J E L E N T É S. Nemzeti Stratégiai Jelentés a 1083/2006/EK 29. alapján Magyarország. Benyújtva az Európai Bizottság számára 2012.

Átírás

1 Ref. Ares(2012) /12/2012 J E L E N T É S Nemzeti Stratégiai Jelentés a 1083/2006/EK 29. alapján Magyarország Benyújtva az Európai Bizottság számára december 31-ig

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK ( ) VÁRHATÓ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK ( ) AZ NSRK CÉLOKBAN ELÉRT EREDMÉNYEK Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztés Társadalmi megújulás Államreform AZ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI közötti értékelések évi értékelések Az értékelések hasznosulása Folyamatban lévő és tervezett értékelések ban FORRÁSFELHASZNÁLÁS Megítélt támogatás Forrásfelhasználás AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKHOZ ÉS AZ NSRK CÉLJAIHOZ Európa és régiói vonzerejének növelése Tudás és innováció a növekedés szolgálatában Több és jobb munkahely Területi és társadalmi dimenzió AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ Munkaerő-piaci intézkedések Munkaerőképzés és egész életen át tartó tanulás Oktatási és képzési rendszerek AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ ÉS A NEMZETI OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLOKHOZ A gyermekszegénység elleni küzdelem Az oktatás-képzés rendszerében az esélyegyenlőség biztosítása A munkaerő-piaci befogadás elősegítése, az inaktivitás csökkentése A területi és lakhatási hátrányok mérséklése AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEIHEZ Intelligens növekedés Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés évi országspecifikus ajánlások megvalósítása AZ ETE HOZZÁJÁRULÁSA AZ ALAPOK FELADATAIHOZ Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program... 2

3 10.5. A Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program A Duna Stratégia hatása az Európai Területi Együttműködési Programokra A MEGVALÓSÍTÁS FELGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK Az OP-kban bekövetkezett változások Intézkedések a végrehajtási rendszerben Finanszírozás területén történt változások A RELEVÁNS NEMZETI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉBEN TÖRTÉNT FŐBB VÁLTOZÁSOK Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program AZ OP-K HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSI TERVHEZ Finanszírozás Elszámolható költség-kategóriák egyszerűsítése Operatív programok prioritásainak finomhangolása A végrehajtási mechanizmusok egyszerűsítése Átmeneti állami támogatások lehetőségeinek alkalmazása Közbeszerzés OP-K HOZZÁJÁRULÁSA A TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI STABILITÁS HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ Top-up összegek közvetlen felhasználása Top-up összegek közvetett felhasználása NÉHÁNY JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA A KOHÉZIÓS POLITIKA KÖZÖTT ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLET

4 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ÁROP Államreform OP KIOP Ávr. Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet KMOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Közép-Magyarországi OP DAOP Dél-Alföldi OP KMR Közép-magyarországi régió DAR Dél-alföldi régió KÖZOP Közlekedés OP DDOP Dél-Dunántúli OP KSH Központi Statisztikai Hivatal DDR Dél-dunántúli régió KSI Közösségi Stratégiai Iránymutatások EB Európai Bizottság KSz Közreműködő Szervezet EKOP Elektronikus Közigazgatás OP LHH Leghátrányosabb helyzetű kistérség EMK Egységes Működési Kézikönyv NYDR Nyugat-dunántúli régió ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap MÁK Magyar Államkincstár ESZA Európai Szociális Alap MNB Magyar Nemzeti Bank ÉAOP Észak-Alföldi OP NAV Nemzeti Adóhivatal ÉAR Észak-alföldi régió NFSZ Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ÉMOP Észak-Magyarországi OP NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÉMR Észak-magyarországi régió NGM Nemzetgazdasági Minisztérium ETE Európai Területi Együttműködés NSRK Nemzeti Stratégiai Referenciakeret EUMSZ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés NYDOP Nyugat-Dunántúli OP GOP Gazdaságfejlesztés OP OCCR IH Irányító Hatóság OECD Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet IMF Nemzetközi Valutaalap OP Operatív Program IPR Integrációs Pedagógiai Rendszer PHARE Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás és Gazdasági Újjáépítés ISPA Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze ROP Regionális OP K+F Kutatás és fejlesztés SZTA Széchenyi Tőkebefektetési Alap KA Kohéziós Alap TÁMOP Társadalmi Megújulás OP KDOP Közép-Dunántúli OP TIOP Társadalmi Infrastruktúra OP KDR Közép-dunántúli régió ÚMVP Új Magyarország Vidékfejlesztési Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program VOP Végrehajtás OP 4

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A as, negyedik uniós költségvetési ciklus stratégiai nyomon követésének érdekében az Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet kötelezi a tagállamokat, hogy a ciklus során kétszer, 2009-ben és 2012-ben az alapok által társfinanszírozott programokról összefoglaló jelentést Stratégiai jelentést nyújtsanak be az Európai Bizottság részére. A 2012-es magyarországi stratégiai jelentés elkészítése az Európai Bizottság által készített, a 2012-es nemzeti stratégiai jelentések indikatív tartalmára és struktúrájára vonatkozó iránymutatást 1 vette alapul. Az Európai Unió hétéves költségvetésének több mint egyharmadát a kohéziós politika eszközein az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon (ESZA) és a Kohéziós Alapon (KA) keresztül az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítésére fordítja. A as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 24,9 milliárd euró uniós támogatást allokált a Ágazati operatív költségvetés a kohéziós politika alapjain programok keresztül; ezt az összeget további 4,4 milliárd euróval egészíti ki a források hazai Gazdaságfejlesztés OP hozzájárulása. A támogatási összeg (GOP) forintban kifejezett értéke mintegy milliárd forintot tesz ki 2. Az összegek Közlekedés OP (KÖZOP) Környezet és Energia OP lehívásának keretrendszerét a Nemzeti (KEOP) Stratégiai Referenciakeret (NSRK) adja. Társadalmi Megújulás OP Ezen belül Magyarország 15 operatív (TÁMOP) programot határozott meg: hét ágazati, hét Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP) regionális és egy végrehajtási operatív programot (VOP). Magyarország hét régiója Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP) közül a Közép-magyarországi régió (KMR) a gazdasági mutatói alapján a regionális versenyképesség és foglalkoztatás (ún. Államreform OP (ÁROP) phasing-in) célkitűzésén belül jogosult támogatásra; a többi hat régiónk a konvergencia célkitűzés alá tartozik. 1. táblázat: Ágazati és regionális operatív programok Regionális operatív programok Közép-magyarországi OP (KMOP) Dél-dunántúli OP (DDOP) Közép-dunántúli OP (KDOP) Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Dél-alföldi OP (DAOP) Észak-alföldi OP (ÉAOP) Észak-magyarországi OP (ÉMOP) A 2012-es Stratégiai jelentésnek különleges jelentőséget ad, hogy a ciklus végéhez közeledve a tapasztalatok összegyűjtése kiemelt fontossággal bír a as programok tervezésében. Jelen ciklus eddigi előrehaladásának, a végrehajtási tapasztalatok szintetizálásának, a programok kitűzött célokhoz való hozzájárulásának összegzése és az eredmények bemutatása lehetővé teszi, hogy a következő időszakra vonatkozó programok e tanulságok birtokában kerüljenek előkészítésre. A kohéziós politika alapjainak felhasználását összegző adatok szerint az irányító hatóságok év végéig több mint 17,7 milliárd euró (uniós) támogatást ítéltek meg a pályázók részére. Kiemelkedő támogatásban részesülnek a nemzetközi és térségi elérhetőség javításához, a városi és elővárosi közlekedéshez és a szennyvíztisztítási és csatornázási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztések, de a természeti kockázat-megelőzés, a közoktatás, az igazgatási kapacitás fejlesztése és a munkaerő egészségi állapotának fejlesztése is számottevő forrásban részesül. A több mint 36 ezer támogatott projekt közül darabszám alapján kiemelkednek a technológiafejlesztéshez kapcsolódó projektek. Szintén jelentős forráshoz jutottak a társadalmi befogadáshoz, a közoktatáshoz, a közigazgatási folyamatfejlesztéshez, a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez és üzleti infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések, továbbá a foglalkoztatottságot, a megújuló energiát, az információs társadalmat és a turizmust érintő projektek. 1 Guidance Note on Indicative Contents and Structure for the National Strategic Reports COCOF_ EN, január Az érték az aktuális árfolyam függvénye 5

6 A programok támogatásai és a projektek által elért eredmények kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Az egy évre eső kohéziós politikai támogatás összege a GDP több mint 3 százaléka. Az ország számára ez nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzájárulást jelent. A kohéziós politika adta fejlesztési források döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkövetkező években Magyarország végrehajtsa azokat a gazdaság- és társadalompolitikai fejlesztéseket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaság ismét tartós növekedési pályára álljon és a foglalkoztatottság hosszú távon érezhetően javuljon. Ezért is, a kohéziós politika kulcsfontosságú terület volt a Magyar Elnökség átfogó stratégiáján belül. Magyarország arra törekedett, hogy a kohéziós politika eszköztárát erősítsük, és a jövőjéről szóló vitát elősegítsük, hiszen egy gazdaságilag kiegyensúlyozottabb Európai Unió világviszonylatban is versenyképesebb. A Magyar Elnökség egyik jelentős eredménye az Ötödik Kohéziós Jelentésről szóló Tanácsi Következtetések a kohéziós politika területén az első magas szintű hivatalos dokumentum elkészítése volt, melyet az Általános Ügyek Tanácsának február 21-i ülésén fogadtak el. A programciklus hátralevő részére vonatkozó makrogazdasági kilátások alapján ugyanakkor nehéz időszak elé néz Magyarország. Emiatt a strukturális és kohéziós alapok felhasználása a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt szerephez jut a gazdaságpolitikai tervezésben, és a programok által kitűzöttek mellett a további gazdaság- és társadalompolitikai célok elérésében. A gazdasági válságra Magyarország igyekezett gyorsan és hatékonyan reagálni, felhasználva a kohéziós politika adta lehetőségeket. Egyrészről élt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel, így a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett tagállamok számára biztosított, a 1083/2006/EK rendelet 77. cikkének módosítása által elérhetővé vált, a társfinanszírozási arány csökkentésére vonatkozó lehetőséggel. Másrészről OPmódosításokat kezdeményezett, melyek keretében OP-k közötti és OP-kon belüli forrásátcsoportosításra került sor. A hazai végrehajtási szabályok újragondolásakor pedig egyszerűsödtek az eljárásrendi szabályok, valamint enyhültek a támogathatósági szabályok. Már a programmódosítások is figyelembe vették a 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégia keretében jóváhagyott célkitűzéseket és kezdeményezéseket, így a forrásátcsoportosítások is olyan prioritások javára történtek, melyek támogatása hozzájárul a kitűzött uniós célok eléréséhez. A stratégiához kapcsolódóan Nemzeti Reformprogramjában Magyarország is meghatározott ra elérendő nemzeti célértékeket. Az előrehaladás a legtöbb mutató esetében pozitív trendet mutat, amit alátámaszt, hogy a források jelenlegi felhasználása is nagyrészt e célok eléréséhez járul hozzá. Magyarország elkötelezett a kohéziós politika céljai mellett, és a hazai gazdaságpolitikai tervezés legfőbb eszközei továbbra is a kohéziós források lesznek. Miután a közötti időszakban elérhető források célrendszere az Európa 2020 Stratégia pilléreire épül, Magyarország is ezeknek megfelelően fogja kialakítani a során elérhető források felhasználásának keretéül szolgáló operatív programokat. 6

7 % % % % % % % Stratégiai Jelentés Magyarország, GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK ( ) A Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben Magyarország a strukturális alapokból származó források közötti felhasználásának két fő célkitűzéseként a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés elősegítését határozta meg. Ezen túl a források felhasználásának egyre inkább előtérbe kerülő vezérfonala az Európa 2020 Stratégia és célkitűzései, illetve kiemelt szerepet játszanak a fejlesztéspolitika horizontális szempontjai is. Alábbiakban tömören összefoglaljuk a gazdasági-társadalmi helyzetet és kiemelt trendeket, valamint a várható folyamatokat; mindennek részletes elemzését a jelentés melléklete tartalmazza. A makrogazdasági mutatók alakulását 2006 és 2011 között két fő tényező határozta meg: Egyrészt a ban indított, fiskális kiigazítást célba vevő konvergenciaprogram, másrészt a 2008-ban kitört pénzpiaci-, majd a következő években kiterjedő reálgazdasági válság. Ez és további tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági mutatók az időszakban elmaradtak az NSRKban tervezett pályától: a vizsgált időszakban a hazai GDP összességében 3,1 százalékkal csökkent a tervezett 19,1 százalékos növekedéssel szemben; a foglalkoztatottság 3,0 százalékkal csökkent a tervezett 2,6 százalékos emelkedéshez képest. Az egy főre jutó bruttó hazai termék regionális különbségei a vizsgált időszak során jellemzően nem csökkentek. A foglalkoztatási arány tekintetében szintén jelentős különbségeket láthatunk: A három legmagasabb GDP-vel rendelkező régióban a éves lakosság százaléka foglalkoztatott, míg a többi régióban százalékos ez az arány. Szintén eltérések adódnak a városias és a vidékies megyék 5 között: Budapest és a túlnyomóan vidékies (remote) területek közötti 3,7-szeres GDP-különbség volt 2010-ben. A munkanélküliségi ráta tekintetében, bár csökkent a különbség, továbbra is a fővárosban, illetve az 1. ábra: Bruttó hazai termék (változás előző GDP évi adathoz képest) Forrás: NSRK, Eurostat 2. ábra: Foglalkoztatottak száma (változás előző évi adathoz képest) Foglalkoztatottak száma Forrás: NSRK, Eurostat ún. átmeneti megyékben nagyobb arányban jutnak munkához az álláskeresők és így alacsonyabb a munkanélküliség, mint a vidékies megyékben. A főbb makroökonómiai mutatókon túlmutatóan a strukturális alapok forrásainak hatását egyéb célmutatók segítségével mérhetjük. Így az Európa 2020 Stratégia által meghatározott nyolc mutató közül a legtöbb esetben Magyarország már re érezhető előrehaladást ért el 2020-ra kitűzött céljához képest; jelentős elmaradás a foglalkoztatottsági mutató esetében tapasztalható. 3. ábra: Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek kiválasztott mutatói Foglalkoztatás (20-64 évesek) 2 1,5 1 0,5 0 K+F beruházások (GDP %-ában) Megújuló energiaforrások aránya NSRK-terv Tény Az iskolából kimaradók aránya NSRK-terv Tény Felsőoktatási végzettséggel bírók aránya (30-34 évesek) Forrás: Eurostat 5 OECD-tipológia 7

8 Az NSRK horizontális mutatóinak vizsgálatakor sok esetben ugyancsak javulás tapasztalható, így a legtöbb környezeti és társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó adatok esetében: egyre többen érezhetik a magas színvonalú szennyvízkezelési szolgáltatások hatását, valamint egyre kevesebb gyermek él alacsony jövedelmű háztartásban. 2. táblázat: Az NSRK horizontális indikátorainak alakulása 2006 és 2010 között (elérhető mutatók) Indikátorok Célérték Trend A környezeti fenntarthatóság indikátorai A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének változása a hulladékkezelési módja szerint (kg/fő/év) Forrás: Eurostat, KSH 2015-re: 89% 67,4% 72,5% hasznosított hulladék 2015-re: égetett hulladék 2015-re: lerakott hulladék 2015-re: A gazdaság energiaintenzitása (kilóegyenérték / euro) n.a. 425,7 419,5 A megújuló energia részarányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül A társadalmi fenntarthatóság indikátorai Csökkenjen a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya 2013-ra: 11,4% 3,5% 7,1% 2013-ra: 12% 15,9% 12,3% A magyar gazdaság számára az uniós források kiemelt jelentőségét mutatja, hogy az állami beruházások döntő többsége a strukturális alapok támogatásával valósult meg 2009 és 2011 között 6. Ez különös jelentőséggel bír, ha figyelembe vesszük, hogy a beruházási ráta a évi 21,7 százalékról 2011-re 16,8 százalékra süllyedt. Amennyiben a kohéziós források nem álltak volna rendelkezésre, úgy a válság vélhetően még nagyobb hatást gyakorolt volna a gazdasági teljesítményre. 2. VÁRHATÓ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK ( ) A program hátralevő időszakára vonatkozó makrogazdasági kilátások alapján nehéz időszak elé néz Magyarország ben az előrejelzések éves szinten is recesszióval, a GDP 1-1,6 százalékos visszaesésével számolnak, melyet követően 2013-ban mérsékelt, 1 százalék alatti növekedés várható. A foglalkoztatási mutatók tekintetében mind az elemzők, mind a kormány a munkanélküliség stagnálására, illetve enyhe csökkenésére számít (2013-ban 10,8-11,1%). A gazdaságpolitika fókuszában a vonatkozó évekre az államháztartási hiány 3 százalék alatti értékének elérése, valamint a bruttó államadósság csökkentése áll, mely célok elérését a legtöbb prognózis elérhetőnek ítéli meg. 4. ábra: Bruttó hazai össztermék várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések 6 EU structural funding for growth and jobs, European Commission, Report to the European Council, June

9 3. AZ NSRK CÉLOKBAN ELÉRT EREDMÉNYEK A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fő célja, hogy hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedés elősegítéséhez. A cél eléréséhez a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a környezeti és energetikai fejlesztés, valamint a társadalmi megújulás és az államreform területén kerülnek felhasználásra a fejlesztési források. Jelen fejezetben az ezeken a területeken 2011 végéig elért előrehaladást kívánjuk bemutatni a programszintű- és a magindikátorok segítségével 16, ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a évi előrehaladás tekintve a kedvezményezetteknek kifizetett összegek korábbi évekhez képest mért megugrását jelentősen magasabb értékeket mutat Gazdaságfejlesztés Az NSRK programjai közel 100 ezer munkahely megteremtését tűzték célul 2015 végéig; a kitűzött célnak 2011 végéig nagyságrendileg az egyharmadát sikerült teljesíteni. A munkahely teremtési célok kétharmadát a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), míg egyharmadát a regionális operatív programok (ROP-ok) adják. A ROP-ok előrébb tartanak a célok megvalósításában, mivel 2011 végéig a célkitűzés közel felét már elérték. Az indukált beruházás esetében a ROP-ok az összesített célkitűzés több mint 60 százalékát elérték 2011 végére; a GOP forrásaival együttesen már közel 2,7 milliárd euró értékben valósult meg indukált beruházás az NSRK keretein belül. Az ipari területek fejlesztése tekintetében már több mint 1700 hektáron sikerült korszerű ipari parkokat és telephelyeket átadni, ezzel a célkitűzés 40 százaléka megvalósult 2011 végéig. Az eredmények alapján jelentős számú, közel 2000 vállalat vett már részt támogatott együttműködésben vagy klaszterekben, emellett szintén ezres nagyságrendű a K+F- és ITprojektek száma. 16 Az indikátorok programszintű cél- és teljesülési értékeit, ahol ez lehetséges volt, nemzeti szinten összesítettük, hogy teljesebb képet alkothassunk az előrehaladásról. A darabszám típusú indikátorok esetében a megkötött szerződések alapján kerültek meghatározásra az értékek; a többi indikátor értéke már a ténylegesen befejezett projektek által elért eredményeket mutatja. Figyelembe kell venni, hogy lehetőség lett volna a szerződésekben, a kedvezményezettek által tett vállalások értékeit is feltüntetni, mivel Magyarország nemzeti szabályozás alapján a projekt-monitoring részeként előírja a vállalt indikátorok legalább 75%-os teljesítését a kedvezményezettektől. 9

10 3. táblázat: Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor neve M.e. Kapcs. OP Célérték 2015 végéig Teljesülés 2011 végéig Teremtett munkahely fő GOP, ROP Támogatás hatására indukált beruházás millió euró GOP Támogatás hatására indukált beruházás millió euró ROP Támogatott induló vállalkozások száma db GOP Támogatott KKV projektek száma db GOP vissza nem térítendő visszatérítendő Támogatott KKV projektek száma db ROP A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok, ipari területek és telephelyek nagysága Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma Támogatott K+F együttműködések száma (vállalkozások és kutatóintézetek között) ha ROP db ROP db GOP Támogatott K+F projektek száma db GOP Támogatott K+F projektek száma db ROP Támogatott IT projektek száma db GOP Támogatott IT projektek száma db ROP Szélessávú elérhetőséggel rendelkezők számának növekedése fő GOP Forrás: NFÜ 3.2. Közlekedésfejlesztés A közlekedésfejlesztésre fordítható források a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP), illetve a ROP programjaiban állnak rendelkezésre. Az újonnan épített transzeurópai hálózat részét (TEN-T) képező utak esetében a célkitűzés egyharmada teljesült, míg a vasútvonal-felújítás esetében 40 százalékos a teljesülési arány. Mivel ezen infrastrukturális projektek megvalósítása jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, ezért a 2011 végéig elért előrehaladás megfelelőnek mondható. Az útépítések és -felújítások tekintetében a főutak és a településeket összekötő utak építésének üteme is megfelelő, a teljesülés mértéke nagyjából fele a 2015-re kitűzött céloknak. A tervezett kerékpárutak 60 százaléka, több mint 800 km kerékpárút már megépült 2011 végéig. A számok alapján elmondható, hogy mind a nemzetközi úthálózatba való kapcsolódás mértéke, mind a regionális szinten jelentkező térségi elérhetőség sokat javult, és jelentős időmegtakarítást sikerült elérni, mind a közút-, mind a vasútépítési és -felújítási projekteknek köszönhetően. A városi és elővárosi közlekedési projektek még döntő részben megvalósítás alatt állnak, ezzel magyarázható, hogy a célkitűzés kevesebb mint 10 százalékát sikerült elérni a vonatkozó indikátor esetében. 10

11 4. táblázat: Közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor neve M.e. Kapcs. OP Célérték 2015 végéig Teljesülés 2011 végéig Új transzeurópai hálózati közút km KÖZOP Fejlesztett vasútvonal km KÖZOP Megépített utak hossza Felújított utak hossza Megépített kerékpáros utak hossza km km km KÖZOP, ROP KÖZOP, ROP KÖZOP, ROP Fejlesztett városi közlekedéssel érintett lakosság száma ezer fő KÖZOP Az új és fejlesztett közutaknak köszönhetően nyert időmegtakarítás értéke Az új és fejlesztett vasutaknak köszönhetően nyert időmegtakarítás értéke Forrás: NFÜ euró/év KÖZOP euró/év KÖZOP Környezeti és energetikai fejlesztés A környezeti és energetikai fejlesztések a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a ROP-ok keretében valósulnak meg. A KEOP esetében a projektek előrehaladása lassabb ütemű a többi programhoz képest, így itt csak darabszám típusú indikátorokat tudunk megadni a leszerződött állomány alapján. Ez alapján a megújuló energiával kapcsolatos projektek száma már majdnem elérte az OP módosítás előtti célértéket, míg az árvízvédelmi projektek a cél felét, a hulladékgazdálkodásiak a negyedét adták 2011 végén. A ROP-ok esetében már beszélhetünk megvalósított projektek által elért eredményekről: A projekteknek köszönhetően több mint félmillió lakost sikerült megvédeni az ár-, bel- és csapadékvíz által okozott károktól, amivel a célkitűzés 40 százaléka teljesült. A kistelepülések megfelelő szennyvízkezelését támogató projektek esetében is a célkitűzés 40 százalékát sikerült elérni 2011 végéig. A ROP-ok esetében az előrehaladás üteme megfelelő, míg a KEOP esetében a projektek minél előbb történő megvalósítására van szükség, hogy értékelhető eredményeket kaphassunk az OP hozzájárulásáról a környezeti és energetikai fejlesztésekhez. Ugyanakkor e ponton szükséges megemlíteni, hogy a KEOP projektek jellegéből adódóan az indikátorok értékei a fenntartási időszakra vonatkoznak, azaz a projektzárások és a fenntartási jelentések beérkezése után lesz a legtöbb projekt esetében értékelhető eredmény. 11

12 5. táblázat: Környezeti és energetikai fejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor neve A megújuló energiákhoz kapcsolódó projektek száma M.e. Kapcs. OP Célérték 2015 végéig Teljesülés 2011 végéig db KEOP Hulladékgazdálkodási projektek száma db KEOP Élőhely helyreállítással érintett terület nagysága Kockázatmegelőző projektek száma (árvízvédelem) A támogatott projektek keretében ár- bel- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság A támogatott projektek keretében EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma a 2000 LE alatti településeken Forrás: NFÜ km 2 KEOP 650 9,77 db KEOP fő ROP fő ROP Az indikátor célértékének változásai Az indikátor célérték emelésre került az OP módosítását követően. Az indikátor célérték duplájára nőtt az OP módosítását követően Területfejlesztés A városrehabilitáció a ROP-ok egyik kiemelt területe. A rehabilitált településrészeken az eddigi fejlesztésekkel érintett lakosság 1,3 millió fő volt, így a kitűzött cél 68 százaléka teljesült 2011 végére. A fejlesztésekkel érintett terület több, mint 2000 hektár, a területen működő vállalkozások száma pedig 276-tal nőtt a programozási időszak kezdetétől. Ez közel 30 százalékos teljesítésnek felel meg a célértékhez viszonyítva. 6. táblázat: Területfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor neve Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Forrás: NFÜ M.e. Kapcs. OP Célérték 2015 végéig Teljesülés 2011 végéig fő ROP db ROP ha ROP Társadalmi megújulás Az ESZA által finanszírozott képzésekbe több mint 1,7 millió személyt sikerült bevonni; a résztvevők 56 százaléka nő volt. A programokat sikeresen elvégző távozó (azaz bizonyítványt szerzett) személyek száma 220 ezer fő, ebből a nők száma 110 ezer. A társadalmi megújulás fontos területe az infrastruktúra-fejlesztés. A közoktatás területén az infrastrukturális fejlesztések nagyjából egyharmados teljesülést mutatnak; a fejlesztésekkel érintett intézményekben több, mint 80 ezer gyermek tanul. Az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos projektek száma már 2011 végén jócskán meghaladta a 2015-re kitűzött célokat. 12

13 7. táblázat: Társadalmi megújuláshoz kapcsolódó indikátorok Résztvevők összlétszáma Női résztvevők összlétszáma Indikátor neve Távozó személyek összlétszáma Női távozó személyek összlétszáma M.e. fő fő fő fő Kapcs. OP TÁMOP, ÁROP TÁMOP, ÁROP TÁMOP, ÁROP TÁMOP, ÁROP Célérték 2015 végéig Teljesülés 2011 végéig Oktatási projektek száma db TIOP Egészségügyi projektek száma db TIOP A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma Fejlesztett nevelési-oktatási feladat-ellátási helyeken ellátott / tanuló gyermekek száma LHH kistérségekben kialakított szociális szolgáltatásokat igénybe vevők száma Forrás: NFÜ db ROP fő ROP fő TIOP Államreform A közigazgatással kapcsolatos elégedettséget az ÁROP programban operatív program szinten mérik. A vállalkozások esetében több mint 10 százalékponttal nőtt az elégedettség mértéke, viszont ugyanez a mutató a lakosság körében 5 százalékponttal csökkent. Az interneten történő ügyintézés lehetőségei folyamatosan bővülnek: Az elektronikus közigazgatás program keretében 49 online közigazgatási szolgáltatás létesült. 8. táblázat: Államreformhoz kapcsolódó indikátorok Indikátor neve A lakosság közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása A vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti táblázatokban közölt aggregált adatok nem helyenként nem egyeznek az Európai Bizottság által megküldött táblák adataival, amelyek az SFC2007 rendszerbe feltöltött AIR2011 adatokon alapulnak, ugyanis azok nem veszik figyelembe a 2011-es OP módosításokat, melyek keretében több OP esetében sor került az indikátorrendszer teljes felülvizsgálatára, és így a célértékek módosítására. A fenti táblázatokban, a bizottsági útmutatóknak megfelelően, ezen módosításokat már figyelembe vettük. Az indikátorok összevonása eredményeképpen továbbá több esetben a tényértékek is módosultak. M.e. százalékpont százalékpont Kapcs. OP ÁROP ÁROP Célérték 2015 végéig 10%-kal javuljon a kiinduló értékhez (66,4%) képest 10%-kal javuljon a kiinduló értékhez (66,9%) képest Teljesülés 2011 végéig Átlagos ügyfeldolgozási idő az okmányirodákban nap ÁROP 30 34,76 Program hatására létrejött online közigazgatási szolgáltatások száma Forrás: NFÜ 61,7% 77,1% db EKOP

14 4. AZ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI közötti értékelések A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között, éves szintre lebontott hároméves értékelési terv alapján értékelési framework keretében 17 tematikus és 10 OP félidei értékelést készített. 9. táblázat: között elvégzett tematikus értékelések között elvégzett tematikus értékelések Humán erőforrás fejlesztés és foglalkoztatás témakörében Gazdaságfejlesztés témakörében Környezet témakörben Közigazgatás témakörben Indikátor témakörben Intézményi értékelések A kohéziós politika hatása a visegrádi országok (V4) foglalkoztatási szintjére és minőségére Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) fejlesztésének értékelése A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Az I. NFT ROP 3. prioritásának ex-post értékelése Térségi Integrált Szakképző Programok értékelése Üzleti infrastruktúra fejlesztés (GVOP 1.2. intézkedés) értékelése GVOP Vállalatközi rendszerek értékelése GVOP 3.3 Vállalati K+F támogatások értékelése GVOP KKV beruházás támogatási intézkedés értékelése Állati hulladék kezelés értékelése Az I. NFT fenntarthatósági horizontális értékelése KEOP Szennyvíz projektek értékelése E-közigazgatás fenntarthatósági értékelés TÁMOP-TIOP indikátorok felülvizsgálat GVOP indikátor felmérés Kiválasztási eljárásrend értékelés Akciótervek értékelése SLA értékelés Forrás: NFÜ A tematikus értékelések mellett a jelzett időszak során az NFÜ elvégezte a 7 ágazati OP, a VOP, valamint a 7 regionális operatív program közbenső értékelését. Az értékelések eredményeinek áttekinthető bemutatására és ezáltal hasznosulásuk biztosítására elkészült a félidei értékelések összegző szintézisriportja, mely egy dokumentumban tartalmazza az egyes OP-k értékeléseinek legfontosabb eredményeit, valamint az OP-kon átívelő, NSRK-szintű javaslatokat évi értékelések A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben az értékelési terv alapján készített értékelések közül az alábbiak kerültek lezárásra 2011-ben: Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése 14

15 Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése A közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése Az értékelések céljainak alábbi rövid összefoglalása mellett főbb eredményeiket és legfontosabb javaslataikat a jelentés melléklete tartalmazza Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, Az értékelés célja a Magyarországon között kiemelten az európai uniós támogatások (ISPA/Kohéziós Alap , KIOP , ROP , KözOP , ROP-ok , Phare és határon átnyúló együttműködési programok) segítségével, illetve egyéb forrásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beavatkozások vizsgálata volt. Az értékelés öt feladatcsoportban vizsgálta a közlekedési fejlesztéseket: stratégiai kontextus elemzés, fejlesztések rendszerezett bemutatása, közvetlen eredményesség vizsgálata, programmenedzsment vizsgálata és fenntarthatósági elemzés. Az értékelés fő célja a közötti szakpolitikai tervezés, programozás és a végrehajtáshoz kapcsolódó program menedzsment számára javaslatok megfogalmazása, melyek hozzájárulnak a fejlesztéspolitikai döntések megalapozásához, a támogatási rendszer eredményességének javításához, visszacsatolásokat nyújtanak a prioritások eredményeiről, hatásairól, a végrehajtás intézmény-rendszerének hatékonyságáról A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése A TÁMOP közoktatás-fejlesztési prioritás értékelési célja a program-megvalósítás körülményeinek és a prioritáson belül futó egyes konstrukciók előrehaladásának értékelése volt. Az értékelés eredménye közvetlenül támogatta illetve javaslatokat fogalmazott meg az időközi OP módosítás számára. Emellett az értékelés számos fontos megállapítása hasznosítható a as tervezés során a program kialakítás és a végrehajtási rendszer tervezése során Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései Az értékelés célja Magyarország EU-s Csatlakozási Szerződésében a szennyvizes és ivóvizes szakterületeken vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények feltárása, a fennmaradó beruházási várható költségeinek becslése volt, a nemzetközi és hazai tapasztalatok tükrében. Végül az értékelés javaslatokat fogalmazott meg az ivóvízminőség-javító program és a szennyvízprogram határidőre történő befejezését elősegítő intézkedésekre. Az értékelés jelentőségét az adja, hogy nagy volumenű, sok önkormányzatot érintő, jelentős gazdasági, társadalmi hatással bíró fejlesztések megvalósulásáról kell gyorsan (többségében még a as költségvetési ciklus hátralévő három évében), hatékonyan gondoskodni. A szükséges fejlesztések végrehajtása és működtetése meghatározó módon érinti a lakosságot, a szolgáltatási díjakat, a szolgáltatókat, a szolgáltatást, a központi és a helyi költségvetést Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése Az értékelés keretében hat európai uniós intézkedés vizsgálata azt elemezte, hogy melyek azok a tényezők és eszközök, illetve szabályozási keretek, amelyek hatékonyan elősegítik és melyek azok, amelyek gátolhatják az Európai Unió Roma Keretstratégiájában és az EU 2020 stratégiában megfogalmazott célok elérését. A területi és társadalmi kohéziós politika sikerességének fontos mutatója a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és ezen belül a roma emberek helyzetének javulása. 15

16 A közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése Az értékelés azt vizsgálta, hogyan járultak hozzá a as uniós fejlesztések és operatív programok végrehajtásával kapcsolatos közötti kommunikációs tevékenységek az Európai Bizottság által elfogadott, az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó kommunikációs tervekben kitűzött célok megvalósításához, az uniós fejlesztések eredményeinek és az Európai Uniós fejlesztésekben betöltött szerepének a megismertetéséhez. Az értékelés ehhez szorosan kapcsolódó kérdésként vizsgálta meg, hogy mennyire voltak eredményesek, hatásosak és hatékonyak a kommunikációs tevékenységek, illetve az azokért felelős intézmények. Az értékelés jelentőségét az adta, hogy támpontokat adott a jelen időszaki kommunikációs tevékenységek finomhangolásához, valamint a as operatív programokhoz kapcsolódó kommunikációs stratégia kidolgozásához. Megjegyzendő, hogy a félidei értékelés lefolytatását az Európai Bizottság jogszabályban írta elő (az 1828/6 EK rendelet, 4. cikk, 2. bekezdésben) Az értékelések hasznosulása Az értékelések eredményei egyrészt hozzájárulnak az aktuális OP-k megvalósítása során a végrehajtási gyakorlat korrekciójához és továbbfejlesztéséhez, másrészt megalapozzák a következő programozási időszakra való felkészülést és segítik a következő operatív programok kidolgozását. A as végrehajtási tevékenység továbbfejlesztéséhez kapcsolódóan a jelenlegi költségvetési ciklusban végzett értékelések eredményeiből fakadó konkrét lépések bemutatását szolgálják az alábbi példák: Az Üzleti infrastruktúra fejlesztés (GVOP 1.2. intézkedés) értékelése feltárta, hogy az ipari parkok fejlesztése esetén kevésbé mutatkozik igény az ipari telephely biztosításán túli, magasabb szintű üzleti, inkubációs szolgáltatások kiépítése iránt, ugyanakkor jelentős támogatási igény van a kisebb léptékű, elsősorban a szállítás, szállítmányozás és raktározás eszközállományát bővítő fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan, továbbá a befektetési igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó telephely-fejlesztési támogatásokra. Az értékelési eredményekkel összhangban, a as GOP és a KMOP 1. prioritás keretében módosított, illetve újonnan kialakított támogatási konstrukciók (pl. telephely fejlesztések támogatása) jelentek meg, amelyek figyelembe vették a fenti igényeket. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésének értékelése során bebizonyosodott, hogy a munkaügyi kirendeltségek modernizálása pozitív hatással van a munkanélküliek munkába állására vonatkozóan, ez megalapozta a további hasonló intézkedések tervezését és végrehajtását. A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Az I. NFT ROP 3. prioritásának ex-post értékeléséből származó információk hozzájárultak az I. NFT Regionális Operatív Programjának lezárásához, illetve a hasonló jellegű II. NFT-s pályázati kiírások kialakításához. A ROP áttekintő félidei értékelés eredményeivel összefüggésben felülvizsgálatra került a ROP indikátorrendszere. A TÁMOP félidei értékelése felhívta a figyelmet a forrásvesztés veszélyére a TÁMOP 3.,4. és 6. prioritása esetében, ahol ennek megfelelően a források felhasználásának gyorsítására tettek lépéseket; az értékelés továbbá javaslatokat fogalmazott meg az N+2/N+3 problémakör kezelésére. Az értékelési eredmények segítették a programozási időszakra való felkészülést, és támogatják a as OP-k tervezését. A nagyszámú értékelés emellett hozzájárult az értékelési tevékenység elterjedéséhez, valamint az értékelési kultúra meghonosodásához a hazai fejlesztéspolitikában és a közigazgatásban. 16

17 4.4. Folyamatban lévő és tervezett értékelések ban 2012 nagyon jó időpontnak tekinthető az értékelések lefolytatásának szempontjából, hiszen bizonyos programok esetén már elég idő telt el elindításuk óta, hogy azok eredményességéről érdemben lehessen vizsgálódni, ugyanakkor az értékelés eredményei még be tudnak csatornázódni a tervezési folyamatba. Ennek megfelelően számos, a as kohéziós politikai tervezés számára kiemelten fontos területen indítunk értékelést, így a gazdaságfejlesztési beavatkozások, beleértve a KKV- és az innováció-támogatás területét, a foglalkoztatás bővítését célzó programokat, és ezek mellett infrastrukturális területet is. A fentiek érdekében új értékelési keretrendszer került kialakításra 2011-ben, az alábbi szempontok figyelembe vételével: valódi árverseny mellett minőségi ösztönzők megtartása; az elérhető legmagasabb szintű szakértelem bevonása; rugalmasan reagáló rendszer a különféle igényekre és határidőkre. A kohéziós és strukturális támogatások felhasználásának értékeléséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében nyolc (2 módszertani és 6 tematikus) részterület került meghatározásra (ld. táblázat). 10. táblázat: Új értékelési keretrendszer felépítése Tematikus területek Módszertani területek Forrás: NFÜ Értékelési részterület A folyamatban lévő és tervezett értékelések részletes listáját a melléklet tartalmazza. Tervezett értékelések száma Gazdaságfejlesztés 3 Környezeti energetika és klíma 6 Közigazgatási fejlesztések, intézmény-szervezetfejlesztés Közlekedésfejlesztés 6 Társadalmi fejlesztések 8 Területfejlesztés, reg. fejlesztés, területi dimenzió vizsgálata Statisztikai-ökonometriai elemzés 1 Kapcsolódó kérdőíves felmérés és kvalitatív módszerek 5 6 n.a. 17

18 5. FORRÁSFELHASZNÁLÁS 5.1. Megítélt támogatás A strukturális alapokból Magyarország számára rendelkezésre álló közel 24,9 milliárd euró közösségi hozzájárulásból december 31-ig az éves jelentésekből készült bizottsági összefoglaló alapján 17,7 milliárd euró tagállami kötelezettségvállalás történt a kedvezményezettek felé. Ennek OP-szintű megoszlását mutatja az alábbi grafikon: 5. ábra: A december 31-ig megítélt támogatása aránya az egyes OP-k keretének arányában Forrás: Tagállami éves jelentések, Európai Bizottság, október NSRK szinten az elérhető forrásokból számított megítélt támogatási ráta 71 százalék. A legmagasabb lekötésekkel a Közlekedés OP, valamint a hat db konvergencia régió regionális OP-k rendelkeznek. A kivezető támogatásban részesülő Közép-Magyarországi OP szintén magas megítélt támogatási aránnyal bír (87%). 50 százalék alatti arányt a két közigazgatási programban (ÁROP, EKOP), valamint a TÁMOP programokban találunk. 18

19 11. táblázat: A december 31-ig megítélt támogatás megoszlása prioritási témánként Tématerület millió euró Kötelezettségvállalás Összes kötelezettségvállalás arányában, % Közlekedés 4 525,3 25,6% Környezetvédelem 4 255,2 24,0% K+F, innováció és vállalkozásfejlesztés 2 669,5 15,1% Társadalmi infrastruktúrába befektetés 2 166,4 12,2% Technikai segítségnyújtás 794,0 4,5% Városi és vidéki rehabilitáció 633,9 3,6% Humán erőforrás fejlesztése 618,3 3,5% Foglalkoztatáshoz és fenntarthatósághoz való hozzáférés javítása 428,3 2,4% Turizmus 416,0 2,4% Kultúra 293,8 1,7% Energia 289,6 1,6% Információs Társadalom 277,3 1,6% Társadalmi befogadás javítása az elmaradott és hátrányos helyzetű személyek körében Munkavállalók és cégek alkalmazkodóképességének növelése Intézményi kapacitás növelése nemzeti, régiós és helyi szinten Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében 186,9 1,1% 61,9 0,4% 56,0 0,3% 23,4 0,1% Végösszeg ,0 100% Forrás: Tagállami éves jelentések, Európai Bizottság, október A leghangsúlyosabb tématerületek a közlekedés, a K+F, innováció és vállalkozás-fejlesztés, beruházás a társadalmi infrastruktúrába és a környezetvédelem; ez a négy terület adja a megítélt támogatások 77 százalékát. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet IV. 9. cikk (3) bekezdése alapján azzal a saját kezdeményezéssel, miszerint a konvergencia célkitűzéshez tartozó kiadások 60 százalékát, és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzéshez tartozó kiadások 75 százalékát a 2005/600/EK tanácsi határozatban foglalt célkitűzésekre fordítja, Magyarország nem élt. Mindazonáltal ezen célkitűzésekre Magyarország összességében az eddig megítélt támogatások 46 százalékát fordította Forrásfelhasználás Az NSRK-ban rendelkezésre álló közel 24,9 milliárd euró közösségi forrásból november végéig mintegy 8,0 milliárd eurót, a keret 32 százalékát utalta át a Bizottság időközi kifizetés formájában, és további 2,7 milliárd eurót előleg formájában. Mindösszesen tehát 10,7 milliárd euró forrás érkezett Magyarországra. Az időközi kifizetések helyzetét célkitűzések szerint az alábbi ábra mutatja a programok kereteihez képest: 19

20 6. ábra: A Bizottság által Magyarországnak teljesített források megoszlása célkitűzésenként Forrás: Európai Bizottság, november A lehívások tekintetében a legjobban teljesítő területek a regionális programok. A legmagasabb aránnyal, 64 százalékos időközi kifizetéssel a Közép-Magyarországi regionális OP áll, ami a kivezető támogatások lefutásának jellegével is összefügg. A KMOP és további ún. fej-nehéz programok előrehaladásáról a 13. fejezetben írunk bővebben. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 96. cikke szerinti kötelezettségvállalás automatikus visszavonása Magyarországon 2011-ben nem fordult elő egy OP prioritás és célkitűzés esetében sem; ilyen forrásvesztéssel Magyarország 2012-ben sem számol. 20

21 6. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKHOZ ÉS AZ NSRK CÉLJAIHOZ A kohéziós politika célrendszerét legátfogóbban a Community Strategic Guidelines (CSG) fejezik ki. A következőkben azt mutatjuk be, hogy az NSRK operatív programjai keretében elfogadott projektek és megítélt támogatások operatív programonként, összegszerűen miképp szolgálják a CSG egyes céljait. Jelen fejezetben a besorolási kategóriákat a CSG alapján építettük fel. A CSG, hierarchikus témarendben tartalmazza az Európai Unió stratégiai céljainak elérését szolgáló konstrukciókat. A fejezet táblázatainak elkészítéséhez a én rendelkezésre álló adatokat használtuk fel, a számításokat forintban közöljük Európa és régiói vonzerejének növelése Közlekedési infrastruktúra Nemzetközi és térségi elérhetőség A as időszakban a vasúti törzshálózaton belüli pályafejlesztések a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, amelyeket informatikai, telematikai és biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A fejlesztések eredményeképpen sikerült elérni a TEN-T hálózat gyorsforgalmi elemekkel történő mind teljesebb lefedettségét és az elérési idők további javulását. Az M0-ás déli szektorának, az M43-as KÖZOP Összesen Forrás: NFÜ ,9 723,9 727,9 727,9 gyorsforgalmi út Szeged és Makó közötti szakaszának, M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakaszának és az M30- as gyorsforgalmi főút korrekciójának építésével kapcsolatban a kivitelezési támogatási szerződéseket megkötötték; a többi projekt esetében a fejlesztések előkészítése történik. A térségi elérhetőség javítása 551 projektnek célja. A támogatási összegeket tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP-ban valósul meg. A konvergenciarégiókban a ROP-ok keretében gyűjtőutak, körforgalmú csomópontok, települési összekötő (4 és 5 számjegyű) utak építése, burkolat felújítása és az egyes településeken belüli terek, útszakaszok felújítása, komplex rehabilitációja valósul meg. A közlekedési rendszer fejlesztését esetenként körforgalmú csomópontok kialakítása, 12. táblázat: Nemzetközi elérhetőség (Mrd. Ft.) sávszélesítés, a sebesség csillapítása, illetve a közlekedés biztonságát fokozó átkelőhely-építés szolgálja. OP Projektszám Köt.váll. Tám. 13. táblázat: Térségi elérhetőség (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. Köt.váll. Összktg. KÖZOP ,7 290,8 ROP-ok ,6 187,1 Összesen ,3 477,9 Forrás: NFÜ 21

22 Intermodális közlekedés A logisztika, ezen belül is az intermodális közlekedés fejlesztése az ország központi földrajzi elhelyezkedése nyújtotta lehetőségek kihasználását kívánja elősegíteni. Célunk a nemzetközi forgalomban az országon áthaladó óriási árutömeg magas színvonalú kiszolgálása nemzetközileg versenyképes módon. A növekvő áruforgalom vasúti és vízi szállításra történő átterelésével a szállításból következő környezeti terhelés csökkentése is hatékonyan valósítható meg. A KÖZOP keretében az ország keleti kapuját jelentő Záhony térségében több mint 30 milliárd forint támogatási összeggel fejlesztés valósul meg, komplex térségfejlesztési program részeként, mely több OP-t is érint. Közlekedési elemében az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat, a vontatóvágányhálózat felújítása mellett a térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztésére kerül sor. 14. táblázat: Intermodális közlekedés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KÖZOP 12 33,8 34,0 GOP 72 14,7 39,6 KMOP 6 2,3 8,2 Összesen 90 50,8 81,8 KÖZOP-ban a kikötői infrastruktúra intermodális Forrás: NFÜ fejlesztését célzó kedvezményezettek megkapták az igényelt támogatást és a kiemelt projektek előkészítését célzó tevékenységek támogatása is a megvalósítás szakaszába lépett. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló intermodális közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket a KMOP tartalmazza. A GOP keretében intermodális logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése valósul meg. A projektgazdák jellemzően üzleti vállalkozások. Városi és elővárosi közösségi közlekedés A KÖZOP 5. prioritásában a metróprojekt mellett a villamos projektek is kivitelezés alatt állnak és jelentős részben elkészültek (Szegeden és Miskolcon). Kivitelezési fázisban van a budapesti 4- es metró, a debreceni villamos-projekt, és elkezdődött a Budapest-Esztergom elővárosi vasútvonal fejlesztésének megvalósítása is. A budapesti 1-es és 3-as villamos, valamint a budai fonódó villamos projekt jelenleg előkészítési fázisban van. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése a közlekedési funkció mellett környezetvédelmi célokat is szolgál, ugyanakkor stratégiai szempontból hozzájárul a régiók vonzerejének növekedéséhez is. 15. táblázat: Városi és elővárosi közösségi közlekedés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KÖZOP ,2 434,6 ROP-ok ,3 38,9 Összesen ,5 473,5 Forrás: NFÜ Szegeden és Miskolcon a pályafelújítás befejeződött 9,4, illetve 9,6 km hosszban. Az új építésű szakaszok közül Szegeden a troli (elektromos busz) építése 2010-ben elkészült (4,0 km), a meghosszabbított villamosvonalakon pedig 2012 első hónapjaiban indulhatott el a forgalom: Szegeden 1,9 km, Miskolcon 1,4 km pályahosszon. Debrecenben az új 2-es villamos pályájának építése megkezdődött, befejezése 2013-ban várható. A ROP-ok közlekedésfejlesztési támogatásainak keretén belül a KMOP keretében elsősorban a helyi forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert fejlesztik, valamint autóbusz-folyosókat alakítanak ki. A konvergencia régiókban a helyi és helyközi, kötöttpályás közlekedésre ráhordó autóbusz-közlekedés infrastrukturális és informatikai fejlesztése élvez prioritást, sok esetben autóbusz-megállók, buszvárók, autóbuszöblök kialakításával, a forgalomirányítás és utastájékoztatás elektronizálásával, fejlesztésével. 22

23 Kerékpárutak A kerékpárforgalmi hálózatot fejlesztő konstrukció távlati célja a kerékpározás, a környezetbarát közlekedési módok terjedésének az ösztönzése. Közvetlen cél a lakóterületeket a munkahelyekkel valamint a mindennapi szolgáltatások, kereskedelem és ügyintézés helyszíneivel összekapcsoló, vonzó, biztonságos kerékpáros közlekedést szolgáló komplex projektek támogatása, közlekedési célú, szerves egységet képező kerékpáros útvonalhálózatok kialakítása. A kerékpárutak építésének zöme a ROP-okban kerül megvalósításra. A ROP-okon belül a legjelentősebb fejlesztéseket az alföldi régiókban és a KMR-ben valósítják meg. A megvalósítás helyszínét tekintve egyaránt találunk településeken belüli, illetve településeket összekötő kerékpárutakat. A helyi tapasztalatok szerint a fejlesztések hatására érezhetően nőtt a kerékpárral közlekedők száma Környezetvédelem és növekedés Ivóvíz 16. táblázat: Kerékpárutak (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KÖZOP 58 10,2 10,4 ROP-ok ,2 26,7 Összesen ,4 37,1 Forrás: NFÜ Az ivóvíz projektek számszerűsíthető indikátorainak teljesülése évben még nem volt mérhető, mivel a lezárt projektek indikátorértékei még nem kerültek meghatározásra. Magyarországon a cél az, hogy 2015-ig a teljes lakosság olyan vezetékes ivóvizet kapjon, amelynek minősége megfelel a jogszabályokban rögzített határértékeknek. A jelentősebb projektek előrehaladásával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a projektek előkészítése 17. táblázat: Ivóvíz (Mrd. Ft.) valamennyi települést érintően befejeződött. Észak-Alföldön (112 településen 335 ezer fő ivóvízminőség-javítása) a támogatási szerződések megkötésre kerültek, vagy megkötésük folyamatban van és zajlanak a megvalósítási szakaszra vonatkozó közbeszerzési eljárások. Dél- Alföldön (207 településen ezer fő ivóvízminőség-javítása) a megalakult 20 projekttársulásnál az előkészítés befejeződött, a projektek beadása június 30-ig megtörtént. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,0 47,1 Összesen ,0 47,1 Forrás: NFÜ Szennyvíz A szennyvíz elvezetésével kapcsolatos fejlesztések legnagyobb részét a KEOP konstrukcióinak keretében valósítják meg. A fejlesztések nyomán minden 2000 főnél népesebb település szennyvízkezelését korszerű csatornahálózat biztosítja. A 2000 lakosegyenérték (LE) alatti települések szennyvízrendszerének fejlesztése a ROP-ok keretében valósul meg. 18. táblázat: Szennyvíz (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,5 400,0 ROP-ok ,8 66,7 Összesen ,3 466,7 Forrás: NFÜ 23

24 Hulladék A győri szilárdhulladék gazdálkodási projekt megvalósult, a projekt keretében közel 6 milliárd forint támogatás került kifizetésre. A 12 milliárd OP forintnyi támogatási igényű Mecsek-Dráva települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése a megvalósítás fázisában van, továbbá kormányhatározat született a 8,9 milliárd forint támogatási igényű, 16 milliárd forint összköltségű Forrás: NFÜ Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése című nagyprojekt javaslat jóváhagyásáról. A további projektek jelentős része megvalósítási fázisban, illetve a szerződéskötés eljárásrendi szakaszában van, ezért az indikátorok tényleges teljesülése még nem mérhető. Kármentesítés Az érintett konstrukciókban az előkészítési pályázatok kiválasztási folyamatai évben lezárultak, a keret lekötésre került. A program keretében zajló projektek előkészítése és megvalósítása rendben halad. 19. táblázat: Hulladék (Mrd. Ft.) Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP 29 50,6 69,7 Összesen 29 50,6 69,7 20. táblázat: Kármentesítés (Mrd. Ft.) A KEOP keretében huszonhét hulladéklerakó ROP-ok 44 3,1 3,5 rekultivációjára kerül sor, több mint 80 milliárd Összesen ,6 104,8 forintos támogatási összeggel. Közülük a legnagyobb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Sajó-Bódva Forrás: NFÜ völgyi, a Mecsek Dráva-vidéki, valamint a Közép- Duna-vidéki program. 3 hulladéklerakó rekultivációs projektjének a szerződéskötése folyamatban van. A ROP-ok keretében kisebb (helyi, kistérségi) hulladéklerakók rekultivációja történik. A korszerűtlen hulladéklerakók kétharmadát bezárták; esetükben fokozatosan visszatér a természetközeli állapot. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,5 101,3 Természeti erőforrás-gazdálkodás A természetvédelmi projektek az élőhelyek védelmét, helyreállítását, vonalas létesítmények természetkárosítási hatásának mérséklését szolgálják. 39 KEOP projekt megvalósult, illetve megvalósítási szakaszban van, 69 jelenleg előkészítés alatt áll. A KMR régióban mindegyik projekt már a megvalósítás szakaszba lépett, vagy meg is valósult. Kockázatmegelőzés Az árvízvédelmi projektek forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló kereteket. Az árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma 2015-re el kell, hogy érje a 1,63 millió fő célértéket, mely célérték egyenértékű azzal, hogy az árvízvédelmi beruházásoknak köszönhetően az árvíz által fenyegetett lakosok száma a jelenlegi kétharmadról egyharmadra csökken. A fejlesztések eredményeképpen a felszíni vizeink tisztasága is 21. táblázat: Természeti erőforrás-gazdálkodás (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,5 11,6 KMOP 15 3,4 3,6 Összesen ,9 15,2 Forrás: NFÜ 22. táblázat: Kockázatmegelőzés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,6 234,0 ROP-ok ,1 51,2 Összesen ,7 285,2 Forrás: NFÜ 24

25 jelentősen javul. Az árvízvédelmi fejlesztések túlnyomó része még a megvalósítás állapotában van. Ide tartoznak a legnagyobb mértékben támogatott projektek is: pl. a Duna projekt, a Hanyi- Tiszasülyi tározó projekt, a Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó projekt, a Beregi komplex árapasztási és az ártér-revitalizációs fejlesztés. 23. táblázat: Egyéb környezetvédelmi beavatkozások (Mrd. Ft.) Egyéb környezetvédelmi beavatkozások A fenntarthatóbb életmódot és fogyasztást 621, egyenként kis összegű projekt támogatja. A projektek megvalósítói jellemzően a nonprofit szektor szereplői: iskolák, civil szervezetek, önkormányzatok és állami intézmények Energia Energiahatékonyság OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP 597 9,5 10,0 KMOP 24 0,7 0,7 Összesen ,2 10,7 Forrás: NFÜ A sikeres, nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá vált energiahatékonyság fokozását célzó konstrukciókban összesen 577 projekt 37,2 milliárd forint támogatást kapott. A pályázatok céljai közé tartozik az energetikai hatékonyság fokozása, a távhőellátás korszerűsítése, fűtési rendszerek rekonstrukciója, energiahatékony világítás üzembe helyezése vállalkozásoknál, illetve önkormányzatoknál és állami intézményeknél. 24. táblázat: Energiahatékonyság (Mrd. Ft.) Az indikátorok tényértékének teljesülése 2011-től értelmezhető, mivel ebben az évben kerültek a korábban megvalósított projektek a fenntartási időszakba. Tekintettel arra, hogy a projektek megvalósítása két évet vesz igénybe, és a szerződéskötések száma 2009-től mutat nagymértékű növekedést, az indikátorok ugrásszerű megnövekedése 2012-től várható. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,2 59,5 Összesen ,2 59,5 Forrás: NFÜ Megújuló energia A két érintett OP keretében biomassza-, geotermikus-, nap-, víz- és szélenergia-fejlesztések valósultak meg. A legnagyobb, kivitelezés fázisában lévő fejlesztések a Járulékos kisvízerőmű építése a Hármas-Körösön, a Hajdúnánási biogázüzem, a Miskolci biogázüzem és a Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése a Hungrana Kft. hőigényének ellátására. Ezeken a legalább 1 milliárd forintos támogatással rendelkező projekteken kívül még számos nagy volumenű projekt van a szerződéskötés eljárásrendi szakaszban. 25. táblázat: Megújuló energia (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP ,2 86,7 KMOP 22 2,5 4,6 Összesen ,7 91,3 Forrás: NFÜ 25

26 6.2. Tudás és innováció a növekedés szolgálatában Befektetés a kutatásba és fejlesztésbe A hazai vállalati K+F- és innovációs aktivitás növelésének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése azok a kiemelten fontos területek, amelyekre az NSRK fókuszál. Ezeket a célokat a GOP főként a vállalati kutatási projektek konkrét termékig vagy szolgáltatásig való eljutásáig, sőt ezek piacra viteléig terjedő támogatásával, illetve a K+F intézményi, infrastrukturális és humánerőforrás-feltételeinek fejlesztésével kívánja elérni. 26. táblázat: K+F (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP 49 17,0 18,5 GOP ,0 83,2 KMOP 88 14,0 30,3 Összesen ,0 131,9 Forrás: NFÜ Az innováció és a vállalkozás támogatása Üzleti infrastruktúra Magyarország üzleti infrastruktúrája a ROP-ok keretében kerül fejlesztésre. Az üzleti infrastruktúra konstrukciók ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak és telephelyfejlesztések célja a további működő tőke beáramlásának elősegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, illetve olyan támogató környezet megteremtése, amely csökkenti az újonnan alapított, valamint a fiatal, növekedésre képes vállalkozások üzleti kudarcának kockázatát és segíti fejlődésüket. A vizsgált időszakban a fejlesztések több száz hektár telephelyet láttak el korszerű infrastruktúrával az LHH kistérségekben. Ugyanezen időszak alatt a lezárt ipari park és ipari terület fejlesztési pályázatok is több száz hektár terület fejlesztésével járultak hozzá a megfelelő üzleti infrastruktúra kialakításához. Technológiai fejlesztés A vállalkozások technológiai fejlesztését célzó GOPés a KMOP-konstrukciók az NSRK legszélesebb vállalkozói kört megmozgató beavatkozásának OP tekinthetők. Az időarányos előrehaladás kiemelkedő. A nyertesek között összhangban a program céljaival mind számban, mind az elnyert támogatási összeg alapján többségben vannak a mikro-, kis- és középvállalkozások. A támogatások területi eloszlása is egyenletesnek tekinthető, de a legtöbb támogatást Forrás: NFÜ a Dél-alföldi, az Észak-alföldi és Észak magyarországi régiókban megvalósuló projekteknek ítélték meg. 27. táblázat: Üzleti infrastruktúra (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KMOP ,7 49,2 ROP-ok ,8 239,2 Összesen ,5 288,4 Forrás: NFÜ 28. táblázat: Technológiai fejlesztés (Mrd. Ft.) Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. GOP ,4 561,8 KMOP ,9 100,7 Összesen ,4 662,5 26

27 Folyamatszervezés A GOP és a KMOP keretében megvalósult folyamatszervezési projektek túlnyomó részben a projektek 70 százaléka, a megítélt támogatások 93 százaléka a vállalati folyamatmenedzsment fejlesztését szolgálják. A projektek számát és támogatási volumenét tekintve is megállapítható, hogy a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezetését szolgáló fejlesztések alulreprezentáltak. Szolgáltatóközpontok A GOP és KMOP konstrukcióinak keretében 3 nemzetközi szolgáltató központ létrehozása van folyamatban és 2 megvalósítása lezárult. A projektek többségében (87 projekt, a támogatási összeg 97 százaléka esetén) komplex technológiafejlesztés, illetve foglalkoztatás támogatására került sor. Regionális szempontból egyenletesnek tekinthető a támogatás eloszlása; a KMR és a DDR régiókban ugyanakkor elmarad a támogatások összértéke a többi régióhoz viszonyítva. 29. táblázat: Folyamatszervezés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. GOP ,8 15,9 KMOP 828 3,2 8,9 Összesen ,1 24,8 Forrás: NFÜ 30. táblázat: Szolgáltatóközpontok (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. GOP 89 39,8 189,9 KMOP 3 0,6 3,4 Összesen 92 40,5 193,3 Forrás: NFÜ Turizmus A turizmus fejlesztése döntően a regionális operatív programok keretében valósul meg. A turizmust segítik elő emellett az erdei iskolák és óvodák KEOP keretében történő fejlesztése (26 projekt), illetve a gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (42 projekt). 31. táblázat: Turizmus (Mrd. Ft.) A ROP-ok keretében a turisztikai vonzerő növelését, illetve szálláshelyek fejlesztését, valamint a turisztikai menedzsment szervezetek kialakítását támogatják. Az egyes régiók adottságaikhoz illeszkedve Összesen Forrás: NFÜ ,1 312,4 markánsan eltérő fejlesztési stratégiát követnek, ami a támogatási arányokban is kifejeződik. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KEOP 68 3,5 3,7 ROP-ok ,6 308, Információs társadalom mindenkinek Az információs társadalom fejlesztése részben a közigazgatáson belül, az ÁROP és az EKOP konstrukcióinak keretében, részben a GOP és a KMOP tükörkonstrukcióiban valósul meg. Az Elektronikus közigazgatási keretrendszer (KR) kidolgozására az ÁROP csaknem 900 millió forintot fordít. Az EKOP a közigazgatáson belüli informatikai fejlesztésekkel kívánja növelni a közigazgatás teljesítményét. Ezt a célt részint a közigazgatási folyamatok és eljárások átalakításával, majd informatikai támogatásával, részint pedig az elektronizált közigazgatási szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférés erősítésével tervezi elérni. 32. táblázat: Információs társadalom (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. ÁROP 1 0,9 0,9 EKOP 40 52,7 52,7 GOP 617 7,2 14,6 KMOP 103 0,6 1,6 Összesen ,3 69,8 Forrás: NFÜ 27

28 A GOP 7,2 milliárdos támogatásának több mint kétharmada az e-kereskedelem és egyéb e- szolgáltatások fejlesztését célozta meg a hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségekben Pénzügyi eszközök A Jeremie program keretében, egymást kiegészítő tükörkonstrukciók révén, mikrohitelezési konstrukciókat, portfoliógarancia konstrukciókat és kockázati tőkealapokat állítottak fel annak érdekében, hogy javítsák a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását. A mikrohitelezés 140 milliárd forint, a portfoliógarancia-konstrukciók 95 milliárd forint, a kockázati tőkealap konstrukciók keretében pedig 40 milliárd forint segíti a sikerrel pályázókat. A pénzügyi eszközök prioritás gyorsuló előrehaladását mutatja, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a pénzügyi közvetítők száma. A közvetítők az ügyletek darabszáma alapján a Dél-Dunántúli régióban voltak a legaktívabbak Több és jobb munkahely 33. táblázat: Pénzügyi eszközök (Mrd. Ft.) A foglalkoztatottság megőrzése és bővítése, a szociális védelmi rendszer modernizálása OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. GOP 7 245,4 245,4 KMOP 8 34,5 34,5 Összesen ,9 279,9 Forrás: NFÜ A foglalkoztathatóság fejlesztését, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzését 121 milliárd forint támogatással a TÁMOP 1. prioritása szolgálja. A prioritás jellegéből adódik, hogy a támogatástömegnek a túlnyomó részét a nagy kiemelt projektek adják. Az 1. prioritás hatékonyan járul hozzá a célkitűzések eléréséhez, az indikátorok tekintetében az átlag felett és ezzel együtt időarányosan is megfelelően alakult a teljesítés 2011-ben. 34. táblázat: Foglalkoztatottság (Mrd. Ft.) Forrás: NFÜ A TÁMOP 2. prioritásának beavatkozásai az egész életen át tartó tanulás stratégiájának gyakorlati megvalósításához járulnak hozzá, a szak- és felnőttképzés lehetőségeinek fejlesztésével, ill. oly módon, hogy a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak megfelelését szolgálják. 193 projekt keretében 19,5 milliárd forint szolgálja az ez irányú fejlesztéseket a foglalkoztatottság keretében. Az Első lépés program az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programja, mely 113 projekt keretében 6,5 milliárd forint támogatással működik. A GOP keretében 131 projekt több mint 8,5 milliárd forinttal támogatja a munkalehetőséget teremtő komplex beruházásokat a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára. A ROP-ok keretében szintén 8 milliárd forinttal járulnak hozzá a foglalkoztatottság körülményeinek könnyítéséhez a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése révén. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP ,2 150,4 TIOP 1 1,3 1,3 GOP 131 8,7 27,4 Összesen ,6 197,7 28

29 A dolgozók és vállalatok alkalmazkodóképességének javítása, flexibilis munkapiac 18 Az alkalmazkodóképességet elősegítő fejlesztési támogatások keretében mindenekelőtt az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításához járulnak hozzá a támogatási összegek. A fejlesztési fókusz keretében elsősorban a szak- és felnőttképzés lehetőségeinek gyakorlati kihasználását lehetővé tevő konstrukciókban lehetett forrásokra pályázni. 35. táblázat: Alkalmazkodóképesség (Mrd. Ft.) A legtöbb pályázat (több mint 700) a képzéssel a kombinált munkahelymegőrző konstrukciókra érkezett; közel 350 pályázat segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak munkahelyi képzettségének mélyítését. Ezen konstrukciók keretében kerül felhasználásra a fejlesztési források megközelítőleg fele. Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére csaknem 13 milliárd forint támogatás kerül felhasználásra; a nagyvállalati dolgozók képzéseinek támogatására valamivel több, mint 3,3 milliárd forint forrást kötöttek le. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP ,3 35,6 Összesen ,3 35,6 Forrás: NFÜ Befektetés a humán tőkébe oktatással és képzéssel 19 Felsőoktatás A felsőoktatás fejlesztésére fordított támogatások 60 százaléka, megközelítőleg 88 milliárd forint a TIOP és KMOP felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését előmozdítani hivatott konstrukciói keretében került lekötésre. A konstrukciók célja a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásához szükséges formális, nemformális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. 36. táblázat: Felsőoktatás (Mrd. Ft.) A TÁMOP konstrukciók keretében a legtöbb forrás, Forrás: NFÜ megközelítőleg 29 milliárd forint, a felsőoktatás minőségének javítását a K+F-oktatás fejlesztésén keresztül kívánja előmozdítani. A felsőoktatás minőségének fejlesztését célzó konstrukciók között találunk a tudományos eredmények elismerését és disszeminációját segítő, a hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést célzó, illetve a képzést és a tartalomfejlesztésen keresztüli fejlesztést támogató konstrukciót is. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP ,5 65,8 TIOP 26 72,7 77,8 KMOP 22 15,2 17,2 Összesen ,4 160,9 18 A témakör részletes bemutatása a 7-8-as fejezetben olvasható. 19 A témakör részletes bemutatása a 7-8-as fejezetben olvasható. 29

30 Képzés A képzési fejlesztési fókusz támogatásának megközelítőleg fele, 489 millió forint a konvergencia régiókban működő intézmények képzési díjainak támogatásához köthető. A fennmaradó konstrukciók az egészségügyben foglalkoztatottak számára, valamint a hiányszakmákban dolgozók részére teremt lehetőséget a kompetencia-emelést célzó képzések elérésére. 37. táblázat: Képzés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP 35 1,0 1,0 Összesen 35 1,0 1,0 Forrás: NFÜ Közoktatás A közoktatás fejlesztésének keretében a TÁMOP konstrukciói csaknem 90 milliárd forint támogatást biztosítanak arra, hogy a egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. A TIOP konstrukciói főleg a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztését támogatják. A ROP-ok konsturkciónak keretében rendelkezésre Forrás: NFÜ álló támogatási összegeket elsősorban óvodák, nevelési intézmények, oktatási hálózatok és központjaik, illetve közoktatási infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani. Szakképzés 38. táblázat: Közoktatás (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP ,5 89,5 TIOP ,4 32,4 ROP-ok ,4 152,1 Összesen ,3 273,9 A szakképzés fejlesztési fókusz keretében a támogatások kétharmadát a TISZK rendszer az élethosszig tartó tanulás oktatásban és képzésben való érvényesítésére szerveződött, a tapasztalatokat megosztó, illetve a szervezeteket és gazdasági szereplőket együttműködésben tömörítő központok továbbfejlesztésére és infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják a pályázók. 39. táblázat: Szakképzés (Mrd. Ft.) TÁMOP és TIOP konstrukciók csaknem 20 milliárd forint támogatási összeggel segítik a képzés minőségének, tartalmának, a szakképzés és Összesen Forrás: NFÜ ,5 63,5 felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztését és az Új pálya program keretében a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók számára a könnyebb elhelyezkedést. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP 74 28,8 28,8 TIOP 32 25,3 28,4 KMOP 7 5,4 6,3 30

31 Igazgatási kapacitás Az ÁROP célja a közigazgatás teljesítményének növelése a közigazgatás rendelkezésére álló két fontos erőforrás: az ember (tudástőke) és a szervezet (szervezeti tőke) minőségének a javításával. Az EKOP jelen besorolási kategóriában többek között az ÁROP szervezetfejlesztési eredmények infokommunikációs eszközökkel történő támogatását, ezáltal a hatékonyabb kormányzati működés elősegítését célozza. A VOP 77 milliárd forinttal támogatja az NSRK keretében kifizetett támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények feladatainak ellátását, valamint az intézményrendszer egészének felkészülését segítő képzési, humánerőforrás-fejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását. 40. táblázat: Igazgatási kapacitás (Mrd. Ft.) A lakosság körében végzett országos szintű Forrás: NFÜ elégedettségmérés alapján megállapítható, hogy a lakosság közigazgatás tevékenységével kapcsolatos elégedettsége a évben történt mérés eredményéhez képest 8,7 százalékponttal javult, míg a vállalkozások körében történt elégedettségmérés eredménye azt mutatja, hogy a közigazgatás tevékenységével a vállalkozások elégedettsége évi eredményhez képest 15,9 százalékponttal emelkedett. A többi ágazati OP és ROP-ok végrehajtását segítő technikai segítségnyújtás támogatások a vizsgált időszakban 179,3 milliárd forinttal járultak hozzá az OP-k hatékonyabb végrehajtásához. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. ÁROP ,5 18,0 EKOP 7 2,4 2,4 VOP 75 76,8 76,9 KEOP 46 20,7 20,8 KÖZOP 13 25,9 25,9 TÁMOP 13 25,9 25,9 TIOP 12 14,6 14,6 GOP 10 27,0 27,0 Összesen ,7 274, Egészséges munkaerő Az egészségügyi ellátás fejlesztéseinek zöme az egészségpólusok infrastruktúra-fejlesztésein és a fekvőbeteg-ellátás struktúraváltozását támogató infrastruktúra-fejlesztésein keresztül valósul meg. A 168 milliárdos kerettel rendelkező projektek egy, a szerződéskötés eljárásrendi szakaszban lévő projekt kivételével a megvalósítás fázisában vannak. Az egészségügyi struktúraváltást támogató fejlesztések kiemelten a vezető halálokok, köztük a szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésére irányulnak. 41. táblázat: Egészséges munkaerő (Mrd. Ft.) A járóbeteg-ellátás fejlesztésére a TIOP és a ROP programjai összesen 55 milliárd forintot fordítanak. A rehabilitációs ellátást 9,1 milliárd forintnyi támogatás segíti, melyből 8 milliárd a komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítését szolgálja a TÁMOP, illetve a TIOP keretében. A sürgősségi ellátás fejlesztésére 2 konstrukció keretében lehet pályázni összesen megközelítőleg 13 milliárd forint támogatásra. A TÁMOP ezen túl támogatja az egészségügyi intézményekben diagnosztikus méréseket és a TIOP a mentési rendszer, az onkológiai hálózat fejlesztését. Közösségi támogatással valósul meg továbbá az ellátórendszer épület-, gép- és műszerkataszterének megújítása és kiegészítése az informatikai alkalmazásokkal. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP 9 5,4 5,4 TIOP ,2 251,6 ROP-ok ,6 71,1 Összesen ,2 328,1 Forrás: NFÜ 31

32 6.4. Területi és társadalmi dimenzió A területi és társadalmi kohézió tématerületen belül kiemelkedik a Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségeknek (LHH) indított felzárkóztatási program címet viselő innovatív területfejlesztési kezdeményezés, mely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztését szolgálja. Újszerűségét elsősorban a komplex szemlélet, a célzott, területi és forrásalapú megközelítés adta. A közel 97 milliárd forint dedikált támogatás 1000 projekt megvalósításán keresztül igyekszik enyhíteni a többszörösen hátrányos helyzetű térségek gazdasági és társadalmi infrastruktúrájának és szolgáltatásainak hiányosságain. Az LHH program forrásai felhasználásának lényege, hogy ezeket csak kistérségenként, illetve forrásonként előre meghatározott mértékben lehetett igénybe venni. A program eljárásrendje a ROP-ok, a TIOP és a TÁMOP forrásainak felhasználásának kereteit egyesíti közös, kistérségi szintű tervezési dokumentumok szintjén, ezáltal védett keret jött létre mind területi, mind ágazati dimenzió tekintetében december végéig a zsűri által előzetesen jóváhagyott támogatás 70%-ára született meg döntés, a kedvezményezettekkel a szerződéskötés állása 62 százalékos. A program keretében a közel 60 milliárd forint megítélt támogatásból 24 milliárd forint került kifizetésre. A párhuzamosan indított, GOP-on belül a hátrányos helyzetű kistérségek számára kiírt pályázataiban a leszerződött támogatás nagysága meghaladta a 38 milliárd forintot, amely összegnek több mint 60%-a már kifizetésre is kikerült a projektgazdáknak Településfejlesztés Integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció Az integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció keretében, a TIOP konstrukcióiban innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítését valósítják meg a kedvezményezettek 1,9 milliárd forint támogatás segítségével. Magyarország 7 régiójához köthető konstrukciókban, értékmegőrző, funkcióbővítő, integrált város- és település-rehabilitációs fejlesztésekre használják fel a kedvezményezettek a támogatási pénzek 76%-át, 109,9 milliárd forintot. A Dél-Dunántúl régióban a fejlesztések zömét (a támogatási pénzek 78%-át) a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programjainak megvalósításához használták fel, összesen 29,5 milliárd forint támogatási értékben. 42. táblázat: Integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció (Mrd. Ft.) Barnamezős terület revitalizációjára 1 régióban, Észak-Magyarországon került sor - 10 darab konstrukció indult 5,3 milliárd forint támogatási értékben. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TIOP 12 1,9 1,9 ROP-ok ,8 202,6 Összesen ,6 204,5 Forrás: NFÜ 32

33 Integrált szociális célú városrehabilitáció Támogatási összegek tekintetében Közép-Magyarországon valósítják meg a legtöbb integrált szociális fejlesztést - ipari technológiával épült 43. táblázat: Integrált szociális célú lakótelepeket és hagyományos építésű városi városrehabilitáció (Mrd. Ft.) területeket rehabilitálnak. A konvergencia régiókban összesen 14 milliárd forint támogatást a fejlesztési fókusz forrásainak 66%-át - felhasználva valósítják meg a kedvezményezettek a városok szociális célú rehabilitálását. Jelen fejlesztési kategóriában, projektszám alapján Észak-Magyarországon valósítják meg a legtöbb fejlesztést. 28 darab projekt a szociális alapszolgáltatások fejlesztését szolgálja 2,3 milliárd forint támogatási összeggel. A fennmaradó 5 projekt, 2 milliárd forint támogatással a leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációját valósítja meg. OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KMOP 9 7,3 8,8 ROP-ok 59 14,1 19,4 Összesen 68 21,3 28,2 Forrás: NFÜ Kisléptékű településfejlesztés A kisléptékű településfejlesztés támogatásainak 83%-át, több mint 18 milliárd forintot a konvergencia régiókban használhatják fel a kedvezményezettek. A fejlesztések keretében helyi településfejlesztési akciókat, pontszerű kisvárosi fejlesztéseket valósítanak meg, de ide sorolhatjuk az árvíz sújtotta települések településrekonstrukcióját, a vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztési akciókat és a városi örökség megőrzését célzó fejlesztéseket. Észak-Magyarországon valósítják meg a legtöbb kisléptékű fejlesztést. A vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés és az árvíz sújtotta települések rekonstrukciója 179 projekt keretében valósul meg, megközelítőleg 8 milliárd forint támogatási értékben. A nagyobb projektek között van kultúrházak, utak, ravatalozók felújítása, komplex településfejlesztés. A projektszámok alapján megállapítható, hogy Észak-Magyarországon a kisléptékű településfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapott, mint Magyarország többi régiójában. A Közép-magyarországi régióban 48 darab kisléptékű megyei fejlesztést valósítanak meg összesen 3,6 milliárd forint támogatási összeg segítségével. 44. táblázat: Kisléptékű településfejlesztés (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. KMOP 48 3,6 4,9 Konvergencia Konvergencia ROP-ok ,3 20,7 Összesen ,0 25,5 Forrás: NFÜ 33

34 Társadalmi befogadás A társadalmi befogadást nagyszámú projekt keretében változatos eszközrendszerrel segítik a programok. Kiemelkedő szereppel bír ezen belül a TÁMOP és a TIOP, de a regionális operatív programok is számottevően hozzájárulnak a célok eléréséhez. A TÁMOP 7 milliárd forinttal támogatja a gyermekek és fiatalok integrációját elősegítő programokat. A hátrányos helyzetűek képzését és foglalkoztatását 6,7 milliárd forinttal, a mélyszegénységben élők közösségi felzárkóztatását 4 milliárd forinttal támogatja a program. 45. táblázat: Társadalmi befogadás (Mrd. Ft.) OP Projekt- szám Köt.váll. Tám. Köt.váll. Összktg. TÁMOP ,4 45,4 TIOP 179 5,6 5,8 ROP-ok ,0 29,3 Összesen ,0 80,5 Forrás: NFÜ Ezen túl támogatásban részesülnek többek között a szociális információs rendszerek fejlesztéséhez, az LHH térségek digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, a diszkrimináció elleni küzdelemhez, az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokhoz, az önkéntesség elterjesztéséhez, a fogyasztóvédelemhez, a civil szervezetek fejlesztéséhez, a beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztéséhez kapcsolódó projektek. A TIOP keretében a projektek és a támogatások nagyobb részét a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésre fordítják. 34

35 7. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ Az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljai Az Európa 2020 Stratégia keretein belül valósul meg az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS). Az EFS a foglalkoztatási politikákhoz kapcsolódó iránymutatásait négy nagy témakörhöz sorolja: a munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése; a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő fejlesztése, a minőségi munkavégzés és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése; az oktatási és képzési rendszerek minőségének és teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban vagy azzal megegyező oktatási formában részt vevők számának növelése; valamint a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. A jelentés ezek mentén vizsgálja az ESZA-források hozzájárulását az EFS-célokhoz. A társadalmi befogadás témaköréhez kapcsolódó programokkal a 8. fejezet foglalkozik részletesen. Európa 2020 célkitűzések Magyarország foglalkoztatás és szakképzés területén vállalt vonatkozó célkitűzéseit a Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza. 46. táblázat: Az Európa 2020 Stratégia célkitűzései és magyar vonatkozásai Célkitűzés 2020-ra HU tény (2011) HU cél (2020) EFS/ EU2020 cél Célkitűzések speciális magyar tényezői A éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának emelése 60,7% 75% 75% Különösen nagy az elmaradás a foglalkoztatási ráta terén a fiatalok, a kisgyermekes nők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a romák tekintetében. A korai iskolaelhagyás arányának csökkentése A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező éves korúak arányának növelése 11,2% 10% 10% 28,1% 30,3% 40% A korai iskolaelhagyás okai között jelentős tényezőként említhetők a szociokulturális hátrányok, amelyek különösen a hátrányos térségekben jelentenek súlyos problémát. A társadalmi befogadás elősegítése (emberek kiemelése a szegénységből) 31% 450 ezer ember 20 millió ember Forrás: Eurostat, NFÜ Kormányzati célkitűzések A Kormány egyik legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését határozta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A foglalkoztatási helyzet javítását és a munkahelyteremtést célzó kormányzati politikák 1 millió új munkahely megteremtését tűzték ki célul 2020-ra. Ehhez kapcsolódóan az alábbi szabályozási és közpolitikai beavatkozásokat hajtotta végre a kormány: 35

36 az aktív eszközök erősítésével az álláskeresők elhelyezkedésének támogatása, a Munka Törvénykönyvének átalakítása, a munkaerő-piaci szabályozás rugalmassá tétele, a szakképzés minőségének fejlesztése és munkaerő-piaci relevanciájának erősítése, a munkavállalást nem ösztönző ellátások munkára ösztönző átalakítása, a gazdasági válság eredményeként bekövetkező munkanélküliség rövid távú kezelése érdekében a közfoglalkoztatás átmeneti felfuttatása, a munkát terhelő adóterhek szisztematikus csökkentése a foglalkoztatás fehérítése és a munkahelyteremtés érdekében az Új Széchenyi Terv keretében indított, döntően a KKV-kra célzott munkahelyteremtő programok indítása. A kormányzati politikák a vonatkozó uniós támogatások bevonásával érik el kívánt hatásukat, ezért kiemelten fontos szerepet kapnak az ESZA-n belül elérhető források Munkaerő-piaci intézkedések A Kormányprogramban és a Széll Kálmán Tervben egyaránt kiemelt cél a hátrányos helyzetűek (alacsony iskolai végzettségűek, romák, az idősek, a fiatalok, a kisgyermeket nevelő nők) munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztathatóságának javítása. Az ESZA forrásainak felhasználásával a Kormány támogatja a személyre szabott segítséget nyújtó komplex munkaerő-piaci programokat 20. E programok célja az álláskereső és inaktív emberek beilleszkedésének elősegítése a munkaerőpiacra, munkáltatóknak illetve a leendő munkavállalóknak nyújtott támogatásokon (képzések, munkaerő-piaci szolgáltatások, bértámogatások valamint vállalkozóvá válás támogatása) keresztül nyarán fogadta el a Kormány a komplex munkaerő-piaci programokra rendelkezésre álló források összesen 22 milliárd forinttal történő megemelését; a növekvő kerettel elsősorban a fiatalok és pályakezdők munkanélküliségének megelőzése és csökkentése a cél. A programok 2011-ig több mint 63 ezer főt vontak be és a módosítással együtt a tervek szerint 2011 és 2015 között további több mint 100 ezer hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztathatóságát fejlesztik 113 milliárd forint felhasználásával. A fiatalok munkanélküliségének csökkentését segíti a év közöttiek vállalkozóvá válását támogató program 21 : Ennek keretében egyrészt a vállalkozói készségek megszerzését és fejlesztését elősegítő képzésben, másrészt a vállalkozás elindításához szükséges pénzügyi támogatásban és mentorálásban részesülhetnek a fiatal vállalkozók. Az program közel 7 milliárd forint keretösszeggel 1500 fiatal támogatását célozza meg. Az ESZA forrásainak felhasználásával folytatódnak a civil és nonprofit szervezetek által megvalósított innovatív, kísérleti jellegű foglalkoztatási programok, valamint a szociális gazdaság kialakítását célzó programok támogatása is 22. Ennek keretében eddig több mint 10 milliárd forint forrást kötöttek le a sikeresen pályázók, valamint további közel 10 milliárd forint forrás lesz elérhető újabb kiírásokon keresztül. Egyedül a 2008-as kiírások több mint 2700 főt vontak be e programokba. Az ESZA-források szintén támogatják a regionálisan és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködéseket annak érdekében, hogy munkaerőpiacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez, a szereplők együttműködésének erősítéséhez hozzájáruljanak; a megvalósítás előtt álló projektek támogatására 1,4 milliárd forintos keretet allokáltak 23. A szintén megvalósítás előtt álló, összesen 3 milliárd forintos keretösszegű tranzit foglalkoztatási programok támogatása segíti elő az építőipar területén a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását 24. E képzéssel egybekötött foglalkoztatási programok egyszerre 20 TÁMOP és TÁMOP TÁMOP TÁMOP és TÁMOP TÁMOP TÁMOP

37 javítják a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetét, a szektorban való foglalkoztatását és a helyi közösségek lakhatási körülményeit. A hátrányos helyzetű célcsoportok (kisgyermekesek, tartósan álláskeresők, alacsony iskolai végzettségűek, idősek) foglalkoztatásának ösztönzését célozzák az ESZA által társfinanszírozott szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosító programok (START Plusz, START Extra és várhatóan a START Bónusz) 25. Ezek a munkáltatóknak nyújtott járulékkedvezményen (szociális hozzájárulási adó kedvezményen) keresztül támogatják a foglalkoztatás bővítését. A programok keretében szeptember végi adatok szerint több mint 143 ezer fő rendelkezik érvényes kártyával. Legfrissebb adatok szerint az e kártyával foglalkoztatottak száma több mint 65 ezer főre tehető. A munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében uniós forrásból folytatódik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) korszerűsítése, szolgáltatói szerepének megerősítése, az NFSZ által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szervezet hatékonyságának növelését célzó intézkedések támogatása 22,3 milliárd forint keretösszegű programokon keresztül 26. A munka és a családi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére irányuló intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatásának növelésére irányulnak, hiszen ez az egyik olyan csoport, amelynek foglalkoztatása Magyarországon kirívóan alacsony az EU átlagához képest. A társfinanszírozott programok egyrészt a 3 éven aluli kisgyermekek nappali ellátására irányuló rugalmas szolgáltatások kialakítását támogatják helyi és munkahelyi szinten, melyek segítik a kisgyermekesek munkaerőpiacra való visszatérését; másrészt ösztönzik a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését, illetve helyi innovatív kezdeményezések, együttműködések létrehozását 27. A 2012-es kiírások keretében 10,4 milliárd forint áll a pályázatok rendelkezésére e témában, ami a tervek szerint év alatti gyermek napközbeni ellátását oldja meg. A hatékony társadalmi párbeszéd megteremtése érdekében programok indulnak a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztésére, 2012-ben összesen 3,9 milliárd forintos keretösszeggel 28. A projekt a korábbi pályázatokkal létrehozott jogpontok területi lefedettségének növelését elsősorban az fő közötti (és a KMR-ben a fő feletti) településeken és kistérségi központokban történő új jogpontok létrehozásával támogatja; a tervek szerint a programmal legalább 58 új településen jön létre ilyen jellegű jogsegélyszolgálat ben új pályázati lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű munkanélkülieket foglalkoztató szociális és foglalkoztatási szövetkezetek számára, elősegítve a vállalkozások ezen szektorának alkalmazkodóképességét, a szociális gazdaság fejlődését és az e formában megvalósuló önfoglalkoztatást Munkaerőképzés és egész életen át tartó tanulás A Kormány szakképzési rendszer fejlesztésére vonatkozó prioritásának célja, hogy a szakképzés járuljon hozzá a foglalkoztatási szint emeléséhez és a gazdasági növekedéshez, valamint olyan szakképzési struktúra jöjjön létre, amellyel biztosítható a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlya, továbbá a szakképzésbe fektetett egyéni és társadalmi források hasznosulása. A Kormány 2011 végén új szakképzési törvényt fogadott el, melynek értelmében jelentősen átalakul a szakmunkásképzés 30 : a képzési idő általában 3 évre rövidül, nagyobb hangsúlyt kap a képzés első évfolyamától kötelező szakmai gyakorlati képzés, a tanulók szélesebb körben juthatnak valós munkahelyi gyakorlathoz, 25 TÁMOP TÁMOP 1.3.1, a szolgáltatói infrastruktúra tekintetében TIOP 3.2.1, a munkaügyi ellenőrzés vonatkozásában TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP /D 30 A szakképzés átalakításához kapcsolódó programokat részletesen a es fejezet tartalmazza 37

38 a duális rendszerben a gyakorlati képzésben résztvevő gazdasági szereplők, valamint a gazdasági kamara felelőssége növekszik. Az új szakmai és vizsgakövetelmények megfogalmazásában erőteljesen érvényesül a kompetencia-fejlesztés szempontja. A szakképzés tartalmi fejlesztése magába foglalja a képzés során használt tananyagok teljes körű kifejlesztését, a vizsgarendszer fejlesztését, a minőségfejlesztést, valamint a kerettantervek kidolgozását. A szakképzés relevanciájának javítására modularizált szakképesítési struktúra jött létre: átalakultak a vizsgakövetelmények és ennek megfelelő kompetenciaalapú tananyagok fejlesztése kezdődött meg 2008-ban. A szakiskolákban eközben nőtt a 9. és 10. évfolyamos kimaradók aránya, azaz a lemorzsolódás rendszerint már azelőtt jelentkezett, mielőtt a szakma tanulása egyáltalán elkezdődött volna. Annak érdekében, hogy az iskolát képesítés nélkül elhagyó tanulók munkaerő-piaci esélyei javuljanak, a kormány bevezette a hároméves szakképzést. A hároméves szakképzéssel az általános iskola elvégzése után a tanulók közvetlenül beléphetnek a szakképzésbe, számukra különösen fogékony korban, a évfolyamon ismerkedhetnek meg a szakmák gyakorlati fogásaival ezzel csökkenhet a lemorzsolódás és a diákok korábban szerezhetnek szakmai végzettséget. A hiányszakmáknak minősített képzések esetében szakiskolai tanulói ösztöndíj adható, amely a tanulmányi eredményekhez kötődik, így hozzájárulhat a lemorzsolódás csökkentéséhez. A szakközépiskolákban kötelező lesz a komplex szakmai érettségi, amely már önmagában is egyes ágazati munkakörök betöltésére jogosít, így a fiatalok a szakmai érettségi birtokában esélyt kapnak a munkaerő-piaci elhelyezkedésre, továbbá előnyt élveznek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásnál, vagy folytathatják iskolai tanulmányaikat, és rövid idő alatt technikus vagy érettségihez kötött szakmunkás végzettséget szerezhetnek. A Kormány az új szakképzési törvény alapján 2012 nyarán új Országos Képzési Jegyzéket adott ki, amely a korábbinál lényegesen átláthatóbb, kevesebb szakmát tartalmaz. A szakmai követelménymodulok egyetlen kormányrendeletben kerültek kiadásra 2012 augusztusában, ezt követően pedig a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei is megjelentek. Ezek alapján az ún. szakképzési tantervi ajánlások megjelentetésével az első képzések az iskolai rendszerben a 2012/2013-as tanévben indulhatnak (önkéntesen, pilot jelleggel), amit az uniós források 4,5 milliárd forintos keretösszeggel támogatnak 31. Az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítését, azaz friss szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedését elsősorban azon cégeknél, ahol tanulószerződéssel tanultak gyakornoki program támogatja, 2012 őszétől 8,5 milliárd forintos keretösszeggel 32. E pályázaton keresztül nagyobb eséllyel kerülnek a fiatalok a munkaerőpiacra és szereznek gyakorlatot közvetlenül a szakmai vizsga után. A gyakornoki program közvetlen kapcsolatot teremtenek a duális típusú szakképzés és a munkaerőpiac között. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása és ezáltal a gyakorlati képzés színvonalának emelése, valamint a végzett tanulók elhelyezkedésének elősegítése érdekében 2012 végén kiemelt projekt indul, mely a külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat végző szakemberek módszertani felkészítését és a mestervizsga megszerzését támogatja, 1,4 milliárd forintos keretösszeggel 33. A program kiterjed a gyakornoki programban résztvevő gyakornokokat fogadók továbbképzésére, illetve a gyakornoki programba lépést ösztönző központi szolgáltatások nyújtására. A felsőfokú végzettségű, de pedagógiai végzettséggel nem rendelkező, szaktanári munkakörben foglalkoztatottak továbbképzésére is jut forrás, amelyre iskolai rendszerű szakképzést folytató iskolák pályázhatnak, összesen 1,2 milliárd forint keretösszegben 34. A szak- és felnőttképzés átfogó fejlesztését célzó program folytatásának keretében az új szakképzési törvényből fakadó feladatok végrehajtására kerül sor: az OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel, kerettantervek kidolgozása, szakmai folyamatellenőrzési rendszer bevezetése, a Magyar Képesítési Keretrendszer kialakítása 35. A program kerete 5,6 milliárd forint, melyből mintegy 2000, a feladatbank követelménymoduljaira fejlesztett vizsgafeladat létrehozása és 240 szakértőnek a szakmai folyamatellenőrzésre vonatkozó felkészítése kerül támogatásra. 31 TÁMOP TÁMOP A 33 TÁMOP TÁMOP B 35 TÁMOP

39 2012-ben kerül elfogadásra az új felnőttképzési törvény, amely a támogatott, a munkaerőpiac valós igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentrál. Az új felnőttképzési törvény mellett az ESZA társfinanszírozásával képzési programok indultak a foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása, valamint az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében. A programok a felnőttek idegen nyelvi és informatikai kompetenciáinak fejlesztését 36, a vállalkozások számára saját dolgozók képzésének támogatását 37, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők képzését, átképzését 38 célozzák. E programok keretében ban várhatóan több mint 150 ezer fő képzésének és továbbképzésének támogatására kerül sor több mint 53 milliárd forint lekötésével Oktatási és képzési rendszerek A kormányzati politikákon belül továbbra is kiemelt szerepet töltenek be az oktatáshoz kapcsolódó intézkedések. A közoktatási fejlesztések nagy hangsúlyt helyeznek az egységesen átadandó műveltségtartalom mellett az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítására és fejlesztésére, a korai iskolaelhagyók arányának csökkentésére, valamint a képzettségi szint növelésére. Szintén folyamatos a képzési rendszer működésének korszerűsítése a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jobb illeszkedésének elősegítésével. Az oktatás, képzés és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítését célozzák a közoktatást érintő szerkezeti változások annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek képesek legyenek rugalmasabban reagálni a gazdaság és a munkaerőpiac által közvetített impulzusokra. Mindeközben strukturális változások mennek végbe az intézmény-fenntartásban: Az intézményrendszer szétaprózottságából adódó problémák kezelésére és a költség-hatékonyság javítására az oktatási intézmények fenntartója az új szabályozás alapján fő szabály szerint az állam Az oktatás, képzés minőségének javítása, a képzettségi szint emelése Magyarországon erős az összefüggés a tanulók tanulási lehetőségei, iskolai teljesítménye, későbbi pályaválasztása, munkaerő-piaci sikeressége és egyéni-családi társadalmi-gazdasági háttérjellemzői között. Az egész életen át tartó tanulásban való későbbi részvétel meghatározó tényezői között találhatók a munkaerő-piaci státusz, az iskolai végzettség, szocio-kulturális és települési jellemzők. Az EU 2020 stratégia oktatási céljával összhangban a hangsúly a korai iskola elhagyás csökkentésére, és a hátránykompenzációra helyeződik. A beavatkozási területek és fejlesztési irányok célja a társadalmi és területi különbségek mérséklése: a társadalmi leszakadás megakadályozása, az iskolai sikeresség elősegítése: a kisgyermekkori nevelés megerősítése (a kötelező óvodáztatás kiterjesztése, beóvodázási támogatás, óvodai férőhelybővítés, óvodai fejlesztő program); az iskolai sikerességet, befogadó oktatást segítő oktatásszervezés (együttnevelés, intézményfejlesztés, pedagógiai megújulás, egyénre szabott tanulástámogatás, az iskola társadalmi környezetével való együttműködés, célzott programok, a leghátrányosabb helyzetű térségek támogatása); korrekciós megoldások (felzárkózást segítő és második esély típusú programok); tehetséggondozás; a különleges bánásmódot, pedagógiai odafigyelést igénylő csoportok meghatározását szolgáló definíciók alkalmazása (sajátos nevelési igény, szociális szempontból hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tehetséges gyermekek); a lemorzsolódás problémájában leginkább érintett szakképzési rendszer átalakítása: a szakmai képzés előrehozása, amely a magas lemorzsolódási arányt mutató 9. és 10. évfolyamokon a tanulók kimaradásának arányait kívánja csökkenteni; 36 TÁMOP TÁMOP TÁMOP

40 az alapkészségek megerősítése: a 2013 szeptemberétől hatályba lépő Nemzeti alaptanterv kiemelt figyelmet fordít az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés és számtan) minél jobb elsajátítására, javítva ezzel továbbtanulási eredményeket, csökkentve a lemorzsolódás veszélyét; a közoktatás minőségének, hatékonyságának javítása: a pedagógiai tevékenység mérése, értékelése, pedagógiai-szakmai, törvényességi ellenőrzési rendszer működtetése, végzettségi és szakképzettségi követelmények szabályozásának felülvizsgálata. A kompetencialapú oktatás elterjesztésének támogatása érdekében az utóbbi 2 évben összesen 10 pályázati kiírás és kiemelt projekt tervezési felhívás jelent meg közel 68 milliárd forint értékben. Ezek közül is kiemelendő az Öveges Program 39, amely célja a természettudományos oktatás színvonalának erősítése a közoktatásban természettudományos laborok korszerűsítése és pedagógus-továbbképzés révén és a Köznevelés az iskolában kiírás 40, amely a köznevelési intézmények nevelési és oktatási tevékenységeit támogatja, kiemelten az egész napos iskolai nevelést és foglalkoztatást, az idegennyelv-tudást, a vállalkozói-, életpálya-építési, életviteli, és egészségfejlesztési készségeket, a környezettudatosságot, valamint az aktív állampolgárság elterjesztésének elősegítését. A 2012-ben megjelent pályázatok egy része a decemberben elfogadott Köznevelési törvény megvalósítását támogatja. Így hangsúlyt kap többek között a pedagógusképzés és a pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése, az intézményi átalakulások támogatása és az óvodafejlesztés 41. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakításának támogatására az elmúlt két évben összesen 3 pályázati kiírás jelent meg 6,7 milliárd forint értékben. A már megjelent pályázatokban olyan új területek fejlesztésére is mód nyílik, melyek a mindennapi élet kihívásaira készítik fel a tanulókat, pl. az önkéntesség, aktív állampolgárság elterjesztése és a pénzügyi-gazdasági alapismeretek oktatása 42. Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása és az interkulturális oktatás érdekében az elmúlt 2 évben összesen 7 pályázati kiírás jelent meg 9,2 milliárd forint értékben. Kiemelt támogatásban részesül a nemzetiségi és a migráns oktatás 43, önálló pályázat támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, illetve külön kiemelt projekt keretében valósul meg a szakszolgálatok fejlesztése 44. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a tehetséggondozás támogatása, amelyre egy kiemelt projekt és két pályázatos konstrukció keretében van lehetőség 45. Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájában kijelölt célok megvalósításáért változások történtek az iskolai rendszerű oktatás teljes vertikumában. A kormány 2008 júniusában döntött az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) kidolgozásával kapcsolatos feladatokról. A közoktatás esetében kiemelt uniós projekt önálló pillére támogatja novembere óta összesen 57 millió forint értékben az OKKR fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket 46 : a fogalomrendszer definiálását (az OKKR nyolc szintjéből a közoktatáshoz kapcsolódó négy első szint tanulási eredményeinek leírására alkalmas fogalomrendszer meghatározása); a deskriptorok, szintleírások elkészítését; az OKKR hazai bevezetésének előkészítését (javaslatok megfogalmazása az OKKR bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges intézményi, jogszabályi és módszertani keretekre vonatkozóan); szakmai programok szervezését mely keretében sor kerül az OKKR jellemzőinek és szerepének megismertetésére a szakmai és a társadalmi nyilvánossággal; és az OKKR-hez szükséges szakértők képzését. 39 TÁMOP TÁMOP TÁMOP 3.1.5, TÁMOP és TÁMOP TÁMOP 3.2.1/B 43 TÁMOP 3.4.1/A és TÁMOP 3.4.1/B 44 TÁMOP 3.4.2/A és TÁMOP 3.4.2/B 45 TÁMOP 3.4.5, illetve TÁMOP és 3.4.4/B 46 TÁMOP

41 A magyar képzési rendszer sajátosságaiból adódóan új képzési jegyzék, illetve az ahhoz kapcsolódó, újrafogalmazott szakmai és vizsgakövetelmények kerülnek kidolgozásra az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben. A szakképzés és intézményrendszerének átalakításáról a 7.2-es fejezet számol be részletesen Felsőoktatás A foglalkoztathatóság javítása érdekében kiemelt projekt tűzte ki célul a felsőoktatás szerkezeti átalakításának folytatását és kiteljesedését, a képzés és szolgáltatások minőségi fejlesztését, továbbá a felsőoktatás és a munka világának egymáshoz közelítését, az egész életen át tartó tanulás célrendszeréhez kapcsolódóan a rugalmas képzési pályák kialakítását, átláthatóbb és érthetőbb képesítési rendszer kialakítását. Ehhez két szakaszban 2, illetve 1,2 milliárd forint keretösszegű támogatást rendeltek 47. Az I. szakasz OKKR alprojektje révén készült el a három felsőoktatási képesítési szintnek (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) leírására alkalmas fogalomrendszer definiálása, valamint az egyes képesítési szintekre tipikusan jellemző tanulási eredmények tartalmának meghatározása, összhangban az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) adekvát képesítési szintjeivel és azok követelményeivel. A II. szakasz az I. szakasz eredményeire épül; ezek bővítése, valamint integrált továbbfejlesztése és alkalmazása a cél. Ebben a szakaszban kerül megvalósításra az OKKR bevezetésének szakmai támogatása és az előzetes tudáselismerés rendszerének továbbfejlesztése (OKKR, validáció, kapcsolódó képzések, tréningek, a felsőoktatási intézmények és oktatók felkészítése) Pályaorientáció, pályakövetés Megkezdődött egy olyan pályaorientációs rendszer kialakítása is, amely hatékonyan nyújt segítséget a különböző életkorú és élethelyzetben lévő személyeknek ahhoz, hogy megtalálják az egyéni képességeiknek, ugyanakkor a munkaerő-piaci elvárásoknak is megfelelő tanulási utakat 48. Ez kiterjed a tanácsadási humán erőforrás mennyiségi és minőségi fejlesztésén túl a tanácsadók által használt eszközök és a pályaorientációs rendszert igénybe vevő személyek döntését szolgáló eszközrendszer fejlesztésére is. Pályaorientációs tanácsadásban évente 339 ezer fiatal részesül; a program számára 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályakövetés rendszerének kialakítása erősebb visszacsatolást teremt a képző intézmények és a képzési lehetőségek iránt érdeklődő, tanulni szándékozó fiatalok és felnőttek felé a megszerezhető szakképesítések munkaerő-piaci értékéről, a képző intézmények tevékenységének értékeléséről 49. Ehhez kapcsolódik a már említett TÁMOP es kiemelt projekt is, melyben kiépítésre, majd továbbfejlesztésre kerül a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) Közművelődés, felnőttképzés A közművelődési rendszer (intézmények és civil szervezetek) képzési szolgáltatásainak fejlesztése a helyi igényekhez igazodó, atipikus, nem formális képzési kapacitás fejlesztésére irányul, a felnőttképzési tevékenységek, valamint az iskoláskor előtti és alatti készség- és kreativitásfejlesztés szolgálatában 50. E célból ban összesen 27 pályázó nyert támogatást, 1,4 milliárd forint értékben. A támogatott tevékenységek eredményeképpen, a kapacitásbővítés és a humán erőforrás át- és továbbképzése révén az intézmények alkalmassá válnak többek között felnőttképzési tevékenység végzésére, ami a foglalkoztatást elősegítő általános készségfejlesztéstől (pl. vállalkozói ismereteket átadó képzések) a szakképzés rendszeréhez igazodó célzott képzésekig terjedhetnek. 47 TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP

42 A támogatott tevékenységek különösen a hátrányos helyzetű térségekben, településeken kiemelt jelentőségek, ahol a közművelődési intézmények jelentik a felnőttképzés egyetlen bázisát. A felsőoktatási intézmények képzési rendszerének fejlesztése a felsőoktatási intézmények bolognai átalakítását támogatja az EKKR-ből és az egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítésére a tananyagfejlesztés, a tartalomfejlesztés, valamint a pedagógus-továbbképzés és a képzők képzése területén. A kétszintű képzés átfogó kiépítése folytatja a változó munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését. Kiemelten fontos, hogy elősegítse a korszerű matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzési területek fejlesztését, valamint a korszerű tananyagok, képzési módszerek kidolgozásával és terjesztésével hozzájáruljon az e területeken tanulók és végzettek számarányának növeléséhez. További erősítést igényel a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés, valamint a felsőoktatási intézményeknek az innovációs folyamatban és az innováció disszeminációjában való közreműködése. 42

43 8. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ ÉS A NEMZETI OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLOKHOZ 8.1. A gyermekszegénység elleni küzdelem A gyermekszegénység csökkentése érdekében az Országgyűlés 2007-ben elfogadta a Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégiát, amely 25 éves időtávra határoz meg stratégiai irányokat. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatáskörébe tartozó) Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában 2011 végére elkészült az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák című dokumentum, melynek fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiákat, előmozdítva a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az első 2007-ben elfogadott kormányzati cselekvési program 2010-ig határozta meg a konkrét intézkedéseket a gyerekszegénység elleni közdelem területén. Az egységes, komplex megközelítés érdekében a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia második cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervéhez integráltan került meghatározásra A kisgyermekek napközbeni ellátásainak, valamint az egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásoknak az erősítése A koragyerekkori esélyteremtés területén a gyermek és a szülő számára együttes szolgáltatást biztosító Biztos Kezdet Gyerekházprogram () az egyik kiemelt fejlesztési terület. A TÁMOP (és a Norvég Alap) keretében 48 ilyen gyerekház jött létre 2012-ig. Az uniós projektjüket befejező Gyerekházak működését a 13/2012.(VIII. 13.) EMMI rendelet alapján támogatja a kormány, így a felzárkózás szempontjából kulcsfontosságú, korábban uniós társfinanszírozású projektek hazai támogatással folytathatják működésüket. A kistérségi Gyerekesély projektek keretében további mintegy 60 Gyerekház létesítése várható 51. A gyerekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódóan az integrált kistérségi Gyerekesély program is kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztést jelent től 5 kistérségben indult el az integrált program; második köre 2011-ben került meghirdetésre 6 kistérség számára, majd ben újabb felhívás jelent meg, amelyhez 15 térség csatlakozhat. Összességében az ország legalább 26 leghátrányosabb helyzetű, magas roma lakossággal bíró kistérségében ahol mintegy százezer gyermek él több mint 13 milliárd forint uniós forrás segíti a gyermekek esélyteremtését, lehetőséget nyújtva ezzel olyan, helyben hiányzó szolgáltatások biztosítására, amelyek a koragyerekkori fejlődést (mint a már említett Biztos Kezdet Gyerekház), a szocializációs és iskolai hátrányok leküzdését, a szabadidő értelmes eltöltését, a megelőzést erősítő szolgáltatásokat támogatják. A program innovatív jellegénél fogva különleges szakmai módszertani támogatást igényel, melyet kiemelt projekt biztosít 52 ; a projekt alapvető feladata a kistérségi szakemberek felkészítése és támogatása Az oktatás-képzés rendszerében az esélyegyenlőség biztosítása A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az oktatási rendszerben kevesebb eséllyel érnek el sikereket. Ez összetett, a tanulón kívül álló okokra vezethető vissza, melyek nagy része összefoglalható úgy, hogy e tanulók és szüleik korlátozottan férnek hozzá a gazdasági és társadalmi javakhoz. Az azonban, hogy minden tanuló társadalmi helyzetére való tekintet nélkül a 51 TÁMOP 5.2.3/A 52 TÁMOP

44 lehető legjobb eredményeket érje el az oktatásban, nem csak morális, hanem össztársadalmi gazdasági cél is; hiszen az iskolai végzettség nagymértékben összefügg a munkaerő-piaci esélyekkel. Ha a tanuló nem szerzi meg a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges ismereteket, ezzel veszélyezteti saját jövőjét, hiszen megfelelő végzettség nélkül az elhelyezkedési lehetőségek jóval szűkebbek. A foglalkoztatottság mértéke pedig az ország gazdasági helyzetét alapvetően meghatározó tényező. A szegénység és az iskolázatlanság továbbörökítésének problémája tovább súlyosbítja a helyeztet. Uniós forrásból több meghirdetett konstrukció is tartalmazza a közoktatás fejlesztését a hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek-tanulók érdekében, összesen 16,8 milliárd forint keretösszeggel 53. A forrásból mintegy pályázat támogatható, amelyek lefedik az egész ország területét. A pályázatok jelentős része kifejezetten a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára lettek meghirdetve, melynek köszönhetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók minimum 70 százaléka részesedik a fejlesztésekben. A pályázatok célja, hogy a köznevelési-közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma gyermekek eredményes nevelésére és oktatására, jobban támogassák iskolai sikerességüket. Az intézményrendszer fejlesztése az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók részére esélyt teremt az általános és középiskolai tanulmányaik befejezésére, valamint lehetőséget teremt a tanulók képzettségi szintjének növelésére, képzettség megszerzésére. Mindezek mellett fontos céljuk a beóvodázás arányának növelése, az óvoda-iskola közötti átmenetet segítő tevékenységekkel. A fent említett pályázati kiírások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő oktatási intézmények az egész napos iskola keretében olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek elősegítik a tanulók iskolai sikerességének javulását, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a tanórán kívüli foglalkozások szerepének erősítésében az eredményes nevelés-oktatás érdekében. A hazai finanszírozású programokat a mellékletben mutatjuk be A munkaerő-piaci befogadás elősegítése, az inaktivitás csökkentése A leginkább hátrányos helyzetű kistérségek támogatására kiírt projektek 54 ( LHH kistérségek projektjei ) célja a gyermek- és ifjúságvédelem, a helyi közösségépítés, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása és képzése, valamint a szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatások szakembereinek képzése. A között kiírt felhívások mintegy 100 projektjének 7,9 milliárd forintos támogatásból való megvalósítása jelenleg is zajlik, 33 LHH kistérségben. A 2011-es kiírásra, melynek keretösszege 2,0 milliárd forint volt, 80 pályázat érkezett be. A kiválasztásra került nyertes projektek megvalósítása 2012 szeptemberében megkezdődött. A roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben c. kiemelt projekt 55 keretében képzettséget szerzett roma nők, valamint munkanélküli roma emberek foglalkoztatása (12 hónap támogatott foglalkoztatás és 3 hónap kötelező továbbfoglalkoztatás) összesen 1,4 milliárd forint támogatásban részesül. Az ehhez kapcsolódó, 2012 nyarán meghirdetett projektben 56 várhatóan 700 roma ember (elsősorban roma nő) támogatott foglalkoztatása valósul meg a szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi ellátórendszerben. A konstrukció hatására az ellátórendszerek által nyújtott szolgáltatások befogadókészsége várhatóan nő, erősödik a kapcsolat az intézmények és roma közösségek, valamint az intézmények és az eddig nem, vagy nem megfelelő mértékben elért, szegregátumokban élő emberek között. Az elnéptelenedő falvak társadalmi-gazdasági folyamatainak megfordítására tervezett kiírás 57 (0,9 milliárd forintos forráskeret) célja egy olyan pilot program megvalósítása, amely többek között közösségfejlesztéssel, képzéssel, a helyi foglalkoztatási lehetőségek feltárásával, valamint a szolgáltatások fejlesztésével kísérletet tesz az 53 TÁMOP 3.3.8, TÁMOP 3.3.9, TÁMOP és TÁMOP TÁMOP TÁMOP B-1-11/1, kedvezményezettjei: az ORÖ, mint projektgazda és a Türr István Képző és Kutató Intézet, mint konzorciumi partner 56 TÁMOP 5.3.1/B-2, a kedvezményezettek a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és fenntartóik 57 TÁMOP

45 érintett települések elnéptelenedésének, a helyi társadalom elöregedésének megállítására, megfordítására A területi és lakhatási hátrányok mérséklése Komplex telep-program Az uniós támogatással megvalósuló komplex telep-program 58 célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése komplex humán szolgáltatás hozzáférésének biztosításával. A konstrukció forráskerete 4,7 milliárd forint. A konstrukció szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását. A pályázati kiírás első fordulója keretében az elbírált 33 pályázatból 21 pályázat nyert közel 3 milliárd forint támogatást. A második fordulóra 56 pályázat érkezett, melyek elbírálása folyamatban van. A kiírásokban minimális elvárás volt legalább 10 család bevonása legalább 45 fővel programonként. Mivel a két forduló alapján mintegy 40 nyertes pályázatra lehet számítani, a program révén várhatóan mintegy 400 család helyzetén sikerül javítani. A forráskeret megemelése mellett az Új Széchenyi Terv keretében a komplex telepprogramhoz kapcsolódóan a közeljövőben indul egy, a lakhatási elemek megvalósítását segítő uniós pályázati konstrukció is. A rendelkezésre álló forrás 1,5 milliárd forint, amelyet cigánytelepen kívüli új lakás építésére, meglévő épületek felújítására, korszerűsítésére lehet majd felhasználni 59. A programoknak köszönhetően javul a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatáshoz való hozzáférése, beleértve a szociális, lakhatási, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat; javul a szegregátumban élő aktív korú lakosság képzettségi szintje; javul a szegregátumban élők foglalkoztatási helyzete; növekszik a szegregátumban élő gyermekek óvodáztatási aránya; javulnak a szegregátumban élő iskoláskorú gyermekek iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei; javulnak a szegregátumokban élők lakhatási körülményei. Jelenleg a tartós inaktivitás, az alacsony jövedelmi helyzet sok esetben elszigetelődéshez vezet, így a telep-programok emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegregátumokban élők társadalmi befogadása megvalósulhasson. A foglalkoztatás elősegítésén, a képzéseken és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül megindul a lakóközösség háztartásainak munkaerő-piaci integrációja. 58 TÁMOP /1 59 TIOP A-12 45

46 9. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEIHEZ Az Európa 2020 Stratégia és az ahhoz kapcsolódó Nemzeti Reform Program célkitűzései, prioritásai, valamint a magyar szakpolitikákban is bekövetkező hangsúlyeltolódások következtében a magyar Kormány 2011 végén kezdeményezte a rendelkezésére álló fejlesztési források átcsoportosítását az Európai Bizottságnál 60. A forrásátcsoportosítás következtében várhatóan ismét megnyitásra kerülnek a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését és az energiahatékonyság javítását célzó támogatási konstrukciók, hozzájárulva az Európa 2020 Stratégia releváns célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen túlmenően a TÁMOP szintén folyamatban levő módosítása az aktív munkaerő-piaci eszközöket, illetve a felsőoktatási intézkedéseket erősíti, ami hozzájárul a fiatalok magas megnövekedett munkanélküliségének kezeléséhez és összhangban áll az ország-specifikus ajánlásokkal. Az alábbiak az Európa 2020 Stratégia kiemelt kezdeményezései mentén bemutatják, hogy a célkitűzések eléréséhez, valamint az Éves Növekedési Jelentés fő prioritásaihoz kapcsolódóan a Nemzeti Reform Program melyik intézkedései mely operatív programokkal járulnak hozzá. A mellékletben található táblázatban részletesen is bemutatásra kerülnek azok az intézkedések, amelyek uniós forrásból valósulnak meg Intelligens növekedés Oktatás és szakképzés Magyarország az Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a évesek körében) 30,3 százalékra növelését vállalta 2020-ig; ez az arány 2011-ben 28,1 százalék volt, ami az európai átlag alatt van, de az előző évek adataihoz képest emelkedést mutat. A célcsoport aránya a fővárosban és a Dél-alföldi régióban a legnagyobb: a fővárosi egyetemek valamint a Szegedi Egyetem vonzásának köszönhető a két régiónak az országos átlagnál nagyobb a teljesítménye ben a magyar kormány a képzési szerkezet átalakításával, strukturális reformokkal kívánja a problémát kezelni, amelyek kevésbé igényelnek pótlólagos forrásokat. Bizonyos intézkedések különösen az általános és szakképzések, hallgatói szolgáltatások, módszertanfejlesztés, alapkutatás, a nemzetközi projektekben való részvételre történő felkészítés a TÁMOP 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) és 4. prioritásának (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság érdekében) konstrukciói útján valósulnak meg (részletesen ld. 7.2-es és 7.3-as fejezet). Magyarország az Európa 2020 célok keretében a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékra történő csökkentését vállalja 2020-ig. A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon az Európai Unió átlaga alatti (2011-ben 13,5%): 2011-ben 11,2 százalék volt (a év közötti népességen belül). A lemorzsolódásban elsősorban a hátrányos helyzetű, az iskolában kevésbé sikeres tanulók érintettek. A korai iskolaelhagyás okai között jelentős tényezőként említhetők a szociokulturális hátrányok, amelyek különösen a hátrányos helyzetű térségekben jelentenek súlyos problémát, mint az Észak-alföldi régió, Észak-magyarországi régió, a Dél-alföldi régió és a Dél-dunántúli régió. A fejlettebb régiók mint Közép-Magyarország ebben az indikátorban is kedvezőbb értékkel rendelkeznek. A korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló fejlesztési konstrukciók értékelési, illetve pályázási szakaszban vannak. Az újabb óvodai férőhelyek kialakításának támogatását szolgáló fejlesztés a 2011 novemberében több regionális operatív program (ROP) keretében meghirdetett Nevelési intézmények fejlesztése c. konstrukció. A pályázat az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva, az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtésével támogatja. A regionális operatív programok 2 és 4,3 milliárd forint között kerülnek lekötésre négy régióban. A TÁMOP pedagógiai 60 Az OP-módosításokról részletesebben ld es fejezet 46

47 módszertanokkal, egyéni fejlesztésekkel, Tanoda típusú programokkal komplex programok keretében járul hozzá a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedésekhez, a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai sikerességének elősegítéséhez; a program a pedagógusképzést is támogatja. A fentieken túl a TIOP (ERFA segítségével) infrastrukturális fejlesztésekkel egészíti ki a humán fejlesztéseket, amelyek fő elemei az IKT infrastruktúra fejlesztése, képességfejlesztő eszközök, múzeumi és könyvtári szolgálatfejlesztés Kutatás és innováció A válság leküzdésén és a hasonló gazdasági problémákkal szembeni ellenálló képességén túl a fenntartható fejlődés is nagyban függ a régiók gazdaságának megújulási képességétől, az innovációs potenciáltól. A kutatás-fejlesztés és innováció egyre nagyobb szerepet játszik a kohéziós politikában is, amint azt tanúsítja a regionális intelligens szakosodási (Smart Specialisation) stratégiák megnövekvő szerepe (és ex ante kondicionalitások közé emelése) is. Magyarország az európai célkitűzéséhez kapcsolódva a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékára történő növelését vállalja 2020-ig. Magyarország kutatásfejlesztési teljesítménye lényegesen elmarad az EU átlagától, azonban az elmúlt években felzárkózás figyelhető meg, melynek eredményeként a ráfordítások szintje 2011-ben elérte a bruttó hazai termék 1,2 százalékát. Területi bontásban a fejletlenebb régiók így az Északmagyarországi régió és a Dél-dunántúli régió költenek legkisebb arányban kutatás-fejlesztésre, míg Közép-Magyarország költi a legtöbbet. A kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol a kutatók több mint 60 százaléka dolgozik, és az összes K+F ráfordítás majdnem kétharmadát is itt költik el. A kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó intézkedéseket túlnyomórészt a GOP, kisebb mértékben a ROP gazdaságfejlesztési prioritása támogatja, ám mivel a magyarországi kutatóhelyek közel fele felsőoktatási intézményekben van, a TÁMOP konstrukciói nagyon fontos szerepet töltenek be a felsőoktatási alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatásában. A GOP és a ROP konstrukciói támogatják az önálló vállalati K+F projekteket és a K+F együttműködéseket, valamint a pólusokat, klasztereket is a hálózatosodás ösztönzése érdekében Digitális társadalom A nagy sebességű hálózatok rendelkezésre állása kulcsfontosságú tényező a versenyképesség szempontjából, mivel ez határozza meg az országok és régiók versenyképességi kapacitását. Magyarországon 2011 végén indult az a másfél éves uniós program 61, amelynek célja a körzethálózat megvalósítása kistérségi szinten, lehetővé téve a fehér, széles sávval el nem látott településeken a megfelelő sávszélességű gerinchálózati csatlakozást, előkészítve mintegy 800 település minimum 1 Mbps-sebességű csatlakozási lehetőségét a helyi hálózat megépülése esetén Fenntartható növekedés Magyarország az Európa 2020 Stratégia energia és klíma céljaihoz kapcsolódva 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emisszió kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta. A 2012.évi Nemzeti Reform Program jelentős hangsúlyt fektet a további csökkentést célzó intézkedések megvalósítására. Ezek közül a Hazai Dekarbonizáció Útiterv megalkotásának finanszírozása hazai forrásból történik, míg a zöld közlekedési módok terjesztése a hazai források mellett uniós forrásokat is felhasznál: Így a KÖZOP városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének prioritásában a Kohéziós Alap és az ERFA közösen finanszírozza azt a fejlesztést, melynek keretében a közösségi közlekedésben részt vevő társaságok benzin üzemű autóbuszok helyett CNG üzemű autóbuszokat szerezzenek be. 61 GOP

48 A megújuló energiaforrások részaránya Magyarországon a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2010-ben 8,8 százalékra emelkedett. Az Európa 2020 Stratégia céljainak elérése, és az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében Magyarország 2011 végén kezdeményezte a rendelkezésre álló források átcsoportosítását, melynek egyik eleme a KÖZOP-ból a KEOP 4. prioritásába (Megújuló erőforrások) történő forrásátcsoportosítás (ld fejezet). A prioritás konstrukciói azokat az elsősorban önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók), valamint vállalkozások által megvalósítandó, hő- és/vagy villamos energia termelésre fókuszáló projekteket kívánják támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaranya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO 2 kibocsátás mérsékléséhez. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Ezért a meglévő épületállomány különös tekintettel a középületekre felújítása elsődleges prioritás Magyarország számára. Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósításában szintén jelentős szerepet játszanak az uniós programok, így a fent idézett forrásátcsoportosítást követően várhatóan a KEOP hatékony energiafelhasználást támogató konstrukció is ismét megnyitásra kerülhetnek. A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire), továbbá a távhőszolgáltatók és -termelők energia-takarékosságának növelése, valamint az energia-hatékonyság javítására irányuló beruházások elősegítése Inkluzív növekedés Foglalkoztatás Magyarország a foglalkoztatási szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a év közötti népesség foglalkoztatási arányának 75 százalékra növelését tűzte ki célul 2020-ig. Az országos foglalkoztatási ráta 2011-ben 60,7 százalék volt; több régióban így Észak- Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon 60 százalék alatt van a mutató. A foglalkoztatási arány növeléséhez az ERFA- (GOP vállalkozásfejlesztési konstrukciói és ROP Humán infrastruktúra prioritásának egyes intézkedései) és az ESZA források (TÁMOP) gazdaságés a humán erőforrás fejlesztést támogató projektjei járulnak hozzá. A TÁMOP projektek több esetben kiemelt projekt keretében valósulnak meg, tehát az intézkedés, azaz a projekt lebonyolítója valamely munkaüggyel foglalkozó hivatal vagy intézmény, például az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Az intézkedések keretében elsősorban a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok tartós elhelyezkedési esélyeinek növelését, nyílt munkaerőpiacra való visszatérését segítjük. Ennek érdekében a program álláskeresők és munkáltatók részére nyújt elhelyezkedést és vállalkozóvá válást segítő támogatásokat (pl. bértámogatás, mobilitási támogatás, vállalkozóvá válási támogatás), továbbá különböző támogató szolgáltatásokat (pl. álláskeresési tanácsadás, mentorálás), általános képzést és szakképzést. Az Európai Tanács 2011.évi ajánlásának megfelelően Magyarország során további források átcsoportosításával megerősítette a jó eredményeket mutató, az ESZA által társfinanszírozott aktív munkaerő-piaci eszközöket (ld es fejezet). A szak-és felnőttképzési intézkedések keretében többek között idegen nyelvi és informatikai képzések, munkahelyi képzések, alacsony képzettségűek számára szervezett képzések módszertani, tartalmi fejlesztések, pályaorientáció fejlesztése valósulnak meg. Ezek a projektek ösztönzik az egész életen át tartó tanulást és hozzájárulnak ahhoz, hogy javuljon a felnőtt lakosság alkalmazkodóképessége, fejlődjenek a munkavállalás során széles körben elvárt idegen nyelvi és informatikai, illetve szakmai készségeik, továbbá az alacsony képzettségűek lehetőséget kapjanak a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettség megszerzésére (ld fejezet). A fiatalok munkanélküliségének csökkentését segíti továbbá a év közötti fiatalok vállalkozóvá válását támogató projekt, míg a fiatalok elhelyezkedését, szakképzésből 48

49 foglalkoztatásba való átmenetét gyakornoki program meghirdetésével segítjük. ESZA források segítségével civil szervezetek foglalkoztatási programjait is támogatjuk, amelyek a fiatalok, elsősorban a hátrányos helyzetű pályakezdők tartós munkaerő-piaci beilleszkedését szolgálják (ld fejezet). A szociális gazdaság fejlesztését célzó program az ezen a területen működő, illetve induló vállalkozásokat, kiemelten a szociális szövetkezeteket támogatja többek között bértámogatással, képzés támogatásával, inkubációs tevékenységgel és szakmai támogatással. Nagyon fontos intézkedéscsoportot képeznek az országspecifikus ajánlásokra reagálva a munka és család összehangolására, a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelése érdekében indított intézkedések, amelyeket több operatív program is támogat. A TÁMOP kiscsoportos családi napköziket, munkahelyi kisgyermek ellátási helyeket támogat, míg a ROP keretében ben több mint 800 új bölcsődei férőhely jött létre, illetve további, a gyermekgondozási létesítmények fejlesztését, férőhelybővítést célzó pályázatok vannak folyamatban től az Európai Szociális Alap támogatásai is elősegítik a rugalmas foglalkoztatás és a rugalmas munkavégzési formák elterjesztését. A GOP keretében indított intézkedések a részmunkához, távmunkához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztést segítik elő, illetve a munkáltatók számára nyújtanak támogatást, amennyiben visszaveszik a GYES-ről visszatérő női munkavállalókat. A GOP és a ROP több intézkedéssel hozzájárul a vállalkozásfejlesztéshez, munkahelyteremtéshez. Komplex technológiafejlesztés keretében a vállalatok támogatást igényelhetnek vállalati technológia fejlesztése és foglalkoztatás támogatása céljából új munkavállalók foglalkoztatására, eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre. A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatást igényelhetnek új munkavállalók foglalkoztatására a konvergencia régiókban Szegénység és társadalmi kirekesztés Magyarország az Európa 2020 Stratégia szegénységi céljához kapcsolódva a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának százalékos csökkentését vállalja 2020-ig; ez a három indikátor által lefedett népesség közötti átfedések kiszűrésével mintegy 450 ezer fő szegénységből való kiemelésével egyenértékű. Magyarországon 2010-ben összesen 2,9 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben. Ez a teljes népességhez viszonyítva (29,9%) magasabb, mint az EU átlaga (23,4%), és a Magyarországhoz hasonló fejlettségű kelet-közép-európai tagállamok közül is a magasabb értékek közé tartozik. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket, illetve a roma népességet, akiknek nagy többsége a kb. 750 ezerre becsülhető roma népességen belül hozzávetőleg ezer fő mélyszegénységben él. A problémák területi eloszlását tekintve jellemző, hogy a szegénység a rurális területeken, az alacsonyabb státuszú településeken és városrészekben koncentrálódik. A területi koncentráció mellett jellemző demográfiai vonása a hazai szegénységnek, hogy a fiatalokat fokozottan sújtja (a 2010-es adatok szerint a 18 év alattiak 38,7 százaléka él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben). A szegénységben élők számának csökkentését a magyar Kormány elsősorban integrált komplex programokkal kívánja elérni, több ágazat összefogásával minőségi javulásra törekedve a hátrányos helyzetű területeken és népességcsoportokban. A Nemzeti Reform Program intézkedései sok esetben az ESZA forrásainak segítségével valósulnak meg a TÁMOP konstrukciói keretében, kisebb részben ERFA is hozzájárul a TIOP és ROP keretében. A leghátrányosabb helyzetű csoportok esetében az uniós komplex programok kompetenciafejlesztő és egyéb képzéseket támogató szolgáltatásokat, mentorálást, tanácsadást, közösségfejlesztést támogatnak (ld. 8.3-as fejezet). A gyermekek, fiatalok akiket különösen érintenek a szegénységi kockázatok speciális célcsoportjai a célkitűzés érdekében tett intézkedéseknek, és azokat finanszírozó uniós forrásoknak. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni ESZA társfinanszírozású intézkedéseket az ERFA infrastrukturális fejlesztései egészítik ki: a TIOP a közösségi szolgáltatások infrastruktúráját, a ROP a régiós sportlétesítmények, iskolai tornatermek infrastruktúráját támogatja. Az ÁROP program több konstrukciója szintén ESZA forrásból kiemelten támogatja a társadalmi felzárkózás 49

50 átfogó érvényesítését szolgáló jogszabály módosításokat, esélyegyenlőségi tervek készítését, módszertanok kidolgozását. A TÁMOP 6. prioritása (Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerő-forrásfejlesztés) konstrukciói hozzájárulnak mind a szegénységben élők számának csökkentéséhez, mind a foglalkoztatási arány növeléséhez évi országspecifikus ajánlások megvalósítása A évi országspecifikus ajánlások közül többnek megvalósítására (aktív munkaerő-piaci eszközök megerősítése, nők foglalkoztatásának elősegítése) már az előzőekben utaltunk. További ajánlásokhoz mint a KKV szektor fejlesztése, illetve a nem banki finanszírozáshoz való hozzáférés javítása szintén nagymértékben hozzájárulnak a strukturális alapok, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan bemutatott intézkedések. A fennmaradó ajánlások nem igényelnek uniós forrást, mert szabályozási típusú intézkedést jelentenek, nem fejlesztésit. A magyar kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését szolgáló támogatási rendszer teljes körű áttekintésére az Új Széchenyi Terv megalkotásakor, 2010 végén került sor. Az értékelés alapján a korábban futó támogatási programok egy része 2011-ben megszüntetésre, más részük átalakításra került; a pályázatok feltételei és a teljesítendő adminisztratív előírások egyszerűsítésre, az eljárási határidők rövidítésre kerültek. Az áttekintés figyelembe vette az Európa 2020 Stratégia útmutatásait, hangsúlyait. A nem banki finanszírozáshoz való hozzáférés javítására elsősorban a gazdasági és regionális operatív programok eljárásrendje alapján működő Pénzügyi Eszközök prioritásai keretében történtek intézkedések. Felgyorsításra került a kockázati tőkeprogram, s 2009-ben felállt 7 kockázati tőkealap. A szinte kizárólag nem banki közvetítő szervezeteken keresztül működtetett Új Széchenyi Hitel Program szintén átalakításra került: A kihelyezhető hitelösszeg 2011-ben 10 millióról 50 millió forintra emelkedett, és a pénzügyi közvetítők érdekeltségének növelése érdekében egy first loss típusú veszteségátvállalás is bevezetésre került. Szintén 2011-ben bevezetésre került a maximálisan 8 millió forintos mikrohitellel és 4 millió forint vissza nem térítendő támogatással kombinált, egyablakos módon elbírált ún. Kombinált Mikrohitel konstrukció. Államigazgatás korszerűsítése A évi Nemzeti Reform Program Államigazgatás korszerűsítésére tervezett és megvalósulás alatt álló intézkedéseinek egy része is uniós forrásokat vesz igénybe. Az ÁROP konstrukciók jogszabály módosítást, szakpolitikák átalakítását, szervezetfejlesztést és módszertanok kidolgozását támogatják ESZA forrásból. Az ÁROP keretében alakítják át a területi államigazgatási rendszert, építik ki a megyei és járási szintű kormányhivatalokat, illetve ehhez szorosan kapcsolódva az egyablakos ügyfélszolgálati rendszert (kormányablakok). Kiemelten fontos a jövőre nézve az új, egységes stratégiai tervezési és irányítási rendszer bevezetése, amely összehangoltabb, koherensebb tervezést tesz lehetővé, valamint az új, a korábbinál lényegesen sokrétűbb és alaposabb hatásvizsgálatot tesz kötelezővé az előterjesztések esetében. Az új konstrukciók között szintén érdemes kiemelni a korrupció-megelőzési programot. Az államigazgatás megújításában szakmai véleményezéseken, szemináriumok tartásán keresztül nyújt támogatást az OECD is. Az EKOP konstrukciók olyan tevékenységeket támogatnak ERFA forrásból, amelyek az elektronikus közigazgatás, az egyablakos ügyintézés, integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítását szolgálják. Ennek keretében eszközbeszerzést, építési beruházást lehet finanszírozni uniós forrásból. 50

51 10. AZ ETE HOZZÁJÁRULÁSA AZ ALAPOK FELADATAIHOZ Az Európai Területi Együttműködési (ETE) célkitűzés határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos elemét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága által kezelt 6 program segítségével valósítják meg, elsődlegesen az alábbi területeken: a vállalkozói kedv ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztésére; a közös környezetvédelem és környezetgazdálkodás, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének ösztönzése és fejlesztése; a város és vidéki térségek közötti kapcsolatok erősítése; az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a tájékoztatási és a kommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a határokon átnyúló víz- és energiarendszerekhez és létesítményekhez való hozzáférés javításával; valamint az együttműködés és az infrastruktúrák kapacitásának és együttes használatának fejlesztése, különösen az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom és az oktatás területén. Az ETE Programok az Európa 2020 Stratégiával összhangban egymást kölcsönösen megerősítő, szinergiát alkotó prioritásokat tartanak szem előtt, így az oktatás tökéletesítése elősegíti, hogy javuljon a foglalkoztathatóság és csökkenjen a szegénység, valamint, hogy a gazdasági életben végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódjanak; a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése révén javul Európa versenyképessége és új munkahelyek jönnek létre; továbbá a környezetkímélő technológiákba történő beruházás hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az ETE programok által érintett területek számos tekintetben hasonló problémákkal és hasonló kihívásokkal szembesülnek a határok mindkét oldalán, ezáltal a programok számos területen kínálnak lehetőséget az integrált fejlesztéshez. Ehhez meg kellett teremteni az együttműködés kulcsfeltételeit, és ösztönözni kellett a térség szereplői közötti együttműködések kezdeményezését is. A határmenti programok segítséget nyújtanak, hogy a szereplők között meginduljon egy olyan közös gondolkodás, amely közös igényfelmérésen és közös tervezésen alapszik, és e gyakorlatot követve megteremti annak lehetőségét, hogy a határtérség igényeit követő közös ágazati és területi döntések szülessenek, majd valósulhassanak meg. A fejezetben bemutatott 6 program több mint 725 millió eurós uniós támogatási keretéből az eddig lezárt pályázati felhívások során összesen több mint 1200 projektet támogat Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program A stratégiai szemléletet illetően a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a határmenti térségre meghatározott kihívásokon és lehetőségeken túl a szélesebb európai stratégiai kereteket is figyelembe vette. A Program végrehajtása során is szem előtt tartja e keretet, összhangban az Európa 2020 Stratégiának a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén előirányzott törekvéseivel. A közös fejlődés ösztönzésével párhuzamosan a Program a valamennyi fél által tiszteletben tartott horizontális elvekkel kapcsolatos egyensúly megőrzéséhez és erősítéséhez is hozzájárul. A 62 A fejezetben feltüntetett adatok július 30-i állapotot tükröznek; a programok keretszámai tagállami hozzájárulás és technikai segítségnyújtás nélkül értendőek. 51

52 program keretében végrehajtott valamennyi beavatkozás biztosítja a nemek közötti egyenlőséget, figyelembe veszi a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbséghez tartozók, különösen a romák különleges igényeit, biztosítja a természetes és az épített környezet védelmét és fejlődését a fenntartható fejlődés támogatása érdekében. A Program keretében a teljes megvalósítási időszak alatt nyílt pályázati rendszerben támogatásra fordítható összeg 211 millió euró, amely a fenti célkitűzéseknek megfelelő területek támogatására nyújt lehetőséget. A lezárt 5 pályázati felhívásban összesen 472 projekt került jóváhagyásra a források 100 százalékának lekötésével a Közös Irányító Bizottsági döntések értelmében. Összességében elmondható, hogy a pályázati felhívásokban egyre nagyobb érdeklődést mutattak a pályázók, és a meghirdetett keretekre 2-5-szörös túljelentkezés volt tapasztalható; az összesen beérkezett 1297 pályázat átlagosan mintegy 2,7-szeres többletigényt jelent. Ugyan a közlekedési projektek kötötték le a források legnagyobb hányadát, a legtöbb pályázat a K+F és innováció területen érkezett be, valamint mind a környezetvédelmi témakör, mind az oktatási intézmények közötti és a munkaerő-piaci együttműködési terület megnyitása többszörös túljelentkezést eredményezett Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program legfőbb küldetése, hogy javítsa a magyar-szlovák határtérség integrációját gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból, valamint, hogy az Európai Unió pénzügyi segítségével elősegítse közös helyi és térségi, határon átnyúló kezdeményezések felszínre kerülését. A Program négy pályázati felhívása során összesen 165,9 millió euró áll rendelkezésre. A 969 beérkezett pályázat közül 332 közös projekt részesül támogatásban, a források 100 százalékának lekötésével. Számos fejlesztési terület volt elérhető így: például a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, az üzleti együttműködések feltételeinek javítása, a kutatás-fejlesztési potenciál hatékony és koordinált használatának ösztönzése, a turisztikai látványosságok közös fejlesztése, az oktatási és egészségügyi intézmények közötti kapcsolatépítés, a természetvédelmi területek védelme, és a környezeti kockázatok elleni közös védekezés. A sikeres határmenti együttműködés legfontosabb aspektusa, hogy az emberek elfogadják és megértsék egymást, s készek legyenek együttműködni egymással. Mindenképpen bíztató, és a Program sikerességét mutatja, hogy az egyes pályázati felhívások alkalmával folyamatosan növekvő érdeklődés volt tapasztalható a pályázók részéről, régmúltra visszatekintő, ismétlődő partnerségek alakultak ki Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program célja nemzetközi együttműködések kialakítása stratégiai fontosságú területeken a gazdasági, társadalmi és területi integrációs folyamatok fejlesztése érdekében, elősegítve ezzel a régió kohézióját, stabilitását és versenyképességét. A Program egyedülálló jellegzetességekkel bíró eszköze a területileg kiegyensúlyozott fejlesztésnek és integrációnak, amelyet a résztvevő tizenhat ország kiemelt szerepű ügyekben történő együttműködésének erősítése révén valósít meg. A Program keretén belül összesen 194,3 millió euró ERFA összeget fordítottak a projektek támogatására. A Program Monitoring Bizottsága a négy pályázati felhívás során beérkezett 1754 projekt közül összesen 111 jóváhagyásáról döntött, melyekkel lekötötték a források 100 százalékát. Az első projektek 2012 első féléve folyamán lezárultak. Az elért eredményeket a program keretében megvalósuló folyamatos közbenső értékelés eddigi jelentései is rendre visszaigazolták, pozitív észrevételeket téve a program menedzsmentjére, a projektek generálására és végrehajtására, a monitoring rendszerre és a programszintű kommunikációra. Az Európai Bizottság kezdeményezésére a programban megvalósuló integrált programirányítás rendszerének a kialakítása a végéhez közeledik. Az Operatív Program vonatkozó módosításának 52

53 2011. márciusi elfogadását követően megkezdődött a programdokumentumok szükséges korrekciója, a pályázati felhívások már a megújult feltételekkel összhangban jelentek meg és a benyújtott projekttervezetek is azokkal összhangban kerültek jóváhagyásra. Az integrált programirányítás megvalósításával a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program egyedülálló működési struktúrára tett szert a transznacionális programok körében, ami tovább hangsúlyozza egyedi jellegét és jelentőségét az ETE-programok között Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célja elsősorban a határmenti területek fejlesztése, periférikus jellegük felszámolása, mind jobb bekapcsolásuk a nemzeti (és uniós) vérkeringésbe úgy, hogy mindez gyümölcsöző és hosszútávra szóló együttműködéseket is indukáljon a két szomszédos ország között. Szerbia hivatalos tagjelöltként uniós tagságra készül, ugyanakkor Magyarország szomszédos országait tekintve gazdaságilag az egyik legnagyobb lemaradással rendelkező ország. E két jellemző teszi különösen fontossá és értékessé a Program által előmozdított magyar-szerb együttműködést, mely elsősorban gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, oktatási és infrastrukturális területeken valósul meg. Mindemellett Szerbia az uniós pályázati- és követelményrendszer, és döntéshozatali struktúra területén is új ismeretekhez jut, valamint közel kerül az uniós közös értékek rendszeréhez, ami elősegíti majd későbbi beilleszkedését az Unió államai közé. A pályázatok számára rendelkezésre álló teljes keret 45,1 millió euró. A Programban jelenleg lezárult a harmadik, utolsó pályázati felhívás is; a program népszerűségét és valós értékét mutatja, hogy jelentős mennyiségű, összesen 649 darab pályázati anyag érkezett. Az első két felhívás 387 benyújtott pályázatból összesen 140 projekt került jóváhagyásra, melyek eddig a források 68,3 százalékát kötötték le A Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programnak kiemelt jelentőséget nyújt Horvátország közelgő csatlakozása az Európai Unióhoz. Nagymértékben segíti az ország csatlakozási felkészülését abban, hogy a horvát partnerek hatékonyan felkészüljenek az uniós pályázati rendszerek működtetésére, megismerjék és kialakítsák a kapcsolódó intézményrendszert. A Program első és második pályázati felhívása elsősorban humánerőforrás-fejlesztéshez fűződő, illetve K+F projektek megvalósítását szorgalmazta, sikeresen hozzájárulva az Európa 2020 Stratégiához. A Programnak köszönhetően például a határ két oldalán tevékenykedő munkaügyi központok olyan közös kurzusokat tudtak kialakítani, amelyeket később a támogatás segítségével, bizonyos célcsoportok bevonásával, a gyakorlatban is oktatni tudnak. Mindezeken túl a helyi adottságokhoz igazodva olyan környezetvédelmi projektek nyertek támogatást, melyek a határtérség fenntartható fejlesztését szorgalmazzák. A program relevanciáját ugyancsak jól mutatja, hogy az első felhívás egyik projektje az a turisztikai termékterv, amely a térség közös turisztikai fejlesztését irányozza elő, és alapját képezte a harmadik, turisztikai célú pályázati kiírásnak. A Program 47,2 millió eurós keretének az első két felhívás során 55,4 százalékát kötötték le; az eddig beérkezett 154 pályázatból 101 közös projektet támogattak. A harmadik pályázati felhívás jelenleg értékelés alatt álló pályázatai közül idén újabb projektek indulhatnak. 53

54 10.6. Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI), a korábbi TACIS konstrukció utódjaként, az Európai Szomszédsági Politika célkitűzéseinek keretében 2007 óta nyújt segítséget Ukrajnának. A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program a as programozási időszakban kerül megvalósításra a résztvevő tagállamok Ukrajnával szomszédos határai mentén. A Program átfogó célja olyan tevékenységek ösztönzése az Európai Unió támogatásával, melyek intenzívebb és hatékonyabb társadalmi és gazdasági együttműködést eredményeznek Ukrajna és a tagállamok közös határmenti régióiban. Az ENPI CBC stratégiának négy fő célkitűzése van: gazdasági és társadalmi fejlesztések támogatása a határtérségben (turizmus és KKV-k helyzetének javítása), közös kihívások kezelése (környezetvédelem és veszélyhelyzetek elkerülése), biztonságos és átjárható határok kialakítása (határok áteresztőképességének növelése), emberek közötti együttműködés támogatása (intézményi és emberek közötti kapcsolatok javítása). A Program keretein belül határon átnyúló együttműködések kialakítására 61,8 millió euró ENPI közösségi forrás áll rendelkezésre a teljes megvalósítási időszak alatt, melyből 41,2 millió euró pályázható. A Program első két lezárt felhívásának keretében 27,3 millió euró ENPI közösségi forrás nyílt meg, melyre összesen 408 pályázatot nyújtottak be, több mint 155 millió euró támogatási igénnyel. A Program Közös Monitoring Bizottságának döntése értelmében a kiválasztott 93 nyertes projekt számára megítélt közösségi forrás összesen 34,4 millió euró volt, ami 83,5 százalékos forráslekötést jelent. A Program harmadik, még le nem zárult pályázati felhívásának keretében a meghirdetett 8 millió eurós keretre 10,5-szer több támogatási igény érkezett. A Program 3. prioritásának célkitűzései nem pályázati rendszerben, hanem kiemelt, közvetlen támogatásban részesülő infrastrukturális projektek keretében kerülnek megvalósításra, mivel a határátkelőhelyek működtetése és fejlesztése kizárólagos állami feladat. Erre a prioritásra rendelkezésre álló 20,6 millió euró három egyenlő részben kerül felhasználásra a magyar-ukrán, szlovák-ukrán és román-ukrán határszakaszon. Nagyobb társadalmi kohézió biztosítása a lisszaboni stratégia kezdete óta a Közösségek egyik deklarált központi célja, vagyis a közösségi politikát irányító elvvé vált, amellyel biztosítani tudjuk a tagok általános jólétét, az egyenlõtlenségek minimalizálását és a polarizáció elkerülését, amelyhez, mind a 6 bemutatott program jelentős mértékben hozzájárul. Ezen programoknak nemcsak hozzájáruló, de kiegészítő jellemzője is mérvadó: keretein belül olyan kapcsolatok és partnerségek születtek, amelyek különben nem jöttek volna létre, vagy múltra visszatekintő kapcsolatrendszere újból fellendült. Sikertényezőként említendő, hogy a meghirdetett pályázati felhívások népszerűsége számottevően megnőtt a megfelelő réteget megcélzó és valós igényt kielégítő jellegével A Duna Stratégia hatása az Európai Területi Együttműködési Programokra A Duna-régióra vonatkozó stratégia közös válasz nyolc uniós tagállam öt (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia), egy hamarosan csatlakozó államot (Horvátország) és öt EU-n kívüli országot (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érintő kihívásokra. A stratégia arra összpontosít, hogy minden szinten szorosabb szinergia alakuljon ki a fellépések és a finanszírozás minél nagyobb hatásának biztosítása érdekében. Így koherens szerkezetű keretrendszerként a már létező pénzügyi eszközök és intézkedések koordinálásával a stratégia az együttműködés új formáját képviseli a térséghez kötődő partnerek számára. 54

55 A stratégia segít abban, hogy összehangolt, hosszú távú megoldást találjunk olyan kihívásokra, amelyek nem oldhatóak meg az egyes országok szintjén, így kiváló eszközként szolgál a jószomszédi viszonyok előmozdítására, szorosabb kapcsolat kialakítására. Ha sikerül a közös projekteket együtt megvalósítani, ez kiváló esély arra, hogy a környező országok is részesei lehessenek az Unió közösségi politikáinak. A Duna Stratégia jelentős mértékben összefonódott az Európai Területi Együttműködési (ETE) Programokkal a közötti időszakban. A kapcsolódáshoz egyrészt hozzájárul, hogy a Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (NEP IH) által kezelt programok földrajzilag többnyire átfedésben vannak a Duna Stratégia területével. Másrészt a kapcsolódást jelentősen erősíti, hogy a NEP IH programjai által felölelt prioritások szoros kapcsolatban állnaka Stratégia által megfogalmazott prioritási területekkel. E közös tématerületek közé sorolhatóak többek között az alábbiak: környezeti kockázatok kezelése; vízgazdálkodás fejlesztése; megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése; kulturális és turisztikai fejlesztések elősegítése; mobilitás és határon átnyúló elérhetőség támogatása; vállalkozások versenyképességének javítása; és a tudásalapú társadalom fejlődésének elősegítése. A prioritások közötti átfedések következtében az ETE Programokban megvalósuló projektek jelentős része teljes összhangban áll a Duna Stratégia törekvéseivel, nagyban elősegítve ezzel a makro-regionális célkitűzések megvalósítását. Felismerve mindennek jelentőségét, az ETE-programok a nyílt pályázati rendszerben a pályázatok értékelése során kiemelt figyelmet szentelnek a Duna Stratégiához való illeszkedésnek. A Magyarország-Horvátország és a Magyarország-Szlovákia együttműködési programok a beérkezett pályázatok értékelésekor többletpontot adnak azon pályázatok számára, amelyek regionális fejlesztéspolitikai célokhoz és stratégiákhoz illeszkednek. A Magyarország-Románia és a Magyarország-Szerbia programok keretében a Duna Stratégiát kiemelten nevesítették: A benyújtott pályázatok plusz pontot kapnak, amennyiben összhangban állnak a Stratégia törekvéseivel. A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program esetében is az Irányító Hatóság szorgalmazta a stratégia integrálását a pályázatok értékelésébe, melynek eredményeként, a pályázati dokumentáció felhívja a pályázók figyelmét a Duna Stratégia elveire és kapcsolódási lehetőségeire. 55

56 11. A MEGVALÓSÍTÁS FELGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK Az OP-kban bekövetkezett változások Operatív programok módosítása A megváltozott gazdasági környezetre és az új igényekre válaszul Magyarország 2011-ben két módosítási csomagot nyújtott be az Európai Bizottságnak 63 : a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) tartalmának módosításáról; illetve egy több OP-t érintő, forrásátcsoportosításokat magába foglaló csomagról. A két csomag legtöbb elemét a végrehajtás tapasztalatai indokolták (bizonyos források kimerülése, ezzel párhuzamosan abszorpciós problémák más konstrukcióknál), kiegészülve a kormányzati stratégiai célok módosulásával (ilyenek például az energiahatékonysági beruházások kiemelt prioritássá válása vagy az államapparátus humánkapacitása fejlesztésének hangsúlyosabb igénye). Gazdaságfejlesztés OP módosítása A GOP tartalmi módosítására benyújtott csomag három területen javasolt módosításokat: az alap-kutatás mint támogatható tevékenység felvétele a GOP-ba; az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt mint nagyprojekt OP-ba való beillesztése; illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a GOP közötti lehatárolás módosítása (eredetileg a kis- és középvállalkozások támogatása az 5000 főnél több lakossal rendelkező településeken GOP-ból, az 5000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken az ÚMVP-ből volt lehetséges; a módosítás értelmében, a GOP és a ROP lakosságszámtól függetlenül folytatná a mikro vállalkozások finanszírozását, megelőzve ezzel az ÚMVP esetleges kimerülése esetén jelentkező problémákat). A GOP pályázati felhívásaiban bővült a könnyített eljárásrendű kiírások köre, annak érdekében, hogy a pályázatokról egyszerűbben és rövidebb határidőn belül születhessenek döntések. Emellett a pályázatokban igényelhető támogatás mértéke is nagyban megemelkedett, miközben az elszámolható költségek köre tágabbá vált (a jogszabály kereteken belül). A pályázói kör kiszélesítése érdekében megváltozott az árbevétellel kapcsolatos kritérium is: korábban csak azok pályázhattak, akiknek nem csökkent az árbevétele, azonban az új szabályok szerint már azok is benyújthattak pályázatot, akiknek az elmúlt időszakban csökkent az árbevételük. (Az OP módosítás elfogadása február 16-án került kihirdetésre.) Több OP-t érintő módosító csomag A második módosítási kör elemei a különféle OP módosítások jellegük és nagyságrendjük szerint a következőképpen csoportosíthatók: Operatív programok közötti forrásátcsoportosítással járó módosítások, Operatív programon belül, prioritások közötti forrásátcsoportosítással járó módosítások Az operatív programok prioritásain belüli források átcsoportosítását Forrásátcsoportosítással nem járó módosítások: az operatív program keretösszegét nem, tartalmát viszont érintő módosítások (változó pályázói jogosultsági kör, támogatható szervezetek körének bővítése, indikátorok módosítások). 63 Az említett két módosítási csomag mellett, technikai módosításként a Regionális OP-k indikátorainak módosítása is benyújtásra került 2012-ben. 56

57 Itt a programok közötti forrás-átcsoportosításokat mutatjuk be, az OP-n belüli módosításokat a Mellékeltben közöljük. Szintén a Mellékletben mutatjuk be a módosítással érintett prioritások pénzügyi kereteit. KÖZOP-KEOP Az OP-k közötti legnagyobb volumenű pénzmozgás a KÖZOP-ból a KEOP-ba történő átcsoportosítás (a KEOP 5. prioritás - energiahatékonyság - és 4. prioritás - megújuló energia - felhasználását támogató projektekre). A módosítás legfőbb indoka többek között új szakpolitikai célok megjelenése volt. Az átcsoportosítás következtében a közintézmények, illetve kis- és középvállalkozások épületeinek hagyományos energiahordozó-felhasználását csökkentő fejlesztések (épületszigetelés, nyílászárócsere, világításkorszerűsítés stb.) megvalósítását is lehetővé teszi. A forrásátcsoportosítást a Közlekedés OP terhére (ezen belül is annak abszorpciós veszéllyel terhelt prioritásairól: 3. és 4. prioritások: Térségi elérhetőség javítása, illetve Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok) indította Magyarország. Tekintettel arra, hogy a KÖZOPból jellemzően hosszú átfutási idejű beruházások, részesülnek támogatásban, amelyek kivitelezése nem egyszer jelentős időbeli csúszással kezdődhet meg, ill. bonyolódhat le, a szabad keret nagysága a programozási időszak adott fázisában kockázatot jelentett a támogatási keret felhasználása szempontjából. A két OP közötti átcsoportosítás értéke 327,9 millió euró. Emellett az egyes OP-kban a prioritások finomhangolása is megtörtént, amelyekről a Mellékletben közlünk bővebb információkat. TÁMOP-ÁROP A két OP közötti átcsoportosításra a programok technikai segítségnyújtás prioritásain került sor. Az operatív programok technikai segítségnyújtás kereteinek átfogó NFÜ szintű áttekintése azt igazolta, hogy a TÁMOP 7. prioritásában és 9. prioritásban rendelkezésre álló szabad keret lehetőséget nyújtott az ÁROP TA kereteire való átcsoportosításra, nem jelentős mértékben megváltoztatva a TÁMOP esetében rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás forrásainak arányát a konvergencia régiók és Közép-magyarországi régió vonatkozásában. Az átcsoportosítás lehetővé teszi az Államreform Operatív Program 4. és 5. prioritásából (technikai segítségnyújtás) a Közreműködő Szervezet finanszírozását, ezzel csökkentve az operatív program megvalósítását veszélyeztető kockázatok mértékét. A két OP-t további módosítások is érintették, amelyeket a Mellékletben közlünk Intézkedések a végrehajtási rendszerben A végrehajtási rendszerben végrehajtott intézkedések három területre csoportosíthatók: a jogszabályi háttér felülvizsgálata; az intézményrendszert érintő változások; valamint az elektronizálás szélesebb körű alkalmazása. Jogszabályi háttér felülvizsgálata ben az uniós támogatásokat szabályozó jogszabályi háttér felülvizsgálatra és egyszerűsítésre került. A korábbi széttagolt rendszer helyett egy kormányrendeletben (4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet) került szabályozásra a végrehajtás rendszere, valamint miniszteri utasításban került kiadásra a részletszabályokat tartalmazó működési kézikönyv (24/2011. (V. 6.) NFM utasítás). Az intézkedésnek köszönhetően ezzel erősödött a szabályozás nyilvánossága és transzparenciája. 57

58 Az új, egységes szabályozás kiemelt területei: a pályázati konstrukciók gyorsabb indításának biztosítása; az egyszerűbb pályázást segítő intézkedések bevezetése (projekt adatlap tartalmának egyszerűsítése, pályázatokhoz bekért mellékletek számának csökkentése, pályázó által tett nyilatkozatok szerkezetének egyszerűsítése, elektronikus pályáztatás szélesebb körű alkalmazása); a pályázati eljárások felülvizsgálata, a kétfordulós eljárás eltörlése; a projektkiválasztás szabályainak rugalmasabbá tétele; a határidők rövidítése (a pályázatok elbírálása, a szerződéskötés és a kifizetés esetén); a biztosítéki terhek enyhítése; minden OP-ra kiterjedő, egységes elvárások bevezetése a dokumentum alapú ellenőrzésre vonatkozóan; valamint a többlet kötelezettségvállalás részletszabályainak, lépéseinek kialakítása a források teljes körű felhasználása érdekében. Intézményrendszert érintő változások Mivel az ellenőrzési tapasztalatok alapján az egyik legkritikusabb terület a közbeszerzések szabályosságának biztosítása, felállításra került az eljárások, szerződések szabályosságát vizsgáló szervezeti egység a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül. Megerősítésre került a központi monitoring tevékenység egy önálló főosztály formájában; valamint kiemelt projektmonitoring- és projektfelügyeleti rendszer kialakítása kezdődött meg a nem megfelelő előrehaladást mutató projektek kezelése érdekében, az ezzel kapcsolatos feladatokat külön szervezeti egység látja el. A közreműködő szervezetek (KSz-ek) finanszírozási rendszerének központi ellenőrzésre külön szervezeti egység került felállításra. Ezzel párhuzamosan a KSz-ek száma intézményi összevonások révén csökkent. Az Ellenőrzési Hatóság feladatait 2010 júliusától egy új intézmény, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vette át; korábban az uniós támogatások ellenőrzését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal látta el. Elektronizálás szélesebb körű alkalmazása Az elmúlt években a hatékonyság növeléséhez kiemelten hozzájárult a folyamatok elektronizálása, melynek keretében online eszközök (pályázatok, szakmai beszámolók és kifizetési igénylések elektronikus benyújtása 64 ), e-aláírás, valamint további, papírmentes megoldások kerültek bevezetésre. Ezzel párhuzamosan elindult és folyamatosan bővül az elektronikus kommunikáció a pályázókkal és kedvezményezettekkel (azonnali értesítések rendszere). Az államigazgatáson belül adatkapcsolat került kiépítésre más rendszerekkel (NAV, MÁK, OCCR), melyek biztosítják a hiteles pályázói adatok elérését, csökkentve a pályázóktól bekérendő adatok mennyiségét Finanszírozás területén történt változások A kifizetést alátámasztó egységes dokumentumkör kötelezővé tétele Az átláthatóbb elszámolási rendszer kialakítása, valamint a gyorsabb kifizetések érdekében a kifizetési igényeket alátámasztó dokumentumok köre projekttevékenységekhez kapcsolódóan 2011 áprilisában egységesítésre és egyszerűsítésre került az Egységes Működési Kézikönyvben (EMK). A dokumentum-mátrix meghatározza azt a maximális dokumentumkört, amely az első szintű (dokumentum-alapú) ellenőrzés keretében a kedvezményezettektől bekérhető. E 64 Utóbbit ld. részletesebben a 11.3-as fejezetben 58

59 dokumentumkört az irányító hatóságok saját hatáskörében szűkíthetik, illetve helyszíni ellenőrzéssel kiegészíthetik, bővítése azonban az elszámolások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében nem lehetséges. A konstrukciókra testreszabott dokumentum-mátrixot a pályázati felhíváshoz és a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó mellékletben kötelező rögzíteni. A mátrixban meghatározott alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtania; ismételten csak akkor kell megküldenie, ha a vonatkozó dokumentumokban változás történt. A kifizetést alátámasztó dokumentumkör egységes, objektív ellenőrzése Az EMK kötelező 3. mellékletét alkotó Ellenőrzés mélysége c. dokumentum célja, hogy a fentebb részletezett kifizetési ún. dokumentum-mátrix vizsgálata az egyes operatív programok és végrehajtásban részt vevő szervezetek esetében, a közötti programozási időszakban egységes, objektív szempontok mentén történjen. Ennek érdekében minden egyes, a Kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló dokumentumok c. mátrixban feltüntetett dokumentum típus vonatkozásában meghatározásra került az az adatkör, amely minden esetben vizsgálandó, elkerülve a felesleges, esetlegesen más hatóságok által vizsgálandó szempontokat, illetve a hiányos, felületes ellenőrzéseket. Kötelező elektronikus formában történő támogatásigénylés A kedvezményezett elszámolási tevékenységét az NFÜ honlapon megtalálható Pályázati e- Ügyintézés Felületről elérhető számlakitöltő program támogatja, mely egyrészt biztosítja a kifizetési kérelemhez beadandó dokumentumok könnyű, hibamentes előállítását, másrészt gyorsítja a KSzek ügyintézését. Az elektronikus online alkalmazás a pályázó tájékoztató felületről, egyedi, titkos jelszóval érhető el a kedvezményezettek számára; felépítésében követi a központi monitoring információs rendszer felépítését. Az alkalmazás éles bevezetését követően a kedvezményezettek az on-line számlakitöltő alkalmazás segítségével állíthatják össze kifizetés igénylésükhöz szükséges elszámolási csomagjukat. Az elektronikus alkalmazás teljes rendelkezésre állásától kezdődően mentesíti a kedvezményezettet a kifizetési igénylés papíralapon történő benyújtásától. Egységes és egyszerűsített tartalmú szakmai, időközi beszámoló meghatározása és a finanszírozással való közvetlen összekötése A 4/2011 (I. 28.) Korm. Rendelet értelmében időközi kifizetési igénylés az előleg kivételével az időszakos beszámolóval együttesen nyújtható be. Támogatás kizárólag az NFÜ vagy KSz által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. Az időszakos beszámoló ilyen módon a kifizetési igénylés kötelező melléklete; célja a jelentéstételi időszak alatt elért tevékenységek előrehaladásának, illetve megvalósított eredményeinek bemutatása. A beszámolót az NFÜ által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan kitöltve kell benyújtani. Az elektronikus alkalmazás a számlakitöltő programhoz hasonlóan az NFÜ honlapjának Pályázati e-ügyintézés Felületéről érhető el, egyedi titkos jelszó segítségével. Az alkalmazás esetleges hibás működése esetén az ugyaninnen letöltött adatlap kitöltésével és elektronikus adathordozóra mentésével, majd 1 példányban, kísérő levéllel a KSZ részére való megküldésével az időszakos beszámoló szintén elfogadható. Kifizetési határidők csökkentése A kifizetések tekintetében utófinanszírozásnál 60 napról 45 napra csökkent a határidő. Számlaösszesítők körének bővítése és alkalmazásuk egységes eljárásrendi elveinek rögzítése Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem 59

60 rendelkezik, úgy a költséget ún. számlaösszesítőn kell elszámolni (elsősorban kis támogatástartalmú számlák esetében van erre lehetőség). Ez esetben a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani, kizárólag az említett számlaösszesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására. A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a pályázati felhívásnak illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia. Ha a pályázati felhívás kizárja az ilyen jellegű elszámolást, akkor a vonatkozó kifizetési igénylés mellékleteként be kell nyújtani az adott elszámolható költség-tevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat. Speciális elszámolható költségek esetén az alábbi specifikus összesítő táblák segítségével számolhatóak el a felmerülő költségek: személy jellegű költségek (bér, járulékok, étkezési hozzájárulás) összesítője; általános (rezsi) költségek összesítője; összesítő az utazási és kiküldetési (napidíj) költségtérítés elszámolásához; összesítő Értékcsökkenés elszámolásához; saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítője ÁFA-összesítő fordított adózás esetén; valamint területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője. A specifikus számlaösszesítők esetében is el lehet tekinteni a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben előre rögzített értékkorlát alatti tételekhez tartozó alátámasztó dokumentumok bekérésétől 65. E-aláírással megvalósuló forráslehívás A támogatások folyósítása két utalási körben történik. Először ún. forráslehívás keretében a kedvezményezett által igényelt és jóváhagyott támogatási összeg az IH rendelkezésében álló előirányzat felhasználási keretszámláról a megfelelő lebonyolítási bankszámlára kerül. A második körben a támogatás összegének a kedvezményezett bankszámlájára történő utalásról a lebonyolítási bankszámla felett rendelkező KSz gondoskodik. A forráslehívás összeállítása és szervezetek közti továbbítása főszabályként elektronikusan történik (e-aláírás). A forráslehívási dokumentáció nyomtatott formában, dokumentum alapon történő továbbítása kizárólag az EMIR nem megfelelő működése esetén lehetséges. Magasabb támogatási előleg igénylésének lehetősége A kiemelt jelentőségű projektek megvalósításának elősegítésére, valamint a kedvezményezettek likviditásának javítására a támogatási előleg Ávr.-ben meghatározott legmagasabb százalékos mértéke megemelhető a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiemelt projektek esetén, illetve, ha a kedvezményezett központi költségvetési szerv vagy annak intézménye, vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. Közvetlen szállítói előleg nyújtása közszféra szervezet kedvezményezettek részére kötelező mérték (30%) előírása mellett A közszféra likviditási gondjaiból eredő problémákat jelentősen csökkenti, hogy az államiönkormányzati intézmények és cégek közbeszerzési eljárásaiban nyertes vállalkozók, bizonyos feltételek teljesülése esetén, közvetlenül igényelhetnek előleget a KSz-eken keresztül; a vállalkozók mindezt elektronikus úton, a Pályázati e-ügyintézés Felületén tehetik meg. (Az intézkedés elindításának tervezése 2011-ben kezdődött meg, bevezetése 2012-ben valósult meg.) A szállítói előleg-igényléséhez elengedhetetlen, hogy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját, illetve a közbeszerzés eredményeként aláírt szállítói szerződést a 65 Kivéve a fordított adózás esetén kitöltendő ÁFA-összesítő esetében 60

61 közbeszerzésekre vonatkozó előírások szerint, tehát az előlegigényléstől teljesen függetlenül ellenőrzésre, illetve jóváhagyásra benyújtsa. Hiánypótlási határidő csökkentése A bruttó átfutási idő csökkentése és sikeresebb abszorpció érdekében hiánypótlási határidő 30-ról 15 napra csökkent. Az ÁFA-kompenzáció jogosultjainak és eljárásrendi alapelveinek meghatározása Az általános forgalmi adó 2009-es ( től hatályos) 5 százalékpontos, majd 2012-es ( től hatályos) 2 százalékpontos emelése az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokat és projekteket is érintette, mellyel járó költségnövekmény kompenzálására az NFÜ eljárásrendet dolgozott ki, azzal a céllal, hogy az adóemeléssel kedvezőtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidővel megvalósuljanak. Az eljárásrend meghatározta, hogy milyen alapelvek mentén történik a kompenzáció, ha a megnövelt ÁFA-tartalommal benyújtott kifizetési igénylések alapján folyósítandó támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet, és rögzítette a jogosultak körét is. Késedelmi kamatra vonatkozó szabályok fenntartása április 1-jével bevezetésre került a késedelmi kamat intézménye: E szerint késedelmi kamat illeti meg a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása az NFÜnek, illetve a KSz-nek felróható okból történik. A késedelmi kamat bevezetése jelentősen gyorsította a kifizetési folyamatokat, így a kedvezményezettek a jogszabályban meghatározott határidőn belül juthatnak a támogatásokhoz. A késedelmi kamat intézménye azóta is működik. 61

62 12. A RELEVÁNS NEMZETI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉBEN TÖRTÉNT FŐBB VÁLTOZÁSOK A releváns nemzeti és regionális politikák végrehajtási rendszerében történt főbb változtatások strukturális alapokból történő finanszírozása az ÁROP és EKOP operatív programok keretében történik 66. Mindkét operatív program tartalmilag két-két prioritási tengelyt tartalmaz 67. Az alábbi fejezetben betekintést nyújtunk a két államigazgatási végrehajtási rendszerben célzott változásokról, a megvalósuló fejlesztésekről részletesen a mellékletben írunk Államreform Operatív Program A következő táblázat az ÁROP élő projektjeinek támogatási és kifizetési adatait mutatja prioritási tengelyenként decemberi állapot szerint kedvezményezettek típusa szerinti megoszlásban: 47. táblázat: Az Államreform Program keretében megítélt és kifizetett támogatási összeg kedvezményezettek szerint millió euró ÁROP prioritási tengely Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Az emberi erőforrás minőségének javítása Központi államigazgatás % ** Önkormányzatok Civil szervezetek Mindösszesen % ** % Lekötött* Kifizetett Lekötött* Kifizetett Lekötött* Kifizetett Lekötött* Kifizetett 53,0 13,1 25% 22,4 21,5 96% 3,2 1,1 33% 78,6 35,6 45% 26,1 16,4 63% 3,6 0,9 26% 29,7 17,3 58% Összesen 79,1 29,4 37% 26,0 22,4 86% 3,2 1,1 33% 108,3 52,9 49% % ** Forrás: EMIR december 3. Árfolyam: EUR = 280 Ft * Kötelezettségvállalás kedvezményezett felé, **: kifizetés és a kedvezményezetteknek megítélt összeg aránya Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Központi államigazgatás Az 1. prioritási tengelyen lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 67 százalékának, azaz 53 millió eurónak a kedvezményezettje tartozik a központi államigazgatási szférához. Ezen belül alábbi intézkedéseket valósítják meg: a minisztériumok jellemzően belső munkafolyamatok, jogszabályok, jogszabályalkotási folyamatok egyszerűsítését, szervezetfejlesztést, szakpolitikák kidolgozását, módosítását; a Kúria, a Legfőbb Ügyészség intézményi stratégia elkészítését; az Állami Számvevőszék a korrupciós kockázatok feltérképezését; az egyéb háttérintézmények jellemzően a munkafolyamatok szabályozását, szervezetfejlesztést, kisebb részben a stratégiák kialakítását, módosítását; valamint a közigazgatási intézmények között működő partnerség kialakítását, fejlesztését. 66 Mind az ÁROP és EKOP esetében 2012 folyamán jelentős projektek indítására került sor, amelyek tervezése és előkészítési fázisa már korábban megkezdődött. Ezek feltüntetése nélkül a év végi adatok nem tükrözték volna a valós előrehaladást, így ebben a fejezetben decemberi adatokat tüntettünk fel. 67 Külön prioritásként jelennek meg a Közép-Magyarországi Régióban végrehajtott fejlesztések és a technikai segítségnyújtás is. 62

63 A prioritás kiemelt célja a közigazgatás versenyképesség szempontú átalakítása: Versenyképességi szerződések megalapozása, előkészítése; közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció megteremtése; a versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése mind a központi közigazgatás, mind a helyi közigazgatási szinteken. Ennek keretében megemlítendők még olyan kezdeményezések, mint pl. a Közszolgálat a közigazgatásban felmérés-sorozat, amelynek célja a közigazgatás átalakításával kapcsolatos állampolgári vélemények és attitűdök feltérképezésére. A kutatás a minisztériumok átalakításának, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztásának, továbbá a közigazgatási eljárások egyszerűsítésének és az ügyintézés javításának állampolgárok által érzékelt sikerességének mérése céljából. Önkormányzatok A prioritási tengelyen eddig lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 28 százalékának, azaz 22,4 millió eurónak a kedvezményezettje tartozik az önkormányzati szférához, akik jellemzően szervezetfejlesztési projekteket valósítanak meg. Az önkormányzatok szintjén kiemelt cél az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, a közszolgáltatások minőségének javítása, a kistérségi társulások kereteiben megvalósuló együttműködés erősödése, a kistérségi társulások eredményessége a hátrányos helyzetűeket (különösen a romákat) érintő foglalkoztatási programokban, hatékonyabb önkormányzati források felhasználása a helyi közigazgatási feladatok ésszerűbb és olcsóbb ellátásával. Civil szervezetek A prioritási tengelyen eddig lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 4 százalékának, azaz 3,2 millió eurónak a kedvezményezettje civil szervezet. A támogatások segítségével jellemzően a civil információs központok kialakítását, megerősítését, valamint a civil partnerség megerősítését valósítják meg. További cél, hogy egy keretjellegű jogszabály és az informatikai fejlesztések teremtette feltételek alapján minőségi változást lehessen elérni a civil szervezetek közigazgatáshoz kapcsolódó tevékenységeiben. Az emberi erőforrás minőségének javítása 48. táblázat: Önkormányzatok támogatásának megoszlása Az önkormányzatok támogatásának megoszlása (millió euró) Helyi önkormányzat konvergencia régiókban Helyi önkormányzat versenyképességi régióban Többcélú kistérségi társulás konv. régiókban 13,8 6,5 2,1 Összesen 22,4 Forrás: NFÜ Az emberi erőforrás minőségének javítására a prioritási tengelyen belül eddig 29,7 millió euró támogatást kötöttek le. 49. táblázat: Az emberi erőforrás minőségének javítása Az emberi erőforrás minőségének javítása (millió euró) A romák társadalmi befogadásán belül 3,6 millió eurót romák felzárkóztatására, 1,3 millió eurót A központi közigazgatás pedig romák közigazgatásban történő humánerőforrás-gazdálkodása foglalkoztatására fordítanak (nagyobb részben 6,7 központi államigazgatási szerveknél, kisebb Képzések 9,3 részben önkormányzatoknál). Az önkormányzati szinten cél, hogy a cigány kisebbségi Jogalkalmazás minőségének javítása 1,4 önkormányzatok humánerőforrás kapacitása Közigazgatási szolgáltatások népsz. 1,1 képzések révén el tudja látni a helyi szinten Személyügyi központ szervezetfejl. 6,3 történő társadalmi felzárkózáshoz szükséges adminisztratív és érdekképviseleti feladatokat, Romák társadalmi befogadása 4,8 valamint településeken élő roma emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. Összesen 29,7 Szintén a prioritáson belül valósul meg a Forrás: NFÜ Közigazgatási Vezetői Akadémia, melynek célja, hogy a kialakítandó közszolgálati életpálya elemévé fejlesszen egy átlátható, egységes, a kormánytisztviselői előmeneteli rendszerbe illeszthető, jogszabályban meghatározott, integrált, kreditalapú vezetőképzési rendszert mely biztosítja a hazai közigazgatás vezetői utánpótlásnak, vezető továbbképzésének és a 63

64 vezetői elit megfelelő szintű és minőségű képzését Elektronikus Közigazgatás Operatív Program A projektek közös jellemzője az államigazgatási működés valamilyen aspektusát elektronikus megoldások felé terelni. 50. táblázat: Az Elektronikus Közizgatás OP keretében megítélt és kifizetett támogatás (millió euró) EKOP Prioritási tengely Lekötött* Központi államigazgatás Kifizetett A közigazgatás ( ) belső folyamatainak megújítása 196,2 89,9 46% Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése 98,0 42,2 43% Összesen 294,2 132,1 45% Forrás: EMIR december 3. Árfolyam: EUR = 280 Ft * Kötelezettségvállalás kedvezményezett felé, **: kifizetés és a kedvezményezetteknek megítélt összeg aránya Az EKOP keretében csak a központi költségvetés a projektek kedvezményezettje, önkormányzati kedvezményezettek nincsenek. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása, elektronizálása A KGR támogatási konstrukció alapvető célja a költségvetési végrehajtás reformjának részeként a közpénzek elköltésének, felhasználásának átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele, ezzel egyidejűleg pedig az állampolgár-állam, valamint az állampolgár-gazdálkodók közötti kapcsolat e- térbe történő áthelyezése, ezzel elősegítve a tudásalapú társadalom és a hatékony szolgáltató állam kialakulását. Az ASP projekt eredményeként létrejön: a közbeszerzési eljárásokhoz kötődő egyes eljárási cselekmények elektronikus támogatása; a központi beszerzéseket magasabb szinten kiszolgáló központi beszerzési portál; a beszerzéseknél a védelmi igazgatás válsághelyzetek kezeléséhez kapcsolódó sajátos igényeit figyelembe vevő informatikai támogatás (minősített szállítók nyilvántartása, azonnali 51. táblázat: Közigazgatás és szolgáltatásainak megújítása, elektronizálása A közigazgatás és szolgáltatásainak megújítása, elektronizálása (millió euró) Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR) beszerzési mód, kapacitások nyilvántartása vagy azzal kapcsolat). A projekt támaszkodik az EKOP keretében kialakuló egyéb központi szolgáltatásokra. % ** 43,4 Elektronikus levéltár 10,4 Agrártámogatások kölcsönös megfeleltetési rendszere 9,5 Önkormányzati ASP központ felállítása 9,3 Egyablakos vámügyintézés megvalósítása Fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása - FAIR projekt Egyéb, a működés elektronizálását támogató projektek Egyéb, nyilvántartások elektronizálását támogató projektek 8,5 8,3 68,8 38,0 Összesen 196,2 Forrás: NFÜ 64

65 Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése A prioritáson belül kerül finanszírozásra a Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése. A projekt célja a kormányzati portál tartalomfejlesztésének megvalósítása, hogy az teljes körű szolgáltatásokat biztosítson az információnyújtástól az ügyintézésekig az ügyfelek számára. A portálon keresztül biztosítani kell azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül az ügyfélnek lehetősége nyílik egyéni, illetve közösségi formában az állammal folytatott kommunikációra. Szintén a prioritás keretében kerül kialakításra az ESR az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer. Cél az integrált rendszer létrehozásával a segélyhívásokat fogadó rendszerrel együtt működtetve egy, a különböző 52. táblázat: Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése (millió euró) Egységes Segélyhívó Rendszer 18,1 Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése veszélyhelyzetekben összehangolt irányítást lehetővé tevő, a készenléti szervek között élő és operatív kapcsolatot biztosító tevékenységirányítási keretrendszer kialakítása. Az egyetlen hívószámon történő segélyhívással több, a segélynyújtásban érintett szervezet elérése válik párhuzamosan lehetségessé, és a segélyhívással a bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményeivel a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik, valamint működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi. 17,3 Elektronikus fizetés megvalósítása 14,2 Kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése 9,9 Egyéb projektek 38,5 Összesen 98,0 Forrás: NFÜ 65

66 13. AZ OP-K HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSI TERVHEZ Az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervet a 2008-ban indult gazdasági krízis megfékezésére válaszul dolgozta ki az Európai Unió, annak érdekében, hogy mind a globális, mind az európai kihívásokra egységes és koordinált válaszok szülessenek. A Terv ötvözi a rövidtávú intézkedéseket a vállalkozások és a banki szektor terén, valamint hosszú távú beavatkozásokat az EU fenntartható versenyképességének és a tagállamok makroökonómiai stabilitása érdekében. A beavatkozások címzettjei: a pénzügyi piacok; környezetünk fenntarthatósága; a munkavállalók, családok; valamint a vállalkozások. Jelen fejezetben kifejtjük azokat az intézkedéseket, amelyekkel Magyarország a strukturális alapok végrehajtása keretében élt a Tervhez való hozzájárulás jegyében. A végrehajtást érintő intézkedések bevezetését nagyban segítette a központi koordináció és az intézményrendszer egységes keretek közötti működése Finanszírozás Előleg használata A kiemelt jelentőségű projektek megvalósítását elősegítendő, valamint a kedvezményezettek likviditását javítandó, a kedvezményezettek előleget igényelhetnek a projektek megvalósításához. Az előlegadás mértékét a 4/2011. kormányrendelet és a 368/2011. kormányrendeletek szabályozzák. Ezek alapján az előleg mértéke a kedvezményezettek esetében a támogatás max. 25 százaléka, de legfeljebb háromszázmillió forint; kutatás, műszaki fejlesztés esetén max. 75 százaléka, de legfeljebb 450 millió forint. Ezen túlmenően a támogatási előleg hazai szabályozásban meghatározott legmagasabb százalékos mértéket meg lehet emelni a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiemelt projektek esetén, illetve ha a kedvezményezett központi költségvetési szerv vagy annak intézménye, vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. A közszféra likviditási gondjaiból eredő problémákat jelentősen csökkenti, hogy a 4/2011. kormányrendeletben (2012. július 27-től) bevezetésre került, hogy az állami-önkormányzati intézmények, cégek közbeszerzési eljárásaiban nyertes vállalkozók (szállítók) bizonyos feltételek teljesülése esetén közvetlenül igényelhetnek előleget a közreműködő szervezeteken keresztül. Ezekben az esetekben a szállító részére a szerződés elszámolható összege 30 százalékának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylése biztosított. Újdonság az is, hogy mindezt elektronikus úton, a pályázati E-ügyintézés felületen tehetik meg december végéig projekt esetében történt előleg kifizetés, összesen 405,5 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a támogatott projektek fele élt ezzel a lehetőséggel. Előleg az állami támogatással érintett konstrukciók esetén Az EUMSZ 107. és 108. cikkei 69 szerinti állami támogatás szabályai alá eső pályázati konstrukciók esetében, a KKV kedvezményezettek számára teljesített előleg kifizetések értéke 2011 végéig 68 A szállítói előleg-igényléséhez elengedhetetlen, hogy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját, illetve a közbeszerzés eredményeként aláírt szállítói szerződést a közbeszerzésekre vonatkozó előírások szerint, tehát az előlegigényléstől teljesen függetlenül - ellenőrzésre, illetve jóváhagyásra benyújtsa. 69 Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés: VII. cím, 1. fejezet, II. szakasz az Állami támogatásokról. 66

67 114,7 milliárd forintra tehető. Ebből a kedvezményezettek által elszámolt előleg összege 53,7 milliárd forint, amely a kifizetett előleg csaknem fele. Az előlegek elszámolásának üteme beavatkozási területenként különböző: A legmagasabb elszámolt előleg arányok az alkalmazkodó képesség javítása, az IKT és a K+F területeken adódik. 53. táblázat: KKV kedvezményezetteknek kifizetett előlegek állami támogatás szabályai alá eső konstrukciók esetében (millió Ft) Prioritási témacsoport Kifizetett előleg Elszámolt előleg Kutatás és technológiafejlesztés (KTF), innováció és vállalkozás Elszámolt előleg aránya , ,8 46% Turizmus , ,8 32% Információs társadalom 7 321, ,1 56% A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése 5 078, ,0 84% Energia 2 717, ,2 42% A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága 461,3 193,2 42% Kultúra 393,2 39,0 10% Környezetvédelem és kockázatmegelőzés 183,8 77,8 42% A humán erőforrás fejlesztése 120,2 28,5 24% Összesen , ,3 47% Forrás: NFÜ Döntéssel még nem rendelkező, de kifizetés alatt álló nagyprojektek 2011 végéig három nagyprojekt nem került még megküldésre az Európai Bizottságnak. Ezek a nagyprojektek: a budapesti Margit-híd rehabilitációja, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodás fejlesztése, a Szajol-Püspökladány vasútvonal építése. A projekteknek teljesített kifizetések összértéke 9,3 milliárd forint. Négy nagyprojekt már megküldésre került a Bizottságnak, ugyanakkor még nem született döntés róluk. Az érintett nagyprojektek: Záhony térség belső logisztika, Duna projekt, Budapest 1-es és 3- as villamoshálózat korszerűsítése, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonal. A projekteknek kifizetett támogatás összértéke 16,7 milliárd forint december végéig a felsorolt projektek tekintetében költségnyilatkozatba foglalt és Magyarország részére teljesített kifizetés az Európai Bizottságtól 3,1 milliárd forint volt 70. A nagyprojektek előrehaladása kapcsán Magyarország javasolta a Bizottságnak egy olyan szakaszolási eljárás bevezetését, amely lehetővé tenné kiemelt fejlesztések megvalósításának utáni időszakra való kiterjesztését. A Bizottság pozitívan fogadta a kezdeményezést, a konkrét tárgyalások a tagállamok és a Bizottság között 2012-ben is folytatódtak. Fej-nehéz programok előrehaladása A fej-nehéz programok 2011 év végéig történt előrehaladása kapcsán megállapíthatjuk, hogy az érintett programokban ÁROP-KMR, EKOP-KMR, TÁMOP-KMR, KMOP teljesültek az N+3-as célkitűzések. A Közép-Magyarország régió projektjei különös tekintettel a vállalkozásokra jelentősen hozzájárultak a válság hatásainak mérsékléséhez. 70 Részletes táblázatot a Mellékletben közlünk 67

68 Az ÁROP-KMR programban a 14,1 millió eurós céllal szemben 16,8 millió euró (5,7 millió euró előleg és 11,1 millió euró időközi kifizetési kérelem) volt a teljesülés szintje. Az EKOP-KMR programban a 24,6 millió eurós céllal szemben 25,1 millió euró (6,9 millió euró előleg és 18,2 millió euró időközi kifizetési kérelem) volt a teljesülés szintje. A TÁMOP Közép-Magyarország régiót fejlesztő projektjeiben a kifizetések jelenlegi üteme néhány kiemelt projekt esetében az eredetileg tervezett kifizetési ütemhez való elmaradás ellenére biztosította a KMR vonatkozásában az N+3 célok teljesülését. A Bizottságnak által teljesített előleg (57,7 millió euró) és időközi kifizetési kérelem (128,1 millió euró) együttes értéke 185,8 millió euró, mely 30 százalékkal haladja meg a 142,9 millió eurós célkitűzést. A KMOP keretében az előleg (132 millió euró) és az időközi kifizetési kérelem (729,8 millió euró) összege 861,8 millió euró magasan felette van a kitűzött N+3-as célnak 471,9 millió euró, a különbség 82 százalék. Társfinanszírozási ráta modulálása A költségelszámolások úgy kerülnek benyújtásra a Bizottság felé, hogy a projektek elszámolható költségeihez tartozó támogatástartalomnak 85 százaléka EU-hozzájárulás. Az EU hozzájárulási arányának modulálásával Magyarország nem élt Elszámolható költség-kategóriák egyszerűsítése Átalány bevezetésének terve ERFA-típusú projektek kapcsán megtett lépések Az NFÜ az Igazoló és Audit Hatóság együttműködésével szeptember 11-én elkészítette és informálisan a Bizottság részére megküldte a módszertan első verzióját. A Bizottság nemzeti konszenzus igazolására vonatkozó kérését figyelembe véve, a módszertan hivatalos benyújtását megelőzően az NFÜ megkérte az Audit Hatóság jóváhagyását arra vonatkozóan, hogy a módszertanban foglalt számítási eredményekkel és a levont következtetésekkel egyetértenek, és támogatják a Bizottsággal történő egyeztetés megkezdését. Az Audit Hatóság hivatalos jóváhagyását követően, január 29-én a módszertan és a számításokat megalapozó melléklet hivatalosan is megküldésre került a Bizottság részére. A többkörös egyeztetéseket követően, amelyeken a Bizottságon belül is ellentétes álláspont fogalmazódott meg, olyan értelmezési vita alakult ki Magyarország és a Bizottság között, ami alapján az NFÜ végül nem javasolta az átalány bevezetését, az ugyanis a Bizottság által ambicionált formában Magyarország szerint nem járulna hozzá érdemben az ERFA finanszírozású projektek esetében a hatékonyabb és gyorsabb finanszírozási rendszerhez. A számlatételek a módszertani számítások alapján 3 százalékának megspórolása ugyanis nem könnyít akkora mértékben a számlák ellenőrzéséhez kapcsolódó adminisztrációs és humán terheken, hogy érdemes legyen a bevezetéshez kapcsolódóan informatikai fejlesztésekbe, részletes eljárásrend kidolgozásába és intézményrendszeri képzésbe, felkészítésbe belevágni. A brüsszeli munkacsoportüléseken és a visegrádi tagállamokkal folytatott egyeztetéseken is bebizonyosodott, hogy az átalány alapú pénzügyi egyszerűsítések elsősorban az ESZA-típusú konstrukciókban hozhatnak jelentős áttörést. Átalány bevezetésének terve ESZA-típusú projektek kapcsán - megtett lépések Magyarországon az ESZA-ból támogatásra kerülő projektek esetében átalány alapú (flat rate) elszámolást lehetővé tevő módszertan 2012 nyarán került a Bizottság által elfogadásra több mint 3 éves egyeztető munka eredményeként. Az ESZA TÁMOP programok végrehajtásáért felelős irányító hatóság 2012 őszén kidolgozta a TÁMOP konstrukció vonatkozásában az átalány alapú elszámolást lehetővé tevő pályázati kiírását; a kapcsolódó informatikai fejlesztés és az intézményrendszer felkészítése jelenleg folyamatban van. Az egységköltség alapú elszámolás (mint egyszerűsített költség elszámolási módszer) bevezetése is szerepel az IH 2013-as célkitűzései között. A kapcsolódó módszertant az irányító hatóság 68

69 elkészítette, jelenleg az alátámasztó, megalapozó adatok validálása zajlik. Az egyszerűsített költség elszámolási módszer lump sum típusának alkalmazására is hajlandóság van, bár alkalmazási részletszabályai a Bizottsággal további egyeztetéseket igényelnek Operatív programok prioritásainak finomhangolása Energiahatékonysági és megújuló energia fokozása célú OP módosítások 71 Az OP módosítások egyik kiemelt íve volt az energiahatékonysági és megújuló energia programokra történő forrásátcsoportosítás: Az ország energia felhasználásának 40 százaléka az épületállományhoz kapcsolódik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az épületenergetikai fejlesztések támogatására, különösen a költségvetési és a vállalkozási szektorokban. Mivel a központi költségvetés, az önkormányzatok, egyházak és egyéb szervezetek által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények leromlott állapotú épületeinek felújítására fordított minden 1 milliárd forint mintegy 40 millió forint/év energiaköltség-megtakarítással jár, az így felszabaduló pénzeszközökből a közfeladat-ellátás színvonalát emelő fejlesztések lesznek finanszírozhatók. A megújuló energia alapú kötelező átvételi rendszer felülvizsgálatának végrehajtásáig elsősorban a kisléptékű, költségevetési szerveknél és vállalkozásoknál kialakítandó hőtermelő rendszerek, egyszerűsített eljárásrendben történő támogatása célszerű, amely mind az energiaköltségmegtakarítások gyors realizálását, mind a KEOP forrás-kihelyezésének hatékonyság-növekedését segítheti. Az ilyen célú fejlesztési forrás a komplex (energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztést is magában foglaló) beruházások támogatása révén hozzájárulhat a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok finanszírozásai terheinek csökkentéséhez. A Környezet és Energia Operatív Program félidei értékelései megállapították: A KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás abszorpciós képessége növekvő tendenciát mutatott az elmúlt 2 évben, különösen a kis értékű projektek automatikus eljárásrendben történő kiválasztása volt sikeres abszorpciós szempontból. A KEOP 5. Hatékony energia-felhasználás prioritás jelentősen túligényelt a meghirdetett pályázatos konstrukciók esetében, további pótlólagos források felszívására is képes. Mindkét KEOP prioritás esetén új projektjavaslatok is felmerültek, melyek finanszírozása csak a prioritások keretemelésével oldható meg. A kezdeményes megfelelt az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiának, amely hazánk energiafüggésének csökkentését többek között az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, valamint a decentralizált megújuló energiaforrás használat részarányának növelésében határozta meg. A módosítás továbbá hozzájárul mind az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervben foglalt fenntarthatósági célkitűzéseknek, valamint az Európai Bizottság által 2011 januárjában kiadott Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika címen kibocsátott közleményben lefektetettekhez, ezáltal az Európa 2020 Stratégiához is, aminek kiemelt eleme a fenntartható és takarékos energiafelhasználás. A fentiek miatt az IH a KEOP vonatkozó prioritásaira történő forrás átcsoportosítást kezdeményezett, amelynek részleteit a fejezetben fejtettük ki. Pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés kiterjesztése A kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő JEREMIE program 2007 végén indult el a GOP és a KMOP keretében bevezetett mikrohitel és portfóliógarancia programmal. Ezt követően a KKV-k számára elérhető pénzügyi programok köre folyamatosan bővült, és 2010-ben a ROP IH gondozásában egy, kifejezetten a helyi foglalkoztatás elősegítését szolgáló új tőkebefektetési alap is megjelent: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA). Az SZTA működése jól kiegészíti a 71 Az OP módosítások tartalmáról részletes információ a fejezetben olvasható. 69

70 JEREMIE működését, hiszen míg utóbbi esetén alapvető cél a tőkepiac ösztönzése és a kockázati tőkepiac beindítása, addig az SZTA a helyileg fontos foglalkoztatók forráshiányának enyhítésére koncentrál. Széchenyi Tőkebefektetési Alap Az SZTA-t a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli. A kezelő tevékenységét 2010-ben kezdte meg, amikor Programvégrehajtási és Finanszírozási Szerződést kötött az NFÜ-vel az Alap pénzügyi keretrendszeréről, melyet a regionális fejlesztési ügynökségekkel kötött forrásátadási megállapodás követett. Az SZTA program finanszírozására a hét regionális operatív programból különítettek el 2-2 milliárd (mindösszesen 14 milliárd) forintot. A Széchenyi Tőkealap-kezelő 2011 nyarán indította el országos akvizíciós tevékenységét, amelynek célja a tőkebefektetés fogadására alkalmas kisvállalkozói kör azonosítása. A társaság jelenleg de minimis jogcímen ad tőkeinjekciót, illetve a tőkejuttatás kétszeresét adja tagi kölcsönként. A kezelő potenciális partnernek tekint minden olyan vállalkozást, amely legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg erejéig (átlagosan 3-7 évre, kisebbségi tulajdonrész átmeneti megszerzése mellett) végrehajtott tőkejuttatás befogadásával szeretné piaci pozícióját stabilizálni és fejleszteni, mellyel munkahelyeket teremt és hozzájárul az egyes régiók gazdasági helyzetének megerősítéséhez. Az SZTA a jövőben szeretné kiterjeszteni a tevékenységét kockázati tőkejuttatás jogcímen magasabb összegű kihelyezésekre is, ennek kapcsán folyik a pénzügyi eszköz notifikációja. Az alapkezelő indulása óta mintegy 200 megkeresés érkezett, amelyből 9 jutott el a megállapodásig; több tíz vállalkozás átvilágítási szakaszban van. Jeremie program A GOP és a KMOP keretében az uniós vállalkozásfejlesztési források egy része a Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) kezdeményezésében kerül felhasználásra. A GOP 4. prioritását és a KMOP 1.3 Pénzügyi Eszközök intézkedését képező források egy alapszerűen (holdingalap) működő pénztömegként kerültek elkülönítésre, amelyből a mikro-, kisés középvállalkozások (KKV-k) fejlesztéseinek finanszírozása érdekében pénzügyi programok (hitel, garancia, kockázati tőke) kerültek meghirdetésre. A pénzügyi eszközök keretében a KKV-k külső finanszírozási forrásokhoz történő hozzáférésének javítását célzó pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott forráskezelő az MFB csoporthoz tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) szervezi a támogatás kihelyezését a KKV-k javára különböző pénzügyi intézményeken keresztül. A GOP 4. prioritása keretében 203,6 milliárd forint, a KMOP 1.3 intézkedése keretében pedig 41,8 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a Jeremie program finanszírozására, alábbi terméktípusonkénti megoszlásban: 54. táblázat: Pénzügyi eszközök forrásmegoszlása terméktípusonként Milliárd forint GOP KMOP Összesen Hitel GOP ,70 KMOP ,64 119,34 Garancia GOP ,90 KMOP ,09 65,99 Kockázati tőke GOP ,00 KMOP ,04 60,04 Összesen 203,60 41,77 245,37 Forrás: NFÜ 70

71 Az eddigi kihelyezések: 55. táblázat: A Jeremie program kihelyezései kihelyezések száma (db) kihelyezett összeg (millió Ft.) Hitelkihelyezés Tőkekihelyezés Összesen Forrás: NFÜ Intézményi kapacitásépítéssel összefüggő finomhangolás A témát illetően lásd a fejezetben a Végrehajtás OP módosításáról szóló részt A végrehajtási mechanizmusok egyszerűsítése A téma a és fejezetben kerül kifejtésre részletesen Átmeneti állami támogatások lehetőségeinek alkalmazása A március 31-ig nyújtott, összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatások (500 ezer euró alatti) támogatástartalma 31,1 milliárd forint volt, melynek mintegy 46 százaléka, 51,5 millió euró finanszírozása történt a strukturális alapokból. Kezességvállalás formájában nyújtott támogatás keretében végrehajtott intézkedések nem kerültek a strukturális alapokból finanszírozásra. A magyar hatóságok továbbá nem nyújtottak sem környezetbarát termékek előállításához, sem kockázati tőke intézkedéshez kapcsolódó támogatást az átmeneti támogatási jogcímen belül Közbeszerzés A részvételi és ajánlattételi határidőknek az általános szabályokhoz képest történő rövidítése alapvetően két eljárástípus esetén merül fel: gyorsított meghívásos eljárás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség esetén. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást rendkívüli sürgősség mellett, a törvény által pontosan körülhatárolt kivételes esetekben alkalmazhatják az ajánlatkérők. Jogszerűségének egyik biztosítéka, hogy az eljárás megkezdése napján az ajánlattételi felhívást be kell nyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Ezen eljárás alkalmazásának egyik fő kritériuma, hogy az általános eljárási határidők nem betarthatóak és a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A gyorsított meghívásos eljárás indítására nagyobb számban kerülhet sor. Az intézményrendszer a gyorsított eljárás alkalmazásának lehetőségét is szigorúan értelmezi, alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni. Gyorsított eljárás esetén mind az ajánlattételre, mind a részvételre rendelkezésre álló határidő minimum nap. 71

72 14. OP-K HOZZÁJÁRULÁSA A TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI STABILITÁS HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ december 13-án jelent meg a Kohéziós Politika végrehajtásáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 77. cikkének módosítása, amelynek célja a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhek enyhítése volt. A módosítás értelmében azok a tagállamok, amelyek a válság leküzdésére az elmúlt években uniós pénzügyi segítséget vettek igénybe (Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Portugália, Románia) kérhették, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektekhez kisebb nemzeti résszel járuljanak hozzá. A könnyítés értelmében a Bizottság 10 százalékponttal megemelte az uniós segítségnyújtás időszakában benyújtott időközi elszámolások uniós társfinanszírozásának mértékét (Magyarország esetében 85-ről 95 százalékra), ami egyben 10 százalékponttal csökkentette az adott közkiadások nemzeti társfinanszírozását ( top-up ) 72. A módosítás értelmében január 1-e és november 4-e között az Európai Bizottsághoz benyújtott időközi elszámolások összege alapján Magyarország 171,4 millió euró pótlólagos uniós hozzájárulásra volt jogosult. A pótlólagos forrás lehívása július 5-ig megtörtént; a Magyarország által március-május hónapokban benyújtott kifizetési kérelmek mellé a Bizottság minden OP esetében a top-up összegével emelt támogatást utalt át Top-up összegek közvetlen felhasználása Magyarország a forrásokat elsősorban a KKVversenyképesség és a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájáruló projektkehez adandó előlegként használja fel, mivel a gazdasági helyzetből fakadó korlátozott önerő miatt számos projekt megvalósítása nehézségekbe ütközik. Az előleg nagy részének kifizetésére olyan 2012-es meghirdetésű konstrukciók esetén kerül sor, melyek meghirdetése az OP-k stratégiai céljainak megfelelően történik, így a top-up mechanizmus OP-módosítást nem igényel. Jelenlegi becslések alapján 2012-ben várhatóan a teljes top-up összeg felhasználásra kerül a kedvezményezetteknek kifizetett előleg formájában. 56. táblázat: Előlegkifizetések 2012-ben Előlegkifizetés 2012-ben (millió euró) GOP 1. és 2. 21,51 TÁMOP 1. és 2. 15,22 ROP-ok gazd.fejl. prioritásai 40,80 Összesen 77,54 Forrás: NFÜ A GOP 1. és 2. prioritásában 2012-ben, a kedvezményezettek részére kifizetett előleg mértéke 21,5 millió euró. Az előleg az újonnan meghirdetett, a KKV-k innovációját támogató és versenyképességi programok, valamint speciálisan az esélyegyenlőségi (fogyatékos személyek és roma, valamint női) célcsoportok munkahelyhez jutását segítő konstrukciókban került kifizetésre. A TÁMOP 1. és 2. prioritásainak keretében kifizetett előleg értéke 15 millió euró. Számos új meghirdetés született mind a munkaerő-piaci beavatkozások, mind az alkalmazkodó-készség fejlesztésének területein. A munkaerőpiac kínálati oldalára ható intézkedések közül kiemelendők a foglalkoztatásba való bevonásra irányuló programok, amelyeken belül a képzési támogatások mellett pl. a fiatalok vállalkozóvá válásához szükséges támogatások meghirdetése is jelentős. A hét regionális operatív program gazdaságfejlesztési prioritásain belül közel 41 millió euró előleg kifizetésére került sor 2012-ben. Ezen belül kiírásra került többek között: minden ROP esetében az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztésére ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása; az Észak-alföldi régióban található vállalkozások üzleti hátterének fejlesztése; valamint Közép-Magyarországon a fentebb említett GOP-kiírások tükörpályázatai. 72 A javaslat ugyanakkor nem jelentett tényleges többletforrást: Az NSRK keretrendszerében rendelkezésre álló uniós források nagysága nem változott, csupán a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás mértéke csökkent mellyel együtt a teljes NSRK-források mértéke csökkent. 72

73 14.2. Top-up összegek közvetett felhasználása A pótlólagos források harmada, mintegy 66 millió euró azon jól teljesítő, magas abszorpcióval rendelkező prioritások esetében került felhasználásra, ahol a jellemzően önkormányzatok által tett nagy összegű saját erő miatt már a prioritás teljes kerete lekötésre került. Mivel így a hazai társfinanszírozás csökkenéséből adódó keretösszeg-csökkenés nem volt érvényesíthető a már megtett kötelezettség-vállalások miatt, a pótlólagos forrásokból ezen konstrukciók eredeti kerete került megtartásra. E prioritásokon belül jellemzően a település- és városfejlesztés, a humán infrastruktúraintézkedések, valamint a turizmus érintettek. E projektek esetleges értékcsökkentését Magyarország el akarta kerülni, ugyanis az infrastruktúra javításán keresztül közvetetten jelentősen hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességéhez. 73

74 15. NÉHÁNY JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA Jelen jelentésben bemutatásra kerülő legjobb gyakorlatok kiválasztása egyrészt figyelembe a program jellemzőit, így különböző programok különböző régióiban megvalósuló projektjei kerültek kiemelésre (országos jelentőségű és határon átnyúló projekttel egyaránt); egyben tekintettel voltunk a as periódus prioritásaira is, így a kiválasztott projektek különböző tematikus célkitűzésekhez kapcsolódnak, illetve az Európa 2020 Stratégia minden célszámát érintik. A kiválasztott jó gyakorlatokat tömören alábbi ábra segítségével szemléltetjük; a guideline előírásainak megfelelő kifejtésükre a mellékletben kerül sor. A kiválasztott legjobb gyakorlatok az alábbiak: Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése Józsefváros Magdolna Negyed Program II. A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak fejlesztése Tisza-tavi Ökocentrum Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése 7. ábra: Néhány jó gyakorlat bemutatása Mozgáskorlátozottakat segítő műhely és szolgáltatási hálózat Ásotthalom-Királyhalom építése összekötőút Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Projekt megnevezése Projekt leírása Támogatás összege (alap, támogatási intenzitás) Kapcsolódó tematikus célkitűzés(ek) Kapcsolódó EU2020 kiemelt célkitűzés(ek) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A közigazgatás hatékonyságának javítása, szervezeti, szervezési megoldásainak megújítása a helyi igazgatásban 20,9 millió euró (ERFA, 90%) 11. tematikus célkitűzés - Sopron-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése Nemzetközi vasúti korridor fejlesztése (pályavonal-építés és korszerűsítés) 168,3 millió euró (KA, 85%) 7. tematikus célkitűzés - Józsefváros Magdolna Negyed Program II. Épületmegújítás a lakók bevonásával, közterület rehabilitáció, közösségfejlesztés, szociális és bűnmegelőzési programok, oktatásfejlesztés, foglalkoztatás és vállalatélénkítő programok 5,3 millió euró (ERFA, 75%) 9. és 10. tematikus célkitűzés Szegénység/társadalmi kirekesztés A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak fejlesztése A kiválósági központok gép, műszer, berendezés és eszköz fejlesztése, valamint informatikai infrastruktúrájának fejlesztése 4,0 millió euró (ERFA, 85%) 1., 2. és 10. tematikus célkitűzés K+F/innováció, oktatás Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése A Hungrana Kft. hőigényének gazdaságos kielégítése; az üzem ellátásbiztonságának növelése; földgázfelhasználás megújuló energiaforrással való kiváltása; CO 2 kibocsátás kiváltása 2,9 millió euró (ERFA, 28%) 4. és 6. tematikus célkitűzés Éghajlatváltozás/energia Tisza-tavi Ökocentrum A projekt alapvető célja a Tisza-tónál jelenleg meglévő, ill. tervezett ökoturisztikai programelemek összefogása, komplex turisztikai termékké formálása, egy központi létesítményre, az Ökocentrumra alapozva 5,9 millió euró (ERFA, 74%) 6. és 10. tematikus célkitűzés - Mozgáskorlátozottakat segítő műhely és szolgáltatási hálózat A mozgássérült emberek munkaerő-piaci integrációját elősegítő országos segéd és sporteszköz fejlesztő műhelyhálózat létrehozása 4,2 millió euró (ESZA, 85%) 8. és 9. tematikus célkitűzés Foglalkoztatás, Szegénység/társadalmi kirekesztés Forrás: NFÜ Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése A projekt keretében elvégzett komplex fejlesztésen keresztül egy korszerű, új munkagép, ill. építőipari eszközpark valósult meg. 0,1 millió euró (ERFA, 43%) 3. tematikus célkitűzés - Ásotthalom-Királyhalom összekötőút építése Összekötő út építése, valamint bicikliút építésére és a szerbiai határátkelő infrastruktúrájára vonatkozó tervek készítése 1,2 millió euró (IPA, 85%) 7. tematikus célkitűzés - 74

75 16. A KOHÉZIÓS POLITIKA KÖZÖTT A kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabály-csomag 73 tervezetét a Bizottság 2011 októberében tette közzé. A jogszabály-csomag számos előremutató, a politika működését a gazdasági és szociális kihívásokhoz igazítani hivatott javaslatot tartalmaz. Legmarkánsabb vezérlőelvként a tematikus koncentrációt, az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolatot; továbbá a beruházások megnövelt eredményorientációját, és a területiség hangsúlyosabbá tételét lehet kiemelni. Magyarország a kohéziós politikát az európai integráció fontos eszközének tartja. A politika eddig is nagyban elősegítette az Unió versenyképességének erősítését, és ezáltal hozzájárult a lisszaboni célok megvalósításához. A kohéziós támogatások jelentős mértékben működtek közre a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek mérséklésében, és a legfejletlenebb régiókban felhasznált források közvetve a fejlettebb területek gazdaságát is élénkítették. Kiemelendő, hogy a kohéziós politika eszközrendszere a pénzügyi és gazdasági válság hatásait gyors, rugalmas módon tudta enyhíteni. A kohéziós politika az Európa 2020 Stratégiában foglalt célkitűzések megvalósításának egyik kiemelkedő eszköze. Magyarország egyetért az Európai Bizottság által tett javaslat fő irányaival, és támogatja a politika stratégiai- és eredményorientációját, valamint hatékonyságát szolgáló elemek további erősítését. A kohéziós politika kapcsán Magyarország általános politikai céljai a következők: fontosnak látjuk, hogy a kohéziós politika költségvetési súlya megmaradjon, mivel ezzel ellentétes tendencia ellene hatna a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése EUMSZ cikkében foglalt céljának; a szabályoknak a szubszidiaritás elvével összhangban biztosítaniuk kell a tagállamok és régiók szükséges döntési kompetenciáját és megfelelően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék a tagállamok és régiók eltérő fejlettségi adottságait, fejlesztési lehetőségeit és területi igényeit, intézményi berendezkedését, valamint egyéb sajátosságait és ezek integrált szemléletű kezelését tegyék lehetővé; elengedhetetlen, hogy a források felhasználási szabályai a bürokratikus szempontoknak történő megfelelőség helyett a fejlesztések eredményességét helyezzék előtérbe, ezzel is csökkentve a végrehajtással járó a tagállami adminisztráció és a projektgazdák számára egyaránt kedvezőtlen bürokratikus terheket, és ösztönözzék a források költséghatékony felhasználását; a végrehajtási rendszernek és szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben átláthatónak, kiszámíthatónak és egyszerűnek kell lenniük; biztosítaniuk kell a már kialakított rendszerek folyamatosságát; ugyanakkor maximális mértékben szem előtt kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás adófizetőkkel szembeni felelősségét. A kohéziós jogszabály-tárgyalások során kiemelt érdekünk emellett, a specifikusan Magyarországot érintő problémákra megoldást találjunk, valamint a végrehajtási tapasztalatokból adódó céljaink érvényesítésre kerüljenek. Az egyes témákhoz kapcsolódó főbb céljaink a következők: A kohéziós politikában javasolt 2,5 százalékos egységes támogatási allokációs plafon (az ún. capping ) Magyarországot méltánytalanul nagy mértékben sújtja. Erre megoldást szükséges találni a tárgyalások során. A stratégiai programozás és a tematikus koncentráció rendszere tegye lehetővé a tagállami igényekhez leginkább igazodó, és a közösségi érdekeket megfelelően szolgáló programok kialakítását és előírásai a szubszidiaritás elvével legyenek összhangban. 73 A csomag a Közös Stratégiai Keret által lefedett Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászai Alapokra (ETHA) vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint a kohéziós politika Alapjaira (ERFA, ESZA, KA) vonatkozó általános rendelkezéseket összegző rendelet ( ernyő-rendelet ) mellett az ERFA-ra, ESZA-ra, KA-ra, Európai Területi Együttműködésre (ETE), valamint az Európai Területi Társaulásra (ETT) vonatkozó Alap- és célspecifikus rendeleteket foglalja magában. 74 Európai Unió működéséről szóló szerződés 75

76 A le nem vonható ÁFA továbbra is legyen elszámolható, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben e szabály módosítása számos fontos fejlesztés ellehetetlenítését eredményezné. Magyarország fővárosi régiója országos jelentőségű funkciókkal rendelkezik és az Európa 2020 célok felé történő elmozdulás lényeges hajtóereje. Ugyanakkor a régiót jelentős belső egyenlőtlenségek is sújtják. Az Európa 2020-as célok teljesíthetősége, valamint hazánk nemzeti és regionális szintű fejlődésének előmozdítása érdekében szükséges a régióra vonatkozó korlátozó szabályozások enyhítésére megnyugtató megoldást találni. A nagyprojektek eljárásrendi és finanszírozási feltételei a jelenlegi időszakhoz képest ne váljanak rugalmatlanabbá. A Bizottság a két programozási időszakon átívelő beruházások szakaszolhatóságára biztosítson megoldást, akár a főszabálytól eltérően is. Az ex-ante feltételek legyenek objektív módon megítélhetők és teljesíthetők; valóban a politika eredményességét szolgálják, a kapcsolódó szankciók legyenek arányosak és a szükséges fejlesztések gátjaiként ne eredményezzenek a szándékolttal ellentétes hatást. A makrogazdasági kondicionalitás rendszere feleljen meg az egyenlő elbánás, szubszidiaritás és az arányosság elveinek, valamint ne gátolja a válságból való kilábalást, azaz ne legyen pro-ciklikus hatású. Az indikátorok és az értékelések rendszerére vonatkozó szabályozás legyen a politika eredményességének fontos eleme. A teljesítménykeret rendszere legyen átlátható és kiszámítható, ne eredményezze az adminisztratív terhek szükségtelen növelését. A teljesítmény vizsgálata olyan mutatókon pl. output indikátorokon alapuljon, amik kiszűrik a külső környezeti torzító tényezőket; és erősödjön az értékelések terén a Bizottság és a tagállam közti partnerség. A kötelező teljesítménytartalék helyett opcionális tagállami szintű teljesítménytartalék kialakítására legyen lehetőség. Az addicionalitás legyen mindenkire érvényes általános alapelv, és ne növelje a tagállami adminisztratív terheket. Az integrált, területi fejlesztéseket szolgáló opcionális új eszközök, valamint a városfejlesztési programok végrehajtási részletei legyenek a tagállami sajátosságoknak megfelelően kialakíthatók. Az N+2 szabály a programozási időszak első két évére ne vonatkozzon. A jogosultsági szempontok, egyszerűsített költségek, továbbá a pénzügyi eszközök alkalmazási feltételei legyenek egyértelműek már a programidőszak kezdete előtt, és kerüljék el a végrehajtás közbeni, jogbizonytalanságot előidéző sorozatos módosításokat. A technikai segítségnyújtásra szánt források szabályozása kerüljön egyszerűsítésre és legyen az igényekhez igazítható. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés terén legyen biztosított a folyamatosság, az intézményrendszerekkel szemben támasztott elvárások legyenek előre láthatók. A rendszer a megelőzésre és az eredményes végrehajtásra/op célok elérésének biztosítására és ne az utólagos korrekcióra törekedjen. A szabálytalanságok esetén szükségessé váló szankciók igazodjanak az előzetesen rögzített szempontokhoz és az arányosság szempontjait vegyék figyelembe. A szabályok biztosítsák, hogy a jövő kohéziós politikájának tervezése, végrehajtása és értékelése a partnerségi és tájékoztatási szempontok tagállami kontextusokhoz igazítása mellett, alacsony adminisztratív terhekkel legyen elvégezhető. Magyarország érdeke, hogy a kohéziós politika következő hétéves költségvetési időszakára vonatkozó programok tervezése és végrehajtása időben kezdetét vehesse. 76

77 17. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK Programok által elért eredmények Az NSRK keretén belül Magyarország számára a as ciklus során összesen 24,9 milliárd eurós uniós forrás áll rendelkezésére a strukturális és kohéziós alapokon keresztül; ezt 4,4 milliárd euró hazai forrás egészíti ki. A támogatási összeg forintban kifejezett értéke mintegy milliárd forintot tesz ki 75. Magyarország számára az egy évre eső kohéziós politikai támogatás összege meghaladja a GDP 3 százalékát. Az ország számára ez nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzájárulást jelent. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség makromodelljén alapuló előrejelzések alapján a programozási időszak utolsó évében a 2011 végéig megítélt támogatások mintegy 9 százalékos GDP-többletet eredményeznek. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben a GDP 2700 milliárd forinttal, az egész vizsgált időszakra ( ) vetítve pedig 19 ezer milliárd forinttal lesz magasabb az uniós forrásfelhasználás nélküli feltételezett állapothoz képest. Mindezt egybevetve azzal, hogy 2011 végéig a kedvezményezettek felé több, mint 5 ezer milliárd forint támogatás lekötésére került sor, elmondható, hogy egy forintnyi európai uniós forrás várhatóan három és félszer ekkora GDPtöbbletet produkál. Az elemzés a fentiekhez hasonló relációkat állapít meg a foglalkoztatottsági mutatókat illetően is. Az uniós támogatásoknak köszönhetően 2015-re nagyjából 200 ezer fővel (5 százalékkal) bővül a foglalkoztatottak tábora a támogatások nélküli feltételes helyzethez viszonyítva. A szociális vonatkozású programok esetén jelentős előrehaladás tapasztalható. Ezek közül is érdemes kiemelni a rehabilitált településrészeken élők számának (68 százalékos indikátorteljesülés) és az ESZA által finanszírozott képzésekbe bevontak számának (1,7 millió fő) kimagasló értékét, valamint az oktatási és egészségügyi projektek számosságát. A Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz való kapcsolódás elemzésekor azt tapasztaljuk, hogy az NSRK programjai mindegyik célkitűzés eléréséhez hozzájárulnak. Ezek közül is kiemelkedő támogatásban részesülnek a nemzetközi és térségi elérhetőség javításához, a városi és elővárosi közlekedéshez és a szennyvíztisztítási és csatornázási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztések, de a természeti kockázat-megelőzés, a közoktatás, az igazgatási kapacitás fejlesztése és a munkaerő egészségi állapotának fejlesztése is számottevő forrásban részesül. A több mint 36 ezer támogatott projekt közül darabszám alapján kiemelkednek a technológiafejlesztéshez kapcsolódó projektek. Szintén jelentős forráshoz jutottak a társadalmi befogadáshoz, a közoktatáshoz, a közigazgatási folyamatfejlesztéshez, a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez és üzleti infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések, továbbá a foglalkoztatottságot, a megújuló energiát, az információs társadalmat és a turizmust érintő projektek. A gazdasági válságra adott válaszok 2010-et követően a gazdaságpolitikai tervezés elsődleges középpontjába az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése került. A strukturális és kohéziós alapokból érkező források így a korábbinál is nagyobb szerepet kaptak. Amellett, hogy a fejlesztéspolitikai eszközök között egyre jelentősebb szerepet töltöttek be, a válságra adott válaszokat is támogatták. A válságkezelés két fő fókuszát a foglalkoztatás növelését és a növekedés ismételt beindítását ugyanis éppen az e forrásokból támogatott fejlesztések adták, és nélkülük a gazdasági visszaesés vélhetően jóval súlyosabban érintette volna Magyarországot. A Bizottság által a veszélyeztetett tagállamok számára elérhetővé tett eszközökkel is gyorsan és hatékonyan élt az ország. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 77. cikkének módosítása által elérhetővé vált költségvetési mozgásteret Magyarország rövid időn belül kihasználta, és fél éven belül több mint 170 millió euró pótlólagos forrást hívott le. Az összeget elsősorban a kedvezményezettek számára történt projektmegvalósítási előlegek kifizetésére, illetve a válság során is magas abszorpciós képességet mutató (a jellemzően magas járulékos haszonnal járó infrastruktúra-beruházásokhoz kapcsolódó) prioritásokra használta fel az ország. A közvetlen válságkezelő intézkedések mellett számos kisebb léptékű intézkedés is bevezetésre került a források nehezebb gazdasági környezetben történő hatékony felhasználása érdekében. 75 Az érték az aktuális árfolyam függvénye 77

78 Ide tartoznak többek között a végrehajtási rendszerben történt módosítások és a finanszírozási szabályok körében történt egyszerűsítések. Magyarország a válság kihívásaira az operatív programok átstrukturálásával is reagált. A GOP módosításai a gazdaságfejlesztési beavatkozások számára rendelkezésre álló források elérhetőségét bővítették a támogatható tevékenységi kör szélesítésével, valamint a vidéki községekben elérhető fejlesztési többletforrások biztosításával. Szintén a gazdaságfejlesztési program kedvezményezetteit érintették azok az intézkedések, melyek a könnyített eljárásrendű kiírások körét bővítették, az igényelhető támogatás mértékét emelték, és az előleg lehívását megkönnyítették. Emellett sor került OP-kon belüli forrásátcsoportosításra, jellemzően olyan prioritások javára, melyek magasabb forrás-felhasználási képességgel bírtak (pl. a TÁMOP esetében). Szintén jelentős OP-k közötti átcsoportosításra került sor, amely esetében a hatékonyabb forrásfelhasználás mellett a hosszú távú fejlesztéspolitikai prioritások így a 2020-ra elérendő összeurópai célok támogatása is kiemelt célként jelent meg. A források felhasználásának hozzájárulása az Európa 2020 Stratégiához A kohéziós politika forrásainak jelentős hányada már jelenleg is az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek elérését szolgálja; a stratégia kiemelt célkitűzéseihez kapcsolódó legtöbb magyarországi indikátor jó előrehaladást mutat. Az OP-k megvalósításához kapcsolódóan végrehajtott módosítások már a stratégia figyelembe vételével kerültek végrehajtásra. A ciklus hátralévő részében ezért kiemelt hangsúlyt kap a foglalkoztatási, a felsőoktatási intézkedések, valamint az energiahatékonysági és a megújuló energiához kapcsolódó projektek megvalósítása. A következő időszak tervezése során többek között a stratégiai tervezés erősödése és az eredményesség mérését szolgáló keretrendszer felállítása révén az Európa 2020 Stratégia különösen kiemelt szerephez jut, így célkitűzéseinek támogatása 2014-től kezdődően még jelentősebb lesz. A stratégia célkitűzéseinek elérése a strukturális és kohéziós alapokból érkező támogatás nélkül ugyanakkor bizonytalan. A kiemelt kezdeményezések nagymértékben a kohéziós politika forrásaira épülnek, és bizonyos kezdeményezések esetében hangsúlyosan jelenik meg a területi, kohéziós szempontok megvalósítása (pl. iparpolitika, erőforrás-hatékonyság). A fentiek mellett az is bebizonyosodott, hogy a hazai és az uniós célokat jelentősen szolgálják a határon átnyúló együttműködések is. A jelenleg magyarországi irányítással megvalósuló hat program megítélése minden esetben sikeres; azok ráadásul nem csak a határmenti együttműködések fejlesztését szolgálják, hanem alkalmasak regionális szintű programok így az Európai Duna Régió Stratégia hatékony támogatására is. Az alapok forrásfelhasználásának tapasztalatai A as időszakra szóló Partnerségi Megállapodás alapját az Európa 2020 Stratégia céljainak elérése érdekében tervezett többek között a Nemzeti Reformprogramban megfogalmazott beavatkozások képezik, ezért nagyon fontos az uniós fejlesztéspolitikai tervezés és az európai szemeszter keretében történő gazdaságpolitikai tervezés közötti összhang, a közös tervezés megteremtése. Ahogy az operatív programok félidei értékelése is rámutatott, az egyes beavatkozások eredményei ugyan megközelíthetik, akár elérhetik célértéküket, ám az általános, átfogó célok elérését így pl. a foglalkoztatás növelését csak korlátozottan biztosítják. Kiemelkedő cél a as ciklus programjainak végrehajtása során, hogy az alapok forrásai a kitűzött célok eléréséhez még koncentráltabban és célzottabban kerüljenek felhasználásra, a támogatások célcsoportjainak jelenlegi tagoltsága helyett a programok eredményességének további javulását szolgálhatnák. Az Európa 2020 Stratégia megteremtette a források ilyen jellegű, uniós prioritások mentén történő koncentrálásának alapvetéseit. Magyarország országspecifikus célkitűzéseinek hasonló, stratégiailag alátámasztott figyelembevétele nagyban segítené, hogy a következő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. A ciklus során a program előrehaladásának megítélésére számos értékelést hajtottak végre, melyek megállapításai kiemelt jelentőséggel bírtak az intézményrendszer döntéshozói számára a végrehajtási gyakorlat korrekciója, illetve továbbfejlesztése szempontjából. Az értékelések eredményeinek pozitív tapasztalata alapján a jövőben is érdemes az előzetes, a közbenső és az utólagos értékelések számának növelése, valamint hasznosulásuk biztosítása. Az értékelések 78

79 gyakorlati használhatóságának növelése, illetve az ezeken alapuló tényalapú (evidence-based) döntéshozatal tovább segítheti az alapok felhasználásának hatékonyságát. 79

80 18. MELLÉKLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK ( ) Eredeti célkitűzések Nemzeti Stratégiai Referencia Keret céljai Átfogó célok A időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése volt. Ezt tükrözték a stratégia számszerűsített céljai is: 120 ezer fővel növekedjen a versenyszféra foglalkoztatotti létszáma és a vállalkozások által megtermelt jövedelem 10%-al magasabb legyen. Ezek a célok összhangban voltak az EU lisszaboni stratégiájával, mely a tervezéskor irányadó volt. Specifikus célok A foglalkoztatási és a tartós növekedéshez kapcsolódó specifikus célok a következők: Foglalkoztatás bővítése Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerőpiaci aktivitásának növelése regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozások mentén A munkaerő-kereslet bővítése, azaz több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése (különösen a hátrányos helyzetű térségekben) A kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerőpiaci környezet fejlesztése Tartós növekedés elősegítése Versenyképesség javítása a tudásgazdaság és az innováció erősítése a termelékenység növelése A gazdaság bázisának szélesítése a regionális különbségek mérséklése a tőkebevonási képességek fejlesztése piacbővítés a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás a korszerű technológiák széles körű elterjesztése Az üzleti környezet fejlesztése az elérhetőség megkönnyítése a szabályozási környezet javítása az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tétele Operatív Programok céljai Az NSRK-nak megfelelően a hazai nyolc szektor-specifikus OP átfogó céljai a következők: Gazdaságfejlesztés OP (GOP): a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén Közlekedés OP (KÖZOP): az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében Környezet és Energia OP (KEOP): a káros környezeti hatások csökkentése, a növekedés alapjául szolgáló természeti környezet megőrzése, a megelőzés, a hatékonyság és a komplex problémák integrált megközelítése Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP): a munkaerőpiaci részvétel növelése Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP): az aktivitás növelése Államigazgatás OP (ÁROP): a közigazgatás (eljárásrendi) teljesítményének növekedése Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP): a közigazgatás (infrastrukturális) teljesítményének javítása 80

81 % Stratégiai Jelentés Magyarország, Végrehajtás OP (VOP): az NSRK hatékony és eredményes megvalósítása, a as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése A hét regionális OP-ban (ROP-ok) alábbi átfogó célok jelennek meg: o o o o o o o versenyképesség növelése; a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez; a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése; a foglalkoztatás bővítése; a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazása; környezetileg tudatosan tervezett fejlesztések, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése; a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra. Makrogazdasági mutatók alakulása ( ) A makrogazdasági mutatók alakulását két fő tényező határozta meg: Egyrészt a 2006-ban indított, fiskális kiigazítást célba vevő konvergencia-program, másrészt a 2008-ban kitört pénzpiaci-, majd a következő években kiterjedő reálgazdasági válság. Mindehhez hozzájárultak további gazdasági tényezők, mint az olajár évi kiugró történelmi csúcspontja és a megelőző évekhez képest magas szintre beállt árfolyama, illetve a forintárfolyam és az állampapírhozamok nagy kiugrásai. Szintén meghatározó volt a gazdaságpolitikai intézkedések hatása az adóterhekre, az állam- és lakossági adósságállományra. A magyar gazdaság exportirányultsága és összefonódása a nemzetközi, elsősorban más, uniós gazdaságokkal a válság kirobbanását követően egyértelműen érezhető volt, a magyar adatok alakulására azóta is kiemelkedő hatással vannak e gazdaságok mutatói. Jelen fejezetben az NSRK-ban felvázolt makropályát vetjük össze a tényleges változásokkal. A következő részben a évhez történt változást mutatjuk be, ugyanis az előző Stratégiai Jelentés (2009.) évének mutatóit jelentősen befolyásolta a gazdasági válság, így a trendek bemutatása nem lett volna lehetséges. Gazdasági növekedés Azt követően, hogy lassult a gazdaság növekedése ban, a válság Magyarországot legyengült állapotban érte el ben Magyarország recesszióba csúszott, melyből csak 2010 során került ki; 2011-ben elsősorban a korábbi évekhez képest kiugró mezőgazdasági termelésnek és az ipari kivitel megugrásának köszönhetően a körülményekhez képest pozitív növekedés volt látható. A GDP-mutató ugyanakkor továbbra is elmaradt az NSRK-ban tervezett mutatótól. 8. ábra: Bruttó hazai termék (változás előző évi adathoz képest) GDP A GDP adat növekedésének motorját a tervszámok szerint a külkereskedelmi mérleg fokozatos Forrás: NSRK, Eurostat kiegyenlítődése mellett a növekvő belföldi felhasználás adta volna; a tényszámok ismeretében azonban éppen fordított hatás valósult meg, és a külkereskedelmi mérleg pozitív egyenlegének köszönhető a es növekedés. 6 4 NSRK-terv Tény 81

82 % % % Stratégiai Jelentés Magyarország, Belföldi felhasználás A vizsgált időszakban a belföldi felhasználás elmaradt a tervezettől: a legnagyobb eltérés 2009-ben tapasztalható, amikor a válság hatására a felhasználás több mint 10 százalékkal visszaesett. Ezt követően 2010-ben és 2011-ben is elmaradt a várt bővülés és stagnált a belső kereslet. 9. ábra: Belföldi felhasználás (változás előző Belföldi évi adathoz felhasználás képest) Forrás: NSRK, MNB NSRK-terv A es adatok együttes összevetésében elmondható, hogy a tervezett 14,8 százalékos bővüléssel szemben a belföldi felhasználás összességében 10,7 százalékkal csökkent. Ennek hátterében a lakossági fogyasztás elmaradt bővülése (9,4 százalékos bővülés helyett 7,4 százalékos visszaesés), de még inkább a bruttó állóeszközfelhalmozás nem várt alakulása áll (utóbbi a várt 39,5 százalékos növekedés helyett hatéves távlatban 15 százalékos visszaesést könyvelhetett el). Tény Külkereskedelmi forgalom A belső fogyasztás visszaesésével szemben a külkereskedelmi forgalom pozitív egyenleget mutat: Ugyan az éves tényszámok eltértek a tervezett adatoktól, a válság kitörését követően jelentősen a mérleg és a gazdasági növekedés elsődleges motorjává vált. A teljes ciklusra ( ) vonatkozó összevetésben ugyan az export teljes bővülése kisebb a tervezettnél (61,1%, ill. 77,1%), ez az elmaradás jóval alacsonyabb, mint az import bővülésének elmaradása (39,9%, ill. 64,0%) azaz a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javulására meghatározó hatással volt az import várt növekedésének elmaradása (elsősorban a lakossági fogyasztás és a vállalati megrendelések visszaesése miatt). Foglalkoztatottak száma 10. ábra: Külkereskedelmi forgalom mérlege (változás előző évi adathoz képest) Külkereskedelmi forgalom mérlege NSRK-terv Forrás: NSRK, Eurostat Tény A foglalkoztatottak számának alakulása elmaradt a tervezettektől: A 2006-os bővülést követően 2007 és 2010 között minden évben csökkent a munkában állók száma. Először 2011-ben nőtt ismét a foglalkoztatottak száma, ekkor a tervezett bővülést megközelítve 0,8 százalékkal dolgoztak többen az előző évhez képest; a munkában állók száma (3,81 millió fő) meghaladta a 2009-es értéket (3,78 millió fő) is re vonatkozóan ugyanakkor alapvető eltérés látható a kijelölt pályától: Az NSRK-ban tervezett 2,9 százalékos bővüléshez képest 2,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. 11. ábra: Foglalkoztatottak száma (változás előző évi adathoz képest) Foglalkoztatottak száma NSRK-terv Forrás: NSRK, Eurostat Tény 82

83 % % % % Stratégiai Jelentés Magyarország, Fogyasztói árszínvonal A maastrichti kritériumok egyik célmutatója a fogyasztói árszínvonal 3 százalék alá csökkenése, ami az NSRK terveiben is szerepelt. Ugyanakkor a tárgyidőszak alatt az infláció minden évben magasabb volt a vártnál és ugyan csökkenő tendencia tapasztalható, a kitűzött célszámot 2011-re sem sikerült elérni. A magasabb árszínvonalhoz jelentősen hozzájárult a fogyasztói üzemanyagárak emelkedése, illetve a termékek adóterhének növekedése. A vizsgált időszakban a teljes áremelkedés a tervezett 23,5 százalék helyett 35,2 százalékot ért el. 12. ábra: Fogyasztói árszínvonal (változás Fogyasztói előző évi adathoz árszínvonal képest) Forrás: NSRK, MNB NSRK-terv Tény Folyó fizetési mérleg A folyó fizetési mérlegben 2008-ig magas hiány jelent meg; 2009-től azonban a tervezettnél jobban alakult és 2009 III. negyedévétől pozitív egyenleget mutat. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a válság során a külső kereslet visszaesése mellett a lakosság és vállalati szektor visszafogott kereslete révén az import még nagyobb mértékben esett vissza. E trend azóta is fennmaradt. Államháztartási hiány 13. ábra: Folyó fizetési mérleg (a GDP százalékában) Folyó fizetési mérleg Forrás: NSRK, MNB NSRK-terv Tény A magyar gazdaságpolitika fókuszpontjában már több éve az államháztartási hiány tartós csökkentése áll. Ennek jegyében a évi, közel 10 százalékos éves hiányt 2011-re sikerült jelentősen leszorítani: A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint az egyszeri kiadási és bevételi tételek nélkül számítva 2011-ben 2,43 százalékos volt a hiány; az Eurostat EDP-módszertana szerint az egyszeri tételek beszámításával a költségvetés 4,3 százalékos többlettel zárt (ugyanakkor az egyenleg az egyszeri tételek nélkül 5,5 százalékos hiányt mutat). Bruttó államadósság 14. ábra: Államháztartási hiány (a GDP Államháztartási százalékában) hiány NSRK-terv Forrás: NSRK, Eurostat/NGM Tény A bruttó államadósság a tervezettel ellentétben et követően tovább emelkedett, mely folyamatot a költségvetési erőfeszítések ellenére is csak 2010-től sikerült megfordítani. A bruttó államadósság alakulásának mutatóját a devizában denominált adósság magas aránya miatt erősen befolyásolta a forint-euró árfolyam hektikus mozgása, melynek 2011 év végi magas értéke elfedi az évközben végrehajtott magas nettó hiteltörlesztést (2011 második negyedévében az adósság elérte a GDP 77,4 százalékát is). A mutató trendfordulójához jelentősen hozzájárult a nyugdíjrendszert érintő átalakítások során a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások 15. ábra: Bruttó államadósság (a GDP Bruttó százalékában) államadósság NSRK-terv Forrás: NSRK, Eurostat Tény 83

84 többségének átcsatornázása az állami alapokhoz ami ugyanakkor hosszú távon növelte az implicit államadósságot. Célokhoz kapcsolódó további mutatók ( ) Az Európa 2020 Stratégia célszámai Az Európai Bizottság 2010 júliusában fogadta el az Európa 2020 Stratégiát, mely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte ki célul. A célok megvalósulását az EU öt kiemelt célkitűzés (foglalkoztatás, K+F, éghajlatváltozás és energia, oktatás, társadalmi kirekesztés) mentén értékeli. 57. táblázat: Az EU2020 stratégia indikátorainak alakulása Europa 2020 célkitűzés indikátorai HU Tény HU cél 2020 EU27 cél 2020 Trend 1. Foglalkoztatás szintje a évesek körében (%) 62,6 62,6 61,9 60,5 60,4 60,7 75,0 75,0 2. K+F beruházások mértéke (a GDP %-ában) 1,01 0,98 1,00 1,17 1,16 1,21 1,8 3,0 Üvegházhatású gázok kibocsátása (1990=100) 80,0 78,0 75,0 69,0 70,0 n.a. n.a. 80,0 3. Megújuló energiaforrások aránya a végső energiafogyasztásban (%) 5,1 5,9 6,6 8,1 8,7 n.a. 13,0 20,0 Elsődleges energiafogyasztás (2005=100) 98,9 96,8 97,1 91,9 94,0 n.a. n.a. 86,5 4. Az iskolából kimaradók aránya (%) 12,6 11,4 11,7 11,2 10,5 11,2 10,0 10,0 Felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya a éves korosztály körében (%) 19,0 20,1 22,4 23,9 25,7 28,1 30,3 40,0 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek aránya (%)* 31,4 29,4 28,2 29,6 29,9 31,0 n.a. n.a. Forrás: Eurostat * A magyar célkitűzés alapjául szolgáló összetett mutatóban az általános szegénységi ráta helyett a gyermekes családok szegénységi rátája szerepel. Magyarországon a legtöbb esetben közelebb került a kitűzött célértékhez 2006 és 2011 között: A K+F beruházások mértékét, az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújuló energiaforrások és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát tekintve a kitűzött célérték irányába halad. Az elsődleges energiafogyasztás és az iskolából kimaradók arányának tekintetében ingadozás látható, de összességében csökkent mindkét érték. A szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek aránya a költségvetési időszak kezdetén tapasztalható csökkenő trendet követően az utóbbi időszakban növekedett, elsősorban a válság hatására. Az egész időszakra vonatkozóan kedvezőtlen trend mindemellett egyedül a foglalkoztatás terén tapasztalható, ugyanakkor ennek javítása központi eleme a gazdaságpolitikának és a strukturális alapok felhasználásának melynek megfelelően a mutató 2011-ben már növekedett. Az NSRK horizontális mutatói Az NSRK-n belül a horizontális politikák a (környezeti-, társadalmi-, és makrogazdasági-) fenntarthatóság feltételeinek biztosítását és a kohézió elősegítését helyezik előtérbe; ennek megfelelően az NSRK a fenntarthatóság mindhárom szempontja mentén több mutatót határozott meg. 84

85 58. táblázat: Az NSRK horizontális indikátorainak alakulása 2006 és 2010 között (elérhető mutatók) Indikátorok Célérték Trend A környezeti fenntarthatóság indikátorai A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének változása a hulladékkezelési módja szerint (kg/fő/év) Forrás: Eurostat, KSH 2015-re: 89% 67,4% 72,5% hasznosított hulladék 2015-re: égetett hulladék 2015-re: lerakott hulladék 2015-re: A gazdaság energiaintenzitása (kilóegyenérték / euro) n.a. 425,7 419,5 A megújuló energia részarányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül A társadalmi fenntarthatóság indikátorai Csökkenjen a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya 2013-ra: 11,4% 3,5% 7,1% 2013-ra: 12% 15,9% 12,3% Összességében valamennyi horizontális indikátor a célérték eléréséhez szükséges irányba változott 2006 és 2010 között. A környezeti fenntarthatóság indikátorai között különösen nagy javulás tapasztalható a lerakott hulladékok mennyiségének csökkenésében; a tervezetthez képes ugyanakkor alig emelkedett az égetett hulladékok mennyisége az országban. A megújuló energia részaránya közel kétszeresére emelkedett, igaz, a 2013-as cél teljesítéséhez további nagymértékű növekedésre lenne szükség. A társadalmi fenntarthatóság tekintetében sikerült a célértékhez közeli szintre csökkenteni a gyermekszegénységet. Üzleti környezet Versenyképességi rangsor Az üzleti környezetet jellemzően soft mutatókkal mérő World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország a 2007/08-as 47. helyezését követő visszaesését követően évről évre előrébb lépett, míg a 2012/13-as rangsorban ismét visszaesett, a 60. helyre. 59. táblázat: Magyarország helyezései a Globális Versenyképességi Jelentés felméréseiben Pillérek 2007/ / / / / /13 Forrás: Global Competitiveness Report (rang/131) (rang/134) (rang/133) (rang/139) (rang/142) (rang/144) Golbális versenyképesség Alapfeltételek Hatékonyságnövelő tényezők Innováció és komplexitás A 13 meghatározó tényezőt illetően az 1-7-es skálán egyedül az egészségügy és alapoktatás mutató ért el 5 feletti pontot minden vizsgált évben, ugyanakkor a legfrissebb, 2012/13-as kiadványban már a makroökonómiai környezet is 5 feletti pontszámot ért el. Hasonlóan magas, 4,5 feletti pontszámok jellemezték a felsőoktatás és képzést is, továbbá hosszú távon nagymértékű fejlődés látható az infrastruktúra és a technológiai háttér területén is igaz, utóbbi két mutató a 2011/12-es pontszámokhoz képest a legújabb felmérésben mind visszaesett. A 2012/13-as helyezésvesztés emellett elsősorban az üzleti komplexitás és a munkaerő-piaci hatékonyság pontvesztéseire vezethető vissza. 85

86 Millió euró jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept. Stratégiai Jelentés Magyarország, Bizalmi index Az üzleti környezetet jellemző GKI 76 üzleti bizalmi index a Chart 16. title ábra: Üzleti bizalmi index évi kezdeti lassú visszaesését és 2009-es mélypontját követően pozitív fordulatot vett és 2011 elején több év után 10 ismét pozitív értéket mutatott. A gazdasági környezet 0-10 alakulása révén azonban a mutató 2011 második felében -20 ismét negatív trendet mutatott. Vállalati hitelezés A vállalati hitelezésben, azon belül is a KKV-k bruttó hitelállományában és a hitelintézetek feléjük kihelyezett éves hitelösszegében ingadozás figyelhető meg: A 2007-ben nyújtott milliárd forint értékű hitelösszeg 2008-ban közel milliárdos, évtizedes csúcsra nőtt, mielőtt 2011-ben Forrás: GKI Üzleti bizalmi index milliárd alá csökkent. A teljes KKV-hitelállomány is 2008 végén tetőzött milliárd forinttal, mielőtt csökkenni kezdett és 2011 végére milliárd alá esett 77. A teljes vállalatihitel-állomány a 2009-es milliárd forintos értékéről előbb csökkenni kezdett, majd III. negyedévében egy enyhe növekedés eredményeként megközelítette a milliárd forintot Beruházási ráta Magyarországot továbbra is az EU-tól és a régiótól elmaradó alacsony beruházási szint jellemzi. A beruházási ráta a évi 21,7 százalékról 2011-re 16,8 százalékra süllyedt, melynek hátterében alapvetően a válság hatásai, a szigorodó hitelezési feltételek és a csökkenő vállalati hitelállomány, az alacsony befektetési kedv, valamint a kapacitások kihasználatlansága állnak. Az uniós források kifizetése ugyanakkor elsősorban a programok időarányos előrehaladásának köszönhetően gyorsult, és végéig már több mint 17,7 milliárd euró 79 jutott e forrásokból a gazdaságba. A magyar gazdaság számára az uniós források kiemelt jelentőségét mutatja, hogy az állami beruházások 97 százaléka a strukturális alapok támogatásával valósult meg 2009 és 2011 között ábra: Beruházási ráta és az EU-s támogatások alakulása Forrás: KSH, NFÜ Kifizetett EU-s támogatás Beruházási ráta % Társadalmi helyzetkép Népesség, főbb népmozgalmi jellemzők Magyarország népessége 2007 és 2011 között a korábbi évek trendjeit folytatva tovább csökkent. Az ország lélekszáma 2011-ben 9 millió 982 ezer fő volt 81 (mintegy 4,7 millió férfi és 5,2 millió nő), több mint 112 ezer fővel kevesebb, mint 2007-ben. Ennek hátterében többek között a csökkenő 76 Forrás: GKI magyar Gazdaságkutató Zrt. ( 77 Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 78 Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, MNB, 2011 III. negyedév 79 Nem kizárólag beruházási céllal. 80 EU structural funding for growth and jobs, European Commission, Report to the European Council, June Előzetes népszámlálási adat. Forrás: KSH 86

87 % ezer fő Stratégiai Jelentés Magyarország, születésszám áll, mely a évi közel 98 ezres születésszámról 88 ezerre csökkent 2011-re; emellett csak mérsékelt visszaesés volt tapasztalható a halálozások számában, mely 2011-ben 4 ezer fővel kevesebb volt, mint 4 évvel korábban. Az elmúlt évtized természetes fogyásnak csak kevesebb, mint felét tudta pótolni a bevándorlási többlet. A belföldi vándorlás jelentősen csökkent az elmúlt években: 2011-ben 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 2007-ben. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 2011-ben közel 207 ezer fő volt, 24,6 százalékkal magasabb, mint 2007-ben. A külföldre vándorlók központi mutatója 2007 után duplájára emelkedett, 2010-ben több mint 11 ezren hagyták el az országot 82. Iskolázottság, oktatás Elsősorban a demográfiai változások miatt összességében csökkent az oktatási rendszerben résztvevők száma 2006 és 2011 között. Óvodai nevelésben 2010/2011-ben több mint 338 ezer gyermek részesült, 10 ezerrel több, mint a megelőző évben. Az általános iskolai tanulók száma évről-évre csökken: ben 8,7 százalékkal kevesebben vannak hoz képest. Míg a szakiskolai tanulók számában enyhe növekedés figyelhető meg, a középiskolai oktatásban résztvevők száma a 2006/2007-es tanévhez képest 20 ezer fővel csökkent. A legszembetűnőbb változás a felsőoktatásban tapasztalható. 2010/2011-ben összesen 361 ezer hallgató folytatta tanulmányait, ami 13,2 százalékkal kevesebb, mint a 2006/2007-es tanévben (igaz, a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők száma eközben jelentősen emelkedett). Munkaerőpiac A évi csökkenés után 2010 és 2011 között enyhén növekedett a foglalkoztatási ráta és 2011-ben a évesek körében 55,8 százalékot ért el. A férfiak körében 2011-ben 61,2 százalékos, a nők esetében 50,6 százalékos volt a foglalkoztatás. A legkedvezőbb helyzetben a éves korúak vannak, körükben 77,3 százalékos foglalkoztatás volt tapasztalható. A munkanélküliségi ráta 2007 és 2010 között folyamatosan emelkedett és 2010-ben 11,2 százalékra nőtt. Ez a negatív trend 2011-ben állt meg, amikor kis mértékben csökkent a munkanélküliek aránya, 11,0 százalékra és 2011 között ugyanakkor eltérően alakult a férfiak és nők körében a munkanélküliség: míg a férfiak esetében csökkent (11,6 helyett 11,0%), 18. ábra: Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali és felnőttoktatásban ( ) Forrás: KSH 19. ábra: Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta (15-64 évesek) Forrás: KSH addig a nők esetén mérsékelten emelkedett (10,8 helyett 11,0%). A fiatalok körében valamivel magasabb a munkanélküliség, így a éves álláskeresők 12,7 százalékának nem volt munkahelye, mellyel szemben a évesek körében minden korcsoport tekintetében 10 százalék alatti volt a munkanélküliség hoz képest ugyanakkor minden korcsoportban nőtt a munkanélküliek aránya. Mind az aktivitási-, mind a foglalkoztatottsági ráta tekintetében Magyarország elmarad az EU27 szintjétől Chart title Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta % 82 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 87

88 ezer Ft ezer Ft Stratégiai Jelentés Magyarország, Jövedelmi viszonyok Jövedelmi viszonyok Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete többéves viszonylatban folyamatosan nőtt: 2011-ben meghaladta a 141 ezer forintot, ami 23,5 százalékkal magasabb, mint 4 évvel korábban. Ennek ellenére a nettó reálkeresetek a magas infláció révén a tárgyidőszak során 2,1 százalékkal csökkentek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a vizsgált időszak során 15,2 százalékkal nőtt: Így a nettó keresetekkel összevetve megállapítható, hogy az átlagos adó- és járulékteher e tekintetben csökkent 2007 és 2011 között. A minimálbér havi összege 2011-ben 78 ezer forint volt, mely nettó értéken 83 számítva az átlagkereset 42,9 százalékát tette ki. 20. ábra: Jövedelmi viszonyok alakulása Forrás: KSH Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Nettó reálkereseti index 104% 102% 100% 98% 96% 94% Területi mutatók összehasonlítása ( ) Regionális és megyei különbségek Gazdasági mutatók A gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében a Közép-Magyarország és a többi régió összehasonlításában Közép-Magyarországon továbbra is kétszer akkora az egy főre jutó GDP, mint a rangsorban őt követő Közép- vagy Nyugat-Dunántúl esetén, és közel háromszorosa a további négy régiónak. Megyei összehasonlításban Budapest kiemelkedő adata mellett Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye gazdasági teljesítménye haladta meg az országos átlagot. Az egy főre jutó GDP Nógrád, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Békés megyékben volt a legalacsonyabb a vizsgált években. Egy főre jutó bruttó hazai termék ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék ( ) Forrás: KSH 83 A minimálbér 2008-ig adómentes volt, 2009-től ismét adóköteles. 88

89 ezer fő ezer Ft % Stratégiai Jelentés Magyarország, A foglalkoztatási arány tekintetében szintén jelentős különbség tapasztalható az egyes régiók között. A három legmagasabb GDP-vel rendelkező Közép-magyarországi, illetve Középés Nyugat-dunántúli régióban a éves lakosság százaléka foglalkoztatott, míg a többi régióban százalék ez az arány. Bár a 2007-es értékekhez képest összességében minimális csökkenés figyelhető meg valamennyi régióban, ugyanakkor a Dél-dunántúli régióban (Baranya, Somogy és Tolna megyékben) növekedett a foglalkoztatottság. Közép-Magyarországon 2010-ben közel 90 ezer forinttal volt magasabb az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Észak-Alföldhöz képest, de mutatója még a fejlettebb Közép- és Nyugat-dunántúli régiók jövedelmét is több mint 60 ezer forinttal meghaladta. Ugyanakkor országszerte emelkedő tendencia figyelhető meg 2007 és 2011 között, átlagosan 17 ezer forinttal emelkedtek a bruttó keresetek a hét régióban. A megyék közül Budapest után Fejér, Győr- Moson-Sopron és Pest megyékben volt a legmagasabb az átlagkereset a vizsgált időszakban, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Békés megyékben a legalacsonyabb. Foglalkoztatási arány ( ) 22. ábra: Foglalkoztatási arány ( ) Az Forrás: alkalmazásban KSH állók havi bruttó átlagkeresete 23. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete ( ) Társadalmi mutatók Az ország népessége csökkenő tendenciát mutat. Közép-Magyarország kivételével, mely az ország lakosságának egyharmadát adja, valamennyi régió lakossága csökkent 2007 és 2011 között. Megyei összehasonlításban, a legnagyobb mértékben Budapest és Pest megye népessége emelkedett, míg Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye lakossága csökkent leginkább. A Közép-Magyarország irányába történő belső migráció tekintetében 2011-re jelentős visszaesés tapasztalható, míg a Nyugatdunántúli régió irányába növekedett a vándorlás. Stagnálás figyelhető meg továbbá az Észak- Magyarországról és Észak-Alföldről migrálók számában. Forrás: KSH Belföldi vándorlási különbözet ábra: Belföldi vándorlási különbözet ( ) Forrás: KSH 89

90 Units % % Stratégiai Jelentés Magyarország, Az idősebb korosztály létszámának növekedése az ország egész területére jellemző volt a es időszakban. Valamennyi régióban emelkedett az öregedési index 84 ; a legnagyobb növekedés a déli országrészben (Dél-Alföld, Dél- Dunántúl) tapasztalható. Jelentős különbség figyelhető meg Észak-Alföld és a többi régió között: Előbbi esetében 100 százalék alatti, utóbbiak esetében százalék fölé emelkedett az öregedési index. Az ország egész területén emelkedett a munkanélküliség 2007 és 2011 között. Jelentős a különbség az egyes régiók összehasonlításában: a magas munkanélküliség által leginkább érintett területek Észak- Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl. Ugyanakkor a fejlettebb Közép-magyarországi régióban és több Közép- és Dél-dunántúli megyében is (Fejér, Veszprém, Baranya) kétszeresére emelkedett a munkanélküliségi ráta, melynek hatására 2011-ben már Nyugat- Dunántúl rendelkezett a legalacsonyabb értékkel (7,8%). Győr Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta: A vizsgált időszakban mindössze 3,7 százalék és 6,9 százalék között ingadozott. 25. ábra: Öregedési index ( ) Öregedési index Forrás: KSH 26. ábra: Munkanélküliségi ráta ( ) Munkanélüliségi ráta Város-vidék különbségek Forrás: KSH Magyarország lakosságának 17 százaléka él Budapesten, 52 százaléka más városban, 31 százaléka pedig községben. A vándorlások hatására a városok és főleg Budapest népessége a 2000-es évek elejétől csökkent, 2007 óta azonban stagnál. A községek lélekszáma 2010-ig növekedett, ugyan évrőlévre egyre kisebb mértékben. Az OECD kibővített régiós tipológiája alapján a túlnyomóan városias Budapest mellett az ország 8 megyéje sorolható a város-vidéki átmeneti kategóriába. Vidékies területnek számít az ország 11 megyéje: ebből 5 vidékies, de egy nagyobb városhoz közel fekvő területnek számít, 6 megyében azonban a lakosság felének legalább 60 percnyi utazás szükséges, hogy eljusson egy 50 ezer lélekszámot meghaladó városba ( remote terület). 27. ábra: A városias, átmeneti és vidékies (városhoz közeli és remote) megyék Chart title Túlnyomóan városias 2007 Túlnyomóan vidékies, közeli város Átmeneti Túlnyomóan vidékies (remote area) Forrás: OECD Extended Regional Typolgy, év fölötti népességnek a 14 év alatti gyermeknépességhez viszonyított aránya 90

91 % millió Ft Stratégiai Jelentés Magyarország, Jelentős a szakadék a városias, valamint az átmeneti és vidékies régiók között az egy főre jutó GDP tekintetében. Előbbi kivételével, ahol a GDP 2010-ben már a 6,1 millió forintot is meghaladta, egyedül az átmeneti megyék mutatója lépte át a 2 milliós értéket. A vidékies megyék esetén a mutató 1,6 és 1,9 millió forint között mozgott. A vidékies megyéket magasabb munkanélküliség jellemezte 2007 és 2011 között, mint Budapestet és az átmeneti megyéket. Míg Budapesten 2009-ről 2010-re közel másfélszeresére emelkedett a munkanélküliségi ráta, addig az átmeneti és a vidékies megyékben egy aránylag lassabb növekedés látható. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagjövedelme tekintetében kiemelkedik Budapest az átmeneti és a vidékies megyék közül: Míg előbbi esetében ezer forint körül alakult az átlagjövedelem 2007 és 2010 között, utóbbiaknál ezer forint körül. Az átmeneti és a vidékies megyékben élők átlagkeresetei között rendszerint kisebb különbség tapasztalható ben országosan összesen 587 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők közel háromnegyede községekből (37%) és városokból (33%) származott. 28. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék a városias, Egy átmeneti lakosra és jutó vidékies bruttó hazai megyékben termék a ( ) városias, átmeneti és vidékies megyékben ( ) Forrás: KSH Átlagos munkanélküliségi ráta a négy kategóriában 29. ábra: Munkanélküliségi ráta ( ) Forrás: KSH Túlnyomóan városias Túlnyomóan városias Átmeneti Átmeneti Túlnyomóan Túlnyomóan vidékies, közeli vidékies város (remote area) Túlnyomóan Túlnyomóan vidékies, közeli vidékies város (remote area) 30. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben Megyeszékhely, megyei jogú város 14% Megyei jogú város Nagyközség 2% 6% Főváros 8% Község 37% Területi folyamatok Gazdasági szervezetek beruházásai Forrás: KSH Város 33% A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértékére vonatkozóan 2010-ig állnak rendelkezésre területi bontású adatok. A beruházási teljesítmény egy főre jutó értéke a 2009-es csökkenés után 2010-ben már országos szinten és a régiók többségében is nőtt. A legnagyobb bővülés 2010-ben a régiók átlagához képest alacsony beruházási teljesítménnyel jellemezhető - Észak-Magyarországon következett be, a bővülés ugyanakkor az alföldi régiókban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon is meghaladta az országos átlagot 2010-ben csökkenést Középmagyarországon és Dél-Dunántúlon mértek. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés területén dolgozó kutatók számának megoszlása térbeli szempontból továbbra is igen aránytalan; Közép-Magyarországon több, mint nyolcszor annyian tevékenykednek a szektorban, mint a sorrendben második helyezett Dél-Alföldön. A kutatás-fejlesztés humán 91

92 kapacitása 2009 és 2010 között volumenében Közép-Magyarországon, arányait tekintve Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon növekedett a legintenzívebben. A K+F ráfordítások terén Magyarországon a regionális egyenlőtlenségek nem követik egyértelműen a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az alföldi régiókban realizálódó K+F ráfordítások értéke meghaladja a konvergenciarégiók átlagát, valamint a fejlettebb pozíciójú dunántúli régiókban megjelenő K+F költések értékét is. A K+F költéseket tekintve 2007 és 2010 között a legdinamikusabb fejlődést Észak-Alföld és Észak-Magyarország mutatta fel; ezzel a K+F ráfordítások abszolút összegét tekintve a konvergenciarégiók között az észak-alföldi régió megőrizte vezető helyét. Átlagon felüli bővülést regisztrált a KSH Dél- és Közép- Dunántúlon, valamint a központi régióban is ről 2010-re Nyugat- és Dél-Dunántúlon növekedett legnagyobb mértékben a K+F ráfordítások összege. Felsőoktatás A felsőoktatásban oklevelet szerzettek képzés helye szerinti vizsgált számára vonatkozóan a 2008 és 2010 közötti időszakra áll rendelkezésre adatsor. A vizsgált időszak alatt az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a diplomát szerzettek aránya a központi régióban és Észak-Alföldön. Utóbbinál szerényebb mértékű, ám kiegyenlítettebb növekedést regisztráltak a déldunántúli régióban és Dél-Alföldön is, a két fejlettebb dunántúli régióban azonban a 2009-es átmeneti növekedés után a bázisévhez képest 2010-re csökkent a mutató értéke. A kevésbé fejlett konvergenciarégiók tehát döntő részben az itt elhelyezkedő felsőoktatási centrumok miatt - mind a diplomát szerzők száma, mind a diplomát szerzők számának növekedése tekintetében kedvezőbb mutatókat produkáltak a fejlettebb dunántúli régióknál. Szennyvízhálózat A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az alapinfrastruktúra kiépítettségének lényeges indikátora, mely Magyarországon, regionális szinten összefüggést mutat a társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatókkal. Ez azt jelenti, hogy a legkedvezőbb értékeket a központi régióban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon regisztrálták. A kevésbé fejlett konvergenciarégiók csoportjában azonban egyéb szempontok jóval inkább meghatározónak látszanak: a közüzemi vízvezeték-hálózat kiépítettségéhez hasonlóan a csatornázottság is az alföldi régiókban van a legkevésbé előrehaladott állapotban és 2010 között a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya - az utóbbi évek szennyvízprojektjeinek hatására legjelentősebb mértékben éppen az Alföldön növekedett, az országos átlagot meghaladó növekményt regisztráltak ugyanakkor Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon is (a konvergenciarégiók legkedvezőbb csatornázottsági mutatóival az utóbbi régió rendelkezik). 92

93 VÁRHATÓ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK ( ) Makrogazdasági mutatók várható alakulása Az uniós költségvetési ciklus hátralevő részére vonatkozó makrogazdasági kitekintés során a jelentés több oldalról veszi számba a folyamatok várható alakulását. Egyrészről figyelembe veszi a 2012 októberében bemutatott, Túlzott Hiány Eljárása (EDP) keretében készített jelentést. Az itt felvázolt folyamatokat összeveti a hazai gazdaságpolitikai célkitűzéseket tartalmazó, áprilisi Következő lépés, Széll Kálmán Terv 2.0 programmal. Az elemzés másrészről számba veszi nemzetközi szervezetek elemzéseit Magyarország gazdasági helyzetéről és kilátásairól: vizsgálatra kerültek az Európai Bizottság (EB) által várt gazdasági folyamatok, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó értékelései. Mindezeket az előrejelzéseket a jelentés összeveti a már elérhető, évre vonatkozó historikus adatokkal, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéseivel. Bruttó hazai össztermék A októberi EDP-jelentés becslése szerint a magyarországi GDP 2012-ben csökkenni fog: 1,2 százalékos visszaeséssel számolnak. A dokumentum 2013-tól ugyanakkor ismét növekedési pályán látja a gazdaságot és 0,9 százalékos gazdasági bővüléssel számol. Ezek az értékek érezhetően borúlátóbbak, mint az áprilisban publikált Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő 0,1 százalékos, illetve 1,6 százalékos növekedés. A vizsgált szervezetek az EDP jelentéséhez hasonlóan gazdasági visszaesésre számítanak 2012-ben. A legoptimistábbak a Nemzetközi Valutaalap elemzői, akik 1 százalékos GDPcsökkenéssel számolnak; az Európai Bizottság az EDP-jelentéshez hasonlóan 1,2 százalékos visszaesést tart valószínűnek. 31. ábra: Bruttó hazai össztermék várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések 2013-ban ugyanakkor a legtöbb elemzés ismét gazdasági bővüléssel számol, igaz, egyik intézet sem vár 1 százaléknál nagyobb GDPnövekedést. A legkisebb növekedéssel (0,3%) az Európai Bizottság elemzői számolnak. Az IMF ennél optimistább, 0,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak 2013-ban. A legpesszimistább előrejelzést ugyanakkor az OECD november végén publikált adatai tartalmazzák: 2012-re az összes vizsgált elemzésnél nagyobb, 1,6 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak. Az OECD szerint 2013-ban folytatódik a recesszió: 0,1 százalékos GDPcsökkenést prognosztizálnak. A KSH III. negyedévi jelentése a borúlátóbb előrejelzések bekövetkezését valószínűsíti. Az előzetes adatok alapján 2012 szeptemberéig Magyarország bruttó hazai terméke 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági visszaesésben szerepet játszott egyrészt a szűkülő belső kereslet, másrészt a romló külső környezet. A negatív folyamatokat erősíti a 2011-es évtől elmaradó, kedvezőtlen időjárással magyarázható mezőgazdasági terméseredmény-visszaesés is. 93

94 Államháztartási hiány Az EDP-jelentésben szereplő várakozások szerint teljesül a 3 százalékos cél és 2012-ben 2,7 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez az érték ugyanakkor magasabb, mint a Széll Kálmán Tervben korábban előrevetített 2,5 százalékos hiány. A 2013-as előrejelzések vegyesebb képet mutatnak és 2,2-3,7 közé várják a hiány alakulását. A Valutaalap 3,7 százalékos hiányra számít; a további előrejelzések ugyanakkor a 3 százalékos hiánycél teljesülésére számítanak és 2,2-2,9 közé várják a mutatót. 32. ábra: Államháztartási hiány várható alakulása, Államadósság Az államháztartási hiányhoz szorosan kapcsolódóan a magyarországi gazdaságpolitika kiemelt figyelmében áll a bruttó GDP-arányos államadósság. A gazdaságpolitikai tervezők 2012-ben és 2013-ban egyaránt csökkenő államadóssággal számolnak. A hazai előrejelzés szerint 2012 végén a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság 78, 4 százalékos lesz. A nemzetközi szervezetek szintén az államadósság csökkenésével számolnak. A Bizottság, és az OECD 2012-ben 78,4-78,9 százalék közötti, 2013-ban 77,1-78,1 százalékos államadósságra számít. Ezen értékek mindegyike meghaladja a Széll Kálmán Tervben 2013-ra becsült, 77,0 százalékos adatot. Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések 33. ábra: Államadósság várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések 94

95 Fogyasztói árindex Az EDP-jelentés és a Széll Kálmán Terv 2.0 árindex értékei között jelentős eltérést láthatunk: Míg áprilisban 5,2, illetve 4,2 százalékos inflációval számoltak a gazdasági tervezők a vizsgált évek vonatkozásában, addig az októberi jelentés ennél jóval nagyobb, 5,8, illetve 5,2 százalékos áremelkedéssel kalkulál. A külső elemzők fogyasztói árindex előrejelzései 2012-re viszonylag egységesek, 5,6-5,8 százalék között várják értékét as előrejelzéseik szintén, az októberi EDPjelentéshez (5,2%) hasonlóan jellemzően 5 százalék körüli (4,7-5,3%) inflációra számítanak. Kilóg a sorból ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap értékelése, mely 2013-ban az inflációs adat jelentős javulására számít és minden mutatónál alacsonyabb, 3,5 százalékos fogyasztói árindexet jelez előre. 34. ábra: Fogyasztói árindex várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések A KSH októberi adatai alapján a fogyasztói árak 6,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál: Ez az érték a fentebb említett elemzések mindegyikénél magasabb érték. Az infláció év eleji megugrásához jelentősen hozzájárultak az adóváltozások (ÁFA- és jövedéki adóemelés), valamint a forint árfolyamának év eleji gyengülése. Folyó fizetési mérleg egyenlege A magyarországi GDP egyik jelenlegi motorjának tekinthető folyó fizetési mérleg várhatóan a következő időszakban is többletet fog mutatni egyenlegében. A Széll Kálmán Tervben szereplő 3,4-4,1 százalékos várható pozitívum kapcsán a 2012-es és 2013-as évekre a legtöbb előrejelzés továbbra is a folyó fizetési mérleg egyenlegének többletével számol. Az elemzők véleménye azonos a trend alakulását illetően, 2013-ra mindannyian további növekedést prognosztizálnak, ugyanakkor kisebb mértékűt, mint a Széll Kálmán Tervben szereplő előrejelzések. A szeptemberi KSH-adatok a folyó fizetési mérleg aktívumának bővülésére vonatkozó várakozásokat támasztják alá. Az előző években tapasztalt trend folytatódik, az export továbbra is dinamikusabban bővül, mint az import. 35. ábra: Folyó fizetési mérleg várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések 95

96 Munkanélküliség A gazdaságtervezők a gazdasági válság során megemelkedett munkanélküliség stagnálására számítanak 2012-ben. Az EDP-jelentés e tekintetben 2013-ra is csak igen enyhe javulással számol, mely szerint 10,9-ről 10,8 százalékra javul az érték. Mindezzel szemben az áprilisi Széll Kálmán Terv még jóval nagyobb javulásra számított és 2013-ban 10,3 százalékos munkanélküliséget jelzett előre. A vizsgált elemzések 2012-re javarészt hasonló (10,9-11,1%) mértékű munkanélküliséggel számolnak, egyedül az IMF pesszimistább, ő 11,5 százalékos értéket vár az év végére. Az elemzők abban ugyanakkor egyetértenek, hogy 2013-ban az előző évhez képest nem nő a munkanélküliek száma. 36. ábra: Munkanélküliség várható alakulása, Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések A KSH 2012 III. negyedévi jelentése a fenti előrejelzések mindegyikénél pozitívabb képet mutat: 2012 októberében 10,5 százalékos volt Magyarországon a munkanélküliség. 96

97 pontszám (1-7) Stratégiai Jelentés Magyarország, Globális versenyképességi mutató (WEF) 37. ábra: Magyarország Globális Versenyképességi Jelentés felmérésében elért pontszám eredményei (2007/08, 2008/09, 2009/10, 2010/11, 2011/12, 2012/13) 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Alapfeltételek Hatékonyságnövelő tényezők Innováció és komplexitás Forrás: Global Competitiveness Report Munkaerő-piaci mutatók 38. ábra: Foglalkoztatottsági adatok % 80% 60% 40% 20% 0% HU: Aktivitási ráta HU: Munkanélküliségi ráta HU: Foglalkoztatottsági ráta EU27: Aktivitási ráta EU27: Munkanélküliségi ráta EU27: Foglalkoztatottsági ráta Forrás: KSH, Eurostat 97

98 Területi mutatók 60. táblázat: Lakónépesség régiós és megyei bontásban Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Forrás: KSH 98

99 61. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék a megyék szintjén Területi egység Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Forrás: KSH 62. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete megyénként (Ft.) Területi egység Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy

100 Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Forrás: KSH 100

101 39. ábra: Néhány kiválasztott mutató területi alakulása 101