HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ( )

Átírás

1 ÁROP /A HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ( ) Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knkft november 29.

2 Tartalom Tartalom 1. A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása A tervezési előzmények bemutatása A tervezésbe bevont szakmai szereplők rövid bemutatása, ezek felelősségi körének felvázolása Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat bemutatása különös tekintettel a megyei koncepció elkészítésére A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat bemutatása A megyei stratégiai program tervezése során figyelembe vett mérföldkövek, határidők és döntési pontok rögzítése Stratégiai Program célrendszere Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával Stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése prioritás: Egészséges társadalom kialakítása prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében Stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme prioritás: Fenntartható település és térszerkezet

3 Tartalom prioritás: Infokommunikációs fejlesztések A végrehajtás keretrendszere A végrehajtásban közreműködő szervezetek (jogszabályi háttér) A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja A végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi körei, kompetenciái A megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatok jogszabályi keretek A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása A monitoring rendszer keretei Az indikátorok meghatározásának módszertani alapelvei A program céljainak értékelése Megyei tervezést meghatározó körülmények Tervezési alapelvek A megyei tervezési folyamat logikája Operatív Programok szerkezete Operatív Programok várható forrásallokációja Terület- és Településfejlesztési Operatív Program rövid bemutatása A területfejlesztési partnerek fejlesztési elképzelésének megismerése A tervezési időszak forrásfelhasználásának tapasztalatai A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó részdokumentumok Gazdaságfejlesztési részdokumentum Megyei turizmusfejlesztési projektcsomag Megyei élelmiszer - feldolgozóipar Fejlesztési projektcsomag Üzleti környezet fejlesztése projektcsomag Helyi gazdaságfejlesztés alternatív megoldásokkal projektcsomag Heves Megyei Foglalkoztatást Segítő és Életminőséget Javító Projektcsomag A munkaerőpiacra való visszatérést szolgáló fejlesztések a gyermeknevelést végző intézményekben projektcsomag Kistérségi részdokumentum Térségközponti szerepkör erősítése projektcsomag Települési környezet integrált kisléptékű fejlesztése projektcsomag Települési energiahatékonyság növelése projektcsomag Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása projektcsomag Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni helyi kezdeményezések projektcsomag Eger Megyei Jogú Város fejlesztési elképzelései

4 Rövidítésjegyzék, fogalommagyarázat ÁROP CLLD EFOP ÉMRFÜ EMVA ETHA Gazdálkodó Szervezet GINOP Global Grant IKOP IKT K+F K+F+I KEHOP KKV MAHOP MEFEB METEK NTH OECD OFTK RETEK TDM TÉSZ Tftv. TISZK TOP VP Államreform Operatív Program Közösségvezérelt helyi kezdeményezések Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz [Ptk c.) pont] Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Közvetett támogatás eljárásrend, a kisebb összegű támogatások szétosztásával az Irányító Hatóság külső (pályázati úton kiválasztott) közvetítő szervezetet bíz meg a rugalmasabb és gyorsabb lebonyolítás érdekében. Integrált Közösségfejlesztési Operatív Program Információs és kommunikációs technológia Kutatás-fejlesztés Kutatás-fejlesztés és innováció Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Kis- és középvállalkozások Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Nezetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum Turisztikai desztináció menedzsment Termelői értékesítői szervezet A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény Térségi integrált szakképző központ Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Vidékfejlesztési Program

5 1. A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása A megyei önkormányzatok területi tervezési feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) Korm. határozat jelöli ki. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdése amely január 1-én lépett hatályba - a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően megváltoztatta: A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) a megyei önkormányzatok feladat és hatáskörét szabályozó törvények közül meghatározó jelentőségű, a benne foglaltak szerint a megyei önkormányzatok két legfontosabb feladata a megyei szintű területfejlesztés és a területrendezés. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvénnyel módosított Tftv-ben konkrétan definiált megyei területfejlesztési és területrendezési feladatok az alábbiak: területrendezési tervet kell készítenie a megye területére; területileg össze kell hangolnia a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítania kell azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-politikai koncepciókkal; a megye települési önkormányzatainak felkérésére koordinálnia kell a települések fejlesztési tevékenységét; a településrendezési tervek összehangolása érdekében együtt kell működnie a megyei jogú városok önkormányzataival és az érintett települések önkormányzataival; a megye gazdasági szereplőivel is fontos a jó együttműködés kialakítása, és fenntartása a hatékony feladatellátás érdekében; a területi információs rendszer kialakítását és működtetését közösen kell megoldania a Központi Statisztikai Hivatallal és más adatgyűjtő szervezetekkel, információkat kell szolgáltatnia a területi tervek készítéséhez; a települési önkormányzatok felkérése alapján segítséget kell nyújtania a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződéséhez; gondoskodnia kell a településrendezési tervek és a megyei területrendezési terv összhangjáról; a többi megyei önkormányzattal össze kell hangolnia az olyan több megyére vagy azok meghatározott területére vonatkozó térségek tervezését, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendők, ezért egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek; össze kell hangolnia a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében: vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsájtja; a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;

6 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket; közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában; előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben; közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében; a tervezés és végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; kizárólagos hatáskörben rendeletet alkot a területfejlesztési koncepcióról és programról, amely rendeletet a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalását követően szabad elfogadni; fenti feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a nemzeti fejlesztési miniszternek. Előzőekből egyértelműen látszik, hogy a Tftv. jelentősen kibővítette a megyei önkormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladat és hatáskörét. A megyei önkormányzatok eredményes munkájának megyék közötti, megyén belüli illetve megyehatáron átnyúló koordináció elősegítése érdekében az alábbi szervezetek tevékenykednek: Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (kötelező), melynek tagjai a régióba tartozó megyei önkormányzatok közgyűléseinek elnökei, feladata a regionális döntések véleményezése, a megyei önkormányzatok döntéshozatalának összehangolása. Titkársági feladatairól a megyék megállapodása szerinti a megyei önkormányzat gondoskodik. Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum (kötelező), melynek tagjai a megyei jogú városok egy-egy delegáltja és ugyanennyi taggal a megyei önkormányzat delegáltjai. Feladatai előzetes állásfoglalás a megyei önkormányzat közgyűlésének területfejlesztést érintő ügyeiben. Titkársági feladatairól a tagok megegyezése szerinti közgyűlés munkaszervezete gondoskodik. Térségi Fejlesztési Tanács (létrehozható, de megalapítása esetén jogi személy), mely a régió-, illetve a megyehatárokon túlterjedő, vagy egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátása céljából megyei önkormányzatok közgyűlései által létrehozott szervezet. Tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei önkormányzatok közgyűléseinek elnökei és az érintett megyei önkormányzat egy-egy képviselője. Titkársági feladatairól megállapodás alapján valamelyik önkormányzat vagy elkülönült munkaszervezet gondoskodik december 17-én jelent meg a Magyar Kormány 1600/2012-es számú határozata, melynek legfontosabb megállapításai kiemelt figyelemmel a megyék területfejlesztési feladatira: Célok és elvek a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezéséhez: Integrált forrástervezés, ide értve a vidékfejlesztési forrásokat is, Fejlesztési források 60 %-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, Területiség elvének figyelembe vétele, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, mely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését, Operatív programok szerkezete. További javaslattétel a források területi koordinációjának keretére, oly módon, hogy a megyék meghatározó szerepet kapjanak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében. A március 8-án megjelent 1115/2013-as Korm. határozatban rögzített főbb megállapításai: Általános elvek, szempontok a további tervezési folyamathoz: a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei: 1. a megyék, 2. a megyei jogú városok térségei, 6

7 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása 3. a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint 4. az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek legyenek. a megyei szinten a területfejlesztési programokban megfogalmazásra kerülő fejlesztések és a megyei tervezés az ágazati szintű stratégiákkal és reformokkal összhangban, az országos szinten kialakított programkeretbe, valamint az uniós kohéziós politikai rendszerbe illeszkedve, egységes formában, összehangoltan valósuljon meg. A megyei és helyi fejlesztéseknek kiemelten a fenntartható és a foglalkoztatást bővítésére épülő gazdasági növekedéshez kell hozzájárulniuk. Minden operatív programban szükséges érvényesíteni a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szempontját. Szakmai iránymutatás és koordináció biztosítása a megyék, valamint a megyei jogú városok számára. Megyék és a megyei jogú városok az útmutatások alapján bocsássák fejlesztési elképzeléseiket a nemzetgazdasági, és az érintett miniszterek rendelkezésére. Irányelvek kidolgozása a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolására. Stratégiai megállapodás előkészítése a Kormány és a Megyei Önkormányzatok között, az uniós finanszírozású fejlesztések programjának végrehajtásáról. Javaslattétel a közösségvezérelt helyi fejlesztések alkalmazásának módjára és az ehhez szükséges feltételek biztosítására A tervezési előzmények bemutatása Az előzőekben részletezett megyei feladatok közül kiemelkedő jelentőségű a Tftv. 13. (2) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott tervezési feladat: a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat Ezen tervezési munka során a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározottak követendők. A rendelet 12. (1), (2) és (4) bekezdése alapján a megye területfejlesztési koncepciója előkészítő és javaslattevő fázisból áll. Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés. A területfejlesztési koncepció elfogadására jogosult megyei önkormányzat dönt arról, hogy az előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául. Az Eszterházy Károly Főiskola nyerte el 2012 szeptemberében Heves megye területfejlesztési koncepciójának elkészítését, a megyei önkormányzat hatályos Vagyonrendelete által szabályozott meghívásos pályázati eljárás keretében. A kiválasztási eljárást követően a konkrét tervezői munka ellátására felállításra került egy széles tudásbázison alapuló Tervezői Munkacsoport, melyet az Eszterházy Károly Főiskola saját szakembereinek bevonása mellett a Károly Róbert Főiskola szakembereinek közreműködésével biztosított. A helyzetelemző munka módszertanilag korábbi fejlesztési dokumentumok feldolgozása, hatályos (terület)fejlesztési tervek elemzése, statisztikai mutatók analízise és alkalmazása, projektelképzelések áttekintése, illetve célzott partneri kör bevonása keretében zajlott. A dokumentumban bemutatásra kerül a megye helyzetének komplex belső (társadalmi, gazdasági, környezeti) elemzésén túl a megyére ható külső környezeti tényezők vizsgálata is. A helyzetelemzés primer és szekunder forrásokra támaszkodó megalkotásán túl az egyes fejezetek végén egy rövid összefoglalás is található a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, valamint a dokumentum végén található egy összefoglaló SWOT-analízis is. Heves Megye Közgyűlése november 30-i ülésén tárgyalta meg első alkalommal a készülő új Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció ( ) helyzetértékelő munkarészét és akként döntött, hogy az megfelel a további tervezés alapjául. 7

8 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása A helyzetértékelő munkarész közgyűlési megtárgyalását követően a tervezői munka tovább folytatódott a koncepció javaslattevő munkarészének megalkotásával. Problémafa módszerrel elemzésre került a SWOT analízis, illetve a cselekvési területek mélyebb összefüggései. A tervezési folyamat során közel 30 területfejlesztési partner mutatta be jövőképét, fejlesztési elképzeléseit. Mindezek feldolgozását követően célfa felállítására került sor, melynek keretében megfogalmazásra kerültek a lehetséges megoldási javaslatok. Ezek szintetizálását követően meghatározásra kerültek a megoldáscsoportok, melyek továbbgondolásából született meg a javaslattevő munkarész négy komplex célja. A területi célok meghatározásához összevetésre kerültek a helyzetértékelés során kidolgozott tematikus térképek, a megyei területrendezési terv térképi állománya, valamint a párhuzamosan készülő, új Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban bemutatott térképek, térszerkezeti irányelvek. Mindezekből az a következtetés adódott, hogy a megye három főbb területegységre bontható, melyek eltérő fejlesztési programcsomagot igényelnek. A Heves Megyei Önkormányzat április 26-án ismételten tárgyalta és 45 napos véleményezési eljárásra bocsátotta a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) helyzetelemző és javaslattevő részt tartalmazó egyaránt tartalmazó egyeztetési anyagát a 218/2009. (X.6.) számú Kormányrendelet 19. -ban foglaltaknak megfelelően. A dokumentációhoz tett észrevételek, javaslatok, vélemények megküldésének határideje június 11. napja volt. A véleményezésre jogosult szervezetektől beérkezett észrevételeket és javaslatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai átvezették és beépítettek a dokumentumba. A Heves Megyei Közgyűlés a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) Helyzetelemzés, helyzetértékelés címet viselő részdokumentumát 74/2013. (IX.27.) közgyűlési határozatával fogadta el. Megjegyzendő, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció parlamenti elfogadására még nem került sor, ezért amennyiben az elfogadott OFTK esetleges tartalmi változása a megyei helyzetértékelésében is módosításokat igényel, akkor azokat a koncepció végleges elfogadásáig át kell vezetni a fejlesztési dokumentumon. Jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013 szeptemberében elkészült a koncepció helyzetelemző és javaslattevő részdokumentumainak területi (gazdasági, társadalmi, környezeti) hatásvizsgálata is A tervezésbe bevont szakmai szereplők rövid bemutatása, ezek felelősségi körének felvázolása Heves megye területfejlesztési koncepciójának elkészítését 2012 szeptemberében az Eszterházy Károly Főiskola nyerte el. A konkrét tervezői munka ellátását az Eszterházy Károly Főiskola saját szakembereinek bevonásán túl a Károly Róbert Főiskola szakembereinek közreműködésével biztosított. Az elkészült Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) helyzetelemző és javaslattevő részdokumentumainak területi (gazdasági, társadalmi, környezeti) hatásvizsgálatát jogszabály írja elő. A hatásvizsgálatot a vonatkozó jogszabályi előírások mentén a Heves Megyei Önkormányzat megbízásából a NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit. Kft. végezte. Ezen feladatra a NORDA Nonprofit Kft. három ajánlattevő dokumentált módon történő felhívása alapján került kiválasztásra. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében április 15-én könnyített elbírálású pályázati felhívás jelent meg a Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára címmel. A projekt átfogó célja a megyei önkormányzatok tervezési dokumentumai előkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A tervezői és területfejlesztési szakmai munka megerősítése érdekében a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalnál 2,5 fős szakmai létszám növelésére került sor, amellyel együtt járó személyi kiadási többlet a nyertes ÁROP pályázat keretében kerülhet elszámolásra. A létszámbővítés keretében két fő területfejlesztési ügyintéző 8

9 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása és 0,5 fő igazgatási ügyintéző foglalkoztatása valósult meg a Területfejlesztési és Területrendezési Osztályon. Ennek következtében a programozáshoz kapcsolódó tervezési munka az immár 6 fős Területfejlesztési és Területrendezési Osztály humánerőforrás bázisán indult meg. A létszámbővítés ellenére egyes tervezési feladatok azok nagysága és az ütemezett határidők rövidsége következtében külső szakértők bevonásával kívánt a Heves Megyei Önkormányzat biztosítani. Az ÁROP pályázatban megjelöltek szerint az Önkormányzat Elemzések és területi hatásvizsgálat elkészítése tárgyában a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 122/A. alapján hirdetmény közzététele nélküli eljárást folytatott le, melynek eredményeként a nyertes ajánlattevő a NORDA Nonprofit Kft. lett. Ennek értelmében az NFM/NGM által javasolt elemzési feladatok, valamint a megyei területfejlesztési program területi hatásvizsgálatának elvégzésére a regionális ügynökség feladata. Az operatív programozási feladatoknak is alapját képező megyei területfejlesztési részdokumentumok közül a gazdaságfejlesztési és ágazati tématerületek kidolgozására szintén a évi CVIII. törvény (Kbt.) 122/A. alapján hirdetmény közzététele nélküli eljárást folytatott le a megyei önkormányzat, melynek eredményeként a nyertes ajánlattevő a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. lett Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat bemutatása különös tekintettel a megyei koncepció elkészítésére A időszak tervezési feladatainak megalapozása érdekében a fejlesztési elképzelések feltérképezése már év első felében elkezdődött, amelynek keretében a települési önkormányzatok megkeresésén keresztül kívánta a megyei önkormányzat megismerni a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kistérségi társulások és maguk a települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Ezen munkával párhuzamosan kezdődött el a Partnerségi Terv elkészítése 2012 júliusában, amelyet a megyei önkormányzat hivatalán belül működő Területfejlesztési Munkacsoport szakemberei állítottak össze. A tervben meghatározásra kerültek a partnerségbe bevonni kívánt célcsoportok, a partnerekkel folytatandó kapcsolattartás módja, eszközei és ütemezése, a társadalmasítással kapcsolatos rendezvények és azok menetrendje,az eredmények értékelésének és felhasználásának módja. A Partnerségi Tervet a Közgyűlés 134/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozatával fogadta el. A Területfejlesztési Munkacsoport a megyei koncepcióalkotáshoz kapcsolódó tevékenységek előkészítése érdekében került az önkormányzat hivatalán belül felállításra, amelynek szervezeti felépítése és feladata a Partnerségi Tervben került megállapításra. A munkacsoport végzi a szakmai egyeztetések lebonyolítását és koordinálását, valamint a társadalmasítási folyamat végrehajtását. Ennek egyik eszköze a koncepcióalkotási folyamat aktusainak önkormányzati honlapon történő folyamatos megjelenítése és a partnerekkel történő folyamatos kommunikáció biztosítása. A honlapon külön menüpont került kialakításra annak érdekében, hogy az információkat a lehető leggyorsabban és legszélesebb körben el lehessen érni. Miután Heves Megye Közgyűlése a november 30-i ülésén a koncepció helyzetértékelő munkarészét alkalmasnak tartotta a további tervezés alapjául egyrészt megkezdődött a javaslattevő munkarész kidolgozása, másrészt folytatódott a tervezési folyamat társadalmasítása. A koncepciókészítés társadalmasításának lépései kronológiai sorrendben a koncepció részeként bemutatásra került, ezért jelen dokumentumban kizárólag a folyamat legfontosabb állomásait mutatjuk be: Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülése (2013. március 19.): A fórumon a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei vettek részt (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Heves Megyei Kormányhivatal, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Heves Megyei Agrárkamara, Magyar Turizmus Zrt. Északmagyarországi és Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.) Az itt felsorolt 9

10 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása szervezetek képviselői a fórumon elmondhatták véleményüket a koncepció javaslattevő fázisával kapcsolatban. Tervezés Hete elnevezésű fórumsorozat (2013. március ): A Tervezés Hete elnevezésű területfejlesztési fórumsorozat a járásközpontokat érintette: Eger, Heves, Füzesabony, Hatvan, Pétervására, Bélapátfalva, Gyöngyös. A járási székhelyeken a helyi gazdasági, közigazgatási, civil és szakmai képviseletek is elmondhatták véleményüket, észrevételeiket a bemutatásra kerülő javaslattevő fázisról, bekapcsolódhattak a területfejlesztési munkafolyamatba. A rendezvényeken jellemzően a települési polgármesterek, helyi vállalkozók, civil szervezetek képviselői vettek részt, ezzel biztosítva, hogy a helyi tudás, a helyi problématérkép, és a megoldási javaslatok is bekerülhessenek a dokumentumba. A konzultációs fórumsorozat 7 helyszínén közel 200 résztvevő, több mint 50 javaslata hangzott el a koncepció szakmai iránymutatásaival kapcsolatban. A legtöbb esetben a hozzászólók a bemutatott megyei javaslattevő fázist széleskörűnek, a problémákra és azok megoldási lehetőségeire fókuszáló dokumentumként jellemezték. Területfejlesztési Konferencia (2013. április 10.): A konferencia témája a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióinak illetve a társadalmasítás tapasztalatainak szakmai bemutatása volt. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülése (2013. április 16.): A fórumon a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei vettek részt, melynek témája a társadalmasítás folyamatának és eredményeinek bemutatása volt. A 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a koncepció közigazgatási egyeztetésének rendjét. A rendeletben nevesített, véleményezésre feljogosított szervezeteknek az egyeztetési dokumentáció közvetlenül megküldésre került véleményezés céljából. A fenti jogszabály értelmében a kidolgozásért felelős szerv, azaz a Közgyűlés feladata az egyeztetési eljárás megindítása, ezért a Közgyűlés április 26-án ismételten tárgyalta és 45 napos véleményezési eljárásra bocsátotta a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) helyzetelemző és javaslattevő részt tartalmazó egyaránt tartalmazó egyeztetési anyagát. A dokumentációhoz tett észrevételeket és javaslatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal munkatársai azok beérkezését követően átvezették, illetve beépítettek a dokumentumba A megyei stratégiai programhoz kapcsolódó társadalmasítási folyamat bemutatása A megye hosszú távú fejlesztési céljait koncepcionális szinten rögzítő tervezési dokumentumának, a megyei területfejlesztési koncepciónak az elkészítését követő tervezési feladata a középtávú stratégiák, programok elkészítése. A megyei önkormányzatok által kidolgozandó fejlesztési programok tartalmazzák a területfejlesztési, a vidékfejlesztési és az egyéb szakterületek koncepcionális fejlesztési elgondolásait. A megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív részből áll. A program készítés jogszabályi hátterét rögzítő 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 13. (1) pontja szerint a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv". A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza a bevonandó célcsoportot, valamint az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, illetve a bevonás célját. Ezen társadalmasítási feladat eredményes és hatékony ellátása érdekében összeállításra került a készülő Heves Megyei Területfejlesztési Program ( )" partnerségi terve. A megyei területfejlesztési program elkészítésének megalapozása és a széleskörű partnerség biztosítása érdekében október hónapban projektgyűjtésre került sor, mely a Nemzeti Tervezési Hivatal által kiadott Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához című szakmai anyagban meghatározott tématerületi csoportosításnak megfelelően zajlott. 10

11 A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása A települési önkormányzatokat személyesen keresték fel a megyei önkormányzat által megbízott kollégák, a válaszadás így teljeskörű volt. A gazdasági szféra fejlesztési igényeinek megismerése érdekében több, mint 600 gazdasági társaságnak, vállalkozásnak került megküldésre a projektgyűjtő kérdőív, köztük a megye foglalkoztatási és adózási szempontokból vezetőnek számító TOP 50 cégnek is. Direkt megkereséssel éltünk további területfejlesztési partnerek irányába (pl. kamarák, főiskolák, nemzeti parkok, KLIK, SZGYF, stb.) is. Az projektgyűjtés minél szélesebb kiterjesztése érdekében felhívás jelent meg a megyei területfejlesztési kiadványban, valamint a megyei önkormányzat honlapján is A megyei stratégiai program tervezése során figyelembe vett mérföldkövek, határidők és döntési pontok rögzítése A megyei területfejlesztési koncepció elkészítése: december 31. Megyei területfejlesztési program (stratégiai és operatív rész): november 30. Ágazati OP-khoz adandó megyei részdokumentumok: november 30. TOP-hoz illeszkedő megyei részdokumentum I. fázis: november 30. TOP-hoz illeszkedő megyei részdokumentum II. fázis: szeptember 30. Megyei projektgyűjtés: szeptember 30. Területi koordináció, partnerség biztosítása: szeptember

12 Stratégiai Program célrendszere 2. Stratégiai Program célrendszere A Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) dokumetumban már kialakításra került a stratégiai célrendszer. Meghatározásra kerültek a területi és komplex célok, valamint azok prioritásai, a prioritások intézkedései azonban indikatív felsorolásként jelentek meg. A Stratégiai Program célrendszere követi a Koncepció célrendszerének struktúráját, azonban az intézkedések pontosításra kerültek a jelenleg ismert Operatív Programok alapján, azonosítva azok intézkedéseit a megyei célrendszer releváns elemeivel Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése Az Észak-magyarországi régió hazánk egyik legelmaradottabb térsége (a GDP a hazai átlag 64%-a, mely a legkevesebb a hét régió között), melyben kiemelkedően nagy a mezőgazdaságban, illetve élelmiszeriparban foglalkoztatottak aránya, tehát alapjába véve élelmiszeripar a magas fejlődési potenciált hordozó ágazatok közé tartozik. Az utóbbi években az országos átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, ami az élelmiszergazdaságra döntő kihatással bírt, különös jelentőséggel bírnak az ágazat fejlődését elősegítő innovációk. A mennyiségileg telített európai élelmiszer piacon, és bizonyos mértékig a hazai piacon is, az innováción alapuló, megkülönböztethető előnyöket nyújtó minőségi, nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, új termékek iránti igény egyre növekszik. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban a KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői számára is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez. Az élelmiszerbiztonságnak az életminőségben játszott szerepe miatt rohamléptekkel fejlődik az élelmiszeranalitika. A nemzetközi szinten is elfogadott, így külföldön is piaci előnyt jelentő nyomonkövetési rendszernél nélkülözhetetlen a követett paraméterek listájának kibővítése és a mérési módszereknek a folyamatos fejlesztése, illetve új megbízható paraméterek bevezetése a biztonság átfogó garantálása érdekében. A nyomonkövetési rendszer elsődleges haszna a kockázati faktorok csökkentése, a termék előállításával kapcsolatos rizikók minimalizálása a felelősség megjelölésével: a működő rendszer biztosítja, hogy egyértelműen azonosítható legyen az eljárás, mellyel a terméket előállították: az alap- és segédanyagok származásától kezdve a teljes gyártási ciklus minden lépésén át a vevőig történő átadásig. Kapcsolódó Operatív Programok: - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Beruházási prioritás: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 3 (c) a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése 1. intézkedés: A megyei élelmiszeripar versenyképességének és piaci stabilitásának növelése A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások iránt növekvő piaci igény figyelhető meg, melyek kifejlesztése és gyártása hozzájárul az élelmiszeripar költséghatékonyságának, valamint foglalkoztató erejének növekedéséhez. A felfutó élelmiszertermelés pedig magával vonja a kapcsolódó ágazatok (gépipar, 12

13 Stratégiai Program célrendszere csomagolóanyag ipar, szolgáltatások stb.) fejlődését is. Az innovációs szemlélet erősödése az élelmiszerlánc mentés és az innovációs hálózatokba történő módszeres tevékenység eredményeként az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások megkülönböztethetően jobb minőségű és az értékekkel arányos árú termékeket tudnak előállítani, melynek köszönhetően nő versenyképességük. Valamennyi vállalkozás típusnál a versenyképesség javításában nagy szerepe van az innovációnak. A kkv-k valódi kitörési pontja egyrészt a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő termékek előállítása, másrészt a helyi, megyei ellátás biztosítása lehet. Ehhez azonban nem csak innovációra, hasznosítható kutatási fejlesztési eredményekre, hanem hatékony technológiai fejlesztésekre is szükség van. Az új exportképes termékek kifejlesztésének támogatásával az élelmiszer innováció és K+F penetrációjának fokozásához járulhatunk hozzá. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 2. intézkedés: A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítása A mezőgazdasági termelése és feldolgozóipara így mind az élelmezésbiztonság, mind a minőségi élemiszerek piacán jelentős potenciállal rendelkezik. Az élelmiszerpiacon speciális piaci szegmenst jelent továbbá a lokális termékek piaca. A minőségi igények már hazánkban is növekednek: a lakosság egy kicsi, de tudatos és fizetőképes szegmensében a nagyobb hozzáadott értékű élelmiszerek iránti igény nő (egészség-, minőség- és környezettudatosság, különleges fogyasztói igények megjelenése). A feldolozott termékek a mainál jóval erősebb marketingje, értékesítései csatornáinak javítása és ésszerűsítése hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3. intézkedés: Elektronikus nyomon-követési modellrendszer kiépítése Jelen intézkedéssel az élelmiszerlánc versenyképességének növelését és helyzetének stabilizálását kívánjuk elérni, hozzájárulva a mezőgazdasági termelés pozíciójának erősödéséhez, növelve a foglalkozatás potenciálját. Az elektronikus nyomon-követés szerepe a biztonságos, fenntartható és hatékony ellátási lánc megteremtése. Cél a terméklánc élelmiszerbiztonságának fokozása a nyomonkövetési rendszer teljes hosszban való, tudományos igényű megalapozásával, a rendszernek naprakész tudományos háttér alkalmazása révén történő folyamatos karbantartásával, valamint a működtetés során adódó visszajelzési lehetőségeknek a technológiai fejlesztésben való alkalmazásával. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 4. intézkedés: Az élelmiszeripar és a turizmus szinergiájának támogatása Jelen intézkedés során olyan fejlesztésekre van szükség, melyek a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása. A turizmusösztönzést és lehetőséget is kínál az élelmiszeripari innovációk számára. Az élelmiszeripar számára a turizmus egy új lehetőséget nyújt, melyhez a 13

14 Stratégiai Program célrendszere mezőgazdaság minőség fejlesztésére, a feldolgozóipar turizmusszemléletű fejlesztésére és egészségturisztikai integrációra van szükség. Az élelmiszeripar számára számos új lehetőség nyílhat a turizmussal való együttműködés során új lehetőségek nyílnak meg az élelmiszeripar számára: agro- és falusi turizmus, egészségturizmus, gasztronómiai utak, programok, borturizmus. A turisztikai termékfejlesztés során a helyileg előállított termékek új attrakcióelemmé válhatnak. Egy olyan speciális termékké, mely az élményszerzés egyik új forrása lehet. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - VP 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 5. intézkedés: Kutatás és fejlesztés az élelmiszeri feldolgozás területén Az élelmiszeripar innováció és K+F penetrációjának fokozása érdekében új exportképes termékek kifejlesztésének támogatása szükséges, illetve elő kell segíteni a meglévő technológiák hatékonyságának javítását is. A feldolgozott termékek a mainál jóval erősebb marketingje, értékesítési csatornáinak javítása és ésszerűsítése hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók, és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Növelni szükséges a biotermékek feldolgozását, valamint a biotermékeket feldolgozó kapacitások létesítését és fejlesztését, hiszen a biotermékek magas feldolgozottsági szintű, minőségi és specializált termékek, melyek előállítása fokozza az exportképességet. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - VP 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése. 6. intézkedés: Borágazat fejlesztési program A térségben található az ország 22 történelmi borvidéke közül kettő, a Bükk hegység déli lankáin elterülő Egri borvidék és a Mátra déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen a Mátrai borvidék. Mindkét borvidéken ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. A szőlészetborászat terén kiemelt célkitűzés a termőterület stabilizációja, a versenyképesség javítása, az árbevétel növelése, melynek eléréséhez többek között erősíteni kell az összefogást, minőségben és gazdaságosságban versenyképes terméket kell előállítani, a termőterület nagyságát stabilizálni, optimalizálni kell, prioritást kell kapnia az újratelepítésnek, az ültetvénykorszerűsítésnek, az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, biztosítani kell továbbá az eredetvédelmi és minőségi előírásoknak, garanciáknak való megfelelést, valamint a hagyományos export piacok megőrzése mellett új, fizetőképes piacokat kell találni. Kedvezményezettek típusai: Heves megyében működő KKV-k, egyéni vállalkozások - TOP Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében A versenyképesség egyik alapvető feltétele ami összecseng a környezetbarát, erőforrás-hatékony, valamint alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé való elmozdulással a vállalati szektor energiahatékonyságának javítása. Ezen felül az energiahatékonyság növelésének eredményeképpen 14

15 Stratégiai Program célrendszere csökkennek a gazdasági szféra energiaköltségei is, ami javítja a termékek és szolgáltatások versenyképességét. A versenyképesség javítása hozzájárulhat az export bevételek növeléséhez, továbbá az import energiahordozók felhasználásának csökkenésével javul a külkereskedelmi mérleg. Heves megye nap- és geotermikus energia, valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, éppen ezért a megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt kiemelkedő fontosságú. A megújuló energiák hasznosítását indokolttá teszi a lakosság, az ipar és a szolgáltatások növekvő energiaigénye, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés csökkentésének szükségessége. Az energiafüggetlenség irányába való elmozdulás elősegítése érdekében ki kell használni a meglévő helyi energiaforrásokat, illetve megújuló energia adta adottságokat és lehetőségeket. Az intézkedések együttes céljaként tűzi ki a gazdasági növekedést, a hatékony erőforrás-felhasználás, valamint az ahhoz kapcsolódó környezeti hatások szétválasztását. A fosszilis energiahordozókat kiváltó megújuló energiaforrások használatára épülő és az energiahatékonyság növelésére irányuló zöldgazdasági fejlesztések támogatása. A biomassza és a geotermikus energia hasznosítása új munkahelyeket hozat létre. Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése - GINOP Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - KEHOP: 5. megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése Beruházási prioritások: 4 (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben többek között a középületekben és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 1. intézkedés: Megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése A megújuló energiaforrások felhasználása elmarad az EU átlagtól ezért szükséges a megújuló energiafelhasználás és az energiahatékonyság növelése kiemelt fontosságú. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. Az intézkedés keretében azon gazdálkodó szervezetek, lakossági és közfeladat-ellátási szektorok fejlesztési elképzeléseit, kívánjuk támogatni, akik a megújuló energiafelhasználásra törekednek. Elsősorban biomassza, geotermikus energia és napenergia hasznosítását támogatjuk. Mivel az ország egyik természeti kincse, a fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani megőrzésére. Ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. Kedvezményezettek köre: Gazdasági, lakossági, közfeladat-ellátási szektor - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése - GINOP Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése 2. intézkedés: Megújuló energia hasznosítását célzó beruházások támogatása Mivel az ország egyik természeti kincse, a fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani megőrzésére. Ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. A bioenergia-hasznosítás szempontjából előtérbe kerülnek a mezőgazdasági, erdészeti és ipari melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek. A mezőgazdasági eredetű szennyvizek, illetve állattartási hulladékok, valamint kommunális szennyvíziszapok kezelésénél a biogáz technológia, míg a nem szelektált kommunális hulladék esetén, megfelelő előkészítés után 15

16 Stratégiai Program célrendszere a pirolízis lehet az egyik alternatíva. Az energetikai célú fafelhasználás esetében szükséges a tüzelőberendezések hatékonyságának növelése, továbbá az erdészeti és faipari hulladékok, melléktermékek hasznosításának preferálása. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus energiaforrások hasznosításra kerüljenek, hiszen jelentős potenciál rejtőzik benne. Kedvezményezettek köre: Gazdasági, lakossági, közfeladat-ellátási szektor - TOP 3.1 Települési energiahatékonyság növelése - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése 3. intézkedés: Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energiamegtakarítás fokozása érdekében Az energiahatékonyság növelésének eredményeképpen csökkennek a gazdasági szféra energiaköltségei, ami javítja a termékeke és szolgáltatások versenyképességét. Az intézkedés keretében gazdálkodó szervezetek, lakossági és közfeladat-ellátási szektorok energiahatékonysági és energia-megtakarítási fejlesztéseit kívánjuk támogatni. Kedvezményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése - GINOP Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztések támogatása - TOP A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása 4. intézkedés: Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák támogatása Jelen intézkedés keretében a megújuló energiaforrások közül a napenergia rendszerek, egyéb megújuló berendezések, tüzeléstechnikai berendezések, bizonyos alkatrészek gyártásának fejlesztése a cél. Támogatni kívánjuk azokat a tevékenységeket is melyek az alapanyag előkészítéshez és raktározáshoz szükséges eszközök, berendezések és építmények, valamint kizárólag tüzelőanyag mozgatásra használható gépek és berendezések vásárlására koncentrálnak. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek - KEHOP 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztése prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása A termelésben, a belföldi és az exportértékesítésben meghatározó szerepet betöltő gépipar (a villamos gép, műszergyártás, illetve a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása) a gazdasági növekedés és foglalkoztatás bővítés megtestesítője kell, hogy legyen, hiszen a gépipar tulajdonságánál fogva olyan ágazat, ahova összpontosítani lehet a külkereskedelmi mérleg kedvezőbb alakulását, illetve ezzel azt a fejlesztést, mely lehetővé teszi a gazdasági növekedés meggyorsítását, a nagyvállalatok versenyképességének fokozását. Elsősorban a járműipari alkatrészgyártó beszállítói rendszerek, a járműipari innovációk, valamint a K+F kapacitások által kínált lehetőségek kihasználásával szükséges erős húzóhatást gyakorolni a hazai gazdaságra. 16

17 Stratégiai Program célrendszere Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése - GINOP 3.2 A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Kapcsolódó beruházási prioritások: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 1 (c) a technológiai és alkalmazott kutatása, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásainak és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák fejlesztése 1. intézkedés: Verseny- és exportképes technológiák alkalmazása A nemzetgazdaság vérkeringésébe való tudatos bekapcsolódás érdekében kiemelt fontosságú a megyei multinacionális cégek K+F+I vonzása, hiszen a gazdaságban spontán keletkező, üzleti haszonnal kecsegtető új tudás kiaknázását elsősorban a jelentős K+F+I tevékenységet végző, tudás- és technológia-intenzív vállalkozásoknál várhatjuk. A magasabb hatásfokú tudásfelhasználás, a verseny és exportképes termékek/technológiák/szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének elősegítése érdekében a technológiai fejlesztést globális összefüggésben kell nézni, növekedésük elérése érdekében támogatni kell a tudás alapú, érték hozzáadásos szemléletet. Az export legnagyobb hányadát jelentő technológia intenzív termékek szorgalmazása mellett törekedni kell külföldi és hazai exportképes vállalatok exportjának további növelésére is, az aktívabb piaci jelenlét, illetve magasabb fokú innovativitás elérése érdekében pedig elő kell segíteni a külünféle kooperációs beszállítási konstrukciókat. Emellett újabb termékfejlesztési projektek, kutatási részlegek létrehozása szükséges, illetve kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egymással és kutatóhelyekkel való együttműködéseket növelése is. Kedvezményezettek köre: a célterületen működő vagy a jövőben működni kívánó (eseten-ként kkv-nak nem minősülő) gazdálkodó szervezetek - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2.1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése 2. intézkedés: Megfelelő gazdasági környezet biztosítása A versenyképesség fenntartása és további fejlesztések megvalósítása érdekében a meglévő kompetenciákra alapozva a megyének gazdasági és üzleti szempontból is meg kell újulnia ahhoz, hogy megfelelő gazdasági környezetet tudjon biztosítani a vállalkozásoknak, illetve, hogy új befektetők számára is vonzóvá váljon. Ehhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni a hosszú távú és a vállalat tevékenységét erősen befolyásoló tényezőket, alkalmazkodni kell az új vállalati trendekhez és az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében támogatni szükséges a komplexebb, magasabb informatizáltsági szintet lehetővé tevő, vállalaton belüli és üzleti folyamatokat egyaránt támogató, komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs megoldások (vállalatirányítási rendszerek, ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM-ek), döntéstámogató megoldások, stb.) alkalmazását. A vállalatok hazai és nemzetközi piaci pozíciója emellett a környezetvédelem területén alkalmazandó energiatakarékos megoldások révén is támogatható. Kedvezményezettek köre: a célterületen működő vagy a jövőben működni kívánó (eseten-ként kkv-nak nem minősülő) gazdálkodó szervezetek 17

18 Stratégiai Program célrendszere - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése - GINOP 3.2 A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3. intézkedés: Ipari parkok kisléptékű szolgáltatás fejlesztése Az intézkedés keretében az ipari parkokban, inkubátorházakban és ipari területeken működő KKV-k közvetve jutnak fejlesztési forrásokhoz, elsősorban a különböző szolgáltatásaik fejlesztéséhez. A szolgáltatásfejlesztések ez esetben kisléptékű, az infrastrukturális beruházásokhoz képest kisebb összegű támogatásokat jelentenek. A minőségi szolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, ezáltal pedig a KKV-k munkahelyteremtő képességének javításához és a gazdasági súlyuk további növeléséhez. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek, közvetetten kkv-k - TOP 1.1 Térségi szintű integrált foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - GINOP 2. 1 Tudásfelhasználás segítése - GINOP 2.2 Tudásáramlás erősítése prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak Heves megye gazdasági életében, mint az a koncepcióban már bemutatásra került. A jelenleg elfogadás alatt lévő Kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságpolitika célkitűzéseit és eszközeit meghatározó stratégia (KKV Stratégia) megállapítása, miszerint a KKV szektor fejlesztéséhez szükséges beavatkozások három kulcsterülete: a növekedési potenciál javítása, a vállalati környezet fejlesztése és a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése megfeleltethető a megyei koncepció javaslattevő részében meghatározott intézkedésekkel, beavatkozásokkal. Az átlagos magyar KKV jellemzően kevesebb alkalmazottat foglalkoztat az uniós átlagnál, ugyanakkor a KKV vállalkozások magas száma miatt a foglalkoztatási hatása jelentős. A magyarországi KKV-k versenyképessége szempontjából elengedhetetlen a növekedés, a hatékony és eredményes működéshez szükséges kritikus tömeg elérése illetve meghaladása. A hazai KKV szektornak azon problémájának kezelésére, miszerint a vállalkozások vállalati méret szerinti szerkezete nem optimális, azaz a rengeteg mikro vállalkozás mellett nem kellően meghatározó a közepes vállalati méretet elérő vállalkozások száma ösztönözni kell a foglalkoztatás növekedésével, munkahelyteremtéssel járó fejlesztési elképzeléseket. Természetesen az, hogy méretnagyság és ezáltal foglalkoztatás tekintetében növekedésre legyen képes a vállalkozás olyan vállalkozói környezetet kell kialakítani, amely elősegíti a növekedésre hajlandó vállalkozások versenyképességének javulását, ezen belül az export teljesítményét, a beszállítói eredményeit, vagy az innovációs teljesítményét, hogy csak a legrelevánsabbakat említsük. A KKV-k versenyképességének javításához támogató vállalati környezetre van szükség. A vállalkozások működését meghatározó üzleti környezet legfontosabb elemei: az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalkozói készségek megszerzésének könnyítése. A hazai KKV szektor számára jelentős versenyképességi hátrányt jelentenek az uniós átlagnál jóval magasabb adminisztrációs terhek. Az adózási, adminisztrációs terhek csökkentésén túl a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer hatékonyságának növelése is cél. A KKV-k számára a külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés könnyítése önmagában is fontos, de egyben további célok elérését is szolgálja. A vállalkozások a külső források segítségével valósítják meg fejlesztéseiket, bővíthetik piacaikat belföldön és külföldön, valamint ezek segítségével javíthatják tőkehelyzetüket 18

19 Stratégiai Program célrendszere is. Ezen forrásokhoz való jobb hozzáférés egyben a versenyképesség javítását is szolgálja. Mindezek eléréséhez fontos feladat a vállalkozások pénzügyi felkészültségének javítása mellett a finanszírozási források elérhetőségének megkönnyítése a közvetítő intézmények együttműködésének, érdekeltségének növelésével. Megemlítendő, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból a KKV-k csak közvetett támogatási rendszerben (global grant) juthatnak hozzá a támogatásokhoz. EU tematikus célok: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA keretében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA keretében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása; (6) a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 1. intézkedés: Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés nagymértékben függ az innovatív cégek számának növekedésétől. Hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a kutatás-fejlesztés támogatása az eredeti ötletek felkarolásával, megvalósításuk támogatásával. Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatók meg. A sikeres technológiai innováció előfeltétele a kutatás-fejlesztési tevékenység során létrehozott szellemi alkotások, a szellemi tulajdon védelmének biztosítása. A kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása megköveteli, hogy ezek az eredmények megfelelő iparjogvédelmi oltalomban részesüljenek. Az intézkedés a hazai iparjogvédelmi tudatosság ösztönzését kívánja a KKV-k körében megerősíteni ehhez, szabadalmi, iparjogvédelmi szolgáltatások igénybevételének támogatásával. Az intézkedés célja, hogy áthidalja a kutatás és innováció kezdeti szakaszában felmerülő finanszírozási nehézségeket, elősegítve ezáltal az áttörést jelentő innováció és kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését és kereskedelmi bevezetését. Az intézkedés olyan KKV-k részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósulhatnak meg. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2. prioritástengely (Tudásgazdaság fejlesztése); 2. specifikus cél (A tudásáramlás erősítése); 1. intézkedés (Vállalati K+F+I tevékenység támogatása) - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 2. specifikus cél (Helyi érdekű kis- és középvállalkozások fejlesztési aktivitásának javítása); 4. intézkedés (Térségi kísérleti fejlesztések) 19

20 Stratégiai Program célrendszere 2. intézkedés: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése A KKV-k versenyképessége tekintetében komoly növekedési tényező, ha a vállalkozás képes a főleg exportra termelő magyar illetve multinacionális tulajdonú cégek beszállítóivá válni. A vállalkozás beszállítónak tekinthető, ha valamilyen végtermék előállításához szükséges alkatrészt vagy részegységet gyárt vagy szolgáltatást nyújt más vállalkozás számára. A beszállítói kapcsolat akkor igazán értékes, ha túlnő az egyszerű termékszállításon, és mindkét fél számára meghatározó partnerséggé fejlődik. A beszállítói körben végzett felmérések alapján nem csak a kisebb méretű vállalkozások, hanem a nagyvállalkozások is nyitottak a beszállítói együttműködésekre. A beszállítói kapcsolatok azokban az esetekben tudnak meghatározókká válni, amikor a beszállítók az értéklánc valamely fontos elemében vesznek részt jellemzően a gyártás, fejlesztés vagy kutatás valamelyik részében. A vállalkozói együttműködések ösztönzése keretében támogatandó a hazai és határon átnyúló klaszterek, beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések kialakítása és továbbfejlesztése. A beszállítói hálózatok, valamint egyéb vállalati együttműködések és együttműködési hálózatok ösztönzésének célja a hazai kkv szektor és a külpiaci potenciállal rendelkező vállalkozások közötti együttműködések elősegítése. Ezeknek köszönhetően a résztvevő vállalkozások olyan versenyképességi előnyökhöz juthatnak hozzá, amelyek segítségével képesek tevékenységük hatékonyságát növelni, fejlődésüket dinamizálni. Az intézkedés végrehajtásának eredményeként várhatóan növekedni fog a vállalkozói együttműködésekben, klaszterekben és beszállítói hálózatokban résztvevő vállalkozások száma, ezáltal erősödik a vállalkozások közötti bizalom. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritástengely (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése); 1. specifikus cél (Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése); 1. intézkedés (Támogató üzleti környezet fejlesztése) 3. intézkedés: A KKV-k munkahelyteremtő támogatása A vállalatok versenyképességének fenntartása és sikeres működése nem képzelhető el megfelelő termék- és technológiafejlesztés nélkül. Az intézkedés ezen technológiai fejlesztést a KKV-k termelékenységének javítását elősegítő technológiafejlesztési beruházások (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés) támogatásával kívánja ösztönözni. Az intézkedés célja, hogy a növekedési potenciállal rendelkező magyar vállalkozások sikerrel szerepelhessenek a nemzetközi versenyben; a magas hozzáadott értékű termelő és szolgáltató tevékenységek meggyökerezzenek Magyarországon; illetve a hazai KKV-szektor csökkenthesse a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén megfigyelhető lemaradását a nagyvállalatokkal, illetve külföldi versenytársakkal szemben. A megyei, önkormányzatok által elvégzett üzleti infrastruktúra-fejlesztéseket kiegészíthetik a térségben működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai, amelynek keretében új munkahelyteremtést célzó KKV beruházások támogatására nyílik lehetőség: KKV szinten megvalósuló infrastrukturális és technológiafejlesztés (pl. üzemcsarnokok kiépítése, technológiafejlesztés), új munkaerő bér és járulék támogatása. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritástengely (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése); 1. specifikus cél (Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése); 1. intézkedés (Támogató üzleti környezet fejlesztése) 20

