2. Elektronikus áramkörök fejlõdése: 20-as, 30-as, a 2. világháború után.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Elektronikus áramkörök fejlõdése: 20-as, 30-as, a 2. világháború után."

Átírás

1 Elektronika kidolgozott tételek 1.Alapfogalmak: elektronika, elektronikus áramkör Elektronika: elektromosan vezérelhetõ elemek segítségével (elektroncsõ, tranzisztor, optoelemek, stb) valamely speciális feladat megoldása. Elektronikus áramkör: elektronikus alkatelemek és lineáris hálózati elemek kombinációi,egy feladat megoldására, célszerûen összehangolva. Az áramköröket az alkatelemek,valamint az összekötésüket definiáló gráf együttese szabja meg. 2. Elektronikus áramkörök fejlõdése: 20-as, 30-as, a 2. világháború után. A 20-as évek technikai csúcsát a telefon jelentette. 30-as évek végére hangfrekvenciásés rádiófrekvenciás erõsítõk, és visszacsatolt áramkörök foglalták el a csúcsot. A másodikvilágháború alatt megjelentek a radar rendszerek és az impulzus technikai áramkörök. A világháború után széles körben elterjedt a televíziózás, az elektronikus méréstechnika és megindultak a nukleáris kutatások. Fontos mérföldkõ volt 1948-ban a tranzisztor felfedezése. Segítségével radikálisan csökkentették az áramkörök teljesítmény-igényét. Bonyolult áramköröket tudtak elõállítani nagyon megbízhatóan, gyorsan és nagy mennyiségben. A világháború alatt elkezdõdtek a kutatások a számológépekkel (számítógépekkel) kapcsolatban. Eleinte gondolkodtak még analóg számítógépekben, de szép lassan rájöttek, hogy a jövõt a digitális számítógépek fogják uralni. A gépek sokat jelentettek az elektronika fejlõdésében, viszont az igazi jelentõsségüket talán még ma sem sejtjük. Az elektronikának további lendületet adtak az ûrprogramok, a rakéták fejlõdése. Az áramkörök számát tovább növelték az ipari folyamatok mûszerezettségi igénye valamint az elektronika közhasznú berendezései. 3. Az elektronika fejlõdésének okai A fejlõdés okai: a fizikusok új dolgokat találnak ki a villamos mérnökök és tervezõk arra törekszenek, hogy valami új és hasznos dolgot alkossanak a vállalkozók és a managerek a piac befolyásolásával új igényeket keltenek a társadalmak által a hadi iparba fektetett milliárdok 1

2 4. Elektronikus berendezések építõelemei, alkatrészek és konstrukciók Legfontosabb építõelemek: ellenállás kondenzátor tekercs dióda tranzisztor Az elektronikus konstrukciók lényege, hogy mindent a lehetõ legkisebb elemekbõl próbál összeállítani. Így nem kell minden feladatra külön céleszközt tervezni, gyártani ezzel sokkal olcsóbb az elkészítése. Ezen kívül hiba esetén is sokkal könnyebb kicserélni vagy megjavítani az adott alkatrészt, mintha egy nagyobb egységet kellene teljesen kicserélni. 5. NYÁK Áramköri elemek befogadására tervezett vékony lap. A nyomtatott áramkörök felületén vezető sávok futnak, amelyek az áramköri elemeket összekötő kábeleket helyettesítik. A modern változatok több rétegben készülnek, és a két felületi oldalon kívül a lap belsejében is vezető rétegeket tartalmaznak. A legismertebb nyomtatott áramkörre felépített részegységek a PC-ben az alaplap és a különböző bővítőkártyák. A NYÁK (Nyomtatott Áramköri Kártya, angolul Printed Circuit Board, PCB) kis illetve nagyüzemi, de akár egyedi gyártással is előállított 1-től akár 16 rétegű bakelit, vagy üvegszálasgyanta alapú elektronikai alapalkatrész. A szigetelő lemez felületén néhány mikron vastagságú vezetőréteget hordoz. A vezetőréteg általában réz (Cu), gyakran ónnal (Sn) befuttatva. Hordozója a furatszerelt illetve felületszerelt (Surfacemount Device, SMD) áramköri elemeknek (kondenzátorok, ellenállások, tranzisztorok, LED-ek, IC-k). Érdekessség, hogyan készítsünk házilag NYÁK-ot: 6. A ktív és passzív négypólusok, szimmetria, földszimmetria Bonyolult áramkörök is elemezhetõek, ha azokat felbontjuk két-, négypólusokra. Az áramköri elemek tipusai: aktív áramköri elemek: a helyettesítõ képük áram- vagy feszültséggenerátort tartalmaz 2

3 passzív áramköri elemek: nincs áram- sem feszültséggenerátort a helyetesítõ képben lineáris áramköri elemek: a feszültség és az áram közötti kapcsolat lineáris függvénnyel írható le nemlineáris áramköri elemek: a feszültség és az áram közötti viszony nem írható le lineáris függvénnyel Kétpólus: tetszõlegesen bonyolult hálózat két villamos csatlakoztatási ponttal. aktív: generátor jellegû (képes energiát leadni) o ideális és valóságos feszültséggenerátor o ideális és valóságos áramgenerátor o e kettõ kombinációja passzív: fogyasztó jellegû (energiát képes felvenni) Aktív kétpólusok: Feszültséggenerátorral: U = U R b * I Ha R b =0 akkor U=U g Üresjárási feszültség: U ü =U g Rövidzárási áram: I r =U g /R g Belsõ ellenállás: R b =R g Áramgenerátorral: I=I g -U/R b Ha R b = akkor I=I g Üresjárási feszültség: U ü =I g *R g Rövidzárási áram: I r =I g 3

4 Belsõ ellenállás: R b =R g 4

5 Passzív kétpólusok:négypólusok: Típusai: aktív aktív elemet tartalmaz passzív négypólus: csak passzív elemeket tartalmaz lineáris négypólus: minden áramköri elem lineáris nemlineáris négypólus: legalább egy elem nemlineáris szimmetrikus négypólus: a kimenete és a bemenete felcserélhetõ földszimmetrikus négypólus: kimenet és a bemenet felcserélhetõ négypólus: legalább egy 7. Négypólusok paraméterei (z, y, h, d) A négypólus meghatározott, ha ismertek a feszültségei és az áramai. Ezek egymás függvényei, két adat és a kapcsolás ismeretében a másik kettõ meghatározható. Ezek az egyenletrendszerek a négypólusok karakterisztika egyenletei. Négy legfontosabb négypólus paraméter: z impedancia paraméter y admittancia paraméter h hibrid paraméter d inverz hibrid paraméter 8. Energia források, a villamos energia elõállításának módszerei Energiát a generátorokból nyerhetünk. Ezek lehetnek: kémiai nukleáris hõ 5

