Hatékony energiatakarékosság

Átírás

1 Hatékony energiatakarékosság Módszerek, ötletek az intézményi energiaköltség csökkentésére Készítette: Alföldy Zoltán energetikai szakmérnök 1997

2

3 Tartalomjegyzék ELİSZÓ...5 ÁLTALÁNOS ISMERETEK...7 Használatos mértékegységek és összefüggéseik...7 Az energiagazd.-ban gyakrabban használatos fajlagosok...8 A hatékony energiatakarékosság szervezési kérdései Adatok győjtése, rendszerezése, beavatkozás AZ ENERGIA KÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI..15 Energiahordozók beszerzési költségének csökkentése Szerzıdéskötés az áramszolgáltatóval Szerzıdéskötés a gázszolgáltatóval Hıszivattyúk felhasználásának lehetısége Az energia fogyasztás csökkentésének lehetıségei Főtési veszteségek csökkentése Túlfőtés, idıprogramos helyiség-hımérséklet Hıszigeteléssel csökkenthetı veszteségek Nyílászárók légáteresztése, szellıztetés Főtési rendszer javítása Használati melegvíz készítés veszteségeinek csökkentése Villamos energiatakarékosság a világításnál Tudatosabb használat Fényforrás, vagy lámpatest csere Tökéletesebb vezérlés A vízfelhasználás csökkentésének lehetıségei ZÁRSZÓ...47

4

5 5 Elıszó Az utóbbi idıben az energia-költségek mind nagyobb szerepet kapnak az Önkormányzatok intézményeinek költség-gazdálkodásában. Ennek oka elsısorban az energia és víz egységárának rohamos emelkedése. Intézményeink mőködıképességének megırzése érdekében egyik alapvetı feladattá kell hogy váljon az energia- és vízfelhasználás költségeinek csökkentése! Az intézményi költséggazdálkodásban a tisztálkodásra, fızésre, vagy mosásra, parklocsolásra, stb. felhasznált ivóvíz azonos szerepet tölt be a felhasznált gáz-, szén-, vagy villamos energiával, ezért a következıkben az energia fogalmának általános értelmezése szerinti energiafogyasztásba a vízfogyasztást is beleértjük. A költségek csökkentésének két elvi lehetısége van, a felhasznált energia egységárának csökkentése, illetve az energiafogyasztás ésszerősítése. Az elsı lehetıséget a szolgáltatókkal való elınyös szerzıdéses kapcsolattal, a lehetséges energiahordozó jó kiválasztásával, módosításával, vagy a megújuló energia lehetıségek kihasználásával tudjuk elérni. Az energia költségek csökkentésének másik módja az energiafogyasztás csökkentése, illetve az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság magában foglalja mindazokat a szervezésiés mőszaki módszereket, melyekkel az energia felhasználást csökkenteni lehet egy adott területen. A hatékony energiatakarékosság gazdaságos, kiszámítható, tervezhetı eredményt hoz, alapja kell legyen minden átalakításnak, felújításnak, vagy beruházásnak, ahol a mőködtetéshez felhasznált energiával takarékoskodni akarunk. Jelen kiadvánnyal segíteni szeretnénk azt a munkát, melyet döntıen az intézményeknek kell saját hatáskörben elvégezni mőködésük fenntartása, az energia felhasználásuk, ebbıl következı költségeik csökkentése érdekében. Szakmai mélységében nem akarunk versenyre kelni más, energetikában jártasabb szak-

6 6 emberek részére készült kiadványokkal. A komolyabb energetikai szakmai döntéseket, elbírálásokat kívánó kérdéseket úgysem az intézményen belül kell meghozni, azok kidolgozására a szakmában jártas szakembereket kell adott alkalommal felkérni. A naponta jelentkezı energetikai szabályozásokat, döntéseket csak a helyszínen, naponta lehet és kell meghozni a vezetıknek, szakembereknek. És ezek a napi döntések adják a hatékony energiatakarékosság eredményének nagyobb felét. Elsısorban a helyszínen történı, napi döntésekhez szeretnénk szemléletben, felhasznált módszerben segítséget adni az intézmények vezetıiknek, munkatársainak. Figyelembe vettük, hogy az intézményeknél jobbára olyan embereknek kell az energetikával foglalkozni, akiknek erre szakirányú képesítésük nincs, de tenni akarnak, és érdeklıdnek egy számukra jobbára ismeretlen szakmai terület iránt. Munkájuk alapján az eredmény biztosan nem fog elmaradni: az intézmény számára az energia költségek befolyásolhatóvá, tervezhetıvé válnak és remélhetıleg alacsonyabb szinten.

7 7 Általános ismeretek Ebben a részben az intézményi energiagazdálkodásban használatos fogalmakat, fontosabb szabályokat, módszereket rögzítjük. Használatos mértékegységek és összefüggéseik. A mértékegységek egységes méretsora a következı: 1 jelzés nélkül pl. Wh, J kiló, k pl. kwh, kj mega, M pl. MWh, MJ giga, G pl. GWh, GJ Hımennyiség A hımennyiséget korábban kalóriában (cal), ma inkább Joul-ban (J), még inkább Wattórában (Wh) mérjük. (A Watt teljesítmény mértékegység, a Joul energia, vagy munka mértékegysége. Ezért kell a Wattot idıegységgel /h/ megszorozni, hogy összehasonlítható legyen a Joul-lal.) A három használatos mértékegység összehasonlítva: 1 kcal = 4,187 kj = 1,16 * 10-3 kwh 1 kj = 0,278 * 10-3 kwh 1 GJ = 278 kwh 1 kwh = kj = 860 kcal

8 8 Lássunk erre egy példát: Egy intézmény 65 %-os átlagos kazánhatásfokkal egy év alatt főtésre q szenet használ fel. A szén főtıértéke kcal/kg. Ezek alapján az éves főtési hasznos hı: * 100 * * 0,65 = 686 * 10 6 kcal = 798 * 10 3 kwh = * 10 6 kj = 686 Gcal = 798 MWh = GJ Villamosenergia fogyasztás A villamos teljesítmény egysége a watt (W), vagy a kilowatt (kw), a fogyasztás pedig a teljesítmény idıegységgel való szorzata, a wattóra (Wh), vagy kilowattóra (kwh). (Csak a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a villamos teljesítménynél megkülönböztetünk hasznos- és meddı teljesítményt, mely utóbbit kilovoltamperben (kva) mérjük. A meddı teljesítmény bizonyos fogyasztás során keletkezı mágneses tér miatti fázis eltolódás következménye és meghatározott nagyság fölött kompenzálásáról gondoskodni kell. Az intézmények villamos energia fogyasztásában általában nincs jelentısége.) Az energiagazdálkodásban gyakrabban használatos fajlagos mutatók. Az épületek főtésénél általánosan használatosak olyan fajlagos számok, melyek elsısorban az épület anyagától, szerkezeti felépítésétıl függenek, nem az épület felhasználásának módjától. Ezek a fajlagos értékek csak viszonylag nagy ráfordítással módosíthatók, tehát tartósan jellemzik az épület hıfizikai állapotát, hosszú távon meghatározhatják a mőködtetési költségeket. Ilyenek a gyakrabban használatosak közül: Hıvezetési tényezı ( W/m, o C ) Megmondja, hogy egy adott építési anyag egységnyi vastagságán, 1 o C hımérséklet-különbség hatására hány Watt hıteljesítmény megy keresztül. A jól vezetı anyagoknál (acél, kı, beton, stb.) ez a fajlagos szám nagy, a hıszigetelı

9 anyagoknál (fa, hıszigetelı vakolat, Hungarocell, kızetgyapot, vagy üveggyapot, stb.) kicsi. Lássunk egy pár példát: acél 58,10 W/m, o C vasbeton 1,55 W/m, o C tömör tégla 0,78 W/m, o C üreges tégla 0,57 W/m, o C soklyukú blokktégla 0,40 W/m, o C mészvakolat 0,81 W/m, o C perlitvakolat 0,14 W/m, o C kızet-, üveggyapot 0,0042 W/m, o C Hungarocell 0,0042 W/m, o C Számunkra azért fontos ez a néhány példa, hogy lássuk, miért kell hıszigetelı anyagokat használni a hıveszteség csökkentésére. Például a tömör tégla (0,78 W/m, o C) 186-szorosan jobb vezetı, mint a Hungarocell (0,0042 W/m, o C), tehát kimondható (bizonyos elhanyagolással), hogy 186 cm vastag tömör téglából készült falon keresztül annyi hı tud elveszni, mint 1 cm vastag Hungarocell lemezen keresztül. 9 Hıátbocsátási tényezı (W/m 2, o C) Megmondja, hogy egy adott épületszerkezet egységnyi felületén hány Watt hıteljesítmény tud áthaladni 1 o C hımérséklet-különbség hatására. Jól szigetelt falszerkezetnél, födémnél kicsi ez a tényezı, míg rossznál nagy. Kiragadott példák: 38 cm vastag kismérető téglafal kétoldalon mészvakolva 1,46 W/m 2, o C 30 cm vastag kislyukú téglafal kétoldalon mészvakolva 0,81 W/m 2, o C 30 cm vastag kislyukú téglafal belül mészvakolat, kívül 3 cm Terranova vakolattal 0,62 W/m 2, o C 30 cm vastag hıszigetelı téglafal kétoldalon mészvak. 0,56 W/m 2, o C Vasbeton fal 5 cm vastag Hungarocell hıszigeteléssel 0,65 W/m 2, o C Hıszigetelt vasbeton falpanel 0,51 W/m 2, o C Fémszerkezető, egyszeres üvegezéső ablak 8,7 W/m 2, o C Fémszerkezető, kettıs üvegezéső ablak 5,6 W/m 2, o C Faszerkezető, egyszeres üvegezéső ablak 8,1 W/m 2, o C kettıs üvegezéső, egyesített szárny 4,6 W/m 2, o C kapcsolt gerébtokos 4,0 W/m 2, o C hıszigetelı üvegezéső 3,5 W/m 2, o C háromrétegő, hıszigetelt üvegezéső 1,7 W/m 2, o C

10 10 A táblázat adatainak fontosabb tanulságai, hogy egy régi, például 38 cm-es téglafallal körülhatárolt épület közelítıleg háromszor annyi főtési hıt igényel, mint egy modern hıszigetelt vasbeton falpanel, hogy az ablakokon keresztül majdnem egy nagyságrenddel több hıt veszítünk, mint a különbözı falszerkezeteken, illetve hogy az egyszeres üvegezéső ablakok több, mint kétszer annyi hıt engednek elveszni, mint a hıszigetelt üvegezésőek, vagy ötször annyit, mint a háromrétegő üvegezésőek. Az épületek főtési hıenergia felhasználását gyakran jellemezzük az egységnyi területre, vagy egységnyi térfogatra (légköbméterre) vonatkozó hıteljesítményszükséglet fajlagos mutatójával: kw/m 2, vagy a kw/m 3. Ezek a számok jól jellemzik az épületek fizikai hıállapotát. Az épületek főtési energiaigénye általában W/m 3 mértékő, a nagyobb, vagy jobb hıszigeteléső épületeké a kisebb, míg a rosszabb, vagy kisebbeké a nagyobb fajlagos értékőhöz áll közelebb. Az intézményi mőködtetés rész feladatait, például a főtést, a melegvíz készítést, de a fızést, mosást is szintén fajlagos számokkal jellemezhetjük. Ilyen fajlagos mutatókat munkánk során magunk is készíthetünk, amik segítségével mérhetjük az energiatakarékosságban végzett munkánk hatékonyságát. Ezek a fajlagosok lehetnek fizikai jellegőek, de a munka hatékonyságára rövid távon, ha az energiaárak nem változnak, inkább jellemzı, ha forintban kifejezett költségfajlagosokat képezünk. Ilyen fizikai-, illetve költség jellegőek például: egy fıre (gondozott, tanuló, foglalkoztatott) esı főtési hımennyiség, használati melegvíz mennyiség, vagy hımennyiség, mosott ruha mennyisége, ahhoz felhasznált vízmennyiség, villamos energia mennyiség, stb. Ezek dimenziója lehet: KJ/fı, kwh/fı, m 3 /fı, kg/fı, kwh/kg,fı, stb. egy fıre esı főtési költség, használati melegvíz költség, mosási, fızési költség, világítási költség, melyek dimenziói például: Ft/fı, Ft/m 3, Ft/adag, stb. A hatékony energiatakarékosság szervezési kérdései. Az Önkormányzatok intézményeiben az energiagazdálkodási, vagy energiatakarékossági feladatok végrehajtására jellemzı, hogy azokat nem energetikusok végzik. A munka minıségét ez nem feltétlenül rontja, mivel az energiatakarékosság kérdései az esetek igen nagy hányadában egyszerőek, mondhatni köznapiak, megoldásukhoz nem feltétlenül kell hivatásos szakember. Fel kell ismerni viszont azt a határt, ahol már szakemberek igénybevétele feltétlenül szükséges

11 (ilyenek például az ötletek alapján a konkrét megoldások kidolgozása). A helyi vezetıknek, mőszaki szakembereknek tehát elegendı egy általános energetikai ismeret megszerzése. 11 Mindezen általános ismérvek alapján a hatékony energiatakarékossági programnak olyan intézményi szervezeti felépítést kell biztosítani, hogy az csökkentse a szakmai felkészültség hiányából eredı hibalehetıséget, közvetlenül érdekeltséget biztosítson a költségek csökkentésében és lehetıvé tegye az azonnali hatékony beavatkozás lehetıségét. Ezek alapján intézményenként 3, vagy 5 fıs energiatakarékossági csoportot kell alakítani (kisebb intézményekben elegendı 1 fı energia felelıs is), melynek csoportvezetıje az intézmény mindenkori vezetıje, a bizottság tagjai pedig az intézmény gazdasági vezetıje, valamint a mőszaki csoport vezetıje, esetleg más, az energiatakarékosságra fogékony munkatársak. Fontos, hogy a csoport tagja - a vezetıkön kívül, akiknél ez természetes, - csak olyan legyen, aki aktívan részt is kíván venni a tevékenységben. A csoport munkáját az intézményi vezetı vezeti, a döntéseket közös megvitatás alapján ı hozza meg. Az adatok és eredmények értékelését közösen végzik. A csoport rendszeresen, meghatározott napon üljön össze (például minden második kedden). Az elsı, alakuló ülésen meg kell határozni az induló adatgyüjtés adat-körét, észlelési gyakoriságokat, a győjtık nevét, stb. A késıbbiekben ezen kört folyamatosan bıvíteni, illetve módosítani lehet a szükségletnek megfelelıen. Az adatok kiértékelése minden értekezletnek kiinduló témája kell legyen. Az értekezleteken a kiemelt fontosságú energia felhasználást (például a főtés, vagy melegvíz szolgáltatás) minden alkalommal értékelni kell. A csoportnak külön kell foglakozni az intézmény teljes személyi állománya által befolyásolható energia fogyasztásokkal, ezek intézményen belüli tudatosításáról, propagandájáról. Fogyasztás-csökkentési eredmények propagálását fontos feladatnak kell tekinteni. A csoport munkájáról naplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell minden elhangzott javaslatot, ötletet, ajánlott, használt vizsgálati módszert, illetve minden meghozott határozatot. Szerepeltetni kell benne a folyamatosan figyelt témákkal való foglalkozást is.

12 12 Adatok győjtése, rendszerezése, beavatkozás. Az energiával való gazdálkodás alapja az energia felhasználási adatok rendszeres győjtése, rendszerezése kell legyen. Amíg nem ismerjük intézményünk egészének, egyes részeinek főtési, melegvíz elıállítási, vízfogyasztási, vagy világítási energia szükségletét, csak beszélhetünk az energiatakarékosságról, de munkánk nem hatékony, nem érhetünk el igazán jó eredményeket. Milyen adatokat célszerő győjteni? Általánosan elmondható, hogy mindazokat a jellemzıket, melyek az energia felhasználásra hatással vannak. A hatékony energiatakarékossági munkánkban állandóan összefüggéseket keresünk a mérıórákkal mért fogyasztások változásai és az intézményt ért bármilyen külsı, vagy az intézményen belül történt változások között. Külsı változás alapvetıen a meteorológiai helyzet, annak jellemzıi közül elsısorban a külsı léghımérséklet, esetleg a szélirány és szélerısség, a napsütötte órák száma. Főtési energiatakarékossággal csak ezek ismeretében lehet foglalkozni: ezek az adatok adják meg a főtési energia-felhasználási adatok közötti alapösszefüggést. A külsı hımérséklet a nap folyamán erısen változhat, jellemzı a napi átlaghımérséklet. Ennek képzésére jó szabály, hogy naponta kétszer, reggel 8 órakor és este 8 órakor leolvassuk a külsı hımérıt, a leolvasott értékek átlaga jó közelítéssel adja a külsı hımérséklet napi átlagát. (A külsı hımérsékletmérı elhelyezéséhez célszerő szakember tanácsát kérni!) A belsı változások elsısorban a helyiségek léghımérséklete, a melegvíz hımérséklete a bojlernél, vagy puffer-tartálynál, létszám, szervezési módosulás (mosdási, mosogatási idı változása, létszám átcsoportosítások, stb.), az épület fizikai állapotában való változások (pl. vizesedés megjelenése, ablakkitörés, csıtörés, mosdócsap folyás) feljegyzési igénye jelentkezik. Kiemelten kell foglalkoznunk a helyiségek léghımérsékletével. A főtési energia felhasználás nagyságára döntı fontosságú a helyiségek léghımérsékletének még elfogadható mértéken tartása. Célszerő, hogy minden helyiségben legyen hitelesnek ítélt és megfelelı helyen (huzatmentes, a padozattól 1,5-1,6 m magasságban) elhelyezett szobahımérı, de ezek mindegyikének regisztrálása fölösleges. Ki kell választani azokat a kritikus (panaszmentes, és többször panaszt jelentı helyekbıl néhány) helyeket, melyeket mértékadókként használunk és melyek a főtési mérték irányítására alkalmasak. Ezeket kell jegyezni naponta legalább kétszer, min-

13 dig azonos idıben (pl. reggel 8 és 12 óra, folyamatos mőködéső intézményekben még éjjel 2 óra is). Az alapadatok az egyes energia fajták óraállásai. Általában az lenne az ideális, ha minden munkafolyamatra és energia fajtára külön mérıóránk lenne, de intézményeink jelenlegi felszereltségeiben ez még nem biztosítható. Törekedni kell arra, hogy mérıórával lássuk el a konyhát, a mosodát, vagy a különbözı funkciójú épületeket a villamos-, a gáz-, meleg- és hidegvíz felhasználás regisztrálására. A szolgáltatókkal való szerzıdések elınyös megkötése érdekében a leghidegebb, illetve a legsötétebb napokon célszerő órás adatok alapján teljesítményigény napi diagramot felvenni mind a gáz-, mind a villamosenergia vonatkozásában. 13 Mik azok a szabályok, melyekre figyelemmel kell lennünk ennél a munkánál? A fogyasztási adatok között általánosan azonos idıköz legyen. Általánosan jó az, hogy a villamos-, a gáz-, vagy vízfogyasztási órák hetenként, kéthetenként kerülnek leolvasásra, de a fogyasztási adatok változásának észlelésekor, vagy külön vizsgálat idıszakában a leolvasást sőríteni kell. A hımérsékleti adatok leolvasásának gyakorisága természetesen sokkal sőrőbb, az elızıekben errıl már volt szó. Nem megfelelı az adatokat a szolgáltatói számlákból venni! Nem csak azért, mert a leolvasás nem rendszeres és nagy intervallumú (havi), hanem azért is, mert a szolgáltatói és fogyasztói érdekkülönbség miatt szükséges a saját ellenırzés kialakítása. Ellenırizni pedig csak a saját adatainkkal lehet, nem fordítva. Órás leolvasással be lehet határolni olyan fogyasztásokat is, amire külön fogyasztásmérınk nincs beépítve. A mosogatási, fürdési, vagy kertlocsolási szokások vízfogyasztását például órás, félórás adatsorból és a mosogatás, fürdés, kertlocsolás kezdési-befejezési idıpontjainak feljegyzéseivel viszonylag pontosan meg lehet állapítani. Ilyen módszerrel ideiglenesen helyettesíteni lehet külön óra beépítését. Kiemelt fontosságú, hogy a leolvasásokat mindig azonos személy, vagy személyek végezzék. A leolvasás után mindig azonnal el kell végezni a fogyasztás kiszámítását, ezzel a leolvasás helyességét, illetve a változás okának elsıdleges mérlegelését is el lehet végezni. Fontos, hogy az adatok győjtıi tisztában legyenek a győjtött adat céljával, fontosságával, remélt eredményével. Munkájukat céltudatosan, a sikerben való bizalommal végezzék.

14 14 A leolvasást követıen az adatokat közös győjtıbe kell dokumentálni. Ide kerül minden adat, megjegyzés is, ami a kiértékelés lehetıségét biztosítja. Az adatok begyőjtését követıen minél rövidebb idın belül (például hétfıi napi óraleolvasás esetén kedden, vagy legkésıbb szerdán) az adatokat ki kell értékelni. A kiértékelés tulajdonképpen az összefüggések keresése a fogyasztási és más adatok között. Fontos, hogy lehetıleg ne hagyjunk tartósan megválaszolatlan kérdéseket. Keressük az összefüggéseket, esetleg újabb győjtendı adatok bevezetésével. Az energia fogyasztás és az okot adó történés, vagy cselekvés közti összefüggés felismerése adják meg számunkra a hatékony energiatakarékosság érdekében történı beavatkozás lehetıségét. Ezért kell keresnünk ezeket az összefüggéseket. Vannak olyan összefüggések melyek ismertek, csak a mértékét kell megállapítanunk (pl. a külsı hımérséklet és a főtési igény), de ha munkánkat jól végezzük (mert a kérdéseket magunknak tesszük fel), lesznek olyanok, melyeket "meg kell kutatnunk". Lehet, sıt kell is esetenként kísérletezni. Egy vélt összefüggést be kell magunknak bizonyítani, tudatosan kell tehát minden talált összefüggést "bevizsgálnunk". Az adatok kiértékelését követıen azokat "forintosítani" kell, a változtatás várható energia megtakarítását szembe kell állítani az esetleges bekerülési költséggel. Az esetek nagy részében csak szervezési igény merül fel, költségigény nélkül (példa lehet ilyenre a szellıztetés módjának legtakarékosabb kivitelezése, vagy az épület kihasználási idıprogramjának, hıtartalékának maximális kihasználása a kazán leállítási program kidolgozásánál). Szép számmal lehetnek azonban olyanok is, melyeknél az energia csökkentés érdekében már merülnek fel költségek. Ilyenkor el kell tudnunk dönteni, hogy megéri-e a változtatás, vagy egyáltalán van-e erre pénzünk. Több vizsgált eset alapján cselekvési rangsort kell felállítanunk, mely alapján ütemezni lehet a feladatokat. A győjtött adatok egy részét rendszeresen karban kell tartani, felül kell vizsgálni további szükségesség szempontjából. Felesleges adatokat ne győjtsünk tartósan, mert munkánk komolyságát veszítjük vele.

15 Az energia költség csökkentésének lehetıségei Az önkormányzati intézmények dologi költségei között viszonylag nagy hányaddal (mintegy %-kal) szerepel a felhasznált energiára fordított költség. 15 Az energia költséget elvileg két módon lehet csökkenteni. Az egyik lehetıség az egységnyi energiára esı beszerzési költségek csökkentése, a másik az energia fogyasztás csökkentése. Energiahordozók beszerzési költségének csökkentése A beszerzési költségek csökkentési lehetısége a helyi viszonyoktól függ. Például a szén energiahordozóval üzemelı főtéseknél nagyon célszerő a piacon körülnézni, mert nagy árkülönbözet adódhat még azonos minıség esetén is. Azt pedig kísérletekkel kell megállapítani, hogy az adott kazánoknál melyik szénfajta adja a legjobb hatásfokot, vagy például a legkevesebb kéménytisztítást. Az összehasonlításnál minden költségelemet figyelembe kell venni és a legkedvezıbb összköltséget adó változatot kell választani. Vezetékes energiahordozó esetében általában nem áll rendelkezésre csak egy ellátási lehetıség, tehát itt a Szolgáltatóval való kedvezıbb megállapodás jelenthet beszerzési költség csökkentést Mivel a helyzet ebben az esetben sokkal bonyolultabb, szánjunk rá bıvebb magyarázatot: Szerzıdéskötés az áramszolgáltatóval A villamosenergia vételezése szerzıdéshez kötött. A háztartási ellátáshoz kötött szerzıdés határozatlan idejő, minden más fogyasztó éves szerzıdéseket köt. Ez utóbbinál, ha egyik fél sem kíván módosítást, automatikusan hosszabbítást nyernek. A módosítási igényt a lejárat elıtt legalább egy hónappal be kell jelenteni. A szerzıdéskötéskor kétféle árszabási mód között választhatunk.

16 16 Általános árszabás: Ezt az árszabásformát csak változó és alacsony teljesítmény igény, alacsony kihasználási óraszám (1000 óra/év alatt) esetében javasolt választani. Az általános áramdíjnál a felszerelt kismegszakítók, illetve olvadóbiztosítók névleges áramerıssége alapján állapítják meg a névleges csatlakozási teljesítményt kva-ben, ez után éves alapdíjat, az elfogyasztott villamosenergiáért pedig áramdíjat kell fizetni, nappali, vagy éjszakai tarifával. A jelenleg (1997. március) érvényes ÁFÁ-s tarifák a következık: alapdíj Ft/év 2,5 kva-ig ,5 kva-ig ,0 kva-ig ,0 kva felett minden kva-re A fogyasztás arányos áramdíj pedig: nappali tarifa éjszakai tarifa 13,33 Ft/kWh 7,73 Ft/kWh Teljesítménydíjas árszabás Ez az árszabási mód akkor alkalmazható, ha a fogyasztó legalább 20 kw teljesítményt köt le valamelyik napszakban, legalább egy évre. Ennek megfelelıen az egyenletes terheléssel, nagyobb kihasználási óraszámmal vételezı fogyasztók részére ajánlott. Ez az árszabás egyrészt a szerzıdéskötéskor lekötött teljesítmény után fix díjat (Ft/kW/év) tartalmazza nappali / éjszakai, illetve csúcsidei bontásban. Másrészt az elfogyasztott villamosenergia utáni áramdíjat kell fizetni (Ft/kWh), nappali és éjszakai tarifán, ún. zónaidıs bontásban. A teljesítménydíjas árszabás függ még a feszültségszinttıl is, azonban intézményeinknél csak a kisfeszültség I. és II. díjtétellel kerül szóba. Ezek az ÁFÁ-s díjak jelenleg a következık: Ft/kW/év kisfesz.i. kisfesz.ii. nappal csúcsidıben Ft/kWh kisfesz.i. kisfesz.ii. nappal 6,94 10,08 éjjel 6,16 6,27

17 Esetenként kell megvizsgálni, melyik árszabás a kedvezıbb. Mivel nemcsak egyszerő összefüggések léteznek, hanem a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat rendelkezései meglehetısen bonyolítják a választást, célszerő szakértıi véleményt kérni a villamosenergia közszolgáltatási szerzıdés megkötése elıtt, avagy a meglévı felülvizsgálatához. A szakértıi vizsgálat sokszor meglepı megtakarítási lehetıségeket tár fel. 17 Néhány gyakorlati tanács: Sokszor a beépített teljesítmény alapján kötnek szerzıdést, holott az a ténylegesen igénybevett csúcsteljesítményt gyakran meg sem közelíti, esetenként annak csak %-a. Ez a terhelések egyidejőségétıl függ és mőszeres vizsgálattal állapítható meg, mind az általános áramdíjas, mind a teljesítmény díjas fogyasztóknál. Saját, tájékozódó terhelés-mérést végezhetünk a hatásos fogyasztásmérı tárcsafordulatai alapján is. Ilyen "mérés"-nél legalább 1 és legfeljebb 15 percig történjen a fordulatszámlálás. (A pontosság érdekében célszerő nem kerek percig, hanem kerek fordulatszámig végezni a mérést.) A teljesítményt az alábbi képlettel kapjuk: P = 60 * n * Á * F / t * c (kw), ahol n a mért fordulatok száma Á az áramváltó áttétele F a feszültségváltó áttétele t a mért fordulatok ideje percben c a fogyasztásmérı szorzója ford./kwh-ban. A szerzıdéseket - a mért fogyasztás alapján - legalább évente felül kell vizsgálni. MEGJEGYZÉS: Ismereteink szerint jelenleg átdolgozás alatt van a villamosenergia tarifa rendszere, fentiek ennek figyelembe vételével változnak!

18 18 Szerzıdéskötés a gázszolgáltatóval Az intézményi gázfogyasztók kétféle módon vételezhetnek gázenergiát: teljesítménydíjas és általános célú árszabási forma szerint. Teljesítménydíjas árszabás Ebben az esetben a havi bontásban lekötött teljesítmény után évi alapdíjat kell fizetni, a fogyasztott gázmennyiség után pedig gázdíjat. Az alapdíjat szükség esetén (elıre bejelentés formájában) rugalmasan módosítani lehet havi idıszakra. Az ÁFA-s díjtételek jelenleg (1997. március) az alábbiak: Teljesítménydíj Gázdíj 346,1 Ft/MJ/h 0,5085 Ft/MJ A lekötött teljesítmény jó behatárolása meghatározó értékő, mivel a vonatkozó IKM rendelet alapján "Ha a fogyasztó a szerzıdésben lekötött teljesítményénél legalább 1 órán keresztül többet vételez, a gázszolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény után az egész évre vonatkozó teljesítménydíj kétszeresét számítja fel. Ismételt túllépés esetén a gázszolgáltató a kétszeres alapdíjat újra felszámítja". Az optimális vételezendı teljesítmény meghatározásához nagyon fontos az elızı idıszak fogyasztási órás adatainak értékelése. (lásd adatgyőjtés) A fajlagos energiaköltség (Ft/m 3 ) az optimális teljesítmény-igény meghatározásával, vagy a kihasználási óraszám növelésével csökkenthetı. Általános célú árszabás Ez az árszabási mód alkalmazható, ha a fogyasztó nem minısül háztartási fogyasztónak, illetve ha nem kéri a teljesítménydíjas árszabás alkalmazását. Az általános árszabás szerint a fogyasztott gázmennyiségért gázdíjat kell fizetni, a vételezhetı teljesítménynek a felszerelt gázmérık névleges összteljesítménye szab határt. A gázdíj jelenlegi értéke (ÁFÁ-val együtt): Gázdíj 0,6429 Ft/MJ Mint látható, ez az érték lényegesen magasabb, mint a teljesítménydíjas árszabási formánál használt, tehát minden esetben érdemes megvizsgálni, hogy az intézménynek melyik árforma a kedvezıbb.

19 19 Lássunk egy példát a két árforma összehasonlítására: Egy intézmény - egyszerőség kedvéért - egyhavi fogyasztása, mondjuk januárban m 3 földgáz, a havi főtıérték 34 MJ/m 3. A fogyasztás órás csúcsa 32 m 3 /óra. A teljesítménydíjas árszabás szerint fizetni kell a következıket: alapdíj egy hóra gázdíj 346,1 * 34 * 32 / 12 = Ft 0,5085 * 34 * = Ft Összesen Ft Ugyanez az eset általános célú díjszabással: gázdíj 0,6429* 34 * = Ft Az összehasonlítás alapján kedvezıbbnek mutatkozik a teljesítménydíjas árszabási forma választása. Persze az egyidejőségek kizárásával (és ezzel az órás csúcs csökkentésével), a nyári hónapok figyelembe vételével még nagyobb különbséget is el lehet érni. Íme egy példa az energiatakarékossági csoport feladatára! Hıszivattyúk felhasználásának lehetısége A hıszivattyús hınyerésnél a természetben található, gyakorlatilag végtelen nagyságú, de alacsony hımérséklete miatt főtésre, melegvíz készítésre közvetlenül fel nem használható hıforrásokat használhatjuk fel. Ilyen hıforrások a föld-, a földbıl kivehetı víz-, vagy a levegı hıje, de módunk van alacsony hımérséklető hulladékhıt is felhasználni (pl. szennyvízcsatornából). A hıszivattyú, mint gép, olyan, mint egy fordított hőtıgép. A hőtıgépnél a belsı térbıl egy hıcserélın keresztül elvonjuk a hıt és egy külsı hıcserélın keresztül leadjuk a környezetnek. A hıszivattyús főtésnél az épületen kívüli alacsony hımérséklető hıt alakítjuk át épületen belüli hıvé. Ami ezt a hıcserét lehetıvé teszi, az egy kompresszor, meg egy speciális anyag. A kompresszor ezt az anyagot keringteti a hıszivattyú hıcserélıi között és összekötı csöveiben, miközben az anyag hol folyadék-, hol gázállapotban van. A folyamat során bekövetkezı halmazállapot változás teszi lehetıvé azt a transzformációt, melynek

20 20 következtében az alacsonyabb hımérsékleten lévı nagy hıtömeg magasabb hımérséklető, főtésre, melegvíz készítésre alkalmas hıvé alakul. A hıszivattyús rendszernél a külsı hıforrás általában teljesen ingyen áll rendelkezésünkre, energiát csak a kompresszor meghajtásához kell befektetnünk. A külsı hıforrás hımérsékletétıl függ a hıszivattyú gazdaságossága: o C hımérséklető hulladékvíz (pl. hıforrás) esetén 6-7-szeresét kapjuk vissza a kompresszor hajtására fordított energiának, +15 o C-os vízbıl is kinyerhetı 4-5- szörös energiahatékonyság, de hideg külsı levegı felhasználásánál is még biztosítható a 1,7-1,9-szeres energia megtérülés. A hıszivattyús hıtermelésnek az üzemeltetési költsége összehasonlíthatatlanul kisebb, mint bármely más módúnak, de beruházási költsége viszonylag magasabb. Összehasonlíthatóvá csak úgy válik, ha - mint ahogy ez nálunk gazdagabb országokban is van, - környezetvédelmi támogatás és alacsony kamatú hitel (pl. "német szénhitel") segítségével épül meg. A visszatérülést a kiemelkedı környezetkímélı üzeme (lokális környezetben semmilyen káros kibocsátása nincs, de a villamosenergia felhasználásán keresztül is csak mintegy tizede bármely kazános főtésnek), és minimális üzemköltsége garantálja. Az energiafogyasztás csökkentésének lehetıségei. Az Önkormányzatok intézményeinek nagy része napon belül szakaszos mőködéső, illetve változó energia felhasználású. Ezen intézmények energia felhasználására jellemzı, hogy legnagyobb költséget a főtési energia okozza (az összes energia költség mintegy 57 %-át), majd követi ezt a használati melegvíz elıállítás költsége (18 %), illetve a víz- és szennyvíz költség (18 %), majd viszonylag a legkisebb költség-kihatású a világítás és villamos hajtásra felhasznált energia (11 %). Intézményenként ettıl némi eltérés lehet, hiszen a használati melegvíz elıállítása történhet elektromos-, vagy gázenergia felhasználásával is, de vannak intézmények, ahol az elıállításra a meglévı, széntüzeléső kazánokat, vagy a távhıt használják fel. Az mindenesetre kimondható, hogy a hatékony energiatakarékosságban döntı szerepe a főtésben, majd lényegesen kisebb aránnyal a melegvíz elıállításban, illetve a vízfogyasztásban bekövetkezı változásoknak van. Ez egyúttal azt is jelenti számunkra, hogy munkánkban ezekre a területekre kell a legjobban odafigyelnünk.

21 21 Főtési veszteségek csökkentése A főtési veszteségeknek alapvetıen két forrása van. Az egyik felhasználásmagatartási okokból keletkezik, a másik forrás-csoportnak mőszaki okai vannak. Az elsı okokat tudatosítással, szervezéssel lehet kiküszöbölni, a második okként szereplıket pedig általában kisebb, vagy nagyobb költség-ráfordítással. Ezen utóbbiak közül csak azon lehetıségekkel foglakozunk, melyek viszonylag gyors "sikert" ígérnek: a csı- és falszigetelés egyszerőbb javítási lehetıségével, a nyílászárók légáteresztésének és hıátbocsátásának csökkentésével, valamint a főtésszabályozás lehetıségeivel és ezek költség-hatásával. Az általánosítható következtetések levonása, illetve a konkrét értékelés bemutatása érdekében példaként két, az önkormányzati intézményeknél jellemzı helyiség típus főtési hıigényét számoljuk ki különbözı energiacsökkentési lehetıség kihasználása esetére. (A költségeknél ÁFA-s árakal számolunk.)

22 22 "A" helyiség (például egy Öregek Otthona helyisége) A szoba 3,2 x 4,5 m-es alapterülető, 2,8 m magas. 2 fı tartózkodik a szobában. A szoba légtérfogata: 40 m 3 Egy külsı oldalfal van (ablakos), a másik három főtött helyiségekkel határos. A helyiség alatt hideg pince van. A létszámhoz 40 m 3 /h friss levegı pótlására van szükség, tehát a szükséges légcsere-szám (filtráció): 1 1 /h. (vizsgáljuk még 2 1 /h-ra is) A külsı fal hıátbocsátása: 0,95 W/m 2, o C ha tapétázzuk ezt a falat: 0,85 W/m 2, o C ha lambériázzuk: 0,73 W/m 2, o C Az ablak hıátbocsátása: 4,00 W/m 2, o C 3 réteges rendszerben: 1,80 W/m 2, o C A helyiség belsı léghımérséklete: 22 o C (vizsgáljuk még 20 o C-ra) A külsı átlagos hımérséklet: 0 o C, ami megfelel éghajlatunknál a főtési idény átlagos napi közép-hımérsékletének. (vizsgáljuk még -15 o C csúcshımérsékletre is) A számításnál 70 %-os átlagos idény-kazánhatásfokot vettünk fel. A főtés gázenergiával történik. A számítógépes eredmények: Eset jellemzık (rövidítve) Maximális hıszükséglet 22 / -15 / 0,95 / 4,0 / 2 Alapeset (jelenlegi állapot) 22 / 0 / 0,95 / 4,0 / 2 Filtrációs veszt. csökkentés 22 / 0 / 0,95 / 4,0 / 1 Hıvédı tapétával burkolva 22 / 0 / 0,85 / 4,0 / 2 Lambéria + Hungarocell b. 22 / 0 / 0,73 / 4,0 / 2 Belsı hımérs. csökkentés 20 / 0 / 0,95 / 4,0 / 2 Ablak 3 rétegő üveggel 22 / 0 / 0,95 / 1,8 / 2 Minden lehetıség kihaszn. 20 / 0 / 0,73 / 1,8 / 1 Hıtelj.igény Hıszükséglet Gáz költség Wh kwh/idény Ft/idény Megtakarítás Megtakarítás Ft/ idény % (7.955) (18.411) , , , , , ,4

23 23 "B" helyiség (például egy iskolai tanterem) A tanterem 8 x 6 m-es alapterülető, 3 m magas; 20 tanuló van a tanteremben. A szoba légtérfogata: 146 m 3 Két külsı oldalfal van (az egyiken vannak az ablakok), a másik kettı főtött helyiségekkel határos. A helyiség fölött padlás van. A létszámhoz 400 m 3 /h friss levegı pótlására van szükség, tehát a szükséges légcsere-szám (filtráció): 3 1 /h. (vizsgáljuk még 6 1 /h-ra is) A külsı fal hıátbocsátása: 1,50 W/m 2, o C ha tapétázzuk ezt a falat: 1,30 W/m 2, o C ha lambériázzuk: 1,00 W/m 2, o C Az ablakok hıátbocsátása: 4,50 W/m 2, o C 3 db 3 réteges rendszerben: 1,8 W/m 2, o C A helyiség belsı léghımérséklete: 23 o C (vizsgáljuk még 20 o C-ra) A külsı átlagos hımérséklet: 0 o C, ami megfelel éghajlatunknál a főtési idény átlagos napi közép-hımérsékletének. (vizsgáljuk még -15 o C csúcshımérsékletre is) A számításnál 70 %-os átlagos idény-kazánhatásfokot vettünk fel. A főtés gázenergiával történik. A számítógépes eredmények: Eset jellemzık (rövidítve) Maximális hıszükséglet 23 / -15 / 1,5 / 4,5 / 6 Alapeset (jelenlegi állapot) 23 / 0 / 1,5 / 4,5 / 6 Filtrációs veszt. csökkentés 23 / 0 / 1,5 / 4,5 / 3 Hıvédı tapétával burkolva 23 / 0 / 1,3 / 4,5 / 6 Lambéria + Hungarocell b. 23 / 0 / 1,0 / 4,5 /6 Belsı hımérs. csökkentés 20 / 0 / 1,5 / 4,5 / 6 Ablak 3 rétegő üveggel 23 / 0 / 1,5 / 1,8 / 6 Minden lehetıség kihaszn. 20 / 0 / 1,0 / 1,8 / 3 Hıtelj.igény Hıszükséglet Gáz költség Wh kwh/idény Ft/idény Megtakarítás Megtakarítás Ft/ idény % (60.289) ( ) , , , , , ,5

24 24 A példák számadataira az egyes energiacsökkentési lehetıségek tárgyalásánál még vissza fogunk térni. Lássuk tehát a legfontosabbnak ítélt hatékony energia csökkentési lehetıségeket: Túlfőtés, idıprogramos helyiség-hımérséklet vezetés Az ember komfort érzete egy általa használt helyiségben sok tényezıtıl függ. Ezek közül talán a legfontosabbnak ítélt tényezı a helyiségben uralkodó léghımérséklet. Mindenkinek más érték a "komfortos" hımérséklet, van aki a melegebbet szereti, van viszont, akinek ez már kellemetlen. A hıérzetet a léghımérséklet ugyan döntı módon befolyásolja, de ezen kívül még nagyon sok minden hatással van rá: a levegı páratartalma, a huzatosság, a helyiség általános színösszetétele (meleg, vagy hideg színek), az ablaktól való tartózkodási távolság, a helyiségben lévı tárgyak felülete, a használt öltözet és még sok más. A helyiség kívánt hımérséklete megszokás alapján, hosszabb idı alatt alakul ki. Mivel azonban a kívánt belsı hımérséklet lényegesen befolyásolja a főtési energia felhasználást, célszerő hatni az alacsonyabb értékek elfogadására. Hogyan lehet célunkat elérni? Elıször is fontos, hogy a mért hımérsékleti értéknek jelentısége legyen a helyiségben lakók, vagy tartózkodók számára. Minden helyiségben megfelelı helyen hımérınek kell lenni! A hımérı elhelyezése fontos szempont: a padozat szinttıl 1,6 m magasságban, olyan helyen kell elhelyezni, hogy huzat ne érje, közvetlen napsütést ne kapjon egyetlen napszakban sem. Ha a belsı hımérsékletrıl szó kerül, a "meleg van", "hideg van" kifejezések helyett a leolvasott hımérsékletet mondjuk. Ha pedig a hımérın megfelelı hımérsékletet látunk, az öltözködést okoljuk a "hidegért". Az önkormányzati intézményekben általános - kevés dicséretes esettıl eltekintve, - hogy erre a kérdésre nem fordítanak kellı figyelmet. Szobahımérık a helyiségekben nem találhatók, vagy nincsenek jól elhelyezve, általában nincs tudatosítva a hımérséklet és az ennek elıállításához szükséges energiaköltség szoros összefüggése. A szoba berendezésénél legyünk figyelemmel a színek hatására is. Igyekezzünk meleg színeket alkalmazni, különösen olyan helyeken, ahol a helyiségen belül lokálisan hidegebbre számítunk (hideg sarok, ablak bemélyedés).

25 Az ablak okozta hideg érzetet függönnyel oldjuk fel. Ne takarjuk el a radiátort, ne engedjünk rápakolni. Ha mód van rá, igyekezzünk a radiátoron keresztül történı áramlást terelıkkel rendezetté tenni. A magas helyiségek festésénél igyekezzünk a magasságot "csökkenteni" a festési szegély lejjebb hozásával. És még lehetne számtalan példát hozni, hogy mitıl válik egy helyiség "meleg otthonná". A szakirodalomban az itt vázolt megoldásokat, módszert hívják az energiatakarékosságban az adott épület energiatudatos használatának. 25 Mit nevezünk "megfelelı hımérséklet"-nek? A különbözı típusú intézmények egyes helyiségeinek léghımérséklet értékeire az alábbiak javasoltak: Egészségügyi és szociális intézmények Átadószoba, bölcsıde 22 o C Munkaszoba 20 o C Átadószoba, óvoda 20 o C Mőhely 16 o C Átadószoba, napközi 18 o C Öltözık 22 o C Elıcsarnok 18 o C Személyzeti szoba 20 o C Étterem, étkezı 20 o C Konyha 16 o C Fürdızuhanyozó 24 o C Gyermekszoba 20 o C Kulturális intézmények Belépı 12 o C Büfé 18 o C Olvasóterem 20 o C Nézıtér 20 o C Mosdó 18 o C Fürdıszoba 24 o C Iskolák, tanintézetek Elıadó szoba 20 o C Folyosó 18 o C Elıcsarnok 16 o C Étterem 18 o C Iroda 20 o C Könyvtár 18 o C Olvasóterem 20 o C Tornaterem 16 o C WC 16 o C Tanterem 20 o C

26 26 Nagyon fontos, hogy értelmezzük ezeket az irányadó hımérsékleteket. Ezek a hımérsékletek akkor érvényesek, mikor az ellátottak a helyiségbe belépnek és bent tartózkodnak. Lehetıleg biztosítani kell, hogy a tartós benttartózkodás miatt a testi hıtıl megemelkedett hımérséklet korrigálva legyen: nem az ablak kinyitásával, hanem a főtés szabályozásával! Egy szakaszosan használt tanterem, a könyvtár, a kollégiumi lakószoba, vagy a fürdı helyiség általában ismert, de feltétlenül programozható elfoglaltságú. Ezt a tényt kell kihasználni a helyiség hımérsékletének idıszakos csökkentésére, ezzel az átlagos hımérsékletet csökkentve, és így energiát megtakarítva. (Persze senki nem kívánhatja, hogy a gondozók, vagy a pedagógusok leterheltségét még ilyen feladattal is növeljük, erre valók a termosztatikus, vagy a központi termosztáttal vezérelt radiátor szelepek, - de ezekrıl a késıbbiekben lesz még szó.) Kérdés, hogy megéri-e ráfordítani mindazt az igen sok szervezı, meggyızı munkát, ami az alacsonyabb helyiség-hımérsékletet eredményezi? Nyugodtan lehet állítani, hogy igen, megéri, ez kell legyen az alapfeladata az intézményekben megalakított energiatakarékossági csoportoknak. Ezen a feladatmegoldáson keresztül alakulhat ki az intézmény minden lakójában az energiatudatos intézmény használat, mely alapja lehet megannyi újabb, energiaköltség csökkentı ötletnek, megoldásnak. Általánosan ismert az az összefüggés, hogy 1 o C átlagos belsı hımérséklet csökkentés a főtési energia felhasználást 6%-al csökkenti, - de mint a példákból is látható, - adott épületre, vagy helyiségre ezt konkrétan is számítani lehet. Lássuk most ezt a mi konkrét példáink alapján: Példáinkban látható, hogy a helyiség hımérsékletének egy 1 o C-al való csökkentése "A" esetben a vizsgált helyiségre vonatkozóan Ft energia költség csökkenést eredményez egy főtési szezonban (10,4 %), míg "B" esetben Ft-ot (13,0 %). Ne felejtsük el, hogy egy-egy helyiségre, meghatározott légköbméterre vonatkoznak ezek az adatok és csak 1 o C hımérséklet csökkenésre! A helyiségek száma, a helyiség-hımérséklet csökkentési lehetıség ismeretében (tapasztalat szerint jelenleg még - a főtési szezon igen nagy részében - a o C-os helyiség-hımérsékletek is elfogadottak), nem nehéz megbecsülni a kezünkben lévı költség csökkentés mértékét. Intézményeink ismert adataival számolva, összességében egy főtési szezonban mintegy 2-7 millió Ft eredményre számíthatunk (minden különösebb költség ráfordítás nélkül!).

27 27 Hıszigeteléssel csökkenthetı veszteségek A hıveszteségek jelentıs részét utólagos szigeteléssel csökkenteni lehet. Az épületek külsı falszerkezeteinél idırıl-idıre növekednek a hıszigeteltségi követelmények: a múlt században épített, cm vastag falazatú épület a mai szigetelési követelményeknek már nem felel meg, de ugyanígy a 15 évvel még megfelelınek minısített falazóanyag ma már nem megfelelı. Mivel épületeink nagy része az említett 15 évnél is idısebb, folyamatosan gondoskodnunk kell, hogy az épület rekonstrukcióinál a hıveszteség szempontjából is korszerő épületszerkezetek alakuljanak ki. Ugyanilyen okokból, a éve épült épületgépészeti megoldások (pl. az épületen belül vezetett elosztó csıhálózat) is korszerősítésre szorulnak. Itt most két ilyen, - az önkormányzati intézményeknél tipikus, - utólagos szigeteléssel javítható "építési hibát" tárgyalunk meg. Lokális falszigetelés javítás Az épületek adott külsı falszerkezeteinek szigetelési állapotát elvileg kétféle módon lehet javítani: egyrészt a külsı oldalán történı szigetelési rendszerrel, vagy szigetelı vakolattal, másrészt a fal belsı oldalára tehetünk fel valamilyen szigetelést. Az épület hıháztartása, illetve páralecsapódási okokból mindenképen célszerőbb a külsı szigetelés, de bizonyos esetekben, lokálisan és kellı átgondolással lehet javítani a szigetelési állapotot a fal belsı oldalán is. Miket kell megfontolni ilyen esetben? Csak olyan esetben szabad belsı szigetelést alkalmazni, amikor a falazat egyébként víz ellen jó szigetelési állapotban van, száraz. Nem helyes tehát falátázásokat lambériázással letakarni. A belsı szigeteléssel nem lehet a fal alapvetı hıszigetelési problémáját megoldani, tehát csak ott alkalmazzuk, amikor az épület viszonylag könnyen kifőthetı, tehát viszonylag jó a külsı falak hıszigetelése, de lokálisan javítani kívánjuk a fal hıszigetelését. Ha a belsı hıszigetelésnek megvannak a fenti feltételei és azt elhatároztuk, legyünk figyelemmel a következıkre: csak olyan hıszigetelı tapétát használjunk, mely kellıen tud "lélegezni", átereszti a párát. A szigetelı réteggel ugyan ellátott, de a moshatóság érdekében zárófóliával ellátott tapéta nem alkalmas; lambériázásnál ügyeljünk arra, hogy a lambéria mögötti tér ne kerüljön a szobától külön légtérbe, kellıen kiszellıztetett legyen. Ha erre nem figyelünk, elıfordulhat, hogy a lambéria, illetve a Hungarocell lemez alatt a fal állandóan nedvessé válik a folyamatosan lecsapódó, de kiszáradni nem tudó belsı

28 28 párától, melegágya lehet ez a jelenség penészgomba képzıdésének, a dohosságnak. Ez különösen fontos mőanyag lambéria alkalmazásánál. A külsı falra tett lambériát célszerő vékony (1 cm-es) Hungarocell lemez betéttel kiegészíteni. A Hungarocellt ilyen esetben soha ne ragasszuk fel a falra. Tudnunk kell, hogy milyen költség csökkenést, milyen eredményt várhatunk a fal belsı hıszigetelésétıl? A kidolgozott példáinkból induljunk ki. Az "A" esetben az energiaköltség várható csökkenése hıszigetelı tapéta alkalmazásánál Ft (1,5 %), míg a "B" esetben Ft (2,1 %) egy főtési idényre és egy helyiségben. A felrakott tapéta költsége 420 Ft/m 2, így "A" esetben a Ft költség 13 év alatt térül meg, ugyanígy "B" esetben a Ft-os költség megtérüléséhez 5 év kell. (A gázár várható emelkedése miatt a valóságos megtérülési idı 10, illetve 3,5 évben valószínősíthetı). A Hungarocell lemezzel kombinált lambéria belsı faloldali hıszigetelésre alkalmazva példáinkban azt találhatjuk, hogy alkalmazásával "A" esetben egy idényben Ft-ot (3,4 %) takaríthatunk meg az energiaköltségben, költsége Ft/m 2 -es egységárral számolva Ft így a megtérülési idı 31 évnek (változó gázárral 23 évnek) adódik. A "B" esetre ugyanezen számok: Ft (2,1 %) megtakarítás főtési idényenként, Ft bekerülési költség és 25 év (16 év) megtérülési idı. A számok alapján megállapíthatjuk, hogy hıszigetelı tapétázást, vagy még inkább lambériást csak ott érdemes végezni, ahol a "meleg-érzet" érdekében egyébként indokolt, a hıveszteséget, így az energiaköltséget csökkentı, de hatékony energiatakarékosság céljára általában nem alkalmas módszerek. A szoba újarafestésénél, vagy a meglévı tapéta felujításánál feltétlenül gondoljuk meg a külsı határoló falaknál hıvédı tapéta alkalmazását. Meg kell említeni, hogy egy helyen biztosan megtérül a külsı fal szigetelése. A radiátor mögé felrakott hıtükrös falszigetelı lap a radiátor által leadott hı jobb hasznosítását segíti, szakirodalmi adatok alapján a leadott hı 20 %-ánál is nagyobb részét terelhetjük ezzel a módszerrel a helyiség felé. Csıszigetelés épületen belül Korábbi években épült főtési rendszereknél a szigetelı anyagok kis választéka, drágasága, vagy a szigetelések esztétikailag rossz megjelenése miatt általánosan

29 elfogadott volt, hogy a radiátorokhoz menı elosztó csıhálózatot nem kell leszigetelni. Hozzájárult ehhez az az általános elv is, hogy a csövek által leadott hı is főti az érintett helyiséget, tehát nem elveszı hı. Ha jól meggondoljuk, ebben van ugyan valami, de mégsem igaz. A veszteség az elosztó hálózat csöveinek szigetelet-lensége miatt úgy jelentkezik, hogy egyrészt a mennyezet alatt vezetett gerincvezeték nem ott adja le a hıt, ahol azt felhasználnánk, másrészt a keringtetett víz hıfokvesztése miatt a kazánt magasabb hımérsékleten kell járatni, mint amit a külsı hımérséklettıl vezetett radiátor hımérséklet megkívánna. A magasabb kazánvíz hımérséklet nagyobb kazánveszteséget jelent, tehát magasabb energiaköltséget. 29 Általános elvnek kell tekintenünk, hogy ott adjuk át a hıt, ahol az az erre legjobb eszközzel, a legjobb hıátadási hatásfokkal lehetséges. Ez az eszköz egy szobában a radiátor, tehát a hıátadásra szánt hıt úgy kell odajuttatni, hogy addig a legkevesebb hıveszteség keletkezzen. Az elosztó gerincvezetékeket tehát szigetelnünk célszerő. Kérdés, hogy mekkora az a hı, amit megnyerhetünk a vezetékek szigetelésével? Végezzünk el egy számítási példát. Tételezzük fel, hogy egy intézményben az elosztó gerincvezetékek hálózata 50 m 38-as, 50 m 57-es és 60 m 70-es csövekbıl áll. A szakirodalomban található adatokkal kiszámoljuk ezen csövek szigeteletlen és 10 mm-es Polifoam csıhéjjal elkészített szigetelt állapotának hıveszteségét, majd ezt energiaköltséggé alakítjuk mai gázáron. (A számításnál 60 o C elıremenı hımérsékletet és 20 o C-os környezeti hımérsékletet, valamint 70 %-os átlagos idény-kazánhatásfokot és szokásos áramlási adatokat vettünk fel.) Nézzük meg elıször, mekkora a hımérsékletesés a csöveken. Számítások szerint az alábbi értékek adódnak: Csıméret mm Csıhossz m Hımérsékletesés szige- szigeteletlen telt o C o C Hımérsékletesés nyereség o C ,0 0,3 0, ,6 0,3 1, ,8 0,4 1,4

30 30 A számítás csak az elıremenı csövekre készült el, a visszatérık hımérsékletesése mintegy 30 %-kal kisebb. Lássuk most a hıveszteség, a költség számítását: Csıméret mm Hıveszteség szig.-len W/m,h 10 mm szig. W/m,h 38 58,14 20,28 496, ,91 27, , ,98 35, ,69 Hıveszt. nyereség 10 mm sziget.-sel Ft/m, idény Ft/idény Csıhéj ára Ft/m Beépítési költség Ft Mindösszesen: A számítási példánk szerint a kívánt szigetelt állapotot a megadott méretekben mintegy Ft költséggel tudjuk kialakítani, a várható nyereség pedig egy főtési idényre - elhanyagolva a csövek helyiségfőtı szerepének csekély mértékét, Ft felett van. Így a megtérülés biztosan egy éven belüli (Gázár emelkedés nélkül is!). Itt is csak az elıremenı csıvezeték szigetelésével foglalkoztunk, de kisebb mértékben a visszatérı csövek szigetelése is gazdaságos. Olyan helyeken, ahol a gerincvezetékek hideg téren mennek keresztül (pl. hideg folyosó), mindenképen érdemes a visszatérı csöveket is szigetelni. Nyílászárók hıveszteségének csökkentése Az Általános ismeretek fejezet Hıátbocsátás részében már láthattuk, hogy a nyílászárók általában négy-ötször rosszabb szigetelıképességőek, mint a falazatok. Míg az intézményi állományunknál található épületek falazatainak hıátadási tényezıje 0,8-1,1 W/m 2, o C körüli, addig a nyílászáróké 4-6 W/m 2, o C körül van. A mai gyártók igyekeznek a gyártott nyílászáróknál folyamatosan javítani a paramétereken, de az intézményeinkben található nyílászárók - kevés kivételtıl eltekintve, - egyenlıre korszerőtlen, rossz állapotban lévık. Ez azt jelenti számunkra, hogy rekonstrukciónál feltétlenül törekedni kell a nyílászárók teljes kicserélésére mai korszerő típusokra, de jelenleg általánosan az adott, hogy csak javítani tudjuk ezeket a nyílászárókat. A nyílászáróknak hıátbocsátás szempontjából négy kritikus probléma-körük van. Az egyik a beépítés minısége, hézagossága, a másik a keret anyaga és

31 hıhíd mentessége, a harmadik a beépített üvegszerkezet hıszigetelési képessége, és negyedik ilyen probléma-kör az ablakkeret és a tok közötti légáteresztés. Ez utóbbi olyan fontosságú, hogy külön részben foglakozunk vele. Lássuk ezeket sorban. Az ablaktokok beépítésénél gyakori hiba, hogy az idık folyamán hézag keletkezik - néha rejtetten - a tok és a falazat között. Ilyenkor szinte szabad áramlási lehetıség alakul ki a külsı hideg és a helyiség belsı légtere között. A beáramló hideg levegı felmelegítése nagy hıveszteséggel jár, észrevétlenül tetemes költséget okozva ezzel az üzemeltetınek. Míg az ablaktok és az ablakszárnyak közti réseket könnyen észre lehet venni, a tok és a falazat köztit már sokkal nehezebb, így tartósan és észrevétlenül okozhat költség többletet. 31 Hogyan lehet felismerni az ilyen hibát? A levegı áramlását általában jelzi a szállított pornak a tok körüli lerakódása. Szeles idı esetén a levegı áramlása intenzívebb, ezért ilyenkor égı gyertyával, vagy más, huzat-érzékelı eszközzel jól kimutatható a hibás hely. Idınként célszerő ilyen vizsgálatokat végezni. Hogyan lehet javítani a hibát? A legjobb megoldás, hogy a tok és a falazat közti rést egykomponenses poliuretán habbal kitöltjük. Ezt úgy lehet elvégezni, hogy a tokot több helyen megfúrjuk, vagy a takaróléceket leszereljük és flakonból poliuretán habot nyomunk a tok és a fal közé. (A furatok sőrőségét úgy kell meghatározni, hogy a benyomott hab mindig elérje a következı furatot.) A módszer nem olcsó, de nagyon eredményes. Másik javasolható megoldás az, hogy a tok szélére külön takarólécet teszünk fel. Az építés során, különösen az épület valamilyen megtoldásakor (pl. külön folyosó építése) a beépített nyílászárók keretszerkezetének kialakítását a lehetı legolcsóbban, általában fémbıl alakítják ki. A fém keretszerkezet igen jó hıvezetı, az ilyen "házilagos" kivitel pedig nem készül hıhíd-mentesre. Így aztán hiába teszünk be a keretbe ilyenkor Hungaropán üvegszerkezetet, a nyílászáró bizony a főtési költség tetemes hányadával a külsı környezetet főti. A megoldás ebben az esetben csak a rosszul kialakított szerkezet cseréje olyanra, ami például fából kialakított, vagy ami biztosítja, hogy a fémszerkezet külsı légtérrel érintkezı része és a belsı rész között megfelelı szigetelıréteg legyen. A nyílászárók hıveszteségére, vagy a hıátbocsátási tényezı csökkentésére döntı fontosságú az üvegszerkezet kialakítása.