Győr-Moson-Sopron Megye Főjegyzőjének. e l ő t e r j e s z t é s e

Átírás

1 5. napirendi pont Megtárgyalják: a közgyűlés bizottságai 01/844/2010. Győr-Moson-Sopron Megye Főjegyzőjének e l ő t e r j e s z t é s e a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal négyéves munkájának értékelése tárgyában Tisztelt Közgyűlés! A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 75. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a végrehajtásuk szervezése és ellenőrzése. A hivatalt az Ötv. szerint a közgyűlés elnöke irányítja, és a megyei főjegyző vezeti, akinek a munkáját az aljegyző segíti évben a Hivatali szervezet 6 szervezeti egységből állt. A jelenlegi közgyűlés működési ideje alatt négy esetben történt hivatali átszervezés. A közgyűlés első ízben év végén foglalkozott a hivatal átalakításával. 258/2006. (XII. 22.). számú határozatával a megyei önkormányzati hivatalon belül jogszabályi rendelkezés alapján január 1-jével Önálló Ellenőrzési Csoportot hozott létre 3 fővel. A testület 224/2006. (XI. 24.) számú határozatával a Megyei Illetékhivatal létszámát 2,5 fővel emelte, és ezzel egyidejűleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gazdasági- Műszaki Ellátó Szervezet létszámát 3 fővel csökkentette. A közgyűlés 244/2007. (XII. 21.) számú határozatával a Hivatal létszámát 1 fővel megemelte, mivel a Megyei Sportigazgatóság megszüntetésével a sportszervezési feladatok ellátása a megyei önkormányzati hivatal szervezeti keretei közé került. 24/2010. számú határozatával pedig a hivatal létszámát jogszabályi előírásnak megfelelően 3 fővel csökkentette, és a Hivatal engedélyezett létszámát a tisztségviselőkkel együtt 55,5 főben állapította meg. A szervezeti átalakítás során a feladatok összefüggésének és egymásra épülésének követelményeiből, a tevékenységek nagyságrendjének változásából és a hatékonyabb ügyintézés elvárásaiból indultunk ki. Jelenleg az alábbi szervezeti egységek működnek a hivatalban: Elnöki Kabinet, Szervezési és Jogi és Közbeszerzési Osztály, Pénzügyi Osztály, Területfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály, Intézmény-felügyeleti Osztály.

2 2 A hivatali szervezetben l megyei főjegyző (hivatalvezető), 1 aljegyző, 4 felsőfokú végzettségű osztályvezető, 3 csoportvezető, 25 felsőfokú végzettségű köztisztviselő 13 középfokú végzettségű köztisztviselő és 2 ügykezelő dolgozik. Jelenleg a Hivatalban üres álláshely nincs január 1-jével a jogszabály erejénél fogva - az illetékügyi hatáskör az APEH Győr- Moson-Sopron Megyei Igazgatósága feladatkörébe került, így a Megyei Illetékhivatal állománya e szervezetbe integrálódott. Hivatalvezetői munkám során nagy hangsúlyt fektettem a feladatokhoz jobban igazodó szervezet kialakítására, a hivatal egységes jellegének erősítésére, a belső szervezeti egységek együttműködésének javítására, a testületek elé kerülő előterjesztések szakmai igényességének javítására, a hivatali munka szervezettebbé tételére, valamint a pénzeszközökkel történő takarékos gazdálkodásra. Az Állami Számvevőszék - ellenőrzési programjában foglaltak szerint február 1. és május 12. közötti időszakban helyszíni ellenőrzés keretében átfogó ellenőrzést végzett a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat hivatalánál, ennek körében vizsgálta az önkormányzat gazdálkodási rendszerének szervezettségét és a költségvetési gazdálkodás tervezésével és lebonyolításával, az önkormányzat és hivatala működésének törvényességével összefüggő tevékenységet. Az Állami Számvevőszék revizorai jegyzőkönyvben rögzítették a vizsgálattal összefüggésben szerzett részletes tapasztalataikat és azzal kapcsolatos megállapításokról az Állami Számvevőszék elnöke összefoglaló jelentést készített, amelyet megküldött a megyei közgyűlés elnökének és részemre is. A vizsgálat befejezését követően az Állami Számvevőszék vezetője 2010 augusztusában tájékoztatót tartott a vizsgálat eredményéről a sajtó képviselőinek. Az Állami Számvevőszék képviselője az ellenőrzés megállapításait akként értékelte, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és hivatala működésének és gazdálkodásának szervezettsége magas szintű. Kivételesnek és példaértékűnek tartotta, hogy a közgyűlés elnökének és a hivatal vezetőjének (megyei főjegyzőjének) egyetlen tényleges felhívást sem kellett tenni a törvényesség betartása és a működés színvonalának javítása érdekében. A hivatal egyes szervezeti egységeinek feladatairól az alábbiakban adok tájékoztatást: SZERVEZÉSI, JOGI ÉS KÖZBESZERZÉSI OSZTÁLY A Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály központi, koordináló szerepet tölt be a Hivatalnak a törvény által meghatározott legfontosabb feladata ellátása során. A megyei közgyűlés működéséhez kapcsolódó előkészítő, ellenőrző, szervező feladatokat az osztály munkatársai látják el, és ennek keretében összehangolják és segítik a Hivatal többi osztályának ez irányú tevékenységét. A októberétől júniusáig tartó időszakban 35 közgyűlési ülést készített elő az osztály, valamint részt vett a nemzeti ünnepeink tiszteletére megtartott ünnepi testületi ülések előkészítésében és lebonyolításában. A közgyűlési ülésekhez kapcsolódva 1018 határozat és 66 rendelet törvényességi ellenőrzését végezte el októberében a testületi működés rendjét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására került sor. Ezt

3 3 követően a Szabályzat módosítását júniusáig terjedő időszakban 6 alkalommal készítette elő az osztály évben három területi kisebbségi önkormányzat alakult, melyeknek alakuló ülését az Osztály megszervezte és szervezeti és működési szabályzatait elkészítette. A Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály 9 fős létszámmal működik, melyből 4 fő az önkormányzati igazgatási feladatokat, 3 fő a közbeszerzési csoport keretében a megyei önkormányzat és intézményei közbeszerzéseit, 2 fő a Hivatal, a Gazdasági-Műszaki Ellátó Szervezet és a Megyei Területfejlesztési Tanács számára teljesítendő iktatási és ügyirat kezelési feladatokat látja el. Az Osztály tevékenysége - a fentiekben leírtakon túl a következő fontosabb feladatkörökre irányul: Megyei közgyűlés és bizottságai működésével kapcsolatos feladatok A közgyűlés éves munkatervének előkészítése; a Hivatal osztályai által készített testületi előterjesztések törvényességi szempontból történő felülvizsgálata, valamint az osztály feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítése; a közgyűlés ülésein részvétel és az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése; a lejárt határidejű határozatok végrehatásának figyelemmel kísérése és az erről szóló közgyűlési beszámoló elkészítése; közgyűlési anyagok kiküldése; a megyei kitüntető cím és kitüntető díjak odaítélésével kapcsolatos feladatok ellátása; a Kék Szalag Kitüntető Cím kuratóriuma titkári feladatainak ellátása; az Idősbarát Önkormányzat Elismerő Cím adományozásával kapcsolatos előkészítő feladatok ellátása; a megyei önkormányzat és a két megyei jogú város között létrehozott egyeztető bizottságok titkári feladatainak ellátása; a Megyei Ösztöndíj Közalapítvány és a Külföldi Tanulást Segítő Megyei Ösztöndíj Alapítvány titkári feladatainak ellátása, pályázatainak kezelése; a Polgárőrségek és Önkéntes Tűzoltó Egyesületek Támogatását Szolgáló Pénzeszközzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátása; a közgyűlési bizottságok munkájának összehangolása, bizottsági előterjesztések törvényességének vizsgálata, üléseiken részvétel, az ülések törvényes lebonyolításának elősegítése, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek törvényességi szempontból történő felülvizsgálata, a bizottsági határozatokról szóló összefoglaló elkészítése, az Ügyrendi Bizottság titkári feladatainak végzése. Területi kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok A területi kisebbségi önkormányzatok előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek összeállítása, a kisebbségi önkormányzatok testületi ülésein részvétel, a törvényesség biztosítása; a kisebbségi testületek által kötött támogatási megállapodások jogi véleményezése. Szerződések készítése, véleményezése Az önkormányzat által kötendő szerződések elkészítése, illetve más szervezet által készített megállapodások törvényességi szempontból történő vizsgálata; nyilvántartás vezetése az önkormányzat által kötött szerződésekről és megállapodásokról. Közbeszerzés A közgyűlés rendeletében döntött a helyben központosított közbeszerzési eljárások lefolytatásáról. Ennek keretében történik a megyei önkormányzat és intézményei közbeszerzéseinek lebonyolításával kapcsolatos operatív teendők ellátása; az ajánlati felhívások és a dokumentációk kidolgozása; az ajánlatok értékelése; az Előkészítő és Bíráló Bizottság vezetése és a Közbeszerzési Bizottság üléseinek előkészítése; a közbeszerzési

4 4 eljárás részletes dokumentálása; a közbeszerzési hirdetmények megjelentetése; a közbeszerzési eljárásban a szerződések megkötése és teljesítésük figyelemmel kísérése. Egyéb feladatok A közgyűlés tisztségviselői és a megyei főjegyző munkájának jogi segítése; a hatályos rendeletek és a közgyűlési határozatok nyilvántartása, a megyei önkormányzat hivatalos lapjának, a Megyei Közlönynek a szerkesztése; egyes elnöki és főjegyzői utasítások elkészítése, a Hivatal más osztálya által elkészített utasítások felülvizsgálata és nyilvántartása; a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények részére az intézményeket érintő jogszabályváltozásokról negyedévente tájékoztatás nyújtása; a megyei önkormányzat jogi képviselete bíróság és más hatóság előtt. Iktatási feladatok Az iratkezelés az egyedi iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően elektronikus iratkezelési szoftver alkalmazásával valósul meg, melynek során az iratok biztonságos őrzése, rendszerezése, nyilvántartása, segédletekkel ellátása, irattározása, selejtezése és levéltárba átadása történik. Választással kapcsolatos feladatok Jelentőségénél fogva külön kiemelendő az a tevékenység, melyet a Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály 4 munkatársa a Területi Választási Iroda tagjaként a választási eljárásról szóló évi C. törvényben foglalt szabályozás alapján lát el. Ennek keretében került sor a évi területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának, 2008-ban az országos népszavazásnak, 2009-ben az Európai Parlamenti képviselők megválasztásának, és 2010-ben az országgyűlési képviselők megválasztásának, - jelenleg pedig a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának - valamint az időközi választásokkal összefüggő feladatok lebonyolításának végrehajtására. A választás-előkészítés keretén belül sor kerül a területi választási bizottság munkájának segítésére, a megyében lévő 182 település helyi választási iroda vezetőjének felkészítésére, és tevékenységének irányítására, a választási információs szolgálat működtetésére, a választópolgárok tájékoztatására, a választási nyomtatványok megyén belüli elosztására, valamint a szavazás napján történő operatív irányításra. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Szervezési, Jogi és Közbeszerzési Osztály feladatát a jogszabályi előírások figyelembe vételével, a szakmai és törvényességi szempontoknak megfelelve, a feladatok ellátásához szükséges szaktudás birtokában eredményesen látta el. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a négy év alatt a megyei közgyűlés működésével kapcsolatban egyetlen egy alkalommal sem volt törvényességi észrevétel. INTÉZMÉNYFELÜGYELETI OSZTÁLY Az Intézményfelügyeleti Osztály 8 fővel látja el feladatait. Az osztály szervezeti felépítésében az elmúlt időszakban több személyi változás is történt december 31-ével megszűnt a megyei Sportigazgatóság és az ott dolgozó, diáksporttal foglalkozó kolléga január 1-jétől az osztály keretein belül látja el a megyei önkormányzat sporttal kapcsolatos kötelező feladatait. A másik jelentős változás április 1-jétől következett be. Az osztály feladati bővültek az intézményi gazdálkodás-szervezési feladatok ellátásával, és ezzel egyidejűleg megszűnt a