6 fény mechanikai szél hang A generátor elvi felépítése: 9. Ideális és valós feszültséggenerátor Az ideális feszültséggenerátor kapcsain a feszültség minden körülmények között a rá megadott definiált érték. Nem függ attól, hogy mekkora terhelő ellenállást csatlakoztatunk rá, vagy más megfogalmazásban attól, hogy mekkora árammal terheljük, sem attól, hogy bármilyen összetett hálózatra csatlakoztatjuk. A valós feszültséggenerátor közel ideális, ha a kapocsfeszültség, U U k megegyezik g -vel, vagy ahhoz közeli értékű. Ha a körben áram folyik, akkor a belső ellenálláson egy belső feszültségesés jön létre. Ez a kapocsfeszültséget csökkenti: U = U U = U I R k g A kapocsfeszültség tehát akkor közelíti meg az ideális generátor forrásfeszültségét, ha mind az áram, mind a belső ellenállás kicsi Ha a belső ellenállás értéke nulla, akkor a valós feszültséggenerátor határeseteként az ideális feszültséggenerátorhoz jutunk. Ha nem így lenne, akkor következtetés-láncolatunkban valahol hibát követtünk volna el. kérdés, az, hogy mikor fogadhatjuk el a valós feszültséggenerátort közel ideálisnak. Ez akkor teljesül, ha U k U g, U g U b U g, U b < < U g, I R b < < U g. A valós feszültséggenerátor tehát akkor tekinthető közel ideálisnak, ha a belső ellenállása az éppen alkalmazott terhelő ellenállásnál lényegesen kisebb. b g b 10. Ideális és valós áramgenerátor Az ideális áramgenerátor mindig a rá jellemző, definiált áramot hajtja keresztül a csatlakozó hálózaton. A gyakorlatban áramgenerátorokat legtöbbször elektronikusan valósítunk meg és ezek csak jól meghatározott korlátok között működnek. Generátoraink kapcsait gyakran hagyjuk szabadon. Ez a feszültséggenerátornál nem, de az 6

7 áramgenerátornál ellentmondáshoz vezethet. A szakadáson ugyanis nem folyhat áram, az ideális generátoroknak viszont át kéne hajtani az áramot. Ilyenkor az áramgenerátorunk hibája megmutatkozik. A valós áramgenerátor modellje egy ideális áramgenerátorból és párhuzamosan kapcsolt belső ellenállásból áll A valós áramgenerátor akkor közelíti az ideálisat, ha belső ellenállása egyre nagyobb. Az ideális áramgenerátor belső ellenállása végtelen nagy Ha az áramgenerátor nem ideális, akkor a forrásárama megoszlik a belső ellenállás és a terhelő ellenállás között. I = I + I g A valós áramgenerátor közel ideális, ha a generátoráram csaknem teljes egészében a terhelésre jut. I Ez akkor teljesül, ha a terhelő ellenállás árama mellett a belső ellenállás árama elhanyagolható. I g > > I b és I t > > I b Utóbbiakba behelyettesítve: U U > > Rt R b 1 1 > > R t R b R t < < R b A valós áramgenerátor tehát akkor tekinthető közel ideálisnak, ha a belső ellenállása az éppen alkalmazott terhelő ellenállásnál lényegesen nagyobb. b g I t %20fesz%FClts%E9ggener%E1tor.doc t 11. Ellenállások (huzal, réteg) Ellenállás jele: R mértékegysége: Ohm Huzal ellenállásának meghatározása: R= r (ró)*l/a ahol R (ró)-fajlagos ellenállás, anyagra jellemző érték, mértékegysége: Ohm*mm 2 /m l- a vezető hossza, mértékegysége: m A- a vezető keresztmetszete, mértékegysége: m 2, de mm 2 -ben számolunk vele Mivel a huzal ellenállást tekercseléssel állítják elõ, ezért hogy ne legyen neki induktivitása bifiláris (a feltekerendõ szálat, félbe hajtják, majd így tekercselik fel, ezáltal a két szál kioltja egymás induktivitását) tekercseléssel állítják elõ. Réteg ellenállás: 7

8 A legelterjedtebbek a fémoxid, szén és félvezetõ ellenállások. Az elõállítás során egy szigetelõ anyagra hordják fel a vezetõ rétegeket, majd köszörüléssel állítják be a pontos értékét Integrált áramköri ellenállás: Félvezetõ eszközökbõl állítják elõ, mikroszkopikus méretekben. Kihasználják a különbözõ félvezetõ anyagok fajlagos ellenállását, illetve a megfelelõ ellenállás elérése érdekében a keresztmetszetet is változtatják. Gyakran az áram iránya is meghatározza az ellenállást 12. Ellenállások szabványos értéktáblázata Az E osztály utáni szám megmutatja, hogy az adott osztály egy nagyságrendje hány ellenállásból áll Az sorozat E6 E12 E24 E48 E96 E192 +/- % ,5 1 0,5 Felhasználá si terület ellenállások értékét a rajtuk lévõszínes sávok alapján lehet meghatározni. Színtáblázatot lásd az 5. diasor 6. dia alján M K J G F D Közszükségleti 13. Ellenállások teljesítmény viszonyai és hõfokfüggése Hiradás- és irányítástechnika Professzionális, katonai P=I*R 2 Az ellenállások névleges terhelési osztályai (a számok W-ban (watt) értendõek): 0,05; 0,1; 0,25; 0,5; 1; 2; 3; 6; 10; 20; Ezek közül az 0,05-tõl 0,25W-ig a hordozható készülékekben használják fel õket, a nagyobb üzemidõ elérése miatt. 0,5-tõl 1W-ig fõleg a hálózati készülékekben, míg 3 20W-i az ipari árammal meghajtott gépekben használják fel õket. 8

