egy bank esetében; Baumol modell; Miller-Orr modell;

199 A bankok likviditása A likviditás = A bank folyamatosan eleget tud tenni fizetési kötelezettségének, teljesíteni tudja ügyfelei követeléseit, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni. A pénzintézetek elsősorban idegen forrásokkal gazdálkodnak, amiket lejáratkor vissza kell fizetniük. Lejárati transzformáció

200 Lejárati transzformáció A pénzközvetítés során azt jelenti, hogy a bankok rövid lejáratú forrásokat vesznek fel a pénzpiacról és azokat hosszabb lejáratra kölcsönzik ki, vagyis nyújtnak belőle hiteleket az ügyfelek számára. Likviditási kockázat : Forrásait hamarabb kell visszafizetnie, mint ahogy a hitelei megtérülnek!

201 Likviditás Fizetőképesség Követendő likviditás politika, mely függ a vezetés kockázati preferenciájától, jogszabályi előírásoktól. Magasabb hozam elvárás (hosszabb lejáratú, kevésbé likvid eszközök formájában) alacsonyabb likviditás; Likvid eszközök növelése (alacsonyabb hozamok mellett) csökkenti a jövedelmezőséget.

202 Likvid eszközök A pénzeszközök, az állampapírok és a hitelintézetekkel szembeni követelések képezik a bank likvid eszközeit. Elsődleges tartalékok készpénz a bank pénztárában; Jegybaki kötelező tartalék; Jegybanki önkéntes tartalék; úton lévő pénz; Másodlagos tartalékok kincstárjegyek; államkötvények; repo ügyletek; rövid lejáratú befektetések;

203 Tartalékköteles források: Kötelező tartalék ráta a) betétek és felvett hitelek; b) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; c) repók, ideértve az óvadéki- és szállításos repó-ügyletek mellett az értékpapír- és arany eladási és -visszavásárlási (sell/buy-back) ügyleteket, valamint a készpénzfedezet melletti értékpapír- és aranykölcsönzés. Ajánlott 3% Egyéb források után 5%! 11/2005. (VI.11.) MNB rendelet

204 Likviditáskezelés módszerei Mikor van szükség a likviditáskezelésre? Miből áll a likviditásmenedzsment? 1. Tőkeforgalmi kimutatás Figyelembe veszi a betétfelmondás és a hitelnyújtás miatti likviditási igényt; Bármely betétfelmondás vagy hitelállomány növekedés tőkefelhasználást jelent; Bármely betétállomány növekedés vagy hiteltörlesztés tőkeforrást jelent; Számítható a mérlegből is, melynek célja, hogy megállapítsa milyen forrásokból szerezte adott időszakban a pénzt a bank és azt mire költötte.

205 Likviditáskezelés módszerei 2. Betétszerkezeti megközelítés Forró pénzek; Sérülékeny betétek; Stabil betétek. Hátrányai: - szubjektív; - csak a betétekre koncentrál; - nem veszi figyelembe az időszak alatt keletkezett új betéteket; (látra szóló betétek problémája)

206 Likviditásmenedzsment politikák 1. Eszközkezelés a.) Valós számla megközelítés; b.) pénzpiaci megközelítés. 2. Forráskezelés Mikor melyik? Rövid betét és forrás lejáratok: forráskezelés! Növekvő lejáratok esetén: eszközkezelés!

207 A likviditási pozíció dinamikus értékelése Lejárati struktúra likviditási gap MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Tartós Időtartam Mérlegtétel nap Összesen ESZKÖZÖK Pénzeszközök Kötelező tartalék Bankközi hitel Likvid eszközök Hitelek Váltók Befektetett eszközök Egyéb aktívák ÖSSZES ESZKÖZ FORRÁSOK 0 Látra szóló betét Felmondásos betét Határidős betét Bankközi betét Egyéb passzíva Saját tőke Céltartalék ÖSSZES FORRÁS Fedezettség pozíció Kum. fed. pozíció Mérlegen kívüli Függő követelés Függő kötelezettség KORR. FED. POZÍCIÓ KUM. KORR. FED.POZ POZÍCIÓ LIMIT 7884, , , , ELTÉRÉS A LIMITTŐL , , , ,

