F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és május 27-én, szerdán elfogadott törvényjavaslatokról Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került "dohai módosításának" kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A Kiotói Jegyzőkönyv Részes Felei 2012 decemberében, a Dohában (Qatar) megrendezett Részes Felek 18. Konferenciáján az 1/CMP.8. számú döntés elfogadásával módosították a Kiotói Jegyzőkönyvet. Annak 20. és 21. cikkével összhangban. Ezzel a lépéssel a december 31-ig érvényes Kiotói Jegyzőkönyv érvényességét meghosszabbították 2020-ig. Az így elfogadott módosítás nyomán január 1-jétől második kötelezettségvállalási időszakába lépett a Kiotói Jegyzőkönyv. A 21. cikk (7) bekezdése és a 20. cikk (4) bekezdése alapján a Jegyzőkönyv melléklete(i)nek módosítása a Jegyzőkönyv Részes Feleinek konszenzuson alapuló megállapodásához kötött. A Jegyzőkönyv 20. cikk (4) bekezdése szerint (...) elfogadott módosítás az elfogadó felek számára az azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen a letéteményes a jegyzőkönyvben részes felek legalább háromnegyedétől kézhez kapta az elfogadó okiratot. A Dohai Módosítást az Országgyűlésnek az idei év során, lehetőleg a tavaszi ülésszakon ratifikálnia szükséges. Európai Uniós cél, hogy a ratifikáció 2015 május-júniusáig megtörténjen, tekintettel a végén, Párizsban tartandó Részes Felek Konferenciájára is. Itt ugyanis a 2013-ban a varsói Konferencián elfogadott menetrend szerint már a Módosított Jegyzőkönyvet felváltó, 2020-tól érvényes új globális egyezményről kell döntenünk. A Jegyzőkönyv Dohai Módosítását törvényben szükséges kihirdetni. A Magyarország Kormánya és a Nemzetközi Távközlési Egyesület között az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezéséről, megszervezéséről és finanszírozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) az ENSZ legfontosabb infokommunikációs területen működő, globális intézménye, feladata a nemzetközi távközlési együttműködés segítése. Az ITU Telecom World egy olyan globális rendezvény, ahol az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlesztői, kormányzati szereplők, szabályozó hatóságok, vezető iparági szereplők találkoznak egy többnapos konferencia keretében a legújabb trendek bemutatása, iparági és kormányzati kapcsolatok kialakítása, illetve elmélyítése érdekében. Az ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezése jól szolgálja Magyarország külpolitikájának alapvető célját, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését. Magyarország Kormánya az infokommunikációs iparágra a nemzetgazdaság egyik kitörési pontjaként tekint. A közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia jól illeszkedik az ITU Telecom World 2015 célkitűzéseihez. A nemzetközi konferencia megrendezése lehetőséget nyújt a hazai IKT szektor szereplőinek a bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására és a tudásmegosztásra. A magyar szakemberek a távközlés és az informatika kezdetei óta számos kiemelkedő tudományos teljesítménnyel és újítással járultak hozzá az ágazat fejlődéséhez. Az IKT szektornak bíztató jelene és még ígéretesebb jövője van hazánkban. A budapesti rendezvény hozzájárul az ágazat pozíciójának növeléséhez a nemzetközi távközlési és informatikai közösségben, jelentős turisztikai bevételt generálhat, valamint erősíti Magyarország nemzetközi imázsát. A Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról A 2013-ban elfogadott Jedlik-tervben, amely a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia, világosan megfogalmazódik, hogy nemzetgazdasági érdek és versenyképességi követelmény, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés eszközeivel is elősegítsük a hazai vállalkozások szabadalmi oltalomszerzését. A 1

2 Visegrádi Szabadalmi Intézet kormányközi szervezetként történő létrehozásával a részt vevő országok és egyes szomszédos államok feltalálói és vállalkozásai számára az eddigieknél előnyösebb feltételekkel válna lehetővé a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott, a világ 148 országára kiterjedő Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) rendszerének igénybevétele, így a globális szabadalmi rendszerbe történő bekapcsolódás. A törvényjavaslat arra irányul, hogy a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodást kihirdesse és a megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazást megadja. A Visegrádi Szabadalmi Intézet felállásával számos pozitív előrelépés várható. Mint a közép- és kelet-európai régió nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerve költséghatékony megoldásaival előmozdítja és serkenti az innovációt és a kreativitást, továbbá elősegíti a gazdasági növekedést és javítja a versenyképességet a régióban. A jelenleginél kedvezőbb nyelvi-nyelvhasználati rezsimet vezet be, a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi kutatást és elővizsgálatot az angol mellett minden egyes résztvevő ország hivatalos nyelvén fogja végezni. A Visegrádi Szabadalmi Intézetnek tehát lehetősége lesz arra, hogy magyar nyelven folytathassa le a nemzetközi kutatást és az elővizsgálatot. Emellett a hazai szabadalmi bejelentők anyanyelvükön indíthatják meg a nemzetközi szabadalmi bejelentést, illetve az eljárás során felmerülő kérdéseikre is anyanyelvükön kaphatnak választ. Lehetőséget teremt továbbá arra, hogy a visegrádi országok iparjogvédelmi hatóságai megőrizzék, sőt, továbbfejlesszék a helyi ipar, a régióbeli vállalkozások magas színvonalú kiszolgálásához szükséges szabadalmi kutatási és vizsgálati szakértelmüket, a műszaki, innovációs és szabadalmi tudásbázist. A Visegrádi Szabadalmi Intézet székhelye Budapest lesz, a többi Szerződő Államban pedig kirendeltséggel fog rendelkezni így a földrajzi közelség előnyt jelent majd a személyes kapcsolatot és konzultációt igénylő bejelentők, különösen az egyéni feltalálók, valamint a kis- és középvállalkozások számára. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvény célja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításával az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése. A Javaslat értelmében bővül a bölcsődében és az óvodában ingyenesen étkezők száma, de a tehetősebb, háromnál kevesebb gyermeket nevelő szülőknek továbbra is térítési díjat kell fizetniük a jövedelemhatártól függően. A bölcsődében és az óvodában az ingyenes étkeztetésre való jogosultság a Javaslat értelmében szeptember1-jétől kiterjed a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a jelenleg 50%-os étkezési térítési díjkedvezményre jogosult gyermekekre (3 vagy több gyermeket nevelő családok gyermekei, tartósan beteg és fogyatékos gyermekek) és azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át. (Ez az összeg 2015-ben Ft.) Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítása a szülőnek a jövedelméről való önbevallásán alapul. A Javaslat csak az étkeztetés tekintetében bővíti a térítésmentességre jogosultak körét, a gondozási díj vonatkozásában nem. A Parlament döntése értelmében a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben meghatározott módon július 1-jétől a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel, amely ettől az időponttól közel 500 iskolát vesz át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Az elfogadott törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló évi LXIV. törvény módosítására tesz javaslatot, hogy az Alapprogram éves keretösszege a nyílt és meghívásos pályázati úton túl, egyedi támogatás útján is kiosztásra kerülhessen. A törvény a Mobilitás Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodáira vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését is tartalmazza. Ennek előzménye, hogy a Mobilitás és az Irodák irányítása október 5-i hatállyal az emberi erőforrások miniszterének irányítása alól a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alá került. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szervezetét érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 56/2013. (II.27.) Korm. rendelet tartalma szerint a Mobilitást és az Irodákat február 28-ától a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal útján irányította. Az Irodák ezt követően megszűntek, ezért a Gyiatv.-ben hatályon kívül kell helyezni a miniszter feladatai között szereplő Irodákra vonatkozó szövegrészt. 2

3 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A kormányjavaslatot mindenekelőtt a szakképző intézményeknek az NGM irányítása alá helyezése, a szakképzési centrumok létrejötte indokolja. Lehetőséget teremt a gimnáziumok sorsáról történő megfontolt döntésre azon gimnáziumok esetén, amelyek szakképzéssel egybeszervezettek, és a jövőjükről még nem született döntés. Addig a gimnáziumi és a szakképzési intézmény együttélése mellett is megoszlik a szakmai irányítás, és a vezetők személye is különválik. Változik emellett a szakképzési típusok elnevezése, szerkezete: 5-6 évfolyamos szakgimnázium, 5 évfolyamos szakközépiskola, a fogyatékkal élőket kiszolgáló szakiskola, a hídprogramok köznevelési és szakképzési programokra válnak szét. Módosulnak a képesítési előírásokra vonatkozó szabályok az előbbi változásokkal összefüggésben. A 25. életévre kitolódik a nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső korhatára. A Szakképzési Hídprogram valamennyi résztvevője számára lehetővé teszi alapfokú végzettség megszerzését. A módosítással mód nyílik a sikeresen teljesített 9. évfolyam megismétlésére, ami lehetőséget ad pályakorrekcióra a középfokú oktatásban. Korrekción mennek át az osztály- és csoportlétszámokra vonatkozó előírások, illetve a gyakorlati oktatást vezetőknek adható pótlék mértéke. Csökken az önkormányzatok adatszolgáltatási kötelezettsége az általuk működtetett köznevelési intézmények vonatkozásában. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról Korábban a járások kialakításával összefüggésben sor került a területi államigazgatási szerveknek járási illetékességre történő átállítására, ugyanakkor a megnevezésük változtatása ellenére nem került sor erre a járásbíróságok és a járási ügyészségek esetében. Mindenképpen indokolt, hogy a járásbíróságok ne csak nevükben, hanem tényleges illetékességük szerint is igazodjanak a járásokhoz. E cél megvalósítását szolgálja e Javaslat. Az illetékességhez igazodás azt is jelentheti, hogy a járásbíróság illetékessége több járás illetékességére kiterjed és ezen járások határaihoz illeszkedik. Tekintettel arra, hogy a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, a Javaslat szerinti bírósági illetékességi területmódosításhoz igazodóan automatikusan sor kerülhet a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességének a megváltoztatására is. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat célja a Munkahelyvédelmi Akció kiterjesztése a 25 és 55 év közötti mezőgazdasági dolgozókra. A tervezett új kedvezmény értelmében a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék melyet a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után lehet érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételére nem vonatkozik időbeli korlát. A kedvezmény egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállaló a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben kerül foglalkoztatásra. A 2013-ban bevezetett Munkahelyvédelmi Akció olyan személyek foglalkoztatásához biztosít támogatást, akik valamely jellemzőjük alapján (pl.: életkor, alacsony iskolai végzettség, stb.) hátrányos helyzetűnek számítanak a munkaerőpiacon. A Munkahelyvédelmi Akció elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a célcsoportokba tartozó munkavállalók után igénybe vehető munkáltatói adókedvezmények biztosítanak. Az előzetes számítások szerint az újonnan bevezetett kedvezmény havonta ezer mezőgazdasági dolgozó foglalkoztatását segítheti elő, éves szinten mintegy 6 milliárd forintot hagyva a mezőgazdasági dolgozókat foglalkoztató vállalkozásoknál. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat szorosan összefügg a köznevelésről szóló törvény módosításával. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változása folytán módosul a gyakorlati képzést folytató gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprésze közötti elszámolás rendszere. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprészéből nyújtott egyes támogatási jogcímek megszűnnek, újak jönnek létre, és az állami fenntartású szakképzők egyszerűbb támogatási módja valósul meg. 3

4 A Képzési Alaprész forrásul szolgál a szakképző iskolák fejlesztéséhez. Kizárólag tanműhely célját szolgáló műhelyekben tanulószerződés alapján folyó képzés esetén mód nyílik a beruházások költségeinek bizonyos összegű elszámolhatóságára. Megszűnik a Képzési Alaprész decentralizált és a központi kerete kötelező elosztási aránya, a keretek mértékének meghatározása a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerül. Szűkül a decentralizált keretből részesülők köre (állami fenntartású szakképző, felsőoktatási intézmények egyes gyakorlatigényes szakjai). Szűkül a képzési támogatásban részesülők köre, és rájuk szűkül a tanműhely-támogatásra jogosultak köre. A törvénybe bekerül a duális felsőoktatás keretében folyó gyakorlati képzés területe is. A NFA KA terhére biztosított tanulmányi ösztöndíj szabályozása módosul. A szakképzésről szóló törvény a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős miniszter alá helyezi a szakképző intézményeket szakképzési centrumokba szervezve őket, átalakítja a szakképző iskolák belső képzési szerkezetét, megváltoztatja elnevezésüket. Megerősíti a szakképző iskolák szerepét a felnőttképzésben. A nem állami szakképzésben folyó felnőttképzést az általuk nappali rendszerben oktatott résztvevők mértékére korlátozza. Kimondja, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenes, de ez csak állami felnőttoktatásban szervezhető, és erre tanulószerződés is köthető. Megerősíti a duális szakképzést, visszaállítja a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, szélesíti a foglalkoztathatók körét, rugalmasabbá válnak a képesítési előírások. Több ponton korrigálja a tanulószerződésre és a gazdálkodó szervezeteknél előírt nyilvántartásokra, a gyakorlati oktatók számának növelése érdekében a rájuk vonatkozó szabályozást. A gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéssel tanulók számára a munkavállalókéval egyező jogokat biztosít. Megteremti az állami modulzáró vizsga lehetőségét, módosítja a szintvizsgára vonatkozó előírásokat. Megteremti a lehetőséget az iskolarendszerű képzésben részt vevő tanuló szakmai gyakorlata pótlásának lehetőségét igazolatlan mulasztás esetén. A Szakképzési Hídprogrammal elérhető közelségbe hozza a korai iskolaelhagyás csökkentésének uniós célkitűzéseit. Pontosító rendelkezéseket tartalmaz a kamarai nyilvántartásokra vonatkozóan, bővíti a nyilvántartandó adatok körét. A jogszabály pontosítja az iskola és a gyakorlati képzőhely közötti együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályozást, a gazdasági kamara által végzett ellenőrzés szabályait. A Kormányt felhatalmazza a szakközépiskolai ágazati keretszámok meghatározására, bővíti a szakképzésért és felnőttoktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét. Átmeneti szabályokat tartalmaz a Térségi Integrált Szakképző Központok működésére és egyes agrárágazati képzésekre. A felnőttképzési törvényben Általában véve például a megtévesztő képzési hirdetések megelőzésére -, de az OKJ szerinti szakképzések esetében is szigorúbbá válnak a felnőttképzés folytatására vonatkozó szabályok, erőteljesebbé válik a kontroll, a szankciók lehetősége. Modulzáró vizsgák esetén dominánssá válnak az eredményességet objektívabban megítélő külső vizsgák. A tanulószerződés-kötés lehetőségét kiterjeszti a felnőttoktatásra. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban csökken a Kormány, nő a szakképző intézmények súlya. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB): A munkaerő-piac igényeinek közvetlenebb érvényesülése érdekében az intézményfenntartói kör részvétele szűkül. Nemzeti Képesítési Bizottság (NKB): szakmacsoportos albizottságok alakulnak a szélesebb szakmai alapokon nyugvó javaslatok kialakítása érdekében. A nyelvi képzésre vonatkozó szabályozás a támogatott képzések körére szűkül. Az európai uniós források kivételével a központi költségvetés terhére kiírt képzési pályázatok esetében kötelezővé teszi a pályázat kiírója számára, hogy a pályázat tervezetét a hatóságnak előzetes véleményezésre megküldje, és szankcionálja ennek elmulasztását. A géntechnológiai tevékenységről szóló évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat elfogadásával a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló, 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek magyar jogrendbe történő átültetése valósult meg. Ezt a lépést Magyarország az uniós tagállamok közül elsőként tette meg. A magyar jogrendbe átültetett uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok a GMO-k köztermesztésére vonatkozó döntésüket saját hatáskörben hozhassák meg, nem csupán természetvédelmi vagy egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági vagy egyéb szempontok alapján is. Az irányelv értelmében így ezentúl a magyar szabályozás szerint kétféleképpen tiltható vagy korlátozható a GMO-k köztermesztése: 1. A géntechnológiával módosított termékek európai uniós forgalomba hozatalának engedélyezése során a magyar géntechnológiai hatóság kéréssel fordulhat az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a forgalomba hozatali engedély hatálya a termesztés tekintetében Magyarországra vagy annak egy részére ne terjedjen ki. Ha a forgalomba hozatalt kérelmező a kérelmét ennek megfelelően módosítja, vagy a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a kérésről, akkor az uniós köztermesztési engedély hatálya nem terjed ki Magyarország területére vagy annak a magyar géntechnológiai hatóság által megjelölt részére. 2. Abban az esetben, ha a kérelmező a tagállami kérés ellenére megerősíti, hogy Magyarországot nem kívánja kivonni az uniós termesztési engedély hatálya alól, az agrárpolitikáért felelős miniszter meghatározott indokok (környezetpolitika, területrendezés, földhasználat, társadalmi-gazdasági hatások, más termékek szennyeződésének elkerülése, agrárpolitikai célok és közrend fenntartása) alapján rendeletben tilthatja meg az adott GMO köztermesztését. A tervezett intézkedésről annak indokaival együtt értesíteni kell az Európai 4

5 Bizottságot, és a tiltásról szóló rendelet csak az Európai Bizottság értesítését követő 75 napos várakozási idő leteltét követően hirdethető ki. Az együtt-termesztésre vonatkozó szabályok elfogadott módosítása biztosítja, hogy Magyarországon az adott GMO-t akkor se lehessen elvetni, ha még a várakozási idő alatt megszületik az uniós termesztési engedély. A termesztési tilalom alá vont géntechnológiával módosított szervezet szaporítóanyagként nem hozható kiskereskedelmi forgalomba. A tiltást az új irányelv szerint akkor is kezdeményezheti a tagállam, ha az első lehetőséggel hazánk esetében a géntechnológiai hatóság kérésével nem élt. Azok az átmeneti intézkedések is beépültek a törvénybe, amelyek a már korábban megkezdett engedélyezési folyamatok esetén is lehetőséget biztosítanak Magyarország számára a beavatkozásra. A reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja a reklámadóról szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) egyes szabályait. A Kormány mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében indokoltnak látta a reklámadó kifogásolt rendelkezéseinek módosítását. A reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kidolgozása során a Kormány kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljai megvalósulását. Fontos szempont volt az is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. Mindezek alapján az elfogadott törvényjavaslat célja, hogy a reklámadó a módosítást követően uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával továbbra is legalább ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint az elmúlt évben elfogadott törvényi szabályozás. A reklámadóra vonatkozó rendelkezései a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba, azonban egyes rendelkezéseit már augusztus 15-től lehet alkalmazni. 5