21 Stratégiai Program célrendszere - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés) 4. intézkedés: Befektetés- és beruházásösztönzés segítése Az intézkedés olyan megyei szintű gazdaság-fejlesztési intézményi háttérkapacitás létrehozása, ami hatékonyan képes hozzájárulni a TOP forrásainak KKV-hoz történő eljuttatásához, külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a Heves megyei foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében kívánjuk létrehozni azt a nonprofit közvetítő szervezetet, amely global grant típusú eljárásrend alapján képes eljuttatni a forrásokat a megfelelő kkv-khoz. Az intézkedés keretében megvalósul a megyei nonprofit támogatásközvetítő szervezet infrastrukturális hátterének kiépítése (iroda, eszközvásárlás), a működéshez szükséges immateriális javak (pl. szoftverek, adatbázisok, honlap fejlesztés, értékesítési és kommunikációs know-how) beszerzése, a szervezet működési költségének támogatása (bér és dologi költségek). Kedvezményezettek köre: Többségi Megyei Önkormányzati tulajdonnal rendelkező megyei szintű befektetés- és beruházásösztönzéssel foglalkozó szervezet - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 2. specifikus cél (Helyiérdekű kis- és középvállalkozások fejlesztési aktivitásának javítása); 5. intézkedés (Megyei alternatív befektetésösztönzés, projektelőkészítés, marketing) 5. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú iparterületek fejlesztése A vállalkozói infrastruktúra helyi szintű eredményes fejlesztéséhez szükség van a helyi önkormányzatok bevonására is. Az infrastruktúrafejlesztés egyik fontos eszköze az ipari parkok, ipari területek működésének elősegítése, fejlesztése. Az ipari parkok korszerű fizikai infrastruktúrát biztosítanak a területükön működő vállalkozások termelő/szolgáltató tevékenységéhez, továbbá elősegítik a vállalkozások együttműködését és innovációs tevékenységét. Fontos, hogy az önkormányzatok minél több vállalkozást legyenek képesek a kialakított ipari parkok területére vonzani, valamint ahol vállalkozói igény van rá, segítsék az ipari parkok ill. ipari területek kialakítását. Az ipari parkok működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen szállítási, raktározási, azaz logisztikai fejlesztések bevezetése. Az ipari parkok számára fontos útszakaszok bővítése, javítása nagyban hozzájárulna a vállalkozások versenyképességének javításához. Mindezek mellett inkubátorházak kialakítása, és fejlesztésük támogatása is nagy segítséget jelentene a kezdő és a fiatal, növekedni vágyó vállalkozások számára. Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés) 6. intézkedés: Piacra jutás segítése A vállalkozások versenyképességének javításához és exportpotenciáljuk növekedéséhez is egyaránt hozzájárul a marketing tevékenységeik támogatása. A piacra jutás segítése során jelen intézkedés keretében a vállalkozások marketing tervének kidolgozása, a marketing tervben szereplő tevékenységek megvalósításának támogatására kerül sor. 21

22 Stratégiai Program célrendszere Kedvezményezettek köre: Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, gazdálkodó szervezetek - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritástengely (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében); 1. specifikus cél (Térségi szintű integrált, foglalkoztatásorientált gazdaságfejlesztés); 1. intézkedés (Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés) 7. intézkedés: Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása Az intézkedés a vállalkozások versenyképességének növelését tűzi ki célul azok forráshoz jutási lehetőségeinek pénzügyi eszközök alkalmazásával történő javítása révén. A gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása érdekében fontos a vállalkozások teljesítményének erősítése, versenyképességének javítása. A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékben hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. Ennek érdekében a szükséges finanszírozási források rendelkezésre állását hitel-, faktoring-, lízing- illetve tőkeprogramokkal, továbbá nagyobb kockázatvállalást ösztönző garanciatermékek működtetésével kell biztosítani, önállóan, illetve vissza nem térítendő forrásokkal kombinálva. Kedvezményezettek köre: pénzügyi intézmények, megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, tőkealap kezelők - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 6. prioritástengely (Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése); 1. specifikus cél (Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása); 1. intézkedés (Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása) 8. intézkedés: KKV-k informatikai eszközellátottságának növelése Az európai gazdasági növekedés egyik akadályozó tényezője az EU által felmért hiányosságok között az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elégtelen mértékű alkalmazása. A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében lényeges a digitális gazdaság előmozdítása, vagyis a vállalkozások IKT alkalmazásokkal és eszközökkel való ellátottságának javítása, az elektronikus, felhőalapú-szolgáltatások igénybevételének növelése. Az IKT eszközök használata jótékony módon hat a vállalkozások termelékenységére és gazdasági hatékonyságára, ezen keresztül elősegítve a versenyképességet és a társadalmi jólét növekedését. Szükséges egyes ágazatokra testre szabottan az IKT (pl. távmunkát biztosító) eszközök használatának ösztönzése és támogatása a hazai KKV szektorban. Az intézkedés révén a vállalkozási tevékenység folyamata modernebbé és hatékonyabbá válik. A KKV-k képesek lesznek az intézkedés révén lépést tartani a kor technikai elvárásaival, ezáltal nő a versenyképességük, piacon maradási esélyük, az ellátási láncba bekapcsolódási szintjük, valamint erősödik a munkahelyteremtő- és megtartó képességük. Szükséges az elektronikus szolgáltatások alkalmazási arányának növelése is a KKV szektorban. A vállalati hatékonyság növekedése érdekében ösztönözni kell a vállalkozásokat az elektronikus szolgáltatások és felhőalapú üzleti megoldások használatára. Az intézkedés támogatja az elektronikus alkalmazások szélesebb körű igénybevételét (pl. e-számla, e-aláírás, e-fizetés) a KKV szektorban, melyek hozzájárulnak más vállalatokkal, illetve az állammal való hatékony együttműködéshez, a vállalat belső és külső működésének javulásához, ezáltal javítva a versenyképességet. Kedvezményezettek köre: Gazdálkodó szervezetek 22

23 Stratégiai Program célrendszere - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 3. prioritástengely (Infokommunikációs fejlesztések); 2. specifikus cél (Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása); 2. intézkedés (A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása) prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása Heves megye természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége). Heves megyében alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fontos szempont, hogy fejlesztések a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonalitás csökkentésére irányuljanak. Olyan turisztikai termékcsomagok és turisztikai fejlesztések támogathatók, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és melyek révén új munkahelyteremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatás az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A megye turizmusának meghatározó eleme a belföldi vendégkör, melynek növekedése az utóbbi időben stagnál. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota (megközelíthetőség, közlekedés). A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező szolgáltatás, attrakció, szállás - szinergiája alkotja, melyek együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitást. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely alkalmas az átlagos vendégéjszaka-szám növelésére. Ezen kívül hozzájárulhatnak Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban. A szolgáltatások fejlesztése elsősorban, olyan helyszíneken fontos, ahol magas a szálláshelyek kihasználtsága, így a kapacitásbővítés nagy valószínűséggel arányosan új vendégéjszakákat is generál. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Beruházási prioritás: 8 (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 3 (c) a termék és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése 23

24 Stratégiai Program célrendszere 1. intézkedés: Szállás és szolgáltatásfejlesztés A turizmusfejlesztést szolgáló intézkedés az örökségvédelemhez és annak turisztikai hasznosításához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztési igényeket kívánja kielégíteni. A megyében eltöltött átlagos vendégéjszakák számának növeléséhez, a húzó turisztikai ágazatok szolgáltatásaik színvonalának és minőségének javítására kell koncentrálni. A turisztikai szállás és szolgáltatásfejlesztés esetében a turisztikai vagy kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javítására irányuló beruházásokat kívánjuk támogatni. Az egyedi szolgáltatások iránt növekvő igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése támogatható. A színvonal javítása mellett a szálláshelyekhez kapcsolódó célcsoport-specifikus és komplex szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatására kell koncentrálni. Fontos szempont, hogy a fejlesztések infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságainak, a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonális ingadozások kiküszöbölésére koncentráljanak. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés 2. intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése Gyógyturizmus fejlesztése: Jelen intézkedésen belül kiemelt cél az egészségturizmus, mint a megyei turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul Heves megye természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközileg is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációvá váljanak. Gyógyvizeink megfelelő kihasználtságával a megfelelő fajlagos költéssel rendelkező vendégeket kell megcélozni és fokozni szükséges a gyógyturisztika rangjához méltó, magas színvonalú szálláshelyek kínálatának fejlődési ütemét. Az intézkedés keretében a megye és Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú gyógydesztinációkká váljanak. A gyógyturisztikai termékek kialakításában fontos szerepet kell kapnia a K+F tevékenységnek, melynek elsődleges feladata a gyógyhatások kutatása, dokumentálása, hatósági elfogadásának megalapozása. Kulturális örökségre és értékekre épülő, rendezvényturizmus, konferenciaturizmus, történelmi turizmus és vallási turizmus fejlesztése: A kulturális turizmuson belül, kedvező adottságai miatt, különösen fejleszthető területek a kulturális örökségre és értékekre épülő, rendezvényturizmus, konferenciaturizmus, történelmi turizmus, vallási turizmus. A kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása olyan nemzetközi szinten is egyedi vonzerőt jelent, mely sajátos motivációjú, magas fizetőképes kereslettel rendelkező turistákat tud megszólítani és utazásra késztetni. A kulturális örökség vonzerőinek fejlesztése, termékké válása akkor lehet turisztikai szempontból sikerese, ha egymással szoros kapcsolatot építő hálózatba szerveződnek, más turisztikai attrakciókkal és kapcsolódó szolgáltatásokkal együttműködnek. Ezen túlmenően ezek a környezetükbe is integrálódnak, azaz más attrakciókkal és azok kapcsolódó szolgáltatásaival együtt működnek, illetve ahol még hiány van, azokat a szolgáltatásokat szükséges kialakítani. Ilyen fejlesztések lehetnek például a kastélyokat, várakat bemutató tematikus utak, kulturális helyszínek bemutatása, kegyhelyek hálózatai vagy zarándok utak. Ökoturizmus fejlesztése: Az ökoturizmus számos gazdasági fejlődési lehetőséget biztosít, abban az esetben, ha turisták megfelelően informáltak, illetve az utazásszervezők szakmailag megfelelően járnak el. Sokszor azonban a bevételek nem tudják kompenzálni a turisták által okozott károkat. Éppen ezért szükséges látogatóközpontok kialakítása, melyek kiindulópontként szolgálnak a védett természeti területek felkereséséhez. Szerencsére sokan szívesen vesznek igénybe szakvezetést, és igény mutatkozik látogatóközpontok iránt is. A már létező látogatóközpontok általában még nem működnek közönségszolgálati funkcióban. A mozaikos területi elhelyezkedés több védett természeti terület esetében több látogatóközpont kialakítását is indokolhatja. Azonban ezek kihasználtsága éves szinten nem kielégítő. Lehetőséget kell teremteni ezen intézmények egyenletesebb kapacitáskihasználtságára, akár más rendezvények vagy foglalkozások megtartásával. Az ökoturizmus vonatkozásában a legfontosabb hangsúlyt kell, hogy kapjon a környezet védelme, szeretete, a természet és a táj 24

25 Stratégiai Program célrendszere értékeinek megőrzése. Jelen intézkedésen belül érinteni szükséges a természetjáró infrastruktúra állapotának javítását is, bizonyos esetekben kiépítését. Lovasturizmus fejlesztése: Európa- szerte, hiányzó termék, így tudatos marketingtevékenységek kidolgozásával hozzájárulhatunk a bevételek növekedéséhez, a külföldi piac megtartásához, illetve a belföldi piac kiépítéséhez. Mivel a túra- és tereplovaglás a kedvelt lovas-programok közé tartozik, célszerű lenne legalább megyei szinten, a lovas istállók és szolgáltatók együttműködésére épülő lovas hálózati rendszer kialakítása. Célként fogalmazható meg a lovasturizmus gazdaságosságának javítása, melyhez a lovaglás, sportolás, szállás, vendéglátás, kulturális programok összekapcsolt és összehangolt rendszerének kidolgozása szükséges. A szezonalitás megszűntetése érdekében alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy időjárástól függetlenül végezhessék lovas turisztikai szolgáltatói tevékenységüket. Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése: A Heves megye területén lévő borvidéket indokolt történeti térségként kezelni, illetve támogatni. A borturizmus gazdasági fejlődése érdekében célként fogalmaztuk meg a települések és a borvidéki területek közötti kapcsolatok kialakítását, a borvidékek termelőinek összefogásának ösztönzését, valamint a borturizmus feltételrendszerének összehangolt kialakítását: - komplex turisztikai termékké fejlesztése - borutak kínálati fejlesztése - információs rendszer létrehozása - pincék korszerűsítése, infrastrukturális fejlesztése, kiépítése - értékesítés mennyiségi- és minőségi fejlesztése - bor és gasztronómiai információs rendszer kiépítése A megye gasztronómiai adottságainak kiaknázását jelentősen segítheti a borturizmus, hiszen a bor és gasztronómia turizmus népszerűsége egyre növekszik. Több helyi gasztronómiai érték is megtalálható a megyében, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a fő vonzerőhöz, a borhoz kapcsolódva kiegészítsék annak kínálatát. A bor és gasztronómia adottságai azonban közel sincsenek a lehetőségekhez mérten kihasználva. Cél az együttműködések erősítése révén a bor-utak komplex turisztikai szolgáltatásokká alakítása, és a tájjellegű gasztronómiai adottságok hangsúlyosabb megjelenítése a vendéglátóhelyeken. Kerékpáros turizmus fejlesztése: A kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődő ága legyen az idegenforgalomnak, megfelelő mennyiségű kiépített kerékpárútra, illetve ezek egy hálózatba történő egyesítésére van szükséges. Több fejlesztés történt már a kerékpárutak kiépítésében és kijelölésre került több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya a Bükkben és a Mátrában, hagyományossá váltak nagy tömegeket megmozgató sikeres versenyek. Célként fogalmazható meg a különböző csomópontokon létrejövő túraközpontokat szolgáltatás fejlesztése, ahol a kerékpáros túrázók térképekhez juthatnak, lehetőségük nyílik kerékpárok kölcsönzésére és szervízelésére. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 3. intézkedés: Új innovatív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás érdekében Az fejlesztések során kizárólag az innovatív, unikális attrakciók támogathatók önmagában is piacképes, nagyobb tömegek mozgatására is alkalmas turisztikai vonzerővel bíró attrakciók bevezetése. Jelen intézkedésen belül innovatív megoldások és fejlesztések kerülhetnek megvalósításra. A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése képezi a legmagasabb lehetőséget. A termékfejlesztésnél törekedni kell a nagy vonzerőt jelentő attrakciók tudatos 25

26 Stratégiai Program célrendszere fejlesztésére, illetve a többi attrakció ennek komplementereként való felhasználására. A meglévő, jól működő, potenciálisan több látogatót is vonzani képes attrakciók, szálláshelyek, szolgáltatások versenyképesebb piacra vitelére kell koncentrálniuk. Az új fejlesztések során pedig kizárólag az innovatív, unikális attrakciókat kell támogatni. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása olyan nemzetközi szinten is egyedi vonzerőt jelent, mely sajátos motivációjú magas fizetőképes keresettel rendelkező turistákat tud megszólítani és utazásra késztetni. Kezdeményezettek köre: gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdálkodó szervezetek, non-profit szervezetek, egyházak - TOP 1. Térségi szintű foglalkoztatás bővítési célú turizmusfejlesztés - GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 4. intézkedés: Megyei turisztikai együttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerveződő gazdasági szereplők között A fejlődő turisztikai attrakciók, szolgáltatások és szálláshelyek, valamint a turizmusban érdekeltek összefogásán alapuló turisztikai intézményrendszer együttes hatása, hogy a gazdasági válság ellenére a vendégéjszakák száma 10%-kal nőtt. A felmerülő külső negatív tényezők a megyébe érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számának és költésüknek alacsony volumene ellen a megye turisztikai szolgáltatóinak egységes és összehangolt marketing és értékesítési tevékenysége nyújthat védelmet. Az intézkedés keretében a helyi/térségi turisztikai kínálat megszervezésében és marketingjében kulcsfeladatokat végző, közösségi turisztikai szervezetek kapacitásainak erősítése a cél, a megyei együttműködések fejlődésének érdekében, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkákat. A turizmusbarát fogadási feltételek biztosításának érdekében ösztönözni kívánjuk a vállalkozói együttműködések és együttműködési hálózatok kialakulását és továbbfejlődését, illetve a határon átnyúló kapcsolatok megerősítését, Kezdeményezettek köre: gazdasági szervezetek - GINOP 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 26

27 Stratégiai Program célrendszere Prioritáshoz kapcsolódó output indikátorok Prioritás neve, száma Indikátor megnevezése Indikátor mértékegysége Prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése Prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása Prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése Prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása A projekt során teremtett új munkahelyek száma Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma Megújuló energiaforrásokból származó évi energiatermelés Energia megtakarítás mértéke Energetikailag korszerűsített épületek száma Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák száma Teremtett új munkahelyek száma Hozzáadott érték növekedés a program hatására Exportárbevétel növekedése A fejlesztése eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott terület nagysága Támogatott vállalkozások száma Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma Támogatott vállalkozások tőkeellátottságának növekedése Igénybevett tanácsadások száma Innovatív vállalkozások száma Támogatott vállalkozások száma Támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma Attrakciók száma db db PJ Kwh db db fő MFt MFt ha db db Ft db db db db db 27

28 Stratégiai Program célrendszere EU tematikus célkitűzések meghatározása prioritásonként EU tematikus célkitűzések Prioritás prioritás prioritás prioritás prioritás (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony O2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében Prioritás neve, száma Prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése Prioritás Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Prioritás: Gépipar fejlesztése, nagyvállalatok versenyképességének fokozása Prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése Prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft)

29 Stratégiai Program célrendszere 2.2. Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása Ahogyan a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) Helyzetelemzés, Helyzetértékelés dokumentumban is bemutatásra került, Heves megye jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, elsősorban a szőlőtermesztés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek révén. Ugyan a többi gazdasági szektorral összevetve a foglalkoztatottak száma tekintetében alulmarad a mezőgazdaság, mind országos mind megyei szinten, de mint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióból (OFTK) kiderül, az elmúlt időszakban termelékenység szempontjából a legnagyobb javulást a mezőgazdasági szektor érte el, amely termelékenységét a vizsgált időszak alatt csaknem megháromszorozta. A kapcsolódó gazdasági tevékenységek révén a mezőgazdaság ma is kiemelten fontos szerepet vállal a vidéki térségek gazdaságában és foglalkoztatásában, valamint jelentős exportképességet érhetünk el általa. A mezőgazdaság az az ágazat, mely képes lehet nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót foglalkoztatni. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciójának ( ) Javaslattevő munkarésze is külön prioritásként kezeli az agrárszektort, kijelölve azokat a fő célokat, melyek elérésével jelentősen nőhet a megye vidéki térségeiben élők jólléte. A mezőgazdaság kapcsán különösen fontos a fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A mezőgazdaság szerepét mi sem mutatja jobban, mint hogy az OFTK által rögzített tíz, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő ágazat között szerepel, amelyek a magyar gazdaság kitörési pontjait képezhetik. A meglévő, üzemelő gazdaságok bel- és külpiaci versenyképességének megteremtése és/vagy fokozása érdekében történő beavatkozások összessége, amely magában foglalja a növénytermesztési- és állattartási technológiák fejlesztését, innovatív technológiák bevezetését, állategészségügyi- és állatjóléti fejlesztéseket és a produktív termelés érdekében szükséges, esetleges szerkezeti változtatásokat. Az agrárgazdasági piacaink kevés kivételtől eltekintve csak a megfelelő minőségű, azonos színvonalú termékek befogadására nyitottak. Annak érdekében, hogy a piaci igények kielégítése hazai árualappal megtörténhessen, elengedhetetlen a minőségi termelésre való ösztönzés, illetve fontosságának felismertetése. Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program: 1. prioritás: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése - Fiatal gazdálkodók (FG) tematikus alprogram - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés - Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 3 (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3 (c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatás, létrehozása (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása 5 (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 29

30 Stratégiai Program célrendszere 5 (b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és a katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések: (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését 1. intézkedés: Hagyományokra és helyi adottságokra épülő, versenyképes agrárszektor A mezőgazdaság még napjainkban is jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik Heves megyében. Fontos, hogy az agráriumban a megyére jellemző helyi adottságokat figyelembe véve és azokra építve határozzuk meg a célokat. Továbbá törekednünk kell a mezőgazdasági hagyományok tiszteletben tartására, újraélesztésére és továbbvitelére. Az állattenyésztés a mezőgazdaság nagy lehetőségeket magában rejtő, ám az elmúlt évtizedben egyre háttérbe szoruló ágazata, melynek újjáélesztése fontos célként kell megjelenjen a a időszakban. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 2. intézkedés: Az együttműködések fokozása értékesítési láncokkal A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő termelés szükséges (pl. kevesebb búzafajta), mely a gazdálkodók részéről nagyobb együttműködést és egységesítést igényel. Több szempontból is fontos az integráció, melyben a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) és az integrátorok kulcsszerepet játszhatnak. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 3. intézkedés: Technológia fejlesztések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében A klímaváltozásból adódó magasabb átlaghőmérséklet, nagyobb potenciális párolgás, szélsőségesebb csapadékeloszlás és a kevesebb nyári csapadék okozta problémák nagymértékben sújtják az agrárszektort, melyek kezelésére célszerű az öntözési rendszerek korszerűsítése valamint tározók építése. Sok esetben az agrárvállalkozások gyenge versenyképességét az elavult technológia eredményezi, azaz a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítendő technológiai fejlesztések szükségesek. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztésére is. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek 30