208 MISKOLCI EGYETEM Gap tábla GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Statikus lejáratszerkezet elemzés Lejárati idô 1-30 nap nap nap nap nap 1-3 év 3 év felett Összesen Kamatérzékeny eszközök Állami értékpapír Pénzpiaci kihelyezések Gazdálkodói hitelek , , Jelzálog hitelek Fogyasztói hitelek Folyószámlahitel Összesen , , Készpénz Állóeszközök Egyéb eszközök Összes eszköz , , Kamatérzékeny források Lekötött betét Állami betét Értékpapírral gyüjtött forrás Pénzpiaci hitel Jegybanki hitel Alárendelt kölcsöntôke Összesen , , Látra szóló betét Egyéb idegen források Saját tôke Összesen , , Különbség Kumulált különbség Különbség %-ban % 23.64% -3.14% 2.15% -0.55% 1.28% % 0.00% Kumulált különbség % 10.83% 7.69% 9.84% 9.29% 10.58% 0.00% 0.00% Kamatlábkockázat számszerüsítése: Lejárati idô Különbség Értékek 1-30 nap nap nap nap nap év felett Összesen az összes eszköz %-ban: 5.90%

209 Készletmodellek alkalmazása a pénzgazdálkodásra 1. A bank esetében felmerülő fizetési igények típusai: a.) Készpénzes: - Véletlenszerű fizetési igény; - Határozott fizetési igény; b.) Készpénz nélküli: - Külső klíringkör (véletlenszerű és határozott) - Belső klíringkör (véletlenszerű és határozott)

210 2. Fedezet biztosítása: - Bankközi hitelfelvétellel; - Az MNB-nél vezetett tartalékszámla terhére; - A KELER-nél zárolt értékpapírok eladásával; - A bank számára jóváírt tételekből adódó pénzeszközzel; - A bankok kvázi giro-számla egyenlegéből.

211 A pénzkészlettel kapcsolatban felmerülő költségek I. Készlettartás költsége: - finanszírozás; - Tárolás; - Pénzkészletben okozott kár; - Lopás; - Biztosítás; II. Készletkifutás költsége: - Elveszett ügyletek bruttó nyeresége; - Felesleges kapacitások; - Goodwill elvesztése; III. Rendelési költségek

212 Baumol modell A Wilson féle raktár gazdálkodási modell alkalmazása a pénzgazdálkodásra; Célja: Minimalizálni a készlettartás költségeit; Feltételezései: egyenletes és folyamatos pénzkészlet felhasználás; ha a pénzkészlet elfogy, újat rendelnek; A modell az optimális rendelésnagyságot állapítja meg, ami megfelel a maximális pénzkészletállománynak.

213 pénzállomány MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Baumol modell Diagram: A rendelés nagysága: Maximális állomány C= 2*D*b i Pénzkészlet feltöltés i: a készlettartás költsége; D: adott időszakban a készpénzkiáramlás nagysága; b: egy rendelés költsége Átlagos állomány hónap

214 A Baumol modell feltételezései: 1. A bank állandó stabil környezetben működik, ahol a pénzáramok biztosak és állandóak; 2. Az egy periódus alatti kiáramlás (D) folyamatos; 3. A készpénzrendelés időszakonként, mindig állandó (b) tranzakciós költséggel jár; 4. A pénzkészlet tartásával a bank kamathozamot veszít; a kamatláb nagysága éven belül állandó. Kritikája!

215 Miller-Orr modell Figyelembe veszi a pénzbevételeket és pénzkiadásokat is; A modell azt vizsgálja, hogyan kell a pénzeszközökkel gazdálkodni, ha nem tudjuk előre jelezni a pénzbevételeket és pénzkiadásokat; Alsó és felső korlátot állapít meg. A felső korlát átlépése esetén alacsonyabb készletszintre kell visszatérni; Az alsókorlát átlépése esetén a pénzkészlet feltöltődik egy meghatározott szintre.

216 pénzkészlet MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Miller-Orr modell Diagram: Felső korlát Alsó és felső korlátok közötti eltérés = Transzkaciós ktg * pénzáramlás varianciája ) 1/3 (¾ * Napi kamatláb Visszatérési pont Alsó korlát Idő

217 További hasznos információk: 1. Bozsik Sándor: Banküzemtan fejezet; Stabilitási jelentés 2008:

218 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

219 Kamatlábkezelés I. Gap és duráció!

220 Témakörök 1. Eszközök kamatlábkockázata: Kötvények értékelése 2. Duráció fogalma: diszkont kötvények és a duráció; kamatozó kötvények és a duráció. 3. Kötvények volatilitása 4. A duráció és a volatilitás közötti kapcsolat 5. Fix hozamú értékpapírok tulajdonságai 6. Lejárati szerkezet elemzés GAP számítás; Gál Erzsébet - 220

221 Az eszközök kamatlábkockázata A bankok kamatlábváltozásra való érzékenysége > gazdálkodó szervezetek kamatlábváltozásra való érzékenysége. A kamatlábkörnyezet változása milyen érzékenyen érinti a pénzintézet gazdálkodásának sikerességét Gál Erzsébet - 221

222 Kamatlábkockázat megjelenése! Árfolyam Példa: 100 Ft névértékű, 1 éves 10%-os kamatú kötvény 110 Ft +10% 100 Ft 99 Ft -1% +11% Ha itt eladom, még tőkét is veszítek! Lejárat Vásárláskor még 10% volt a piaci hozamszint, az azt követő pillanatban azonban már 11%!!! A piaci helyzet változását okozhatja pl. egy rendkívüli MNB kamatemelés vagy egy rossz inflációs adat Futamidő Gál Erzsébet - 222

223 Kötvényértékelő képlet Mi határozza meg az értékpapírok árfolyamát? Az értékpapír kamatlába; A piacon aktuálisan elvárt hozam; Az értékpapír névértéke; Az értékpapír lejárata; Gál Erzsébet - 223

224 Minden értékpapír árfolyama megegyezik az abból elérhető jövőbeni pénzáramok jelenre diszkontált értékösszegével! A diszkontláb = a hasonló kockázatú és lejáratú értékpapíroktól elvárt hozam P 0 = Σc t / (1+i) t + F / (1+i) N c t: : A t. időpontban esedékes kamatfizetés nagysága; F: A kötvény névértéke; N: A kötvény lejárata; i: diszkontláb; P 0 : az értékpapír jelenértéke Gál Erzsébet - 224

225 Az elvárt hozam összetevői Az áremelkedés kompenzálása Másként kockázati prémium A pénzünket kölcsönvevő kompenzálja az árak emelkedését! Jutalom, mert nem költjük el a pénzünket a jelenben Inflációs felár Reál betéti hozam Kockázati felár Betéti hozam Előre ismert Elvárt hozam Gál Erzsébet - 225

226 N P 0 =Σ c t / (1+i) t + F / (1+i) N t=1 Kamatfizetések jelenértéke Lejáratkor esedékes névérték jelenértéke Az érték két összetevője, amit a befektető kap a kötvényért! Gál Erzsébet - 226

227 Kamatfizetések vizsgálata 1. Változó kamatozás a kamatláb egy pénzpiaci hozamhoz kötött; az egyes kamatfizetések különböznek, melyeket egyszeri független kifizetésként kezelünk; Mihez kötjük a kamatlábat? (JB-i alapkamat, kincstárjegy hozam); 2. Fix kamatozás Gál Erzsébet - 227

228 Kamatfizetések vizsgálata 1. feltételezés: Nincs kamatfizetés! a.) Zéró kuponú (diszkont kötvény); b.) A kötvény másodlagos piacon történő értékesítésekor. Névérték elválik a kamatfizetéstől PO (principal-only) csak névérték Gál Erzsébet - 228

229 2. feltételezés: Csak kamatfizetés van! Ekkor egy csak kamatot fizető értékpapírt kapunk. IO (interest only) Ha a kamatfizetés fix: annuitás, ami lehet örökjáradék is; Consol (jelző) A kamatváltozásokra a legérzékenyebben reagál! Gál Erzsébet - 229

