ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK"

Átírás

1 ÉLETTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETEK

2

3 Állatorvos-tudományi Kutatóintézet 1143 Budapest, Hungária krt Budapest, Pf. 18. Telefon/Fax: honlap:

4

5 Az Intézet tudományos feladata elsősorban a háziállatok és halak baktériumos, vírusos és parazitás betegségeinek tanulmányozása, ezek megelőzhetőségének kutatása, de tevékenykedik az élelmiszerbiztonsági, állatról emberre terjedő betegségek, környezetvédelmi kérdések kutatásában is (pl. vadon élő állatok betegségei és a biológiai sokszínűség fenntarthatósága), valamint a bioinformatikában. Élelelmiszer-biztonsági eredmények Az élelmiszerrel állatról emberre terjedő baktériumos fertőzések közül a salmonellákra és az Escherichia coli baktériumokra koncentráltak. A salmonellák elsősorban baromfi termékek (tojás és egyre inkább a csirkehús), míg a vérzéses bélgyulladást okozó E. coli főleg a szarvasmarha hús révén veszélyezteti az embert. Jelentős szerepük van az antibiotikumrezisztencia terjesztésében is. A baromfiállományokban az egyre szélesebb körben rendszerint ivóvízben alkalmazott Salmonella-vakcinák továbbfejlesztésére olyan vakcina-törzset állítottak elő, melynek alkalmazása a mentesség szerológiai ellenőrzését sem zavarja (marker vakcina). A témacsoport vezetőjének, az MTA Állatorvos-tudományi Bizottság Salmonella albizottságának vezetőjeként, jelentős szerepe volt a tudományos és szakmai ismeretek igazgatási vonzatú hasznosításában. Így 2002-ben megjelent a baromfi állományaink Salmonella elleni védelmére vonatkozó első rendelet, majd ennek módosítása. A vizsgálatok módszertanának egységesítését és a laboratóriumok felkészítését is jelentős mértékben segítették az Intézet kutatói. A húscsirke állományok Salmonella elleni védelmének segítése a hazai csirkehús külföldi piaci pozícióinak megerősítését szolgálja. A sertésnevelés egyik leggyakoribb gondja a malacok választás után szinte törvényszerűen fellépő hasmenése, melynek megelőzésére az utóbbi évekig rendszeresen és széles körben alkalmaztak antibiotikumokat. Ennek egyik kellemetlen következménye az antibiotikumrezisztencia kialakulása és terjedése. Számításba jöhetnének a kórokozó E. coli törzsek elleni vakcinák, de ilyen hatékony vakcinát még nem állítottak elő. A kutatócsoport által előállított genetikailag módosított E. coli törzs élő, szájon át alkalmazható vakcinaként való felhasználása szabadalmat kapott, aminek hasznosítása folyamatban van. A vakcina a terápiás célból adható antibiotikumok háttérbe szorítását, s ezzel a további rezisztenciák kialakulásának és terjedésének megelőzését is jelentősen segítheti. Bizonyos E. coli törzsek (a bélvérzéseket kiváltó O157:H7 típus) külföldön gyakran okoztak súlyos humán megbetegedéseket. Ma is komoly fertőzésveszélyt jelentenek elsősorban a szarvasmarha eredetű termékek (hús, tej) fogyasztása révén. Elvégezték az első reprezentatív felmérést hazai szarvasmarha állományainkban. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ilyen törzsekkel való fertőzöttség mértéke nálunk nem ad okot aggodalomra. Ugyanakkor jelentős számban fordulnak elő olyan (O157:H7 típusú, de bélvérzéseket nem okozó) törzsek, melyek genetikai adottságaik alapján azzá alakulhatnak. Sertések torzító orrgyulladásának modellezése Sertésállományainkat számos betegség fenyegeti, melyek közül több komolyan veszélyezteti az ágazat gazdaságosságát, illetve versenyképességét. A fertőző betegségek okozta veszteségek elkerülésének legkorszerűbb módja a megelőzés, azaz az állatok egészségének megőrzése, ami az adott kórokozó ágensek elleni immunvédelem kialakításával érhető el. Ehhez megfelelő hatékonyságú oltóanyagokra van szükség. Nagy oltóanyagtermelő vállatokkal együttműködve több jelentős sertés-betegség modellvizsgálati módszerét fejlesztették ki, ami lehetővé tette eredményesebben alkalmazható oltóanyag-törzsek, ill. immunizálási eljárások kidolgozását. Erre azért van szükség, mivel a védekezési módszerek tökélesítése szüntelen versenyben áll a természet alkalmazkodó képességével, ami a 17

6 kórokozók nagy változékonyságán keresztül a korábban hatékony eljárások időről-időre történő elavulását eredményezi. Jó példa erre a sertés torzító orrgyulladása, ami az orr csontos elemeinek fejlődési zavarával járó légzőszervi betegség. A kórképet több mint 150 éve ismerjük. Oktanában több kórokozó is felmerült az idők folyamán, ami modellezését bonyolulttá teszi. Jelenleg egy Pasteurella multocida nevű baktérium toxinja a legfontosabbnak tartott oktani tényező. E toxin termelőképessége más baktérium fajokban is megjelenhet, fokozva ezzel a veszélyt. A kutatócsoport által kidolgozott modellben korszerű, computer-tomográfiás (CT) vizsgálatokkal az élő állatokban is nyomon tudják követni a kórfolyamatokat, jelentősen segítve ezzel az oltóanyag kifejlesztését. Torzító orrgyulladásban szenvedő sertés (bal oldali kép). Egészséges (középső kép) és beteg sertés (jobb oldali kép) orrüregének keresztmetszete CT-felvételen. Az orrkagylók felszívódtak, az orrsövény erősen deformálódott. Mycoplasma-okozta betegségek diagnosztikája; vakcina kifejlesztése A szarvasmarha Mycoplasma bovis okozta betegsége tanulmányozásának eredményeként nukleinsav-kimutatáson alapuló (polimeráz láncreakciós, PCR) módszerek kidolgozásával tökéletesítették a fertőzöttség diagnosztikáját. Ezt az eljárást már a hazai állategészségügyi intézetekben alkalmazzák. Mesterséges fertőzési kísérletek alapján tisztázódott a betegség kórfejlődése. Igazolódott, hogy a M. bovis a borjak tüdő- és ízületi gyulladásán túlmenően tőgygyulladás és szaporodásbiológia problémák (vetélés, koraellés, terméketlenség) kialakulásában is szerepet játszik. Vizsgálták a betegség elterjedését. Ennek figyelembevételével meg lehet akadályozni a fertőzött és nem fertőzött állományok keveredését, azaz a fertőzöttség terjedését, és célzott gyógykezelést lehet végezni a fertőzöttség mértékének csökkentésére. A fertőzöttség felismerése az állományokban az export javítását is elősegíti, mivel követelmény, hogy az állatok negatív állományból származzanak. Az elmúlt évek tapasztalatai, az állatexport területen kapott reklamációk ennek fontosságát erősen hangsúlyozzák. A szarvasmarha állományok M. bovis mentesítése nagy lehetőséget biztosít az állatexport bővítésére. 18

7 Mycoplasma-fertőzött kísérleti borjú A kutatócsoport részt vett egy M. hyopneumoniae elleni sertés-vakcina kifejlesztésében. A vakcina hazai előállítása csökkenti az árat, és segíti széles körben való alkalmazását. Így javulhat a sertésállományok egészségi állapota és fajlagos takarmányhasznosítása, csökkenhet az elhullás, ezzel a sertéságazat versenyképessége kedvezőbbé válik. Az Intézet kutatócsoportja felismerte a libák Mycoplasma fertőzöttségét, és azt, hogy ez tömeges embrióelhalást, valamint tojásterméketlenséget okoz. Az is igazolták, hogy a gazdasági veszteségeket eredményesen csökkenteni lehet megfelelő antibiotikumok használatával, amelyeket az állományból kitenyésztett Mycoplasma-törzsek antibiotikumérzékenységének előzetes meghatározásával célzottan ki lehet választani. Járványspecifikus baromfipestis vakcinatörzsek előállítása A baromfipestis (ND) a csirketartás legveszedelmesebb és legnagyobb gazdasági kárt okozó fertőző betegsége. Az elmúlt évszázadban számos pusztító járványhullám söpört végig a világ jelentős területein, nem kímélve Európát sem. A század második felétől mindez nem volt megmagyarázható a hagyományos járványtani ismeretek birtokában, ugyanis óta tömegvakcinázásra alkalmas, olcsó és a betegség ellen hatékony, élő vakcinákat vezettek be. Ennek köszönhető a baromfitartás rentabilitása, aminek eredményeképpen a háború után a baromfilétszám ötszörösére emelkedett és meghaladja az évi 16 milliárdot. Ugyanakkor a világ országainak 70%-ban állandósult a fertőzés, a legtöbbet termelőkben pedig gyakorlatilag kiirthatatlanná vált. Az Intézet kutatásai az ND-vírus terjedésének okait és megelőzését célozzák. Törzsfejlődési vizsgálatokkal megállapították, hogy a különböző földrajzi területeken genetikailag eltérő NDV-törzsek tartanak fenn fertőzést. Eddig hét, súlyos járványokért felelős, területspecifikus genotípust azonosítottak, de ezek egy része (a korai vírusok) a vakcinázás bevezetését követően, egy-két évtized alatt kipusztult. A 70-es évektől azonban újabb típusok bukkantak fel járványokban. E jelenségnek kísérleti magyarázatát adták, megállapították, hogy a jelenlegi standard vakcinázás szelektív hatékonysága felelős a jelenségekért. Míg az a régi járványtípusok ellen teljesen eredményes, mert mind az általuk okozott betegséget, mind a fertőzés terjedését gátolja, az újabb ND-vírusok ellen csak részlegesen hatékony. A betegség kialakulását igen, a vírus terjedését azonban nem gátolja. A vakcinázás bevezetése után egy evolúciós váltás következett be, aminek eredményeképpen biológiailag sikeresebb antigén-szerkezeti vírusok bukkantak fel, amit a jelenlegi vakcinák nem képesek kezelni. 19

8 Az újabb, immunitást áttörő, törzsek elleni védekezés egyetlen lehetséges módja, ha ugyanolyan típusú avirulens törzseket alkalmazunk vakcinaként. Ezeknek a törzseknek azonban nincsenek természetes, avirulens változataik, és hagyományos eljárással (sejttenyészetben való oltogatással) nem is állíthatók elő. Ezért mesterségesen úton állítottak elő ilyeneket. Az RNS-vírusok genetikai anyagának módosítása azonban jóval körülményesebb, mint a DNS-vírusoké, az erre alkalmas reverse genetics eljárás csak az elmúlt pár évben kezdett alapkutatási szinten terjedni. A kutatócsoport eljárásának lényege, hogy egy régi vakcinatörzs genomjából vágják ki az elavultnak tekintett, immunprotektív nyúlványfehérjék génjeit, és ezeket modern járványtörzsből kiemelt génekkel helyettesítik. (A genetikai javításra kiszemelt vakcinatörzs a kutatócsoport régebbi fejlesztésének eredménye, amelyet több mint egy évtizede használnak számos országban.) Vakcinázás a három legjelentősebb baromfi vírusos betegség ellen napos korban Mintegy 10 éve írták le, hogy a keltetés 18. napján (tehát a tojásban, in ovo) immunizálni lehet a Marek-betegség (MB) és a fertőző bursitis (FB) ellen. Mivel mindkét vírus rendkívül elterjedt, és a fiatal korban történt fertőződés súlyos immunszuppresszív (ISZ) hatást vált ki, a CEVA-Phylaxia Oltóanyagtermelő RT-vel közösen kutatásokat indítottak a módszer adaptálására és fejlesztésére. A FB fiatal korban történő fertőződés esetén az immunrendszert annál súlyosabban károsítja, minél virulensebb a vírus. Ennek elkerülésére a betegség ellen minél előbb kellene vakcinázni csökkent vírulenciájú vírussal, de a kutatások is megerősítették, hogy az eddig használt gyengített virulenciájú vírust tartalmazó vakcinák nem adnak kielégítő immunitást, ha a csirkék Marek-vírus elleni ellenanyaggal rendelkeznek. Ezt a "gátlóhatást" erősebb virulenciájú vakcinával át lehet áttörni, de ez meg az ISZ-hatás miatt kockázatos. Immunológiai, virológiai és kórtani (szövettani) vizsgálatokkal meghatározták három különböző virulenciájú vakcina-jelölt törzs ISZ-hatását és immunizáló képességét csirkékben, ellenanyag jelenléte és hiánya esetén is. Az ellenanyaggal rendelkező csirkékben csak a legmagasabb virulenciájú, a CEVA-IBD-L vakcina törzs tudott immunizálni. Ez azonban veszélyes lehet azon csirkék számára, melyekben alacsony az ellenanyag szint. Ezért a vakcina törzs ellen ellenanyagokat állítottak elő, és azt a vakcinához keverték. Így készítette el a CEVA-Phylaxia azt a komplex, CEVA-Transmune IBD-nevű vakcinát, melynek használatakor a vakcinában lévő ellenanyagok megvédték a nem kielégítő mennyiségű ellenanyaggal rendelkező csirkéket a vakcina vírus esetleges károsító hatásától. Immunológiai, szövettani, szerológiai, PCR és valós idejű PCR-módszerrel kimutatták, hogy a vakcinában lévő vírus szaporodó (immunizáló) képességét az ellenanyagok késleltetik, de mire az ellenanyag passzív védőhatása megszűnik, a vakcina aktív immunitást vált ki. A két vakcina (FB+MB) in ovo együttadása esetén egyik sem gátolja a másikat. E vakcinákat immár évek óta sikeresen alkalmazzák in ovo egy hazai nagyüzemben, ahol a keltetőben egy készülék óránként tojásba juttatja be a vakcinát. Mivel a készülék költséges, ezért kidolgozták a napos csirkék bőr alá oltásos (sc) vakcinázási eljárását. A módszert kiegészítették a baromfipestis ellen használt, az Intézet szabadalmával védett vakcina törzs egyidejű alkalmazásával, akár bőr alá oltással, akár a keltetőben sprayben adva. A három vakcina egyidejű adását a gyakorlat széles körben használja. Házi és vadállatokat megbetegítő új adenovírusok kimutatása Az Intézet kutatói olyan, rendkívül érzékeny, DNS-alapú diagnosztikai módszert (PCR-t) dolgozott ki, ami minden adenovírust kimutat: halból, hüllőkből, madarakból és emlősökből. E módszerrel elhullásokat okozó, eddig ismeretlen adenovírusokat fedeztek fel pulykában, libában, vadmadarakban, tokhalban, mókusban, különböző hüllőkben. Ezt a gyors és hatékony módszert a háziállatok adenovírusainak kimutatására átvette az Országos 20

9 Állategészségügyi Intézet. Segítségével hamarabb tudnak diagnózis mondani, pl. a hazai baromfitelepeken jelentkező elhullások esetén, így megelőzhetők a további veszteségek. Atadenovirus 10% DAdV - 1 (EDS) OAdV-7 (OAV287) FrAdV-1 Siadenovirus TAdV-3 (THEV) Aviadenovirus DAdV-2 GoAdV isolate D156 GoAdV isol. P29 GoAdV isol. D119/6 & D137/2 GoAdV isol. D137/6 FAdV-1 FAdV-A TAdV D90/2 TAdV-? FAdV- 4 FAdV-10 FAdV- 5 FAdV-9 FAdV- 3 FAdV-11 FAdV-2 FAdV- 6 FAdV-8a (st.58) FAdV-7 FAdV-8a (st.t8) FAdV-8b FAdV-C FAdV-B FAdV-D FAdV-E A F N O S R E M R E I- S G A L L I F O R M E S Nukleinsav-kimutatással jellemzett baromfi adenovírusok: a vízibaromfi (liba és pézsmaréce) adenovírusai jól elkülönülnek a tyúkok és pulykák adenovírusaitól. Valamennyit hatékonyan ki tudják mutatni az Intézetben kidolgozott módszerekkel, az állategészségügyi diagnosztikai intézetekben. Számos adenovírusnak meghatározták a teljes genom-szekvenciáját (DNS-ének teljes nukleotid-sorrendjét). Számítógépes analízissel felderítették az adenovírusok rokonsági viszonyait és törzsfejlődésüket. A kapott evolúciós fák segítségével következtethetünk e vírusok számos tulajdonságára is. Meglepő eredmény volt pl., hogy a majmok adenovírusai meglehetősen keverednek az emberből izolálhatókkal. Az egyszerű óvilági majmok adenovírusaihoz hasonló emberi adenovírusok elsősorban hasmenéssel járó betegségeket okoznak, míg a csimpánzok adenovírusaihoz hasonlók légúti betegségeket. Az eredményeknek embergyógyászati hasznosítása is lehetséges. Az emberi génpótlásra vagy daganatos betegségek leküzdésére nagyon alkalmasnak tűnik a génmódosított adenovírus. A humán adenovírusokkal szemben azonban a lakosság nagy részében ellenanyagok vannak, amelyek a gyógyászati céllal bevitt adenovírust is hatástalaníthatják. Állati adenovírusok ellen viszont nincs ellenanyagunk, ezért ezek alkalmazhatók a gyógyászatban. Miután a különböző gerinceseket fertőző adenovírusok genom-szerveződésének jellemzőit megismertük, a kifejezni kívánt emberi gének beépítése megoldható. Az adenovírusokkal gyakran együtt fordulnak elő ún. adeno-asszociált parvovírusok, amelyek önállóan nem tudnak szaporodni. Állati adenovírus izolátumokat vizsgálva a kutatócsoport is talált ilyeneket. Egy kígyó-adenovírus mellett talált adeno-asszociált vírus teljes genomját szekvenálták, jellemezték és molekulárisan klónozták. A klónozott DNS további genetikai módosításokra alkalmas. Ezt a tudást (know-how-t) és a klónt megvásárolta egy amerikai cég, hogy ember-gyógyászatra alkalmas génszállító vektort készítsen belőle. 21