31 Stratégiai Program célrendszere - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 4. intézkedés: Kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba A kutató intézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítésével elérhető, hogy a kutatási eredmények mihamarabb átültetésre kerüljenek a gyakorlatba, mely jelentős áttörést jelentene a primer szektorban. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 5. intézkedés: A primer szektorral szinergikus feldolgozóipar létesítése Tudatos piacvédelemmel és fogyasztói magatartással ki lehet zárni a magyar piacról a rossz minőségű termékeket, ezzel növelve a hazai termelők versenyképességét. Az agrárszektor egyes ágazataira helyi feldolgozóipart kell építeni és támogatni ezen ágazatok szoros együttműködését. Ez az élelmiszeripar költséghatékonyságát és foglalkoztató erejének növelését képes eredményezni. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 6. intézkedés: Fiatal gazdák képzése, tevékenységének segítése Az elöregedő gazdatársadalom utánpótlása is megoldásra vár. A következő generációk megfelelő szakmai ismeretekkel való ellátása nélkülözhetetlen a versenyképes agrárium megteremtéséhez, ezért támogatni kell a fiatal gazdálkodók induló tevékenységét, különben ellehetetlenedik a primer szektor. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram 7. intézkedés: Szaktanácsadás működtetése (technológia; támogatások igénybe vétele A megfelelő tudás elsajátítása mellett lényeges az egyéni és csoportos tanácsadói hálózat kiépítése és működtetése. A megfelelően működő szaktanácsadás nagy segítséget nyújt a fiatal és idősebb gazdálkodóknak egyaránt. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek 31

32 Stratégiai Program célrendszere - VP 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 8. intézkedés: Magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása A megye déli területeinek természeti adottságai kedveznek a kertészeti kultúráknak. Az agrárszektorban a gazdasági világválság okozta negatív következmények (pl. megszűnő munkahelyek) kezelésének egyik módja, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a nagy élőmunka igényű ágazatok, mint például a kertészet, ahol a többi ágazathoz képest alacsonyabb a gépesítés mértéke. A zöldségek és gyümölcsök mellett a gyógy- és fűszernövények valamint a gomba és az erdei gyümölcsök termesztése és feldolgozása is kiváló lehetőségeket biztosít a megye számára. A kertészet élőmunka-igénye számos vidéki család számára jelent és jelenthet megélhetést. Az ágazat fejlődését segíthetik az állami és önkormányzati megrendelések (pl. közétkeztetés). Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 9. Halászat, erdő- és vadgazdálkodás támogatása Az agrárszektor egyik kiemelt figyelmet érdemlő ágazata a halászat. A halászat amellett, hogy az élelmiszeriparnak alapanyagot biztosít, kiemelt turisztikai és rekreációs jelentőséggel bír, melyre érdemes a jövőben építeni Heves megyében. A Tisza-tóban mely Magyarország legnagyobb mesterséges tava 127 km 2 - es kiterjedésével az állóvizekre jellemző szinte minden halfaj megtalálható. Az ország minden pontjáról és külföldről is érkeznek ide horgászni, tehát jelentős a turisztikai potenciál és az ebből eredő bevétel. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén támogatandó terület. Utóbbira a vidék számára jövedelmet jelentő vadászati turizmust és vadhús feldolgozókat is érdemes telepíteni. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - MAHOP; - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése - VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 10. intézkedés: A vidéki gazdaság energiabiztonságának növelése A mai modern agrárgazdaságnak igen nagy az energiaigénye elsősorban az állattenyésztés és a kertészet egyes területein, mely igényt nagy részben import energiából fedezi. A helyi gazdaság versenyképességét növelni és az energetikai függőséget csökkenteni képes a saját energiaellátás biztosítása, azaz arra kell törekedni, hogy a felhasznált energia minél nagyobb hányadát tudjuk magunk előállítani. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosítása, kiemelt figyelmet fordítva a geotermikus energiára. 32

33 Stratégiai Program célrendszere Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 11. intézkedés: Öntözőrendszerek fejlesztése Cél nagyobb termőterület bevonása az öntözött területek körébe, illetve a meglévő öntözési rendszerek víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó berendezésekre való cseréje az egyes gazdaságokon belül. Ezzel jelentősen nőhet az egyes ágazatok versenyképessége, különösképpen a jelenleg aszályérzékeny területeken. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A prioritás indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Unió 11 tematikus célkitűzése között is szerepel az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. Ha a döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, nem mindig tudják reálisan felmérni a helyi közösség érdekeit. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Ha a javainkat térségünkön belül tartjuk, térségi szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A belső erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában, de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Különösen gondolnunk kell urbanizálódó világunk olyan felértékelődő javaira, mint a tiszta, stresszmentes környezet, az egészséges termékek, a környezetet nem terhelő energia, nem kihasznált helyi ásványkincsek, elfeledett hagyományok. Ugyanilyen erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje. A térségi fenntarthatóság, így a helyi gazdaságfejlesztés térségi autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb térségen belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata kulcskérdés a vidéki térségek felzárkóztatása terén. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére. Az agrártermékek versenyképességének és piaci stabilitásának kiemelkedő tényezője a minél magasabb szintű és minőségű feldolgozottság. A mikro-és kisméretű élelmiszer feldolgozó kapacitásoknak különösen jelentős szerepük van a helyi, regionális ellátásban, a foglalkoztatásban.. Ugyanakkor tőkeszegénységük, innovációs elmaradásuk, piaci és szakmai ismereteik hiánya miatt jelentős részük követő, vagy inkább csak túlélő stratégiát folytat. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességének stabilizálásához szükséges feltételeket. A közepes méretű élelmiszer-feldolgozó kapacitások termékeik jelentősebb részét már regionális, országos és a globális keresleti piacokon is értékesítik, versengve a tőkeerős nemzetközi cégekkel. Ugyanakkor az elmúlt években beruházási rátájuk az amortizáció szintje alatt maradt, így a potenciális fejlődési lehetőségeket sem 33

34 Stratégiai Program célrendszere tudják kihasználni. Elő kell segíteni növekedésüket, versenyképességük javítását, első sorban a magasabb minőségű, speciális igényeket kielégítő termékek versenyképes előállítása által. Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program 2. prioritás: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3. prioritás: Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása Rövid Ellátási Lánc (REL) tematikus alprogram - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 3 (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 1. intézkedés: Élelmiszerbiztonság megteremtése Fontos, hogy tudjuk összekapcsolni a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem láncszemeit. Növelni kell az élelmiszerbiztonságot és a termékeknél minél nagyobb helyi hozzáadott értéket kell elérnünk. Amely alapanyagokat helyben is fel tudjuk dolgozni, ezzel munkahelyeket teremteni és megtartani azokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 2. intézkedés: Magas hozzáadott értékű helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc Amely alapanyagokat helyben is fel tudjuk dolgozni, ezzel munkahelyeket teremteni és megtartani azokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. A helyben megtermelt élelmiszerek a helyi pl. iskolai konyhákban is alapanyagot jelenthetnek, illetve versenyképességük megteremtésében fontos szerepet játszhatnak önkormányzati megrendelések is. A helyi termékek térhódításához számos feltételnek teljesülnie kell, mint például a helyi termékek körüli megfelelő marketingtevékenység vagy a szükséges szabályozások és támogatások, melyekkel versenyképesebbé tudnak válni a helyi termelők a multinacionális vállaltok által uralt piacokon. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 34

35 Stratégiai Program célrendszere - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 3. intézkedés: Fogyasztói tudatosság növelése Jelentősen növelni kell a fogyasztói tudatosságot, ugyanis a helyi termékek eladhatóságához elengedhetetlen a lakosság helyi termékek iránti vásárlási akarata. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 4. intézkedés: Helyi termékek piacra jutásának támogatása A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 5. intézkedés: Helyi piacok létrehozatala, működtetése A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Továbbá fontos, hogy jelentősen csökkenjenek az árusok adó- és egyéb adminisztratív terhei, valamint ésszerűsíteni szükséges az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elvárásokat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - TOP Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 6. intézkedés: Egészséges élelmiszer-termelési és ellátási rendszer kialakítása Ahhoz, hogy a vidéki térségek fejlődésnek induljanak és a lakosság jó(l)léte javuljon, elengedhetetlen, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítsuk a helyben fellelhető erőforrásokat. Mindezt csakis környezettudatosan és fenntarthatóan tehetjük. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 35

36 Stratégiai Program célrendszere 7. intézkedés: Informatikai és egyéb fejlesztések a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése érdekében A helyi termékek versenyképességének növelése érdekében komoly előrelépésekre van szükség a helyi termékek körüli informatikai és marketing eszközök terén. Az olyan webáruházak létrehozása, melyek helyi gazdák által előállított termékek forgalmazását bonyolítja le, jelentősen hozzájárulhat a helyi termékek népszerűsítéshez valamint értékesítéséhez. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása 8. intézkedés: Együttműködések erősítése a helyi termékek versenyképességének növelése érdekében A helyi termékek versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság résztvevői közötti együttműködések erősítése, több területre való kiterjesztése. Különösen fontos a termelők és az értékesítők közötti kapcsolatok fejlesztése. A helyi együttműködések javításának egy megfelelő módja lehet a szociális szövetkezetek létrehozatala. Az erős helyi együttműködések magas hozzáadott értékű, versenyképes helyi termékeket eredményezhetnek. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozáást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdasáég terén történő előmozdítása prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával A megyei területfejlesztési koncepció helyzetelemző dokumentumából kiolvasható, hogy Heves megye természeti és kulturális örökségekben gazdag. Heves megye fontos szerepet szán a jövőben a természeti és kulturális örökségeinek megőrzésére, védelmére valamint fenntartható hasznosítására. Ezen erőforrások hasznosításán alapul a turizmus egy speciális ágazata, a falusi turizmus. Ez az ágazat kiemelkedő potenciállal rendelkezik, mely Heves megye, következő hétéves fejlesztési periódusának meghatározó szegmense. A megyében olyan turisztikailag vonzó természeti és kulturális értékeket találhatunk, melyek képesek sok belföldi és külföldi látogatót csábítani a vidéki térségekbe. Ez az eltöltött vendégéjszakák, illetve a helyben történő vásárlások és fogyasztások eredményeként magas bevételt jelentenek a térség számára. A helyi erőforrásokból előállított helyi termékek kiemelkedő gazdasági potenciállal bírnak és egy helyi fejlesztési stratégia fontos elemét képezhetik. A helyi gazdaságok elérhetik azt az áttörést, hogy a helyben, magas színvonalon előállított és feldolgozott termékek jelentős szerepet érhetnek el a piacokon.. Ilyen méretű térhódításhoz számos feltételnek teljesülnie kell, mint például a helyi termékek körüli megfelelő marketingtevékenység. A prioritás címében szereplő célok eléréséhez hosszú távon hozzájárul a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedése is. A megújuló energia számos kedvező gazdasági hatásán kívül más területekre is pozitívan hat. Kiváló munkahelyteremtő képességével nagy lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozói szektornak, mely a munkaerő jelentős részét foglalkoztatja. Miközben kiaknázza a helyi adottságokat, csökkenti a káros anyagok kibocsátását és ezzel javítja a környezeti állapot minőségét. Termelése, hasznosítása és értékesítése társadalmi felelősséget és kooperációt kíván, így növelheti a regionális társadalmi kohéziót is. Ahogyan a területfejlesztési koncepció helyzetelemzéséből is kiderül Heves megyében több mint 1000 civil szervezet található, azonban az aktívan működő civil szervezetek száma tovább emelendő. A civil szervezetek, mint az állampolgárok önkéntes 36

37 Stratégiai Program célrendszere szerveződései tevékenységükkel fontos szerepet vállalnak a társadalmi problémák kezelésében, továbbá olyan alapvető feladatokat látnak el, mellyel nagy terhet képesek levenni az államról. Az erős civil szféra megteremtése jelentősen hozzájárulhat a megye fejlődéséhez, stabilitásához. Kapcsolódó Operatív Programok: - Vidékfejlesztési Program 4. prioritás: A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. prioritás: Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program: Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. beruházási prioritás: A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása 4. speciális célkitűzés: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése - Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program Kapcsolódó tematikus célkitűzés: (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése (6) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (g) az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek termetése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (c) a szociális vállalatok támogatása 9 (h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése 9 (i) közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák 1. intézkedés: Helyi erőforrások optimális hasznosítása Az élhető vidék megteremtésének egyik feltétele a helyi erőforrások felismerése és optimális hasznosítása. Cél a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása a természeti és az épített erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva. A helyi erőforrások megfelelő kiaknázása képes élénkíteni a helyi gazdaságot, képes elérni, hogy a profit minél nagyobb hányada a térségben maradjon és képes emelni a vidéki életszínvonalat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek 37

38 Stratégiai Program célrendszere - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 2. intézkedés: Megújuló energiaforrások részarányának növelése A megújuló energiaforrások széles körű hasznosítása amellett, hogy elősegíti a környezetvédelmet, munkahelyeket képes teremteni és élénkíti a gazdaságot, valamint növelik az önellátás mértékét családi, települési és akár térségi szinten. Heves megye nap- és geotermikus energia, illetve biomassza terén is kedvező adottságokkal rendelkezik. A biomassza a vidék multifunkcionális fejlesztésének az egyik eszköze. A biomassza felhasználása során elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása a cél, ezek kiaknázásán túl energianövények telepítése is jelentős potenciált jelentene. Ezek is elősegítik a vidéki térségek népességmegtartását. Ugyanakkor igazi áttörést akkor érhetünk el, ha az alternatív energiaforrások hasznosításához szükséges eszközöket (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) magyar cégek állítják elő, magyar munkaerőt foglalkoztatva. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 5. Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban 3. intézkedés: Vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás növelésével A rurális területek elnéptelenedését (főként az értelmiség vándorol el) meg kell állítani. Ehhez elsősorban a munkahelyek számának növelése járulhat hozzá. A fiataloknak a munkerőpiaci igényekhez igazított képzéseket kell biztosítani, hogy tanulmányaik befejeztével minél jobb esélyekkel léphessenek ki a munka világába. A vidéki térségeket vonzóvá kell tenni a fiatal családok számára, ezzel elkerülhető a vidéki települések elnéptelenedése. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 4. intézkedés: A közfoglalkoztatás hatékonyságát növelő rendszer támogatása A közfoglalkoztatás nagyszámú munkanélkülinek jelent megoldást ma Magyarországon. A jövőben támogatni szükséges az olyan kezdeményezéseket, rendszereket, melyek a közfoglalkoztatás hatékonyságát képes növelni, javítani. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - TOP A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 38

39 Stratégiai Program célrendszere 5. intézkedés: Falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása A turizmus feltörekvő ágazata, a falusi turizmus számára nagyon kedvező adottságokkal rendelkeznek Heves megye vidéki térségei. Jelenleg is nagyszámú hazai és külföldi turista érkezik évről évre Heves megyébe, melyre építeni lehet vidéki öko- és borturizmust. A népi kultúra, a hagyományok és mesterségek megfelelő, a vidéki épített kulturális örökséggel összefüggésben, annak környezetében való bemutatása számos turistát képes idevonzani, ezzel növelve a bevételt. Az ágazat még több támogatást és figyelmet érdemel, mellyel tovább növelhetők a munkahelyek száma és javítható a vidéki életminőség. A vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése és fenntartható hasznosítása és ezzel összefüggésben a falusi turizmus fellendítése képes elősegíteni a vidéki gazdaság több lábon állását. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - TOP Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés 6. intézkedés: Infrastrukturális fejlesztések a kedvezőbb elérhetőségi viszonyokért Heves megye úthálózata bizonyos szakaszokon kiemelkedően rossz állapotú. Azok a települések, melyek ilyen minőségű úthálózattal rendelkeznek vagy a településre vezető utak kátyúkban gazdagok, nagy hátránnyal indulnak el a felzárkózás és fejlődés útján. Ahhoz, hogy a megye egészében sikeressé és élhetővé váljon hosszú távon, elengedhetetlen az úthálózat fejlesztése. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - IKOP 3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely 7. intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése a rurális térségekben A vonzó, élhető vidék megteremtéséhez szükséges a szociális gazdaság erősítése. A szociális gazdaság, vagy más néven nonprofit szektor hatalmas erőket testesít meg világszerte, valamint kulcsszerepelője a foglalkoztatásés szociálpolitikának valamennyi OECD tagállamban. A szociális gazdaság tulajdonképpen köztes helyet foglal el az állam és a piac között; gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít; közérdeket szolgál és célja nem a profit elosztása, sokkal inkább a helyi igények kielégítése. A szociális gazdaság, jelentős szerepet játszik egy erős, fenntartható, értékmegőrző és befogadó társadalom felépítésében. A szociális gazdaság állami szabályozókkal való segítése (jogszabályok, ösztönző rendszerek, megrendelések) képes erősíteni a helyi gazdaságot, a helyi foglalkoztatottságot, a vidék népességmegtartó képességét és a társadalmi kohéziót. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 8. intézkedés: Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése, közösségfejlesztés Az intézkedés keretében megvalósulnak a vidéki lakosság életminőségét segítő, helyi gazdaságot ösztönző alapvető szolgáltatások, infrastruktúra biztosítása beleértve a szociális alap és kiegészítő szolgáltatásokat. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek 39

40 Stratégiai Program célrendszere - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 9. intézkedés: Civil szféra erősítése A vidéki térségek felzárkóztatása nem valósulhat meg a helyi lakosság aktív részvétele és a helyi érdekek megfelelő képviselete nélkül, ezért a jelenleg nem túl erős civil szféra, támogatásra, erősítésre szorul. Kevés civil szervezet van a megyében és ezeknek is csak töredékük végez aktív tevékenységet. Ennek egyik kiemelt oka a lakosság gyenge anyagi helyzete, valamint az időhiány, mely sok esetben egy másodállás miatt jelentkezik. Következtetésként a civil szféra megerősítéséhez szükség van a lakosság jólétének növeléséhez. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek Kapcsolódó Operatív Program(ok(: - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi beruházások területén 10. intézkedés: Helyi identitás növelése A helyi lakosság identitásának növelése hosszú távon a civil szféra erősödését eredményezheti, amely jótékony hatással lehet a helyi gazdaság versenyképességére. A helyi emberek identitástudat-javításának egyik megfelelő módja a különböző, lehetőség szerint több korosztályt megmozgató rendezvények szervezése. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - TOP A helyi identitás növelése az egények és a lakóhely közötti kapcsoalt erősítése 11. intézkedés: Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése szakemberek bevonásával Fontos a helyi lakosság gyakran speciális tudásának megőrzése, helyi értéktárban rögzítése, nyilvánosságra hozatala, kamatoztatása és átadása a következő generációk számára. Nem szabad kihalni, veszni hagyni a helyi emberek hosszú idő alatt kialakult, generációról generációra szállt, értékes tudását. Kezdeményezettek köre: önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 12. intézkedés: A vidéki természeti- és kulturális örökség feltérképezése, értéktárakban való rögzítése, bemutatása, védelme A rurális térségek természeti- és kulturális örökségben gazdagok, ezen felbecsülhetetlen kincsek védelméről gondoskodnunk kell. Támogatni szükséges sok olyan kezdeményezést, mely elősegíti, hogy ezek az értékek minél hosszabb távon fennmaradjanak eredeti állapotukat hűen tükrözve. Kezdeményezettek köre: gazdasági társaságok, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, non-profit szervezetek - VP 4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 40

41 Stratégiai Program célrendszere - VP 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Output indikátorok meghatározása prioritásonként Prioritás neve, száma Prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása e Prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával Prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával Indikátor megnevezése támogatott feldolgozóipari cégek száma a projekttel érintett fiatal gazdák száma a projektek során létrehozott öntöző rendszerek hossza közétkeztetésben résztvevők száma újonnan létrehozott helyi piacok száma felújított helyi piacok száma piacra juttatott helyi termékek száma falusi turizmusból élők száma új, felújított utak hossza új, felújított járdák hossza újonnan létrehozott közösségi szolgáltatások száma a projektekben résztvevő civil szervezetek száma Indikátor mértékegysége db fő km fő db db db fő km km db db A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések EU tematikus célkitűzések Prioritás prioritás prioritás (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony O2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása 41

42 Stratégiai Program célrendszere Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében Prioritás neve, száma Prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása Prioritás Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával Prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság fejlesztésével és egymást erősítő helyi közösségek kialakításával Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) Stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése A prioritás keretében a megye területén élő családok előtérbe helyezésére fókuszálva azok megerősítése fogalmazódik meg. A család kifogyhatatlan erőforrás, mivel ereje a szeretetből fakad. Ha erősek a családok, erős Heves megye is. Amikor azt mondjuk család, azt mondjuk szolidaritás. A családok képezik a társadalom gazdasági, humán és szociális tőkéjét, ezért különösen fontos értékteremtő tevékenységük méltó erkölcsi és anyagi elismerése. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa, tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. A prioritáson belül megye területén élő családok életminőségének javítása, s ezáltal a gyermekvállalás elősegítése, továbbá az idősek aktív életmódjának támogatása a fő cél. A népesedési kihívás sikeres kezelése érdekében cél egyrészt a család intézményének megerősítése a családokat segítő közösségek és szolgáltatások javításával, a generációk közötti szolidaritás erősítésével, másrészt az 50 év feletti személyek társadalmi szerepének megerősítése és az aktivitásuk fenntartása fogalmazódik meg. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 42

43 Stratégiai Program célrendszere 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: (8) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (h) a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése; 8 (j) aktív és egészséges idősödés; (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; 9 (d) - aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; (10) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével; 1. intézkedés: A család, mint a társadalom alapegységének megerősítése Az emberi kultúrák többségében a család a személy természetes közege, amelyben legnagyobb az esélye a harmonikus felnőtté-válásra, amelyben létezésének halálig terjedő feltételeit is a legnagyobb eséllyel lehet biztosítani. Annak ellenére, hogy a család feladatai napjainkban igen nagy változásokon mennek keresztül, ennek a szocializációs funkciónak a fontossága megkérdőjelezhetetlen. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 2. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, iskolai, közművelődési szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, óvodai férőhelyek szükség szerinti bővítése, a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermi kapacitás biztosítása, köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés). A családbarát megye megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Jelen intézkedés fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózat-fejlesztése különös tekintettel a kisgyermeket nevelők munkavállalását támogató önkormányzati közösségi, munkaadói gyermekmegőrzési lehetőségek kialakítására. Kiemelt célként fogalmazódik meg a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, családi napközik és óvodák kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés kapcsán megvalósuló tevékenységek célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse a nevelés-oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a minőségi neveléshez való kirekesztés nélküli - hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, 43

44 Stratégiai Program célrendszere közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 3. intézkedés: A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás miatt 2014-től esetlegesen fellépő férőhelyhiány miatti óvodai kapacitásbővítés biztosítása, valamint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése miatti tornaterem-fejlesztések beindítása. A köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása. Jelen intézkedés célja a közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, a feladat ellátási helyek célirányos beruházásainak (infrastruktúra- és eszközfejlesztés, korszerűsítés) támogatása és férőhelybővítése a minőségi nevelés megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében, ezzel együtt egészséges, motiváló környezet megteremtése az óvodás korú gyermekek számára. Az óvodák kapacitásbővítésének célja a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése, a helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése. 4. intézkedés: Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás, szabadidős programok szervezése stb.) A gyermekjóléti szolgáltatás minden településen történő biztosítása mellett a családsegítés, mint szociális alapszolgáltatás a lakosság számától függetlenül minden településen biztosítható kell, hogy legyen. Ehhez jogszabály módosításra is szükség van. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 5. intézkedés: Rugalmas munkaidő bevezetése a munkahelyeken. A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése Elengedhetetlenül szükséges az új céges kultúra meghonosítása, mely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását illetve ösztönözni kell a közösségi társadalmi innovációk létrehozását és adaptációját. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával elő kell segíteni a munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. prioritás: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés 44

45 Stratégiai Program célrendszere 6. intézkedés: Családbarát munka, közösségi- rekreációs helyek kialakítása, új céges kultúra meghonosításával Elengedhetetlenül szükséges az új céges kultúra meghonosítása, mely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 7. inzétkedés: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása A család természetesnek tartja az idős és beteg hozzátartozó ápolását. Nagyon sokszor előfordul, hogy csak érzelmileg nem kapja meg az idős családtag azt, amit igényel. Az odafigyelésnek, gondoskodásnak és segítségnyújtásnak a család minden rászoruló tagja számára biztosítottnak kell lennie. Az egyedül élő idősek számának növekedésével a beteg vagy idős családtag ápolásának-gondozásának vállalása ugyancsak fontos feladat. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 8. intézkedés: Közösségi társadalmi innovációk létrehozásának és adaptációjának ösztönzése, a közösségek cselekvőképességét támogató partnerségek erősítése a közösségi művelődés, közösségfejlesztés eszközeivel Elengedhetetlenül szükséges a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolása illetve ösztönözni kell a közösségi társadalmi innovációk létrehozását és adaptációját. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén prioritás: Egészséges társadalom kialakítása A prioritás középpontjában az általános munkaképesség megtartása és növelése, illetve az egészségben való megöregedés elősegítése érdekében a lakosság egészségtudatosságának növelése áll, ahogyan ez a helyzetelemzésben is megfogalmazódott. A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a gazdasági igényeknek megfelelő munkavállalási képességgel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre, amely magában foglalja a munkaerő megfelelő egészségi állapotát is. A megyében történő fejlesztések megvalósításánál tekintettel kell lenni részint az öregedő társadalomra, részint az egészségügyi dolgozók hiányára is. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus nem fertőző betegségek jelentik, melyek jelentős részéért életmódbeli tényezők tehetők felelőssé. A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés modern és eredményes módszerei elterjedtségének hiányosságai, az e célokra fordított összegek elégtelensége, valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez való korlátozott hozzáférések állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. A szülők nem megfelelő egészség ismeretszintje befolyásolja a gyermekek életmódját is, így a káros magatartásformák továbbvitele ronthatja a későbbi generáció egészségi állapotát is. 45

46 Stratégiai Program célrendszere Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: (2) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 2 (c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése; (9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; 9 (g) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat; 1. intézkedés: A lakosság felvilágosítását szolgáló programok kidolgozása az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a preventív gondolkodás megismertetése és terjesztése érdekében Az egészséges életmód alapelveit a kerülendő és a követendő rendezőelv határozza meg a táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a káros szenvedélyek elkerülése és a pihenés terén. Heves megye lakosságának egészségi állapota kedvezőtlen. A jelenségek mögött szerepet kell tulajdonítani a káros életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak, mozgásszegénységnek, személyi higiéniás mulasztásoknak. A lakosság egészségi állapotát, illetőleg a megbetegedési-halálozási mutatóit az elérhető egészségügyi szolgáltatások is befolyásolják. Célként fogalmazódik meg a lakosság egészségi állapotának javítása, a lakosság közeli egészségügyi ellátások kiépítésének szorgalmazása, az egészség megőrzése és a gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, sport valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, azaz az életminőség javítása. Ahhoz, hogy növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt évek számának növelése szükséges az egyének és közösségek képességének fejlesztése az oktatás, nevelés és ismeretközvetítés segítségével. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás megalapozására. Növelni szükséges a tanulók egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét. Az ismeretek elsajátítása már kisgyermekkortól kezdve fokozatosnak kell, hogy legyen. Szükséges az egészségfejlesztő óvodák és iskolák támogatása, együttműködések kialakítása a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskolák egészséges környezetté váljanak. Ehhez az oktatási intézményeknek kidolgozott, hatékony programokkal kell rendelkezniük, nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges életmód népszerűsítésére. 46

47 Stratégiai Program célrendszere - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 2. intézkedés: Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése Szükséges a megyében található kórházak egészségügyi infrastrukturális fejlesztése, a köztük és a más megyékben lévő egészségügyi intézményekkel történő együttműködések hatékonyabbá tétele illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Szükséges a területi szinten működő fekvő és járó beteg ellátó intézmények szakmai együttműködésének kibontakoztatása, azok egységes fejlesztése. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 3. intézkedés: A jelenlegi fekvőbeteg ellátás kapacitásának megőrzése mellett az egyes speciális ellátási formák fejlesztése és bővítése Támogatni szükséges a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések megelőzéséhez szükséges szűrővizsgálatokat, szerepük növelését. Az infarktus gyakorisága szükségessé teszi, hogy a megyében stroke osztály kerüljön kialakításra. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 4. intézkedés: A prevenció erősítése, a szűrővizsgálatok szerepének növelése A szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések megelőzéséhez kapcsolódó szűrővizsgálatokat, szerepük növelését támogatni szükséges. Cél egy jól működő megyei egészségügyi rendszer kiépítése, a prevencióra nagy hangsúlyt fektető, jól képzett, magas technikai színvonalon dolgozó orvosokat foglalkoztató, mindenki számára egyforma eséllyel - betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül - elérhető egészségügyi ellátás biztosításával. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom 5. intézkedés: Az egészségügyi intézmények épített és egészségügyi infrastruktúra (akadálymentesítés, műszerezettség) fejlesztése Bővíteni szükséges az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségeket a sportolási és különböző szabadidős tevékenységek körének bővítésével. Szükséges a megyében található kórházak egészségügyi infrastrukturális fejlesztése illetve a megyei mentőszervezet intézményi korszerűsítése. Az esélyegyenlőség elveinek megfelelő beruházások megvalósítása szükséges a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi ellátáshoz való akadálymentes hozzáférésének érdekében. 47

48 Stratégiai Program célrendszere - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése ; 1. specifikus cél: A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása; 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése 6. intézkedés: Informatikai fejlesztések a betegutak rövidítése érdekében A közvetlen betegellátással kapcsolatos háziorvosi szolgáltatón belüli és a betegellátás progresszív szintjei közötti modern infokommunikációs rendszerbe való kapcsolódás informatikai feltételeinek megteremtése szintén fontos eladat. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 7. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése A szociális ellátás területén szükséges annak megfogalmazása, hogy az egészségügyi ellátásnak és a szociális ellátásnak szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz az idősek ellátási problémáinak megoldása tekintetében. Ennek érdekében elengedhetetlen a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése. Az időskorúak fizikai és szellemi egészségének megtartása érdekében fontos a 65 éven felüliek életvitellel, a különböző szolgáltatásokkal szemben növekvő igényük kiszolgálására fókuszáló szolgáltatások és termékek, intézmények fejlesztése (alkonygazdaság). - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze A prioritásban kialakításra kerülő 15 intézkedés keretében a szegénység elleni küzdelem legyőzésére és annak megszüntetésére fókuszálunk. A szegénység, ahogyan az a helyzetelemzésben is feltárásra került az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma megyénkben is. A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők a megye területén a háztartások/családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása, a roma származás, alacsony iskolai végzettség, a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység valamint a rurális lakókörnyezet. A megye területén a romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein egymáshoz nagyon hasonló társadalmi-gazdasági problémával küzdenek: egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális és egészségügyi problémák. A gyermekszegénység közvetlen kapcsolatot mutat a szülők foglalkoztatottságával (annál nagyobb eséllyel él szegénységben egy gyermek, minél kevesebb szülője dolgozik, illetve minél alacsonyabb státuszban van foglalkoztatva), továbbá a háztartásban élő gyermekek számával. A gyermekszegénység a gyermek jövőbeni életesélyeit is csökkenti: kétszer annyi a korai iskolaelhagyók aránya a tartósan munkanélküli családokban, mint a foglalkoztatottakéban. Kiemelkedően fontos tehát megtörni ezt az újratermelődési folyamatot. Rendkívül rosszak a roma népesség foglalkoztatási mutatói. A romák kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal és a nem megfelelő képzettséggel. Megyénk területén a cél a szegénység és a hátrányos helyzetek 48

49 Stratégiai Program célrendszere átöröklődésének megakadályozása, a foglalkoztathatóság elérése, a társadalmi kohézió, az önkéntes és antidiszkriminációs szerepvállalás növelése, valamint a fiatalok társadalmi szerepének megerősítése. A prioritás fókuszában a szegénység minden formájának leküzdése áll. Célcsoportjában a hátrányos helyzetű emberek, mélyszegénységben élők, romák és lakókörnyezetük van, beavatkozási fókuszban pedig a közösségeik vannak. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó Társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (f) fiatalok különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre fenntartható munkaerő-piaci integrációja; 8 (g) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás; 8 (i) a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; 9 (d) aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására; 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek például romák integrációja; 9 (h) a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (b) a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; 10 (c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; 10 (d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek; 1. intézkedés: Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések révén A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, kulturális intézményekre, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra van szükség elsősorban a megye romák által 49

50 Stratégiai Program célrendszere sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein. Ilyen integrált programok lehetnek a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok ( Gandhi Program) ill. az olyan új típusúak, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - Területfejlesztési Operatív Program 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 2. intézkedés: A szegénység/gyermekszegénység csökkentése Heves megyében magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A népesség jelentős része nem rendelkezik munkahellyel és legális jövedelemmel, ezért önkormányzati, állami segélyekre/támogatásokra illetve alacsony összegű nyugdíjszerű ellátásokra szorul. Egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, a szociális és az egészségügyi problémák. Mindezek hatására tovább fokozódik a szegénységben élők - közöttük a roma népesség - helyzetének romlása, a társadalmi élet jelentős területeiről tapasztalható tömeges kizáródása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen folyamatok nem állnak meg a megyehatárnál, a szomszédos térségek is hasonló problémákkal küzdenek, mely tény azonban lehetőséget biztosít a problémák közös, integrált megoldására. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. intézkedés: Komplex helyi programok a képzett fiatalok megtartására A képzett fiatalok elvándorlása és az inaktív, munkanélküli, alacsony státusú népesség bevándorlása által megjelenő népességcsere települések közti szegregációval, vidéki gettók kialakulásával, a leszakadó települések társadalmi eróziójának további felgyorsulásával a folyamat megfordíthatatlanságának veszélyével fenyeget. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt komplex térségi fejlesztési programokra van szükség. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 4. intézkedés: Új típusú, a munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok a leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében Az egyik legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai cél a foglalkoztatás bővítése, amelyhez a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése. Ehhez az első lépést az aktivitás növelése jelenti, ami mindenekelőtt a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű, és alacsony munkaerő-piaci részvétellel jellemezhető csoportok (köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a fiatalok, az 50 éven felüliek, a romák, a kisgyermekes nők) munkára ösztönzésével, foglalkoztathatóságának javításával, munkába állásának segítésével érhető el. Elengedhetetlen az aktív munkaerő piaci intézkedésekben 50

51 Stratégiai Program célrendszere résztvevők számának növelése, a vállalkozóvá válás segítése, valamint a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Emellett a foglalkoztatás bővítéséhez és a meglévő munkahelyek megtartásához szükséges a munkaerő és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása, a szak- és felnőttképzés rendszerének a gazdaság igényeivel összhangban történő támogatása. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 5. intézkedés: A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A települések, térségek megtartó erejének fejlesztése, a településen belüli és a települések közötti különbségek mérséklése. Minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és a mobilitási feltételek javítása A megye népességének az országosnál nagyobb hányada tekinthető szegénynek. Az életkörülmények és a jövedelmi viszonyok a megye északi és déli térségében, valamint egyes városi peremterületeken a legrosszabbak. A leghátrányosabb helyzetű vidékeken melyek szinte teljesen egybe esnek a roma népesség által nagyobb arányban lakott területekkel jóval alacsonyabb az életszínvonal, az iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata. Magas ugyanakkor a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A népesség jelentős része nem rendelkezik munkahellyel és legális jövedelemmel, ezért önkormányzati, állami segélyekre/támogatásokra illetve alacsony összegű nyugdíjszerű ellátásokra szorul. Egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, a szociális és az egészségügyi problémák. Mindezek hatására tovább fokozódik a szegénységben élők - közöttük a roma népesség - helyzetének romlása, a társadalmi élet jelentős területeiről tapasztalható tömeges kizáródása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen folyamatok nem állnak meg a megyehatárnál, a szomszédos térségek is hasonló problémákkal küzdenek, mely tény azonban lehetőséget biztosít a problémák közös, integrált megoldására. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 6. intézkedés: Célzott programok a roma gyermekek fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése érdekében A megyében komplex térségi fejlesztési programokra van szükség elsősorban a megye romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein. Ilyen integrált programok lehetnek a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok ( Gandhi Program) ill. az olyan új típusúak, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Területfejlesztési Operatív Program 51

52 Stratégiai Program célrendszere 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés ; 2. specifikus cél: Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdeményezések támogatása; 4. intézkedés: Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok 7. intézkedés: Gyermek jóllét: jó minőségű, életszakaszokon átívelő (kora gyermekkortól az ifjúkorig) esélyteremtő szolgált. atásokhoz való hozzáférés növelése; integrált kistérségi gyermekprogramok támogatása, óvodáztatás kiterjesztése, feltételeinek javítása, ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők körének bővítése; szakemberképzés, továbbképzés, kompetenciafejlesztés A gyermekjóléti alapellátás hozzájárul a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 8. intézkedés: A hátrányos helyzetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, a kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődéshez való hozzáférés biztosítása A leszakadó térségek, társadalmi rétegek felzárkózását nagyban segítheti a Komplex Instrukciós Program (KIP) amely a tanulók interaktív közreműködésére alapozott korszerű tanulási-tanítási módszerek közé tartozik. A KIP egy olyan együttműködésen alapuló, interkulturális tanulási-tanítási módszer, amely növeli a tanulási esélyegyenlőséget a heterogén összetételű osztályokban. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 9. intézkedés: Foglalkoztatás: a szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében Fontos az értéket teremtő, hasznos társadalmi célokat szolgáló közfoglalkoztatás további szélesítése, hiszen javítja az érintettek önértékelését, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, mintát ad a fiataloknak. Szükséges az önfenntartó település programok fejlesztése (pl. élelmiszer önellátásának elérése érdekében). A segélyezési rendszert az aktív munkavégzéshez szükséges kötni. Kiemelten kell foglalkozni a foglalkoztatás szempontjából periférián lévő társadalmi csoportokkal, mint az 50 év felettiek, egyedülálló szülők, megváltozott munkaképességűek illetve a pályakezdő fiatalok. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 10. intézkedés: A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, a telepprogramok, szociális város rehabilitáció, szociális lakhatás támogatása Elsősorban a megye romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása szükséges lenne. Az integrálható szegregátumok esetében lakások felújításával, 52

53 Stratégiai Program célrendszere komfortfokozatuk emelésével, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetésével, lakások kiváltásával, szociális bérlakások vásárlásával, építésével; valamint vadtelepek felszámolására van szükség. 53

54 Stratégiai Program célrendszere - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 11. intézkedés: Szociális gazdaság fejlesztése. Helyi szociális gazdasági programok, szervezetek létrehozásának ösztönzése, erősítése A megye területén a foglalkoztatási szint növelése, valamint a szegénység elleni eredményes fellépés érdekében szükséges a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek (beleértve romák) foglalkoztatásának, öngondoskodó képességének fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával. Szükséges a szociális vállalkozások, szövetkezetek felállítása, működtetésüket segítő szolgáltatások biztosítása, a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott humán szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése, továbbá új modellek, innovatív megoldások kialakítása és bevezetése a szociális vállalkozások fejlesztése érdekében. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 12. intézkedés: Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése a közösségi művelődés intézményeinek bevonásával, revitalizálásával Szükséges a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott humán szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése, a hátrányos helyzetű emberek, romák szociális vállalkozásait segítő szolgáltatások és folyamattanácsadás biztosítása, illetve roma vállalkozás fejlesztő központ kialakítása illetve az önfenntartó település programok fejlesztése (pl. élelmiszer önellátásának elérése érdekében. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 13. intézkedés: Gyermekjóléti-, gyermekvédelmi rendszer erősítése, kapacitás bővítése A megye területén szükséges fejleszteni a helyi fejlődést szolgáló szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és gyermekjóléti valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúrát, valamint elengedhetetlen a bentlakásos intézmények kiváltása és a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 14. intézkedés: Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe A civil szervezetek, egyházak, vallási közösségek szerepe meghatározó lehet a közösségek együttélésének segítésében és hátrányos megkülönböztetés kezelésében Ugyancsak nélkülözhetetlen az egyházak, a szociális támogató szolgálatok szerepe, amelyek a szemléletmódban bekövetkezett változást hivatottak elősegíteni. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 54

55 Stratégiai Program célrendszere 15. intézkedés: Első munkahelyhez jutás segítése, ösztöndíj-, mentor programok külön támogatási programok a foglalkoztatás szempontjából periférián lévők számára Integrált programok keretében szükség van a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok ( Gandhi Program) elindítására illetve az olyan új típusú programok elkezdésére, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása A prioritás keretében tervezett intézkedések a Heves megyei települések megnyugtató, kiegyensúlyozott közbiztonságát, a lakosság szubjektív biztonságérzetének fenntartását és javítását célozzák. A bűnmegelőzés természetesen nem kizárólag a rendőrség feladata, mindenkinek tenni kell érte, az egyes embereknek, a családoknak, a civil szervezeteknek, az iskoláknak, és persze az állami szerveknek is. Szükségszerű a megye területén a közbiztonság megerősítése, a bűnözés mennyiségi csökkentése, a védelem biztosítása mindenki számára, az állampolgárok biztonságérzetének javítása. A közbiztonság helyreállítása, megőrzése, továbbá a lakosság biztonságérzetének fokozása szempontjából vitathatatlanul a legfontosabb szerepe a bűnmegelőzésnek van. A társadalom számára lényegesen hasznosabb megelőzni a bűncselekményt, illetve az elkövetővé vagy az áldozattá válást, mint mozgásba hozni a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás igencsak költséges rendszereit annak érdekében, hogy felderítsék az elkövetett cselekményt és megbüntessék az elkövetőt. A lakosság biztonságérzetének javítása kapcsán nagyon fontos a bűncselekmények elkövetőinek üldözése és felelősségre vonása illetve a bűnüldözés hatékonyságának, eredményességnek és időszerűségének a javítása, valamint egyes áldozatsegítési feladatok ellátása vagy éppenséggel a bűnelkövetők reintegárciója. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó Társadalom - Területfejlesztési Operatív Program Nincs kapcsolódás Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (a) - beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra; 1. intézkedés: Prevenció fontossága (pl: drog, öngyilkosság) Elengedhetetlenül szükséges a lelki egészség védelmére, fejlesztésére a prevenciót szolgáló, egészségesen működő formációk (családok, oktatási egységek, képzések) támogató fejlesztése és az ezeket célzó programok, helyi döntések támogatása a mindehhez szükséges kapacitásfejlesztéssel együtt. A prevenciós beavatkozások olyan ismeretekkel és készségekkel látják el a megye lakosságát, amelyek segítségével beazonosításra kerül a káros gyakorlat, pontosításra kerül az ismeret, megerősíthető az elköteleződés az absztinencia mellett, végül, de nem utolsó sorban kitolódik, vagy nem jön létre a szerhasználat. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 55

56 Stratégiai Program célrendszere 2. intézkedés: Az áldozat segítés, áldozattá válás megelőzése Heves megye vonatkozásában nélkülözhetetlen a gyermek és fiatalkorúak áldozattá válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, valamint integrációs esélyeik növelése érdekében a bűnözés megelőzését és a visszaesés elkerülését támogató programok megvalósítása és szolgáltatások megerősítése. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. intézkedés: A bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése Fontos a gyermek és fiatalkorúak bűnelkövetővé válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, a bűnözői életformák népszerűségének csökkentése főként a roma kiskorú lakosság körében. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Ezen prioritás a megye területén az egészséges életmód illetve a sport nélkülözhetetlen szerepére helyezi a hangsúlyt. A helyzetelemzésben is megfogalmazásra került ezen prioritás fontossága. A fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő jelentőségű a sokszor halálos kimenetelű betegségek kialakulásának megelőzésében. A lényeges, egészségre gyakorolt hatások már mérsékelt napi aktivitás mellett is jelentkeznek. A rendszeres fizikai aktivitás egészségben gazdagabb életet és ezáltal jobb közérzetet is biztosít, mely az egészségi állapotról kialakult saját egészségtudat javulását eredményezi. A rendszeres rekreációs sporttevékenység egészségmegőrző, illetve a meglévő krónikus betegség esetén egészség-helyreállító hatású, mely a gyógyszeres kezelést támogatja. A fokozottabb testmozgás összefüggésben áll a jobb közérzettel, így az egészségfejlesztés egyik fontos eszköze, ami javítja az életminőséget. A halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása szempontjából lényeges, hogy a köznevelésben a testnevelés és a fizikai aktivitás komoly szerephez jusson a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő integrációs célú képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az óvodai, valamint az iskolai tanórai és tanórai kereteken kívüli foglalkozásokat át kell hatnia az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos tartalmak koncentrált feldolgozásának a gyermekek, tanulók személyiségének és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a tanulási kudarcok kezelése érdekében. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Területfejlesztési Operatív Program Nincs kapcsolódás Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével 56

57 Stratégiai Program célrendszere 1. intézkedés: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése Heves megyében a gyermekek számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő, az iskolai oktatást kiegészítő és/vagy tanórán kívüli, ahhoz illeszkedő programok fejlesztésére (táborok, erdei iskolák) szükség van. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 2. intézkedés: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein A megyei szintű neveléshez a foglalkozásokat, programsorozatokat az oktatási, egyházi és kulturális intézmények, továbbá az egészségfejlesztés, a tehetséggondozás, a felzárkózás, a mindennapos testmozgás keretein belül szükséges megvalósítani. A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható bármilyen civil karrier (a testnevelés, rekreáció területén szerzett végzettség) de akár valódi sportkarrier is elérhetővé válhat megfelelő akaraterővel és tehetséggel a rendszeres testmozgás által. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 3. intézkedés: Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése és támogatása A megye területén nagy hangsúlyt kell fektetni a mindennapi testnevelés megvalósításához szükséges, de infrastrukturális feltételekkel nem rendelkező közoktatási intézmények iskolai/óvodai sportlétesítmények eszközellátottságának fejlesztésére. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. intézkedés: A sportlétesítmények korszerűsítése és azok közösségi szabadidős használatra történő megnyitása Biztosítani kell a fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférését, bővíteni szükséges a fedett sportlétesítmények kapacitását. Szükséges a szabadidő- és tömegsport népszerűsítése, tömegbázisának növelése mely hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében A prioritás keretében megfogalmazott intézkedések az oktatáson keresztül a kultúra fejlesztéséig bezáródóan tartalmaznak tervezni kívánt intézkedéseket. Ahogyan az a helyzetelemzésben is megtalálható, a megye különböző adottságai nem hátrányt, hanem előnyt kell, hogy jelentsenek az esélyegyenlőség megteremtése az elvárt életminőség kialakításának támogatása kapcsán. Ehhez azonban mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit úgy a képzések formális, mint informális és nem-formális színterein és eszközeivel. Az oktatás tartalmi megújítása és a kulturális területtel való 57

58 Stratégiai Program célrendszere összekapcsolása biztosíthatja a települések identitás tudatának a megerősítését. Szükséges a szociális és kulturális státuszbeli egyenlőtlenségek megszüntetése, s ennek érdekében a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a megye teljes területén. Kapcsolódó Operatív Programok: - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó Társadalom 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Kapcsolódás tematikus célkitűzés: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 1 (b) a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 2 (c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése; 2 (d) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén; 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8 (f) - fiatalok különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre fenntartható munkaerőpiaci integrációja; 8 (k) a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9 (d) aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek például romák - integrációja 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás 10 (b) a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban; 10 (c) a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében; 10 (d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek 58

59 Stratégiai Program célrendszere a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek; 1. intézkedés: Bölcsődei, óvodai, általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények állagmegóvása, bővítése, eszközigényének fejlesztése Heves megyében 122 köznevelési intézmény, 153 feladat ellátási helyen lát el óvodai feladatot, az intézmények 90 %-a települési önkormányzatok fenntartásában működik. A megyében gyermek vesz részt óvodai nevelésben. Három egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az óvodai feladatellátásban, a magánintézmények fenntartói közoktatási megállapodást, illetve köznevelési szerződést az óvodai feladatra vonatkozóan nem kötöttek. A fenti adatok ismeretében az óvodai nevelés tekintetében biztosítani szükséges minden 3 éves korú gyermek számára a lehetőséget arra, hogy a lakóhelyéhez minél közelebb lévő óvodába nyerjen felvételt. Nélkülözhetetlen növelni az óvodapedagógusok számát (pl.: logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász stb.). Figyelmet kell fordítani a bölcsődei és óvodai tóoktatási-nevelési intézmények épületeinek állagmegóvására, a szükségessé váló felújításokra, eszközbeszerzésekre. - Területfejlesztési Operatív Program 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 3. specifikus cél: A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése; 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 2. intézkedés: Szakképzés átstrukturálása a munkaerő piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése A megye területén élő főként hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív társadalmi csoportok egy része számára az elsődleges munkaerő-piac jelenleg nem tud megfelelő munkát biztosítani. Részben mert olyan térségben élnek, ahol nincs elegendő munkahely, részint mert munkaerőként való alkalmazásukhoz az elhelyezkedés ösztönzése mellett egyénre szabott segítségnyújtásra, szociális munkára, kulcskompetenciáik fejlesztésére, az általános és szakképzéshez való hozzáférésre a legalapvetőbb problémáik megoldására van szükség. Tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmák többségének alacsony presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést. Ezen fiatalok növekvő számban vállalnak munkát a megyén kívül, sőt Nyugat-Európában, ahol elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el, melyek jövedelmezősége lényegesen magasabb a hazainál től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. intézkedés: Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra munkaerő-piaci igényekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások) munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása 59

60 Stratégiai Program célrendszere Heves megyében szükséges az együttműködés a gazdálkodó szervezetek szereplőivel a megfelelő képzési struktúra kialakításához. A megyében két felsőfokú oktatási intézmény (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) is működik, melyek tudásbázisára hosszú távon lehet alapozni. Szükséges a főiskolák és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatásfejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. A demográfiai viszonyok miatt csökkeni fog a nappali tagozatos hallgatók létszáma. Az intézmények számára célkitűzésként fog jelentkezni a hallgatói létszám szinten tartása, ezért várhatóan egyre nagyobb szerepet vállalnak a felnőttképzésben. A magyar munkaerőpiacon a felsőfokú végzettség versenyelőnyt jelent, ugyanakkor a diplomás munkanélküliség az elmúlt évtizedben többszörösére növekedett. Javasolt a munkaerő kereslettel való összhang megteremtése és az elhelyezkedési lehetőségek jobb kihasználása érdekében a műszaki és természettudományi szakokon tanulók arányának növelése. A megye mérnökellátottsága az igényekhez képest alacsony, melynek részben az lehet az oka, hogy a megye nem rendelkezik műszaki jellegű felsőoktatással. Ennek megoldása lehet, ha a megye két főiskolája együttműködést alakít ki műszaki képzéssel rendelkező felsőoktatási intézményekkel. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó Tudástőke - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 4. intézkedés: Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele A távoktatás legfőbb meghatározója egy új (legalább is a "hagyományos" oktatástól eltérő) szemléletmód, gondolkodásmód, amely a hangsúlyt a tanításról a tanulásra helyezi át. A távoktatásban a rendszer alapvetően arra törekszik, hogy minél több eszközzel, minél hatékonyabban szolgálja az eredményes tanulást. Ezt szolgálhatja természetesen tanári előadás, magyarázat is, de nagy szerepet kapnak a tanulási folyamat sajátosságai és törvényszerűségei szerint felépített tankönyve, egyéni tanulásra alkalmas írott, vizuális és hangzó segédanyagok, önértékelő tesztlapok, számítógépes programok, egyéni és kiscsoportos tanári konzultációk. Nagyon fontos a továbbtanulási utak támogatása az általános iskolától az érettségi megszerzéséig, a nem formális és informális képzési formák (pl. távoktatás, e-learning) kiterjesztése elsődleges feladat. A távoktatást a megye területén az eddigi tapasztalatok alapján szükséges hatékonyabbá tenni és kiterjeszteni. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 5. intézkedés: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése A megyében több figyelmet kell fordítani a tehetséggondozásra, hiszen a tehetségek a versenyképesség meghatározó tényezőjévé léptek elő és a társadalmi leszakadás csökkentésének is ez az egyik legfontosabb eszköze. Mindehhez szükséges a biztos, pénzügyileg stabil intézményi háttér megteremtése, valamint az oktatási infrastruktúra folyamatos minőségi fejlesztése. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Gyarapodó Tudástőke 6. intézkedés: Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek) A megye területén a szakmai továbbképzési programok erősítésére is szükség van, hiszen ezek minden esetben kiegészítő ismereteket tartalmaznak, markáns szakmai hangsúlyokkal. Ezáltal a programokat sikerrel teljesítők egy "értéknövelt szakmai portfolióval", javuló esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon. 60

61 Stratégiai Program célrendszere - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 7. intézkedés: TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába 2011-től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 8. intézkedés: K+F tevékenységek támogatása Szükséges a megyében található két főiskola (Eszterházy Károly Főiskola Eger, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös) és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatás-fejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése 9. intézkedés: Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén A magyar társadalomban is egyre erőteljesebben jelentkezik az egész életen át tartó tanulás (life long learning) igénye, a megye területén elsősorban a munkavégzéshez, a munkaerő-piaci pozíciók megőrzéséhez kapcsolódó ismeretszerzés kerül előtérbe. Mindez azért nagyon fontos, mert mindazok, akik meg tudják tartani munkaerőpiaci pozíciójukat, saját és családjuk helyzetét is meg tudják őrizni vagy javítani. Mindazok azonban, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról tartósan munkanélkülivé válnak előbb-utóbb megjelennek az egészségügyi ellátó rendszerekben; a segélyezettek, a hátrányos helyzetűek, a leszakadók körét gyarapítják. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 10. intézkedés: Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések Az állami fenntartásban működő szakképző iskolák irányítását, működtetését január 1-vel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át a megye területén is. A szakképzés-átalakítás hatékonyságát ezen intézmény keretein belül növelni szükséges. Korábban komoly problémát jelentett az iskolarendszerű szakképzés nem megfelelő alkalmazkodása a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez, amiben több tényező is fontos szerepet játszott. Ilyen volt a szakképző intézmények és a termelő vállalatok közötti együttműködés alacsony intenzitása, valamint a gyakorlatorientált kurzusok mérsékelt aránya a felsőoktatásban. A felnőttképzés kapcsán megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az idősebbek és a hátrányos helyzetű 61

62 Stratégiai Program célrendszere kistelepüléseken élők részvétele a messze elmarad a szükségestől, tehát akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra, azok nem vesznek részt benne. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének is általában legfőbb akadálya - állapotuk mellett - éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiánya. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2. prioritás: Befogadó társadalom 11. intézkedés: Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése Az információs társadalom szempontjából a kulcskompetenciák közül különösen a digitális írástudásnak az információtechnikai eszközök használatának készsége - és az információs írástudásnak információs eszközök használata révén a tudásalkalmazási szint megnövelhető és megújítható - van kiemelt jelentősége. Szükséges ezen kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen az információs és digitális írástudás megnöveli a munkaerő-piaci esélyeket. Az Általános Művelődési Központok, könyvtárak és a közösségi művelődés más színterei, pl. a művelődési házak, IKSZT-k, teleházak jelentős szerepet töltenek be abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, csökkentve ezzel a digitális írástudás hiányát. - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 62

63 Stratégiai Program célrendszere Output indikátorok meghatározása prioritásonként Prioritás neve, száma prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése prioritás: Egészséges társadalom kialakítása prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása Indikátor megnevezése Férőhelyek száma a támogatott bölcsődékben Férőhelyek száma a támogatott óvodákban Képzettek száma A gyógyturisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma A szűrővizsgálatokon megjelentek száma Felújított egészségügyi intézmények száma A támogatott megyei és helyi kiemelt foglalkoztatási programok száma Képzési programokban résztvevő tartósan munkanélküliek száma Képzési programok száma Képzettek száma A programokon résztvevő romák száma A programokon résztvevő 25 év alattiak száma A programokon résztvevő 54 év felettiek száma Támogatott polgárőr szervezetek száma Bűnmegelőzéssel foglalkozó előadások/konferenciák száma Indikátor mértékegysége db db fő fő fő db db fő db fő fő fő fő db db prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Támogatott sporttáborok száma Felújított erdei iskolák száma Sporttáborokban/erdei iskolákban résztvevők száma Tömegsport rendezvények száma Támogatott egyesületek száma A sportrendezvényeken résztvevő fogyatékosok száma Felújított köznevelési intézmények száma db db fő db db fő db prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében Újonnan beszerzett eszközök száma az oktatási intézményekben Továbbképzési programok száma Támogatott oktatási intézmények száma Szak- és felnőttképzésben résztvevők száma db db db fő 63

64 Stratégiai Program célrendszere A prioritásokhoz kapcsolódó EU tematikus célkitűzések EU tematikus célkitűzések (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása prioritás prioritás prioritás prioritás prioritás prioritás 64

65 Stratégiai Program célrendszere Indikatív forrásallokáció, prioritás tekintetében Prioritás neve, száma prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) prioritás: Egészséges társadalom kialakítása prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 2.4. Stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban. Így az elérhetőség javítása, ennek keretében a közlekedési és szolgáltatási kapcsolatok javítása elsődleges fejlesztési prioritás a megye, a települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) is alátámasztja, hogy a vonalas infrastruktúra fejlesztése a megye gazdaságának fejlődéséhez elengedhetetlen, mivel a közlekedési hálózat fejlesztése megteremti annak lehetőségét, hogy a területi fejlődésbeli különbségek belátható időn belül kiegyenlítődhessenek. A közlekedési hálózat és a közösségi közlekedés (kiemelt figyelemmel a vasútra) fejlesztése létszükség, különösen a várostérségek mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés tehát - beleértve a fenntartható városi mobilitást kialakításának elősegítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, a kerékpáros közlekedés infrastrukturális elemeinek fejlesztését, illetve az intermodalitás feltételeinek javítását - kiemelt figyelmet kapott Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának ( ) elkészítése, valamint a megye stratégiai programjának megalkotása során egyaránt. Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 65

66 Stratégiai Program célrendszere - TOP Alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák támogatása - TOP Kisléptékű közlekedési fejlesztések - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása - GINOP 1.1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése - GINOP 4.1. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása Kapcsolódó beruházási prioritások: 4 (e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 7 (c) környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek beleértve a folyami ls tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is kifejlesztése és fenntartható városi mobilitás elősegítése 7 (d) átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja 1. intézkedés: Gazdasági gócpontok és kistelepülések elérhetőségének javítása; jó minőségű összekötő úthálózat kialakítása A társadalmi és gazdasági célok megvalósulás érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, valamint a területi sajátosságokat figyelembe vevő és kiszolgáló közlekedési rendszer jöjjön létre. A közúton való közlekedést főként időráfordítás szempontjából nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség, így a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az elérhetőségek javítása, az úthálózat minőségének javítása kiemelt jelentőségű. A fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az ipari területekhez vezető alap-infrastruktúra fejlesztések megvalósítása, az egy és kétszámjegyű utak rövidtávú fejlesztése, a még kedvezőtlenebb állapotban lévő kisebb településeket összekötő, valamint a zsáktelepülések megközelítését szolgáló utak korszerűsítése a települések kapcsolatrendszerének kiépítése, illetve a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 2. intézkedés: Elkerülő utak kiépítése A városokat elkerülő utak kiépítése lehetővé teszik, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, lényegesen csökkenti a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának lehetőségét. - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása 3. intézkedés: A megyeszékhely gyorsforgalmi összekötése az M3-as autópályával Eger Megyei Jogú Város M3-as autópályával való gyorsforgalmi összekötése az érintett települések (Andornaktálya, Nagytálya, Maklár) túlterhelt és veszélyes forgalmi helyzetét javítja, valamint az autópálya elérhetősége a város versenyképességére is pozitív hatást gyakorol. 66

67 Stratégiai Program célrendszere - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 4. intézkedés: A megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása A megye versenyképességének növelése, valamint a fennálló területi különbségek kiegyenlítése érdekében olyan kisléptékű infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség, amelyek összekötik Észak-Heves megyét Dél-Heves megyével, ezzel megteremtve a lehetőséget az elmaradott, fejlesztésekre váró települések számára is egyaránt. Fő célként fogalmazódik meg a megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása annak érdekében, hogy a kiépült infrastrukturális adottságokból származó előnyöket a megye északi és déli részén is érvényesíteni lehessen. - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 5. intézkedés: P+R, B+R és K+R parkolók kialakítása Az infrastruktúrafejlesztésnek a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltás biztosítására is tekintettel kell lenni és ennek érdekében a különféle parkolóhelyek kialakítására kiemelt hangsúlyt kell fektetni. - TOP Kisléptékű közlekedési fejlesztések - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 6. intézkedés: Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, telephelyi, technológiai fejlesztések megvalósítása A duális gazdasági térszerkezet oldásának, a kis-és középvállalkozások erőteljesebb integrációjának feltétele a beszállító hálózatok erősítése, amelyet az elérhetőség oldaláról is támogatni kell. Ezért biztosítani kell a beszállítók és a multinacionális vállalatok közötti sokoldalú és rugalmas elérhetőséget. Az integrált beszállítói, logisztikai hálózat fejlesztése magába foglalja a technológiai fejlesztést, a telephelyi infrastruktúra-fejlesztést (beleértve az informatikát és telekommunikációt), a technológiai transzferek gyorsítását (know-how, licence, szoftver, stb.), a rugalmasabb szakképzési-átképzési rendszer kialakítását, továbbá a szakember utánpótlás-letelepedés feltételeink megteremtését (szabadidős, rekreációs infrastruktúra). A korszerű logisztikai hálózati rendszer kiépítése szükségessé teszi a telephelyfejlesztés mellett az anyagmozgatás, csomagolástechnika fejlesztését az eszközbeszerzések és a logisztikai infrastruktúra szükségszerű fejlesztése mellett. - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása - GINOP 1.1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése 67

68 Stratégiai Program célrendszere 7. intézkedés: Közösségi közlekedés korszerűsítése, járműpark fejlesztés, járatbővítés, megállóhelyek rekonstrukciója, akadálymentesítése Megfelelő közlekedésszervezés és szemléletformálás révén növelni kell a fenntartható közlekedési módok, kiemelten a kötöttpályás közlekedési módok szerepét a helyi közlekedésben. A közösségi közlekedés a valós igények felmérése után a pálya- és járműpark teljes rekonstrukciójával, a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítésével, megállóhelyek fejlesztésével, az intermodalitás feltételeinek megteremtésével támogatható. - TOP 3.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 8. intézkedés: Vasúti áruszállítás szerepének növelése A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti fő- és mellékvonal-hálózat, valamint a kapcsolódó mellékvonalak és kiszolgáló létesítményeik korszerűsítése, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, megfelelő fenntartása. A környezetkímélő, alacsony szén-dioxid kibocsátással járó közlekedési és szállítási formák térnyerési feltételeinek megteremtésével elérhető, hogy a környezetet kevésbé terhelő vasúti áruszállítás a forgalomnövekedést, a levegőszennyezést, a zaj- illetve rezgésterhelést okozó közúti teher és személyforgalom minél nagyobb részarányát átvegye. - TOP 3.1. Alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák támogatása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 9. intézkedés: Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az egyes közlekedési ágazatok közötti szinergia erősítése érdekében A közösségi közlekedés fejlesztésének kulcseleme a különböző közlekedési láncok összekapcsolása. Az infrastruktúrafejlesztésnek a közlekedési módok közötti zökkenőmentes váltás biztosítására is tekintettel kell lennie, így a közlekedési infrastruktúra minőségének javítása érdekében intermodális központ kialakítása szükséges, amely autóbusz, vasúti, kisvasúti és kerékpárúti csomópont is egyben. - IKOP 3.1. Közlekedés-biztonság javítása - IKOP 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása - IKOP 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése - IKOP 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása - IKOP 4.3. Vasútvonalak villamosítása - IKOP 5.1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések - IKOP 5.2. Intermodalitás javítása 68

69 Stratégiai Program célrendszere 10. intékzedés: Kerékpárút hálózat fejlesztése A napi mobilitási-ingázási igények kielégítését mindenekelőtt a fenntartható közösségi közlekedési megoldások, például kerékpáros közlekedés alkalmazásával kell megvalósítani. A fenntartható közösségi mobilitás fejlesztésének elősegítése érdekében a kerékpárutak építése, a kerékpározás népszerűsítése, az úthálózat kerékpáros-barát fejlesztése, s ezzel egyidejűleg a kerékpárutak összefüggő rendszerének létrehozása kiemelt fontosságú. Mint környezetkímélő alternatív közlekedési mód, kiegészülve a természetvédelmi és kulturális értékek (pl. határon átnyúló natúrparkok, kulturális tematikus útvonalak) összehangolt hasznosításával és marketingjével komoly lépés lehet a határtérségek turisztikai vonzerejének növelésében is, ami a gazdaságfejlesztési cél elérését is támogatja. - TOP Kisléptékű közlekedési fejlesztések - GINOP 4.1. Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme A lakosság túlnyomó hányadát érintő környezeti terhelések, klimatikus szélsőségek és a környezet állapotának egészét döntően meghatározó problémák elkerülése és megoldása, valamint az életminőség javítása érdekében kiemelten fontos feladat a települési életfeltételek javítása, a környezeti terhelések csökkentése, a környezeti értékek hosszú távú megőrzése. Megfelelő energiaellátási módszereket és technológiákat is tartalmazó, az alacsony CO 2-kibocsátásra fókuszáló helyi integrált stratégiák kidolgozása szükséges, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás koncentrálódó hatásainak csökkentéséhez. A rehabilitációs és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések mindemellett hozzájárulnak a környezet védelméhez, a légszennyezettség csökkentéséhez és a lakosság életminőségének növeléséhez is, így kiemelt szerepet kapott a megye Területfejlesztési Koncepciójában is. Fontos cél tehát a környezeti nevelés, környezetbarát technológiák alkalmazása, az energiatakarékosság, újrahasznosítás, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és -ellátási rendszerek kiépítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés, valamint a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. A fentiekben megfogalmazott célok a sokszínű és változatos adottságainkra való tudatos építkezést, az épített és természeti környezet harmóniájának és ezáltal a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtését kell, hogy szolgálják (például: agrár-környezetgazdálkodás, melynek keretén belül az adott terület mezőgazdasági hasznosítása teljes mértékben alkalmazkodik táji adottságokhoz). Fontos, hogy a helyi sajátosságokhoz való idomulás, a helyi növényzet, természeti adottságok és terepi viszonyok lehető legkisebb mértékben történő változtatása, rongálása mellett a két, egymással sokszor éles ellentétben álló érdek összhangba kerüljön Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - GINOP 4.3 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - GINOP 4.4 Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések - KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 69

70 Stratégiai Program célrendszere Kapcsolódó beruházási prioritások: 4 (a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 4 (b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 4 (c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 5 (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása 5 (b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és a katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások támogatása 6 (a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6 (b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (d) a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és helyreállítás és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is 6 (e) a városi környezetfejlesztési célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 6 (f) innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében 6 (g) az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatás a zöld növekedés érdekében 1. intézkedés: Ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme Legfontosabb feladat az egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára, ennek keretében biztosítani kell az ivóvízbázisok védelmét, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezését, az üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatát, továbbá a vízkivételi és tisztítási technológiák fejlesztését, a kapcsolódó csőhálózati rekonstrukciókat. A felszín alatti vizeink minőségének megőrzése is kiemelt fontosságú. Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és tisztítását, csökkentve ezzel az ivóvíz kinyerésével kapcsolatos mennyiségi igényeket. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó lakás- és házfelújítási programokat. - TOP 2.2. Települési környezet állapot javítása - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 2. intézkedés: Ár- és belvízvédelem Meg kell határozni azokat a pontokat, ahol összefüggő koncepcionális ár-, és belvízvédelmi fejlesztések szükségesek és le kell határolni azokat a pontokat ahol pontszerű beavatkozások is lehetségesek. Ár-, belvízvédelem, csapadékvíz-elvezetés legfontosabb feladatai: ár- és belvízveszély folyamatos csökkentése; víz-, szükség-, és záportározók építése; medermélyítések, csatornahálózat bővítése, fejlesztése; a vizek kártétele elleni védelem erősítése; vízvédelmi és öntöző rendszerek fejlesztése; vízrendezés, rekonstrukciós feladatok. A szélsőséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, a térségek vagy vízgyűjtők szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj-és belvízgazdálkodással kell felváltani. - TOP 2.2. Települési környezet állapot javítása 70

71 Stratégiai Program célrendszere - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 3. intézkedés: Szennyvízelvezetés és kezelés Meg kell oldani a legkisebb környezeti terheléssel járó szennyvízelvezetést és kezelést. Minden településen meg kell oldani a keletkezett szennyvizek gyűjtését, tisztítását, amelynek eléréséhez a következő feladatok a legfontosabbak: az agglomerációk szennyvízelvezetési és tisztítási programjának végrehajtása, kistelepülések egyedi tisztítási módú szennyvízkezelése, meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója és a szennyvíziszap-kezelési technológiák és ártalommentes iszapelhelyezés fejlesztése A klímaváltozással összefüggésben fel kell készülni a tisztított szennyvizek és a szennyvíziszap újrahasznosítására is. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 4. intézkedés: Hatékony hulladékgazdálkodás A fizikai feltételek biztosításán túl - építési, bontási hulladék-hasznosító program végrehajtása; állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat kialakítása; helyi válogató rendszer kiépítése; hulladékmérési-, analizálási lehetőségek megteremtése; biológiailag lebomló és zöld hulladékok kezelése nagy hangsúlyt kell fektetni a keletkező hulladékok mennyiségi csökkentésére és újrahasznosítására. Ösztönözni kell a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatását, a házi és közösségi komposztálás elterjesztését, a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelését. A gazdasági szereplőknek is jelentős a felelősségük a hulladékok képződésében: megfelelő minőségű termékek tervezésével, minimális környezetterheléssel járó gyártási technológia és megfelelő alapanyag felhasználással biztosítható, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 5. intézkedés: Levegőszennyezés és zajterhelés csökkentés, mérőhálózatok fejlesztése Az életminőséget közvetlenül befolyásolja a levegőszennyezés és zajterhelés. E témakör legfontosabb feladatai a már korábban említett környezetkímélő közlekedési módok elterjesztése, a közlekedési és lakossági terhelés (fűtés) csökkentése, a kültéri levegőminőség méréséhez szükséges mérőhálózat fejlesztése; zajterhelési mérőhálózat fejlesztése, zajtérképek készítése. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 6. intézkedés: Természetvédelmi területek és értékek megóvása Fő célkitűzés a megye természetvédelmi területeinek (a Bükki Nemzeti Park, a tájvédelmi körzetek, NATURA 2000 és egyéb védett, ökológiai területek) biológiai sokféleségének megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Emellett növelni kell a helyi védelem alá vonható magán- és önkormányzati tulajdonú természeti területek, értékek számát, a védetté nyilvánított területek nagyságát. Megyénk védett értékeinek felkutatása, megőrzése, fenntartása, természetvédelmi kezelésük ösztönzése és széles körben történő megismertetése kiemelt feladat. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása 71

72 Stratégiai Program célrendszere - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 7. intézkedés: Barnamezős területek hasznosítása, zöldmezős területek bevonásának optimalizálása Adott természeti, környezeti viszonyoknak megfelelően gazdaságstratégiai feladatként jelenik meg a megye leromlott állapotú, barnamezős területeinek hasznosítása (kármentesítés, rehabilitáció), új funkciókkal való ellátása, valamint a zöldmezős területek bevonásának optimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, anyag- és területtakarékos, energiahatékony, minőségorientált beruházások ösztönzése. A kihasználatlan beépített területek, barnamezők jobb kihasználásával hosszú távon a nemzetgazdaság számára fontos erőforrásokat védünk meg, biztosítva ezzel a gazdasági növekedés alapfeltételeit. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések 8. intézkedés: Környezetvédelmi előírások racionalizálása A környezetvédelmi előírások racionalizálása lehetőséget teremthet a fenntarthatóbb és az erőforrások hatékonyabb felhasználásán alapuló gazdaság irányába történő elmozduláshoz. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 2. Települési vízellátás és szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése - KEHOP 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések - KEHOP 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések - KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 9. intézkedés: Környezetbarát energetikai fejlesztések, környezeti beruházások megvalósítása A területek adottságainak megfelelőbb kihasználása pozitív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférésre, valamint a természeti és kulturális kincsek körültekintő, megtartó és fenntartó kezelésére. A környezetvédelem szempontjából a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás tekintetében kulcskérdés a termőföld, a vízkészlet és a bioszféra védelme és fenntartható hasznosítása is. A fenntartható környezeti, gazdasági, társadalmi fejlődés megköveteli, hogy fosszilis energiakészleteink kimerülésének elkerülése érdekében új, alternatív, illetve megújuló energiaforrásokat használjunk fel szükségleteink ellátására. Mindezek érdekében, illetve a megye jó adottságait figyelembe véve a megújuló energiaforrások (biomassza, a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia) hasznosítására továbbra is kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Emellett nagy előrelépés történhet az elektromos közlekedés (zöld járművek), elektromos utak, kutak kialakítása terén is. Az épített környezet korszerűsítése tekintetében kiemelt hangsúlyt kell fektetni az épületenergetikai szempontok érvényesítésére, energiahatékonysági korszerűsítésekre, arra, hogy a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag-és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést. Az épületek szigetelésénél nem szabad takarékoskodni, mert hosszútávon ez anyag-és energia megtakarítást eredményez. Támogatni kívánjuk a gazdálkodó szervezetek megújuló energia felhasználásának növelésére, valamint energiahatékonyságának javítására irányuló fejlesztéseit. A magyarországi adottságokhoz igazodóan elsősorban a biomassza és a geotermikus energia, másodsorban a víz-, nap-, szélenergia hasznosítását ösztönözzük. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása 72

73 Stratégiai Program célrendszere - TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 4.3 Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - GINOP 4.4 Vállalkozások erőforrás hatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás - KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 10. intézkedés: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak az éghajlati, időjárási szélsőségek, a hőhullámok, az áradások, az aszályok és az erdőtüzek, átalakul az óceánok hőháztartása és az éghajlati övek térbeli rendszere. Mindez egyaránt kihatással van a természeti környezetünkre, ezáltal az életfeltételekre, a gazdaságra és a mezőgazdaságra, közvetve és közvetlenül pedig a lakosság egészségi állapotára és életminőségére. Hosszú távon fontos cél a környezeti nevelés, a környezeti szemlélet mind szélesebb körben történő elterjesztése, az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése és a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. - TOP 2.2 Települési környezet állapot javítása - TOP 3.2. Települési energiahatékonyság növelése - GINOP 4.1 Kulturális és természeti örökségek védelme és hasznosítása - KEHOP 1. Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás prioritás: Fenntartható település és térszerkezet Heves megye versenyképes gazdasága megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltételei a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, az élhetőbb környezet kialakításában, az életminőség feltételeinek javításában, a települések, térségek sokszínű együttműködésében és a hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatásában testesülnek meg. A népesség és a befektetők megtartásának fontos feltétele a települések funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges környezet kialakítása. A cél egy olyan integrált és fenntartható társadalmi gazdasági környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. A város-vidék kapcsolatokat erősítő, várost és vidéki térségeket együttesen kezelő fejlesztésekre van szükség, amelyek eredményesebben kezelhetik a szegénység és a társadalmi kirekesztődés problémáit. A szegénység területileg koncentrált, legrosszabb helyzetben a vidéki és a romák lakta térségek vannak. Gazdasági és társadalmi felzárkóztatásuk egyik fontos eszköze lehet a közösség által irányított helyi fejlesztések alkalmazása. A társadalmi integrációt szolgálja a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben összefoglalóan szegregátumokban élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése, a szegregált lakókörnyezet felszámolása, illetve az onnan kikerülő emberek életminőségének javítása. Az életminőséget érintő és közösségfejlesztő megoldások a hátrányos demográfiai folyamatok mérséklődését, alternatívát nyújtó, élhető városi életterek kialakulását eredményezhetik. A kulturális és természeti örökség fejlesztése által pedig olyan települési környezet jöhet létre, amely vonzó és biztonságos a családok számára, javítja a kényelemérzetüket környezet-egészségügyi szempontok alapján és megfelelő rekreációs lehetőségeket kínál a szabadidő egészséges eltöltésére. A kulturális és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférhetőséget javító közösségi infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a települési környezet minőségének javításához, ezáltal a népesség és a befektetők helyben tartásához. 73

74 Stratégiai Program célrendszere Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kapcsolódó beruházási prioritások: 6 (c) a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése 6 (e) a városi környezetfejlesztési célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 9 (b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9 (e) a társadalom peremére szorult közösségek például romák integrációja 9 (j) közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 1. intézkedés: Helyi adottságokra épülő, területi fejlettségi különbségek kiegyenlítését elősegítő térszerkezet kialakítása Az erős várostérségek kialakításához és fenntartásához elengedhetetlen, hogy innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott térségek funkcióvesztett városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környezeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. Az elmaradott területek feltartóztatása komplex, a települések fejlődését hosszútávon befolyásolni képes fejlesztések támogatásával érhető el. Mindez egy olyan társadalmi gazdasági környezeti térszerkezet létrejöttét eredményezi, amely tartósan biztosítja versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, és a közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a megyén belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. A vidéket infrastrukturálisan olyan helyzetbe kell hozni, hogy az ott élők komfort fokozata közelítsen a városihoz (víz, villany, szennyvízelvezetés, gázvezeték kiépítés, iskola, stb.) annak érdekében, hogy helybemaradásuk feltételei adottak legyenek. Falufejlesztések tekintetében a vidék környezeti, természeti, kulturális, táji értékeinek védelmére, élhető környezet megteremtésére van szükség, mely a városok számára is rekreációs lehetőséget biztosít. - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés 74

75 Stratégiai Program célrendszere - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 2. intézkedés: A városi zöldfelületek fejlesztése, a zöldfelületi rendszer funkcióinak erősítése Támogatni kell a településeket saját környezetük fejlesztése érdekében a rendezett környezet kialakításában. Törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, az élhető település részét képező közterek, közparkok, közterületi játszóterek szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák, sportpályák infrastrukturális fejlesztését és megújítását. - TOP 2.1 Vonzó, biztonságos és funkciógazdag települési környezet létrehozása, ideértve a barnamezős területek többfunkciós hasznosítását - TOP 2.2. Települési környezet javítása - TOP 5.1. Város-vidék együttműködést és a városok közösségvezérelt fejlesztését erősítő helyi gazdaság- és településfejlesztés - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 3. intézkedés: Közösségi, civil szerveződések támogatása, önszerveződés erősítése Cél a társadalmi együttélés, a társadalmi párbeszéd erősítése a helyi közösségek fejlesztésével, az aktív társadalmi szerepvállalás erősítésével, a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi folyamatokba és a befogadás elősegítésével, az esélyegyenlőség javításával, továbbá a család társadalmi intézményének megerősítésével. Az intézkedés részét képezi a kiemelt jelentőségű területeken működő civil szervezetek programjainak támogatása (többek között a településfejlesztés, örökségvédelem, kulturális és szociális területen, egészséges életmód, fizikai aktivitás és társadalmi befogadás szempontjából, stb.). Az intézkedés a források helyi stratégián alapuló koordinált felhasználásával a helyi közösségek megerősítése érdekében elősegíti a helyi közösségi és civil kezdeményezések, családi, közösségi programok megvalósítását. A helyi lakosság munkaerő-piaci esélyeinek növelése és a foglalkoztatottság javítása érdekében támogatja a helyi igényekhez igazított, célzott képzési és foglalkoztatási programokat, és az ezeket segítő közösségi szinten irányított helyi és civil kezdeményezések, rendezvények szervezését. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a településeken működő IKSZT-k, művelődési házak, közösségi, civil szerveződések, hagyományőrző csoportok, amelyek a helyi identitástudat megerősítésében jelentős szerepet játszanak és hozzájárulnak a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez is. A közösségi terek révén a befogadást elősegítő, társadalmi aktivitást és a társadalmi kohéziót elősegítő partnerségek alakulnak, esélyegyenlőség-elvű foglalkozások, továbbá az aktivitást, a közösségi kreatív alkotást és egyéb önkifejezési eszközök fejlesztését elősegítő programok valósulhatnak meg. Integrált területi együttműködéseket generáló közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása szükséges. - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.1 Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 4. intézkedés: Az elmaradott térségek felzárkóztatása; szegregátumok felszámolása Cél a foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok alapján leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a szegregálódástól, az etnikai arányok átrendeződésétől leginkább érintett települések/településrészekben élők 75

76 Stratégiai Program célrendszere kikerülése a hátrányos helyzetből, mélyszegénységből. A szegregátumok felszámolás érdekében a demográfiai és gazdasági adatok alapján le kell határolni a beavatkozást igénylő településeket vagy településrészeket. A szegregált településrészen ezt követően olyan beavatkozások sorozatára van szükség, amellyel az ott élők mind társadalmi-szociális körülményei, mind a környezet infrastrukturális feltételei javulnak. Érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód, a szegregáció felszámolása, a komplexitás, az integráció, a pozitív megkülönböztetés, a kulturális identitás megőrzése, a társadalmi tolerancia, a modernizáció, valamint a szociális és etnikai dimenzió szétválasztásának elveit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szegregált közösségek összetett hátrányainak enyhítésére, integrációjuk elősegítésére, amelyeket nem egyszeri akciókkal, hanem komplex gazdaság- és társadalompolitikai beavatkozásokkal kell lehetővé tenni. - TOP 1.1. Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés - TOP 4.3.A leromlott városi területeken mélyszegénységben élő családok, romák, valamint szegregált élethelyzetben élő marginalizált csoportok fenntartható társadalmi és teületi integrációja, a biztonság és a társadalmi befogadás erősítése - TOP 6.2. Társadalmi befogadás erősítése és a szegénység elleni megyei és helyi kezdemélnyezések támogatása - EFOP 2. Befogadó társadalom - VP 6.2 Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése prioritás: Infokommunikációs fejlesztések Az információhoz való hozzáférés ma már külön gazdasági tényező. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása a gazdaságfejlesztés elengedhetetlen része. Az infokommunikációs fejlesztések az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza. Az információs társadalom ugyanakkor nem csak az infokommunikációs rendszerekhez való hozzáférést, hanem azok használatát, a társadalmi-gazdasági életbe való integrálódásukat is jelenti. Az úgynevezett e-gazdaság szerepe folyamatosan nő. A vállalkozások számára ma már elengedhetetlen, hogy megjelenjenek a világhálón (e-kereskedelem és más szolgáltatások). A közigazgatásban hasonlóképpen minőségi változás az elektronikus ügyintézés különböző formáinak elterjedése, ami tipikusan az információs technológiák társadalmi életben való hasznosulásának példája. Az infokommunikációs technológiák célja az emberek életminőségének javítása, tudásuk szélesítése, a különböző fejlettségű és gazdasági erejű földrajzi területek polgárai között a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás, illetve az attól való elzártságból adódó digitális szakadék felszámolása. Kapcsolódó Operatív Programok: - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Inrtsukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 76

77 Stratégiai Program célrendszere Kapcsolódó beruházási prioritások: 2 (a) A szélessáv kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technikák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében 2 (b) Az IKT termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása 2 (c) Az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése 2 (d) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 9 (g) a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat 10 (a) oktatási és képzési infrastruktúrák fejlesztése 11 (b) az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése 1. intézkedés: Integrált információs rendszer kialakítása Az informatikai infrastruktúra az informatikai működés tárgyi feltételeit jelenti, amelynek fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlen az információs társadalom fejlődése szempontjából. A gyors ütemben fejlődő információs társadalomban olyan informatikai eszközök, technológiák, innovatív folyamatok alkalmazása válik szükségessé, amelyek az információközlést, feldolgozást, annak áramlását és kódolását hatékonyabbá és gyorsabbá teszik. Integrált információs rendszer kialakítása és országos információs hálózatokra való csatlakozás mellett az informatika és a kommunikáció konvergenciáját, integrálódását szolgáló informatikai fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférést is biztosítják az ország egész területén. - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 2. intézkedés: Közigazgatási és gazdasági szereplők, vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása Hazánk mind a lakossági, mind a közigazgatási, mind pedig a KKV internet hozzáférés, használat és felhasználói ismeret terén jelentős lemaradásban van az uniós átlaghoz képest és mindez igaz az e kereskedelmi, e- közigazgatási penetrációra is. Az IKT ellátottság javítása, IKT alkalmazások fejlesztése, infokommunikációs felszereltségének és minőségi szolgáltatásainak fejlesztése, szabad szoftverek bevezetése hangsúlyozandó a központi közigazgatásban, a helyi önkormányzatokban A fejlesztési pólusok, tudásközpontok és térben koncentrálódó vállalati együttműködések (ipari parkok, klaszterek) esetében egyaránt. 77

78 Stratégiai Program célrendszere Az IKT eszközök és megoldások vállalaton belüli használatának előtérbe helyezése, külső és belső hálózattal való ellátása versenyképességük növelése szempontjából elengedhetetlen. A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében lényeges a digitális gazdaság előmozdítása, vagyis a vállalkozások IKT alkalmazásokkal és eszközökkel való ellátottságának javítása, az elektronikus, felhőalapú-szolgáltatások igénybevételének növelése. A megyében működő vállalkozások esetében támogatni és ösztönözni szükséges az IT-technológiák üzletmenetet segítő felhasználását, ezen belül elsősorban vállalatirányítási, folyamatmenedzsment szoftverek és a honlapok, webáruházak terjedését. - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 3. intézkedés: Elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, azok megismertetése A kormányzat és a közigazgatás működését olyan stabil, korszerű és biztonságos informatikai háttér (infrastruktúra, alkalmazások és szolgáltatások egyaránt) támogassa, amely lehetővé teszi a közigazgatás és állam belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási és állami szolgáltatásoknak a nagyarányú elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját és nyilvános hozzáférhetővé tételét. Állami e-szolgáltatások, e-közigazgatás fejlesztése a vállalkozások és a lakosság számára gyors, egyszerű és költséghatékony elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtését jelenti. A közigazgatás hatékonyságának növelése szempontjából fontos a közszolgáltatások minőségi fejlesztése, az elektronikus szolgáltatások széles körben történő elérhetővé tétele (e-közigazgatás), a gyors, költséghatékony és kényelmes ügyintézés megismertetése és alkalmazása. - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Inrtsukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 4. intézkedés: Digitális írástudatlanság felszámolása, digitális közbizalom erősítése, ITtechnológiák használatának ösztönzése A digitális írástudatlanság felszámolása, különös tekintettel a legnagyobb lemaradásban levők körében (az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében) kiemelten fontos, hiszen a 78

79 Stratégiai Program célrendszere digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót jelent, amelynek eredményeként nemzetközi vállalkozások számára Magyarország újra vonzóvá válhat. Emellett fontos a másodlagos digitális írástudás elterjesztése, a távmunka és digitális közmunka fejlesztése is. A területi felzárkózást elősegítve az elmaradott térségekben, egyes speciális adottságú térségtípusok esetében, és a kisebb népességszámú településeknél kiemelt prioritás kell, hogy legyen az IKT-hoz kapcsolódó infrastruktúrák, közösségi hozzáférési pontok és a digitális írástudás fejlesztése. Az oktatás területén fontos a modern, infokommunikációs eszközökkel történő oktatási technikák alapjául szolgáló IT-infrastruktúra fejlesztése, azok használatának ösztönzése is, az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézmények, valamint a hazai kutatói szféra, intézmények infokommunikációs eszközellátottságának, informatizáltságának növelése, valamint új oktatási IKT tartalmak, (pl. felhőalapú) szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. - TOP 4.1. A társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget, valamint az életminőséget segítő helyi szinten elérhető önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása - GINOP 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése - GINOP 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása - GINOP 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések - GINOP 3.4 Infokommunikációs ismeretek, készségek fejlesztése - GINOP 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése - EFOP 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén - EFOP 2. Befogadó társadalom - EFOP 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében - EFOP 5. Jó állam 79

80 Stratégiai Program célrendszere Prioritásokhoz kapcsolódó indikátorok Prioritás neve, száma Prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása Indikátor megnevezése Épített/felújított utak hossza Kialakításra kerülő/felújított parkolóhelyek száma Megépített kerékpárutak hossza Felújított/kiépített/áthelyezett buszfordulók száma Átépített/korszerűsített buszöblök száma Indikátor mértékegysége Km Db Km Db Db 80

81 Stratégiai Program célrendszere Prioritás Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme Épített/felújított autóbusz pályaudvarok száma A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utasszám Kiépített/felújított forgalomirányítási rendszerek száma Kiépített/korszerűsített dinamikus utas-tájékoztatási rendszerek száma Épített/felújított vízelvezető árkok, csatornák hossza Ár- csapadék és belvízkároktól megvédett lakosság száma Db Fő Db Db Km Fő 81

82 Stratégiai Program célrendszere Ár- csapadék és belvízkároktól megvédett terület Megerősített partfal szakasz hossza Épített/felújított szennyvízhálózat hossza Szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma Egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma Szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma Rekultivált hulladéklerakók száma Ha Km Km Db Db Fő Db 82

83 Stratégiai Program célrendszere A projekt által megvédett értékek vagy megtakarított áthelyezési szükséglet Energia megtakarítás mértéke Megnövekedett zöldfelületek száma Db Kwh Ha Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága Ha Prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet Lakosok száma Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Fő Ha 83

84 Stratégiai Program célrendszere Városrehabilitációs beavatkozások által érintett lakosok száma Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett lakosok száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Fejlesztéssel érintett épületek száma Felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma Újrahasznosított ingatlanok száma Fő Ha Fő Fő Db Db Db 84

85 Stratégiai Program célrendszere Lakossági elégedettség % Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések Megnövekedett zöldfelületek száma Székhellyel/telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Kialakított új szolgáltatások száma Teremtett munkahelyek száma Újonnan elérhető elektronikus közszolgáltatások száma A fejlesztéssel érintett közigazgatásban dolgozók száma Ha Db Db Db Db fő 85

86 Stratégiai Program célrendszere Prioritásokhoz kapcsolódó tematikus célkitűzések EU tematikus célkitűzések Prioritás prioritás prioritás prioritás (1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (2) Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása (3 ) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása. (4) Az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása (6) Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (7) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba (11) Intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása 86

87 3. A végrehajtás keretrendszere Prioritásokhoz kapcsolódó indikatív forrásallokáció Prioritás neve, száma Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft) Prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása Prioritás Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme Prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések 3. A végrehajtás keretrendszere 3.1. A végrehajtásban közreműködő szervezetek (jogszabályi háttér) A végrehajtásban közreműködő szervezetek a Partnerségi Terv és a releváns jogszabályok alapján kerülnek kiválasztásra. A releváns jogszabályok alapján közreműködő szervezetek már a megyei területfejlesztési program kidolgozása során kiválasztásra kerülnek. A Partnerségi Terv alapján közreműködő partneri szervezetek a megyei területfejlesztési program elfogadását követően kidolgozásra kerülő Partnerségi Programban kerülnek megnevezésre. A releváns jogszabályok alapján a végrehajtásban közreműködő szervezetek a következők: 1. megyei önkormányzat (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 2. térségi fejlesztési tanács (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 3. regionális fejlesztési ügynökség (1996. évi XXI. törvény) (területfejlesztési törvény) 4. gazdasági kamarák (1999. évi CXXI. törvény) (kamarai törvény) 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. 13. (3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 13. (2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében: g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában; h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében; k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről (1) 92 A megyei közgyűlések térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. (3) 94 A megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. (2) figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében. 87

88 3. A végrehajtás keretrendszere (7) 98 A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról (2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen: b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet; c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 9. A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában; évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 6. (1) a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. (3) A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 51. (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet. (2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek. 52. (1) A civil információs centrumok 51. szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el: a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében, b) elősegítik a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését, 3.2. A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza; a bevonandó célcsoportot, az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik), és a bevonás céljait. A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait. Információs együttműködéshez való jog: Az információs együttműködés körében a vertikális szinteknek megfelelő információkat a civil szervezetekhez elérhetővé kell tenni. Ugyanakkor a civil szervezeteknek felkérhetők a tevékenységi körükbe tartozó információk szolgáltatására, illetve ezzel összefüggő adatok összegyűjtésében való közreműködésre. Civil szférán belül működési forma szerint megkülönböztetünk; egyesületeket, szövetségeket, klubokat, alapítványokat, közalapítványokat, közhasznú társaságokat. A segédlettel a szorosan civil kezdeményezések - a bíróságok által bejegyzett alapítványok, egyesületek, szövetségek - számára szeretnénk lehetőséget biztosítani a területfejlesztési feladatok befolyásolására és 88

89 3. A végrehajtás keretrendszere azokban való részvételre. Kiküszöbölve ezzel azt a hátrányt, amely más szervezetekhez képest e szervezeteknél még fennáll. A bevonás eszközei és részvételi formái: A munkacsoportok létrehozása. Az egyeztetési fórumok: o a Területfejlesztési Egyeztetési Fórum (TEF): A személyes részvételre felkért partnerek egyeztetése. o a Szakmai Fórumok: A programozás során érintetté váló a Területfejlesztési Munkacsoport által kiválasztott ágazatok képviselőinek szakmai egyeztetése. o a Térségi Fórumok: A járási központokban megrendezésre kerülő egyeztetések, a személyes konzultációra vállalkozó partnerek részére. o a hivatalos partnerségi tevékenységet végző szervezetek fórumai és tanácskozásai. A partnerségi folyamat minden aktusa rendszeres gyakorisággal, az önkormányzat honlapján folyamatosan frissítésre kerül, amely minden érdeklődő számára hozzáférhető. A partneri részvétel: o személyes konzultációval, o postai úton, illetve o elektronikus levelezéssel történik A végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi körei, kompetenciái A stratégiai program készítésekor rendelkezésre álló, a megvalósítást és a monitoringozást meghatározó folyamatok jogszabályi keretei nem állnak rendelkezésre A megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatok jogszabályi keretek A stratégiai program készítésekor rendelkezésre álló, a megvalósítást és a monitoringozást meghatározó folyamatok jogszabályi keretei nem állnak rendelkezésre. A program megvalósítást meghatározó keretek jelenleg csak részben állnak rendelkezésre. Azaz eddig inkább csak a következő tervezési időszak megvalósítására vonatkozó elveket, főbb irányokat rögzítették leginkább kormányhatározatok formájában. A korábbi tervezési időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megvalósítás keretei és az azt meghatározó legfontosabb jogszabályok a év végére várhatók A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása A megyei tervezés jogszabályi alapjai A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően két törvény szabályozza: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdése szerint: A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) részletezi, melynek decemberi módosításával és annak január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági 89

90 3. A végrehajtás keretrendszere szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A fentiek értelmében részben tehát tervezési (koncepció és programalkotás), részben koordinációs illetve közreműködési feladatokat határoz meg a jogszabály a megyei önkormányzatok számára. További irányadó jogszabályként kezelendő a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat, valamint a as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat. A fentiek alapján a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a as területi alapú fejlesztések megtervezésében, továbbá a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. várostérségek. Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő célokat és alapelveket határozza meg. Azon túl, hogy növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát, hogy a tervezés során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni, és hogy a forrásokat lehetőség szerint koncentrált módon, kevés számú fejlesztési prioritásra összepontosítva kell felhasználni - elkerülve a források nem kívánatos szétaprózódását -, a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi alapelvei közül az alábbiak kiemelt súllyal bírnak: a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe, a között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására, a között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat, a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett, a közszférához tartozó kedvezményezettek esetében biztosítani kell, hogy a támogatási döntések az általános pályázati rendszertől eltérő, egyszerűsített eljárásrend keretében szülessenek meg, a között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését A as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálhatnak a as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Ezen túlmenően a helyi (városivárostérségi) szintű tervezésben koordinációs szerepet töltenek be, összefogják a kistérségi fejlesztési 90

91 3. A végrehajtás keretrendszere részprogramok elkészítését, valamint közreműködnek az ágazati operatív programok kialakításában véleményezés és kulcsprojektek kidolgozása révén. A fejlesztések hatékonyságának és hozzáadott értékének növelése érdekében a következő időszak végrehajtását egy megújult intézményrendszer támogatja. Ezzel összhangban a Kedvezményezettek felkészítése is nagyobb hangsúlyt kap annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek a támogatások fogadására és eredményesebb felhasználására. A as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat lapján a Kormány elkötelezett abban, hogy a as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást. A Kormány ennek érdekében egyetért azzal, hogy a közötti európai uniós fejlesztési források intézményi és végrehajtási kereteit a következő alapelvek szerint kell elkészíteni: 1. Az újonnan kialakításra kerülő fejlesztéspolitikai intézményrendszer a fejlesztéspolitikai ügyek egyszerű, gyors, átlátható, diszkrimináció-mentes, költségtakarékos és hatékony intézésére hivatott. Ennek keretében a pályázók számára egyszerűsített, a már meglévő közigazgatási és egyéb nyilvántartások adatain csak a szükséges mértékben túlmutató információk megadására irányuló eljárásrend kerül kidolgozásra. Meg kell vizsgálni a pályázók számára kisebb költséget jelentő kiválasztási, projektfejlesztési és implementálási eljárások alkalmazhatóságát (normatív támogatások, global grant, egyszerűbb feltételrendszerű visszatérítendő támogatások). Lehetővé kell tenni, hogy százmillió forint fejlesztési értékig a fejlesztéspolitikai jogviszony normatív feltételek teljesülésével jöjjön létre. A normatív feltételek ez esetben azt jelentik, hogy a támogatást igénylők pályázatának értékelése mind a jogosultsági, mind a kiválasztási szempontokat tekintve kizárólag objektív alapon eldönthető, illetve egyértelműen mérhető mutatók alapján történjen. 2. A közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik. Esetükben az európai uniós jogszabályokkal összhangban, az operatív programok szakmai és pénzügyi céljait figyelembe véve az ágazati prioritást élvező projekteket előnyben részesítve a projekt szelekciót egyszerűsített kiválasztási eljárással kell megvalósítani. Az egyszerűsített kiválasztási eljárások előzetes helyzetértékelésen alapulnak majd és a Monitoring Bizottságok szakmai támogatásával összhangban kerülnek kialakításra. 3. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását felkészült szakértői bázison alapuló állami kapacitások megteremtésével kell biztosítani a következők szerint: a) megyei jogú város és megyei önkormányzatok esetében önálló, saját erőforrások biztosításával; b) az ágazati szervezetek, minisztériumok esetében állami (központi) kapacitások biztosításával; c) helyi- és nemzetiségi önkormányzatok, állami cégek esetében állami (központi) kapacitás biztosításával; d) az így kiépített humán kapacitások kisvállalkozók és bevett egyházak számára történő igénybevételét is biztosítani kell. 4. A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igénybevétele nélkül. A működéshez szükséges humán kapacitás felkészítését, a transzparencia biztosításának feltételeit elő kell készíteni. A speciális szaktudású értékelők alkalmazására fel kell készülni. Az értékelők számát kontrollálni és tevékenységüket minősíteni kell, az összeférhetetlenségi alapelvek szigorú betartása mellett. 5. Nem lehet projektmenedzsment költséget lehívni a jövőben a projekt fizikai előrehaladását meghaladó mértékben. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, ezzel is biztosítva a számonkérhetőséget. A közszféra kedvezményezettek esetében állami, belső kapacitás kiépítése szükséges a projektmenedzsment feladatok ellátására. A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg. 91

92 3. A végrehajtás keretrendszere 6. Gondoskodni kell arról, hogy a költségvetési szerv kedvezményezett, valamint az önkormányzat, mint kedvezményezett részére ne kerüljön sor hazai fejlesztési célú költségvetési támogatás folyósítására mindaddig, amíg az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest késedelemben van. A késedelem tényéről a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot tájékoztatni kell. 7. A végrehajtási intézményrendszer szereplői számára ki kell alakítani egy gyakorlatorientált, probléma centrikus továbbképzési rendszert a Karrier Programon keresztül. A szakmai tapasztalatot, felkészültséget a jelenlegi személyi juttatások megtartásával a meglévő humán kapacitások folytonosságával egyidejűleg fenn kell tartani. A személyi juttatások fedezetét a nemzeti költségvetés útján szükséges biztosítani. Tudatosítani kell az intézményrendszeri szereplőkben, hogy a közös cél az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, amely csak szolgáltatói hozzáállás mellett és a kedvezményezettek szakmai támogatásán keresztül érhető el. 8. Az európai uniós források felhasználása során a közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szükséges, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a közszféra kedvezményezettek számára a közbeszerzési eljárásokat oly módon, hogy a pályázati konstrukciók sajátosságaihoz igazítottan, keret-megállapodásokból egyszerűsített lehívással tudnak termékeket és szolgáltatásokat beszerezni és építési beruházásokat megvalósítani. 9. Erősíteni kell a részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazását, amelyen keresztül a kedvezményezettek adminisztratív terhei minimalizálhatók. Ezzel párhuzamosan a végrehajtásban az eredményorientált megvalósítás felé kell elmozdulni. 10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végrehajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét. 11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jogorvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül. A pályázatok tárgyában hozott döntések nyilvánosságát biztosítani kell. Ugyanez vonatkozzon a kedvezményezettnek a támogatási döntés módosítására vagy visszavonására vonatkozó kérelemére is. A fejlesztéspolitikai jogviszonyra vonatkozó minden más hatáskör gyakorlása esetén a közigazgatási eljárás általános szabályain alapuló eljárást kell előírni a jogszabályban, beleértve a jogorvoslati fórumrendszert is. 12. Olyan jogi kapacitásokat kell kiépíteni az intézményrendszeren belül, amelyek külső erőforrások bevonása nélkül képesek ellátni az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos jogi tanácsadást és perbeli képviseletet is. 13. Az európai uniós elvárások mentén, meghatározó állami szerepvállalás mellett, állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell megvalósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomonkövetését, monitoringozását. A hatékony fejlesztéspolitikai eljárás alapvető feltétele az eljárási cselekmények elektronikus úton történő bonyolításának igénye egy stabilan működő, gyors, átlátható informatikai nyilvántartás kialakításával, összhangban az ún. e-kohéziós elvárásokkal is. 14. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kapcsolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasználási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen. 15. Az európai uniós projektekkel összefüggésben végzett kommunikációs tevékenységek megvalósítása során a fejlesztéspolitikai üzenetek (pl. arculat) központi megfogalmazása mellett kiemelt cél a helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe. 16. Minden támogatási konstrukciót az egyes eljárási szakaszok lezárását követően (projekt-kiválasztási szakasz, valamint megvalósítási szakasz) elemzés alá kell vonni. Az elemzés eredményét vissza kell csatolni a támogatási konstrukció következő pályázati felhívásának, vagy adott esetben más konstrukciók pályázati felhívásainak szabályrendszerébe. Ugyanazon pályázati felhívás kapcsán benyújtott pályázatok bírálata, értékelése és kifizetése azonos, lehetőleg a pályázatok benyújtási időszakának végét követően változatlan 92

93 A monitoring rendszer keretei szabályok mentén történjen. Az esetleges változtatási igényeket a következő pályázati felhívás szabályrendszerének kialakítása során kell figyelembe venni. 17. Az uniós projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárásokat központosítani, határidejüket rövidíteni kell. Az engedélyezési eljárások lebonyolításához szükséges kapacitásokat uniós forrásból javasolt biztosítani. A jogerős engedélyek megléte szelekciós kritérium kell, hogy legyen. 18. A végrehajtás, jogalkalmazás, ellenőrzés, illetve a hozzájuk kapcsolódó garanciák egységes, jogszabályi szintű szabályozásával, valamint a kapcsolódó jogintézmények megfogalmazása révén kell biztosítani a fenti alapelvek érvényesítését, növelve ezzel a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, egyértelműsítve az egyes szervek feladat és hatáskörét, megteremtve a központi koordináció jogi megalapozottságát. A szabályozás világossága és következetessége érdekében a támogatásban részesülőket terhelő főbb kötelezettségeket is jogszabályban kell kimondani, és ezen kötelezettségek nem teljesítéséhez jogkövetkezményt kell kapcsolni. Biztosítani kell továbbá az uniós támogatási alapok ideértve az európai mezőgazdasági- és vidékfejlesztési alapot, valamint az európai halászati alapot is egységes eljárásrendek mentén történő felhasználását, összhangban a hazánk által készített Partnerségi Megállapodás alapelveivel, annak érdekében, hogy a kedvezményezetteket ne érintsék hátrányosan az egyes alapok eltérő európai uniós előírásai. 19. Meg kell határozni az intézményrendszeri szereplőket és azok felelősségi körét. A szervezeti és működési szabályzatok elkészítésekor biztosítani kell, hogy a szereplők által ellátandó azonos feladatkörök esetében a költséghatékonyság elveivel összhangban bizonyos funkciók összevontan kerüljenek elvégzésre. 4. A monitoring rendszer keretei 4.1. Az indikátorok meghatározásának módszertani alapelvei Az indikátorok meghatározásakor figyelembe kell venni néhány fontos kitételt, amik a későbbi mérésekre is kihatással lehetnek. Ezek alapján az indikátoroknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: 1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor az gyakorlatilag használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható. Célszerű tehát olyan indikátorokat meghatározni, amely a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutatható. 2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. 3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. 4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából 5. - A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat. A korábbi tervezési időszakok egyik legfontosabb indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt, hogy az egyes indikátorok alatt a program végrehajtásban résztvevő más-más szereplők nem ugyanazt értették. Ezen félreértésekből aztán időnként felül kellett vizsgálni az adott indikátorokat, ami azonban egészen a pályázatok nyerésének megkérdőjelezését vonta maga után. Hiszen lehet, hogy a pályázat benyújtásakor a projektgazda nem jól adott meg egy indikátort, amit az értékelés során plusz ponttal díjaztak, majd kiderült, hogy azt az indikátort nem is tudja produkálni vagy nem a korábban vállalt mértékben. 93

94 A monitoring rendszer keretei Az egyes projektek számszerűsíthető eredményeit programszinten is összesíteni kell. Ennek érdekében a pályázati adatlapon és az előrehaladási jelentésekben előre meghatározott indikátoroknak kell majd szerepelni, amelyek értékeit a pályázónak/kedvezményezettnek meg kell határoznia a saját projektjére vonatkozóan. Amennyiben a megadott indikátor az adott projekt esetében nem releváns, a használata természetesen nem szükséges. A programszinten összesíteni kívánt indikátorokon túl, a szerződéskötés során a kedvezményezetteknek majd rögzíteniük kell azokat a számszerűsített mutatókat, amelyekkel saját projektjeik előrehaladását és sikerességét mérni lehet a megvalósítás folyamán A program céljainak értékelése Az Értékelés célja, hogy javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az OP stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásokat. (1083/2006 EK rendelet, 47. cikk) A programértékeléseket az értékelés elvégzésének időpontját tekintve három + egy nagy csoportba sorolhatjuk (ex-ante, mid-term, ex-post + on-going). A három + egy típusú programértékelés céljai átfedésben vannak, azonban részben eltérnek egymástól: 1. Az ex-ante (előzetes) értékelés egy tervezés alatt / megvalósítás előtt álló program értékelési dokumentuma. Ennek céljai, feladatai az alábbiak: o elérni kívánt, számszerűsített célok kijelölése, o a kijelölt célok társadalmi-gazdasági megalapozottságának vizsgálata; o a költségvetési források optimalizálása; o fejlődési lehetőségek meghatározása; o a program várható hatásainak eredményeinek prognosztizálása. 2. A mid-term (időközi) értékelés célja adott végrehajtás alatt álló program eredményeinek időközi értékelése. A mid-term értékelés azt vizsgálja, hogy sikerül-e / sikerülhet-e a programidőszak végéig kitűzött célokat teljesíteni. Amennyiben a célok teljesülése veszélyben forog a mid-term értékelés javaslatokat tesz a célok elérést segítő intézkedésekre, illetve szükség esetén a célértékek módosítására. 3. Az EX-POST (utólagos) értékelés a projektek / program végrehajtását és befejezését követően készülnek. Az utólagos értékelés vizsgálja a források felhasználásának mértékét, a végrehajtás módját, a program eredményességét és hatékonyságát, a társadalmi-gazdasági hatásait, illetve hogy az eredeti célkitűzéseket sikerült-e elérni / teljesíteni. Az elemzés az elmúlt időszak eredményeinek számbavétele mellett inputokat ad későbbi programok, akciótervek, útmutatók tervezéséhez. 4. Az On-going (folyamatos) értékelés némiképp eltér a fent felvázolt értékeléstípusoktól. Legfontosabb jellemzői az alábbiak: o Az értékelés nem egy adott időpontban történik, hanem folyamatosan / periodikusan; o Folyamatosan követi a megvalósulás menetét, adott program céljainak megvalósulását; o Folyamatosan elemzi az elért outputokat és eredményeket. A program értékelése során javasolt értékelési időpontok a mid-term időközi értékelés és az ex-post utólagos értékelés. Az utólagos értékelésre a program végrehajtását követően kell, hogy sor kerüljön, míg az időközi értékelésekre vonatkozóan a 7 éves időszakban minimum 2 értékelésre kell, hogy sor kerüljön. Ezek nagyjából 2 éves időszakokat kell, hogy felöleljenek, azaz az 1. időközi értékelés ideje 2016, míg a második értékelés ideje Ezt követően 2021-ben egy ex-post értékelés elvégzése javasolt. 94

95 Megyei tervezést meghatározó körülmények 5. Megyei tervezést meghatározó körülmények 5.1. Tervezési alapelvek A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (a továbbiakban: TOP) tartozó megyékben megvalósuló decentralizált fejlesztések tervezése során a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 1. pont h) alpontjában a gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a kerüljön keretként meghatározásra, 2. egyetért azzal, hogy a TOP-ban a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósuljon meg: a) megyei szint, b) megyei jogú város szintje, valamint c) várostérség és megyei jogú város térségének szintje, 3. figyelembe véve a kohéziós politikai kereteket és a Partnerségi Megállapodás tervezetében rögzítetteket, 4. egyetért azzal, hogy a TOP keretében a 2. pont szerint folyó tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be, 5. egyetért azzal, hogy a megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között, 6. egyetért azzal, hogy a 4. pontban hivatkozott megyei programok indikatív forráskerete összesen 450 milliárd forint legyen az 1. mellékletben meghatározott, megyék közötti indikatív megoszlás szerint, 7. egyetért azzal, hogy a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a területfejlesztési statisztikai kistérségek alapján történjen, 8. egyetért azzal, hogy a megyei jogú város térségében tervezett fejlesztések illeszkedjenek a megyei jogú város integrált településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott fejlesztési irányokhoz, a TOP által meghatározott keretek között, 9. egyetért azzal, hogy a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztésével összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el az érintett települési önkormányzatok bevonásával, a TOP által meghatározott keretek között, 10. egyetért azzal, hogy a megyei jogú városokkal összefüggő programok indikatív forráskerete összesen 220 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összeg megyei jogú városok közötti indikatív megoszlását a 2. melléklet szerint határozza meg, 11. egyetért azzal, hogy a 8. pontban hivatkozott várostérségek és megyei jogú városok térségeit érintő fejlesztések indikatív forráskerete összesen 298,08 milliárd forint legyen azzal, hogy ezen összegnek a várostérségek és a megyei jogú városok térségei közötti indikatív megoszlását a 3. melléklet szerint határozza meg, 12. egyetért azzal, hogy a megyei önkormányzatok a várostérségek és a megyei jogú városok térségének fejlesztése során a 3. mellékletben meghatározott várostérségek és megyei jogú városok térségeinek forráskeretétől a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében tíz százalékkal eltérhetnek a 3. mellékletben a várostérségek és megyei jogú városok térségeinek meghatározott forráskereteitől a megye összes forráskeretén belül 95

96 Megyei tervezést meghatározó körülmények 5.2. A megyei tervezési folyamat logikája Az ÁROP /A-2013 kódszámú pályázati konstrukció finanszírozza a megyei tervezést. A pályázatban foglaltakkal összhangban, a megyei tervezési folyamat az alábbi 7 fő feladatkörből áll: 1. megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése (2012-ben döntően elkészültek) 2. megyei területfejlesztési koncepció elkészítése (folyamatban van, a legtöbb megyében elfogadás előtt áll) 3. Megyei területfejlesztési program elkészítése (megyei szintű középtávú programok elkészítése) 4. A közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei területfejlesztési részdokumentumok elkészítése 5. Partnerség biztosítása 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése A Heves Megyei Önkormányzat elkészítette a időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési koncepciót (helyzetfeltáró- és javaslattevő munkarész), amely az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció parlamenti elfogadását és a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően beterjesztésre kerül a Közgyűlés elé elfogadás céljából. Az uniós tervezés szempontjából a megyei területfejlesztési koncepció fontos funkciója, hogy a sajátos területi igényeket, területi szempontokat megyénként közvetítsék az OP tervező szaktárcák felé. A megyei tervezési folyamat további lépéseinek fő célja, hogy e folyamat végeztével a megyei önkormányzat kijelölje a legfontosabb térségi, TOP-ból és ágazati OP-kból finanszírozható kiemelt területfejlesztési irányait (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyre a TOP esetében ráépülhet a fejlesztési irányok továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése. 1. ábra: a megyei tervezés folyamata (forrás: NTH) 96