Zörgetõ. Mátyás Graduale, korvina, között; Cod. Lat. 424., f. 64r S(piritus)

Átírás

1 A R Á K O S F A L V A I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T L A P J A Zörgetõ Íme az ajtó elõtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, õ pedig énvelem. (Jel 3.20) V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM PÜNKÖSD 2-3. oldal: Pünkösdi üzenet 4-5. oldal: Gondnoki beszámoló 6. oldal: Megemlékezés 7-8 oldal: Miért szeretem? 9. oldal: Pedagógia 10. oldal: Kirándulás oldal: Anyák napja oldal: Gyermekeknek 15. oldal: Gyülekezeti Hogy is van? Mit is jelent: rákosfalvai gyülekezet! 16. oldal: Alkalmaink Mátyás Graduale, korvina, között; Cod. Lat. 424., f. 64r S(piritus)

2 P Ü N K Ö S D Pünkösdi útkeresés...amikor azonban eljön Õ az igazság lelke, elvezet titeket a teljes igazságra, mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendõ dolgokat is kijelenti nektek János 16:13 Mindnyájan találkozhatunk Isten lelkének vezetésével és útmutatásával, ha nem csukjuk be a szemünk és fülünk. Pünkösd a Szent Lélek kitöltetésének az ünnepe, mert a világba érkezet Krisztus lelke, aki elvezet bennünket a teljes igazságra. Ma a féligazságok korát éljük, amikor a hamis szürkeség lepi el magán életünket, és a közélet minden területét. A félrevezetés mindig az igazság nevében meghirdetett féligazság útján csapja be az embereket, és teszi belülrõl tönkre az életüket. Isten a Lélek szelíd hangján figyelmeztet bennünket a csapdákra! Krisztus lelke leleplezi a világban jelenlevõ hazugságot, és megszabadít bennünket a hamis illúzióktól, amelyek a folyamatos ördögi kör részei. Isten tervében az Igazság Lelke végzi el a szabadító munkát minden ember szívében, és ezt a hatalmas feladatot, nem bízta ránk, mert mi nem tudnánk a tervét tökéletesen véghezvinni. Kegyelmi pillanatok sorozatát rendeli számunkra Atyánk gondviselõ akarata, amikor a Lélek jelenlétének akadályokat elsöprõ ereje megjelenik és áthatja lényünk minden területét. Kiáltásainkra érthetõ válaszokat kapunk, csendességünkben Isten jelenlétét tapasztaljuk, Krisztus megváltói tette személyes erõvé formálódik bennünk. Isten lelkének indítását felismerve, és neki engedelmeskedve teljes életet élhetünk, utunk fájdalmas és szomorú történései megerõsítenek bennünket. Krisztus lelke megvigasztal, és az elrejtett valóságot kinyilatkoztatja számunkra, és csendes békességgel ajándékoz meg bennünket, amikor már az emberi erõ elfogyott. Mindenki kérheti a Szent Lélek jelenlétét, és jól teszi, ha gyakran kéri áldásait a mindennapokban! Aki befogadja a Lélek útmutatásait, és engedelmeskedik szavának, más emberré lesz, és önmaga harmóniába kerül Isten akaratával. Isten lelkétõl vezetettek Isten fiai, a világosságban járók, és az utat ismerõk, akik életükkel tudnak menedéket adni az igazságot keresõk számára. Isten megismerésében a Lélek tud bennünket a leggyorsabban vezetni. Önmagunk felfedezésén át, Krisztus kereszthalálának titkát megértve, megváltásunk örömében részesít! A feltámadás örömüzenete kiragad bennünket a halál jegyében veszteglõ kilátástalan emberi létbõl, felmutatva az örök élet reménységének tiszta tudatát. A Lélek azt üzeni minden embernek: Krisztus él és lehet vele találkozni! Aki 2

