ELOFIZETESI FELHIYAS.

Átírás

1 TŰ. évfolyam. Budapest, ls97 évi űeezember hó ( ) szám. KÖZTELEK O Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj : Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MegjeM miien szeriái és szommoi, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Ki Üllöi-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. ELOFIZETESI FELHIYAS. Lapunk ezen karácsonyi ünnepi számát 20,000 példányban küldjük szét a magyar gazdáknak. Eddigi hat évi működésűnkre a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza, mert törekvéseink iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó mértékben nyilvánította megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyít legjobban, a melyben lapunkat részesítette. Törekvésünknek sikere: hogy a Köztelek" a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharezosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a múltban becsülettel igyekezett feladatát a magyar mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása munkájában betölteni és ebben a működésében eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben, sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetben még nagyobb számban fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos lapjának nem kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi támogatását a jövőre is. Lapunk beosztásában a múlthoz képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt szellemi részében és külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfelelöleg tökéletesbiteni. A Köztelek" lap szervezete a következő: A Köztelek" az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tanácsának felügyelete alatt áll. Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő titkárja. Társszerkesztő: Buday Barna. Szakvezetők: Növénytermelés: Kerpely Kálmán a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Trágyázás: Cserháti Sándor a m.-óvári m. kir. gazd. akad.tanára. Gazdasági üzlettan: Hensch Árpád a m.-óvári m. kir. gazd. akad. tanára. Kertészet és szölőmivelés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatója. Állattenyésztés és táplálás: Monostori Károly a m. kir. állatorvosi akadémia tanára. Gazdasági jog: dr. Szilárd Ferencz köz- és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. Hutyra Ferencz a m. kir. állatorvosi akad. igazgatója. Talajjavítás, vizszabályozás és rétmivelés: Kvassay Jenő földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. Mezőgazdasági építészet: Száhlender Gyula a m.-óvári m. kir. herczegi urad. építésze. Gazdasági vegytan: dr. Liebermann Leo az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Zsigmond a kassai m. kir. gazd. tanintézet tanára. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia tanára. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok elleni védekezés: Jablonowski József az áll. rovartani állomás vezetője, Halászat: Landgráf János országos halászati felügyelő. Gazdasági gépészet:. ifj. Sporzon Pál a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Mint külön havi melléklet jelenik meg a Gazdatisztek Lapja" Jeszenszky Pál OMGE. titkár szerkesztésében. Baromfiak" Hreblay Emil baromfitenyésztési felügyelő és a Tejgazdaság" Nagy Vincze tejgazdasági felügyelő szerkesztésében. Közgazdasági czikkeinket, a melyek az összes aktuális kérdéseket felölelik, elsőrendű szakeröink és publiczistáink irják. Illusztráczióinkat elsőrendű művészeink: VastagJi Géza, Büttner Helén, Goró Lajos, Németh Lajos, Zombory János készitik. Gtabonatudósitásairikat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állitja egybe ; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári hivatalnok ád, a budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság adja, a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi Vásárcsarnokban működő: Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" szolgáltatja. 156 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy a fenti óriási szellemi erő legjobb ajánlat a Köztelek" részére és a magyar gazidaközönség csak saját érdekében cselekszik, ha vállalatunkat felkarólja és terjeszti. A KÖZTELEK" Mai námonk 30 oldal. szerkesztősége.

2 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, Felhívás a magyar gazdaközönséghez. Majdnem harmincz évi múltra tekinthet vissza az a törekvés, amely az ezredéves ünnepségek lelkesedésének erejével a mult évben végre megteremtette a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségében, a mezőgazdaság társadalmi érdekképviseleti szervezetét. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének tulajdonképeni megalakulása azonban csak a lefolyt évben történt meg, amidőn az alapszabályok megalkotásával és a szövetség első nagygyűlésének megtartásával az élő intézmények sorába lépett, hogy íeladatát: a mezőgazdasági érdekek fejlesztését és érvényre juttatását,'betöltse. Az az örvendetes jelenség, hogy egynehány gazdasági egyesület kivételével a szövetség kebelében az összes gazdasági egyesületek mint egyenjogú tagok helyet foglalnak, biztos zálogát képezi a szövetség eredményes működésének és annak, hogy a Gazdásági Egyesületek Országos Szövetsége azzal a tekintély lyel és sulylyal lesz képes a mezőgazdasági érdekeket szolgálni, amely. tekintélyt és súlyt az önkéntes társulás által létrejött ezen szervezetek eddigi szétszórtságukban és magukrahagyatottságukban, a mezőgazdaság legfontosabb életérdekeinek érvényesítésénél sem tudták latra vetni. A gazdasági egyesületek eddigi működése kevés kivétellel jóformán, csak arra szorítkozott, hogy a mezőgazdasági szakértelem emeléséhez járultak hozzá. Ezenkivül még az állattenyésztés emelése terén fejtettek ki jelentősebb működést. És habár azokon a téreken, amelyeken működésüket kifejtették, tiszteletreméltó eredményeket értek el, különösen, ha a kormányzat részéről kellő anyagi támogatást nyertek, a gazdasági egyesületek általánosságban még sem tudták maguk és működésük iránt azt az érdeklődést felkelteni, hogy abból folyőlag mezőgazdaságunk fejlődésére elhatározó befolyást gyakorolhattak volna. Hem történt pedig ez első sorban azért, mert a gyakorlati élet követelményeivel, amelyeket a gazdasági válság hatványozott mértékben szült meg, működésük szoros összeköttetésben nem volt és működésük egységes irányzatának hiánya miatt, az egyesületek erői szétforgácsolódva, hatás nélkül maradtak. Pedig a gazdasági egyesületeknek a magyar mezőgazdaság irányában már a múltban is megvolt, még inkább meg lesz azonban a jövőben az a kötelességük, hogy a mezőgazdasági körök anyagi jólétét közvetlen intézkedésekkel előmozdítsák. Különösen áll ez a kisebb gazdák érdekei szempontjából, akiknek vezetésre, irányitásra és támogatásra első sorban szükségük van. És a gazdasági egyesületeknek mi sem képezheti nemesebb, nagyobb feladatát, mint a legszélesebb néprétegek anyagi boldogulásának előmozdítása. Az e téren tett szórványos kisérletek máris biztató eredményeket mutatnak fel; méginkább eredményesek lesznek, ha a gazdasági egyletek országos szövetsége kellő anyagi eszközökkel, a megfelelő egyöntetűséggel és irányítással teljes erejével, lép akcziőba. a nép anyagi boldogulásának terén. Ebben a tekintetben a szövetkezeti alakulás legszélesebb körű-felkarolása és istápolása adja a legfőbb eszközt és veti meg a jövendő idők leghatalmasabb és legbiztatóbb munkásságának alapját. A gazdasági egyesületeknek az önsegély elvére alapitott szövetkezetek alakitására és működésére kell a legnagyobb gondot forditaniok, hogy a magában gyámoltalan és a.közvetitők legnagyobb mértékű kizsákmányolásának kitett néprétegeket az olcsó hitel egyszerű és biztos megszerezhetése, terményeiknek lehető kedvező értékesítése és szükségleti fogyasztási czikkeinek előnyös beszerezhetése által, a. vidéki pénz-, termény- és áruuzsorátől megmentsük, ezáltal gazdaságilag jobb helyzetbe hozván, erkölcsi tekintetben is emeljük a magyar népnek azt a részét, amely számával, foglalkozásának kiterjedtségével és a legfontosabb nemzeti javak termelésével nemzetünk legbiztosabb vázát alkotja. Szükség van erre azért is, mert a gazdasági válságot tetéző mezőgazdasági munkáskérdésnek előnyös megoldása minden egyéb törvényhozási intézkedésen kivül első sorban attól függ, hogy képesek vagyunk-e az állami feladatok körén kivül eső társadalmi ténykedéssel is a segítségre reászoruló néprétegek anyagi boldogulását előmozdítani. Ebben a munkálkodásunkban méltán kell számitanunk a kormányzat támogatására, amit első sorban a már biztosnak jelzett szövetkezeti törvény életbeléptetésétől várunk. De a fentvázolt feladatok a társadalom és első sorban a gazdasági egyesületek feladatai. Az egyesületek működési programmjába életet csak a gazdatársadalom önthet, annak sikerét csak az biztosithatja, ha a gazdatársadalom minden egyes tagja kiveszi a maga részét az egyesületek működéséből. A gazdáknak az egyesületek számára meg kell nyitniok az anyagi erő forrásait, az egyesületeknek tekintélyt kell szerezniök, az egyesület működésében egy szivvel, egy karral kell részt venniök. Mindez az egyesekre nézve aránylag csekély anyagi és szellemi megterheltetéssel jár, mig összeségében óriási eredményeket szülhet. Ha a gazdasági egyesületek működésének intenzivvé-tételére a gazdák a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználják, méltán megvárhatják, hogy a kormányzat is, mely az egyletek ügyei iránt a legutóbbi időkben eltagadhatatlan rokonszenvet tanusit, szintén rendelkezésükre bocsássa azokat az anyagi és szellemi eszközöket, amelyeket ma még a társadalmi szervezetek mellőzésével használ föl az egyesületek által is követett czélok elérésére. És nincs kétségem aziránt, hogy ez biztosan be is fog következni, ha a gazdák komoly törekvése a gazdasági egyesületek közhasznú működésének emelése iránt láthatólag megnyilvánul. A czéltudatos munkában való kitartásnak eredményei nem maradhatnak el, mint azt a legutóbbi évek tapasztalatai, is igazolják. Azért a gazdasági egyesületek uj működésének hajnalán, gazdatársaimhoz intézett szavaimat azzal a felhívással zárom: tömörüljünk a gazdasági egyesületekben, melyek az ország anyagi létfeltételeinek érdekét szolgálván, nemzeti közfeladatot teljesítenek, nemzeti munkát végeznek s hazafias kötelességünk, hogy ebből a munkából erőnkhöz képest mindnyájan kivegyük a magunk részét. Az eredmény nem maradhat el! Budapest, 1897, évi deczember hó 25-én, Gróf Dessewffy Aurél,

3 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO Biztató jelek. Alig néhány év előtt még, midőn az Országos Magyar Gazdasági Egyesület eszméintk és törekvéseinek általánosítására és a nyilvánosság előtt való felszinentartására a Köztelek" lapot alapította, azoknak, akik a mezőgazdaság érdekeinek hathatósabb isíápolását követelték, igen gyakran kellett hallaniok, hogy tulajdonképpen nyitott ajtót döngetnek, mert hiszen ebben az országban, amelynek elsőrendű mezőgazdasági jellegét mindenki elismerte, a mezőgazdaság különösebb támogatására szükség nincs, törvényhozás, kormány és társadalom egyaránt minden megnyilatkozásukkal önkéntelenül is ezt az egyedüli czélt követték. fcöt igen sokan egyenesen ve- És el kell ismerni, hogy elegendő szerencsével. Mert ezen időtől kezdve, törvényhozásunk és kormányunk, de maga a gazdatársadalom is fokozottabb figyelemmel és megfelelőbb irányban igyekeznek a mezőgazdaság bajait enyhíteni, érdekeit érvényesíteni'. Elég talán általánosságban reámutatnunk arra, hogy a földmivelésügyi költségvetések tárgyalása alkalmával oly magas színvonalú és szedelmesnek állították a mezőgazdasági érdekek nyomatékos hangoztatását, mert beható képviselőházi viták voltak, amilyenektől ez szerintük az osztályharcznak minden ismertető jelét magán viseli. azelőtt nem hallhattunk, a föld- mivelésügyi kormány költségvetése évrőlévre emelkedve, sok égető szükséglétről A mezőgazdaságnak válsága azonban évről-évre növekedett, pusztításai gondoskodott már azóta is, a gazdatársadalom pedig jobban tömörülve, többet folyton láthatóbbak lőnek, áldozatai szaporodtak. A pusztulás nyomait eltüntetni törődik a maga érdekeivel, jobban résen áll és bátrabban sorompóba lép érdekei nem lehetett s helyébe virányok még érvényesítéséért. És nem szabad megfeledkeznünk arról a hatásról sem, amely mesterségesen sem voltak varázsolhatok. Maguk a gazdák, akik mindenkor a konzervativizmust képviselik s a válságot ezen mozgalmak nyomában jár és abban nyilatkozik, hogy el van immár is- bizonyos rezignáczióval viselték, tudatára ébredtek helyzetük veszedelmének és a kényelmes megszokásból kibontakozva, bajáik okait keresve, kutatták orvosszerét is a segítségnek, amely növekedő sürgősséggel jelentkezett. A gazdatársadalomnak ez a tudatra ébredése jelentette kezdetét annak a munkának, amely az elmúlt legutolsó esztendőkben a mezőgazdasági válság enyhítésére és a mezőgazdaság TÁR C ZA Karácsonyi hangulat. Irta Í Bársony István. Karácsony böjtje volt. Az a poétikus szép pap, melyen a kis Jézus végiglátogatja a világot s ajándékot visz mindenfeléi Egy pusztán maradtam kint. Olyan helyen, ahol csak egy kis szegényes Viskó volt. A belső gazdaság épületei. Néhány béres család lakott bennök. Már alkonyodott. A nap alig egy arasznyira volt az ég széle fölött. A nagy nyárfák, amelyek közt álltam és elnéztem á messzességbe, mozdulatlanul meredeztek a tiszta ég felé. Véghetetlen ünnepi nyugalom szállt a világra. Hó borította a nagy síkságot, amely előttem terült. A fehér föld belehajlott valahol, messzire, egy fehér ködtengerbe. Ameddig a szemem ellátott: nem mutatkozott rajta ember. Itt, ahol mikor utoljára járlam, javában hordta be a cselédség a termést s minden irányban élet és mozgás volt, most a halál lakott. Az egész pusztán csak az a kis környék élt, ami a béresek viskóit határolta. Ott egy pár kuvasz kullogott ide-oda, a kutgém nyikorgott ; éppen vizet húzott az egyik kisbéres a jószágnak. A kerlbe is elhallatszott hozzám, hogyan kurjogat az öreg béres az itatóra hajtott igavonóknak. helyzetének javítására nálunk is megindult. Az 1895 évben tartott III. országos gazdakongresszus impozáns lefolyása és nagyjelentőségű határozata képezték az első lépését a gazdatársadalom működésének. Ez a kongresszus mezőgazdasági érdekeink minden részletkérdésére világot vetet és évtizedek teendőjének programmját állapította meg. merve, hogy igenis vannak Magyarországon is a mezőgazdaságnak különös érdekei, amelyeknek érvényesítése, nemhogy az osztályharczot idézné föl, sőt ellenkezőleg a nemzet legfontosabb érdekeivel azonos. A mezőgazdaság érdekében kezdeményezett nagy mü felépítéséhez immár a szilárd alapot is sikerült leraknunk. A nagy nyárfákon most egyetlen egy levél se látszott, pedig valamikor dus sátra volt itt minden ágnak. Szarkák szerettek méghálni közte. Nappal pedig sárga rigó. fuvolázott a bolthajtásos lombok útvesztőjében-. Nyáron is szép szokott lenni ez a kis hely, de őszszel, késő őszszel, a levélhullás vége felé tetszett legjobban énnekem. Amikor az avar barnasága közül a haldokló füvek zöldje mosolygott ki busán. Amikor az éneklőmadarak búcsúzója után nem maradt itt más hang, mint a harkály kopácsolása. A magas, terebélyes és mégis sovány fák közé ez a beteges üresség illett nagyon. Egyszer, késő novemberben, lehullott az avarra az egész csillagos ég; millió szentjánosbogár fénylett este a száraz levelek közt. Isten tudja, honnan és hogyan kerültek ide egyszerre annyian. Hanem annál szebb, tün- I déribb látványt nem láttam soha életemben. Mintha kis félénk lidérkék villogtak volna zöldes misztikus glóriával, amely hol eltűnt, hol újra elkezdett csillogni, mint a gyémánt. És most semmi sincs. Semmi. Még a harkály is elment. A nap éppen ebben a perczben áldozott le. És utána nyomban megjött a téli esték egyhangú homálya. Hiába gyúlnak ki a csillagok odafönt. Itt nem kukucskálhatnak már be kíváncsian a fák és bokrok közé. Hisz minden fa és minden bokor meztelen és nem alkalmas arra, hogy titkokat rejtsenek. Ügy eltűnődöm, hogy nem is érzem a telet. A III. országos kongresszus vetette el a gazdatársadalom szervezkedésének a magját, amelyet az ezredéves kongresszus palántává növelt, az idén pedig termetes növénynyé fejlődött, hogy a jövendő időkben meghozza gyümölcsét. Soha nagyobb szükség, mint most arra nem volt, hogy a gazdatársadalom tömörülve egy emberként lépjen érdekei érvényesítéséért a sorompóba. Állami életünk bonyodalmas szervezete, szükségleteinek ezerfélesége és ezeknek évről-évre való megszaporodása egyenesen megkövetelik, hogy a társadalom maga is részt vegyen saját ügyeinek az intézésében és ezzel segítségére legyen az állami gépezet működésének. És végre is szakítani kell egyszer már azzal a nézettel, hogy az államkormány legyen az az egyedüli fórum, amelytől minden jót ölbe tett kezekkel várunk anélkül, hogy munkájában segítségére lennének. Másrészt az is áll, hogy a kormányzatnak is nagyobb liberalitással kell a társadalmi erőket és szervezeteket felhasználnia, működésűkben kellőleg irányítania és a rendelkezésére álló eszközökkel segítenie. Mindeddig azonban, amig hiányzott az az egységesen, öntudatosan működő, erős szervezet, mely a társadalom feladatait nemcsak magára vállalni, hanem azokat sikerrel megoldani is képes_ legyen, nem lehetett számítani arra, hogy ezen feladatok teljesen reá bízassanak. Ma azonban már, amidőn a gazdasági egyesületek szövetségében az ország legtekintélyesebb egyesületei csaknem kivétel nélkül egyesülve, az egyesek erejét tömörítve, hatalmas szervezetet alkotnak, elérkezett az ideje annak, hogy a társadalmi szervezetek működése körébe A béresházak ablakai lassankint kigyúlnak. A gazda lakása a legfényesebb, ott készül a karácsonyfa, a közös öröm : a tanyai cselédség krisztkindlije. Ebben a tetszhalott világban olyan melankolikus gondolatok tudják megszállani az embert. Mindenütt hó, meg újra csak hó. És milyen sokára lesz ébredés megint!,.. Mintha igazán meghalt volna egy kicsit a föld s nem is ébredésre kellene már várnunk, hanem feltámadásra. Elszalad a képzeletem a széles rónán s bekalandozza a kerek földet-, amit hazámnak vallok. Magyarország, szép országom : mindenütt ilyen fehér, ilyen tetszthalott vagy most! Csak nagyon el ne aludjál valahogy. Csak fel tudj ébredni idejében. Mert a feltámadás már sokkal nehezebb lenne édes anyám, Magyarország!... Valami furcsa elgyöngülés száll a szivemre, amint a szegényes cselédviskók feié nézek, ahonnan mint az előbb emlegetett szent' jános bogarak villognak elő az apró fény pontok. Odabent egy pár tuczat szegény ember várja most az. isten kiküldöttjét. Mind magyar ember. Ösmerem egytöl-egyig őket. Örege, fiatalja ehhez a földhöz van hozzátapadva, ezt miveli, erre hulldogál a verítéke. Az a darab kenyér mindene, amiből egyik napról a másikra éldegél, munkásán, panasz nélkül. Amit ezenfelül juttathat neki a sors, mindössze esa"k egy kis szeretet lehet.

4 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, utaltassék mind az a teendő, amely tényleg odavaló. Nem félünk tőle, hogy e feladatok bármily számosak és nehezek legyenek, kellőleg meg ne oldassanak, másrészt a kormányzatnak se kell attól tartania, hogy hatásköre szűkebbé fog válni. Sőt ellenkezőleg egyik a másikat támogatva, mindegyik a maga működési körében, sokkal intenzivebben, sokkal nagyobb hatással és eredménynyel lesz képes a hozzája fűzött méltányos várakozásoknak megfelelni. A mezőgazdaság érdekei érvényesülésének eszköze a gazdatársadalom kezében van. Az eredmény csak attól függ, miképpen tudunk ezzel az eszközzel élni. Az eddigi eredmények biztatók, mert már a szervezkedés legelején is reájuk tudunk mutatni. A jövőre nézve a jelek annál biztatóbbak, mert a gazdatársadalom helyes szervezkedése a kormányzat körében is méltánylásra talál, mely végre is nem zárkózhatott el, a nemzet leghatalmasabb termelési ágának érdekei és ezen érdekek leghivatottabb képviselőinek óhajtásai elöl. Hogy ezek az óhajtások és jogos kivánságok a jövőben még nagyobb mértékben teljesedjenek, arra minden körülmény kedvezően összejátszik, csak a gazdatársadalomnak nem szabad a megkezdett helyes útról letérnie, sőt ellenkezőleg a jövőben meg nagyobb számban kell tömörülnie az együttes működésre, hogy az elért eredményeket necsak teljes mértékben biztositsa, hanem a jövőben azokat hatványozott mértékben öregbítse is. Se. Z. Annak a szeretete, akinek az érdekében verejtékezik. Akinek egész életét odaadja. Ezen a magyar pusztán, a nagy nyárfák aljában tudom, hogy jó helyen vannak. Itt igazi apjok a gazda. Ha betegek, ha tanácsadóra van szükségük, ha ügyesbajos dolgukat kell eligazítani: mindenütt ott a pusztaság sátrapája. De hány helyen van még így? Édes hazám, szép Magyarországon, hány pusztában búvik össze most a cselédség, hogy halkan meséitessen magának az öregekkel a régi jó világról, amikor a földesuraság apáról fiúra szállt s az úrfi, amíg kicsiny volt, együtt játszott a parasztgyerekekkel, a béresek és pásztorok fiaival; aztán, mire megnőtt, már minden bajukat tudta, minden kívánságukat ösmerte. És aszerint szólt hozzájuk; aszerint beszélt velők. Karácsonya hány pusztai cselédségnek van mai napság Magyarországon? Kik még azok, akiket nemcsak" a számító okoskodás, hanem az igazi emberbaráti érzés köt az egyszerű néphez?!... Hadd látom, mi van itt. Csöndesen mentem le a kerti dombról, NÖVÉNY TERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kaimáii. A bristol és a magyar kincs tengeri. A száz napos" jelzővel ellátott bristol tengeri a Köztelek" évi 102. számában volt ismertetve s kiváló tulajdonságaiképpen, a csövek kitűnő benőltsége és nagy hozama kiemelve. A magyar kincs tengeriről pedig azt olvastam, hogy unikum a maga nemében, vagyis, hogy bámulatosan bőtermő féleség. Ezek voltak inditó okai annak, hogy a két tengeriféleséget kipróbáljam és értékükről meggyőződést szerezzek. A bristol tengeri magját (csövesen) két fővárosi magkereskedőtől hozattam, egyrészt azért, hogy a kétféle helyen beszerzett mag, illetve féleség azonosságáról meggyőződhessek; másrészt azért, mert egy bristol tengerit termesztő gazdától hozatott vetőmag teljesen penészes és csiraképtelen volt. Ez utóbbi dolog gyanúsnak látszott, mert arra engedett következtetni, hogy nem száz napos", hanem nagyon is későn érő tengerivel van dolgunk. A magyar kincs tengerit Nőthling V. magkereskedőtől szereztem be, csövenkint 1 írtjával, tehát igen borsos áron. Ezek mellett a kísérletezés körébe vontam a szalontai" tengerit is, melylyel több gazdaságban igen jó eredményeket értek el. A bristol és szalontai tengerit 70/50 cm.-es kötésben (70 cm. sor-, 50 cm. növénytávolságban) április 22-én vetettük el és pedig előbbit baltaczimes fükeverék, utóbbit trágyázott kender után. A magyar kincs tengeri vörös lóhere után, április 28-án került elvetésre 50/40 cm.-es kötésben. Megjegyzem, hogy a magyar kincs tengeri körülbelül 30-féle változatban szerezhető be, az eltérő szin és a szemek eltérő sorszáma (8 16 soros) szerint. A mag drága voltára való tekintettel, a sorjelző utáni fészekültetést alkalmaztuk, minden fészekbe két (csiraképes) magot vetve. Mind a három féleség tehát jó erőben álló homoktalajba került. a nagy nyárfák közül és a friss havon elsompolyogtam a gazda ablakai alá. Egy nagy fehér kuvasz jött a nyomomba közönyösen. Olyan volt, mint egy jegesmedve. Az esti csillag már gyönyörű szépen ragyogott odafent; a mennyországi karácsonyfán egyre-másra gyúltak ki az apró, sárgafényü gyertyák. Ide le bizony csak a világosságuk látszott. Ott állt a várva-várt karácsonyfa. Ünnepiesen és magasztosan, mintha éppen most szállt volna le az égből. Még azt a két angyalt is odaképzeltem melléje, akik kétoldalt tartották, amint hozták. A karácsonyafa körül pedig állt az egész tanyai cselédség. Áhítat látszott minden arczon. Az öregek elkeveredtek a fiatalok Nem ugy, mint a mostani földesurak, akik közé; gyerekek lettek magok is még egyszer. ideig-óráig bizonytalankodnak, kísérleteznek, És amikor javában örvendeztek a sok mindenféle ajándéknak, ami ott volt számukra a szerencsét próbálnak ; hol megszereznek egy birtokot, hol túladnak rajta. Aközben pedig karácsonyfán, meg alatta : benyitottak a csillagosok". bizony nem érnek rá, hogy észrevegyék, hogy van a világon egyszerű nép is, aki a földet A forgó-pörgő nagy szines csillag mögött Milyen változás van itt, a csupasz nyárfák közt, a nyári hónapok óta. De ha ezek a dédelgeti egész esztendőn át, egész életén át, megszólalt egy csengő gyermekhang s fennen szeretettel, gyöngéd ragaszkodással. énekelte: isten az égből lejött hozzátok,pásztorok 1... pásztorok 1.. nyárfák nem volnának már, ha mindezt kivágták volna s én sík földön állanék a hóban: Régi-régi idők 1 Gyermekkori feledhetetlen réminiszczencziák! Valaha minden karácsonykor hallottam ezt a csillag-dalt". Vájjon hány helyen éneklik még nagy Magyarországon? A gazdag földesurak kivánkoznak-e még mindenütt az egyszerű nép közé a nép e legszentebb ünnepén? Csinálnak-e neki karácsonyfát, amit magok akgatnák tele A megmunkálás két kapálásból, ritkítás, fattyazás és egy töltögetésből állott. A fejlődés gyorsaságáról következő számok adnak felvilágositást: vetés ideje virágzás érés magyar kincs tengeri ápr. 28. jun. 28. szept. 20. szalontai,, 22. jul. 2. okt. 2. bristol Legrövidebb tenyészidővel bir a magyar kincs, leghosszabbal a bristol tengeri. Megjegyzem, hogy törés idejekor a magyar kincs és szalontai tengeri teljesen érettek voltak, ellenben a bristol hajtásai még zöldesek, csövei nyirkosak voltak s bátran ráfért volna még 1 2 heti érés. Törés után a terméseredmény következő volt: Termett friss csöves tengeri 400 -ölön 1 kat. holdon magyar kincs tengeri 536 kg kg. szalontai ^ 776, 3104 bristol A bristol tengeri tehát tényleg igen bőtermő féleségnek bizonyult. Miután azonban a termés tényleges nagysága csak a tengeri teljes beszáradása után tűnik ki, meghatároztam a frissen törött csöves tengeri víztartalmát, a szem és csutka arányát, összehasonlítva azt a meleg, száraz helyen két hónapi beszáradás után nyert eredményekkel. A beszráadási veszteség volt: a bristol tengerinél átlagban 43% a szalontai 28% a magyar kincs 22% A legnedvesebb volt tehát a bristol tengeri, legszárazabb a magyar kincs tengeri, a beszáradási veszteség leszámításával tehát, a száraz, csöves tengeri terméseredménye következőképpen módosul: Termett száraz ; tengeri 1 a*. l! 5 l! $ t m 1 Ikg- % kg. tg. magyar kincs tengeri szalontai, bristol apró ajándékkal, mit élete fogytáig becsben tart aztán az egyszerű parasztember? Azt a pusztai karácsonyestét nem felejtem el sohasem, pedig semmi különös dolog sem történt; csak éppen a hangulatoknak vala csudás gazdagságuk és sokaságuk. Soha annyira hiábavalóknak nem láttam, nem éreztem a világi dolgokat, mint akkór, A mulandóságba annyira bele nem törődtem, bele nem nyugodtam; az elmúlás után ugy még egyszer sem vágytam, a szeretet érzését oly nagy kincsnek még soha sem tudtam, mint akkor este. Az a téli fehérség, ami mindent betakart, azt jelképezze, hogy igy lesz valamikor egy sorson az egész mindenség. Csak idő kérdése. A muló idővel pedig múlik az élet is, ami ma van. És viszi magával az örömek és szenvedések milliárdját, ami visszatérhet ugyan millió kiadásban az utódok közé, de nem ugyanaz lesz, mint amit ma érzünk. Az á mi részünk. A mi járulékunk. tudnám-e ugyanazt érezni, amit most? Ehhez hasonlót igen, de nem ezt, Mert az érzések rabszolgái az érzékeknek. A mozdulatlan, lombtalan fák beszélnek hozzám némán is. És eszembe ju'tatják a kérdést: hogy lesz az, ha egyszer ezeket is utoléri az elmúlás egy uj, kapzsi gazda keze által, akinek nem árnyék kell, hanem tüzelőfa?

5 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO A mig tehát a beszáradással a bristoltengeri kat. holdanként 2216 kg.-ot vesztett, addig ez a magyar kincsnél csak 468 kg.rot, a szalontainál 868 kg.-ot tett ki. A száraz csöves tengeri szem.és csutka közötti arány a következő volt: szem csutka magyar kincs tengerinél 84% 16% szalontai 80% 20% bristol 72% 28% A szem és csutka közötti arány tehát a bristol tengerinél a legkedvezőtlenebb, aminek oka éppen a szemek nagy víztartalmában s ezzel kapcsolatos kiszáradásában (összezsugorodásában) keresendő. A száraz szemtermés fenti százalékok alapján következő : Száraz szem termés 400 ölön 1 kat. holdon magyar kincs tengeri 352 kg kg. szalontai bristol A bristol tengerit tehát csöveinek kitűnő benőttsége s bőtermősége daczára' sem tartom a mi viszonyaink közé valónak, mert még az Alföldnek meleg és rendszerint száraz klímája sem nyújt elegendő biztosítékot kellő beérésére. A bristol tengerit azonban csalamádé (takarmányténgeri) vetésre kiválóan alkalmasnak tartom, mely irányban a jövő évben teszünk majd összehasonlító kísérleteket. A későnérő, bőtermő s puhaszemü lófogu tengeriféleségeket már nem egy izben próbálták gazdáink termeszteni, de megint csak felhagytak velők, mert kellő beéredésük bizonytalan volt. Ezen oknál fogva például, a bristol tengerivel összehasonlításul vetett szalontai tengerit (154. ábra baloldalán; 156. ábrán a 2. számú kép) többre becsülöm, daczára, hogy kevesebbet termett, de idejekorán beérve," a törés idejekor száraz s igy könnyen eltartható a góréban. A szalontai tengerit különösen Szalonta vidékén termesztik kiterjedt mértékben.- egy, hanem több- változatnak ^gyűjtő, nevét" jélzi inkább,' mert egyes változatai (féleségei' a sorok számában ( soros^ a szemek színében s a cső. hosszúságában lényegesen eltérnek egymástól (156. ábra, 3. számú kép), de a csutka vékonyságúban, a. jó benőttségben, a szép csőalakban s az érés idejében, mind megegyeznek egymással. A magyar kincs tengeri, más korai és közepes érésű féleségekkel összehasonlítva, min- denesetré figyelemreméltó féleség, de határozata hátrányául tudom be, hogy oly sokféle változatban szerezhető be, mert ez a nagybani termelés és értékesítés (eladás) szempontjából hátrányos. Miután a magyar kincs előnyéül felhozatott, hogy a fattyazás mellőzése esetén tövenként 8 10 csövet is képes hozni, ez irányban is tettem kísérleteket. A fattyazatlan tövek átlagban négy jól kifejlődött csövet hoztak (lásd 155. ábra baloldalán), többet azonban néni. A benőttség azonban már ez esetben sem volt 154.-ábra. Baloldalon szalontai, jobb oldalon bristoltengeri ábra. Magyar kincs tengeri. Baloldalon fattyazatlan jobb oldalon fattyazott. Ezen eredmények figyelembe vételével, lássuk már most e tengeriféleségek gazdasági értékét. A bristol tengeri (154. számú ábra jobboldalán, a 156. számú ábrán 1. jelzésű kép), mint az amerikai lófogu tengerikhez tartozó féleség, tetemes, 21h 3 méter magasságra képes megnőni. Tövenként rendesen. egy jól kifejlődött, teljesen benőtt csövet hoz; az ittott fellépő második cső apró és fejletlen. A bristol tengeri magja lisztes, a közönséges magyar tengeri magjánál is porhanyóbb. Hogy az igen bőtermő féleségekhez tartozik az is tény, de viszont az is tény, hogy nem száz napos, tehát koránérő, hanem egy igenis későn érő tengerivel van dolgunk. Az ilyen későn érő tengerinek sok a hátránya. Az őszi búzának rossz előveteménye, mert igen későn kerül Szintén a lófogu tengerikhez tartozik, de aklimatizálódva bizonyos mértékben átalakult, amennyiben narancssárga szinü s puhabelü' szemei vastagabbak, teltebbek s tetejükön alig horpadtak. Nem mondom azt, hogy a szalontai tengerinél jobb féleség nincsen, de tényleg figyelemre méltó féleség, mert kielégítő hozama mellett szeptember végére beérik, másrészt amint erről az 1894-diki szárazság alkalmával meggyőződtem a szárazságnak ki-, tünően éllentáll. * A magyar Tcincs tengeri, a bristol és szalontai tengerivel szemben a legkisebb termést adta. Miután azonban a magyar kincs tengeri egy korábban érő, kevésbé magasra növő apróbb csövű, keményszemű féleség, a lófogtiakkal, mint egészen más kategóriába tartozó tengerikkel, nem is. hasonlítható össze. le a földről, másrészt csak kissé kedvezőtlen, A magyar kincs tengeri növekedésében esős és hűvösebb őszszel, nem képes beérni. és fejlődésében, a korai kanadai' tengerihez Még rendes körülmények között is, október hó hasonlít. Tövenként rendesen 2 3 jól benőtt végén törve sem mondható teljesen érettnek, és igen vékony csutkáju (16%) csövet hoz. A mert csöve igen sok vizet tartalmaz (43%). cső és szemek alakja, hosszúsága, majd Az ilyen tengerinek eltartása sok bajt és nemint a korai kanadaihoz, florintini, korai székely vagy szerémségi tengerihez hasonlít, aszerint, erről meggyőződtem még ismételt amint sorú vagy sárga, viasz- átforgatással is alig kerülhető el. Eltartása sárga,' halvány rózsaszínű, barnapiros stb. tehát sok munkát és kiadást okoz. szinü. A magyar kincs" elnevezés tehát nem mindig kifogástalan. A fattyazatlan tengeri 400 -ölön, 683 kg. száraz csöves tengerit adott, tehát jóval többet, mint a rendes kezelésben részesült, a mi a magyar kincs hozamképességét természetesen tetemesen módosítja. Daczára annak, ezen eljárást a nagybani termelésnél nem tartom helyénvalónak, mert csak igen jó erőben levő földön, kedvező, esős időben (mint pl. a jelen évi) s igen gondos megmunkálással adhatna kielégítő eredményeket. A magyar kincs tengeri, mint hazai újdonság mindenesetre oly féleség, melylyel bővebben foglalkozni, használhatóságát megállapítani érdemes lesz. Kerpely Kálmán. TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándoi 4. Legfontosabb kultúrnövényeink A kultúrnövények alá adandó trágya minő- és mennyisége elsősorban a termelendő növény és a megtrágyázandó' talajtól függ.

6 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, A termelendő növénynél figyelembe veendő annak tápanyagszükséglete és tápfelvevö- Á különböző kultúrnövények nagyon elütő mennyiségű tápanyagot vonnak ki a talajból, vagyis nagyon különböző mennyiségű tápanyagra van szükség;ük. Ha azon arányban kellene megtrágyázni a kultúrnövényeket, a mily arányban azok a tápanyagot a talajból kivonják, a trágyázásnál igen könnyű volna a leghelyesebb eljárást megállapítani. Csakhogy a kultúrnövények a tápanyagokat nem egyforma könnyűséggel veszik fel, már pedig nagyon természetes, hogy az olyan növény, a mely csak a könnyebben oldódó tápanyagot trágyára szüksége nincs, hogy a foszfortrágyafélék közül a szuperfoszfát a nitrogéntrágyák közül a.chilisalétrom a legmegfelelőbb trágya, képes felvenni, hamarább reászorul a trágyázásra, akkor sokkal nagyobb arányú kísérletet kell mint az, amely a nehezen oldódó táp- végeznie, mint ez utóbbi esetben a munka, anyagokat is hasznára tudja fordítani, ha tehát sokkal több lesz, ami nem ritkán oka mindjárt az előbbinek kevesebb tápanyagra annak, hogy egyáltalában nem is tesz kísérletet. van szüksége, mint az utóbbinak, mert nehezen A különböző növények trágyázásával egyekenyen oldódó tápanyagból rendszerint jelentébütt tett tapasztalatok ismerete tehát minden- nagyobb mennyiség van a talajokban, esetre csak hasznára lehet a gazdának, arra mint a könnyen oldódóból. ugyanis nem alkalmasak ezek, hogy a gazdát szerzésével a A növények tápanyagelsajátitó képeséét a gondolkodástól, a kísérletezéstől felmentsék, mezőgazdasági muzeum ugy nagyjában legalább ma már ismé jük' és de egyszerűbbé és biztosabbá teszik eljárását. felállítására kinálkozott. Darányi Ignácz ezért az e tekintetben földmivelésügyi mitwtmbmjjwb mutatkozó különbség még. ^ - - ^ wi niszter érdeme, hogy nem okozna elháritatlan az eszmét felkarolta nehézséget az egyes kul- HH* és kellő költségekről turnövények alá adandó trágya minő- és mennyiségének gondoskodva, annak helyes megszabá- megvalósítását tényleg sánál minden előzetes i keresztülvitte. kísérlet nélkül is. A tulajdonképeni nehézség Kedves szolgálatot abban rejlik, hogy nem vélünk az OMGE. tudjuk meghatározni, hogy tagjai és a Köztelek" előfizetői iránt a talajban előforduló tápanyagok oldhatósága mily mértékű, azaz, hogy mily teljesíteni, amidőn a könnyűséggel képesek a mezőgazdasági muzeumot, növénygyökerek azokat Bálás Árpád oldásba hozni. a muzeum igazgatójának A talaj kéiniaí elemzése csakis azon kérdésre tollából ismer- ad feleletet, hogy mennyi tetjük és Kurz és Tsa által tápanyag van az illető készitett sikerült ké- talajban, de arra, hogy pékben bemutatjuk és mennyit tud abból a növény- ezzel hozzájárulunk felvenni, és hogy kell-e az egyes tápanyagokat ahhoz, hogy a magyar pótolni s mily mennyiségben, a talaj kémiai ezen fontos és Í elemzése feleletet intézményét a legszé- csak kivételesen ad, csakis ha nagyon.sók vagy - nagyon lesebb körökben ismertté kevés van az illető tápanyagból a talajban ábra. '1. Bristol,-!. szalontai, 3. magyar kincs tengeri. tegyük. Semmi sem bizonyítja a talajnak az adandó Czélom ez okból a jövő év folyamán a A m. kir. mezőgazdasági muzeum keletkezésének trágya minő- és mennyiségének megtudása Köztélek" hasábjain a legfontosabb kultúrnö- története. végett eszközölt kémiai elemzésének vények trágyázásánál figyelembe veendő körül- czéltalanságát jobban, mint a német kísérleti állomásokon egyre általánosabbá váló pasztalatok alapján ismertetni. A Leveles ményeket az eddigi kutatások és gyakorlati ta- A mostani m. kir. mezőgazdasági muzeum nem legelső ilynemű intézmény hazánkban. A hazai gazdaközönség egy gazdasági eljárás a talaj tápanyagszükségletének megállapítására. Az eljárás ugyanis az, hogy a meggyázás köréből azt bizonyítják, hogy sok gazda szekrényben" nagyon gyakori kérdések a trá- muzeum szükséges voltát régen érezve, már határozandó talajjal megtöltenek bizonyos kíván e tekintetben tájékoztatást s azért talán évtizedek előtt történt felszólalások és tervezés után az Országos Magyar Gazdasági számú tenyészedényt, azokat különbözőképpen ezen ismertetések nem lesznek czéltalanok, megtrágyázzák s valamely növénynyel bevetik Egyesület elhatározta, hogy könyvtárral kap- s a növény termésében mutatkozó termés- Cserháti Sándor, különbségből határozzák meg, vájjon reászorul-e a talaj a trágyázásra vagy nem s ha igen, milyen trágyafélék alkalmazása lesz helyén való. Az elmondottakból következik, hogy a trágyázási reczeptek se nyújtanak tájékozást a gazdának arra nézve, hogy minő és mennyi trágyát használjunk, mert hogyan lehetne jó reczeptet összeállítani, midőn nem tudjuk, hogy a talajban mennyi a növény rendelkezéséré álló tápanyag. A növényele számára a fenforgó viszonyok között adandó trágya minő* és mennyiségéről csakis az illető talajon végzett pontos trágyázási kísérlet nyújt felvilágosítást, éz ugyan körülményesebb és fáradságosabb, mint a talaj megeleffiéztetése,' de az egyedül czélra vezető eljárás, a miért is azt nem lehet elég melegen ajánlani a gazdaközönségnek. A trágyázási kísérletnél nagyon kívánatos, hogy az lehetőleg egyszerű legyen. Minél kevésbé van tájékozva a gazda az egyes növények trágyaigényeiről a különböző talajokon, annál körülményesebbnek kell a kísérletnek lenni. Ha például valaki azt akarja megtudni, hogy minő trágyaféléket alkalmazzon aezukorrépa alá és nincs arról tájékozva, hogyközépkötött és kötött talajon a növénynek káli- M. kir, mezőgazdasági muzeum. Irta: Bálás Árpád. A m, kir. mezőgazdasági muzeumot a földmivelésügyi miniszter a mult évben az ezredéves kiállítás mezőgazdasági tárgyainak felhasználásával szervezte, Ezen muzeum szervezésével és megnyitásával a magyar mezőgazdasági köröknek egy régi óhajtása teljesedett, Ez az első nagyobbszabásu, habár egyelőre még csak ideiglenesen elhelyezett mezőgazdasági intézet a fővárosban, amelynek hivatása a magyar mezőgazdaság jelentőségét, gazdagságát, eszközeit és részben eredményeit is egybegyűjtve feltüntetni nemcsak a szorosabb értelemben vett szakkörök, hanem a nem mezőgazdasággal foglalkozók legszélesebb körei részére is és a fővárosba látogató idegeneknek is mezőgazdaságunk állapotáról lehető hű képet nyújtani. Az OMGE.-nek a m. kir. mezőgazdasági muzeum felállításában elvitázhatatlan érdeme van, amennyiben az Orsz. Magy. Gazd. Egy. egész tekintélyével és minden befolyásával éveken kereszjjil sürgette ezen intézmény életbeléptetését és az ezredéves kiállításkor is ez a testület hivta fel a földmivelésügyi kormány figyelmét a kedvező alkalomra, mely ekkor a mezőgazdasági kiállítás tárgyainak meg- csolatos gazdasági muzeumot alapit, mivégből a hazai gazdaközönséget tárgyak gyűjtésére és adományozására hivta fel. E felhívásnak elég szép sikere lett, különösen amidőn a Hirsch-féle 10,000 forintos adományból az 1878-iki párizsi kiállítás tárgyaiból tekintélyes gyűjtemény keletkezett, amely a kibővített Köztelek-palotában helyet kapván, a tárgyak összeállítására és kezelésére Qirókuii P. Ferencz nyert megbízást. A köztelki gazdasági muzeumot megalakulása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter anyagilag is támogatta, amennyiben a muzeum egybeállítását és gondozását végző Girókuti P. Ferencz javadalmazását saját tárczája terhére elvállalta. A gyűjtemények azonban lassankint an.ynyira felszaporodtak, hogy mind több tért

