A kor szava: népművelődés

Átírás

1 A kr szava: népművelődés

2 Az 1868-as népktatási törvény A Néptanítók Lapja A tanítóegyesületek és az analfabéták ktatása

3 Türr István felhívása a népnevelési körök létrehzására (1868) Irányi Dániel törvényjavaslata (1869) Pauler Tivadar törvényjavaslata a felnőttek Irányi Dániel Türr István ktatásáról (1871) Trefrt nézetei a felnőttképzésről Trefrt Ágstn

4

5 Türr István, szeptember 30. felhívás népnevelési szövetség létrehzására A tudmány hatalm Észak Amerika: g ahead Svájc, Hllandia, Belgium: kevesebb A népktatás fntssága

6 Ha van feladat, melynek megldására az állam minden hatalma elégtelen az a népnevelés, ly feladat ez, melyet csak a nép maga ldhat meg (Eötvös József) A tudmányt be kell vinni a czigány kunyhójába is (Batthyány Lajs)

7 1868. któber 20.: Baján, Türr szülővársában, a vársháza nagytermében megkezdődött a felnőttek ktatása Tanárk: Türr, Czirfusz Ferencz és Vidvitsd Bnaventura Tvábbi körök: Szabadka, Zmbr, Arad, Szeged, Kecskemét Eötvös kéri Türrt, hgy ktassanak felnőtteket a fővársban is Tanácskzás (Deák Ferec, br. Eötvös József, Tisza Kálmán, Irányi Dániel, Jókai Mór, Kemény Zsigmnd, stb.)

8 Irányi Dániel emigránsként tanulmányzta a francia művelődési mzgalmat nvember 30.: Irányi rszággyűlési beadványa: a felnőtt személyek elemi ktatásának előmzdításáról nem tárgyalják március 19, ugyanez részletesebben ezt sem tárgyalják

9 Megalakulás: február 27., Budapest Elnöke Türr, választmányában pl. Irányi, Tisza István és Eötvös Intézkedéseik: Pesti népktatási kör alapításának előmzdítása Irányi törvényjavaslatának támgatása Felhívásk az rszágban népktatási körök alakítására, nemcsak analfabétáknak Országszerte alakultak népktatási körök

10

11 1877: Irányi Dániel indítványa indítsanak idegen ajkúak számára magyar nyelvi tanflyamkat A szűkös anyagi helyzet miatt tandíjat kellett szedni a résztvevőktől Az első két évben két tanflyam indult, majd 1882-től ingyenessé vált, ezzel megkétszereződött a résztvevők létszáma. 1883/84-ben már hat tanflyam indult. Tankönyvek: Ney és Dalls nyelvtankönyve, később Barna Jáns könyve Hetente kétszer 2-2 órában tarttt az ktatás Résztvevők: vasúti, gyári dlgzók, gépészek, iparssegédek, katnák.

12

13

14 1890: Verédy Kárly indítványa: Kísérletképpen az Érsek utcai népisklában indítttak egy-egy tanflyamt nők és férfiak számára főleg a nők körében vlt sikeres Az egy év kísérleti idő letelte után a választmány bizttságt küldött ki, hgy megállapítsák a tanflyam tantervét. Bizttság: Beck Dénes, Lantay Kárly, Gyulay Béla. Tantárgyak Felvételi feltétel: 15 feletti, aki már a VI. elemi, vagy a II. plgári sztályt elvégezte A szrgalmas és jeles tanulók látgatási biznyítványt kaptak Nagy a látgatttság, főleg a nők részéről, számukra két tanflyamt is indítttak

15

16 Hgyan hasznsítsák a munkásk szabadidejét? a tanflyamkat kiterjesztik vasárnapra indítanak külön vasárnapi tanflyamkat Az utóbbi javaslatt fgadták el: vasárnap délutánra 2-4 órában külön tanflyamt hirdettek. Cél: az ismeretek kibővítése. Csak lyank jelentkezhettek, akik már tudtak írni-lvasni ben indult az első hat tanflyam (169 fő), a következő évben már csak öt tanflyam indult, később már csak hárm. Nehéz vlt rávenni az embereket a vasárnapi tanulásra.

17

18

19 1872: Zichy Antal és Simn Flrent indítványa a hnvédek ktatásáról a hnvédelmi miniszter utasíttta a hnvédcsapatk parancsnkait, hgy a szlgálatban lévő hnvédeket rendeljék be az előadáskra a parancsnkknak jelentési kötelezettsége is vlt arról, hányan vettek rész az előadáskn plgári tanítók ktatták a legénységet lvasásra, írásra, számlásra, a tanárk fizetést is kaptak a szabadságlt katnákat is felszólíttták a tanflyamkn való megjelenésre, de közülük kevesen jelentek meg, indkuk: elfglaltságaik és a tanítási hely messzesége miatt nem tudnak megjelenni.

20 Már az alapszabályk késztői megfgalmazták a rabk ktatásának szükségességét: 7. 9.pnt. Irányi Dánielt bízták meg azzal, hgy a kapitányságkkal vegye fel a kapcslatt a rabk és fegyencek ktatás bármikr megkezdhető Az ktatás célja: becsületes útra terelés (erkölcsi nevelés) munkalehetőségek teremtése Többen önkéntes tanítónak jelentkeztek: pl. Lederer Ábrahám, Szabó Endre 1871: a dlgházban megkezdődött az ktatás. Nem vlt megfelelő épület és berendezés

21 Az állami fegyházban 1872-ben kezdődött meg az ktatás Lederer 1874-es indítványában meghatárzza, hgy a tömeges visszaesés miatt a Kör feladata lyan körülmények közé juttatni a rabkat, hgy ne eshessenek vissza pénzügyi akadályk miatt meghiúsult A dlgházban az ktatás eleinte napnta flyt nők és férfiak számára külön, később csak hetente hármszr 1881 májusában megszűnt a dlgház, valamint 1882-től az állami fegyházbeli ktatás felügyeletét a Rabsegélyező Egyesület vette át

22 A Kör fennállásának első évétől tartttak fellvasáskat 1873: Lederer a fellvasásk általánsabbá tételét sürgette György Aladár indítványában az alapszabályk 4. -ra hivatkzik: a fellvasásk hetenként egyszeri megtartását követeli, és megfelelő helyiség bérlését is szükségesnek tartja Kőrössi József szerint megfelelő helyiséget kellene találni és híres írókat, tanárkat felkérni a fellvasáskra. A javaslatt a Kör anyagilag nem tudta támgatni Saját helyiség hiányában fellvasásk indultak az ipars-körökben, 1877/78-tól a Józsefvársi Szabadelvű Kör helyiségeiben is

23 1873: Schermann Adlf indítványa alapján tárgyalásk kezdődtek a női iparegylettel a nők kézimunkára tanítása ügyében 30Ft/6óra tandíj 1874-től az addigi tanuló-helyiségeket az iparegylet áthelyezte, lyan messzire kerültek, hgy nagyn kevesen vettek vlna részt a tanflyamkn 1875-től az iparegylet ismét vállalta vlna a nők ktatását, a Kör anyagi gndjai miatt elhalaszttták a tárgyaláskat 1875: Bója Gergely felvetette, hgy az ipar és a háziipar összekapcslható lenne javaslat: a krmánnyal egyetértésben terjeszteni kellene a háziipart rszágszerte

24 Gyulay Béla megállapításai: hiányzik a háziipar, ennek ka: nincsenek meg a feltételek, inkább gyárakba mennek dlgzni a kézimunka ktatása a nők számára fnts lenne, de az isklák ezzel nem fglalkznak Kör és az iparegylet közös tanflyamai a Kör lvasókönyveiben helyet kaphatnának könnyűipari ismeretek, kísérletképpen a Kör indíthatna tanflyamkat szalma, vessző, papír feldlgzására, valószínűleg a krmány támgatására is számíthatnának Javaslatát elfgadták, de megvalósítása a krmánysegély megvnása miatt elmaradt

25 1871: Maár Péter Pál indítványa: a Kör feladata lenne közhasznú könyvek kiadása és az alsó és középrétegben való elterjesztése, és egy könyvtár felállítása is. A meglévő könyvtárak elavultak Maár 9000 kötet megszerzésére utat szlgáltatna, plusz a Frank-féle könyvtár anyaga elegendő lenne egy vársi nyilváns könyvtár létrehzásáhz Nyugat-Európa legkisebb vársaiban is van már hasnló vársi könyvtár A javaslatt pénzhiány miatt mellőzték

26 1895: Gyulay Béla indítványzta, hgy a tanflyamkn részt vevő felnőtteket lássa el a Kör haszns lvasmánykkal, és ezek gyűjtésébe is belefg anyagi erejéhez mérten. Ezt indklja: a franciák, anglk, amerikaiak már felismerték a népkönyvtárak fntsságát a könyvtár népművelő tevékenységeknek is tthnt adhatna kiszűri a pnyvairdalm terjedését, előremzdítja az irdalm terjedését, visszaszrítja az alkhl mértéktelen fgyasztását, egyesíti a család tagjait.

27 1873: Lederer Ábrahám felvetése: Magyarrszágn skan élnek fizikai munkából és nincs igényük a szellemi műveltség megszerzésére, ők nem rendelkeznek megfelelő plgári műveltséggel a testet és a szellemet összhangban kellene képezni, munka és műveltség karöltve járjn. építsenek fellvasási csarnkt, a tőkéseknek is érdekükben áll, hgy a munka és műveltség egyszerre jellemezezze a munkássztályt, ám hiányzik az akarat a szegényebbek megsegítésére.

28 A Kör ne csak az lvasás, írás, számlás tanításával segítse a népet, hanem fellvasásk útján a tvábbi képzésről is gndskdjn A fellvasásk megszervezéséhez hárm dlg kell: Hallgatóság: a Kör hírlapkban tegye közzé a fellvasásk időpntját, munkásegyletek támgatása, vándrfellvasásk(nagybb és népszerű vendéglátó egységekben legyenek a fellvasásk) Előadók: nagy tudású előadókat szintén hírlapk útján tbrzni, díjaznák is a szónkkat, az előadásk anyagát pedig egybegyűjtve kiadnák Helyiség: fővárst kell megkérni egy népművelődési csarnk építésére, a helybeli isklák termei, vendéglők is alkalmasak a fellvasáskra

29 A választmány Lederer javaslatára kapcslatba lépett a fővárs vezetésével a művelődési csarnk felépítése érdekében pénzügyi gndk, elutasítás Jónás Jáns: lvasótermek nyitása a nép számára: állandó lvasóhelyiség napnta váltzó hírlap és könyvkínálattal. A javaslat nemtetszést válttt ki a választmány tagjai közt, mivel egy ilyen helyiség nem váltana ki nagy érdeklődést a gyárakban kell lvasótermeket berendezni. Ülést hívtak össze gyártulajdnskkal de csak néhány mutattt hajlandóságt erre. 1895: Magyar Isklaegyesület megldása: népkaszinókat létesítenek a népknyhák helyiségeiben, ahl fellvasásk, előadásk is tarthatóak.

30 1895: Gyulay Béla felvetése: a munkásleányk fiatal kruk óta dlgznak, nincs alkalmuk megtanulni a háztartás vezetését. Magyarrszágn egyesületi útn lenne ez megldható. Indítványa: ingyenes háztartási iskla nyitása a Kör feladata, ahl főzést, sütést, varrást, számadási napló készítését, háztartási műveleteket ktatnának. Az indítvány alapján: vasárnap délutánnként a nőknek tanflyamkat szerveztek

31

32 A legtöbb résztvevő az első években vlt, ennek kai: még nem vlt ipari iskla több államsegélyhez jutttak az emberek Résztvevők: származásra nézve inkább helybeliek anyanyelv szerint inkább magyark kruk szerint: 20 év alattiak, illetve közöttiek fglalkzás: a legtöbben semmilyen fglalkzással sem rendelkeztek

33 Számkkal ki nem fejezhető eredmények: példát mutattt: lehet tenni a társadalm érdekében nemcsak felvetette az eszmét, hanem el is indíttta a megvalósítást esélyt teremtett az isklából kikerülőknek magyarsítás

34 Eötvös halála után Pauler Tivadar lett a miniszter Törvényjavaslat a felnőttek ktatásáról (1871) nem fgadták el Pauler után Trefrt Ágstn lett a miniszter, ő más művelődésplitikai elveket valltt; szerinte sikertelen vlt a felnőttktatás Magyarrszágn évről évre csökkentették a támgatást, végül rendelettel szüntették meg.