3 P Ü N K Ö S D õszintén keresi és képes saját merev elképzeléseit elhagyni és kész a hit útjára rálépni, annak megmutatkozik Isten lénye, és nem marad árván e világban. Minden gondunkat letehetjük elé, tisztán állhatunk meg, mert egyszerûvé és könnyûvé vált az út a Szent Lélek által, mert Õ megtisztít bennünket minden bûnünktõl, és Krisztus jelenlétében részesít bennünket. Pünkösd érkezése a Szent Lélek korszakát hozza el minden ember számára, és lehetõséget ad arra, hogy ne lélektelenül járjuk életünk hátralevõ idejét, hanem Isten Lelkének közösségében. Mindenkit bátorítok, szólítsa meg a Krisztus Lelkét õszintén, bármilyen körülményben is van, hívja be életébe, hogy végre megtörténjen a nagy fordulat, és megtapasztaljuk az erõt, a vigasztalást, a feloldozást, az újrakezdést, a megújulást. A jövendõt pedig tegyük le az Õ kezébe! Áldott pünkösdi ünnepet kívánok minden testvéremnek Isten igéjével: Mivel ragaszkodik hozzám megmentem õt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsõítem õt. Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban. Zsolt. 91: Csenki András lelkipásztor Áldott Pünkösdi Ünnepeket kívánok! 3

4 G O N D N O K I B E S Z Á M O L Ó Kedves rákosfalvai testvérek! Az egyház születésnapját ünnepeljük. Ilyenkor számot vethetünk, mit jelent számunkra az egyház! Otthon érezzük-e ott magunkat? Vágyunk-e a Fõvel, Jézussal és az egyháztagokkal szorosabb közösségre? Az elsõ gyülekezet ilyen volt: Ezek állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Szent félelem fogott el mindenkit, mert az apostolok által számos csodajel történt A hívek mind összetartottak és mindenük közös volt. Birtokaikat eladták, és az árát szétosztották kinek-kinek szükségéhez mérten. Egy szívvel-lélekkel mindennap állhatatosan megjelentek a templomban. A kenyértörést házanként végezték, és örvendezve, tiszta szívvel fogyasztották el eledelüket. Magasztalták az Istent és az egész nép szeretetében álltak. Az Úr pedig napról napra növelte az üdvösségre rendeltek számát. Ap Csel 2, Ellõttünk a példa (persze mindent nem lehet belõle megvalósítani), de rajtunk is múlik, miben hasonlítunk hozzájuk! Ami a rákosfalvai gyülekezetet illeti, szeretettel hívogatunk mindenkit a május 25-i családi délelõttre és a június 8-i hajókirándulásra. Ezek az alkalmak is közösségünk építésére szolgálnak, akárcsak a többi honlapunkon és templomunkban hirdetett alkalom. A gyülekezeti kisház felújítására pályáztunk az egyházmegyénél, illetve a kõbányai önkormányzatnál sportszerekre. A közeljövõben eldõl, mi valósul meg terveinkbõl. A hirdetéseinkben folyamatosan értesülni fog a gyülekezet a fontosabb változásokról. Az elmúlt egy hónapban hálás lehet a szívünk a konfirmandusainkért, illetve a színvonalas és megható anyák napi mûsorért is. Köszönjük Madaras Irma sárospataki legátus áldott szolgálatát, aki gyakorlaton vett részt egyházközségünkben. A honlapunkon levõ online közvetítés lehetõségével is egyre többen élnek. Reméljük, a jövõben is így lesz! Az április utolsó heti perselypénzünket forintot- felajánlottuk a lepramisszió megsegítésére. Az elmúlt hónap eseményei 1-én Madaras Irma 4. éves sárospataki teológus hirdette Isten igéjét 2-án baba-mama klub 9-én szép korúak klubja, 18 órakor szolgálók bibliaórája 14-én szeretetvendégség 14-én Blastik Henrik kirándulást szervezett az ez iránt érdeklõdõ gyermekeknek 16-án baba-mama klub 18-án bibliaóra Madaras Irma szolgálatával 21-én istentisztelet keretében bemutatkozott a Benkõ István református általános iskola 16 órakor házas kör 4

5 E S E M É N Y N A P T Á R 23-án szép korúak klubja 28-án úrvacsorás istentisztelet Riskóné Fazekas Márta a lepramisszió vezetõjének szolgálatával 29-én filmklub - beszélgetés Antonioni : Az éjszaka c. film kapcsán 30-án baba mama klub Május 4-én konfirmációi vizsga 5-én anyák napi mûsor és konfirmáció bizonyságtétel és fogadalom megerõsítése 7-én baba-mama klub-18h szolgálok bibliaórája 12-én szeretetvendégség 9-én Dr Tököli Száva és a debreceni református kántus" címmel történelmi elõadás. Fellépnek: Run Milán színmûvész, Lásztity Péró a Budapesti Szerb Intézet igazgatója és Bada Zoltán történész gyülekezetünk tagja 12-én szeretetvendégség istentisztelet után 14-én baba-mama klub Elõttünk álló alkalmak án 10 órakor pünkösdi úrvacsorás istentisztelet, 20-án legátus szolgálatával 21-én 10 órakor baba-mama klub 25-én 10 órakor gyermek és családi délelõtt 26-án 10 órakor úrvacsorás istentisztelet 27-én 18 órakor filmklub Gettómilliomos (Danny Boyle) 28-án 10 órakor szép korúak klubja Június 8-án hajókirándulás (a külsõ józsefvárosi református gyülekezet szervezésében) részletes program késõbb Temetések: Szekeres Andrásné sz. Patai Magdolna, Bujdos Alajos, Keserû Erzsébet, Kocsis Béláné sz. Rab Teréz, Nyúl Ferencné sz. Lõrincz Éva, Hegedûs Imre, dr. Keresztes László. Házasság: Kis Lóránd Attila és Nagy Izabella Konfirmáció: Finna Nándor Gergõ, Horváth Enikõ Csilla, Gózon Fanni Zsuzsanna, Jenei Tamás Zoltán Isten vigasztalását kívánjuk a gyászoló családtagoknak! A konfirmáltak ás házasságot kötöttek életén pedig legyen Isten áldása! Maradjatok meg az én szeretetemben Jn 15,9 Kiss László gondnok 5

6 Lelkészünk két évvel ezelõtt, presbiterválasztáskor engem is megkért, hogy ajánljak jelölteket a választási bizottságba. Dr. Keresztes László lett az egyik jelöltem. Aztán átgondolva a dolgokat rájöttem, hogy bölcsességét és tapasztalatát jobban tudnánk presbiterként kamatoztatni. Felhívtam lelkipásztorunkat, de õ megnyugtatott, hogy már elkéstem a kérésemmel, mert már elõzõ nap felkérte a doktor urat és õ el is vállalta a presbiterséget. Kedves emlékem, amikor tavaly tavaszszal együtt sétáltunk a templomkertben és megmutattam neki a körtefa csemetét. Elõadtam aggodalmamat, hogy ki fog száradni, õ erre azt mondta, hogy nem, csak késik a rügyezéssel és meg kell metszeni. Miután megmetszette, a fán pár nap múlva rügyek serkentek és azóta is szépen fejlõdik. Szintén tavaly egy dologban segítségre szorultam. Lacihoz (õ kérte, hogy így M E G E M L É K E Z É S Hazatért presbiter társunk szólítsam), ez másodkézbõl jutott el, de mielõtt már beszélt volna velem, a segítségemre sietett. Dr. Keresztes László a civil életben szülész-nõgyógyászként dolgozott a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, sok beteget meggyógyított és sok újszülöttet a világra segített. Családjával több mint egy évtizede aktív tagjai gyülekezetünknek A presbitériumban odafigyeltünk higgadt, bölcs gondolataira. Tudtuk, hogy hitben jár és az Úr Jézust Megváltójának tekinti s ez látszott az életén is. Hálás a szívünk Istennek, hogy ismerhettük õt és gazdagodhattunk általa, hiányát érezzük! Dr. Keresztes László testvérünket életének 74. évében április 15-én hazahívta Teremtõje. Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké János 8, 51 Kiss László gondnok 6

7 M I É R T S Z E R E T E M? Túrmezei Erzsébet Pótvizsga a szeretetbõl Az égi Mester nagy iskolájában, Ma én a szeretetbõl pótvizsgáztam. Tanítóm elõtt remegve álltam, Az elsõ vizsgán én elbuktam. Bár a tételt kívülrõl tudtam Szerettem azt, ki engem szeretett, Minden jó embert, akit csak lehetett. De õt, az én ellenségemet? Aki rágalmaz, és kinevet, ad mindenféle csúfnevet? Az ilyet én hogy szerethetem? Én azt húztam a tételben, Hogy ellenségemet is szeressem. Szereted? kérdezte tanárom, Az én hû Mesterem és Megváltóm. Nem tudom, hiába is próbálom, a szeretet az nehéz tétel. És a legtöbben ezen buknak el, Mert aki bánt, azt is szeretni kell! De Mesterem tovább tanított, Szeretettel magához hívott, Szeretetével sokat kivívott. Mutatta kezén, lábán a sebeket, Hogy mennyit tehet az igazi szeretet. Eltûri a gúnyt, a gyalázatot, Keresztet, szegeket, mit értem kapott. Egész testemben megremegtem: Hát a szeretet ilyen végtelen? Tanáromtól tanulni kezdtem: Megnyerheted vele, s úgy lehet, Hogy õ is megtér, s úgy szeret, Ha látja a te szeretetedet! Így tanított, szívemet felrázta, Látta, hogy hajlok a tanításra. Az Õ tanítását szívembe zártam, S ma e szeretetbõl pótvizsgáztam. Õ is ott volt, az én ellenségem, S elõre gúnyos megjegyzést tett nékem. Mire én szeretettel feleltem, S e szeretettel õt megnyertem. Tovább tanulok, tovább megyek, Vannak szeretetbõl egyetemek, Magasak, de nem elérhetetlenek. 7

8 M I É R T S Z E R E T E M? Mert más tudományt sokat tudhatok, Megcsodálhatnak, úgy vizsgázhatok, De szeretet nincsen énbennem, SEMMI VAGYOK! Miért szeretem ezt a verset? Mert Jézus Krisztus parancsolatának megvalósításához visz közelebb, segítséget ad. Új parancsolatot adok néktek, hogy szeressétek egymást (János 13.34) Gondoljuk csak végig, hogy mi a szeretet iskolájában óvodások, általános iskolások vagyunk, vagy már elvégeztük a szeretet egyetemét? Elsõ nekifutásra átmentünk a vizsgán vagy még tanulgatjuk csak, és halasztgatjuk a vizsga idõpontját? Annyira csodálatos, hogy Krisztus odament a kicsikhez, a betegekhez, a szegényekhez, a fogyatékosokhoz, a kitaszítottakhoz, de megszólította a tehetõseket, a magas pozícióban levõket is. Nem volt személyválogató. Megtanultuk ezt tõle? Szó nélkül elviselte a gúnyt, a bántásokat, a megalázást, még a tettlegességeket is, a testi és lelki szenvedést, a hatalmas kínt, mindent helyettünk és érettünk. Ezért lett emberré, hozzánk hasonló földi emberré. Szinte felfoghatatlan a hatalmas isteni szeretet, ami rajtunk segít, tanít, megment. Mit is mondott Jézus? Azt, hogy arról lehet megismerni a tanítványait, hogy szeretik egymást. Mi, akik templomba járunk, Bibliát olvasunk, Krisztus követõi szeretnénk lenni. Nekünk szeretettel kell minden emberhez fordulni! Különben láthatatlanok, ismeretlenek maradunk. A minket szeretõket, a hozzánk szépen szólókat könnyû szeretni. A családunk a miénk, õket is szeretjük remélhetõleg. De a nehéz természetû embereket, a másként gondolkodókat, a lelkileg vagy testileg sérülteket, és még hosszú a sor a hozzánk közel nem állókról no az már nehéz! De a Mester pont arra tanít, olvashatjuk a Bibliában és a versben is. Talán ha megismernénk, talán ha tudnánk, hogy a nehezen szerethetõk miért is lettek ilyenné? Megsajnálhatnánk, megérthetnénk õket, sõt valószínûleg szerethetõbbekké válnának. A nagy változások idejét éljük. Sokszor már követni se tudjuk. Hétfõn ez a törvény, szabály, mire kedd virrad ránk, már nem érvényes semmi. Ebben a mai világban is, és a tegnapiban is, sõt a holnapiban is egy Urunk és Istenünk van, aki szeretetével együtt örök és állandó. Biztos pont az életünkben, nem változik. Se balra se jobbra nem tévelygünk, mert egyenesen Jézus után megyünk egész életünkben. Ez a mi nagy ajándékunk. Ismerjük a helyes utat. Annyit hallani az élethosszig tartó tanulásról. Akár ifjak, akár vének vagyunk, még ma iratkozzunk be a szeretet egyetemére, és végezzük is el! Erre int, erre tanít ez a vers is. Kiss Antónia 8

9 Az antilopmama nagyon féltette kicsinyeit a tigristõl. Biztos, ami biztos, rettenetes szörny képét festette róla meséiben. Borzasztóan féltek is a kicsik a tigristõl. Amikor aztán egy igazi tigrissel találkoztak, eszükbe sem jutott, hogy ez lenne az a veszélyes vadállat. Kíváncsian nézegették a gyönyörû bundáját, nevetgéltek, hogy milyen busa feje van. Az meg felfalta õket Pedig mennyire óvtam és intettem õket siránkozott az antilopmama a gazellának, rémesebb képet már nem is festhettem volna nekik errõl a szörnyrõl Jobb lett volna egyszerûen elmondani nekik, hogy is néz ki egy tigris mondta a gazella, akkor elfutottak volna elõle Hézser Gábor: Kötõjeles történetek (Kálvin Kiadó 2006) A történet nagyon elgondolkodtató. Nyilvánvalóan arról szól, hogy tanítjuk meg a gyermekeinket az élet dolgaira, Isten ismeretére és félve mondom ki: az Ördög és a Bûn ismeretére. De szól arról is, hogy mi hogyan tanultuk meg ezeket a dolgokat, hogyan tanítjuk saját magunkat. Döbbenetes a kép. Az antilopok nem ismerik fel az ellenséget. Mi felismerjük? A bûn néha olyan ártatlan formában érkezik. P E D A G Ó G I A Teszem azt, házastársunk és köztünk valami megromlik, elszürkül. Egy kedves mosolyban kollegánktól, kolleganõnktõl elindulhat valami, melyet ha nem kezelünk a helyén, és hagyjuk magunkat sodorni, bizony megingathatja házasságunkat. A hivatás-szeretet, amely óvatlanul átcsap családunk elhanyagolásába. Az ez még belefér a kereszténységbe típusú megalkuvások, apró hazugságok. A nem megyek templomba, mert otthon is tisztelem az Istent típusú lustaságok. A bûn nem valami külsõségeiben ijesztõ dolog. Nem véletlenül használja a népnyelv az édes bûnbeesés kifejezést. A bûn igenis kellemetes dolog tud lenni-eleinte. Lenyelve és emésztve azonban keserû és legfõképpen mérgezõ. A Sátánt sokszor látjuk ijesztõ, horrorfilmbe illõ figurának. Holott nem az. Õ is mindig ártatlannak tûnõen, szinte barátian közelít. A te javadat akarja. Csak nem akarod magad megkötözni holmi szabályokkal? Neked mindent szabad, hisz tudod mi a jó neked! Hát nem kellemes ezeket hallani? De lenyelve keserû. Ott állsz majd a magad igazában, és a Sátán ott már megmutatja, hogy nem is anynyira kedves, hanem ahogy a történetünkben szereplõ tigris fogai is ijesztõekmegmutatja igazi valóját. A Sátán és a Bûn természetének nem ismerete tragédiához vezet. A bûnnel és a Sátánnal nem tudjuk felvenni a harcot, ha csak azért riogatjuk magunkat vele és gyermekeinket, hogy elkerüljük, elkerüljék õket. Nem fog sikerülni, megtalál- 9

10 P E D A G Ó G I A - K I R Á N D U L Á S nak. Ha viszont felismerjük a kísértés jelenlétét és tudjuk az ellenszerét, akkor le tudjuk gyõzni. Nem a magunk erejébõl. Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tõletek. Közeledjetek az Istenhez, és õ közeledni fog hozzátok.(jakab 4.7-8) Ha engedelmeskedünk Istennek ami azt jelenti, Krisztus van bennünk ellen tudunk állni a Sátánnak és Õ elfut. Kirándulni voltunk Mikor az idõjárás tavasziasra fordult, kihasználtuk az alkalmat, és április 14-én gyermekistentisztelet alatt, a csapat egy részével kirándulni mentünk. Tíz gyermek tartott velünk, valamint néhány kimozdulni vágyó szülõ, illetve kísérõként négy testvér a gyermekmunkás csapatból. Úticélunkként a Normafa meglátogatását tûztük ki. Az Örs vezér térig együtt elsétáltunk, innen metróval a Széll Kálmán térig mentünk, ahonnan pedig villamossal jutottunk el a fogaskerekûig. A fogaskerekûvel egészen annak végállomásáig mentünk, élvezve közben az ablakokon besütõ napfényt és a gyönyörû kilátást. Mikor leszálltunk, megkezdtük gyalogos utunkat kitûzött célunk felé. Jó nagy sétát tettünk, mialatt megálltunk egy kilátónál és egy kápolnában is. Visszafelé már kellemesen elfáradva, busszal mentünk a Széll Kálmán térig, onnan pedig a már megszokott útvonalon tovább, hazafelé. Visszajelzésként a gyerekek azt mondták, nagyon jól érezték magukat, és mi felnõttek is. Ha lesz rá igény, szeretnénk rendszeressé tenni ezeket a kirándulásokat és idõnként elvinni a gyerekeket. A jövõben azt tervezzük, hogy a programba beépítenénk egy kis csendességet, lelki útravalót is. Arra is gondoltunk, hogy evangelizációs céllal, a gyerekek hívhatnának barátokat, ismerõsöket, olyanokat is, akik még nem járnak a gyülekezet közösségébe. Reméljük, hogy lesz még alkalmunk közös kirándulásokra, melyek után mindannyian gazdagabbnak érezzük majd magunkat, mint mielõtt elindultunk! Nagy Dorottya 10

11 A N Y Á K N A P J A Zágon István: Az anya meg a szülõ Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza. A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberrõl hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkirõl nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót. Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülõvel is. A szülõ hivatalos kifejezés, az anya magánjellegû. A szülõ minden, ami értelmet jelent, erõt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörûbb gyöngédség a világon. Az anya, meg a szülõ egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülõben. Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya. Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya. Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag elõírt étrendhez, az már a szülõ. Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél elõbb nõjön ki a foga, az már a szülõ. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyû, kibírhatatlan ízû kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülõ lehet. De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hõsies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyû kotyvalékot, az már megint az anya. Aki büszke arra, hogy az õ kisfia már olyan nagy, hogy az elsõ osztályba iratkozik, az a szülõ. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya. Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrág- 11

12 A N Y Á K N A P J A ját, az a szülõ, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg az, az anya. Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülõ, de aki fûnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya. Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülõ. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülõ. De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tõle elszakítani lelkétõl lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szõke démont megpofozni, az már megint az anya. És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülõbõl pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az elsõ unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltûnik a szülõ, eltûnik az anya, mondjuk inkább a kettõ összeolvad és nagymama lesz belõle De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülõre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettõvel, a szülõt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülõ, mintha soha nem lett volna anya. Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának. 12

13 A reggeli órákban a kertész kiment, hogy gondozza kertjét. Az egyik ribizli bokornak túlságosan nagyra nõttek az ágai és félt, hogy nem fog termést hozni ezért visszametszette õket. Ahogy visszavágta ágait, a végénél nedves lett, olyan mintha sírna a bokor. A kertész úgy érezte mintha beszélne hozzá és ezt mondaná: Ó, kertészem hogy tehetsz ilyet velem? Azt gondoltam, hogy a barátom vagy, aki szeretettel gondot visel rólam, mióta csak elültettél. Nem látod, milyen szépen fejlõdök? Már majdnem fele akkorára nõttem, mint a kerítés melletti fák és nemsokára olyan nagy lehetek, mint õk. De te most levágtad ágaim és szépséges leveleim odalettek. Csalódott és keserû vagyok, hogy így bánsz velem... Erre a kertész szelíd, szeretetteljes hangon így felelt: Kérlek, ne sírj! Szükséges volt megmetszeni téged. Nem azért ültettelek, hogy nagyra nõj és árnyékot adjál, hanem, hogy termést hozzál. A fák, a kerítés mellett hiába nagyok, de nem képesek termést hozni, ellenben veled. Ha nem vágom vissza ágaidat, akkor minden erõd elmegy arra, hogy nagyobbra nõj, de akkor nem lennél képes termést hozni. Ne aggódj, egy napon hálás leszel azért, amit tettem. Lehet, hogy most még nem érted de bízz bennem és javadra lesz. Nagyon hálás leszel amikor meglátod a termésedet! G Y E R M E K E K N E K A kertész Az évek során a kertésznek egyre több kertre kellett ügyelnie. Arról álmodozott, hogy egy napon rábízzák az egyik arborétum gondozását. Úgy tûnt, hogy álma megvalósul, de végül nem tudni milyen okból egy másik kertész kapta meg az állást, akinek fele annyi tapasztalata sem volt mint neki. A kertész nagyon elszomorodott és Istenhez kiáltott: Istenem, hogyan tehetted ezt velem? Hosszú évek munkája és fáradozása, erre egy ilyen ember kapja meg ezt az állást. Azt hittem, hogy segítségemre leszel és támogatsz, hogy elõrébb jussak és pont a cél elõtt teszed ezt? Miért vagy ilyen kegyetlen, mivel érdemeltem ki? Isten gyöngéd hangon így felelt: A te életedben Én vagyok a kertész! Ekkor a kertésznek eszébe jutott, hogy évekkel ezelõtt, õ mit mondott a bokornak... Sokszor van az, hogy az ember úgy érzi, megrekedt az élete. De Isten útjai kifürkészhetetlenek. Õ még a legrosszabb dolgot is a javunkra tudja fordítani. Ismer minket és a javunkat akarja, nekünk végeznünk kell a ránk bízott feladatot és bízni Istenben, hogy Õ vezérli életünket és soha nem hagy cserben, még ha valamikor úgy is érezzük. Jézus azt mondja: Ne aggódjatok életetekért! (Máté evangéliuma 6, 25) 13

14 G Y E R M E K E K N E K Túrmezei Erzsébet Gyermek a rendelõben A kisleány ott áll a rendelõben. A furcsa gépek mintha mind õt lesnék. S a doktorbácsi már be is ültetné abba a félelmes, nagy székbe: Tessék! Szeretlek-e? Hát hogyne szeretnélek! Mivel semmi hiba a feleletben, a kis paciens beül a nagy székbe most már nyugodtan, kék szeme se rebben. Nem, még nem ül le. Kijelenti bátran, hogy elõbb kettõt kérdezni szeretne. Halljuk! mosolyog rá a doktorbácsi, hiszen õ mindig kész a feleletre. Ha a doktorbácsi ért a fogakhoz, s szereti õt, akkor mi gondja lenne? Jöhet most már a fúróval, fogóval. Piroska békén türi. Bízik benne. Értesz-e a fogakhoz? - tudakolja kis Piroska ötéves bölcsességgel. Ó, hányat találsz, akit én kezeltem, kis barátaid közt, ha széjjelnézel! Ó, így szeretnék békén bízni én is! Félelmetes nagy rendelõ az élet, de jól ismerem, aki kezel benne, s az Õ feleletétõl én se félek. Ott a Sárika, Jancsi. Kit mondjak még? A patikus bácsiék Klárikája. Kérdezd meg õket! Vígan szaladgálnak! Mi lenne, ha foguk most is fájna?' Ha megkérdezem, ért-e a dolgához, s ha megkérdezem, hogy szeret-e engem, rámutat értem átszegzett kezére, és szabad bízó kisgyermekké lennem. Ez a válasz megnyugtatóan hangzik, valóigaz. De hátra még a másik. Szeretsz-e engem? - kérdezi Piroska a kedvesen mosolygó doktorbácsit. Lehet fogó, fúró, akármi szerszám, ha ott látom abban a drága kézben, amelyik mindig tudja, mit cselekszik, s fenn a kereszten vért hullatott értem. 14

15 G Y Ü L E K E Z E T I H O G Y I S V A N? Mit is jelent: rákosfalvai gyülekezet! Mindannyiunk életében vannak idõszakok, amikor kicsit megállunk és kérdéseket teszünk fel önmagunknak az életünkrõl, családról, és mint hívõ keresztyén emberek Istenrõl és a gyülekezetrõl. Engedjék meg, hogy egy személyes hangvételû cikkben megosszam érzéseimet, gondolataimat a rákosfalvai gyülekezettel kapcsolatban. Mit jelent számomra a rákosfalvai gyülekezet? Amikor sok évvel ezelõtt kis gyermekként szüleim beírattak hittanra, még nem sokat. Késõbb, mikor a konfirmáció felkészítésen ültem, a helyzet nem változott különösebben. Azonban pár évvel késõbb egy nyári ifi tábor alkalmával megérintett az evangélium üzenete. Megértettem, hogy Jézus nem csupán mindenkiért, hanem énértem vállalta a keresztet, és nem csupán úgy általában mûködik a világban, hanem az én életemnek a részévé szeretne válni. Ettõl a pillanattól kezdve, ahogy teltek-múltak az évek, az ifi, a templom már nem csupán önmagában a kortárs közösséget, a barátokat, hanem egy lelki otthont, egy lelki hátországot jelentett számomra. Úgy vélem, hogy amíg lelki értelemben sötétségben járunk, még nem ismertük fel Jézusban életünk Urát, addig a gyülekezet egy kaput jelent Jézushoz, egy helyet, ahol halljuk az evangélium üzenetét, egy helyet, ahol a Lélek munkálkodik, ahol hívõ emberekkel lehet találkozni. Miután valaki már átadta életét Jézusnak, a Biblia, az imádság és a gyülekezet ad mindennapi lelki betevõt az ember életében. Késõbb az ifiben, a bibliaórákon, az istentiszteleten számtalanszor kaptam magam is útmutatást, választ kérdéseimre. Megannyi baráti, lelkigondozói beszélgetés során kaptam bíztatást, bátorítást életem nehezebb szakaszaiban. Hálát adok Istennek, hogy mindezeket a felsorolt áldásokat megtapasztalhattam itt a rákosfalvai gyülekezetben. Hiszem, hogy keresztyén hitünket nem lehet a négy fal között megélni, minden hívõ embernek szüksége van egy gyülekezetre. Mindanynyiunk életében vannak jobb és rosszabb idõszakok. Isten is jól tudja ezt, ezért adta számunkra a másik testvért. Mert mit is nevez egyházunk gyülekezetnek: az elhívottak közösségét. Ahol az erõs támaszt nyújt a gyengébbnek, és ahol a gyenge támaszra, segítségre talál. Isten igéje is erre buzdít bennünket: Mi erõsek pedig tartozunk azzal, hogy az erõtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Róma 15,1 Isten elõtt felelõsséggel tartozunk egymásért. Itt kapunk erõt a mindennapok harcaihoz és itt tudunk szolgálni mások felé is. Mindezek mellett a gyülekezet életünk fontos állomásainak színtere. Megannyi keresztelõt, esküvõt, vagy éppen ravatalt, örömet, bánatot éltünk meg e falak között. Mikor belépek a rákosfalvai templomba, valami megmagyarázhatatlan békesség tölti el a szívemet. Egy olyan érzés, amit egy nagyon nehéz nap végén, vagy egy hosszú utazás után érez az ember, amikor hazaérkezik: végre otthon vagyok! A templom, a gyülekezet észrevétlenül is életünk, identitásunk részünké válik. Mi ennek a titka? Talán az, hogy templomot nem csupán tégla és malter alkotja, hanem az a lelki közösség, amelyet mi, emberek egymással és Istennel alkotunk. De én olyan vagyok, mint a viruló olajfa, Isten házában lehetek, bízom Isten szeretetében most és mindenkor Zsoltárok 52,10 Gérczei Zoltán 15

16 A L K A L M A I N K, E L É R H E T Õ S É G E K ALKALMAINK: Istentisztelet Vasárnap 10.órakor (Minden hónap utolsó vasárnapján úrvacsora osztás) Gyermek istentisztelet Vasárnap 10 órakor (az Istentisztelettel egy idõben a gyülekezeti teremben) Bibliaóra Csütörtök 18 órakor Ifióra Péntek órakor Baba-mama klub 2 hetente kedd: 10 órakor Szépkorúak klubja 2 hetente kedd 10 órakor Szolgálók imaközössége minden hónap második keddje: 18 órakor Házaskör: havonta egysezr vasárnap HIVATALI IDÕ: Kedd Csütörtök Péntek Vasárnap 09:30-12:30-ig 16:00-19:00-ig 09:30-12:30-ig 09:00-13:00-ig ELÉRHETÕSÉGEINK: CSENKI ANDRÁS lelkipásztor és KISS LÁSZLÓ gondnok Cím: 1106 Budapest, Kerepesi út 69. Telefon: rakosfalva@gmail.com www. rakosfalva.net Mindenkit szeretettel várunk gyülekezetünkbe! 16