Konszenzus dokumentum az európai agykutatásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konszenzus dokumentum az európai agykutatásról"

Átírás

1 Konszenzus dokumentum az európai agykutatásról (részletek) Jen Olesen, Mary G Baker, Freund Tamás, Monica di Luca, Julien Mendlewicz, Ian Ragan, Manfred Westfal, Európai Agytanács (European Brain Council EBC) 1.0 Vezetıi összefoglaló A különbözı neurológiai, pszichiátriai betegségek, valamint egyéb idegrendszeri bántalmak jelentıs szociális és gazdasági terhet rónak Európára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idegrendszeri betegségek felelısek Európa teljes betegségterhének 35%-áért. Az Európai Agytanács (EBC) azt írja 2005 júniusában közzétett publikációjában, mely az összes Európában publikált idegrendszeri zavarokkal foglalkozó egészség-gazdasági tanulmány elemzése alapján készült, hogy az idegrendszeri betegségek teljes költségének becsült értéke 2004-ben Európában 386 milliárd euró volt. Ezek a kiadások - az európai társadalom öregedésével párhuzamosan - várhatóan folyamatosan nıni fognak. Az idegtudományokra fordított pénzösszeg nagysága nincs arányban az idegrendszeri betegségek már ma is jelentkezı társadalmi költségeivel, a nem is oly távoli jövıre prognosztizált kiadások esetében ez az arány még rosszabb. Az utóbbi évtizedben Európa lemaradt az USA-hoz és Japánhoz képest az alap- és klinikai kutatás területén egyaránt. Sok fiatal európai kutató vándorol az USA-ba, nagy gyógyszervállalatok távoznak a tengeren túlra gyógyszerfejlesztési programjaikkal együtt. Az agykutatás olyan terápiákat, olyan diagnosztikai eszközöket ígér, amelyekkel könnyebben felfedezhetik, megállíthatják, esetleg visszafordíthatják a neurodegenerációt, a lebénult betegek számára lehetıvé válik idegprotézisek beültetése. A kutatók olyan speciális, betegre szabott depresszió- valamint szorongásoldó gyógyszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek megszüntetik vagy legalább minimálisra csökkentik a mellékhatásokat. Az agy mőködésének egyre pontosabb feltérképezése és megértése vezethet el minket az idegrendszeri betegségek sikeres megelızéséhez és gyógyításához, valamint hatékony oktatási programok kialakításához. Soha nem volt égetıbb szükség új kezelési eljárásokra! Európa

2 2 büszke lehet azokra a kiváló biotechnológusokra, akik az agykutatókkal és a gyógyszeriparral együttmőködve valóra válthatják ezeket az ígéreteket. Hogy Európa megragadhassa ezeket a lehetıségeket, felvehesse a harcot az idegrendszeri betegségekkel, intenzívebbé kell tenni az európai államok közötti tudományos együttmőködéseket, ki kell alakítani, illetve szorosabbá és hatékonyabbá kell tenni a tudományos mőhelyek és az ipar, valamint a betegszervezetek közötti munkakapcsolatot, és növelni kell az idegtudományokra fordított összegek nagyságát. Az EBC 2002-ben alakult meg, hogy egész Európából összehozva a tudósokat, orvosokat, a gyógyszeripar, valamint a jótékonysági és betegszervezetek képviselıit, tegyen a megfogalmazott célok eléréséért. Az EBC az agykutatás területén újszerő, alulról építkezı kutatási politikával, valamint e konszenzus dokumentum kidolgozásával azon dolgozik, hogy minél nagyobb figyelmet irányítson az idegtudományokra, e tudományterület híreit minél szélesebb körhöz eljuttassa és megértesse. Rövid távon az a legfıbb célja, hogy elérje az agykutatás prioritássá válását az Európai Bizottság 7. keretprogramjában (FP7, ). A kutatási programot elıször az EBC bizottsága fogalmazta meg. A tervezetet minden tagszervezet és számos független szakértı részére megküldtük véleményezésre. A tervezet és a különbözı tudományágakat képviselı európai szakértıi csoportok javaslatai alapján alakult ki a 45 kutatási téma. Ezek mindegyike egy idegrendszerrel kapcsolatos téma jövıbeni kutatására tett javaslatot tartalmaz, amely az EBC szerint egy vagy több integrált vagy stratégiai kutatási projekt (STREP) alapjául szolgálhat az FP7. alatt. Az EBC szándékosan a fı betegségekre fókuszált, és csak ezután határozta meg a betegségek megértéséhez és kezeléséhez vagy éppen gyógyításához szükséges alapkutatási témát. A program az embertıl a molekula felé építkezik, ugyanakkora fontosságot tulajdonítva az alap- és a klinikai kutatásnak. Az EBC azt javasolja, hogy minden integrált projekt vagy STREP millió eurós támogatást kapjon. Ezen túlmenıen az idegrendszer kutatása az FP7 más területein (pl. Európai Kutatási Tanács, információ-technológia, az erıszak okai) is kiemelt fontosságú elemként kezelendı. Minden, az emberi viselkedést érintı kutatási programnak figyelembe kell vennie az idegrendszerrel kapcsolatos kutatásokat. Az EBC arra számít, hogy az idegrendszer kutatásának elsıbbsége, amelyet európai szinten szorgalmaz, nemzeti szinten is megjelenik hamarosan, és ez a dokumentum a nemzeti programok kiindulópontjaként fog szolgálni. Az idegrendszerrel kapcsolatos európai konferenciák Ezt a célját sikeresen el is érte (a szerkesztı megjegyése)

3 3 továbbfejleszthetik az itt tárgyalt témákat és ötleteket. Az EBC egy munkacsoport megalakításában is gondolkodik, hogy elımozdítsa a folyamatot. Az idegtudományok támogatásának növelése magas, gyorsan megtérülı hasznot hozna az egészségügyi ellátórendszerek terheinek enyhítése, valamint az érintettek munkaképességének visszaállítása révén. Felbecsülhetetlen az idegtudományokra fordított támogatások egyéni és társadalmi haszna. Elérkezett a cselekvés ideje! 2.0 IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK Háttér Idegrendszeri kutatás minden olyan alap- és klinikai kutatás, amely a központi és környéki idegrendszerre, valamint ezek betegségeire irányul. Idegrendszeri betegség minden olyan zavar, amely a központi és környéki idegrendszert érinti, beleértve minden, rokkantságot okozó traumatikus sérülést és a veleszületett rendellenességek mintegy felét. Az EBC elfogadta ezen definíciókat, hogy megpróbálja összekapcsolni azokat a tudományágakat, amelyek az aggyal, a gerincvelıvel és a környéki idegekkel foglalkoznak. A kutatás, az oktatás és a társadalom eredményes tájékoztatása céljából különösen fontos, hogy a kutatás és a gyógyítás különbözı területein dolgozók együttmőködjenek. Az EBC nem törekszik a jelenlegi klinikai szakterületi felosztás megváltoztatására, még támogatja is a további specializációt, amennyiben az idegrendszeri zavarok kezelésének összetettebbé válása ezt szükségessé teszi. Mindamellett a betegségek különbözı szakterületek alá csoportosítása a kutatás, az oktatás és a tájékoztatás terén mesterséges, ami nemkívánatos eredményre is vezethet. Például a demencia nem neurológiai, idıskori, pszichiátriai vagy általános betegség, hanem mind a négy egyszerre. A demens betegeket pszichiáterek, neurológusok, geriáter szakorvosok és általános orvosok diagnosztizálják és kezelik. A szakszerő ellátás minden releváns szakterület eredményeit felhasználva kell folyjon, a demencia okait kutató tudósok számára pedig elengedhetetlen a probléma multidiszciplináris megközelítése. Az emberi idegrendszer rendkívül komplex. Ha ebben a komplex rendszerben zavar keletkezik, az abból eredı betegségek jelentıs, sokszor maradandó károsodásokat okoznak, mivel olyan alapvetı funkciókat érinthetnek, mint a mozgás, a kommunikáció és az érzelmek. A normális idegrendszer az alapja mindennapi mőködésünknek és a változó környezethez -

4 4 például az információs társadalom beköszöntéhez - való alkalmazkodásnak, ezért fontos a normális idegrendszeri mőködés és az idegrendszeri betegségek tanulmányozása egyaránt. Az utóbbi évtizedekben az idegrendszer kutatása minden szinten óriási fejlıdésen ment keresztül a genetikai mechanizmusok és az egyes neuronok funkciójának megértésétıl kezdve a sejtek közötti kommunikációig és az ép, éber emberi agyról való képalkotó eljárásokig a felnıtt és a fejlıdı emberi szervezetekben egyaránt. Ma már sokkal jobban megértjük az olyan folyamatokat, mint a degeneráció, a traumatikus, ischémiás és gyulladásos idegrendszeri károsodás, valamint az idegrendszer önjavító mechanizmusai. Nagyot változott az idegrendszeri betegségek osztályozása, epidemiológiája, valamint társadalmi következményeinek kutatása is. Részben ez a fejlıdés vezetett az olyan szakterületek közötti korlátok lebontásához, amelyek közös területe az idegrendszer: mint például az anatómia, fiziológia és biokémia. E tudományok szakértıi ma már együtt dolgoznak az egyetemi vagy akadémiai idegtudományi intézetekben. A klinikusok és az alapkutatók felismerték az együttmőködés és az információcsere elınyeit. Az alapkutatást, amely a betegségek mechanizmusainak magyarázatához vezetett, gyakran inspirálták betegeken végzett megfigyelések, és sok alapkutató ma már szorosan együttmőködik klinikusokkal, hogy biztosítsa eredményeinek felhasználását a klinikumban. Az EBC támogatja ezt a multidiszciplináris megközelítést, és igyekszik elımozdítani az ipar és a betegszervezetek részvételét is az együttmőködésben. E filozófia hatja át ezt a konszenzus dokumentumot, amely azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság jobban támogassa a multidiszciplináris és multinacionális részvételő idegrendszeri kutatásokat. Az idegrendszeri betegségek terhe Az idegrendszeri betegségek fontos népegészségügyi problémát jelentenek Európában és azon kívül is. A WHO a Globális betegségteher 2000-ben 1 címő tanulmányában globális epidemiológiai adatokat mutatott be a korai halálozás és a rokkantság miatt elveszett életéveket számszerően jellemezve. Az EBC kiszámolta, hogy Európában az idegrendszeri betegségek felelısek a korai halálozás miatt elveszett életévek 23%-áért, a rokkantságban töltött életévek 50%-áért, végsısoron az idegrendszeri betegségek felelısek az összes betegségteher 35%-áért Európában. Ez a sokkoló adat rávilágít egyrészt az idegrendszeri zavarok társadalmi jelentıségére, másrészt arra, hogy az érintett emberek általában sok évig együtt élnek e betegségekkel.

5 5 Az összes Európában közölt epidemiológiai és egészség-gazdasági tanulmány elemzése az alapja, az EBC 2005-ben publikált Az idegrendszeri zavarok költsége Európában 3 tanulmányában az addigiaktól eltérıen, holisztikusan becsülte meg az idegrendszeri betegségek hatását. Figyelembe vette: egészségügyi ellátás költségeit (kórházi ellátás, ambuláns ellátás, gyógyszerek) az egészségügyi szektoron kívüli magán és állami költségeket (beleértve az ápolási otthonok, valamint a magánotthonok költségeit) közvetett költségek (beleértve a korlátozott munkaképességet, a rendszeres távolmaradást és a korai nyugdíjazást). Az elemzés szerint Európa 28 országának (az Európai Unió valamint Izland, Norvégia és Svédország) 466 millió lakosából 127 millió ember, vagyis 27% érintett legalább egy idegrendszeri betegségben. Az idegrendszeri betegségek összköltsége 386 milliárd euró euró lakosonként, ami megegyezik több, mint 25 Csalagút költségével. Az alábbiakban a 12 legköltségesebb idegrendszeri betegség rövid leírása következik, feltüntetve az érintett betegek becsült számát Európában és az adott betegség 2004-es éves költségeit az EBC idézett tanulmányának megfelelıen. Addikció Az addikció több tünet együttes mintázata, köztük egy anyag használatának kényszere; a használat kontrolljának képtelensége; tolerancia, elvonási tünetek kialakulása és kóros érdeklıdés az anyag iránt, valamint folyamatos használat az ártalmas következmények ellenére. Gyakoriság: 9 millió ember (csak az alkohol- és tiltott drogfüggés) Éves költség: 57 milliárd euró

6 6 Affektív zavarok Az affektív vagy hangulati zavarokat a kedélyállapot klinikailag jelentıs mértékő ingadozásai jellemezik. Három fı csoportját ismerték fel: a major (súlyos) depressziót, a bipoláris zavart valamint a ciklotím- és disztímiás zavarokat. Az EBC tanulmánya a major depresszióra és a bipoláris zavarra összpontosított. Gyakoriság: 21 millió fı Éves költség: 106 milliárd euró Szorongásos zavarok A szorongásos zavarok spektruma a pánikzavartól és a generalizált szorongástól különféle fóbiákig terjed, és magában foglalja a kényszerbetegséget és a poszttraumás stressz szindrómát (PTSD). Gyakoriság: 41 millió fı (a PTSD-t kizárva) Éves költség: 41 milliárd euró Agyi tumorok Az agyi tumorokat primer vagy szekunder osztályba sorolják. Az elıbbi magából az agyból származik, az utóbbi pedig a test más részérıl eredı áttét. A szekunder daganatok mindig rosszindulatúak, míg a primer daganatok felbukkanhatnak jóindulatú és rosszindulatú formában is. Gyakoriság: fı Éves költség: 4,6 millárd euró Demencia Az osztályozás alapját képezı Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 3. átdolgozott kiadása (DSM-III-R) szerint a demencia kritériumai között szerepel a memória romlásának kimutatható bizonyítéka és vagy (a) egy másik intellektuális funkció károsodása

7 7 (absztrakt gondolkodás, döntéshozatal vagy magasabb kérgi funkciók) vagy (b) a személyiség megváltozása. Gyakoriság: 5 millió fı Éves költség: 55 milliárd euró Epilepszia Az epilepszia olyan krónikus állapot, amelyet ismétlıdı, spontán kialakuló rohamok jellemeznek, azaz ahol a roham kiváltó tényezık hiányában jelentkezik. A betegség súlyossága betegenként nagymértékben változik. A magas költségekért a súlyos esetek felelısek. Gyakoriság: 3 millió fı Éves költség: 15,5 milliárd euró Migrén A migrén a fejfájás súlyos formája, ami általában 4 órától 3 napig tartó rohamokkal jár, olyan akadályozó kísérıjelenségekkel, mint a szaglás elvesztése vagy hányás, a fények, hangok, szagok vagy a test mozgásának súlyos intoleranciája. Gyakoriság: 41 millió fı Éves költség: 27 milliárd euró Szklerózis multiplex A szklerózis multiplex a központi idegrendszer immunrendszer által közvetített gyulladásos és degeneratív zavara. Tünetei között szerepelnek vizuális és szenzoros zavarok, a végtag gyengesége és testtartásbeli problémák. Korlátozott gyakorisága ellenére jelentıs társadalmi és gazdasági hatással rendelkezik. Gyakoriság: fı Éves költség: 9 milliárd euró

8 8 Parkinson kór A Parkinson kór egyike a leggyakoribb neurodegeneratív zavaroknak. A fıbb tünetek a bradikinézia vagy lassú mozgás, merevség, nyugalmi remegés és testtartási bizonytalanság. Nem motoros tünete lehet depresszió, pszichózis és gyomor-bélrendszeri zavarok. Gyakoriság: 1,2 millió fı Éves költség: 11 milliárd euró Pszichotikus zavarok (szkizofrénia) A szkizofrénia a legtartósabb és legbénítóbb a pszichotikus zavarok közül. Dezorganizált gondolkodás jellemzi, és néha elıfordulnak érzékcsalódások és hallási hallucinációk. Bár nem gyakori betegség, a legköltségesebbek egyike. Gyakoriság: 3,7 millió fı Éves költség: 35 milliárd euró Agyi érbetegségek (stroke) A stroke érrendszeri zavar, amelyet az agysejtek hirtelen halála jellemez a csökkent vagy akadályozott vérellátás következtében. A tünetek a zavar helyétıl függnek, de magukba foglalhatnak motoros, beszéd- és memóriakárosodást egyaránt. Gyakoriság: 1 millió fı Éves költség: 22 milliárd euró Trauma A traumatikus agysérülés olyan agysérülés, ami idıszakos vagy állandó károsodásokhoz vezet a kognitív képességekben és a fizikai mőködésben. A trauma miatti halálesetek mintegy feléért olyan fejsérülések felelısek, amelyek közúti baleset vagy elesés következtében léptek fel. Gyakoriság: fı Éves költség: 3 milliárd euró

9 9 A kezelés forradalma Néhány évtizeddel ezelıttig egy Alzheimer-kórral, agyi érbetegséggel vagy traumatikus agysérüléssel diagnosztizált betegnek sivár jövıvel, leromlott életminıséggel, minimális munkabíró képességgel, megnehezülı családi élettel és gondozóitól való függéssel kellett szembenéznie. Mivel nem állt rendelkezésre megfelelı gyógymód, vagy lehetıség a tünetek enyhítésére, az orvos szerepe kimerült annyiban, hogy túlélési stratégiákat ajánlott a betegének. Az elmúlt évtizedekben azonban az idegrendszeri betegségek kezelése forradalmi fejlıdésen ment át. Íme néhány példa: A levodopa nevő gyógyszer (L-DOPA) hatékonyan mérsékli a Parkinson kór tüneteit sok betegnél, bár maga a betegség gyógyíthatatlan maradt. Ma már azon betegek esetében, akiknél az L-DOPA nem hatásos, a mély agyi stimuláció (DBS) jöhet szóba. Ezt a sebészeti eljárást a 80-as évek végén fejlesztettek ki a franciaországi Grenoble-ban a mozgászavarok kezelésére. A DBS hatékonynak bizonyult a Parkinson kór tünetei közül a tremor, a bradikinézia és a testtartási problémák kezelésében, valamint major depressszióban és egyéb hangulatzavarokban is. A DBS-szel kapcsolatos alapkutatások további új terápiás célpontokat tárnak fel, amelyek a jövıben akár sebészi beavatkozás nélkül, gyógyszerekkel is befolyásolhatók. A WHO Globális betegségteher 2000-ben címő tanulmánya úgy ítélte meg, hogy egy súlyos migrénbeteg ugyanúgy rokkant, mint egy aktív pszichózisban, demenciában vagy tetraplégiában (négyvégtagi bénulásban) szenvedı beteg. Részben annak az európai felfedezésnek köszönhetıen azonban, amelynek révén azonosították a migrénben kulcsszerepet játszó hírvivı molekulákat, köztük a szerotonint ( 5-hidroxi-triptamint - 5-HT), új terápiás hatóanyagokat fejlesztettek ki 5HT1 B/D agonisták (triptánok) formájában. Ezek a gyógyszerek nem tudják meggátolni a migrénes fejfájás kialakulását, de sok beteg esetében nagyon hatékonyan csökkentik a tüneteket, lehetıvé téve számukra a teljesebb életet. A depressziót és a szorongást ma rendszerint a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók csoportjába tartozó vegyületekkel (SSRIs) kezelik. Ezek nem hatékonyabbak, mint a régebbi antidepresszánsok, de kevesebb mellékhatással rendelkeznek.

10 10 Az étvágyszabályozás és az addikció neuronális mechanizmusainak mind jobb megértése vezet a gyógyszeres kezelések fejlıdéséhez az addikció és a táplálkozási zavarok, valamint az elhízás terén. A traumás agysérülésekkel kapcsolatban végzett kutatások szerint az elsıdleges sérülés az agyban olyan események kaszkádszerő folyamatát indítják el, melyek másodlagos károsodásokhoz vezetnek, és további kóros jelenségekkel, például hipoxiával is súlyosbodhatnak. Ezek az ismeretek vezettek olyan terápiás stratégiák kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a másodlagos károsodások mértékét. Ma már Európában is elfogadott gyakorlat a traumás agysérült betegek rehabilitációjának korai megkezdése, mivel kiderült, hogy ez a gyakorlat gyorsítja a felépülésüket. A traumás agysérülés, motoneuron károsodás miatt vagy egyéb okból lebénult és ún. locked in szindrómás betegek ma már képesek lehetnek a kommunikációra, és befolyásolhatják a környezetüket például agy-gép interfészek segítségével, amelyeket Európában és az USA-ban dolgoztak ki, és jelenleg is folyamatosan fejlesztenek. Növekvı betegségterhek Az európai populáció öregszik, egyre többen különösen a nık közül élnek nyolcvan évnél tovább. Ez a tendencia a hanyatló születési statisztikákkal együtt mélyreható demográfiai változásokat indított el Európában, ami az európai betegségprofilt is átalakítja. Az elsı Globális betegségteher tanulmány, amelyet 1996 és 1997 között publikált a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem, a nem fertızı betegségek költségeinek, különösen az idegrendszeri betegségekbıl eredıknek, a feltőnı növekedését vetíti elıre 2020-ra. A tanulmány szerzıi azt jósolják, hogy 2020-ban a major depresszió kerül az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összesítı tízes listán a második helyre, ahol csak az ischaemiás szívbetegségek elızik meg. A következı húsz évben az idegrendszeri betegségben szenvedık száma akár 20%-kal növekedhet. Az információs társadalomban élı mai ember agyába hatalmas mennyiségő és sebességő vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, aminek eddigi evolúciója egy merıben más környezetben játszódott le. Hogy milyen mértékben fejezıdik ki ez a hatás az idegrendszer betegségeiben, nehéz lenne meghatározni, de bizonyos szociális változások, mint például a családok egyre fokozódó földrajzi szétszóródása, a családi kapcsolatok gyengülése és a nık megváltozott szerepe, azzal jár, hogy sokszor egyetlen hozzátartozó sem engedheti meg magának azt, hogy otthon

11 11 maradjon idegrendszeri betegségben szenvedı rokonának gondját viselni. E gondoskodás feladata ily módon a hivatásos szakápolókra hárul. Az erıforrások hiánya A társadalmat sújtó betegségek közül az idegrendszeri betegségek alkotják a társadalomnak legnagyobb terhet jelentı, legköltségesebb csoportot a WHO és az EBC tanulmánya szerint egyaránt. Mégis az egészségügyi ellátás közvetlen költségeinek mindössze 15%-a írható az idegrendszeri betegségek számlájára Európában. Ez az ellentmondás egyrészt annak a következménye, hogy - összevetve az egyéb betegségtípusokkal - kevesebb kezelés- és gyógymód van ezekre a betegségekre, másrészt utal az egészségügyi ellátás hiányosságaira is, ami viszont az oktatás-képzés elégtelenségének következménye. Ezek az adatok, nem utolsósorban, az erıforrások hiányát is jelzik. Például a szélütés (stroke) ma a második leggyakoribb halálok Európában az ischaemiás szívbetegség után. Mégis, annak ellenére, hogy az akut stroke kezelésében bizonyított az erre szakosodott osztályok elınye, a legtöbb stroke-beteget még mindig valamelyik általános kórházi belosztályra utalják be. A major depresszió pedig, amely a harmadik legnagyobb terhet jelentı betegség Európában, gyakran kezeletlenül marad, vagy nem is diagnosztizálják. A demencia a negyedik helyre szorult, és habár a demenciában szenvedık közül kerül ki a legtöbb ápolási otthonban lakó, a legtöbb beteget nem diagnosztizálják. Gyakran állítják, hogy az idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek túlságosan drágák, használatuk eltúlzott, pedig az összes gyógyszerköltségnek mindössze 8%-át adják az idegrendszeri betegségek, ami nagyon alacsony a teljes betegségteherhez képest. E gyógyszerek ára az idegrendszeri betegségek teljes költségének 3%-át jelenti. Úgy gondoljuk, hogy sok beteget kezelnek kórházon kívül, akik valószínőleg inkább maguk kifizetik a kezelést ezt az állítást azonban még egészséggazdasági vizsgálatoknak kell igazolnia. Egyes betegségekkel kapcsolatban biztosan állítható - amelyek elıfordulása növekszik a populáció öregedésével -, hogy jelenleg nincs velük szemben hatékony kezelési eljárás, illetve a jelenlegi eljárások alkalmatlanok. Az Alzheimer-kór jó példa erre. Egy másik a major depresszió, amelynek kezelése jelenleg csak részben hatásos, ráadásul alkalmanként súlyos mellékhatások léphetnek fel. Az idegrendszer kutatásának támogatása nem megfelelı. Az idegrendszeri betegségek számlájára írható Európában a teljes betegségteher 35%-a, és ezek ellátása sokkal többe kerül, mint a rák és a cukorbetegség kezelése együttvéve. Az egyetlen lehetıség arra, hogy

12 12 megakadályozzuk, hogy még költségesebbé váljanak, a kutatások folytatása a megelızés, a kezelés és az egészséggondozás tökéletesítése érdekében. Ennek ellenére az agykutatás az élettudományok költségvetésének mindössze 8%-ából részesült az Európai Bizottság 5. keretprogramjában (FP5, ), ami 85 millió euró, azaz kevesebb, mint 0.01%-a az idegrendszeri betegségekre fordított éves költségeknek. Az EBC folyamatosan elemzi az agykutatás és az idegrendszeri zavarok finanszírozását. Ennek alapján az EBC azt javasolja, hogy az európai agykutatás finanszírozását az idegrendszeri betegségek éves költségének 0.13%-ára kell emelni, vagyis 500 millió euróra évente. Az Európai Unió célja, hogy 2010-re a bruttó hazai termék (GDP) 3%-ára növeli kutatási és fejlesztési kiadásait. Ehhez képest az idegrendszer-kutatás finanszírozásának EBC által javasolt növelése elég csekély mértékő, még akkor is, ha számításba vesszük, hogy az erre fordított összegek aránya nemzeti szinten magasabb, mint európai szinten. Van azonban egy másik módja is annak, hogy megítéljük a támogatás értékét ös tanulmányában az EBC 386 milliárd euróra becsülte az idegrendszeri betegségek teljes költségét Európában. Mivel több, a tanulmányban szereplı ország adatai hiányosak voltak, másrészt a tanulmány csak a 12 leggyakrabban elıforduló betegségre szorítkozott, a becslés meglehetısen óvatosnak tekinthetı. Az idegrendszeri betegségek valós költsége sokkal magasabb, valahol 500 és 700 milliárd euró között lehet. Ha a kutatások e terhen csak 0.1 %-ot enyhítenének, gyakorlatilag önfinanszírozóvá válna a rendszer. Ilyen körülmények között megengedheti-e Európa magának, hogy nem fektet be az agykutatásba? Európai térvesztés a gyógyszeriparban és K+F területen Korábban a gyógyszeripar volt az európai tudomány és technológia erıssége, mára azonban az USA és Japán is megelız bennünket a kutatásban is. Egy 2001-ben kiadott Európai bizottsági jelentés (Pammolli-jelentés) 5 szerint Európa lemaradt a bonyolultabb kutatófejlesztı infrastruktúrát és jelentıs forrásbevonást igénylı, innovatív eljárások kidolgozásában. Az elemzés azt sugallja, hogy Európa versenyképességét jelentısen csökkenti a piacok és kutatási rendszerek szétaprózottsága és 2000 között kutatásra és fejlesztésre kétszer annyit költöttek az USA-ban, mint Európában. A Pammolli-jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a tíz legjobban fogyó gyógyszer közül nyolcat az USA-ban gyártottak, míg csupán egy készült Európában.

13 13 Egy másik gyógyszeripari felmérés, amelyet az Európai Bizottság felkérésére készítettek 2004-ben 6, úgy jellemezte a kutatás és fejlesztés költségeinek változását, mint potenciálisan nyugtalanító körülmény. A felmérés két jelentıs veszélyt emelt ki: (1) alacsonyabb K+F költségek a világ alacsonyabb jövedelmő országaiban, (2) a versenyképesség elvesztése a USA-val szemben, annak ellenére, hogy Európa igyekezett megtartani az USA-hoz képest alacsony K+F költségeket. Európa azonban lassanként elveszti az alacsony K+F költségekbıl származó elınyét, mivel India és Kína egyre vonzóbbá válik az alacsony költségő, széles skálájú klinikai vizsgálatok helyszíneként. Ahogyan a Pammolli-jelentés, a 2004-es EU bizottsági felmérés is kiemelte a szétaprózott kutatási rendszereket az Európai Unióban. Az USA-ban erıs együttmőködés van az állami és a magán kutatási intézmények között, így az alapkutatás az egyetemek, a kutatóintézetek és a gyógyszeripar együttmőködéseként valósul meg. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szép példája az együttmőködésnek: koordinálja az állami és a magánkutatást, összekapcsolja a forrásokat a tudománnyal. Jelenleg nem létezik a NIH európai megfelelıje, bár virtuális egészségügyi intézeteket javasoltak már a szerep betöltésére. A gyógyszeripar nehézségein túl problémát jelent az is, hogy Európában az idegrendszer alapkutatása is hosszú ideje alulfinanszírozott. Az Európai Bizottság 6. keretprogramja ( ) 2,2 milliárd eurót biztosított az élettudományokra a program utolsó négy évében, miközben a NIH éves költségvetése kb. 30 milliárd USD (25,4 milliárd euró). Az EU egyes tagállamai sokkal többet költenek kutatásra, mint az EU a keretprogramokon keresztül, ennek ellenére jelentıs különbség van az USA és az EU kutatásra költött forrásainak nagysága között, és ez a különbség agyelszíváshoz vezet: a legjobb európai kutatók közül sokan az USA-ban helyezkednek el. A kelet-európai országok, ahol még kevesebb támogatást kap a kutatás, folyamatosan ontják a jól képzett és motivált tudósokat, akik külföldön találnak megfelelı állást. Pedig ezek a tudósok óriási lehetıséget jelentenek az EU számára különösen most, hogy egyre több kelet-európai ország csatlakozik az EU-hoz. Sajnos a jelenlegi pénzügyi feltételek mellett Európa nemigen vonzó számukra.

14 14 HIVATKOZÁSOK 1 Mathers CD, Stein C Fat DM, et al. Global burden of disease 2000: version 2, methods and results. Global Programme on Evidence for Health Policy Discussion paper No 50: World Health Organization, Olesen J, Leonardi M. The burden of brain diseases in Europe. Eur J Neurol 2003;10: Andlin-Sobocki P, Jonsson B, Wittchen HU, et al. Cost of disorders of the brain in Europe. Eur J Neurol 2005;12(Suppl 1): Murray CJ, Lopez AD. Alternative projections of mortality and disability by cause : Global Burden of Disease Study. Lancet 1997;349: Gambardella A, Orsenigo L, Pammolli F. Global competitiveness in pharmaceuticals: a European perspective. Enterprise Papers No 1. Luxembourg: European Commission, Charles River Associates. Innovation in the pharmaceutical sector. European Commission, 2004.

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról

Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról A TUDOMÁNY NAPJA NYÍLT NAP A KOKIBAN Az agykutatás fontossága Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról Tudnunk kell, hogy egyes egyedül

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

NAP Ünnepélyes aláírás és sajtótájékoztató

NAP Ünnepélyes aláírás és sajtótájékoztató A projekt a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. NAP Ünnepélyes aláírás és sajtótájékoztató

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes

DEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A cukorbetegség járványszerő terjedése elleni fellépés az Unióban

A cukorbetegség járványszerő terjedése elleni fellépés az Unióban P7_TA-PROV(0)008 A cukorbetegség járványszerő terjedése elleni fellépés az Unióban Az Európai Parlament 0. március -i állásfoglalása a diabétesz járványszerő terjedésének megakadályozásáról az Európai

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig

Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig Haller József Mi idézi elı? háború (katona, áldozat, passzív résztvevı) terrortámadás természeti

Részletesebben

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr!

VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr! 1 VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr! Köszönöm Dr. Julow Jenı Tanár Úr részletes, minden szempontra kiterjedı opponensi véleményezését, megtisztelı,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató

A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika

Léleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?

Részletesebben

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés TÖBBMILLIÓ ÉLET MEGMENTÉSE A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés CSELEKVÉSEK ÉVTIZEDE A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGÉRT 2011-2020 Dr. Pusztai Zsófia WHO Magyarországi Iroda 2015.

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szintú EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che

Részletesebben

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról Hatályosság: 2010.08.01-2010.08.02 Az egészségügyrıl szóló

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda

H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda 2009. szeptember 24 Bevezetés 2009. április 12.: Mexikó, Veracruz elsı ı influenzaszerő megbetegedés jelentése 2009.

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szint EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che EU

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

Pszichoszociális beavatkozási lehetıségek az ambuláns ellátásban

Pszichoszociális beavatkozási lehetıségek az ambuláns ellátásban V a r g a É v a Pszichoszociális beavatkozási lehetıségek az ambuláns ellátásban D r o g a m b u l a n c i a AZ AMBULÁNS ELLÁTÁS JELLEMZİI HELYZETKÉP Európában A kábítószer-használat miatti kezelések nagy

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 24.579/2008. Javaslat együttmőködési megállapodás megkötésére audiológiai szőrés és utánkövetés céljából Tisztelt

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2836-09/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 45 perc A /07. (V. 21.) SZMM rendelet

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

TIENS EGÉSZSÉG KÖR ELMÉLET

TIENS EGÉSZSÉG KÖR ELMÉLET 1 Tartalom: Az egészségről mi az egészség az egészség alatti állapot veszélyei az egészség faktorai A kínai egészségmegőrző kultúra története módszerei és lényege A egészség kör elmélet tisztítás, pótlás,

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei (alapbiztosítás) 1. sz. melléklet Kondíciós lista az ERGO Thébé és ERGO Io befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz Általános

Részletesebben

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei

ORAFLOR. A szájflóra kutatás innovatív termékei ORAFLOR A szájflóra kutatás innovatív termékei A szájflóra A szájban élő organizmusok összessége. A szervezet egészségi állapotának egyik fontos tényezője és tükre Elsődleges feladata a védelem. Folyamatosan

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban

A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban A dietetikus szerepe az Otthoni Hospice Ellátásban Készítette: Kun Judit dietetikus Bodrogi Sándorné minıségügyi vezetı Dr. Csernai Katalin Kft. Otthoni Szakápolási és Hospice Ellátó Szolgálat Motiváció

Részletesebben

MedHelp Betegségbiztosítás 2012

MedHelp Betegségbiztosítás 2012 MedHelp Betegségbiztosítás 2012 Helyzetkép Kincsünk Egészséges vagyok Ha nem. Mit tennék meg érte? Privát egészségbiztosítás Ausztriában Az UNIQA Ausztria piacvezető betegségbiztosítója a 8,2 m osztrák

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Lépésrıl lépésre modulprogram

Lépésrıl lépésre modulprogram Társadalmi felelısségvállalással a munkavállalók egészségmegırzéséért Lépésrıl lépésre modulprogram (Munkaanyag) A Jászkun Volán Zrt. a Humán Szolgáltató Központ és a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztetı

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

Újszülöttkori szőrıvizsgálatok

Újszülöttkori szőrıvizsgálatok Újszülöttkori szőrıvizsgálatok Szınyi László I. Sz. Gyermekklinika Budapest 1 Mirıl lesz szó? 1. Újszülöttkori szőrıvizsgálatok szabályozása. 2. Fejlıdési rendellenességek szőrése. 3. Anyagcsere-betegségek

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A gyermekkori epilepsziák felismerése

A gyermekkori epilepsziák felismerése A gyermekkori epilepsziák felismerése Dr. med. habil. Fogarasi András Tudományos igazgató Bethesda Gyermekkórház, Budapest fogarasi@bethesda.hu Tel: 4222-875 Fıbb lépések Felismerés Diagnózis Klasszifikáció

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Új PÉF szöveg betét Az eredeti OPK szövegből maradó ///Zöld/// kiszerkesztve

Új PÉF szöveg betét Az eredeti OPK szövegből maradó ///Zöld/// kiszerkesztve Új PÉF szöveg betét Az eredeti OPK szövegből maradó ///Zöld/// kiszerkesztve 1 ///Emlékeztető/// Jegyzőkönyv PÉF + OPK megbeszélés Budapest, OPK hivatali helyisége, 2010. szeptember 09. Résztvevők: dr.

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben