Konszenzus dokumentum az európai agykutatásról
|
|
- Orsolya Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Konszenzus dokumentum az európai agykutatásról (részletek) Jen Olesen, Mary G Baker, Freund Tamás, Monica di Luca, Julien Mendlewicz, Ian Ragan, Manfred Westfal, Európai Agytanács (European Brain Council EBC) 1.0 Vezetıi összefoglaló A különbözı neurológiai, pszichiátriai betegségek, valamint egyéb idegrendszeri bántalmak jelentıs szociális és gazdasági terhet rónak Európára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idegrendszeri betegségek felelısek Európa teljes betegségterhének 35%-áért. Az Európai Agytanács (EBC) azt írja 2005 júniusában közzétett publikációjában, mely az összes Európában publikált idegrendszeri zavarokkal foglalkozó egészség-gazdasági tanulmány elemzése alapján készült, hogy az idegrendszeri betegségek teljes költségének becsült értéke 2004-ben Európában 386 milliárd euró volt. Ezek a kiadások - az európai társadalom öregedésével párhuzamosan - várhatóan folyamatosan nıni fognak. Az idegtudományokra fordított pénzösszeg nagysága nincs arányban az idegrendszeri betegségek már ma is jelentkezı társadalmi költségeivel, a nem is oly távoli jövıre prognosztizált kiadások esetében ez az arány még rosszabb. Az utóbbi évtizedben Európa lemaradt az USA-hoz és Japánhoz képest az alap- és klinikai kutatás területén egyaránt. Sok fiatal európai kutató vándorol az USA-ba, nagy gyógyszervállalatok távoznak a tengeren túlra gyógyszerfejlesztési programjaikkal együtt. Az agykutatás olyan terápiákat, olyan diagnosztikai eszközöket ígér, amelyekkel könnyebben felfedezhetik, megállíthatják, esetleg visszafordíthatják a neurodegenerációt, a lebénult betegek számára lehetıvé válik idegprotézisek beültetése. A kutatók olyan speciális, betegre szabott depresszió- valamint szorongásoldó gyógyszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek megszüntetik vagy legalább minimálisra csökkentik a mellékhatásokat. Az agy mőködésének egyre pontosabb feltérképezése és megértése vezethet el minket az idegrendszeri betegségek sikeres megelızéséhez és gyógyításához, valamint hatékony oktatási programok kialakításához. Soha nem volt égetıbb szükség új kezelési eljárásokra! Európa
2 2 büszke lehet azokra a kiváló biotechnológusokra, akik az agykutatókkal és a gyógyszeriparral együttmőködve valóra válthatják ezeket az ígéreteket. Hogy Európa megragadhassa ezeket a lehetıségeket, felvehesse a harcot az idegrendszeri betegségekkel, intenzívebbé kell tenni az európai államok közötti tudományos együttmőködéseket, ki kell alakítani, illetve szorosabbá és hatékonyabbá kell tenni a tudományos mőhelyek és az ipar, valamint a betegszervezetek közötti munkakapcsolatot, és növelni kell az idegtudományokra fordított összegek nagyságát. Az EBC 2002-ben alakult meg, hogy egész Európából összehozva a tudósokat, orvosokat, a gyógyszeripar, valamint a jótékonysági és betegszervezetek képviselıit, tegyen a megfogalmazott célok eléréséért. Az EBC az agykutatás területén újszerő, alulról építkezı kutatási politikával, valamint e konszenzus dokumentum kidolgozásával azon dolgozik, hogy minél nagyobb figyelmet irányítson az idegtudományokra, e tudományterület híreit minél szélesebb körhöz eljuttassa és megértesse. Rövid távon az a legfıbb célja, hogy elérje az agykutatás prioritássá válását az Európai Bizottság 7. keretprogramjában (FP7, ). A kutatási programot elıször az EBC bizottsága fogalmazta meg. A tervezetet minden tagszervezet és számos független szakértı részére megküldtük véleményezésre. A tervezet és a különbözı tudományágakat képviselı európai szakértıi csoportok javaslatai alapján alakult ki a 45 kutatási téma. Ezek mindegyike egy idegrendszerrel kapcsolatos téma jövıbeni kutatására tett javaslatot tartalmaz, amely az EBC szerint egy vagy több integrált vagy stratégiai kutatási projekt (STREP) alapjául szolgálhat az FP7. alatt. Az EBC szándékosan a fı betegségekre fókuszált, és csak ezután határozta meg a betegségek megértéséhez és kezeléséhez vagy éppen gyógyításához szükséges alapkutatási témát. A program az embertıl a molekula felé építkezik, ugyanakkora fontosságot tulajdonítva az alap- és a klinikai kutatásnak. Az EBC azt javasolja, hogy minden integrált projekt vagy STREP millió eurós támogatást kapjon. Ezen túlmenıen az idegrendszer kutatása az FP7 más területein (pl. Európai Kutatási Tanács, információ-technológia, az erıszak okai) is kiemelt fontosságú elemként kezelendı. Minden, az emberi viselkedést érintı kutatási programnak figyelembe kell vennie az idegrendszerrel kapcsolatos kutatásokat. Az EBC arra számít, hogy az idegrendszer kutatásának elsıbbsége, amelyet európai szinten szorgalmaz, nemzeti szinten is megjelenik hamarosan, és ez a dokumentum a nemzeti programok kiindulópontjaként fog szolgálni. Az idegrendszerrel kapcsolatos európai konferenciák Ezt a célját sikeresen el is érte (a szerkesztı megjegyése)