230 Duration (átlagos hátralévő futamidő) Idő (év) Kifizetés Diszkont kötvények esetében a Duration megegyezik a hátralévő futamidővel! Duration (év) Lejárat Utolsó Kifizetés (110 Ft) Kamatozó kötvények esetében a Duration mindig kisebb, mint a hátralévő futamidő! Idő (év) 3 Kifizetések (10 Ft / év) Duration (év) Lejárat Gál Erzsébet

231 Mi a duráció? Duráció, duration, Dur Átlagos hátralévő futamidő; Az értékpapír átlagos élettartamát jelöli; A kötvény kamatláb érzékenységét méri; Kockázat mérőszáma; Az átlagos idő, ami alatt a befektetés megtérül; Zéró kuponú kötvények (pl. diszkont kincstárjegy) durációja és lejárata megegyezik. (Itt nincs közbenső pénzáram); Kamatozó kötvények esetében a duráció mindig kisebb, mint a futamidő! Mindig pozitív érték! Gál Erzsébet - 231

232 Duráció képlettel N D = Σ v t * t = 1 / P 0 * [Σ c t / (1+i) t * t + F / (1+i) N * N] t=1 N t=1 A hátralévő átlagos futamidő kiszámítását egy angol aktuárius, Frederick Macaulay javasolta először 1938-ban. Macaulay először kiszámolta, hogy az egyes évek pénzáramlásai mekkora súllyal esnek latba a jelenérték kiszámításakor. Az így kapott súlyokkal beszorozta az adott pénzáramokhoz tartozó éveket, és eljutott a hátralévő átlagos futamidőig Gál Erzsébet - 232

233 Duráció számítása t Kamatláb Pénzáramlás (C t ) PV (C t ) V t t*v t 1 20% ,1% 0, % 12 8,3 11,0% 0, % 12 6,9 9,1% 0, % 12 5,8 7,6% 0,3 5 20% ,2% 2,96 Összesen: 76,1 100,0% 3,89 kötvény lejárata 5 év; kötvény kamata 12 % p.a. kamatkörnyezet (piaci kamatláb) 20 % p.a. névérték 100 Duráció Gál Erzsébet - 233

234 Kötvények árrugalmassága Árrugalmasság (E): A piaci kamatláb 1%-os változásának hatására hogyan változik az árfolyam!? Képlettel: E = (ΔP 0 / P 0 ) / (Δi / i) < 0 Az árrugalmasság mindig negatív; Az árfolyam és a piaci kamatok mindig egymással ellentétesen változnak; Ha a piaci kamatláb nő, az árfolyam csökken és fordítva! Gál Erzsébet - 234

235 Árfolyam és a kötvényhozam közötti kapcsolat Egyre drágábban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez Egyre olcsóbban jutunk ugyanazon kifizetés-struktúrájú kötvényhez Az árfolyam emelkedik Az árfolyam csökken 0.év év év év év év IRR 9,22% 9,48% 9,74% 1 0,0 0 % 10,27% 10,53% 10,81% 11,08% A piaci hozam csökken A piaci hozam emelkedik Gál Erzsébet - 235

236 Duráció és árrugalmasság E = D * (i / (1 + i)) E: kamatláb árrugalmassága; (<0) D: duráció; (>0) i: piaci kamatláb (Az egyenlőség abszolút érték esetén igaz!) Gál Erzsébet - 236

237 Mitől függ a duráció? Annál nagyobb, minél hosszabb a kötvény lejárata; Annál nagyobb minél kisebb a piaci kamatláb; Az árváltozás képletébe behelyettesítve! ΔP 0 = -D * (Δi / (1+i))*P 0 Mitől függ az árfolyam (ár) változása: duráció; piaci kamatláb; Példa: ΔP = -3,89 * (0,01/1,1)*100 = -3,53 Vagyis: ha a kamatláb 1%-al nő, az árfolyam 3,53%-al csökken! Gál Erzsébet - 237