7 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO vettek igénybe, anélkül azonban, hogy szervesen kapcsolatos, megfelelő összefüggő képet szolgáitattak volna. Minden részében tanulságos és lehetőleg teljes gyűjtemény előállítására egyrészt a kellő számú és erre alkalmas helyiségek, másrészt az ehhez szükséges költségadomány s ezzel együtt az ily intézménynél nem nélkülözhető kvalifikált személyzet hiányzott. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyforgalma pedig mindnagyobb arányokat öltvén, a muzeum által épületében elfoglalt és lekötött helyiségekre napról-napra nagyobb szükség állt elő, az egyesület igazgató-választmánya azt javasolta tehát a közgyűlésnek, mely e javaslatot elfogadva határozattá is emelte, hogy a könyvtár fentartása mellett a muzeum feloszlattassék s annak gyüjteménytárgyai a hazai gazdasági szakoktatási intézmények között osztassanak el A gazdaközönség részéről mindenkor nagy előszeretettel felkarolt terv, mely hosszú évek során keresztül á teljesítetlen óhajok számát szaporította, végre oly stádiumba lépett, mely az ezredéves kiállítás révén jogos reményt keltett a megvalósulásra. Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter a gazdaközönségnek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által képviselt es kellő időben tolmácsolt óhaját tekintetbe véve, még az évi költségvetésbe gazdasági muzeum létesítése czéljából 8000 frtot vett fel tárczája keretében az első szükségletek fedezésére, évi junius hó 20 án szám alatt kelt, a jelen sorok Írójához, mint az ezredéves kiállítás mezőgazdasági szákoktatási csoport elnökéhez intézett leiratával kijelentette, hogy Budapesten gazdasági muzeum létesítését határozta el, melynek, kiindulási feltüntetve, legyen, hogy a miniszter a beszerzésre javaslatba hozott tárgyaknak elfogadása, valamint azoknak megszerzése tekintetében idejekorán határozhasson és intézkédhéssék. Egyúttal kijelentette á miniszter, hogy a beszerzendő tárgyakra s egyéb felmerülő költségekre mintegy 8000, frtot szánt. Ezentúl a létesítendő gazdasági muzeum ügyeinek intézése egy muzeumelökészitö-bizóttság" gondjaira bízatván, erre vonatkozó rendelkezéseit a miniszter ezen sorok írójához^ mint e bizottság elnökéhez intézte, a bizottság tanácskozásairól felveendő jegyzőkönyvek szerkesztése és előadóul a bizottság Paikert Alajos bizottsági tagot kérte fel. Utóbb czélszerünek bizonyulván, hogy az előkészitő-bizóítság tagjainak száma szaporittassék, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület óhajtására, hogy még egy kiküldöttje ut- A földmivelésügyi miniszter a felajánlott ajándékot elfogadván, annak megbízásából az 1891-ik évben e sorok írója végezte a köztelki muzeum tárgyainak szétosztását a gazdasági Szakoktatási intézmények között, melyekből a legtöbb a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémiának jutott, Üol azok ez időszerint is meg vannak. A köztelki muzeum megszüntetése után azonban az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben számos esetben történt felszólalás, hogy a fővárosban állami költségen és kezelés mellett állíttassák fel a hazai mezőgazdaság érdekeinek és fontosságának megfelelő, méltóan berendezett és javadalmazott gazdasági muzeum. Az 1896-iki ezredéves kiállítás rendezése kapcsán pedig az Országos Magyar Gazd. Egyesület ujabb alkalmat ragadott meg arra, hogy a'földmivelésügyi minisztert meleghangú terjedelmes emlékiratban fölkérje, miszerint a gazdasági muzeum eszméjét megvalósítani törekedjék ábra. Vajda-Hunyadvári épület a városligetben. pontjául az ezredéves kiállítás nyújt legkedvezőbb alkalmat, minthogy tanügyi és gazdasági szempontból egyaránt számos becses tárgy a muzeum részére való biztosítása legczélszerübben lenne eszközölhető. Azért tehát az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részében kiállított tárgyaknak kiválasztása czéljából e sorok írójának elnöklete mellett a miniszter bizottságot küld ki, melynek. tagjaivá RodiezTey Jenő dr. központi szolgálattételre beosztott gazdasági tanintézeti igazgató, Magyar Kázmér, földmivesiskolai tanfelügyelő, Paikert Alajos, országos magyar gazdasági egyesületi titkár és Szilassy Zoltán, országos magyar gazdasági egyesületi szerkesztő-titkár. kiállítási csoportbiztosokat nevezte ki. Az ekként megalakított muzeumi bizottság felhívatott, hogy legkésőbb augusztus hó végéig oly jegyzéket állítson össze, melyben a kiszemelt tárgyak szakmaszerinti csoportosítása mellett azok beszerzesi ára is ján képviseltessék, a miniszter az egyesület által erre kijelölt Cserháti Sándor, gazdasági akadémiai tanárt, azután Bezerédj Pál, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottat, Kovács- Sebestyén Aladár, műszaki, tanácsost ős KrisztinTcovich Ede miniszteri osztálytanácsost,, a földmivelésügyi minisztérium kiállítási irodájának igazgatóját nevezte ki a bizottság tagjaivá, mely bizottság a mutatkozó szükséghez képest a muzeum ügyében tanácskozásokat tartott s azokról fölvett jegyzőkönyvét a miniszterhez terjesztette be. -. A bizottság tagjai az e-részben-szükséges teendőket: maguk között elosztva, azon tárgyakat kiszemelvén, melyek megszerzését a muzeumra nézve kívánatosnak tartotta, fölkérte egyrészt, a minisztert, hogy az előzetesen kedvező eredménynyel történt puhatolózás után, több magas állású kiállítót saját hatáskörében I keresse meg kiállított tárgyaiknak a muzeum részére leendő díjtalan átengedésére, más kiál- litókhoz pedig a "bizottság elnöke intézett

8 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, 158. ábra. A Renaissanee épületben a vizépitészeti osztály k 8 része, a kupolateremben. hasonló kérést. Egyúttal szemptember hóban aziránt történt lépés, hogy a beszerzendő muzeumi tárgyak ideiglenes elhelyezésére a történelmi csoport e czélra eléggé tágasnak talált Renaissance-épülete foglaltassák be. A kiállítási tárgyaknak a muzeum részére ajándékképpen leendő átengedése érdekében tett lépéseket teljes siker koronázta, ugy, hogy egyetlenegy esetben sem vezettek eredménytelenségre, mely kedvező eredmény egyfelől gazdaközönségünk régóta ismert s eléggé nem dicsérhető hazafias áldozatkészségét dokumentálta ismételten és fényesen, másfelől pedig nagyobb vásárlásokat szükségtelenné tett, mit egyébiránt az e czélra rendelkezésre álló öszszeg is lehetetlenné tett volna. Eszerint már a korai ősz folyamán kétségtelenné vált azon örvendetes tény, hogy a tervbe vett gazdasági muzeum megvalósulása jelen alkalommal teljesen biztosítva van. Sőt a muzeum szamára lefoglalt tárgyak tömege némi zavart is okozott, amennyiben azoknak a tél folyamában leendő elhelyezése, melyek átvétele, leltározása és ideiglenes raktározásával a miniszter Magyar Kázmér bizottsági tagot rendelte ki, az erre alkalmasnak kínálkozó hely hiányában nem csekély aggodalmat keltett. Az e részben megindított tárgyalások azonban a kérdés szerencsés megoldására vezettek ós a tárgyaknak a tél folyamára leendő elhelyezésére sikérült az iparcsarnok egy részét, az időleges kiállítások csarnokát, a földmivelésügyi minisztérium igazgatósági épületét, a ménesuradalmi, a vízrajzi, e selyemtenyésztési, a dohányjövedéki, a czukor- és malomipari pavillonokat egészben vagy részben megszerezni s a tárgyakat gondosan elcsomagolva oly módon elraktározni, hogy az idő viszontagságai kárt ne tehessenek bennök. Magyar Kázmér bizottsági tag más irányú elfoglaltatása miatt a feladat teljesítésétől felmentetvén, e nagy fáradságot és utánjárást okozó munka végrehajtását a miniszter Fényes László volt kiállítási csoportfelügyelő segítségül adása mellett PaiTcert Alajos bizottsági tagra bízta, ki a már befejezett tárgyakon kívül az e czélra még rendelkezésre maradt összeg keretén belül még számos tárgyat szerzett be és ebbeli megbízatását kiváló gonddal és szakértelemmel végezte. A leendő muzeum tárgyainak fölötte örvendetes módon történt összeszerzése ekként minden jogos várakozást meghaladó módon sikerülvén, most már oly helyiségek- biztositásáról kellett gondoskodni, hol azok a következő tavaszszal a muzeum rendeltetésének megfelelően felállíthatok lesznek. Az első terv az volt, hogy a mezőgazdasági muzeumnak az épülőfélben levő uj állandó országházban szereztetnek helyiségek, mely elhelyezés több tekintetben előnyösnek mutatkozott s azon körülmény is mellette nyilatkozott, hogy végrehajtása nem ütközött elvi nehézségbe. Minthogy azonban az uj országházban az e czélra elrendelkezésre bocsátható helyiségek egyrészt oly készületlen állapotban voltak, hogy az építkezés előhaladásával a gyűjteményeket csak mintegy két év múlva lehetett volna ott rendezni, már pedig az összeszerzett muzeumi tárgyaknak végleges elhelyezését az ezredéves kiállítás feloszlatása és épületeinek legkésőbb az év eleje folyamán elhatározott lebontása sürgőssé tevén a muzeumelőkószitö-bizottság más alkalmas helyiségek kiszemelésére volt kényszerítve. - Eleinte azon eszme merült fel, hogy e czélra az iparcsarnok egy részének átengedése eszközlendő ki, minthogy azonban az a Magyar Kereskedelemügyi Muzeum számára továbbra is lefoglalva maradt, nem elég tág, volta miatt két muzeumot nem fogadhatott volna be, a muzeumelőkészitő-bizottság a földmivelésügyi miniszternek azt hozta javaslatba, hogy a muzeum czéljaira az ezredéves történelmi kiállítási épületcsoportnak legalább egyik nagyobb épületét biztosítsa. E terv, mert több nagy nehézséggel állott szemben, kezdetben megvalósíthatatlannak látszott, de a bizottság elnökének a kiállítás igazgatóságával megindított tárgyalása reményt nyújtottak arra, hogy a fenforgó nehézségek elháríthatok lesznek. Ebben nagy segítségül szolgált, hogy általánosan hangoztatták, miszerint a fölötte sikerült történelmi kiállítási épületcsoport, annak daczára, hogy ezen épületek építkezésük módja szerint, csak rövid néhány év tartamára voltak számítva, továbbra is fentartassanak ós valamely közczél használatára szénteltessenek. A földmivelésügyi miniszter a javaslatot elfogadván, az ő hathatós közbevetésének köszönhető, hogy ezen az államkincstár tulajdonában levő épületeket a leendő gazdasági muzeum részére biztosítani és a székes-főváros közönségétőlkieszközölni sikerült, annak daczára, hogy elvben ki volt mondva, miszerint az ezredéves kiállítás - felosztása után a városliget területéről az évben épült és azóta ott fennállott iparcsarnok kivételével minden más a kupolateremben, jobb felől Széchenyi

9 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO kiállítási épület föltétlenül lebontandó. A székesfőváros közönségének azon osztatlan helyesléssel fogadott határozatát, hogy a volt történelmi kiállítás épület-csoportja egyelőre tiz év tartamára továbbra is fentarthalók és a gazdasági muzeum ezéljaira felhasználhatók legyenek, azonban azon föltételhez van kötve, hogy ezen épületek teljesen jó karban tartassanak fenn. Minthogy ezen épületek, sajnos, csak rövid ideig való fennállásra számítva vannak építve, a székesfőváros ezen kikötése, a kilátásban levő, egyelőre ki sem számítható nagy tatarozási költségre való tekintettel, nem csekély terhet ró a muzeum költségadományára, de azon nagy előny ellenében, hogy az épületek lefoglalása által a gazdasági muzeum létesülése már a legközelebbi jövőben biztosítva lett és hogy ezzel czéljainak nagyrészt megfelelő, külsőleg és belsőleg fölötte diszes helyiségek és igy gyűjteményei számára nagyon kedvező keret birtokába jutott, a fentemii tett teher nem tekinthető tulnyomasztóak. A muzeum létesülésének előfeltételei ilyenformán megalapítva levén, a jelen év elején, alig hogy a tél elmúlt, a rendezés munkálatai azonnal kezdetöket vették és a mint az ezredéves kiállítás történelmi tárgyai lassankint az épületekből elhordattak, Paikert Alajos miniszteri megbízott nyomban elfoglalta azokat és a leendő gazdasági muzeum összegyűjtött és folytonosan ujakkal gyarapított tárgyait elhelyezte, az u. n. király teremben pedig irodát rendezett be. Az összes történelmi épületek belső festésének stílszerű kijavítása folyamában a tárgyak leltározása is befejezést nyervén, azok a Paikert által kidolgozott terv szerint osztályoztattak és a számukra kijelölt helyiségekbe vitettek, mi tekintve az anyag terjedelmes voltát és különféleségét, valamint azon körülményt is, hogy itt egy, a maga nemében egészen uj intézmény alapvetése forgott szóban, nem csekély feladat volt a nagy buzgósággal és serénységgel végrehajtott munkatételnek köszönhető, hogy a muzeum berendezése és díszítése a nyár vége felé jóformán teljes befejezésre jutott. A miniszteri megbízottat ebbeli működésében mint ideiglenes gondnok Fényes László támogatta, az egyes specziális osztályok be- 160, ábra. A Vajda-Hunyadvári épületben muzeum igazgatási teendőivel Bálás Árpádot a m.-óvári gazdasági akadémia nyugalmazott igazgatóját bízván meg, egyúttal Paikert Alajost a muzeum érdekében kifejtett eredményes működésének elismerése mellett megbízatása alól felmentvén, őt a muzeum kusztorává kia csütörtökhelyi kápolnát látva, rendezését pedig az illető szakférfiak, nevezetesen Bezerédj Pál,' selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott a selyemtenyésztési, Kovács Antal m. kir. méhészeti felügyelő a méhészeti, Pokorny Tivadar mérnők a vízrajzi osztály berendezését vállalták magukra és hajtották végre kiváló buzgósággal és Ízléssel. Megjegyzésre méltónak tartjuk annak megemlítését, hogy jóval a muzeum megnyílta előtt, még a tavasz folyamán a muzeum gyűjteményéiből 82 nagy szakaszba csomagolt tárgy választatott ki a brüsszeli világkiállitáteremben növénytermelési gyűjtemények. son leendő kiállítás czéljából, melyek eltávolítása a muzeumban hézagot okoztak és mai napig sem kerültek vissza. E tárgyak kiállítása egyébiránt a muzeumra nézve azon kedvező eredménynyel járt, hogy elnyerte a brüsszeli kiállítás részéről adható legmagasabb kitüntetést, a díszoklevelet. Az év folyamán serényen folyt munkálatok azt eredményezték, hogy a mezőgazdasági muzeum szeptember elejére teljesen készen állott. Ekkor a földmivelésügyi miniszter a A teljesen kész muzeumot szeptember hó 12-én nyitotta meg ünnepélyesen Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi m. kir. "miniszter. A megnyitás ünnepélyére meghívott, nagyszámban megjelent előkelő közönség, melyben a földmivelésügyi és más minisztériumok, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyi Gazdasági Egyesület, a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület, az Országos Gazdatanács, Budapest székesfőváros, a budapesti Tudomány- Egyetem., a m. kir. József-Műegyetem, a m. kir. Állatorvosi Akadémia, a Közös Hadsereg, a m. kir. Honvédség, a m. kir. Mezőgazdasági Muzeum Előkészítő bizottsága és több más testület kiküldöttei sorakoztak a Renaissance-épület Ő felségeik mellszobrával, délégövi növényekkel, zászlók és czimerekkel feldíszített csarnokában. Bálás Árpád igazgató üdvözlő szavaira, ki a minisztert kérte, hogy a muzeumot megnyitva, azt rendeltetésének átadja, a miniszter következő beszéddel válaszolt: A magyar gazdának régi óhaja volt az, hogy egy állandó mezőgazdasági muzeum létesüljön. Ezen óhajtás a mai nappal ténynyé vált. A muzeum létesítésének emléke a milleniumhoz, különösen pedig az ezredéves kiállításhoz lesz mindenkor kapcsolva. Az ezredéves kiállítás két irányban is alkalmat adott ezen

10 1810 KÖZTELEK, DECZEMBER HÖ SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. muzeum létesítésére: kedvező alkalmat nyújtott az által, hogy kiállításunk fénypontjának, a történelmi kiállításnak épületeit e czélra biztosítani és megnyerni sikerült. Tartozó kötelesség ellen vétenék, ha e helyen nem emlékeznék meg azon előzékenységről, amelyet a székesfőváros tanúsított és amelylyel ujabb jelét adta azon régi rokonszenvnek, amelylyel a magyar mezőgazdaság iránt viseltetik. De más irányban is kedvező alkalmat ádott a kiállítás ezen muzeum létesítésére. Számosan, élükön a legmagasabb uralkodóház tagjaival, kik a nemes példával előljártak, a kiállított tárgyakat nagylelkűen a muzeum czéljaira felajánlották. Megkell itt emlékeznem az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a vidéki gazdasági egyesületekről, az ármentesitő társulatok és egyéb testületekről, valamint számos magánosról. Fogadják mindannyian őszinte köszönetemet! Nem hallgathatom el a muzeumot szervező férfiak fáradságos munkáját sem, melyet az illetők valóságos lelkesedéssel ós odaadással végeztek. " Nem tagadom, hogy e muzeum sok irányban kiegészítésre szorul és a törvényhozás jóakaratát még többször igénybe fogja venni. De én azt tarj tom, hogy korunkban ezen mezőgazdasági " múzeumnak nem is szabad befejezett müvet képeznie, annak a haladó idővel fejlődnie és haladnia kell, Hosszú időre terjedőleg legnevezetesebb napja lesz a mezőgazdasági muzéumra nézve évi szeptember hó 20-ika, mely emság vívmányait is mindenkor képviselnie kell és azokat fel kell mutatnia. Mielőtt szavaimat befejezném azon óhajomnak adok kifejezést, vajha a muzeum hatásával és tanulságaival ujabb eszközül szolgálna arra, hogy a magyar mezőgazda, mint államfentartó elem nehéz küzdelmében megálljon és boldogul hasson és vajha alkalmat adna arra is, hogy ama polgártársainknál, akik közvetetlenül mezőgazdasággal nem foglalkoznak, a magyar mezőgazdaság ügye iránt ujabb meg ujabb érdeklődést keltsen. Az a diszes közönség, mely ma itt megjelent, reményt nyújt nekünk arra, hogy az az óhajtás minélelőbb teljesedésbe fog menni és hogy ez a muzeum arra is közreműködni fog, hogy hazánk különböző osztályait egymáshoz közelebb és közelebb hozza. E reménynyel és óhajjal az állandó mezőgazdasági muzeumot megnyitottnak nyilvánítom." A nagy hatást keltett beszéd elhangzása után a miniszter egy ünnepélyre megjelent közönség kíséretében bejárta a muzeum összes helyiségeit, a szemle befejezése után pedig a muzeumot teljesen ingyenes belépés mellett, az alaposabb tisztogatásra szánt szerdai napok kivételével, naponkint d. e. 10 órától fogva 1 óráig, d. u. 3 órától pedig 6 óráig látogathatta a közönség, mi mellett a jelvényekkel ellátott felvigyázók és szolgák, kívánatra a muzeum berendezését tartalmazó, az épületek alaprajzaival ellátott tájékoztató füzetet díjtalanul átszolgáltatva, készséggel nyújtottak felvilágosítást a kiállított tárgyakról, melyeken egyébiránt a szükséges felírások nem hiányzanak. Mily hézagpótló volt e nemcsak a mezőgazdaságra, hanem mindazokra nézve fontos intézmény létesítése, kik a mezőgazdaság ügyéről tájékoztatást szerezni kívánnak, azon élénk érdeklődés mutatja, melyet a fővárosi, továbbá az ország minden részéből a fővárosba látogató vidéki, nemkülönben a muzeum megtekintésére szép számban megjelent külföldi közönség tanúsított az uj intézmény iránt. ce-épület i; kir. ménesbirtok gyűjteményével. lékezetes napon a földmivelésügji miniszter kalauzolása mellett azt királyunk 1. Ferencz József Ö felsége és felséges vendége II. Vilmos német császár látogatta meg, neveiket az uralkodók és uralkodóházbeli tagok részére alapított diszkönyvbe bejegyezve. Mig a muzeum megnyitását megelőzőleg julius hó 1-én ugyancsak a földmivelésügyi miniszter kíséretében Gsulálonglcorn sziámi király tisztelte meg azt látogatásával. Eszerint tehát rövid fennállása közben szerencsés volt a muzeum már három koronás főt látogatói közé számithatni. Balázs Árpád igazgató megköszönte az intézmény iránti érdeklődését és magas pártfogását A m. kir. mezőgazdasági muzeum rendeltetése kérte. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter következő szavakkal búcsúzott el: és szervezete. A muzeum czélja ugyan első sorban az, Igen örvendek, hogy ennyire sikerült a hogy gyüjteménytárgyai bemutatása és tanulságos muzeum összeállítása; meg összeállítása által okulásra alkalmat és vagyok győződve, hogy ami még hiányzik, rövid idő alatt pótolható a mezőgazdaság és az azt támogató ismeret- lesz és sikerülni fog a közönség teljes szakmák köréből feltüntethető tárgyak szem- érdeklődését biztosítani a muzeum iránt." léltetése által a mezőgazdaságról tájékoztatást A megnyitás napján a muzeumot 1608 szolgáltasson de csupán ezzel a látogató kereste fel s a rákövetkező napokon rendeltetése még nem ér véget. is hasonló látogatottságnak örvendett. Azontúl A gyűjtemény tárgy a elrendezése mutatása egyébiránt külömböző szempontból történhet. A muzeumokat látogató közönség egy részét a külső hatásra számított, dekoratív módon felállított u. n. mutatós tárgyak szemlélete elégiti ki, a közönség rendszerint kisebb, de figyelmen kivül nem hagyható része azonbaa a külsőségekkel nem éri be, hanem komoly ezélokat maga előtt tartó efféle intézménytől behatóbb okulást vár és abban bizonyos rendszer betartását, keresi. Ily összeállítások azonban többnyire nem tüntetnek fel a mindig szemnek hízelgő mutatnányokat. Helytelen volná ugyan azon elv vallása, hogy valamely komoly törekvésű muzeumban a külső hatás felébresztése száműzendő, de hiba volna itt ilyennek túlságos tér juttatása is és kétséget nem szenved, hogy üdvös és belterjesebb irányú eredményt csak oly gyűjteménytár érhet el, mely behatóbb tanulmányra nyújt alkalmat és mely egyszeri látás után is azt a vágyat kelti fel a látogatóban, hogy azt ismételve felkeresse, mert a látottak figyelmét lekötötték és bővebb tanulmány tételére serkentik és hivják fel. A laikus közönségnek tehát e részben más nyeri meg a tetszését, mint a komoly tanulmányokat kereső, igényesebb látogatókat. E két érdeket mert mindkettőnek meg van a maga jogosultsága minden irányban kielégíteni, valamely tudományos czélu muzeum legnehezebb feladatai közé sorozható, de ma már el van fogadva azon nézet, hogy ilyne műintézmény sem tarthatja méltóságán aluli dolognak, hogy a tudás terjedését népszerű eszközökkel elősegítse és mulattatva vagy gyönyörködtetve oktasson. Am.kir. mezőgazdasági muzeum jelenlegi összealkotásában túlnyomón oly tárgyak gyűjteményéből állván, melyek az ezredéves kiállításból kerültek össze, szerves összefüggésü egészet, annyival kevésbé tüntethet fel, minthogy ezidőszerint még csak néhány hónapos csecsemőkorát éli. És ha ebben a kezdő formában mégis már sikerekre utalhat, mire nézve számos figyelembevehető, elfogulatlan nyilatkozatra lehet hivatkozni, ez egyelőre csak azt:jelzi, hogy ezredéves kiállításunk mezőgazdasági része igén szép anyagot foglalt magaban. Annak daczára azonban, hogy a muzeum, kivált némely osztályainak megszemlélése, egyelőre főleg a nagyközönség várakozását. elégiti ki, számós oly igényesebb látogatókról van tudomásunk, kik érdemesnek találták azt ismételve fölkeresni ós abban mindig ujabb és ujabb anyagot fedeztek fel, mely figyelm.öket lekötni, képes volt. Nagy nyereségnek tekinthető a muzeum mostani, egyelőre még elég hézagos összealkotásában is, abban a tekintetben, hogy egyrészt a mezőgazdasággal vagy valamely ágával nem foglalkozó, nevezetesen a kizárólagosan városi és a mezőgazdasági. foglalkozástól távoleső életpályán mükö'dő közönséget a mezőgazda: sággal úgyszólván közvetetlenül érintkezésbe ' hozza, érdeklődését iránta vagy egyes ágai iránt felkölti és általa tudomást szerez arról,

11 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO amiről eddig talán sejtelme sem volt,, hogy a mezőgazdaság mily tág térre terjed, a nép életében mily nagyjelentőségű - szerepre van hivatva és tudományos iránybari mily érdekes és fontos tanulmányokra szolgáltat bő anyagot. Másrészt a külföldi látogatók a muzeum révén hazánk mezőgazdaságának jelen állapotáról ós múltjáról, ha nem is teljes, de mégis eléggé becses tájékoztatást szolgáltató képet nyerhetnek, minek haszna annyival inkább szembeszökő, minthogy a külföld több irányban helytelen, sőt rossz indulatu tendencziózus czélzattal van mezőgazdaságunk helyzetéről informálva. E hamis és ránk "nézve káros nézetek eloszlatása muzeumunknak kiválóan becses és hálás rendeltetése és jólélekkel állitható, hogy ez néhány figyelemreméltó esetben máris sikerre vezetett. A muzeum ezon fontos rendeltetését illetőleg kívánatosnak jelezhető, hogy abban azon törekvés kifejezést nyerjen, miszerint az általános ismeretek terjesztésének, félkarolása mellett elsősorban a nemzeti irány jusson érvényre, vagyis hogy a hazai mezőgazdaság állapota kiváló gonddal figyelemre méltatva, fejlődési korszakai minden irányban megfelelően feltüntetve legyenek. A múzeumban ezidőszerint fennálló hézagok betöltése azonban, mi az éppen előadottak szerint valóságos közérdeket képviséi, nemcsak időt, hanem megfelelő költséget-és munkatételt is kiván. Nagy szerepet játszik itt nevezetesen a költségkérdés. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a praktikus amerikaiaknak nagyon igazuk van, ha azt mondják Time is moncy". (az idő pénz), de viszont az is áll, hogy pénz-, zel esetleg sok időt lehet megtakarítani ós hasznosítani. E mondásokat muzeumunkra alkalmazva, i azon eredményre jutunk, hogy muzeumunk, mely idáig még nagyon kevés idővel rendelkezett, mindennemű igényt ki nem elégíthető kezdetleges volta tehát nem róható fel neki bünül, de annyi is bizonyos, hogy mostani költségadománya mellett, melyet egyébiránt korántsem kívánunk becsmérelni, nagyon is hosszú időre és e szerint az iránta érdeklődéssel viseltető közönségnek sok türelemre lesz szüksége, mire mindazon igényeknek eleget tenni képes lesz, melyek vele szemben több-kevesebb jogosultsággal támaszthatók. Ha már egy régi festményekből álló képtár, azon korlátólt határoknál fogva, melyekben annak tevékenysége természetszerűen mozoghat, bizonyos megállapodásra van utalva, de ilyenben is tér nyilik a működésre : mennyivel inkább áll ez valamely másféle, pl. természetrajzi és még inkább egy határaiban ki sem jelölhető mezőgazdasági muzeumra nézve, melyben a tulajdonképi mezőgazdasági tárgyakon kivül számos egyéb tudományszakma és ismeretág képviseltetésének van jogosultsága, sőt ez okvetlenül szükséges is. Mily mértékben lesz úálunk összekapcsolandó a mezőgazdasági muzeum az élettel, a gyakorlattal, az ma még alig állapitható meg biztosan. E kérdés megoldását a felmerülő szükséglet és mindenek előtt a lehetőség számba vételével kell a jövőnek átengedni. Tényképpen egyelőre elég lesz csak annyit jelezni,- hogy muzeumunk akkor fog gyakorlati irányú u. n. kézzelfogható eredményt felmutatni tudni és fog e részben sok jogos igényt kielégíteni, ha az élettel való kapcsolattól nem lesz elzárva, illetve ha mód nyujtátik neki arra, hogy ezt a kapcsolatot létrehozhassa. Föltéve, hogy ily kapcsolat tényleg létre jön, mindenesetre kerülendő lesz oly szereplése a muzeumnák, melynek kifolyásaképen egyesek érdekében mintegy ügynöki teendőket végezni kényszerülne. Tárgyilagossága és a napi szükségletek elintézésétől való távoltartása, mit az intézmény természete követel, annyival inkább kívánatos, sőt szükséges, minthogy ilyféle működés a muzeüm személyzetét tulajdonképi hivatásától elterelve, oly lejtős térre csábítaná, mely inkább tudományos irányban a kívánatos működését kedvezőtlenül befolyásolná. Ezen elv felállítása mellett azonban nem tartjuk kizárandónak azt, hogy a muzeum a kellő határok megállapításával a közvetítést is ne. vegye fel tevékenységi programmjába. Ilyesmi azonban a költség kérdésén kivül az alkalmazandó személyzet minősége és számával is szoros összefüggésben van és könnyen belátható, hogy e két alapföltétel megfelelőteljesítése nyújthat csak reményt arra, hogy a muzeum azt a rendeltetést,- melyet neki némelyek ezen irányban tulajdonítanak, valóban be is váltsa. ' Az e részben teendő dispozicziók terjedelmétől függ nevezetesen, vájjon mennyire lesz képes a muzeum saját hatáskörében a gazda-, sági ismereteket terjeszteni és népszerűsíteni, a mezőgazdaságra alkalmazott tudományt fejleszteni, a tudomány által kijelölt és a gyakorlatban hasznosnak bizonyult vagy Ígérkező vívmányait az életbe átvinni, a mezőgazdasági technika fejlesztéséhez és alkalmazásához hozzájárulni, modell-mühelyt berendezni és fentartani, vizsgáló vagy egyéb állomásokat hozzákapcsolni stb. Mind oly feladatok, melyek megoldása a muzeum hatáskörében helyet találhatnak. Minden körülmény között nagy suly helyezendő a muzeum kebelében levő könyvtárra, melynek minél teljesebbnek kell lennie. E részben azon programmpont volna szorosan betartandó,' hogy a muzeum könyvtára szerezze össze első sorban is a mezőgazdaság bármely ágazatában, bármikor és bárhol magyar nyelven megjelent müveket, füzeteket és folyóiratokat s az e részben való kiegészítést tartsa folytonosan szeme előtt. Idegen nyelvű hasonló kiadványokból oly gazdasági tárgyúak szerezendők be föltétlenül, melyek Magyarország területén jelentek meg vagy pedig a magyar mezőgazdaságra vonatkoznak. Az ez időszerint megjelenő vagy közelebb megjelent idegen nyelvű kiadványok fölvétele a könyvtárba már csak tanulmány czéljából sem nélkülözhető, de itt költségkímélés szempontjából sem lehet másra, mint csak a legkiválóbb és legszükségesebb müvek és folyóiratok beszerzésére szorítkozni. A könyvtárunk elég széles alapra való fektetése és annak kiegészítése nem csekély áldozatot követel, de ezen áldozattól vissza nem riadva, idejét ős jó alkalmát látjuk elérkezettnek arra, hogy hazánkban oly könyvtár letesüljön, mely a mezőgazdasági irodalmat teljesen kielégítő módon felöleli és nevezetesen a hazai e nemű irodalmi jelenségeknek -teljes gyűjteményét foglalja magában. A régi munkák nagyrésze, valamint egyes szerzők magánkiadásában megjelent ide tartozó irodalmi termékek pénzen egyáltalában beszerezhetők nem levén, a muzeum különö. en ebben az irányban apellál gazdaközönségünk egyébiránt máris örvendetesen tapasztalt nagylelkűségére, kérve, hogy ilyféle nyomtatványokat vagy akár kéziratokat is, mint melyek sok esetben. értéktelen lomképen alkalmatlankodnak, itt pedig esetleg nagy hézagot töltenek be, a muzeumnák akár több példányban is ajándékul juttatni szíveskedjenek. Azon kérésnek, hogy ilynemű ajándékozás több példányban kívánatos, alapja az, hogy az itt több példányban összegyűlő müvek esetleg más tátott fel, melyben régi okmányok, egyéb ira tok, nyomtatványok, képek, térképek s egyéb régiséges összegyűjtve vannak kiáltva. Végül a m. kir. mezőgazdasági muzeum jelenlegi személyzetéről is megemlékezve, megjegyzendő, hogy folyó évi augusztus hó 31-étől fogva az igazgatói teendők ellátásával ideiglenesen Bálás Árpád kir. tanácsos; nyugalmazott gazdasági akadémiai igazgató van megbízva, muzeumi őrré ideiglenesen Paikert Alajos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteletbeli titkára van kinevezte,- Fényes László volt ideiglenes gondnoknak f. é. szeptember hóban történt elhalálozása után pedig mint napidíjas, a gondnoki teendők ideiglenes ellátásával Madarász Jenő, volt országgyűlési képviselő van alkalmazva, az irnoki teendők végzéséve! pedig a szükséghez képest egy irnok fogadtatik fel. A muzeum szervezeti szabályzatát Paikert Alajos előadójának dolgozata alapján a muzeumi előkészitó bizottság beható tanácskozása tárgyává tette s azt a földmivelésügyi miniszterhez beterjesztette. A m. kir. mezőgazd. muzeum épületei. Általánosan el van ismerve, hogy az 1896-iki ezredéves kiállítás legfőbb díszét képezte azon épületcsoport, melyben a történelmi kiállítás volt, most pedig a m. kir. mezőgazdasági muzeum van elhelyezve. Ezen épüíetcsoport zseniális tervezője, Alpár- Ignácz müépitőnk e nagyszerű alkotásával nemcsak magának biztosított méltó hírnevet,-hanem a magyar építészetnek is elismerést és dicsőséget szerzett. Miként jutott a mezőgazdasági muzeum ezen épületek birtokába, az fentebb már említve volt, a következőkben pedig a szóban forgó épületcsoport rövid leírását adjuk. A történelmi épületek a magyar építészetnek a legkésőbb kortól fogva Mária Terézia uralkodásáig való fokozatos fejlődését mutatják és e végből három különvált csoportra, 1. az Árpádházkori román, 2. a csúcsíves góth s 3. a renaissance korszakbeli épületcsoportra oszolva mutatják be az építkezés azon stíljét, melyben hazánkban főnevezetességü épületek emeltettek a századok folyamában. Az Andrássy-uton jövet, a városligetbe vezető uj hidon áthaladva s azután jobbra tartva a városligeti tó egy kiágazásán keresztülvezető híd végén a Széchenyi-sziget bejáróját a főbejáró, u. n. Diakovári kapu határolja, melytől balra a román, jobbra a csúcsíves épületcsoport esik, szemben pedig a renaissance épület tűnik fel 1. Az Árpádházból származó királyok korszakabeli épületcsoport. Ez a csoport az építkezést Szent-Istvántól fogva az 1300-ik évig mutatja. Az épület nyilt folyosójára lépve, egy klastrom udvarát látjuk, melynek oszlopos tornáczában minden egyes oszloptalapzat és fej más-más és régi magyar épületek természetnagyságú utánzata s egyéb tagozatainak szintén hazai épületek szolgáltak mintául. A zárdaudvar mellé épült kápolna a tizenharmadik század építkezésének szellemében szabadon. van komponálva, az abban levő oszlopfejek és a portálé a Szent-István király által alapított jaáki (Vas - vármegye) benczés apátsági templomnak térmészetnagyságu utánzata. Az épület ellenkező részén levő u. n. királyszobák, melyekben jelenleg a mezőgazdasági könyvtárakkal más munkákért becseréltetnek, muzeum igazgatósági irodája van, kiválóan vagy pedig ilyeneknek kiegészítés végett ajándékul adatnak. ízléses gazdag díszítése által tűnnek fel. 2. A csúcsíves góth izlésü, röviden és általánosan Főrendeltetése lesz mindenkor a muzeumnák Vajda-Hunyadvári épületnek nevezett továbbá, hogy a mezőgazdaság fejlődését, épületcsoport. történelmi szempontból, általános irányban Ez a későbbi középkori, az Anjou- és a kövesse, de kivált a hazai mezőgazdaság történetét Jagello-házbeli királyok korszakától a Mátyás és kulturfokait tanulmányozza és azo- király korszakáig terjedő időszakbeli építkezést kat a tárgyakat és adatokat szem elé állítsa, tünteti fel. melyek erre vonatkozólag megszerezhetők. E Az épületet a tervező szabadon komponálta. végből muzeumunkban egy külön osztály állit-. ' "

12 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, Főhomlokzatát korai góthizlésü, jobbfelől egy tagozatlan korai góthizlésü torony határolja, melynek csúcsa és tetőzete Vajda-Hunyadvárának Nyeboisza" nevü tornyát utánozza. Az épületcsoport tófelőli oldala a Nyeboisza-torony folytatásában (lásd a 157. ábrát). természetnagyságu utánzata Vajda-Hunyad várának. Az épület ezen részét a csütörtökhelyi (Szepes vármegye) templom gyönyörű kórusának kicsinyített utánzata zárja be. A diakovári kapun belépve, jobbfelől az épület főhomlokzatával állunk szemben, mely klasszikus góth Ízlésben szabadon van komponálva. A portálé fölött látható két alak Mátyás király híres fekete seregének : pánczélos vitézeit ábrázolja. Igen szép formákat mutat a kapuzat fölött levő kitűnően sikerült színes üvegü kerek ablak u. n. rozetta. A főhomlokzathoz csatlakozó udvari rész késői góth Ízlésben van komponálva. A hátsó festett fal olasz góthstilben van tartva és messze kiszögellő fapárkányzattal van ellátva. Azon Mátyás király és neje Beatrix királyné, Corvin János, Bakács Tamás bíboros és Vitéz János püspök czimerei vannak elhelyezve. A balszárny az udvar felől átmeneti stílusban van komponálva s azt a szép formájú segesvári torony határolja. A Benaissance-épület felé forduló oldalon látható nyílt lépcső mészetnagyságban Vajda-Hunyad várának lovagtermét hiven utánozza. A többi helyiség régi magyar műemlékek motívumainak feldolgozásával szabadon van tervezve. A renaissance - épületen feltüntetett építkezési korszakok kezdetét a hátsó baloldal szegletén levő torony állitja elénk. A torony erkélye és ablakai a bártfai (Sáros vármegye) városház tornyának formáit utánozza. A torony felső része az ötágú fedéllel a brassói Katalin-bástya utánzata. A kronológiai sorrendben a hátulsó homlokzatnak a felső-magyarországi renaissanceizlésben tervezett része következik, mely német befolyás mellett alakult. Ezen épitésmodorra jellemzők a főpárkányzat fölött alkalmazott szaraczén Ízlésre valló végződések, mely forma valószínűleg Lengyelországon keresztül került Felső-Magyarországra. A Vajda-Hunyad várával szemben álló hátsó szeglet a franczia építészet befolyásáról tesz tanúságot a renaissance-ra. Ehhez egy ivezetes rész csatlakozik s azután jön a lőcsei városház (Szepes. vármegye) nehézkes négyszögletes tornya, továbbra a torony mellett az eperjesi (Sáros vármegye)-u. n. Rákóczy-ház homlokzatának egy része. A tófelőli oldalra a XVII-ik századbeli barokkhomlokzat került és végül, mint ezen az épületen bemutatott legújabb kori épitési modor feltüntetése következik a főhomlokzat, mely Fischer von Erlach, a bécsi Károlytemplom és sz'ámos más bécsi műemlék hírneves építőjének szellemében az u. n. Mária- Terézia-stilusban van alakítva, mint mely stílus Magyarország építészetének fejlődésére dönlő befolyást gyakorolt. Az előcsarnok, a főlépcső, valamint a kupolaterem is az első- emeleten Szintén a Mária^Terézia-stílust követi. Mindannyi helyiség tervezése valamely létező műemlék formáira támaszkodik. Kiemelendő nevezetesen, hogy az épület balszárnyának első emeletén levő szobasor, melyben a mezőgazdasági muzeum könyvtára és olvasó-. ség a gazdaságtörténeti tárgyak gyűjteményének terme van berendezve, az van szentelve. Egyelőre két szekrényben Esterházy herczegi családnak a XVIII-ik században épült eszterházai csak régi térképek, okmányok, számadások és (Sopron vármegye) kastélyában levő kimutatások, főleg a Károlyi grófi s a Podma- szobasor hü utánzata, a jobbszárny földszintjén niczky bárói család ajándékai vannak kiállítva, levő Bakács-kápolna pedig természetnagy- remélhető azonban, hogy ujabb nagyon kívániczky ságu utánzata az esztergomi Bazilika ugyanily nevü kápolnájának, Magyarországnak az egyedüli natos adományok utján a muzeumba sebben illő ezen osztály örvendetesen különö- gyarapodni olasz renaissance stílusban teljesen megnatos őrzött műemléke. fog. E részben a muzeum jó reményt keltő ígéretet kapott. már számos A m. kir. mezőgazdasági muzeum belső berendezése és gyűjteményei. Külföld és társországok. Külföldi és társországbeli tárgyak egyelőre igen csekély számban vannak. A külföldet most még csak Jelen leirás nem terjedhet a muzeum belső berendezesének és gyűjteményeinek beható tárgyalására. Erre talán más alkalommal kerül a sor. Most a szíves olvasót csak nagyjában kívánjuk tájékoztatni, hőgy a muzeum miként van jelenleg rendezve s melyik épületben miféle tárgyak vannak felállítva," mely lehetőleg rövidre vont leirás mellett azt az utat követjük, hogy a számokkal ellátott termeket épületenkint sorjában keressük fel. E vázlatos leírásunkat a fíenassance-épületen kezdjük meg. A szép, de egyszerű előcsarnokba lépve, Bethlen Gábor gróf keresdi.kastélyának lépcsőjét azonnal szemünkbe tűnnek királyunk és király- utánozza. nénk ő Felségeik, Tilgner Viktor kiváló szob- Az udvar középső részét elfoglaló kut rász által művészileg készített mellszobrai. azon kut utánzata, mely valaha a bécsi Hohenmarkt-on A előcsarnok mennyezetén qvális alakú, állott. Pozsony város az év- nagy nyílás hagyatván, a szem egészen a ku- ben Luttringer András hamburgi (Alsó-Ausztria) poláig férhet, mely látvány nagyon kellemes kőfaragó által e kutat, azon módosítással, hogy benyomást tel. a rajta álló pánczélos lovag oly paizsot tartson Statisztika. A földszinten maradva, jobb kezében, melyen Magyarország czimere lé- oldalt a félköralaku, nagy ablakokkal kitűnően gyen rávésve, kifaragtatta és a városháza megvilágított folyosóra kerülve, ott térképeket előtti térre állíttatta, hol az jelenleg is áll, a és grafikonokat láthatunk, részint keresztbe bécsi eredeti kut ellenben, más által helyettesittetve, már régen elpusztult. állított deszkafalakra, részint az épület falaira illesztve. A góth épület belsejének földszintje ter- A jó világosság lehetővé teszi nekünk, hogy az itt található, Frigyes főherczeg ő fensége, a" Károlyi grófi család, Zselénski Bóbert gróf, Somogy és Hajdú vármegyék, továbbá Debreczen városának ajándékát képező, érdekesnél érdekesebb kimutatásait, ha a részletekbe akarnánk mélyedni, akár órákig is.tanulmányozhatjuk. A fal felső részét hazánk némely vidékeit Spanrafft festő által festett igen nagy képek foglalják el. Szemben e folyosóval a baloldalon teljesen hasonló berendezés mellett az egész országra terjedő s általános statisztikai térképek és grafikonok, a gazdasági egyesületek elterjedésére, vagyonára, működésére vonatkozó táblázatos statisztikai kimutatások és térképek, a gabonatermelésre, birtokviszonyok, bevitel, kivitel, állatfajok elterjedését, a gazdasági előadók beosztását feltüntető, könnyű áttekintést nyújtó adatok kimutatásai foglalnak helyet. Czukor-, szesz- és malomipar. A 3-ik számumai jelölt köröndben a sárvári czukorgyár nagy modellje van felállítva, mely a maga nemében valóságos mestermü, amennyiben a belső berendezés a valóságos czukorgyár hü utánzataképpen ugy van elkészítve, hogy elektromos erővel minden gépmodell működésbe hozható. A muzeum azt az ezredéves kiállítás czukoripari csoport kiállítási biztosságától vásárolta meg. A 4-ik számú teremben egy gazdasági szeszgyármodell van felállítva, mely működésbe hozható. A czukorrépa nagyszámú modellben rendkívül tanulságos módon van bemutatva. Található itt mintaszerű alakú és szinü, helytelen alakú, nagyságú és szinü répa és torzulatai modellekben és rajzokban, a répa kártevő ellenségei, nevezetesen a nematódák feltűnően nagyítva, a répa vegyelemzése stb. Ugyané teremben terjedelmes liszt- ős korpagyűjtemény, vízi- és szélmalom modellek vannak kiállítva. Gazdaságtörténet. A Bakács-kápolna, mint erre igen alkalmas és ennek megfelelő helyi- Amerika képviseli azon nagyon szép mag és terménygyüjtemény által, melyet a filadelfiai muzeum a mi muzeumunknak ajándékozott. Igen szép gyűjtemény van együtt Bosznia és Herczegovinából, az ezredéves kiállításon ezen országok pavillonjában kiállítva volt tárgyakból, melyeketa közös pénzügyminiszter muzeumunknak ajándékozott. A legtöbb látogató csodálkozva nézi az itt látható otromba, óriási, egyetlen vasszeg vagy pánt nélküli szekeret, az abba befogott ökrök valóságos kínzóját és az egyéb kezdetleges és esetlen alakú gazdasági eszközöket, azt tanúsítva, mily távol vannak még ezen országok a czivilizácziótól. Látható ott még két teherhordó ló, oly felszeréléssel, mint ez e vidéken szokásban van, szerszámok, ottani gazdasági állatok koponyái, végül egy mag- és kalászgyüjtemény nagyon tanulságosan összeállítva és azt féltüntetve, mily termények fordulnak elő e két hegyes országban a különböző tengerszinfölötti magasságokban. Trágyák, műtrágyák és vegyi szerek. A 8-ik számú kis terem a trágyafélék, a külön-' féle műtrágyák és vegyi szerek kiállítását foglalja magában, leginkább a Hungária és a Mogyoróssy és Stein-féle műtrágyagyárak ajándékai. Ugyancsak itt vannak istállómodellek a trágyakezelést, pl. a tőzegalom alkalmazását, továbbá a kezelést a trágyatelepen feltüntetve, Előbbi modellek Frigyes főherczeg ur Ö fensége, utóbbi Bovara Frigyes ajándékai. Gazdasági épületek. A 9-ik számú terem különféle épületek gyűjteményét foglalja magában. Itt látjuk nevezetesen a magyar-óvári gazdasági akadémia főépületének és belső majorjának igen csinos és hü modelljét az akadémia ajándékát, melynek látása a szemlélőben önkénytelenül azt a vágyat ébreszti fel, hogy a többi hazai gazdasági tanintézetek modelljét is ott láthatná. Igen tanulságos modellgyűjtemény van itt Hunyad, Szolnok-Doboka, Temes, Hajdú, Pozsony és Komárom vármegye jellegzetes gazdasági épületeit, leginkább kisgazdák építkezését, udvarokat feltüntetve, melyek legna gyobbrészt a gazdasági egyesületek ajándékát képezik. Azonkívül istállók, magtárak, cselédlakások, górék, ólak stb. modelljei, fényképek és tervrajzok egészítik ki az érdekes összeállítást. Gazdasági gépek és eszközök. A 10-ik számú nagy teremben régi és uj ekék, boronák, extirpátorok, kultivátorok s egyéb talajmivelő eszközök, részben eredeti nagyságban, részben modellekben vannak összegyűjtve, mely gyűjtemény egyelőre még nagyon hézagos és rendszeres kiegészítésre vár. Nevezetesen kívánatos volna oly jellemzetes gyűjtemény egybeállítása, melyben a most már kiveszőfélben levő régi gazdasági eszközök kellően képviselve volnának. Valamivel teljesebb képet mutatnak az ugyanott összegyűjtött kézi eszközök, milyenek: ásók, kapák, kaszák, gereblyék, az ország különböző vidékeiről, de ez a gyűjtemény is kiegészítést igényel. Szénaboglyák, jászlak, úsztatok stb. modelljei szintén itt kaptak helyet. Selyemhernyó - tenyésztés. A dik számú helyiségeket mind a selyemhernyótenyésztés kiállítása foglalja el. Láthatókezek-

13 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO ben a hazai selyemhernyótenyésztési telepek, a beváltok, a gyárak s egyéb épületek modelljei igen szép összeállításban. Fölötte érdekesek a japán selyemhernyótenyésztésre vonat- A selyemhernyótenyésztés ügye iránt érdeklődéssel viseltető látogató itt és a szomszéd teremben órákra terjedő tanulmányanyagot talál a selyemhernyó fejlődését és tenyésztését, a górcsövezést, az etetést a legubózást, a párosítást, a gubóhárfák rendszeres készítését, a selyemhernyó és pille anatómiáját, azok betegségeit tárgyazó modellekben és mikroskópiai praeparatumokban. Szembeszökő módon van itt a hazai selyemhernyótenyésztés fokozatos terjeszkedése kubuszokban, grafikonokban, térképeken, vármegyei monográfiákban feltüntetve, az egész világ selyemtenyésztésének bemutató térképéről sem feledkezve meg. Kiegészíti ezen fölötte érdekes csoportosításokat a magyar nyers selymek és magyar selyemből Magyarországon és Francziaországban szőtt gyönyörű selyemminták kiállítása. A ki a selyemhernyótenyésztése gyűjteményét egészen rendszeresen és ismételve tanulmányozni óhajtja, annak ajánlható, hogy a termek számozásával ellenkező irányban, t. i. a 16-dik teremtől ~ kezdve haladjon a 11-dik számú teremig. A selyemhernyótenyésztési osztály összeállításának szakszerűsége is teljességgel annak nagymestere Bezerédy Pál miniszteri meghatalmazott tudására és Ízlésére vall, ki ezen Ügynek párját kereső, fáradhatatlan, buzgó apostola. Intézkedése folytán a teremfelvigyázó szolgánál bármely bazai és egyéb idegen nyelven irt ismertetést lehet ingyenesen kapni. Ezzel befejezve a renaissance-épület földszinti helyiségeinek megszemlélését, az előcsarnokból a hatalmas arányú lépcsőzeten az első emeletre megyünk fel, miközben gondoskodva van, hogy a figyelmes látogató a lépcsők mentén a.falakra erősített, nagy arányokban rajzolt vármegyei térképeken is találhasson olyast, a mi netalán érdeklődését felkelti. A terjedelmes lépcsőházba fölérve és utunkat egyenesen folytatva, szemben velünk. Kozma Ferencz, vo!t miniszteri tanácsos, a magyar lótenyésztés mesterének Zala Györgytől mintázott érczszobrával állunk szemben, mely arra van szánva, hogy a mezőhegyesi parkot diszitse. Az első emelet ezen 37, 38 és 39 szám alá sorozott, voltaképpen csak egy termet képező tágas helyisége a m.' kir. állami ménesbirtokok s a gödöllői koronauradalom gyűjteményeit foglalja magában. Ezen nagy mértékben érdekes és gazdag kiállítás részletezését más alkalomnak tartva fent, itt csak ázt említjük meg, hogy annak főbb tárgyai a leghíresebb törzsmének szobrai ifj. Vastagh Györgytől, ugyanilyenek fölötte nagyértékü olajfestésü képgyűjteménye a hires állatfestő Blaas-tól, törzsmének fényképei leszármazási táblázatokkal nagy patkóalaku képkeretben, a kisbéri ménesben szokásos, a legrégibb időtől fogva használatos lebélyegző je- mindannyi arról tanúskodva, mily magas gazdasági kulturafokot foglalnak el a m. kir. állami birtokok. És e szerint nem csoda, hogy a külföldi mezőgazdák előszeretettel keresik fel azokat, hogy hazánk mezőgazdaságának legmagasabb fejlődésfokáról szemtől-szembe meg-, győződést szerezhessenek. Az állami birtokok kozó eszközök, épületmodellek, szines képek, szövetek eredeti példányokban és meglepő az a természetnagyságu japáni alakesoport Japánországból hozatva, mely a selyemhernyótenyésztés ottani kezelést ad oeulos demon- rendkívül világos és a történelmi kiállítás ha- és a koronauradalom e kiállítása, melyhez a strálja." gyományaképpen ott látható gyönyörű freskóképek fölötte díszes keretet adnak, okulást kereső gazdáknak egymaga elég vonzóerőt köl- A 15-dik számú nagyterem, gazdag gyűjteményét tartalmazza a szederfa ültetésére és tenyésztésére vonatkozó tárgyaknak. csönözhetne arra, hogy a muzeumot felkeresni érdemesnek tartsák. Talaj gyűjtemény. Utunkat a jobb oldalon folytatva a 36-dik számú teremben a gazdasági egyesületek ezredéves kiállításából ajándéképpen származó nagybecsű gyűjteményét láthatjuk különböző vármegyék gazdasági talajmintáinak." Ugyanitt találhatók József főherczeg és Coburg Fülöp herczeg ő fenségének, a Károlyi grófi család és egyéb uradalmak talajgyüjteményei, melyekhez még szőlőtalajok, talajelemzések, geológiai és talajtérképek járulnak, a falakon pedig Pongrácz Károly festőművésznek különféle vízrajzi objektumokat feltüntető olajfestményei vannak fölakasztva, milyenekből, nagy számuknál fogva, a következő termeknek is jutott. Képtár és időleges kiállítások helyisége. Az e teremmel kapcsolatos szobák, melyek diszes freskóik.által tűnnek ki, jelenleg a Pállik Béla kiváló festőművészünk által utolérhetetlen művészettel festett juhokat, továbbá lovakat és más tárgyakat feltüntető képek vannak kiállítva, melyeket elismerésre méltó szívességgel a nevezett festőművész a legönzetlenebbül, teljesen díjtalanul engedett át kölcsönképpen a muzeumnak. E helyiségek idővel létreiövő, a muzeum keretébe illő képtárnak, időleges specziális kiállításoknak, könyvkiadók mezőgazdasági tárgyú kiadványaik gyűjteményének, uj találmányok közszemlére bocsátásának vannak szánva. Népviselet- és háziipar. Az e helyiségekbe nyiló 4 szobába a népviseletek s a háziipar tárgyai jutottak. A népviseletek közül emuzeumban természetesen csak oly viseletek foglalhatnak helyet, melyek kizárólag mezőgazdasággal foglalkozókra venatkoznak. Somogy vármegye ajándékaképpen egyelőre e nemű viseletek közül csak egy Somogy vármegyei juhász és kanász tipikus öltözetű alakjai jelzik ezen gyűjtemény kezdetét. A háziiparágak közül itt csak mezőgazdasági nyerstermények módjainak feldolgozása és oly használati tárgyak előállítása ölelhető fel, melyek a mezőgazdasággal. foglalkozó népre nézve jellemzők, vagy annak nélkülözhetetlen szükségleti tárgyait képezik. A háziipari tárgyak közül itt láthatók: népöltönyök, szövetek, varrottasok, hímzések, szalmafonás, kosárfonás, seprükészités, fafaragás, szövőszékek, kötélverés stb. végül egy kisgazda konyhaberendezése mutattatik be. Számos fénykép a tárgyak hiányát pótolja. Ezen osztálynak összeállítása egyelőre még nagyon tökéletlen és rendszeres kiegészítésre vár, annyi érdemet azonban már most is lehet neki tulajdonítani, hogy a kezdet meg van indítva. Itt meg. kell említenünk, hogy a magyar kereskedelmi muzeum szíves volt nála forgalomba levő háziipari tárgyak, kölcsönadása által a gyűjteményünkben mutatkozó űröket esetről-esetre kitölteni. Vizépitészd és kultúrmérnökség. Az előbbi, tökéletlenségekkel bővelkedő osztályból kilépve, a látogató abban találhat kárpótlást, hogy muzeumunk egyik legtökéletesebb osztályába, a vizépitészetibe jut. Ez az osztály, mely teljességre nézve külföldi szaktekintélyek állítása szerint egyedül áll a maga nemében, a renaissance-épület lek feltüntetése patkóalaku keretben, lóistálló épületek kifutókkal, majorok, szeszgyár, elevátor, kendergyár és áztatok, gazdasági épületek, cséplőgép-garnitúra, mezei vasút, gépek, eszközök modelljei, mely gyűjtemények kiegészítéséül talajminták, nagyszámú térkép, fénykép, első emeletének egész homlokzatát tölti, be s grafikon stb. köti le a szemlélő érdeklődését, a neki jutott helyiség minősége nagy és szá- mos ablakaival oly alkalmas, mintha csak a kiállítás számára volna épitve. Büszkeség érzete szállja meg a hazafi kebelt, midőn itt derék mérnöki karunk szebbnél-szebb mestermüveit veszi szemle alá a nagyterjedelmü mérnöki tevékenység minden ágából ős a szakértő napokig tartó tanulmányt végezhet ezen osztályban, melynek figyelmes megtekintése egyébiránt az ilyen ügyek iránt érdeklődő laikust sem hagyhatja hidegen. A muzeum jelen leírásának keretébe nem illeszthető a vizépitészeti osztály tüzetes ismertetése, kénytelenek vagyunk tehát az osztálynak csak általános beosztásának vázolására és a tárgyak rövid felsorolására szorítkozni. Az osztály középső részét, mely az előcsarnok fölött a szép kupolateremben van, Széchenyi István gróf életnagyságú alakja egy szikla csúcsán állva foglalja el, mely sziklán a jobb oldalt Vásárhelyi Pál'hirneves vízszabályozási mérnök, a Vaskapu első tervezőjének, baloldalát lent pedig egy szegedi kubikos munkás szintén életnagyságú alakja foglalja el. A csoportozat, mely csak egy kis töredéke az ezredéves kiállítás vízrajzi pavillonjában kiállítva volt sokkal nagyobb csoportozatnak, azokat kívánja monumentális módon megörökíteni, kik a Duna-Tiszászabályozás fő tényezői voltak. Szemben e csoportozattal ismét életnagyságú alakokban a szegedi kubikost gyékénysátrával s annak belső berendezésével, egy másikban ugyanilyent talicskáját holmijával megrakott, egy másik munkahelyre vándorolva tünteti fel élethűséggel. E terem falain általánosságokra terjedő nagyérdekü térképek vannak felfüggesztve, melyek között a külföldi szakférfiak, sőt a német császár előtt is méltó feltűnést, keltett, hazánk vizjelző szolgálatának berendezését mutató nagyérdekü térkép érdemel kiemelést. Ugyanott láthatók a Pokomy Tivadar mérnök által készített, Magyarország erdőségeit, vizet át-és át nem eresztő talajait, csapadékterületeit stb. feltüntető domborművű térképek, továbbá pa.rt védőmü-modellek, folyamszabályozási minták stb. A Széchenyi-szoborcsoport felé arczczal fordulva, a balfelőli terem és köröndben a Duna és mellékfolyóit, a jobbfelőli teremben és köröndben pedig a Tisza ós mellékfolyóit szabályozó társulatok áltat végzett vizmüvi. munkák vannak feltüntetve nagyszámú térképben, hossz- és keresztszelvényekben, fényképekben, különös súlyt fektetve oly térképek bemutatására, melyek a szabályozás előtti állapotot a szabályozás után beállott változásokkal hasonlítják össze. Nagyon érdekesek ós a be nem avatottak felvilágosítására is kiválóan alkalmasak a nagyszámú zsilip, duzzasztó és partvádelmet mutató modellek s azok, melyek Medveczky Zsigmond kir. főmérnök mederszabályozási eljárását mutatják be. A szabályozásra vonatkozó több monografia is helyet foglal itt.. Megemlitendck végül azon tanulságos objektumok, mélyek a még. csak rövid idő óta, első sorban a mezőgazdaság érdekében oly áldásosán működő kulturmérnökség dolgozatait, lecsapolásokat, öntözéseket, alagcsövezéseket általános és részletes térképekben és modellekben stb. ábrázolnak. Az egész osztály tárgyait a földmivelésügyi minisztérium és annak közvetítésével a vizszabályozó társulatok bocsátották a muzeum rendelkezésére, a rendezés fölötte szakszerűen ós ügyesen végrehajtott nehéz munkája pedig Pokomy Tivadar mérnök érdeme. Ésterházy-tr aktus. Könyvtár és olvasóterem. _Ha a vizépitészeti osztályból jobbra tartva folytatjuk szemlénket, a renaissance-épület legdíszesebb helyiségébe, az u.'n. Esterházy-traktusba jutunk, mely, mint fentebb említve volt, az eszterházai herczegi kastély - egy részének belsejét utánozva, gyönyörködtető képet mutat. E nagy művészettel és pazar fénynyel kiállított

14 helyiségekben van. a jnuzeunj.könyvtárának egyelőre szerény kezdete elhelyezve, szaklapok vannak a látogatók számára kitéve, a 45-dik számú Mária Terézia-szgbában pedig az a dísz-ivókészlet van felállítva, melyből királyunk Ö Felsége az ezredéves kiállítás borászati csarnokában régi tokaji bort Ízlelt KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, Szőlészet és borászat. A most következő szigonyok, színezett fényképek, hazai halászati két szoba és folyosó a szőlőszeti és borászati térképek. Üvegszekrényekben igen tanulságos tárgyak gyűjteményének jutott. összeállítása látható továbbá a hazai legközönségesebb E mostani alakjában fölötte hézagos kiállítás halaknak, a halellenségeknek és be távolról sem tarthat számot arra, hogy van mutatva a halak anatómiája, fejlődése muzeumunk e két nagyfontosságú ős terjedelmes ágát méltóan képviselje. Ez a jövőnek van és tápláléka borszesz-praeparátumokban. Növénytermelés. Gabonafélék. A lépcsőn, fentartva. Egyelőre csak oly tárgyak láthatók itt, szemben a Forgó és társa által készített színes melyek az ezredéves kiállításból muzeumunknak üvegü gyönyörű rozettával felhaladva, a jutva, erre való anyag hiányában, szerves lépcsőház folyósóin kezdetét veszi növénytermelés kapcsolat nélkül felállítva, némely látogató körébe tartozó tárgyak kiállítása. figyelmét mégis felébreszthetik. Ilyenek: szőlészeti Találunk itt egy teljes gyűjteményt mind- eszközök, kapák, ollók, kések, fűrészek, azon magvakból bemutatva, melyek mező- sajtók modelljei, permetezők, a permetezés gazdaságilag termesztetnek, kalászgyüjteményj különböző nemei szép modellben, ojtványok, gyökérpraeparatumok, a hazai búzáig rozsok ojtványgép, a szőlő ellenségei, térképek, grafikonok, és árpafélék maggyűjteménye kereskedelmi tervrajzok, statisztikai kimutatások stb. szokvány szerint osztályozva. Igen érdekes _ a Az épület főbejáró ajtaján belépve, a csinosan díszített és vadászizlésben bútorozott fülkében Ö felségének Stettka Gyula által készített kép alakja vadászruhában tűnik szemünkbe. Jobbra és' balra a folyosón erre való anyag hiányában, mintegy csak az ür kitöltése czéljából erdészeti modellek, pl. a facsusztatást és a tutajozást a hegyekben, gerebent, fürészmalmot, a delibláti homoksivatag befásitását feltüntetve vannak felállítva. Üvegszekrényekben elég szép gyűjteménye van kiállítva kitömött vadaknak, vadászeszközök, továbbá térképek Magyarország erdőségeit és havasi legelőit feltüntetve, fényképek az állami erdészet köréből, farügygyüjtemény, a fa feldolgozására vonatkozó gyűjtemény, fakorongok, kitömött vaddisznó stb. Állattenyésztés. A baloldali folyósón végig haladva és baloldalra tartva, feltűnik előttünk a szép arányai által kiváló, a vajda-hunyadvári lovagtermet hűen utánzó nagyterem, mely az állattenyésztés körébe tartozó tárgyakat foglalja magában. Különös kiemelést érdemélnek az ugy szakszempontból, valamint művészet tekintetében kifogástalan ifj. Vastagh Györgyféle hazai szarvasmarhák szobrai, melyek a gazdasági egyesületek ezredévi kiállításából származó ajándék és mindenki figyelmét lekötik. Vannak e teremben továbbá még tejgazdasági épületek, gépek és eszközök, szarvés bőrgyüjtemény, a tej elemzésére szükséges műszerek, fényképek, színezett képek, grafikonok, térképek stb. Halászat. A következő terem és fülkében a halászat lett besorozva. Láthatók itt a halászok által használt különböző hálók, varsák, Kiválóan érdekesnek mondható azon nagyterjedelmü hazai gyomnövények terjedelmes herbariuma szőlőlevélgyüjtemény, mely Kövessy József főherczeg ő fenségének ajándéka. Kö- tanár eljárása szerint fényképlenyomatban meglepően vetkezik azután zabok, tengerik és babfélék hűen adja vissza a szőlőlevél formáját, maggyüjteménye szintén szokvány szerint elvetkezik mely gyűjtemény azonban nem nyerhetett kedvező rendezve s oly maggyüjtemény, melyben több- elhelyezést, mert más alkalmasabb hely féle repcze, köles, lóhere, luczerna van képrendezve hiányában a melléklépcső falain kellett elrendezniviselve,. továbbá terjedelmes tengericsőgyüjtemény. Dohány. Legutoljára maradhat a renaissance-épületben Kereskedelmi növények. A kereskedelmi a nagy lépcsőházban felállí- növények a 18. és 19. számü szobákban külön tott dohány- és gyapjugyüjtemény megtekintése. helyiséget kaptak. Láthatók itt a komlótermelésre vonatkozó modellek, Biedermann Ottó hogy a muzeum azt nagylelkű ajándékozásnak Mindkettő mostani terjedelmében még nagyon köszöni, ' hézagos és kiegészítést igényel. lovag ajándéka, kender és len félig és egészen Igen tanulságos és régiségénél fogva becses az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rika,, nád, sikárfü, gyógynövények és ilyenek kikészítve, seprüczirek, olajos növények, pap- Ha a múzeum ezentúl brfetidéleseii fe s lődni akar; tnite áz ölap megvetése után állal annak muzeumából ajándékképpen idekerült dohánylevélgyüjtemény az 1860-as évek- József plébános ajándéka. szárítására használt száritóház modellje, Aghélll s&ükség van, akkor a gazdaközönség jóindulatát továbbra is igénybevenni kénytelen. ből, oly fajtákat bemutatva, melyek e része Az erre következő emeleti lovagteremben A hírlapokról az a mondás ismeretes, most már nem létezik. Vannak itt továbbá fel van állítva az Országos Magyar Gazdasági hogy azok a legjobbak, melyeket a közönség dohánygyár, száritópajták, a dohány-szivar és Egyesület ajándékából ide jutott nagy kalász-, maga szerkeszt. Hasonlót lehet a muzemukról a szivarkagyártásnál használt gépberendezések gyüjtemény, gyökérgyüjteinény, József főherczsg ő fensége ajandéka, a rét flórája, Keglyet a közönség szeretetébe fogad és szorgal- is mondani: az a muzeum a legteljesebb, me- modelljei, mindannyi a m. kir. dohányjövedéki igazgatóság ajándékai. levich István gróf ajándéka, Rovara Frigyesféle mütrágyázási kísérletek eredményei, éppen még muzeumnál is sokat lehet elérni, de mumasan gyarapit. Mert ha pénzzel sok esetben Gyapjú. A lépcsőház átellenes oldalán végre különböző zsírban nyirt, háton és gyárilag mosott gyapjuminták találhatók, leginkább túrnövények magvai kártékony és hasznös nem azok pénzértékében található fel, csakis nevezettnek ajándéka, fiimagvak s egyéb kulzeumi gyűjteményeket, melyek értéke gyakran a Károlyi grófi család, a Somogy vármegyei rovarok gyűjteménye, sáskairtás modellje stb. a közönség felkarolása mellett lehet teljes sikerrel kiegészíteni. gazdasági egyesület, a Heller és társa gyapjukereskedő czég, a gyapjú mosó részvénytársa- Ödön ajándéka utján kitűnően képviselt, egyéb- Azéft tehát legyen szftaad ezúttal is Kertészete Ugyan e teremben a Mauthner ság stb. ajándékai. ként pedig a jövőben jobban kifejtendő, a a gazda közönséghez fordulva, azt a kérést tolmácsolni, hogy a mezőgazdasági muzeum ügyét kertészet körébe eső gyűjtemények foglalnak Vajda-Hunyadvári épület. helyet. Azt a teljessége által párját ritkító kerti szeretetébe fogadva, azt erre való tárgyak felajánlása és ajándékozása által minél inkább mag- ós terménygyüjteményt. mely az ezredéves kiállításban Mauthner Ödön saját pavillonjában volt kiállítva, éppen nevezett elismerést érdemlő nagylelkűséggel egészen muzeumunknak ajándékozta. MéhészetA méhészeknek egyelőre csak két kis helyiség volt rendelkezésre bocsátható, de Kovács Antal m. kir. méhészeti felügyelő azokban oly ügyesen állított fel eléggé kimerítő a méhre és a méhészeti eszközök és terményekre terjedő gyűjteményt, hogy az érdeklődő jóformán mindent feltalál itt, amiről tájékozást nyerni óhajt. Baromfitenyésztés. A Vajda-Hunyadvárában felállított gyüjteményék sorozatát a 25. és 26-ik számú helyiségben felállított baromfitenyésztési tárgyak fejezik be. Egy baromfiudvar egy galambudvarral szemben festői módon csoportosítva foglalja el a folyosó végeit, közben baromfifajok kitömve a falakon pedig igen szép és tanulmányos képek és tollgyüjtemény foglalnak helyet. Láthatók továbbá még a baromfi értékesítésére, tenyésztésére, szállítására vonatkozó gyűjtemények és be van mutatva a tojás és leölt baromfi csomagolásának okszerű módja, a hizlalás, végül igen szép összeállításban szemlélhető egy rendszeres tojásgyüjtemény, baromficsontvázak, fészkek, ellenségek és irodalmi müvek, A m. kir. mezőgazdasági muzeum látogatása. A mezőgazdasági muzeum helyiségei fűthetők nem lévén, azokat sajnos, téli időbeli a nagy közönség elől el kéli zárni, mi riielíett ázonban megengedtetik, högy egyes személyek vagy csoportokban megjelenő látogatók, ha ez iránt az igazgatóságnál jelentkeznek és kívánságok figyelembe vehető, a muzeumot vezetés mellett szemügyre vehetik. A muzeumnak deczember hó 8-án történt bezárásáig a megnyitás napjától fogva összesen látogatója volt. Csupán azon napokat számítva, melyeken á muzeüni á közönség Szániárá nyitva állott, átlagosan 377 látogató esik egy napra. Az eddig előfordult legnagyobb száma a látogatóknak a muzeum fennállása óta 1807, a legkisebb 14 volt. Előbbi nap kellemes időben vasárnapra, utóbbi kedvezőtlen időjárás mellett hétfői napra esett. A látogatóközönségben tapasztalható hangulat után ítélve várható, högy a jövőben, amikor az intézmény szélesebb körökben ismeretes lesz, a látogatók és érdeklődők száma még inkább emelkedni fog. Végszó. Ha a szives olvasó még nem vesztette el próbára tett türelmét és eddig követett a mezőgazdasági muzeum leírásában, akkor légyen szives előadásomnak még egy kis időt szentelni. A szives olvasónak bizonyára nem kerülte ki -figyelmét, hogy nagyon kevés tárgy jött itt szóba, melynél azon megjegyzés nem tétetett, gyarapítani szíveskedjék. Ily tárgyak lehetnek : könyvek, régi ök mányok s egyéb nyomtatványok, füzetek, röpiratok, képek, térképek, emléktárgyak:, érmek, modellek vagy térmészetnagyságu eszközök és gépek, faragványok, termények, termékek stb. Ily tárgyaknak önként leendő átengedése ügyében azok előleges bejelentése kívánatos és e részben való felszólalások m. kir. mezőgazdasági muzeum igazgatóságához (Budapesten, Városliget, történelmi épületcsoport) intézendők. ÜZEMTAN. Rovatvezető : Hensch Árpád. Á haszon állattartás helyes aránya. A modern gazdálkodásnak egy sajátos jellemvonása, hogy a gazda minden intézkedésénél az üzleti szempontok kiváló méltatására van ráutalva, különben nem boldogulhat. Akár befektetésekről van szó, akár üzemrendszerének módósitásáról, vagy a termelés irányának változtatásáról, mindig az első kérdés az kell hogy legyen, hogy intézkedése üzleti szempontból helyes-e, kifizeti-e magát?

15 SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO Gazdáink, nagyrésze a termelés: technikájára sokkal nagyobb súlyt helyez, mint az oekonomiai, vagyis üzleti oldalára, melyet sokszor egészen mellőznek s aminek nem ritkán az a végzetes következménye, hogy a termelés vedelmet is kell, hogy fokozza. Pedig az istállótrágyázás épp ugy járhat rendezése más itt, mint a gőzekénél. technikájának nagy tökéletessége daczára mégis deficzittel, mint a műtrágyázás. A tulajdonképpeni munkáló gép az eke, hiányzik a jövedelem. Vegyük csak a következő esetet: Juhtartó alakra és szerkezetre nézve ugyanaz lévén, a Ezen fontos tétel igazolására választottam gazdaságokban vagy ott, hol a tej csak munkaminőségben sem lehet nagy különbség. ez uj rovat bevezetéséül is a czimben foglalt 4 5 krajezáron értékesíthető, könnyen megesik, A német gazdasági egyesület tehát tervbe tárgyat. hogy a takarmány rossz értékesítése vette a villamos ekék és gőzekék munkájának, Tettein ezt azonkívül azért is, mert meggyőződésem miatt egy métermázsa trágya előállítási költ- munkabírásának és munkaköltségeinek össze- szerint a haszonállattartás helyes sége 25 sőt 30 krrá emelkedik, amihez még a hasonlítását, melyet az ezen év szeptember aránya azon sarkpont, mélytől valamely gazdaság szántóföldre való szállítás és a teregetés költ- havában rendezendő verseny lett volna hivatva jövedelmének mértéke, állandósága és bizsége hozzájön, ugy, hogy minden métermázsa felderíteni. tossága elsősorban van feltételezve. elterített trágya magának a gazdának 35, sőt E verseny azonban nem jöhetett létre, Ha ez a sarkpont gazdaságunk mechanizmusába távoli földeknél esetleg 40 krjábá kerül. Fel- mert a villamos eke gyártásával foglalkozó kellően beillesztve nincs, ennek téve már most, hogy egy métermázsa trágya gépgyárosok a versenyről lemondtak. Lemon- működése nem lehet normális, a működés 5 kg. szemterméstöbbletet eredményez, amely dásukat azzal indokolták, hogy a villamos ekék eredménye, a jövedelem nem lehet a követelményeknek átlagárakban számítva 30 krnyi értéket képvisel, a gőzekékkel szemben nem versenyezhetnek megfelelő. az a végeredménye az ilyen trágyázásnak, hogy minden esetben. Nem pedig azért, mert. az Hogy a haszonállattartás helyes, aránya a gazda a felhasznált trágya minden métermázsájára üzemköltségek az adott viszonyok szerint annyira esetleg 5 kr többletet fizet. alatt mit kell érteni, szaktársaim előtt annyira eltérők, hogy ennek megállapítására egy ver- ismeretes, hogy a bővebb fejtegetéseket bátran Ilyen viszonyok közt pedig hogy ilyeseny eredményeiből általános következtetést és mellőzhetem. nek is léteznek, lesz alkalmam kimutatni, ítéletet vonni nem lehet. Általában helyesnek akkor tartják ezt az a haszonállattartás nemcsak nem fokozza, hanem A verseny tehát ez idő szerint elmaradt arányt, ha állatállományunk egyrészt a rendelkezésre ellenkezőleg leszállítja a gazdaság jöve- ugyan, de ennek semmi befolyása nem lett a álló takarmány- és alomfélek, illetve delmét. villamos eke fejlődésére. Sőt inkáhb még csak legelők értékesítésére elegendő, ha másrészt Régebben ilyen viszonyok közt. keletkezett most kezdődtek meg az ősz folyamán a na- az utána származó trágya a szántóföld termőerejének az a felfogás, hogy az állattartás csak gyobb szabású kísérletek e téren, melyeknek fentartására elegendő. szükséges rossz. eredményei arra engednek következtetni, hogy Az utóbbi szempont a lényegesebb lévén, A jövedelem állandósítása, biztosítása és a kérdés már megoldás küszöbén áll. a tartandó állatok létszámának megállapításánál fokozására tehát korántsem elegendő a haszon- A vilamos eke azonban, daczára, hogy ebből kell kiindulnunk. Ösmernünk kell állattartásnak kellő arányban való fölkarolá- ugyanazon munkát képes végezni, mint a gőzeke, tehát elsősorban tartandó haszonállataink trágyatermelő sára, hanem ahhoz feltétlenül szükséges, hogy egyelőre nem nyerhet olyan általános alkalma- képességét, azonkívül a szántóföld a haszonállattartás egyúttal helyes arányban zást, mint amaz. Ennek oka a beszerzési és trágyaszükségletét. is folytattassék. fentartási költségekben keresendő. A villamos Ha főképpen teheneket tartunk és ezeket istállózzuk, egy db számos marha után, rendes kezelést föltéve, 120 q. középérettségü trágya nyerhető; ha továbbá középszerű talajjal van dolgunk, melyet termőerejének fentartása czéljából 4 évenkint 160 q.-val kellene megtrágyáznunk, akkor a %oldankénti és évenkénti trágyaszükséglet 40 g.-í tesz. Ennek biztosítására kellene tehát minden 3 kat. hold szántóföldre egy db számos marhát, vagyis 100 holdra 33 dbot tartani, mely létszámban, az igásállatok is benfoglalvák. Nagyobb trágyaszükségletnél esetleg 40 dbra emelkedik a 100 holdanként tartandó állatlétszám, még kevesebb trágyát igénylő földeknél esetleg 30-ra leszállhat. Helyesnek azért tartják ezt az arányt, mert feltételezik, hogy ekkora- állatállomány tartásnál a szántóföld kellő trágyázásban részesíthető, hogy a szántóföld ennek folytán megfelelő átlagos terméseket szolgáltat és megfelelő termések megfelelő tiszta jövedelmet is eredményeznek. Tényleg létezik is számos gazdaság, ugy nálunk, mint Nyugateurópában, mely a válságos viszonyok daczára teljesen kielégítő tiszta jövedelmet képes elérni és ezt a jövedelmet a haszonállaltartás emiitett arányának köszöni első sorban, mint ezt más alkalommal részletes adatok alapján kimutatni szándékozom. Azonban vannak oly gazdaságok is, amelyek a helyes állattartási arány daczára sem tudnak kielégítő jövedelmet elérni, míg viszont más gazdaságok a nagyon is hiányos haszonállattartás daczára kellően jövedelmeznek. A helyes arányú haszonállattartás tehát korántsem tekinthető általános érvényű s egyedül üdvözítő panacéának s azért kutatnunk kell azon körülményeket, melyektől a jövedelmező haszonállattartás feltételezve van. A haszonállattartás kedvező vagy kedvezőtlen hatása a gazdaság jövedelmére különösen két lényeges körülménytől függ. 1. Attól, hogy a haszonállatok után származó trágya a gazdaságnak mennyibe kerül? 2. Attól, hogg a szántóföldünkön ez a trágya hogy értékesül? S ezek képezik e fontos kérdés üzleti -oldalát, mely tudtommal eddigelé még csak" nagyon kevés gazdaságban nyert megoldást, a legtöbb gazdaságban pedig nem is törődnek vele, mert feltételezik, hogy a fokozott trágyatermelés, minthogy a terméseket fokozza, a jö- Helyesnek pedig csak akkor tekinthetjük a követett irányt, ha a haszonállatok a nekik nyújtott takarmányt kellően értékesilik, t. i.v oly árban, mely legalább a takarmány előállítási költségének felel meg; ilyen értékesülés mellett a nyert trágya sem lesz túlságos drága s arányban fog állani annak értékesítési árával ugy, hogy az alkalmazott trágya minden egyes métermázsája nemcsak terméseinket, hanem jövedelmünket is fokozni fogja. Ahol pedig még a legokszerübb irány követése.mellett sem sikerül a takarmánynak megfelelő értékesítése haszonállattartás utján, ott mondjunk le a haszonállattartás helyes arányáról, ott szállítsuk le ezt a termelési ágat, a minimumra s iparkodjunk a hiányzó trágyát más módon pótolni; Ezek azonban csak inkább kivételes helyzetek, a gazdaságok zömére- feltétlenül érvényes tehát az a tétel, hogy a jelenlegi viszonyok közt a jövedelemfokozásnak legbiztosabb módja a haszonállattartás fejlesztése ama bizonyos helyes arány mérvéig, de azon feltétel mellett, ha ez a fejlesztés helyes üzleti irányban történik. Hensch Árpád. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. A villamos szántás kérdése. Hogy a villamos erővel való talajművelés ős első sorban a villamos szántás kérdése mennyire aktuális és mily közel áll már a végleges megoldáshoz, annak legjobb bizonyítékát szolgáltatja azon körülmény, hogy a berlini nőmet gazdasági egyesület már ez évben akart ekeversenyt rendezni villamos és gőzekék számára. Az utolsó években ugyanis egyszerre több németországi gépgyár kezdte a villamos erővel való szántás eszméjét tanulmányozni s csakhamar oly eredményekre jutottak, melyekből a villamos ekének biztos jövőt lehetett jósolni. Az eddjg végzett munkálatok és kísérletek arra mutattak, hogy a szántás munkája villamos erővel csak oly jól végezhető, mint gőzerővel, mert az eddigi villamos ekerendszerek munkaminőség tekintetében nem maradtak el á gőzeke munkája mögött. A tulajdonképpeni. villamos eke alakra és szerkezetre nézve ugyanis teljesen azonos a mai gőzeke alakjával s csak annyiban különbözik attól, hogy a hajtómű el- erővel való szántáshoz ugyanis beszerzendő a gőzgépen kivül villamos áramfejlesztő, villamos erőgép és villamos vezeték. Ezek beszerzési és fentartási költsége nem áll arányban a végezhető munkával. ' Tisztán c-ak szántásra villamos erőt fejleszteni s felhasználni gppen e miatt nem jövedelmező. A villamos szántásnak egyelőre legnagyobb jövője ott lehet, hol a gazdaságban nagy és aránylag olcsó erő áll rendelkezésre. Ez ugy értelmezendő, hogy ha valamely gazdaság egyúttal gazdasági iparteleppel pl. ezukorgyárral, szeszgyárral, gőzmalommal stb. van összekötve, hol már meg van az erőtelep vagy az aránylag kevesebb befektetéssel kibővithető, vagy ha elegendő vizierő áll rendelkezésre, mely az erőtelep létesítését megkönnyíti. Ily esetekben a központi villamos erőtelepből feltétlenül olcsóbban kapható meg a szántáshoz szükségelt erő, mint a külön e czőlra felállított villamtelepről. Mivel a szántás időszakhoz kötött munka, csak időszakonkint vehetné igénybe villamos erőtelepet, mely, ha kizárólag a csak a szántás miatt lenne felállítva, aránylag kevés munkát végezne. De a fentartási és beszerzési költségek ugyanazok, ha több munkát is végez a telep s így a szántásra eső munkaköltségannái kevesebb lesz, minél több munkát végezhet az erőtelep. Azért tehát a villamos szántás rentabilitása elsősorban attól függ, hogy milyen és mennyi egyéb munka végezhető a felállított villamerő-telepből. A villamos erö gazdaságban való alkalmazásának legnagyobb előnye ugyanis abban van, hogy az erő egy közös telepből több helyre szétvezethető s igy egyidejűleg több helyen is végezhető ugyanazon erőforrásból származó erővel különféle munka. Ha a telep megvan, az szolgálhat világításra, cséplőgéphajtásra, földmunkákhoz, takarmányelőkészitő gépek, tejfeldolgozó gépek,' vízvezeték stb. haj-. tására. így azután a bereffdezé-si és karbantartási költségek nem terhelnék kizárólag csak a földmivelő munkát, hanem az megoszlana a többi munkák között is, csak az üzemköltség maradna meg teljesen az illető munka rovására : bár többféle muhka -egyidejű végzésénél még ez is megoszlanék.

16 1816 KÖZTELEK, DECZEMBER HQ í 04. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Ebben az esetben még a beszerzési költségek is csökkenek és pedig főképp a vezeték költségei. Ugyanazon vezeték, mely az ekéhez vezeti az erőt, vezetheti azt a cséplőgéphez is. Mikor pedig az eke nem dolgozik, a hordozható vezeték, mely a villamos eke készülék egyik tartozéka, más czélokra használható, illetve más helyekre vezethető. A villamos erővel való szántás tehát, mint fentiekből kitűnik, csak az esetben lesz indokolt, ha a fejlesztett villamos erőt a szántáson kivül más munkákra is fel lehet használni. Ez az oka annak, hogy noha maga a villamos erővel való szántási munka már meglehetős tökélyre emelkedett, annak gyakorlati alkalmazásáról eddig még nem lehetett hallani. Végeredményben tehát a villamos szántás egyelőre még nálunk nem lesz erős versenytársa a gőzekének. Sőt a jövőben sem lehet az, mert a gőzeke használata némely esetekben mindenkor előnyösebb lesz a villamos-eke,használatánál, főleg ott, hol nincsenek meg a villamos szántás berendezéséhez szükségelt és az előbbiekben vázolt előfeltételek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az elektrotechnika mai rohamos fejlődése mellett ne számithatnánk arra, hogy a mezőgazdaság is nemsokára nagyobb mérvben szolgálatába veheti a villamos erőt. S ha ez meglesz, akkor a villamos-eke gyakorlati alkalmazásának mi sem állja útját. ifj. Sporzon Pál. Amerikai IRODALOM. mezőgazdaság. Irta : Szilassy Zoltán. Az 1893-ik évi chicagói világkiállítás s zzel kapcsolatban az észak-amerikai mezőgazdaság tanulmányozására tudvalevőleg Magyarországon is szervezkedett egy társaság s ennek a tanulmányútnak a vezetése Szilassy Zoltánnak, az OMGE. szerkesztő-titkárjának jutott feladatául. Szilassy az öt havi tanulmányutat megtoldotta két hónappal, beutazta Észak-Amerikának gazdai szempontból kiválóbb jelentőségű pontjait, megfigyelte a termelési és értékesítési mozzanatokat s amit igy látott és hallott, azokat kiegészítve a helyszínén szerzett adatokkal és eredeti forrásokból nyert ér- küldök e növénykékből, kérem meghatározni, mások sötétebbek s vékonyleve.üek. Mellékelve tesülésekkel, mindezeket egy kerekded egészszé vájjon valamennyi csakugyan Vicia villosa-e? foglalta egybe. Ez az eredete az előttünk Fényes-Litke. E. Gy. fekvő vaskos kötetnek, mely Amerikának, e veszedelmes versenytársnak egész mezőgazdasági életét, anyagi haladása s versenyképessége titkait rövid tömörséggel, mintegy madártávlatban tárja elénk. A mü az általános bevezetésen kivül a következő fejezetekre oszlik : Birtokviszonyok, gabonatermesztés, ipari növények termesztése, vetőmagtermelés és nemesítés, öntözések, gyümölcs- és zöldségtermelés, lótenyésztés, sertésés juhtenyésztés, baromfitenyésztés, mezőgazdasági hivatal, szakoktatás és kísérletezés, gazdasági egyesületek és kiállitásügy, gazdasági gépek. Miként a beosztás mutatja, szerző a gazdasági termelés összes főbb ágazataival foglalkozik; sőt az azok emelésére szolgáló módokat, eszközöket s intézményeket is ismerteti. E tekintetben a gyakorlati irányt követi, ami jót, hasznosat látott, azt pozitív tényekben mutatja be, amiről pedig feljegyzésre méltót nem talált, azzal nem fárasztja az olvasó figyelmét. Szerző szinte ambiczionálja, hogy minél rövidebben adja elő a mondanivalóit s - tényleg ez a munka annyi adat s megfigyelés alapján van megépítve, hogy erre az alapra bátran lehetett volna még két emeletet emelni; ritka tulajdonság manapság egy irodalmi terméknél, de olyan tulajdonság, amely -ellen annak van legkevesebb oka kifogást tenni, aki tanulni akar. Szilassy pedig avégből irta könyvét, hogy minél szélesebb körét az érdeklődőknek hasznosan s könnyű módon tájékoztassa. Hiszem, hogy ezélt ért s ugy a gyakorlati mezőgazdáknak, mint a közgazdászoknak jó szolgálatot tett, mikor egy alkalmi jelentőségű jelentős helyett állandó értékű, s az amerikai mezőgazdasági viszonyokat karakterisztikusan egybefoglaló müvet adott kezükbe. Feladata nem volt könnyű, mert szakíróink eddig még meg sem kisérlették az amerikai mezőgazdaságot a maga egészében ismertetni, emellett nagy anyaghalmazba kellett belátnia, de kisegítette őt részben az angol nyelv ismerése, részben az a körülmény, hogy kint szerzett személyes összeköttetései révén igen sok forrás nyilt meg előtte, amelyek egyébként nehezen hozzáférhetők. Ezeknél fogva a munka értékén csak emelt _az, hogy megjelenésével máig váratott magára.. A mü kiállítása is fölötte díszes; 104 a szöveget illusztráló kép talál benne helyet, melyeknek jórésze a Vladár Ernő fiatal festő rajzónját dicséri. Bolti ára 4 fit. Az OMGE. tagjainak és a Köztelek" előfizetőinek 3 frt 50 kr. Megrendelhető a Köztelek" szerkesztőségénél. B. B. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések sz. kérdés. Fekete homokos vegyületü öl területű, délnek fekvő domb, oldalán 2 láb mgly forgatás mellett, négyféle korai faj csemegeszőlőt óhajtanék ültetni, kérek szives felvilágosítást: 1. mely fajok lennének legalkalmasaabak, 2. európai vagy amerikai alanyba ojtott közül melyik lenne jobb, 3. hol lehetne azokat mint gyökeres ojtványokat legolcsóbban s biztos kézből besze- 4. mennvi szükségeltetnék a fenti területre? " L. S sz. kérdés. A f. é. Őszén magkereskedésből hozattam Vicia villosa magot, a mag különböző nagyságú és színű volt s a most kikelt növény is különböző. Egyes növények nagyobbak, vastagabbak s világosabb levelüek, 543. sz. kérdés. Deczember hó 1-én 30 darab meglehetős kondiczióban levő tarka ökröt állítottam be hizlalásra. Az ökröket decz. 1-től január 31-ig szárazon, január 31-től május 20-ig moslékon széndékozom hizlalni. Az első időközben takarmányrépa, középminőségü rétiszéna, zabosbükköny, tengeridara, vörösliszt s korpa, a másodikban burgonyamoslék, széna, lóhere, tengeridara s korpa áll rendelkezésemre. Kérem velem közölni, hogyan osszam be qz etetést, hogy május 20-ra első minőségűvé hizlalhassam ki ökreimet, Buza vagy rozskorpát ma négy forintért, vörös takarmánylisztet öt forintért kaphatok métermázsánként. Hizlalásra melyik előnyösebb vétel. J. W sz. kérdés. Kegyeskedjék vélem kutforrást közölni duppau"-i zab beszerzéseire vetőmagnak. A. L sz. kérdés. Azt észlelem, hogy az istállókból a lán pákból éjjelenkint a petroleumot kiöntik a cselédek és ellopják. Nem-e lehetne a petroleumot valami festékkel zöldre vagy veresre megfesteni, igy minden ellenőrizet nélkül meg lehetne gátolni a lopást, mert a cseléd lámpájában a festett olaj meglátszanék. W. A. Feleletek. Duppai zab beszerzési forrása. (Felelet az 544. számú kérdésre) Korai duppaui zab beszerezhető : í. Gróf Teleki Arvéd földbirtokosnál (Drassó, u. p. Szerdahely, Szebenmegye). 2. Báró Baratta-Dragano Alajos földbirtokosnál (Poltár, u. p. Losoncz, Nógrádmegye). 3. Gróf Batthyányi József, mosonmegyei köpcsényi s lajtafalusi uradalmából. ö Petróleum megfestése. (Felélet az 545. számú kérdésre.) A petróleum megfestésére csak egyetlen egy festőanyag alkalmas, a Sudan IV. Más festőanyagot nem ismerek, mely a petróleumban könnyen oldódnék. A Sudan IV.-nek festőképessége igen nagy s ezért az ár nem igen játszik szerepet. Ezt a barna színű port, mely a petróleumot pirosra festi, Calderoni és társa czégnél (Budapest, Kishid-utcza) lehet kapni. Egy kis mintát mely tetemes mennyiségű petróleum megfestésére elegendő, egyidejűleg postai uton küldtünk. L. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Előfizetési felhívás Felhívás a magyar gazdaközönséghez Biztató jelek A m. kir. mezőgazdasági muzeum. Bálás Árpád Tárcza. Karácsonyi hangulat. Bársony látván Növénytermelés. A bristol és a magyar kincs tengeri. Kerpely K Trágyázás. Legfontosabb kultúrnövénye nk trágyázása. Cserháti Sándor Üzemtan. A haszonállattartás helyes aránya. Eenscli Árpád Gazdasági gépészet. A villamos szántás kérdése. Ifj: Sporzon Pál Irodalom Levélszekrény Vegyesek Kereskedelem, tőzsde A Köztelek" mai számához mellékeljük a Gazűa>ági falinaptárt" az évre, melyet összes előfizetőink s az OMGE. tagjai ingyen és bérmentve kapnak meg. Figyelmeztetjük egyúttal előfizetőinket, hogy a Köztelek"-nek ez évi utolsó két számát, jelen lappal együttesen veszik kézhez s eszerint a legközelebbi szám jövő évi január hó elsején fog megjelenni. A Köztelek" évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, akik a folyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nívójának emeléséhez hozzájárultak. Albisi Béla, Angyal Dezső, Baly Kálmán, Barna Bálás, Bartók Géza, Bársony István, Berger Károly Lajos, Bernát István, Bédy Káioly, Bodor Elek, Buday Barna, Chriastélyi Béla, Cserháti Sándor, Csérer Lajos, Csikós Mihály, dr. Csillag Gyüla, Cson os Miklós, Czóbel István, H. Dedinszky Adel, Dőhrmann Henrik, Egan Ede, Fáber Sándor, Fáber Tódor, Fehér Zoltán, Fejér Viktor, Felbert Gyula, ifj. Ferencz József, Fischl Vilmos, Fleischer Gyula, Forster Géza, Földes János, Franki Mihály, Fuchs Andor, Gaertner Gusztáv, Grubiczy Géza, dr. Győry István, Hajdú István, Hajnal József, Hegedűs András, Hensch Árpád, dr. Herzfetder Dezső, Hohenblumi Simits Alfréd, Hortobágyi Lajos, Hockes Sándor, Hreblay Emil, Hreblay Emilné, dr. Hutyra Ferencz, Igaliné K. Olga, Jablonovski József, Jankó Szilárd, Jaskó Géza, Jeszenszky Pál, Károly Bezsö, Keleti Ferencz, Kempner Ernő, Kerpely Ferencz, Kis Mihály, Knaftitsch Mihály, Kolosváry Ödön, Kornstein, dr. Kossutány Tamás, Kosinszky Viktor, dr. Könyöki Alajos, Krolopp Hugó, Kulhanek Ferencz, Lehotzky Antal, Liebbald Béni, Liebermann Leó, Leopold Gusztáv, Lintner Sándor, Löcherer Andor, Márton Zsigmond, Marék József, Mauthner Ödön, Maurer János, Merza Márton, Meskó Pál, Meszter Ferencz, Mezey Gyula, Mészáros Péter, Molnár Lajos, Monostori Károly, Muraközy Endre, Móra István, Moravek János, Moskovitz Mór, Nagy Vincze, Náray Géza, Oberschall Zoltán,

17 ÍÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, DÉCZEMBER HÓ 25. m 1 Obitz Gyula, Osztrováez György, Paulinyi János, Páll Miklós, Páter Béla. <1r. Vreisz Hugó, Paikert Henrik, Pfanhauser Alfréd, dr. Plósz Béla, Poszyék Sándor, Papp Elemér, Paczona István, Pókay Dezső, Rákosy Jenő, Rácz István, Rázsó Imre, Répássy Miklós, Réti János, Rodiczky Jenő, Rovara Frigyes, Rubinek Gyula, Rúffy PáfetSándori Rezső, dr. Sármay József, Schleiffer Kálmán, Siérbáh János, Sommer Miksa, Spiegel Soma, Sporzon Pál, Sporzon Vilmos, dr. Szabó László, Szalay István, Szalay János, Száhlender Gyula, dr. Szaniszló Albert," Szarvas Imre, Szemere Huba, Székely Gábor, Szilassy Zoltán,, dr. Szilárd Ferencz, Szilárd Iván, Sztankovies János, Szontagh Andor, Szent-Ivány József, dr. Szapáry Gyula, Thaisz Lajos, Thallmayer Viktor, Tobak Ferencz, Tomka Emil, Török Mór, Ugrón Zoltán, Váncsó Gyula, dr. Vedrődi Viktor, Vellay Imre, Vidats Elemér, Vimmer Károly, Vimmer Lajos, Virágh Elek,' Weiser, Wilfing Nándor, Wilheim Ignácz, Windisch Richárd, Werner László, Zalka Zsigmond, Zimmermann Ágoston, Zlinszky István. Gazdatisztek Lapja. A Köztelek u mai számának mellékletében jelenik meg Gazdatisztek Lapjá"-nak első száma, Jeszenszky Ftl OMGE. titkárszerkesztésében, amely uj lap, mint a Magyar Gazdatiszték Országos Egyesületének hivatalos közlönye, a gazdatiszti kar érdekeit hivatott szolgálni. Midőn az OMGE.a Gazdatisztek Lapja"-t a Köztelek" havi mellékleteként saját kiadásában megjelenteti, oly orgánumot létesített, mely a gazdatisztek egyesülete ügyeinek felszínen tartása révén, az egylet s ezzel együtt a gazdatiszti kar érdekeinek s czéljainak Uj rovatok és rovatvezetők. Régi szükséget pótolunk, amidőn a Köztelek" jövő évi folyamától kezdve uj rovatokat nyitunk meg a Trágyázás" és az Üzemtan" részére. Az előbbinek vezetőjéül Cserháti Sándort, am.-óvárim. kir. gazd. akadémia tanárát s lapunknak már volt rovatvezetőjét, az utóbbi rovat vezetésére pedig Hensch Árpádot, a m.-óvári gazd. akadémia tanárát sikerült megnyernünk. Ezenkívül a Gazdasági gépészet" rovatának vezetőjéül ifj. Sporzon Pált, a debreezeni m. kir. tanintézet tanárát kértük fel. Azt hisszük, hogy a három országszerte ismert kiváló szakférfiú állandó működésének biztosítása lapunk szinvonalat nagymértékben fogja emelni. Az OMGE. könyvkiadó vállalat ismételten közhírré teszi, hogy a következő szakmunkák vannak nyomás alatt: A Gazdasági építészet 1T. része "Száhlender Gyulától. A gazdasági gyümölcstermeléi Molnár Istvántól. A fajbaromfitenyésztés Beiwinkler Vilmostól. Legközelebb kerül a nyomdába: A hereféle takarmányfélék Kerpely Kálmán és Szilassy Zoltántól. A gazd. számvitel dr. Szabó Ferencztől. Már megjelent az eddig megküldött TaJcarmányozástan, Gazd. talajisme. Gazd. építészet I.rész. Szikes talajok. Gazd. talajmivelés, Gazd. becsléstanon kivül: A gazd. ut-, vasút- és hídépítés Aesádi Jenő kir. főmérnöktől. Ezen munkát azonban a postaköltségek kímélése végett egymagában nem küldötték szét, hanem csak azon előfizetők kapták meg, kit azt külön is megküldeni kívánták. Magyar Szesztermelö. E czimen fog megjelenni a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének hivatalos közlönye Rubinek Gyula felelős szerkesztő szerkesztésében a jövő év január l-ével. Az e téren egyedül álló szakközlöny egy rég pótlásra szoruló hézagot tölt be a magyar szaksajtóban, amennyiben a magyár mezőgazdaságnak ezen legfontosabb iparága, a szesztermelés már rég nélkülöz egy olyan orgánumot, amely a szesztermelés ügyeivel ugy adótechnikai, mint műszaki, főleg azonban üzleti szempontból foglalkoznék. A lap a szesztermelés legkiválóbb szakegyéneinek munkásságát biztosította már magának, ugy, hogy tartalom tékintetében a külföld bármely hasonló szaklapjával megállja a versenyt. Az egyes rovatok szakértő kezek vezetésére bízattak, így az adótechnikait dr. Lehrer Péter pénzügyőrségi központi főfelügyelő, a műszakit dr. Szilágyi Gyula, műegyetemi magántanár, az üzleti részt Goldfinger Gábor fogják vezetni. A láp a szesztermelők egyesülete tagjainak ingyen küldetik meg, előfizetési ára, egész évre 10 korona, félévre 5 korona. Előfizetések a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete czimére (Budapest Köztelek) küldendők. Puiitin". Az ezen név alatt forgalomba hozott kazánkő elleni szer a mint értesülünk nem csak Magyarországban számtalan helyen, hanem Csehországban különösen Reichenbergben is a legszebb eredménynyel lett alkalmazva, ugy hogy már most ezen szer, mint biztos kazánkő ellenes szer szerepel a forgalomban. A Puritinnal egyesületi tagjaink is tettek kísérleteket már ez év folyamán s livánatraa szer gyártói jövőben is kísérletekre hajlandók ingyen is rendelkezésére bocsátani tágjainak. Szénkéneg beszerzése. A földmivelésügyi miniszter a tavaszi szénkéneg szükséglet megrendelésének határidejét kivételesen évi január hó l-ben állapította meg, az őszi szük- nagy szolgálatokat tehet. Melegen ajánljuk tehát az uj lapot olvasóink figyelazon évi május hó 1. A megrendelést annál a séglet megrendelésének határideje pedig ugyanmébe, mert mint minden kezdeményezésnek, ugy ennek is sikere attól függ, raktárnál kell megtenni, amelyből a szénkéneget átvenni kívánja a szőlőbirtokos; de csak akkor számithat a megrendelt szénkénegmennyiségre, ha a fönnebbi határidőt pon- hogy az érdekeltek támogatása - se maradjon el. tosan betartja. A törlesztései kölcsönök ma már igen fontos tényezői közgazdasági életünknek, a melynek kivált a mezőgazdaságban nagyon fontos szerep jutott osztálynvzfií. fontos szerepét azonban csak ugy töltheti be áldásosán, ha ilyennek felvételét a viszonyok és körülménye kellőképpen igazolják, továbbá, ha megszerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal járnak el. A budapesti kereskedelmi és.váltótörvényszékileg kon dolgozva és kiterjedi összeköttetésekkel kezve, ingatlanokra ily törlesztéses kölcsönök kieszközlését a legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani már annyival is inkább, mivel üzletköre kizárólag az ily tranzakeziókra van berendezve. Schick és Franck marhabizományi üzletének lapunk mai számában közzétett hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét, A K I N E K Sorsjegyei és értékpapírjai vannak, Értékpapírjainál cl akarja kerülni a veszteségeket, Sorsolásokról pontosan tájékozva akar lenni, Pénzügyi, tőzsdei és biztosítási ügyekben megbízható informácziókat óliajt, AZ fizessen elő egész évre l.so'krért a PÉNZÜGYI UTMUTATÓ melléklettel, utóbbi az egyedüli sorsolási lap Magyarországon, melyet mint MEGBÍZHATÓ szakközlönyt a belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumok is ajánlanak. Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal. Egész évre csak frtés 50 kr. házhoz hordva a Pénzügyi Hirlap kiadóhivatalában. VII., Dohány-utcza 68. " Mutatványszámok ingyen és bérmentve. fmult évi forgalom: 25,223 m Felhívjuk a t. cz. gazdaközönség figyelmét iray Mindennemű felvilágosítással "szolgál: HELLER M.sTÁRSA,, BUDAPEST, Erzsébet-tér 13,, Tisztelettel köztudomásra hozzuk, hogy a Budapestszékesfőváros közönségével kötött szerződés a'apján Budapesti marhavásártéri vásári pénztári részvénytársaság cég alatt létesített intézményünk működését a buda pesti marbavásártéren folyó évi december hó 20 án megkezdi és a december hó 23-iki marhavásárt már lebonyolítani fogja. A székesfőváros tanácsa által jóváhagyott üzletszabályzatunk értelmében vállalatunk működési köre egyebek közt ki fog terjedni a marhavásáitérre kerülő állatok átvétele, gondozása és bizományi eladására: a felhajtandó állatokra ígínyelt előlegek nyújtására és hitelképes mészárosok által előnyös, feltételek mellett igénybe vehető hitelek engedélye- A fe'számitott, hatóságilag megállapított díjtételek és költségek az eddigi -vásári költségekkel szemben jelentékenyen mérsékeltebbek lesznek. Intézményünk vezetésére sikerült vezérigazgatói minőségben Saborsky Ede urat, Saborsky József és fiai ezége eddigi főnökét megnyerni, egyidejűleg ezen ez ég marhabizományi üzlete a budape:ti marhavásártéren megszűnik. Bővebb értesítésekkel vagy felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Budapest, december hó. A ^Budapesti marhavásártéri vásári pénztár részvénytársaság» igazgatósága. egjo 6 daráié a Little-Giant darálógép" melyen mindennemű magvat söt tengerit csutkával is a legegyszerűbb módon lehet darálni. Ára teljes felszereléssel 53 forint, A daráló szerkezete olyan, hogy az a járgányt is magában foglalja. S z ű c s Z s i g m o n d, Sisőrendü gyártmány. Szecskavágó-gépek. Szűcs és ezek hajtásához alkalmas járgányokat olcsó árban, teljes szavatosság mellett szállít: Zsigmond, Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. sz.

18 Szakértő szőlőmüvelésre BORÁSZATI LAPOIC i Károly, 29 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább félév uj előfizetők [KT tagyen -ffi Japják, olvasmányul az ünnepekre a Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czü, művelést. 264 nagy album alakú oldalon 3ÖO ábra és fénvki 3 diszmeiléklettel, SO kiváló TYSS? Sadóiüvatai 1 BORÁSZATI LAPOK" KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományí czég jelentése.) Napi jelentés deczember 23. Készbuza ma alig volt kínálva, a malmok, kevés vételkedvet mutattak, az irány ennélfogva lanyhább lett, elkelt néhány ezer mm. és az árak gyengébbeknek mutatkoznak. Emlitésreméltó eladás nem történt. Készrozsban alig volt forgalom. Árpa is keresetlén volt ma. Tengeri gyengébb, vevők visszavonulnak. Zab tartott. Határidők gyenge; New-York folytán gyengén indultak, az árak alig tarthatták magúkat. - Következő kötések történtek. Köttetett. Délifizárlat. Tavaszi buza Öszi buza... Ö oa Tavaszi rozs '62 8'62 63 Tavaszi zab... ' Őszi zab... Nov. 'tengeri... ' -. Uj tengeri Vetőmagvak. (Mautfmer Ödön tudósítása.) Közvetlenül a karácsonyi ünnep előtt; épp ugy mint más években, ez időfájt az üzlet signaturája meglehetős csöndet mutat. Vörös lóhere. Az Amerikából jelentett áremelkedések. folytán némileg megszilárdult az üzlet irányzata, ámde, mint már emiitettük, a forgalom nem. volt jelen- "." tékeny és csak a jobb minőségű árura vetettek ügyet. Luczí'i > 1 mg az üzlet. Provence Kf vidéke tartózkodó. Olasz áru szórványosan kerül ugyan p kínálatra, azonban apró magu lévén ezeii áru, nem költhetett vételkedvet. Battaczimet kisebb tételekben ajánlottak és szívesen meg is vettek. Jegyzések nyers áruért 100 kilonkint Budapesten. U.Vörös lóhere uj frt, vörös lóhere multévi frt, luczerna multévi frt, muhar forint, bükköny frt. Heremagvak ólomzárolása.*) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1897/98. "idényben f. évi deczember hó 224g az alant megnevezett magkereskedőkriél és, termelőknél r;.;: a következő mennyiségű vetőmagvakat, ólomzárolta : Luczerna Lóhere^ Összesen Maüthner Ódön, 1 ) Budapest ' g Haldek Ignácz,. Budapest 2 ) Deutsch Gyula, Budapest Beimel és fia Budapest Frommer A. H. utóda Bpest Magy. mezőg. szöv.- Bpést M. lesz. és pénzv. b. Bpest I Fuchs.Fülöp és fia, Budapest " Kramer Lipót Budapest... 38, Nöthling Vilmos Budapest Összesen ' sr>7 novi lí' i) 2 q biborhere. t '») 1 q svédhere, v, t.q csábair. 1 q csomós febir, 1 q angol perje, 1 ' q árva rozshok, 3 q franczia perje, 5 q baltaczim. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem plombozza. tudósítása? (Goldfin3er Gábor szeszgyári főtisztviselő ^ szeszüzletben a héten az üzletmenet nem volt nagyon elénk es a forgalom igen korlátolt volt. Finomított szeszben a készletek még mindig csekélyek és JCÖfflg^JWT. DECZEMBER HO 25, Í03-ÍÓ4. SZÁM 7-IK ÉVFOLYAM. agy a vidékről sem érkeznek olcsóbb ajánlatok és ezért az ara szilárdan tartja magát. Elkelt finomított szesz nagy budapesti gyárak által kínálva 55'75 frton vidéki gyárak által frton azonnali és januárfebruári szállításra. Elesztőszesz változatlan írton nagyban adőzva és frton szabad raktárra (adózatlanul) kelt el: Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- irdbto-24 kg ' ^ -. torma ; Gyümölcs. Fajalma 1 q frt20 35, köz. alma 9 2CV fajkórte 26 50, közönséges, körte 10 20, szilva magvaváló , vörös -, aszalt 18-40, cseresnye faj szesz É> héten frton lett ldnálva és ez aron. tobb tetei vásárolva is lett. ~ ~ köz8nsé S? s > meggy faj, közönséges ringló baraczk iajszin 18- frt kontí'"^ensnyersszesz, ára Budapesten oszi -, dinnye görög nagy 100 db < kicsi' : Bécsi jegyzés frt kontingens nyersszeszért. 6 fa ' J 1 kg- közönséges szolo 1 kg , csemege 45-60, dió (faj, papirhéju 26-40, közönséges 20-26, mogyoró 20-32, Prágai jegyzés frt adózott burgonyaszeszért. 6.gesztenye magyar 10-14, olasz 14-20, narancs messinai 100 db , pugliai - - -, mandarin 2-.., Trieszti jegyzés frt azonnali és január -áprilisi szállításra.. ', A kivitel e héten néhány tétel finomított szeszt czltro , füge hordós 1 q 18 20, koszorús 17' 20, datolya 34 45, mazsolaszőlő vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. egres 1 lit., eper 1 kg. kr. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Lo- CA /"szerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt, Nagyvárad 25 krral drágábban. íft Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 2 > rendö 18 30, csöves , (szántott) --. köménymag, borsókamag frt, élesztőszesz frt, nyers- r-,,esz adózva frt, nyersszesz adózatlan ák 1 q- frt 18 26, méz csurgatott l'-oo 15. frt, denaturált szesz frt. Kontingens nyersszesz. ;. Az árak literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, decz. 22-én. Hus Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46-56, II. oszt , III. oszt , eleje I. oszt. 40-5^ II. oszt , III. oszt , borjúhús hátulia i' oszt , II. oszt , eleje I. oszt , II' oszt , birkahús hátulja I. oszt II oszt" 2 :7 3u. e le je L oszf , II. oszt , báránv eleje 1 db hátulja _, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű. 1 q 48 50'0, vidéki szalonna nélkül elsőrendű 50 52, vidéki 46 50, sértéchus pörkölt 45 50, sertéshús szerb szalonnával , szalonna nélkül 46-52, sertéshús füstölt magyar, idegen (vidéki) 52 58,. sonka nyers 1 kg 60 80, füstölt belf. csonttal 07 0'9, csont nélkül , sonka füstölt kiilf. csont nélkül szalonna sózott 1 q 47"0-r-47'5, füstölt , sertés-' zsír hordóval , hordónélkül 51'0 51-0, kolbász nyers 1 kg., füstölt 60 72, szalámi belföldi , külföldi, malaez szopós élő 1 kg - tisztított 60^-90.. " Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt , csirke 0'70 1-3, kappan hízott , sovány Az Orsx. magy. grazd. egyesület tulajdonai, récze hizótt 2-,3-, sovány , lud hízott , sovány , pulyka hizott 3- Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és -4 50, sovány 2' b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-7o 1-, 1 kg., csirke 1 db 0'50 0'80, 1 kg. kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz ; kappan hizott 1 db , í kg _ _ gatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az récze hizótt 1 db , 1 kg , félkövér 1 db 0. M. G. E. szerkesztő-titkára, Társszerkesztő: Buday , lud hizott 1 db , 1 kg Barnabás. félkövér 1 db , 1 kg , pulyka hizott 1 db , 1 kg , félkövér 1 db , 1 kg , ludmáj 1 db 20 1-, 1 kg hidzsir 1 kg> , idei liba 1 db >. ' Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-5Ö 1-20, csuka , ponty (dunai) , süllő kecsege, márna , czompó 0' angolna 0-0', apró kevert 0' , lazacz pisztráng. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt' lefölözött 0' , tejszín 0-0-, tejföl 0'28 0"35 tehénvaj (tea) 1 kg ,1. rendű II r' , olvasztott 0, Margarin I. rendű - o-, II. rendű 0-0', tehéntúró 0' íuhturó,. liptói, , juhsajt 0" emmenthali sajt , groji sajt , ' Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt , barna kenyér '18, rozskenyér O'IO Búzaliszt 00.sz. 1 q, o, 1. Toas. Friss I. ó. (1440 db.) 1 láda frt 41' M,2'0 (144 t , meszes ,-orosz- tojás 100 cíb., tea tojás 3-4-, törött tojás Hüvelyesek. Lencse magyar lq frt 14 18, stokeraui 28 36, borsó héjas magyar , koptatott magyar 14-18, külföldi 16 23, bab fehér apró 7 12 nagy 6 14, színes O«Jr'^r}^- Sárgarépa 100 kötés frt 2. 6'-, 1 q 2-b 3<0, Petrezselem 100 kötés g er k«r» karaiábé vörőshagvma t foghagyma100 köt , 1 q , vorosrépa 100 drb , - fejfwposzta , kelkáposzta 100 drb o- t-?ij r0 r-í kap0szta 3 ' - 8 fejessaláta 0- o Z.' f salata burgonya, rózsa 1 q 2-- H,hVft«ga o 2 ' 3 T 3 '^ MfÖldÍ -.fekefe retek 100 drb , uborka nagy salátának 100 db _. _. - savanyítani való 100 db savanyított * / zold paprika 0-0'-, tök főző 30-40, zöldbab , zöldborsó hüvelyes -olasz 1 kg., fejtett 1 lit ' tengeri 100 cső, karfiol 100 db , sejtekben 1 kg. 0' , szappan szin közönséges, fehérbor asztali palaczkban 1 lit! , vörös asztali palaczkban házi pálinka palaczkban 0- O'OO, ásványviz palaczkban Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Decz. 28 Szombathelyi atkviha- Stieder kir. tvszék' tóság György - Decz. 28 Duna-adonyi atkviha- Rózsa kir. jbiróság tóság Mihály és neje Decz. 29 Zombori kir. a tkvi ha-.konyovits 2Í780 törvényszék tóság Gábor Decz. 30 Nagyváradi atkviha-ercsey kir. tvszék tóság Géza 3 Homonnai a tkvi ha-broszmann 33485, Febr. : Febr. kir. jbiróság tóság Ernő Beregszászi a tkvi ha- Lónyay kir. tvszék tóság Géza Kassai kir. a tkvi ha- Baszel törvényszék tóság Károly és neje, K.-helmeczi a tkvi ha- Pilissy kir. jbiróság tóság Ferdinánd Nyitrai kir atkviha- Scherz törvényszék tóság Aladár Budapesti kir. atkviha- özv. Mein- 271T4 törvényszék tóság hardt Tamásné. Elsőrangú hazai gyártmány. ( RÉSZVÉNY-TÁRSULAT BUDAPESTEN. Magyarország legnagyobb és egyedüli gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges TH" ö s s z e s "ss^j gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, Részletes árjegyzékkel I és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szel- 1 gélünk.

19 SZÁM. T-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK DECZEMBER tló 25. Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDílPESTEü, VIII., József-köput 8. Alakult évbaiu Kiülik: TE1,BKI eéia gróf. Alelnök: CSÁVOSMV Bél ANDKÁSSY GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁNDOit, I KUBINKK í SZKNTKIKÁIJVI L TELEKISÁNDOR nr6f. Vezírigaigat.ó: SZÖWY1 zsigmoi Az Orsíágos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejiesáti a refbrrhokát, mélyeket a gazdaközönsig évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányös kiegyenlítésével a felek teljéi megelégedését vívta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. Gazdasági egyesületi tagok tekintei nélkül a biztosított érték nagyságára,á tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. ~ 'mest tenyészsertések importált* Poland cüa megérkezett pedigréevel, PICK OSWALD VIII., Külső Kerepesi-út 1. sz. Kukoriczii-morzsolók HIRDETÉI11 b iz < U a «krfvaj] "öíöb"1' skavuaók' Tli>s"i f' ÜHAYFARTH^Iph. és Társa' ~f cs. és kir. kiz. szaft, gazdasági gépgyárában Ö E,6 8» rr/i., Taborstrasse 76, s z ' \egyzékek iwj) n. - KtíriseW fel,-mm.. felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllííi-nt SS-dlK éviim. Takarmánykamra-berendezések szeesiatígok, szabadalmazott védőkészülékkel, répavágok szelet- és koczkavágásra, répazúzók, kukoriczamorzsolők, darálómalmok ki gány- és gőzhajtásra, amerikai D uplex-daráló lajtásra, csöves- és szemes-kuko- rieza és mindennemű gabonafajok egész finom darálására, egy- és kétjáratu malmok vasállványon, olajpogácsatörők, járgányok, transmissiők, továbbá trágyalé-szivattynk és fecskendők, trágyaléosztők, széna- és szalmasajtók, nemkülönben az összes talajművelőeszközök, Tető-, kaszáló- és aratógépek- galbonatisztitő- és osztályoz gépek, r é p a m a g t i s z t s t ó k nagy választókban jutányos árakon kaphatók ÖMRATH ÉS TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosoknál Í B u d a p e s t e n,., Yáczi-körut 60. szám. Árjegyzék és költségvetés kívánatra ingyen és bérmentve. A zalatbnaj kénkovaod ipar r. t. kémm- és műtrágya-gyára ajáiíljá legjobb minőségű mindennemű i i t J T g i á s i r á i T * t. ez. grazdaközönségr b. figyelmébe. Árajánlatokkal készséggel szolgál a Központi iroda, Budapest, ÍY,, Bécsi-utcza 5, J. B gazdasági gépgyára és vasöntödéje 1T R. G "5T-IC JLXTIZ S A XT, aagyérdemü gazdáközönségriek, h.o Magyarország legjobb sorvetőgépe a ' M L M - D R I L L állami aranyéren szeptember iksgépveraenyen Ajánlja: szabad, kiváltbató kapacsuklyókkal Zala-Drill és irerfekta sorvetsgépel Sack-rendszerü aczélekéit, szecska- és répavágóit és mindenféle gazdasági Talrarmánykamra Mezes, Árjegyzék ingyen és bérmentve.

20 1802 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM, Mindennemű tornaszerehet g, és legjobb miiióségü P gazdasági l^dtélxiemüeket, i BLEIER és WEISZ, I kötélgyári ezég Budapest. Rpktár és iroda: KÁBOLY-KÖBUT V. SZÁM. Gyártelep :Hajtsár-ut sz. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszkö/iik, Cocos rutószőnyegek, lábtörlők, rnhaszáritó Kötelek. halhálók, p Kézitáskák stb. továbbá aráz- Ú dasági czikkek u. m.: istráns, Á kötőfék, ruitató gabona- h zsákok, vízhatlan ponyvák, C itató és tűzi vedrek, kender- H tömlők, hevederek, Kender, h Kócz stb. a lfcgjutányosabb eredeti C gyári árakon. w( Viaéfci megrendelések pontosé eszközöltetnek p Torontáli helyi érdekű vasutak gépgyári osztálya Hagy-Becskerek. KÜLÖNLEGES GYÁRTMÁNYOK: Gáz-, petróleum-, benzin-motorok és benzin-locomobilek. Modern berendezésű vas- és fémöntöde A gépészeti szakmába vágó mindennemű javítások és jutányos kivitele. szakszerű K, Kálmán-utcza 16 I KOLOZSVÁR, Szentlé/ek-utcza 4. sz. I '.mben is megtekinthetők. I Csak nagyban vásárlóknak! A világ legjobb peronospora-fecskendője a patent Austriafecskendől a bécsi gazdasági egyesület rendszere. Direkt rendelhetők IXTeolxvile Fer@*io»I peronospora-fecskendö gyárából II Bécs, VII. Griesgasse 4. szám. 60,000 darabon felül van már használatban utczai lokomotivoli, gőzcséplőgépek hajtására a rőherczegi vasmiivckbó'l. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások ErzherzegSicli CamepaB-Direction in Teschen in SchSesien, czimen Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli ÖKÖRLÁNCZOK A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben. J Erös, könnyű és olcsóbb 55 minden egyéb láncznál. BflST Bizonyítványok és árjegyzéke* ingyen. '$gg O O E P F I N O E R & C Aczélmii, Weissenfels Felső Krajnában. Kapható minden nagyobb vaskereskedésben. Budapesti képviselet: H0FFMANN S. VI., Lendvay-utcza 25. Van szerencsénk ajánlani BCT szavatolt tisztasága A legmagasabb dijakkal kitüntetett szavatalt /o cltrá'-ban oldható foszforsavtartalemmal és % porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és olajnö vények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváitképeii legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszrorsavtrágya : tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes sznperfoszrátokat. A citrátban oldható foszforsav-tart alomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészsó gesebben szolgál A cselorszigi T I o m s i M prágai foszfátliszt eladási Májának rezértóbráelsstee a magyar mayyar korona Kuruna orsz. ura*. területén iciuh BUDAPEST, VII, Erzsébet-körut 34. sz. KALMÁH VILMOS, Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. sagk rudolf eeeili fcéfltiselöje Magyarorszá^oa PROPPEIt SAMU Budapest, Váczi-körut 52. szám. Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségbeli csak nálam kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kívül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet szecskavágfó-, répavágfó gépeimet. Kési, járgány- és g-osliaj'fcásra járgányaimat, a jelenkor iegjabb takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő iírj egy leölt és készséges fel-vilö.g'osité.soli.