G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 P r o j e k t h í r a d ó. I. évfolyam, 4. szám

Átírás

1 G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj Befektetés a jövőbe A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg

2 RAZMIŠLJANJE O DEJANSKEM ČEZMEJNEM GOSPODARSKEM SODELOVANJU PROJEKT Operativni program Slovenija Madžarska GLASILO PROJEKTA Letnik I, št. 4, November 2014 IZDAJATELJ Vodilni partner projekta ECO-HUB Univerza v Mariboru, Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo OBLIKOVANJE IN PRELOM TISK Tiskarna Koštomaj naklada 150 izvodov PROJEKT Operatív program Szlovénia Magyarország PROJEKTHÍRADÓ I. évfolyam, 4. szám, november KIADÓ Az ECO-HUB projekt vezető partnere Maribori Egyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kara GRAFIKAI SZERKESZTÉS ÉS TÖRDELÉS NYOMDA Koštomaj Nyomda példányszám 150 példány Avtorja: dr. Imre Farkas, Frida Farkas 1. Čezmejno sodelovanje je pomemben vidik v najnovejši zgodovini Evrope. Ne da bi se predaleč vračali v minulo obdobje lahko ugotovimo, da sama politična volja ni zadosten pogoj, da se izpiše narodna zavest ter narodnostna in manjšinska vprašanja dobijo konsolidirano vsebino. Kako pa spada ta tematika k vsebini v naslovu? Verjetno je idealistični pristop, ko domnevamo: izenačenje individualne in skupnostne blaginje bi morda potisnilo v ozadje napetosti, državljani Evropske unije bi lahko postali dejanska skupnost. Smatramo, da je materialno bogastvo najpomembnejši element blaginje! 2. V družbeno gospodarskem razvoju ni nobena država pravilno ravnala z obmejnimi območji z enako težo kot s centralnimi območji, tako na področju teritorialnega razvoja, gospodarskega razvoja in področja kulture. Obmejna območja so pri razdelitvi bila značilno na periferiji, sposobnost, da bi ohranili število prebivalcev, se je zmanjšala. Lahko bi naštevali ukrepe, ki so negativno vplivali na marginalna območja, nedvomno pa se najdejo tudi pozitivni vplivi. Takšni so lahko, na primer, porast identitetne zavesti prebivalstva, kot prednost pa lahko omenimo tudi dobrodelni vpliv bolj razvitega gospodarstva pri ohranitvi okoljskih, naravnih vrednot. Če pogledamo sosednja obmejna območja držav srednjevzhodne Evrope lahko ugotovimo, da se na obeh straneh meje podobno nahajajo skorajda enako razvita obmejna območja. Lahko izjavimo, da razvito mejno območje vleče manj razvite. Kontakti med prebivalstvom sosednjih obmejnih območij že zaradi etničnih dejavnikov so obstajali in obstajajo tudi čez zaprte meje. Ti kontakti so značilno družinskega, kulturnega, verskega pomena, dopolnjeni z omejenimi trgovinskimi kontakti (tukaj ne mislimo na ilegalne dejavnosti!). GONDOLATOKA HATÁRON ÁTNYÚLÓ VALÓS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Informacijsko in izobraževalno eko-vozlišče za podporo malim in srednje velikim podjetjem pri povezovanju, inoviranju, razvoju in trženju okolju prijaznih izdelkov, procesov in storitev Operacijo delno financira Evropska unija, Evropski sklad za regionalni razvoj Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj Információs és oktató öko-központ kis- és középvállalkozások támogatására hálózatok kialakításakor, innováció valamint környezetbarát termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztésekor és értékesítésekor A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfianszírozásával valósul meg Befektetés a jövőbe A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg Szerzők: dr. Imre Farkas, Frida Farkas 1. A határon átnyúló együttműködés Európa legújabb kori történelmének egyik sarokpontja. Nem kell sokat visszamenni az időben, hogy belássuk, a politikai szándék nem elégséges feltétele annak, hogy a nemzetközi kapcsolatokból a gyakran rosszul alkalmazott nemzettudat kiíródjon, a nemzetiségi és kisebbségi kérdések konszolidált tartalmat nyerjenek. De hogyan jön e téma a címben foglaltakhoz? Valószínű, idealista megközelítés, amikor feltételezzük: az egyéni és közösségi jólét kiegyenlítődése talán háttérbe szorítaná a feszültségeket, az Európai Unió polgárai is valóságos közösséggé válhatnának. A jólét legfőbb elemének az anyagi gazdagságot tekintjük! 2. A társadalmi-gazdasági fejlődés során egyetlen nemzetállam sem kezelte a határai közelében elhelyezkedő területeit a központi területeivel azo- nos súllyal sem területfejlesztés, sem gazdaságfejlesztés, de még csak a kultúra terén sem. A határ menti térségek jellemzően perifériára szorultak az elosztásban, népesség megtartó képességük lecsökkent. Sorolni lehetne a perifériákat érintő hátrányos intézkedéseket, bár vitathatatlanul előnyös hatások is fellelhetőek. Ilyen lehet például a lakónépesség emelkedett identitás tudata, de előnyként említhetjük a fejlettebb gazdaság jótékony hatását a környezeti-, természeti értékek megőrződése vonatkozásában is. Közép-kelet Európa országainak szomszédos határvidékeit nézve azt tapasztalhatjuk, hogy páronként közel azonos fejlettségű határ menti térségek helyezkednek el egymással szemben a határ két oldalán. Azt legalábbis kijelenthetjük, hogy a fejlettebb határtérség húzza a fejletlenebbeket. A határ menti szomszédos térségek lakossága közötti kapcsolatok már csak az etnikai tényezők okán is a zárt határokon át is léteztek, léteznek. E kapcsolatok 3 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám

3 G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 Vsebino kontaktov čez odprte meje lahko tudi še v današnjih dneh uvrstimo v krog nakupovalnega turizma, ki se samo počasi, postopoma širi v druge segmente. Kot primer tega je lahko stanje po zgodovinsko pomembnem odprtju madžarske zahodne meje. V avstrijskih trgovinah se je sprožila invazija povpraševanja, podobno stanje pa smo lahko zabeležili v nasprotno smer - ob vzhodni in južni državni meji po vstopu Madžarske v Evropsko unijo. Jasno je, da so ti gospodarski kontakti nastali spontano, pogosto ob iracionalnih motivacijah. Z različnostjo menjalnih tečajev nacionalnih valut je lahko potujoči kupec še nekako kalkuliral, medtem ko le redko s takimi alternativnimi stroški, kot so vrednost na poti prebitega časa in nastali stroški potovanja (gorivo, cestnina, zavarovanje, amortizacija itn.). Vse to pa je kupec žrtvoval na oltarju potrošniške družbe! Neodvisno od tega pa ne moremo trditi, da prosti prehod meja ni pogojil dejanska sodelovanja, njihovo racionalni vsebino. 3. Kot lahko ugotovimo, je svetovno gospodarstvo teren razširjene globalizacije z njenimi številnimi prednostmi in neugodnostmi. Seveda se dogaja, da se na obmejnih območjih pojavijo konkurenčni multinacionalni interesi ob zagotavljanju privlačne sile za eksistenčni turizem. Kot pojem eksistenčni turizem razumemo migracijo relativno poceni delovne sile. Po naši presoji (razen izjem) kot taka ne prispeva v vsakem primeru k integriranemu razvoju zalednih regij. Uvideti je treba: integriran razvoj danega območja je zagotovljen na ta način samo takrat, če generira globalno podjetje, ki bazira na drugih, v prvi vrsti podobnih domačih podjetjih, dejavnostih vertikalnega značaja (na primer dobavitelji, logistika, infrastruktura itn.). Izkušnje, pridobljene pri realizaciji strateških dogovorov med vladami in velikimi podjetji kažejo, da lahko vlade v katerikoli nacionalni državi težko vplivajo na strategijo globalnega podjetja, poslovne aksiome lahko s časom spremenijo vsako pogodbo. Istočasno pa ni sporno, da funkcionirajo multi-nacionalna podjetja v vseh regijah kot gibalo in motor. 4. Organizacijska načela Evropske unije brez notranjih meja zagotavljajo temelje za nastanek odprtega, konkurenčnega evropskega gospodarstva. Izvajanje načel pa je obremenjeno s številnimi neugodnimi pojavi, ki izvirajo iz že omenjenih družbenih, etničnih, kulturnih in drugih razlik. Pomembno je poudariti, da je napredek različno razvitih območij in vsebina gospodarskih čezmejnih kontaktov odločilno odvisna od (v širšem pomenu pojmovane) absorpcijske kapacitete ciljnega območja oz. od tega, če so obmejna območja: sposobna izkoristiti potencialne možnosti, v lokalnem območju na voljo pogoji za razvoj, vsebujejo gospodarske sile signifikantne značilnosti, se lahko odkrijejo nekatera komplementarna področja in ne nazadnje ali obstaja institucionalna integrirana moč. 5. Za teritorialno opredelitev čezmejnih kontaktov ni jasnih kriterijev. Območja ob sosednji meji lahko razumemo kot: posamezno obmejno statistično regijo, posamezno obmejno okrožje, skupno čezmejno statistično oziroma geografsko cono, čezmejno (potencialno) regijo. Ni težko uvideti, da čezmejna sodelovanja dejansko temeljijo na evropskih in nacionalnih političnih načelih, determinantne pa so lahko tudi geografske (fizične) in infrastrukturne danosti. Menimo, da bi bilo idealno, če bi obmejna območja izkoristila potencialne možnosti in bi se kot sedanje čezmejne regije ustanovile v okviru samoorganizacije, katere (še) obstoječe meje virtualno delijo na dva (ali več) delov. Pri tej rešitvi bi bila prizadeta struktura Evropske unije, kakor tudi suverenost zadevnih nacionalnih držav. Logično bi bilo, da to, kar se lahko poveže, naj ostane tudi povezano! Temelji pa se po navadi gradijo spodaj! jellemzően családi, kulturális, vallási indíttatásúak, kiegészülve korlátozott kereskedelmi kapcsolatokkal (itt nem gondolunk az illegális tevékenységekre!) Nyitott határokon átnyúló kapcsolatok tartalma még napjainkban is döntően a bevásárló turizmus körébe sorolhatóak, amely csak lassan, fokozatosan bővül más szegmensekkel. Példaként szolgálhat a magyar nyugati határ történelmi jelentőségű megnyitását követő helyzet. Jelentős keresleti invázió indult az osztrák boltokba, de hasonlót jegyezhettünk fel ellenkező iránnyal Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az ország keleti és déli határai mentén is. Nyilvánvaló, hogy e gazdasági kapcsolatok spontán alakultak, gyakran irracionális motivációk mentén. A nemzeti valuták árfolyamának különbözőségével még csak kalkulált az utazó vevő, de az olyan alternatív költségekkel ritkán, mint az úton töltött idő értéke, a felmerülő utazási költség (üzemanyag, útdíj, biztosítás, amortizáció stb.). Mindezeket feláldozta a bevásárló a fogyasztói társadalom oltárán! Ettől függetlenül nem állíthatjuk, hogy a határok szabadabb átjárása nem alapozta volna meg a valós együttműködéseket, azok racionális tartalmait. 3. Mint tapasztalhatjuk, a világgazdaság a globalizáció kiszélesedésének terepe, annak számos előnyével és hátrányával együtt. Természetesen előfordul, hogy a határ menti területeken a versenyző multinacionális érdekeltségek letelepülnek, vonzerőt képezve a megélhetési turizmus számára. A megélhetési turizmus alatt a relatív olcsó munkaerő migrációját értjük. Mint ilyen megítélésünk szerint tisztelet a kivételnek nem minden esetben járul hozzá a határrégiók szerves fejlődéséhez. Be kell látnunk: egy terület szerves fejlődése csak akkor biztosított ezen a módon, ha a globális vállalat más, elsősorban honos vállalkozásokra alapozott, vertikális jellegű tevékenységeket generál (például beszállítók, logisztika, infrastruktúra stb.). hogy a Kormányok bármely nemzetállamban a globális vállalat stratégiáját nehezen tudják befolyásolni, az üzleti axiomák idővel felülírhatnak minden szerződést. Ugyanakkor nem vitatjuk el, hogy a nemzetközi vállalatok megjelenése bármely régióban mozgatórugóként, indítómotorként funkcionálnak. 4. Az Európai Unió szervezési elvei megteremtik az alapját a nyitott, belső határok nélküli, versenyképes európai gazdaság megteremtésének. Az elvek alkalmazását azonban számos kedvezőtlen jelenség terheli, melyek visszavezethetők a már említett társadalmi-, etnikai-, kulturális stb. eltérésekre. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az eltérő fejlettségű területek felzárkóztatása, a nyitott határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok tartalma döntően a célterület tágabban értelmezett, abszorbciós kapacitásán múlik. Azon, hogy a határ menti területek élni tudnak-e a potenciális lehetőségeikkel; megtalálhatóak-e helyben a fejlődés feltételei; gazdasági erőviszonyaik hordoznak-e szignifikáns jellemzőket; feltárhatók-e valamiféle komplementáris területek nem utolsó sorban létezik-e intézményesített szervezeti erő? 5. A határon átnyúló kapcsolatok területi lehatárolásának nem alakultak ki egyértelmű kritériumai. A szomszédos határ menti területekre tekinthetünk külön-külön határ menti statisztikai egységre, külön-külön határ menti földrajzi körzetre, együttes határon átnyúló statisztikai illetve földrajzi zónára, határon átnyúló (potenciális) régióra. Nem nehéz belátni, hogy a határon átnyúló együttműködések alapvetően európai- és nemzetpolitikai elveken nyugszanak, de meghatározók lehetnek a földrajzi (fizikai) és az infrastruktúrális adottságok is. Megítélésünk szerint ideális az lenne, ha a határtérségek kihasználva apotenciális lehetőségeket a jelenlegi határon átnyúló régiókként, önszervezés keretében jönnének létre, amelyeket a (még) fennálló határok virtuálisan ketté (vagy többfelé) osztanak. A Kormányok és nagyvállalatok között létrejött stratégiai együttműködési megállapodások realizálása során szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, és 4 5 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám

4 G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št Nikakor ne želimo zanemariti pomen izven gospodarskega sodelovanja, vir blaginje obmejnega prebivalstva lahko tudi izvira iz območja gospodarstva. Vsi dohodki, ki nastajajo v obmejnih območjih, služijo bogatenju tamkaj živečih seveda če te dohodke sila oblasti ne odvzame, ne pregrupira. Dohodek, ki je ostal na voljo, je nakaznica za delež iz potrošnje, prihranjen (ne potrošen) del je vir za razvoj in investicije. Zelo poenostavljeno, potenciale gospodarstva obmejnega območja določajo kapital, ki je na voljo, ustrezno strukturirana in izobražena delovna sila, okoljske značilnosti, stanje infrastrukture. Jasno je, da je treba zagotoviti optimalni skupek teh kriterijev, da dobijo obmejna območja, ki so večinoma na periferiji, možnost za gospodarski razvoj. Nalogo lahko uspešno rešimo samo s sodelovanjem, podporo ter reguliranjem ustreznih mednarodnih in nacionalnih institucij! Brez višje politične volje pa se lahko želje in cilji lokalnih z lahkoto izgubijo in doživijo neuspeh! 7. Na podlagi načel razvojne politike Evropske unije za obdobje in tudi za obdobje lahko utemeljeno upamo, da bodo razen izgradnje mreže institucij za razvoj, zadevna območja dobila tudi več sredstev za razvoj gospodarstva. Ostane pa še vedno vprašanje, na podlagi katerih načel bodo ta območja lahko izkoristila možnosti. Na ravni območja in naselij je ustanovitev kohezije enostavnejša, kot pa ustanovitev podjetniških sodelovanj, ki temeljijo na trgovinski osnovi. Dokler lahko naselje, večje upravno območje uveljavi gospodarsko-razvojne interese na osnovi družbene legitimnosti, se ekonomsko podjetništvo (neodvisno od velikosti) meri strogo tržno. Dosedanje sodelovanje obmejnih območij je bilo v prvi vrsti uspešno na področju sodelovanja med institucijami. Lahko pa naštejemo tudi nekaj dobrih primerov podjetniških kooperacij. 8. Podjetniška in podjetna sfera se pri oblikovanju čezmejnih gospodarskih sodelovanj ne more izogniti osnovnem vprašanjem organizacije gospodarstva: KAJ? KOMU? KAKO? Razpisi za podporo in pospeševanje sodelovanj nudijo možnosti, a ne spremenijo osnovne interesne strukture podjetniške ekonomije. Podjetje deluje na trgu, če je sposobno dolgoročno uspešno (dobičkonosno) poslovati in se pojavljati na trgu z izdelki in storitvami, ki jih kupci tudi kupijo. Odgovori na vprašanja gospodarske (podjetniške) strukture so tudi v domačih državah zahtevni in je potrebna temeljita analiza. To še posebej velja za čezmejno območje. Morda je ravno zaradi tega značilno, da investicije velikih podjetij prevladujejo v okviru medvladnih okvirnih dogovorov. V čezmejnih gospodarskih odnosih in sodelovanjih lahko partnerji izbirajo med številnimi organizacijskimi oblikami. Navajamo le nekaj možnih rešitev: trgovinska pogodba izvoz uvoz, konsignacijski sporazumi, zastopniški sporazumi, najemniško delo ipd. investicije v podjetništvo s strani tujca ustanovljeno podjetje, mešano podjetje s tujo udeležbo, podružnica ipd. posebna partnerska sodelovanja konzorcijski sporazumi, združitve, tvegane kapitalske naložbe, storitve poslovnih angelov, tehnično razvojni sporazumi, posredovanje delovne sile ipd. Pri poslovnih razmišljanjih je vsekakor treba računati z dejavniki, ki izhajajo iz pravnega, regulativnega, davčnega, upravnega sistema ciljne države (njenega obmejnega območja). Seveda pa vsebuje vsako tuje sodelovanje razen splošnih gospodarskih tveganj tudi politično tveganje. Az Európai Unió struktúrája, de az érintett nemzetállamok szuverenitása is csorbát szenvedne e megoldásnál. Logikus az lenne, hogy ami összetartozhat az idővel tartozzon is össze! Az alapokat pedig alulra szokták építeni! 6. Nem elvetve a gazdaságon kívüli együttműködések fontosságát, a határ menti népesség jólétének forrását is a térség gazdaságábol eredeztethetjük. Minden jövedelem, ami a határterületeken képződik, az ott élők gazdagodását szolgálja már amennyiben erőhatalom e jövedelmeket nem vonja el, nem csoportosítja át! A rendelkezésre maradt jövedelem utalvány a fogyasztásból való részesedésre, a megtakarított (fel nem használt) rész forrása a fejlesztéseknek, befektetéseknek. Nagyon leegyszerűsítve a határterületek gazdaságának potenciálját is a rendelkezésre álló tőke a m e gfe le lő ö sszetéte lű é s ké pzett sé gű munkae rő, a környezeti jellemzők, és az infrastruktúra állapota határozza meg. Így nyilvánvalóvá válik, hogy e kritériumok optimális együttállását kell megteremteni ahhoz, hogy a többnyire perifériára szorult határ menti térségek a korszerű gazdaság kifejlesztésében esélyt kapjanak. A feladatot csak a deklaráltan erre hivatott nemzetközi (uniós) és nemzetállami intézmények közreműködésével, támogatásával, szabályozásával lehet sikerrel megoldani! A helyiek vágyai, szándékai magasabb szintű politikai akarat nélkül könnyen elenyésznek, kudarcot vallhatnak! 7. Az Európai Unió évekre, de a évekre meghirdetett fejlesztéspolitikai elvei alapján is joggal bizakodhatunk abban, hogy az egyes területek felzárkóztatásának intézményhálózata kiépítésén túl több erőforrás jut az érintett térségek gazdaságfejlesztésére. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a lehetőséggel az érintett térségek hogyan, milyen rendező elvek mellett tudnak élni. Egyszerűbbnek tűnik a területi-, települési szintű kohézió megteremtése, mint az üzleti alapú, vállalkozói kapcsolatok létrehozása. Amíg egy település, vagy nagyobb közigazgatási terület közösségi legitimációi alapján tudja gazdaságfejlesztési érdekeit érvényesíteni, addig egy üzleti vállalkozás mérettől függetlenül szigorú piaci megmérettetésben részesül. A határ menti területek eddigi együttműködése elsősorban intézményi kapcsolatokban mutatnak sikereket. A megállapításunk súlyát az sem csökkenti, hogy sorolhatunk már jó példákat a vállalkozói szintet érintő kooperációkra is. 8. A vállalkozói-, vállalati szféra a határokon átnyúló kapcsolataik kialakítása során nem kerülhetik meg a gazdaságszervezés alapvető kérdéseit: MIT? KINEK? HOGYAN? A meghirdetésre kerülő ösztönző és támogatási programok lehetőséget teremtenek, de nem írhatják felül az alapvető vállalatgazdasági érdekstruktúrát. A vállalkozás akkor lép piacra, ha hosszú távon eredményesen (jövedelmezően) tud működni, olyan termékeket és szolgáltatásokat visz a piacra, amelyeket a vevők meg is vásárolnak, vagyis fizetőképes kereslet formájában megjelenő szükséglet áll a kínálattal szemben. A gazdaságszervezés (vállalatszervezés) kérdéseire adandó válasz a honos országokban is bonyolult, körültekintő elemzést igényel. Fokozottan igaz ez egy határon túli terep esetében. Talán azért is jellemző, hogy a multinacionális vállalatokon kívül inkább a kormányközi keret-megállapodások keretében a nagyvállalati befektetések dominálnak. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban, együttműködésekben számos szervezeti formák közül választhatnak a partnerek. A teljesség igénye nélkül néhány lehetséges megoldás: kereskedelmi szerződés export-import bizományosi megállapodás képviseleti megállapodás bérmunka stb. befektetés vállalkozásba külföldi által alapított vállalat vegyes-vállalat külföldi részvételével fióktelep stb. speciális partnerkapcsolatok konzorcionális megállapodások, egyesülések, kockázati tőkebefektetések, üzleti angyal szolgáltatások, műszaki-fejlesztési megállapodások, munkaerő közvetítés, stb. 6 7 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám

5 G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 Pogosto se dogaja, da so države z enostavnejšo regulacijo in davčnimi ugodnostmi privlačne za ustanavljanje podjetij v tuji lasti. Podjetje, ki je izbralo dano državo za registracijo in ustanovitev podjetja samo zaradi enostavnejših pogojev, davčnih ugodnosti in na sedežu ne bo izvajalo dejanske gospodarske dejavnosti se ne smatra kot resni in premišljen partner in bo kot tak k razvoju danega območja prispeval le v manjši meri. 9. Na področju razvoja mednarodnih gospodarskih sodelovanj lahko orientirajo zainteresirana podjetništva gospodarske in trgovinske zbornice na številnih področjih. Zelo simpatična je brošura, ki jo je izdala slovensko madžarska sekcija v gospodarski in trgovinski zbornici županije Zala in predstavlja slovensko poslovno in podjetniško okolje. V njej so informacije, ki so nepogrešljive za tise, ki želijo ustanoviti podjetje v Sloveniji. Predvidevamo, da tudi slovenske zbornice podpirajo svoje člane na podoben način pri ustanavljanju gospodarskih interesov na Madžarskem. Gospodarska sodelovanja ne moremo zožiti zgolj na ustanavljanje podjetij, razen zbornic lahko pomagajo pri vzpostavitvi sodelovanja tudi številne institucije. V razvoju obmejnih območij lahko imajo pomembno vlogo tudi lokalne samouprave, razvojne agencije in regionalni razvojni skladi. Ko govorimo o sodelovanju območja, ki se razprostira ob 102 km dolgem slovensko-madžarskem mejnem odseku, je treba upoštevati tudi dejstvo, da je območje mejno tudi z delom sosednje Avstrije. To pa je danost, v kateri so glede sodelovanja zadevnega območja skrite še nadaljnje prednosti. Večja naselja s pozicijsko energijo v slovensko madžarskem obmejnem območju so po našem mnenju: Lendava, Murska Sobota, Lenti, Őriszentpéter. Strateški centri v isti relaciji so lahko mesta: Maribor, Zalaegerszeg, (Szombathely), (Gradec). Obmejno gospodarsko sodelovanje je možno z aktivnim sodelovanjem naselij s pozicijsko energijo, z učinkovito podporo strateških centrov. Sodelovanje je lahko uspešno le med enakovrednimi partnerji in ob istih interesih. Pomembno je, da so institucije, ki profesionalno sodelujejo v organiziranju, izvedbi in spodbujanju sodelovanja družbeno široko legitimne, njihova dejavnost naj ne bi delovala kot diktat in katere rezultat ni le potrošnja virov, namenjenih za razvoj območja! Dokument Čezmejno sodelovanje Slovenija Madžarska vsebuje osnovne ugotovitve o krepostih, stanju in možnostih obmejnih območij. V njem so določene prioritetne osi, ki služijo doseganju željenih ciljev, istočasno pa določa tudi organizacijske okvire sodelovanja. Izhajajoč iz ocene stanja, so določene naslednje prioritetne osi: 1. povečanje privlačnosti območja za sodelovanje, 2. trajnostni razvoj ter 3. nudenje tehnične pomoči. Opredeljene so tudi z osmimi, povezanimi nalogami, ki jih je treba izvesti v ciklusu. Merjenje se izvaja po v naprej določenih indikatorjih. Treba je pripomniti, da ti indikatorji vsebujejo informacije o ciljih programa, rezultatih izvedbe ter številu skupnih programov. Lahko samo upamo, da bodo ugodne vplive sodelovanja potrdili tudi statistični podatki sodelujočih območij (območja, kjer se izvaja program) glede kakovostni spremembi, porastu gospodarskega potenciala, zmožnosti zadržanja števila prebivalstva in oblikovanju privlačnosti območij! Dokumenti, ki določajo izvajanje ter ex-ante vrednotenje indikatorjev še niso na voljo. Verbalno pa lahko potrdimo, da so temelje sodelovanja sodelujoči že položili. Za nadaljnje dograjevanje se bodo možnosti odprle v naslednjem proračunskem obdobju. Pri zasnovi programa bodočega sodelovanja je smotrno temeljiti na dosežene vrednote, stabilizirati ugodne postopke in inovativno razširiti okvire sodelovanja. Az üzleti megfontolásoknál feltétlenül számolni kell azokkal a tényezőkkel, amelyek a célország (annak határvidéke) jogi, szabályozási, adózási, hatósági rendszeréből erednek. Természetesen minden külföldi együttműködés a szokásos gazdasági kockázatok mellett politikai kockázattal is bír. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az egyszerűbb szabályozással, kedvezőbb adózással rendelkező országok vonzerőt jelentenek a külföldi tulajdonú vállalkozások alapítása számára. Az a vállalkozás, amely a kedvezőbb adózás, egyszerűbb cégalapítás miatt választja csak a külföldi bejegyzést, alapítást és nem tölti meg székhelyén végzett tényleges gazdasági tevékenységgel, az nem tekinthető valós, megfontolt partnernek, kevésbé járul hozzá az adott térség fejlődéséhez. 9. A külföldi gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén a Kereskedelmi és Iparkamarák számos területen tudják orientálni az érdeklődő vállalkozásokat. Nagyon szimpatikusnak találtuk a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovén Tagozata által dokumentált kiadványt, amely a szlovén üzleti, vállalkozói környezetet mutatja be. Olyan információkat nyújt, amelyek nélkülözhetetlenek a Szlovéniában céget alapítani kívánók részére. Feltételezzük, hogy a szlovén kamarai szervezetek is hasonlóan támogatják tagjaikat magyarországi gazdasági érdekeltségeik megteremtésében. A gazdasági kapcsolatokat nem szűkíthetjük le kizárólag a cégalapításra, mint ahogy a kamarai szervezeteken kívül is számos intézmény segítheti az együttműködések kialakítását. Komoly szerep juthat a határ menti területek fejlesztésében érintett települési- és területi önkormányzatoknak, fejlesztési ügynökségeknek, regionális fejlesztési alapoknak is. Amikor a szlovén-magyar 102 km-es határszakasz mentén elterülő határtérség együttműködését érintjük, meg kell jegyeznünk azt a körülményt, hogy a térség a szomszédos Ausztria egy részével is határos. Olyan helyzeti adottság ez, mely az érintett térségek együttműködése szempontjából további előnyöket hordoz magában. A szlovén-magyar határtérségben közvetlenül helyzeti energiával rendelkező nagyobb települések véleményünk szerint: Lendva, Muraszombat, Lenti, Őriszentpéter. Stratégiai centrumként ugyanezen viszonylatban: Maribor, Zalaegerszeg, (Szombathely), (Graz) városok szerepelhetnek. Határ menti gazdasági együttműködés a helyzeti energiával rendelkező települések aktív közreműködésével, a stratégiai centrumok hathatós támogatásával képzelhető el. Sikeres együttműködés csak egyenrangú felek között,érdekazonosság mellett jöhet létre. Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködések szervezésében, lebonyolításában, ösztönzésében hivatásszerűen közreműködő intézmények széles társadalmi legitimitással rendelkezzenek, tevékenységük ne diktátumként hasson és ne a térség fejlesztésére szánt források felélését eredményezze! Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés dokumentum alapvető megállapításokat tesz a határ menti térségek erősségéről, helyzetéről, lehetőségeiről. Kijelöli azokat a prioritási tengelyeket, amelyek a kívánatos cél elérését szolgálják, egyúttal meghatározza az együttműködés szervezeti kereteit is. A program a helyzetértékelésből kiindulva prioritási tengelyként 1. Az együttműködési terület vonzerejének növelését, 2. A fenntartható fejlődést, valamint 3. A technikai segítségnyújtást határozta meg. Kijelölésre kerültek a tengelyekhez kapcsolt, ciklus alatt megvalósítandó feladatok is. A mérés előre rögzített indikátorok szerint történik. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az alkalmazott indikátorok a program céljainak és azok végrehajtásának eredményéről a közös programok számáról nyújtanak információt. Csak remélni tudjuk, hogy az együttműködési területek (programmal érintett területek) minőségi változásait, a gazdasági potenciál növekedését, a területek népességmegtartó képességének és vonzerejének alakulását bemutató statisztikai adatokból is igazolni lehet az együttműködések kedvező hatását! A végrehajtást deklaráló dokumentumok, az indikátorok ex-ante értékelésével még nem rendelkezünk. Verbálisan azonban az igazolható, hogy az együttműködés 8 9 P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám

6 G l a s i l o p r o j e k t a Letnik I, št. 4 Predvidoma lahko dobi večji poudarek ekološkim vidikom podrejena razvojna in poslovna prioriteta. Programi, ki se lahko realizirajo tudi na nivoju mikroregij, so lahko skupnostne storitve, gospodarjenje z odpadki ter proizvodnja in uporaba alternativnih energij. Menimo, da je povečanje smotrnosti in učinkovitosti komunikacije velikega pomena. Izvedba še tako skrbno pripravljenega programa je odvisna od tega, ali sodelujoči program spoznajo in razumejo njegove cilje. 10. Vprašanja»kaj?«,»komu?«in»kako?«imajo operativni pomen. Zelo poenostavljeno nam postavljena vprašanja nakazujejo, ali: se lahko realnost ciljev upraviči, so v zadostni meri na voljo potrebni viri se lahko zagotovijo utemeljene kompetence, potrebne za uspešno izvedbo. Namenoma se izogibamo pojasnjevanju ekonomskih kategorij, ki spadajo v ta krog, kot so: učinkovitost, uspešnost, povrnitev sredstev in tudi ostali pomembni gospodarski pojmi. Priporočamo raje, da odgovorite na strateško vprašanje:»zakaj?«zakaj je koristno, če se lahko udeležimo izvajanja programov čezmejnega sodelovanja? Ni potrebna pretirana domišljija, da uvidimo, da družbeno gospodarski rezultati dejanskih čezmejnih sodelovanj služijo prebivalcem, ki živijo v obmejnih območjih. 11. Na Madžarskem je v juniju leta 2010 raziskovalni zavod KOPINT-TÁRKI Konjuktúra kutató Intézet objavil študijo z naslovom Študija o gospodarskem stanju in stanju trga delovne sile ter možnostih, o podpornih programih pospeševanja zaposlovanja v obmejnih regijah (vodja raziskave: Ágnes Hárs kot vodilna raziskovalka) Študija je bila izvedena s podporo Evropske unije s sofinanciranjem Evropskega socialnega sklada kot del posebno pomembnega projekta (TÁMOP / ) in se znanstveno ukvarja z obmejnim in čezmejnim sodelovanjem. Razen tega, da je raziskava povzela teritorialne in vsebinske značilnosti obstoječih stvarnih sodelovanj vzdolž celotne meje Madžarske, so izvajalci oblikovali kazalnike, ki so ustrezni za predstavitev madžarskih obmejnih regij. Na podlagi teh izkušenj bi bila potrebna samo ena ustrezna integrirana institucija, da se izvede skupna raziskava, redno merjenje in sintetiziranje tendenc večstranskih sodelovanj v čezmejnih območjih (regijah) V območnih statistikah se uporabljajo različni (integrirani) indeksi za to raven, znan pa je tudi indeks človekovega razvoja (HDI), ki je po naši presoji ustrezen za merjenje gospodarskega in družbenega stanja ter izvedbo primerjanja, določitev razvojnih smernic in splošnih prilagajanj danega območja. To pa ne bi bilo pomembno samo organizacijam vodenja in tistim, ki zagotavljajo programe, temveč tudi lokalnim samoupravam, nevladnim organizacijam, prebivalstvu, podjetnikom itn. iz območja. Informacije bi bile koristne za pripravo naslednjih programov ter organiziranje vsakdanjih dejavnosti! Svobodno razmišljanje nas je spodbudilo, da o nekaterih vprašanjih podamo svoja osebna stališča. Upamo, da naše mnenje, ki temelji na vsakdanjih izkušnjah, ni v bistvenem nasprotju z znanstvenimi in političnimi stališči. alapköveit a szereplők elhelyezték. További építkezésre a következő költségvetési ciklusban nyílik meg a lehetőség. A jövő együttműködési programja megfogalmazásakor célszerű alapozni a múltban elért értékekre, stabilizálni a kedvező folyamatokat és innovatív módon szélesíteni az együttműködés kereteit. Vélhetően nagyobb hangsúlyt kaphat az ökológiai szempontoknak alárendelt fejlesztési és gazdálkodási prioritás. Különösen a közösségi szolgáltatások, hulladék-gazdálkodás, alternatív energiák előállítása és felhasználása jelenthetnek már kistérségi méretekben is realizálható programokat. Nagyon fontosnak tartjuk a kommunikáció célszerűségének és hatékonyságának emelését. Bármely gondosan összeállított program végrehajtása azon múlik, hogy az érintettek megismerjék, megértsék a szándékokat. Mozgósítsanak a végrehajtásra, a programok ne csak néhány vájtfülü szakértő számára legyenek evidenciák! 10. A Mit? Kinek? és Hogyan? kérdések operatív jelleggel bírnak. Nagyon leegyszerűsítve a megfogalmazott válaszok arra nyújtanak utalást, hogy a szándékok realitása igazolható-e, szükséges erőforrások elegendő mértékben rendelkezésre állnak-e, sikeres megvalósításhoz indokolt kompetenciák biztosíthatók-e. Szándékosan kerüljük azoknak az ökonómiai kategóriáknak a kifejtését, amelyek a hatékonyság, az eredményesség, a megtérülés és egyéb fontos üzemgazdasági fogalomkörbe tartoznak. Inkább stratégiai jellegű kérdés megválaszolását ajánlanánk: MIÉRT? Miért előnyös számunkra, ha részt veszünk a határon átnyúló együttműködési programok megvalósításában? Nem kell túlzott képzelőerő, hogy belássuk, a határon átnyúló valós együttműködések társadalmi-gazdasági eredményei együttesen szolgálják a határ menti térségekben élők jólétét. 11. Magyarországon a KOPINT-TÁRKI Konjuktúra kutató Intézet júniusában tetté közzé a Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról című összegző tanulmányt. (Kutatásvezető: Hárs Ágnes vezető kutató) Az összegző tanulmány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló kiemelt projekt (TÁMOP / ) részeként tudományos megközelítéssel foglalkozik a határ menti és határon átnyúló kapcsolatokkal. Azon túl, hogy a kutatás átfogta Magyarország teljes határszakaszán meglévő határon átnyúló kapcsolatok területi és tartalmi jellemzőit, kialakították azokat a mutatókat, amelyek alapján a magyar határrégiók bemutatására alkalmasak. Ezen tapasztalatokra alapozva csak egy alkalmas integráló intézmény kellene ahhoz, hogy a határon átnyúló térségek (régiók) együttes helyzetfeltárása, a többirányú kapcsolatok tendenciái rendszeresen számbavételre és szintetizálásra kerüljenek. A területi statisztikában alkalmaznak több fajta (összevont) színvonalmutatót, de ismert a humán-fejlettségi mutató is (HDI), amely megítélésünk szerint alkalmas egy terület gazdasági és társadalmi helyzetének rögzítésére, összehasonlítások elvégzésére, fejlesztési irányok kijelölésére, az általában vett alkalmazkodásra. Ez nem csak az irányító és programadó szervezeteknek lenne fontos, hanem a térségek önkormányzatainak, civil szervezeteknek, népességnek, vállalkozásoknak, stb. egyaránt. Távlatos programjaik kidolgozását és mindennapi tevékenységük megszervezését támogatnák az információk! A gondolatok szabadsága nem korlátozott bennünket abban, hogy egyes kérdésekről egyéni állásfoglalásokat közöljünk. Bízunk abban, hogy a köznapi tapasztalatokra támaszkodó megnyilatkozásaink nem ellentétesek a tudományos és politikai állásfoglalásokkal és az egyéni megközelítés nem csapott egyénieskedésbe. P r o j e k t h í r a d ó I. évfolyam, 4. szám 10 11

7 »Eko inovacije iskanje idej za razvoj in prihodnost«štajerska gospodarska zbornica (v nadaljevanju ŠGZ) in Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo Univerze v Mariboru sta v okviru prekomejnega projekta Slovenija - Madžarska: ECO-HUB - Informacijsko in izobraževalno eko-vozlišče za podporo malim in srednje velikim podjetjem organizirala tretje intenzivno usposabljanje, ki je potekalo 18. junija 2014 na Ptuju, v prostorih Obrtno podjetniške zbornice Ptuj. Intenzivno usposabljanje je bilo namenjeno: prikazu učinkovitega, usmerjenega, sistematičnega, strukturiranega, konstruktivnega, sodelovalnega in nekonfliktnega razmišljanja v praksi; inovacijski sistemi in modeli; menedžment inoviranja; vrednotenje inovacijskih procesov; skupinsko delo in vodenje ekip med inovacijskim postopkom; trendom inoviranja. Tretjega intenzivnega usposabljanja so se udeležili podjetniki, predstavniki podjetij, brezposelne osebe in predstavniki nevladnih organizacij, ki iščejo priložnosti za razvoj idej na področju eko inoviranja in priložnosti za zaposlitev na omenjenih področjih. Skupna ocena zadovoljstva z izvedenimi vsebinami in predavateljem je bila tudi na Ptuju zelo pozitivna. Öko-innovációk- a fejlesztéssel és jövővel kapcsolatos ötletek keresése A Stájeri Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: SKK), valamint a Maribori Egyetem Kémia és Vegyészmérnöki Kara az ECO-HUB - Információs és oktató öko-központ kis- és középvállalkozások támogatására Magyar- Szlovén határ menti projekt keretében június 18-án, Ptujban megszervezte a harmadik intenzív képzést a Ptuji Kereskedelmi Kamra helyiségeiben. Az intenzív képzés a következő témák bemutatására volt szánva: a hatékony, szisztematikus, szervezet, konstruktív, együttműködő és nem-konfliktus gondolkodás; az innovációs rendszerek és modellek; az innovációs menedzsment; az innovációs folyamatok értékelése; csoport munka és a csapatok vezetése az innovációs folyamata közben; az innovációs trendek. A harmadik intenzív képzésben részt vettek a vállalkozók, vállalkozások képviselői, munkanélküliek és a kormányzati szervezetek képviselői, akik lehetőséget keresnek az ötleteik fejlesztésére az öko-innovációk területén, valamint munkahelyi lehetőségeket az említett területeken. A Ptuji képzésen bemutatott témákkal és az eladókkal kapcsolatos megelégedettség nagyon pozitív volt. Motivacijski seminar V sklopu operativnega programa Slovenija Madžarska projekta ECO-HUB je Gospodarska Zbornica Nagykanizsa organizirala motivacijski seminar v Nagykanizsi, v prostorih Vasemberház Dísz. Namen dogodka je bil spodbuditev zanimanja malih in srednje velikih podjetij za okoljske inovacije in zeleno razmišljanje z vsemi možnostmi projekta ECO-HUB. Dogodek je otvoril župan Péter Cseresnyés, nato pa je sledil pozdravni govor direktorja gospodarske zbornice dr. Józsefa Polaya. V svojem kratkem pozdravnem govoru je predstavil okoljske dejavnosti zbornice. Sledila so naslednja predavanja: dr. Csaba Ágoston, Združenje okoljskih organizacij in proizvajalcev, ki je predstavil naloge s katerimi se sooča trajnostna družba; Iris Varga, Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo Univerze v Mariboru, projektni asistent vodilnega partnerja, ki je predstavila projekt ECO-HUB; dr. Milan Zorman, Fakulteta za elektrotehniko, računalništvo in informatiko Univerze v Mariboru, ki je predstavil cilje in delovanje spletne strani; Dr. Imre Farkas, Biolife 2000 Zrt., ki je na kratko predstavil program prihajajočih usposabljanj zavoda za zaposlovanje; Zoltán Kalcsú, Pannon Novum, ki je govoril o inovacijah, kot o orodju za razvoj gospodarstva; Zsolt Miklós, direktor Kanizsa Trent Kft., in dr. Etler Ottó, direktor C-Mobil Labor Kft, ki sta predstavila v lastnem podjetju uporabljene dobre prakse okoljske ozaveščenosti. Motivációs szemináriumot A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az ECO-HUB projekt részeként a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara április 17-én motivációs szemináriumot szervezett Nagykanizsán a Vasemberház Dísz termében. A rendezvény célja a kkv-k érdeklődésének felkeltése volt a környezetvédelmi innováció iránt, valamint zöld gondolkodásuk elősegítése az ECO-HUB projekt kínálta lehetőségek bemutatásával. A rendezvényt Cseresnyés Péter polgármester köszöntője után, dr. Polay József az iparkamara elnöke nyitotta meg. Előadásában bemutatta a kamara környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Ezután dr. Ágoston Csaba Ph.D, a Környezetvédelmi Szervezetek és Gyártók Szövetsége képviseletében beszélt a fenntartható társadalom előtt álló feladatokról, majd Iris Varga a Maribori Egyetem Kémiai és Vegyészmérnöki Kar - Vezető partner projektasszisztense ismertette az ECO- HUB projektet. Dr. Milan Zorman, a Maribori Egyetem professzora az ECO-HUB honlap célját és működését mutatta be. Dr. Farkas Imre, a Biolife 2000 Zrt. gazdasági tanácsadója, címzetes egyetemi docens, rövid tájékoztatást adott a munkaügyi központ által indítandó képzés programjáról, majd Kalcsú Zoltán, a Pannon Novum képviselője beszélt az innovációról, mint a gazdaságfejlesztés eszközéről. A vállalkozásuknál alkalmazott környezettudatosság jó gyakorlatait mutatta be Miklós Zsolt a Kanizsa Trend Kft. ügyvezető igazgatója és Dr. Etler Ottó a C-Mobil Labor Kft. ügyvezető igazgatója. A rendezvénysorozat folytatásaként október 17- én Zalaegerszegen került megrendezésre a következő motivációs szeminárium, melyet szintén dr. Polay József az iparkamara elnöke nyitott meg. Elsőként Őri István a Greenflow Corporation Zrt vezérigazgatója tartott előadást, majd a nyesedék lokális hasznosításának lehetőségeiről Dr. Pintér Gábor a Pannon Egyetem Georgikon Kar egyetemi tanársegédje beszélt. Iris Varga a Vezető partner projektmenedzsere ismertette az ECO-HUB projektet majd dr. Milan Zorman, a Maribori Egyetem professzora az ECO-HUB honlapot. Végül Naslednji motivacijski seminar je bil izveden v Zalaegerszegu Dogodek je s pozdravnim govorom otvoril dr. József Polay, direktor zbornice. Na motivacijskem seminarju so sledila naslednja predavanja: Őri István, direktor Greeflow Corporation Zrt; Dr. Gábor Pintér, Univerza Pannonia, Georgikon; Iris Varga, Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo Univerze v Mariboru, a vállalkozásánál alkalmazott környezettudatosság jó 12 13

8 ki je predstavila projekt ECO-HUB; dr. Milan Zorman, Fakulteta za elektrotehniko, računalništvo in informatiko Univerze v Mariboru, ki je predstavitvil spletno stran ECO-HUB; Dr. Ottó Etler, direktor C-Mobil Labor Kft, ki je predstavil uporabo dobrih praks okoljske ozaveščenosti v lastnem podjetju. V sklopu projekta je zbornica izvedla deset ogledov dobrih praks podjetij, katerih cilj je bil, da ciljne skupine projekta spoznajo podjetja, ki imajo v svoje učinkovito delovanje vključen sistem ravnanja z okoljem. Gospodarska zbornica Nagykanizsa je začela z izvajanjem obiskov takšnih podjetj. Zainteresirane ciljne skupine so lahko obiskale podjetje Kanizsa Trend Kft. in podjetje Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. Tekom obiska se je navzočim predstavil projekt ECO-HUB, predstavniki podjetij pa so predstavili v podjetju uporabljene standarde, dejavnosti povezane s tranostnim razvojem in cilje za prihodnost. gyakorlatait mutatta be Dr. Etler Ottó a C-Mobil Labor Kft. ügyvezető igazgatója. A projekt részét képezi a tíz alkalommal megrendezésre kerülő Best Practice vállalatlátogatás, melynek célja, hogy az érdeklődők megismerhessék a jól működő környezetirányítási rendszerrel rendelkező cégek munkáját. Ennek kapcsán március 17-én szervezte meg első céglátogatásait a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara. Az egyaránt nagykanizsai székhelyű Kanizsa Trend Kft-t és a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt-t kereshették fel a téma iránt érdeklődők. A vállalatlátogatások során a jelenlévők rövid tájékoztatást kaptak az ECO-HUB projektről, majd a házigazda vállalatok munkatársai ismertették a résztvevők számára a cég szabványrendszerét, fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiket, valamint jövőbeli céljaikat. Skupina lesenih vzmetnic VitalWOOD 1 Uvod Skupina vzmetnic VitalWOOD je edina na svetu, ki ponuja v strukturi brez kovine anatomsko udobje spiralnih obročev v posteljnih vložkih. Vrlina vzmetnic, ki so izdelane s spiralnimi kovinskimi vzmetmi je, da so v tujini vzmetnice s kovinskimi vzmetmi ali ležišča brez vzmeti zelo razširjena in priljubljena. Poleg tega je rast možnosti tehnološke obdelave lesa pripomogla k projektu, ki se je zaključil leta 2010, katerega rezultat je bilo rojstvo vzmetnic z lesenimi vzmetmi. VitalWOOD farugós matraccsalád 1. Bevezetés A VitalWOOD matraccsalád a világon egyedüliként fémmentes szerkezeti kialakításban kínálja a fém spirálrugós ágybetétek anatómiai kényelmét. A spirális fémrugókkal készített matracok elévülhetetlen erényei, a külföldön nagy népszerűségnek örvendő fém- vagy rugómentes fekhelyek térhódítása, illetve a famegmunkálás technológiai lehetőségeinek bővülése ösztönözte azt a 2010-ben lezárult termékfejlesztési projektet, amelynek eredményeként megszületett a VitalWOOD farugós matraccsalád. 2 Cilji projekta 2. A projekt célkitűzései Doseči izvrstne tehnološke rešitve in visoko življenjsko dobo. Izdelava anatomske vzmetnice z aktivnim lesenim jedrom vzmetnice. Ustvariti ležišče brez kovinskih delov, ki zagotavlja spanec brez stresa. Ustvariti prednosti na področju zdravja. Kimagasló műszaki technológiai megoldások és magas élettartam elérése. Anatómiailag aktív farugós matracmag kifejlesztése. Fémmentes fekhely létrehozása az alvás stresszmentes környezetének biztosítására. Egészségügyi előnyök biztosítása. 2.1 Predstavitev razvojnega podjetja 2.1. A fejlesztő cég bemutatása Poleg kakovosti in bioharmonične kulture spanja je podjetje BIO-TEXTIMA d.o.o. eno izmed vodilnih izdelovalcev opreme za spalnice v Srednji in Vzhodni Evropi. Podjetje z dvema desetletjema izkušenj poleg domačih poslovnih mrež vključuje tudi veliko število trgovskih partnerjev. Produkte, ki so jih razvili sami ali so bili izdelani preko naročil, pa lahko že zelo dolgo najdemo v ponudbi nemških, avstrijskih in švicarskih trgovin. A minőség és a bioharmonikus alváskultúra mellett elkötelezett BIO-TEXTIMA Kft. Közép-Kelet-Európa egyik manufakturális hálószoba berendezés gyártója. A közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező vállalkozás hazai üzlethálózata mellett többtucat kereskedelmi partnert szolgál ki, saját fejlesztésű, bérgyártásban készített termékei pedig hosszú ideje a német, osztrák és svájci üzletek kínálatában is megtalálhatóak. Proizvodna dvorana Bio-Textime d.o.o. (4000 kvadratnih metrov) je vedno zagotavljala prostor inovacijam: k nenehnemu razvijanju izdelkov omenjenega podjetja sta v veliki meri pripomogli skupini strokovnjakov dveh priz- A Bio-Textima Kft négyzetméteres gyártócsarnoka mindig is teret engedett az innovációnak: a vállalkozás folyamatos termékfejlesztési munkáját többek közt két neves magyarországi egyetem szakembergárdája is segíti

9 nanih madžarskih univerz. Zaradi rezultatov na področju razvijanja produktov se podjetje lahko pohvali s petnajstimi domačimi in mednarodnimi nagradami, katerih navdihi izvirajo iz mednarodnih trendov (od trgovskih partnerjev do zahtev končnih uporabnikov). Poleg volnenih izdelkov, ki so pripravljeni z uporabo zdravilnega magneta, bakrenega tekstila ali zoglenelega lesnega vlakna, lahko najdemo tudi posebnosti, kot je ležiščni sistem BIO-FLEX, ki temelji na dvojnih letvenih vložkih in je prejel že več BNV nagrad. Obenem so predmet tega natečaja vzmetnice z lesenimi vzmetmi Vital- WOOD, ki veljajo za svetovno novost in so zaščitene kot uporabni model. Izdelki, ki pridejo iz podjetja Bio-Textima d.o.o., zagotavljajo zdrav in sproščujoč spanec. Vzmetnice oziroma letveni vložki, ki jih proizvaja in trži podjetje, so vse dobile potrdilo ORKI (Zavod za zdravniško in bolnišnično tehniko). K razvijanju produktov podjetja pripomore več zdravstvenih ustanov, kjer izvedejo testiranja pod kontrolo zdravnikov specialistov, kar obenem pomeni, da produkti dobijo priporočilo Društva za zdravljenje hrbteničnih težav Madžarske. Družinsko podjetje, v katerem dela 40 ljudi, v bioharmoničnem duhu skrbno pazi na to, da bodo proizvodi za sabo pustili čim manjši ekološki odtis. Inovativno proizvajanje produktov in EKO-SMART sistem proizvodnje v veliki meri pazita na poreklo in sestavo uporabljenih sestavin, tehnologijo proizvodnje, upravljanje nastalih odpadkov ter ekonomično in okoljsko ozaveščeno dostavljanje proizvodov. Kvaliteto proizvodov za spalnice podjetja BIO-TEXTIMA d.o.o. dokazujeta poleg mednarodno priznane skupine TÜV-SÜD tudi Zavod za zdravniško in bolnišnično tehniko ter Univerza zahodne Madžarske, ki sta pristnost dokazala z različnimi laboratorijskimi raziskavami. Inovativno razvijanje proizvodov BIO-TEXTIMA d.o.o. zaključujejo v vseh pogledih neodvisni zavodi za oceno kakovosti. Produkti, ki so prestali pregled in kontrolo, ne zrcalijo le proizvajalčeve usposobljenosti, temveč tudi usposobljenost ustanov, ki se ukvarjajo z varnostjo proizvoda in z njihovo kakovostjo. A nemzetközi trendek, illetve a kereskedelmi partnerek és a végfelhasználók igényei által inspirált fejlesztések eredményeként a vállalkozás 15 hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedhet. Termékpalettáján az orvosi mágnes, a textilréz vagy éppen a szenesített farost felhasználásával készített gyapjútermékek mellett olyan különlegességek is megtalálhatóak, mint például a több BNV Nagydíjjal elismert, duplasoros léces betétre épülő BIO-FLEX ágyrendszer, vagy e pályázat tárgya, a világújdonságnak számító, használati mintaoltalommal védett VitalWOOD farugós matraccsalád. A Bio-Textima Kft. termékei egészséges és pihentető alvást biztosítanak. A vállalkozás által gyártott és forgalmazott matracok, illetve léces betétek szinte mindegyike rendelkezik az Orvosi- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) tanúsítványával. A vállalkozás termékfejlesztését több egészségügyi intézményben is szakorvosi ellenőrzéssel elvégzett tesztelés segíti, termékei így többek közt a Magyar Gerincgyógyászati Társaság szakmai ajánlását is élvezik. A 40 főt foglalkoztató családi vállalkozás a bioharmónia szellemében gondosan ügyel arra, hogy termékei a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk mögött. Az innovatív termékfejlesztés és az ÖKO-SMART rendszerben működő gyártás így többek közt kiemelt figyelmet fordít a felhasznált alapanyagok származására és összetételére, a gyártástechnológiára, a keletkezett hulladék kezelésére, illetve a kész termékek gazdaságos, környezettudatos kiszállítására is. A BIO-TEXTIMA Kft. hálószobai termékeinek minőségét a nemzetközileg elismert TÜV-SÜD Csoport mellett az Orvosi- és Kórháztechnikai Intézet és a Nyugat-Magyarországi Egyetem laboratóriumaiban végzett vizsgálatok hitelesítik. A BIO-TEXTIMA Kft. innovatív termékfejlesztési munkáját tehát minden esetben a független minőségvizsgáló intézetek zárják: a vizsgálaton, ellenőrzésen átesett termékek így nem pusztán csak a gyártó, hanem a termékbiztonságot és minőséget tanúsító intézmények szakértelmét is tükrözik. 2.2 Inovativni produkt Madžarsko iznajdbo sta tako stroka notranjega oblikovanja kot tudi lesno-industrijska stroka sprejeli kot tehniški napredek. Nihče na svetu še ni pripravil spiralne vzmeti iz lesa, prav tako še nihče ni izdelal ležišča z uporabo lesenih spiralnih vzmeti. Najpomembnejši kriterij vzmetnice je, da spiralne vzmeti, narejene iz parjenega, zgoščenega bukovega lesa, v jedru vzmetnice nadomestijo kovinske vzmeti. Omenjenim vzmetem se v nasprotju s kovinskimi v 100 % povrne njihova prvotna oblika. Poleg tega zagotavljajo trikrat daljšo življenjsko dobo, kar pomeni, da zagotovijo minimalno 30 let celovite rešitve ter ne nazadnje v času uporabe izločijo vse moteče dejavnike (zvočni efekt, povečanje električnega smoga itd.), ki se lahko pojavijo pri uporabi vzmetnic s kovinskimi vzmetmi. Lesene spiralaste vzmeti dobri shranjevalci energije se poleg vseh enkratnih lastnosti združijo z edinstveno uporabo surovin in konstrukcijo, kar pripomore k popolnemu ležišču v vseh pogledih. 2.3 Uresničitev razvoja Zelo visoka življenjska doba Telo in vzmetnica sta v popolni harmoniji več desetletij Jedro vzmetnice z lesenimi vzmetmi (ki se mu 100 % povrne prvotna oblika) ponuja popolno porazdelitev teže, kar zaščiti tako njenega uporabnika kot tudi samo vzmetnico. Jedro vzmetnice z lesenimi vzmetmi torej brani pred preobremenitvami, ima anatomsko uravnotežen učinek in zagotavlja daljšo življenjsko dobo. Poleg tega je njena edinstvena lastnost ta, da na vzmetnici ležeče telo s premikanjem črpa zrak v vrtine lesenih vzmeti, kar povzroča nenehno kroženje zraka, torej prezračevanje znotraj vzmetnice. Zahvaljujoč tej edinstveni lastnosti skupina vzmentic z lesenimi vzmetmi VitalWOOD s potrdilom TÜV-SÜD ponuja 30 let garancije. Edinstveni sistem Anatomsko aktivna vzmetnica z lesenimi vzmetmi Skupna igra skrbno izbranih osnovnih materialov in z anatomskih vidikov izoblikovanih konstrukcijskih rešitev pripomore k izjemno visoki zaščiti sklepov in je stabilna, vendar vseeno zagotavlja primerno prožnost podpori hrbtenice. Komfortni sloj (ležiščna površina), ki sprejme telo, odvede pritisk s površine vzmetnice proti jedru, kjer 2.2. Az innovatív termék A teljes egészében magyar találmányt mind a lakberendezési, mind a faipari szakma technikai bravúrként fogadta: a világon ugyanis soha senki nem készített még fából spirálrugót, ahogy fekhely sem készült még fa spirálrugók felhasználásával. A matraccsalád legfontosabb ismérve tehát, hogy a matracmagban az évszázadok óta alkalmazott fémrugózatot a gőzölt, tömörített bükkfából készített spirálrugók váltják, amelyek fémből készült társaikkal ellentétben terhelés után 100%-ban visszanyerik alakjukat, mintegy háromszor hosszabb élettartamot garantálva minimum 30 évig teljes értékű megoldást jelentenek, és nem utolsó sorban használat közben kiiktatnak minden olyan zavaró tényezőt (hanghatások, elektroszmog felerősítése stb.), amely egy fémrugós matracnál jelentkezhetnek. Az energiatárolós fa spirálrugók mindezen páratlan tulajdonságai az egyedi alapanyag-használattal és szerkezeti felépítéssel párosulva egy minden szempontból tökéletes fekhelyet eredményeztek A fejlesztés megvalósítása Kimagasló élettartam a test és a matrac tökéletes összhangban hosszú évtizedeken keresztül A 100%-ban alakvisszanyerő farugókkal készített matracmag tökéletes súlyelosztást biztosít, ami a matrac használója mellett megvédi magát a matracot is. A matrac túlterhelését kivédő farugós matracmag tehát kiegyensúlyozott anatómiai teljesítményt és hosszabb élettartamot garantál. A farugós matracmag további egyedülálló tulajdonsága, hogy a matracon fekvő test a mozgással levegőt pumpál a farugókat befogadó furatokba, amely folyamatos levegőcirkulációt, azaz átszellőzést eredményez a matractesten belül. E páratlan tulajdonságoknak köszönhetően a TÜV-SÜD tanúsítvánnyal rendelkező VitalWOOD farugós matraccsalád nem kevesebb, mint 30 év garanciát kínál. Egyedülálló rendszer Anatómiailag aktív farugós matrac A gondosan kiválogatott alapanyagok és az anatómiai szempontok szerint kialakított szerkezeti megoldások finomra hangolt összjátéka kimagasló ízületvédelmet és stabil, de kellően rugalmas gerinc-alátámasztást garantál. A testet befogadó komfortréteg (fekvőfelület) ugyanis elvezeti a matracfelületen jelentkező nyomást a farugós 16 17