9 14. Ellenállások nagyfrekvenciás viselkedése Egyenáram használatakor az ellenállások viselkedése a megszokott, viszont nagyobb frekvenciáknál megváltozik, és úgy kezdenek el viselkedni, mintha kapacitásuk és induktivitásuk is lenne. Ez a határ a félvezetõ ellenállásoknál a legkisebb. 15. Ellenállások lineáris és nemlineáris jelleggörbéje Az ellenállások jelleggörbéje, azaz, hogy adott U feszültségre mekkora I áram fog átfolyni, lehet tervezett vagy nem-tervezett illetve hõfok- vagy frekvenciafüggõ. Ezen kívül léteznek továbbá differenciális ellenállások. 9

10 16. Állandó és változó ellenállások Lehetnek lineárisan vagy logaritmikusan változó ellenállások. Ahol gyakrabban kell változtatniaz ellenállást ott potmétert alkalmaznak, melynek pontosságát mechanikus áttétekkel növelik. Általában a sok használattól a benne lévõ szén érintkezõk elkopnak. A ritkábban változtatott ellenállásokat csak speciális eszközzel lehet változtatni (pl.: csavarhúzó). Ezeket fõként a hitelesítésre szánt eszközökben alkalmazzák. 17. Külsõ tényezõkkel változtatható ellenállások (mechanika, fény, fõ, feszültség, nyomás) Fény ellenállás Alkalmazzák foto-cellákban, fényképezõgépekben, mozgás érzékelõkben. Fény hatására csökken az ellenállása. Ólom, kadmium-szulfid az alapja, legtöbbször logaritmikus a karakterisztikája. Hõ ellenállás Két típus: PTC o o o o NTC o o o o meleg hatására növekszik az ellenállása titanát-kerámia alkotók a karakterisztikája nem lineáris, de van közel lineáris szakasza, ahol jól használható alacsony árammal üzem, hogy a hõmérsékletet ne befolyásolja túlságosan meleg hatására csökken az ellenállása titán vegyületek, vasoxid karakterisztikája közel lineáris szoba termosztátokban használják Feszültség ellenállások VDR 10

11 Feszültségmérõkben alkalmazzák. 500V felett is alkalmazhatóak. Szilícium összetevõ. 18. Kondenzátorok A kondenzátor (régies nevén: sûrítõ ) töltés tárolására szolgáló áramköri elem. Minden kondenzátor legalább két párhuzamos vezetõ anyagból (fegyverzetek) és a közötük lévõ szigetelõbõl (dielektrikumból) áll. A kondenzátor legfontosabb jellemzõje a kapacitása. Jele: C, mértékegysége: Farad (F) C = Q / U Q - tárolt töltés U - fegyverzetek közötti feszültség A dielektrikum szerint lehetnek kerámia kondenzátorok, elektrolit kondenzátorok. Felépítés szerint lehetnek fix kapacitásúak vagy változtatható kapacitásúak. 11

12 19. Kondenzátorok dielektrikumos állandója, az átütési feszültség C =e* A / l Ahol e dielektromos állandó: anyagonként változó e 0- vákuum dielektronikis állandója (8,855*10-12 As/Vm) e r - anyagra jellemző relatív dielektromos állandó e = e 0 *e r A fegyverzetek felülete (m 2, képen s) l a fegyverzetek közötti távolság (m, képen: d) Minden kondenzátornak van egy kritikus térerõssége (kv / cm), amelyet még a benne lévõ dielektrikum el tud viselni, ez az érték feszültségenként változó. Az átütési feszültség pedig megadja, azt a feszültség értéket (V-ban) ahol már a dielektrikum nem tud szigetelni és szikra keletkezik. Ez a szikra tökre is teheti a dielektrikumot, ami onnantól vezetõvé válik, elveszíti a töltését a kondenzátor. 20. A kondenzátor helyettesítõ kapcsolásai, jósági- és veszteségi tényezõ Mivel a dielektrikum nem ideális a kondenzátor egy idõ önmagától is elveszíti a töltését, ezt az idõt az önkisülési idõállandó adja meg. A kondenzátorok helyettesítési képe nagyban függ attól is, hogy kis vagy nagyfrekvenciás áram tölti fel illetve süti ki. A helyettesítési képen látható ellenállások, többek között a kivezetések ellenállását is szimbolizálják. Mivel az áram szabad folyását akadályozzák veszteséget okoznak. D = 1 / Q D veszteségi tényezõk Q jósági tényezõ Párhuzamos kapcsolásnál: D 1 / (w*r p *C) Soros kapcsolásnál: D-(w*R s *C) 12

13 w az átfolyó áram körfrekvenciája 13

14 21. Kondenzátorok hõmérséklet-függõsége e(v)=e 0 (1+α c * v) v-hőmérséklet α c - anyagra jellemző állandó A relatív változás 1 o C-ra ( C/C n )/ v (%/ o C) A katalógusokból kiolvasható az a hõmérséklet tartomány ahol a kondenzátor még használható anélkül, hogy tönkre menne, vagy megváltoznának a tulajdonságai. 22. Kondenzátorok jellegzetes típusai A különbözõ típusú kondenzátorok jellemzésére használható a fajlagos kapacitás fogalma, amely a kondenzátor kiterjedéséhez viszonyítja a tárolni képes töltést. Jele: C f mértékegysége: F / m 3 C f =C n /V Fóliakondenzátor Két fémfólia közé helyeznek szigetelõt, majd ezt feltekerik és mûanyag vagy fém házba helyezik. Fajtái: MP (metal-paper): a papír rétegre a fémet gõzöléssel viszik fel. MK: a papírnál vékonyabb mûanyag rétegre (polikarbonát, polisztirol, polietilén) szintén gõzöléssel viszik fel a fémréteget A fóliakondenzátorok elõnye, hogy képesek az önregenerálásra. Ha átüt a szikra a dielektrikumon, a keletkezõ áram felmelegíti és elgõzöli a fémet, ami visszakerül a helyére, és ezután ismét használható a kondenzátor. A tekercselés okozta öninduktivitás kiküszöbölhetõ az azonos pólusú fegyverzetek összeforrasztásával. Elektrolit kondenzátor A dielektrikum elektrolit, ami jól kitölti a legkisebb hézagokat is, ezáltal nagyon kicsi fegyverzet távolság is elérhetõ. A 14

15 hagyományos kondenzátorokban alumínium a vezetõ és a rajta lévõ oxid réteg a szigetelõ. Az oxid réteget érdesítik, hogy minél nagyobb legyen a felülete. Fajtái: tantál fólia: tantál-pentoxid, nagy e r, hosszú élettartam tantál fémszivacs: tantál-pentoxid, nagy anód felület tantál fémszivacs szilárd elektrolittal: mangánoxid, mint elektrolit 23. Kondenzátorok feszültségviszonyai Megkülönböztetünk egyen- és váltóáramú kondenzátorokat. A váltakozó áramú kondenzátorokban a váltóáram miatt nagyobb a veszteség, azért a lehetõ legjobb dielektrikumokat kell használni bennük, az egyen áramúaknál a gyengébb minõség is elfogadható. Az elektrolit kondenzátorok alkalmazásnál figyelni kell a polaritásra is. Ennek kivédésre készítenek olyan kondenzátort, aminek a tokjában két kondenzátor található ellentétel pólussal. Elõnye, hogy nem lehet rosszul bekötni, hátránya viszont, hogy a fele akkora csak a teljesítmény. 15

16 24. Kondenzátorok szabványos értéktáblázatai A kondenzátorok az IEC szabvány szerint készülnek. A katalógusok megadják a kondenzátorok néveleges kapacitását (ez leolvasható a tokról is, számok vagy színek formájában), a névleges feszültséget, a tûrésosztályt, valamint a polaritást. Illetve megadják a C/C n is. Színtáblázatot lásd a 6. diasor 11. diáján. 25. Változtatható kapacitású kondenzátorok A kondenzátor kapacitása a fegyverzetek felületétõl és a dielektrikumtól függ. Sokkal egyszerûbb a fegyverzeteket változtatni, mint a dielektrikumot, ezért leginkább forgókondenzátorok gyártanak. Ezek egyik fajtája a gyakori állításra szánt. Ilyen található például a régebbi rádiók állomás keresõjében. A pontosságot itt is mechanikai áttétekkel fokozzák. Szintén készítenek ritkább beállítása szánt kondenzátorokat is. 26. Induktivitások (tekercsek) A tekercsek szerepköre kezd lecsökkenni, mert megvalósításuk meglehetõsen nehézkes. Legfõbb jellemzõjük az induktivitás. Jele: L mértékegysége: H (Henry) L=µ*A(N 2 /l) m mágnese permeabilitás A a tekercs belsõ keresztmetszete, ahol a mágneses erõvonalak vannak N a tekercs menetszáma l az tekercs azon hossza, ahol a mágneses erõvonalak vannak 27. Tekercsek mûködési veszteségei (rézveszteség, vasveszteség, hiszterézis) A tekercsek vesztesége a tekercset alkotó rézen esõ teljesítménybõl és a vasmagban keletkezõ ör vényáramok keltette 16

17 teljesítménybõl adódik, valamint a hiszterézisbõl. Az örvényáramok hatása csökkenthetõ, ha a vasmagot lemezekbõl készítjük (lemezvasmag) vagy porkerámiát alkalmazunk. A hiszterézis abból adódik, hogy a vasmag késve reagál a mágneses tér változásaira, valamint a mágneses tér megszûnése után nem veszíti el teljesen a mágnesességét. A tekercsen átfolyó áram felmágnesezi a telítési pontig (H 0 'b') a magot. Amikor megszûnik az áram, másik úton tér vissza, és amikor a térerõsség 0, akkor még rendelkezik valamennyi mágnesességgel ('c'). Ellentétes pólusra kötve a mágneses pólus nem fordul meg azonnal, hanem csökkenni kezd a mágnesessége a vasmagnak. A térerõsség már H c pontban van ('d'), de a vasmag még csak akkor lesz semleges, és innentõl fordul meg a pólusa. Tovább növelve a térerõsséget ismét telítõdésig mágnesezõdik a vasmag. Kikapcsolva a vasmag még mindig mágneses ('f' pont). Növelve a térerõsséget ismét elérhetõ a telítõdési 'b' pont. A felfutás ('e'-'f'-'g'-'b') párhuzamos a lefutással ('b'-'c'-'d'-'e'). A veszteség a lefutás és a felfutás integrálásával számolható ki. A veszteség csökkenthetõ jobb minõségû vasmag alkalmazásával. V t =V r +V v V r =I 2 *R Ohmikus V v =V ö +V H Vh=k*A H *F V T tekercs veszteség V R -rézveszteség I-tekercsen folyó áram V V -vasveszteség V Ö -örvényáram veszteség V H -hiszterézis F-frekvencia A H - 17

18 28. Lágy és keményvasmagos tekercsek Lágyvasmag elveszíti a mágnesességét, ha megszûnik körülötte a mágneses tér. Lemezvasmagos: szigetelt vékony lemezek, transzformátorok 10 khz-ig Ferrit vasmagok: fém-oxidokból, elektromosan nem vezető anyagok, nincs örvényáram Nagyfrenvenciás vasmagok: műanyag és ferromágneses anyagok keveréke, nem vezet, alakra préselik Pl: jelfogók(relék) A keményvasmag tovább megõrzi a mágneses tulajdonságát. Elsősorban ferrit-anyagokat alkalmaznak gyártásukra Speciális hiszterézisgörbe, két stabil mágneses állapot, bináris 0 és 1 tárolása 29.Transzformátorok, szerepük az energiatovábbításban (az egyen- és váltóáramú energiatovábbítás összehasonlítása) A transzformátorok két tekercsbõl állnak és az õket összekötõ vasmagból. Segítségükkel csökkenthetõ az áram szállítása közben elkerülhetetlen energia veszteség. Az erõmûben elõállított villamos energiát feltranszformálják több százezer V-ra így az áramerõsség ami a távvezetékek teljesítményét döntõen befolyásolja nagyon alacsony lesz így kisebb az energiaveszteség. A feltranszformált áramot több fokozatban transzformálják le a transzformátor állomások és dobozok. A transzformátorok a feszültséget a menetszámaik arányában állítják elõ, míg az áramerõsséget azzal fordított arányban. U 1 /U 2 =N 1 /N 2 I 1 /I 2 = -(N 2 /N 1 ) 30. Transzformátorok vasmagjai anyagai, alakjai A tekercsek veszteségeinek csökkentése érdekében a vasmagot általában egymástól elszigetelt lemezekbõl állítják elõ, így csökkentve az örvényáramok hatását. Ezek 10kHz- ig használhatóak. Illetve alkalmaznak ferrit vasmagokat, amik fém-oxidból készülnek és elektromosan nem vezetõ anyagok, így nem keletkeznek bennük örvény áramok. Nagy frekvenciás transzformátorokhoz mûanyag és ferromágneses anyagokat kevernek, melyeket aztán formára préselnek. Néhány alaktípus az ábrán látható. 18

19 31. Jelfogók, típusai (hagyományos, Reed), szerepük. A jelfogók (más néven relék) egy tekercsbõl és egy a tekercs által vezérelt kapcsolóból állnak. Jelentõségük a különbözõ áramkörök galvanikus leválasztásában van. Illetve kis árammal nagy áramú gépek vezérlésében. Régebben a telefonközpontokban is ilyen jelfogók üzemeltek és kapcsolták össze a vonalakat. A számítástechnikában a vasmag mérete és a zárás lassúsága miatt nem alkalmazhatóak. A reed jelfogó egy üvegcsõbe zárt érintkezõpár, amelyek mágneses tér hatására összezárnak. A bicikli sebesség mérõjében használják õket (mágnes a küllõn, reed a villán). 19

20 32. Villanymotorok Az armatúrát alkotó tekercset áram alá helyezve létrejön egy mágneses tér, mely megegyezik az armatúrát körülvevõ mágnesek által keltett és taszító erõk lépnek fel. Mivel az armatúra szabadon elfordulhat addig fordul amíg a mágneses terek egyensúlyba nem kerülnek (É-D, D-É), mivel azonban a kefék alatt az érintkezõk elfordulnak az egyensúly beállása elõtt változik a tekercs polaritás és ismét fellép a taszító erõ és a tekercs tovább fordul. A villanymotorok alkalmazása azért jobb a robbanó motorokénál, mert távolról is vezérelhetõek, egyszerûbb a felépítésük (kevesebb hibalehetõség), az egyenáramú motorok forgás iránya könnyen megfordítható, szinte bármilyen méretben elkészíthetõek. A számítógépekben a rázkódás elkerülésének érdekében nem a nehéz armatúrát forgatják, hanem egy mágneses gyûrût, ami egyenletesebben forgatható, illetve a léptetõ motorok megvalósítás is egyszerûbb ha az armatúra fixen rögzített. 33. Félvezetõk feszültség és áramviszonyai (drift és diffúziós) A drift áram elektromos térben jön létre elektromos töltéshordozók révén. A töltéshordozók sebessége n p =m p *E illetve n n =-h n *E m az egységnyi térerõsség hatására fellépõ elektron sebesség (m=nű ) képletekkel írhatóak le. A diffúz áram töltéskoncentráció különbség hatására jön létre a vezetõben. A diffúz áramsûrûség jellemezhetõ: -J DP =-q*d P *(dp/dx) J Dn =q*d n *(dn/dx) 34. A kristályok szennyezése Tiszta szerkezeti félvezetõk: szilícium (Si), germánium (Gr), gallium-arzanid (GaAs), gallium foszfát (GaP). A szilícium atomok (kék) négy vegyértékûek így a 4 elektron (piros) szerves részét képezi a rácsnak, nem tudnak a helyükrõl elmozdulni, azért szigetelõként viselkedik. Hõ hatására azonban egy- egy elektron 20

21 képes kilépni, ott lyuk keletkezik, ahova egy másik kilépett elektron be tud illeszkedni, semlegesítik egymást, ez a rekombináció. Az egyensúly nem borul fel, mert az elektronok és a lyukak száma mindig ugyan annyi. Az elektron és a lyuksûrûség szorzata: n i *p i =konst*t 3 *e k*t/wti T kristály hõmérséklete W ti a tiltott energiasáv szélessége K Boltzmann állandó 21

22 A szilícium rácsszerkezetébe be lehet helyezni szennyezõ atomon aminek 5 vegyérték elektronja van (donor ion, pl.: foszfort sárga). Aminek az egy szabad elektronja nem tud kötést létesíteni így a meleg hatására ugyan úgy keletkeznek a lyukak és az elektronok, de biztos, hogy több lesz az elektron, így N (negatív) típusú félvezetõt kapunk. Ha ugyan így elhelyezünk egy 3 vegyértékû atomot (akceptor ion, pl.: bor rózsaszín). Mivel neki 3 elektronja van ott egy lyuk keletkezik, amit egy elektron képes elfoglalni. Melegítés hatására most a lyukak lesznek többségben, így P (pozitív) típusú szennyezõdésrõl és félvezetõrõl beszélünk A szennyezés mértéke lehet gyenge vagy erõs, attól függõen, hogy 10 7 vagy 10 4 Si atomra jut egy szenynyezõdés. 35. Félvezetõ diódák anyagai, karakterisztikái, jellemzõk Ha egy kristály két oldalát ellentétesen szennyezzük, akkor 3 réteget kapunk. Két oldalon a két szennyezett P illetve N réteget és a kettõ között lévõ záróréteget, mely lehet szigetelõ vagy éppen vezetõ, attól függõen, hogy milyen polaritású áram halad át rajta. Az így elkészített elemet diódának nevezzük. A karakterisztikáról leolvasható, hogy a dióda az egyik irányban közel lineárisan vezetõ, és úgy is viselkedik. A másik irányba pedig egy bizonyos feszültségig szigetelõ, szakadásként viselkedik. A letörési pontnál a dióda tökre megy és vezetõvé válik. Egy bizonyos nagyobb áramerõsségnél szintén tönkre megy és minden áramirányra vezetõként vagy szigetelõként viselkedik. A dióda jellemzõje a nyitó feszültség, mely könyökpontot adja meg. E felett a dióda még szigetelõként viselkedik, e pont felett kezd el vezetni. A dióda másik jellemzõje a termikus feszültség. Fokonként változik a nyitó feszültség, ez jó, mert használható hõmérséklet mérésre, hátránya, hogy tervezni kell vele. U t = (k / q) * T k = 1,38 * J/K q = 1,6 * o C T a hõmérséklet abs. Skálán mérve Körülbelüli értéke: 2 mv / C Si és Ge diódák összehasonlítása: Típus U f (V) Is Y max ( o C) R ny (Ohm/mm 2 ) R z (M*Ohm) 22

23 Ge 0,2~0,4 100nA 90 6~10 0,1~10 Si 0,5~0,8 10pA 200 1~50 1~3000 A diódákat fõként egyenirányításra használják, mert a váltakozó áram egyik félperiódusát engedi csak át. 23

24 36. Diódák nagyfrekvenciás viselkedése A réteg diódák a réteges felépítés miatt rendelkeznek némi kapacitással is, amivel szintén számolni kell, mert magasabb frekvencia esetén teljesen vezetõvé vagy teljesen szigetelhetõvé válhat. A diódák pn átmeneti rétege meghatározott kapacitást képvisel, minnél nagyobb a felület, annál nagyobb kapacitás. Nagyobb frekvenciákon a C d söntöli a diódát, így az egyenirányító-hatás leromlik. Ha kapcsolásra használjuk a diódát, akkor bekapcsolásnál töltések halmozódnak fel, a kikapcsolás pedig ténylegesen akkor kezdődik, ha a felhalmozott töltések a pn átmenetből már kiürültek. Ha U B negatív, a dióda lezár, U B U K. U B pozitívba ugrik, a dióda kinyit, U K =U F, a kimeneti feszültség megegyezik a nyitófeszültséggel. A nyitott dióda pn átmenetén ilyenkor töltések halmozódnak fel. U B újabb negatívba ugrása után, az U K csak a töltések kikerüléséhez szükséges t S töltéstárolási idő eltelte után, késleltetetten tudja újra felvenni az U K =U B értéket. 37. Diódák kapcsolóüzemû jellemzõi Ha a diódát kapcsolóüzemben mûködtetjük (ami az informatikában meglehetõsen gyakori, akkor számolni kell azzal, hogy a dióda nem ideális (mint a 1. grafikonon) hanem van neki némi kisülési ideje (2. grafikon). 38. Különleges diódák (?teljesítmény?, réteg, tûs, Schottky) Teljesítménydiódák Zárófeszültsége: V Áram: A Anyaga legtöbbször szilícium, a karakterisztikájának görbéje nagyon meredek. Nagyon kicsi az ellenállásuk. Nagy teljesítményűek, kicsi a mérete, ezért hűtőbordákkal fedett. Rétegdióda Lásd feljebb Tûsdióda A félvezetõ anyagra egy arany vagy wolfram tût szorítanak, mely a nyomás és a formázáskor kapott áramlökés hatására néhány atom vastagságban ötvözõdik és itt alakul ki a záróréteg. A diódára jellemzõ, hogy kicsi a kapacitása azért nagy frakvenciákon is jól használható, ugyan akkor a vékony tû miatt kicsi a teljesítmény tûrése. 24

25 Germániumból is készülhet, ekkor egy tűhegyes huzal és a kristály találkozásánál alakul ki a pn átmenet. Kicsi rétegkapacitás, kedvező nagyfrekvenciás viselkedés. Schottky-dióda Fém-félvezetõ kialakítás. Szinte nincs töltés tárolása, azért nagyon gyors kapcsolásra képes (100 ps) és nagyon alacsony a nyitó feszültsége (U f = 0,3V). 25

26 39. Diódák alkalmazásai, egyenirányítás (egyutas, kétutas) Egyutas egyenirányítás: A dióda csak az egyik fél periódust engedi át. Kétutas egyenirányítás:egy másik diódát is bekötve az elõzõvel ellentétes irányba,akkor az a másik félperiódust is átengedi. Kondenzátorokkal kiegészítve a kapcsolást a váltakozó áramból közel egyen áramot tudunk elõállítani. 40. Diódák alkalmazásai, kapcsolóüzem (ÉS, VAGY kapuk) 41.Diódák alkalmazásai, feszültségstabilizátor (Zener dióda) A rohamos töltéshordozó növekedéséhez kapcsolódó rendkívül meredek áramnövekedés nagyon kis feszültségváltozással történik,ezért gyakran használják vágó, határoló áramkörökben, feszültség-stabilizáló kapcsolóknál. Minél kisebb a differenciális ellenállás, annál jobb stabilizátor. A rá jellemző Zener feszültségként (U ZJ ) általában azt az értéket adják meg, amely egy I ZJ referenciaáramértéknél (5mA) az adott első letörési jelleggörbéken kimetszhető. A lekisebb differenciális ellenállás kb a 8Vos diódáknál észlelhető, a bal- és jobb felé meredekség kedvezőtlenebbül alakulà stabilizálásnál nem olyan jó használni a kisebb feszültségű Z- diódákat. 42. Fotodiódák karakterisztikája és alkalmazásai Ha a fotodiódára záróirányú feszültséget kapcsolunk, és fokozatosan megvilágítjuk, akkor fokozatosan kezdi átengedni az áramot. Alkalmazzák többek között távirányítású eszközökben, fényképezõk fénymérõ eszközeiben. (Sötétáram:megvilágítás 26

27 nélkül folyik át a fotodiódán. Magában foglalja az áramot generáló háttér sugárzást és a záró rétegben fellépõ telítõdést) Nem feltétlenül igényelnek külső feszültség generátort. 27

28 43. LED dióda karakterisztikája és alkalmazása A dióda határrétege fényt bocsájt ki, mely az átlátszó tokozásnak köszönhetõen érzékelhetõ. A kibocsájtott fény színe függ a használt félzevetõktõl: GaAs (gallium-arzenid) infravörös GaAsP (gallium-arzenid-foszfit) vörös, narancs, sárga GaN (gallium-nitrit) zöld C (gyémánt) ultraibolya Alkalmazzák õket távirányítókban, adat átvitelben (infravörös), jelzõ lámpákban, autó lámpákban, telefonokban, kijelzõkben. Az élettartamuk és a fogyasztásuk miatt gazdaságosabb az üzemben tartásuk, mint a hagyományos izzóknak. Karakterisztika: dióda legfőbb tulajdonságai 44. Kapacitásdióda karakterisztikája és alkalmazása A p-n átmenet feszültség változása kapacitás változást okoz a diódában, ami kisebb a normál diódákénál (5-300 pf). Nagyobb zárófeszültséget képes elviselni. Nagy frek-venciás rezgõkörökben alkalmazzák õket. A zárófeszültség növekedésekor az elemi kapacitásként viselkedő töltéshordozó-párok eltávolodnak egymástól, ezért kapacitásuk értelmében csökken, a zárófeszültség csökkentésekor a kapacitás növekszik. 45. Mágnesdióda karakterisztikája és alkalmazása A germánium félvezetõ p és n zónája közé egy kis vezetõképes szakaszban az elektronok és a lyukak semlegesítik egymást. A semlegesítés mértéke mágneses térben megváltozik, vagy az r zóna felé, vagy attól távolodva elhajlik. Ha az r zónába elektronok kerülnek, azok rekombinálódnak és eltűnnek, így az elektromos áramot kevesebb töltés tudja továbbítani, az ellenállása növekszik Ezzel alkalmassá válik a dióda mágneses térerõsség mérésére. Nagyon hőfokfüggű ez a dióda, ellenállása csökken a hőmérséklet növekedsével. 46. Bipoláris tranzisztor bemeneti és kimeneti karakterisztikája és felépítése A tranzisztort (transzfer resistor) 1949-ben fejlesztették ki a Bell laboratóriumában. A bipoláris 28