3 3 továbbfejleszthetik az itt tárgyalt témákat és ötleteket. Az EBC egy munkacsoport megalakításában is gondolkodik, hogy elımozdítsa a folyamatot. Az idegtudományok támogatásának növelése magas, gyorsan megtérülı hasznot hozna az egészségügyi ellátórendszerek terheinek enyhítése, valamint az érintettek munkaképességének visszaállítása révén. Felbecsülhetetlen az idegtudományokra fordított támogatások egyéni és társadalmi haszna. Elérkezett a cselekvés ideje! 2.0 IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK Háttér Idegrendszeri kutatás minden olyan alap- és klinikai kutatás, amely a központi és környéki idegrendszerre, valamint ezek betegségeire irányul. Idegrendszeri betegség minden olyan zavar, amely a központi és környéki idegrendszert érinti, beleértve minden, rokkantságot okozó traumatikus sérülést és a veleszületett rendellenességek mintegy felét. Az EBC elfogadta ezen definíciókat, hogy megpróbálja összekapcsolni azokat a tudományágakat, amelyek az aggyal, a gerincvelıvel és a környéki idegekkel foglalkoznak. A kutatás, az oktatás és a társadalom eredményes tájékoztatása céljából különösen fontos, hogy a kutatás és a gyógyítás különbözı területein dolgozók együttmőködjenek. Az EBC nem törekszik a jelenlegi klinikai szakterületi felosztás megváltoztatására, még támogatja is a további specializációt, amennyiben az idegrendszeri zavarok kezelésének összetettebbé válása ezt szükségessé teszi. Mindamellett a betegségek különbözı szakterületek alá csoportosítása a kutatás, az oktatás és a tájékoztatás terén mesterséges, ami nemkívánatos eredményre is vezethet. Például a demencia nem neurológiai, idıskori, pszichiátriai vagy általános betegség, hanem mind a négy egyszerre. A demens betegeket pszichiáterek, neurológusok, geriáter szakorvosok és általános orvosok diagnosztizálják és kezelik. A szakszerő ellátás minden releváns szakterület eredményeit felhasználva kell folyjon, a demencia okait kutató tudósok számára pedig elengedhetetlen a probléma multidiszciplináris megközelítése. Az emberi idegrendszer rendkívül komplex. Ha ebben a komplex rendszerben zavar keletkezik, az abból eredı betegségek jelentıs, sokszor maradandó károsodásokat okoznak, mivel olyan alapvetı funkciókat érinthetnek, mint a mozgás, a kommunikáció és az érzelmek. A normális idegrendszer az alapja mindennapi mőködésünknek és a változó környezethez -
4 4 például az információs társadalom beköszöntéhez - való alkalmazkodásnak, ezért fontos a normális idegrendszeri mőködés és az idegrendszeri betegségek tanulmányozása egyaránt. Az utóbbi évtizedekben az idegrendszer kutatása minden szinten óriási fejlıdésen ment keresztül a genetikai mechanizmusok és az egyes neuronok funkciójának megértésétıl kezdve a sejtek közötti kommunikációig és az ép, éber emberi agyról való képalkotó eljárásokig a felnıtt és a fejlıdı emberi szervezetekben egyaránt. Ma már sokkal jobban megértjük az olyan folyamatokat, mint a degeneráció, a traumatikus, ischémiás és gyulladásos idegrendszeri károsodás, valamint az idegrendszer önjavító mechanizmusai. Nagyot változott az idegrendszeri betegségek osztályozása, epidemiológiája, valamint társadalmi következményeinek kutatása is. Részben ez a fejlıdés vezetett az olyan szakterületek közötti korlátok lebontásához, amelyek közös területe az idegrendszer: mint például az anatómia, fiziológia és biokémia. E tudományok szakértıi ma már együtt dolgoznak az egyetemi vagy akadémiai idegtudományi intézetekben. A klinikusok és az alapkutatók felismerték az együttmőködés és az információcsere elınyeit. Az alapkutatást, amely a betegségek mechanizmusainak magyarázatához vezetett, gyakran inspirálták betegeken végzett megfigyelések, és sok alapkutató ma már szorosan együttmőködik klinikusokkal, hogy biztosítsa eredményeinek felhasználását a klinikumban. Az EBC támogatja ezt a multidiszciplináris megközelítést, és igyekszik elımozdítani az ipar és a betegszervezetek részvételét is az együttmőködésben. E filozófia hatja át ezt a konszenzus dokumentumot, amely azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság jobban támogassa a multidiszciplináris és multinacionális részvételő idegrendszeri kutatásokat. Az idegrendszeri betegségek terhe Az idegrendszeri betegségek fontos népegészségügyi problémát jelentenek Európában és azon kívül is. A WHO a Globális betegségteher 2000-ben 1 címő tanulmányában globális epidemiológiai adatokat mutatott be a korai halálozás és a rokkantság miatt elveszett életéveket számszerően jellemezve. Az EBC kiszámolta, hogy Európában az idegrendszeri betegségek felelısek a korai halálozás miatt elveszett életévek 23%-áért, a rokkantságban töltött életévek 50%-áért, végsısoron az idegrendszeri betegségek felelısek az összes betegségteher 35%-áért Európában. Ez a sokkoló adat rávilágít egyrészt az idegrendszeri zavarok társadalmi jelentıségére, másrészt arra, hogy az érintett emberek általában sok évig együtt élnek e betegségekkel.
5 5 Az összes Európában közölt epidemiológiai és egészség-gazdasági tanulmány elemzése az alapja, az EBC 2005-ben publikált Az idegrendszeri zavarok költsége Európában 3 tanulmányában az addigiaktól eltérıen, holisztikusan becsülte meg az idegrendszeri betegségek hatását. Figyelembe vette: egészségügyi ellátás költségeit (kórházi ellátás, ambuláns ellátás, gyógyszerek) az egészségügyi szektoron kívüli magán és állami költségeket (beleértve az ápolási otthonok, valamint a magánotthonok költségeit) közvetett költségek (beleértve a korlátozott munkaképességet, a rendszeres távolmaradást és a korai nyugdíjazást). Az elemzés szerint Európa 28 országának (az Európai Unió valamint Izland, Norvégia és Svédország) 466 millió lakosából 127 millió ember, vagyis 27% érintett legalább egy idegrendszeri betegségben. Az idegrendszeri betegségek összköltsége 386 milliárd euró euró lakosonként, ami megegyezik több, mint 25 Csalagút költségével. Az alábbiakban a 12 legköltségesebb idegrendszeri betegség rövid leírása következik, feltüntetve az érintett betegek becsült számát Európában és az adott betegség 2004-es éves költségeit az EBC idézett tanulmányának megfelelıen. Addikció Az addikció több tünet együttes mintázata, köztük egy anyag használatának kényszere; a használat kontrolljának képtelensége; tolerancia, elvonási tünetek kialakulása és kóros érdeklıdés az anyag iránt, valamint folyamatos használat az ártalmas következmények ellenére. Gyakoriság: 9 millió ember (csak az alkohol- és tiltott drogfüggés) Éves költség: 57 milliárd euró
6 6 Affektív zavarok Az affektív vagy hangulati zavarokat a kedélyállapot klinikailag jelentıs mértékő ingadozásai jellemezik. Három fı csoportját ismerték fel: a major (súlyos) depressziót, a bipoláris zavart valamint a ciklotím- és disztímiás zavarokat. Az EBC tanulmánya a major depresszióra és a bipoláris zavarra összpontosított. Gyakoriság: 21 millió fı Éves költség: 106 milliárd euró Szorongásos zavarok A szorongásos zavarok spektruma a pánikzavartól és a generalizált szorongástól különféle fóbiákig terjed, és magában foglalja a kényszerbetegséget és a poszttraumás stressz szindrómát (PTSD). Gyakoriság: 41 millió fı (a PTSD-t kizárva) Éves költség: 41 milliárd euró Agyi tumorok Az agyi tumorokat primer vagy szekunder osztályba sorolják. Az elıbbi magából az agyból származik, az utóbbi pedig a test más részérıl eredı áttét. A szekunder daganatok mindig rosszindulatúak, míg a primer daganatok felbukkanhatnak jóindulatú és rosszindulatú formában is. Gyakoriság: fı Éves költség: 4,6 millárd euró Demencia Az osztályozás alapját képezı Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 3. átdolgozott kiadása (DSM-III-R) szerint a demencia kritériumai között szerepel a memória romlásának kimutatható bizonyítéka és vagy (a) egy másik intellektuális funkció károsodása
7 7 (absztrakt gondolkodás, döntéshozatal vagy magasabb kérgi funkciók) vagy (b) a személyiség megváltozása. Gyakoriság: 5 millió fı Éves költség: 55 milliárd euró Epilepszia Az epilepszia olyan krónikus állapot, amelyet ismétlıdı, spontán kialakuló rohamok jellemeznek, azaz ahol a roham kiváltó tényezık hiányában jelentkezik. A betegség súlyossága betegenként nagymértékben változik. A magas költségekért a súlyos esetek felelısek. Gyakoriság: 3 millió fı Éves költség: 15,5 milliárd euró Migrén A migrén a fejfájás súlyos formája, ami általában 4 órától 3 napig tartó rohamokkal jár, olyan akadályozó kísérıjelenségekkel, mint a szaglás elvesztése vagy hányás, a fények, hangok, szagok vagy a test mozgásának súlyos intoleranciája. Gyakoriság: 41 millió fı Éves költség: 27 milliárd euró Szklerózis multiplex A szklerózis multiplex a központi idegrendszer immunrendszer által közvetített gyulladásos és degeneratív zavara. Tünetei között szerepelnek vizuális és szenzoros zavarok, a végtag gyengesége és testtartásbeli problémák. Korlátozott gyakorisága ellenére jelentıs társadalmi és gazdasági hatással rendelkezik. Gyakoriság: fı Éves költség: 9 milliárd euró
8 8 Parkinson kór A Parkinson kór egyike a leggyakoribb neurodegeneratív zavaroknak. A fıbb tünetek a bradikinézia vagy lassú mozgás, merevség, nyugalmi remegés és testtartási bizonytalanság. Nem motoros tünete lehet depresszió, pszichózis és gyomor-bélrendszeri zavarok. Gyakoriság: 1,2 millió fı Éves költség: 11 milliárd euró Pszichotikus zavarok (szkizofrénia) A szkizofrénia a legtartósabb és legbénítóbb a pszichotikus zavarok közül. Dezorganizált gondolkodás jellemzi, és néha elıfordulnak érzékcsalódások és hallási hallucinációk. Bár nem gyakori betegség, a legköltségesebbek egyike. Gyakoriság: 3,7 millió fı Éves költség: 35 milliárd euró Agyi érbetegségek (stroke) A stroke érrendszeri zavar, amelyet az agysejtek hirtelen halála jellemez a csökkent vagy akadályozott vérellátás következtében. A tünetek a zavar helyétıl függnek, de magukba foglalhatnak motoros, beszéd- és memóriakárosodást egyaránt. Gyakoriság: 1 millió fı Éves költség: 22 milliárd euró Trauma A traumatikus agysérülés olyan agysérülés, ami idıszakos vagy állandó károsodásokhoz vezet a kognitív képességekben és a fizikai mőködésben. A trauma miatti halálesetek mintegy feléért olyan fejsérülések felelısek, amelyek közúti baleset vagy elesés következtében léptek fel. Gyakoriság: fı Éves költség: 3 milliárd euró
9 9 A kezelés forradalma Néhány évtizeddel ezelıttig egy Alzheimer-kórral, agyi érbetegséggel vagy traumatikus agysérüléssel diagnosztizált betegnek sivár jövıvel, leromlott életminıséggel, minimális munkabíró képességgel, megnehezülı családi élettel és gondozóitól való függéssel kellett szembenéznie. Mivel nem állt rendelkezésre megfelelı gyógymód, vagy lehetıség a tünetek enyhítésére, az orvos szerepe kimerült annyiban, hogy túlélési stratégiákat ajánlott a betegének. Az elmúlt évtizedekben azonban az idegrendszeri betegségek kezelése forradalmi fejlıdésen ment át. Íme néhány példa: A levodopa nevő gyógyszer (L-DOPA) hatékonyan mérsékli a Parkinson kór tüneteit sok betegnél, bár maga a betegség gyógyíthatatlan maradt. Ma már azon betegek esetében, akiknél az L-DOPA nem hatásos, a mély agyi stimuláció (DBS) jöhet szóba. Ezt a sebészeti eljárást a 80-as évek végén fejlesztettek ki a franciaországi Grenoble-ban a mozgászavarok kezelésére. A DBS hatékonynak bizonyult a Parkinson kór tünetei közül a tremor, a bradikinézia és a testtartási problémák kezelésében, valamint major depressszióban és egyéb hangulatzavarokban is. A DBS-szel kapcsolatos alapkutatások további új terápiás célpontokat tárnak fel, amelyek a jövıben akár sebészi beavatkozás nélkül, gyógyszerekkel is befolyásolhatók. A WHO Globális betegségteher 2000-ben címő tanulmánya úgy ítélte meg, hogy egy súlyos migrénbeteg ugyanúgy rokkant, mint egy aktív pszichózisban, demenciában vagy tetraplégiában (négyvégtagi bénulásban) szenvedı beteg. Részben annak az európai felfedezésnek köszönhetıen azonban, amelynek révén azonosították a migrénben kulcsszerepet játszó hírvivı molekulákat, köztük a szerotonint ( 5-hidroxi-triptamint - 5-HT), új terápiás hatóanyagokat fejlesztettek ki 5HT1 B/D agonisták (triptánok) formájában. Ezek a gyógyszerek nem tudják meggátolni a migrénes fejfájás kialakulását, de sok beteg esetében nagyon hatékonyan csökkentik a tüneteket, lehetıvé téve számukra a teljesebb életet. A depressziót és a szorongást ma rendszerint a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók csoportjába tartozó vegyületekkel (SSRIs) kezelik. Ezek nem hatékonyabbak, mint a régebbi antidepresszánsok, de kevesebb mellékhatással rendelkeznek.
10 10 Az étvágyszabályozás és az addikció neuronális mechanizmusainak mind jobb megértése vezet a gyógyszeres kezelések fejlıdéséhez az addikció és a táplálkozási zavarok, valamint az elhízás terén. A traumás agysérülésekkel kapcsolatban végzett kutatások szerint az elsıdleges sérülés az agyban olyan események kaszkádszerő folyamatát indítják el, melyek másodlagos károsodásokhoz vezetnek, és további kóros jelenségekkel, például hipoxiával is súlyosbodhatnak. Ezek az ismeretek vezettek olyan terápiás stratégiák kifejlesztéséhez, amelyek csökkentik a másodlagos károsodások mértékét. Ma már Európában is elfogadott gyakorlat a traumás agysérült betegek rehabilitációjának korai megkezdése, mivel kiderült, hogy ez a gyakorlat gyorsítja a felépülésüket. A traumás agysérülés, motoneuron károsodás miatt vagy egyéb okból lebénult és ún. locked in szindrómás betegek ma már képesek lehetnek a kommunikációra, és befolyásolhatják a környezetüket például agy-gép interfészek segítségével, amelyeket Európában és az USA-ban dolgoztak ki, és jelenleg is folyamatosan fejlesztenek. Növekvı betegségterhek Az európai populáció öregszik, egyre többen különösen a nık közül élnek nyolcvan évnél tovább. Ez a tendencia a hanyatló születési statisztikákkal együtt mélyreható demográfiai változásokat indított el Európában, ami az európai betegségprofilt is átalakítja. Az elsı Globális betegségteher tanulmány, amelyet 1996 és 1997 között publikált a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem, a nem fertızı betegségek költségeinek, különösen az idegrendszeri betegségekbıl eredıknek, a feltőnı növekedését vetíti elıre 2020-ra. A tanulmány szerzıi azt jósolják, hogy 2020-ban a major depresszió kerül az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összesítı tízes listán a második helyre, ahol csak az ischaemiás szívbetegségek elızik meg. A következı húsz évben az idegrendszeri betegségben szenvedık száma akár 20%-kal növekedhet. Az információs társadalomban élı mai ember agyába hatalmas mennyiségő és sebességő vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, aminek eddigi evolúciója egy merıben más környezetben játszódott le. Hogy milyen mértékben fejezıdik ki ez a hatás az idegrendszer betegségeiben, nehéz lenne meghatározni, de bizonyos szociális változások, mint például a családok egyre fokozódó földrajzi szétszóródása, a családi kapcsolatok gyengülése és a nık megváltozott szerepe, azzal jár, hogy sokszor egyetlen hozzátartozó sem engedheti meg magának azt, hogy otthon
11 11 maradjon idegrendszeri betegségben szenvedı rokonának gondját viselni. E gondoskodás feladata ily módon a hivatásos szakápolókra hárul. Az erıforrások hiánya A társadalmat sújtó betegségek közül az idegrendszeri betegségek alkotják a társadalomnak legnagyobb terhet jelentı, legköltségesebb csoportot a WHO és az EBC tanulmánya szerint egyaránt. Mégis az egészségügyi ellátás közvetlen költségeinek mindössze 15%-a írható az idegrendszeri betegségek számlájára Európában. Ez az ellentmondás egyrészt annak a következménye, hogy - összevetve az egyéb betegségtípusokkal - kevesebb kezelés- és gyógymód van ezekre a betegségekre, másrészt utal az egészségügyi ellátás hiányosságaira is, ami viszont az oktatás-képzés elégtelenségének következménye. Ezek az adatok, nem utolsósorban, az erıforrások hiányát is jelzik. Például a szélütés (stroke) ma a második leggyakoribb halálok Európában az ischaemiás szívbetegség után. Mégis, annak ellenére, hogy az akut stroke kezelésében bizonyított az erre szakosodott osztályok elınye, a legtöbb stroke-beteget még mindig valamelyik általános kórházi belosztályra utalják be. A major depresszió pedig, amely a harmadik legnagyobb terhet jelentı betegség Európában, gyakran kezeletlenül marad, vagy nem is diagnosztizálják. A demencia a negyedik helyre szorult, és habár a demenciában szenvedık közül kerül ki a legtöbb ápolási otthonban lakó, a legtöbb beteget nem diagnosztizálják. Gyakran állítják, hogy az idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek túlságosan drágák, használatuk eltúlzott, pedig az összes gyógyszerköltségnek mindössze 8%-át adják az idegrendszeri betegségek, ami nagyon alacsony a teljes betegségteherhez képest. E gyógyszerek ára az idegrendszeri betegségek teljes költségének 3%-át jelenti. Úgy gondoljuk, hogy sok beteget kezelnek kórházon kívül, akik valószínőleg inkább maguk kifizetik a kezelést ezt az állítást azonban még egészséggazdasági vizsgálatoknak kell igazolnia. Egyes betegségekkel kapcsolatban biztosan állítható - amelyek elıfordulása növekszik a populáció öregedésével -, hogy jelenleg nincs velük szemben hatékony kezelési eljárás, illetve a jelenlegi eljárások alkalmatlanok. Az Alzheimer-kór jó példa erre. Egy másik a major depresszió, amelynek kezelése jelenleg csak részben hatásos, ráadásul alkalmanként súlyos mellékhatások léphetnek fel. Az idegrendszer kutatásának támogatása nem megfelelı. Az idegrendszeri betegségek számlájára írható Európában a teljes betegségteher 35%-a, és ezek ellátása sokkal többe kerül, mint a rák és a cukorbetegség kezelése együttvéve. Az egyetlen lehetıség arra, hogy
12 12 megakadályozzuk, hogy még költségesebbé váljanak, a kutatások folytatása a megelızés, a kezelés és az egészséggondozás tökéletesítése érdekében. Ennek ellenére az agykutatás az élettudományok költségvetésének mindössze 8%-ából részesült az Európai Bizottság 5. keretprogramjában (FP5, ), ami 85 millió euró, azaz kevesebb, mint 0.01%-a az idegrendszeri betegségekre fordított éves költségeknek. Az EBC folyamatosan elemzi az agykutatás és az idegrendszeri zavarok finanszírozását. Ennek alapján az EBC azt javasolja, hogy az európai agykutatás finanszírozását az idegrendszeri betegségek éves költségének 0.13%-ára kell emelni, vagyis 500 millió euróra évente. Az Európai Unió célja, hogy 2010-re a bruttó hazai termék (GDP) 3%-ára növeli kutatási és fejlesztési kiadásait. Ehhez képest az idegrendszer-kutatás finanszírozásának EBC által javasolt növelése elég csekély mértékő, még akkor is, ha számításba vesszük, hogy az erre fordított összegek aránya nemzeti szinten magasabb, mint európai szinten. Van azonban egy másik módja is annak, hogy megítéljük a támogatás értékét ös tanulmányában az EBC 386 milliárd euróra becsülte az idegrendszeri betegségek teljes költségét Európában. Mivel több, a tanulmányban szereplı ország adatai hiányosak voltak, másrészt a tanulmány csak a 12 leggyakrabban elıforduló betegségre szorítkozott, a becslés meglehetısen óvatosnak tekinthetı. Az idegrendszeri betegségek valós költsége sokkal magasabb, valahol 500 és 700 milliárd euró között lehet. Ha a kutatások e terhen csak 0.1 %-ot enyhítenének, gyakorlatilag önfinanszírozóvá válna a rendszer. Ilyen körülmények között megengedheti-e Európa magának, hogy nem fektet be az agykutatásba? Európai térvesztés a gyógyszeriparban és K+F területen Korábban a gyógyszeripar volt az európai tudomány és technológia erıssége, mára azonban az USA és Japán is megelız bennünket a kutatásban is. Egy 2001-ben kiadott Európai bizottsági jelentés (Pammolli-jelentés) 5 szerint Európa lemaradt a bonyolultabb kutatófejlesztı infrastruktúrát és jelentıs forrásbevonást igénylı, innovatív eljárások kidolgozásában. Az elemzés azt sugallja, hogy Európa versenyképességét jelentısen csökkenti a piacok és kutatási rendszerek szétaprózottsága és 2000 között kutatásra és fejlesztésre kétszer annyit költöttek az USA-ban, mint Európában. A Pammolli-jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a tíz legjobban fogyó gyógyszer közül nyolcat az USA-ban gyártottak, míg csupán egy készült Európában.
13 13 Egy másik gyógyszeripari felmérés, amelyet az Európai Bizottság felkérésére készítettek 2004-ben 6, úgy jellemezte a kutatás és fejlesztés költségeinek változását, mint potenciálisan nyugtalanító körülmény. A felmérés két jelentıs veszélyt emelt ki: (1) alacsonyabb K+F költségek a világ alacsonyabb jövedelmő országaiban, (2) a versenyképesség elvesztése a USA-val szemben, annak ellenére, hogy Európa igyekezett megtartani az USA-hoz képest alacsony K+F költségeket. Európa azonban lassanként elveszti az alacsony K+F költségekbıl származó elınyét, mivel India és Kína egyre vonzóbbá válik az alacsony költségő, széles skálájú klinikai vizsgálatok helyszíneként. Ahogyan a Pammolli-jelentés, a 2004-es EU bizottsági felmérés is kiemelte a szétaprózott kutatási rendszereket az Európai Unióban. Az USA-ban erıs együttmőködés van az állami és a magán kutatási intézmények között, így az alapkutatás az egyetemek, a kutatóintézetek és a gyógyszeripar együttmőködéseként valósul meg. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szép példája az együttmőködésnek: koordinálja az állami és a magánkutatást, összekapcsolja a forrásokat a tudománnyal. Jelenleg nem létezik a NIH európai megfelelıje, bár virtuális egészségügyi intézeteket javasoltak már a szerep betöltésére. A gyógyszeripar nehézségein túl problémát jelent az is, hogy Európában az idegrendszer alapkutatása is hosszú ideje alulfinanszírozott. Az Európai Bizottság 6. keretprogramja ( ) 2,2 milliárd eurót biztosított az élettudományokra a program utolsó négy évében, miközben a NIH éves költségvetése kb. 30 milliárd USD (25,4 milliárd euró). Az EU egyes tagállamai sokkal többet költenek kutatásra, mint az EU a keretprogramokon keresztül, ennek ellenére jelentıs különbség van az USA és az EU kutatásra költött forrásainak nagysága között, és ez a különbség agyelszíváshoz vezet: a legjobb európai kutatók közül sokan az USA-ban helyezkednek el. A kelet-európai országok, ahol még kevesebb támogatást kap a kutatás, folyamatosan ontják a jól képzett és motivált tudósokat, akik külföldön találnak megfelelı állást. Pedig ezek a tudósok óriási lehetıséget jelentenek az EU számára különösen most, hogy egyre több kelet-európai ország csatlakozik az EU-hoz. Sajnos a jelenlegi pénzügyi feltételek mellett Európa nemigen vonzó számukra.
14 14 HIVATKOZÁSOK 1 Mathers CD, Stein C Fat DM, et al. Global burden of disease 2000: version 2, methods and results. Global Programme on Evidence for Health Policy Discussion paper No 50: World Health Organization, Olesen J, Leonardi M. The burden of brain diseases in Europe. Eur J Neurol 2003;10: Andlin-Sobocki P, Jonsson B, Wittchen HU, et al. Cost of disorders of the brain in Europe. Eur J Neurol 2005;12(Suppl 1): Murray CJ, Lopez AD. Alternative projections of mortality and disability by cause : Global Burden of Disease Study. Lancet 1997;349: Gambardella A, Orsenigo L, Pammolli F. Global competitiveness in pharmaceuticals: a European perspective. Enterprise Papers No 1. Luxembourg: European Commission, Charles River Associates. Innovation in the pharmaceutical sector. European Commission, 2004.
Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról
A TUDOMÁNY NAPJA NYÍLT NAP A KOKIBAN Az agykutatás fontossága Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról Tudnunk kell, hogy egyes egyedül
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenA pszichopatológia egyes kérdései
A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális
RészletesebbenAbúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc
Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenDisszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció
RészletesebbenTermészetgyógyászati Klinikum
Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák
RészletesebbenA Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)
A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek
RészletesebbenNAP Ünnepélyes aláírás és sajtótájékoztató
A projekt a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. NAP Ünnepélyes aláírás és sajtótájékoztató
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAz egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.
Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú
RészletesebbenDEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN
DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenSzklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve
Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenEurópában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.
A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább
RészletesebbenA cukorbetegség járványszerő terjedése elleni fellépés az Unióban
P7_TA-PROV(0)008 A cukorbetegség járványszerő terjedése elleni fellépés az Unióban Az Európai Parlament 0. március -i állásfoglalása a diabétesz járványszerő terjedésének megakadályozásáról az Európai
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenSzüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.
Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot Összefoglaló Mi a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Miért marad fenn a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Milyen intézkedést tett az EU? Mit
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenAz Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)
Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
Részletesebben2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része
Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenVASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató
VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális
RészletesebbenA környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban
A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar
RészletesebbenGyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Gyermekpszichiátria PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Gyermekpszichiátria Gyermekkorban diagnosztizálható zavarok Gyermek és serdülıkorban induló pszichiátriai betegségek Fejlıdési perspektíva
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenA logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1
A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti
RészletesebbenEPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenKognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében
Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenGyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban. Dr. Lővei Csilla
Gyermekek rehabilitációjának lehetőségei napjainkban Dr. Lővei Csilla 2015. 10. 29. Rehabilitációt igénylő gyermekkori kórállapotok: Neurológiai kórképek (myelodysplasia, CP, neuromuscularis bet., neurotraumat.)
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenVÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE. Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr!
1 VÁLASZ DR. JULOW JENİ TANÁR ÚR, AZ MTA DOKTORA OPPONENSI VÉLEMÉNYÉRE Tisztelt Julow Jenı Tanár Úr! Köszönöm Dr. Julow Jenı Tanár Úr részletes, minden szempontra kiterjedı opponensi véleményezését, megtisztelı,
RészletesebbenA PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA
A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA (HANDOUT) SZEKANECZ ÉVA M.D. Ph.D. DE KK Onkológiai Intézet 2016. palliative care starts when a cure is no longer possible nem az agonizáló, hanem a progrediáló betegek
RészletesebbenAz oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.
Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres
RészletesebbenEgészségpszichológia 3. óra tanév 1. félév
Egészségpszichológia 3. óra 2010-2011. tanév 1. félév 1 2 3 4 5 6 7 A narkomániások Problémáikhoz érdemi megoldásokat nem találnak. Társas kapcsolataikat fenn tartani nem képesek. Tehetetlenségük tényét
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
Részletesebben106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról
106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenMit kell tudni az ASTAXANTHIN-ról? A TÖKÉLETES ANTIOXIDÁNS
Mit kell tudni az ASTAXANTHIN-ról? A TÖKÉLETES ANTIOXIDÁNS Az antioxidánsok olyan molekulák, melyek képesek eltávolítani a szabadgyököket a szervezetünkből. Ilyen az Astaxanthin is, reakcióba lép a szabadgyökökkel
RészletesebbenEurópai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Üdvözöljük! <Cég neve>
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Üdvözöljük! Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 1994. Európa Tanácsi rendelet 1996 óta mőködik székhelye Bilbao
RészletesebbenBioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés
Neuroetika Neuroetika: Idegtudományok kapcsán felmerülő etikai kérdéseket vizsgálja alapvetően filozófiai diszciplína, tárgya: pszichiátria, neurológia, idegsebészet, neurofiziológia, neuroanatómia, pszichológia,
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 24.579/2008. Javaslat együttmőködési megállapodás megkötésére audiológiai szőrés és utánkövetés céljából Tisztelt
RészletesebbenPoszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig
MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Poszt-traumás stressz zavar: a vietnámi háborútól a orvosbiológiáig Haller József Mi idézi elı? háború (katona, áldozat, passzív résztvevı) terrortámadás természeti
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenA feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.
A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján
RészletesebbenAz illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenAZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA
Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenMozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek
Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának
RészletesebbenFNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei
FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenÉrtékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-
Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom
RészletesebbenMINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT
MINTAPROGRAM A MINŐSÉGI IDŐSKORÉRT HU11-0005-A1-2013 4. Hírlevél Őszi Fény Idősek Otthona - épületszárny bővítés látványterve Mintaprogram a minőségi időskorért - HU11-0005-A1-2013 2. Oldal NAPIREND PROGRAM:
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenEgészségértés: Híd a jobb egészséghez
Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a
RészletesebbenVan-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.
Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenAZ INTENZÍV TERÁPIA ÉS A SÜRGŐSSÉGI
XVI. MAGYAR AZ INTENZÍV TERÁPIA ÉS A SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS SZEREPE AZ AKUT JELLEGŰ BETEGELLÁTÁS RENDSZERÉBEN BERÉNYI TAMÁS SÜRGŐSSÉGI ORVOSTANI KONGRESSZUS 2017. NOVEMBER - SIÓFOK TECHNIKAI DOMINANCIA(HUMÁN
RészletesebbenGábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.
Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı
RészletesebbenA II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató
A II. csoportú gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatának javasolt algoritmusa- gyakorlati útmutató Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Lászlóffy Marianna Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenH1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások. Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda
H1N1 INFLUENZA Helyzetjelentés és ajánlások Dr. Pusztai Zsófia-WHO Magyarországi Iroda 2009. szeptember 24 Bevezetés 2009. április 12.: Mexikó, Veracruz elsı ı influenzaszerő megbetegedés jelentése 2009.
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok
RészletesebbenAz agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során
Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember
RészletesebbenA metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)
A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85
RészletesebbenELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester
ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.
RészletesebbenLéleksimogató. Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika
Léleksimogató Pászthy Bea SE I. Gyermekgyógyászati Klinika LÉLEKSIMOGATÓ Dr. Pászthy P Bea Idısek száma emelkedik Fiatalkorúak száma csökken Fertilitási ráta csökken Minıségi mutatók hogyan alakulnak?
RészletesebbenPszichoszociális beavatkozási lehetıségek az ambuláns ellátásban
V a r g a É v a Pszichoszociális beavatkozási lehetıségek az ambuláns ellátásban D r o g a m b u l a n c i a AZ AMBULÁNS ELLÁTÁS JELLEMZİI HELYZETKÉP Európában A kábítószer-használat miatti kezelések nagy
RészletesebbenLőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.
Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 12.11.2008 B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése
RészletesebbenA szűrővizsgálatok változó koncepciója
A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
Részletesebben