A fel, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fel, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez"

Átírás

1 Szili Katalin: A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 175 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 1. B e v e z e t é s. Jen dolgozatomban továbbhaladva a ki és a be igekötıs igék egybevetı emzésév foglalkozó írásomban lefektetett úton (SZILI 2006.) egyıl a és le származékai között lévı formai és jentésbi jlegzetességeket tárom, másıl adalékokkal szolgálok a hasonló funkciókon osztozó igekötıkk való viszonyuk térképezéséhez. Teszem ezt azért, mert a szemantikai kutatások fı területe mind ez idáig az egyes igekötık szerepeinek határozása, különítése volt (KOMÁROMY 1874.; KÚNOS 1880., 1882., 1884.; J. SOLTÉSZ 1959.; PERROT 1966.; PUSZTAY SCHLACHTER 1983.; PETE ; SZILI 1985., 1988; FÜLEI-SZÁNTÓ 1989.; KIEFER LADÁNYI 2000.; FORGÁCS 2005.), az így nyert eredmények tudatos, rendszerszerő összehasonlítása azonban nem történt. Hogy csak néhányat említsek a oldandó adatok közül: hiányzik az igekötık szinonim funkcióinak leírása. Több igekötı osztozik például az alábbi akcióminıség-képzı szerepeken: eredményesség (ír, varr, kifarag, készít), totális akcióminıség, vagyis valamy tárgy, test bsejére vagy színére történı tjes ráhatás (betakar, takar, letakar, befest, kifest, besötétedik, betölt; kitölt, kivilágosodik), kezdet jölése (kigyullad, begyullad, gyullad, hangzik, gyullad, sírja magát, rezdül), de a vég, szőnés jentés kifejezésére is több igekötı alkalmas: beszüntet, szüntet, áll. Érdekes adatnak ígérkezik a közi jentések közötti összefüggések fogalmazása is. Az és segítségév különbséget tudunk tenni a csekvések, történések valósulásának foka között (vág, vág; hízik, hízik; fonnyad, fonnyad; lı, lı), utalhatunk vük pozitív vagy negatív voltukra (szegényedik, gazdagodik; bátorodik, bátortalanodik), máskor pedig a leírt változás pszichikai vagy fizikai volta dönti egyik vagy másik igekötı jenését: pirul, pirul; fehéredik, fehéredik stb. Hivatkozott munkámban (SZILI 2006.) a ki és be lentétes és rokon szerepő csoportjait vetettem össze egymással. Szemantikai és formai kötıdéseiknek a két fıtípuson bül az alábbiakban taglalt hat altípusát tudtam különíteni. A) A z a z o n o s tıbıl k é p z e t t s z á r m a z é k o k e g y m á s h o z v a - l ó v i s z o n y a. Ez a fıcsalád négy altípust tartalmaz. (Az ide tartozó alapigéket félkövérr emem ki az emzésemben.) A1. kiv 1 bev 1. Az eredeti irányjentésüket ırzı igekötıknél a leginkább valószínősíthetı kapcsolat, amikor is a két igekötı ugyanazzal az alapigév hoz létre lentétes jentéseket: kiy bey; kifordul befordul; kigombol begombol; kikapcsol bekapcsol stb. Közös jlemzıjük, hogy szinonimáikat zömében azonos igekötıjő igék alkotják: kiy kifut kicammog kilóg stb. Leginkább az 1. a) és 4. a), le csoportokat alkotó igék tipikus viszonya (l. 2. táblázat). Noha a fenti példák azt sejtetik, hogy szimmetrikus lentétpárokról van szó, tüzetes összevetésük nagyszámú társtalan alakot eredményez, aminek két oka is lehet. Egyıl az alapigék mindkét igekötıv való ıfordulását gátolhatják szemantikai tényezık: a csepeg, ereszkedik leé irányuló mozgást jenítenek, így igekötıv nemigen fordulhatnak ı, a hág tartalma ( é y,

2 176 Szili Katalin halad ) lenben a le-v nem egyeztethetı össze. Elıfordul (nem is oly ritkán) az is, hogy egyik vagy másik csekvés lentettjének hiánya csupán a szótár szeszélyének tudható be. A csal (a hegyre, a 7. emetre) például ott van a szótárban, míg párja, a lecsal nincs. (A két igekötı származékainak sziszifuszi munkát jentı egybevetésév nyert hiányosságokat, anomáliákat külön dolgozatban taglalom.) A2. kiv 1 bev 1. Az azonos tıbıl képzett alakok jentése nagyon közi (kireped bereped; kitör betör; kifest befest; kiszínez beszínez stb.), a köztük levı választást a beszélıi szándék vagy egyéb pragmatikai tényezık határozzák. A kitöri/betöri az ablakot szintagmákban például térı nézıpontból ragadjuk ugyanazt a történést, az esetek többségében azonban argumentumaik jentése jöli ki, myik származék állhat a társaságukban: kifesti a szobát, az arcát; befesti a bútort, a kerítést, a haját. A3. V 1 kiv 1... bev 1. Az lentétes igekötıs formák az azonos alapigéjő szótıtıl kisebb-nagyobb mértékben távolodott jentések hordozói: kitanul vmit, betanul vmibe, betanul vmit; kidolgoz vmit, bedolgoz vmibe stb. A jenség okát a ki és be esetében argumentumaik térı metaforizációs folyamataival magyaráztam (vö. SZILI 2003.). Ezz a típussal a és le származékai között nem találkoztam. A4. V 1a V 1b. Mind a, mind a le igekötıs igék között rábukkantam egy-két olyan esetre, amikor is az ige önmagával alkot lentétet, azaz különféle jentései egymás antonimái lehetnek: leterh 1ritk = málhát, terhet levesz vmirıl leterh 3vill = gépnek, vezetéknek nagyobb terhést ad. B) Az térı tıbıl képzett származékok egymáshoz való viszonya. Itt két altípust tudtam számba venni. B1. kiv 1 bev 2. Az alcsoport tagjai jölhetnek lentétes tartalmú alapigékk (V 1 V 2 ) lentétes jentéseket. Ez lesz a továbbiakban a B) 1 a típus: kiemkedik bemélyed; kinyit becsuk; kivilágosodik besötétedik. De állíthatók olyan antonimapárok is, amyeknél a két igetı semmiféle szemantikai kapcsolatban nincs egymással (ez a B) 1 b típus): ráz lomboz. Ez utóbbi jenségrıl akkor beszélhetünk, ha az igekötı klasszikus képzıként viskedik, vagyis származékának jentését nem az alapige, hanem az igekötınek az adott szemantikai tömörülésre jlemzı jentésárnyalata határozza. A két fenti szó például az igekötık 2. c) alcsoportokban regisztrált funkcióinak köszönhetıen jött létre. B2. bev 1 kiv 2. A ki és be igekötıs igéknél ezt az altípust az azonos akcióminıséget kifejezı származékok alkotják. Szaturativitást, vagyis az alapigében nevezett csekvés, folyamat títettségi fokának érését például mindkét igekötı jölheti: kipiheni magát, kialussza magát; besöröz, beiszik. A és le-v létrejött igetöben is csak az akcióminıség-képzı funkciókban találunk hasonló egyezéseket. Ilyen többek között a 4. c) családbi totális akcióminıséget, illetve a 4. d)- bi rezultativitást kifejezı szerepük. A f e l d o l g o z á s m i k é n t j é rıl. Módszerem nagyrészt egyezik az idézett munkáméival: ıbb A magyar nyv értmezı szótárá -nak (ÉrtSz.) adatai alapján végeztem a és le igekötıs igék átfogó szintaktikai-szemantikai emzését, mégpedig a két lentétes irány ihlette metaforákat is alapul véve. A metaforák azonosításában a LAKOFF JOHNSON szerzıpáros (1980.), valamint KÖVE- CSES ZOLTÁN mőveire támaszkodtam (1998., 2005.). A kapott, funkcióikat tekintve

3 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 177 homogén csoportokat kitőzött célomhoz igazodva most párban, azaz egymáshoz való viszonyukat vezérvül választva vizsgáltam. Az eredmény számomra is lepı volt: a két igekötı jentésárnyalatai szinte kivét nélkül illeszthetık voltak egymáshoz, így majdnem szimmetrikus, antonimákból és szinonimákból álló rendszert kaptam (vö. a 2. táblázat azonos kódú csoportjait). Ez után következett a legtöbb türmet, kitartást követı lépés, annak állapítása, hogy my más igekötık funkciói állnak köz az adott jentéshez. 2. A z i g e k ö tıkön át k e r e s z t ü l - k a s u l : a f e l, l e é s m á s i g e k ö tıs i g é k f o r m a i - s z e m a n t i k a i k a p c s o l a t a i. Az összegyőjtött terjedmes anyag részletes taglalása szétfeszítené a dolgozatom kereteit, ezért most csak a 3., 4. és 5. nagycsaládokból mutatok be két-két karakteresebb alcsoportot. (Az 1. csoporttal, minthogy az egyéb igekötıkk való hyettesíthetıséget tekintve nem szolgál lepetésekk, nem foglalkozom.) Az egyes igék ıtti, sı indexben hyezett jek a szinonim igekötıkre utalnak: nı nı. (Foldásukat l. a példák után.) A jl a szótárból hiányzó alakokra utalok. Ha az ige különféle jentései más és más igekötıs származékkal adhatók vissza, a ı alsó indexes szám é hyeztem a szimbólumot: vág 1,2. A könnyebb követhetıség kedvéért mind az egyes csoportok szintaktikai viskedését leíró képletekben, mind az összegzı táblázatban sorolom a rokon funkciójú igekötıket. A ritka ıfordulásokra zárójl utalok. (Hyszőke miatt a tranzitív intranzitív szerkezetek közül mindig a tipikusabbat mutatom be.) Reményeim szerint a kiragadott anyag érzékletesen tárja énk a poliszém igekötık funkcióinak összefonódásából következı zavarba ejtı gazdagságot, a merülı kérdések sokasága pedig további kutatásokra ösztönöz. (A 2. táblázatban nyomon követhetık a két igekötı összes szerepének, így a nem tárgyalt szürke mezıs jentéseiknek a fı sajátosságai.) 2. c s o p o r t : A f e l é s l e i r á n y o k i h l e t t e o r i e n t á l i s m e t a f o - r á k h o z k ö t h e tı j e l e n t é s e k. Ha végigtekintünk a szakirodalomban a irányokhoz köthetı metaforák során, azt tapasztaljuk, hogy a é irányultságot nagyrészt pozitívumként fogjuk, míg a leé irányultság negatív ıjő (l. 2. táblázat). 2b : A JÓ FELFELÉ IRÁNYULTSÁG: A FEJLİDÉS/A NÖVEKEDÉS/A KELETKE- ZÉS/AZ EGÉSZSÉG/A Hİ/AZ ÉLES HANGOK LÉTREJÖTTE FELFELÉ IRÁNYULTSÁG. A metafora fizikai alapja: bizonyos változások a FENT hyhez kötıdnek képzetünkben: a növekedés é irányuló; a gyógyult ember k fekvı testhyzetébıl, a edı folyadék é tör az edényben. A -es formák zöme hyettesíthetı az ısibb, irány jentését vesztett -g. Eltéréseik a következıképpen magyarázhatók. Van, amikor csupán a -ben benne foglalt kép, a é irányulás vizuális jenítése, illetve annak hiánya választja ıket: A gyerekek /nınek; a házat /építik. Máskor lenben a két igekötıs ige más ágenst, illetve tárgyat követ maga mlé: erısíteni a rádiót, a magnót lehet, erısíteni a barátságot, a dılt kerítést stb. Miképpen a két utolsó tárgy sejteti, kockázatos vállalkozás lenne szabályba foglalni kapcsolódásukat a tárgyak milyensége, konkrét vagy absztrakt volta alapján. A másik számba jöhetı igekötı, az érzetem szerint mind a -hez,

4 178 Szili Katalin mind a -hez képest a csekvés intenzívebb valósulására utal: hízik (bizonyos súlyig), hízik (valamilyen mértékben) hízik (nagyon hízik). A 2b és le csoportok igéinek viszonya: ritkán A1. (l. kiemt alakok; a épít lentétét a 2g le társulásba tettem), de lehet B1. is, annak mindkét altípusával. A jóval gyakoribb B1 a formához tartoznak például a gyógyul lebetegedik; nagyít lekicsinyít stb., B1 b -hez a vesz (néhány kilót) lesoványodik. V 1 + N 1acc (+ N 2-ra/-re ) / +intenz. V 1 + N 1acc áll 3, állít 2,3,4átv,5átv, csap 5átv, cseperedik 1, épít 1,2átv,3átv,vál,4átv,vál, épül 1,2átv,vál, erısít 2,3,4, fejleszt, fejlıdik 4, fokoz 1,2átv, forr 2, forral 2, fız 1, frissít, frissül, főt, gyógyul, gyorsít, gyorsul, hangol 1, hevít 2, húz 5, hevül 1,2,3, lábad, javít, javul, > hízik, > hizlal, edik 1,2,3, nagyít 1,2, nev 1,2, nevkedik, nı 1,2, növekedik, nyúl 2, nyúlik 3ritk, nyurgul 1,2táj, serdül, táplál 1,2, tüzesít 1, újít 1,2,3, újul 1,2,3, üt 3, ver 2,3, vesz 18nép, vet 4táj, világosít 2, visz 7átv. : hangosít, virágzik. Meg: ; : >. 2b le: A ROSSZ LEFELÉ IRÁNYULTSÁG: A BETEGSÉG/A HIDEG/A MÉLY HANGOK LÉTREJÖTTE LEFELÉ IRÁNYULTSÁG. Fizikai alap: az ızı metaforákkal lentétes jenségek, történések, így a beteg ember fekvı testhyzete, az anyagok, folyadékok csökkenése az edényben stb. A le szinonimájaként sőrőn használatos a és. Az utóbbi az hőt, hől, kókad szavakban az állapotváltozás valósulásának túlzó voltára utal. Abban, hogy a vagy használatosabb-e az absztrakt, illetve a konkrét jentések viszszaadására, itt sem tudok állást foglalni: a szeremtıl részegedni lehet és nem lerészegedni, ám a csalódás lehőti és nem hőti az embert. lev 1 + N 1acc / +intenz. V 1 + N 1acc lebetegedik 1, 2, > lecsendesedik 1, > lecsendesít 1, > lecsendesül, lecsíp 3, ledönt 2átv,vál, leegyszerősít, leegyszerősödik, lefogy, lefogyaszt 1,2,3, lefokoz 2, > legyengít, > legyöngül, > lehalkít, > lehalkul, lehangol 1ritk,zene, lehangolódik 1, > lehől 1, > lehőt 1, leissza magát, leitat, > lekókad 1, lekever 2, lekicsinyít, lassít, lassul, lerészegedik, lerészegít 1,2, leromlik 1,2, lerongyolódik 1, leront 2, lerövidít, > lesorvad, lesorvaszt, lesoványít, lesoványodik, leszőkít 1,2 átv,3átv, levesz 9átv, levisz 7átv. : lefagyaszt, leépül, lerobban. Meg: ; : >. 3. csoport: M é l y bıl f e l s z í n r e k e r ü l é s, i r á n y u l á s m é l y b e i r á n y u l ó m o z g á s ; a l u l l é vı d o l o g n a k, t e s t r é s z n e k f e l ü l r e k e r ü l é s e f e l ü l l e vı d o l o g n a k, t e s t r é s z n e k a l u l r a k e r ü - l é s e. Az sı, valóban összetett szemantikai rendszert a 3. család a b alcsoportjai alkotják. Az ebbe a tömörülésbe győjtött igék argumentumaikat tekintve kétféleképpen viskednek. A nagyobb hányadukat kitevıknél a irányú mozgások vég-, vagy kiinduló pontjai testek, testtartályként konceptualizált dolgok, fogalmak.

5 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 179 Ezek: a) föld és annak mélye (3a, le); b) szilárd vagy folyékony anyagok vagy a keverékük (3a, le); c) mélység, ismeretlenség (3f ), illetve fizikai, lki állapotok, öntudatlanság stb. (3c, d, e ). A másik igetípus tagjai (3b, le) testek álló vagy fekvı hyzetbe kerülését jenítik. 3a : mélybıl színre kerülés, oda irányulás. A család szemantikai arculatát adó alapigék é irányuló vagy kavargó mozgásokat írnak le (fakad, bolygat, forgat, kavar, túr), myeknek színhyei a fentebb határozott a), b) típusú argumentumok lehetnek. Az ıbbi, föld vonzatúakkal a szinonimájaként jenhet a ki és annak jlegzetes vonzata, a -ból/-bıl: szántott egy római érmét kiszántott egy római érmét a földbıl. A dúl és túr alapigékk az össze, szét is betöltheti a tárgyalt szerepét: /össze/szétdúlta; /össze/széttúrta az iratait. (Szerintem általában térı tárgyakat kívánnak, de a szótár szőkös adataiból biztos következtetést nem tudtam levonni.) A az ismétlıdı csekvésmozzanatokból álló kavar, kever, ráz ıtt egyszeriséget fejez ki, a bolygat-tal a valósulás kisebb fokát: bolygatta a fészket bolygatta a fészket. A le lentétes értmő használata igen ritka, így formai-szemantikai összevetésük nem kecsegtet különösebb eredménny: néhány B1 b típusú párt (korbácsol leülepedik; ráz lesüllyed) találunk köztük. Az A1. típusú bukik és merül léte azért érdem figymet, mert a tövük leé irányuló mozgást ír le, ami kizárná a kapcsolódását. V 1 + N 1acc (+ N 2-ból-bıl ) ki V 1 + N 1acc (+ N 2-ból-bıl ) V 1 + N 1acc össze/szét/ -intenz./egyszeriség V 1 + N 1acc ad 5ritk, ás 1,2, bolygat, borzolódik 2ritk, buggyan, bukik 2, buzog 1, dob 3ritk, dúl 1a, fakad 2,3átv, háborodik rég,irod,3rég,irod, hány 3 kissé biz, hasít 3ritk, hoz 5, kapar 2ritk, kavar 1,2,3, kavarodik 1,2átv, korbácsol 1, kever 1,2ritk, merül 1, ráz 1, szakad 3átv, szakít 3ritk, szánt 2, szór 3ritk, tár 3, tör II.1,5átv,vál, túr 1,3, ver 4, vet 2, zavar 1, zavarodik 1. Meg: ; ki: ; össze: ; szét:. 3b : ül levı testrész alulra, alul levı testrész ülre kerülése; földre kerülés. Családalapítóknak az eredetileg álló, függıleges hyzető testek föld é irányuló mozgását jenítı billen, borul, borít, dönt stb. tekinthetık, my igékk a tulajdonképpen átveszi a le jentését (borul leé borul ), következésképpen szinonimaként a és az mlett a le-t is számon kl tartanunk. A a billen, billent, bök, dıl, dönt, lök, taszít igékk a csekvés valósulásának kisebb fokát jöli, a s az igekötıs származékok viszont annak tjességét: billen billen, billen. A rúg, a dıl, valamint a dönt a két igekötıv A2. típusú származékokat alkot (l. kiemt formák), vagyis jentéseik azonos vagy térı argumentumokkal hasonlók lehetnek: /lerúgja a csatárt; dılt a váza; ledılt a fal. Az ıbbiekbıl következıen a lentéte akár önmaga is lehet: dönt állít; rúg segít. Találunk a csoportban néhány olyan igét (borít 1, borogat, fordít 1,2, forgat 1, 2,3 ), ahol a eredeti, irányjölı szerepében is mutatkozhat, így

6 180 Szili Katalin ezek a le igekötıs változatukkal antonimapárt alkothatnak: fordította a bögrét, hogy tudjon be tejet önteni lefordította a bögrét, hogy ne menjen be piszok. A hyzetet csak tovább bonyolítja az a tény, hogy a taglalt funkcionális kettısség ( le; ) akár egy igén bül is létrejöhet: borít, borogat ( leé vagy é borít, borogat ). A dıl, ledıl, valamint a dönt és ledönt az össze/szét igekötıkk egyezı értmükben a : 5/c semmisülés társulásba is hyezhetık. V 1 + N 1acc -intenz. //le(össze +intenz /szét +intenz )V 1 + N 1acc > billen 1,2, > billent, > borít 1, > borogat, > borul 1, bök 1, bukfencezik, > bukik 1, > dıl, > dönt 1, fordít 1, 2, fordul 1, forgat 1, 2,3, > libben 3ritk, > lök 1, mázol 3, ökl 1,2, prédál 1rég,irod, rúg 1, szánt 1, > taszít 1, > vág 8. Meg: ; : >; össze: ; szét: ; le:. 4. csoport: T e s t f e l ü l e t e k t ö r t é n é s e i. A háromdimenziós testek ületeinek jlegzetes történése a kerülés vagy lekerülés. Az nem kíván hosszas bizonygatást, hogy az ıbbi változások valószínősíthetı jenítıje a (teszi a könyvet a polcra; ragasztja a bélyeget a borítékra stb.), az utóbbiaké pedig a le (leveszi a könyvet a polcról; leáztatja a bélyeget a borítékról). A testületeken lévı dolgokat, tárgyakat, anyagokat azonban akár a testek részeként is foghatjuk. Kiváltképpen így teszünk, ha a test és a rajta levı dolog, tárgy szorosan tapadnak egymáshoz, vagy ha a test sı rétegének a leválásáról van szó. Az utóbbi hyzetekben a két igekötı jentése ismét átcsaphat önmaga lentétébe, következésképp ismét egymás szinonimái is lehetnek. Ez a jenség leginkább a most tárgyalt alcsoportokban figyhetı. 4b : valamy testrıl, testületrıl való lekerülés. A funkció lentétes a tipikusnak vélt 4a kódú funkciójával (valamy testre, testületre való jutás, arra irányulás), rokon viszont a 4a le (valamy testületrıl való lekerülés) jentéss. E szemantikai kettıs csavarnak köszönhetıen lehetett az utóbbi értemben használt le igekötıs és a most tárgyalt igéket párosítva olyan szép számú A2. típusú, azaz lentétes igekötıv azonos tıbıl képzett, hasonló jentéső formát (l. a kiemt igéket) különíteni: sikál lesikál; töröl letöröl stb. Sıt a nyvhasználat tényeit alapul véve még ennél is több, a pillanat ihlette igepárt hozhatnánk létre: a szótár szerepteti például a csipeget lexémát (a madarak csipegették a magokat a földrıl), a lecsipeget-et lenben nem, holott könnyőszerr mondatba tudjuk foglalni: a kisgyerek lecsipegette a gyümölcsöt a tortáról. (A j után néhány gyakorinak gondolt, de a szótárból kimaradt alakot sorolok.) A két igekötı közötti választást fıként pragmatikai tényezık irányítják, ezért a szabályalkotás ismétten nehézségekbe ütközne. Elégedjünk tehát azzal, hogy a -es változattal inkább a test valamy ületére való ráhatást írjuk le (sikálta a padlót; mosta a követ), míg a le származékainál az argumentum test jlege dominál: lesikálta a szobrot. Mindkét esetben létezik az irányjentést pontosabban határozó tjes szerkezet is: sikálta a padlóról a koszt; letörölte a port az asztalról.

7 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 181 Meg kl jegyeznem, hogy a bırület történéseit kifejezı igék (mar, karcol) jentése olyannyira köz áll az 5b (nyílás ketkezése) csoportéihoz, hogy különítésüket a szómagyarázatok sem igen segítették, ami érthetı, hiszen a testületrıl való leválás együtt járhat valamilyen lyuk, mélyedés ketkezésév. V 1 + N 1acc (+ N 2-ról,-rıl ) lev 1 + N 1acc (+ N 2-ról,-rıl ); V 1 + N 2 kiv 1 + N 2acc csíp 2, csipeget, csókol 2, dörzsöl 1, gallyaz 1, hámlik, horzsol, horzsolódik, hörpint 1, iszik 1,2átv,költ, itat 1,2, kap I.1,2, kapar 1,3ritk, kortyol 1, mar, morzsol 1, mer, nyal 1,2 nép, pattog 3, pattogzik 1, sikál, súrol, szaggat 2, szed 5, szedeget, szippant 1, szív 1,2,3,4, szívódik 1, takar 1,2,4, takarít, tép 2, tisztogat, töröl 1,2 vakar 1,3 ritk, vés 3ritk. : horzsolódik, marat, söpör, pucol, tisztít. le: ; ki:. 4b le: valamy testületre való kerülés, rögzülés, rögzítés. A funkció lentétes a 4a le csoportban taglalttal s rokon a 4a -év, vagyis hasonló értmő (A2. típusú) alakokat ott kl keresnünk (l. a kiemt leszeg, leszegez igéket). A két igekötı vonzatai természetesen térıek: szegte a lécet a padlóra leszegte a lécet a padlóhoz. A jek tanúsága szerint a rá és oda igekötıszerő emek szinte kivét nélkül átvehetik e szerepét. A ritka A4. típusú formai-szemantikai viszony érhetı tetten a leterh 2ritk,3 ( terhet tesz vkire, vmire ) és a leterh 1 ( leszedi a terhet vkirıl) szavakban. Az ide tartozó igék átvitt jentései a 4g le pontot alkotó metaforához (A MOZDULATLAN- SÁG/A KÖTÖTTSÉG/A BEFOLYÁS ALÁ KERÜLÉS LEFELÉ IRÁNYULTSÁG) köthetık. lev 1 + N 1acc + (N 2-ra,-re; -hoz,-hez ) oda/rá/()v 1 + N 1acc (+ N 2-hoz,-hez; -ra,-re ) lebilincs 1, ^leég 4, lefektet 5vill, lehorgonyoz 1,2,3, lekozmásít, lekozmásodik 1, leköt I. ^1,2,6ritk,7,8ritk,9, láncol 1, lenyőgöz 1, ^lerögzít 1, lesüt 2ritk, ^ leszeg, ^ leszegez 1,!! leterh 2ritk,3 ^levarr. Oda: ; rá: ^ ; :. 5. csoport: T e s t e k, t e s t e k f e l sı r é t e g e i n e k t ö r t é n é s e i. Míg a 4. csoportban a mozgások végzıi nagyrészt a testekre rákerülı, illetve azokról lekerülı idegen dolgok, tárgyak voltak, addig a jen nagycsaládban a test részét képezı sı réteg vagy maga a test a grammatikai alany vagy tárgy. 5b : nyílás ketkezése testen, testületen, ületi sérülések létrejötte. A csoport szemantikai arculatát adó igék vagy a ület folytonosságának szakadását, szakítását írják le (reped, szakad, feslik, sért stb.), vagy nyílás ketkezését (nyit, tár, tát, nyílik). A é irányulást kifejezı -en kívül több igekötı is (szét, ki, be) osztozik a funkción. Amint utaltam rá, a 4b ( valamy testrıl, testületrıl való lekerülés ) tömörülésnek a bırület történéseire is vonatkoztatható alakjai közül több (csíp, dörzsöl stb.) akár itt is lehetne. Sıt némy esetben az 5a osztállyal is rokonítható változást jenítenek : a sül az ÉrtSz. szerint például a bır hólyagossá válását jenti (5a funkció), tranzitív párjának értmezésekor viszont a hámlást indító sérülést említi, tehát inkább ebbe a csoportba illik. A zárt test nyílása összekapcsolódhat a láthatóvá válással,

8 182 Szili Katalin amint azt a fed 1,2átv,3átv, fejt 2rég,irod nyílik 2b és a J. SOLTÉSZ által Madáchtól idézett fölleplez mutatja (1959: 129). A hasonló funkciójú (azonos vagy más-más alanyokat, tárgyakat kívánó) igekötıkrıl szólva: a ki gyakorisága érthetı, hiszen egyik karakteres szerepérıl van szó. A be a testben létrejövı mélyedésként láttatja a szóban forgó történéseket: berepedt/beszakadt a körmöm. A és igekötıs párok az én olvasatomban a vizuális jenítés hiányában, illetve létében (esetleg a valósulás intenzitási fokában?) különböznek: repedt/repedt a tojás héja. Az 5b és le csoportokban kevés A1. (l. kiemt formák) és B1. típusú (nyit leragaszt; tárul lezárul) antonimapárra bukkanunk. Ennek oka az, hogy a -l lentétes jentéseket itt inkább a be hordozza. V 1 + N (1nom/acc) szét/ki/be/ int.? / V 1 + N (1nom/acc) bomlik 1, bont 1,2,3,4, bök 3, csap 3, csapódik 1, ég 2ritk, éget 2, esz 2, fakad 1, fejlik, fejt 1, 2rég,irod, fekszi vmijét, feslik 1,2ritk,vál, feszít 1, gombol 2ritk, # hasad, # hasít 1, hasogat 1, karcol 1, lapoz, # metsz 1, nyílik 1,2, nyit 1,2,3,4ritk,6, pattan 2, pattog 2, pattogzik 2seb, ránt 2, # reped, sebez 1,2átv, sért, süt 2ritk, szaggat 2,3, # szakad 1, szakít # 1, 2, 3, szánt 3átv,4átv,költ, szúr 2, # vág 2, takar 2átv,ritk, tár 1,2,4 ritk,5, tárul 1, taszít 3, tát, tép 1, 2, tör I.1,3,5, törik 1, 2ritk, üt I.4,II.1,2ritk, vág 2, vet 4/a. Meg: ; ki: ; szét: ; be: #; ketté: ; össze:. 5c : részekre, darabokra bontás, bomlás. A irányjentésétıl a legtávolabb esı, de az ızı szerepéhez igen köz álló csoport, hiszen a darabokra bontás tétezi a testkonténerek nyitását. (Az ÉrtSz. sem különítette mindig a kétféle tartalmat.) A csoport szemantikai arculatát adó igék a darabol, vág, bomlik, ıröl, sz stb. Több igekötı tölt be hasonló szerepet, myek közül a -es változatok negatív intenzitásbi különbséget írnak le: a fagylalt //szétolvadt olvadt. A le igekötınek nem tudtam különíteni sem lentétes, sem hasonló szerepét, bár a bomlik 5 ( egyszerőbb összetevıire, ill. emeire bomlik ) jentése kifejezhetı a szótárból hiányzó lebomlik-kal, ahogy a bont 5 és a lebont 5átv,új,hiv jentései is köziek: a színképet színeire bontja /le; a tervet apró lépésekre bontotta le. V 1 + N 1acc (+ N 2 -ra-re ) szét/össze// (- int.) /ketté/félbe V 1 + N 1acc > aprít, > apróz 1,2átv, ázik, bomlaszt, > bomlik 5, boncol 1, 2átv,ritk, bont 5, darabol 1,2, enged 4, feslik l, > főrész, hasad, hasít 1, 2, hasogat 2, koncol, lazít 1, lazul 1,>2, > metél, metsz 2, négy 1,2, old 1,2, oldódik 1,3átv, > olvad 1,2,3átv,4átv,5átv, olvaszt >1, >2ritk,3átv, > oszlik 1, oszlat 1,2, > oszt 1,>2,3, ıröl 1, parcláz, porhanyít 1, 2ritk, > puhul, robban, robbant 1,2,átv,3átv, reped, szaggat 1, szakad 1,2, szakít 1, sz 1,2, szet, tagol 1,2, tárcsáz 2, tör 2,4, trancsíroz 1,2átv, vág 1,3nép. : szakadozik. Meg: ; :>; össze: ; szét: ; be: #; ketté: ; félbe: /.

9 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez Ö s s z e g z é s. A részletes emzések végén kívánatosnak tőnik a két vizsgált igekötı és a vük rokon szerepeket betöltık (l. a 2. táblázat utolsó oszlopa) viszonyában lhetı fıbb sajátosságok körvonalazása. Az adatok összevetése négy térı (egymástól élesen nem mindig választható) szemantikai kapcsolattípust eredményezett (l. 1. táblázat). Az a) oszlopban azoknak a csoportoknak a kódját adtam, amyekben a származékok különbözısége az igekötık irányjentésébıl adódik: küldték a központba /beküldték a központba; /kibukkan a vízbıl stb. Ilyenkor nagyrészt pragmatikai tényezıktıl, így a beszélı által választott nézıponttól vagy egyéb nem nyvi körülményektıl függ, myik igekötıt részesítjük ınyben. A b) pontba a csekvés, történés alacsonyabb vagy magasabb fokú valósulását jzı (akcióminıség-képzı) változatok kerültek: hízott (az eredeti súlyára) hízott (túlságosan); lı lı stb. (Persze az igekötık által nyújtott vizuális kép itt sem hagyható figymen kívül.) A c) típushoz tartozó igék sajátossága az, hogy az alapige, le igekötıs származékaiban erıtjesebben érzıdik az irányjentés, mint a szinonimáiknak tekinthetı egyéb igekötısekben, ahol az igekötı már csak perfektiváló eszköz. Ez a jenség nyilvánvalóan a két leginkább kiüresedett igekötınél figyhetı : lekókad kókad; épül épül stb. A d) oszlopban azokat a társulásokat látjuk, amyekben mind a, le, mind az esetleges hasonló funkciójú igekötık lehetısen ıre jutottak a perfektiváló emmé válás útján, vagyis szerepük egyöntetően az aspektusképzés: /köszönt vkit; le/ırölte a gabonát; az esıtıl puhult az agyag; a hús puhult, János az idık folyamán puhult stb. Mint tapasztaltuk, némyek azonos, mások térı alanyokat, tárgyakat kívánnak maguk mlé. Az 1. táblázat kérdıjeiv a többféle értmezést is engedı esetekre utalok. A 2. táblázat zárójei a ritka ıfordulásra, a kérdıjei pedig a erısítésre váró állapításokra figymeztetnek. Igekötık 1. táblázat A, le és a hasonló jentéső igekötık viszonyának fı jlegzetességei a) vizuális jenítés különbözısége b) akcióminıségképzés + int: 2b, le; 3a le; 4a le; 5a le int: 2f le; 3a, le; 5a, le c) irányjentés perfektiváló funkció 2a, le?; 2c, le; 2f le?; 2g le; 3b, le 2b, le?; 2c, le?; 2d, le?; 2e?; 2g le; 4d, le d) perfektiváló funkció 2h le; 4c le; 4e, le; 4f ; 4g le; 5c ; 5d 2h le; 3d ; 3e ; 3f ; 4c ; 4e, le; 4f, le; 4g, le; 5c ; 5d ki 3a 5a? 4a le; 4b ; 4c le; 4g 5a le; 5b be/be 3a le? 2a ; 4c le; 4f ; 5b, le össze 3a? + int: 3b, le 4c, le; 5c szét 3a? + int: 3b, le; 5b ; 5c ; 5d végig 2h le; 4c

10 184 Szili Katalin táblázat A és le funkcióinak rendszere különös tekintett a hasonló jentéső igekötıkre Csoport Altípus Igekötı a Szem. Funkció Példák Hasonló viszony jentéső igekötı nyílt vagy zárt térben történı jebb hyre való kerülés, irányulás a le nyílt vagy zárt térben történı lejjebb hyre való kerülés, irányulás a KÖZPONTBA/TÁRSADALMILAG MAGASABB STÁTUSZÚ HELYRE KERÜLÉS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG; ÉSZAKRA JUTÁS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG a le KÖZPONTBÓL VALÓ KIJUTÁS/ TÁRSADALMILAG ALACSONYABB STÁTUSZÚ HELYRE JUTÁS LEFELÉ IRÁNYULTSÁG; DÉLRE JUTÁS LEFELÉ IRÁNYULTSÁG b A JÓ FELFELÉ IRÁNYULTSÁG: A FEJLİDÉS/A NÖVEKEDÉS/ AZ EGÉSZSÉG/ A Hİ/AZ ÉLES HANGOK LÉTREJÖTTE FELFELÉ IRÁNYULTSÁG b le A ROSSZ LEFELÉ IRÁNYULTSÁG: A BETEGSÉG/A HIDEG/A MÉLY HANGOK LÉTREJÖTTE LEFELÉ IRÁNYULSÁG c A BOLDOGSÁG/A POZITÍV ÉRZELMI/SZELLEMI ÁLLAPOT FELFELÉ IRÁNYULTSÁG; A ZAKLATOTTSÁG/ A DÜH FELFELÉ IRÁNYULTSÁG. c le A SZOMORÚSÁG/A NEGATÍV ÉRZELMI ÁLLAPOT/A NYUGODTSÁG LEFELÉ IRÁNYULTSÁG d A MEGBECSÜLÉS/ A MEGTISZTELTETÉS/AZ ÉRTÉK/ AZ ERKÖLCS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG d le A MEGBECSÜLÉS/AZ ÉRTÉKEK/ AZ ERKÖLCS HIÁNYA LEFELÉ IRÁNYULTSÁG e y néz hág ley lenéz lecsepeg küld y látogat ley letefonál leutazik fejlıdik gyorsul épül hízik leromlik lefogy legyengít vidít bosszant mérgesít pezsdít lekókad lecsendesít lenyugszik magasztal küzd ken lealáz lebecsül A TÖBB FELFELÉ IRÁNYULTSÁG ver em e le A KEVESEBB LEFELÉ IRÁNYULTSÁG lecsökkent lerövidít f A BETEGSÉG/A HALÁL/ lemészárol le A FIZIKAI MEGSEMMISÜLÉS lı, leszúr LEFELÉ IRÁNYULTSÁG legázol (rá) (rá) be +int. +int. int.

11 3. 4. A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 185 Csoport Altípus Igekötı Szem. Funkció Példák Hasonló viszony jentéső igekötı g le AZ ALÁVETETTSÉG/A VERESÉG LEFELÉ IRÁNYULTSÁG h le A CSELEKVÉSEK, ESEMÉNYEK MEGTÖRTÉNTE LEFELÉ IRÁNYULTSÁG a b le legyız, lepipál lecserél lefolyik leıröl letik a mélybıl a színre kerülés, irányulás bukkan szánt dúl bolygat kavar a földszín alá vagy a mélybe kerülés, irányulás alul levı testrész ülre, ül levı testrész alulra kerülése; földre kerülés lesüllyed lemerül lök borul ökl dönt!! b le ül levı testrész alulra, alul levı ledıl testrész ülre kerülése; földre kerülés lefordít leborít c A FIZIKAI/LELKI EGYENSÚLY HIÁNYA/ A RENDEZETLENSÉG/ A MEGSEMMISÜLÉS/ A MEGSEMMISÍTÉS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG dönt forgat d A KEZDET FELFELÉ IRÁNYULTSÁG csendül e AZ ÉBERSÉG/ A TUDATOSSÁG FELFELÉ IRÁNYULTSÁG f AZ ISMERTSÉG/ A TUDÁS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG a testületre jutás, juttatás, irányulás a le testületrıl való lekerülés, onnan történı leé irányulás; testbıl, testületbıl egy rész leválása zeng ébred eszmél kutat idéz rak tesz szegez lefeszít lefegyverez lehorzsol lecsíp (, ) végig (ki/) ki össze/szét int. egyszeri be be ( int. ) ( +int.? ) int. le (össze +int. /szét +int. ) int./ +int.? (szét +int. / össze +int. ) rá oda ki

12 186 Szili Katalin 5. Csoport Altípus Igekötı Szem. Funkció Példák Hasonló viszony jentéső igekötı b testrıl, testületrıl való lekerülés horzsol sikál mar!! b le testületre történı rögzülés, rögzítés lerögzít leszeg c ületre, tárgyra, tárgycsoportra történı tjes ráhatás az alapigév kifejezett csekvéss c le ületre, tárgyra, tárgycsoportra történı tjes ráhatás az alapigév kifejezett csekvéss d AZ ÍROTT ANYAGOK RÖGZÍTÉSE, LÉTREHOZÁSA FELFELÉ IRÁNYULTSÁG d le AZ ÍROTT ANYAGOK RÖGZÍTÉSE, LÉTREHOZÁSA LEFELÉ IRÁNYULTSÁG e JÖVİBELI ELKÖTELEZETTSÉG, FELFELÉ IRÁNYULTSÁG e le JÖVİBELI ELKÖTELEZETTSÉG, BIRTOKLÁS LEFELÉ IRÁNYULÁS f A BIRTOKLÁS/A MEGÉRTÉS/ A HATALOM/A KONTROLL FELEFELÉ IRÁNYULTSÁG f le A MEGFOSZTÁS/ A FIZIKAI MEGSEMMISÜLÉS/ A HIÁNY LEFELÉ IRÁNYULTSÁG g A SZABADSÁG/A KÖTETLENSÉG FELFELÉ IRÁNYULTSÁG g le A MOZDULATLANSÁG/A KÖTÖTTSÉG/ A BEFOLYÁS ALÁ KERÜLÉS LEFELÉ IRÁNYULTSÁG a a testszínek kiemkedése a le a testszín kiemkedésének tőnése, tüntetése, a színi formák kopása leé irányuló mozgással szór éget sorol vásárol leborít leszór lefüggönyöz lekakaóz jegyez ír vesz leír lejegyez lefest vállal vesz fogad leılegez leszegıdik jogosít fog hatalmaz ügy letaglóz lenyakaz letagad lazít szabadít ment leállít letartóztat lenyőgöz puffad dagad lohad lepusztul lekopik le ki oda rá () le végig (össze, ) be ki össze le () (be) () () (ki) () int. ki +int. int. (ki)

13 A, le és egyéb igekötıs igék formai-szemantikai viszonyának kérdéséhez 187 Csoport Altípus Igekötı b Szem. Funkció Példák Hasonló viszony jentéső igekötı nyílás ketkezése testen, testületen, ületi sérülések ketkezése tár nyit reped b le nyílások tüntetése, bezárulása lecsap leszeg c részekre, darabokra bontás, bomlás aprít olvaszt vág szaggat d A RÉSZEKRE BOMLÁS/ MEGSEMMISÜLÉS FELFELÉ IRÁNYULTSÁG A hivatkozott irodalom bomlik morzsol emészt szét. ki be int.? be szét össze /ketté/ int. félbe szét FORGÁCS TAMÁS Grammatikalizálódás az igekötık körében. In: OSZKÓ BEATRIX SIPOS MÁRIA szerk., Uráli grammatikalizáció. MTA Nyvtudományi Intézet, Bp FÜLEI-SZÁNTÓ ENDRE Két magyar igekötı szemantikájáról. Magyar Nyv KIEFER FERENC LADÁNYI MÁRIA Az igekötık. In: KIEFER FERENC szerk., Strukturális magyar nyvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Bp KOMÁROMY LAJOS A be igekötı szerepe. Magyar Nyvır KÖVECSES ZOLTÁN A metafora a kognitív nyvészetben. In: PLÉH CSABA GYİRI MIKLÓS szerk., A kognitív szemlélet és a nyv kutatása. Pólya, Bp KÖVECSES ZOLTÁN A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaméletbe. Typotex, Bp. KÚNOS IGNÁCZ A igekötı használatáról. Magyar Nyvır KÚNOS IGNÁCZ A le igekötı használata. Magyar Nyvır KÚNOS IGNÁCZ A ki igekötı használata. Adalékok a magyar jentéstanhoz. In: Budenz-Album, Akadémiai Könyvkereskedés, Bp LAKOFF, GEORGE JOHNSON, MARK Metaphors, We Live by. The University of Chicago Press, Chicago London. PERROT, JEAN Adalékok a igekötı funkciójának vizsgálatához a mai magyar nyvben. Nyvtudományi Értekezések 52. Akadémiai Kiadó, Bp. PETE ISTVÁN Az aspektuális jentés az igei jentésfajták rendszerében. Néprajz és Nyvtudomány 29 30: PUSZTAY JÁNOS SCHLACHTER, WOLFGANG Morpho-semantische Untersuchung des Ungarischen Verbalpräfixes. Nyvtudományi Társaság, Bp. J. SOLTÉSZ KATALIN 1959: Az ısi magyar igekötık. Akadémiai Kiadó, Bp. SZILI KATALIN A ki igekötı jentésváltozásai. Magyar Nyv SZILI KATALIN A be igekötı jentésváltozásai. Magyar Nyvır ,

14 188 Szili Katalin SZILI KATALIN Az lentétes jentéső igekötık formai és szemantikai kapcsolatának kérdéséhez a be és ki igekötık kapcsán. In: MÁRTONFI ATTILA PAPP KORNÉLIA SLÍZ MARIANN szerk., 101 írás Pusztai Ferenc tisztetére. Argumentum Kiadó, Bp SZILI KATALIN On formal and semantic properties of preverb-verb combinations involving up, le down and other preverbs This paper discusses the two Hungarian preverbs mentioned in the title, intending to contribute to the description of synonymous functions of preverbs in general. First, formal and semantic peculiarities of those two preverbs are explored on the basis of data from A magyar nyv értmezı szótára [Hungarian Defining Dictionary] and their functions are compared to those of some other preverbs. On the basis of that comparison, the author defines four main semantic rationships between preverbverb combinations involving or le and those involving one of the preverbs [perfectiviser], away, ki out, be in, össze together, szét apart, végig along that can be seen as synonymous with them. Thus, different choice of preverb may result in (a) different visual representations (bukik tumble over vs. kibukik tumble out ), (b) different Aktionsarts, or rather, different degrees of accomplishment (lı shoot [dead] vs. lı shoot, wound by shooting ), (c) different degrees of the bleaching of directional meaning (lekókad droop vs. kókad wither ), and (d) perfective actions/events of different starting points (leıröl grind [whole quantity of sg] vs. ıröl grind [fully] ). KATALIN SZILI Egy XIII. századi remetekápolna Idegsÿt Beatae Elizabeth lokalizálása Nyvészeti vizsgálatok a séd és kút szavak körében I I I. I d e g s y t, I d e k s y d H i d e g s é d : a z a l a k v á l t o z a t o k v i z s g á l a t a 1. A h + m a g á n h a n g z ó k e z d e tő s z a v a k b a n e lıfordul a h h i á n y a ; a z i d e g a h i d e g s z ó a l a k v á l t o z a t a. A) A magyarban a szóeji h tőnése, illetve jenése ismert tény, és a jenség említésév találkozhatunk is a nyvészeti szakirodalomban (MELICH 1913: 393, NYIRKOS 1987: 107 9, Uİ. 1997: , TÓTH 2007: 321 2, 325). Azonban a jenség mögött húzódó, egyébként bizonyosan többféle mechanizmus vizsgálata még nem lezárt kérdés. NYIRKOS ISTVÁN így nyilatkozott errıl: A h- tőnésének okát az eddigi kutatások nemigen tárták (1997: 259). Hasonló állapítást olvashatunk általánosabb kontextusban TÓTH VALÉRIÁtól: A szó ejét érintı hangváltozások egy részév kisebb-nagyobb mértékben a magyar hangtörténeti szakirodalom foglalkozott ugyan, egy ezeket a folyamatokat együttesen láttató összefoglalás ugyanakkor... mindezidáig nem született (2007: 317). TÓTH VALÉRIA ebben a dol-

A be igeköt jelentésváltozásai II. *

A be igeköt jelentésváltozásai II. * 282 Szili Katalin Simigné Feny Sarolta 2005. Metainformációs kutatások szerepe a fordításban és az oktatásban. In: Sokszín nyelvészet. Nyelvészeti Kutatások a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Részletesebben

A be igeköt jelentésváltozásai I.

A be igeköt jelentésváltozásai I. Szili Katalin: A be igeköt jelentésváltozásai I. 151 A be igeköt jelentésváltozásai I. 1. Bevezetés: el zmények, elméleti keret, vizsgálati módszerek Jelen dolgozatom a ki igeköt jelentésváltozásaival

Részletesebben

Hány eset van a magyarban?*

Hány eset van a magyarban?* C. Vladár Zsuzsa: Hány eset van a magyarban? 281 Hány eset van a magyarban?* Egy XVII. századi kritériumrendszer 1. B e v e z e t é s. A magyar nyelv leírásának egyik legvitatottabb fejezete a névragozási

Részletesebben

A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı

A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı Dömötör Adrienne: A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı 427 A hogy úgy mondjam diskurzusjelölı Alapszinten a diskurzusjelölı fogalma r e - l a t í v e egyértelmő: olyan lexikai jelölı, amely a diskurzus részei

Részletesebben

Versengı metaforaelméletek? Ez a sebész egy hentes

Versengı metaforaelméletek? Ez a sebész egy hentes Versengı metaforaelméletek? Ez a sebész egy hentes Kövecses Zoltán ELTE Angol-Amerikai Intézet zkovecses@ludens.elte.hu Az Ez a sebész egy hentes mondatot számos metaforával foglalkozó kutató próbálta

Részletesebben

Az -ó/ ő képzős igenévi jelzős alakulatok helyesírá sáról korpusznyelvészeti alapon

Az -ó/ ő képzős igenévi jelzős alakulatok helyesírá sáról korpusznyelvészeti alapon 432 Pethő Gergely Verécze Viktória Fehér Krisztina Az -ó/ ő képzős igenévi jelzős alakulatok helyesírá sáról korpusznyelvészeti alapon 1. Az írásgyakorlat és a helyesírási szabályok által meghatározott

Részletesebben

Ha tehetséges a gyerek

Ha tehetséges a gyerek Ha tehetséges a gyerek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja,

Részletesebben

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek

Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek Hát rány ban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett

Részletesebben

A zenei tehetség felismerése és fejlesztése

A zenei tehetség felismerése és fejlesztése A zenei tehetség felismerése és fejlesztése GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek

Részletesebben

Frege és Russell tárgyelméletérôl

Frege és Russell tárgyelméletérôl Világosság 2005/12. Russell kontra Frege Farkas János László Frege és Russell tárgyelméletérôl Russell, amint azt On Denoting című dolgozatának elején bejelenti, gondolatmenetét négy szakaszra tagolja:

Részletesebben

Sok link = Internet?

Sok link = Internet? Sok link = Internet? A kapcsolati t ke szerepe a számítógép és Internet-, valamint a számítógépes tudás terjedésében a kaposvári kistérségben, kérd íves adatfelvétel és résztvev megfigyelés alapján Eranus

Részletesebben

A heterogén többes szám

A heterogén többes szám 464 Szolcsányi Ákos SUMMARY Batár, Levente Offence as a speech act This paper introduces offence as a new kind of speech act. We can consider it to be the opposite of compliment. The author suggests that

Részletesebben

Szófajtan és morfológia

Szófajtan és morfológia Csernicskó István Karmacsi Zoltán Szófajtan és morfológia Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára 1 2 Закарпатський угорський інститут ім. Ф. Ракоці ІІ II. Rákóczi Ferenc

Részletesebben

Nekem el kell menni/el kell mennem/el kell, hogy menjek/el kell menjek/el kellek menni É. Kiss Katalin

Nekem el kell menni/el kell mennem/el kell, hogy menjek/el kell menjek/el kellek menni É. Kiss Katalin Nekem el kell menni/el kell mennem/el kell, hogy menjek/el kell menjek/el kellek menni É. Kiss Katalin 1. Bevezetés 1 E tanulmányban a címben idézett, eltérı földrajzi megoszlású, nyelvjárási változatoknak

Részletesebben

A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában

A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában A be igekötő jelentései Nyitragerencsér nyelvjárásában Tóth Katalin Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Összefoglaló A tanulmányban a Nyitragerencsér be igekötős igéi körében végzett kognitív jelentéstani

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola IPSO FACTO VANITAS. Adalékok egy Willem Claesz Heda festményhez. DLA értekezés. Filp Csaba.

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola IPSO FACTO VANITAS. Adalékok egy Willem Claesz Heda festményhez. DLA értekezés. Filp Csaba. Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola IPSO FACTO VANITAS Adalékok egy Willem Claesz Heda festményhez DLA értekezés Filp Csaba Budapest 2010 Témavezető: Dr. habil, DLA Károlyi Zsigmond Tartalom Bevezetés

Részletesebben

A HELY SZELLEME, A TELEPÜLÉSIMAGE ÉS TELEPÜLÉSMARKETING

A HELY SZELLEME, A TELEPÜLÉSIMAGE ÉS TELEPÜLÉSMARKETING Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 4: 39-62 A HELY SZELLEME, A TELEPÜLÉSIMAGE ÉS TELEPÜLÉSMARKETING (The Spirit of Place, Settlement Image and Settlement Marketing) JANKÓ FERENC Kulcsszavak: hely szelleme

Részletesebben

Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben

Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben A jók men nek el? VENDÉGOLDAL FELSÔOKTATÁSI MŰHELY Sze lek tív el ván dor lás Haj dú-bi har me gye fel vé te li zôi kö ré ben Ceg lé di Tí mea Nyüs ti Szil via Haj dú-bi har me gye nagy múl tú fel sô ok

Részletesebben

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben)

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) 1 II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) BEVEZETÉS Az alcímben hivatkozott hosszabb tanulmány 1 megalapozta a tömegtársadalmak mechanikáját

Részletesebben

A deixis szerepe a nézőpont jelölésében

A deixis szerepe a nézőpont jelölésében 436 Boronkai Dóra Horváth László 2002. Az Ómagyar Mária-siralom etimológiai statisztikája. Magyar Nyelv 98: 265 82. Horváth László 2004. Két Halotti beszéd az etimológia tükrében. Előadás. MTA Nyelvtudományi

Részletesebben

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL

ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL ÉR ZÉ KE LÉS PSZI CHO LÓ GIA A DI GI TÁ LIS MÉ DI Á RÓL A Ma gyar Tu do mányos Akadémia né hány kutatócso portjá nak köz re mû kö dé sé vel, a Tu dás tár sada l om Ku ta tó központ s zervezésében ta nulm

Részletesebben

Egyeztetési vizsgálódás 20. századi drámákban 1

Egyeztetési vizsgálódás 20. századi drámákban 1 172 Horváth László 2. The second part of the paper is devoted to a linguistically-oriented study of geographical names of those three counties. The immigration of Germans to Hungary resulted in their having

Részletesebben

Intermoduláris megközelítések: az észt ige, aspektus és eset kölcsönhatásai 1. 1. A jelenlegi tudományos irodalomhoz való hozzájárulás

Intermoduláris megközelítések: az észt ige, aspektus és eset kölcsönhatásai 1. 1. A jelenlegi tudományos irodalomhoz való hozzájárulás Intermoduláris megközelítések: az észt ige, aspektus és eset kölcsönhatásai 1 Anne Tamm A cikkem összefoglalja a Tamm (2004) készült disszertációmban található intermoduláris jelenségekről szóló eredményeket

Részletesebben

Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se

Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se Az iro dal mi al ko tó te vé keny ség fej lesz té se GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett

Részletesebben

Webes verzió. Tartalom

Webes verzió. Tartalom Tartalom Tartalom... 5 Minden élet összefügg... 6 A sámán küldetése... 8 Mind kapcsolatban állunk... 24 Animizmus mindennapi mágia... 37 Vesd le a zoknid és állj a füvön!... 53 Kezünkben az erő... 65 Bevezetés

Részletesebben

HORÁNYI ÖZSÉB (SZERK.) A kommunikáció mint participáció

HORÁNYI ÖZSÉB (SZERK.) A kommunikáció mint participáció HORÁNYI ÖZSÉB (SZERK.) A kommunikáció mint participáció 1 TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ SOROZATSZERKESZTŐK BÁTORI ZSOLT HAMP GÁBOR HORÁNYI ÖZSÉB A SOROZAT KÖVETKEZŐ KÖTETE Korpics Márta P. Szilczl Dóra (szerk.)

Részletesebben

A reflektív gondolkodás fejlesztése

A reflektív gondolkodás fejlesztése A reflektív gondolkodás fejlesztése GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják.

Részletesebben

É. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA

É. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA É. KISS KATALIN, GERSTNER KÁROLY, HEGEDŰS ATTILA Fejezetek a magyar nyelv történetéből egyetemi jegyzet ISBN 978 963. Piliscsaba, 2013. 1 Fejezetek a magyar nyelv történetéből Egyetemi jegyzet magyar szakos

Részletesebben

Kell mennem, kell menjek?

Kell mennem, kell menjek? Dóra Zoltán: Kell mennem, kell menjek? 413 SUMMARY Fóris, Ágota Bérces, Edit The terminology of wellness The purpose of this paper is to illustrate the appearance and development of the Hungarian terminology

Részletesebben