29 elnevezés arra utal, hogy az áram benne a lyukak és az elektronok közvetítéséve folyik. Kétféle típusa létezik, a PNP és az NPN tranzisztor, ami egyben a felépítését is jelenti (P pozitív blokk, N negatív blokk). Az egyes blokkokat szilíciumból, germániumból vagy más félvezetõbõl készítik. A 3 réteghez egy-egy kivezetés tartozik, kollektor, bázis, emitter. I E =I C +I B U CE =U CB +U BE Karakterisztikája A karakterisztikáról leolvasható, hogy ha a fekete-fehér kép, bal oldala szerint kötjük be, akkor a bázison befolyó áramot növelve nõ a feszültség, mind a bázis és az emitter, és a emitter kollektor között Kimenõ karakterisztika Az ábra megmutatja, hogy adott bázis áramnál (kék vonalak), adott kollektor emitter feszültségnél (vízszintes) a kollektoron mekkora áram lép ki. Függvénnyel így írható I C =f K (U CE,I B ) A kék normál mûködési tartományban ez jól számolható, ott közel lineáris a függvény, viszont a sárga tartományban nagyon bizonytalan a tranzisztor mûködése. Mivel a tranzisztorokat is egy bizonyos terhelésre terveztek, nem szabad kilépni a piros vonallal határolt területrõl. Ott a tranzisztort túl nagy disszipációs teljesítmény (melegszik) éri. (??? P=I C *U CE ) 29

30 47. Tranzisztor erõsítése (B és?), meredeksége (S) A tranzisztor legfõképpen erõsítésre használják. A bázison kapott jelet erõsíti fel és adja le a kollektoron. Ehhez persze kell egy külsõ betáplálás, amit az emitteren keresztül kap meg. A tranzisztor meredekségén azt értjük, hogy a bázis emitter közötti feszültség (U BE ) függvényében hogyan változik a kollektoron és emitteren átfolyó áram (I CE ) S= I C / U BE ezt deriválva kapjuk: S=I C /U T 48. Tranzisztorok betû- és számjelzése A tranzisztorok tokozásán található egy sorozatszám, mely két betûbõl és számokból áll. Az elsõ betû a tranzisztor anyagát határozza meg: szilícium ( B ), germánium ( A ), különleges ( C ). A második pedig a felhasználási területrõl árulkodik: hangfrekvenciás ( C ), nagyfrekvenciás ( F ), kapcsolóüzemű (S), teljesítmény (hangfrekvenciás) ( D ), teljesítmény (nagyfrekvenciás) ( L ), teljesítmény (kapcsoló) ( U ). Az ezután lévõ számok a pontos típust határozzák meg. 49. A tranzisztor teljesítmény viszonyai A tranzisztorok érzékenyek a teljesítményre és az ezzel járó hõre. Ezt a tervezésnél figyelembe kell venni és megfelelõ hûtõfelületeket kell használni. P d =U CE *I CE +U BE *I B ~U CE *I C P d disszipációs teljesítmény, az áram keltette hõ A katalógusokban a P dmax -ot vagyis azt a disszipációs teljesítményt amit még károsodás nélkül elvisel az eszköz 25 C-ra szokták megadni. 50. Földelt emitteres kapcsolási rajza, karakterisztikája és jellemzõi Munkapont beállítása: A bázisosztót alkotó ellenállások értéke, a munkaponti adatok segítségével meghatározható 30

31 Kisjelû vezérlés jellemzõi: Feszültségerõsítés: közepes mûködési frekvencián (1kHz) dolgozunk, tehát a kondenzátorok rövidzárnak tekinthetõk. A feszültségerõsítés a kimeneti fesz. és a bemeneti fesz. hányadosa Áramerõsítés: a kimeneti áram és a bemeneti áram hányadosa: Teljesítményerõsítés: a teljesítményerõsítés és áramerõsítés abszolút értékének szorzata Bemeneti ellenállás: az az ellenállás, amely az erõsítõ bemenetét lezárja, ha a meghajtó generátort nem vesszük figyelembe Kimeneti ellenállás: az az ellenállás, amely az erõsítõ kimenetét lezárja, amikor a terhelõ ellenállás nem terheli a kimenetet Frekvenciafüggés: A váltakozó áramú helyettesítõ kapcsolásban a csatoló kondenzátorokat közepes frekvencián, váltakozó áramú szempontból rövidzárnak tekintjük. Alacsonyabb frekvenciákon ezek a kondenzátorok szintcsökkenést okoznak, mivel frekvenciafüggõ feszültségosztót alkotnak az õket terhelõ ellenállással. A szintcsökkenés általában nem lehet nagyobb mint 3 db Az emitter kondenzátor alacsony frekvencián már szakadás. Kisfrekvenciás erõsítéscsökkenést okoz, de megnöveli a kapcsolás bemeneti ellenállását is. Méretezésnél az a cél, hogy az erõsítõ alsó határfrekvenciáján is közelítõen zárja rövidre az emitter ellenállást. 31

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.

Villamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek. III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.

Részletesebben

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,

Részletesebben

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok

Részletesebben

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. V. Félvezető diódák Bevezetés az analóg és digitális elektronikába V. Félvezető diódák Félvezető dióda Félvezetőknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik. (Si, Ge)

Részletesebben

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

Elektronika 1. 4. Előadás

Elektronika 1. 4. Előadás Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.

Részletesebben

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),

Részletesebben

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át? 1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás

Részletesebben

Bevezetés az elektronikába

Bevezetés az elektronikába Bevezetés az elektronikába 6. Feladatsor: Egyszerű tranzisztoros kapcsolások Hobbielektronika csoport 2017/2018 1 Debreceni Megtestesülés Plébánia Tranziens (átmeneti) jelenségek Az előzőekben csupán az

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17.

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17. Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007. április 17. ALAPOK Töltés 1 elektron töltése 1,602 10-19 C 1 C (coulomb) = 6,24 10 18 elemi elektromos töltés. Áram Feszültség I=Q/t

Részletesebben

I. Félvezetődiódák. Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára. Farkas Viktor

I. Félvezetődiódák. Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára. Farkas Viktor I. Félvezetődiódák Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára Farkas Viktor Bevezetés Szilícium- és Germánium diódák A fénykibocsátó dióda (LED) Zener dióda Mérési elrendezések

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód PN átmenet kivitele A pn átmenet: Olyan egykristályos félvezető tartomány, amelyben egymással érintkezik egy p és egy n típusú övezet. Egy pn átmenetből álló eszköz a dióda. (B, Al, Ga, n) (P, As, Sb)

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

Elektronika Alapismeretek

Elektronika Alapismeretek Alapfogalmak lektronika Alapismeretek Az elektromos áram a töltéssel rendelkező részecskék rendezett áramlása. Az ika az elektromos áram létrehozásával, átalakításával, befolyásolásával, irányításával

Részletesebben

KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA

KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók

Részletesebben

Attól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.

Attól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris. Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási

Részletesebben

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség 2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II. Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Diszkrét aktív alkatrészek

Diszkrét aktív alkatrészek Aktív alkatrészek Az aktív alkatrészek képesek kapcsolási és erősítési feladatokat ellátni. A digitális elektronika és a teljesítményelektronika gyors kapcsolókra épül, az analóg technikában elsősorban

Részletesebben

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Villamosipar és elektronika ágazat Elektrotechnika gyakorlat 10. évfolyam 10 óra Sorszám Tananyag Óraszám Forrasztási gyakorlat 1 1.. 3.. Forrasztott kötés típusai:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Buck, boost konverter Készítette: Támcsu Péter, 2016.10.09, Debrecen Felhasznált dokumentum : Losonczi Lajos - Analog Áramkörök 7 Feszültség

Részletesebben

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok lektro- és irányítástechnika. jegyzet-vázlat 1. Félvezető anyagok - elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok - vezetők: normál körülmények között

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

- 1 - Tubics József K. P. K. P.

- 1 - Tubics József K. P. K. P. - - Tubics József.A. CSOPORTOSÍTSA A KÉTPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAIT! MAGYARÁZZA EL A NORTON ÉS A THEVENIN TÉTELT, MUTASSON PÉLDÁT ALKALMAZÁSUKRA! ISMERTESSE A GYAKORIBB

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, dec. 1

Gingl Zoltán, Szeged, dec. 1 Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27 Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai

Részletesebben

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával

2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával Teszt feladatok A választásos feladatoknál egy vagy több jó válasz lehet! Számításos feladatoknál csak az eredményt és a mértékegységet kell megadni. 1. Mitől függ a vezetők ellenállása? a.) a rajta esett

Részletesebben

Elektronika Előadás. Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek

Elektronika Előadás. Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek Elektronika 2 7. Előadás Analóg és kapcsoló-üzemű tápegységek Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - B. Carter, T.R. Brown: Handbook of Operational Amplifier Applications,

Részletesebben

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!

2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! 1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1 Gingl Zoltán, Szeged, 08. 8 szept. 8 szept. 4 A 5 3 B Csomópontok feszültség Ágak (szomszédos csomópontok között) áram Áramköri elemek 4 Az elemeken eső feszültség Az elemeken átfolyó áram Ezek összefüggenek

Részletesebben

1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás

1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás 1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! gerjedés Bode hurokerősítés nem-invertáló db pozitív visszacsatolás követő egységnyi Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát!

Részletesebben

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

LI 2 W = Induktív tekercsek és transzformátorok

LI 2 W = Induktív tekercsek és transzformátorok Induktív tekercsek és transzformátorok A tekercsek olyan elektronikai alkatrészek, amelyek mágneses terükben jelentős elektromos energiát képesek felhalmozni. A mágneses tér a tekercset alkotó vezetéken

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

Műveleti erősítők - Bevezetés

Műveleti erősítők - Bevezetés Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított, a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Elektromos áramerősség

Elektromos áramerősség Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok

Gingl Zoltán, Szeged, :44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok Gingl Zoltán, Szeged, 2016. 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 1 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó

Részletesebben

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok

Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör Passzív és aktív hálózatok Elektrotechnika 11/C Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Oszcillátorok Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör? Töltsük fel az ábrán látható kondenzátor egy megadott U feszültségre, majd zárjuk az áramkört az ábrán látható módon. Mind a tekercsen, mind

Részletesebben

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő

TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő TB6600 V1 Léptetőmotor vezérlő Mikrolépés lehetősége: 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16. A vezérlő egy motor meghajtására képes 0,5-4,5A között állítható motoráram Tápellátás: 12-45V közötti feszültséget igényel

Részletesebben

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2.

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2. Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek 9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek (Componente optoelectronice) (Optoelectronic devices) 1. Fénydiódák (LED-ek) Elnevezésük az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. Áramköri

Részletesebben

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei.

i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei. i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei. M, mega 10 6 k, kilo 10 3 m,milli 10-3 µ, mikro 10-6 n, nano 10-9 p, piko 10-12 f, femto 10-15 Volt, Amper, Ohm, Farad, Henry,

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló 1 Felhasznált irodalom Tudásbázis: Bipoláris tranzisztorok (Sulinet - szakképzés) Wikipedia: Tranzisztor Szabó Géza: Elektrotechnika-Elektronika

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek ELLENÁLLÁSOK -állandóértékű ellenállások - változtatható ellenállások - speciális ellenállások (PTK, NTK, VDR) Állandó értékű ellenállás Felépítés: szigetelő

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete.

Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben. Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 11.a Évfolyam: 11. 36 hét, heti 2 óra, évi 72 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér

Bevezetés az analóg és digitális elektronikába. III. Villamos és mágneses tér Bevezetés az analóg és digitális elektronikába III. Villamos és mágneses tér Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben