SZAKDOLGOZAT PAPP EMÍLIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT PAPP EMÍLIA"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT PAPP EMÍLIA

2 SZAKDOLGOZAT PAPP EMÍLIA 2013 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAÜGYI TANSZÉK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK VÁLTOZÁSAI, A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSÉRE TEKINTETTEL DR. KENDERES GYÖRGY (KONZULENS) 2

3 THESIS EMÍLIA PAPP 2013 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULITY OF LAW DEPARTMENT OF AGRICULTURAL AND LABOUR LAW CHANGES OF THE STATUTE BOOK OF THE WORK, PARTICULARLY THE END OF THE EMPLOYMENT 3

4 TARTALOM 1 A szakdolgozat céljának ismer t et és e A m unkajog t árgya, a m unkaviszon y ra i rán yu ló jogvi szon y ok s z er ződései A mu n ka jogi jogforrások r en dszere és s ajátosságai 8 3 A m unkajogi szabályozás a rendszervá ltás e lőtt A z évi mu n ka törvénykö n y véről A z évi XXII. t örvén y kapcs olata a közszolgálat j ogával a z évi XXII. törvén y áttekintése A mu n ka vi szony A mu n ka vi szony meg szűnése és megszüntet és e az évi XXII. t örvén y rendel k e zés e iben K özös megeg y ez é s R e ndes felmondás R e ndkívüli f e lmondás.26 5 A z ú j Munka törvén y kön y v e A mu n ka vi szonyt érintő vá ltozások az új törvényb e n A mu n ka vi szony meg szűntet és ét érintő változások Ö s szef oglaló táblázat..35 4

5 1. A szakdolgozat céljának i smer t et és e A sz a kdolgoz at om h a t fő r ész r e osz that ó f el. Az el ső f e jez e tben i smert et ni sz e r etném a munkajog tárgyá t, v a lamint a m unka v é gz é s ére i r án yu l ó jogvisz onyo k s z e rződés én e k l e h etséges e s et eit, m ivel e nnek az á ttanulmán yo z á sa n é lkül n eh éz l enne a m unkajogot s z ab ál yo z ó új t ö rv én yü n k e t áttekinten i, é s kitérni a fő témára, a munkaviszonyr a, e z en b el ül i s an n ak m e gszűnés é r e, m egszüntet é sére. A második r ész b en m e gviz s gál om a r en dsz e r váltás t m e gelőző év e k m unkaj ogi a spektusait. Á ttekintem azokat a m ozzan at okat, m el ye k v é gül is 1992-ben a hhoz v ez et t ek, hogy a z ú j b e rendez k ed és n ek m e gfelelő, a m e gszokottól m e rő b en m á s m unkajogi sz ab ál ya n ya g e l f o gad á s áh oz vezettek. Ez után a z é vi X X II. t ö rv én y k ö v e t k ezi k. Mivel a d olgozat k e r et ei n em e n gedik m e g a t úlz ott r észletes s é ggel t ö rt énő b e mutatást, í g y á ltalán osan kíván om j ellem ez ni, m aj d a d o l goz at t é mája s z e mpontjából i s f ontos r észlet ek e t kiem el v e i g ye k sz em b em utat ni. A negye d i k r é sz ben sz ám b a vesz em az új Munka T örvén yk ö n yv é n e k l ét r ej öttét, a n n ak o k ait, m ajd r é szlet e s en k ifejtem a munkavisz on y m e gszűnés ét és m e gszüntet é s ét, i lletve ez ek változ á s ai t az előző szabál yoz á shoz kép est. V é gül össz e gez ni sz e retném a v ál toz ás okat, és érték el ni azok gya k o r l ati t el j esítmén yé t, am el y a z elmúlt fél év ben m e gmutatkozott. 2. A m unkajog tárgya, a m unkavég z ésre irán yuló j ogvi szon yo k szer ződés ei A m unkajog t á r g yá n a k nincsen ál t al án osan el fo gadott, p o ntosan m e gfogalmazott definíci ója 1. E nnek oka e lsősorban az, h o g y a z o k a t á rs a d almi viszonyo k, a miket ez a t e rü l et sz a b ál yo z, ol y a n n yi r a s okrétűek, hogy t e ljes pontossággal nem l eh e tséges m e gfogalmaz ni s em a m unkajog t á r g yá t, s em a f o galmát. Le gáltalán osab b ért el e mben m é gi s a munkajog t á r gya a t á r s ad a lmi munkaviszon yt j el öli. Ez a m e gfogalmaz ás azonban m é g m indig i gen sz é les k ört ö lel f el. A 1 Dr. Gecse Istvánné, Dr. Tománé dr. Szabó Rita, Dr. Kenderes György: Jogi ismeretek II. Novotni Kiadó Miskolc, old. 5

6 t á rs a d almi munkaviszony n e m szűkíthető l e mindössz e a m unkav é gz ési v isz on yo k körére, m ivel k é t másik r ész viszon y i s m e gtal ál h at ó b en n e 2. A m á s r ész é r e végz ett m unkát pontosan körülhat á r olt c s oport osítással l e h et m e ghat á roz ni. K ülönbséget t eh et ünk t e hát, az ú g yn e v ez ett önál ló m unka, és az önállótlan vagy f ü ggő munka között. Az önálló munka nem m á s, m int a m unkával köz v etlenül létreh ozott d olog vagy s z olgáltat ás n yú j t ás a, m é gped ig o l ya n m ódon, h o g y a m u n kát v é gző, v a g y sz olgáltat á st n yú j tó m oz gás sz ab ad s ággal r e n d el k ezik, a d o log, v a g y sz olgáltat á s p e d i g k o nkrétan k ö rülírhat ó. A z önál lótlan v ag y f ü ggő m unka k at e góri á ját, g ya k o rt a szinonim f o galomként hasz nálja a jogiro d alom, ami által á nos ért elemben m e gállja a h el yé t, az onban j obban kifejtve, a k é t k at e góri a m é gsem t e kinthető a z o nosnak. Az önál lótlan v a g y f ü ggő munka ál talán os értel em b en vett j el l emzője, h o g y a z al an yo k k özötti jogi k a p csolat k özvetlen ül a m unkat ev é k en ys é gben j el e nik m e g, o l ya n é lő m unkát j el e nt, a hol az e lőző k at e góri á v al ellentét ben a m u nka e lvégzőjének n em á ll r e n d elkez és é r e a sz em é l ye s m oz gástér. A fő h a n gs úly i t t a munka e l v é gz és é n v an, az e r e dm én y p e d i g nem b ír olya n j e l entőséggel, mint a miről az ö n álló munka e s et éb e n b eszélhetünk. Az önállótlan é s a f ü ggő m unka k a tegóriája a z ért n e m t ek inthető azonosnak, mivel n em minden ö n állótlan m unka f ü ggő is e g yb e n. Felismerh e tő, h o gy a m u n k aj o g l ét r ej öttének e g ys z e rű o k a is, m a ga a f ü ggőség, az az a m unkaad ó é s a m unkav ál l aló közötti egye n lőtlenség tén ye. E z az e rőel tolódás j e len van a z e gész j o gvisz onyb a n, é s e z j el e nti m a gát a f ü ggősége t. N apjainkban a z o nban, e g yr e i n k áb b t erjed nek a z ol ya n t e v ék e nys é gek, a h o l a f ü ggőségi viszon y m á r a lig é sz r ev e hető, a m unkav ál l aló t e v ék e n ys é g e a z o nban m é gi s önállótlan m unka. Il ye n e k l e h etnek e g ye s a tipikus m unkaviszonyo k i s, mint p éldául t ávm unka, a hol a m unkaadó utasítás i j o ga m e gm a r ad, a m unkav ál l aló mégis bizonyo s f o k ú sz a b ad sággal v é gezhet i el a r á b ízott f e l ad a tot. A g ya k o r l a tban több e s etben f el merülhet az a p roblém a, hogy a 2 Idézett mű: 14. oldal 6

7 m unkav é gz é st m ilye n s z a bályr e n d szer h at á l ya a l a t t k e ll el bírálni. 3 E g ye s e s e t e kben k ét v a g y t ö bb konkrét j o gviszony i s szóba jöhet, ez é rt f o ntos e lhat á r olni e g ym á s t ól a m unkav isz on yt m a gát, és az e g yé b m unkav é gz é s re i rán yu l ó jogviszonyo k a t. A m á s rész é r e t örténő m unkav é gz é s t ekintet éb e n h á rom t ipikus sz erződés l eh e tséges a m unkasz e rződés, a m e gbíz ási é s a v állalkoz ási szerződés. A munkaszerződés al a n ya i a m unkav á llal ó é s a m unkáltat ó. A sz e rződés b en a m unkav ál l aló k ötel ez et tséget v á llal a r r a, h o g y a m unkáltat ó utasításait k övet v e a sz erződésben megállapított m unkak ö rébe t artozó f el ad a tokat személ ye s e n el l átja, a m unkáltató p e dig munkabért f iz et e llen szolgáltatásként. A munkavállalót a sz em é l ye s m u nkavégz é s k ötel ez ettsége t e r h eli, a m unkáltatónak p edig u t asítási- és e llenőrz é si j o ga ál l f en n. Lá t h at ó, hogy a f e l ek a l á- f ö lérendel tségi visz on yb a n ál lnak e g ym á s s a l, a munkáltat ó javára. A megbíz ási sz e rződés alanya i a m e gbíz ó és a m e gbízott. Ez egy p o l gári j o gi jogviszony, a m el yb e n a m e gbízott a sz e rződés szerint k ötel es a r á bíz ott ü g ye t e llátni, a m e gbíz ó u t asítás a é s érdek e szeri nt. A m e gbíz ott e bben az es et b en i s személ ye s e n teljes ít, d e i gén yb e v e h eti m á s sz em é l y/ s z emél ye k k öz r eműködését, az onban e bben a z es et b en a m á s személ y k ö z reműködéséért ú g y f e lel, mintha ő járt v olna el. A m e gbíz ó a m e gbíz ott r é szére é rtékarán yo s d íjfiz et é sre kötel es. A v á llal koz ói jogviszonyb a n a k é t a lan y a m e grendelő é s a v á llal koz ó. Ez e n sz e rződés a lapján a v állalkozó k ötel ez ettséget vállal v al am el y e r e dm é n y l é t r e hozására. It t t eh át, az eredm én yk ö t el em é rv é n ye s ü l. A m e gbíz ó és a vállal koz ó k özött m el lérendel t jogviszony v a n, amit k i e gész ít a sz olgá ltatás - ellenszolgáltat á s e g ye n é r t é kűségének el v e. A v al ó él et b en gya k r a n e lőfo rd uló j e lenség, hogy a m unkáltat ók f o rm á lisan t artós vállalkozói vagy m e gbíz ás i sz e rződéssel kihát r ál n ak a m unkajog k e r et e i k özül. Ennek e g yi k o k a, h o g y í g y a t á rs a d alombiztosítás i t e rh ek e g y r é s z ét, v a g y e gészét át t udják h á rí t ani a m u nkav á llal ókra, a m á sik oka p ed ig a z, hogy e n n e k s e gítségével a m unkáltat ó a t ö rv én yb e n r ö gzítet tnél akár rö videb b felmondási i dővel i s 3 Dr. Gecse Istvánné Dr Tománé dr. Szabó Rita Dr. Kenderes György Jogi ismeretek II. Novotni Kiadó old. 7

8 v é get v et h et a jogvisz on yn a k. 2.2 A m unkajogi j ogfo rrások r en dszere, é s sajátosságai A m unkaj o gi j o gfo r r ás ok a z o knak a j o gsz ab á l yo k n a k a z összességét j el e nti, am el ye k ből megismerh etőek a m unkaviszony t a r t al mát j el e ntő j o gok é s k ötel ez ettségek, m el ye k ből k i d erül az, hogy k i k é s m ilye n sz inten sz ab á l yo z h a tják a munkav isz on yo k a t, v al am int, hogy k i k re a l k almazhatók a m unkajog sz a bálya i. A m unkaj o gi j o gfo r r ás okat m e ghat á r ozza a m unkav isz on yo k n a g y t á rs a d almi jelentősége, valamint a z, h o g y a m u n k aj og szabálya n ya ga sok eset b en az á llampolgárok sz él es k ö r é re é r v én ye s a l kotmán yo s a l a pjogot f o gl a lnak magukban. Il ye n a l kotmán yo s a l a pjogok p él dául, a t el jesség i gén ye n é l k ül: az e g ye n lő m unkáért e g ye n lő b é r e lve, férfiak és nők e g ye n j o gúsága, sz e r vez k ed és h ez v a ló jog, é s az e m b e ri m éltósághoz v al ó jog. A m unkajogi sz ab ál yo z ás e g yi k j e llemzője a jogforrások o sztál yo z ás a. E sz e rint k ülönböztetünk m e g b el ső és külső, ál t al án os é s különös é s ú g yn e v e z et t k em ény é s puha jogot. 4 K ü lső j o gfo r r ásoknak t ekintjük a n e mz e tközi m unkajogi sz a b ál ya n ya got, az e u ró pai munkajogot, v al a mit az E urópai Un ió m unkajogát. A nemz et közi munkajog sz a b ál ya n ya ga i gen sokrétű, sz ám os e g ye z m é nyt, n yi l a t koz at ot, é s á llásfoglal ást t a r talmaz. A n e mzetközi m unkaj o g szerves r ész ét k é pvisel i az E g ye s ült N emz et ek Szerv ez et e, Emberi J o gok E g ye t e m e s N yi l a t koz at a, G a z d a s á gi é s Szociális Jogok Nemz et köz i E g ye z m én ye é s a P o l gári é s P olitikai Jogok N e mz etközi E gye z m é n ye á l t a l e l fo gadott jogsz a bályo k. A n e mz etközi e g ye z m én ye k h e z s o ro ljuk m é g az In t e r national La b o ur O r ganization ( IL O ), v a g yi s a Nemz et közi M unkaü g yi Szervez et m inimum standard jai t, a jánlásait, m el ye k m a gukba fo glal ják az a l ap v ető j o gokat, p ri oritásokat, é s sz a km ai sz a bályo k a t. A z e urópai j o gforrások az Európa T an á c s ál t al e lfogadott e g ye z m é n ye k ö ssz e sségét j e lenti. Ezek az E u ró p ai Szociális C h arta, az E urópai T á r s ad al om biztosítási Kó d ex, é s az Em b eri J o gok Európai E g ye z m é n ye. A z e urópai m unkaj o g j o gfo r r ás a i, és a nemzetközi jog jogforrás ai a 4 Dr. Czuglerné dr. Iványi Judit ELTE-ÁJK : Európai szociális partnerek A munkaadó lapja 2003/12 8

