Andarkó Imola, Balogh Róbert, Bán Barna, Bodor Andrea, Kis Boglárka Mercedesz, Oláh-Badi Melinda, Pál Zoltán
|
|
- Erzsébet Vinczené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) AZ ÁSVÁNYVIZEK ISKOLAPÉLDÁJA: SOKSZÍNŰSÉGÉNEK KOROND Andarkó Imola, Balogh Róbert, Bán Barna, Bodor Andrea, Kis Boglárka Mercedesz, Oláh-Badi Melinda, Pál Zoltán Korond a székely Sóvidék egyik leghíresebb települése. Közigazgatásilag a községhez, a következő falvak tartoznak: Atyha, Kalonda, Pálpataka és Fenyőkút. A község összlakossága a 2002-es népszámlálás szerint 6180 személy. Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli részén, a Korond vize völgysíkján valamint az oldallejtőkön a Kebelet-, Észak-, és a Súgó patakok találkozásánál fekszik, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülő fennsík határán. A település az északi szélessége 46 28', és a keleti hosszúsága 25 1 l'.tengerszint feletti magassága m (Vofkori, 2007). Természetföldrajzi határként megjelölhető nyugatról a Firtos-hegy, Kadácsmező, északi oldalról a Hollókő és a Sólyomkő, keletről Csillaghegy, Szőlőmái, Les-hegy, délről pedig a Kalonda-tető, Horvásmező, Égettvész, Vápa, Sarok, Fügevár és a Hazanéző (Vofkori, 2007). A falu területe két részre osztható: a keleti része a vulkáni fennsík, a nyugati része a Küküllők dombvidékéhez tartozik, mely gyűrődéses eredetű (Horváth, 1998). A Korondi-medencét m magas dombok veszik körül melyek teraszosan emelkednek egymás fölé, tengelyét pedig a Korond patak képezi. A dombok felépítésében sok az agyag, ezért gyakoriak a földcsuszamlások. A déli részen található magas fennsíkot völgyek szabdalják, ez a déli rész tulajdonképpen a vulkáni plató folytatása Szilos-Firtos-Siklódkő vonaláig (Horváth, 1998). Fontos a térség rövid geológiai ismertetése is, annak érdekében, hogy érthetővé váljon az ásványvizek előfordulása. Elsősorban tudnunk kell, hogy az Erdélyi medence folyamatos süllyedés révén alakult ki a kréta időszak végén és a paleogén korszak elején, mialatt a Kárpátok hegylánca felgyűrődött. A mélyedésben pedig egy sekély beltenger alakult ki (Horváth, 1998). A pliocén végén és a pleisztocén elején kezd kialakulni a Korond-Parajd- Szovátai-medence. A csapadékos időszaknak köszönhetően az eróziós folyamatok mélyítéseket alakítottak ki a vulkáni platóba. A Szováta-Parajd-Korond vonalán 151
2 Andarkó I., Balogh R., Bán B., Bodor A., Kis B. M., Oláh-Badi M., Pál Z. húzódó sóöv mintegy 30 km hosszú északnyugat-délkelet irányú térszíni mélyedésben foglal helyet, beékelődve a Mezőhavas (1150 m) vulkáni fennsíkjának megtört pereme és az ettől tektonikailag elválasztott Bekecs (1079 m ) és Siklódkő (1025 m ) közé. Ez a tektonikai törés a harmadkorban megindult kéregmozgások révén keletkezett. A törés létrehozásában és a medence felszínének alakulásában fontos szerepet játszott az Erdélyi-medencéből a szélek felé vándorló sómozgás is, a diapírtektonika. A pleisztocénben folytatódik a sóredők emelkedése, és ezen emelkedés révén a sórétegek áthatoltak a fiatalabb miocén, pliocén üledékes rétegeken. A felszínre való kibukkanás a Kis-Küküllő és a Korond vize találkozásánál is előidézett morfológiai és hidrográfiai változásokat (Horváth, 1998). A Korond-Parajd-Szováta-Szászrégen vonulat (a keleti sóöv), tulajdonképpen a kelet-erdélyi sófeltörések fő nyomvonala. A só lassú kiemelkedése gátat képezett a Korond-patak esésgörbéjén. Ezt az információt Orbán Balázsnál is olvashatjuk, de terepi bizonyítékot meg nem sikerült találnunk. A sómozgásoknak köszönhető a korondi sósvizek megjelenése (Horváth, 1998). A Korondi-medencét pannon korú agyag, homok, agyagmárga, konglomerátum tölti ki, a hegységkeret pedig a neogén vulkáni fennsík tartozéka. A falu északi részén gázfeltörések is előfordulnak valamint borvízforrások (Horváth, 1998). Korondon megtalálható az aragonit is, (CaC03, rombos szimmetriájú ásvány; a kalcitnak polimorfja, amely azonos kémiai összetételű, de különböző formájú, magasabb szimmetriájú-trigonális) mely a meszes lerakodások különleges fajtáját képezi: mésztartalmú vizekből válik ki magmás kőzetekben. Korond területén három lelőhely is ismeretes, a legjelentősebb a Csigadomb, ez az aragonit telep 1,5 hektárnyi területen fekszik, és még ma is Románia legnagyobb aragonitelőfordulása tól földtani védett területté nyilvánították. Régen, 1916 és 1939 között, Korondon aragonitfeldolgozó üzem működött ban újabb kísérletet tettek az aragonit feldolgozására, robbantással próbálták kitermelni a kőzetet, amelynek súlyos következményeként a 3-4 méteres aragonitréteg összerepedezett (Horváth, 1998). A korondi aragonit a szokványostól eltérő módon alakul ki: itt hideg szénsavas sósvizekből történik a lerakodásuk. Képződésük lényegében egy alacsony hőmérsékleten történt hidrotermás lerakódáshoz vezethető vissza, amely kis mélységben, csökkentett nyomás-környezetben mehetett végbe." (Horváth, 1998). Bányai János is ír a korondi aragonitról, a pontuszi agyagos márga repedéseiből feltörő kálcium-karbonátot tartalmazó sósvíznek köszönhetően szerinte szivacsos mésztufa"- lerakódások jönnek létre (Bányai, 1938). 152
3 Az ásványvizek sokszínűségének iskolapéldája: Korond Koch Sándor 1940-ben részletes ásványtani tanulmányt készített, mely tanulmány részletes vegyi elemzéseket is tartalmazott. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az aragonit kristályok között sok a kalcit kristály is megtalálható, így valójában csak részben aragonit (részben kalcit), ezért a találóbb elnevezés az onixmárvány lenne, végül pedig tanulmányában forráskőnek nevezi- Balogh Emő szerint is a forráskő elnevezés a legtalálóbb a korondi aragonitra. (Bányai, 1938). Orbán Balázs szerint Erdély 800 sósforrásából 129 Parajd vidékén fakad fel" Ide tartozik a korondi és a sófalvi határ is (Orbán, 1982). A sós jellegű ásványvizek eredetét elsősorban a kősófelhalmozódások jelenlétével magyarázhatjuk. Korond esetében a sós források egy része nem a sótömzsök közvetlen érintéséből nyeri a sótartalmát, hanem a magasabb szinteket képviselő felsőmediterrán és szarmata korú sós agyagokból, sőt, még az édesvizűnek tartott pontuszi agyagos márgák is lehetnek a sósforrások szülőanyjai" A források vize kevésbé tömény, sótartalmuk 9-19 % között változik, nagy mennyiségű szénsavas meszet, rengeteg szabad széndioxidot és kénes gázakat is tartalmaznak (Bányai, 1938). Az úgynevezett konyhasós vizek nyerik sótartalmukat a harmadkori sóképződmények sótömzseiből, esetenként a sótartalmú agyagok kilúgzásából vagy tengeri képződményekből oldás útján. A konyhasós források vizet gyakorlatilag csak fürdő célokra használják. Vízbőségük a talajvíztől függ (Bányai, 1934a). Az ásványvizek jellegét továbbá meghatározzák az utóvulkáni széndioxid gázfeltörések is, melyek sós, jódos, brómos, kénes vizekkel keveredve bukkannak a felszínre (Kisgyörgy et al., 1978). Az utóvulkáni működésből származó széndioxodnak és a sónak köszönhetően alakultak ki a parajdihoz hasonló sósszéndioxidos vizek (Pricäjan et al., 1981). Más szakirodalom szerint a hideg, széndioxid tartalmú ásványvizek a felszálló típusú forrásokban jellennek meg, ilyenek fordulank elő a sóbreccsa feltárásai és a Korond-patak völgye mentén, valamint Felsősófalvától délre és Alsósófalván. Az adatok szerint ezen források összoldottanyag-tartalma 300 g/l. A korondi térségben a bórsav részben a karbonát lerakódások eredménye, másrészt meg annak tulajdonítható, hogy az itt jelenlevő vizek a borban gazdag sóbreccsával érintkeztek (Pricäjan, 1982). A Székelyföldi ásványvíz típusok: a savanyúvizek, sósvizek, szénsavas források, büdösvizek és langyos előfordulások. Korond esetében a legjellemzőbb típus az úgynevezett sós-savanyúvizek típusa. Ez, a savanyúvizek zónája és a sósvizes források vidékének értintkezésénél előforduló típus. Tulajdonképpen már a hargitai vulkáni tevékenység előtt is léteztek, de további összetételüket sokban befolyásolta a széndioxid kiömlés, mely gázát nagy mennyiségben tudták elnyelni 153
4 Andarkó I., Balogh R., Bán B., Bodor A., Kis B. M., Oláh-Badi M., Pál Z. a sósvizek. A széndioxid elnyelése révén nőtt a vizek oldóképessége, valamint az oldott ásványi tartalmuk (Horváth, 1998). Fontos megemlíteni a Palmer-féle osztályozást, mely a fő alkotóelemek ekvivalens %-os összetétele mellett a víz keménységét, lúgosságát, sósságát és phját veszi figyelembe (Horváth, 1998). A sóvidék vizei az I. és a IV Palmer osztályba sorolhatók, az említett két kategóriába sorolhatók a kiömléses kőzetek, sós, üledékes kőzetekből fakadó vizek, valamint sós tavak, sólelőhelyek vizei (Szabó - Várhelyi, 1980). Az aragonitot lerakó sós forrásoknak jelentősebb a meszes, karbonátos tartalmuk is. A források gázkeverékeket is tartalmaznak a széndioxid mellett metánt, kénhidrogént. A kénhidrogénes tartalom Bányai szerit organikus eredetű, vagy szulfidok esetleg szulfátok bomlásából keletkezik (Bányai, 1934b). Korond vizei már a XVIII. században is ismertek voltak: a korondi fürdő (Árcsó- forrás vize) messze földön híres volt, első írásos említése 1729-ből való. Orbán Balázs (1982) és Tófalvi Zoltán (1974) is az ausztriai gleichenbergihez hasonlítják, mondván, hogy a korondi víznek is hasonló, sőt talán még jobb gyógyító hatása van (Hankó, 1894). Vofkori László (2007) pedig a schwalbachi (Németország) vízhez tartja hasonlatosnak, hasonlóképpen Hankó Vilmos (1894) is így vélekedik. Boleman István, Fürdőtanában (1887) Patakit említi az elsőnek, aki 1817-ben vegyi elemzést végzett a forrásvizeken. Egy rendkívül sós forrást is említ, amely 17,5 C meleg, gyantás szagú és tejfehér színe van. Bélteki Zsigmond a korondi fürdő vizének összetételét a badeni Bütte vagy épp az alsó-sziléziai Altwasser vizéhez hasonlítja. A Lopágy hegy aljánál tört fel e forrás, mely szerény faküpübe buzog fel" vizét Oelhofer-Walser-féle szivattyúval szivattyúzták ki (Hankó, 1894). Az ivó forrástól mintegy harminc lépésre fakadt két forrás, melyet fürdésre használtak, egyiket hideg fürdésre, másikat felmelegítve, meleg fürdésre (Orbán, 1982) ban, Karl Ludwig Sigmund bécsi belgyógyász szerint, a korondi fürdő egy központi épületből és nyolc fürdőszobából állt. Csatornákon keresztül juttatták a vizet a fürdőkádakba, de volt vetkőző kabinokkal ellátott hideg vizű medence is, és minden órában járt szekér a melegfürdőtől a hidegfürdőre. A fürdő látogatottsága 200 személyre volt tehető. Orbán Balázstól megtudjuk, hogy 500 személy elszállásolására is volt lehetőség. Ám más források szerint a XIX. század közepén a fürdő szegényes berendezésű: hét épület, 40 szegényesen berendezett szobával és egy lakóépülettel." A fürdő hanyatlani kezd, majd 1982-ben újabb fellendülés észlelhető: tíz új villa épült, valamint egy vendéglő, így száz korszerű szoba várta az érkezőket (Tófalvi, 1974). 154
5 Az ásványvizek sokszínűségének iskolapéldája: Korond A fürdő napirendje is fennmaradt: a fürdővendégek 7-7:30-között egy deci borvizet ittak kecsketejjel, éhgyomorra, ezt követte egy másfél órás séta, majd reggeli. A napi fürdőzést 9-10 óra körül kezdték, fokos vízben, majd pihenés az ágyban. Az egészségesek 5 percig hidegfürdőztek, utána 10 perces gyors séta következett. Délután ismét kecsketejes borvíz-ivás volt a programon, 17-17:45 között. Az élelmet ágyhoz szállították, eltérően más korabeli erdélyi fürdőtől. Kefir-kúrát is alkalmaztak nagy sikerrel és ligno-szulfítos belélegzést (Tófalvi, 1974). Még Jókai Mór is meglátogatta a korondi fürdőt, 1853-ban és valószínű, hogy Gárdonyi Géza is (Tófalvi, 1974). A XIX. század végén, a XX. század elején a fürdő számos nemzetközi díjat nyert, ekkor élte virágkorát, Gáspár Gyula tulajdonos idejében. Arról is tudomásunk van, hogy ebben az időben a korondi vizet országszerte vásárolták. Marosvásárhelyen volt a fő raktár és innen küldték szét, a itt egy liter víz (50 rekeszes ládába csomagolva) 7 kr-ba kerül.- A kolozsvári raktárban 1 üveg víz 17 krért kapható." Raktárok voltak még Tordán, Szászvároson, Déván (Hankó, 1894). Az első világháború alatt szinte látogatatlan volt a fürdő, tetőzte a hanyatlást, hogy 1918-ban egy tűzvész sújtotta a fürdő épületeteit. Tíz évvel később, az 1928-ban megjelent Erdélyi Fürdő-Kalauz szerint Korondon újra egy korszerű fürdő van, tenisz- és tekepályával, gyermek-tomahellyel", posta, rádió állt a vendégek rendelkezésére, gyakoriak voltak a bálok, ám mindezek ellenére Korond már nem örvend túl nagy népszerűségnek. A gazdasági válság áldozatává vált a korondi fürdő is ban pedig még a fürdőt körülvevő fenyvest is letarolták (Tófalvi, 1974). Az '50-es években kutatófúrást végeztek, melynek eredményeként a vízhozam nagyon lecsökkent, mára már a régi fürdő helyén csupán két kishozamú forrás található. A fürdő történetéről már beszéltünk, azonban arról nem, hogy milyen betegségek gyógyítására használták. Már 1756-ban vérszegénység, fejfájás és idegzsába kezelésére ajánlották a fürdő vizét, valamint a környék enyhén sós levegője is gyógyhatású: légzőszervi hurut, tüdővész, idült gégebántalmak kezelésére alkalmazták (Tófalvi, 1974). Orbán Balázs gyűjtése szerint a gyenge mejüek, szárazbetegségre hajlandók, vért pökök megrögzött tüdőbajukban, kezdődő lép- és májdugulásokban" szenvedőket gyógyítja ki betegségükből, s nem egy halálra itélt nyert itt életet és felüdülést"(tófalvi, 1974). Vofkori László (2007) szerint az ivóvíz hatása tüdő- és lélegzési bajokban a csodával határos. Nem egyszer történt, hogy Gleichenbergből reménytelenül elbocsátott tüdőbetegek Korondon teljesen felépültek. Az ivóvizet még 155
