H E L Y I Ó V O D A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

Átírás

1 H E L Y I Ó V O D A I P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Tata, szeptember 01. Sahinné Herczeg Edina óvodavezető 1

2 Tartalomjegyzék Óvodánk adatai: Bevezető Helyzetelemzés Óvodánk jellemzői Gyermekkép Óvodakép Az óvodai nevelési programunk célja és alapelvei Az óvodai nevelésünk célja: Legfontosabb nevelési alapelveink: Óvodai nevelés feladatai Általános feladataink Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Berendezés Az óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer Az óvodai élet megszervezése Óvoda kapcsolatai Családdal Gyülekezettel: Társintézményekkel Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Külső világ tevékeny megismerése Természeti környezet megismertetése: Társadalmi környezet megismertetése Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalmú tapasztalatokkal Hitéleti foglalkozás Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás Óvodába lépés feltételei A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére Gyermekvédelem az óvodában Óvoda ünnepei, hagyományai Továbbképzések Az óvodánk működését meghatározó dokumentumai Legitimációs záradék Jegyzőkönyv Fenntartó nyilatkozata a helyi óvodai program elfogadásáról

3 Óvodánk adatai: Neve: Hajnalcsillag Tatai Református Óvoda Címe: 2890 Tata, Kálvária utca 5. Tel: 06-34/ OM száma: Székhelye: 2890 Tata, Kálvária u. 5. Fenntartója: Tatai Református Egyházközség Alapítója: Tatai Református Egyházközség Alapító okirat kelte: március 31. Eredeti Működési engedély száma: III/87-14/ június 23. Módosított működési engedély száma: KEB/11/47-4/2013. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az óvoda önálló maradvány - érdekeltségű egyházi költségvetési szerv, önálló bérgazdálkodási jogkörrel. Csoportok száma: 4 Az óvodai engedélyezett férőhelyek száma:100 fő Óvoda vezetője: Sahinné Herczeg Edina 3

4 1. Bevezető A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a református óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a református óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) életpéldájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés az Óvodai nevelés országos alapprogramjával harmonizálva a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg Helyzetelemzés A Tatai Egyházközség fenntartásával működik a Hajnalcsillag Tatai Református Óvodánk, melyben a biblia tanításának szellemében folyik a gyermekek nevelése. Az óvoda épületében 100 kisgyermeket befogadó, otthont adó fészek van, ahol a gyermekek nevelését, fejlesztését látjuk el. Boldog nép vagyunk. Mert tudhatjuk, hogy az óvodánk, a benne dolgozó felnőttek, és a gyermekek, az Úr Istené. Ő hordoz a tenyerén minket, Ő enged megvalósulni dolgokat, és Ő adja a gátat is, ezáltal kijelölve az utat, amelyen haladnunk lehet. Munkánkat meghatározza a felelősségtudat, Krisztus és az emberek előtt. Tudjuk, hogy mi a célunk, ki az, akit képviselünk. Megteszünk emberileg mindent azért, hogy a helyi programunkban meghatározottak megvalósuljanak. Óvodapedagógusainknak élő kapcsolata van Istennel, és alaposan ismerik a Bibliát. Küldetésünk: Istentől kért bölcsességgel, és krisztusi szeretettel szolgáljunk. Működésünket meghatározzák a törvények, és azok változásai. A jelentkező gyermekek létszáma magas. Ez azt mutatja, hogy van igény az óvodára. Ennek teret csak addig lehet adni, ameddig a túlzsúfoltság nem megy a gyermekek rovására. Hálás szívvel tudunk a jövő felé nézni. Felmérni és felkészülni az előttünk álló tennivalókra, hiszen törekszünk arra, hogy mindig többet és jobbat tegyünk, vágyunk a fejlődésre. Nem csak az előttünk álló feladatok miatt, hanem az Úr Isten előtti megfelelés miatt is. Isten tovább lát a mi határainkon, és vezet ebben bennünket. 4