9 r a tifi k ál ás é s a h az ai j o gba való á tültetést követően válnak a magya r m unkajog r é szévé. A z Európai Unió m unkajoga a R óm ai E g ye z m é nn ye l v e tte k ezdetét. Mint a l e gtöbb u niós sz ab á l y t e k intetében, itt is a j á nlás okró l, i r án ye l v ek rő l, é s r en d eletekről b esz él h et ünk. Ez e knek a főbb t erület e i többek közt a munkav á llal ók szabad moz gásával, é s a h á trányo s m e gkülönböztet és t ilalmával k ap cs olat os. Foglalkozik m é g e z en k ívül a v ál lalatok k ríz ishelyz e t e f o l yt á n f e llépő cs oportos l ét sz ámleépítés sz ab á l yo z á s áv al, v á llal at ok á truház á sával. Figye l e m mel k íséri az at ipikus m unkaviszonyo k a t a z E u ró p ai Un ióban, szorgal m azza a z o k el t erjed és é t, m int p é ldáu l a r é s z m unkaidőben tört énő f o glal koztatás, h a tároz ott idejű f o glalkoztatás é s t á vmunka es et é b en. Irán ye l v e k e t bocs át ki a munkavállalók e gészségének, testi é pségének m e gőrz és e é rd ek éb e n, r ö gz íti a munkav á llal ók t áj é koztat á shoz v al ó j o gát, valamint a m unkav ál lalói k é pviselők t áj ék oztat á shoz és k o nzultációhoz v a ló j o gosítványa i t. Belső jogforrásnak a h az ai m unkaj o gi sz a b ál yo z á s j o ganya gát t e kintjük. A m a g ya r o r sz á gi munkajog sz ab á l yo z ás á n ak hierarchiáj á ban e lsőkén t az A l ap törvény á l l. It t k e r ültek rögz ítés re a m unkajog l e galapvetőbb elvei, t öbbek közt il ye n a m unkáh oz v al ó jog t ö rv é n yi s z i ntű e l ismerés e. A t á rs a d almi m unkaviszonyt sz ab ályo z ó t ö rv én yü n k a M unka T ö rv é n yk ö n yv e a m e l y július 1.-én l é pett h at á l yb a. Ez a t örvén y sz a b ál yo z z a a v e rsen ys z f é r a m unkajogát, magába f o gl a lja az e g yé n i é s k ollektív m u nkaj og s z ab á l ya i t, d e n e m v onatkozik a k özsz f é r áb an f o glal koztatottak m unkaviszonyá r a. Erre a k öz al kalmazottak j o gál l ás á ró l szóló törvén y, a köz szolgálat i tisztviselőkről sz óló törv é n y v a l amint a k ormán yt i sztviselők j o gá llásáról szóló törvény h i v at ott sz a b ál yo z n i. A munkav isz on yr a vonat koz ó sz ab á l yo k l eh e tnek á ltalán os, m á s j o gviszon yo k r a is j el l emző jogforrások, m a gas szintű minden m unkaviszonyr a k i terjedő szabál yo z á s, v a l amint c s ak a munkaviszonyr a j el l emző különös jogforrás ok, vagyi s k ollektív szerződések. A k ollektív sz e rződés e k az ál tal á nostól el térő e g y- e g y m u n k ah el yr e, á gazat r a, v a g y a l á gaz a tra v onatkozó s p e ciális sz ab á l yo z ást jelöl. A munkajog t erület é n m e gjel enő p uha és k em én y m u n kajogi 9

10 sz a b ál yo z á s különösen az e u ró p ai m unkajogban m e gj e l enő új t e ndenci a. A k e m én y j o g a j o gszabál yo k a t, k ollektív sz erződéseket j el öli, t e hát e z ek a m e gsz okott t ö rv é n yi e sz köz ök, m e l ye k j o gi úton k ikénys z e rí thetőek. Ezzel sz em b en a p uha jog az o lya n j o gi ú ton, b í ró ságon n em k ikénys z e r íthető, d e a m unkav é gzés sz em pontjából m é gis fo ntos rendelkez és e k et t artal maz, mint az et ikai k ódex ek, v isel k ed é si szabál yo k, szociális p a rt n e r ek á ltal k ötött k e r et m e gállapodások. Bár n em kötelező erejű m e gál lapodásokró l v an szó, l ét ük é s a lkal m azásuk f o ntos a szociális p a rt n e r ek e g yü t t működése sz em pontjából. 3. A m unkajogi szabályozás a rendszervá ltás előtt A m u nkaj o g m e gk öz elítés e a M a gya r o r s z á gon u r al kodó különböző t á rs a d almi, és gazdasági b e r en dez kedés v iszonyl a t á ban e ltérések et m utat. 5 Mint em lítettem, a m unkaj o gnak e g ys é gesen e lfogadott d e fi níci ója m ái g nem a l ak ult ki, hasonlóképpen al ak ult e z a n yu gate u r ópai o rsz á gok tekintetéb en is. Il yen á ltal á nos sz a b ál y, a z őt m e gelőző idősz a kban sem k e rü lt m e gállapítás r a. A sz o ci al ista jogi m e gköz e lítés ről a z öt k övető i dősz ak b an b e sz élhetünk. Ebben a z i dőben a munkajog e g y ö n á llósodási fo l ya m a t on e s et t á t, az öt m e gelőző jogsz a bál yo k h at ál yo n kívül h el ye ződtek, é s helyü k e t f okozat osan új j o gszabályo k v e tték á t. Ez a f ol ya m a t e g y á tmeneti sz ak a szt ölel f e l a h azai munkajogi szabál yo z ás é l et é b en, m el y a l at t v é gérvén ye s e n f e lsz ám olás r a k e r ültek a f eu d ális és f a siszta m a r ad v án yo k a n orm a r en dsz e rb e n. 6 A z ú jjáép ítés i ndokával hozták l ét re a z üz emi bizottság i ntézményé t, mel ye k e k kor n e m sz a ksz e rv ez eti sz e r vkén t működtek, h a n em e llenőrzés i jogokkal el l átott s aj á tos, üz em i, d e mokratikus sz e rv e k voltak. M unkasz e rződést e bben a z i dőben is k ötöttek a m unkavállalók é s a m unkáltatók, azonban a g ya k o r l atban n a g yo b b s z erepe n e m volt, mivel a m u n k afeltét el ek e t az össz es d olgoz ó ra, v a g y a d olgozók n a g yo b b cs oportjára v o natkozólag a 5 Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai PhD. értekezés. Miskolc, 2007 (kézirat lezárva: december 31.) évi XIX. törvény, a /1945. (VI. 14.) ME sz. rend. 10

