Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél szeptember VI. évfolyam, 9. szám

Átírás

1 VI. évfolyam, 9. szám KÖH MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi címekre: h.o.t.e.@fre .hu hil.di@fre .hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük, adja tovább hírét ismerőseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnőttkorba lépett. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Műemléki beszélgetések című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:

2 VI. évfolyam, 9. szám KÖH MISKOLC A TARTALOMBÓL HÍREK Ferenczy István felújított sírkamrájának átadása és kórustalálkozó Rimaszombatban 3 Szombathelyi Memorandum Lopott mőtárgyak 6 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara Építészet Hónapja 6 Mővészeti Szabadegyetem 2009/2010 Mőhelybeszélgetések II. 7 Az Ózdi Festıtábor elsı öt éve 7 Mőemléki beszélgetések 8 Baranyay András és Halász Károly kiállítása 8 Kollektív Ház, Miskolc, Konferencia a Gönci Pálos kolostor felszentelésének 580. évfordulója alkalmából 10 Múzeumok İszi Fesztiválja Építészet Világnapja alkalmából rendezett konferencia 12 Megelızı mőemlékvédelem szeminárium 13 KÖNYVAJÁNLÓ Mőemléki beszélgetések tanulmánykötet 15 AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK 19 IMPRESSZUM 19 Miskolc, Tetemvár, felsı sor. (Forrás:

3 HÍREK FERENCZY ISTVÁN FELÚJÍTOTT SÍRKAMRÁJÁNAK ÁTADÁSA ÉS KÓRUSTALÁLKOZÓ RIMASZOMBATBAN Emlékezetes ünnepség színhelye volt 20-án, vasárnap a rimaszombati református templom. Építésének 100. évfordulója alkalmából átadták Ferenczy István felújított sírkamráját. Helyet kapott benne egy állandó kiállítás Ferenczy István és Rimaszombat címen. A Református Tudományos Gyűjtemények által készített kiállítás bemutatja azt az utat, amely a szülővárosból Bécsen, Rómán, majd negyedszázadnyi budai működés után a szülővárosba vezetett. Megismerkedhet a látogató az újratemetés körülményeivel, annak kezde-ményezőjével, Beöthy Zsigmonddal, és korabeli szereplőivel. Találkozunk a tanítvány Izsó Miklóssal, s megismerjük a gyűjtő Ferenczy Istvánt (Rima-szombatban őrizték félszázadon át Leonardo da Vinci egyetlen szobrát, az Ágaskodó lovast), s betekintést nyerhet a látogató a helyi Ferenczy-kultusz újabb kori történetébe is. Megnyitóbeszédében B. Kovács István utalt a Ferenczyvel szembeni adósságainkra, egy modern nagymonográfia szükségességére, valamint a szarkofágján lévő Haldokló Eurydiké szobrának a restaurálására is. Mint ismert, az 1856-ban elhunyt művésszel - végakarata szerint - e szobrot is eltemették. A feledésbe merült sírhelyet 1902-ben Beöthy Zsigmond kezdeményezésére kutatták fel. Ferenczy hamvait, ill. az újonnan fellelt szobrot ekkor a rimaszombati református templomban kialakított új, díszes kriptában helyezték el, itt látogatható ma is. Ezt követően került sor a VII. Gömöri Egyházmegyei Kórustalálkozóra, melyen 17 kórus vett részt. Zárásként, a Kálvin-év jegyében, a nagy reformátor jelmondata (Soli Deo gloria Egyedül Istené a dicsőség) a kórusok közös előadásában, több száz torokból csendült fel, Lévay Tibor karnagy vezényletével. Lévay Marek Adrienn a részben már felújított orgonán a 42. zsoltár variációját Fasang Árpád feldolgozásában, valamint J. S. Bach: D-moll toccata és fúga c. művének fináléját adta elő. Zárásként a Himnusz hangzott el. Nem szokványos ünnep volt Rimaszombatban. Jóval több annál! A gömöri reformátusság nagy seregszemléje zajlott le vasárnap. Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget. Itt jelentették be, hogy a jövő évi kórustalálkozó Losoncon lesz. Eurydiké Ferenczy István szobra (Forrás: Molnár Zsuzsa)

4 SZOMBATHELYI MEMORANDUM 2009 Az Értékőrző városfejlesztés címmel szeptember 2-5. között Szombathelyen megrendezett XXV. Országos Műemléki Konferencia résztvevői Memorandumban összegezték a találkozó tanulságait. Az értékőrző városfejlesztés kulcskérdéseiről a következőket: Preambulum a Memorandum célja Az elmúlt évek fejleményei különösen a városközpontok felgyorsuló ütemű rehabilitációjának eseményei azt mutatják, hogy a város fejlesztésére és az épített örökség értékeinek megóvására irányuló törekvések nincsenek összhangban. A város minden történeti rétegének megértésére és a mai igények pontos meghatározására van szükség ahhoz, hogy napjaink fejlesztését az értékőrző városfejlesztés jellemezze. Az értékőrző városfejlesztés új szemléletet követel a fejlesztés minden résztvevőjétől. 1. Helyzetkép Társadalom A társadalmi, demográfiai, gazdasági, technológiai és technikai változások, a fogyasztói társadalom széles körben terjedő filozófiája a városfejlesztésben is a meglévő elemek cseréjét, az új igények megjelenésével az új környezeti elemek megvalósítását helyezik előtérbe. A környezet megváltozása miatt a rangvesztettnek hitt értékek cseréje egyre inkább megszokott része a közkultúrának. A város folyamatosan változó, saját karaktert formáló történeti együttes. Településeink fejlődést jelentő megújulása történetük során saját és sajátos történeti környezetük értékelésével esetleg átértékelésével történt. Így alakult ki történetiségüket őrző mai arculatuk. Manapság gyakran városszerkezeti, művészet-, kultúr-, - és építészettörténeti társadalmi összefüggéseket nem ismerve és nem keresve alakítjuk át környezetünket. A nevelés, az oktatás és ismereteink hiányosságára utal, hogy ma a városközpontok úgynevezett megújulása sokszor a jó szándék ellenére a történeti előzmények eltorzításához, téves értelmezéséhez, olykor elpusztításához vezet. Az együttműködés hiánya különösen nagymértékben csökkenti a települések fenntartható, értékőrző fejlesztésének esélyeit. Városfejlesztés-műemlékvédelem A városfejlesztés egyik legfontosabb célja és feladata a fejlődés szolgálata mellett a város történetiségének megőrzése, bemutatása, ami önmagában műemlékvédelmi eszközökkel nem oldható meg. Hiányzik a város szerepének, az elérendő céloknak közös, világos, közérthető megfogalmazása és széles körű elfogadtatása. Hiányzik az értékőrző fejlesztések megvalósításához szükséges döntéshozói szemlélet, a szakmai háttér (a szaktudás, a képzett szakmunkás, a szociológiai, kommunikációs, marketing ismeretek és a menedzsment), az értő társadalmi támogatás, a szakmai és általános lobby erő, valamint a gazdasági ösztönzés rendszere (támogatások, kedvezmények). Ezt a megközelítést nem csak a közterületek, hanem a város egésze megkívánja. Az értékőrző városfejlesztésnek felül kell vizsgálnia azt az álláspontot, amely szerint az örökség csak akkor lehet fenntartható, ha fenntartásának a változó viszonyok között is van közvetlen pénzügyi haszna.

5 A jelen városfejlesztésre általában jellemző a dinamikus, olykor megalapozatlan, nemegyszer túlzó gazdasági, technológiai és technikai szemlélet, a létező valóság (a környezeti, fizikai, örökségi és társadalmi helyzet) alulértékeltsége. A rövid távú gondolkodás ellentétes a városfejlesztés lényegével, ennek ellenére ma gyakori a divat szülte uniformizáló, prakticista, vagy a közhelyszerű romantikus elképzelések és a gyorsan megtérülő, előnyösnek gondolt programok erőszakos megvalósítása, ami a települések egyediségének fokozatos elvesztéséhez vezet. 2. Következmények A fentiek, és az épített örökség nem megfelelő hasznosítása következtében gyakori az örökség pusztulása éppúgy, mint a terméketlen vita az egyes objektumok értékéről, értéktelenségéről, ami ugyanolyan veszélyforrás, mint a funkcionálisan, vagy formailag idegen, környezetkárosító új létesítmények vagy álműemlékek építése. Ezek nemegyszer alkalmasak a társadalmi feszültségek fokozására és a szakmák közötti együttműködés megakadályozására is. Mindez gyakran okozza a kihasználatlanul maradt értékek pusztulását éppúgy, mint a városok egyediségéből eredő vonzerejének halványodását. Nem ritkán születnek olyan átépítések, bontások, a történeti környezetet és az egyéb adottságokat figyelmen kívül hagyó megoldások, amelyek széles értelemben vett értékés karaktervesztéshez vezetnek. A műemlékek anyagi, értékteremtő eszközként való hasznosítási gyakorlatának hiányosságai miatt szintén sok potenciális érték megy veszendőbe. 3. Stratégiai célrendszer Átfogó cél Az értéktudatos, értékőrző városfejlesztés széles körben elfogadható, megismertethető értékrendjének megteremtése és elterjesztése a szakmai és a laikus körökben egyaránt. Stratégiai beavatkozási területek 1. A fenntartható városfejlesztés fogalmának, céljainak és eszközeinek tisztázása olyan szakmai és szakmaközi közmegállapodások megteremtésével érhető el, amelyek alkalmasak a tudatosság megalapozására is. Emellett ez az elvi alapja a kétlépcsős (I. előkészítés, kutatás, tervezés; II. megvalósítás) pályázati szisztéma megkerülhetetlenül szükséges általános gyakorlatának. A városfejlesztés hosszú távú stratégia, amely az ott lakókat szolgálja. Ennek programja nem cél, hanem eszköz. 2. Ki kell dolgozni az épített örökség helyreállítását és gazdasági szempontú fenntarthatóságát segítő eszközrendszert, illetve az örökség és a környezet kapcsolatán alapuló gazdasági lehetőségek kihasználásának módszertanát. Ehhez az ismeretek széleskörű elsajátítása, terjesztése elengedhetetlen a műemlékvédelem, a városfejlesztés, az ingatlanfejlesztés, a városgazdálkodás, és más csatlakozó szakmák gyakorlóinak körében egyaránt. Mindezek alapja a nevelés és az oktatás. 3. A város műemlékeinek, vagy régészeti emlékeinek közkinccsé tételével, megfelelő újrahasznosításával a város rangja, történetisége, egyedisége hangsúlyozható, a helyi identitástudat erősíthető. A reális városfejlesztési projektek alapprogramjai az új értékek feltárása, a meglévők értő megőrzése mellett arányosan megújuló városközpontok létrejöttét segíthetik úgy, hogy azok ténylegesen és kimutathatóan növeljék az adott város, városrész, vagy ingatlan-együttes vonzerejét, a városi közösség és az értéket megőrző tulajdonosok presztízsét. Szombathely, 5. A XXV. Országos Műemléki Konferencia résztvevői Forrás:

6 LOPOTT MŐTÁRGYAK augusztus 20. és 23. közötti időben az alábbi ágyúgolyókat lopták el a tokaji Rákóczi vár ásatásáról műfaja alkotó/ készítő neve/ címe/ műfaja anyaga/ technika méretek FEGYVER Ismeretlen Ágyúgolyó fém [vas] átmérő: kb cm; súly: kb. 20 kg jelzések/ ismertető jegyek Közgyűjteményi tárgyként VÉDETT! (leltári szám nélkül) A tokaji Rákóczi vár ásatási anyagából származik, feltehetően a vár 1565-ös ostromához kapcsolható készítés kora/ helye XVI. század közepe bűncselekmén y helye Tokaj, közterület [B-A-Z Megyei Múzeumi Igazgatóság, Miskolc] AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA - ÉPÍTÉSZET HÓNAPJA A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara szeretettel meghívja Önt az Építészet Hónapja alkalmából rendezendő kiállítás sorozatára a miskolci Kós-Házba (Görgey u. 32.). Miskolci Építész Műhely 4. Generáció című kiállítására, Október 7-én órára a miskolci Kós-Házba. A kiállítást megnyitják: Káli Sándor Miskolc megyei Jogú Város Polgármestere és Bodonyi Csaba DLA Ybl- és Széchenyi-díjas építész. A kiállítás megtekinthető október 15-ig péntek kivételével naponta óráig Helyszín: Kós-Ház, Miskolc, Görgey Artúr u. 32 sz. Kiállítók: Balogh Miklós, Bálint Krisztina, Bereczki Zoltán, Bérczes Endre Dobos Péter, Elek Attila, Fehér Judit, Ferencz Marcel, Forrai Gábor Gacsályi Zsolt, Gulybán Ede, Hajzsó István, Halmai Attila Juhász Nagy Balázs, Kiser László, Kuty Tamás, Kovács Ágnes Kocsis Szilárd, Kripkó László, Lipták Zoltán, Madzin Attila, Marjas Péter, Molnár Katalin, Nemes Bertalan, Petrik Zoltán, Pintér Dániel, Révai Tamás, Rüll Tamás, Simon Zita, Szamosi Endre, Szász Csaba, Szász Norbert, Szél Norbert Tellér Orsolya, Tőzsér Iván, Zielem Rita

7 MŐVÉSZETI SZABADEGYETEM 2009/2010 MŐHELYBESZÉLGETÉSEK II. I. Félév A Szépmesterségek Alapítvány a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja és a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum támogatásával folytatja az előző évben sikeresen megkezdett előadásokból és beszélgetésekből álló sorozatát a város művészetek iránt érdeklődő közönségének, egyetemistáinak és középiskolásainak. A felkért előadók ebben a két félévben, kéthetenként, egyrészt a művészet társadalmi szerepéről, koronként változó arcáról, a kortárs művészet helyzetéről, céljairól másrészt a nevelésben betöltött szerepéről beszélnek saját alkotói, kutatói, pedagógiai munkásságuk alapján. Reményeink szerint e találkozások nyomán elismert előadók segítségével a résztvevők közelebb kerülhetnek a művészeti tudatforma értelmezéséhez, megismerhetik annak összetettségét, az emberi életben betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Kéthetente a szerdai estéken 18 órától a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Feledy-Házában (Miskolc, Deák tér 3.) a vendégekkel Dobrik István művészettörténész az estek házigazdája beszélget. Szeptember 16. Másolat és hamisítvány, kisajátítás és újrahasznosítás Beszélgetés a Fazonigazítás című kiállítás ürügyén Nagy T. Katalin, művészettörténész Szeptember 30. Sárospatak magterületének képzelt múltja és jelene Rudolf Mihály, építész Október 14. Szülőföld és regény Jenei László, író Október 28. Színház és lokalitás Halasi Imre, színházi rendező November 11. A textológia lehetőségei. Klasszikus szövegek tudományos kiadásáról Porkoláb Tibor, irodalomtörténész November 25. Művészet és migráció felugossy László, képzőművész December 9. Világváros, világháló, világfalu. Internet és/vagy helyhez kötöttség Vass Tibor, költő AZ ÓZDI FESTİTÁBOR ELSİ ÖT ÉVE A TEMI Fõvárosi Művelődési Háza és az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Múzeum tisztelettel meghívják Önt október 5-én (hétfőn) 16 órától A Z Ó Z D I F E S T Ő T Á B O R E L S Ő 5 É V E című kiállításukra a TEMI Fővárosi Művelődési Házába (Bp. Fehérvári út 47.). Megnyitja Kelemen Marcel képzõművész Kiállítók: Balogh Judit, Baranyai Béla, Barkó Nikoletta, Bólyai Veronika, Demes Ferenc László, Földiné Ádámkó Eszter, Horváth Judit, Kármán Zsuzsa, Kormos Mercedes, Lindeisz Zsuzsa, Papp Cecília, Szabó Rózsa, Szakács Tímea, Takács Eszter, Tóthné Kocska Orsolya Éva, Turiné Orosz Margit, Usztin Andrea, Bárdos Péter, Brungelné Kálmán Mária, Bükknánási Ákos, Csallóközi Éva, Fekete Henrietta, Karkusz Mária, Kristóf Ágnes, Somogyi Istvánné, Szabó Edina, Váczi Piroska, Vékony Judit A tárlat október 18-ig, naponta 8-20 óráig látogatható Ózdi fõtámogatók: Mackó Tüzép, Tur Snack Bár, Univer Üvegezõ és Képkeretezõ Bt., Házszépítõk Boltja, Művelõdési és Oktatási Bizottság További támogatók: TEMI Fõvárosi Művelõdési Háza, Ózdi Ipari Park Kft., ózdi középiskolai kollégium.

8 MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK Helyszín és időpontváltozás! MŐEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK Előadások a sokszínű örökségvédelemről Meghívó A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodája a következő rendezvényt ajánlja Ön és Barátai szíves figyelmébe: október 14. (szerda) Dr. Trogmayer Ottó: A ló féktávolsága Időpont: Előadásaink minden alkalommal du kor kezdődnek. Helyszín: Herman Ottó Múzeum központi épülete (Görgey A. u. 4.) Minden érdeklıdıt szeretettel várunk! A rendezvényen való részvétel díjtalan, a helyszínen a kötet megvásárolható Dr. Trogmayer Ottó 1970-től majdnem három évtizedet töltött Móra Ferenc egykori igazgatói posztján, a szegedi múzeum élén. Nagyban köszönhető neki a pusztaszeri emlékhely kialakítása, a Csongrád megyei múzeumi hálózat megszervezése, a régész szak újraindítása Szegeden. És jó néhány "régrajzi" (régészeti, néprajzi és hagyománytörténeti megfigyeléseit rögzítő) könyv, melyeket már főként a nyugdíjas éveiben vetett papírra. A ló féktávolsága háromszoros telitalálat: lóról lévén szó, a féktávolság konkrét, a féken tartásra utal, asszociációs alapon tudatunk nyergébe emeli az autósvilág féktávolságát. A tudós professzor, Ópusztaszer egyik megalkotója értelmezésében a honfoglalás kori magyarok európai elhelyezkedésének féktávolságát méri meg. A kis esszé habzik az adatokra, tudósi logikára alapozott és szellemes következtetésekben megmártózó megállapításoktól. BARANYAY ANDRÁS ÉS HALÁSZ KÁROLY KIÁLLÍTÁSA Baranyay András Főutak és elágazások, valamint Halász Károly Pszeudo video (fotó alapú művek a hetvenes évektől) című kiállítását szeptember 17-től tekinthetik meg az érdeklődők a Rákóczi-házban. Finisszázs október 15-én, csütörtökön, délután 5 órakor. A művekről Szilágyi Sándor fotóművészeti író beszél.

9 KOLLEKTÍV HÁZ, MISKOLC, október november 21. A Miskolci Építész Műhely és a Teampannon Lakóegyesület története Megnyitó október 3- án, órakor a Rákóczi-házban A Miskolci Építészeti Műhely története összefonódott a Teampannon lakóegyesület és a Kollektív Ház sorsával, s tágabban, a hetvenes évek végének alternatív szellemiségével. Abban az időben járunk, amikor Miskolc modern panel-metropolisszá való kíméletlen átalakítása zajlott. A Házban otthonra talált elszánt, idealista fiatal építészek azonban másképpen gondolták Miskolcon kezdődő pályájukat: egymásra utaltan, intenzív munkával normális világról szőttek álmokat. És közben a saját életmódjukról való álmodozáshoz is ideális helyszín volt a számukra épített ház. A kiállítás betekintést nyújt az egyedülálló építészeti műhely és közösségi lakómodell elmúlt harminc évébe, installációkon, tárgyi emlékeken, videó felvételeken és archív anyagokon keresztül, újjáélesztve a Ház hangulatát, történeti-társadalmiépítészeti- kulturális jelentőségét. A kiállítás megtekinthető október 3 - november 21. között a Rákóczi-házban. Társrendező Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Építészeti Kamara. Kapcsolódó rendezvények: I. rendezvény : a Miskolci Építész Műhely konferencia a kiállítás megnyitó napján szombaton október 03. (szombat) 14 órakor a Kondor Béla teremben. II. rendezvény: Tárlatvezetés a Kollektív Házban október 6. (kedd) III. rendezvény: Avantgard kultúra és Kollektív Ház október13. (kedd) Kondor Béla terem házigazda: Felvinczy Attila IV. rendezvény: Zenék, szövegek október 20. (kedd) Kondor Béla Terem. Közreműködnek: Selmeczi György, László Attila, Dóczy Péter és mások. Dóczy Péter színművész, Nagy László Medvezsoltár c. művét adja elő, majd levetíti Csontváry filmjét. V. rendezvény: MAKISZ BOMEBI Fiatal Művészek Klubja október 27. (kedd) Kondor Béla terem házigazda: Dobrik István VI. rendezvény: A Kollektív-Ház holdudvara november 3. (kedd) Kondor Béla terem házigazda: Tillmann József VII. rendezvény: A Kollektív-Ház második generációja kamara-kiállítás és klubnap 2009.november 10. (kedd) Kondor Béla terem házigazda: Noll Márton (Forrás: A Miskolci Építész Műhelyről bővebben olvashatunk Sulyok Miklós Sokféleség és ideológiamenteség című könyvének szinopszisából az Építészfórumon, az alábbi címen:

10 KONFERENCIA A GÖNCI PÁLOS KOLOSTOR FELSZENTELÉSÉNEK 580. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Program: 10:00 Köszöntő: Molnár János Gönc város polgármestere Megnyitó: Dr. Ódor Ferenc Abaúj országgyűlési képviselője 10:15 Előadások: Gönc Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt október 10-én 10 órára a Városi Polgármesteri Hivatal Dísztermébe és az azt követően a Gönci Pálos Kolostor romjaihoz a pálosok örökségének őrzése, a Pálos Rendhez kötődő hagyományok ápolása, illetve a Gönci Pálos Kolostor felszentelésének 580. évfordulója alkalmából. A Pálosok öröksége Sarbak Gábor irodalomtörténész MTA főmunkatársa A Gönci Pálos Kolostor régészeti kutatása A kutatás története Pusztai Tamás (régész Herman Ottó Múzeum, Miskolc) 11:30 Zarándoklat a Gönci Pálos kolostor romjaihoz A Gönci Pálos Kolostor régészeti kutatása A kutatás jelenlegi eredményei helyszíni tájékoztató Pusztai Tamás (régész Herman Ottó Múzeum, Miskolc) MÚZEUMOK İSZI FESZTIVÁLJA október 1. és november 15. között negyedik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválja című programsorozatot 160 múzeum részvételével. Az eseménysorozat megnyitó rendezvénye lesz a Múzeumpedagógiai Évnyitó, ahol többek között átadják a Múzeumpedagógiai nívódíjat is. A programsorozaton részt vevők vendégségbe mehetnek Mátyás udvarába, apródiskolában tanulhatnak, tervezhetnek királyi, nemesi és céhes címereket, megismerhetik az ókori wellness világát, a budapesti földalatti történetét, de betekinthetnek pincékbe, padlásokra és raktárakba is. Az eseménysorozatot megnyitó rendezvény a Múzeum-pedagógiai Évnyitó 28-án kerül megrendezésre, ahol a pedagógusok és a diákok tudhatják meg, hogy a múzeumok milyen programokkal várják őket az év folyamán. Ezen az estén adják át a Múzeumpedagógiai nívódíjat is az újszerű múzeumpedagógiai kezdeményezések elismeréseként. A Múzeumok Őszi Fesztiválján

11 2009-ben összesen 160 múzeum szervez programokat, hét témakörbe csoporto-sítva az eseményeket: Múzeumok délidőben; A Nagy Rajzolás; Pincétől a padlásig; Művészetek találkozása; Álruhában; Múzeumi tanösvény; valamint Múzeumok őszbúcsúztató vígassága a szabadtéri múzeumok Márton-napi vígassága címmel. A rendezvény-sorozat szervezője az MMP Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium. (Forrás: SZÉLFOGÓ A Miskolci Galéria eseményei a Művészetek Őszi fesztiválján 2009 Október 3. 11:00, Rákóczi Ház. Kollektív Ház, Miskolc, : építészek találkozója Előadók: Plesz Antal, Bede István, Bodonyi Csaba, Ferencz István, Golda János, Sáris István Szőke László; moderátor: Sulyok Miklós Október :00, Rákóczi Ház. A 183 km-es vonal. Alap-rajz-csere a Miskolci Galéria és a Műcsarnok között Október :00, Rákóczi Ház. Zenék, szövegek. A Kollektív ház művészvendégeimoderátor: Felvinczy Attila. Október :00, Alkotóház Performenszek estje Fiatal kassai művészek Október :00, Nagy Kunszt Kortárs Művészeti Tanulmányi Múzeum Kortárs művészeti workshop Október :00, Rákóczi Ház. Borsodi Fiatal Művészek Társasága. Moderátor: Dobrik István Október :00, Rákóczi Ház. Holdudvar. A Kollektív ház vendégei Moderátor: Tillmann J. A. November 3. 12:00, Rákóczi Ház. Múzeumi óra felnőtteknek, délidőben ÉPÍTÉSZET VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT KONFERENCIA Október 5-e az Építészet Világnapja, ehhez kapcsolódva október 4-6. között sokszínű rendezvények várják az érdeklődőket, melyeket a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Budapesti Építész Kamara (BÉK), a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szervez. Október 4-én a Magyar Építőművészek Szövetsége könyvbemutatót (Jan Stempel: Visegrádi Négyek építészete ) és kiállítást (A Katyn-i mártírok emlékműve) szervez.

12 Október 5-én számos rendezvényen vehetnek részt az érdeklődők. Így például "Az év háza-", a "Pro Architectura-", a "Junior Prima-" és a "Palóczi Antal-" valamint a "Diplomadíjak" átadásán. Továbbá megismerkedhetnek Hudec László munkásságával és a Visegrádi Négyek építészetével és a PÉCS EKF 2010 nyertes építészeti pályaműveivel. Október 6-án Hudec László munkásságát bemutató kiállítás lesz megtekinthető. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők AZ ÉPÍTÉSZET VILÁGNAPJÁNAK PROGRAMKÍNÁLATA ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ RENDEZVÉNYEK Október Jan Stempel: Visegrádi Négyek építészete könyvbemutató Jan Stempel építész és Puhl Antal építész a Visegrádi Négyek országai építészetéről, a könyvről és a benne szereplő épületekről tart előadást. Helyszín: Barabás Villa (1122 Budapest, Városmajor u. 44.) Szervező: Magyar Építőművészek Szövetsége Jelentkezni lehet: info@buildmarketing.hu Katyn-i mártírok emlékműve kiállítás protokoll és szakmai megnyitó Helyszín: Barabás Villa (1122 Budapest, Városmajor u. 44.). Szervező: Magyar Építőművészek Szövetsége és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Jelentkezni lehet: info@buildmarketing.hu MÉK továbbképzési pont a két délutáni programra: 0,5 pont Október 5. Építészek Háza (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.) Vendégek fogadása Az év háza díj átadása Köszöntőt mond: Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke A díjat átadja: Cságoly Ferenc DLA, Kálmán Ernő DLA, Szoják Balázs Kiállítás megnyitók: Visegrádi négyek családi házai Az év háza 2009 Megnyitják az építészszövetségek elnökei: Oleg Haman Csehország, Kálmán Ernő DLA Magyarország, Jerzy Grochulski Lengyelország, Ján M. Bahna Szlovákia Visegrádi négyek építészete Megnyitja: Jan Stempel, Puhl Antal DLA Hudec László építészetének forrásai és a munkásságát bemutató film vetítése Megnyitja: Hajba Tamás korábbi főkonzul (a Magyar Köztársaság Sanghaji Főkonzulátusa) A MÉSZ évi alapító okiratának megerősítése, sajtótájékoztató Állófogadás Fuga Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) Vendégek fogadása Az Építészet Világnapja hivatalos megnyitó Köszöntőt mond: Varga István miniszter (NFGM), Szabó Imre miniszter (KVVM) Pro Architectura-díj átadása Palóczi Antal-díj átadása A díjakat átadja: Varga István miniszter, Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető,

13 Dr. Tompai Géza főosztályvezető, Katona József Színház (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 6.) World Day of Architecture / Építészet Világnapja film vetítése Pro Architectura-díj film vetítése Diplomadíjak átadása A díjakat átadja: Eltér István, a MÉK elnöke, Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke, a MÉK tagozati elnöke Junior Prima-díj díjazottjainak ismertetése Kibédi Varga Lóránd vezérigazgató (TRIGRÁNIT) Pécs EKF 2010 építészeti pályázatok demo filmjeinek vetítése Állófogadás Fuga Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) Kiállítás megnyitók: Pro Architectura-díj,Diplomadíjak, Junior Primadíj, MÉK Évkönyv A kiállításokat megnyitja: Fegyverneky Sándor, Eltér István, Kálmán Ernő DLA Gödör Klub (1051 Budapest, Erzsébet tér) PÉCS EKF 2010, a nyertes építészeti pályaművek kiállítása A kiállítást megnyitja: Dr. Merza Péter, a Pécs 2010 Kft. fejlesztési igazgatója Állófogadás New York JazzGödör: Donny McCaslin Trio (Donny McCaslin, Scott Colley, Antonio Sanchez), Dresch Quartett (Dresch Mihály, Szandai Mátyás, Baló István, Lukács Miklós). Október 6. A Hudec László munkásságát bemutató kiállítás ELMARAD a KÖH tájékoztatása szerint A programok látogatása ingyenes! A részletes programot lásd a és awww.budapestiepiteszkamara.hu honlapon. Az egyes rendezvényeken való részvételt a MÉK továbbképzési pontokkal honorálja. MEGELİZİ MŐEMLÉKVÉDELEM SZEMINÁRIUM "Megelőző műemlékvédelem Műemléki értékeink hosszú távú megőrzését biztosító megelőző gondoskodás címmel egynapos, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó ismeretanyag bővítését szolgáló szemináriumot szervez, október 15-én. Színhely: Magyar Kultúra Alapítvány, Corvin-terem (Budapest, I. ker. Szentháromság tér 6.) A szeminárium a Szempontok a műemlékeken és műemléki védelem alatt álló területeken tervezett építészeti beavatkozásokhoz elnevezéssel, 2007-ben indított képzéssorozat harmadik rendezvénye. A képzés témája szervesen épül az Örökségi értékvizsgálat, értékleltár és hatástanulmány a műemlékvédelemben, illetve Az értékfeltárás eredményeinek integrálása a tervezésben és területfejlesztésben címmel az előző két évben tartott szemináriumok tematikájára. A résztvevők a Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzési programja keretében 2 pontot szerezhetnek. A szeminárium programja: Regisztráció I. Műemléki értékeket fenyegető veszélyek A Risk preparedness fogalma; felkészülés normál körülményekre és rendkívüli eseményekre Dr. Fejérdy Tamás elnökhelyettes előadása, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemlékek történeti épületek felújításának gyakorlati kérdései

14 Előadó: Bende Csaba műemlék-felügyelő, KÖH, Közép-magyarországi Iroda A felújítások körültekintő előkészítésének jelentősége a műemlékek hosszú távú megőrzésében Előadó: S. Asztalos Éva építészmérnök, építésügyi és műemlékvédelmi szakértő A műemléképületek gépészeti felújításából későbbiek során adódó problémák Előadó: Fejes Tamás épületgépészeti szakreferens, KÖH, Koordinációs és Felügyeleti Főosztály Vita Szünet Az anyagok és szerkezetek fizikai avulásának következményei, és lehetséges megelőzésük Előadó: Cséfalvay Gyula főosztályvezető, KÖH, Koordinációs és Felügyeleti Főosztály Anyagtudományi diagnosztika szerepe a műemlék-helyreállítás kivitelezési szakaszában Előadó: Dr. Horváth Zoltán András geológus, Lithoconsult Kft ügyvezető Anyagtan és diagnosztika a Lajtán túl szemelvények a Bundesdenkmalamt Ausztria) műemléki kutatásaiból Előadó: Dr. rer. nat. Pintér Farkas geológus, Naturwissenschaftliches Labor, Bundesdenkmalamt, Wien Vita Ebédszünet II. Eredetiség, területi védelem, kezelési tervek Levezető elnök: Meddig marad eredeti egy műemlék? Történeti anyagok, szerkezetek és mesterségek továbbéltetése szükség és lehetőség, de leginkább: kihívás Előadó: Dr. Vukov Konstantin tanszékvezető egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Kerttechnika és Műszaki Tanszék A falu értékes környezeti és épített örökségének védelme, lehetőség és módszer" Előadó: Prof. dr. Istvánfi Gyula egyetemi tanár, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék A városfelújítások veszélyei a történeti városrészek arculatára Előadó: Prof. dr. Winkler Gábor egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Kezelési terv, kezelő szervezet Előadó: Dr. Máté Zsolt építészmérnök, tiszteleti egyetemi tanár Vita Szünet III. Műemlékgondozás A megelőző műemlékvédelem fontosságáról a hollandiai Monumentenwachtnál szerzett tapasztalatok alapján Előadó: Sebestyén József Kárpát-medencei referens, KÖH, Stratégiai Főosztály Hazai műemlékgondozás - a Magyar Műemlék- és Épületgondozó Hálózat Alapítvány (MAMÉG) tevékenysége Előadó: Heiter Róbert a Műemlék- és Épületgondozó Hálózat Alapítvány elnöke Vita IV. Záró gondolatok, a kurzus-látogatási igazolások átadása Az előadások építenek a résztvevők tapasztalataira, észrevételeire. Az egyes blokkokat követő 10 perces Vita során várjuk a résztvevők aktív közreműködését! Részvételi díj nincs. Étkezésről a résztvevőknek maguknak kell gondoskodniuk. (A Magyar Kultúra Alapítvány épületében erre lesz lehetőség) Jelentkezni a teljes név, végzettség, munkahely, elérhetőség (lakcím, telefon, ), illetve amennyiben kamarai igazolásra tart igényt: kamarai névjegyzékszám, területi Építész Kamara és jogosultság (építész, településtervező, belsőépítész, táj-és kertépítész, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető) megjelölésével október 14-ig lehet elsősorban az alábbi elektronikus címen: ildiko.deak@koh.hu esetleg postai úton, vagy telefonon: Deák Ildikó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics M. u. 1. Tel: (06-1) Fax: (06-1) A fenti adatokat megküldő résztvevők az igazolásukat a rendezvény végén személyesen átvehetik. (Forrás: A Herman Ottó Múzeum aktuális kiállításai

15 KÖNYVAJÁNLÓ Mőemléki beszélgetések. Tanulmánykötet A Herman Ottó Tudományos Egyesület kiadásában megjelent a Műemléki beszélgetések: Tanulmányok a sokszínű örökségvédelemről című kötet. A kötet bemutatójára 17-én került sor a KÖH észak-magyarországi irodájának előadótermében (Miskolc, Rákóczi u. 11). A kötetet bemutatta Deme Péter (KÖH Társadalmi Főosztályának vezetője) és Paszternák István (KÖH észak-magyarországi irodájának vezetője). Paszternák István előszava: Merre tovább, kulturális örökségvédelem? Historia est magistra vitae, vagyis: a történelem az élet tanítómestere tartja az ismert latin szentencia. Belegondoltál már valaha ebbe, Nyájas Olvasó? Az a tapasztalatom, hogy egyre kevesebben teszik ezt meg manapság. És nem csak azért, mert ma már szinte senki nem tud latinul Pedig a ma embere is benne él a történelemben, még ha nem is tud róla. Ha ügyeit intézi a miskolci Megyeházán, ha betér a Széchenyi utca valamelyik boltjába, ha elhunyt rokonának gyújt gyertyát mondjuk a Mindszenti Temetőben, mind-mind ugyanott és ugyanazokat teszi, ahol és amiket miskolci ük-ükapáink is tettek ugyanezeken a helyeken, csak évszázadokkal előttünk! De a párhuzamok sora korlátlanul folytatható tovább, a kevésbé materiális szférákban is! Amikor az avasi Tűzkövesen kovát bányászó emberősünk évtízezredekkel ezelőtt letekintett a Sajó, a Szinva és a Pece völgyére, a láthatáron pedig a Magas-Tátra havas sárkányfog-csúcsait látta, vajon nem pont az az elcsodálkozó gyönyör fogta el, mint minket, ha ma ugyanezt tesszük? Ha az avasi református templomban úrvacsorázva kezünkbe kapjuk a gótikus kelyhet, nem ugyanazzal az áhítattal érezzük meg annak váratlan súlyát, mint tette azt ugyanitt nagytiszteletű Hevessy Mihály, az első ismert protestáns lelkész, mondjuk 1566-ban, majd 450 évvel ezelőtt? De még ha a diósgyőri várfürdőben strandolva, a hűs vízből feltekintün k a vár kőtornyaira, vagy a Bányabükk titokzatos őztörő bércének zöldjére, még e tipikusan 20. századinak hitt szórakozásunkkal se teszünk egyebet, mint amit ugyanitt, ugyanezen hőforrások vizében már az őskor embere is bizonyítottan megtett nem is beszélve Anjou királynéink itteni fürdőépületéről! Múltunkkal és őseinkkel sokkal komolyabb és összetettebb a kapcsolatunk fizikai és szellemi értelemben egyaránt, mint azt sokan gondolnánk! A nagy kérdés persze az, hogyan és milyenre sikerül ez az együttélés? Az archimédeszi pont itt alighanem a tudatosság, a valódi értékek ismerete! Mert, úgymond, amiről nem tudok, az nincs is, következésképpen nem is lehet lényeges! mondja a kifacsart, posztkulturális korszellem a mai Magyarországon. Vegyük például a hajdan híres tapolcai bencés apátságot, a városnak nevet adó Miskolc nemzetség 12. században alapított monostorát, a környék vitathatatlanul legjelentősebb szakrális helyét. Hogyan kerülhetünk ezzel a ma teljesen a föld alatt rejtőző rommezővel, régészeti lelőhellyel a fentebbi értelemben kapcsolatba? Hááát, ki így, ki úgy! Mert, ugye, kapcsolatba

16 kerültek a romokkal a régészek, akik Dr. Pusztai Tamás vezetésével, olykor a tél közepén az elemekkel küszködve, de mégis sikeresen igazolták a háromszáz éve történészektől keresett apátság helyszínét. És közeledve a való világhoz! kétség kívül kapcsolatba kerültek a szent romokkal azok is, akik az egykori kolostor falaira jelenkori fürdőmedencét, zuhanyozót meg hasonló, talmi dolgokat építettek! Tették ezt színtiszta anyagi érdekből. Csak remélni tudom, hogy nem tudták, mit cselekszenek... És ez csak egyetlen példa a kétezres évek elejéről. Szegény-szegény Radnóti, akinek 2009-ben sajnos érthetetlenül csendes emlékévét üljük, biztos sohasem gondolta volna, hogy születése után száz évvel Hazáját rohammal foglalják el azok, akiknek még mindig csak térkép e táj! Sok-sok eufémizmussal úgy szépíthetnénk a dolgot politikailag korrekté, ha pl. azt mondanánk, hogy a kezdő szentenciánkban szereplő História tanítómesterünk iskolájában kevesen végeznek mostanság. A jó hír az, hogy minden jelenkori ellenszél dacára mégiscsak akad pár végzős Miskolcon a mi korunkban is! A Műemléki Beszélgetések Miskolcon Előadások a sokszínű örökségvédelemről című sorozat épp e szó szerint végzős diákok érdeme. Szép csendesen felnőtt ugyanis régiónkban egy olyan örökségtudatos nemzedék, akik tűzön-vízen át ragaszkodnak történeti múltunk műemlékeihez, féltik régészeti lelőhelyeinket, megóvnák műkincseinket. Ráadásul ehhez a célhoz a szükséges lelkesedésen túl szakmai tudással is rendelkeznek: történészek, régészek, művészettörténészek, kulturális antropológusok, tanárok. Ők azok, akik nem akarnak elmenni pl. a jobb megélhetés kedvéért Észak- Magyarországról, hanem csökönyösen kitartanak itt, szülő- vagy választott hazájukban. Nincsenek még sokan, de ez a hiány már szorgos munkával, sok áldozattal, lemondással pótolható. Mindig a nulláról egyre jutás a legnehezebb, innen már csak tovább botorkálunk valahogyan Ezen új miskolci nemzedék képviselői mások mellett a jelen kötetet jegyző Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület (HOTE) tagjai is. Az egyesület gyökerei a Miskolci Egyetem Bölcsész Karának akkoriban Dr. Feld István által irányított muzeológia képzéséig nyúlnak vissza. Az itt működő öntevékeny diákkör szervezte 2004 májusában az első Műemléki Beszélgetést akkor még nem is hívtuk így, hisz tán neve sem volt amelyen a kassai kerületi műemlékvédelmi hivatal szakemberei adtak elő a papszeri Múzeum épületében, Tina Markusová vezetésével. E muzeológus csapat képezte aztán a HOTE gerincét. Az első alkalom nagy közönségsikerén felbuzdulva jött az ötlet, hogy ilyen előadásokat akár később is, rendszeresen is szervezhetnénk. Ekkortól keltezhető az egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci irodájának szoros együttműködése, kiváló szakmai és emberi kapcsolata is, melyből a Műemléki Beszélgetések közös szervezésén túl több más sikeres kezdeményezés, így pl. az Észak-magyarországi Kulturális és Műemléki Hírlevél együtt szerkesztett évfolyamai is kinőhettek. Az azóta eltelt hat évben ötvennél is több előadásra került sor az építészet, urbanisztika, régészet, művészet-, kert- és hangszertörténet, környezetvédelem tárgykörében. A Műemléki Beszélgetések a szó jó értelmében intézménnyé vált a városban, a régióban. Mégpedig hiánypótló intézménnyé! Mert e tájon az örökségvédelemre is figyelni tudó/akaró kulturális közélet ma szinte teljesen hiányzik, mint ahogyan az e területtel foglalkozó, értő, elhivatott újságírók, civil szervezetek számánál is csak erejük csekélyebb. Ezt sajnos gyakran megszenvedjük hivatali örökségvédő munkánk során, mikor pl. a legkirívóbb, műemlék-, táj-, vagy utcaképromboló beruházási tervek ellen sem mozdul meg az öntudatlan helyi társadalom, mint láthatjuk ezt már Hazánk szerencsésebb, fejlettebb régióiban. Így a KÖH sűrűn válik egy-egy jövedelmező, munkahelyteremtő, stb., stb. ugyanakkor pl. egy hagyományos, védett műemléki területet tönkretevő beruházás egyetlen ellenzőjévé, a fejlődés kerékkötőjévé. Paradox a helyzet, hisz olykor igen erős beruházói/politikusi lobbiérdekek ellenében kell érvényre juttatnunk az örökségvédelmi jogszabályok által is védett, valódi közérdeket. Pedig gyakran a szóban forgó köz, vagyis a polgárok megfelelő, a kibeszélésre alkalmat adó társadalmi színterek hiányában nem is tudják, hogy róluk, az ő személyes érdekeikről, örökségükről, vizuális környezetükről, annak tönkretételéről vagy épp

17 megóvásáról, helyreállításáról van szó. Így nem lépnek, nem is léphetnek fel saját érdekükben. Ilyen formán a HOTE és a Műemléki Beszélgetések, melynek előadásaiból válogat a jelen kötet, véleményem szerint kiemelten fontos közfeladatot lát el térségünkben. A mai, pénzéhes, értékvesztettnek mondott világban nem lehet eléggé dicsérni azt, aki közös szellemi tulajdonunk felfedezésére, megismerésére, az e területen fennálló, nemzeti feladataink fontosságára hívja fel a figyelmet. Ráadásul ezt civil módon teszi, vagyis nem egyirányú kinyilatkoztatás (előadó-előad, hallgatóság-hallgat) alapon, hanem a program címéhez híven, beszélgető modorban. Napnál világosabban látszik ez pl. azon, hogy gyakran az előadást kétszer, háromszor hosszabb beszélgetések követik az épp aktuális témában, bor, pogácsa mellett. Kicsit talán arra a tudósi-baráti gesztusra emlékeztetünk, amellyel hajdan Leszih Andor, Móra Ferenc, Marjalaki Kiss Lajos és barátaik ültek össze alkalmanként utóbbi avasi pincéjének gádora elé, megvitatni a tudomány vagy az irodalom őket foglalkoztató kérdéseit. E tekintetben a HOTE és a Műemléki Beszélgetések egyenes folytatása annak az örökségi értékeket, a tudomány eredményeit népszerűsítő, tájékoztató, jó értelemben vett népnevelő, önképző munkának, amelyet az évtizedekig jól működő Műemléki Albizottság ill. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat végzett Miskolcon és szerte az országban. Persze, ha a hasonlóságokat észrevettük, szóljunk a különbségekről is! Jellemző a kétezres évek Magyarországára, hogy ezt a fontos közfeladatot melybe pl. e kötet sajtó alá rendezése is tartozik kik is végzik. Végzi a HOTE, egy múltat és szinte minden infrastruktúrát nélkülöző, szinte még gyermekkorú civil szervezet. Végzi továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egy közművelődési feladatokkal amúgy nem rendelkező, államigazgatási egység. És végzi az előzőekkel együttműködve a miskolci Herman Ottó Múzeum is, rendezvényeinknek évek óta ingyen helyet biztosítva, illetve a Beszélgetéseken előadó és a szervezésben közreműködő munkatársai által. (Ez sem kis szó manapság, szeretnénk ezért nekik e helyütt is köszönetet mondani!) Így áll össze a mi kis közép-európai kulturális életünk. De jól van ez így! A kötetbe került előadásokban mint cseppben a tengert megláthatjuk a kulturális örökségvédelem egészének hihetetlen sokszínűségét és megkapó szépségét. Mert melyik más válogatási szempont alapján kerülhetne egyazon kötetbe az orgonatörténet és a szőlőhegyi népi építmények védelme, az egykor nagyszerű kastélykertek öröksége és a gótikus templomok turisztikai csomaggá szervezése, az erdélyi aprófalvak gyakran magyar lakosaival együtt eltűnőfélben lévő épített hagyatéka és a bükki barlangok pattintott kőeszköz-kultúrája? Valami nagy varázslat ez! Mindannyian ismerjük azokat a válogatásköteteket, melyből csak egy-két tanulmányra lenne szükségünk, de arra aztán nagyon mindig kínos lamentálást, árcímke-nézegetést kiváltva belőlünk ezzel a könyvesboltban. Sokan ettől féltették a jelen kötetet is. Erre a szerzők, szerkesztők nevében csupán azt felelhetem: nem ők tehetnek róla, hogy tényleg ilyen széles örökségünk tárháza. Ilyen és kész. Hála Istennek! tehetnénk hozzá. És még egy, számunkra fontos szempont: a mai Észak-Magyarországi Régió mesterséges vonalakkal körülnyírt, országhatároknak szorított közigazgatási terület. Minden értelmiséginek, de nekünk itt különösen is egyértelmű hát, hogy örökségvédő munkánk során át-át kell tekintenünk a mai Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe. Megköveteli ezt tőlünk a szakmaiság, a történeti hűség és az egyszerű, mindennapi praktikum is, hisz műemlékeink, műkincseink, régészeti leleteink legközelebbi párhuzamai természetes módon e területeken keresendők. Nagy örömmel üdvözöltük hát határon túli témákkal jelentkező előadóinkat. Bízom benne, hogy a kötet által kínált örökségvédelmi kaleidoszkóp sokszínűségével, a szakterületük elismert művelőinek számító szerzőktől közölt tanulmányokkal megnyeri majd Olvasóinak tetszését. Ami pedig a Műemléki Beszélgetéseket és az ezeket a széles olvasóközönség elé táró köteteket illeti, én mindenképp optimista vagyok: Bízom benne, hogy mindkettő sora folytatódni fog. Ahogyan a műemlékeket, műtárgyakat és régészeti leleteket sem a mának, hanem éppen a jövő számára kell megmentenünk, úgy általában az örökségvédelmi civil szervezetek sem a jelennek építkeznek. Dolgoznak azért, hogy még gyermekeinknek is legyen min csodálkozni, legyen mit tanulmányozni, lehessen minek örülni. Talán egyszer még a mainál is

18 többen ismerhetik fel ennek jelentőségét. Reméljük, így lesz. Ez az egyetlen reményünk és ezért jelenik meg ez a kötet is. Erre bátorít bennünket a neves dán evangélikus teológus, Søren Aabye Kiekegaard gondolata is: Aki a korszellemmel köt házasságot, az hamar megözvegyül. Paszternák István régész Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Iroda, Miskolc OLAJOS CSABA A szőlő és borkultúra védett építményei, pincék, pincesorok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TUROK MARGIT A védett egyházi javak helyzete különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megyére HAJDÓK JUDIT Orgona a történelemben, az örökségvédelemben A modern építészet és az örökségvédelem összefüggései TARTALOM Előszó Örökségvédelem Erdélyben SEBESTYÉN JÓZSEF Az épített örökség dokumentálása erdélyi magyarlakta településeken Összefoglaló az inventarizációs programról és előzményeiről VÁRALLYAY RÉKA Háromszéki nemesi építészet a században FEKETE ALBERT Erdélyi kastélykertek tájformáló hatása Tárgyi és épített örökségünk Magyarországon HAJDÚ ILDIKÓ Merre halad a Gótikus út Magyarországon? Séta a Biblia pauperum lapjain MEGGYESI TAMÁS A város, az épület és a külső tér viszonya WINKLER GÁBOR Villák műemlékvédelme Magyarországon OKRUTAY MIKLÓS Műemlékvédelem és modern építészet Az örökségvédelem határán BARÁZ CSABA A természeti és kulturális örökség védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén PÁL VIKTOR Környezettörténet és a Sajó völgye Egy dinamikusan fejlődő diszciplína áttekintése és relevanciája szűkebb környezetünkre SZOLYÁK PÉTER A barlangok régészeti örökségének védelme különös tekintettel a Bükk hegységi régióra

19 AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK. Pályázatot kiíró szervezet Pályázat megnevezése Támogatható tevékenységek Pályázók köre Falvak Kultúrájáért Alapítvány Örökség serleg Beadási határidı november 1. Pályázat módja Honlap a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedı, példamutató ifjúsági közösségek elismerése Ifjúsággal foglalkozó társadalmi szervezetek és iskolák Pályázat formája kötetlen IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó (hil.di@fre .hu) és Paszternák István (istvan.paszternak@koh.hu) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött lel lehet. A megrendelık címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a címen!