5 2. A református közoktatási intézmények küldetése "Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt. 28, 19-20) A református óvoda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen szolgálják Istent és nevelik a reá bízott gyermekeket. A keresztyén óvoda és valamely más fenntartó által működtetett óvoda között a lelki karakterben van a különbség, és ez meghatározza a nevelés szellemiségét. A gyermekek hitben és hitre való nevelésére azok a munkatársak hivatottak, akik teljes szívvel befogadták Isten Igéjét és újjászületést munkáló kegyelmét. Minden nevelőnek vallania kell, hogy a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkor is Isten rendelése, ezért azt sem visszafogni, sem felgyorsítani nem szabad. Ennek a kornak nagy jelentősége van a személyiség fejlődésében, amelyet fel kell ismernünk, és a reánk bízott gyermeket Isten előtt kedves nevelésben vezetnünk. Ő látott el minden gyermeket genetikai kódokkal, ezek az adottságok, valamint az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások együttesen határozzák meg a gyermek fejlődő személyiségét. Óvodás korban a gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvető kritériuma. Programunk azonban nem választja szét az egyén fejlődését az őt körülvevő társakétól. Óvodánk pótolhatatlan funkciója éppen e sajátos kortárskapcsolatban rejlő másodlagos szocializációs szerep, amelyet a legjobban működő család sem tud a gyermek számára biztosítani. A szülőkkel és testvérekkel való együttműködés ugyanis más képességeket feltételez, mint a gyermek számára idegen felnőttel és társakkal történő kooperáció. A társas együttélés, a közös tevékenységek megkívánják a következő személyiségtulajdonságok hangsúlyosabb megalapozását: - másokat toleráló magatartás; - együttérzés, segítőkészség; - megértés, azonosulás; - az egyéni szükségletek felismerése, és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. A keresztyén közösségek a kisgyermeket mindig szívesen várják, és ott krisztusi szeretet és békesség veszi körül őket. A keresztyén óvoda felnőtt közösségének hitelessé kell formálódnia a Szentlélek Isten segítségével, amit a gyermek megérez, és ezáltal megtapasztalja Jézus Krisztus szeretetét. Természetesen a nevelést teljes mértékben átvenni a családtól nem lehet, nem szabad, de velük együtt haladva, a közös célra tekintve óvodánk és a család betöltheti feladatát. (5 Móz 6,6-7) Jelenlegi helyzetünkben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való neveléstanítás első lépcsőfoka óvodáink lehetnek. A református óvoda szellemiségének gyökere a Szabadító Istenben van, ezért küldetése elmondani a jövő nemzedékének, de a szülőknek, nagyszülőknek is, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala (1Jn 4,10). Örökkévaló dimenziója, maradandó értéke annak van ezen a világon, amit az Úr Jézus Krisztus nevében teszünk. Így az óvoda egész légkörének sugároznia kell az Isten iránti engedelmességet, a megértést, a Krisztusi szeretetet. Óvodai nevelésünk sajátossága, hogy a gyermek személyiségének érési folyamatában nem észlelhető azonnal az eredmény, a termés, ennek ellenére bízunk 5

6 fejleszthetőségében és együtt örülünk az apró lépésekben megtett útnak. Urunk iránti elkötelezett nevelőmunkánkon keresztül ezt a világnak is éreznie kell. Meggyőződéssel kell vallanunk, hogy Isten hívott el bennünket arra, hogy a Tőle kapott tálentumokat hasznosítsuk a kisgyermekek épülésére. Az irgalmasságnak és az igazságnak óvodai nevelésünk szerves részét kell képeznie, s nevelési koncepciójában mindvégig hordoznia kell az evangéliumot. Ismételten hangsúlyozva: a világon minden változik, egyetlen biztos pont, egyetlen mentsvára az embernek Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. 2. Óvodánk jellemzői 2.1. Gyermekkép Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A nemi sztereotípiák kerülése, a szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett, a Biblia tanításának megfelelően segíti a gyermek személyiségének egészséges fejlődését, hiszen az Úr Isten férfivá és nővé teremtette az embert. Az alapprogram az emberi személyiségből indul ki abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is vett egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermeknevelés legszentebb feladata, hogy a személyiséget tiszteletben tartva felkészítsük a gyermekeket arra, hogy iskolára érett személyiségként léphessenek ki a világba. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekeink: - bátran, bölcsen tudjanak szembenézni az élet örömeivel és megpróbáltatásaival, kihívásaival, - életkoronként és egyénenként változó szükségletek biztosításával már óvódás korban alapozódjanak meg a boldog és biztonságos élethez szükséges alapvető jellemvonások: hit, szeretet, empátia, becsületesség, elkötelezettség, kitartás, bátorság, megbízhatóság, munkaszeretet. - A lélek gyümölcsei Isten segítségével jelenjenek meg a gyermekek életében. - Tudjanak, és merjenek dönteni. - Szociális képességük nyilvánuljon meg kapcsolataikban, a családban, közösségekben, baráti körben. 6

7 - Álljanak helyt fizikailag, érzelmileg, lelkileg és értelmileg a feladataikban. Érezzék azt, hogy Isten mellettük áll támaszként. 2.2 Óvodakép Az évi Közoktatási törvény lehetővé tette, hogy azok a szülők, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyőződésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetőséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Működjenek olyan óvodák, melynek programjában, a keresztyén szellemben való nevelés dominál. A Magyar Református Egyház engedélyével, és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Ennek alapján kezdi el működését a Tatai Református Egyházközség fenntartásával a Tatai Hajnalcsillag Református Óvodánk, szeptember 1-jén. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keret programjában foglaltakkal összhangban, a helyi pedagógiai programunk elkészítésénél, a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását, a Bibliai integrációt tartottuk szem előtt. A hittan oktatás, és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítheti elő. A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként kívánjuk kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört, ahol a Krisztusi példa áll előttünk. A gyermek személyiségéhez, a legfőbb tevékenységén a - játékon - keresztül kívánunk eljutni, és átadjuk neki mindazt a személyiségformáló műveltség tartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítanunk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer (kialakításához) való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Vonzó óvodai környezettel, élmény gazdag óvodai élettel, belső motiváltságból eredő, megújulásra kész nevelő testülettel folyamatosan biztosítjuk a magas színvonalú óvodai nevelést. - érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör - sokszínű élménynyújtás - szabadjáték elsődlegessége - esztétikus, inger gazdag környezet megteremtése - egészséges életmód feltételeinek biztosítása - a kulturált, egészséges életvitel igénye, gyermekeink belső igényévé váljon Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. Az óvodás korú gyermek elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. 7

8 életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 3. Az óvodai nevelési programunk célja és alapelvei 3.1. Az óvodai nevelésünk célja: - A gyermekek ismerjék meg a teremtő Isten csodálatos műveit, - Találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushoz vezet - Alakuljon ki bennük a helyes önértékelés, és értékrend, - Bontakozzék ki, a környezetükben jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség, - Alakuljon ki a gyermekekben a természet iránti pozitív érzelmi kötődés, a környezettudatos magatartás - Egyéni, életkori sajátosságokat figyelembe véve, komplex képesség fejlesztéssel, a lassú és folyamatos átmenet biztosításával alkalmassá váljanak, az iskolába való beilleszkedésre. - A gyermek szabad játékának maximális tiszteletben tartása, védelme - Az érzelmi nevelés kiemelten történő kezelése - Az egészséges életmód, életvitel feltételeinek megteremtése - Az anyanyelvi nevelés és a megismerő tevékenységek játékos fejlesztése. 8

9 3.2. Legfontosabb nevelési alapelveink: Azon a kicsiny szigeten, ahol a gyermekek az óvodában élnek sok szeretettel, szakértelemmel szeretnénk elültetni bennük azt a magot, amely 1. Igazán értékes emberré, személyiséggé formálja őket a társadalomnak: 2. Hasznos, értéknövelő állampolgárokat neveljünk, hogy az ismeretek és az egyéniségük által helyt tudjanak állni a világban az ellőttük álló feladatokban. Azok a gyermekek, akik keresztyén családba születtek, a szülők hite és döntése alapján váltak az egyház tagjaivá. El kell indulni azon az úton, ahol a gyermek az evangélium megismerése által váljon Jézus Krisztus követőjévé. 3. Hitre segíteni őket, annyit jelent, életre segíteni. Az óvodai nevelés célját más formában, sajátos légkörben, az érzelmekre is hatva valósítjuk meg, ahol 4. Kihangsúlyozódik a hit, a szeretet, a hála, a béke. - Az óvodás korú gyermek életében az a legfontosabb, hogy szeretetet kapjon, és biztonságban érezze magát nem csak a családban, hanem a nevelési intézményben is 5. Ez a családokkal való inkluzív együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra építve, érhető el. 6. Nyitottság és őszintéség megtartása mellett pozitív példa adására nevelünk. 7. Közben testi, szociális, érzelmi és értelmi képességeit egyéni differenciált módon fejlesztjük. 8. El kell fogadni a különbözőségeket, az egyéniség már jelentkező csiráit, és nem szabad ezeket lenyesve, uniformizálni. 9. A gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása. 10. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítását tekintjük....elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését... / a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a/. / 4. Óvodai nevelés feladatai 4.1. Általános feladataink Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1) az egészséges életmód alakítása 2) az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 3) az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása Test a lélek temploma. A feladat megvalósításánál abból kell kiindulnunk, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Őrző szeretete biztosít arról, hogy minden ránk bízott gyermek fejleszthető, erősíthető. 9

10 Az egészséges életvitel igényének kialakítása, a testi, és lelki fejlődés biztosítása, a fizikai állapot védelme, edzése, óvása, megőrzése az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megőrzéséhez, betegségmegelőzéshez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gyermekek megismerése nélkülözhetetlen. Fontos, hogy ismerjük igényeiket, egyéni jelzéseiket, otthonról hozott szokásaikat. Szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat is ellátunk. A gondozás alapja az óvodapedagógus és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban fejlettségi fokuknak megfelelően, eltérő ütemben fejlődhetnek. Az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítja az óvodapedagógus. Azért, hogy a gyermekek megismerjék a szokásokat, az önkiszolgálás bizonyos fázisait, a beszoktatásnál óvodapedagógusdajka minden gyerekkel együtt végzi a teendőket. A táplálkozás a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele, melynek során nem csak az energiát pótolják, hanem a testépítéshez is nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, kezdeti étvágytalanságát, érzékenységét, majd nagy tapintattal szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el a kulturált étkezés szokásait. Váljon természetessé, az étkezések előtti és utáni hálaadó imádság. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensőséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvodapedagógiai modell személyes értékűvé váljék. Megteremtjük a bőr-hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellő intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A mozgás nem csak a gyermek szervezetére, hanem az egész személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, ami nem korlátozódik a foglalkozásokra, hanem az egész napi tevékenységéhez szervesen illeszkedik. Fejleszti a téri tájékozódást, a test séma kialakulását, és a koordinált mozgást is elősegíti. A prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során - teremben és udvaron egyaránt- egyénileg gyakorolhatják a természetes nagy mozgásokat, mozgáselemeket. E mellett fontos a mindennapos frissítő testnevelés, a finommotorikát fejlesztő játékok, a testtartásjavító és egyéb prevenciós játékok. A pihenés, alvás nagy jelentőségű ebben a korban, ezért a helyes életritmus kialakítása első pillanattól kezdve elengedhetetlen. Ezt az óvodapedagógus egyrészt a folyamatossággal, kötetlenség biztosításával és a rugalmas napirenddel, másrészt, egy adott intervallumban ismétlődő tevékenységek sorozatával / mindennapos testnevelés étkezés, mese, levegőzés, udvari játék stb. / alakíthatja ki. Az egészséges életmódra nevelés célja: - egészséges életvitel, helyes életritmus igényeinek kialakítása, egészségmegőrzése és védelme - a gyermekek testi, lelki fejlődésének elősegítése, életkoruknak megfelelő gondozás 10

11 - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása a környezettudatos magatartás megalapozása - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki feladatok ellátása Óvodapedagógus feladatai - gyermekek megismerése - az egészséges életvitel igényének kialakítása - óvodapedagógus és a kisgyermek közötti meghitt viszony (kialakítása) létrehozása, - az önálló étkezés, testápolás, öltözködés szervezettségének biztosítása - táplálkozási követelményekhez szoktatás - az étkezések előtti és utáni hálaadó imádság - családi és óvodai gondozási, szokások összehangolása - a bőr-hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételek megteremtése - mindennapos frissítő testnevelés, a finommotorikát fejlesztő játékok, a testtartásjavító, és egyéb prevenciós játékok gyakoroltatása. - helyes életritmus kialakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvodai környezet feltételei nagymértékben befolyásolják gondozás hatékonyságát, a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Nélkülözhetetlen az egészségügyi előírásoknak megfelelő, nyugalmat árasztó, a gyermekek számára biztonságos, esztétikus környezet. A gyermekek testmagasságához illő asztalok és székek, megfelelő méretű ágyak. Az óvoda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálják. Az öltözők berendezése, megvilágítása, fűtése a gyermekek kényelmes öltözésétvetkőzését biztosítja, külön ruha-cipőtartó polccal. A csoportszoba több funkciót tölt be: Játék, különböző tevékenységek, étkezés, alvás, pihenés, minden itt történik. Ezért naponta többször szükség van levegőcserére, és fűtési idényben a folyamatos párologtatásra. Minden csoportban van mese sarok, ahol lehetőség nyílik a napi mesélésre, dramatizálásra és meghitt beszélgetésekre. Óvodapedagógus feladatai - megfelelő óvodai környezet kialakítása - a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, - környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme - levegőcsere biztosítása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - önállóan mosakodjanak, törülközzenek, figyelmeztetés nélkül szükség szerint tisztálkodjanak, - váljon belső igényükké a fogmosás és a fogápolási eszközök tisztán tartása, 11

12 - hajukat tartsák rendben, - teljes önállósággal végezzék az önkiszolgálást, s ezt természetes teendőként lássák el, - tanuljanak meg helyesen teríteni, a naposi feladatokat ellátni, - étkezéskor tudják eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, annak megfelelően merítsenek/öntsenek, - evőeszközöket megfelelően használják, gyakorolják a kulturált étkezési szabályait, - önállóan öltözzenek/vetkőzzenek, cipőjüket befűzzék-bekössék, ruhájukat gombolják ki - be, - tudják a zsebkendőt helyesen használni, - ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva tegyék a helyére. - maguk és környezetük rendjére ügyeljenek, a körülöttük lévő rendetlenséget belső igény alapján szüntessék meg Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt: Szeresd felebarátodat, mint magadat Az óvodás gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól Ez annyit jelent, hogy viselkedés formáit, személyiségjegyeit nem csak külső - családból, vagy óvodából érkező - irányítás, tudatosítás határozza meg, hanem egy belső motiváló erő alakul ki bennük. Ezért nagy felelősséggel tartozunk a gyermek felé. A Biblia mindig az utánzás tanítási segédletével dolgozik. Példaképeket mutat be és bátorít, hogy kövessük őket. Nevelnünk annak tudatában kell, hogy a jövő nemzedék családjainak alapjait tesszük le. A család, mint mikro- társadalmi környezet a gyermek életében az első és legnagyobb, legmélyebb hatást gyakorló közösség. Meghatározó a személyiség, a magatartás, viselkedéskultúra formálásában. Az eredményes nevelés érdeke a közös cél kialakítása, a családi és az óvodai nevelés összehangolása. Ehhez szükséges a pozitív, jó kapcsolat a család és az óvoda között. Egy-két nevelési attitűd alapján a gyermek érzelmi beállítódásáról képet kap az óvodapedagógus. Fontos, hogy a család zárt közösségéből az óvoda nyitottabb színterére érkezést a gyermek pozitívan, biztonságosan élje meg. A szeretetteljes fogadtatás, a leválás türelmes kivárása meghozza gyümölcsét. Felnőtt-gyermek kapcsolatában az óvodapedagógusnak ki kell alakítania a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek alapja az empátiakészség, valamint azok a pozitív élmények, amelyek hozzájárulnak egy boldog alaphangulathoz. A fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával és a közös élményekkel érjük el. Kiemelten kezeljük: - az együtt ünneplést - jeles napok, születésnapok stb. - a közös készülődést rendezvényekre - színház kirándulás stb., 12

13 - a szűkebb-tágabb környezet iránti érzelmi kötődést. - a szülőföldhöz való kötődést A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, feladattudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvodapedagógus példaértékű modell magatartását elengedhetetlennek tartjuk. A dajka, mint a pedagógiai munkát segítő személy kommunikációját és a metakommunikációját, bánásmódját és viselkedését szeretetteljes, pozitív attitűd hassa át. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gondozási feladatok ellátása során nélkülözhetetlen az óvodapedagógussal szoros, összehangolt együttműködés a gyermekek érdekében. Derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör biztosítása segít a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek megvalósulásában. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Gyermek-gyermek kapcsolata során alakul ki a gyermekben az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövő kooperáció és kommunikáció. Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az én kép alakulása folyamatos fejlődésen, az óvodapedagógus által segített fejlesztésen megy keresztül: - a csoportban kialakult helyzet felmérése, - a mások akaratának tudomásulvétele, - konfliktushelyzetek kivédése, megoldása, - és saját teljesítményének reális ismerete alapján. A gyermekeinknek tudniuk kell, milyen magatartásformát várunk el tőlük. A keresztyén nevelés sajátossága az, hogy a cselekvés normáit kifejező törvény mindig az evangéliummal együtt jelenik meg. Éppen az a cél, hogy cselekvésünk normáiban Krisztus törvényeit ismerjük fel, amelynek Őrá való tekintettel önként, szívesen engedelmeskedünk. Így lesz az iránta és embertársaink iránt való szeretetünk a törvény betöltése, így érvényesül a szeretet kettős parancsa. A gyermekek legyenek nyitottak, befogadóak a különbözőségek elfogadására, ahogy a Jézusi tanítás több példáját láthatjuk a bibliai történeteken keresztül. A gyermek érzelemvilágát három fő színtéren fejlesztjük: a) a szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat, fájdalom okozás felismerése, átélése. b) az esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás stb. a környezet megismerésén keresztül. Viselkedésében, kommunikációjában fontos a környezetében a szép, mint érték felismerése, szokás szintű megalapozottsága. 13

14 c) az erkölcsi érzelmek: igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás - hazugsághoz való helyes viszony kialakítása. Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése + az akarat fejlődése / az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat / együtt a szocializáció alapfeltétele, segíti a szokás- és normarendszer megalapozását. Fokozott gondossággal kell kezelni a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket ( alacsony fejlettségi szintű, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, illetve kiemelkedő képességű gyermekeket). Beszoktatási időszak Az első benyomások alapján a gyermek életre szóló élményeket gyűjt, mely hosszú távon meghatározhatja viszonyai alakulását, az óvodához való érzelmi kötödését. Körültekintő odafigyelést igényel, hogyan várjuk a gyermeket az óvodában. A meleg, családias légkör, szeretetteljes, türelmes fogadás segíti a gyermeket, hogy bátrabban kezdjen ismerkedni az óvodai élettel. Néha elsődleges a szülő megnyugtatása, meggyőzése, a vele való türelmes beszélgetés, mert a túlzottan aggódó szülő aggodalmait észrevétlenül is átveszi a gyermek, és ez megnehezíti a beszoktatás folyamatát. A szülő maga válassza meg a beszoktatás módját, és lehetőség szerint hosszabb ideig együtt ismerkedjenek az új környezettel, az óvodai élet szokásaival, felnőtt és gyermek társakkal. Első perctől kezdve törekszünk a személyes hangvételre, személyes kapcsolatra, szülő és gyermek érezze, hogy számíthatnak az óvodapedagógusokra. Lehetőséget adunk időben is a beszoktatásra, mert az egyszerre sok, gyermekre szakadó inger, nyugtalanságot okozhat. A beszoktatásban minden olyan felnőtt részt vesz, aki későbbiekben a gyermekkel szoros kapcsolatban lesz. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásokhoz igazodva végzi a tevékenységeket, ami későbbi óvodai életre jó alapul szolgálhat. A sokszínű játék mellett törekszünk gazdag érzelmi ingerek juttatására bábbal, mesével, énekkel, ölbeli játékkal, melybe a gyerekek egyre aktívabban kapcsolódhatnak be. A közös élménynek kapcsolatteremtő, közösségformáló ereje van. A gyermeknek szüksége van sok megerősítésre, dicséretre, hogy azt tapasztalja: figyelnek rá. A szülőnek pedig éreznie kell, hogy fontos számunkra a bizalmon alapuló kapcsolat, melyben szükségünk van a szülő ismereteire és számíthatnak ránk szakmai tanácsadásban. Óvodapedagógus feladata - a közös cél kialakítása - nevelés összehangolása, a pozitív, jó kapcsolat a család és az óvoda között. - szeretetteljes fogadtatás - a szereteten és kötődésen alapuló együttműködés kialakítása - empátiakészség gyakorlása - pozitív élmények nyújtása - a közös készülődést rendezvényekre - színház kirándulás stb., - az óvodapedagógus és a dajka példaértékű modell magatartása - az óvodapedagógus segítse elő a gyermek fejlődését: - helyzet felmérés, - a mások akaratának tudomásulvétele, 14

15 - konfliktushelyzetek kivédése, megoldása, - és saját teljesítményének reális ismerete alapján. - figyelem a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek nevelésére. - a környezetükben jól eligazodó, sokoldalú, boldog, harmonikus személyiség formálása helyes példamutatás - az érzelmileg biztonságos, szeretetteljes légkör kialakítása - kedvező érzelmi hatás biztosítása ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani a keresztyén értékeket képviselő, boldog személyiség formálódását - az óvodapedagógus személyén keresztül - a gyermeki bizalom kiépítése a Mennyei Édesatya felé. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - a gyermek szabadon, gátlásoktól mentesen biztonságosan gyakorolja a társas együttélés szabályait, - kapcsolataikban / felnőtt-gyermek, gyermek gyermek / váljanak kooperációra alkalmassá, - épüljön be magatartásukba az egymás iránti érdeklődés, az empátia, együttérzés, tolerancia, a szeretet, figyelmesség, önzetlenség, - alakuljanak ki a gyermekekben a keresztyén erkölcs csirái, - tudjanak a jó és rossz között különbséget tenni, ennek mércéi legyenek a megismert Bibliai történetek, - legyenek képesek megoldani konfliktus helyzeteket, - érzékeljék az alá-fölérendeltségi viszonyokat, tudják azokat elfogadni is, - igyekezzenek legyőzni az előttük álló akadályokat, - értékeljék saját helyzetüket, képességeiket a csoportban, - érzelmileg álljanak készen egy új közösségi forma elvárásainak teljesítésére Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk a gyermeket Istennel való kapcsolatra segíteni, a keresztyén hit elemeinek megismertetésével, érzelmi többletével. A gyermek életkori sajátosságai lehetővé teszik ennek elérését. A Biblia üzenetén keresztül közvetítünk. A nevelés e területe szorosan átszövi a gyermek egész óvodai tevékenységét. Az óvodába lépéstől kezdve építünk a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére. Emellett segítjük a tanulási vágyának kialakulását. Az óvodapedagógusnak ehhez ismernie kell a gyermek adottságát, hajlamát, nyelvi kifejezőkészségének szintjét, stb. Gondoskodnunk kell változatos tevékenységről, mely során a gyermek pozitív érzelmi hatás alá kerül, és ez motiválja a cselekvés ismétlődésére is. Fontosak a meghitt beszélgetések, amelyek erősítik a gyermek aktív kommunikációját. Segítsük elő, hogy érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat szóval, mozgással, illetve vizuális eszközökkel kifejezhessék. Amennyiben a tevékenységi vágy fennáll, úgy elindul a tanulási folyamat. A mindennapos tevékenységek sorozatán keresztül egyénileg, a gyermek fejlettségének függvényében fejlesztjük kognitív képességeit. /A játék, a külső világ tevékeny megismerése köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozása, amely segít abban, hogy észrevétlenül fejlődjenek különböző képességeik, mint pl. a tér idő formaészlelés / érzékelés, vagy a beszéd, a beszédértés a hozzákapcsolódó nyelvi képességekkel együtt./ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - 15

16 beszélő környezettel helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelő tevékenységében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd - és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Ennek elősegítése érdekében szükséges: - olyan óvodapedagógus, akinek élő kapcsolata van Istennel, alaposan ismeri a Bibliát. - játékos helyzetek, tanulási alkalmak teremtése, amelyek fejlettségi szintjüknek megfelelően kötik le a gyermek érdeklődését, aktív szellemi energiáját. - olyan élményszerzési lehetőség, amelyben a gyermek látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és nonverbális módon első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. - olyan attitűdöket, motivációkat és természetes tudás kialakítására törekszünk, amelyek képessé teszik a gyermeket váratlan vagy komplex élethelyzetek megoldására és egyre több örömöt lelnek a kihívások legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban. - hogy az ismeretek nem egymástól elszigetelten jelenjenek meg, mivel a gyermek világlátása komplex. - idő és lehetőség az együttműködésre, próbálkozásra, tévedésre és újrakezdésre szankciók nélkül. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Keresztyén nevelésünk szellemisége, mint ahogy az értelem fejlesztése, az óvoda egész napját áthatja. Ez nem oldható meg egy héten egyszer a Bibliából vett történetek elmondásával. A játék szituációban jelentkező helyzeteket, a természeti jelenségek észrevételezését, az étkezéshez és a lefekvéshez kapcsolódó imát, a hiányzó gyermekért való aggódást, a szülők várását éppen úgy át kell, hogy hassa. Keresztyén szellem színterei: - Hitéleti foglalkozások - Áhítatok Az anyanyelvi és kommunikatív játékokkal tegyük a gyermekek számára még érthetőbbé, élvezhetőbbé az ismeretszerzési és gyakorlási feladatokat. Ezekkel a játékokkal segítsük elő a helyes légzést, tér-időérzék, verbális emlékezet, beszédszervek, anyanyelvi kódok, fejlesztését, az összefüggő szövegmondást, pl. mesefolytatást, saját mese kitalálását. A bábozás is szóra készteti a gyerekeket. Játsszunk a szótagokkal, szóhasonlatokkal. Végeztessünk ajak és nyelvtornát. A dramatikus játékoknak pozitív hatása van, változatos, sokrétű, lehetőséget ad a gyermeki személyiség megismerésére, fejlesztésére, képességeik feltárására. A dramatikus játék a gyermekközpontú, előre tervezett, közös játék, melynek kiindulópontja az, amit tud a gyerek. A cél, hogy újabb tapasztalatokra tegyen szert, irodalmi művek, történetek eljátszásával - dramatizálás, bábozás - színházi élmények nyújtásával, dramatikus népszokások megismertetésével. / bizalomjátékok, páros, mozgásos, kapcsolatteremtő - bemutatkozó - kapcsolattartó, ön és társismereti játékok / Évszakokhoz kötődő verses - meséket dramatizáljanak. Az altatók, dúdolók, az ölbe vevő mondókák fokozzák a gyermekek biztonságérzetét. A legtöbb népi mondóka mozgással párosul, fejleszti a gyermek mozgáskoordinációját is. 16

17 Építsük be az irodalmi anyagunkba a természethez kapcsolódó rigmusokat, találós kérdéseket, szólásokat - közmondásokat. Alakítsuk ki a gyermekekben a könyv szeretetét, igényét. Ébresszük fel a kultúra iránti fogékonyságot színházlátogatással. Segítsük annak folyamatában való értelmi felfogására. Tanulják meg az idő és téri egymásutániság logikáját és kövessék a koruknak megfelelő színházi előadások cselekménymenetét is. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotó képesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Óvodapedagógus feladatai - a gyermeket Istennel való kapcsolatra segíteni, hogy rátaláljanak az útra, mely az Úr Jézushoz vezet - segíteni a tanulási vágyának kialakulását - ismerje meg a gyermek adottságát, hajlamát, nyelvi kifejezőkészségének szintjét - gondoskodjon változatos tevékenységről - meghitt beszélgetések biztosítása - segítse elő, hogy érzelmeiket, érzéseiket és gondolataikat ki tudják fejezni - kognitív képességek fejlesztése - rendszerezés tapasztalatszerzés biztosítása - korosztálynak megfelelő tevékenységforma biztosítása - beszélő környezet kialakítása, szabályközvetítés - helyes mintaadás, nem javítgatva - a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának ösztönzése - a gyermeki kérdések támogatása. - A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. - A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - ismerje a Bibliai történeteket, azok tanulságait - legyen önálló gondolata, és tudjon dönteni különböző helyzetekben - ismerje fel a problémákat, kreatív módon oldja is meg - aktívan vegyen részt a különböző tevékenységekben - a szerzett ismereteket legyen képes megfelelő formában rendszerezni, - gyakorlatban alkalmazni és közölni azokat - hibákat vegye észre, rávezetéssel vagy önállóan tudja azokat kijavítani, - rendelkezzen megfelelő pozitív énképpel 17

18 5. Óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő támogató, attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvoda dolgozói Fő Hitoktató lelkész 1 Felsőfokú végzettségű főállású óvodapedagógus 9 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesített dajka 4 Óvodatitkár 1 Pedagógiai asszisztens 1 Konyhai kisegítő 1 Az óvoda személyi ellátottsága biztosítja a működés optimális feltételeit. Óvoda pedagógusai közül plusz szakot végeztek: 1 fő közoktatás vezető, 1 fő mérés-értékelési szakértő. Óvodánk pedagógusainak képzettsége biztosítja a gyermekek megfelelő fejlesztését. Pozitív modellként állhatnak a gyermekek előtt, hitükkel, emberi értékeikkel, gyakorló keresztyénségükkel, szaktudásukkal. Elfogadó, segítő támogató attitűdjükkel mintát jelentenek a gyermekek számára. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, biztosítják az innovatív pedagógia elvének megvalósítását. Személyiségében empatikus és nyitott. Kiegyensúlyozott légkört biztosít a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósulása érdekében. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak hitükkel, személyiségükkel, értékes munkájukkal járulnak hozzá az óvodai munka eredményességéhez. Szakmai munkánkat rendszeres munkaközösségi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével, megismerésével kívánjuk színvonalasan végezni. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együtt munkálkodó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. Egymást kiegészítve, pedagógiai szemléletüket egyeztetve, a helyi programunkat szem előtt tartva, egy célért, a gyermekért végezzék feladatukat, Isten segítségével. Az óvodai nevelés eredményességét segíti, az óvodapedagógus és a dajka, illetve valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája, pozitív attitűdje, a befogadó szellemiségű óvoda, az intervenciós nevelés kialakítása érdekében. Ezért a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. A gyermekek előtt példa értékű a felnőttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, bármely munkaterületen is dolgoznak. Egymást különbnek tartván magatoknál ige tudatában, mindenki a maga feladatát végezze el lelkiismeretesen. 18

19 5.2. Tárgyi feltételek Az óvoda tárgyi ellátottsága biztosítja a működés optimális feltételeit. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. - a gyermekek számára a biztonságos, kényelmes környezet, - az egészség védelem, mozgásigény, játékigény kielégítése, az általuk használt tárgyi eszközök hozzáférhetőek, elhelyezésük biztonságos, a gyermek fejlődését szolgálja. - az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményező munkakörülményt, megfelelő munkakörnyezetet biztosítunk. - a szülők fogadására a lehetőséget megteremtjük Óvodánk, annak ellenére, hogy város szélén helyezkedik el, mégis nyugodt környezetben található. A gyermekek biztonsága érdekében, a bejárati ajtóra elektromos zárat szereltettünk fel. Óvodánk udvarán több nagy fa található, ami biztosítja az árnyékot, a jó levegőt. Az udvari mászókák kiválasztásának szempontjai voltak: a biztonságosság, valamint az, hogy fejlessze a gyermekek többirányú mozgáskészségét, ügyességét. Az udvari játékok kialakítása az Uniós előírásoknak megfelelően történt. A gyermekek tevékenységét gazdagítja a virágoskert, amit az udvar elkülönített részén alakítanak ki és művelnek az óvodapedagógusok segítségével Berendezés Az eredetileg adományként kapott csoportszobai bútorzatot - asztalokat, székeket, játékpolcokat - folyamatosan újakra cseréljük, hogy a gyermekek esztétikai érzékének fejlesztését elősegítsük. Célul tűztük ki, hogy megteremtsük a biztonságos játék feltételeit, valamint biztosítsuk a szükséges játékteret. Terveink szerint ezt folytatjuk. A gyermekek műanyag ágyakon alszanak. A gyermeköltözőkbe öltöző szekrények állnak a gyermekek rendelkezésére Az óvodánk programjának megvalósításához szükséges eszközrendszer Játéktevékenység eszközei Rendelkezésre áll Korosztályonként építő, konstruáló, mozgásos, szerep és szabály játékokhoz eszközök Fejlesztőjátékok Szükséges beszerezni Tartós, jó minőségű játékokat/legó Mennyiségi bővítés, babaszoba bútor, felsz. Játéklehetőségek bővítéséhez, anyanyelvi, kommunikációs képesség fejlesztő játékok 19

20 Logikai játékok Értelmi képességet fejl. játékok, kreativitást fejl. anyagok, eszközök Tanuláshoz szükséges fejl. eszközök Óvodánk felszereltségéhez Mozgáskészség fejlesztő j. Szakkönyvek Bibiliai szemléltető képek TV, video, magnetofon Csoportszobai és udvar eszközök Hittan anyag feldolgzásához flanel képek, szakkönyvek Audiovizuáláis eszközök, diaképek Videó filmek Ének, zene, énekes játékok eszközei, hangszerek Külső világ megismerését elősegítő anyagok, eszk. Anyanyelvi neveléshez segéd anyag Matematikához eszközök Textíliák Szakmai felszereltség terén a hiányok pótlása folyamatosan történik. Speciális eszközigény biztosítása - a keresztyén nevelés, tanítás kielégítő. Kiegészítő eszközöket, a gyerekekkel együtt készítenek el, így oldják meg a gyermekek motiválását, elősegítve fejlődésüket. Arra törekszünk, hogy a foglalkozáshoz szükséges szemléltető eszközök a bibliai történetek megértését segítsék elő. Hozzák közelebb a gyermekekhez a régi kor stílusát, világát, segítsenek hozzá a játékos feldolgozáshoz. Törekszünk arra, hogy a foglalkozásokat a természetben való megfigyelés módszerével, természetes anyagokkal való manipulálással dolgozzuk fel. A többoldalú érzékeltetés érdekében viszont szükséges az eszközök bővítése. Szakkönyvek beszerzése, valamint a könyvtárunk, bővítése a pedagógusok szakmai fejlődését segíti elő. A könyvek gyűjteménye az óvodapedagógus saját gyűjteményükből, tulajdonukból, és a vásárolt irodalomból tevődik össze Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a fejlesztéshez, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A 20