5 5 nemzetiségi és ifjúsági szakreferensi álláshely, a szakreferens által ellátott feladatokat az osztály dolgozói látják el. A megyei önkormányzat fő feladata a kialakult intézményi rendszer működtetésének biztosítása. Ez az évek során folyamatosan csökkenő költségvetési finanszírozás mellett, egyre nehezebb feladatot jelentett és jelent. A biztonságos működést és kiegyensúlyozott gazdálkodást csak szigorú takarékossági intézkedésekkel és az intézményvezetők takarékos szemléletű gazdálkodásával lehetett biztosítani. A költségcsökkentést több intézmény csak létszámleépítéssel tudta megoldani, mely tovább nehezítette működésüket. Kulturális igazgatás területén a megyei önkormányzat alapvetően öt megyei hatáskörű intézmény fenntartásával, működtetésével és irányításával látta el a jogszabályokban előírt kötelező feladatait; így megyei szintű ellátásról gondoskodik könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési területen. Az elmúlt négy év változása volt a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht. - jogszabályi változásból adódó átalakítása nonprofit kft-vé. A szociális ellátás területén az elmúlt négy évben jelentős változás nem történt. A hat szociális intézmény szinte mindegyikében az ellátottak száma megegyezik az engedélyezett létszámmal, így az intézmények teljes kihasználtsággal működnek. A megyei gyermekvédelmi intézményrendszer működésének elmúlt négy évében szakmai és gazdasági hatékonyság növelését szolgáló intézkedések valósultak meg április 1-jétől összevonásra került a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának József Attila Gyermekvédelmi Központja valamint a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Győri Gyermekvédelmi Központja, győri székhellyel. A szakmai irányítás egységesítése az egyes szakmai részek munkájának összehangoltabbá tételét és költséghatékonyabb működését segíti elő. A közoktatási szakterülethez kapcsolódó hivatali munka összetettségét három nagy csokorba lehet sorolni: az önkormányzat számára kötelezően ellátandó közoktatási feladatokat végző megyei intézmények szakmai felügyelete; a megyei közoktatási koordinációs feladatok ellátása és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekhez kapcsolódó hatósági jogosítványok gyakorlása. Az elmúlt négy év legjelentősebb változása a megyei középiskolai kollégium megszüntetése volt július 31. napjával. Az intézmény bezárásának oka az volt, hogy rossz hatékonysággal lehetett csak működtetni. Győr Megyei Jogú Város vállalta, hogy a megyei fenntartású kollégium bezárását követő tanévtől teljes körűen biztosítja a középiskolás tanulók kollégiumi elhelyezését. Másik változás a közoktatási intézmények vonatkozásában az Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium valamint a Porpáczy Aladár Áltanos Művelődési Központ összeolvadása Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja néven. A augusztus 1-jétől az összevont intézmény a pedagógiai tevékenység összehangolása és a közoktatást segítő funkciók együttes ellátása révén az eddiginél költségtakarékosabb és hatékonyabb feladatellátás feltételeit teremti meg. A megyei önkormányzat öt gyógypedagógiai ellátást biztosító közoktatási intézményt tart fenn. Az iskolákban magas színvonalon folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása. A gyermekek csökkenő létszáma azonban komoly problémát jelenthet az intézmények további működtetésében.

6 6 A megye fiataljaira veszélyes kábítószer elleni küzdelem érdekében a megyei önkormányzat több évvel ezelőtt szorgalmazta egy szakmai szerveződés létrehozását. A Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum az egész megyére kiterjedően igyekszik a probléma kezelésében érintett szervezetek közötti koordinációt elősegíteni. A megyében élő kisebbségek részére nagyszabású, kultúrájuk bemutatására lehetőséget nyújtó rendezvény az évente megrendezésre kerülő Nemzetiségi Nap. A mindig más településen megtartott egész napos találkozó felhőtlen kikapcsolódást biztosít minden érdeklődő részére. TERÜLETFEJLESZTÉSI, VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS KÜLKAPCSOLATI OSZTÁLY A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály 10 fős létszámmal működik. A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály tevékenysége a következő fontosabb feladatkörökre irányul: A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály által és között ellátott területfejlesztési feladatok: A területfejlesztés területén a megyei önkormányzat által a megye egészére vagy egyes térségeire megrendelt területfejlesztési- és rendezési tervek készítéséhez adatszolgáltatási, koordinációs és véleményezési feladatokat lát el az osztály. A Megyei Területrendezési Tervet a Közgyűlés a 10/2005 (VI. 24.) számú rendelettel fogadta el, a területrendezési irányelveket pedig a 85/2005 (VI. 10.) KH-val hagyta jóvá. Jelenleg folyik a megyei területrendezési terv felülvizsgálata, az időközbeni változások és tervezett fejlesztések átvezetése. Az osztály folyamatosan együttműködik a megyei jogú városok hivatalaival a területfejlesztési- és rendezési tervek város környéki összehangolása érdekében; segítette a települési önkormányzatok területfejlesztési társulásai szerveződését, koordinálta a településeket érintő térségi fejlesztési feladatokat; működtette a Megyei Területfejlesztési Klubbot és a TEIR rendszert a 2007-ben megjelent jogszabály változásáig. A közúti közlekedés tervezésével és a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos egyeztető fórumokon aktívan részt vettek, valamint a vízügyi ágazat térségi jelentőségű fejlesztéseinél is koordinációs feladatokat láttak el. Az osztály az elmúlt években rendszeresen foglakozott a megye közúti infrastruktúrájának helyzetével. A megyei utak minősége és fejlesztése tekintetében a megyei közgyűlés többször élt nyilatkozattételi és felterjesztési jogával, melynek testületi előterjesztéseit megfelelő szakmai színvonalon előkészítették. A megyei önkormányzat kiemelten kezeli a Baltikum-Adria tengelyen közlekedő nehézgépjárművek - az Alpok magas hegyeit keletről megkerülve Magyarország 3 nyugati megyéjén (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) történő áthaladását, a 86-os főúton. A megyei önkormányzat a három megyével összefogva tagja lett a Közép-Európai Közlekedési Folyosó (CETC) kezdeményezésnek. Az általuk szervezett munkacsoporti, illetve elnökségi üléseken rendszeresen részt vettek az osztály munkatársai. Számos hazai és nemzetközi közlekedési konferenciára, valamint a magyar osztrák határ menti koordinációs bizottság üléseire készítettek az aktuális témákban előadásokat. A gazdasági területet érintő feladatok a következő tevékenységeket fedték le: együttműködtek a megye gazdasági szereplőivel; összehangolta az önkormányzat kötelezően ellátandó

7 7 feladatait a megyei gazdaságfejlesztési koncepciókkal; szervezte a megyében működő gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel kapcsolatos együttműködéseket. A turizmusban közreműködtek az idegenforgalom helyi fejlesztésében és a megye idegenforgalmának elemzésében, az idegenforgalom területi érdekeinek az országos érdekekkel történő összehangolásában, a turisztikai értékek feltárásában, bemutatásában, propagálásában. Folyamatos kapcsolatot tartottak és koordinációs munkát végeztek a megyei Tourinform irodákkal és a turizmusban érdekelt szervezetekkel. A környezetvédelem területén a megyei önkormányzat testületi üléseire elkészítette az előzetes véleménynyilvánítást a benyújtott települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, valamint folyamatosan gyűjtötte a települési önkormányzati hulladékgazdálkodási terveket; véleményezett több országos, régiós, megyét érintő környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó programot, tanulmányt, koncepciót; előkészítette a megye területén található helyi jelentőségű természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolását, a települési önkormányzat felkérése alapján részt vett a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében; elősegítette a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét; állásfoglalást készített a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetéről; felülvizsgálta a települési önkormányzatokkal előzetesen egyeztetett megyei környezetvédelmi programot. Megszervezte minden évben a környezetvédelmi konferenciát. Előkészítette és koordinálta a Reflex Környezetvédő Egyesülettel és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséggel megkötött Együttműködési megállapodások létrejöttét. Évente lebonyolította a Győr-Moson-Sopron Megyei Madarak és Fák Napja rendezvényt, valamint a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny megyei koordinációját és a megyei díjkiosztó ünnepséget. Szervezte a megye területfejlesztését, környezetvédelmét és mezőgazdaságát ösztönző, elősegítő, a térség és a települések értékeit feltáró programokat, továbbá a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Tevékenységet Támogató Pénzeszközök pályázati keretei közötti anyagi támogatást nyújtott. A Megyei Önkormányzat térségi, illetve a települési vásárokon a gazdaság aktivitásának fokozása érdekében különdíjakat adományozott. A vásárokon való részvételt a Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály szervezte és bonyolította. Alapító tagként kapcsolatot tartott a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesülettel, amely minden évben beszámolt a testületek előtt az általa végzett tevékenységről. Szervezte és koordinálta a megye értékeit megőrző és a hagyományok ápolását szolgáló rendezvényeket (Sajtünnep, Borverseny). A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály dolgozói a nemzetközi együttműködések keretében több munkacsoportnak tagjai. Ezek keretében aktívan részt vettek a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztésében. A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály által és között ellátott vagyongazdálkodási feladatok: A vagyongazdálkodás területén az osztály munkatársai évente elkészítették az önkormányzati szintű vagyonkimutatást, nyilvántartották a megyei önkormányzat vagyonát, a változásokat átvezették, az információáramlást biztosították, tisztázták, illetve megoldották az ingatlanoknál felmerülő vitás jogi helyzeteket, átadták a működéshez szükséges vagyont az önkormányzat intézményeinek, koordinálták a megyei önkormányzat tulajdonában és az intézményei, gazdálkodó szervezetei kezelésében lévő ingatlan vagyon mozgását, összeállították a forgalomképes vagyontárgyak hasznosításával összefüggő feladatok hasznosítási jegyzék-tervezetét, közgyűlés elé terjesztették és lefolytatták a hasznosítási

8 8 eljárást. Az osztály lebonyolította az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyonátadási eljárásokat. Bonyolította a megyei önkormányzat tulajdonjog, vagy használati jog szerzését, nyilvántartását vezette és megszűnését intézte; ügyintézte a gazdasági társaságok alapításával, működésével, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Felmérte a gazdasági társaságba apportálandó vagyoni kört, nyilvántartotta az apportált vagyont, hozadékait számba vette, a vagyonról elemzéseket készített; elemezte, értékelte az üzletrészek, részvények vásárlására érkező vételi és csere-ajánlatokat; előkészítette a települési önkormányzatokkal kötendő vagyoni megállapodásokat; elvégezte a megyei önkormányzat ingatlanainak állagmegóvásával, karbantartásával, felújításával, a beszerzések bonyolításával kapcsolatos, osztályra háruló feladatokat. Ellátta a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fenntartói feladatait. Szervezte és nyilvántartotta a pályázati pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos tevékenységet. Ellátta a pályázati pénzeszközökből és a megyei önkormányzat saját forrásából (a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati pénzeszközei, stb.) megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos feladatokat, pályázati dokumentációk elkészítését, a benyújtásuk koordinációját, támogatási szerződés megkötésének lebonyolítását, projektmenedzseri feladatokat, továbbá a megvalósítás során felmerülő egyéb adminisztrációs teendőket. Az elmúlt négy éves ciklusban összességében a megyei önkormányzat hivatala 41 db pályázatot nyújtott be EFt támogatási összegre, melyből 32 db került támogatásra, EFt támogatási összeggel. (Ebből a kórházi fejlesztés támogatása EFt.) A beruházások megvalósításhoz a megyei önkormányzat EFt saját erővel járult hozzá; az intézmények 27 db pályázatot nyújtottak be, ebből 13 pályázat került elfogadásra, 6 pályázat elbírálása még folyamatban van. Az eddig elnyert támogatási összeg EFt, melyhez EFt saját erő társult. Az osztály feladatai közé tartozott a gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása is. A Megyei Önkormányzat és között egy gazdasági társaságban (Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Nonprofit Kft) volt tulajdonos és öt gazdasági társaságban volt résztulajdonos (INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht, Florasca Környezetgazdálkodási Kft, Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt., Győr-Pér Repülőtér Kft., Győr-Gönyű Kikötő Befektetési és Beruházásszervezési Zrt.), melyek az önkormányzat önként vállalt feladatait látták el évben értékesítésre került a Florasca Kft-ben lévő üzletrészünk EFt vételáron, 2008-ban az INNONET Kht-ben lévő üzletrész EFt értéken, a Nyugat Pannon Zrt-ben levő pedig 390 EFt értéken került eladásra között összesen EFt értékben értékesítettük üzletrészeinket. Az értékelt időszakban osztalék kifizetésből származó bevétel: 686 EFt volt. Gazdasági társaságok működtetésére fordított összeg (tagi kölcsön, pótbefizetés): eft összeget tett ki között bérleti díjakból EFt bevétel származott. Az értékelt közötti időszakban vagyonrendeletünk szerint lebonyolított ingatlanvagyon értékesítés 15 ingatlant érintően történt, összesen EFt értékben. A Területfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Külkapcsolati Osztály által a nemzetközi kapcsolatok terén ellátott feladatok: A nemzetközi kapcsolatok terén végzett feladatokat március 31-ig az Európai Integráció és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya látta el. A Hivatal átszervezését követően április 1.

9 9 napjával került beintegrálásra a külkapcsolati feladatkör a Területfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály tevékenységébe. Az osztály ápolta a külkapcsolati koncepcióban meghatározott kapcsolatokat. Folyamatos kapcsolatot tartott fenn az európai régiókkal, államokkal, kereste és segítette az együttműködést különböző területeken, így a gazdaságfejlesztési, turisztikai, környezetvédelmi, egészségügyi, továbbképzési, fogyatékosokat érintő, valamint kulturális kapcsolatok terén. Koordinálta a térségben formálódó regionális intézményrendszerek (eurégiók, eurorégiók, egyéb kezdeményezések és csoportosulások) kialakítását, tevékenységét, ellátta az esetleges titkári, szervezési feladatokat. Az osztály végezte a tisztségviselők, közgyűlési tagok, hivatali munkatársak külföldi útjainak előkészítését, lefordította az idegen nyelvű anyagokat, részt vett az önkormányzat és a hivatal külföldi vendégei fogadásának előkészítésében és lebonyolításában. Az osztály munkatársai a megyei önkormányzat alábbi két- vagy többoldalú kapcsolatait gondozták: Multilaterális kapcsolatok: - Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990) - Európai Régiók Gyűlése (1993) Bilaterális kapcsolatok: - Közép-Jüttlandi Régió (Aarhus megye jogutódja), Dánia (1995) - Maros megye, Románia (1995) - Szamara megye, Oroszország (Szándéknyilatkozat az együttműködésre 1999) - Pforzheim város (2000) - Enzkreis járás (2000) - Pozsony Önkormányzati Kerület (2002) - Nagyszombat Önkormányzati Kerület (2007) - Toszkána tartomány (2003) Regionális kapcsolatok: - Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998) - Hármas-Duna-vidék Eurorégió (2000) - Centrope Közép-Európai Régió (2003) - Közép-Európai Közlekedési Folyosó (2008) Egyéb nemzetközi szervezetek: - Corvinus Kör Az osztály biztosította a Europe Direct hálózat megyei információs pontjának működését, szervezte programjait, ellátta a lakossági ügyfélszolgálatot. Ezeken felül ellátták a Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági, valamint a Külkapcsolati és Idegenforgalmi Bizottság titkári teendőit és segítették a bizottságok munkáját. Kapcsolatot tartott az osztály a feladatköréhez tartozóan a hatóságokkal, valamint az egyéb szakmai és civil szervezetekkel. PÉNZÜGYI OSZTÁLY A Pénzügyi Osztály feladatait 8 fővel látja el. Az osztály legfontosabb tevékenysége a megyei önkormányzat éves költségvetésének összeállítása és végrehajtása során az önkormányzat vezetésével konzultálva olyan közgyűlési

10 10 előterjesztések készítése, amelyek a pénzügyi stabilitás biztosítására, a költségvetési egyensúly megteremtésére törekszik. Nehezítette a végrehajtandó feladatokat az a tény, hogy önkormányzatok pénzügyi szabályozórendszerében, a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítésében az elmúlt négy évben nem történt alapvető változás, ugyanakkor a változatlan feladatkört már hat éve csökkenő támogatás mellett kényszerült ellátni az önkormányzat. A költségvetési feladatok teljesítéséhez a fentiekben vázolt pénzügyi nehézségek eredményeként évről-évre növekvő nagyságrendű működési célú hitel tervezése vált szükségessé a mérlegegyensúly megtartása érdekében (2007. évben: 878 millió Ft, évben: millió Ft, évben: millió Ft, évben: millió Ft). Megállapítható, hogy a megyei önkormányzat jelentős forráshiánnyal küzdött az elmúlt évben. A fentiek miatt a központi szabályozórendszer biztosította pénzügyi lehetőségek kiegészítéseként törekedni kellett a bevételek növelésére és a hivatal vezetésével közösen olyan átgondolt pénzügypolitikával kellett a közgyűlés elé terjeszteni azon döntéseket, melyekkel biztosítani lehetett a megyei önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlyát. Nehezítette még a helyzetet, hogy a Megyei Illetékhivatal január 1-jével az önkormányzati fenntartási körből kikerült, amely jelentősen érintette a várható bevételek tervezhetőségének biztonságát. A reális illetékbevétel meghatározása érdekében az APEH-tól minden évben információkérésre került sor. A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az intézmények támogatását és évben átlagosan 10 %-kal, a hivatal költségvetését 2007-ben 14%-kal, 2010-ben pedig 12%-kal kellett csökkenteni. A Pénzügyi Osztály legfontosabb, évenként ismétlődő feladatai a következők. Költségvetési koncepció Az éves költségvetés összeállítását a költségvetési koncepció - tervezési elképzelés - meghatározása előzi meg, amelyet az Államháztartásról szóló törvényben (ÁHT) előírtak alapján minden költségvetési évet megelőző év november 30-ig kellett a közgyűlés elé terjeszteni, a választás évében pedig december 15-ig. Ebben koncepcionális szinten kerültek meghatározásra a következő évi költségvetés főbb irányelvei, eszközrendszere annak érdekében, hogy a költségvetés részletes kidolgozásánál azok figyelembe vehetők legyenek és alapul szolgáljanak egy megalapozott pénzügyi terv összeállításához. Költségvetési rendelet-tervezet összeállítása A koncepció elfogadása után az abban foglaltak szem előtt tartásával megszervezte az osztály az intézményekkel a költségvetési egyeztető tárgyalásokat. Ezt követte a költségvetési rendelet-tervezet összeállítása, az intézményi keretszámok kialakítása és az önkormányzati szintű költségvetés egyensúlyának megteremtése. A rendelet-tervezet szerkezetét és tartalmát a jogszabályi előírásoknak messzemenő figyelembevételével állította össze az osztály.

11 11 Féléves, háromnegyed éves beszámoló Az államháztartásról szóló törvény előírásainak megfelelően a megyei önkormányzat gazdálkodásának első féléves helyzetéről június 30-i fordulónappal minden év szeptemberében, a háromnegyed évesről (szeptember 30-i fordulónappal) pedig a következő év költségvetési koncepciójának tárgyalásával egyidejűleg tájékoztatót állított össze az osztály a közgyűlés tájékoztatása céljából. Költségvetés felülvizsgálata és módosítása A költségvetés felülvizsgálatát és módosítását a közgyűlés munkatervében meghatározott időpontokban az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint végezte el a szakosztály. A felülvizsgálat és módosítás során átvezették a költségvetési rendeleten a központi támogatások változásait, a megyei közgyűlés döntéseit, az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításait. A költségvetési gazdálkodás éves beszámolója, a pénzmaradvány elszámolása, felosztása Az önkormányzat zárszámadási rendelet-tervezetét az államháztartási törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelő szerkezetben és tartalommal készítette el az osztály. A mellékletek tartalmazták azokat a mérlegeket, kimutatásokat, amelyeket a vonatkozó jogszabályok előírnak, illetve az év során bekövetkezett gazdasági események megismeréséhez szükségesek. A rendelet-tervezet szöveges indokolásában ismertették az éves gazdálkodás kereteit, körülményeit, a fontosabb eseményeket. A zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben készítették, hogy alkalmas legyen a költségvetésben meghatározott feladatok megvalósításának bemutatására. A vonatkozó kormányrendelet alapján a költségvetési szervek pénzmaradványát az éves beszámolóval egyidejűleg kell jóváhagyni, ezért a pénzmaradvány jóváhagyására vonatkozó javaslat is összeállításra került a beszámolási időszak alatt. Intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok Feladatmutatóhoz kötött normatív állami hozzájárulás igényléséhez a mutatószámok felmérését minden évben elvégezte a szervezeti egység. Költségvetési köriratot készített, a kiemelt előirányzatokat közölte az intézményekkel. Intézményi időszaki költségvetési jelentések és mérlegjelentések felülvizsgálata, összesítése és a Magyar Államkincstár felé történő továbbítása mindig határidőben megtörtént. Az intézmények elemi költségvetésének és beszámolóinak (féléves, éves) felülvizsgálata, összesítése és továbbítása a Magyar Államkincstár felé a megadott határidőkig megtörtént. A költségvetési évet követően a tényleges mutatók alapján a jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai szerint elkészítette az osztály az elszámolást az igénybe vett normatív hozzájárulásokról és támogatásokról.

12 12 A megyei önkormányzat kincstárának működtetése A megyei önkormányzat évi költségvetési rendeletében vezette be az intézmények kincstári rendszerben történő finanszírozását. A kincstári rendszerben az intézmények a támogatást a kiadások felmerüléséhez igazodóan kapták meg úgy, hogy az elszámolási számláikba betekinthetett az osztály, ezáltal felülvizsgálhatta annak szükségességét évben már szinte folyamatosan folyószámlahitel felvételével lehetett csak megoldani a kiadások finanszírozását, ezért ebben az évben megszigorításra került az önkormányzati kiskincstári rendszer mégpedig oly módon, hogy csak a napi szükségletnek megfelelően biztosította az önkormányzat a támogatást és nap végén az intézmények számláin lévő összeget a bank átvezette a megye elszámolási számlájára. A cél- és címzett támogatás pénzügyi lebonyolítása A Pénzügyi Osztály feladata volt még a as években a Megyei Kórház egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez kapcsolódó céltámogatás lehívása, valamint a saját erő biztosításával együtt a számlák határidőben történő kifizetése, illetve címzett támogatásnál a pénzügyi lebonyolítás (pénzösszegek lehívása a Magyar Államkincstártól, számlák kiegyenlítése) es években pályázatok útján Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek, programok pénzügyi lebonyolítását végezték el. A fentieken felül az osztály folyamatosan jelentkező feladatai, a hivatal pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása: költségvetési elszámolási számla kezelése, gazdasági események könyvelése, az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése, számlák kiállítása, előirányzatok nyilvántartása, módosítások átvezetése, intézmények költségvetési támogatásának nyilvántartása, módosítások, intézményfinanszírozások, egyeztetés, kapcsolattartás, megyei önkormányzat alapítványi számláinak vezetése, MÁK bejelentők, adóbevallás elkészítése, pénztárral kapcsolatos feladatok ellátása, az Önkormányzati Hivatal elemi költségvetésének összeállítása, havi, féléves, háromnegyed éves, éves zárlatok elkészítése, a hivatal beszámolójának összeállítása, létszámcsökkentési és prémiumévek programhoz kapcsolódó pályázatok elkészítése a MÁK felé. HUMÁNERŐ-SZERVEZŐ CSOPORT A Humánerő-szervező Csoport a ig terjedő időszakban 3, a évtől kezdődően 2 fős létszámmal működik. Legfontosabb feladatkörében gondoskodott a hivatali dolgozók, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői tekintetében felmerült humánpolitikai, személy- és munkaügyi feladatok ellátásáról, mely elsősorban a köztisztviselői (közalkalmazotti) jogviszonyukkal kapcsolatos dokumentumok (kinevezés, valamint annak módosítása, átsorolás, illetményváltozás, jogviszony megszüntetés, stb.)

13 13 elkészítésében nyilvánul meg. Rendszeresen aktualizálni kellett a személyi anyagokat annak érdekében, hogy azok a munkáltató részére mindig naprakész információval szolgáljanak; ezzel párhuzamosan szükség van a fogyatéki ( holt ) anyag megfelelő rendezésére, irattározására. A csoport a személyi jellegű kiadások tekintetében minden évben részt vett a következő esztendőre vonatkozó költségvetés előkészítésében, tervezésében. Fontos feladata volt azon intézmények (fő)igazgatói beosztásával/munkakörével összefüggésben lefolytatott pályázati eljárások lebonyolítása, amelyeknél az intézményvezető határozott időre szóló magasabb vezetői megbízása lejárt, illetve egyéb okból vált szükségessé a pályázati felhívás kiírása. Ez valamennyi esetben magában foglalta felhívás közzétételét, pályázatokat véleményező szakmai bizottság összehívását, a kinevezéssel kapcsolatos közgyűlési előterjesztések és egyéb dokumentumok elkészítését, továbbá a közgyűlési döntésekben foglaltak végrehajtását. A szervezeti egység tagjai folyamatosan nyomon követték az egyes jogszabályok (törvények, ágazati rendeletek) változásait, és a módosított rendelkezéseknek megfelelően ellátták a felmerülő személy- és munkaügyi teendőket. Az intézményeket is rendszeresen tájékoztatták a jelentősebb különösen az azonnali intézkedéseket követelő, így például a közalkalmazotti törvény évi változásaiból fakadó, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban működő intézmények vezetőinek, vezető beosztású alkalmazottainak jogállását érintő változásokról. A nagyobb horderejű kérdések ismertetésére a csoport vezetője által esetenként - a (fő)igazgatók, és amennyiben szükséges, a gazdasági vezetők részére - megszervezett értekezleteken, előadások keretében került sor. Az általános, valamennyi intézményt érintő kérdések közös megtárgyalásán túl a csoport tagjai a hivatal, vagy az intézmény keretein belül lefolytatott megbeszélések alkalmával - sort kerítettek az igazgatók egyéni (munkajogi, vagy egyéb személyügyi) problémáinak megoldására is, így segítették az intézményvezetőket munkáltatói jogkörük gyakorlásában. A csoport a megyei közgyűlés tagjai, a hivatal egyes dolgozói, valamint az intézményvezetők tekintetében évente elvégezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükkel kapcsolatos előkészítő, megőrzési és nyilvántartási feladatokat. Gondoskodott a hivatali dolgozók, valamint az igazgatók képzésével, továbbképzésével összefüggésben felmerülő teendők ellátásáról; így elkészítették a tárgyévre vonatkozó továbbképzési tervet, ügyeltek a tanulmányi szerződésekben foglaltak betartására, továbbá figyelemmel kísérték az egyes tanfolyamokat, szakmai konferenciákat évben megyei szinten a csoport a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megállapította a szakszervezetek reprezentativitását, valamint évente részt vett a velük lefolytatott egyeztető tárgyalásokon. A szervezeti egység kapcsolatát a Magyar Államkincstár területi szervével, a megyei közigazgatási hivatallal, Minisztériumokkal a tárgyalt időszakban a folyamatos egyeztetés és konzultáció jellemezte. ÖNÁLLÓ ELLENŐRZÉSI CSOPORT Az Önkormányzat belső ellenőrzési rendszerét a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint alakította ki. A hivatal a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92. (7) pontjának rendelkezése szerint a 258/206 (XII. 22.) közgyűlési határozattal létrehozta kötelezően előírt ellenőrzési egységét, amely önálló csoport formájában 1 fő ellenőrzési csoportvezető, 1 fő belső ellenőr, 1 fő ügyintéző létszámmal, szervezetileg közvetlenül a megyei főjegyzőnek

14 14 alárendelten, évben kezdte meg tevékenységét. A csoport munkatársai rendelkeznek a Ber. 11. (1) bekezdésében meghatározott szakmai képesítésekkel, a belső ellenőrzési feladatok elvégzéséhez a tárgyi feltételek megfelelőek voltak. A belső ellenőrzés vizsgálatokat végzett a közgyűlés hivatalánál, az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan, valamint a fenntartott költségvetési szerveknél, az önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságnál, és az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél. A belső ellenőrzés a feladatait az éves ellenőrzési tervek, kockázatelemzési módszerek és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, az ellenőrzési módszerek kiválasztása, következtetések és ajánlások kidolgozása, az ellenőrzési jelentés elkészítése, illetve az éves ellenőrzési beszámolók szerint végezte. A belső ellenőrzés minden évben kockázatelemzés alapján felállított stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készített. A stratégiai ellenőrzési tervvel összhangban a kockázatelemzések és a rendelkezésre álló kapacitások függvényében kerültek kijelölésre évenként az ellenőrizendő intézmények, valamint az önkormányzati hivatalnál ellenőrizendő tevékenységi körök, melyeket az éves ellenőrzési terv keretében mindig a tárgyidőszakot megelőző év november 15-ig a megyei közgyűlés hagyott jóvá. A belső ellenőrzés a tárgyévi ellenőrzési tevékenységéről minden évben az éves ellenőrzési jelentés keretében értékelést készített, melyet az éves zárszámadással egyidejűleg szintén a közgyűlés hagyott jóvá. A belső ellenőrzés a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók alapján elkészítette a hivatal Belső ellenőrzési kézikönyvét, melyet rendszeresen felülvizsgált és - jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt a szükséges módosításokat elvégezte. A belső ellenőrzés a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer és teljesítmény ellenőrzéseket végzett. Az elmúlt időszak alatt a megyei önkormányzat valamennyi intézménye legalább egyszer ellenőrzésre került a kockázati értékeléstől függő prioritások szerint. A hivatali belső folyamatok tekintetében a magas kockázatúnak minősített területek ellenőrzése minden esetben megtörtént. A tartalékkapacitás terhére a munkaterven felül soron kívüli vizsgálatok elvégzésére is sor került. A belső ellenőrzés - mind a fenntartott intézmények, gazdasági társaság, valamint a hivatali belső folyamatok vonatkozásában - elemezte, vizsgálta és értékelte a belső kontrollrendszerek kiépítését, a jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, a működés gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. Elemezte, vizsgálta a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, ajánlásokat tett, valamint elemzéseket, értékeléseket készített a költségvetési szerv vezetője számára.

15 15 Az ellenőrzések elvégzése a helyszínre történő kiutazással, illetve egyes esetekben az iratok bekérésével történt. A vizsgálatok lebonyolítása minden esetben a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történt, így a vizsgált intézmény kiértesítése, a megbízólevél átadása, a helyszíni vizsgálat folyamán az ellenőrzési programban meghatározott feladatok végrehajtása, a megállapítások szóbeli ismertetése az ellenőrzött szervezettel, az ellenőrzési jelentéstervezettel együtt a záradék megküldése az ellenőrzött szerv/szervezeti egység vezetőjének, illetve meghatározott esetekben záró tárgyalás kezdeményezése. A belső ellenőrzés a vizsgálatok megállapításait jegyzőkönyvbe foglalta, az ellenőrzési jelentésekben foglalt megállapításokkal kapcsolatosan az ellenőrzött szervezetek a jogszabályban meghatározott feltételek között észrevételt tehettek. Az ellenőrzések eredményeképpen a hiányosságok és hibák megszűntetése érdekében az ellenőrzöttek határidő és felelősök megnevezésével intézkedési terveket készítettek. Minden ellenőrzéshez, mely végrehajtandó megállapítást tartalmazott, készült intézkedési terv. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a belső ellenőrzés a vizsgálatot követő évben ellenőrizte. A belső ellenőrzés a különböző módszertani útmutatók figyelembevételével kialakította belső nyilvántartási rendszerét, mely a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások és javaslatok, valamint az intézkedési tervekben foglalt feladatok végrehajtásának nyomon követését szolgálja, és biztosítja a dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzését. HATÁROZATI JAVASLAT Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal négyéves munkájának értékeléséről szóló beszámolót elfogadja. Határidő: szeptember 17. Felelős : dr. Kovács Béla megyei főjegyző Győr, szeptember 1. Dr. Kovács Béla s.k.