11 r e n d el eti szabál yo z á s és a k ollektív szerződések r en dsz e re v olt hivatott sz a b ál yo z n i. 7 A k ollektív sz e rződés ek j o gsz ab ál yi e rővel bírt a k, olya n m el lőz h et etlen e r ejű j o gszabál yo k v oltak, a m el ye k n e k személ y h a t á l ya a z o k ra a munkavállalókra és munkáltatókra is kiterj e dt, ak ik nem voltak t a gjai a kollek tív sz e rződést megkötő sz aksz e r vezetnek v a g y m unkáltat ói sz e rv ez et nek. Ez e k a k ollektív szerződés e k n e m e n gedték m e g a f e l e knek azt, h o g y e z z el e llentétes k ikötés b en á llapodjan ak m e g, a k o r ab el i sz ab ál yo z ás szankcionálta azt, h a a f el ek a m unkab é r r e v a g y j uttatásokra vonatkozóan az i d e vonatkoz ó r en d el k ezésektől el t értek. 8 A munkajog önálló jogággá v á l á sának f ol ya m a t á ban a következő sz a k aszt az e lső Munka törvén yk ö n yv e j e l entet t e, a é vi 7. sz ám ú t ö rv én ye r e jű r en d el et. E nnek a j o gsz ab ál yn a k a m e galkotásáv al vált e g yé r t e lművé, hogy a munkaj o g nem a m a gánjog r ész e. Az é s 1967 k özötti idősz ak b an s em a munkasz e rződés n ek, s em a kollek tív sz e rződés e knek jel e ntős sz e r ep e n em volt, m e rt a k özponti d irekt i r án yí t á sos r e ndsz er ezt n e m t e tte lehetővé, a f e leknek moz gásteret n em h a g yo t t A z évi Munka Törvén y kön y v é ről A z é vi II. t ö rv én y a M á s o dik M unka törvén yk ö n yv e l é n ye gi v á ltoz á st eb b en a t ek intetben n em hoz ott. A t ö rv é n yk ö n yv e l ső sz a k asz áb a n m e gfogalmazza a törvény c é l j á t, a m el y n e m más, mint a sz o ci alista t á rs a dalom m unkáj áb a n v a ló r ész v ét el r e n djén e k az A l kotmány e l v e i a l a pján tört é nő sz ab ál yo z á sa, k ülönösen a v á llal at oknak és a d olgoz óknak a m unkav isz on yb ó l e r edő j o gaiknak é s k ötel ez et tségeinek a t ek intetében, v alamint a d olgozók köz r eműködését sz a ksz e rv ez et ei k útján az él e t- é s munkakörülménye i k e t érintő k é rd é s ek sz a b ál yo z á s áb a n. 10 A sz o ci alista j o g a m unkaviszonyt ú g y h a t á rozza m e g, mint az állampolgároknak azt a jogát, h o g y m unkaviszonyt l ét e sítsen e k, a v á llal at ok t e kintet é b en p e dig, h ogy f e l a d at aik 7 Hágelmayer Istvánné A kollektív szerződés alapkérdései (Akadémiai Kiadó Bp. 1979) /1945. (VIII. 15.) ME sz. rendelet 9 Kenderes György: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései, és ellentmondásai PhD értekezés old évi II. törvény I. rész 1. A törvénykönyv célja 11

12 e llátás áh oz szükséges d olgozókat alkalmazzák. 11 Szabál yozza, hogy a d olgoz ók köz ött n e m sz ab a d h á trán yo s m e gkülönböztet é st t e nni a n e mük, koru k, n emz et iségük, fajuk é s szárm az á suk szerint. E törvény n e m sz entel külön fejezetet a m unkaviszony m e gszűnés é nek és m e gszüntet é s én e k, ez e k et a kérdés e k et a m unkav isz on y k ö r é ben sz a b ál yo z z a. A munkav isz on y i t t i s m unkasz e rződéssel j ött l ét r e, ami n e m m ás, mint a d olgoz ó és a v ál lalat megállapodás a, m el yb e n m e g k e llett h at á r ozni a d o l gozó munkak örét é s sz em él yi a l a p b é rét i s. A m unkaviszonyt h a tároz ott és h at á roz at lan időre i s m e gköthették a f e lek. A p r ó baidőt ki l eh et et t kötni, e nnek f el tétel e az í rásbeliség. A p r ó b ai dő t a rt am a h arminc n a p volt, a felek e nnél r övidebb időben is m e gegye z h e ttek, visz ont l e gfel j eb b három h ónap l e hetet t. A p ró baidőt m e ghosszabbítan i tilos v olt, ez idő alatt a m unkaviszonyt b á rm el yi k f é l a z o nnal i h at áll ya l m e gszüntethette. A v ál l al at é s a d olgozó k özös m e gegye z é s s el b á rm ikor m e gszüntethette a jogviszonyt. 12 A j o gvisz on y m e gszűnt továb b á a d o l gozó m ás vállalathoz t ö rt énő á t h el ye z é s é v el, a z o nban ez es et b en a k é t v állal a tnak é s a d olgoz óval m e gállap odásra k e llett jutnia. S ikeres át helye z é s es e tén a d olgoz ó e lőző m unkaviszonya o l ya n t e k intet a lá e s et t, m intha az t a z új v állal at á n ál t öltötte volna. M ind a vállal at m ind p e dig a d olgozó f el mondás s al m egszüntet h ette a h a t ároz atlan i dős m unkaviszonyt. A f e l mondás t a v állalat n ak í r ásban k e llett köz ölni, m el yb e n i ndoklásnak k e llett szerep e lnie. E bből v ilágosan ki k el let t tűnnie a nnak, h o g y m i o kból következ ett b e a f e lmondás. Ez c sak a kkor m ellőzhető, h a a dolgoz ó e g y é v n él r övidebb i d ej e d olgoz ott a v á llal at n ál, kivév e, h a ez v olt az e lső m unkah el ye, v a g y h a a z i ndoklást a dolgozó k é ri. A t ö rv é n y f o galmaz ás a sz e rint: C sak ren dkívül indokolt e setben mondhat f el a v ál lalat a n ál a h osszú i d ej e m unkaviszonyb a n á l ló és ez al a tt az átlagosnál jobb munkáj á v al és p é ldam utat ó m a gatart ás á v al kitűnt d olgozónak. 13 Felmondási v é d el em k ént sz e r epel, hogy a vállalat meghatározott ideig nem mondhat fel a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult és onnan leszerelt évi II. törvény III. rész évi II törvény 25. (1) évi II törvény 26 (3) 12

13 dolgozóinak, valamint keresőképtelenné vált beteg dolgozóinak és a terhes szülő nőnek sem. A felmondási idő mértéke a tizenöt naptól a hat hónapig terjedt. Ebben az időkeretben a kollektív szerződés határozza meg a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően. A dolgozót a munkavégzés alól a felmondási idő egészére, vagy egy részére a vállalat felmentheti, erre az időre az átlagkereset járt. Azonban, ha a vállalat mondott fel, akkor új munkahely keresése miatt a dolgozónak szabadidőt feltétlenül biztosítania kellett. A határozott idős munkaviszony, csak úgy, mint ma is, megszűnt a határozott idő elteltével. A vállalat a határozott idő lejárta előtt abban az esetben szűntetheti meg a munkaviszonyt, ha a dolgozó a rá bízott munkát nem végzi megfelelően, vagy annak elvégzésére nem alkalmas. A dolgozó a határozott időre kötött munkaviszonyt abban az esetben mondhatta fel, ha a vállalat a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Az azonnali hatályú felmondás, mintegy büntetésként szolgált a Második Munka törvénykönyvében. Az ide vágó szakasz rögzíti, hogy a dolgozó munkaviszonyát azonnali hatállyal csak fegyelmi büntetésként szűntetheti meg a vállalat. A dolgozó egészségének megóvása érdekében szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, kizárólag akkor, ha annak fenntartása életét, egészségét, vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti. Az azonnali hatályú megszüntetés alá esik továbbá a közügyektől eltiltott személynek az eltiltás alá eső munkaviszonya, ebben az esetben úgy jártak el, mint a fegyelmi elbocsátásnál. A munkaviszonyt jogellenesen megszüntető vállalat köteles volt a dolgozót olyan helyzetbe hozni, mintha annak munkaviszonya meg sem szűnt volna. Az a dolgozó, aki a munkaviszonyát ilyen módon, tehát jogellenesen szűntette meg ez lehetett a jogszabály megszegésével felmondás nélkül történő, vagy a megszűnésre meghatározott időpont előtti felmondás úgy kell elbírálni, mintha fegyelmi elbocsátás történt volna. A törvény tiltotta továbbá, minden olyan második munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, amely a dolgozó munkájával összeférhetetlenséget okozna. A fegyelmi felelősség szabályozása ebben a törvényben nagyon részletes. A törvény taxatíve felsorolja a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket. 13

14 Ezek a megrovás, a szigorú megrovás, a meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve azok megvonása, valamint, a személyi alapbér csökkentése, az áthelyezés és az elbocsátás lehettek. Ezek közül a büntetések közül egyes esetekben többet is lehetett alkalmazni a dolgozóval szemben, például egyidejűleg alkalmazható volt a juttatások megvonása és az áthelyezés. Elbocsátás mellett pedig a meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, valamint ezek megvonása is alkalmazható volt a kötelezettségszegésen ért dolgozóval szemben, azonban ha kellő nevelő hatást várhatott a vállalat ettől a két büntetéstől, ezek végrehajtását egy évre fel lehetett függeszteni. Az a dolgozó, akit súlyos fegyelmi büntetéssel sújtottak, akár három évig is annak hatálya alatt lehetett. A fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás folytatása alapján a vállalat írásbeli határozattal szabta ki. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a dolgozót személyesen is meg kellett hallgatnia, biztosítania kellett, hogy a dolgozó védekezését előterjeszthesse. Megrovás, szigorú megrovás, valamint a kedvezmények, juttatások csökkentése és a személyi alapbér csökkentése a kötelezettségszegés csekély voltára tekintettel, írásbeli határozatban, fegyelmi eljárás mellőzésével is kiszabható volt, ha a tényállás tisztázottnak minősült. Nem lehetett fegyelmi eljárást indítani az ellen a dolgozó ellen, akinek a kötelezettségszegésének felfedezése óta három hónap már eltelt, illetve az elkövetés óta egy év már eltelt. Ha büntető eljárás indult a kötelezettségszegés miatt, és az nem végződött felmentéssel, akkor a három hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egy éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számított Az évi XXII. törvény kapcsolata a közszolgálat jogával Az 1990-es rendszerváltás következményeként, új, a demokratikus államrendszert tükröző törvények láttak napvilágot, így 1992-ben hatályba lépett a harmadik magyar Munka Törvénykönyve az évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.). Ezen jogszabály a versenyszféra munkajogát volt hivatott szabályozni, kivált belőle a közszolgálat joga, melyet két új rendelkezés, az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi II törvény IV. rész Fegyelmi felelősség,

15 (továbbiakban Kjt.), valamint az évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló (továbbiakban Ktv.) jogszabályok tartalmaztak. A csaknem 20 évig hatályban lévő Mt. a szocialista rendszer utáni kodifikációs vita eredménye volt. A rendszerváltást megelőző államszocializmus időszakában a munkajogi rendszer formálisan bár, de egységes munkajogot képviselt, ezt váltotta fel egy új törvényi struktúra, melyben a magánjog és a közjog egymástól szétválasztott formában valósult meg. 16 Ezzel egyidejűleg az Mt. egységes jogforrásban szabályozza az individuális munkajogot, vagyis a munkáltató és a munkavállaló közötti sajátos jogviszony, és a kollektív munkajogot, amely a munkavállalók és munkáltatók nagyobb csoportjára, érdekképviseleteikre irányul. Ezért tehetjük azt a megállapítást, hogy a munkajog szabályozásának területe sajátos hármas tagolás szerint lett szétválasztva, mert a gazdasági munkajog oldalán az Mt. szabályai az irányadók, míg a közszolgálat oldalán az Mt. minimál standardjaival szemben részletes szabályanyagot tartalmaz a Ktv. A magán munkajog és a közszolgálati jog között pedig, a Kjt. rendezte azok jogviszonyát, akik a közigazgatáson túli állami valamint önkormányzati finanszírozású szerveknél foglalkoztatottak. Az Mt. a Ktv. és a Kjt. tekintetében is mögöttes jogszabályként került meghatározásra, mégpedig abban a formában, hogy a Kjt. azt szabályozta, hogy mely rendelkezések azok, amelyek nem alkalmazhatóak, a Ktv. pedig éppen ellenkezően, azokat, amelyeket alkalmazni kell az Mt.-ből a köztisztviselők tekintetében. 4.2 Az XXII. törvény áttekintése A munkaviszony megszűnésének megértéséhez elengedhetetlen tisztázni magát a munkaviszony fogalmát a törvény értelmezésében, meg kell vizsgálnunk a komplex törvényt ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket tudjunk levonni a következő fejezetekben. Így láthatóvá válik majd, hogy milyen fontosságú a régi Mt. minden pontja, mikor megszűnésre, megszüntetésre, vagy a jogellenes megszüntetés miatti jogorvoslatra került sor, (és kerül sor még ma is, egyes ügyekben, ahol a régi Mt. alapján Pruberger Tamás, Kenderes György, Mélypataki Gábor: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító elemzése Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Miskolc old. 16 Dr. Gecse Istvánné Dr. Tománé dr. Szabó Rita Dr. Kenderes György: Jogi ismeretek II. Munkajog és Társadalombiztosítási jog Igazságügyi igazgatási alapszakos hallgatók számára. Novotni Kiadó Miskolc,

16 folytatják a tárgyalást). A bírói gyakorlatból világosan kitűnik, hogy a bevezető rendelkezések, alapelvek egyes ügyekben döntő fontossággal bírnak, ezért fontos a törvényt egészében látni. A Munka Törvénykönyve a bevezető rendelkezések között határozza meg azokat az általánosan irányadó szabályokat, melyek alkalmazandóak a törvény egyéb rendelkezései során is, ezek egyfajta értelmező rendelkezésekként is tekintendők. Mint minden más törvény esetében itt is fontos a hatály kérdése. A hatálynak négy formáját, a személyi, tárgyi, területi, és időbeli hatályt is itt a bevezető rendelkezések között találjuk meg. Legáltalánosabb értelemben a törvény hatálya azt jelenti, hogy egy adott jogszabályt kikre, (természetes személyekre, jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervekre, ezeken a kategóriákon belül is mely csoportokra), milyen jogviszonyok tekintetében, mely földrajzi területen, és milyen időponttól meddig alkalmazzuk. Az Mt. vonatkozásában, általános értelemben a hatály azt jelenti, hogy melyek azok a jogviszonyok, foglalkoztatók, valamint foglalkoztatottak, akikre az évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek alapján a Munka Törvénykönyvének hatálya a versenyszféra munkajogviszonyaiban, valamint az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokban (pl.: bedolgozói jogviszony) foglalkoztatottakra terjed ki. A központi államigazgatási szerveknél, valamint területi és helyi szerveiknél, a képviselő-testületek hivatalaiban foglalkoztatott köztisztviselőkre és ügykezelőkre a fent már említett évi XXIII. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, ugyanígy az állami vagy önkormányzati költségvetési szervnél foglalkoztatott közalkalmazottakra az évi XXXIII. törvény volt az irányadó. Egyes speciális jogviszonyokra, az ilyen jogviszonyban foglalkoztatottakra külön jogszabályok vonatkoztak, ilyenek például a bírák, ügyészek, vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban állók. Az Mt. tárgyi hatálya a munkajogviszonyra, valamint az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokra vonatkozik. A munkaviszonyt elsődleges, és másodlagos minősítő jegyek segítenek meghatározni, erre azért van szükség, hogy egymástól elhatárolható legyen egymástól a munkaviszony és az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok, valamint a megbízási jogviszony, és a vállalkozási jogviszony. 16

17 A munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek: (a teljesség igénye nélkül) - a tevékenység jellege, a munkakörönként történő feladat meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, - jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátására, - személyes munkavégzési kötelezettség, - a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni, - alá-fölérendeltségi viszony A munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek: - a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga - a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg - a munkát a munkáltató székhelyén vagy telephelyén kell végezni (általában) - a munka díjazása rendszeresen esedékes - a munkavégzés nem a munkavállaló saját eszközeivel történik, hanem a munkáltató biztosítja - a munkaszerződést kötelező írásba foglalni, erről a munkáltatónak kell gondoskodnia. 17 A területi hatály az Munka Törvénykönyvének alkalmazását tekintve a Magyar Köztársaság területén teljesített munkajogviszonyokra vonatkozik, akár magyar, akár nem magyar munkáltató esetén, illetőleg akár magyar akár külföldi munkavállaló esetében. Az évi XXII. törvény időbeli hatálya június 1. napjától július 1. napjáig valamint egyes rendelkezések tekintetében január 1. napjáig. A bevezető rendelkezések között találjuk meg a jogok gyakorlására valamint a 17 Dr. Gecse Istvánné Dr. Tománé dr. Szabó Rita Dr. Kenderes György. Jogi ismeretek II. Munkajog és Társadalombiztosítási jog igazságügyi igazgatási alapszakos hallgatók számára Novotni Kiadó Miskolc oldal 17

18 kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A joggyakorlás módja a munkajogviszony alanyai azaz, a munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönös együttműködési kötelezettség. Ez nem csak e két szereplőre vonatkozó szabályozás, hanem a szakszervezetet valamint az üzemi tanácsot is jelenti. 18 A munkaviszonnyal összefüggő, minden jelentős tény és körülmény tekintetében a feleket tájékoztatási kötelezettség terheli. A rendeltetésszerű joggyakorlás olyan alapvető követelmény melynek során mások joga, és jogos érdeke nem sérül. Rendeltetés ellenes joggyakorlásról akkor beszélünk, mikor a tételes jog nem sérül ugyan, de az eljárás nem felel meg a törvényalkotó céljának és a törvény szellemiségének. A törvény védi a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, így a munkavállaló jogviszonyának fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel ezt veszélyeztetné, vagy sérti. A munkáltató harmadik személlyel csak a munkáltató hozzájárulásával vagy a törvényben meghatározott esetekben oszthatja meg a munkavállaló adatait. 19 Az egyenlő bánásmód követelménye nemzetközi kötelezettségként került bele a törvénybe, e szerint tilos indokolatlan megkülönböztetést tenni a munkavállalók között. A jognyilatkozatok megtétele kapcsán rögzíti a jogszabály a főszabályt, miszerint a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, a munkavállaló kérésére a nyilatkozatot mindenképpen írásba kell foglalni. 20 A munkaszerződést azonban kötelező írásba foglalni. Ha a jognyilatkozat valamely alaki, tartalmi vagy akarati hiba folytán olyan hiányosságban szenved, ami miatt a célzott joghatás kiváltására nem alkalmas érvénytelenségről beszélünk. Két csoportja a megtámadhatóság és a semmisség. A megtámadhatóság egy feltételes érvénytelenség, szubjektív, a nyilatkozat akkor válik érvénytelenné, ha azt a másik fél sikeresen megtámadja, míg semmisség objektív, akkor áll fenn, ha a jognyilatkozat jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, azt hivatalból kell figyelembe venni. 21 A munkaviszonyból származó igény három évig érvényesíthető az évi XXII. tv évi XXII. tv évi XXII. tv évi XXII. tv.8. 18

19 esedékességtől számítva, ha bűncselekménnyel okozzák a kárt öt év. 22 Az Mt. értelmezésekor napon naptári napot kell érteni. A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amelyik elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelelő. Hónapokban, vagy években megállapított határidő esetén a lejárat napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap hiányzik, akkor a hónap utolsó napja. A határidők elmulasztása csak akkor menthetőek ki, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi A munkaviszony Az évi XXII. törvény szerinti munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Meghatározása szerint, a munkáltató az lehet, aki a Polgári Törvénykönyv alapján jogképességgel rendelkezik, tehát jogok és kötelezettségek alanya lehet, valamint munkaviszony keretében legalább egy munkavállalót foglalkoztat. Munkáltató lehet jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy természetes személy is. A munkáltató képviseletében eljáró személy, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója azonban nem minősül munkáltatónak, mert a munkáltató fogalma azon szervhez vagy személyhez kapcsolódik, aki ilyen minőségében a munkaszerződés alanya. 24 A jogviszony másik alanya a munkavállaló, akit szintén a polgári jogi fogalmak szerint határozott meg a jogszabály. E szerint munkavállaló lehet a cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes személy, aki 16. életévét betöltötte, valamint a 15. életévét be nem töltött tanuló az oktatási szünet ideje alatt, amennyiben nappali rendszerű képzésben vesz részt. Fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A 14 évét még be nem töltött személy, valamint a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett személy nem lehet munkaviszony alanya. Kivételt képez ez alól a fő szabály alól, ha a 15. éven aluli munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatott. A munkaviszony létesítésekor a munkavállalónak rendelkeznie kell azokkal az alkalmazási feltételekkel, évi XXII. tv évi XXII. tv Dr. Gecse Istvánné Dr. Tománé dr. Szabó Rita Dr. Kenderes György Jogi ismeretek II. Munkajog és Társadalombiztosítási jog igazságügyi igazgatási alapszakos hallgatók számára Novotni kiadó Miskolc oldal 19

20 melyeket jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató határoz meg, e feltételek az adott munkakörre vonatkozóak lehetnek. A munkaviszony a munkaszerződéssel jött létre, amely, egy olyan megállapodás a felek között, amellyel az Mt. hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyt hoznak létre, ezt pedig a munkáltató kötelessége írásba foglalni. A munkavégzés kezdeteként a munkába lépés első napja szerepel a törvényben. A munkaszerződés tartalmi elemei lehetnek: szükséges tartalmi elemek, lehetséges tartalmi elemek valamint mellőzhetetlen tartalom. A szükséges tartalmi elemek hiánya ahhoz vezet, hogy a felek között létre sem jön a munkaszerződés, míg a lehetséges tartalmi elemek, mint nevükből is látszik, azok tartalmában a felek szabadon állapodhatnak meg. A szükséges tartalmi elemek közé tartoznak: - a felek adatai, a munkaviszony szempontjából lényeges adataiknak megjelölése, - közös megállapodásuk a munkaviszony létrehozásában, - a munkakör, - a személyi alapbér, - a munkavégzés helyében történt megállapodása a feleknek. A lehetséges tartalmi elemek körében a felek megállapodhatnak: - létesítenek-e határozott idejű munkaviszonyt, - kikötnek-e próbaidőt, - változó munkahely kikötése itt lehetséges, - részmunkaidőben való megegyezés, - valamint a magasabb anyagi felelősségben való megegyezés. A mellőzhetetlen tartalom a munkaszerződés azon része, mely úgy válik a részévé, hogy arról a felek külön megállapodást kötöttek volna, mivel a jogszabály erejénél fogva kötelező azt biztosítani. Ilyen például a pihenőidő, ennek biztosítása akkor is kötelező, ha egyébként a munkaszerződés nem tartalmaz erre vonatkozó megállapodást. A mellőzhetetlen tartalomba ütköző mindenfajta kikötés érvénytelen, helyette a Munka Törvénykönyvének 20

21 rendelkezései az irányadók, amennyiben e nélkül a jogszabályba ütköző kikötés nélkül a felek meg sem állapodtak volna, az egész munkaszerződés érvénytelen. A jogszabály lehetőséget biztosít a munkaszerződés módosítására, mely kétféleképpen történhetett meg, egyrészt a felek akaratától függetlenül, amely egyéb a munkaviszonyra hatással lévő jogszabály változása alapján következett be, tipikus esete ennek a minimálbér változása. Ezt évente a kormány és az érdekképviseleti szervek megállapodása alapján növelik, maga után vonja a személyi alapbér munkaszerződésben szereplő értékének megváltozását. Másrészről a kollektív szerződés módosulása esetén változhat az egyéni munkaszerződés tartalma. A kollektív szerződés kiterjesztő hatálya alapján részévé válik a munkavállalók és munkáltatók által megkötött szerződéseknek, de azzal a kitétellel, hogy munkavállalóra hátrányos módosulás nem lehetséges. Valamint ilyen a felek akaratától független változás volt a régi Mt.-ben, ha a határozott idő eltelte után a munkavállaló legalább egy napot dolgozott, a határozott idős szerződés automatikusan határozatlan idős szerződéssé alakult át. A felek akaratától függően bekövetkező változás mindig a felek egybehangzó akaratnyilatkozatán alapul. Ilyen közös megegyezéssel a munkaszerződés bármikor módosítható, vonatkozhat a szükséges vagy lehetséges tartalmi elemekre is. A nők tekintetében a terhesség megállapításakor a régi Mt. kötelezően rendelkezett arról, hogy számára megváltozott állapotára tekintettel megfelelő munkakört kell biztosítani, akkor is, ha ez a munkaszerződés módosulásával érhető el A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az évi XXII. törvény rendelkezéseiben A törvény különbséget tesz a megszűnés és a megszüntetés között. E szerint a megszűnés a munkavállaló és a munkáltató akaratától függetlenül következik be, a megszüntetés azonban a két fél egyező vagy egyoldalú akaratnyilatkozata alapján következik be. A munkaviszony megszűntetésének feltétele, hogy bármilyen nyilatkozat megtétele nélkül jogilag releváns tény bekövetkezése alapján szűnjön meg a jogviszony. Ilyen releváns tényeknek évi XXII. törvény

22 számítanak: a munkavállaló halála, a munkaáltató jogutód nélküli megszűnése, a határozott idő eltelte, valamint a munkáltató jogállásának megváltozása, amely azt jelenti, hogy a munkáltató továbbfoglalkoztatása a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, vagy a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogutód szervnél vagy szervezetnél történik, vagy az ilyen szervnél történő továbbfoglalkoztatás nem lehetséges, vagy a munkavállaló azt nem vállalja el. 26 A munkaviszony megszűnésének első esetében a munkavállaló halálával, a munkaviszony automatikusan szűnik meg. Ez esetben az örökösöket illetik meg a halálig létrejött jogok és kötelezettségek, azonban csak az elhunyt anyagi természetű követeléseit érvényesíthetik. Az örökösök meghatározása a polgári jog szabályai szerint történik, azaz örökösöknek tekintjük azokat, akit a közjegyző jogerős hagyatékátadó végzésében vagy az öröklési bizonyítványban annak minősít. A munkáltató jogutóddal történő megszűnése nem érinti a munkaviszonyt, mivel a jogelőddel létesített jogviszony a jogutóddal is fennáll. A jogutód nélküli megszűnés felszámolási eljárás agy végelszámolás eredményeként jöhet létre. Ilyenkor a munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi munkavállaló munkavégzésre irányuló jogviszonya megszűnik. Azért, hogy a munkavállaló emiatt hátrányos helyzetbe ne kerüljön biztosítani kell számára, a rendes felmondás esetére járó végkielégítést, valamint a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget. Ha természetes személy munkáltató (például egyéni vállalkozók vagy egyszemélyes gazdasági társaságok esetén) nem szűnhet meg jogutód nélkül, mivel a munkaviszonyt így az örökösöknek kell külön megszűntetni. Amennyiben jogállásváltozás következik be a munkáltatónál, és kikerült a Munka Törvénykönyvének hatálya alól, a továbbfoglalkoztatást nem kérő munkavállalók részére a végkielégítést meg kell fizetni, akik kérték a továbbfoglalkoztatásukat onnantól rájuk a Ktv., vagy a Kjt. szabályai vonatkoznak a jogállásváltozás bekövetkeztétől. A munkaviszony megszüntetése mint fentebb említettem, vagy a munkavállaló és a munkáltató kétoldalú, egybehangzó akaratnyilatkozata alapján, vagy 26 Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 13. számú állásfoglalása alapján évi XXII. törvény A jogállásváltozásra vonatkozó eljárási szabályokat az Mt.86/B-86/E foglalják össze. 22

23 pedig az valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata alapján következhet be. A munkaviszony megszüntetésének esetei: a közös megegyezés, a rendes felmondás, a rendkívüli felmondás, a próbaidő alatt azonnali hatállyal való megszüntetés, valamint nem orvosolható érvénytelenség fennállása esetén a munkáltatónak a munkaviszonyt azonnali hatállyal fel kell számolnia. A következőkben részletesen kifejtem ezeket a törvényben meghatározott módokat. Közös megegyezés: A közös megegyezéssel a törvény rendelkezése alapján bármilyen típusú jogviszony, és bármikor megszüntethető. A közös megegyezés kizárólag írásban érvényes, amelynek tartalmaznia kellett a közös megegyezés tényét, valamint a megszüntetés időpontját. A határozott idős munkajogviszony tipikus megszüntetési módja, mivel a törvény rendelkezései alapján azt csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, próbaidő kikötése esetén pedig azonnali hatállyal szüntethető meg. Rendes felmondás: A rendes felmondás szabályait az évi XXII. törvény szakaszai tartalmazzák. Ez esetben egyoldalú nyilatkozatról beszélünk, a rendes felmondás a munkaviszony valamely alanyának a másikhoz intézett írásbeli nyilatkozata, amely a munkaviszony megszüntetésére irányul, a munkaviszonyt pedig a felmondási idő eltelte után szünteti meg. Rendes felmondással a munkáltató és a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt, a határozott idejű munkaviszonyokra azonban nem alkalmazható. A felmondási idő a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat megtételétől a munkaviszony tényleges megszűnéséig terjedő időtartam. Ennek az időtartamnak a mértéke függ az adott munkáltatónál munkaviszon yban eltöltött időtől, mel y a ban meghatározottak szerint legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, mely kógens szabály ettől eltérni nem lehet. A harminc napos felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik: három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után harminc nappal, húsz év után pedig hatvan nappal. 29 Amennyiben a XXII. törvény 92. (2). bek. 23

24 munkáltató rendes felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló jogviszonyát úgy bizonyos követelmények fennállnak ezzel kapcsolatban. Alaki tekintetben az írásbeliség kötelező a rendes felmondás alkalmazása esetén. A munkáltatót indokolási kötelezettség terheli, amelynek világosnak, valósnak, okszerűnek és alaposnak kell lennie. Tartalmaznia kell azokat a konkrét okokat, amelyek miatt a rendes felmondást eszközölték, valamint az indok csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Nincs szükség indokolásra, abban az esetben, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az alábbi esetekben minősült a munkavállaló nyugdíjasnak a régi Mt. szerint: - ha a munkavállaló betöltötte a hatvankettedik életévét, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, - nyugdíjkorhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült, vagy - korkedvezményes, előre hozott, csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíjban részesült, vagy - szolgálati, korengedményes illetve más az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban részesült. Biztosítania kell a munkavállaló számára az őt megillető felmondási időt, a már részletezett 92. szakasz figyelembe vételével. A munkáltatónak kötelessége megvizsgálni, hogy fennállnak-e bizonyos felmondási tilalmak valamint korlátozások. Végül vizsgálni kell a végkielégítésre való jogosultságát a munkavállalónak. A 90. rendezi a felmondási korlátozások valamint tilalmak eseteit, ez a tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató a határozatlan idejű munkaviszonyt nem szüntetheti meg rendes felmondással addig, míg a tilalom oka fennáll. Bár a felmondást kiadhatja a tilalom okának megszűnése után nyomban, de a felmondási idő a tilalom megszűnését követően csak 15 nap múlva kezdődhet, ha a tilalom oka legalább 15 napig fennállt, valamint 30 nap múlva kezdődhet, amennyiben a tilalom oka 30 napig vagy azt meghaladóan fennállt. A jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a jogviszonyt rendes felmondással: 24

25 - a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, valamint az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenség alatt táppénzre való jogosultság ideje alatt, - a beteg gyermek ápolása miatt igénybe vett táppénz időtartama, - a munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása vagy gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje, - a terhesség, a szülést követő hatodik hónap vége, a szülési szabadság, valamint a külön törvényben meghatározott emberi reprodukciós eljárás ideje alatt, - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt. - Valamint ide tartozik még a szakszervezeti tisztségviselő, vagy üzemi tanácstagjának a felettes szer előzetes egyetértésének a hiánya. A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással azoknak a munkavállalóinak a munkaviszonyát, akiknek öt évük van hátra az öregségi nyugdíjhoz való jogosultságuk megszerzéséhez. A munkáltató a felmondási idő felére a munkavégzési kötelezettsége alól a munkavállalót felmenteni, melyet a munkavállaló kívánsága szerint kell kiadni, a kötelező felmentés idejére az átlagkereset jár. A munkavállalói rendes felmondás esetén, szintén kötelező az írásbeliség, de neki nem kell indokolnia és nem kell, hogy a másik fél azt elfogadja. Ehhez a témakörhöz tartozik még a végkielégítés kérdése, mivel a törvényben meghatározottak szerint végkielégítés jár a munkavállalónak, ha a munkajogviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. 30 Nem jár a végkielégítés annak a munkavállalónak aki öregségi nyugdíjra való jogosultságát megszerezte, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg a részére. A jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. A végkielégítés mértéke jogszabályban meghatározott, e szerint: legalább három év munkaviszony esetén egyhavi, öt év esetén kéthavi, tíz év esetén évi XXII. törvény

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog

M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: munkajogi jogszabályok egyéni munkajog kollektív munkajog M U N K A J O G A munkajog, a munkavállaló és a munkáltató fogalma Munkajog: a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló, ennélfogva alárendelt - különös védelemre szoruló - munkavállaló között munkaszerződés

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére

Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz: Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar. 2015/2016-os tanév. Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga

Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar. 2015/2016-os tanév. Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar 2015/2016-os tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M

Részletesebben

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972

Rendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972 uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,

Részletesebben

Szigethalom Városi Szabadid központ

Szigethalom Városi Szabadid központ Szigethalom Városi Szabadid központ (2315 Szigethalom, Sport u. 4.) Szabadtéri rendezvény (Városnap-Gyereknap) Biztonsági terv Tűzvédelmi szabályzat és Tűzriadóterv 2015. 04.15. Összeállította: Kohut és

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági

Részletesebben

A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során

A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során OBB-KLUB A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során 2015.11.25. Az ellátandó feladat jellege és feltételei határozzák meg, hogy egy munkavégzésre milyen jogviszony válaszható. A felek szabadsága,

Részletesebben

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.

Munka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés

Részletesebben

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS

MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERŐDÉS amely egyrészről a MEDOSZ Hegyhát Munkahelyi Alapszervezete, mint a munkavállalók érdekképviseleti szerve, másrészről az egymással kapcsolt vállalkozásban lévő: - 9761 Táplánszentkereszt,

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

Fonódásmentes körforgalom

Fonódásmentes körforgalom Fonódásmentes körforgalom Készítette: Pach Dániel - 1 - 1. Bevezetés A körforgalmak man a pság a l e gpreferál tabb c som óponti kial a kítások, sz ám os e lőnyü k m el l ett (b iztonság, l át v án y,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202 KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzata

Közalkalmazotti Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal Közalkalmazotti Szabályzata A Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal (a továbbiakban: Munkáltató ) közalkalmazottainak jogviszonyára vonatkozó

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munka törvénykönyve II.

Munka törvénykönyve II. Munka törvénykönyve II. 2012. évi 8. szám 2012. június 25. Tartalom i védelem A törvény szabadságra vonatkozó részei csak 2013. január 1-én lépnek hatályba. A rendes szabadság az új törvény szerint is

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói

MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói MRE Szeretetszolgálati Iroda Monitoring Munkacsoport 2013. november 25. A foglalkoztatási jogviszony létesítése A foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó

Részletesebben

Tantárgyi tematika /2017 I. félév

Tantárgyi tematika /2017 I. félév Tantárgy neve Munkajog 1. Neptun kódja: J3:MUJ (1) Tantárgyi tematika - 2016/2017 I. félév Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt

Részletesebben

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd 2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény

Részletesebben

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l

Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvér l TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 Tájékoztató kiadvány a megváltozott Munka Törvénykönyvér l Tájékoztató kiadvány a 2012. évi I. törvény

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006. Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) 514-000, Fax: (89) 313-653, e-mail: hospital@mail.geksz.hu KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006. Tartalom: I. fejezet Általános

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Üzleti jog XIII. MUNKAJOG. Dr. Csőke Rita. Üzleti jog XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog XIII. MUNKAJOG. Dr. Csőke Rita. Üzleti jog XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog XIII. MUNKAJOG Dr. Csőke Rita Üzleti jog XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzletiijog XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2 Munkajog haiku stílusban Csak néhány nagyobb témakörre és azok leglényegesebb

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba.

I. Fejezet. a) Ezt a Kollektív Szerződést határozatlan időre kötötték a felek. b) A Kollektív Szerződés 2012. 07. hó 01. napján lép hatályba. I. Fejezet 1. A Kollektív Szerződésre vonatkozó szabályok Kollektív Szerződés valamint mellékletei, kiegészítései szabályozzák a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,

Részletesebben

Üzleti jog XIII. Munkajog. Dr. Csőke Rita. Üzleti jog, XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog XIII. Munkajog. Dr. Csőke Rita. Üzleti jog, XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog XIII. Munkajog Dr. Csőke Rita Üzleti jog, XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog, XIII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2 Munkajog haiku stílusban Csak néhány nagyobb témakörre és azok leglényegesebb

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS április 14-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS április 14-i rendkívüli ülésére Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. április 14-i rendkívüli ülésére T ár gy: Vida János igazgató közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS CSOPORTOS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS TÁRGYÁBAN

MEGÁLLAPODÁS CSOPORTOS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS TÁRGYÁBAN MEGÁLLAPODÁS CSOPORTOS LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS TÁRGYÁBAN amely létrejött egyrészről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (székhely: 1016 Budapest, Naphegy tér 1.), mint munkáltató képviseletében

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő:

A munkaviszony megszüntetése valamelyik (esetleg mindkét) fél részéről tett jognyilatkozattal történik. Ennek négy esete a következő: 14. Foglalja össze, hogy a munkaviszony megszüntetésének milyen módjait ismeri, különös tekintettel a speciális esetekre! Beszéljen a mellékelt nyomtatványok szerepéről, főbb tartalmi elemeiről! A munkaviszony

Részletesebben