MAGYARORSZÁGI FRANCIA NAGYKÖVETSÉG Kulturális és Együttmőködési Osztály TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL MÁJUS ASZTRONÓMIA... 2

Átírás

1 MAGYARORSZÁGI FRANCIA NAGYKÖVETSÉG Kulturális és Együttmőködési Osztály TUDOMÁNYOS HÍRLEVÉL MÁJUS TARTALOMJEGYZÉK ASZTRONÓMIA... 2 Elliptikus óriásgalaxist fedeztek fel egy távoli univerzumban... 2 Üstököspor az Antarktiszon... 2 MATEMATIKA... 3 A prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlített eloszlást mutat... 3 BIOLÓGIA... 4 A molyhernyó adaptálódott a földművelési gyakorlathoz... 4 A húsevő növények virágillatot árasztanak, hogy zsákmányukat magukhoz vonzzák... 5 Megtermékenyítéskor a hímivarsejtek szelektálódnak... 5 ORVOSTUDOMÁNY... 6 Új biológiai marker alkalmazása infarktust követően... 6 Hogyan csökkenthetők a parkinson-kór kezeléséből adódó mellékhatások?... 7 Rák és cukorbetegség: egy felfedezés, két kutatási út... 8 Sikerült azonosítani egy, a veseműködésben kulcsfontosságú szerepet játszó fehérjét... 8 RÖVIDEN... 9 Aktualitások... 9 Események Pályázati felhívások TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

2 ASZTRONÓMIA ELLIPTIKUS ÓRIÁSGALAXIST FEDEZTEK FEL EGY TÁVOLI UNIVERZUMBAN A CEA kutatói által irányított nemzetközi kutatócsoport egy távoli univerzumban elliptikus óriásgalaxist fedezett fel, s ezzel bebizonyította, hogy vannak olyan elliptikus galaxisok, amelyek az univerzum fejlıdésében viszonylag korán elérik felnıtt méretüket. Világegyetemünk távoli múltjának megértése érdekében a kutatók a Földtıl nagyon messze elhelyezkedı galaxisok, különösen az elliptikus galaxisok fényét vizsgálják. Mivel ezekben a galaxisokban nem születik sok csillag, idıben általában viszonylag korlátozott fejlıdési utat járnak be. Néhány évvel ezelıtt azonban a Hubble őrszonda által készített felvételek azt mutatták, hogy a távoli elliptikus galaxisok csak fele vagy akár csak ötöd akkorák, mint azonos tömegő társaik a közeli univerzumban ami azt feltételezi, hogy felnıtt méretük elérése elıtt az elliptikus galaxisok jelentıs növekedésen mennek keresztül - s ez ellentmond a kezdeti hipotézisnek. Ebben az új tanulmányban fejlıdésük pontosabb megismerése céljából a kutatók megpróbáltak esetleges elliptikus óriásgalaxisokat azonosítani távoli univerzumokban. A COSMOS projekt adatait (a világon mintegy száz, több mint kétmillió galaxist felkutató tudóst tömörítı asztronómiai jegyzék), illetve több típusú teleszkópot is felhasználó tudósoknak sikerült egy, a Földtıl 10,1 milliárd fényévre elhelyezkedı elliptikus óriásgalaxist azonosítaniuk ami azt jelenti, hogy a megfigyelés arra az idıpontra vonatkozik, amikor az univerzum még csak 3,6 milliárd éves volt. Ez a kutatási eredmény igazolja, hogy az ısi Univerzumban együtt léteznek a kifejlett, illetve kompaktabb óriásgalaxisok. A kutatók most arra tesznek kísérletet, hogy a kozmikus idı függvényében megállapítsák az elliptikus galaxisok e két szélsıséges formájának relatív arányát. celine.lipari@cea.fr ÜSTÖKÖSPOR AZ ANTARKTISZON A Nukleáris spektrometria és tömegspektrometria Központ (CNRS/Dél-Párizs 11 Egyetem) egyik kutatócsoportja az Antarktiszt fedı hótakaróban új, földön kívüli részecskecsaládot azonosított. Az Antarktisz középsı területein - ahol a Földrıl származó por jelenléte minimális - a kutatók új részecskecsaládot azonosítottak. A kutatók rendkívül magas karbonszázalékot tartalmazó Magyarországi Francia Nagykövetség 2

3 mikrometeoritokat azonosítottak (egy milliméter átmérınél kisebb szemcsemérető, 50-80% szénvegyületet tartalmazó részecske). Transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat révén kiderült, hogy ezek a mikrometeoritok apró szemcsés ásványkeveréket tartalmazó, alig alterált szerves anyagból épülnek fel. Hidrogénizotópos összetételüket tekintve a deutérium/hidrogén arány kivételesen magasnak bizonyult (a Földön elhelyezkedı óceánok értékeihez képest tízszer magasabb). Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy ezek a részecskék minden bizonnyal a Naprendszeren kívülrıl, az üstökösökkel érkeztek bolygónkra. Az üstökösök jég és por keverékébıl állnak. Elıfordul, hogy egy-egy üstökös behatol a Naprendszerbe. Amikor a Nap közelébe érnek, a bennük található jég gázzá alakul, s a bolygóközi térbe gáz és üstököspor kerül. A por pedig keresztezi a Nap felé hajló földpályát. A kutatók valószínőleg ilyen üstökösport találtak az Antarktiszon. A felfedezett mikrometeoritok számos, rendkívül jó állapotban megmaradt ásványkeveréket és szerves anyagot tartalmaznak, amelyek a Nap és a bolygók születése idejében, a Jupiter jelenlegi pályáján kívülrıl származnak. Kémiai és izotópos összetételük alapján lehetıvé válik azoknak a fizikai és kémiai folyamatoknak a meghatározása, amelyek 4,5 milliárd évvel ezelıtt a fiatal Napot övezı gázburokban zajlottak. Jean.Duprat@csnsm.in2p3.fr MATEMATIKA A PRÍMSZÁMOK SZÁMJEGYEINEK ÖSSZEGE KIEGYENLÍTETT ELOSZLÁST MUTAT A Luminy Matematikai Intézet (CNRS/Université de la Méditerranée) kutatói a közelmúltban bebizonyították, hogy a prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlítetten oszlik meg a páros, illetve páratlan számok között. Prímszámnak azokat a 2-nél nagyobb egész számokat nevezzük, amelyek az egész számok halmazában csak eggyel és önmagukkal oszthatóak. Prímszámok például a 2, 3, 5, 7, 11, stb. vagy éppen Ezekkel, a még mind a mai napig számos, megoldatlan aritmetikai problémát felvetı számokkal kapcsolatban a matematikusok a közelmúltban nagyon jelentıs felfedezést tettek. Bebizonyították az orosz matematikus, Alexandre Gelfond által 1968-ban felállított hipotézist. A kutatók szerint a prímszámok számjegyeinek összege kiegyenlítetten oszlik meg a páros, illetve páratlan számok között. A matematikusok számításaik során a kombinatorika, az analízis elmélet és a harmonikus analízis módszereit alkalmazták. Számításaik utat nyithatnak más nehéz kérdések, mint például egyes egész számokból álló sorok által felvetett problémák megoldása felé. Elméleti jelentıségükön túl, ezek a kérdések közvetlenül kapcsolódnak pszeudo-véletlen sorozatok Magyarországi Francia Nagykövetség 3

4 felépülésének kérdéséhez, s fontos alkalmazási területük a digitális szimuláció és a kriptográfia. mauduit@iml.univ-mrs.fr BIOLÓGIA A MOLYHERNYÓ ADAPTÁLÓDOTT A FÖLDMŐVELÉSI GYAKORLATHOZ Az INRA és a Texasi Egyetem kutatói kimutatták, hogy az egyik molyhernyófajta viselkedését a földmővelési gyakorlathoz igazította. A kukoricamoly, Ostrinia nubilalis, olyan lepkefajta, amelynek hernyói a kukorica szárába és kalászába furakodva jutnak táplálékhoz, s így jelentıs károkat, illetve termeléskiesést okoznak a legtöbb mérsékelt égövi országban. Valószínőnek tőnik, hogy ez a károkozó az Ostrinia scapulalis édestestvére. A két faj morfológiailag megegyezik, s genetikusan is annyira hasonlít egymásra, hogy kizárólag molekuláris vizsgálattal sikerült ıket megkülönböztetni. Van azonban közöttük egy lényegi különbség, nevezetesen az, hogy az O. scapulalis nem támadja meg a kukoricát, hanem elsısorban a vadon növı üröm kártevıje. A kaszálási szint fölött megbúvó hernyók számára a kukorica halálos menedéket jelent, ugyanis kézi kaszálás esetén a lekaszált növényt vagy elégetik, takarmányként vagy alomként hasznosítják, a cséplıgépek korában pedig teljesen felırlik. Ez a most elvégzett tanulmány arra mutatott rá, hogy a kukoricamoly hernyója ısszel a talaj felé vándorol, s ikertestvérénél mélyebben veszi be magát a kukorica szárába. Néhány héttel a kukoricaszár-betakarítást megelızıen figyelhetı meg ez a magatartásforma, amely független a környezeti viszonyoktól, s nem a táplálékkeresés motiválja. A kukoricamoly hernyói így sokkal nagyobb számmal találhatóak meg a betakarítási szint alatt, ami túlélési esélyüket megközelítıleg 50%-kal megnöveli a másik fajtához képest. A lárvák elhelyezkedésének módosulása tehát válasz az ember betakarítási gyakorlatára, s ékes példája a földmővelési gyakorlattal szemben kialakított viselkedési rezisztenciára. Az eddig feltárt rezisztenciák elsısorban a rovarirtókkal kapcsolatban voltak ismertek. A kukorica tehát létrehozta saját kártevıjét, az ember pedig minden bizonnyal módosította azt. bourguet@supagro.inra.fr Magyarországi Francia Nagykövetség 4

5 A HÚSEVİ NÖVÉNYEK VIRÁGILLATOT ÁRASZTANAK, HOGY ZSÁKMÁNYUKAT MAGUKHOZ VONZZÁK Francia biológusok és kémikusok a Brunei Egyetemmel (Borneó szigete) együttmőködésben rávilágítottak, hogy egy dél-ázsiai húsevı növény biokémiai úton virágillatot utánoz, s így vonzza magához a rovarokat. A húsevı növények úgy alkalmazkodtak táplálékszegény környezetükhöz, hogy csapdába ejtik és megemésztik a kistestő állatokat. A Borneó északi részén rendkívül elterjedt Nepenthes rafflesiana fajtához tartozó növényeknek ragacsos nyálat tartalmazó, urnaformájú levelei vannak, amelyek csapdába ejtik, s nem engedik elmenekülni a rovarokat. A tudósok észrevették, hogy a talajmagasságban található urnák más zsákmányt ejtettek, mint a magasabban lévık. Illatanyaggal végzett kísérletek révén, melyek során a hangyáknak (a levelek szokásos látogatói), illetve a legyeknek (a virágok szokásos látogatói) választaniuk kellett csupán befújt levegıt, illetve frissen vágott urnácskákon átfújt levegıt tartalmazó rekeszek kötött, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy vizuális inger hiányában a rovarok inkább az illatanyagot tartalmazó rekeszbe tértek be, s ráadásul a legyeket inkább a fentebbi urnákból vett minta vonzotta. A Nepenthes rafflesiana levegıben lévı levélcsapdáinak illatanyag-elemzése során kiderült, hogy ezek a csapdák többféle illékony, zsírsavalapú vegyületet, s fıként a virágokra jellemzı benzén- illetve terpénvegyületet, illetve nagy mennyiségben édes illatú, ritka vegyületet termeltek. Ezek az illatosított csapdák ötletet adhatnak kártevı rovarok, illetve kórokozót hordozó vektorok, mint a szúnyogok elleni programok kidolgozásához. A kutatóknak még sok megoldatlan kérdésre kell választ adniuk, például arra, hogyan sikerül a növénynek nem csapdába ejteni saját beporzóit. r_proies michael.gueroult@cirad.fr MEGTERMÉKENYÍTÉSKOR A HÍMIVARSEJTEK SZELEKTÁLÓDNAK A CNRS és az Inserm egy japán kutatócsoporttal együttmőködı kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy létezik egy olyan fiziológiai folyamat, amely a megtermékenyítés során elpusztítja a normálistól eltérı hímivarsejteket. A párok hozzávetılegesen 15%-a küzd terméketlenségi problémákkal, melyeknek feléért a férfiaknál megfigyelhetı problémák a felelısek. Az elmúlt harminc évben az orvosi területen elért számos eredmény ellenére a terméketlen pároknak még ma sem sikerül gyermeket nemzeniük. Ezen túlmenıen, a mesterséges megtermékenyítés során magasabb a hibás hímivarsejtek kiválasztódása, mint a természetes megtermékenyítési folyamatban, ami Magyarországi Francia Nagykövetség 5

6 részben magyarázatot ad arra, miért magasabb a mesterséges megtermékenyítés útján fogant gyermekek esetében a ritka genetikai betegségek aránya. Egereken végzett kísérletekkel a tudósoknak sikerült kimutatniuk, hogy bizonyos hímivarsejtek - azt követıen, hogy a nıstény nemi szervébe jutnak - foszfolipáz A2 nevő enzimet bocsátanak ki. Ez az enzim elpusztítja a hibás hímivarsejtek fejének egy részét, amelyek így képtelenekké válnak a petesejttel való egyesülésre. A kísérletbıl kiderült, hogy a foszfolipáz A2 hiánya csökkenti a megtermékenyülési arányt, s hatással van az embrionális fejlıdésre. S ennek az ellenkezıje is igaz: ha magas koncentrációjú szintetikus enzimet adunk a hímivarsejtekhez, megemelkedik a megtermékenyülési százalék. Ezek a tudományos eredmények arra mutatnak rá, hogy a hímivarsejtek együttmőködnek egymással, s a megtermékenyüléskor jelen lévı hibás hímivarsejtek arányának csökkentésével önszelekciót végeznek. A kutatók ezt követıen megvizsgálják, fıemlısök esetében mennyire hatékony s ártalmatlan a hímivarsejtek foszfolipáz A2 enzimmel való kezelése. Amennyiben sikerrel járnak, ez a felfedezés lehetıvé teszi majd a mesterséges megtermékenyítés technikájának javítását. arnoultc@ujf-grenoble.fr ORVOSTUDOMÁNY ÚJ BIOLÓGIAI MARKER ALKALMAZÁSA INFARKTUST KÖVETİEN Infarktust követıen sok betegnél alakul ki anomália a szívben, mint például bal kamra remodeling. Az Inserm kutatói olyan új biológiai markert azonosítottak, amely képes kimutatni ezt a jelenséget. Franciaországban minden évben ember esik át miokardiális infarktuson, s további szenved szívelégtelenségben. Ha a miokardiális infarktus kiterjedt területet érint, a szív bal kamrájában geometrikus és funkcionális változások jönnek létre, ami a szívelégtelenség egyik legfıbb kiváltó oka. Annak ellenére, hogy már több rizikófaktort is sikerült azonosítani, a bal kamrai remodelinget nehéz elıre megjósolni, ami megnehezíti a betegek kezelését. Az infarktust követı bal kamrai remodeling kimutatására a tudósok új biológiai markert fedeztek fel, a T-troponin foszforilációját: a T-troponinhoz kapcsolódó foszfátcsoportról, a szívizom összehúzódásában szerepet játszó fehérjevegyületrıl van szó. A szívelégtelenségben szenvedı állatok esetében a tudósok a bal kamra szintjén a T-troponin foszforilációjának csökkenését figyelték meg. A miokardiális infarktust követı módosulások esetében a foszforiláció tehát jó indikátornak számít. Magyarországi Francia Nagykövetség 6

7 Az állatkísérletek eredményét 91 páciensen is igazolták. A kutatóknak szintén sikerült fordított arányosságot kimutatniuk a két jelenség között: minél súlyosabb mértékő bal kamrai remodeling, a foszforiláció annál gyöngébb. Ezeket az eredményeket jelenleg nagyobb számú pácienscsoporton kívánják igazolni. florence.pinet@pasteur-lille.fr HOGYAN CSÖKKENTHETOK A PARKINSON-KOR KEZELESEBOL ADODO MELLEKHATASOK? Bordeaux-i kutatók a közelmúltban kimutatták, hogy az agyban egyetlen fehérje fokozott kifejezıdése is képes a Parkinson-kór kezelésében használt gyógyszerek mellékhatásait csökkenteni. A Parkinson-kór a központi idegrendszer neurodegeneratív megbetegedése. Legfıbb tünete az agyban keletkezı dopaminhiányra visszavezethetı motoros zavar. A levodopa terápia lehetıvé teszi a dopaminpótlást az agyban, ám néhány év kezelés elteltével megjelennek a nemkívánatos mellékhatások. Ennek ellenére mind a mai napig a levodopa bizonyult a leghatékonyabb terápiás szernek. A dopamin olyan neurotranszmitter, amely a szervezet jó mőködéséhez szükséges jelátvitelért felelıs, különösen a motoros funkciók ellenırzésének terén. Az idegvégzıdéseken található dopamin receptorok szabályozzák a dopamin felszabadulását. Túl sok dopamin jelenléte esetén például ezek a receptorok érzéketlenné válnak a dopaminra, nem válaszolnak, s eltőnnek az idegvégzıdésekrıl. A dopamin receptorok GRK6 fehérjével való foszforilációja szükséges ahhoz, hogy ezek a folyamatok végbemehessenek. A közelmúltban elvégzett kísérletek révén a kutatók már bebizonyították, hogy amennyiben a GRK6 fehérje nincs megfelelı mennyiségben jelen az agyban, akkor a dopamin receptorok folyamatosan az idegvégzıdéseken maradnak. Ebben az új tanulmányban a kutatók Parkinson-kóros állatokon egy vírus segítségével pótolták a GRK6 fehérje hiányát az agyban. Ezt követıen az állatokat levodopával kezelték, a betegség tünetei csökkentek, míg a nem kívánt mellékhatások nagyon jelentısen csökkentek. Bár ezt a felfedezést nem lehet azonnal az emberen alkalmazni, ezek az eredmények valós reményt jelentenek a Parkinson-kór kezelésének javítása terén. A kutatók megkísérlik olyan molekulák azonosítását, amelyek képesek utánozni a GRK6 hatásmechanizmusát. erwan.bezard@u-bordeaux2.fr Magyarországi Francia Nagykövetség 7

8 RÁK ÉS CUKORBETEGSÉG: EGY FELFEDEZÉS, KÉT KUTATÁSI ÚT A hasnyálmirigy endokrin daganatainak eredetét vizsgáló francia kutatócsoport új eredményeket tett közzé. Ezek a kutatási eredmények a cukorbetegség kezelésének fejlesztése terén is hasznosak lehetnek. A kutatók a Nem1 gént vizsgálták, mely ha inaktiválódik, több daganattípus, így a hasnyálmirigy endokrin daganatainak kialakulásához is vezethet. Amennyiben sikerül e daganatok megjelenésének és kifejlıdésének folyamatát meghatározni, javítható lenne a hasnyálmirigyrák diagnózisa és ellátása. Rágcsálókon végzett kísérletekkel a kutatók inaktiválták a hasnyálmirigy glukagont (a vércukorszint megemelkedését lehetıvé tevı hormon) kiválasztó alfa sejtjeiben a Nem1 gént, aminek hatására az egerekben nem csupán alfa, hanem inzulint (a vércukorszint csökkenését lehetıvé tevı hormon) termelı béta sejtes daganatok, illetve vegyes, mindkét hormont termelı daganatok is kifejlıdtek. Ez a transzdifferenciáció jelensége, amelynek során egy már végdifferenciált sejt másik differenciálódott sejtté alakul, s amely jelen esetben az egyszerre alfa s béta sejtekbıl is álló tumorok megjelenéséhez vezetett. A hasnyálmirigy alfa sejtjeinek inzulintermelı sejtekké való transzdifferenciációja nemcsak a hasnyálmirigy endokrin daganatai sejtszintő eredetének jobb megértését, s ebbıl adódóan a hasnyálmirigyrák hatékonyabb kezelését teszik lehetıvé, hanem a hasnyálmirigy béta sejtjeinek regenerációja tekintetében is új stratégiák kidolgozását vetíti elıre, ami a cukorbetegség kezelésének egyik legnagyobb kihívása. zhang@lyon.fnclcc.fr SIKERÜLT AZONOSÍTANI EGY, A VESEMŐKÖDÉSBEN KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPET JÁTSZÓ FEHÉRJÉT Francia kutatók kimutatták, hogy az NHE4 fehérje kulcsfontosságú szerepet játszik a vese mőködésében különösen a vizelet savasításában. A vese fı funkciója a táplálékbevitel jelentıs variációinak ellenére a vegyületek és folyadékok egyensúlyának fenntartása a szervezetben. A metabolikus acidózis (a vér ph-nak csökkenése) elkerülése érdekében különösen fontos a táplálékok lebontása során a sejtek által termelt savak eltávolítása a szervezetbıl. A vesében a savak legnagyobb része ammónium formájában ürül ki. A kutatóknak most elıször sikerült megfigyelniük, hogy az ammónium egy részének felszívódása a vesevezetékben, illetve felhalmozódása a vesét körülvevı térben (interstitium) elkerülhetetlen részét képezi a vizelet normális savasításának, s hogy ebben a folyamatban egy eddig ismeretlen fehérje, az NHE4 játssza a fı szerepet. Magyarországi Francia Nagykövetség 8

9 A rendkívül alacsony NHE4-szinttel rendelkezı, génmanipulált egerek elégtelen vizeletsavasításának megállapításával a kutatók azonosítani tudták ennek a fehérjének az a vese mőködésében játszott alapvetı szerepét. A kutatók arra is rájöttek, hogy transzkripciós fehérjérıl van szó, azaz az NHE4 aktivitása arányos a fehérje hírvivı RNS-nek emelkedésével. Az NHE4 fehérjét kódoló gén anomáliája lehetıvé teszi a felnıttkori tubularis acidózist, melynek legszokványosabb következménye a veseelégtelenség és a csontok demineralizációja. Ezek a kutatási eredmények nem csupán olyan ritka betegségek, mint az örökletes tubularis acidózis jobb diagnózisát teszik lehetıvé, hanem javíthatóvá válik a krónikus veseelégtelenség kezelése is. A kutatómunka folytatása nyomán fény derülhet az NHE4 gén hatásmechanizmusára, s arra is, hol kell keresni a génkifejezıdési hiányosságokat. elsa.champion@cnrs-dir.fr RÖVIDEN AKTUALITÁSOK Az atmoszférák, közegek, őrmegfigyelés Laboratórium (LATMOS/IPSL, UVSQ/CNRS/UPMC) egyik kutatója szimulálta az izlandi Eyjafjöll vulkán által április 15 és 17 között a levegıbe lövellt hamu útját. A tudós által kapott eredmények tökéletesen egybeestek a megfigyelések során feljegyzett eredményekkel. A CEA, a CNRS és az ESRF kutatói olyan kulcsfontosságú elemekre derítettek fényt, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a szuperhőtés különös jelenségére amelynek során az adott folyadék fagyáspontja alatt is folyékony halmazállapotú marad. A CEA, a CNRS és a Joseph Fourier Egyetem kutatói olyan új jelölı eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével sikerül kijjebb tolni a nukleáris mágneses rezonancia határait. Ezzel az eljárással most elıször vált lehetségessé a biológiai makromolekulákban lezajló, eddig csupán feltételezett, de még sosem mért gyenge interakciók vizsgálata. Atomszintő felbontás révén szintén lehetségessé vált egy nagymérető fehérje vizsgálata. Az Európai Bizottság "HR Excellence in Research" minısítéssel jutalmazta az INRA-t, ezzel ismervén el a kutatókkal szemben tanúsított humán erıforrás-politikájának minıségét. Az INRA az elsı francia kutatóintézet, amely ebben az elismerésben részesül. excellence_in_research Magyarországi Francia Nagykövetség 9

10 2010. április 29-én az ANDRA és az INRA partnermegállapodást kötött olyan tudományos tevékenységekre vonatkozóan, amelyek az ökoszisztémák evolúciós dinamikájának megértését tőzik ki célul, s amelyek lehetıvé teszik a globális változások és az emberi tevékenységek által a biodiverzitásra gyakorolt hatások felmérését és modellezését. aute_marne A Clermont-Ferrand-Theix-i INRA-központ kutatói feltették az Internetre a Phenol-Explorert, amely az elsı, a polifenolokra és azok élelmiszerekbeli jelenlétére vonatkozó adatbázis. Ennek az eszköznek a segítségével a kutatók könnyebben felmérhetik a különféle polifenolok fogyasztási mértékét, s azok hatását az egészségre. mentaires ESEMÉNYEK június 20 és 26 között Aussois-ban Vénusz-konferenciára kerül sor. Az ESA Venus Express szonda immár négy éve kering a Vénusz bolygó körül, s számos figyelemreméltó eredményt győjtött ennek a bolygónak a légkörérıl, felszínérıl és ionizált környezetérıl. Ez a konferencia a különbözı tudományterületek képviselıi számára lehetıséget teremt arra, hogy összevessék a Vénusszal kapcsolatos eredményeiket, frissítsék a bolygóképzıdésre, meteorológiára, geológiai fejlıdésre és a légkör megszőnésére vonatkozó aktuális modelleket. Információ: Július 31. és augusztus 4. között a nemzetközi ökokémiai társaság nemzetközi konferenciát rendez Tours-ban. Az ökokémia a biotikus kölcsönhatások közvetítésében részt vevı kémiai vegyületek vizsgálata. A rendezvény célja a legújabb kutatási eredmények bemutatása az ökokémia terén. Jelentkezését kérjük, legkésıbb június 15-ig jelezze! Információ: PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK április 24-én a Segítség az otthoni autonómiához program a 3. felhívását tette közzé. Ez a kutatási és fejlesztési program azt a célt tőzte ki maga elé, hogy új információs és kommunikációs technológiák segítségével segítse az idısek életminıségének javítását. Ez a felhívás az idıs emberek autonómiájának megırzését célzó TIC alapú megoldásokat helyezi elıtérbe. A pályázatok leadási határideje július 30. Információ: A 7. PCRD keretében két pályázat kiírására került sor: "Személyek" - Marie Curie Akció: - Európán belüli ösztöndíjak, amelyekre tapasztalattal rendelkezı, európai uniós tagállamból érkezı kutatók pályázhatnak. - Nemzetközi külsı ösztöndíjak, amelyre uniós vagy társult állambeli kutatók pályázhatnak egy harmadik országbeli mobilitás céljából. A pályázatok leadási határideje augusztus 17. Információ: Magyarországi Francia Nagykövetség 10

11 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A Hírlevélben felvetett témákkal kapcsolatban bıvebb információt talál az alábbi francia honlapokon: - A CNRS honlapja: - Az INRA honlapja: - A CEA honlapja: - Az INRIA honlapja: - Az ISERM honlapja: - Az INSU honlapja: - A CNES honlapja: - A Pasteur Intézet honlapja Érdekes forrásnak bizonyulhatnak az elektronikus összefoglalók, különösen a honlap francia vonatkozásai : ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Amennyiben további információt szeretne kapni, illetve amennyiben a jövıben nem tart igényt a tudományos hírlevél kézbesítésére, elegendı, ha ezt írásban az alábbi címen jelzi felénk: j.geslin@inst-france.fr A Tudományos hírlevélben a Magyarországi Francia Nagykövetség Intézményi, Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Osztálya a legjobb tudása szerint igyekszik tájékoztatást nyújtani a franciaországi tudományos tevékenységrıl, s ehhez a francia kutatóintézetek által közzétett nyilvános információkat használja fel. A Magyarországi Francia Nagykövetség Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Szektora nem vállal felelısséget a hírlevélben közzétett információkért. A Tudományos hírlevél magyar változata független fordító közremőködésével készül. A Magyarországi Francia Nagykövetség Intézményi, Tudományos és Egyetemi Együttmőködési Osztálya nem vállal felelısséget a magyar változatért. Magyarországi Francia Nagykövetség 11