6 Andarkó I., Balogh R., Bán B., Bodor A., Kis B. M., Oláh-Badi M., Pál Z. vérszegények, gyomorbajosok, csontbetegségben sinlődő gyermekek is nagy sikerrel használják. A fürdők használata után pedig leginkább a csúzos és köszvényes betegségek, izzadmányok, görvélykór, bőrbántalmak gyógyulnak" Dr. Puijesz Zsigmond egyetemi tanár arról nyilatkozik, hogy a korondi gyógyvizet sikerrel alkalmazta légzési-, emésztési-, és húgyszervek hurutos bántalmai ellen. (Hankó, 1894) Frissebb adatok szerint a korondi ásványvizek megfelelnek egyaránt külsőés belső kezelésre. A Dió-forrás vize belsőleg idült, savhiányos gyomorhurut, bélrenyheség, idült hasmenés, idült vastagbélhurut, másodlagos vérzékenység kezelésére alkalmas, valamint külső kezelésként a szív és keringési szervek betegségeinél, idült szívizombántalmak, billentyű-betegségek, magas vérnyomás esetében alkalmas (Tófalvi, 1974). Az Árcsó-forrás belső kezelésre alkalmas, bélrenyheség és savhiányos hurut esetén, vizelethajtó hatású, külső kezelésként ugyancsak szív- és keringési betegségek orvoslására javallott (Tófalvi, 1974). A jeletősebb ásványvíz források Korondon és környékén a következők: Cseredombi forrás (Erzsébet- forrás, Fingóborvíz, Szejkésvíz); Vofkori László (2007) adatai alapján a hőmérséklete 12 C, sósvízű forrás; Szőlősvölgyi-forrás (vagy Szőlőpataki-forrás) Korond keleti határában a szőlőmáli gyümölcsösben ered (Horváth, 1998). Vize bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos, szénsavas (Tófalvi Zoltán). Az Arcsói-sóskút (vagy Árcsó-forrás) a Korond patak jobb partján fakad, sós és langyos-sós (Horváth István), vasas, szénsavas, sós, bikarbonátos, magnéziumos, hypoton víz (Tófalvi Zoltán); Dióvápai-forrás (vagy egyszerűen csak Dió-forrás) ez a forrás is a falu keleti felén található, vasas borvízének hozama elérheti a napi litert Irodalomjegyzék Bányai, J. (1934a): A székelyföldi ásványvizek eredete és forrásfoglalásai. EME vándorgyűlései Emlékkönyvei, Brassó Bányai, J. (1934b): A székelyföldi ásványvizek, Kül. 1. az Erdélyi Múzeum, XXXIX. évf számából, Kolozsvár Bányai, J. (1938): A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak geológiája. Kül. 1. a Dr.Szádeczky-Kardoss Gyula Emlékkönyvből. Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság, Kolozsvár Boleman, I. (1887): Fürdőtan. Kiváló tekintettel a Magyarhoni Gyógyhelyekre. Franklin Társulat Könyvnyomdája, Budapest 156
7 Az ásványvizek sokszínűségének iskolapéldája: Korond Brace, Judith, White, R. R., Bass, S. C. (1977): Teaching Conservation in Developing Nations. U.S. Peace Corps Information Collection and Exchange, Manual Washington, D.C. Hankó, V. (1894): Milyen ásványvizet igyunk?, Az E.K.E. központi választmánya megbízásából, Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása, Kolozsvárt Horváth, I. (1998): A székely sóbányászat rövid története, Master Druck nyomda, Marosvásárhely Kisgyörgy, Z, Kristó A. (1978): Románia ásványvizei, Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó, Bukarest Orbán B. (1982): A Székelyföld leírása, Helikon Kiadó Pricäjan,A. (1982): Substanjele minerale terapeutice din Románia, Editura tiin{ificá $i enciclopedicä, Bucurejti Pricäjan,A. Airinei,. (1981): Bogätia hidromineralä balnearä din Románia,Editura tiintificä i enciclopedicä, Bucure ti Szabó A., Várhelyi, Cs. (1980): Hargita megye ásványvizeinek radioaktivitása, kémiai összetétele és élettani hatásai, tanulmány, Acta Hargitensia I. Csíkszereda Tófalvi Z.(1974):A korondi fürdő, in Hargita megye természetes gyógytényezői, Hargita megye Néptanácsa, Egészségügyi Igazgatóság, Csíkszereda Vofkori, L. (2007): Utazások Székelyföldön, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda 157
Ásványvizes tanösvény Korondon
XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14 16. Ásványvizes tanösvény Korondon Andorkó Imola-Rozália Babe Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar, Turizmusföldrajz, II. év Vezető
RészletesebbenBüdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az
Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően
RészletesebbenKészítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola
Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak-
RészletesebbenSZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) SZÁRAZ GÁZÖMLÉSEK ÉS AZ ÁSVÁNYVIZEKET KISÉRŐ GÁZOK A KELEMEN-GÖRGÉNY HARGITA VULKÁNI VONULAT ÖVEZETÉBEN Péter Elek, Makfalvi Zoltán
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
Részletesebben1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása
1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenA Kárpát medence kialakulása
A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MŰHELY. Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán
TUDOMÁNYOS MŰHELY Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán Századok óta tanácskoznak, elmélkednek, írnak a Székelyföld ásványkincseiről, az altalajból fölhozható vagyonról s az arra építhető
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenOldott gázok a Keleti-Kárpátok és az Erdélyi-medence peremvidékének ásványvizeiben. Kivonat. Bevezető
Oldott gázok a Keleti-Kárpátok és az Erdélyi-medence peremvidékének ásványvizeiben Kis Boglárka Mercédesz ELTE-MTA Vulkanológiai Kutatócsoport, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Pázmány sétány 1/C, Budapest,
RészletesebbenAzbeszt. Pekár Mihály BME- VBK
Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenSzékelyföldi mésztufa-előfordulások
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 115 121. Székelyföldi mésztufa-előfordulások
RészletesebbenAz Északi-középhegység természeti földrajza
Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenJavaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
RészletesebbenPARAJDI SÓKŐZET MECHANIKAI TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 215 PARAJDI SÓKŐZET MECHANIKAI TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE Készítették: Konzulensek: Lógó Benedek András Dr. Vásárhelyi Balázs Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék Dr. Unger
RészletesebbenKörnyezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában
Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenA XII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt
A XII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt (Ivó, Románia, 2014. aug. 3-8.) Gyere el, kérünk, légy a vendégünk! S lesz egy szép, közös emlékünk, ha
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenTestet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz
Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Printz-Markó Erzsébet tanársegéd, NymE-Ak Turizmus Intézet doktorjelölt, SZE-RGDI Amiről szó lesz fürdőtörténet
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenLangyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián
Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája
RészletesebbenMENEDÉK. Me nedék a Borszék feletti Bükk-havason HELY
A HELY A Keleti-Kárpátok havasainak a Gyergyói-, a Besztercei-, és a Kelemen-havasok ölelésében levő Borszék immár jó két évszázada Erdély egyik legszebb és méltán híres Európa szerte híres települése.
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenAz Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége. Balogh Kadosa
Az Atommagkutató Intézet K-Ar laboratóriuma és tevékenysége Balogh Kadosa TARTALOM A K-Ar módszer Mire használható? Laboratóriumunk tevékenysége. Helyünk a világban. Műszeres eredmények. Módszertani eredmények.
RészletesebbenLÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN!
LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN! A FOLYAMATOSAN NÖVEKVÕ LEVEGÕSZENNYEZÉSSEL EGYENES ARÁNYBAN NÖVEKSZIK A LÉGÚTI BETEGSÉGEKBEN SZENVEDÕK SZÁMA, KÜLÖNÖSEN A GYEREKEKNÉL. HASZNÁLD A TERMÉSZET EREJÉT //
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Részletesebbena turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés
FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenErdély Ivó völgye. Aktív Relax Panzió-Kulcsosházak
Erdély Ivó völgye Aktív Relax Panzió-Kulcsosházak Az Aktív Relax Panzió 2008 tavaszán nyitotta meg kapuit a kikapcsolódni vágyó vendégek számára. A létesítmény hárommargarétás (háromcsillagosnak megfelelő)
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenA szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az
RészletesebbenKarsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.
Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás
RészletesebbenHazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,
Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenMennyit fogyaszt a székely ember palackozatlanul a faluborvizekből?
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010 május 14 16. Mennyit fogyaszt a székely ember palackozatlanul a faluborvizekből? Szerző: Bodor Andrea Földrajz Kar, Földrajz szak, III. év Témavezető:
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenHORVÁTH ISTVÁN A Parajdi-medence földtana
Zöld sarok 31 HORVÁTH ISTVÁN A Parajdi-medence földtana I. Kulcsszavak: Sóvidék; Parajd; sótelep Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban, mert nincsen ennek a világnak helye, ami
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenÉRCEK ércnek ércásványok
ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenZene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11
Részletesebbenr é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK
r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi
RészletesebbenAz Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága
Az Erdélyi-medence földtana, felszínalaktana és az építkezések biztonsága WANEK Ferenc Velünk élő tudomány a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. foruma Kolozsvár, 2013. november 22. d o m b o r z a t
Részletesebben- A hotel területén. - Turizmus
- A hotel területén A Panoráma Hotel területén a következő szabadidős tevékenységek aktív végzése lehetséges: fitnesz, úszás, tenisz, futball, lábfoci, kosárlabda, strandröplabda, tollaslabda, pentaque,
Részletesebben2. nap 2014.05.07. Szerda
2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenIV.főcsoport. Széncsoport
IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,
RészletesebbenALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenA vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón-
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2007. május 26-27. A vízaknai fürdő - Egy modern fürdő kiépítése a századfordulón- Témavezető: Kovács Zsolt egyetemi tanársegéd BBTE, Történelem-
RészletesebbenMarosvásárhely Segesvár
1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő
Részletesebben2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.
1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenS C.F.
Ref. 1069 Lionard Luxury Real Estate Via dei Banchi, 6 - ang. Piazza S. Maria Novella 50123 Firenze Italia Tel. +39 055 0548100 Fax. +39 055 0548150 Valdichiana Vidéki luxusbirtok eladó az olasz Valdichianaban
RészletesebbenPERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM
A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
RészletesebbenA Székelyföld geográfiája dióhéjban
Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenOKTV 2005/2006 I. forduló földrajz
2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenSzívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.
Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2
RészletesebbenA.D.U. Építész Iroda kft
A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenCsörög Településrendezési terv
Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település
RészletesebbenA BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Föld folyamatai. Atmoszféra
Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160
Részletesebben