10 Szarvasmarha herpeszvírusok kimutatása Feltehető, hogy a humán érelmeszesedési folyamatokban az érfalak mikroorganizmusok okozta gyulladása fontos szerepet játszik. A kutatócsoport kísérletei szerint a 4-es szerotípusú szarvasmarha herpeszvírus (BoHV-4) tartós, idült fertőzés esetén nyulakban valóban érgyulladást, plakkok, trombusok kialakulását okozza. A szarvasmarha-egészségügy egyik legfontosabb problémája a tőgygyulladás. Vírusizolálással, PCR-vizsgálattal sikerült kimutatni, hogy a BoHV-4 vírusfertőzés beindító vagy súlyosbító szerepet játszik a bakteriális tőgygyulladások kialakulásában, lefolyásában. Sikerült a BoHV-4-et többféle módszerrel kimutatni ondóból, vetélt borjúmagzatok szerveiből és placentáikból, így feltételezhető, hogy a vírus szerepet játszhat a szarvasmarhák nagy gazdasági kárt okozó szaporodási zavaraiban. Vizsgálják a BoHV-1 és 4 szerepét a vemhes tehenek első két hónapban való embrióvesztésében is. Az ország egész területéről származó, vadon élő, kérődző fajokból (őz, gím- és dámszarvas, valamint muflon) PCR-módszerrel felmérték az öt szarvasmarha herpeszvírus előfordulását. BoHV-1-re 20-22%, BoHV-2 és 4-re 10-15% előfordulást találtak. Mindennek járványtani jelentősége van, hiszen a vadon élő kérődzők fenntartják és terjesztik ezeket a vírusokat. A természetes vízi kutatások eredményei Az angolnaivadékok fokozatos csökkenésének okát kutató EU kooperációs kutatásban az Anguillicola crassus nevű féreggel való fertőzöttségnek a halak úszási sebességére és nyomástűrésére való hatására vonatkozóan végeztek kísérleteket. Megállapították, hogy ez a fertőzés korlátozza az ívási helyre (Sargasso-tenger) való eljutás esélyét. Vizsgálták a Dunába a Fekete-tengerből bejutott gébféle halak parazitafaunáját. Megállapították, hogy az újonnan elszaporodott halfajok viszonylag kevés élősködőt, elsősorban kokcidiumokat, hoztak magukkal. Ugyanakkor azt észlelték, hogy ezek a halak különösen fogékonyak buzogányfejű férgek iránt, és ezáltal mint táplálékhalak növelik a ragadozó halak fertőzöttségét. Megállapították, hogy az új jövevények rendkívüli mértékben megritkították az erősen védett tarkagéb állományát, sőt teljes kipusztulását is okozhatják. A tenyésztett halak betegségeinek kutatásában elért eredmények Vizsgálták a pontyfélék kokcidium-fertőzöttségét. Megállapították, hogy az ivadékot károsító Goussia carpelli specifikus élősködő, mely még a legközelebbi kárászfajokban sem telepszik meg, s így a vadhalak a fertőzést nem közvetítik. Felhívták a figyelmet arra, hogy az erős fertőzöttséget a csővájó férgekben feldúsuló fejlődési alakok (sporozoiták) okozzák, ezért a fertőzöttséget azok számának korlátozásával lehet csökkenteni. Jól haladnak a kokcidiumok elleni készítmények tesztelésére irányuló kutatások is. Találtak hatékony, tápba keverhető készítményeket, azonban ezek alkalmazását a készítmények regisztrációját növelő költségek egyelőre nem teszik lehetővé. Kimutatták, hogy a halak gyakori betegségét okozó nyálkaspórások alternatív gazdái a csővájó férgek, s ezekből rajzanak ki azok az ún. actinospórák, melyek a halat fertőzik. Úgy találták, hogy a tóvízben jelenlévő copepoda rákok ez utóbbiakat elfogyasztják, és a belükben lévő spórák már nem fertőznek. Javaslatuk szerint a Cyclops-állomány növelésére irányuló tógazdasági beavatkozásokkal néhány, évente jelentkező betegség (úszóhólyag-gyulladás, thelohanellosis, stb.) kialakulása megelőzhető. 22

11 A százhalombattai temperált vizű halgazdaságban talált és a magyar eredetre utaló nevet nyert hal-parazita, a hungactinomyxon meglepően összetett szerkezetű kórokozó. 23

12

13 Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 8237 Tihany, Klebelsberg K. u. 3.; 8237 Tihany, Pf. 35. Telefon: ; Fax: honlap:

14

15 A Balaton állattani kutatásának főbb eredményei Az 1940-es években közel 900 gerinctelen állatfaj balatoni előfordulását jegyezték fel, az között végzett faunisztikai összegzés szerint a Balaton gerinctelen állattaxonjainak a száma már közel Az 1980-as évek derekán a nyíltvíz másodlagos termelését tonna (nedves tömeg) év -1 mennyiségre becsülték, melynek nagyobbik hányada (67000 tonna év -1 ) a planktonikus rákoktól származik. Megállapították, hogy az árvaszúnyogok kirepülésével jelentős mennyiségű szervesanyag távozik a tóból (3300 t szerves szén, 700 t nitrogén, 60 t foszfor). A tóban és vízgyűjtőjén összesen 47 faj fordult elő, az utóbbi évtizedekben azonban csak 31. Tavunkat főleg pontyfélék (keszegek, ponty) népesítik be. Domináns ragadozók a fogassüllő, ill. kősüllő, a ragadozó őn és a harcsa. Néhány, korábban kipusztultnak hitt halfaj (pl. a csapósügér, a feketesügér), a tóból kiszorulva, önfenntartó állományokat alkot az északi-, déli befolyók és a Kis-Balaton vízrendszerének refúgium területein ben jelent meg a folyami géb, majd 1985-ben a Kis-Balaton felső tározójának elárasztását követően az ezüstkárász, ami benépesítette a tó parti övét. A rendszeres telepítések eredményeként az angolnának (1961-től telepítették) és a busának (1972-ben kezdték telepíteni) sűrű állományai alakultak ki. A különböző biotópokat benépesítő halegyüttesekre alapvető hatással voltak a betelepítések, a fajok inváziója és eltűnése, a tömeges halpusztulások, a kompetíció, továbbá a különböző populációk egyensúlyának megbomlása. Az Intézet kutatói kimutatták, hogy a Balatonba és a Kis-Balatonba ömlő patakok halfaunája hasonló, de a kisvízfolyásokban ritka, védett és veszélyeztetett fajok populációi élnek. A befolyók refúgiumként működnek. A halpopulációk sűrűsége és biomasszája többé-kevésbé követte a tó hosszanti trofikus grádiensét (hozamok: 7,6-46,3 kg/ha). Az 1991-es tömeges angolnapusztulást követően a faj további telepítését betiltották. A busa arányának növekedése intenzív kopoltyúhálózás következménye. Az "őshonos" fajok általános ingadozása és aránycsökkenése jellemző a betelepített fajokkal (angolna, busa) és a bevándorolt ezüstkárásszal szemben. A fogassüllő, dévérkeszeg, ragadozó őn, garda és küsz populációk megváltozott dinamikai paraméterei e mélyreható változásokat jelzik. Az utóbbi 30 évben a különböző halfajoknak a kor-megoszlásában és növekedésében bekövetkezett folyamatos változásai kedvezőtlen irányt vettek. A kutatók vizsgálták, s mennyiségileg leírták a fogassüllő, a dévérkeszeg, a küsz szaporodó állományai és természetes utánpótlásuk összefüggéseit, egyensúlyi helyzetüket, s a népességsűrűséget szabályozó mechanizmusokat. A parti öv a halak szaporodási és az ivadékok nevelkedési területe; a vegetációs időszakban a pontyfélék zöme itt szerzi táplálékát. Elterjedésük a lakóhelyek jellege miatt is mozaikos, s mivel a rendelkezésre álló táplálékkészlet véges, a fajok között kisebb nagyobb konkurencia alakul ki. A parti övben jelentős energia áramlik a perifiton/zooplanktonbentosz/küsz-fogassüllő táplálékhálózaton keresztül. A csúcsragadozó fogassüllő 3. életévétől kb. 2,22-6,7 kj/m 2 /év, %-ban küszből álló táplálékot fogyaszt el. Bár az energia "szétszóródása" mind a parti övben, mind a nyílt vízben jelentős, a perifiton-bentosz kapcsolata meghatározóbbnak látszik a perifiton-zooplankton útvonalhoz képest. A dévérkeszeg állomány kb kj/m 2 /év mennyiséget fogyaszt, s a süllő táplálékának csupán 2-10 %-át közvetíti. A tó állati szervezeteinek globális anyagforgalmát az ECOPATH II. többváltozós modellel írták le, amely a tó négy energiaszintjén történő anyagáramlást mutatja. A modell a tóra átlagosan 290 kg ha -1 halbiomasszát becsül, a parti zónára kg ha -1 -t, mely döntő mértékben intenzív anyagcseréjű és magas P/B-arányú halivadék-tömegekből áll. A komponensek egymásra hatását környezeti (klimatikus) és egyedsűrűségtől függő mechanizmusok szabályozzák. 27

16 Az 1990-es években elemezték a globális klímaváltozások, és a tó jéggel való fedettségének hatásait az élővilágra, s összefüggéseket állapítottak meg az alga-, Chironomida-biomassza és a halhozamok, valamint az El Niño epizódok között. Kimutatták, hogy a halfauna léte szempontjából a parti sáv kiemelkedő jelentőségű. A tó parti övének (nádasok, köves partszakaszok) élőbevonatához és az üledéklakó gerinctelenekhez kapcsolódó táplálékhálózatok mennyiségi feltárása a Balaton halállományának kölcsönös kapcsolatait és a tó anyagforgalmában játszott szerepüket tisztázta. Az ún. trofikus kapcsolatok alapján modellezték a tó globális anyagforgalmát, amely a Balatont illetően az első zoológiai modell. A halállomány összetételének és ökológiájának kutatása mellett a ragadozó halak szerepének, a biomanipuláció lehetőségének kutatása is előtérbe került, és a halegészségügyi vizsgálatok is rendszeressé váltak. Populációdinamikai és produkcióvizsgálatok kapcsán elemezték a domináns rákfajok generációinak számát s azt a trofikus állapottól, valamint a víz hőmérsékletétől függőnek találták. A balatoni kagylók biomasszáját az egész tóra tonnára becsülték ( t km -2 ). A környezeti tényezők változása kapcsán megfigyelték, hogy az Cylindrospermopsis raciborskii vízvirágzása kapcsán a planktonikus rákok népessége nem változott, de a nyílt vízben is a parti-övre jellemző fajok jutottak túlsúlyba, algafogyasztásuk mérséklődött. A Chironomida-lárvák térbeli eloszlása is a tápanyag-ellátottság grádiensét követi. Tóizolátumokban szimulált eutrofizáció azt igazolta, hogy a dévérkeszeggel telepített vízoszlopok átlátszósága a legkisebb, s foszfor- és ammóniatartalmuk a legnagyobb. A halak hatása kezdetben növelte az algák egyedszámát és produkcióját, viszont csökkentette biomasszájukat. Csökkent a rákplankton sűrűsége. Ugyanebben a kísérletben a kerekesférgek állománysűrűsége 3-11-szeresére növekedett. Számos változást környezeti tényezők módosulásaira vezettek vissza, így a táplálékbázis megváltozására, a trófia növekedésére, a tavat ért szennyezésekre, növényvédő szerek hatására (beleértve a szúnyogirtás következményeit), a halállomány minőségi-mennyiségi változásaira, egyenetlen megoszlásukra és új halfajok betelepítésére A mai Balaton és élővilága (arányaiban) nagymértékben különbözik a korábbi állapotokhoz képest. A halfaj-együttesek az eutrofizáció, a környezetrombolás, az idegen fajok betelepítése, a halászat-horgászat és a faj-habitat kölcsönhatások függvényében átalakultak. Az elsődleges termelés fokozódásával párhuzamosan a halak biomasszája és produktivitása kezdetben növekedett, majd egyre alacsonyabb szintre süllyedt a csökkentett állománykihasználás és a fokozott, fajon belüli- és fajok közötti kompetíció hatására. A stabil populációk tág határok között kezdtek ingadozni, s a legtöbb faj állománya "törékennyé, sérülékennyé" vált. A halfajok eltűnése és/vagy inváziója váltakozva jelentkezett, és az új bevándorló elemek a táplálékhálózatokat átalakítva, a tavi élettér alapvető és hosszú időtartamú ökológiai módosulásait eredményezték. A balatoni halpopulációk kor/méret-szerkezetének, dinamikáinak kutatása során mennyiségileg meghatározták a fogassüllő, a dévérkeszeg, a garda, a ragadozó őn, a küsz, az angolna, a fehér busa, a folyami géb, a ponty, a bodorka, a kele, a karikakeszeg populációinak főbb paramétereit. Mennyiségileg leírták a fogassüllő, a dévérkeszeg, a küsz szaporodó állományai és természetes utánpótlásuk összefüggéseit, egyensúlyi helyzetüket, s a népességsűrűséget szabályozó mechanizmusokat. Az eddigi kutatások ismeretanyaga bizonyította, hogy a Balaton biológiai rendszerében az őshonos halak állományai és ezen belül az egyes fajok változó népessége fontos biológiai szerepkört tölt be. A tó anyagforgalma szempontjából a táplálékhálózatok menti energiaáramlás változó környezeti tényezőktől való függése sajátos biológiai összműködést eredményez. Minden komponensnek sajátos biológiai válaszreakciói vannak mind a környezeti, mind pedig a mesterséges (emberi) hatásokra. Hosszú távon 28

17 megfigyelhető, hogy a tó halállománya (az egyes populációk aránya, stabilitásuk) 2-4 éves késéssel követi a Balaton trofikus állapotváltozásait. A befolyók halfaunája gyakran alapvetően különbözik a Balatonétól, s e különleges élőhelyek felbecsülhetetlen természeti értéket jelentenek. Vizsgálataik alapján levonható a következtetés: a halgazdálkodást (állományutánpótlás, halászat és horgászat intenzitása, szelektivitás) a halpopulációk biológiai termelőképességéhez kell igazítani. A betelepített vagy spontán betelepült halfajok előre látható és előre meg nem becsülhető hatást fejtenek ki mind az őshonos halak népességére, mind pedig a rendelkezésre álló haltáplálék-készletre. Különösen mélyreható a tömegesen telepített fajok hatása (1962-től az angolna, 1972-től a fehér busa, illetve a fehér busa, x pettyes busa hibridjének folyamatos telepítése), ha állományaik a tóban akkumulálódnak. A telepített halfajok biológiájának ismerete nélkülözhetetlen azok hatásainak felismeréséhez, az őshonos és jövevény fajok kölcsönhatásainak feltárásához, a káros hatások kivédéséhez. Különös hangsúllyal jelentkezik ez a kérdés 1995-től, amikor a Balaton trofikus állapota csökkent, a vízminőség kifejezett javulást mutatott, s a tó halállománya a vízminőség változására érzékenyen reagált között a Természetes vízterek biológiai hasznosításának aktuális kérdései és perspektívái: halgazdálkodás nádgazdálkodás rekreáció ökoturizmus című NKFPprojekt keretében feltárták különböző jellegű vizek optimális hasznosításának lehetőségeit és perspektíváit. A Természetes vízterek hal-populációinak népességsűrűsége, állomány struktúrája c. részfeladat keretében felmérték a Balaton és a tihanyi Belső-tó halfaunáját. Elemezték a két víztér halállományának szerkezetét, a biomassza térbeni megoszlását, a természetes szaporulat helyzetét, áttekintették a halállomány hasznosításában rejlő lehetőségeket, és meghatározták a halállomány kezelésének legfontosabb feladatait, tekintettel a természetvédelmi, gazdasági és rekreációs prioritásokra. A Balatonban 30 halfaj jelenlétét bizonyították. A biomasszát tekintve a tó nyíltvízén a dévérkeszeg (19-41%), a garda (28-46%) és a küsz (11-30%) alkotja a halállomány zömét. A tóban igen jelentős mennyiségben van jelen a fehér busa. Az idegen fajok magas részaránya és az egyes őshonos fajok állománystruktúrájában mutatkozó kedvezőtlen jelenségek bizonyítják, hogy a Balaton halfaunája erősen torzult összetételű. Az egészséges halállomány szerkezetének kialakításához nélkülözhetetlen a szakszerűen folytatott halállomány-kezelés. Eredményeik alapján megállapítható, hogy a Balaton fogassüllő-állományának növeléséhez ezer darab nagy méretű egynyaras ivadék kihelyezése szükséges. A tihanyi Belső-tóban 15 halfaj jelenlétét mutatták ki. Itt a halállomány sűrűsége erősen függ a horgászfogások és a telepítések alakulásától. A tó teljes pillanatnyi halbiomasszáját években kg/ha-ra becsülték. A tóban felduzzadt ezüstkárász-állomány sürgető problémát jelent. A faj erős táplálkozási és szaporodási vetélytársa az őshonos pontyféléknek. A tó halállományának karbantartásához szükség van állomány-karbantartó halászatokra is. A halászat horgászat ökológiai alapjai és fejlesztési lehetőségek c. témakörön belül, a fenntartható halgazdálkodási tevékenység feltételrendszerének kidolgozása céljából végzett kutatásaik az eltérő kiterjedésű, strukturáltságú és hasznosítású vizes élőhelyek (Balaton, Kis-Balaton, tihanyi Belső-tó, Szigetközi holtágrendszer, Fertő-tó, gemenci Dunaszakasz) halpopulációi diverzitás-változására, állományainak strukturális és mennyiségi feltárására, a külső behatásokra (halászat-horgászat) adott válaszreakciók meghatározására irányultak. Vizsgálataikban nemzetközileg is új technikát alkalmaztak (elliptikus, osztott hangsugarú hangradar). Az akusztikus halsűrűség a Balaton nyílt vízében a parti övben mért tendenciával ellentétesen változott 2004-ben. Becslésünk szerint az átlagos halsűrűség a Balaton nyílt vízében 5730±2517 ind/ha volt év nyarán-őszén. A keleti medencétől 29

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Az adenovírusok morfológiája I.

Az adenovírusok morfológiája I. Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Pulyka légzőszervi betegségek

Pulyka légzőszervi betegségek Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól Dr. Kőrösi László Baromfi állategészségügyi előadások Baromfi egészségügy és járványvédelem blokk minden nap Általános járványvédelmi

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása:

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Valamennyien hallottunk már arról, hogy a ginzeng mennyire hatékonyan erősíti az immunrendszert és tölti fel energiával a szervezetet.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

OLIVE BETA G FORCE. 60 kapszula. hatékony védelem egész évben gyors és megbízható segítség a fertőzések leküzdésében

OLIVE BETA G FORCE. 60 kapszula. hatékony védelem egész évben gyors és megbízható segítség a fertőzések leküzdésében OLIVE BETA G FORCE 60 kapszula hatékony védelem egész évben gyors és megbízható segítség a fertőzések leküzdésében Az ausztrál olajfalevél kivonatának jellemzői Az olajfalevél orvosi használatának nyomai

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák HARCBAN A BŐRRÁKKAL Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. Napfényre szüksége van az emberi szervezetnek

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek Bodrog, Szerencsi MGZRT. A petefészek ellés utáni ciklusba lendülése Tejtermelés,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai

Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Alkalmazkodás: megelőzés, védekezés az egészségügy feladatai Páldy Anna Fodor József OKK Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetpolitikai fórum: A klímapolitika és a klímaváltozás főbb kérdései,

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Herpesz vírus okozta megbetegedés halaknál CyHV-1 : pontyhimlő

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő

AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén

Részletesebben

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól

Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Újabb adatok a baromfi mycoplasmosisairól Stipkovits László RT-Europe Kutatási Központ, Mosonmagyaróvár, Hungary Baromfiegészségügyi Társaság November 19, 2012 Budapest Házityúkban és pulykában előforduló

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben