A ROMÁNKOR MŰVÉSZETE (EGYETEMES)

Átírás

1 A ROMÁNKOR MŰVÉSZETE (EGYETEMES) Építészet: A román stílusú építészet legfőbb és legjellegzetesebb művészi feladatai egyházi rendeltetésűek, templomok és kolostorok. Világi feladatai uralkodók és főurak védelmi jellegű lakóhelyei a várak, továbbá városok védőművei, középületei és gazdasági épületek. A városok fokozatos kifejlődésével az európai városépítés jellegzetességei is kezdenek kialakulni.. A templom volt a legfontosabb művészi feladat, szobrászat, festészet és kézművesség minden erejét ennek a díszítésére fordította. A kor művészetétől távol áll a naturalizmus. A templomok többségükben hosszanti elrendezésűek és a korai keresztény bazilika típusát fejlesztik tovább. A kisebb, főként a falusi templomok egyhajósak. A román stílusú építészet emlékei Németország Jelentős emlékei a szászországi Gerndrodében a X. századi Szent Ciriákus kolostortemplom és Hildesheimben a XI. századi Szent Mihály kolostor-templom. A XI. században a száli frank császárok idején az építkezések súlypontja a Rajna vidékére tolódik át. Itt épülnek a nagy császári székesegyházak, elsőként Speyer, majd a későbbiek között Worms székesegyháza. A részben kétszentélyes, keresztházas bazilikák lefedése utóbb már boltozással készül. Köln városában és környékén a háromkaréjos szentélyű templomok típusa alakul ki a Sankta Maria im Kapitol templom mintájára. Franciaország A román stílusú építészet Franciaországban karoling előzmények után a XI. század kezdetétől a XII. század második feléig tart. Nagyszámú emléke közül a templomok és kolostorok a legjelentősebbek. Ezeknek vidékenként sajátos vonásokkal rendelkező változatai alakultak ki Burgundiában, Provance-ban, Aquitániában, Languedocban, Auvergne-ben és Normandiában. Burgundia a francia román stílus fejlődésének egyik legfontosabb területe, főként a bencés és a ciszterci rend itteni építkezései révén. Templomai többnyire háromhajós, keresztházas, kóruskörüljárós és kápolnakoszorús bazilikák. Építészetének korai, a román stílus kialakulását szemléltető emléke a Tournus-i Saint-Philibert, kiforrott alkotásai Cluny bencés apátsági temploma és a ciszterci építészet jellegzetes képviselője, a Fontenay apátsági templom. Anglia Angliában a normann hódítás ( 1066) előtti időből csak néhány szerény méretű templom maradt fenn a XI. század első feléből. Hódító Vilmos 1066 után új királyságában nagyszabású templomépítkezéseket rendel el. Ezekhez Normandiából hozat mestereket, akik az akkor ott épülő templomok, közöttük a Caen-i Saint-Etienne jellegzetességeit közvetítik, amely az egyik legjelentősebb, és eredeti alakjában legjobban megőrzött emlék. Durham székesegyház és 1143 között épült. Spanyolország A pireneusi-félszigeten az arab mórok visszaszorítása után a felszabadított északi részeken a XI. században éled újra a keresztény építészet. A Santiago de Compostela székesegyház, a mohamedánok elleni harcokban segítő Szent Jakab apostol tiszteletére emelt templom, amely Európa egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt. A geronai székesegyház keletkezéséről nem maradtak fenn források, de a feltevések szerint a XII. század közepén épült, valamivel később, mint a San Cugat kolostor pompás kerengője. Itália

2 Itáliában a román stílusú építészet a XI. század közepétől a XIII. század közepéig virágzik. A területi széttagoltság itt is tájegységenként eltérő sajátosságokat hozott létre. Milano: San Ambrogio templom. Korai keresztény templom helyén a XII. század első felében épült. Pisa: Campanile A szentélytől délkeletre áll a, 1173-ban megkezdett. de építése közben megdőlt és szakaszonként kiigazítva teljesen csak a XIV. században befejezett kör alaprajzú harangtorony, a "ferde torony". Firenze. Battistero. A keresztelőkápolna római alapokon a VI-VII. században épült, és a XI- XIII. században nyerte végleges képét Róma: San Paolo fuori le Mura kolosrorudvara. Művészet, kultúra A román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik. Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben a bencéseknek, a korszak végén a cisztercieknek és premontreieknek. A világi kultúrát a hűbériségen alapuló és a keresztes hadjáratokkal új célokat követő lovagság alakítja. A középkor korai évszázadaiban a tudományos fejlődés megreked. A kereszténység felfogásának megfelelően minden tudomány forrásává a Biblia válik. Ennek ellenére hat a római kulturális örökség, majd arab közvetítéssel a görög tudomány és filozófia is. Ebben és a mezőgazdaság, valamint a technika fejlesztésében a szerzetesség jelentős szerepet játszik. A munkamegosztás fokozatos kialakulása a kézműipar újraéledését, tökéletesedését, gyakorlati találmányok és eljárások bevezetését és elterjedését eredményezi. A szinte kizárólag vallásos egyházi irodalom mellett történelmi munkák, részben pusztán eseményeket feljegyző kolostori évkönyvek, részben elbeszélő krónikák is keletkeznek. A világi irodalmat, a lovagságot és eszményeit dicsőítő költészet, az antik irodalomból átvett és átformált, a valóság talajából fakadó elbeszélések képviselik. A lovagi irodalom kiemelkedő emlékei a XI. századi francia Roland-ének és a XII. századi német Nibelung-ének. Hazánk e korból fennmaradt kevés, kizárólag latin nyelvű irodalmi emléke - közöttük Anonymus krónikája a XII. század végéről - közül kiemelkedik a XII. századi Halotti beszéd, az első ismert, összefüggő magyar nyelvű prózai szöveg. A román stílusú képzőművészet vallásos tárgyú, és nagyrészt szorosan kapcsolódik az építészethez. Az egyház tanításait közvetíti közérthető, egyszerűsített alakban, a többségükben írni-olvasni nem tudó embereknek, részben általánosan ismert jelképek, szimbólumok alkalmazásával. Jobbára ó- és újszövetségi jeleneteket vagy szentek legendáit ábrázolja. A kőszobrászat alkotásai túlnyomó részben az egyházi épületek, templomok és kolostorok díszítésére készülnek, és ezek leghangsúlyosabb és legszembetűnőbb részein helyezkednek el. Így a kapuk oldalain és a nyílásuk fölötti ívmezőben, timpanonban, az oszlopfőkön, szentélykorlátokon és szószékeken. A bronzszobrászat domborműves kapuszárnyak, keresztelő medencék, lámpások díszítésére összpontosul. A román stílusú kőszobrászat jelentős emlékei a dél-franciaországi Saint-Gilles és az Arlesi Saint Trophine templom kapuzatai, amelyek kompozíciójukban és formálásukban antik római példákat követnek, a Vezelay-i Sainte Madeleine templom kapujának ívmezőjét kitöltő dombormű, Krisztus és az apostolok nyújtott, bizáncias alakjaival és a Chartres-i székesegyház nyugati kapuzatainak bélletszobrai. Hazánkban a legjelentősebb szobrászati emlékek az esztergomi bazilika díszkapujának, a Porta Speciosanak domborművei, a kalocsai székesegyházból származó királyfej, a vértesszentkereszti, a karcsai templom és az esztergomi királyi kápolna figurális díszű oszlopés pillérfői és a jáki templom kapu- és szentélyfülkéinek szobrai.

3 A román stílusú festészet alkotásai részben a templomok falait és boltozatait díszítő, különösen Franciaországban nagy számban megőrzött falfestmények, részben kódexillusztrációk, miniatúrák. A falfestészet hazai emlékei közül kiemelkednek a feldebrői altemplom, a veszprémi Gizella-kápolna, a vizsolyi, szalonnai, hidegségi és a jáki templom freskótöredékei. Itáliában tovább virágzik a mozaikművészet is. A korabeli templomok falát és boltozatait díszítő figurális művek mellett jellegzetesek a Rómában működő, görög eredetű Cosmas család műhelyének XII. századi ornamentális mozaikjai, az ún. cosmaták, amelyek falfelületek mellett oszloptörzseket és más részleteket is borítanak. Magas színvonalú a jobbára szintén egyházi rendeltetésű román stílusú textilművészet. Alkotásai részben egyházi öltözetek, részben képes falikárpitok. Utóbbiak jelentős képviselője a XI. század végi bayeuxi kárpit, amelynek mintegy 60 m hosszú hímzett képsora Angliának Hódító Vilmos által történt elfoglalását ábrázolja feliratos jelenetekben. Hazánkban a Gizella királynő nevéhez fűződő hímzett koronázási palást e művészetág legszebb emléke. Iskolák Klerikus nevelés: Új társadalmi rend, a feudalizmus kialakult, a kereszténység államvallássá lett. IV. sz. elején megalakultak az első kolostori közösségek (remeteélet). Az első alapító Nursiai Benedek (529.; Monte Cassino az első kolostor); bencések, hazánkba a X. században jutnak el. "Ora et labora - imádkozz és dolgozz". Kolostori iskolák (VI-XV. sz.): Vallási ismeretek, latin olvasás, egyházi énekek, hét szabad tudományt magasabb fokon, filozófiai műveket oktattak. A szerzetesek másolással is foglalkoztak (scriptorium - írószoba). A nagyobb kolostorokban (pl. Sank Gallen, Fulda) 2 iskola működött: belső (szerzetesnek készülő fiúk számára); külső (világi feladatok ellátására készülő klerikusoknak). Klerikus: VI-XVI. sz-ban azok a férfiak, akik az egyházi rendbe (klérus) tartoztak. Női szerzetesrendek: olvasás, írás, viselkedési szabályok, varrás, egészségügyi ismeretek. Új műveltségi rendszer: VIII. sz. vége; Frank Birodalom kialakulása nagyszabású művelődési program; kolostori, káptalani, plébániai iskolák hálózata. A legkisebb plébániával rendelkező településeken is létrehozták az alapvető klerikusi ismereteket (olvasás, éneklés) oktató plébániai iskolákat; minden egyházi területi központban székesegyházi iskolák működtek. IX. sz.; oktatás rendje: tanulócsoportok, tananyag, tantárgyak, tankönyvek, tervszerű haladás, klerikus tanárok. Új tananyagrendszer, magába foglalta a hét szabad tudományt is (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, zeneelmélet). Magasabb képzési területeken + 3 komplex tantárgy: grammatika (latin nyelvtan, kiejtés, helyesírás, hangsúlyozás); diktámen (gyakorlati írásművészet); kompútusz (húsvét időpontjának kiszámítása naptárkészítés, természeti jelenségek megfigyelése, történele, földrajz, egészségügyi ismeretek).

4 Plébániai iskolák: IX. sz. folyamán indult a falvakban a tehetséges fiúk összegyűjtése, pappá képezték őket a plébánián. Olvasást és éneklést tanultak cél a klerikus-utánpótlás volt. Káptalani (székesegyházi) iskolák: A papi műveltség elsajátításának színtere; az ezredforduló táján átszervezték őket, magasabb tanulmányok elsajátítása vált lehetővé. Alsó fokú iskolás ismeretekre (olvasás, éneklés) épültek a komplex tárgyak: grammatika, diktámen, kompútusz. XII-XIII. századtól kiemelkedő szaktudományok jelentek meg: teológia, jogtudomány, orvostudomány. Hármas rendszer: alsó fokú iskolás műveltség; komplex alaptudományok; önálló szaktudományok. Középkori egyetemek: A XII. században létrejött a hallgatók és oktatók szabad társulása, az universitas, a mai egyetem őse. Az intézmény neve "egyetemes tanulmányok" (studium generale) volt. 1088: Bologna (jogi kar); Párizs, Sorbonne (Notre-Dame + Szt. Genovéva kolostor) - teolgiai, jogi, orvosi és filozófiai kar (latin grammatika+logika), ezután léphettek a 3 magasabb karra esztendei szaktudományos stúdium után lett valaki doktor. A fakultás vezetője a dékán, a négy fakultásé a rektor. Két egyetemtípus: 1. Párizsi (rektort a tanárok választottak, az egyház erősítette meg; francia, angol, német egyetemek) ; 2. Bolognai (egyetemi polgárok választottak rektort 1-2 évre; rektor csak klerikus lehetett - itáliai, spanyol egyetemek + Krakkó). Világi nevelés: Lovagok: Cél: hősies férfiak nevelése; érték lett a testi erő, harcedzettség, fejlett fizikum; lovagiasság, nagylelkűség, gyengék gyámolítása, nők tisztelete. A lovagságot az egyház is szentesítette. Színterei a főúri udvarok voltak, miután a gyermekek otthon a vallási és erkölcsi alapokat, valamint az alapvető fegyverforgatási készségeket elsajátították. Ezeket a lovagi tornákon, valós életet imitáló környezetben tanulták tovább. Többségük írni-olvasni nem tudott, ezért a lovagregényeket (roman) meghallgatták (Nagy Sándor, Trisztán és Izolda). Nyelvtudás; francia nyelv - a lovag az előkelő hölgyekkel ezen a nyelven társalgott. Hét lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkozás, éneklés. Lovaggá válás fokozatai: apród fegyverhordozó lovag (avatás éves korban). Úri leánygyermekek nevelése: Apácakolostorokban, főúri családok lovagváraiban. Tizenkét esztendős koruk után férjhez adták őket. Várúrnő: a vár önellátó gazdaság volt, ezért érteni kellett gazdálkodáshoz, pénzügyekhez; harcászathoz, orvosláshoz - olvasni kevesen tanultak meg.

5 Városi iskolák: XIII. századtól a plébániai iskolák tananyaga átformálódott; a kereskedő-, iparos- és hivatalnokrétegek sajátos szükségleteit is figyelembe vették. Az iskolarektor tanított, a kántor az énektanításban kapott feladatot; az idősebb diákok közül néhányan segédtanítók lettek. A XIII-XIV. századra új, világi értelmiségi réteg, a literátusok rétege alakult ki nem akartak klerikusok lenni; lehetett belőlük jegyző, tanító, tisztviselő, titkár, könyvelő. A tananyag középpontjában a latin nyelv oktatása állt. A világi pályára készülők megtanultak hivatalos leveleket, iratokat szerkeszteni. Pénzügyi, földrajzi-csillagászati ismeretekre, valamint gyakorlati számtanra, könyvelésre is oktatták őket. Bukás nem volt; aki nem tanult meg latinul, céhben sajátított el szakmát. Céhes nevelés: XII-XIII. század éves fiúk inasként kezdtek dolgozni; tervezeteket, feljegyzéseket, számításokat készítettek. 3-4 év után legények lettek; vándoroltak, így különböző mesterségbeli fogások mellett kitágult világnézetük, formálódott életvitelük. 2-3 év után elkészítették a remeket, és a céh teljes jogú tagjaivá váltak.