ISZEF munkacsoportok plenáris ülése december 9.

Átírás

1 ISZEF munkacsoportok plenáris ülése december 9. ELŐDÁSOK 1. KISS NORBERT (helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma): Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre szóló, III. cselekvési tervének meghatározó ifjúságpolitikai irányvonalai gazdasági helyzet, a források minél hatékonyabb elosztása, a párhuzamosságok megszüntetése az ifjúsági területen is szükségessé tette az ágazatokon átívelő együttműködés és koordináció kialakítását. Idén nagy lépést tettünk ezen célunk megvalósítása felé, hiszen március 20-án megalakult az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF), és az eddigi hat tematikus munkacsoportja mellett - felismerve a nemzetpolitika és a határon túli ifjúsági szervezetek támogatásának fontosságát -, 2013 októberében felállt a hetedik, Nemzetpolitikai munkacsoport is. z ISZEF munkacsoportjaiban immár 155 szakember dolgozik együtt, a munkába bevont külső szakértők, szervezetek száma pedig folyamatosan bővül. z ágazatok közötti munkát az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ifjúságügyi Főosztálya koordinálja. Jelenleg zajlik a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre szóló, III. cselekvési tervének megalkotása, amelyben az ISZEF munkacsoportjaiba delegált tárcák, civil szervezetek és szakértők javaslatai alapján kidolgozott intézkedések kapnak helyet. konferencia időpontjáig, a szakterületek részéről több mint 50 intézkedési javaslat fogalmazódott meg. cselekvési terv fókuszpontjainak meghatározásában hangsúlyos szerepet játszott az önkormányzati érdekszövetségekkel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, a történelmi

2 2 egyházakkal történő konzultációsorozat, továbbá a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek, valamint a határon túli magyar fiatalok visszajelzései. z Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórumon belüli együttműködés keretében kijelölt fejlesztési célok is jelentős formálói az új lendületet kapott ifjúságügynek. z ifjúságpolitikán belül, az elkövetkező évek meghatározó prioritása lesz, többek között, a nemzettudat erősítése és a magyarság megtartása érdekében megfogalmazott intézkedések. Egészséges, nyílt szív, hit és bizalom szükséges ahhoz, hogy a magyarság még sokáig virágozhasson szülőföldjén. Szeretnénk, hogy úgy nőhessenek fel a jövő generációi az anyaországban és határainkon túl, hogy számtalan alternatíva közül választhatnak, fontos, hogy legyen jövőképük, boldogulhassanak és biztonságban érezzék magukat szülőföldjükön. Együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megoldását, az emberré és felnőtté válás legfontosabb támaszt adó közössége, a család, valamint az iskolai, baráti és munkahelyi kisközösségek támogatását élvezve. Ezért a III. cselekvési terv fókuszpontjaiként a foglalkoztatottsághoz történő hozzájárulást, a fiatalok helyi szintű aktivitásának növelésével a közösségfejlesztést, a családközpontú szemléletet, valamint a határon túli együttműködés fejlesztésével az összmagyar identitás erősítését irányoztuk elő. Tovább információ: ISZEF@emmi.gov.hu 2. CSEPREGHY NÁNDOR (helyettes államtitkár, Miniszterelnökség): z európai uniós források felhasználása a as fejlesztési ciklusban, különös tekintettel az ifjúsági célú támogatásokra M agyarországnak 9 operatív programban nyílik lehetősége a as évekre szánt, az ifjúságpolitika céljait is segítő források felhasználásra. Kormány sikeres tárgyalássorozatának köszönhetően hazánk "nettó pozíciója", azaz az elnyerhető támogatások és a befizetett kötelezettségek egyenlege jelentősen javult. z Unió által meghatározott célok között szerepel többek között, hogy az aktív korúak között a dolgozók arányát 75 százalékra emeljük a pénzügyi ciklus végére. mélyszegénységben élők számát 400 ezerrel szeretnénk mérsékelni, a korai iskolaelhagyók rátáját pedig 10 százalék alá csökkenjük, illetve támogatjuk az élethosszig tartó tanulást. Magyarország gazdasági kitörésének egyik kulcsa az innovatív kutatásfejlesztés, amelynek arányát a hazai GDP 1,8%-ára szükséges emelni, illetve támogatandó a hatékony közigazgatás megteremtése, a fiatalok helyi szintű érvényesülésének segítése as fejlesztési ciklusban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretén belül több beavatkozási irányon keresztül kívánja elérni a fiatalokat: a társadalmi

3 3 kohézió erősítése, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére. megszerzett tudás azonban mit sem ér, ha a fiatal nem vagy csak nagyon nehezen tud elhelyezkedni, éppen ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) külön prioritástengelyen keresztül támogatja a éves nem foglalkoztatott fiatalok munkába állásának elősegítését. 3. DR. MIHLOVICS PÉTER (miniszteri biztos, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): z Új Nemzedék Plusz projekt bemutatása fiatalkori munkanélküliség hazánkban is egyre aggasztóbb probléma, éppen ezért kell kiemelt fókuszba helyezni mind európai uniós, mind kormányzati szempontból, valamit a gazdasági és civil szereplők részéről is. Európai szinten a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája elérte a 25%-ot, ennek tükrében láthatjuk, hogy a probléma megoldása összeurópai érdek. problémához pedig rendelnünk kell egy projektet, melynek hátterében három szereplő áll: az Európai Unió, a magyar kormány és a piac. Itt csatlakozik be az Új Nemzedék Jövőjéért Program és az égisze alatt futó Új Nemzedék Plusz projekt az említett probléma hazai következményeinek enyhítése érdekében as ciklusban 6 milliárd euró kerül kiosztásra a munkanélküliségtől leginkább sújtott Uniós országokban, így Magyarország 15 milliárd forintnyi eurót fordíthat e célok teljesítésére. Ehhez jön a kormány elszántsága, hogy a fiatalokat minden lehetséges erőforrással segítse, gondoljunk csak az Első Munkahely Garancia programra vagy a Munkahelyvédelmi kciótervre. z Új Nemzedék Jövőjéért Program három szegmense közül az első a korosztályos kommunikációs tér kialakítása és erősítése a fiatalok véleményének becsatornázásához. z intézkedés megvalósult eredménye a Nemzeti Ifjúsági Tanács, mely egy ernyőszervezetként hivatott az ifjúsági szakma képviselőit összefogni. Második szegmens a szolgáltatási rendszer bővítése a fiatalok tájékozódásának javítása, a kapunyitási pánik vagyis a pályaorientációs kérdésekben való fogalmatlanság feloldása, valamint az önálló döntéshozatal támogatása. Végül mindehhez fontos az intézményi keret megteremtése: az ifjúsági rendszer összevonása a szolgáltatói rendszerekkel. z Új Nemzedék Plusz projekt infrastrukturális alapját a megyei irodahálózat adja, ugyanis országos szinten ezen a hálózaton keresztül lehet azonnal és hatékonyan elérni a fiatalokat. Szükség van magukra a fiatalokra is: ki kell alakítani a felelősség gondolatát, hogy az új nemzedék tagjai ne csak egyénként, hanem közösségben gondolkodjanak!

4 4 Sikert akkor érhetünk el, ha minden szereplő magyar fiatalok, magyar kormány, Európai Unió, piac meglátja saját feladatát és érdekét az ügyben, és ezért tevékenykedik. z Ifjúsági Szakmai Egyezető Fórum pedig nagyban hozzájárul ehhez, hogy minden szereplő a maximumot tudja adni és kapni az előirányzott intézkedések mentén megvalósult eredményekből. Sikeres országot ugyanis csak sikeres fiatalokon keresztül lehet felépíteni! További információ: 4. SZÉKELY LEVENTE (kutatásvezető, Kutatópont): Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei z előadás a Kutatópont által gondozott Magyar Ifjúság 2012 nagymintás ifjúságkutatás paramétereibe és legfrissebb eredményeibe nyújtott betekintést. Magyar Ifjúság 2012 fontos célja, hogy az Ifjúság programmal összehasonlítható eredményeinek révén hozzájáruljon a társadalompolitikai célok megvalósításához szükséges döntések előkészítéséhez, emellett az ifjúság iránt érdeklődő kutatókat, szakembereket friss eredményekhez juttassa. Utóbbi célt szolgálja, hogy a Kutatópont az adatbázist és a kérdőívet az adatfelvétel zárását követő egy éven belül szabadon hozzáférhetővé tette tudományos, nonprofit célokra. Mindemellett a Magyar Ifjúság 2012 legfontosabb célja egy átfogó kép a magyar fiatalok élethelyzetének és társadalmi reprodukciós folyamatokban betöltött szerepének alakulásáról. magyar évesek sokfélék, ha mégis átfogóan szeretnénk megragadni a mai fiatalokat új csendes generáció meghatározással élhetnénk, ugyanis számos területen egyfajta csendességet mutat ez a nemzedék. Jellemző rájuk a konformitás: nem akarják megdönteni a fennálló status quo-t, többségükben elfogadják a szüleik életeszményét. Általánosan tapasztalható bizonytalanság jellemzi a mai fiatalokat: hiányzik belőlük az elkötelezettség, céltalanok, amit maguk is problémaként érzékelnek nemzedékükben, ezért vágynak is a rendezettségre évesek passzivitása tovább növekedett az elmúlt években, hiányzik többségük életéből a civil aktivitás (csak minden ötödik éves kapcsolódik civil szervezetekhez), apolitikusak, közéleti kérdésekhez visszahúzódó attitűddel közelítenek. Szabadidejüket zömmel otthon a képernyők előtt töltik, mozgásszegény életmód és stagnáló deviáns magatartások jellemzik őket. z előadásban néhány friss statisztika is bemutatásra került a családalapítás, a gyermekvállalás, az oktatás, a munka világa, a földrajzi mobilitás, a szabadidő, a kockázati magatartások, a civil aktivitás, a közélet és az értékek témáiban. További információ: szekely@kutatopont.hu

5 5 5. MÁTÉ GERGELY (mb. igazgató-helyettes, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet): Erasmus z Erasmus+ program az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja 2014 és 2020 között. képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, valamint az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését célzó hétéves program a jelenleginél 40%-kal magasabb, 14,7 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat. program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Ebből 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, szakképzési programokra és szakmai gyakorlatra, és több mint külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. z Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is. z új Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés-, ifjúság- és sporttámogatási rendszert, köztük az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Fiatalok lendületben programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, lfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). z ifjúsági szektor fejlesztésére és a fiatalok támogatására a teljes költségvetés 10%-a jut. program célja többek között az európai oktatási, szakképzési és ifjúságtámogatási rendszer minőségének és relevanciájának növelése, elősegítve az oktatási szakemberek és ifjú munkavállalók szakmai fejlődését, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb együttműködést. Ezen kívül kiemelt cél az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása, az ún. NEET (képzésben és oktatásban nem részesülő munkanélküli) fiatalok arányának csökkentése valamint a fiatalok mobilitásának és nem formális tanulásának elősegítése. z Erasmus+ most első alkalommal különít el forrásokat a sport támogatására. hétéves időszak során megközelítőleg 265 millió euróval járul hozzá a sport európai dimenziójának megerősítéséhez, segítve az olyan határokon átnyúló veszélyek leküzdését, mint az eredmények manipulálása vagy a dopping. Támogatni kíván továbbá olyan, országokon átnyúló projekteket is, amelyek a tömegsport-szervezetek részvételével például a jó kormányzást, a társadalmi

6 6 beilleszkedést, a kettős karriereket és a fizikai tevékenységek széles körű népszerűsítését szolgálják. További információ: gergely.mate@ncsszi.hu vagy eniko.tarjan@ncsszi.hu 6. DNJK NOÉMI (főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium): z Ifjúsági Garancia Program hazai bevezetése z Európai Tanács április 22-i ajánlásában felhívja a tagállamokat, hogy az ifjúsági garancia rendszer bevezetésén keresztül biztosítsák, valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Kormány kiemelt kérdésként kezeli a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását. Jelenleg is célzott intézkedéscsomaggal támogatja a fiatalok munkaerő-piaci integrációját. Kiemelendő a Munkahelyvédelmi kcióprogram, amely jelentős szociális hozzájárulási adókedvezménnyel ösztönzi a pályakezdők, a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását. Idetartozik a szakképzési rendszer átalakítása, a képzés duális jellegének erősítése, a pályakezdőket és 25 év alatti fiatalokat támogató munkaerő-piaci programok megerősítése, köztük az Első munkahely garancia program elindítása, a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, a szakképzésből kilépők foglalkoztatását segítő új gyakornoki program elindítása, és a civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási programjai a fiatalok munkatapasztalat-szerzésének előmozdítása érdekében. Kormány megkezdte az ifjúsági garancia bevezetésének előkészítését, amelynek keretében a tanácsi ajánlásnak megfelelően az alábbi főbb elemeket, intézkedéseket tervezzük: az iskolarendszerből lemorzsolódók és az alacsony iskolai végzettségű fiatalok számára oktatásba és képzésbe, második esélyt kínáló oktatási programokba való bekapcsolódás, visszatérés biztosítása; gyakornoki programok; célzott bértámogatási programok; munkatapasztalatszerzés támogatása; vállalkozóvá válást ösztönző támogatások; mobilitást elősegítő programok; kompetencia- és készségfejlesztés. garancia bevezetése összehangolt ágazatközi és partneri együttműködéssel, a foglalkoztatási, köznevelési, társadalmi felzárkóztatási és ifjúsági ágazatok fejlesztési programjainak és hazai támogatásainak összehangolásával valósítható meg. program foglalkoztatási és képzési elemei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program foglalkoztatási beavatkozásainak egyik súlypontját jelentik, míg az oktatás, társadalmi felzárkóztatási és ifjúsági programelemeket az Emberi Erőforrás Operatív Program támogatja a hazai finanszírozás mellett. Magyarország az Európai Tanács által jóváhagyott külön forrásból, mintegy 6 milliárd euróból 48 millió eurónyi uniós forrást használhat fel a fiatalok

7 7 foglalkoztatását támogató Ifjúsági Garancia megvalósításához. Ebből a forrásból mindösszesen kb. 15 milliárd Ft forrás jut a 4 jogosult magyarországi régióra (Dél-Dunántúl, Észak- Magyarország, Észak-lföld, Dél-lföld), de a természetesen az Ifjúsági Garancia keretében minden régióban támogatást kapnak a fiatalok. Tekintettel a program garancia jellegére, az ifjúsági garancia által érintett fiatalok széles körére, valamint a források korlátozott rendelkezésre állására, az ifjúsági garancia rendszer fokozatos bevezetése indokolt. z Ifjúsági Garancia bevezetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hálózata biztosítja az elsődleges bemeneti pontot. z első fázis elindítására várhatóan 2014 első felében kerül sor, de még 2015-ig a jelenlegi programozási időszak kapcsolódó programjai is támogatást nyújtanak a fiataloknak.